Külgazdasági elemzések A külgazdasági kapcsolatok általános kérdései

Külgazdasági elemzések

A külgazdasági kapcsolatok általános kérdései

1. előadás

Tematika • • • • • •

A külgazdasági elemzések területi kapcsolódásai Alapfogalmak ismétlése Nemzetközi gazdasági kapcsolatok, nemzetközi piac Külgazdaságtan elméletei Külkereskedelem az abszolút és a komparatív előnyök alapján Kapcsolódó adatbázisok ismertetése

Kapcsolódás más tárgyakkal Globális nemzetközi szervezetek Regionális gazdasági szervezetek Nemzetközi kereskedelem

Nemzetközi gazdasági szervezetek

Külkereskedelmi ismeretek

Nemzetközi és regionális gazdasági kapcsolatok

Nemzetközi kereskedelem

Kereskedelempolitikai eszközök


Nemzetközi pénzügyi menedzsment


Magyar külgazdasági kapcsolatok Magyarország külgazdasági kapcsolódásai

Abszolút- és komparatív előnyök

Nemzetközi gazdaságtan

Kereskedelempolitika

Nemzetközi kereskedelem

Nemzetközi pénz- és tőkemozgások


Nemzetközi fizetési mérleg

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/06/kire_tudnank_rasozni_meg_az_adossagunkat/

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/06/kire_tudnank_rasozni_meg_az_adossagunkat/

Ratings lists

Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/kulfoldi_alapok/az_azeri ek_nem_is_vehetnenek_ennyi_magyar_kotvenyt.172286.ht ml

Alapfogalmak I. • Specializáció: Szakosodás. A gazdasági tevékenység (termelés, szolgáltatás) koncentrálása az egyén, a vállalkozás vagy – nemzetközi szakosodás esetében – az ország szempontjából előnyt jelentő területekre.

• Kooperáció: Együttműködés. A nemzetközi munkamegosztásban például egy nyersanyag termelésére szakosodott ország vállalatának nyersanyagszállítása egy késztermék előállításra szakosodott másik ország cégének, e cég késztermékszállítása ellenében.

Alapfogalmak II. • Árucsere-forgalmi megállapodás: A szerződő országok kereskedelmi kapcsolatait, a közöttük lebonyolódó árucsere-forgalom konkrét kérdéseit, mindenekelőtt a kölcsönösen szállítható egyes termékek mennyiségét vagy értékét szabályozza. • Világpiac: A nemzetközi forgalomba kerülő áruk- és szolgáltatások, a piaci szereplők és a működésüket meghatározó törvények, szokások összessége.

A nemzetközi piac főbb sajátosságai • Eltérő törvényekhez, rendeletekhez, szabályokhoz, kultúrához kell alkalmazkodnia a külpiacra lépőknek; • Eltérő pénznemek és árarányok; • Eltérő költségszerkezet; • A belföldinél nagyobb szállítási távolságok és költségek.

Külgazdasági kapcsolatok Országok közötti áru- és szolgáltatáskereskedelem, a pénz-, hitel,- és tőkekapcsolatokat, valamint az integrációs kapcsolatokat és az azokat segítő szerződések rendszerét jelentik.

Külkereskedelem • Országok közötti kereskedelem • A külkereskedelemből számos egyéni és közösségi előny származhat • A külkereskedelem mindig egyéni tranzakció: egy hazai vállalat kerül kapcsolatba egy külföldivel • Mikrojelenség: érinti a vállalat és a háztartás döntéseit • Makrojelenség:az összkereslet és összkínálat egyik fontos eleme

A külkereskedelem hatása más gazdasági szereplőkre • módosul az adott termék belföldi kínálata és ennek következtében a piaci ár is megváltozik; • emiatt változik a háztartások szükséglet-kielégítési lehetősége az adott termékből; • ez kihat a helyettesítő és kiegészítő termékek keresletére és azok piaci árára is; • az iparág vállalatai kénytelenek igazodni a megváltozott piaci helyzethez, ezért változik kibocsátásuk és profitjuk; • a változások kihatnak azon inputok piacaira is, amelyeket az iparág vállalatai felhasználnak; • megváltozik a nemzetgazdasági egyensúly feltétele, aminek következtében megváltozik a nemzeti jövedelem, a kamatláb, az árszínvonal és a foglalkoztatás nagysága is; • megváltozik az állami költségvetés helyzete is.

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok • Vállalatok közti áru- és szolgáltatáskereskedelem • Állam szerepe: árucsere-forgalmi megállapodások Külgazdasági kapcsolatok elemei • Külkereskedelem (abszolút és komparatív előnyök kihasználása) • Nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatok • Működőtőke-áramlás • Integrációs folyamatok

Külgazdasági kapcsolatok elemi I. A kereskedelem szerepe

• Export • Import

- optimális szérianagyság - fogyasztók ellátása

Külgazdasági kapcsolatok elemei II. Nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatok, működőtőkeáramlás • Nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatok : – Áruval és szolgáltatásokkal ellentétes pénzmozgás – Mindennapos gyakorlat • Működő tőke áramlás – Vegyesvállalatok, külföldi vállalatok megjelenése – Új vállalkozási kultúra

Külgazdasági kapcsolatok elemi III. Integráció „A nemzetközi munkamegosztás fejlődési folyamatának egyik, esetleg utolsó állomása. Az önálló nemzetgazdaságok különböző mértékű összefonódása, amelyet a nemzeti önrendelkezésről (nemzeti szuverenitás) való részleges lemondás kísér.”

Fokozatai: preferenciális megállapodás, szabadkereskedelmi övezet, vámunió, közös piac, gazdasági unió, politikai unió • Önálló nemzeti piacok egyesülése, egységesülése • Megkönnyíti az áruforgalom, pénz- és tőkeforgalom lebonyolítását

A külgazdaság-politika és fő összetevői • Külgazdasági kapcsolatok – külgazdaság-politika A külgazdaság-politika az állam gazdaságpolitikájának része. A nemzetgazdaság külpiaci kapcsolatrendszerével, ennek feltételével foglalkozik.

Elmúlt évtizedek tendenciája?

A gazdaságpolitika részterületei

• Külkereskedelem-politika: – Mindazon elvek, módszerek és eszközök összessége, amelyekkel az állam a nemzetközi kereskedelemben való részvételt szabályozza. Két fő része van: export és importpolitika. • Nemzetközi pénzügy-politika – Az ország nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban követett irányvonalát, az ennek megvalósítása során alkalmazott eszközök és módszerek összességét foglalja magában. • Integrációs politika – Arról foglal állást, hogy valamely ország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak alakítása során milyen mértékben és módon hajlandó lemondani nemzeti önrendelkezéséről (szuverenitásáról) államok közössége vagy nemzetközi szervezet javára, annak reményében, hogy az így létrejövő együttműködésből számára pótlólagos előnyök keletkezzenek.

Adatbázisok bemutatása

WB adatbázis • 1. Feladat: Kérdezze le és hasonlítsa össze Magyarország, Németország és Szlovákia Világbanknál nyilvántartott adatait (19902012): – Javak és szolgáltatások exportja, a GDP %-ában – Végső fogyasztói kiadások (2005. évi árakon) – Kereskedelem GDP-hez viszonyított részaránya

IMF adatbázis I. Töltse le és elemezze a következő adatokat: • EU-28, G7 és Közel-Kelet és Észak-Afrika GDP-jét folyó áron, USD, 1995-2014-ig! • Hollandia, Ausztria, Nagy-Britannia munkanélküliségének alakulását és a strukturális egyenleg (az elérhető GDP %-ában) alakulását 19952014-ig! • Hollandia, Ausztria, Nagy-Britannia output gap-jének alakulását 1995-2014-ig! • Brazília, Chile, Argentína folyó fizetési mérleg egyenlegét 1995-2014ig! • Töltse le a nyersolaj árának havi szintű változását 1980-2014-ig (konstans 2005. évi árakon)! A nyersolaj ára a Brent, a WTI és a Dubai olaj árának átlaga legyen!

Hitelminősítők • Milyen a minősítése az EU-27 tagállamainak a Standard and Poor’s, a Moody’s és a Fitch értékelése alapján? Elemezze a V4-ek pozícióinak változását!

ENSZ adatbázis • http://comtrade.un.org/ Feladat: •Keresse meg a kereskedelmi elszámolásokban alkalmazott azonosító számokat! •Elemezze Magyarország importjának és exportjának szerkezetét és földrajzi megoszlását! •Gyűjtse le Magyarország Élelmiszer és élőállat exportjának adatait 2005-re Németország, Ausztria, Spanyolországra vonatkoztatva (SITC osztályozás)! •Vesse össze az adatokat Magyarország (0440: maise (corn) unmilled, 0484: bakery products) kivitelével!

További adatbázisok • • • • • • •

www.un.org Eurostat www.ksh.hu www.mnb.hu EDS: www.eds-destatis.de www.worldbank.org http://www.afsz.hu/

Feladatok • 2012-ben mennyi volt Miskolc megyei jogú város lakónépessége az év végén? • 2012-ben mennyi volt a működő vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban Debrecenben, Miskolcon, Szegeden? • Keresse meg, hogy 2014 januárjában mennyi volt Miskolcon a munkanélküliség? Mit jelent pontosan a munkanélküliség relatív mutatója? Hasonlítsa össze az adatot 2012 és 2013 januárjával! • Mióta csökken a jegybanki alapkamat Magyarországon? • Mennyi volt 2014 augusztusában a havi átlagos EUR/HUF árfolyam?

KSH • A KSH adatbázisának felhasználásával vizsgálja meg, hogyan változtak 2000-2012 között a háztartások egy főre jutó kiadásai a COICOP besorolás szerint! Koncentráljon arra, hogy a háztartások mennyit költöttek régen élelmiszerre (%-os arányban), mennyit költenek most, hogyan változtak a rezsihez kapcsolódó tételek?! • Hogyan gyűjti a KSH ezeket az adatokat? Mi az adatgyűjtés módszertana? • Ez alapján írjon maximum 5 mondatos indoklást a rezsicsökkentési program létjogosultságára! • A feladat megoldása maximum 1 oldal legyen!


A nemzetközi kereskedelem elméletei

2. előadás

Tartalom A nemzetközi kereskedelem tiszta elmélete: - A komparatív előnyök alapja - Heckscher-Ohlin-elmélet - Kereskedelem és a jövedelemeloszlás 2. Alternatív elméletek: - Linder-elmélet - Nemzetközi termék életgörbe - Versenyelőny elmélet 3. Gyakorló feladat 1.

• Tiszta elmélet – – – –

Kereskedelem célja Kereskedelem okai Kereskedelem és jövedelemeloszlás Kereskedelem- és iparpolitika elvei

• Pénzügyi elméletek • Alternatív elméletek – – – – –

Linder-elmélet Külkereskedelem intenzitás Nemzetközi termék életgörbe Iparágon belüli kereskedelem Versenyelőny elmélet

• Merkantilisták: – az országba a nemzetközi kereskedelem révén beáramló pénzmennyiség haladja meg az onnan kiáramló pénztömeget – Nemzetgazdaságuk gyarapodását az exporttól remélték

• Fiziokraták: – az ország gazdagságát nem az országba beáramló többlet pénzmennyiség növeli, hanem a lakosság által elfogyasztott javak mennyiségének és használati értékének növekedése – a mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett voksoltak

I. A nemzetközi kereskedelem tiszta elmélete

1. A kereskedelem célja – a résztvevők jólétének növelése – kölcsönös előnyök 2. A kereskedelem okai – Ízlésbeli különbség – Különbség a rendelkezésre álló termékekben – Az előnyök viszonylagossága (komparatív előnyök) – Méret- és választékhozadék

Kereskedelem és árak • Egységes ár elve és arbitrázs • A kereskedelem egységesíti a termékpiacot • Egységes tényezőpiacok és a nemzetközi gazdaságtan

A komparatív előnyök alapja

Technológiák különbözősége • termelési függvények különbözősége • Ricardo

Termelési tényezők ellátottságában való különbség Erős változat

Gyenge változat

• Heckschler – Ohlin elmélet

Heckscher-Ohlin-elmélet

• Ha A országban viszonylag bőségesebben áll rendelkezésre a tőke, mint a munka, • B országban pedig viszonylagosan bőségesebben a munka, mint a tőke, • akkor A ország olyan termékek termelésére fog specializálódni, amelyek előállításához viszonylag több tőke kell, • B pedig olyan termékekben élvez komparatív előnyt, amelyek termeléséhez több munkát kell felhasználni.

Tényezőkülönbségre alapozó elmélet erős változata • Feltételezések – Termelési függvények világméretekben azonosak (technológiai ismeretek) – Az egy-egy országban rendelkezésre álló munka és tőke mennyisége adott • A szabad kereskedelem és a tőke szabad áramlása elvezet a munka árának kiegyenlítődéséhez • Azonos munkáért azonos bért fizetnek

Tényezőkülönbségre alapozó elmélet gyenge változata • Feltételezése – A termelési függvények nem azonosak minden országban • A munka ára még akkor sem egyenlítődik ki, ha a tőke áramlása szabad

Méret- és választékhozadék

• Ha specializálódnak, kihasználhatják az egyenként nagyobb volumenben rejlő gyártás előnyeit • A differenciáltság növeli a jólétet • Választékhozadék – A differenciáltságból adódó jóléti (vagy termelési) többlet – Ha a termékváltozatok számának növelésével jön létre specializáció – Kereskedelemhez azért vezet, mert mérethozadékkal jár együtt

• Gazdasági növekedés: újabb és újabb termékváltozatok előállítása, melyek növelik a jólétet (nyitottság nagy szerepe)

3. Kereskedelem és jövedelemeloszlás • A kereskedelemmel együtt járó árcsökkenés a jövedelmeket is csökkenti • A versenyben kockázat van – mindenkit teljesítményre kényszerít • Kompenzáció elve lehetővé teszi, hogy senki ne veszítsen annak hatására, hogy valamilyen tőle független, általa nem várható ok miatt a piaci árak a kárára változtak – DE! • Erkölcsi kockázat veszélye • Jövedelmek állami újraelosztása csökkenti a hatékonyságot, a növekedésre való ösztönzést

Kompenzáció elve A piaci jövedelmek – adók és támogatások segítségével való –újraelosztása általában valamilyen társadalmi igazságra hivatkozik mint pl. egyenlőség elve, a hátrányos helyzetűek támogatása. Pl.: autó és textilipar példája Kompenzáció és hatékonyság? Kérdés: meddig védhető a piac, ágazat? „Ha a biztosított nem részesül a kockázati kárban, akkor elveszti érdekeltségét a kár elhárításában” Gazdasági stagnálás veszélye

Kereskedelem- és iparpolitika elvei • A piac önmagában elvezet a hatékony kereskedelemhez, mely minden résztvevő fél számára előnyös • A politika lehetőségei – A piac működését nemzetközi méretekben biztosítani – Beavatkozni, ha a piac nem megfelelően működik – Nem közgazdasági célokat érvényesíteni (pl. fegyverkereskedelem korlátozása)

Szabályozási funkció

• Személyek és tulajdonjogok biztosítása nemzetközi szinten, jogérvényesítési intézmények révén • Információs szolgáltatások nyújtása, amelyek segítik, pozitív externális hatásokkal van a hazai gazdaságra nem közgazdasági érdekek érvényesítése: pl. fegyverkereskedelem korlátozása • Diplomáciai tevékenység folytatása a korlátozások folyamatos felszámolásához

Vám- és iparpolitika, mint a piac korrekciója • Makroökonómiai célok: – Keresletnövelés, foglalkoztatás emelkedése, rövid táv!? – Eu mezőgazdaság, vám, mint ártámogatás? – Vám ártorzítása vagy jövedelemtorzítás? • Externáliák kiegyenlítése – egyértelmű jogosultság kérdése – Suzuki támogatása – termelékenység? – Szilikon-völgy – felhasználás?

A vámpolitika, mint jövedelemcélok megvalósítása • A cserearányok befolyásolása – elméleti lehetőség – Olaj kartelek

• Jövedelemelosztás – a vesztesek védelme – Gyenge iparágak, vesztesek támogatása

• Gyakori hiba: szabad verseny korlátozása, kétoldali veszteség • Érdekképviselet kérdése – az ország egészének haszna – Az egy főre jutó veszteség elenyésző száma – A vevő is fizet

A vám- vagy iparpolitika, mint a piac korrekciója • Makroökonómiai célok – kétélű fegyver • Externáliák kiegyenlítése • A védelem téveszméi – Vámmal vagy korlátozással nem védhető egy egész gazdaság – védelem, ha a vám szelektív – Kiskorú iparág védelme – de! az állami szerepvállalás felesleges és káros – ha az iparág hosszú távon nyereséget ígér, azt a magánbefektetők is felismerik

A védelem téveszméi • „Fel kell zárkózni, mielőtt csatlakozunk” • Olcsó munkaerő előnyt biztosít a fejletlenebb országoknak” • Vámmal nem védhető egy egész gazdaság! • Vám szelektív: bizonyos iparágak védelme – Kiskorú iparágak védelme, a felzárkózásig – Tanulási folyamat csak állami támogatással biztosítható – PPP befektetők kérdése

• Örök kiskorúak csapdája

A vámpolitika mint jövedelemcélok megvalósítója • Cserearányok befolyásolása – csak elméleti lehetőség • Jövedelemeloszlás és vesztesek védelme – a védelem valójában nem segíti az alkalmazkodást, hanem meghiúsítja azt

II. Alternatív elméletek

Linder-elmélet

• A nagy mértékben természeti erőforrások felhasználását igénylő termékek körében igazak a tényezőarány elmélet hipotézisei • de a nagyobb feldolgozási fokot igénylő termékek esetén inkább a kereslet a meghatározó • Pillérei – A magas egy főre jutó jövedelemmel rendelkező országok fogyasztói szélesebb és változatosabb termékskálát igényelnek, és a jövedelem növekedésével a keresett termékskála is nő – A termékeket előállító vállalatok a hazai piacukat ismerik legjobban, ezért leginkább olyan piacokon jelennek meg áruikkal, mely belföldi piacaikhoz hasonló

• Következmény:

A külkereskedelem azon országok között a legintenzívebb, melyek azonos, magas jövedelmi szinten állnak

A külkereskedelem intenzitás fogalma VK KKI  VT

• Termelés+felhasználás+intenzitás • ahol VK – világkereskedelem VT – világtermelés KKI = 0 → „non-tradeble goods” KKI = 1 → teljes termelési volumen exportálása KKI > 1 → spekulatív áruügyletek esetén

• termékcsoportonként vizsgálva értéke lényegesen eltérő lehet, és időben is állandóan változik

Nemzetközi termék életgörbe Lehetséges természetes monopólium

– Nyersanyagok, bányászat, élelmiszeripar termékei – Hosszú ideig változatlanok, változásuk minimális – Piaci életgörbéjük hosszú

Kizárt a természetes monopólium – Feldolgozóipari, mezőgazdasági termékek – Állandó változás – Piaci életgörbéjük rövidebb

Vernon (1966): az invenció és az innováció országa gyakran nem esik egybe – Az új termék először abban a néhány országban jelenik meg, ahol a leginkább „igény” van rá – Egy idő után kialakul a termék végleges formája, standardizálódnak az inputok és a technológia, a termelés áttelepül számos (fejlett és közepesen fejlett) imitátor országba – ahol a kritikus inputok olcsók – Ha a termék már teljesen standardizált és a munkabérhányad a költségekben jelentős, a termék megjelenése a fejlődő országokban (hazai szükségletre és exportra)

Iparágon belüli kereskedelem • Statisztikai adatok elfedhetik, hogy nem ugyanazon termék exportjáról és importjáról van szó • Termékdifferenciálás (a fogyasztók szeretik a változatosságot, a márkabőséget) • Nem tartós költségkülönbségek

Grubel-Lloyd-index

• Iparágon belüli külkereskedelem szintjének mérése Xi  Mi GLIi  1  Xi  Mi

• Ahol Xi az i-dik iparág termékével lebonyolított export • Mi az i-dik iparág termékével lebonyolított import • GLIi = 0, ha nincs iparágon belüli kereskedelem • GLIi 1-hez közelít, ha jelentős az iparágon belüli külkereskedelem

Versenyelőny elmélet • Porter • Versenyképességet innováció útján lehet elérni és megtartani • A verseny négy dimenzióban zajlik – A rendelkezésre álló tényezőkészletek minősége és mennyisége; – Kereslet; – Beszállítók és partnervállalatok rendszere; – Megfelelő vállalati felépítés.

Ellenőrző kérdések • Milyen okai lehetnek két ország között a kereskedelem kialakulásának? • Mit jelent, és milyen kapcsolatban áll egymással a méret- és a választékhozadék? • Mit jelent és hogyan kerülhető el az erkölcsi kockázat veszélye? • A kereskedelempolitikának milyen lehetőségei vannak a nemzetközi kereskedelemben? • Segíti-e a vám a kompenzációt? • A nemzetközi kereskedelemnek melyik elméleteiben kap a fogyasztási oldal fontos szerepet? Mit mondanak ki ezek az elméletek? • Hogyan alakul a termékek nemzetközi élet görbéje Vernon szerint? • Mi indokolhatja azt, hogy egy ország ugyanolyan terméket exportál és importál is egyszerre?

Gyakorlópélda

Komparatív – abszolút előny • • • •

Mi a komparatív előny lényege? Mi a különbség az abszolút s komparatív előny között? Kik képviseltek ezen előnyöket? Mi az az autark állapot?

Komparatív előny A ország

B ország

Cipő

11

15

Táska

13

15

Ez a munkamegosztás alapja. Egy relatív (viszonylagos) előny, azaz olyan előny, ami abszolút értelemben véve hátrány. B:A

Cipő

15:11 = 1,36

Táska

15:13 = 1,15

Szakosodás

A

B

Autark

Cipő

11 (1,36)

15

26

Táska

13 (1,15)

15

28

1 hét heti 2 termelés: •Cipő: 2x15=30 •Táska: 2x13= 26

Transzformációs határráta Mennyivel kell csökkenteni az egyik termék termelését ahhoz, hogy a termelési tényezők teljes kihasználása mellett a másik termék termelését egy egységgel növelhessük?

A

B

Autark

Lemondás +1Cipőért

Cipő

11 (1,36)

15

26

0,866

Táska

13 (1,15)

15

28

1

A komparatív előny mutatója

RCAit = • Ahol

 Eit Etot   100 ln  /  I it I tot 

– Eit, illetve Iit az i-dik iparág exportja, illetve importja a t-dik évben, – Etot, illetve Itot az összes export és import.

• Ha RCAit < 0, akkor az i-dik iparágat tekintve az adott ország komparatív hátrányban van • Ha RCAit >0, akkor az i-dik iparágat tekintve az adott ország komparatív előnyben van.

Balassa-féle megnyilvánult komparatív előny indexe • Ahol – – – –

X aj X wj RCAaj  / Xa Xw

Xaj – a ország exportja j termékből Xa – a ország összes exportja Xwj – a világ kereskedelme j termékből Xw – a világkereskedelem

• Ha RCAaj >1, akkor a országnak j termékből látszólagos komparatív előnye van • Ha RCAaj <1, akkor a országnak j termékből látszólagos komparatív hátránya van

Köszönöm a figyelmet!

Külgazdasági nyitottság 3. előadás

Tematika • A nemzetgazdaság szerkezeti és gazdaságpolitikai nyitottsága • Mutatószámok • A kiterjesztett nyitottság-elmélet

1. A nemzetgazdaság szerkezeti és gazdaságpolitikai nyitottsága NEMZETGAZDASÁG •Reálszféra •Mechanizmusok, intézmények rendszere

KÜLSŐ KÖRNYEZET

Gazdálkodó egységek, gazdaságpolitikai szervek •Üzleti •Koordináiós-érdekegyeztetési •információs

FENNMARADÁS ÉS FEJLŐDÉS

A nemzetgazdaság szerkezeti és gazdaságpolitikai nyitottsága • Szerkezeti nyitottság: a reálszféra összefonódása a külső környezet reálszférájával • Gazdaságpolitikai nyitottság: a nemzetgazdaság belső mechanizmusainak és intézményeinek összekapcsoltsága a külső környezetéivel

Szerkezeti nyitottság

• Nemzetközi kereskedelem aránya a nemzetgazdaság egész kereskedelméhez viszonyítva – Kereskedelmi egyenértékűség esetén nemzeti vagyonállag értékében nem következik be változás – Export- és importáruk és szolgáltatások összessége

• Külfölddel való vagyonjövedelemtranszferek nagysága a megtakarítások egészéhez viszonyítva

és hazai

Kereskedelemgeneráló okok • Természeti feltételek országok közötti egyenlőtlen eloszlása • Termelési tradíciók különbözőségei • Fejlettségi differenciák • Egyéb tényezők (pl. gazdaság mérete)

importkényszer

• Piaci konjunkturális tényezők • Bérelőny – bérhátrány

jövedelemtranszfer

• Hazai hatékonyság növelése • Specializáció, kooperáció • Komparatív költségelőnyök

jövedelemindukció

IMPORTKÉNYSZER

Hazai termeléssel helyettesíthetetlen import megvásárlása

Hatás: Külpiaci mozgás szabadságfoka

JÖVEDELEMTRANSZFER

JÖVEDELEMINDUKCIÓ

Nemzetgazdaságban keletkezett értékek határon keresztüli szivattyúzása

A partner az ország gazdálkodási viszonyait választja

Hatás: Csak az egyik fél járhat jól

Hatás: nemzeti gazdálkodás hatásfokát növelik, gerjesztő

Technológiaimport • „Vasba csomagolva” • „Papírba csomagolva” • „Bőrbe csomagolva”

Nemzetközi vagyon- és jövedelemtranszfer 1. A természetben és likvid formában egyik országból a másikba áttelepülő (nem áruként megvásárolt!!) vagyonok árama 2. Az a jövedelemáram, amely ezen áttelepülés következtében ellenkező irányba folyik (ellenérték fizetés nélkül!!)

Vagyonáram • Donor-ország vagyonállagát csökkenti • Recipiensét növeli • A recipiens országban olyan termelési egység létrejöhet, amit nem saját megtakarításából hozott létre • Pl: kitermelési koncesszió, joint venture, szellemitermék apport, portfólió beruházás, külföldi hitel,

Gazdasági nyitottság

• milyen mértékben ráutalt az ország a kereskedelmi kapcsolatokra, mennyire függ azoktól • mérése az exportintenzitási mutatóval / exportnyitottsággal, és az importnyitottsággal történik • Továbbá: – Export- és import függőségi és érzékenységi mutató(nemzetgazdasági hatása, gdp változása export volumenen, exportorientáltság) – Vagyon-jövedelemtranszfer nyitottsági mutató, transzferérzékenység és függőség – Cserearány mutató

Alkalmazott mutatók • Nyitottsági mutatók • Cserearány mutatók

IEF 

X M

Néhány ország exportnyitottsági mutatója Ország

Export (millió euró)

GDP (millió euró)

Exportintenzitási mutató (%)

2007

2008

2007

2008

2007

2008

Ausztria

119387

123039

275619,7

264571,7

43,3

46,5

Bulgária

13512

15278

26794,8

30636,5

50,4

49,9

Csehország

89382

99484

120209,9

131230,9

74,4

75,8

Franciaország

402687

411615

1848415,6

1902776

21,8

21,6

Lengyelország

102260

114252

290288

325959,2

35,2

35,1

Magyarország

69609

73232

91065,4

101988,3

76,4

71,8

Nagy-Britannia

320387

311783

1857549,2

1863543

17,2

16,7

Németország

964038

993917

2378670

2453600

40,5

40,5

Olaszország

364744

365806

1508605,5

1528855

24,2

23,9

Románia

29542

33582

103857,3

132609,2

28,4

25,3

Spanyolország

184821

182445

1018282

1062769

18,2

17,2

Szlovákia

42445

48247

49212

58362,6

86,2

82,7

Forrás: Eurostat, valamint External and Intra European Union trade 6/2009 alapján saját számítás

Jövedelmi cserarány mutató

A realtív exportárak emelkedése a kereslet visszaeséséhez is vezethet, tehát egységnyi export több importot jelent ugyan,, de csökkenhet ezáltal az importálási képesség. I 

Px  QX PM

Ahol Qx= dQ

Mutatószámok termékekre és termékcsoportokra, iparágakra • Az import exportfedezettség mutatója – cserearány mutató Nettó importőr vagy exportőr-e? IEF 

X M

• Exportfedezettség mutató EF 

X M X M

Százalékos adatok aránya! Nettó barter cserearányok A forgalom szaldóját viszonyítja a forgalom értékéhez Iparágakra Számottevő exporttöbblet és/vagy csekély értékű import mellett jelez jelentős mértékű szakosodást

i'  i'i

Mutatószámok nemzetgazdaság egészére

• Exportnyitottság / exportintenzitás: a halmozatlan bruttó termelés exporthányada éves exp ort éves GDP

• Exportfüggőség (multiplikátor): az exportnak milyen hatása van a nemzetgazdaság fejlődésére  '  e'e • Exportérzékenység: a GDP elemi elmozdulása milyen mértékű változást enged meg az exportvolumen területén Se' 

d exp ort dGDP

I 

Px  QX PM

Eny 

I ny 

EF 

éves exp ort éves GDP

évesimport éves GDP  import  exp ort

(T  j )be  (T  j ) ki t t'   NM NM

X M X M

IEF 

 '  e'e

i'  i'i c'  t '

Se'  Si' 

X M

d exp ort dGDP

dim port d (GDP  import  exp ort ) St 

dt d (NM )

• Importnyitottság: a halmozatlan bruttó termelés importhányada évesimport éves GDP  import  exp ort

• Importfüggőség: i'  i'i

• Importérzékenység: Si' 

dim port d (GDP  import  exp ort )

Vagyon-jövedelem transzfer nyitottsági mutatók • Vagyon-jövedelem transzfer nyitottság: (T  j )be  (T  j ) ki t  NM NM (+;-: forrás beáramlás vagy kiáramlás valósult meg) t' 

• Vagyon-jövedelem transzfer függőség: c'  t '

• Vagyon-jövedelem transzfer érzékenység: St 

dt d (NM )

Gazdaságpolitikai nyitottság

Részleges nyitottsági modell Totális zártsági modell

Totális nyitottsági modell Hibrid modellek


A kiterjesztett nyitottság-elmélet

A magyar nyitottság-felfogás szakaszai I. 1. A gazdasági nyitottság követelményeinek megfogalmazása (1960-as évek) – Nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódás szükségessége – Mennyiségi nyitottság-felfogás – Nyitottság növelése: a kereskedelem részarányának növelése (a Szovjetúnióval, a KGST-országokkal folytatott kereskedelemben)

2. Kritikai elmélet (1970-es évek vége, 1980-as évek eleje) – Magyarország világpiaci térvesztése – Minőségi szemlélet egyre inkább erősödik

A magyar nyitottság-felfogás szakaszai II.

3. Nyitottság és a belső piac összefüggései 4. Nyitottság komplex felfogása – – –

Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális keretek figyelembe vétele nyitottság-fogalom kiterjesztése a belső gazdasági folyamatokra, a reál közgazdasági folyamatokra és az intézményrendszerre Fő nyitottság-elemek • • • • •

A magyar gazdaság külső nyitottsága; A külkapcsolatok, a politikai kapcsolatok nyitottsága; Az emberi kapcsolatok nyitottsága; A kulturális kapcsolatok nyitottsága; Az ország belső működési mechanizmusainak nyitottsága.

Magyarország: rendszerváltás a külkereskedelemben is Fejlett országok 1988 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998

44% 62% 75% 71% 67% 72% 70% 69% 75% 77%

Szocialista országok 47% 30% 18% 23% 28% 24% 24% 25% 19% 16%

Fejlődő országok 8% 8% 7% 5% 5% 6% 6% 6% 6% 7%

Hasznos nyitottság Világkereskedelemben való részvétel

Integráció Világkereskedelmi súly Gazdasági potenciál NEMZETKÖZI MEGMÉRETTETÉS

Minőségi jellemzés! Hasznos nyitottság mérésével • Milyen fejlettségű országokkal milyen áruszerkezettel (technológia, tudás aránya) • Külkereskedelmünk országcsoport megoszlása • Külkereskedelmünk minőségi áruszerkezete A belső (gazdasági, társadalmi, szociális, strukturális) nehézségekre vagy eredményekre legjobban a nemzetközi megjelenés szintje mutat rá

Ellenőrző kérdések

• Mi a különbség a szerkezeti és a gazdaságpolitikai nyitottság között? • Mit jelent az importkényszer, a jövedelemtranszfer és a jövedelemindukció? • A gazdaságpolitikai nyitottság melyik modellje jellemző leginkább a valóságban? • Hogyan változott Magyarországon a nyitottságról alkotott felfogás?



A kereskedelempolitika eszközrendszere

4. előadás

Tematika 1. 2. 3. 4. 5.

Kereskedelempolitika Vám Szubvenció Közvetett exportösztönzés Nem tarifális korlátozások

Kereskedelempolitika

Protekcionizmus – Állami beavatkozás – A piaci versenyben gyengének bizonyuló termelőknek kedvez

Liberalizmus – Szabad verseny – A versenyképes termelőknek és a fogyasztóknak jelent előnyt

Közvetett exportösztönzés

Vám

Exporthitelfinanszírozás Exporthitelbiztosítás

Termelési szubvenció

Nem tarifális korlátozások

Szubvenció

Exportszubvenció

Kollektív exportösztönzés

KERESKEDELEMPOLITIKAI ESZKÖZÖK

Importszubvenció

Mennyiségi korlátozások

Egyéb nem tarifális eszközök

Paratarifális protekcionizmus

I. Vám • • • •

Már a középkorban megjelent Célja: állami bevétel Vámpolitika, vámunió politikai szerepe Ma: fejletlen országok kereskedelempolitikájában is megjelenik

A vám fogalma és funkciója

• • • •

Olyan közvetett adó, amely gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz révén, árképző tényezőként a vámhatáron áthaladó áru árára gyakorolt hatásával korlátozza, tereli azok forgalmát. Adó Árképző tényező Terelő hatású Gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz

A vám árképző szerepe

• Vámteher az import termék belföldi árát növeli → a vámemelés költségeit a hazai fogyasztók viselik • A vám következtében megnövekedett belföldi árak az külföldi exportőröket árcsökkentésre készteti → a vámköltségek megoszlanak a hazai fogyasztók és az exportőrök között • Az importőr ország piaci súlya alapján a vám költségét teljes egészében a külföldi szállítóra terhelheti

Terelő hatás az autópiacon A ország • p:= 300.000 • Q=50

B ország • Pb= 300.000 • Q= 50

A ország vámot vezet be: • V= 20% • Pa=?

• Pb’= ?

• Mi történik ha B ország 10%-kal csökkenti az árat?

Vámtípusok

• Gazdaság- és kereskedelempolitikai cél – Fiskális vám (adóbevételek biztosítása) – Védővám (hazai termelők piaci helyzetének javítása)

• Külkereskedelmi forgalom iránya szerint – Importvám – Exportvám – Tranzitvám

• Jogi státusz szempontjából – Autonóm vám – Szerződéses vám

• Vámteher meghatározása szerint – Érték- (ad valorem) vám – Mérték- (specifikus) vám

Nominális és effektív vám

• Az effektív vám a vámnak más termékek imporjára, hazai termelésére és fogyasztására gyakorolt hatását is figyelembe veszi; adott termék nettó vámterhének a hozzáadott értékhez történő viszonyításával határozható meg. • Képlete:

te 

p2t2  p1t1 p2  p1

ahol te: adott késztermék effektív vámja; p2: a késztermék világpiaci ára; p1: a felhasznált input világpiaci áron; t2: késztermék vámja import esetén; t1: inputhoz kapcsolódó vám.

Védővámok

• Nevelővám: az állam átmeneti vámvédelmet nyújt a még nem kellően versenyképes, de a jövőben komparatív előnyökkel kecsegtető hazai termékeknek • Piacbiztosító vám: olyan ágazatok védelmét szolgálja, amelyek a külföldi versennyel szemben tartós védelemre szorulnak • Devizavédelmi vám: célja a külgazdasági egyensúly (kereskedelmi mérleg, fizetési mérleg) javítása

• Antidömping- és kiegyenlítő vám: ha a külföldi szállító termékét a világpiaci áron alul értékesíti, és az importőr ország az irreálisan alacsony árú termékek ellen kíván védekezni • Taktikai vám: célja a vámok kölcsönös csökkentését célzó vámtárgyalásokon az export számára kedvezőbb külpiaci pozíciók teremtése • Retorziós vám: célja, hogy az érintett partnert rákényszerítsék a hazai exportot sértő intézkedéseinek visszavonására • Preferenciális vám: az általában alkalmazottnál alacsonyabb

Szubvenció • Költségvetési forrásokból származó, vissza nem térítendő állami támogatás, juttatás, amelyet vállalkozások kapnak, azzal a feltétellel, hogy az állam által meghatározott gazdaság- és kereskedelempolitikai céloknak, instrukcióknak megfelelően használják fel – Veszteségtérítő (közvetlen) – Költségtérítő (közvetett)

Szubvenció típusai

• Termelési szubvenció: célja munkahelyteremtő beruházások támogatása, termékek kifejlesztését célzó kutatómunkák részbeni finanszírozása, a hazai termelés versenyképességének növelése mind a hazai, mind a külföldi piacokon • Exportszubvenció: minden olyan költségvetési forrásból származó támogatás, amelynek eredményeképpen a hazai termelők a külföldi piacokon alacsonyabb áron tudják értékesíteni termékeiket, mint a hazai piacokon. • Importszubvenció: a külföldről behozott árukhoz nyújtott költségvetési támogatás, amelynek következtében az importált termékek az importárnál olcsóbban jutnak el a fogyasztókhoz.

Közvetett exportösztönzés • Exporthitel-finanszírozás – Állami támogatások • Kamatszubvenció • Alacsony kamatozású refinanszírozó hitel • Állam által a külföldi vásárlónak vagy az importőr országnak nyújtott hitel

• Exporthitel-biztosítás (-garancia): a biztosító díj ellenében átvállalja az exportőrtől a külföldi vásárlónak nyújtott hitel kockázatát (gazdasági, politikai, árfolyamkockázat) • Kollektív exportösztönzés: az állami és az érdekképviseleti szervek (kereskedelmi kamarák) olyan tevékenysége, amelyet a költségvetés fedez, és amely segítséget nyújt az exportőröknek új piacok megszerzéséhez vagy a meglévő piacokon eladásaik fokozásához.

Nem tarifális korlátozások / Adminisztratív protekcionista eszközök • Mennyiségi korlátozások – Kontingens – Vámkontingens – „Önkéntes” exportkorlátozás

• Paratarifális protekcionizmus – Vámáru besorolása – Vámérték meghatározása – Vámutak kijelölése

• Korlátozások biztonsági előírásokkal, szabványokkal • Engedélyezési rendszer • Állami beszerzések (hazai szállítók előnyben részesítése) • „Vásárolj hazai árut!” mozgalmak („Buy National!”)

Kontingens • Az állam meghatározza az egy adott időszak alatt külföldről bevihető (esetleg a külföldön értékesíthető) áruk mennyiségét, természetes mértékegységben vagy értékben • „drasztikus vám” • Általános és tartós alkalmazását a WTO tiltja

Vámkontingens

Olyan árumennyiséget vagy –értéket jelent, amelyet kedvezményes vám mellett lehet importálni (vagy exportálni)

„Önkéntes” exportkorlátozás Olyan államok közötti megállapodások, amelyek keretében az exportőr kötelezettséget vállal az importőrrel szemben (annak felszólítására), hogy kivitelét egy-egy termékből egyoldalúan, mindenféle viszonossági, kompenzációs igény nélkül korlátozza

Paratarifális protekcionizmus

• Azok a vámeljárásban alkalmazott „praktikák”, amelyek pótlólagos akadályt jelentenek az importáru piacra jutásában • Esetei: – Vámáru magasabb vámtételt eredményező besorolása – Vámérték – a vámteher nagyságát hogyan határozzák meg – Vámutak – Vámeljárás indokolatlan elhúzása – Vámokmányok kitöltésével kapcsolatos nehezen teljesíthető követelmények

Összefoglaló Mennyiségi korlátozások • Kontingens (drasztikus vám): – idő, mennyiség, érték – Nem ár korlátozás, rendkívüli esetekben

• Vámkontingens: – Kedvezményes vám kihasználási mennyiségét szabják meg (GSP)

• Önkéntes exportkorlátozás: • USA - Japán

Vámeljárások és egyéb praktikák: • Paratarifális protekcionizmus: – – – –

Vámérték meghatározása Vámáru besorolása Vámutak kijelölése (nyelv, eljárás elhúzódása)

• Egyéb nem tarifális eszközök: – Szabvány, előírás – Engedélyezési rendszer – Buy national!

Ellenőrző kérdések • • • • • • • • • • •

Mi a vám négy legfontosabb tulajdonsága? Miért sorolható a vám a közvetett adók közé? Mi a különbség a fiskális és a védővámok között? Mi a legfontosabb eltérés a nevelő és a piacbiztosító vám között? Mi a célja a devizavédelmi vám bevezetésének? Miért különböztetjük meg az antidömpingvámtól a kiegyenlítő vámot? Miért nevezzük a termelési szubvenciót fordított vámnak, az importszubvenciót pedig negatív vámnak? Milyen típusai vannak az exportszubvenciónak? Az országok többségében milyen kockázatokra köthető exporthitelbiztosítás és milyenre nem? Egy nemzetgazdaság szempontjából miért rosszabb, ha az állam kontingensek alkalmazásával és nem vámmal korlátozza az importot? Miért soroljuk az „önkéntes” exportkorlátozást az importkorlátozó eszközök közé?



Külgazdasági pénzügyek

6. előadás

Tematika • • • • •

Nemzetközi elszámolások forrásai és eszközei A valuta és a deviza fajtái Valutaárfolyam Az árfolyam hatásai Az árfolyamszint változásának kül- és belgazdasági hatása

A nemzetközi elszámolások forrásai • Nemzetközi áruforgalom • Nemzetközi áruforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások (fuvarozás, szállítmányozás, biztosítás, bankári, ügynöki tevékenységek) • Áruforgalomhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (idegenforgalom, személyszállítás, postai szolgáltatások) • Egyoldalú pénzmozgások (vendégmunkásoktól, öröklésből átutalások) • Nemzetközi hitel- és tőkeforgalom • Külföldi hitel- és tőke hozadékának átutalás (kamat- és osztalékfizetés)

A nemzetközi elszámolások eszközei

• Arany (XX. század első harmadáig) • Valuta

– valamely ország törvényes fizetési eszköze, nemzeti hitelpénze abban az esetben, ha részt vesz a nemzetközi fizetési forgalomban, vagyis ha külföldiek használhatják

• Deviza – Szűkebb értelemben: bankszámlapénz, azaz nemzetközileg felhasználható, átutalható számlakövetelés – Tágabb értelemben: valutára szóló követelés – Más néven: devizaérték, azon eszközök, amelyek alkalmasak külfölddel szemben fennálló tartozások kiegyenlítésére

• Mesterséges nemzetközi pénzek

Mesterséges nemzetközi pénz

• Pl.: SDR – IMF: – Special Drawing Rights, 1969-től – Kibocsátási mennyiségéről az IMF dönt – Tagállamok kapják, fizetési nehézségek esetén átmenetileg konvertibilis valutára válthatják – automatikus hitel

• Pl.: ECU – EU – European Currency Unit – Unió kollektív elszámolási egysége – Tagállami befizetések tartalékolt konvertibilis valutából -> ecu követelések

A valuta konvertibilitása

A valuta: forgalomképességgel és vásárlóerővel bír – vásárlóerő nemzetközi vándorlása Konvertibilitás: a nemzeti pénz szabadon átváltható más nemzeti pénzre Országok különböző kereskedelmi szaldóval rendelkeznek, de így az egyenlegek nem kötődnek a keletkezés helyéhez, átvihető más országokba

A konvertibilis hazai valuta előnyei • Csökkennek az átváltási költségek • A külföldiek tartalékolása ingyenes hitelnyújtást jelent (ameddig tartalékolják nem igényelnek a pénz ellenében árut, szolg.) • Piaci jelzések gyors és közvetlen eljutása a hazai gazdasági szereplőkhöz

A konvertibilis valuta megteremtésének feltételei • Belső feltétele – Tendenciájában kiegyenlített fizetési mérleg • Tartós passzívum: ország elégtelen áruszállítását jelzi, valutába való tőkebefektetetés negatív hajlandóságát jelzi > árfolyamgyengítő hatás

– Monetáris tartalék • Egy ország nemzetközi fizetési eszközökben felhalmozott tartalékai. Funkciója: fizetési mérleg hiányának átmeneti fedezete (hitel, valutaromlás ellen)

• Külső feltétele – Pénzügyi körök bizalma: Pl. a konvertibilitás fenntartásához szükséges hitelekez

Fizetési mérleg

• A fizetési mérleg egy adott ország rezidens (belföldi) és nem rezidens gazdasági szereplői közötti, meghatározott időszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi műveletek számbavételére szolgál. Forgalmi típusú pénzügyi statisztika, melyhez szorosan kapcsolódik az állományi szemléletű külfölddel szembeni befektetési pozíció

A fizetési mérleg egyenlegei

• Ha a fizetési mérleg egyenlege többletet (szufficit ) mutat, akkor az országba több valuta áramlott be, mint amennyi kiáramlott onnan. Ez a többlet a központi bank devizatartalékainak növekedésében jelentkezik. • A fizetési mérleg hiánya ( deficit ) a központi bank devizatartalékainak csökkenését jelenti. Ha egyensúlyban van a fizetési mérleg, akkor nem változnak a devizatartalékok.

Adósságcsapda Tartósan deficites fizetési mérleg

Jegybanki devizatartalékok kimerülésének veszélye A jegybank külföldi hitelt kényszerül felvenni devizatartalékai feltöltésére. A felvett hitelek kamatai tovább terhelik a fizetési mérleget. A helyzet további súlyosbodását jelenti, ha a kamatokat már csak újabb hitelfelvételekből tudják kifizetni. Adósságcsapda

Forrás: CIA World Factbook

Forrás: CIA World Factbook

Konvertibilitás fokozatai I. • Jegybanki szintű átválthatóság: – külföldiek már megszerezhetik a valutát, betéti- és folyószámlára helyezhetik, áru- és szolgáltatásvásárlásra fordíthatják, igényelhetik átváltását más valutára (folyó műveletek) – árfolyamát a jegybank határozza meg • Külső konvertibilitás: – növekvő mennyiségben kijuthat a devizapiacokra, árfolyamára erőteljesen hatnak az ottani keresleti-kínálati viszonyok

Konvertibilitás fokozatai II. • Belső konvertibilitás: – A belföldieket is megilleti a folyó műveletekre vonatkozó átváltási jog • Teljes konvertibilitás: – Belföldi és külföldi személyeknek a folyó műveletek és nemzetközi hitel- és tőkeforgalommal kapcsolatos átváltás is korlátozásmentesen lehetséges

Kulcsvaluták I.

• Azok a konvertibilis valuták, amelyek a nemzetközi áru-, szolgáltatás- és hitelügyletek fő finanszírozó és elszámoló valutái • Országok ebből képezik monetáris tartalékainak legnagyobb részét • Ezzel bonyolítják pl.: devizapiaci műveleteiket, jegybanki intervenciókat, saját pénzük nemzetközi értékének megadását

Kulcsvaluták II. Feltételei: – Teljes konvertibilitás – Kibocsátó ország meghatározó szerepe a világgazdaságban és a nemzetközi kereskedelemben – Vezető valutáris központ léte a kibocsátó országban - nagy kapacitású devizapiac, ahol sok tőkeerős pénzintézet működik, akik nemzetközi kölcsöntőke-áramláshoz jelentősen hozzájárulnak – Árfolyam viszonylagos stabilitása

Klíring rendszer I. • Kétoldalú (bilaterális), többoldalú (multilaterális) lehet

• Ha két vagy ország több fizetési megállapodást köt egymással, melynek keretében: – Az egymás közötti árucsere-forgalomban keletkezett követeléseket s létrejött tartozásokat szembeállítják, – ezáltal csak az így kialakuló egyenleg rendezése kíván konvertibilis devizában történő pénzmozgást. – Nyilvántartás eszköze: Klíringdeviza: vagy az egyik fél, vagy egy harmadik ország konvertibilis pénze, vagy fiktív elszámolási egység Következmény: Csak hazai fizetőeszközben jutnak az exportőrök az áruértékükhöz

Klíring rendszer II. • Hátrányai – A forgalmat az alacsonyabb szállítóképességű fél határozza meg (a túlzott nagy hiány elkerüléséből adódó alkupozíció miatt) – Áruforgalmi struktúrákat megmerevíti (klíringdevizáért az olcsóbb minőségű áru is elfogadható) – Árak általában meghaladják a világpiaci árakat (csökken a felek árérzékenysége, könnyebben elfogadják az drágább ajánlatokat, mivel a klíring elszámolási egysége csak a részes országokban költhető el) Árak általában meghaladják a világpiaci árakat

Multilaterális klíringek Európában • OEEC : Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet – EPU: 1950-’50-es évek végéig – Automatikus hitelnyújtás és arany- illetve dollárátutalás együttes alkalmazása révén számolták el • KGST országai: 1949 – ’80-as évek végéig – Transzferábilis rubel

Valutaárfolyam • Egy valuta egységének egy másik valutában kifejezett ára, „különleges” árunak, a pénznek a mai modern pénznek az ára. • Külpiaci versenyképességben fontos: hat minden termék és versenyképességére • Alapját a vásárlóerő-paritás adja

Vásárlóerő paritás • Pl: doboz gyümölcslé ára • Itthon: 260 Ft • Olasz, Fr., Sp. Országban: 1 €

A Ft- € árfolyam megegyezik a két valuta vásárlóerő arányával

Árfolyamok.. • Vásárlóerő-paritás: átlagos árszínvonalak aránya • Hivatalos árfolyam: a valutatulajdonos állam által meghatározott, bejelentett árfolyam • Piaci árfolyam: a devizapiac működése során a piaci keresletkínálat alakulását tükrözve alakul ki

• Rögzített árfolyam: az állam a hivatalos árfolyamot csak végszükség esetén módosítja – Intervenciós sávban ingadozó árfolyam (jegybanki intervenció • D>S => felső határt fenyegeti: elad; S vásárol

• Alulértékelt valuta: piaci árfolyam jobb, mint a hivatalos • Túlértékelt valuta: piaci árfolyam rosszabb, mint a hivatalos • Kúszó árfolyam: az állam a piaci viszonyok változását rendszeres időközönként követi • Csúszó árfolyam: az állam a megelőző időszak folyamatai alapján korrigál • Lebegtetés: a valutának nincs hivatalos árfolyama, a valuta árát a piaci kereslet-kínálat mozgatja

?

Árfolyamok egyéb fajtái • Árfolyamok időbeli vonatkozásai alapján – Készpénz- (prompt) árfolyam – Határidős (termin-) árfolyam

• Átváltás legalitása alapján – Fekete árfolyam – Szürke árfolyam

• Banktechnikai szempontból – – – – –

Nyitó árfolyam Záró árfolyam Eladási árfolyam Vételi árfolyam Középárfolyam

Legális piac - engedélyezés

Az árfolyam hatásai • Árfolyampolitika szerepe: árfolyamszint alakítása, külgazdasági folyamatok alakulása • Működő árfolyam: amely döntő kapocs a kül- és belföldi árak között – Minimális pénzügyi híd

• Az árfolyamszint következményei – – – –

Árkiegyenlítő (árképző) hatás Differenciáló hatás Terelő hatás Fedezeti hatás

Árfolyam politika Magyarországon • 1995. március 12-ig: rögzített, de kiigazítható – az időszakot a ritkább es egyszeri nagyobb mértékű leértékelések jellemeztek.

• 1995. március 12. – 2001. május 1. között: csúszó leértékelés: – előre bejelentett és naponta végrehajtott leértékelés, pl.: 1995. június végéig napi 0,06% (havi 1,9%), a második félévében napi 0,042% (havi 1,3%)

• 2001. május 1-től: ERM II kompatíbilis rendszer: – A Nemzeti Bank egy szélesebb ±15%-os sávot jelölt ki a forint számára, amely sávhatárokon a jegybank kötelezően vállalta az intervenciót.

– 234,69 Ft/euro < 276,1 Ft/euro < 317,52 Ft/euro 282,36 Ft/euro - +/- 2,25%-nyi devizaértékek • 2008 február 26.-tól: szabadon lebegés

Árkiegyenlítő hatás

Ha a hazai és külföldi árak lényegesen eltérnek, akkor szabad áru- és szolgáltatásforgalom esetén azonnal működésbe lép a piaci árkiegyenlítés mechanizmusa • Ha A ország valutája alulértékelt B országéval szemben, A országból fokozott árukiáramlással kell számolni, ami a belső kínálat csökkenése miatt az árakat fokozatosan felhajtja → a két piac árszintje kiegyenlítődik

Differenciáló hatás

• Termelők külkereskedelmi érdekeltsége szerint az áruk csoportjai – Magasabb külső árak miatt exportálandó – Magasabb belső árak miatt importálandó – Azonos árfekvésű, egyaránt exportálható vagy importálható termékek

• Minden árfolyamszint más és más külkereskedelmi lehetőséget, ill. jövedelmezőséget jelent a termelők számára. Az alulértékeltség az export, a túlértékeltség az import lehetőségét növeli.

Terelő hatás

• Ha a valuta árfolyama globálisan megfelel a vásárlóerő-arányoknak, miközben egyik-másik valutával szemben elszakad a realitásoktól • Ahol a hazai valuta túlértékelt – importpiacok • Ahol a hazai valuta alulértékelt – exportpiacok Jelentős aktívum és passzívum alakulhat ki országok között

Fedezeti hatás • Árfolyamszint hat az exportból származó devizabevételek és az importra fordított devizakiadások arányára – Reális árfolyam – valuta külső és belső piaci vásárlóereje megegyezik • Alulértékeltség – devizabevételek nettó többlete • Túlértékeltség – többletkifizetések

Egyenleg javulásának formái • • • •

Ha a mérleg korábban hiányt mutatott: a hiány csökken Ha a mérleg korábban hiányt mutatott: a mérleg egyensúlyba kerül Ha a mérleg korábban hiányt mutatott: többlet keletkezik Ha a mérleg korábban hiányt mutatott: a többlet nő

Az árfolyamszint változásának kül- és belgazdasági hatása • Az árfolyamszint változásának hatása a külkereskedelmi forgalomra • Az árfolyamszint változásának hatása a tőkeforgalomra • Az árfolyamváltozás belgazdasági következményei

Az árfolyamszint változásának hatása a külkereskedelmi forgalomra • A valuta leértékelődésének exportösztönző és importkorlátozó hatása van, vagyis javítja a kereskedelmi mérleg és ezáltal a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegét • Felértékelődés esetén az export fékeződik, az import pedig fellendül, tehát a kereskedelmi és a fizetési mérleg romlik

A leértékelődés… • Növeli az export mennyiségét • Lehetővé teszi az exportárak csökkentését, ezáltal exportált termékek mennyiségének növelését • Új termékek exportálását segíti elő • Új exportőrök megjelenését segíti elő

Az árfolyamszint változásának hatása a tőkeforgalomra • A valuta leértékelődése ösztönzi a tőkeimportot, a felértékelődés viszont a tőkeexportot ösztönzi • A leértékelődés javítja, a felértékelődés rontja a fizetési mérleg egyenlegét

Az árfolyamváltozás belgazdasági következményei • Leértékelődés hatására élénkül a konjunktúra (áruexport, tőkeimport ösztönző), növekszik a foglalkoztatottság, emelkedik a hazai árszínvonal • Felértékelődés hatására a konjunktúra fékeződik (áruimport, tőkeexport ösztönző), visszaesik a foglalkoztatottság, mérséklődik a hazai árszínvonal emelkedése


• Milyen jogcímeken keletkeznek nemzetközi elszámolások? • Mik a nemzetközi elszámolások eszközei? • Mi a különbség a valuta és a deviza között? • Milyen mesterséges nemzetközi pénzeket ismer? • Mi a konvertibilis elszámolás előnye? • Milyen belső és külső feltételei, fokozatai vannak a konvertibilitásnak? • Miért jön létre klíring fizetési rendszer? • Miért előnyösebb a multilaterális klíring a bilaterálisnál? • Milyen szempontok alapján csoportosíthatjuk az árfolyamokat?

• • • • • • • • • • •

Milyen formái vannak a hivatalos árfolyamnak? Mik a lebegtetés főbb jellemzői? Mi a lényege az árfolyamszint árkiegyenlítő hatásának? Mit jelent az árfolyamszint differenciáló hatása? Hogyan érvényesül az árfolyamszint terelő hatása? Hogyan hat az alulértékeltség fokozódása a devizabevételek és –kiadások arányára? Miért ösztönzi a leértékelődés az áruexportot? Miért fékezi a felértékelődés a tőkeimportot? Hogyan hat az árfolyamszint változása a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegére? Miért emelkedhet a hazai árszínvonal a leértékelődés hatására? Milyen belgazdasági következményei lehetnek az árfolyamváltozásnak?



Pénz- és tőkepiacok

7-8. előadás

Pénz- és tőkepiacok

Nemzeti pénzek kölcsönforgalma bonyolódik le a pénzhasználat jogát adják és veszik. Résztvevők: bankok, szakosított bankok: kereskedelmi bankok, takarékpénztárak, beruházási bankok, befektetési alapok

Kategóriák…

Tagozódás ügyletek lejárati ideje alapján. • Pénzpiac: a pénz rövid lejáratú (1 évig terjedő futamidejű) hitelforgalmát lebonyolító piac • Tőkepiac: a hosszú lejáratú vagy lejárat nélküli forgalom piaca

Pénz- és tőkepiac: –Hitelügyletek »Szindikált kölcsön: több hitelező szemben egy adóssal, kockázat-megosztási célból –Értékpapírügyletek

• Hitelügyletek – A bankok maguk nyújtják a hitelt – Szindikált kölcsön: egy adóssal szemben a hitelezők egy csoportja áll

• Értékpapírügyletek – Hitelügyleteket megtestesítő értékpapírok • Kötvény: olyan adóslevél, amely meghatározott összeg visszafizetését ígéri meghatározott időpontig, kamat ellenében

– Részvények: olyan értékpapírok, amelyek a részvénytársaság alaptőkéjéhez való hozzájárulást igazolják, s így a részvénytulajdonos számára a vállalkozás mindenkori nyereségéből a tőkearányos részesedés jogát testesítik meg

• Tőkepiac – Hitelügylet: a tőketulajdonos egy bizonyos időre lemond a tőke használati jogáról az adós javára – Működőtőke-befektetés: a tőketulajdonos (társ)tulajdonosként jelen kíván lenni a beruházásban, illetve a vállalkozásban • Direkt (közvetlen) beruházás • Portfólióberuházás

• Működőtőke befektetés: –Direkt –Portfólió beruházás

•Értékpapírok csoportjai: –Hitelügyleteket megtestesítő: pl. kötvény –Részvények

Értéktőzsde

• Az értékpapírok szervezett piaca, ahol koncentráltan jelentkezik az irántuk megnyilvánuló kereslet és kínálat • A tőzsdei árfolyamok realitásában és tisztaságában a befektetők megbíznak • Bennfentes kereskedelem (vagyis amikor olyanok kötnek üzletet a tőzsdén, akik pozíciójuk, ismertségük révén különleges információkkal rendelkeznek) megakadályozása • Befektetési társaságok, befektetési alapok szerepe a tőzsdéken

Devizapiacok • Azon bankok és pénzintézetek összessége, amelyek a nemzeti valuták meghatározott igények, feltételek szerinti konverziójára (átváltására) szakosodtak • Arbitrázs: devizabanki tevékenység

Kínált szolgáltatásaik • • • • • • •

Devizák adásvétele Devizahitelek igénybevétele Határidős fedezeti ügyletek kötése Refinanszírozás és nemzetközi fizetések lebonyolítása Bankgarancia kérdése Bankári információk Tanácsadás igénybevétele céljából

Devizabanki tevékenység = Devizaarbitrázs • Azok a speciális devizaátváltási ügyletek, amikor a devizakereskedés célja nem pusztán egy másik valuta vagy deviza megszerzése, hanem az árváltás helyének vagy időpontjának a legésszerűbb megválasztásával extra nyereség elérése • Térközi arbitrázs • Átváltás időpontjának kiválasztása – Készpénz (prompt, spot) ügylet – Határidős (termin-) ügylet: az árfolyamváltozásból származó esetleges veszteséget teljesen nem küszöböli ki, de növeli a kalkuláció biztonságát

Swap- (valutacsere-) ügyletek

• Adott valutát készpénzért megvesz vagy elad valaki, de azonnal megköti a későbbi időpontra szóló ellenüzletet is • Prompt és határidős ügyletek kombinációja • Visszacserélési kötelezettség: 1EUR = 1 $ 1 millió Ft > új, tényleges árfolyam 1EUR = 1,2 $ > 0,12$/EUR.

Opciós ügyletek • Az ügyfél jogot szerez arra, hogy egy későbbi időpontban szabadon döntsön egy valuta megvételéről vagy eladásáról, illetve hitel felvételéről vagy nyújtásáról

Devizapiaci koncentráció • Napi üzlet-forgalom: akár negyvenszerese a nemzetközi áru- és szolgáltatáskereskedelemnek • Nemzetközi tőkeforgalom jórészt néhány országra koncentrálódik: Nagy-Britannia, USA, Japán, Németország, Svájc, Szingapúr, Hongkong

Europiacok

• Eurodollár: az az USA-dollárban fennálló követelés, amely az Egyesült Államokon kívül, valamely más ország pénzpiacán önálló hitelkörforgásba kezd • Europiac: azon bankok hálózata, amelyek az adott piac szempontjából külföldi valutában végzik hitelezési tevékenységüket – Europénzpiac – Eurotőkepiac

Xenopiac • Idegen piac / offshore • Teljesen szabadon működnek • A nemzeti gazdaságpolitikai intézkedések hatékonyságát jelentősen csökkenti és inflációs veszéllyel jár • Pozitívumai: – Gyors devizahitel – Folyamatos és kedvező befektetési lehetőségek

Valutáris likviditás

Valutáris (nemzetközi) likviditás

• Egy ország nemzetközi fizetőképessége • Viszonyszám: Az ország rendelkezésére álló, nemzetközi fizetésekre szabadon felhasználható (likvid) eszközállományának és az esedékes fizetési kötelezettségek aránya • Hatásai – Az ország által felvehető újabb hitelek kamatszintjére – Az ország pénzének nemzetközi megítélésére – Árfolyamváltozásokra

Hitelminősítések •

•

Befektetés fokozatú – AAA: a legjobb hitelfelvevők kategória, megbízható és stabil. – AA: jó hitelvelvevők, a kockázat magasabb, mint az AAA. – A: a gazdasági helyzet hatással lehet a befektetésre. – BBB:közepes kockázatú hitelfelvevők. Nem befektetési fokozatú (más néven bóvlikötvények) – BB: Hajlamosak a gazdasági változásokat követni. – B: a Pénzügyi helyzetük észrevehetően változik. – CCC: Jelenleg sérülékeny és függ a kedvező gazdasági helyzettől, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségét. – CC: Nagyon sérülékeny, nagyon spekulatív kötvények. – C: Nagyon sérülékeny, talán a csőd szélén áll vagy elmaradva, de még teljesíti a kötelezettségét. – CI: Késedelmes kamatfizetés. – R: A pénzügyi helyzete miatt kötelező felügyelet alatt. – SD: bizonyos kötelezettségeit elmulasztotta. – D: Fizetésképtelen, az S&P úgy véli bizonyos vagy az összes kötelezettségeit nem teljesíti. – RD: Nem értékelt.

Likviditási mutatók

• Likviditási mutató (legáltalánosabb): monetáris tartalékok / éves import értéke

• Likviditási mutató kulcsvalutájú országoknál: – monetáris tartalékok / külfölddel szembeni rövid lejáratú kötelezettségek

• Súlyosan eladósodott országoknál – Relatív adósságállomány mutatói – Relatív adósságszolgálat mutatói

Relatív adósságállomány mutatói Relatív adósságállomány: adott időpontban fennálló adósság összessége Adósságszolgálat: egy időszak alatt teljesítendő hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettség

Relatív adósságszolgálat mutatói • éves adósságszolgálat / éves exportbevétel • éves kamatfizetési kötelezettség / éves exportbevétel

Relatív adósságállomány mérése: • külfölddel szembeni adósságállomány / éves GDP vagy GNP • külfölddel szembeni adósságállomány / éves exportbevétel Relatív adósságszolgálati mutatók: • Éves adósságszolgálat/éves exportbevétel • Éves kamatfizetési kötelezettség/éves exportbevétel


Külgazdasági mérlegek

Külgazdasági mérleg Kereskedelmi mérleg

Külkereskedelmi mérleg

Szolgáltatási mérleg

Jövedelmek mérlege Fizetési mérleg Átutalások mérlege

Egyenlegező tétel

Tőke- és hitelforgalmi mérleg

Külkereskedelmi mérleg • Egy országnak egy meghatározott időszak (általában egy év) alatt teljesített export- és importforgalmát összegzi, illetve állítja szembe egymással • Csak a közvetlen áruforgalom adatai (nincs reexport vagy tranzit) • Mérleg elemzése – Egyenlege / szaldója – Egyes árucsoportok szerepe – Viszonylati szerkezet

Csak szaldó-elemzés hibája

Önmagában negatív v. pozitív mérleg nem biztos hogy egészséges gazdaságot tükröz…. • aktív egyenleg mellett megnyilvánulhat súlyos áruhiány is • gyors ütemű fejlődés megvalósítása érdekében korszerű technikai színvonalat képviselő gépek, berendezések intenzív behozatala szintén okozhat a passzív egyenleget

Fizetési mérleg • A külfölddel szemben egy meghatározott időszak alatt valutában vagy devizában teljesített összes kifizetést és bevételt állítja szembe, ezért a tranzakciók legátfogóbb számbavételét teszi lehetővé • Kettős könyvelés elve

Fizetési mérleg részmérlegei 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Kereskedelmi mérleg Szolgáltatási mérleg Jövedelmek mérlege Átutalások mérlege Tőke- és hitelforgalmi mérleg Egyenlegező tételek

Folyó fizetési mérleg

Külkereskedelmi mérleg – Vámstatisztika alapján készül – Csak a közvetlen áruforgalom számbavétele

Kereskedelmi mérleg – Pénzügyi teljesítés időpontjában regisztrál – Teljeskörű forgalom számbavétele (reexport, tranzit is)

• Reexport: külföldön vásárolt áru eladása egy harmadik országnak – az ügylet kezdeményezője a közvetítő • Tranzit: külföldi áru továbbértékesítése harmadik országba – kezdeményező az eladó vagy a vevő

• Szolgáltatások mérlege: áruforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokból és más nemzetközi szolgáltatásokból eredő fizetések • Jövedelmek mérlege: pl. külföldi cégek hazautalásai • Átutalások mérlege: nemzetközi szervezeteket illető tagdíjak, külföldre irányuló magánpénzátutalások • Tőke- és hitelforgalmi mérleg: közvetlen beruházások külföldön, külföldi hazai beruházások, értékpapír- és hitelműveletek külfölddel

Egyenlegező tétel • Monetáris tartalék állományának változása • Monetáris tartalékok: Funkciója: váratlan fizetésimérleg hiányra való felkészülés – Aranytartalék – Devizatartalék (konvertibilis nemzeti hitelpénzek + nemzetközi pénzek)

A konvertibilis, kulcsvalutájú országok esete • Saját valutájukat korlátozottan használhatják fel egyenleg kiegyenlítésére • Keresleti-kínálati viszonyok miatt – USA: több árut importál, mint amennyit exportál, és egyéb mérlegek sem ellentételezik a hiányt – Újabb külföldi kifizetések $ rontanák az árfolyamot (túlkínálat)

Orosz esettanulmány

Magyarország fizetési mérlege Megnevezés

2003

2005

2007

1. Áruk, egyenleg

-2 898

-2 210

318

1.1. Export

37 907

49 672

68 379

1.2. Import

40 804

51 882

68 060

bevételek

8 123

10 351

12 445

kiadások

8 075

9 219

11 394

egyenleg

48

1 132

1 051

bevételek

3 577

3 304

3 450

kiadások

2 289

1 910

2 149

egyenleg

1 288

1 394

1 301

2. Szolgáltatások

Ebből: 2.2. Idegenforgalmi

Megnevezés 3. Jövedelmek, egyenleg

2003

2005

2007

-3 678

-5 020

-7 477

3.1. Az egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása, egyenleg

139

836

1 003

3.2. A közvetlen tőkebefektetések jövedelmei, egyenleg

-3 044

-4 224

-6 174

3.3. A portfólióbefektetések jövedelmei, egyenleg

-538

-1 307

-1 681

3.4. Az egyéb befektetések jövedelmei, egyenleg

-234

-325

-625

595

-557

-494

-5 933

-6 655

-6 602

-32

713

1 139

4. A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege

I. A folyó fizetési mérleg egyenlege II. A tőkemérleg egyenlege

Megnevezés III. A pénzügyi mérleg egyenlege

2003

2005

2007

6 297

11 488

7 192

424

4 417

1 700

-1 463

-1 756

-2 729

7.2. Magyarországon

1 887

6 172

4 429

8. A portfólióbefektetések egyenlege

2 703

3 502

-1 627

9

-1 020

-2 125

2 694

4 522

498

230

-113

838

2 941

3 683

6 281

-2 304

-1 814

-3 326

5 245

5 496

9 606

IV. A tévedések és kihagyások egyenlege

200

-1 637

-1 595

V. A teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV)

532

3 908

134

-532

-3 908

-134

7. A közvetlen tőkebefektetések egyenlege 7.1. Külföldön

8.1. A követelések egyenlege 8.2. A tartozások egyenlege 9. Derivatívák

10. Az egyéb befektetések egyenlege 10.1. A követelések egyenlege 10.2. A tartozások egyenlege

VI. A nemzetközi tartalékok változása ("-" növekedés)

Forrás: KSH

Wealth of NationsGovernment Assets Minus Liabilities Analysis Economics / Global Economy Dec 05, 2008 - 04:42 AM

Wealth of NationsGovernment Assets Minus Liabilities Analysis Economics / Global Economy Dec 05, 2008 04:42 AM

Ellenőrző kérdések • Milyen szempontok szerint célszerű elemezni a külkereskedelmi mérleget? • Mi a különbség a külkereskedelmi és a nemzetközi fizetési mérleg részét képező kereskedelmi mérleg között? • Melyek a nemzetközi fizetési mérleg folyó tételei? • Mi a monetáris tartalékok szerepe?

Ellenőrző kérdések • Mi a különbség a szűkebb értelemben vett pénzpiac és a tőkepiac között? • Mi a különbség a hitelügylet és a működőtőkebefektetés között? • Milyen fő típusai vannak a működőtőke-befektetésnek? • Mi az alapvető eltérés a bankok hitel-, illetve értékpapírügyletekben játszott szerepében? • Mik a kötvény és a részvény közös és eltérő jellemzői? • Mi az előnye az értékpapírok tőzsdei forgalmazásának? • Mi a célja az arbitrázsügyletnek és milyen fajtái vannak? • Mik az előnyei és hátárnyai az euro (xeno) piacok múködésének? • Milyen negatív következményekkel járhat egy ország likviditási helyzetének romlása? • Milyen gazdasági-pénzügyi adatok összevetéséből számíthatunk likviditási mutatókat?



Ágazati kapcsolatok mérlege és

külgazdaságban 9. előadás

szerepe a

Tematika • • • •

Ágazati Kapcsolatok mérlegének kialakulása ÁKM alapsémája ÁKM felépítése, összeállítása ÁKM tipologizálása – Statikus ÁKM – Dinamikus ÁKM

Ágazati Kapcsolatok Mérlege • Az ágazati kapcsolatok mérlegének első megfogalmazása W. Leontief (1977) Nobel-díjas közgazdász nevéhez fűződik. • Az ÁKM a gazdasági kapcsolatok elemzésének egyik legelterjedtebben alkalmazott matematikai-statisztikai eszköze. • Az ágazati kapcsolatok modelljének sokféle elnevezésével találkozunk a gyakorlatban: – Ágazati Kapcsolatok Mérlege – Sakktábla-mérleg – Leontief-féle input-output modell

Az ÁKM története, múltja • Az ÁKM elmélettörténeti gyökerei Quesnay francia fiziokrata közgazdászig nyúlnak vissza, aki a gazdaság körforgását, a gazdaság szereplőinek cserekapcsolatait táblázatba foglalva elemezte, ez tekinthető az ÁKM előfutárának. • Marx és Walras klasszikus közgazdászok az elődeik munkáit modellszerű számpéldákkal elemezték, mely a modern input-output elemzés előde. • Walras nevéhez az általános gazdasági egyensúly elmélete fűződik.

ÁKM alapsémája I. • Egy adott ágazat teljes termelési értékének (bruttó kibocsátásának) felhasználók szerinti elosztását részletező mérlegegyensúlyi feltétele: xi  xi1  xi 2  ...  xin  yi (i = 1,2,…,n) • Ahol xi az i-edik ágazat teljes (folyó) termelési értéke, xij illetve yi pedig ennek felhasználása a j-edik ágazatban, illetve a külső felhasználásban.

ÁKM alapsémája II. • Az ágazati kapcsolati mérlegösszefüggések másik típusa ahol a termelési érték egy számviteli konvención alapul, költség- és jövedelem összetevők szerinti azonos felbontását mutatja: x j  x1 j  x2 j  ...  xnj  h j (j = 1,2,…,n) • Ahol h j az egyéb költség- és jövedelemtételek együttese. A gazdaság egészére vonatkozó mérleg esetén ez leggyakrabban a hozzáadott értéknek felel meg.

ÁKM alapsémája III.

x – a teljes termelés n elemű vektora X – az ágazatközi áramlások n*n-es mátrixa (ún. belső négyzet) Y – a külső felhasználások n*m-es mátrixa (ún. oldalsó szárny) H – a hozzáadott érték összetevőinek k*n-es mátrixa (ún. alsó szárny)

A termékáramlási rendszeren alapuló ÁKM • A termékáramlási rendszer alkalmazása nagyszámú, egymással összefüggő termékmérleg összeállítását jelenti, amelyek termékcsoportonként számolnak el a rendelkezésre álló forrással és ezek felhasználásával. • A forrás és a felhasználás egyensúlyának megteremtésekor az egyes termékcsoportoknál végrehajtott változások kölcsönösen hatással vannak egymásra. • A mérlegek lefedik a gazdaságban megjelenő teljes termék-és szolgáltatáskínálatot, valamint felhasználást.

ÁKM táblarendszerének felépítése I. • forrás mátrix • felhasználás mátrix • levonómátrixok (import mátrix, kereskedelmi árrésmátrix, külön felszámított szállítási díj mátrix, termékadók és terméktámogatások egyenlegének mátrixa) • kapcsolat a forrás-, felhasználás táblák és a szektorszámlák között • szimmetrikus input-output tábla

ÁKM táblarendszerének felépítése II. • A forrás mátrix a termékek és szolgáltatások kínálatát

tartalmazza alapáron, sorirányban termék- és szolgáltatáscsoportonként, oszlopirányban pedig hazai kibocsátás és import bontásban. A hazai kibocsátást a szervezetek ágazati besorolása szerint is részletezi. • A felhasználás mátrix a termékek és szolgáltatások felhasználását mutatja be piaci beszerzési áron, sorirányban termék-, illetve szolgáltatás csoportosításban, oszlopirányban felhasználási célonként, melyek a folyó termelő felhasználás, a háztartások, valamint a kormányzat és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények fogyasztási kiadásai, bruttó állóeszköz-felhalmozás készletváltozás és export; a táblázat tartalmazza még a bruttó hozzáadott értéket ágazati bontásban.

ÁKM összeállítása I. • Az ÁKM összeállításának központi eleme a termékmérlegek kiegyenlítése, vagyis a forrás és a felhasználás táblák közötti termékcsoportonkénti egyensúly kimunkálása. • A forrás és a felhasználás táblák között kétféle azonosság áll fenn: – Ágazati azonosság: kibocsátás = folyó termelőfelhasználás + bruttó hozzáadott érték minden ágazatra – Termék szerinti azonosság: A termékenkénti összes forrás = a termékenkénti összes felhasználás, azaz kibocsátás + import = folyó termelőfelhasználás + végső fogyasztás + bruttó állóeszköz-felhalmozás + készletváltozás + export

ÁKM összeállítása II. • Az egyensúlyozáshoz az alapmátrixokon túl további mátrixok előállítására is szükség van, mivel az alapadatokból a mérlegek forrásoldala általában alapáron, míg a felhasználási oldala piaci beszerzési áron állítható össze. • A forrás és felhasználás táblák összhangjának megteremtéséhez elő kell állítani a kereskedelmi árrés, a termékadók mátrixát. Ezeket a levonómátrixokat közvetett úton becsléssel állítjuk elő. • A kiegyensúlyozott forrás és felhasználás táblák szolgálnak alapul a szimmetrikus tábla készítéséhez. A szimmetrikus input-output tábla a forrás és felhasználás mátrixokból matematikai transzformációval állítható össze.

Változatlan áras ÁKM • Az Európai Unió előírásainak is megfelelő változatlan áras ÁKM-et állítanak össze. • A különböző módszerek közül a holland szimultán kiegyensúlyozási modellt vették alapul a gyakorlatban. • Kiemelt szerepe van az indexformula és a bázisév kiválasztásának.

ÁKM tipologizálása • statikus, azaz a gazdaság egy adott időpontbeli (általában december 31-i) állapotát leíró; • dinamikus, azaz rugalmas (változtatható tényezők).

Statikus ÁKM SZERVEZETEK SZERVEZETEK

Kód

Sorsz.

Mezőgaz daság, vadgazdá lkodás

Erdőga zdálko dás

Halászat, halgazdál kodás

Szénbányás zat, tőzegkiterm elés

Kőolaj-, földgázkite rmelés, szolgáltatás

Urán, tóriumérc és fémtartalmú érc

Egyéb bányászat

01

02

05

10

11

12+13

14

1

2

3

4

5

6

7

251318

2098

1147

2

32

9

98

1

01

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás

2

02

Erdő-gazdálkodás

1040

10588

10

70

2

30

9

3

05

Halászat, halgazdál-kodás

161

2

252

0

0

0

0

4

10

Szénbányá-szat, tőzegkiter-melés

1038

30

9

3297

2

5

21

5

11

Kőolaj-, földgázkiter-melés, - szolgáltatás

26

1

0

0

0

51

1

6

12+13

Urán, tóriumérc és fémtartalmú érc

8

1

0

0

1

34

2

7

14

Egyéb bányászat

681

32

20

12

94

4

2989

8

15

Élelmiszer, ital fogyasztása

176054

766

238

2

58

17

126

9

16

Dohánytermékek gyártása

117

0

0

0

0

0

0

10

17

Textília gyártása

713

56

18

9

24

21

85

11

18

Ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés, konfekcionálás

444

111

14

9

19

13

7

12

19

Bőrkikészítés, táskafélék,szíjjászat, lábbeli gyártása

401

27

0

6

8

4

1

13

20

Fafeldolgozás, fonottáru gyártása

4249

2966

95

71

14

53

32

14

21

Papír, papírtermék gyártása

1898

175

17

17

12

4

92

15

22

Kiadói, nyomdai tevékenység, egyéb sokszorosítás

1426

167

6

8

16

7

18

A külkereskedelem gazdasági folyamatai

Forrás: www.dankozub.com/simulation alapján saját szerkesztés

Statikus ÁKM Közbenső fogyasztás

Végső fogyasztás

XA mátrix Mezőgazdaság

Ipar

Szolgáltatások

2,87 3,87 3,15

1,75 11,59 6,82

5,38 6,54 8,03

Amortizáció (D)

2,27 4,30 3,54

8,41 8,41 3,02

8,5 9,10 2,45

Teljes output (X)

20

40

40

Mezőgazdaság

Költségek

Ipar Szolgáltatások

Hozzáadott érték

Munkabér (W) Adók (T)

Kormányzati Fogyasztás (C) Beruházás (I) kiadások (G) Export (Ex) 4,85 3,54 1,72 2 13,456

3,02

3,364

3

-4,84

13,96

2,45

3,64

3

-1,05

Háztartások

Állam

Forrás: Saját szerkesztés

Import (Im) -2,11

Teljes output (X)

20 40 40

Dinamikus modell • virtuális egyensúlyi állapot bemutatása az alábbi tényezők változtatásával – adó, – amortizáció, – transzferek aránya az adókból, – árfolyam, – munkabér.


• Mit jelent az ÁKM? • Hogyan épül fel az ÁKM táblarendszere? • Milyen azonosságoknak kell teljesülnie az ÁKM összeállítása során? Mit jelentenek ezek? • Hogyan tipologizálhatjuk az ÁKM-et? • Hogyan értelmezhetők a külgazdaság folyamatai a statikus ÁKM segítségével? • Milyen összefüggéseknek kell teljesülniük a statikus ÁKM tényezői között? • Mi a dinamikus ÁKM lényege?



A külgazdasági kapcsolatok államközi szabályozása

10. előadás

Tematika • • • • • •

Nemzetközi megegyezések fajtái, részei A kereskedelmi szerződésekben alkalmazott elvek Árucsere-forgalmi megállapodások Fizetési (klíring)megállapodások Kooperációs megállapodások Külkereskedelmi termékforgalmat érintő szabályozások és megállapodások

A kereskedelem.. • Tényleges árucserélők, szereplők többnyire vállalatok, vállalkozások • A vonatkozó szabályozások köre sokszor túlesik a nemzeti szuverenitás határain

• Állam szerepe: – A külső piacokon biztosítani a hazai szereplők működésének feltételeit

•

Nemzetközi megegyezések fajtái Szerződő felek száma szerint – Bilaterális – Multilaterális

•

Csatlakozás lehetősége szerint – Nyílt (multilaterális megállapodásoknál jellemzőbb) – Zárt

•

Tartalmuk alapján – Funkcionális (gazdasági élet egy-egy területére vonatkoznak, pl. közlekedési, postaügyi, stb.) – Regionális

•

Tartalom és forma alapján – Szerződés: alapvető kérdések szabályozása elvi síkon, hosszú időre (15-50 év). Pl.: békeszerződés, tengerhajózási szerződés – Egyezmény: szerződés forma szerint, de leszűkített egy-egy kérdés alapos lefektetésére pl.: állat- és növény-egészségügyi egyezmény – Megállapodás: egy gazdasági területet rövid időre, alaposan korlátoznak. Pl.: fizetési megállapodás – Jegyzőkönyv: vagy rövid megállapodás, vagy szerződés kiegészítés egy-egy pont meghatározására – Gentlemen’s agreement: általában kisebb jelentőségű kérdések tisztázása, írott vagy szóbeli megállapodásként

Nemzetközi megegyezések részei és azok tartalma 1. Preambulum: felek, indítékok, célok 2. Fő rész: elvek és határozatok 3. Befejező rész: életbelépés, felmondás, meghosszabbítás, viták rendezése

• A tervezetet a tárgyaló felek parafálják, majd a parafált szerződés kormányjóváhagyással vagy ratifikálással lép hatályba

1. A kereskedelmi szerződésekben alkalmazott elvek

• Kereskedelmi szerződés: az állam nevében szabályoz gazdasági kérdéseket elvi síkon, hosszú időre • Kereskedelempolitika elvei – Reciprocitás / viszonosság – Legnagyobb kedvezmény elve – Nemzeti elbánás elve

Viszonosság elve • A szerződő felek annak tudatában nyújtanak kedvezményeket a partnerország(ok) exportőreinek, hogy hasonlóan kedvező elbánást igényelhetnek saját exportőreik számára is a másik ország piacán.

Legnagyobb kedvezmény elve • Mindkét ország haladéktalanul, külön ellenszolgáltatás nélkül megad partnerének minden olyan kedvezményt, amelyet harmadik országoknak megadott vagy a jövőben meg fog adni

Egyenlő nemzeti elbánás • A szerződő felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy külföldi partnereiket (természetes és jogi személyeket) a hazaiakkal egyenlő elbánásban részesítik

2. Árucsere-forgalmi megállapodások • A szerződő országok kereskedelmi kapcsolatait, a közöttük lebonyolódó külkereskedelmi forgalom konkrét problémáit hivatottak szabályozni – Rövid lejáratúak (1 év) – Hosszú lejáratúak (5-10 év)

• 1929-33 között, válság ideje alatt forgalomkorlátozás céljából alakult ki, szerepük azóta csökkent az áruforgalom liberalizálódása majd a KGST megszűnésével • Mára szinte csak fejlődő országok alkalmazzák

Részei – Szöveges rész: célok, alapelvek, alkalmazás területei – Kontingenslista: be- és kiviteli engedélyek elvi lehetőségének megadását garantálják a kontingens erejéig • KGST ideje alatt a kontingensek az áruforgalom bonyolítása mellett vásárlási és eladási kötelezettséget is tartalmaztak • (kemény/puha cikkek arányáról alkut kötnek: – Kemény cikkek: elsőrendű gazdasági szükségletet kielégítő áruk, amelyből a fizetőképes kereslet teljes mértékben nem elégíthető ki – Puha cikkek: melyek kielégítő mennyiségben rendelkezésre állnak, a fizetőképes kereslet bőségesen kielégíthető belőlük

3. Fizetési (klíring)megállapodások • Az aláíró országok természetes és jogi személyei közötti fizetési forgalmat szabályozzák, így például meghatározzák az elszámolások eszközét és az ilyen módon elszámolható tételeket • A klíringmegállapodásban meghatározzák – Az ilyen módon elszámolható tételeket – A hitelkeret (overdraft) nagyságát – A klíringszámla vezetésének és a szaldó rendezésének módját

4. Kooperációs megállapodások • A szerződő felek vállalatai közötti gazdasági, ipari, műszaki (technikai és technológiai) és tudományos együttműködés szabályozása • Területei – – – – – –

Közös gazdaság vállalkozások Közös export Áruk közös gyártása Közös ipari komplexumok Kutatási együttműködés Konzultációk, konferenciák, kiállítások szervezése

5. Nemzetközi működőtőkemozgást elősegítő megállapodások • Kettős adóztatást kizáró egyezmény – Célja, hogy a szerződő felek természetes és jogi személyei közötti gazdasági és egyéb kapcsolatok során a másik fél területén befektetett tőke, illetve szerzett jövedelem után csak az egyik országban kelljen adót fizetni (egyenes adók)

• Beruházásvédelmi megállapodás – Célja a működő tőke országok közötti áramlásának elősegítése a tőkeexportőrök biztonságának megteremtése által

6. A külkereskedelmi termékforgalmi statisztika nemzetközi összefüggései – vonatkozó szabályozások • Nemzetközi szerződések – Kiotói egyezmény (1973) – Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény – Vámérték Megállapításáról szóló Egyezmény

• Európai uniós jogszabályok – Európai Unió alapszerződése – EU statisztikáról szóló törvénye – Európai parlamenti és tanácsi rendeletek

• Nemzetközi módszertani kiadványok – – – –

Nemzetközi termékforgalmi statisztika Adat-összeállítói Kézikönyv Intrastat Adat-összeállítói Kézikönyv Felhasználói Kézikönyvek

Magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika • 2004. május 1-jét megelőzően a vámokmányokból származó adatokon alapult. • Azt követően két alrendszer – az Extrastat és az Intrastat – segítségével mérjük a külföldi és belföldi forgalmazók közötti és a határátlépést fizikailag is megvalósító termékmozgásokat. • A terminológia: – Unión kívüli országokkal folytatott (Extrastat): A nem tagországokkal kötött ügyletek esetében a hagyományos – és a teljes forgalomra is vonatkozó – import és export fogalompár – a tagországok közötti kereskedelemre (Intrastat): Európai Unión belüli kereskedelemmel kapcsolatban a beérkezés és a kiszállítás használatos


• Miért kötnek az államok nemzetközi megegyezéseket? • Milyen csoportosítási szempontjai és fajtái vannak a nemzetközi megegyezéseknek? • Mi a különbség a szerződés, az egyezmény, a megállapodás és a gentlemen’s agreement között? • Milyen területeket szabályoz a kereskedelmi szerződés, és melyek a fő elvei? • A kereskedelmi szerződések melyik két elve, és hogyan segíti egymással kölcsönhatásban a nemzetközi kereskedelem liberalizálását?

• Mit tartalmaz az árucsere-forgalmi megállapodás szöveges része és a kontingenslista? • Miket szabályoz egy fizetési megállapodás? • Milyen kérdésekkel foglalkozik a kooperációs megállapodás? • Miért soroljuk a kettős adóztatást kizáró egyezményt a működő tőke nemzetközi mozgását elősegítő megállapodások közé? • Mi a célja és tartalma a beruházásvédelmi megállapodásnak?


Külgazdasági elemzések A külgazdasági kapcsolatok általános kérdései

Recommend Documents