1
Könyvtárhasználat: 5-8 osztályosoknak Tartalom Könyvtár: ................................................................................................................................................................. 2 A könyvtár főbb terei............................................................................................................................................... 2 A dokumentum:....................................................................................................................................................... 3
nyomtatott ................................................................................................................................................. 3
nem nyomtatott ......................................................................................................................................... 3
A megjelenés formája szerint a dokumentumok lehetnek: ..................................................................................... 3
vizuális ........................................................................................................................................................ 3
auditív ........................................................................................................................................................ 3
audiovizuális............................................................................................................................................... 3
elektronikus ................................................................................................................................................ 4
Használat szerint a könyvek .................................................................................................................................... 4
Helyben használható könyvek .................................................................................................................... 4
Kölcsönözhető könyvek .............................................................................................................................. 4
Tartalom szerint a könyvek ..................................................................................................................................... 4
Szépirodalmi művek ................................................................................................................................... 4
Ismeretközlő művek ................................................................................................................................... 4
A könyv részei, adatai: ............................................................................................................................................ 5 Fülszöveg ............................................................................................................................................................. 5 Címlap ................................................................................................................................................................. 5 Kiegészítő adatok a címlapon ............................................................................................................................. 5 A könyv tartalmi részei ............................................................................................................................................ 6 A kézikönyvek használata: ...................................................................................................................................... 6 Információ gyűjtése könyvekből:............................................................................................................................. 6 A sajtótermékek típusai: ......................................................................................................................................... 7 Hírlap ................................................................................................................................................................... 7 Napilapok: ........................................................................................................................................................... 7 Hetilapok: ............................................................................................................................................................ 7 Folyóiratok: ......................................................................................................................................................... 7 A hírlapok és folyóiratok ismertetőjegyei: ........................................................................................................... 7 A könyvek elhelyezése a polcokon........................................................................................................................... 7 a) A szépirodalmi művek helye a polcokon, ........................................................................................................ 7 Könyvtári ábécé: .................................................................................................................................................. 7
2
Raktári jelzet: ...................................................................................................................................................... 8 Kétsoros raktári jelzet ..................................................................................................................................... 8 Egysoros raktári jelzet ..................................................................................................................................... 8 Figyeld meg a raktározási táblázatot!: ................................................................................................................... 8 b) Az ismeretközlő művek helye a polcokon. ....................................................................................................... 8 A könyvtári katalógusok:....................................................................................................................................... 12 A betűrendes katalógus és a szakkatalógus:..................................................................................................... 12 A katalóguscédula adatai:............................................................................................................................. 12 Katalógus szekrény:....................................................................................................................................... 12 Betűrendes katalógus:....................................................................................................................................... 13 Tárgyi katalógusok: ........................................................................................................................................... 16 A szakkatalógus: ........................................................................................................................................... 17 Tárgyszó katalógus: ...................................................................................................................................... 17 A könyvtártípusok ................................................................................................................................................. 17 1. A nemzeti könyvtárak .................................................................................................................................... 17 2. A szakkönyvtárakat ....................................................................................................................................... 17 3. A felsőoktatási könyvtárak ............................................................................................................................ 18 4. A közkönyvtár ................................................................................................................................................ 18 5. Az iskolai könyvtár......................................................................................................................................... 18 A bibliográfiák, katalógusok a könyvtári tájékozódás indirekt (közvetett) eszközei ............................................. 18 Bibliográfia: ....................................................................................................................................................... 18 A szellemi munka technikája ................................................................................................................................. 19 Irodalomjegyzék .................................................................................................................................................... 19
Könyvtár:
bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt , feltárt és rendezett dokumentumok gyűjteménye. A könyvtár főbb terei:
kézikönyvek, folyóiratok, videotéka, fonotéka; szépirodalom, ismeretközlő irodalom = szabadpolcos rendszer; tankönyvtár: tartós tankönyvek, katalógusok, kutatószoba, másolószolgálat, kölcsönzés, olvasói számítógépek, új könyvek, kiállítások, raktár. Pl.:
3
A dokumentum:
az ismereteket rögzítő információhordozó. Ez lehet tárgy, könyv, folyóirat, audiovizuális hordozó, számítógépes memória stb. A dokumentum lényege, hogy az információt rögzítve tartalmazza. A dokumentumtípusokat többféleképpen lehet csoportosítani:
az előállítás technológiája, tartalmi vonatkozások, formai sajátosságok, egyéb szempontok (megjelenési gyakoriság, hordozó, publicitás) Az előállítás technológiája szerint
nyomtatott (papíron sokszorosított, nyomdai úton előállított dokumentum: könyv, folyóirat,
hírlap és egyéb időszaki kiadvány, zenemű, térkép, metszet, plakát, aprónyomtatvány) nem nyomtatott (nem nyomdai úton előállított szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés: gépirat, fénymásolat, mikrofilm, film, hanglemez, hangkazetta, CD lemez, CD és DVD ROM, egyéb elektronikus és digitális dokumentumok) A megjelenés formája szerint a dokumentumok lehetnek:
vizuális (látható) [(írásos (egyezményes jelrendszerrel rögzítik az információkat: könyv,
folyóirat, hírlap, nem folyóirat jellegű időszaki kiadvány, aprónyomtatvány, kézirat, gépirat, kutatási jelentés, kotta) ikonográfiai (jellemzője a képi ábrázolás: térkép, metszet, plakát, fénykép, dia) vagy plasztikai dokumentumok (térbeli kiterjedésű, háromdimenziós alkotások: szobor stb.)] auditív (hallható): hanglemez, hangkazetta, CD lemez audiovizuális (képi és fonetikai információkat tartalmaznak): film, videofilm, DVD
4
elektronikus (számítógépen tárolt dokumentum; az előállítás, sokszorosítás és a felhasználás
során is szükség van egy adott technológiára: hardver és szoftver eszközökre): analóg és digitális (adatok, programok)
Használat szerint a könyvek lehetnek:
Helyben használható könyvek: lexikonok, szótárak, enciklopédiák,… (kézikönyvek) Kölcsönözhető könyvek
Tartalom szerint a könyvek lehetnek:
Szépirodalmi művek (versek, mesék, regények, mondák, meseregények) Ismeretközlő művek: ismeretterjesztő művek, szakkönyvek, tankönyvek,
segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kronológia, szótár, atlasz, bibliográfia, monográfia, határozó))
5
A könyv részei, adatai:
Fülszöveg: a könyv védőborítójának két behajtott oldalára írt szöveg. Ez ismertetés a
szerzőről, a könyvről, kedvcsináló az olvasáshoz. Címlap tartalmazza:
a mű szerzőjét a címet, annak kiegészítéseit a kiadó nevét, székhelyét, a megjelenés évét a kiadásra vonatkozó megjegyzést (11. kiad.) a könyv létrejöttében részt vevők nevét. (fordított Réz Ádám; Kass János rajzaival)
Kiegészítő adatok a címlapon:
eredeti cím sorozatcím szerzői jogvédelem: copyright= jele: ©. Ez azt jelenti, hogy a könyv a szerző vagy a kiadó tulajdona, a hozzájárulásuk nélkül nem lehet kiadni, sokszorosítani és terjeszteni. nemzetközi azonosító szám (ISBN-szám) kolofon vagy impresszum: kiadói, nyomdai adatokat közöl. A címoldal hátoldalán vagy az utolsó oldalon található.
6
A könyv tartalmi részei:
A könyv tartalmi részét megelőzheti az előszó és a bevezetés. Az előszó a könyv megjelenésének körülményeiről ad tájékoztatást. A bevezetés a szerzőtől származik, elősegíti a téma megértését. A tartalmi részt követheti az utószó, ami a tudományos vagy szépirodalmi alkotás végén található, a szerzőnek a művek kapcsolatos közlése. A mű szövegét tagolhatja az író részekre, fejezetekre, alfejezetekre. A jobb megértést segítik a lábjegyzetek (a lap alján elhelyezett magyarázat), és a széljegyzetek (a lap szélén elhelyezett magyarázat). A tartalomjegyzék is a könyv használatát segíti. Megmutatja a mű felépítését. Az ismeretközlő művek használatában igazítanak el a mutatók. Betűrendben sorolják fel azokat a fogalmakat, neveket, földrajzi helyeket, amelyekkel a könyvben találkozunk. A melléklet és függelék azokat az információkat tartalmazza, amelyet a szerző fontosnak tart, de nem akart a szövegben elhelyezni (pl.: táblázatok, rövidítések jegyzéke). Némely kiadványban hibajegyzéket is találunk, amely bekerülhet a könyvbe, vagy önállóan kerül megjelenésre.
A kézikönyvek használata:
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-5-evfolyam/raktarirend-szepirodalom-beturend-ismeretkozlo-irodalom-szakrend-kezikonyvek-szotar-lexikonenciklopedia/kezikonyvtar Információ gyűjtése könyvekből:
A könyv adatainak jelölése: a) Ha egy kiadvány egy művet tartalmaz: Szerző neve: Mű címe. Kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve. Pl.: Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője. Bp., Móra, 1997. b) Ha a könyvnek 3-nál több szerzője van: Mű címe (ha van: szerkesztő, összeállító). Kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve, p. 15-16. Pl.: Magyarország története képekben (szerk. Kosáry Domokos). Bp.: Gondolat, 1971. c) Ha több szerző műveit tartalmazó tanulmánykötetet használtál: A részfejezet írójának a neve: a Részfejezet címe = (az is jó, hogy In:) a könyv főcíme. Kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve.
7
Pl.: Bóka László: Tóth Árpád Esti sugárkoszorú =XX. századi híre magyar költők verseinek elemzése, Nyíregyháza: Black & White, 2001. p. 165-168.
A sajtótermékek típusai: Hírlap: napilapok és a hetilapok. Napilapok:
friss hírre épül. Általában fehér, sárgás papírlap; összehajtották, a mellékleteket külön hajtották össze. Hetilapok: visszatekint a hét eseményeire. Jellemző: minden lap újra sorszámozódik. Folyóiratok: havonta, kéthavonta jelennek meg.
A hírlapok és folyóiratok ismertetőjegyei:
a) Fejléc b) Borítófedél c) Vezércikk d) Impresszum e) Rovat f) Tartalom
A könyvek elhelyezése a polcokon a) A szépirodalmi művek helye a polcokon, ha szépirodalmat keresel.
(regényt, mesét, meseregényt, mondát, verseket) A könyvtárban külön polcokon találhatod a verseket, meséket, mondákat, regényeket. Az eligazodást táblák segítik. (Pl.: Szépirodalom A-Z, Versek A-Z, Mesék A-Z, Mondák A-Z) Ábécérendben helyeztem el a szépirodalmi műveket. Ha van szerzője a könyvnek: Ha nincs szerzője a könyvnek: akkor a szerző nevének betűrendjében akkor a cím betűrendjében kerül a polcra. kerül a polcra. Könyvtári ábécé:
abcdefghijklmnoöpqrstuüvwxyz
8
A szépirodalmi művek raktári jelzetét a szerző nevének (ennek hiányában a címnek) kezdőbetűje és a raktári táblázat száma alkotja, mely egy-egy betűn belül 10-99-ig terjed. Raktári jelzet:
betűkből, számokból vagy ezek kombinációiból áll. Rákerül a dokumentum gerincére és a katalóguscédulára. Kétsoros raktári jelzet, ha ismeretközlő műről van szó:
3 98
------------szakjelzet
N 49
-----------betűrendi jel (Cutter-szám) A mű: Nagy Gábor, O.: Magyar szólások és közmondások
Egysoros raktári jelzet, ha szépirodalmi műről van szó:
N 46
--------betűrendi jel (Cutter-szám) A mű: Nemes Nagy Ágnes: Bors néni könyve
Figyeld meg a raktározási táblázatot!:
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/feld/cutter/cutter.htm
b) Az ismeretközlő művek helye a polcokon.
Az azonos témájú könyvek kerülnek egymás mellé a polcon. Az azonos témán belül a szerző nevének kezdőbetűjét vesszük figyelembe. A főtémákat 0-9-ig terjedő számokkal jelöljük. Ez a rendszer az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) elnevezést kapta. A hazai könyvtárak az ETO szakjelzet alapján kialakított raktározási rendet követik. Ha értjük a logikáját, könnyebben eligazodunk a könyvtári pocok között.
9
0 Általános Művek 001 002 003 007 008 010 015 016 017 020 022 024 025 027
A tudomány általában Dokumentáció. könyv Írás, szintaktika, szemantika Információ Kultúra, civilizáció Könyvészet Nemzeti bibliográfiák Másodfokú bibliográfiák Könyvkereskedői katalógusok Könyvtárügy Könyvtárépítészet Könyvtári szolgáltatások Könyvtári munka Könyvtártípusok
028 030 050 058 059 060 069 070 080 090
Olvasás Lexikonok, enciklopédiák Folyóirat Évkönyvek, címtárak Almanach, naptár Intézmények, társaságok Múzeumok Sajtó Gyűjteményes munkák Könyvritkaság
1 Filozófia, Pszichológia 100 Bölcselet, filozófia 140 Filozófiai rendszerek 150 Pszichológia
160 Logika 170 Etika, erkölcs 180 Esztétika 2 Vallás
200 Vallás és tudomány 220 Biblia 280 Kereszténység
290 Nem keresztény vallások 292 Klasszikus mitológia 3 Társadalomtudomány
300 301 308 310 312 320 323 327 329 330 331 333 334
Társadalomtudományok Szociológia Szociográfia Statisztika Demográfia Politika Belpolitika Külpolitika Politikai pártok Közgazdaságtan Munkaügy Föld, telek Gazdasági szervezetek
340 350 355 360 368 370 371 374 378 390 394 396 398
Jog, jogtudomány Államigazgatás, közigazgatás Hadtudomány Szociális gondoskodás Biztosításügy Neveléstudomány Pedagógia Iskolán kívüli nevelés Felsőoktatás Néprajz Közéleti és társadalmi szokások Nőkérdés Folklór
10
336 337 338 339
Pénzügy Vámügy Gazdaság Jövedelem, életszínvonal 5 Természettudomány
500 502 504 510 520 530 540
Természet általában Természetvédelem Környezetvédelem Matematika Csillagászat Fizika Kémia
550 570 572 580 590
Földtan Biológia Antropológia Növénytan Állattan
6 Alkalmazott tudomány 600 610 620 630 640 650
Alkalmazott tud. általában Orvostudomány Technika Mezőgazdaság Háztartás, vendéglátóipar Vezetés, szervezés
660 663 670 680 681 690
Vegyipar Élelmiszeripar Könnyűipar Továbbfeldolgozó iparok Finommechanika, számítástechnika Építőipar
7 Művészet, szórakozás, sport 700 710 720 730 740 745 750
Művészet általában Település, táj rendezés Építészet Szobrászat Rajzművészet Iparművészet Festészet
760 780 790 791 792 793796-
Grafika Zeneművészet Szórakozás Filmművészet Színházművészet Társas szórakozás, tánc Sport
8 Nyelv és irodalom 800 801 802 803 804 805 806
Nyelvtudomány Többnyelvű szótárak Angol nyelv Német nyelv Francia nyelv Olasz nyelv Spanyol és portugál nyelv Latin és görög nyelv. Klasszika 807 filológia 808 Szláv és balti nyelvek 809 Magyar nyelv
810 Irodalomtudomány (820 E) 820 830 840 850 860
Angol irodalom Német irodalom Francia irodalom Olasz irodalom Spanyol és portugál irodalom
871 Latin irodalom 880- Szláv irodalom 894 Magyar irodalom
11
9 Történelem, földrajz 908 910 911 912 913 914 915 916 917 918
Honismeret Földrajztudomány Településföldrajz Térképek, atlaszok Regionális földrajz Európa földrajza, útikönyvek Ázsia földrajza, útikönyvek Afrika földrajza, útikönyvek Amerika földrajza, útikönyvek Dél-Amerika földrajza, útikönyvek Óceánia, Ausztrália és a 919 sarkvidékek földrajza
920 Életrajz, 930 Történelem segédtudományai 931 Ókori történelem 940 Európa története 942 Nagy-Britannia története 943 Közép-Európa története 943.9 Magyarország története 944 Franciaország története 945 Olaszország története 950 Ázsia története 960 Afrika története 970 973 980 990
Amerika története Amerikai Egyesült Államok története Dél-Amerika története Óceánia, Ausztrália története
12
A könyvtári katalógusok: A betűrendes katalógus és a szakkatalógus: A katalóguscédula adatai:
Katalógus szekrény:
13
Betűrendes katalógus:
Ehhez a katalógushoz fordulhatsz segítségért: · ha tudod a mű szerzőjét és arra vagy kíváncsi, hogy milyen művei vannak meg a könyvtárban: 1. szerző szerinti katalógus · ha a mű címét ismered és szeretnéd megtudni, ki írta és megvan-e a könyvtárban: 2. cím szerinti katalógus · ha egy bizonyos sorozatban megjelent művet keresel: 3. sorozati katalógus · ha országokról, városokról, egyéb földrajzi helyekről szeretnél könyvet olvasni: * Magyarország · ha egy híres emberről keresel könyveket: * Petőfi Sándor
A katalóguscédula adatai:
M30 Marék Veronika (1937-) Tegnap, ma, holnap/ írta és rajzolta Marék Veronika. – 2. kiad. – Bp. : Móra, 1978 . – 12 lev. : ill.; 17 cm Felelgetős képes mesekönyv ISBN 963 11 1372 8 kötött: 23 ,- Ft 087.5 SZERZŐ (A betűrendes katalógusba kerül.)
14
Marék Veronika (1937-) Tegnap, ma, holnap/ írta és rajzolta Marék Veronika. – 2. kiad. – Bp. : Móra, 1978 . – 12 lev. : ill.; 17 cm Felelgetős képes mesekönyv ISBN 963 11 1372 8 kötött: 23 ,- Ft 087.5 CÍM (A betűrendes katalógusba kerül.) 750 B42 Bauer Jenő (1912-) Hincz Gyula/ Bauer Jenő. – Bp. : Képzőműv. Alap, 1975. – 46 p. : ill. (16 színes reprodukció) ; 17 cm. – (Mai magyar művészet) A művész portréjával ISBN 963 336 024 2 kötött: 36,- Ft Hincz Gyula 75 (439) Hincz 929[75](439) Hincz SOROZAT (A sorozati katalógusba kerül.)
15
591 F42 Felix Jiri Európa/írta Jiri Felix; képek Kvetoslav Hisek, [ford. Kovácsné Kliment Emilia]. – [Budapest]: Új Ex Libris, cop. 1998.- 77 p. : ill., színes; 33 cm .- ( Öt kontinens állatai) ISBN 963-9031399 kötött: 1890 ,-Ft *Európa 591.9 (4) FÖLDRAJZI NÉV (A betűrendes katalógusba kerül.) K 74 Kosztolányi Dezsőné (1889-1967) Kosztolányi Dezső: Életrajzi regény/ Kosztolányi Dezsőné .- Bp. : Holnap, 1990. – 305 p. : ill. ; 20 cm ISBN 963 345 009 8 fűzött: 148,- Ft *Kosztolányi Dezső (1885-1936) 894.511-312.6 Kostolányi D.-né 894.511Kosztolányi D. 929[894.511] Kosztolányi D. HÍRES EMBER (A betűrendes katalógusba kerül.)
16
Tárgyi katalógusok:
a szakkatalógus és a tárgyszó katalógus
K 74 Kosztolányi Dezsőné (1889-1967) Kosztolányi Dezső: Életrajzi regény/ Kosztolányi Dezsőné .- Bp. : Holnap, 1990. – 305 p. : ill. ; 20 cm ISBN 963 345 009 8 fűzött: 148,- Ft *Kosztolányi Dezső (1885-1936) 894.511-312.6 Kostolányi D.-né 894.511Kosztolányi D. 929[894.511] Kosztolányi D. ETO-számok (szakjelzetek) Ahány szám van, annyi helyre kerül a szakkatalógusba: itt 3 helyre kerül.
17
A szakkatalógus:
Ebben a katalógusban a szépirodalmi és ismeretterjesztő művek tartalmáról tájékozódhatsz. Az egyes tartalmakat számok jelölik, ezek a számok a tizedes elv (ETO= Egyetemes Tizedes Osztályozás – szerinti rendben jelennek meg a katalóguscédulák bal alján.) Az szakkatalógusban a cédulák a számok növekvő sorrendjében helyezkednek el. A katalóguskartonok csoportjai között szöveges osztólapokat találunk.
Tárgyszó katalógus:
A tárgyszó katalógus betűrendes katalógus. A besorolás alapja a tárgyszó, amely a dokumentum tartalmát fejezi ki röviden, egyértelműen. több tárgyszava is lehet egy dokumentumnak. A katalóguscédulák a tárgyszavak betűrendjében szerepelnek.
A könyvtártípusok 1. A nemzeti könyvtárak egy-egy ország leggazdagabb könyvtári gyűjteményei. Ezek
az állam által alapított intézmények az adott országra vonatkozó publikációk legfőbb gyűjtő,feltáró és megőrző helyei. Magyarország nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár (www.oszk.hu; Budavári Palota, F épület). Alapjait 1802-ben Széchényi Ferenc rakta le, amikor jelentős gyűjteményét a nemzetnek adományozta. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig. Gyűjtőkörébe tartozik: 1. minden Magyarországon megjelent, bármilyen nyelven íródott mű; 2. minden magyar nyelven megjelent mű; 3. minden nem magyar nyelven és nem Magyarországon, de magyar író által írt mű; 4. végül minden magyar vonatkozású nem magyarul és nem Magyarországon megjelent 2. A szakkönyvtárakat a 19. században a tudományok specializálódása hozta létre. Egy
adott szakterület irodalmát gyűjtik és e szakterület művelőit, kutatóit látják el szakirodalmi információval. Közéjük olyan könyvtárak tartoznak, mint a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (www.mtak.hu), az Országgyűlési Könyvtár (www.ogyk.hu), az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (www.opkm.hu), az Országos Mezőgazdasági Könyvtár (www.omk.hu), az Országos Idegennyelvű Könyvtár (www.oik.hu), az Országos Orvostudományi Könyvtár (www.ook.hu) stb.
18
3. A felsőoktatási könyvtárak feladata az intézményben folyó oktató és tudományos kutató
munka szakirodalmi ellátása. Gyűjtőkörük alkalmazkodik az egyetemen vagy főiskolán oktatott tudományágakhoz, szakterületekhez, állományuk összetétele igen magas színvonalú. Egy részük törekszik a hallgatók, oktatók általános művelődés iránti igényei kielégítésére is. Legnagyobb jelentőségű az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára: a nagy múltú „Egyetemi Könyvtár” (www.elte.hu). A Debreceni Egyetem Könyvtára „második” nemzeti könyvtári funkciót is ellát (www.deenk.hu). 4. A közkönyvtár (korábbi szóhasználattal közművelődési könyvtár) általános gyűjtőkörű,
többnyire önkormányzati (megyei, városi, községi) fenntartású könyvtár. Elsődleges céljuk a helyi lakosok, vagy azok egy csoportja általános műveltségének emelése. Az ország nyilvános könyvtári ellátásának, a kulturális infrastruktúra intézményrendszerének gerincét jelentik. 5. Az iskolai könyvtár az általános és középiskolák könyvtára. Gyűjtőkörét az ott folyó
oktató-nevelő munka és az iskolai tananyag határozza meg. Feladataik közé tartozik az alapvető könyvtárhasználati ismeretek oktatása.
A bibliográfiák, katalógusok a könyvtári tájékozódás indirekt (közvetett) eszközei Bibliográfia:
dokumentumok nyilvántartásával, tartalmi feltárásával foglalkozik, de az írásműről készült jegyzéket is így nevezzük. Katalógus: a könyvtár állományát képező dokumentumok leírásának rendezett gyűjteménye, amely biztosítja a feldolgozott kiadványok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét. Fajtái: betűrendes katalógus, szakkatalógus, tárgyszó katalógus. a) Ha egy teljes dokumentumot felhasználunk: Cím/Szerző/k.- Kiadás helye: Kiadó neve, kiadás éve b) Ha a dokumentum egyik részét használjuk fel: A felhasznált rész címe/Szerző. In: A forrásdokumentum címe/Szerzője.- Kiadás helye: Kiadó éve, kiadás éve., p. a felhasznált oldalak számai. p.= page = oldal In =(-ban, -ben) A bibliográfiák típusai:
általános és szak önálló (önállóan jelenik meg) és rejtett (valamilyen dokumentumban jelenik meg).
19
Pl. Ez egy ajánló bibliográfia: http://www.bacstudastar.hu/c/document_library/get_file?uuid=136204d7-75ee-4a82-98597d58216813c3&groupId=10804
A szellemi munka technikája
anyaggyűjtés,
jegyzetelés,
idézés szabályai A dolgozat/beszámoló megírása előtti munka:
a jegyzetek rendezése (Az összeillő cédulák egymás mellé kerülnek.)
a vázlat elkészítése
szövegalkotás (Hármas tagolás)
irodalomjegyzék
előzetes ismeretek. Ez az előkészületi munka.
Irodalomjegyzék:
Könyvtári fogalomtár: http://www.huminf.uszeged.hu/index.php/hallgatoknak/kisokos/fogalmak/konyvtari-fogalomtar Könyvtárhasználati ppt: http://slideplayer.hu/slide/2113573/ Rácz Tiborné: Könyvtárhasználati tudnivalók: általános iskola 5-8. osztály, Debrecen: Pedellus, 2002. Seressné Barta Ibolya: Út a forráshoz: hagyományos könyvtárhasználat 6-9. osztály, Debrecen: Pedellus, 2000. 5. osztály: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-5evfolyam/konyvtari-informatika 6. osztály: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-6evfolyam/konyvtari-informatika 7. osztály: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-7evfolyam/konyvtari-informatika 8. osztály: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-8evfolyam/konyvtari-informatika
