Külső intézményi kommunikáció Az Állami Számvevőszék társintézményi felülvizsgálatáról készült jelentés kivonata
2016. május
A KOMMUNIKÁCIÓS PEER REVIEW JELENTÉS KIVONATA 1. Bevezetés Az Állami Számvevőszék Magyarország legfőbb ellenőrző intézménye, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Fő feladata a közkiadások ellenőrzése, célkitűzéseivel és alapelveivel összhangban jelentései az ellenőrzötteket érintő lényeges információk hiteles forrásai. Az ÁSZ kommunikációs stratégiájában meghatározott célcsoportok az alábbiak: az országgyűlési képviselők; a miniszterek és a minisztériumok közfeladatot ellátó köztisztviselői; az ellenőrzött szervezetek, a közszféra és magánszféra intézményei, amelyek működésük során költségvetési források használnak fel; a média; a nyilvánosság, ideértve azon csoportokat, amelyeknek különös érdeke fűződik ahhoz, hogy az egyes területeken született ellenőrzési eredményekről tudomást szerezzenek, beleértve a közvéleményt, mint a nyilvános tájékoztatás címzettjét; más ellenőrző intézmények, felügyeleti szervek, nyomozó hatóságok, bűnüldöző szervezetek, különös tekintettel az ügyészségre; külföldi partnerek, ideértve a társszámvevőszékeket. Az átláthatóság és elszámoltathatóság alapelveit meghatározó ISSAI 20-as sztenderd az átláthatóság fogalma alatt a legfőbb ellenőrző intézmények jogállására, feladatkörére, stratégiájára, tevékenységére, gazdálkodására, működésére és teljesítményére vonatkozó, rendszeres, megbízható, egyértelmű és nyilvános jelentéstételt érti. Ezen felül magában foglalja az ellenőrzési megállapítások és következtetések nyilvánosságra hozatalának, valamint a legfőbb ellenőrző intézménnyel kapcsolatos információk nyilvános hozzáférhetőségének kötelezettségét is. Az Állami Számvevőszék pár évvel ezelőtt fogadta el új kommunikációs stratégiáját, amelyben az erre a területre vonatkozó főbb célkitűzéseit határozta meg: a különféle célcsoportok számára készített számvevőszéki anyagok hasznosíthatóságának fejlesztését, továbbá, az ÁSZ elismertségének folyamatos fejlesztését, mint kizárólag a közérdek szolgálatban álló, szakmai alapon működő, átlátható intézményét.
2. Cél és háttér
Jelen társintézményi felülvizsgálatot az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a lengyel számvevőszék (NIK) és a litván számvevőszék (NAO) által aláírt megállapodás alapján végezte el a lengyel és litván intézmények által delegált számvevőkből álló csoport. A társintézményi felülvizsgálat célja a kommunikációs stratégia gyakorlati megvalósításának, elemezése volt, beleértve annak a független, külső megfigyelők szemszögéből - például a felülvizsgálatban részt vevő lengyel és litván legfőbb ellenőrző intézmények számvevői által erősségnek és gyengeségnek nyilvánított pontjait. A társintézményi felülvizsgálat magában foglalta a kommunikációs alapelvek, az adott területért felelős munkatársak feladatellátásának, munkavégzésük gyakorlati szempontjainak, továbbá az ÁSZ külső kommunikációs tevékenységében érintett szervezetek véleményének megismerését. A felülvizsgálat az ISSAI 5600 standarddal összhangban készült, amelyben fő célkitűzéseként került meghatározásra a külső kommunikációs tevékenység nyilvános hozzáférhetőségének és közérthetőségének, teljességének, átfogó jellegének értékelése. Jelen felülvizsgálati jelentés nem kívánja értékelni az ÁSZ összes tevékenységi területét, hanem a felek által aláírt megállapodásnak megfelelően és az ISSAI 20-as sztenderddel összefüggésben kívánja elemezni a kommunikációs tevékenység különböző vonatkozásait. A társintézményi felülvizsgálat az immár 4 éve hatályban lévő új kommunikációs irányelvek bevezetésének eredményességét kívánja pártatlan, külső szemszögből elemezni. Ezen alapelvek fő célkitűzése az ÁSZ tevékenysége által érintett intézmények felé irányuló kommunikáció hasznosulásához kapcsolódik, ideértve az ellenőrzött szervezeteket, a közigazgatási és bűnüldözési szerveket, a médiát és a közvéleményt. Az ÁSZ külső kommunikációjával hozzá kíván járulni a jó kormányzás megvalósításához. Az új kommunikációs irányelvek szintén hangsúlyozzák, hogy az ÁSZ az államháztartási ellenőrzést érintő kérdések legfőbb információs forrása. Az ÁSZ kiemelt figyelmet fordít külső kommunikációjának minőségére és formáira, különös hangsúlyt fektetve az ellenőrzési eredmények hasznosulására. Az új ÁSZ törvény elfogadását és egy sor, 2010-2014 között bekövetkezett változást követően, az Állami Számvevőszék átfogó felülvizsgálatot és önértékelési eljárást folytatott le külső kommunikációs stratégiájának megvalósítására vonatkozóan.
2.1.
ISSAI 20 - Az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelvei (részlet)
2. alapelv: A legfőbb ellenőrző intézmény nyilvánosságra hozza felhatalmazását, feladatait, küldetését és stratégiáját.
A legfőbb ellenőrző intézmény nyilvánosan hozzáférhetővé teszi felhatalmazását, küldetését, szervezeti felépítését, stratégiáját illetve kapcsolatait a különböző érintett szervezetekkel és személyekkel, beleértve a törvényhozó testületet és a végrehajtó hatalom intézményeit is.
A legfőbb ellenőrző intézmény nyilvánossá teszi vezetője – illetve testületi vezetésű legfőbb ellenőrző intézmény tagjai – kinevezésének, ismételt kinevezésének, nyugdíjazásának és felmentésének feltételeit.
Ajánlott, hogy a legfőbb ellenőrző intézmény közzé tegye felhatalmazásáról, feladatairól, küldetéséről, stratégiájáról illetve tevékenységeiről szóló alapvető információkat az ország hivatalos nyelve mellett az INTOSAI egyik hivatalos nyelvén is.
3. alapelv: A legfőbb ellenőrző intézmény tárgyszerű és átlátható ellenőrzési standardokat, eljárásokat és módszereket dolgoz ki és alkalmaz.
A legfőbb ellenőrző intézmény a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi standardjai (ISSAIk) keretében meghatározott INTOSAI ellenőrzési alapelveknek megfelelő standardokat és módszertanokat dolgoz ki és alkalmaz.
A legfőbb ellenőrző intézmény tájékoztatást nyújt ezekről a standardokról és módszertanokról, illetve arról, hogy miként felel meg ezeknek a standardoknak és módszertanoknak.
A legfőbb ellenőrző intézmény tájékoztatást ad a kockázatértékelési és tervezési folyamatairól, valamint a törvényi felhatalmazása alapján végzett ellenőrzési tevékenységének hatóköréről.
A legfőbb ellenőrző intézmény tájékoztatást nyújt az ellenőrzött szervezetnek arról, hogy milyen szempontok szerint alakítja ki a véleményét.
A legfőbb ellenőrző intézmény biztosítja az ellenőrzött szervezet tájékoztatását az ellenőrzési célokról, módszertanról és megállapításokról.
A legfőbb ellenőrző intézmény biztosítja az ellenőrzött szervezet számára, hogy ellenőrzési megállapításokra észrevételt tegyen, valamint hogy a javaslatokat vitassa és azokra választ adjon.
7. alapelv: A legfőbb ellenőrző intézmény nyilvánosságra hozza jelentéseit ellenőrzései eredményeiről, valamint a kormányzati tevékenység egészére vonatkozó következtetéseiről.
A legfőbb ellenőrző intézmény az ellenőrzései alapján levont következtetéseit és javaslatait is nyilvánosságra hozza, kivéve, ha külön törvények és rendelkezések alapján ezek az adatok bizalmasnak minősülnek.
A legfőbb ellenőrző intézmény jelentést készít a javaslatai nyomán tett intézkedésekről.
A bírói hatáskörrel rendelkező legfőbb ellenőrző intézmény jelentést tesz a szankciókról, illetve az elszámolásra kötelezett tisztségviselők vagy vezetők ellen hozott büntetésekről.
Továbbá a legfőbb ellenőrző intézmény továbbá nyilvánosságra hozza összefoglaló jelentését a lefolytatott ellenőrzései eredményeiről, például a kormányzati költségvetés egészének végrehajtásáról, a pénzügyi helyzetről és műveletekről valamint a gazdálkodás egészének fejlődéséről, illetve – amennyiben a jogszabályi környezet a legfőbb ellenőrző intézményt erre felhatalmazza – a közszféra szakmai teljesítőképességéről.
A legfőbb ellenőrző intézmény szoros kapcsolatban áll a megfelelő parlamenti bizottságokkal annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az ellenőrzési jelentések és következtetések jobb megértéséhez és a megfelelő intézkedések meghozatalához.
8. alapelv: A legfőbb ellenőrző intézmény kellő idejű és széleskörű tájékoztatást nyújt tevékenységéről és ellenőrzési eredményeiről a honlapja, a média illetve egyéb eszközök segítségével.
A legfőbb ellenőrző intézmény tevékenységéről és ellenőrzési eredményeiről nyitottan kommunikál a médiával és más érdekelt felekkel. A legfőbb ellenőrző intézmény a közélet jól látható szereplői közé tartozik.
A legfőbb ellenőrző intézmény ösztönzi a nyilvánosság és a tudományos körök érdeklődését legfontosabb következtetései iránt.
Az ellenőrzési jelentések és a bírósági ítéletek összefoglalói a nemzeti nyelveken kívül az INTOSAI egyik hivatalos nyelvén is elérhetőek.
A legfőbb ellenőrző intézmény megfelelő időben kezdeményezi és folytatja le ellenőrzéseit valamint adja ki az azokra vonatkozó jelentéseit. Az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot növeli, ha az ellenőrzési munka és a kapcsolódó információk nem idejét múltak.
A legfőbb ellenőrző intézmény ellenőrzési jelentéseit különböző módokon teszi hozzáférhetővé és közérthetővé (például összefoglalók, ábrák, vetített képes előadások, sajtóközlemények segítségével).
9. alapelv: A legfőbb ellenőrző intézmény munkája minőségének és hitelességének javítása érdekében felhasználja a független külső forrásból származó tanácsokat.
A legfőbb ellenőrző intézmény igazodik a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi standardjaihoz, és törekszik a folyamatos tanulásra külső útmutatás vagy szakértelem felhasználásával.
A legfőbb ellenőrző intézmény igénybe vehet független külső értékelést tevékenysége és a standardok alkalmazásának felmérésére. Ebből a célból igénybe vehet társintézményi felülvizsgálatot (peer review).
A legfőbb ellenőrző intézmény külső szakértőket vehet igénybe független szakmai tanácsadás céljából, amely kiterjed az ellenőrzés-technikai kérdésekre is.
A legfőbb ellenőrző intézmény nyilvánosságra hozza a társintézményi felülvizsgálat (peer review) és a független külső értékelések eredményeit.
A legfőbb ellenőrző intézmény számára hasznosak lehetnek a közös vagy párhuzamos ellenőrzések.
Munkája minőségének javításával a legfőbb ellenőrző intézmény hozzájárulhat a gazdálkodás szakszerűségének növeléséhez.
Általános megállapítások Az ÁSZ professzionális és hatékony kommunikációs rendszert épített ki, amely tökéletesen illeszkedik küldetéséhez és stratégiájához, továbbá összhangban áll az új ÁSZ törvénnyel is. Az ÁSZ partnerintézményei, és a tevékenysége által érintett szervezetek is megerősítik, hogy a szervezet olyan módon valósítja meg kommunikációs stratégiáját, amely biztosítja az ÁSZ-ra és annak eljárásaira vonatkozó szükséges információk továbbítását, valamint hozzájárul az intézmény, mint átláthatóan működő szervezet, megítélésének fejlesztéséhez. A társintézményi felülvizsgálati csoport véleménye szerint az Állami Számvevőszék eredményesen teljesíti a kommunikációs területen meghatározott célkitűzéseit. A felülvizsgálatot végző csoport ugyanakkor szeretné az ÁSZ figyelmét olyan kérdésekre is ráirányítani, ahol a jövőbeni fokozottabb hatékonyság kedvéért, mérlegelhetné tevékenységeinek megváltoztatását. A társintézményi felülvizsgálatot végző csoport nagyra értékelte az ÁSZ által, a különböző kommunikációs területeken - a célok megvalósítása érdekében - végzett sokrétű tevékenységét. A munkacsoport szintén ki kívánja emelni az ÁSZ teljes szervezetén belül, a felső vezetés, az igazgatók és
a kommunikációért felelős további munkatársak szintjén tapasztalható kivételesen magas szintű tudatosságot, ami jól jelzi, hogy a kommunikáció egy stratégiai fontosságú terület, amely különleges eszközöket, magasan képzett erőforrásokat és nagyfokú elkötelezettséget igényel.
