A
ZSIDÓ KÉRDÉSHEZ. KÜLÖN LENYOMAT A
Nagy-Kanizsán szerkesztett „Zala” czímű hetilapnak 1880. évi október hó 20-ik napján megjelent 43-ik számából.
A SZERZŐ ENGEDELMÉVEL, Írta: EGY KERESZTÉNY. Ára 10 kr.
NAGY-KANIZSA. KIADJA ÉS NYOMATTA FISCHEL FÜLÖP
1880.
Visszhang. „Ne ítélj, nehogy megítéltessél.”
A történelem az élet nagy mestere, mi megtanít bennünket a nemes erkölcsre, kijeleli a haladás biztos ösvényét, példával int és tanít bennünket mindarra, a mi szép, nemes és dicső, ítélő bírája szegénynek és gazdagnak egyaránt, származásra való tekintet nélkül koszorúzza megdicsőült nagyjait, ellenben ostorozza a bűnöket, nem kímélvén még a leghatalmasabbak trónusát sem az utókor elé pelengérre állítani, megbélyegzi azt is kérlelhetlen szigorával. Midőn tehát ily igazságos ítélő bíró széke előtt állunk s tudjuk azt, hogy századunk mozzanatai is ily szigorú elbírálás alá esnek, gondoljuk meg cselekményeinket, azoknak a messze utókorra is kihatható nagy horderejét, haladjunk az utókor által követhető jó példával elől, nehogy a későbbi kornak kicsinylésére vagy bal ítéletére okot szolgáltassunk. Egy r o m b o l ó e s z m e kezdett napjainkban lábrakapni, mi úgy a l a p i r o d a l o m b a n , mint a sajtó e g y é b b t e r m é k e i b e n veszélyes alakot öltve, felforgatással fenyegeti társadalmi rendünket. Εz e s z m e napról-napra szélesebb körökben terjed, felkorbácsolja a közvéleményt, azt magának minden alakban megnyerni igyekszik; s mert igen jól tudjuk azt, hogy az mézes madzaggal oly könnyen lépre
4 vezethető,
azért
rézben kell
állanunk és nem
szabad engednünk azon vad áramlatnak, moly korunk egyik 1 e g h u m a n u s a b b i n t é z m é n y é t lerombolással fenyegeti. Nem szabad tért engedni egy oly eszmének, mi élesre feni a 1 i b e r a 1 i s m u s g y i 1 k át, mi elhomályosítja századunk érdemeit s anyagot szolgáltat a történelemnek korunk ócsárlására. Nemcsak tűrni nem szabad, de sőt határozottan üldözni kötelességünk mindazt, ami a s z a b a d szellemi f e j l ő d é s n e k útjában áll, a mi s u r 1 ód á s ο k r a, k e l l e m e t l e n s é g e k r e és v i s z á l y o k r a okot szolgáltat, mi á 11 a d a 1 m i j ó l é t ü n ket veszélyezteti s n e m z e t i n a g y l é t ü n k e t rab bilincsekkel fenyegeti. Nem öltött még oly rémületes alakot, hogy c ο οp e r a t i ó r a lenne szükség, s nincs is hazánk értelmiségének f e l v i l á g o s í t á s r a szüksége, de van a
tudatlan,
a
könnyen
hivő
népnek,
ki
egyol-
dalú szavak utáu indul s engedi magát egy-két kolompos által a hínárba vezettetni, honnan az megszökve, magára hagyja a hiszékeny tömeget.
Ez eszme szágon”.
„A
zsidó
kérdés
Magyaror-
Nem törődnénk vele, ha csak a „Magyar állani” kötött volna kolompot i s m e r e t e s tend e n t i á j áért, legfeljebb válaszként J é z u s szavait citáltuk volna midőn azt monda: „ b o c s á s s meg Uram neki; mert nem t u d j a , mit csel e k s z i k”. De lehetetlen, hogy fel ne korbácsolná minden jobbnak érzését, midőn mindenféle á l l a d a l o m i es t á r s a d a l m i r e n d z a v a r ó m u n k á k k e r ü 1nek s z í n r e , osztogattatnak ki a nép
5 k ö z ö t t, f ο r m a 1 i s f a j é s v a l l á s i h á b o r ú t üzenve a zsidóknak, kik ellen a régi e l 1 e η s z e n − t ö b b é - k e v é s b é még k ü 1 ö nb e n i s él a műveletlen nép s z í v é b e n . Ezt kell megakadályozni, ezt kell kiirtani a nép szívéből s meg kell azt győzni arról, hogy a zsidó is e m b e r s olyan e m b e r , mint a k e r e s z t é n y , u g y a n azon j o g o k k a l , ugyanazon kötelezetts é g e k k e l bír, mint b á r k i más, ő is olyan á l l a m p o l g á r és m a g y a r a l a t t v a l ó mint az, kinek előde még a honfoglalás tényével szerzett magának érdemeket. Ki kell tehát kelni ez érdemben a sajtó útján is, meg kell vitatni az ügyet a maga mezítelenségében, egy részt azért, hogy az ily s z é d e l g í t é s e k n e k vége szakadjon, a czélbavett t á r s a d a l m i rend f e 1 f ο r g a t á s a meggátoltassék, á l a d a l m i jólétünk és n e m z e t i felvirágzásunk előmozdittassék, másrészt pedig, hogy az istóczismussal szemben a zsidó emantipatióért az utókor mélt á n y l á s á t és e l i s m e r é s é t hazai történelmünk lapjain e l n y e r h e s s ü k . A gondolat és vélemény nyilvánítás az ember egyik legszentebb joga, ezt mindenkiben tisztelni morális kötelességünk, ugyan azért nem czélunk a magunkét másokra octroiálni, kövesse mindenki saját szíve és lelke sugallatát, de ne Ítéljen senki sem az ellenfél meghallgatása nélkül, ha igazságos akar lenni. Lássuk csak röviden összefoglalva a vádpontokat mindenekelőtt, melyekkel a zsidók terhelvék, is ha ezeket már ismertettük, akkor helyén lesz a v éd e k e z é s, az ítélet hozatal joga pedig a t. o. k ö z ö n s é g e t illeti.
6 Vádpontul hozatik fel a zsidók ellen: a h e n y es é g, t ο h ο n y a s á g, a s z í v t. e 1 e n s é g, k ö n y ör t e 1 e n s é g, az u z s ο r á s k ο d á s, a n e m zs id ό v a 1 1 á s ú a k i r á n t i g y ű l ö l e t jeleztetnek ők c s a l ό k n a k; t ο 1 − a j ο k n a k, r a b 1 ό k n a k h a z á t1 a n c s a − a r g ó n é p n e k, p i s z k o s je 11 e m t e 1 e n faj n a k, ki csak ön m a g á é r t és ö nc z é l j a i é r t él, s üzelmeiért az emberiség v a m· p y r a i n a k is declaráltataak és mindezen súlyos − ád a k még tetézve vannak a s z e m t e 1 e n s é g, a t ol a k o d á s praedicatumaival, mely utóbbi tulajdonságok eredményeként jeleztetik az, hogy most már beleavat k ο z n a k mindenféle v i l á g i é s e g y h á z i d ο 1 g ο k b a is, már-már hatalomrajutással fenyegetnek bennünket, mi m e g d ö n t h e t i á 11 a d a 1 m i 1 ét ü n k e t; mert az ennek alapját képező nemes e rk ö 1 c s ο k e t é s e r é n y e k e t a zsidóság lábbal tapossa porba. Ezekben culminalnak a − á d p ο n t o k s ne-
hogy
elevenen
felfaljanak:
bennünket
szer-
vezik az a n t i s e m i t a 1 i g á k a t országszerte, f e 1 h í − á s ο k, r ö p i r a t ο k, f ü z e t e k jelennek meg telve ily − á d a k k a 1, serkentik a n e m z s i d ó állampolgárokat a t ö m ö r ü 1 é s r e, fejlesztik a zsidók elleni gyűlöletet, szítják az e 1 1 e n s z e n v e t, elhintik az egy e n e 1t e n s é g n e k a b e 1 − i s z á1 y o k n a k magvát, nem gondolván meg azt, hogy ebből minő colossal”- la női, mit a romboló villám csapásai rendesen felkeresni szoktak s agyon sújtják még azt is, ki mindezeket csak a t á v o l b ó l s z e m l é l i . Rosz néven veszíti a zsidó szülőktől, hogy gyermekeiket a g y m n a s i a 1 i s o s k o l á k b a járatják, mi csak azért történik, úgymond egy czikk, hogy a 1 e g a l j a s a b b i n t r i g u á k vég h e z
7 v i t e l é r e a s z ü k s é g e s é r t e l m i k é p z E t ts é g E t és á l l á s o k a t e l n y e r h e s s é k. Mindezeknél fogva a zsidóeleni tarthatatlannak állíttatik és Porosz és Szászországuk példáira, zsidó hajszát rendeznek, a zsidókat jogaikban m e g n y i r b á l n i vagy azoktól teljesen m e g f o s z t a n i i g y e k e z n e k , állapotainkat.2000-ed év előtti állapotokkal óhajtják felcserélni vagy azt kívánják, hogy é g e s s ék meg a zsidók Talmudaikat és legyenek keresztények. Átalánosságban mindezen vádakra − tekintve azok terjesztési módozatait is − m időn a f o r m á l i s izgatás, lázítás bélyegét kell reás ü t n i , u g y a n a k k o r a rendőrség tétlensége felett is e g y ú t t a l m e g ü t k ö z é s ü n k et kifejezzük, felhívjuk egyszersmind figyelmét c o n f i sc a l h a t á s i j o g á r a is; mert egyátalában meg nem engedhető, sőt büntetendő cselekmény a társadalmi rend felforgatására irányuló tény, a mivel komolyan fenyegetnek bennünket egyes titkos füzetek. Ez már túl esik a szabad szóllás és szabad sajtó körén és a rendőrségnek épen a b ű n ö k elkövetésének meggátlása képezi a fő h i v a t á s á t , mit nem teljesítvén híven, kemény felelsség terhelendi. Ezeknek előre bocsájtása után áttérhetünk a véd e k e z é s r e, de hogy feladatunkat minél sikeresebben oldhassuk meg, legelőször is jogi s z e mp ο n t b ó l kell fejtegetnünk az ügyet általában, s el. bírálandó lesz az, ha váljon − jogilag véve − üldözhető-e a zsidóság, fejtegetjük azután ugyanezt m é 1t á n y ο s s á g i szempontból, míg végre áttérünk annak meghatározására, hogy mi volt s mi jelenleg az a zsidó, váljon igaz-e az hogy „az
8 nem c s a k m i n d e n m ás h i t ű n e k, d e ú g y vére, m i n t t e r m é s z e t é és v a 11 á s i elveinél fog−a is „minden j ó n a k, n e m e s n e k és minden á l l a d a 1 m i i n t é z m é n y n E k is esküdött ellen s é g e. Hogy jogi szempontból bonczolgathassuk a. felvételt kérdést mindenekelőtt, meg kel! ismerkednünk magával a z e m b e r 1 é n y e g é − e 1, el kell dönteni azt, ha váljon e m b e r és e m h e r mint é l őlény közt van-e k ü 1 ö n b s é g Hogy mi az e m b e r , azt mindnyájan igen jól tudjuk, s még is ha valaki felvetné e kérdést, hamarjában tiszta fogalmi meghatározását minden ember bajosan tudná adni. Legegyszerűbb felelet lenne ez „I s t e n n e k t e r e m t m é n y e”. De a tudomány − h a b á r készek is − a g y u n k m i nd e n n e k e r e d e t é t az i s t e n m ű − é r e v i s z s z a v e z e t n i − ily gyarló felelettel meg nem elégszik, hanem kutat tovább, míg azt vezér elvei alapján csakugyan ki nem magyarázza magának. Ha az ember czéljait vizsgáljuk, meggyőződünk arról, hogy az a n y a g i és s z e 1 1 e m i, ha pedig a c z é l o k a t már kitudtuk, akkor készek is vagyunk az e m b e r fog a l m á v a l. Hogy pedig ezen czéljainkat elérhessük, bizonyos t u 1 aj d υ n s á g o k k a 1 k é p e s s é g e k k e 1 koll birtumk. Az embernek nemde czélja a létezés, s ha már létezik, kétségtelenül jói is k i v a n élni. − Ez tehát az embernek egyik anyagi czélja. Azon körülményből pedig, hogy az ember mindent és mindennek okát akarja tudni, következik egy másik czélt, t. i, az ész f e j l e s z tése és ez s z e 1 1 e m i c z é l. S minél többet tudunk, annál többet kívánunk tudni, s igy törekedünk ismeret körünket bővíteni, Ez pedig annyit tesz, mint
9 s z e 1 l e m i 1 e g h a l a d n i azaz; a t ö k é 1 y e s e d é s fe 1 é közelíteni. Ezen k e t t ő s cz é 1 u n k elérését pedig é r z ék e i n k közvetítik s ezek azok a t u 1 a j d ο n s ág ο k, k é p e s s é g e k vagy h e l y e s e b b e n m ο n dv a e s z k ο z ö k, melyekkel czéljaink elérése végett bírnunk kell. Mindezen most előadottakból az következik egyrészt, hogy e m b e r és e m b e r közt nincs külömbség, legyen az keresztény vagy zsidó; mert a z é 1 j a m i n d k e t t ő n e k egy és u g y a n a z, más részt pedig az is, hogy a k a r az ember vagy n e m, a n n a k f o l y t o n h a l a d n i kel1· Ez természeti törvény! Az embernek egyik m á s i k a n y a g i c z é 1 j a n e m é n e k f e n n t a r t á s a és czél megszüli a s z a p ο r a s á g ο t, mi által egy egymáshoz különös vonzalommal, szeretettel és ragaszkodással viselhető társaság keletkezik ezt nevezzük azután c s a l á d n a k , a család elszaporodtával t ö b b c s a l á d , ebből több nagyobb t á r s a s á g fejlődik ki, s mindegyik kis társaságnak − egyéni tagjainak czéljain kívül − ismét van n a g y o b b és k ö z ö s é r d e k ű c z é 1 j a is, míg − végve nagyon elszaporodnak a oinládok s megt e r e m t i k az egy e s á 11 a d a 1 m a k a t a z ο kn a k c z é 1 j a i − a 1 e g y ü t t , s igy kifejlődtek az á l l a m o k is, anélkül, hogy azok 1 é t e s i t é s é b e n az emberi é s z n e k vagy a k a r a t n a k érdeme lenne. Ebből s illetve az emberben létező ö s z t ö n b ő l foly az, hogy minden embernek l e g y e n ez keresztény vagy zsidó egy áll odaírni k ö t e l é k b e kell t e r m é s z e t s z e r ű l e g t a r t o z n i , s ha ez igaz, mi természetesebb annál, minthogy minden embernek j o g á b a n is áll v a l a m e l y állad a lomba n lakni.
10 Visszatérve ismét az emberre, kinek ha igaz az hogy czéljai vannak, akkor j ο g a is van czéljai elérésén fáradozni, s mert a czél mind e n e m b e rn é 1 egy és ugyan az, akkor a j o g tekintetében is áll az egyenlőség. Miből ismét csak az köve t k e z h e t i k, hogy keresztény és zsidó közt nincs külömbség. Mind a mellett, miként a családban az apának, a törzseknél a t ö r z s f ő n e k , épen úgy az álladalmakban is egy h a t a l o m n a k létezni kell, mely azt a nagy e g é s z e t összetartja, sőt ugyan e ezélból ennek több kisebb alárendelt hatalomra is van szüksége, mely körülmény ember és ember közt j ο gk ü l ö m b s é g e t szül, s e j ο g k ü 1 ö m b s é g külömbíéle alakban nyilvánulhat, sőt azzal v i s s z a é l é sek is történnek, mihez azonban e helyen mi közünk sincsen. Tehát még is lehet ember és ember közt jogkülömbség, de mert ez állapot − l e g a l á b b egyénileg véve − valamenyiünk akaratára vezethető vissza, azért e jogot nyugodt lelkiismerettel elnevezhetjük s z á r m a z o t t jognak, mitől lényegesen külömböznek azon jogok, melyek m i n d e n e m b e r t életczéljaik elérhetése tekintetéből e g y a r á n t megilletnek s miket e r e d e t i vagy t e r m é s z e t i jogoknak nevezhetünk el. Természeti vagy másként eredeti jogok azok, melyek az embert mint embert illetik meg, s ezek közé sorozhatjuk kétségtelenül a megtelepülési j o g o t , a vallás és lelkiismereti szabadságot; mert az embertől épen a 1 é t j o g alapján a letel e p ü l é s i j o g o t meg vonni nem lehet s annak − a k a r v a vagy n e m − valahol laknia kell.
11 Miután pedig minden ember e g y e n l ő h a t á s körű e r e d e t i j o g o k k a l b í r, m i n d e gyik ott települhet meg aho l akar s h ο 1 é l e t c z é 1 j a i t m e g v a l ó s í t h a t j a. E bből azután önként következik az, hogy M a g y a r ο rs z á g b a n is m i n d e n e m b e r l e t e l e p ü l é s i és l a k h a t á s i j o g g a l b í r, hogy pedig minden m a g y a r ο r s z á g i l a k o s n a k nem kell szükségképpen k e r e s z t é n y n e k lenni az ismét t e rm é s z e t e s folyománya a vallás és l e l k i i s m e r e t i s z a b a d s á g n a k , mi csak egy t i t k o s b e 1 s ο é r z és, mit e l f o j t a n i nem képes a l e g h a t a l m a s a b b sem; mert az ember gond o l a t a és m e g g y ő z ő d é s e semmiféle t ö r. vény által sem szabályozható s nem képzelhető oly e r ő s z a k , hogy az g o n d o l a t u n k a t véleményünket megváltoztatni képes legyen. Ha tehát ez mind igy van, fel nem fogható az, hogy g o n d o l álunknak, v é l e m é n y ü n k n e k és v a l l á s i megg y ő z ő d é s ü n k n e k is miért ne adhatnánk külsőleg és m á s o k által is f e l i s m e r h e t ő jelét. De igenis adhatjuk sőt e g y m á s n a k e tekintetbeni v é l e m é n y k ü l ö m b s é g é t t i s z t e l n i k ö t e l e s s é g ü n k is; mert m i n d e g y i k n e k joga csak oly messzire terjedhet, hol a m á s i k é kezdetét veszi. Ez az élet philosophia, s ha voltak idők midőn ezen állapotok nem igy voltak, nem is voltak a viszonyok soha sem eredeti medrükben, onnan egyes testileg h a t a l m a s a b b a k j ο g t a p ο s á s és b it ο r 1 á s s a 1 szoríták ki az élet t e r m é s z e t e s folyamát. Ezekből láthatjuk, hogy a v a l l á s o s s á g egy − az emberi természetben gyökeredző − akaratlan érzés,
12 mi hogy minden emberben meg van bizonyításra nem szorul; mert hisz a legvadabb nép is habár nem Istenhez, de a naphoz, tűzhez vagy vízhez imádkozik s nem lehet senkire sem reáparancsolni, hogy mit h i g yj e n; mert lehetetlen az, hogy a parancs bármely vallásfelekezetet is összetartani képes legyen, mi különben is a természet rendes folyamának felforgatására irányzott czélzat lenne, minek kiviteléhez emberi erő nem elégséges egyrészt, másrészt pedig kemény boszúra szolgáltatna okot. Igaz az tehát, hogy minden ember − tartozzék legyen az bármely vallásfelekezethez − természet szerint jogosítva van ott élni, a hol akar, következésképpen ha a z s i d ó h ο n u n k b a n k í v á n é 1 n i, é 1 h e t itt is. A mi a zsidó kérdésnek védelmezését méltán y o s s á g i szempontból illeti − eltekintve a jogegyenlőségüket biztosító törvénytől; mert hisz épen ennek felforgatása czéloztatik − bátrak vagyunk azt kérdezni, ha nem vezethető-e visza a zsidóknak hazánk báni létezésük első királyaink korszakára, nem-e vett részt e vallásfelekezetű nép is v i s z o n t a g s á g t e l j e s múltunkban, nem s z e n v e d t e - e meg ő is buk á s a i n kat, s nem o s z t o z o t t-e c s a p á s a inkban épen úgy, mint mi, annélkül pedig, hogy a nn a k tekintetett volna, mik m a g u n k v o l t u n k , annak daczára, hogy á l l a m p o l g á r i k ö t e l e s s é g e i t mindenkor épen oly híven és pontosan teljesíté mint mi. S miután a k ö z t e h e r v i s e l é s n e k á t a 1 á n ο s a n lett k i m o n d á s a után, mindenféle közt e r k e i n k b e n részt vesz, m é l t á n y o s i n t é z k e d é s lenne-e azon jog ai k b R n és szabadságaikban − melyeket
13 mi élvezünk − a z o k a t m e g n y i r b á l n i vagy azoktól őket m e g f o s z t a n i ? − Nem! és ismét nem! De e hazán kívüli m ú 1t j a sem olyan a zsidóságnak, hogy azért vérét természetét elítélhetnők, s hogy ítéletünk indokát még csak részben is fellelhetnők vall ási e l v e i k b e n. Mert igaz ugyan, hogy Talmuduk a mostani kor kívánalmainak meg nem felel, de ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a Talmud elvei a k e r e s z t é n y s é g e l ő t t i i d ő s z a k r a v e z e t h e t ő k v i s s z a, tehát fejletlenebb állapotok közt, jöttek azok létre, mint b á r m e l y vallás f e l e k e z e t n e k hit elvei, s igy lehetetlen az, hogy a Talmud oly t ö k é l e t e s és m e g d ö n thetetlen alap igazságokon, elveken nyugodhatnék, mint a későbbi kor s z ü l t e v a l l á s i d o g m a k. A zsidóságnak a Talmudra annak idején.. nagy szüksége voit; mert ez lett volna hivatva a zsidó vallást m e g o l t a l m a z n i a különösen reá nézve veszélyesen terjedő keresztény vallástól, felkellett tehát a Talmud által újítani mindazon régi e l v e k e t , melyek egy időben oly nagy h a t a l m a t , f é n y t és d i c s ő s é g e t szereztek a zsi-
dóknak. A zsidók régi m ú 1 t j a és sorsa k ö z ö s a világ m i n d e n nyelvű és hitű n é p é v e l , azok is kóborolva nomád életet éltek. Halászott, vadászott, s madarászott biz az is egy időben, foglalkozott barom tenyésztéssel, földmíveléssel, voltak v i t é z e i , vezérei, k ö l t ő i és h a t a l m a s k i r á 1 y a i. Ki ne ismerné Saul fiát a v i t é z J a n a t h a n t, ki annyi fényes harczot vívott a filisteusok az ammoniták, moabiták, edomiták és a hatalmas amalekiták felett? Ki ne ismerné az i h l e t e t t k ö l t ő t , a n e m e s keblű és f e l k e n t k i r á l y t , ki zsidó országát oly n a g y-
14 g y á é s h a t a l m a s s á tévé − D á v i d o t ? Nem-e volt zsidó ország gazdag e r k ö l c s ö k b e n , nem-e volt nékik m ű v é s z e t ü k s áltáljában nem e olyan
a zsidóság múltja, hogy arra e hitfeleltezct
1 é-
lek emelő és önérzetteljes megnyugvással tekinthet vissza? De elérkezett a halál ó r á j a is; mert mikor a zsidóság hatalmának tetőpontjára hágott, lábra kapott nála a f é n y ű z é s , a p a z a r l á s , a k ó j e 1 g é sn e k m i n d e n neme és fok a, az e r k ö l c s i é l e n s é g , mi az e g y e n e t l e n s é g , a s z a k a d á s és a b e l v i s z á l y o k magvát hinté el köztük, megfeledkezett a zsidó nép h a z á j á r ó l , kiaknázta mindegyik a maga j ó l é t é t , addig pedig mellettük más népek erősödtek e r k ö l c s ö k b e n és tönkre tették az egykori nagy z s i d ó á l l o m o t . így szűnt meg a a zsidók d i c s ő s é g e , h a t a l m a , s leigázott néppé aljasodott. Ez volt sor sa a z s i d ó á l l a d a l o m n a k , s minden állam, hol a c ο r r u p t i ó lábra k a p, ezzel veszélyeztetik. Azért legyünk ébren, szolgáljon intő p é l d á u l más népek történelme; mert a magunk kárán ha tanulhatunk is, de mint nemzet többé fel nem épülünk! Ugyebár ilyen volt minden hatalmas népnek sorsa? Ily körülmények közt pusztult el C a r t h a g o és Róma is. De miért nem gyűlöljük C a r t h a g ó és Róma egykori népét, s miért gyűlöljük a zsidót. Egyiknek múltja sem s z o l g á l t a t okot erre, ha pedig erre ο k nincsen, akkor i n d o k o l a t l a n g y ű l ö l e t ü n k. Igenis nincs indok erre a múltban, hanem lehet a j e 1 e n b e n, s ha van, vessünk számot önmagunk-
15 kai, verjük mellünket e szavakkal „én − v é t k e m, é n v é t k e m , én igen nagy v é t k e m”; mert tudjuk meg azt, hogyha van a zsidóságnak bűne, ú g y a z t n e m a Talmudban kell k e r e s n i , hanem a mi magunk m e g g o n d o l a t l a n c s e l e k m é nyeiben, barbaristicus felfogásaiban A Talmud elavult intézmény, azt a népek fejlődés története igazolja; mert vallás mai napság már nem képezheti álladalmi életnek alapját, mit bizonyít azon körülmény is, hogy minden eddigi t e ο k r at i c u s alapokon nyugvó állam − természet ellenes voltánál fogva − sírba szált. Maga a világ m e g v á l t ó j a Jézus is elismerte ezt, midőn elkülöníté a vallást az álladalomtól és kijelenté a világi és egyházi hatalom külön-külön létezésének szükségét e szavakkal: „add meg a c s á s z á r nak a mi a c s á s z á r é é s Istennek a mi I s t e n é.” Tehát midőn megszűnt a T a l m u d n a k czélja az emberi nem fejlődésénél fogva, akkor azt a zsidók nem is használják, nem pedig különösen a f i a t a l a b b n e m z e d é k , mely a T a l m u d o t nem tanulva, annak tartalmát nem is ismeri. De felteszem, hogy ismeri, tagadom azt, hogy a szerint élne és é l h e t n e ; mert az állam − a i u s cavendi, i u s su p r e ma e inspe c tionis és a i u s p 1 a c e t i elvénél fogva „az e g y h á z i hatalmaktól netán e r e d h e t ő s é r e l m e k és az államra háromolható h á t r á n y o k ellen, e l ő l e g e s i n t é z k e d é s e k által” − magát biztosí t h a t j a jogosítva sőt k ö t e l e z v e is van az egyházi hatalmak intézkedéseire felügyelni, s a mennyiben azok a v i l á g i érdekekkel öss z e ü t k ö z ő k lennének, azoknak végrehajtását meggátolni
16 A világi hatalom ezen jogaiból következik az, hogy zsidóink a Τ a l m u d e 1 v e i t, t a n a i t, ha akarnák sem k ö v e t h e t n é k, s ha mégis akadna olyan ki ezt k ö v e t n é s az elveket egyszersmind r e á 1 i s á 1 n á is, van elég szigorú b ü n t e t ő t ö r v é n y ü n k, majd karjaiba ölelné az a v a k m erőt 1 De hogy hazánk zsidó ifjai a Τ a 1 m u d ο t nem ismerik, arról nyugodtak lehelünk; mert maguk is belátták a zsidók, hogy Τ a 1 m u d u k a kor igényeitől nagyon távol áll, midőn 1871. évi július hó 18-án zsinatot hívtak egybe A u g s b u r g b a , hol is a zsinat kimondta azt, hogy ,,az izraelitismus f e j l ő d ö t t a t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k o n át, s az f e j l ő d é s képes jelenleg is, és a z s i n a t e l v e t é a Talmudból mind azt, a mi e l é v ü l t , a mi czél i r á n y talannak b i z o n y u l t b e egyúttal pedig a kors z e l l e m i g é n y e l t e reformokat l é t e s í t e t t . ” Hazánkban a zsidóság pedig még az Augszburgi nagy gyűlés előtt is r e f o r m á l t a magát a legnagyobb része már ti. a „ h a l a d ó ” párt az 1871. évi nov. hó 15-én kibocsájtott 26,914 sz. a. vallás és közoktatás ügy miniszteri rendelettel is jóváhagyott s illetve meg erősített „S c h u 1 c h a n A r u c h” szerint gyakorolta és gyakorolja jelenleg is v a l l á s i m e g g y ő z őd é s é t, v é g z i e g y h á z i s z e r t a r t á s a i t , s vajmi kevés hazánkban, a hitéhez hű maradt „o r t h a d ο x” zsidóknak száma, kik cselekményeikért azonban szintén nem élvezik a tör − ényen k í v ü l i s é g ke d v e z mé n yé t. Előadtuk ezekben a m é l t á n y o s s á g i okok egy részét is, s midőn még egyszer azt a kérdést bátorkodunk koczkáztatni, váljon ü l d ö z h e t j ü k e a zsidókat? Ismét csak azt kell felelni, hogy nem és nem; mert mikor a j ο g és a méltányossági
17 elvek ezen ü l d ö z é s ellen harczolnak, akkor a z emberi méltóság rovása nélkül „igen”n e 1 n e m f e 1 e 1 h e t ü n k. Mindezekhez járul még amaz igen fontos körülmény − a mire, ha az emberi érzésnek csak egy parányi szikiája is van bennünk, arcz pirulás nélkül viszsza nem gondolhatunk − hogy t. i. a zsidóknak felrótt bűnei, a mi m ú l t u n k a t s z e n y e z i k be; mert magunk tettük azzá a zsidót a mi az tényleg, s ez a fő méltányossági ok, mi a zsidók üldöztetése ellen harczol. Ritka ember, ki saját hibáját beismeri, de egy becsületére kényestől ezt megvárhatni annál is inkább, mert a szent szóllás is azt tartja, hogy „ j o b b egy m e g t é r t b ű n ö s n e k , mint száz i g a z n a k ” És ezek után törödelmes bánattal valljuk csak be, hogy a zsidók, a mi m a r t y r a i n k, a mi i n h u m á n u s , i 11 ο y a l i s törvényeink eredménye az, hogy a zsidóban kihalt a haza i r á n t i s z e r e t e t . Ki elvolt tiltva attól, hogy magát m a g y a r n a k nevezze, mert ő zsidó, mi annyit tett, hogy a kit m é l y e n m e g s é r t e n i a k a r t u n k elég volt azt „zsidódnak czímezni, ez már magában foglalta a b e c s ü l e t s é r t é s t ; s mert e jelzőt csak személyi kisebbítésekre szoktuk használni, lassanként maga a zsidó is sértésnek vette. A zsidóság elnyomatásában tevékeny része volt minden időben a m a g y a r c l e r u s n a k , ki nem irtózott semmi féle fegyvertől sem és nem mulasztott el egyetlenegy kínálkozó alkalmat sem nagy h a t a l m i befolásának felhasználására, mi által nemcsak a c le r u s, de a nép és a k o r o n a előtt is u t á l a t , g y ű 1 öl e t és megvetés tárgya lett oly annyira, hogy nem
18 iszonyodtak e 1 ő d e i n k ezen ellenszenvüknek még törv é n y e k b e i k t a t á s á t ó l sem. Törvényeink majd minden n e m e s e b b fog1 a 1 k ο z h a t á s t megvonának a z s i d ó k t ó l , s mert a kath. egyház eltiltá a keresztényeket pénzt kamat mellett kölcsönözni, a z s i d ó pedig élet f e n t a r t á s i ö s z t ö n b ő 1 is ezen alkalmat felhasználva, t u d t a , é s a k a r a t a nélkül lassanként korának p é n z ü z é r é − lett. De mi is lehetett volna más, mikor z s i d ó keresztény fellett semmi némű h a t ó s á g ο t nein g y a k o r o l h a t o t t , k ö z h i v a t a l t n e m viselhetett, j a v a k szerzésétől e 1 v ο 1t t i l t v a, csak m e g h a t á r o z o t t városokban s azoknak is b i z o n y o s u t c z á i b a n voltak k ö t e l e s e k l a k n i , k é n y s z e r ö l t ö n y t és úgy nevezett z s i d ó sapkát kelle viselnie, mely törvényes intézkedések mind meg annyi okok Toltak a z s i d ó h a j s z á r a , mi oly sokszor ismétlődött é r z é k e t l e n vad p a s s i ó b ó l is. Ilyen volt a zsidók sorsa M a g y a r s z á g ο n, kik csak te „Maxi” „ K ó b i ” „szomszéd” néven voltak ismerősek, s kiknek csak is az 1840-ik évi törvények biztosíták az országbani l a k h a t á s i j o g u k a t , de a bányavárosok és kerületekből még e törvények is kitilták őket. Ekkor jogosíttattak fel a k e r e s k e d é s és ipar ü z é s é r e, de e joguknak sem vehetek hasznát; mert meg volt a „c z é h”-rendszer, hova zsidó fel nem vétetett. Közhivatalok viselésétől még ekkor is el voltak zárva, vámok, nemesi birtokok bérlői nem lehettek és még egyébb tekintetekben is megszorításokat szenvedtek. Jogkörük csakis 1851. évi deczember hó végével kezdett némileg szélesbedni oly annyira, hogy 1833-ban már ü g y v é d i k é p e s i t v é n y r e is szert tehettek, míg b i r t o k k é p e s s é g ü k csakis
19 l860-ban lett kimondva. Teljes politikai jogot és szabadságot pedig csakis az 1865/7-ik évi törvények biztosítottak nékik. Ily viszontagságteljes és üldözött múlt után. midőn abban nincs egyetlen egy mozzanat sem, miben örömét lelhetné a s z e g é n y z s i d ó, s midőn bennünk polgártársaiban nem egyben láthatja ősapja gyilkosának ivadékát, csoda-e az, ha a l á n g o l ó haza és felebaráti s z e r e t e t nem fejlődött ki nála, és egyikmásik − törvényeink által kényszerítetten szokásává természetévé tett − kalmár szelleméből kivetkőzni a felszabadítás nagy napja óta sem volt képes, s nehezen tudja magát jogaiba bele élni, ha nemzete nyelvét − melynek ő új tagja, s melyen mint sajátján csak nem régtől fogva érintkezhetik − tökéletesen és oly hibátlanul nem bírja, mint az, kinek elődei talán vérükkel szentelek meg e haza szent földét, s ha halhatatlan költőnk eme szavait „A nagy világon e kívül nincsen számodra hely Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned halnod kell.” felfogni és átérezni nem tudja. Ez mind másként lesz idővel, el fog jőni az idő, hogy a z s i d ó is oly hazafi s magyar leend, hogy nagy költőnkkel együtt érezve, hazája jóléteért nem kímélend sem pénz sem vér áldozatot, majd ha t. i. őt is édes emlék köti új hazája múltjához. Ezt hinnünk és remélnünk jogunk van, de ne hátráltassuk a haladást; mert tudjuk meg azt, hogy csak az az álladalom nagy és erős, melynek lakói lángoló szeretettel ragaszkodnak hazájukhoz és embertársaikhoz, s hogy ott valósíthatók meg legkönnyebben az ember életczéljai, hol a s z e r e t e t az egymáshozi r a g a s z k o d á s és v o n z a l o m titok fel ta-
20 nyájikat. Erre pedig − tekintve hazánk különféle ajkú, nemzetiségű és vallású lakosságát − senkinek nagyobb szüksége nincs talán, mint épen nekünk magyar oknak. Azért ne álljunk útjába nemzeti felvirágzásunknak, ne utáltassuk meg polgártársainkat, felebarátainkat a zsidókat, s ne terheljük őket a magyar büntető tk − 171. §-ába ütköző módon alaptalan vádakkal ne csak azért, hogy a 172. és 250-ik §§-ok ellenünk alkalmazást ne nyerhessenek, hanem azért se; mert ezen eljárás társadalmi rendünk fel forgatásával nemzeti nyel· vünket és létünket a megsemmisülés örvényébe vezetheti. A büntető törvkv. hivatkozott §§-ainak e helyre leendő iktatása az olvasottak után nagyon szükségesnek látszik, s azért álljon itt a 172-ik §, mely azt mondja: 2 évig t e r j e d h e t ő állam f o g h á z z a l és 1000 f r t i g t e r j e d h e t ő pénz b ü n t e t é s s e l büntettetik mindaz, ki v a l a m e l y osztályt, nemzetiséget vagy hit felekezetet a m á s i k ellen n y o m t a t v á n y , irat, k é p e s ábrázolat terjesztése vagy közszemlére k i á l l í t á s a által g y ű l ö l e t r e felhív vagy i z g a t . A 2 5 9 - i k §. s z e r i n t p e d i g l évig terjedhető fogházzal és ezer f o r i n t i g terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő a r á g a l m a z á s , ha a r á g a l m a z ó á l l í t á s á t nyomtatvány vagy nyilvánosan kiállított k é p e s á b r á z o l a t által t e t t e k ö z z é vagy t e r j e s z t e t t e . Hogy pedig az emelt vádak nem egyebek rágalmaknál, az kétségtelenül kitetszik onnan, hogy 100 vádlott közt e g y van z s i d ó hitű, mi elvitázhatlan jele annak, hogy a zsidó a t ö r v é n y t t i s z t e l i . Ez pedig egyik első polgári kötelesség!
21 Rágalom az, hogy a zsidó a keresztényt gyűlöli, habár a közös eszmék a közös szokások s a közös múlt, közös érdekeket is szülnek, s ennél fogva hitsorsosa iránt természetszerűleg több vonzalommal is viseltetik, mint más iránt, de mindamellett nem gyűlöli a keresztényt; nem szívtelen és nem könyörületlen; sőt e tekintetben példakép; mert ellenkezőleg annyira gondoskodik szűkölködő szegényeiről, hogy zsidókoldus vajmi ritkán koczol keresztény ajtaján. Nem henye és nem tohonya nép, sőt inkább kész a nappalt az éjellel megtoldáni, hogy csak existentiáját biztosítsa, ellenkezőleg olyannyira szerény és munkás, hogy ezért a s z e m t e l e n és t o l a k o d ó bélyegét sütik reá elfogult ellenségei. Vagy azért dologtalan, mert nem kapál s nem kaszál? Nem is szokhatta meg ezt múltjában, s így nem csuda, ha még egyelőre idegenedik az e nemű foglalkozásoktól. S mert elzárkózodtan és takarékosan él, azért bűnös, ezt bűnül ellene csak irigyei hozhatják fel, kik tétlenségeik és örökös dőzsöléseikkel kezükbe játszák az ősi k a s t é l y t . Nem is uzsorások most már, mert tiltja a törvény, de míg e törvény nem volt megalkotva, hány kereszténynek volt kint pénze 40−80%-os kamaton!? A mi a zsidók hatalmi terjeszkedését illeti, ez való feltevés − és ez kétségtelen jele életrevalóságuknak, éppen ezért nem szabad őket nyomni − hanem meg irigylendő hatalmi állásuk, és az általuk elért siker koszorúzta törekvés szolgáljon ö s z t ö n z é s ü l . Alaptalan továbbá azon vád is, hogy az egyházi ügyekbe is beleavatkoznak zsidóink, hisz még az e g y h á z v é d j ο g gyakorlatából is kizárvák. Hogy pedig a v i l á g i ü g y e k b e befolynak, ezt csak állampolgári joguk mértékéig tehetik, s nagyon helyesen cselekszik, látszik, hogy érdeklődnek a közü-
22 gyek iránt, miket minden jóravaló magyarnak szívén kell hordani. Vannak ezeken kívül a zsidónak még más tulajdonságai is, mely tulajdonságok mind meg annyi bizonyítékai m u n k á s s á g a , életrevalósága sőt e 1 ő h a 1 a d ο t t s á g á n a k is, és ez abban áll, hogy nem riad vissza semminemű foglalkozástól becsületes kenyérkereseti módtól sem, nem kisebbíti egyik a másikát bárminő megengedett módon is igyekezzék magát fennttartani; mert a munkát nem, de a k ο 1 d ulást s z é g y e n n e k tekinti, szóval a világ leghatalmasabb népének az a n g o l n a k szelleme lengi át. Ő a munkásságot erénynek tartja, s innen van az hogy a mit a keresztény ember sokszor elvet, azt a zsidó felveszi és értékesíti, s míg a keresztény ember v a g y o n i l a g a l á s z á l l , addig ő g y a r a ps z i k é s h a t a l m a s o d i k . Mióta kezdett a magyar ipar és kereskedelem virágzásnak indulni, nem-e azóta mióta a szabad ipar és kereskedelem áldásaiban a z s i d ό k is részesülnek? Tehát nem üldözhetők zsidó polgártársaink sem jogi sem méltányossági sem pedig szükségességi szempontokból és az ellenük indított háború nem egyébbnek, mint az undok i r i g y s é g n e k , kifolyása, mit keményen megboszuland a folytonos haladásnak alá vetett természet. Addig is pedig szolgáljon zsidó polgártársainknak vigaszul eme közmondás: i n k á b b l e g y e n száz i r i g y ü n k mint egy s z á n a k o z ónk. Benői ám a kis gyermek fejelágya is idővel! A zsidók felsorolt előnyeiből s az előadott nemes tulajdonságokból kiviláglik egyszersmind az erény is, a hol pedig ez honol, ott a j e 1 l e m t e 1 e n s é g n e k vá d j a is r á g a l o m ! Nem antisemita ligák s ze rve z és ér e van szüksége az
23 országnak, hanem jó i s k ο 1 á k r a, hol a tud o m án y ο s képzettség mellett e r é n y t , e r k ö l c s ö t és h a z a s z e r e t e t e t tanul a fiatalság, nem szabad oly kárhozatos apprehensiónak kifejezést adni, hogy „már a z s i d ó is a g y m u a s i a l i s iskolába j á r a t j a f i a i t ” ellenkezőleg ezt tudjuk be neki érdemül és tekintsük a kor haladásának, az emancipatió eredményének. Az antisemita ligák helyett alakítsunk oly egyleteket, s bocsájtsunk ki oly röpiratokat, melyek a k ö z m í v e l ő d é s , a m a g y a r o s o d á s a nemzeti n a g y s á g és a haza f e l v i r á g o z t a tása iránti n e m e s t ö r e k v é s e k e t lesznek hivatva előmozdítani s mik közelebb hozzák a zsidót önmagunkhoz és hazánkhoz, melynek e g y e n l ő jogú és k ö t e l e z e t t s é g e k k e l b i r ó fiai, e g y m á s nak p e d i g édes t e s t v é r e i v a g y u n k . Hassunk oda, hogy a viszályokra és a kölcsönös gyűlöletre okul szolgáló válaszfal a p o l g á r i ház a s s á g intézményének behozatalával úgy leromboltassék, hogy kő kövön ne maradjon; mert nem igaz az, hogy ezen intézmény létesítését e g y i k vallásf e l e k e z e t sem ó h a j t j a , sőt ellenkezőleg mind az, a mely szívén hordja a haza sorsát és jövőjét, az égető szükségességét is érzi ennek. De ha igaz lenne is azon védekezés, hogy hiszen ezt egyik vallásfelekezet sem kívánja, akkor som lehet azt tovább késleltetni; mert elég indok ennek behozatalára nézve az, ha csak ketten is óhajtják. De minek is húzni halasztani oly dolgot, mi senkinek joghátrányt nem okozhat ártalmatlan voltánál fogva, s minek előbb vagy utóbb akarva vagy nom, önként s be kell következni; mert természeti jogunk az is, hogy azzal töltsük el földi pályánkat, ki-
24 vel szívünk ellenálhatlanul parancsolja. − S midőn a a polgári házassága haladásnak, a t e s t v é riesü l é s n e k és a szeretetnek imét egy megtestesült igéje leend, ugyan akkor legyen szabad remélnünk azt, hogy nem volt, de lesz M a g y a r o r s z á g , s addig is bízva a gondviselésben, ne múljék el nap, hogy ajkunk a magyarok Istenének zsámolyához ne repítse e fohászt: Polgári, házasság, mely még száműzve vagy honunkból, iktattass ék törvénybe a te neved, jöjjön el mielőbb a te á l d á s o d , m i t é l v e z n i óhajtunk h a z á n k b a n is úgy, m i k é n t élvezik azt a k ü l f ö l d c z i v i l i z á l t n é p e i , jótéteményeiddel árassz el b e n n ü n k e t és b o c s á s s meg n e k ü n k é r t e d s ó h a j tozó híveidnek, miként mi is megbocsájtunk szellemi szegénységben sínlődő ellenségeidnek és ne vigy minket az Örökké való reménység t e n g e r é r e , h a n e m s z a b a d í t s meg b e n n ü n ket a n e m z e t i jólét és a haladás útjában kavargó feneketlen örvénytől, v e z e s d sokat zaklatott igaz híveidet az örök b o l d o g s á g r é v é h e z . Amen. Egy keresztény.
