Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila1, Bondár Mária2, Sümegi Pál3 valamint
Cserny Tibor4, Fábián Szilvia2, Fórizs István1, SchöllBarna Gabriella1, Serlegi Gábor2 és Siklósy Zoltán1
1 MTA 2 3
Geokémiai Kutatóintézet
MTA Régészeti Intézet
Szegedi Tudományegyetem, Föld- és Őslénytani Tanszék 4
Magyar Állami Földtani Intézet
Összehasonlításként: - Az utolsó eljegesedés során kb. 7-13 °C-kal volt hidegebb a júliusi középhőmérséklet, mint jelenleg. -A holocén (kb. az utolsó 10000 év) igen stabil klímát mutat. - A klímaszcenáriók 2-5 °C hőmérsékletemelkedést jósolnak.
Epica jégfúrás (Antarktisz)
GISP2 jégfúrás (Grönland)
„Pocokhőmérő”, Kordos (1978)
A holocénen belül a júliusi középhőmérséklet esetében több fokos hőmérsékletingadozás feltételezhető.
Nádor et al. (2005)
Fő kérdés: A holocénen belül a viszonylag stabil utolsó 5000 évben milyen mértékű volt a klímaingadozás és ez hogyan hatott a Kárpát-medence társadalmára?
Vizsgált klímaváltozási események
• Késő-rézkori változások a Balaton mellett • Középső bronzkori településszerkezet és –klímaváltozás • Középkori Meleg Időszak és Kisjégkorszak
Késő-rézkori klímaváltozás a Balaton mellett
Balatonkeresztúr, M7 autópályafeltárás, MTA Régészeti Intézet
• A badeni kultúra idején emelkedett a vízszint • Taposást és legeltetést jelző növények • Megnyílt az erdőtakaró, a tölgy, bükk, mogyoró és nyírfa lett a jellemző
• Csontmaradványok alapján a kecske- és juhtartásról áttértek a sertéstartásra. Klímaváltozás, vagy új kultúra beáramlása? Vizsgálatok: a régészeti feltárásokból származó kagylók stabilizotópelemzése (13C/12C és 18O/16O arányok).
Hogyan tükrözi a kagyló a klímát?
Balaton, vízhőmérséklet
Recens kagylóhéjak C és O izotópösszetétele
• Késő-rézkor: Báden I-IV – IV Késő klasszikus bádeni IV – III III, IIIb-IVa – II Klasszikus bádeni IIb, IIb-IIIa átmeneti időszak: IIa-IIb – I Boleráz fázis Ib, Ib-IIa
5040-4780 calBP 5310-5060 calBP
5460-5310 calBP
• Mind a szén-, mind az oxigénizotóp-összetételben jelentős változás. • A juh+kecske -> sertés átmenet során csapadékosabb éghajlat • A késő klasszikus bádeni során újra szárazodás, amit a régészeti anyag nem jelez
• A társadalom a pozitív hatásokhoz azonnal alkalmazkodott, az előnyös mezőgazdaságot tartja, amíg tudja.
Középső bronzkori klímaváltozás Trió-zsomboly, Mecsek É Ny
K D
(korok, év BP)
(korok, év BP) δ18O (‰, V-SMOW)
3440
3860
3500
δ13C (‰, PDB)
3440
3860
3500
Vulkáni hatás? P2O5 wt% La ppm
Al2O3 wt%
Sr ppm
Távolság (mm)
Kb. 300-400 éves klímaváltozás, hidegebb+csapadékosabb éghajlat, majd újra száraz+meleg.
Vulkáni hatás: Szantorini (~3650 év BP) Több évtizedes környezetromlás
A Zürichi-tó bronzkori vízszintváltozása
Francesco Menotti (Baseli Egyetem) (http://pages.unibas.ch/arch/personen/menotti/LakeDwellings/LakeDwellings.htm)
Kagylóvizsgálatok: Ordacsehi, középső bronzkori ásatási anyag
Régészeti ismeretek: Középső bronzkor (Kr. e. 1500-1450): - pollenanyag: talajvízszint emelkedése, hőmérsékletcsökkenés - tell-telepek felhagyása - jelentős fémkincsek elrejtése - többféle magyarázat létezik (betörő ellenség előli menekülés, rituális okok, klímaváltozás miatt más területre történő elvándorlás stb.), végleges válasz azonban még nincs.
Kagylóvizsgálatok: Ordacsehi, középső bronzkori ásatási anyag
Középső-késő bronzkor: csapadékosabb, hűvösebb éghajlat, majd újra szárazabb és melegebb éghajlat
A geokémiai kutatási eredmények alátámasztják a feltételezést, hogy az éghajlatváltozás szerepet játszhatott.
Középkori meleg időszak és a Kisjégkorszak
Forrás: Wikipédia
Id. Pieter Bruegel: Téli táj korcsolyázókkal,1565.
Társadalmi szempontból 0.5-1 °C hőmérsékletváltozás és relatíve kismértékű csapadékváltozás is jelentős éghajlatváltozást jelent. A Kárpát-medencére ez mennyire igaz?
Kiskőháti-zsomboly, Bükk
Nagy felbontású (néhány éves) geokémiai elemzések: nyomelem- és stabilizotóp-összetételek a hőmérséklet- és csapadékviszonyok megállapítására.
Csak kismértékű változások jelennek meg, összhangban a nyugateurópai megfigyelésekkel.
Összefoglalás
• A cseppkő- és kagylóvizsgálatokból látható, hogy az utóbbi kb. 5000 év
társadalmi változásai legalább részben együttjártak éghajlati változásokkal.
• Az éghajlati változások az 1 °C-t nem valószínű, hogy meghaladták. • A hőmérsékletváltozás mellett alapvető szerepet játszott a
csapadékmennyiség alakulása.
• Ha 0.5-1 °C változáshoz érzékelhető hatást kifejtő csapadékmennyiség-
eltolódás társult, akkor a várható 2-5 °C mindenképpen rendkívüli változásokat eredményez.
• A holocénben a lehűléshez csapadékosabb éghajlat társult, a melegedés
szárazodással járt a Kárpát-medencében. A korábbi földtörténei korokban ez nem így volt (pl. miocén-pliocén, 5-10 millió évvel ezelőtt). Nagyobb hőmérsékletemelkedés esetén más a rendszer!
Köszönöm a figyelmet.
