Klímaváltozás P E T E PM MIK I Kör ö ny n e y z e e z t e mér é nök ö BSc

Klímaváltozás PTE PMMIK Környezetmérnök BSc

A klíma változása

A klíma egyensúlyáról szóló legendát az IPCC (az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete) első, 1990-ben készült klímajelentése már megcáfolta. Nemcsak az elmúlt egy millió, de az utolsó 12 000, sőt az utolsó 1000 év szintjén is a hideg és meleg időszakok állandó változását tapasztalhatjuk.

Forrás: W. Behringer: A klíma kultúrtörténete,2010

Az utolsó 1000 év klímájának hokiütő-görbéje A 2001-es IPCC-jelentésben a korábbi hőmérsékletingadozásokat oly módon simítják el, hogy az aktuális magas mérési értékeket állítják szembe korábbi évszázadok rekonstruált, közvetett adataival.


Karikatúra 2005-ből Sokan kételkednek egyes klímakutatók vészharangkongatását illetően. Az antropogén felmelegedéssel kapcsolatos tézist a kutatási támogatásokért folytatott harc fegyverének tartják.


A legfontosabb jégmagfúrások Grönlandon


Milankovic tézise Milutin Milankovic jugoszláv csillagász (1879-1958) tézise szerint az eljegesedési ciklusok periodicitása a Föld pályájának ciklikus ingadozásával magyarázható.


A Föld légköre A hőmérséklet és a levegő szén-dioxid-tartalmának alakulása az utolsó 420 000 évben a Vosztok jégmagminta (Antarktisz) alapján – nyilvánvaló összefüggés, de vajon mi lehet az okokozati kapcsolat?


A legnagyobb vulkánkitörések A vulkánkitörések az egész világra kiterjedő lehűlést okozhatnak. A Toba vulkán kitörése vulkanikus telet idézett volna elő?


A paleoklíma a Föld keletkezése óta Többnyire jóval melegebb volt, mint ma, de volt öt jégkorszaki periódus. Ezek egyike az, amelyikben élünk.


Hominidák fejlődése, kultúrtörténet és klíma


Az utolsó 850 000 év hőmérsékletváltozásai A mélytengeri furatok üledékelemzései igazolják a jégmagelemzések eredményeit.


A holocén kori globális felmelegedés Az oxigénizotópok aránya drámai hőmérséklet-kilengéseket jelez egészen addig, amíg a klíma kb. 10 000 évvel ezelőtt nem stabilizálódott.


A tengerszint és a felszíni vízhőmérséklet ingadozása az utolsó 65 millió évben A tengerszint erőteljes csökkenése világosan tükrözi az oligocén, miocén és pleisztocén nagy jégkorszakait.


Üledékmaradványok a Szaharában A Szahara belsejében talált üledékmaradványok arról tanúskodnak, hogy a korai holocén idején itt tavak voltak. A meleg periódusokban a Föld vízháztartásban több víz van, és a monszunzónák eltolódnak. Forrás: W. Behringer: A klíma kultúrtörténete,2010

Az erdőhatár magasságának megváltozása Közép-Európában Világosan láthatóak a holocén-maximum alatti csúcsértékek, valamint az i.e. 800 körüli és a kis jégkorszak alatti lehűlés.


Ingadozások

Rövid- és hosszútávú hőmérséklet- és csapadékmennyiség -ingadozások az elmúlt 1000 évben Közép-Európában.


Kis jégkorszak A kis jégkorszak alatt a Temze gyakran befagyott. Londonban piacokat és sporteseményeket tartottak a jégen. A Temze utolsó jégtakaróját 1895ben már csak összetorlódott jégtáblák alkották.


Antropogén klímaváltozás Az európai néphitben már korábban is az emberi befolyást tették felelőssé a szélsőséges időjárásért. Az 1486-ból származó fametszet egy boszorkányt ábrázol jégeső varázslása közben.


Bűnbakkeresés A bűnbakkeresés, mint a kis jégkorszak tipikus reakciója: a Waldburg-Zeil hercegek tömegesen vetettek máglyára boszorkánynak vélt személyeket 1587. június 10-én. Pedig már a kortársak is vitatták az alaptalan kivégzések értelmét, ugyanis hiába égettek el akárhány boszorkányt, a klíma ritkán lett jobb.


A világ energiafogyasztásának alakulása 1900-1990


A Keeling-görbe A Keeling-görbe a klímakutatás ikonja, mert először tette szemléletessé a szén-dioxid felgyülemlését az atmoszférában. Az 1960-as évek óta folyamatosan újabb mérésekkel egészítik ki ezt az ábrát.


A globális hőmérséklet alakulása A kis jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Az 1890-es évek óta a hőmérséklet emelkedése figyelhető meg, amit azonban újabb lehűlés szakított meg 1945 és 1975 között.


A 2001-es IPCC-jelentés hokiütő-elmélete fényében egy kis rejtély Ha az atmoszférában lévő CO2-mennyiség határozza meg a hőmérsékletet, és az iparosodás kora előtti CO2-mennyiség folyamatosan 280 ppm körül volt, mi okozta akkor az utolsó évezred hőmérsékletingadozásait? Talán helytelen a hipotézis? Vagy hibásak a mérésadatok? Vagy a statisztikák tévesek?


Az antropogén tényezők hatása a klímára ambivalens

A 2007-es IPCC-jelentés szerint az 1970es évek óta túlsúlyba kerültek azok a tényezők, amelyek bolygónk felmelegedését okozzák.


Karikatúra Az apokaliptikusok rémálma: A klíma társalgási téma lett, de senki sem izgatja magát.


Természetvédelem vagy embervédelem?

A természetvédelemmel kapcsolatos törekvések konzervatív jellegűek: a természetvédők nem a természetet akarják megvédeni, hanem a természet megszokott jellegét, egy olyan ökológiai állapotot, amely csak annyira természetes, vagy nem természetes, mint bármely más állapot. A természetvédelem esetében nem annyira a természet, mint inkább az ember jó közérzetének védelméről van szó. A természet- és környezetvédelem egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, és szinte külön iparággá vált. Az 1990-es évek óta a globális felmelegedéstől való félelem háttérbe szorította a korábbi ökológiai félelmeket, az erdőpusztítástól vagy az ózonlyuktól való félelmet.


A klíma változik A klíma mindig is változott. A kultúra kérdése, hogy hogyan reagálunk rá. Ebben a történelem ismerete segíthet nekünk. Az emberek sokszor fenyegetőnek érezték a klímaváltozásokat. Hamis próféták és erkölcsi vállalkozók mindig is megpróbáltak hasznot húzni ebből. A klímaváltozás interpretációját ne bízzuk a kultúrtörténetben járatlanokra. Az emberek nem állatok, amelyek passzívan ki vannak szolgáltatva környezetük változásainak. Ha a mostani klímaváltozás hosszú ideig tartana – amivel pillanatnyilag nagy valószínűséggel számolnunk kell -, csak a higgadt hozzáállást ajánlhatjuk. A világ nem fog összedőlni. Ha melegebb lesz – alkalmazkodni fogunk hozzá. Emlékezzünk csak a klasszikus latin bölcsességre, amely így hangzik: Tempora mutantur, et nos mutamur in illis. Változnak az idők, és velük együtt mi is.


Problémák, nehézségek, bizonytalanságok a megállapodások szakmai hátterében

IPCC tévedések

Az IPCC 2007-es jelentésében az állt, hogy a Himalája gleccsereinek 80%-a 2035-re nagy valószínűséggel eltűnik. – Az állítás téves, az IPCC elismerte a hibát. A gleccser olvadásának prognózisát nem vetették alá kellő ellenőrzésnek. DE! - A 3000 oldalas jelentés többi állítását eddig nem tudták megcáfolni. Az IPCC jelentéseiben a tévedések kockázatát növeli az alapadatok megbízhatatlansága (pl.: kínai hőmérsékletmérőállomások hibái, a holland kormány téves adatszolgáltatása a tengerszint alatt elhelyezkedő területek nagyságáról).

James Lovelock – a Gaia elmélet megalkotója

Lovelock ennél borúlátóbban látja a jövőt és az IPCC prognózisait túlzottan óvatosnak véli. Továbbá figyelmeztet arra, hogy a nagy számítógépes modellek nem tudnak minden tényezőt és az azok kölcsönhatásait figyelembe venni, ezért az eredmények megbízhatatlanok (nemlinearitás). Megkerülhetetlen a gyakorlati tapasztalat (pl.: Apollo-program)

A jövő klímája

2007. őszén megjelent egy hír, hogy az IPCC konszenzusra jutott a jövő klímáját illetően. Ennek alapján a politikusok úgy nyilatkoztak 2050-ről, hogy a Föld alkalmas lesz 8 milliárd lakos ellátására, a jelenleginél egy-két fokkal melegebb, stabilizált átlaghőmérséklet, szabályozott gázkibocsátás mellett. Lehetséges-e, hogy egy valószínűség alapú előrejelzést ilyen hosszú távra elfogadott konszenzusként tálaljanak? Megfelelhet-e ez a valóságnak?

Tények

A tények azt mutatják, hogy évtizedekkel ezelőtt szinte semmit nem sikerült megjósolni a klímával kapcsolatos változásokról. A 60-as, 70-es években a legtöbben inkább egy új jégkorszak eljövetelét tartották valószínűnek és nem egy globális felmelegedést. További szempont, hogy jelentős különbség van az elmúlt években is az előrejelzések és a valós megfigyelések között, pl. a tengerszint emelkedés ügyében.

Felső panel: a megfigyelt globális átlaghőmérsékletek összehasonlítása (összekötött pontok) a modellen alapuló előrejelzéssel (szürke zóna és szaggatott vonalak). Alsó panel: a megfigyelt tengerszint összehasonlítása (összekötött pontok) a modell előrejelzésével (szürke zóna és szaggatott vonalak). Mindkét panel adatai az 1970 és 2007 közötti időszakra vonatkoznak.

Forrás: James Lovelock: Gaia halványuló arca. 2010.

Túlzottan egyszerűsítő modellek Az előző ábrán látható, hogy a mért tengerszint 1,6-szor gyorsabban növekedett, mint ahogy megjósolták. Ez azt mutatja, hogy sokkal inkább meg lehet bízni a valós mérésekben és megfigyelésekben, mint a nagyon bizonytalan, széles skálán mozgó és az összefüggéseket, vagy a Föld rendszerösszefüggéseit nem ismerő modellek prognosztizációiban. Ok: A modellek annak érdekében, hogy számolni tudjanak az adatokkal – mely adatgyűjtés szintén kétséges – úgy kezelik a Földet, mintha az egy statikus bolygó lenne, nem pedig egy kvázi minden részében összefüggő, tehát az élő szervezetek, az óceán, a légkör és a felszíni kőzetek egymásra ható, dinamikus, interaktív rendszerét, mivel ez esetben nem lennének függetlenek a változók. Forrás: James Lovelock: Gaia halványuló arca. 2010.

A nyári úszó jég területe az Északi-Jeges-tengeren az IPCC-modell szerint (szürke zóna, középen folyamatos vonal jelzi az átlagot), és megfigyelt jégtakaró (folyamatos vonal az ábra bal oldalán). Forrás: James Lovelock: Gaia halványuló arca. 2010.

Forrás: Népszabadság Online, Elolvadt a Föld napernyője, mediterránná válik Magyarország. 2012.09.12.

Jégolvadás - hőelnyelés

Az ábra világosan mutatja, hogy a hőmérséklettel szemben, ami ingadozik, a tengerszint egyenletesen emelkedik. Ez viszont sokkal pontosabb mérőszám, mert ez jelzi az elnyelt hőt és ez sokkal fontosabb mutató, mint a pillanatnyi hőmérséklet. Hogy ez mennyire így van, azt mutatja, hogy az északi sarki jég területe 2007 nyarára már 4 millió km2-re csökkent és akár 10-15 éven belül jégmentes is lehet. Az IPPC előrejelzése szerint ez 2050 előtt nem volt valószínű. Ez viszont egy olyan változást indukál, hogy további hőmérsékletnövekedés történik meg, hiszen a jég 80% napsugárzást ver vissza, míg a sötét tengervíz csak 20%-ot.

Elpazarolt idő

További tényezők, amikkel nem tudnak számolni a modellek, hogy pl. a légszennyezettség, az aeroszolok, a vízpára, a vízfelszín hőmérséklet-változása, illetve a földfelszín hőmérséklet változása milyen módon befolyásolja a párolgást, illetve az ott élő szervezetek vitalitását. A valóság az, hogy valószínűleg nem olyan a folyamat, amit jelenleg próbálnak számunkra sugallni, hogy egy kicsit figyeljünk oda a környezetünkre és magunkra, és akkor mindent folytathatunk a megszokott módon és minden rendben lesz. A jövőben legfeljebb egy kicsit másképp kell csinálunk. Kérdés, hogy mit kockáztatunk azzal, hogy azt az időt, amit felkészüléssel tölthetnénk, ilyen módon elpazaroljuk?

Magyarországra költözik Afrika… Az Európai Unió 2013.04.16-án publikált előrejelzései szerint Magyarországon a hatvanas évek és a kilencvenes évek átlagához képest körülbelül ötödével kevesebb lesz az eső nyaranta, míg a többi évszakban ennyivel több lesz. Papíron nem változik az éves átlagos csapadékmennyiség. Csak épp a valóságban a földet sivatagi porrá szárító aszály és az özönvíz váltakozik majd. Az előző évtizedekben Magyarországon egy-két hét kánikula volt egyegy nyáron. A mi életünkben már három-négy hét lesz (2021–2050), a gyerekeinkében pedig egy-másfél hónap (2071–2100). És ezek csak azok a napok, amikor napközben 35 foknál melegebb lesz, s éjszaka sem hűl 20 fok alá. Egyszóval olyan meleg, amit csak a strandon lehet kibírni, már ha nem szárad ki a Balaton és a Velencei-tó addig. Így nyáron az erdőtüzek veszélye is drasztikusan meg fog ugrani: 40-60 százalékkal nő a tűzveszély. Az avarégetést nagyjából örökre el kell felejteni.

Forrás: Hír24, Magyarországra költözik Afrika. 2013.04.16

A csapadékmennyiség várható alakulása: 2071– 2100 közötti időszakban 1961–1990-hez képest (%)

Forrás: European Commission, MEMO-13-335. EU strategy on adaptation to climate change.

ENSZ Klímakonferencia – Varsó, 2013 Kompromisszumot kötöttek a varsói klímacsúcson a fejlett és a fejlődő országok tárgyalói arról, hogy minden országnak erőfeszítéseket kell tennie a klímaváltozás lelassítása érdekében. Az egyes országoknak 2015. március végéig be kell jelenteniük, mennyivel járulnak hozzá a közös üvegházgázcsökkentéshez. Azután következik elbírálásuk. Ezek alapján kötnék 2015 végén Párizsban azt a nemzetközi klímavédelmi egyezményt, amely minden államot arra kötelez, hogy fogja vissza üvegházgáz-kibocsátását. Az egyezmény a tervek szerint csak 2020-tól lépne hatályba, miután kellő számú ország ratifikálja.

Forrás: Origo.hu: Összehozták a szegény-gazdag egyezséget a klímacsúcson

ENSZ Klímakonferencia – Varsó, 2013 Érdekellentétek A legszegényebb 132 ország célja az, hogy 2020-ig legalább 100 milliárd dollárt biztosítsanak számukra a minél kevesebb szén-dioxidot kibocsátó gazdaság fejlesztésére. Történelmileg Európa és az Egyesült Államok felelős a légkörbe engedett szén-dioxid szinte feléért. Ma már a leggyorsabban fejlődő, legnagyobb népességű országok, Kína, India és Brazília az USA-val összemérhető mértékben bocsátanak ki szén-dioxidot és más üvegházhatású gázokat. A fejlődő országok tárgyalói arra hivatkoznak, hogy nekik is joguk van végigmenni hasonló iparosodási folyamaton, mint Európa és az USA, és az ő állampolgáraiknak is joguk van hasonló színvonalon élni. A fejlett államokban azért is csökkent a kibocsátás, mert a multinacionális cégek számos terméket inkább Kínában, Indiában gyártatnak az alacsonyabb költségek miatt, amelyeket aztán Európába és az USA-ba exportálnak. Forrás: Origo.hu: Összehozták a szegény-gazdag egyezséget a klímacsúcson

Helyzetkép

Aszály – USA, Kalifornia Három éve tart Kaliforniában a szárazság: kiszárad a Folsom-tó

Aszály – USA, Kalifornia, 2014. február Rendkívüli állapotot rendelt el Kalifornia kormányzója a száz éve nem látott aszály miatt. Barack Obama úgy fogalmazott, hogy miután a globális felmelegedés megállíthatatlannak látszik, másképp kell kezelnünk a természeti katasztrófákat. Nem elég a túlélésre játszanunk, hanem meg kell próbálnunk megelőzni ezeket, de legalábbis fel kell készülnünk rájuk. Kalifornia történetében először a vízellátásért felelős helyi központ takarákosságra szólította fel a lakosságot mondván, hogy fogytán van az állam vízkészlete. A 160 millió dolláros szövetségi segélyen kívül az amerikai elnök egymilliárd dollárnyi alapítványi támogatást szán a klímaváltozással összefüggő kutatásokra, hogy mielőbb megfékezhető legyen a kaliforniai aszály. Forrás: hu.euronews.com, Fogytán a víz Kaliforniában

Téli vihar – USA északkeleti part, 2014. január Téli vihar bénította meg több helyen az Egyesült Államok északkeleti területeit. A vihar 22 államot érintett, melyeknek összlakossága eléri a 100 millió főt. Káosz alakult ki a New York-i közlekedésben, a belváros utcáit is vastag hó borítja helyenként. New York és New Jersey államban szükségállapotot hirdettek, az iskolákban szünetelt a tanítás és a lakosságot otthonmaradásra szólították fel. A New York-i JFK és a bostoni Logan nemzetközi repülőteret több órára lezárták, több ezer repülőjáratot töröltek. Jelentős káosz alakult ki Philadelphia, Boston, Chicago és Washington termináljain is. New Yorkban olyan hideg volt, mint a legészakibb amerikai államban, Alaszkában. Bostonban mínusz 17 fokot mértek, de mínusz 30-nak is hatott a szél miatt. Indianapolisban és Chicagóban mínusz 26 fok alá szaladt a hőmérők higanyszála, de Észak-Dakota és Minnesotta egyes helyein sem volt ritka a mínusz 31 és 33 fok körüli hőmérséklet. A viharnak 13 halálos áldozata is van.

Forrás: Index.hu Mínusz 30 fok, hóvihar, káosz

Heves esőzések – Egyesült Királyság 2013. december 1-je és 2014. február 24-e között 435 mm csapadék hullott az Egyesült Királyságban, a legtöbb eső néhány esetben a megszokott mennyiség kétszerese - az ország délkeleti és középső részén esett.

Az Egyesült Királyságban 1766 óta nem volt példa az ideihez fogható csapadékos télre.

Forrás: www.atv.hu. 250 éve nem volt ilyen tél az Egyesült Királyságban

Heves esőzések – Egyesült Királyság, Hemel Hempstead, 2014. február A hertfordshire-i Hemel Hempsteadben a heves esőzések miatt víznyelő keletkezett. Házakat és betonutakat mosott alá a víz. A veszélyes útszakaszokat lezárták és 17 háztulajdonost kitelepítettek. A hatóságok most szakértők bevonásával azon dolgoznak, hogy szerkezetépítő mérnökök és statikusok segítségével megakadályozhassák a további házsüllyedéseket és útbeomlásokat. Forrás: Index.hu. Szív alakú víznyelő nyílt egy brit kisvárosban

Viharciklon – Spanyolország, Baszkföld, 2014.02.02. Az óceánparti San Sebastián baszk nagyvárosban az óvárosig értek a hullámok. A víz helyenként másfél méter magasan állt az utcán. Megrongálódott három híd, amely az Urumea folyón vezetett át. Több lakónak el kellett hagynia házát. A Bilbaóhoz közeli Bermeo halászati kikötőben a hullámok több helyütt átöntöttek a rakparti falakon, elsüllyesztettek három hajót, és elárasztottak több halteleltető csarnokot. Az északspanyol part más fürdőhelyein épületek, berendezések, felszerelések rongálódtak meg a strandsétányokon. Asztúria autonóm körzetben a hullámok lerombolták a luarcai tengeri múzeumot, amely saját adatai szerint a világ egyik legjelentősebb óriástintahalgyűjteményével rendelkezett.

Forrás: Index.hu Óriáshullámok Baszkföldön.

Felhasznált irodalom Wolfgang Behringer (2010): A klíma kultúrtörténete, A jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Corvina. ISBN 978963-13-5883-4. James Lovelock: Gaia halványuló arca, Utolsó figyelmeztetés, Akadémia Kiadó, Budapest, 2010. Piac és profit. Hazudik az ENSZ Klíma Tanácsa, vagy a sajtó ferdít? 2010.07.14. http://www.piacesprofit.hu/klimablog/hazudik_az_ensz_klima_tanacsa_vagy_a_sajto_ferdit/ Népszabadság Online, Elolvadt a Föld napernyője, mediterránná válik Magyarország. 2012.09.12. http://nol.hu/archivum/20120912-elolvadt_a_fold_napernyoje Hír24, Magyarországra költözik Afrika. 2013.04.16. http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/04/16/magyarorszagrakoltozik-afrika/ European Commission, MEMO-13-335.EU strategy on adaptation to climate change. http://europa.eu/rapid/pressrelease_MEMO-13-335_en.htm?locale=en 2013.04.16. Sipos Géza. Összehozták a szegény-gazdag egyezséget a klímacsúcson. Origo.hu http://www.origo.hu/idojaras/20131123-varso-klimakonferencia-2013-osszehoztak-a-szegeny-gazdag-megallapodasta-klimacsucson.html (2013.11.23) Eltűnik a Folsom-tó? http://toochee.postr.hu/eltunik-a-folsom-to?utm_source=origonyito&utm_medium=cimlapi_box&utm_campaign=sec 2014.02.28 Hu.euronews.com. Fogytán a víz Kaliforniában 2014.02.15 http://hu.euronews.com/2014/02/15/fogytan-a-vizkaliforniaban/ 2014.02.15. www.atv.hu. 250 éve nem volt ilyen tél az Egyesült Királyságban. http://www.atv.hu/kulfold/20140228-250-evenem-volt-ilyen-tel-az-egyesult-kiralysagban 2014.02.28 Index.hu Óriáshullámok Baszkföldön. http://index.hu/kulfold/2014/02/02/oriashullamok_baszkfoldon/ 2014.02.02 Index.hu. Szív alakú víznyelő nyílt egy brit kisvárosban. http://index.hu/belfold/2014/02/15/egesz_hertfordshire-t_elnyelheti_a_fold/. 2014.02.15 Index.hu Mínusz 30 fok, hóvihar, káosz. http://index.hu/kulfold/2014/01/04/usa_fagy/ 2014.01.04

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Klímaváltozás P E T E PM MIK I Kör ö ny n e y z e e z t e mér é nök ö BSc

Recommend Documents