KÜLFÖLDI TŐKE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

Központi Statisztikai Hivatal

KÜLFÖLDI TŐKE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

Veszprém, 2008. május 31.

© Központi Statisztikai Hivatal, 2008

ISBN 978-963-235-170-4 (internetes) Felelős szerkesztő: Szemes Mária igazgató További információ: Berta Györgyné tájékoztatási osztályvezető [email protected] Tel.: 06 (88) 620-205 Internet: http://www.ksh.hu [email protected] 06 (1) 345-6789 (telefon), 06 (1) 345-6788 (fax)

TARTALOM

MEGJEGYZÉSEK-JELMAGYARÁZAT

4

ÖSSZEFOGLALÓ

5

Külföldi tőke a Közép-Dunántúlon

6

Külföldi tőke a közép-dunántúli kistérségekben

12

A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai és hatása a régió gazdaságára

18

TÁBLÁZATOK

23

MÓDSZERTAN

34

MEGJEGYZÉSEK – JELMAGYARÁZAT

A százalék- és viszonyszámokat a kerekítés nélküli adatokból számítjuk. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történik, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk.

─

A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.

..

Az adat nem ismeretes.

0

A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

+

Előzetes adat.

|

A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott.

X

A mutató nem értelmezhető.

4

ÖSSZEFOGLALÓ

A külföldi tőke jelenléte meghatározó tényezővé vált a Közép-Dunántúlon, melynek fontos szerepe van a régió népességének foglalkoztatásában, a beruházások megvalósulásában és gazdaságának eredményességében. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jelentősége elvitathatatlan a térségben. Bár a régióban székhellyel rendelkező vállalkozások számából mindössze 1,4%-ot tesznek ki, de foglalkoztatottaik egynegyede ezeknél a részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonú cégeknél dolgozott, és 2006-ban itt állították elő a nettó árbevétel 60%-át. A kiadvány első fejezetében a külföldi működő tőke főbb jellemzőit mutatjuk be (letelepedésének térbeli, időbeli és ágazati sajátosságait, megyénkénti eltéréseit). Ebből megtudhatjuk többek között, hogy a legutolsó, a 2006. évi ismert adatok szerint 1652 külföldi érdekeltségű vállalkozás székhelye volt a Közép-Dunántúl, ahol több mint 83 ezer főt foglalkoztattak és 4823 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak. A második fejezet a külföldi működő tőke kistérségi elhelyezkedéséről ad részletes ismertetést, majd röviden áttekintjük ezeknek a vállalkozásoknak a beruházási tevékenységét. Eszerint a régióban székhely szerint jelenlévő vállalkozások összes beruházásának 55%-át (157 milliárd forint értékben) a külföldi részvétellel működő cégek valósították meg 2006-ban. Végül kitérünk a külföldi tőkének a gazdaság teljesítményeit befolyásoló szerepére. A táblázatokban ─ a Közép-Dunántúlon működő külföldi tőke legfontosabb összefoglaló adatai mellett ─ megyénként rangsorba rendeztük a legnagyobb foglalkoztatókat, a legnagyobb beruházókat, illetve régiós rangsort készítettünk a saját tőke, az árbevétel és a létszám szerinti legnagyobbakról.

5

Külföldi tőke a Közép-Dunántúlon A magyar gazdaság átalakításának, a világpiaci áramlatokba való bekapcsolódásának nélkülözhetetlen feltétele a külföldi működő tőke jelenléte. Hazánkban a törvényes rendelkezések már a hetvenes évek kezdete óta lehetőséget adnak külföldi érdekeltségű vállalkozások alapítására, megjelenésük azonban a rendszerváltás előtt kismértékű és esetleges volt. A vállalkozások alapítása 1989 óta lendült föl ─ amikor az életbe lépett társasági és külföldi befektetési törvény kedvező lehetőségeket biztosított a külföldi vállalkozások számára ─, s a kilencvenes évek első felében ugrásszerű növekedést mutatott. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma az országban az 1989. évi 1350-ről 1995-re 24 ezer fölé emelkedett, majd a növekedés üteme lelassult. 2001-ben volt a legtöbb, 26 809 szervezet, azóta viszont lassú csökkenés tapasztalható. 2006-ban 25 800 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött az országban. A vállalkozások számának mérséklődése ellenére a külföldi tőkebefektetések értéke folyamatosan emelkedett. A közép-dunántúli régióban a külföldi vállalkozások száma az országos tendenciához hasonlóan alakult: az 1995. évi 1703-ról 2001-re 1813-ra növekedett, azóta fokozatosan (2006-ra 1652 gazdasági szervezetre) csökkent. A régióba befektetett külföldi tőke az országosnál jóval dinamikusabban növekedett, viszont 2006-ban a szervezetek száma mellett már a befektetett tőke is csökkenést mutatott. A külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéjének alakulása (1995=100,0%) 1600 1400

százalék

1200 1000 800 600 400 200 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Ország

Közép-Dunántúl

A külföldi érdekeltségű vállalkozások befektetett tőkéje a vállalkozások számánál jóval gyorsabb ütemben emelkedett, az egy vállalkozásra jutó tőke nagysága folyamatosan, az országosnál nagyobb ütemben nőtt.

6

Az egy külföldi vállalkozásra jutó saját tőke alakulása 1995–2006 Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft Év

összes

ebből: külföldi

összes

Magyarország 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

81,0 96,1 163,3 190,1 249,8 266,9 295,1 324,4 375,8 493,0 603,9 688,8

ebből: külföldi

Közép-Dunántúl 58,2 73,3 122,8 149,0 190,3 209,4 234,7 262,0 325,3 375,5 453,3 535,2

66,5 89,4 136,0 175,1 177,8 238,0 306,0 353,4 536,0 638,8 767,5 733,2

47,2 73,3 116,7 153,8 156,3 217,0 284,1 335,3 495,7 591,6 715,4 687,9

A Közép-Dunántúl az ország egyik legfontosabb tőkebefektetési területe. 2006-ban a vállalkozások száma alapján harmadik, az egy vállalkozásra jutó külföldi befektetések alapján második volt a régiók között. A befektetett külföldi tőke saját tőkén belüli aránya, és az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke is magasabb volt az országos átlagnál. Az egy lakosra jutó külföldi tőke országos átlagát csak Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl múlta felül, a Közép-Dunántúl így is a rangsor harmadik helyén található, nagyságrendekkel megelőzve a többieket. Egy lakosra jutó külföldi tőke régiónként, 2006 3500 3000

millió Ft

2500 2000

Országos átlag: 1345

1500 1000 500 0 KözépMagyarország

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

ÉszakMagyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

A működő tőke kezdetektől kedvezőnek ítélte a régió adottságait (jó földrajzi fekvését, fejlett infrastruktúráját, a szakképzett munkaerőt, az önkormányzatok befektetés ösztönző politikáját, az adókedvezményeket). A multinacionális cégek számára vonzó volt Fejér és Komárom-Esztergom megye, ahol az 1990-es évek első felében nagy léptékű stratégiai befektetések valósultak meg. Fejér megyébe (elsősorban Székesfehérvárra) tőkeerős, nagy foglalkoztatók települtek: többen zöldmezős beruházással létesítettek gyárakat (pl. a Ford, a

7

Philips); mások állami vállalatok privatizációjánál szereztek érdekeltséget (pl. az ALCOA); megint mások termelési együttműködés keretében jelentek meg, főként az iparban. Komárom-Esztergom megyében az idegen tőke először a meglévő létesítmények (üzemek) megvásárlásában vett részt, emellett egyre nagyobb jelentőséggel bírtak az új, zöldmezős fejlesztések is (pl.: a Suzuki Esztergomban, a NOKIA Komáromban, a SUOFTEC Tatabányán). Veszprém megyében a Bramac, a Balluff, majd más, új beruházással letelepült külföldi cégek mellett jelentősek voltak az üzleti, családi, baráti kapcsolatban létrejött kisebb tőkeerejű vállalkozások. Időközben a betelepült cégek közül jónéhányan bővítették tevékenységüket, amit az általuk megvalósított beruházások növekedése jelez. Ugyanakkor az évtized elején alakult külföldi cégek egy része új tulajdonosokhoz került, új néven, új tevékenységgel tovább működik. Kisebb számban, de tovább bővült a kör azokkal, akik hazai cégekben tulajdoni részarányt szereztek, és folytatódott újak zöldmezős letelepülése is. Így a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 2001-ig tovább növekedett. A fordulópontot ─ az országoshoz hasonlóan ─ a 2002. év jelentette, ettől kezdve a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma fokozatosan csökkent. E folyamat jelentős eseménye volt 2002-ben az IBM székesfehérvári gyárának bezárása. A legnagyobb létszámot foglalkoztató külföldi érdekeltségű vállalkozások megyénkénti sorrendjét – székhely szerinti adatok alapján – a 32. oldalon tesszük közzé. A legnagyobb foglalkoztatók 15-ös listáján a Fejér megyei cégek közül csupán ketten, a DENSO (Székesfehérváron) és az AFL Hungary (Móron) kezdték a termelést a kilencvenes évek végén. Komárom-Esztergom megyébe ugyanakkor a legnagyobb cégek kétharmada 1999 után települt (a NOKIA, a FIH, a PERLOS Komáromba, a SANYO Dorogra, a GRUNDFOS és a COLOPLAST Tatabányára, a Wescast Oroszlányba, a Holcim Hungária Lábatlanba), aminek óriási hatása volt a megye gazdaságának fellendülésére. A külföldi érdekeltséggel működő vállalkozások régiós szintű listáját a saját tőke nagysága, az értékesítés nettó árbevétele és a foglalkoztatottak alapján rangsorolva a 33. oldalon közöljük. A régió 15 legtőkeerősebb külföldi vállalkozásából 8 Fejér megyei, és mindössze egy Veszprém megyeit találunk. A nettó árbevétel és a foglalkoztatottak alapján is csak egy-egy cég szerepel Veszprém megyéből a rangsorban, 14 helyen Fejér és Komárom-Esztergom osztozik. Az utóbbi években jelentősen átrendeződött a külföldi érdekeltségű cégek tőketulajdonosi összetétele. A külföldi tőkével működő vállalkozások saját tőkéjében egyre növekedett a külföldi tulajdoni részesedés aránya. A külföldi érdekeltségű vállalkozások 87%-a, a saját tőke 96%-a kizárólag külföldi, illetve többségében külföldi tulajdonban volt a régióban. A külföldi érdekeltségű vállalkozások tulajdonosi összetétele, 2006 (%) Megnevezés

Száma

Külföldi tőke

Közép-Dunántúl

Kizárólag külföldi tulajdonú szervezetek Külföldi többségi tulajdonú szervezetek Hazai többségi tulajdonú szervezetek Összesen

Saját tőke

Ország

68,7

47,3

50,4

53,4

18,2

49,0

47,8

41,9

13,1

3,7

1,8

4,7

100,0

100,0

100,0

100,0

8

2006. december 31-én 1652 külföldi érdekeltségű vállalkozás volt a Közép-Dunántúlon, ami az országban letelepedett külföldi vállalkozások 6,4%-a. Ehhez a külföldi befektetéseknek 8,2%-a tartozott. A vállalkozások saját tőkéjén belül a külföldi tőke részesedése 94%-ot (országosan 77%-ot) tett ki. A régióban a külföldi érdekeltségű vállalkozások 85%-a négy gazdasági ágban, a feldolgozóiparban, a kereskedelem, javítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén koncentrálódott. Továbbra is csekély a külföldi tőke jelenléte a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szolgáltató ágazatok többségében. A külföldi tőke ágazati szerkezete az országostól teljesen eltérő. A régióban a külföldi tőkebefektetések mintegy kilenctizede az iparhoz köthető, míg országosan csupán négytizede. A külföldi tőke megoszlása, 2006 Ország

Közép-Dunántúl

Veszprém

Komárom-Esztergom

Fejér 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Ipar Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb

A régióban bejegyzett székhelyű külföldi érdekeltségű vállalkozások egynegyede volt ipari jellegű, ugyanakkor a saját tőkének és a külföldi tőkének kilenctizedét képviselték. Az iparban nagy tőkeerejű vállalkozások jelentek meg, ahol az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke 2006-ban a régió átlagának három és félszerese volt.

9

Külföldi érdekeltségű vállalkozások, 2006

Megnevezés

Vállalkozás

Saját tőke

Ebből: külföldi részesedés

Egy vállalkozásra jutó saját tőke

milliárd Ft

Ezen belül: külföldi részesedés

millió Ft

Egy lakosra jutó külföldi tőke. ezer Ft

Összes külföldi érdekeltségű vállalkozás Fejér megye Komárom-Esztergom megye

398

571, 4

516,7

1 435,8

1298,3

1 205,3

620

468,8

458,2

756,2

739,1

1 454,5

Veszprém megye

634

171,1

161,5

269,8

254,7

443,9

1 652

1 211,3

1 136,4

733,3

687,9

1 026,2

25 800

17 505,6

13 542,7

678,5

524,9

1 344,0

Közép-Dunántúl Ország

Ebből: ipar Fejér megye Komárom-Esztergom megye

127

476,5

424,8

3 752,3

3 345,1

990,9

158

443,0

437,6

2 803,9

2 769,9

1 389,2

Veszprém megye

136

157,9

148,8

1 161,3

1 093,9

409,0

Közép-Dunántúl

421

1 077,4

1 011,2

2 559,3

2 402,0

913,5

3 441

8 579,2

5 526,2

2 493,2

1 606,0

548,4

Ország

Az ipari vállalkozásoknak a régióban sok helyen korszerű infrastruktúrával felszerelt ipari parkok adnak helyet. 2006-ban az ország 190 ipari parkja közül 30 a Közép-Dunántúlon működött. A tízezer lakosra jutó külföldi vállalkozások száma, 2006

10

A nagy tőkeerővel rendelkező külföldi vállalkozások legkedveltebb célterülete Fejér, majd Komárom-Esztergom megye volt. Kevesebb számú, de nagy tőkeerővel rendelkező cég található ma is ebben a két megyében. Veszprém megyébe ugyanakkor nagyszámú, de csekély tőkebefektetést invesztáló külföldi vállalkozást jegyeztek. Ha a régió kistérségeiben regisztrált vállalkozás-sűrűséget ábrázoló térképet összehasonlíthatjuk a külföldi tőke 14. oldalon található, népességarányos mutatóival, láthatóvá válik a vállalkozások, illetve a működő tőke eltérő területi koncentrációja. A régiót alkotó 3 megye tőkevonzó képessége eltérő: Fejér megyében összpontosult 2006-ban a régióba fektetett külföldi tőke 45%-a, Komárom-Esztergom megyében 40%-a, míg Veszprém megye részesedése nem érte el a 15%-ot. Az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke Fejér megyében a régió átlagának közel duplája, Komárom-Esztergom megyében a régiós átlagnál 7%-kal magasabb, Veszprém megyében viszont annak csupán 37%-a. A külföldi tőke szerepe a közép-dunántúli régió gazdaságában igen jelentős. Egy viszonylag kevés számú – a vállalkozások 1,4%-át alkotó – szervezet koncentrált gazdasági erőt képvisel: 2006-ban a régióban bejegyzett vállalkozások létszámának egynegyedét foglalkoztatta, és az általuk előállított nettó árbevétel hattizedét produkálta. A külföldi érdekeltségű vállalkozások szerepe a régió megyéiben, 2006 A külföldi érdekeltségű vállalkozások Megnevezés száma

létszáma, fő

nettó árbevétele, millió Ft

A külföldiek részesedése a megye, régió vállalkozásaiból vállalkozás szám

létszám

nettó árbevétel

alapján, %

Fejér megye KomáromEsztergom megye

398

37 551

1 991 808

0,9

34,0

60,6

620

31 067

2 406 687

1,9

36,3

67,6

Veszprém megye

634

14 724

424 337

1,5

20,9

34,1

1 652

83 342

4 822 832

1,4

24,9

59,6

Közép-Dunántúl

A külföldi tőkével működő vállalkozások – elsősorban a multinacionális cégek – pozitív hatást gyakorolnak a gazdaságra, új munkahelyeket teremtenek, jelentős beruházásokat eszközölnek, korszerű technológiákat honosítanak meg, s folyamatosan bővülő beszállítói lehetőséget biztosítanak a hazai vállalkozásoknak. Ugyanakkor ─ mint az IBM példája is mutatja ─ ha az anyavállalat érdeke úgy kívánja, bármikor helyet változtatnak.

11

Külföldi tőke a közép-dunántúli kistérségekben A külföldi érdekeltségű vállalkozások, illetve a külföldi tőke régión belüli kistérségenkénti jelenlétét vizsgálva jelentős területi különbségek tapasztalhatók. Az adatok értékelésénél azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tőkebefektetések megfigyelése székhely szerint történik, ezért a több kistérségben (sőt esetenként több megyében vagy régióban) is telephelyet létesítő vállalkozások működő tőkéje nemcsak az adott kistérség gazdaságát erősíti. A 2006. évi adatok alapján a Közép-Dunántúl összesen 1652 külföldi érdekeltségű vállalkozásának csaknem 17%-a a Tatabányai kistérségben telepedett le, 12%-uk választotta a Székesfehérvári, 11%-uk pedig a Tapolcai kistérséget. A legkevesebb ilyen vállalkozás az Abai (10 gazdasági szervezet) és a Sárbogárdi (9 szervezet) kistérségben működött. A vállalkozások sűrűsége a Tapolcai kistérségben a legmagasabb: itt 10 000 lakosra 50 vállalkozás jut, ami több mint háromszorosa a régiós átlagnak. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzői kistérségenként, 2006 A vállalkozások számának Kistérség

A külföldi tőkeösszeg

A vállalkozások számának

megyén


régión

belüli megoszlása, % Abai Adonyi Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Ercsi Gárdonyi Móri Sárbogárdi Székesfehérvári Fejér megye Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-Esztergom megye Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Veszprém megye Közép-Dunántúl összesen

A 10 000 lakosra jutó vállalkozások száma

Egy vállalkozásra

Egy lakosra

jutó külföldi tőkeösszeg millió Ft

ezer Ft

2,5 2,8 6,5 11,3 2,8 4,0 9,0 9,3 2,3 49,5

0,2 2,5 6,9 20,7 0,2 1,7 1,7 12,0 0,0 54,1

0,6 0,7 1,6 2,7 0,7 1,0 2,2 2,2 0,5 11,9

0,1 1,1 3,1 9,4 0,1 0,8 0,8 5,4 0,0 24,6

4 4 7 6 5 7 15 11 3 14

89,0 1 178,4 1 376,8 2 372,7 106,0 551,6 238,3 1 671,1 23,7 1 419,8

36,9 525,3 944,1 1 447,1 54,4 362,4 349,8 1 765,8 8,3 2 041,2

100,0

100,0

24,1

45,5

9

1 298,3

1 205,3

5,2 15,6 5,3 13,5 2,4 13,4 44,5

3,8 32,2 1,4 28,2 7,6 2,6 24,1

1,9 5,9 2,0 5,1 0,9 5,0 16,7

1,6 13,0 0,6 11,4 3,1 1,0 9,7

8 17 16 20 5 21 31

551,2 1 522,9 199,0 1 536,5 2 328,3 143,0 400,2

436,7 2 625,8 311,4 3 143,1 1 273,9 294,3 1 247,9

100,0

100,0

37,5

40,3

20

739,1

1 454,5

10,7 7,3 12,5 10,1 2,8 28,4 3,0 21,9 3,3

18,1 1,4 2,8 6,1 5,6 2,0 0,8 62,3 0,9

4,1 2,8 4,8 3,9 1,1 10,9 1,2 8,4 1,3

2,6 0,2 0,4 0,9 0,8 0,3 0,1 8,9 0,1

12 17 36 10 11 50 5 17 10

428,6 48,7 56,9 153,0 503,9 18,3 71,4 724,0 68,3

511,3 80,4 203,4 157,9 569,0 91,5 36,6 1 196,0 66,7

100,0

100,0

38,4

14,2

17

254,7

443,9

x

x

100,0

100,0

15

687,9

1 026,2

12

Négy kistérség ─ az Esztergomi, Várpalotai, Ercsi és Dorogi ─ kivételével a régió többi térségében a külföldi érdekeltségű vállalkozások több mint fele kizárólagosan külföldi tulajdonban áll. Az arány a Tapolcai kistérségben a legmagasabb, ahol az összesen 180 szervezet 90%-ában teljes körű a külföldi tulajdonlás. A külföldi tőke területi megoszlása a vállalkozások térbeli koncentrációjától eltérő rangsort állít fel a kistérségek között. A régióban befektetett külföldi tőke egynegyede a Székesfehérvári kistérségben ─ csaknem teljes egészében a Fejér megyei megyeszékhelyen ─ jelenik meg. Az Esztergomi kistérség részesedése 13%, a Komáromi kistérségé 11%, a Tatabányai és a Dunaújvárosi kistérségbe pedig a régiós külföldi tőkebefektetések megközelítőleg egy-egy tizede érkezett. A Dunaújvárosi és az Oroszlányi kistérségben működnek a leginkább tőkeerős gazdasági szervezetek, ahol átlagosan 2,3 milliárd forintnyi külföldi tőkét (a régió azonos jellemzőjének csaknem 3 és félszeresét) fektettek be egy-egy vállalkozásba a tulajdonosaik. Ezt követi a Móri, Komáromi, Esztergomi, Székesfehérvári és Bicskei kistérség, vállalkozásonként átlagosan 1,7-1,4 milliárd forintnyi befektetett tőkeösszeggel. Egy vállalkozásra jutó külföldi tőkeösszeg, 2006 millió Ft

Az egy lakosra jutó külföldi működőtőke-állomány területi eloszlásán ugyancsak jól láthatóak a külföldi tőke által preferált, valamint az alacsony vonzerővel bíró területek. A befektetett tőke régiós átlaga 1 millió forint minden egyes lakosra, de a Komáromi kistérségben ennek háromszorosa, az Esztergomiban két és félszerese, és a Székesfehérvári kistérségben is a kétszerese jut egy-egy lakosra. A Veszprém megyei kistérségek közül egyedül a megyeszékhely és vonzáskörzetének mutatója (1,2 millió forint) haladja meg a régió átlagértékét, a Tapolcai, Balatonalmádi, Zirci és Várpalotai kistérségben viszont az egy lakosra jutó külföldi tőke összege 100 ezer forint alatt van. 13

Egy lakosra jutó külföldi tőkeösszeg, 2006 ezer Ft

A külföldi tőkének a régió megyei jogú városaiban való jelenléte erősen polarizált. Dunaújvárosban telepedett le szám szerint a legkevesebb külföldi érdekeltségű vállalkozás, de az egy szervezetre jutó külföldi tőke összege a négy város közül itt a legmagasabb, átlagosan közel 3 milliárd forint. Az egy lakosra jutó külföldi tőkeösszeg Székesfehérváron és Dunaújvárosban meghaladja a régiós átlag kétszeresét, míg a komárom-esztergomi megyeszékhelyen ─ ahol a legnagyobb a vállalkozás-sűrűség ─ a régió átlagértéke alatt marad. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzői a megyei jogú városokban, 2006 A vállalkozások számának Megyei jogú város


A vállalkozások számának

saját megyén


régión

belüli megoszlása, % Dunaújváros Székesfehérvár Tatabánya Veszprém Megyei jogú városok összesen

A 10 000 lakosra jutó vállalkozások száma

Egy vállalkozásra

Egy lakosra

jutó külföldi tőkeösszeg millió Ft

ezer Ft

8,8 44,7 21,9 16,6

20,1 53,2 15,2 56,0

2,1 10,8 8,2 6,4

9,2 24,2 6,1 8,0

7 18 19 17

2 973,4 1 543,5 513,1 861,0

2 077,9 2 704,1 989,3 1 457,7

x

x

27,5

47,4

16

1 187,2

1 896,2

A közép-dunántúli régió kistérségeinek háromnegyedében döntően az ipar, ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar ágazatai vonzzák a külföldi tőkét. Ebből a szempontból kiemelkedik Oroszlány, Esztergom, Dunaújváros és Mór térsége, ahol szinte kizárólag az iparban működik külföldi tőke.

14

A Dorogi, Oroszlányi, Móri, Kisbéri és Tatai kistérségekben az összes ipari befektetés több mint 90%-a a gépiparban jelenik meg, de 80% feletti a gépipar súlyaránya a Veszprémi, Komáromi és Ercsi kistérségekben is. A külföldi tőke megoszlása a kiemelt ipari ágazatokban, 2006 Ebből: az ágazatok részesedése, % Kistérség

Székesfehérvári Esztergomi Komáromi Tatabányai Dunaújvárosi Veszprémi Móri Oroszlányi Ajkai Dorogi Adonyi Pápai Sümegi Ercsi Gárdonyi Tatai Kisbéri

Ipar összesen, millió Ft 226 976,4 146 766,8 121 511,7 106 534,5 105 537,6 92 797,0 61 018,0 35 006,1 28 399,8 13 808,3 10 035,9 9 433,6 8 860,4 7 952,2 7 787,6 7 734,6 6 278,3

Élelmiszer- Fa-, papíripar ipar 0,0 0,1 4,8 0,6 0,0 2,4 0,0 92,4 0,6 86,5 1,5 7,6

0,2 2,5 4,3 1,6 2,0 0,3 1,1 1,1 7,6 0,0 0,1 -

Vegyipar

4,3 0,0 5,9 17,2 2,1 2,7 0,0 1,1 1,2 1,1 0,2 0,0 0,0

Nemfém ásványi termék gyártása 17,4 24,8 6,5 0,0 8,8 99,0 18,1 1,3 -

Fémalapanyag gyártása 56,3 0,9 0,7 3,5 91,7 0,7 5,4 3,7 46,1 0,7 24,9 0,8 13,5 5,7 0,5

Gépipar

35,3 79,1 84,1 51,9 3,1 87,2 94,5 95,2 39,9 98,7 10,9 0,3 81,6 90,4 91,9

Az iparon kívüli gazdasági ágakba befektetett külföldi tőke elsősorban néhány Fejér és Veszprém megyei kistérségben képvisel jelentős súlyarányt: az Abai kistérségbe invesztált összesen 890 millió forintnyi tőke fele, az Enyingi kistérségben működő 1,2 milliárd forintnak pedig a 70%-a a mezőgazdaságot erősítette. A Balatonfüredi és Sárbogárdi kistérségekben az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatban emelkedett 50% fölé a külföldi tőke aránya. A közép-dunántúli székhelyű külföldi érdekeltségű vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma meghaladja a 83 300 főt. A foglalkoztatottak legnagyobb hányadának, közel 14 700 főnek a Székesfehérvári kistérség ─ ezen belül 98%-ban a megyeszékhely ─ gazdasági szervezetei biztosítanak munkát. A Sárbogárdi és Abai kistérségben a letelepedett vállalkozások alacsony számához hasonlóan a foglalkoztatottak száma is a legkisebb: 179, illetve 122 fő. A régió valamennyi kistérségében ─ a Zirci és Bicskei kivételével ─ a foglalkoztatottak legalább 70%-a ipari tevékenységet végző vállalkozásnál dolgozik. (A Zirci térségben a munkavállalók közel 40%-a a szolgáltató ágazatokban tevékenykedik, a Bicskeiben pedig a kereskedelem a húzóágazat). A Székesfehérvári kistérség koncentrálja a közép-dunántúli székhelyű külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások alkalmazottainak ötödét, a Komáromi, Esztergomi és Dunaújvárosi térségek pedig együttesen további egyharmadát.

15

A külföldi érdekeltségű vállalkozások foglalkoztatotti létszámának megoszlása az iparban kistérségenként, 2006 Abai Adonyi Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Ercsi Gárdonyi Móri Sárbogárdi Székesfehérvári Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci 0

20

40

60

80

100 %

Élelmiszeripar

Fa-, papíripar

Vegyipar

Nemfém ásványi termék gyártása

Fémalapanyag gyártása

Gépipar

Energiaipar

Ipar többi ágazata

A megyei jogú városokban székhellyel rendelkező 454 külföldi érdekeltségű vállalkozás 29 ezer főt foglalkoztat, a régió összes ilyen vállalkozásában alkalmazásban állók több mint egyharmadát. Ezen belül 16 ezer fő a 100%-ban külföldi tulajdonban álló gazdasági szervezeteknél, megközelítőleg 12 800 fő pedig többségi külföldi részesedéssel bíró vállalkozásoknál vállalt munkát.

16

A külföldi érdekeltségű vállalkozások számának és alkalmazotti létszámának részaránya a megyei jogú városokban, 2006 Kizárólagosan külföldi Megnevezés száma Közép-Dunántúl összesen

1 135

Többségében külföldi

Többségében belföldi

tulajdonban lévő vállalkozások alkalalkalmazotti mazotti száma száma létszáma, létszáma, fő fő 39 813

301

39 355

216

alkalmazotti létszáma, fő 4 174

Összes külföldi érdekeltségű vállalkozás száma

alkalmazotti létszáma, fő

1 652

83 342

Ebből: a megyei jogú városok részaránya, % Dunaújváros Székesfehérvár Tatabánya Veszprém Megyei jogú városok együtt

1,9 9,2 9,7 5,6

3,2 20,5 8,9 7,5

2,7 13,6 6,3 8,3

10,8 15,8 3,2 2,8

2,3 15,3 3,2 7,4

1,7 3,1 0,8 6,0

2,1 10,8 8,2 6,4

6,7 17,4 5,8 5,2

26,4

40,1

30,9

32,5

28,2

11,6

27,5

35,1

A 2006. évi adatok alapján az egy külföldi érdekeltségű vállalkozásra jutó éves nettó árbevétel a Közép-Dunántúlon átlagosan 2,9 milliárd forint, de a Komáromi kistérségben ennek 5 és félszeresét realizálták a vállalkozások. A Bicskei kistérségben közel 10 milliárd, a Székesfehérváriban pedig 6,3 milliárd forint értékesítésből származó nettó árbevételt ért el átlagosan egy-egy gazdasági szervezet az év során. Az egy foglalkoztatottra jutó éves árbevétel ugyancsak a Komáromi kistérségben a legmagasabb: megközelítőleg 130 millió forint ─ a régiós átlag több mint kétszerese. A legalacsonyabb értéket a Zirci kistérség képviseli, ahol egy munkavállalóra átlagosan 6,8 millió forintnyi árbevétel jutott.

17

A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai* és hatása a régió gazdaságára A közép-dunántúli régió beruházásaiban kiemelkedő helyet foglalnak el a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései. 2006-ban a régióban az összes beruházás 55%-át külföldi részvétellel működő cégek valósították meg. Komárom-Esztergomban a megyei összberuházás háromnegyede, Fejérben több mint a fele, míg Veszprémben közel az egynegyede volt külföldi fejlesztés. A külföldi és a vegyes tulajdonú vállalkozások a régióban összesen 157,4 milliárd forint értékű beruházást végeztek, ennek 42%-át kizárólag külföldi, 54%-át többségében külföldi és mindössze 4%-át belföldi többségi tulajdonú cégek eszközölték. A gazdasági szervezetek beruházásainak megoszlása tulajdonosi szerkezet szerint a Közép-Dunántúlon, 2006

Fejér

18,5

KomáromEsztergom

Veszprém

Közép-Dunántúl

0%

31,4

5,9

32,4

12,5

8,6

40,1

29,8 20%

30%

0,2

27,3

77,5

1,4

23,2 10%

44,2

44,7

2,3

40%

50%

60%

70%

80%

Kizárólag külföldi

Külföldi többségű

Hazai többségű

Kizárólag hazai

90% 100%

A külföldi beruházások területi elhelyezkedése és tőkeösszege – a működőtőke befektetésekhez hasonlóan – erős koncentrációt mutat. Azok a térségek fejlődnek leginkább, amelyek a nemzetközi cégek letelepedési centrumai közelében fekszenek. Ezek a gócok a fő útvonalak mentén, a Duna vonalában, a régió szélein helyezkednek el (Komárom, Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Dunaújváros). A centrumoktól távolabb fekvő belső területek, főként a Bakony, Balaton-felvidék és Somló-vidék, illetve a Vértes és Fejér megye déli térsége gazdasági szempontból jóval elmaradottabbak. 2006-ban a közép-dunántúli fejlesztések 94%-a a külföldi érdekeltségű ipari vállalkozásoknál realizálódott. A beruházások fő iránya a gépjárműipar, melynek az autóipari szegmens jelentős részét teszi ki. Meghatározó volt még a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék, illetve a nemfém ásványi termék gyártásban megvalósuló invesztíciók nagysága is.

*A Közép-Dunántúlon működő és beruházó külföldi érdekeltségű vállalkozások adatai.

18

A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásainak több mint a fele néhány nagyvállalat nevéhez fűződik. Az utóbbi két évet tekintve Komárom-Esztergomban 3 autóipari cég, a Suzuki, az AGC és a Wescast adták a régió külföldi fejlesztéseinek 35,5%át. Ebből a Suzuki egymaga 23,6%-ot képviselt. Ebben az időszakban Fejér megye legnagyobb beruházóinak rangsorában első helyen a gépjárműalkatrészeket gyártó DENSO állt, őt követte az ISD Dunaferr, és az ALCOA-KÖFÉM, régiós részesedésük összesen 17,3% volt. Veszprém megyében a Continental Teves, a Rockwool és a Valeo invesztáltak a legtöbbet, az összbefektetés 3%-át. A Közép-Dunántúli régióban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai anyagiműszaki összetétel szerint, gazdasági áganként, 2006 (millió forint)

Gazdasági ág

Épület, egyéb építmény

Gép, berendezés, jármű

Ültetvény, erdő, tenyészés igásállat

A gazdasági ág összes Megoszlás, Összesen beruházásának % %-ában

Föld, telek

Fejér megye Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Többi ág Összesen

51 5 793 244

178 41 837 1 573

97 -

-

330 47 630 1 817

0,6 92,8 3,5

6,6 83,7 36,9

724

348

-

-

1 072

2,1

32,6

40 6 852

457 44 394

97

-

498 51 347

1,0 100,0

2,3 55,8

Komárom-Esztergom megye Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Többi ág Összesen

276 28 340 336

141 58 719 1 066

1 561 -

-

1 983 87 227 1 403

2,2 96,0 1,5

53,9 85,6 54,9

-

-

-

-

-

-

-

65 29 017

167 60 093

1 561

-

232 90 844

0,3 100,0

1,4 72,7

Veszprém megye Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Többi ág Összesen

14 1 140 225

37 12 339 1 426

20 1 -

-

75 13 479 1 651

0,5 88,6 10,9

1,9 35,2 34,2

-

-

-

-

-

-

-

1 379

5 13 807

21

-

5 15 210

0,0 100,0

0,0 22,5

A Közép-Dunántúlon 2006-ban a fejlesztésekre szánt összeg több mint háromnegyedét (118,3 milliárd forintot) gépek, berendezések, járművek beszerzésére fordították. A befektetések 51%-át komárom-esztergomi, 37%-át Fejér, és 12%-át Veszprém megyei cégek eszközölték. Az épületek, egyéb építmények létesítésére összesen 37,2 milliárd forintot költöttek, amelynek döntő részét Komárom-Esztergom megyei vállalkozások biztosították. A külföldi részesedésű ipari vállalkozások beruházásainak kistérségi eloszlásában a régión belül meglehetősen nagy különbségek alakultak ki. A fejlesztések KomáromEsztergomban minden kistérséget érintettek. Kiemelkedik Esztergom és környezete: a

19

beruházott tőkeösszeg közel egyharmada ebből a térségből származott. Az egy lakosra jutó beruházás is itt volt a legmagasabb, 802 ezer Ft ─ hatszorosa a régió átlagának. Jelentős befektetések valósultak meg Oroszlány, Komárom és Tatabánya körzetében is. Veszprém megyében kisebb tőkeerejű ipari vállalkozások telepedtek le. A szervezetszám és a fejlesztések területi eloszlása is egyenetlen. A veszprémi és az ajkai kistérségben működik a vállalkozások nagy része, és itt realizálódott a megyei beruházások négyötöde. Fejér megyében ugyancsak jelentős a koncentráció. A székesfehérvári és dunaújvárosi kistérségi fejlesztések tették ki a megyei beruházások háromnegyedét, a régiós invesztícióknak pedig az egynegyedét. A külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások beruházásai kistérségenként, 2006

Kistérség

A beruházó A A beruházó A vállalkozások beruházott vállalkozások beruházott számának tőkeösszeg számának tőkeösszeg Egy lakosra jutó beruházás, Ft megyén régión belüli megoszlása, %

Abai Adonyi Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Ercsi Gárdonyi Móri Sárbogárdi Székesfehérvári Fejér megye Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatabányai Tatai KomáromEsztergom megye Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Veszprém megye Közép-Dunántúl

1,9 3,7 5,6 13,0 3,7 1,9 1,9 20,4 48,1

0,5 11,2 0,4 25,5 0,1 4,9 0,1 7,0 50,3

0,5 1,1 1,6 3,7 1,1 0,5 0,5 5,9 13,8

0,2 3,6 0,1 8,2 0,0 1,6 0,0 2,2 16,2

10 053 215 852 4 948 164 447 1 906 96 769 2 266 94 995 174 835

100,0

100,0

28,7

32,1

111 092

6,8 26,0 8,2 15,1 6,8 28,8 8,2

5,3 51,7 0,7 12,8 16,4 12,0 1,0

2,7 10,1 3,2 5,9 2,7 11,2 3,2

3,1 30,4 0,4 7,5 9,6 7,1 0,6

114 641 802 080 30 470 272 064 521 188 118 291 22 387

100,0

100,0

38,8

58,8

276 886

27,9 4,9 1,6 11,5 3,3 8,2 6,6 32,8 3,3

30,2 0,5 0,6 4,9 5,8 2,0 3,2 52,6 0,0

9,0 1,6 0,5 3,7 1,1 2,7 2,1 10,6 1,1

2,7 0,0 0,1 0,4 0,5 0,2 0,3 4,8 0,0

71 2 384 3 888 10 700 49 257 7 568 11 699 84 326 296

100,0

100,0

32,4

9,1

37 064

x

x

100,0

100,0

133 943

20

A 2005-2006. évben megvalósult legjelentősebb beruházásokat a külföldi érdekeltségű vállalkozások teljesítményének megyénkénti rangsora alapján a 31. oldalon mutatjuk be. A külföldi tőke kedvező hatással volt a megyék gazdasági teljesítményeire. A gazdasági fejlettség mérésére szolgáló egyik legfontosabb mutatóban, az egy főre jutó GDP-ben megmutatkozik ennek eredménye. A nagy külföldi termelő cégek letelepedése, illetve termelésének felfutása és a megyék fajlagos GDP-jének alakulása között kronológiai szinkron fedezhető fel. Az egy főre jutó bruttó hazai termék Fejér megyében 1996-tól 2001-ig jóval az országos átlag felett volt, 2002-től kezdődően azonban néhány százalékkal alatta marad. Komárom-Esztergom megye teljesítménye 2003-tól kezdődően került az országos átlag fölé, mint láttuk, ide az ezredforduló táján történt nagyobb méretű külföldi tőke beáramlás. Veszprém megyébe nem érkezett annyi külföldi tőke, mint a másik két helyre, de az 1990-es évek elején betelepült külföldi cégek gazdaságra gyakorolt élénkítő hatása (2002-től csökkenő mértékben, de továbbra is) stabilnak bizonyult.

%

Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában 1995-2006 *

130,0 120,0 110,0 100,0 90,0 80,0 70,0

1995

1996

1997

Fejér

1998

1999

2000

Komárom-Esztergom

2001

2002

Veszprém

2003

2004

2005

2006

Közép-Dunántúl

* Forrás: Magyarország nemzeti számlái, 2005-2006

Elsősorban a gépipari multinacionális cégek jelenlétének köszönhető, hogy a középdunántúli régió megyéiben jóval magasabb az ipar részaránya a bruttó hazai termék előállításában, mint országosan. Emiatt viszont alacsonyabb a szolgáltató ágazatok részesedése. Valamelyest kivétel Veszprém megye, ahol természeti adottságainak köszönhetően jelentős az idegenforgalom. Ezzel összefüggésben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban előállított GDP (2,7%) részaránya magasabb az országosnál (1,6%), illetve a másik két megyeinél (1%). A külföldiek érdeklődése a Balaton északi partján a nagyszámú, de tőkeszegény vállalkozások jelenlétét hozta, ami a külföldi vállalkozások kistérségi gyakoriságát ábrázoló térképen (10. oldal) jól látható. Ezek a vállalkozások foglalkoztatás szempontjából sem jelentősek.

21

A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak szerint, 2006

Megye, régió

Mezőgazdaság

Ipar

Építőipar

Szolgáltatások

Ágazatok összesen (alapáron)

Fejér megye

5,5

43,4

4,8

46,3

100,0

Komárom-Esztergom megye

3,6

52,8

4,0

39,6

100,0

Veszprém megye Közép-Dunántúl Országosan

5,0 4,8 4,1

30,8 43,1 25,3

5,5 4,8 4,8

58,6 47,4 65,8

100,0 100,0 100,0

A Közép-Dunántúlon a külföldi működőtőke-befektetések döntő hányada az iparba és a legversenyképesebb ágazatokba került. A külföldi tőke jelenléte meghatározó tényezővé vált a térség gazdaságában, ami elsősorban a régió népességének foglalkoztatásában, a beruházások megvalósulásában és a gazdasági eredményességben mutatkozik meg.

22

TÁBLÁZATOK

A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és saját tőkéje

Időpont (év vége)

Vállalkozások száma

Ebből: külföldi tőke

Saját tőke

milliárd Ft

A külföldi befektetés aránya a saját tőkéből, %

Magyarország 1995

24 612

1 994,0

1 432,1

71,8

1996

25 670

2 467,9

1 882,7

76,3

1997

26 083

4 260,3

3 202,3

75,2

1998

26 265

4 994,2

3 913,8

78,4

1999

26 435

6 303,6

5 031,5

79,8

2000

26 634

7 109,7

5 576,6

78,4

2001

26 809

7 912,2

6 292,1

79,5

2002

26 796

8 692,4

7 019,9

80,8

2003

26 793

10 068,3

8 716,2

86,6

2004

26 475

13 053,0

9 941,9

76,2

2005

26 019

15 711,8

11 795,0

75,1

2006

25 800

17 771,4

13 808,4

77,7

ebből: Közép-Dunántúl 1995

1 703

113,2

80,4

71,0

1996

1 777

158,9

130,3

82,0

1997

1 880

255,6

219,4

85,8

1998

1 783

312,2

274,2

87,8

1999

1 774

315,4

277,3

87,9

2000

1 803

429,2

391,3

91,2

2001

1 813

554,7

515,0

82,8

2002

1 772

608,5

577,4

94,9

2003

1 736

930,5

860,5

92,5

2004

1 707

1 090,4

1 009,9

92,6

2005

1 656

1 271,0

1 184,7

93,2

2006

1 652

1 211,3

1 136,4

93,8

24

A külföldi érdekeltségű vállalkozások gazdasági ág szerint, 2006

Ágazati kód

Gazdasági ág

KomáromEsztergom

Fejér

Veszprém

KözépDunántúl

megye Vállalkozások száma

A,B C,D,E F G H I J K M N O

Mezőgazdaság, vad-,erdő-, halgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

16 127 14 98

24 158 17 124

43 136 15 126

83 421 46 348

28

173

104

305

16 2

13 -

23 1

52 3

88 2 2

95 2 1

165 4 6

348 8 9

5

13

11

29

398

620

634

1 652

2 634 476 492 234 54 471

2 956 443 024 984 11 262

458 157 935 18 265

6 048 1 077 451 1 236 65 998

927

2 217

1 783

4927

2 657 …

260 -

776 …

3 693 -3

32 288 … …

2 835 … …

9 757 11 15

44 880 229 19

1 724

5 096

46

6 866

571 435

468 848

171 062

1 211 345

Saját tőke, millió Ft A,B C,D,E F G H I J K M N O


Külföldi tőke, millió Ft A,B C,D,E F G H I J K M N O


2 631 424 831 169 53 218

2 653 437 640 357 8 107

434 148 772 46 130

5 718 1 011 243 572 61 455

395

2 016

1 788

4 199

1 972 …

256 -

775 …

3 003 -1

31 799 … …

2 662 … …

9 454 11 14

43 915 222 16

1 724

4 334

42

6 100

516 743

458 235

161 465

1 136 442

25

A külföldi érdekeltségű vállalkozások adatai kistérségenként, 2006

Kistérség

Vállalkozások száma

Ebből: külföldi részesedés, millió Ft

Saját tőke, millió Ft

Értékesítés nettó árbevétele, millió Ft

Alkalmazásban állók száma, fő

Abai Adonyi Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Ercsi Gárdonyi Móri Sárbogárdi Székesfehérvári

10 11 26 45 11 16 36 37 9 197

921,7 21 742,1 35 998,6 109 065,7 1 196,8 11 710,8 8 821,8 62 454,3 215,2 319 307,7

890,3 12 962,7 35 797,0 106 770,7 1 166,3 8 825,1 8 577,6 61 831,8 213,7 279 708,0

2 825,3 37 564,3 257 059,1 284 385,5 3 387,5 16 099,9 21 202,6 122 348,3 1 813,8 1 245 121,6

122 393 9 562 5 719 277 555 329 5 749 179 14 666

Fejér megye

398

571 434,6

516 743,1

1 991 807,8

37 551

Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai

32 97 33 84 15 83 276

18 499,5 151 253,9 6 612,9 131 890,4 35 027,4 14 008,7 111 555,5

17 638,9 147 724,4 6 566,5 129 070,1 34 924,1 11 865,6 110 445,3

124 721,2 542 376,9 25 279,0 1 361 597,1 71 122,5 41 302,2 240 288,5

2 375 8 341 946 10 510 1 532 1 668 5 695


620

468 848,2

458 234,8

2 406 687,4

31 067

Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci

68 46 79 64 18 180 19 139 21

34 404,1 2 675,6 4 616,0 10 092,5 9 084,9 3 391,1 1 433,6 103 839,3 1 524,6

29 146,3 2 240,7 4 492,7 9 792,0 9 069,7 3 301,9 1 357,0 100 629,7 1 434,6

85 669,8 7 617,4 9 809,1 37 519,7 10 077,6 23 559,1 19 411,1 229 427,7 1 246,1

4 339 278 391 2 501 484 523 806 5 220 182

Veszprém megye

634

171 061,7

161 464,6

424 337,7

14 724

1 652

1 211 344,5

1 136 442,5

4 822 833,0

83 342

Közép-Dunántúl összesen

26

A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és alkalmazotti létszáma kistérségenként, 2006 Kizárólagosan külföldi

Többségében külföldi

Többségében belföldi

tulajdonban lévő vállalkozások Kistérség száma


száma



6 6 17 28 6 7 21 20 7 114

105 154 455 1 383 187 361 303 1 680 174 8 204

… … 6 10 3 5 6 9 … 46

Fejér megye

232

13 006


13 46 25 63 12 47 241

KomáromEsztergom megye

Összes külföldi érdekeltségű vállalkozás

száma


száma


… … 9 070 4 245 90 156 12 3 931 … 6 244

3 3 3 7 … 4 9 8 37

17 239 37 91 … 38 14 138 218

10 11 26 45 11 16 36 37 9 197

122 393 9 562 5 719 277 555 329 5 749 179 14 666

90

23 753

76

792

398

37 551

264 2 431 848 9 172 1 001 644 4 145

10 31 6 14 … 17 25

2 051 5 794 87 1 326 … 954 1 429

9 20 … 7 … 19 10

60 116 … 12 … 70 121

32 97 33 84 15 83 276

2 375 8 341 946 10 510 1 532 1 668 5 695

447

18 505

105

12 143

68

419

620

31 067


44 29 51 54 10 162 9 82 15

1 725 181 298 982 377 452 441 3 721 125

15 9 14 5 4 11 8 36 4

1 494 3 58 132 91 61 333 1 245 42

9 8 14 5 4 7 … 21 …

1 120 94 35 1 387 16 10 … 254 …

68 46 79 64 18 180 19 139 21

4 339 278 391 2 501 484 523 806 5 220 182

Veszprém megye

456

8 302

106

3 459

72

2 963

634

14 724

1 135

39 813

301

39 355

216

4 174

1 652

83 342


27

A külföldi érdekeltésű vállalkozásoknál alkalmazásban állók megoszlása a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 2006 A, B Kistérség


Mezőgazdaság

C-E

F

G

H

Ipar

Építőipar

Kereskedelem, javítás

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

(százalék) K

I

Szállítás, Ingatlanraktározás, ügyletek, posta, gazdasági távközlés szolgáltatás

1,9 1,8 4,8 1,7 3,1 0,3 2,5

0,1 0,5 0,6 8,1 0,3 0,6 0,4 8,1 0,2 20,0

7,6 1,4 4,7 0,5 21,3

0,1 77,7 0,3 0,2 0,2 0,3 4,8

0,3 0,5 0,3 1,1 22,5 0,3 1,3

10,4 2,0 13,9 10,4 1,0 0,8 19,6

0,0 0,3 0,0 2,2 0,2 2,9 0,3 2,4 3,7 16,6

Fejér megye

16,0

39,1

35,5

83,6

26,3

58,0

28,5


0,6 4,3 53,1 3,7 0,5 11,4

3,2 11,8 1,2 13,3 2,2 2,1 7,3

2,4 2,8 1,4 1,9 24,6 -

0,3 1,1 0,7 7,6 0,4 2,3

1,9 2,4 5,3 15,1 13,5

4,7 0,6 0,6 1,0 11,2

1,9 3,3 0,2 2,9 2,4 3,2 22,1


73,6

41,1

33,2

12,5

38,2

18,0

36,0

0,5 2,3 0,3 5,4 0,5 0,1 1,2

6,0 0,3 0,4 3,5 0,6 0,6 0,8 7,3 0,2

9,0 0,5 0,5 21,3 -

0,5 0,1 0,3 0,3 0,0 0,4 1,9 0,5 0,0

0,3 1,6 5,8 9,5 2,7 2,1 13,5

4,7 4,5 0,4 0,4 2,5 11,4 -

17,8 1,1 1,1 1,4 0,2 3,5 0,0 9,2 1,1

Veszprém megye

10,3

19,8

31,3

3,9

35,5

23,9

35,5


100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0


28

A külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzői az értékesítés nettó árbevételének tükrében kistérségenként, 2006

Kistérség

Egy vállalkozásra

Egy foglalkoztatottra

Az értékesítés nettó árbevétele a saját tőke

jutó nettó árbevétel, millió Ft

a külföldi tőke

százalékában


282,5 3 414,9 9 886,9 6 319,7 308,0 1 006,2 589,0 3 306,7 201,5 6 320,4

23,2 95,6 26,9 49,7 12,2 29,0 64,4 21,3 10,1 84,9

3,1-szeres 172,8 7,1-szeres 260,7 283,1 137,5 240,3 195,9 8,4-szeres 3,9-szeres

3,2-szeres 289,8 7,2-szeres 266,4 290,4 182,4 247,2 197,9 8,5-szeres 4,5-szeres

Fejér megye

5 004,5

53,0

3,5-szeres

3,9-szeres

3 897,5 5 591,5 766,0 16 209,5 4 741,5 497,6 870,6

52,5 65,0 26,7 129,6 46,4 24,8 42,2

6,7-szeres 3,6-szeres 3,8-szeres 10,3-szeres 203,0 294,8 215,4

7,1-szeres 3,7-szeres 3,9-szeres 10,5-szeres 203,6 3,5-szeres 217,6


3 881,8

77,5

5,1-szeres

5,3-szeres


1 259,8 165,6 124,2 586,2 559,9 130,9 1 021,6 1 650,6 59,3

19,7 27,4 25,1 15,0 20,8 45,0 24,1 44,0 6,8

249,0 284,7 212,5 3,7-szeres 110,9 6,9-szeres 13,5-szeres 220,9 81,7

293,9 3,4-szeres 218,3 3,8-szeres 111,1 7,1-szeres 14,3-szeres 228,0 86,9

669,3

28,8

248,1

262,8

2 919,4

57,9

4-szeres

4,2-szeres


Veszprém megye Közép-Dunántúl összesen

29

A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai gazdasági áganként, 2006 (millió forint) Gazdasági ág Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

Fejér megye

Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység Vegyipar

Veszprém megye

KözépDunántúl

330

1 983

75

2 388

-

673

245

918

5 327

343

687

6 357

585

7

207

799

Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása


958

780

136

1 874

2 398

5 567

1 290

9 255

Nemfém ásványi termék gyártása

5

14 945

1 376

16 325

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

22 109

1 482

914

24 505

Gépipar

16 234

63 429

8 198

87 861

15

0

185

200

47 630

86 554

12 847

147 031

-

-

387

387

47 630

87 227

13 479

148 336

3

61

-

64

Máshova nem sorolt feldolgozóipar Feldolgozóipar együtt Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar együtt Építőipar Kereskedelem, javítás

1 817

1 403

1 651

4 870

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

33

42

1

76

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

39

2

-

41

-

-

-

-

1 072

-

-

1 072

Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

-

-

-

-

Oktatás

-

4

-

4

Egészségügyi, szociális ellátás

-

-

-

-

423

123

4

550

51 347

90 844

15 210

157 401

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

30

A külföldi érdekeltségű vállalkozások sorrendje beruházásaik teljesítményértékének megoszlása szerint, 2005-2006 Épület, egyéb építmény Vállalkozás

megyén

Gép, berendezés és jármű

régión

megyén

régión

Összesen megyén

régión

belüli megoszlása, % Fejér megye DENSO Gyártó Magyarország Kft ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. ALCOA-KÖFÉM Könnyűfémmű Kft. Hungrana Keményítő és Isocukorgyártó Kft. Philips Industries Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. BERICAP Záródástechnikai Cikkeket Gyártó Bt. Generál Kereskedelmi Kft. Többi cég Összesen

31,4 19,3 6,4 1,9

7,1 4,3 1,4 0,4

31,3 18,6 11,0 5,8

9,7 5,8 3,4 1,8

31,3 18,7 10,1 5,1

9,0 5,4 2,9 1,5

1,2 3,0 15,3 21,4 100,0

0,3 0,7 3,4 4,8 22,5

4,8 2,8 0,0 25,7 100,0

1,5 0,9 0,0 8,0 31,0

4,2 2,8 2,8 25,0 100,0

1,2 0,8 0,8 7,2 28,7

Komárom-Esztergom megye Magyar Suzuki Zrt. AGC Autóipari Magyarország Kft. Wescast Hungary AutóipariZrt. FIH Europe Kft. Zoltek Vegyipari Zrt. NOKIA Komárom Kft. PERLOS Preciziós Műanyagipari Kft. SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Többi cég Összesen

10,0 24,5 19,5 9,1 3,6 1,7 3,9 3,7 24,1 100,0

7,4 18,1 14,4 6,7 2,6 1,3 2,9 2,7 17,8 74,0

49,0 8,7 0,9 4,6 5,3 4,1 2,6 2,5 22,3 100,0

29,0 5,1 0,5 2,7 3,1 2,4 1,5 1,5 13,2 59,1

37,5 12,9 6,0 5,8 4,7 3,4 2,9 2,8 23,9 100,0

23,6 8,1 3,8 3,6 3,0 2,1 1,8 1,8 15,1 62,9

Veszprém megye Continental Teves Magyarország Ipari Kft. Rockwool Hungary Szigetelőanyaggyártó Kft. Valeo Autoelektric Magyarország Kft. POPPE & POTTHOFF HUNGÁRIA Gépgyártó Bt. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt. Többi cég Összesen


31

6,0 9,6 10,8 3,2 3,2 6,8 60,3 100,0

0,2 0,3 0,4 0,1 0,1 0,2 2,1 3,5

19,9 15,3 8,4 7,9 7,9 5,1 35,3 100,0

2,0 1,5 0,8 0,8 0,8 0,5 3,5 9,9

18,5 14,7 8,7 7,5 7,5 5,3 37,9 100,0

1,5 1,2 0,7 0,6 0,6 0,4 3,2 8,3

x

100,0

x

100,0

x

100,0

A külföldi érdekeltségű vállalkozások rangsora a foglalkoztatotti létszám alapján a Közép-Dunántúl megyéiben, 2006 CégRangbejegyzés sor éve

Vállalkozás

Székhely szerinti település

Nemzetgazdasági ágazat (TEÁOR '03)

Fejér megye 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

1990 1992 1997 1998 1991 2000 1990 1996 1994 1996 1993 2000 1998 2000 1999

Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. DENSO Gyártó Magyarország Kft. AFL Hungary Ipari és Termelési Kft. ALCOA-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. Philips Industries Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. Hammerstein Autórészegységgyártó és -fejlesztő Bt. Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft. SEWS Magyarország Kábel Kft. Emerson Process Management Magyarország Kft. BODY FASHION /Magyarország / Ruházati Termelő Kft. Aikawa Hungária Elektronikai Kft. Musashi Hungary Ipari Kft. Vincotech Hungária Elektronikai Gyártó Kft.

Bicske Dunaújváros Székesfehérvár Mór Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Mór Székesfehérvár Mór Székesfehérvár Dunaújváros Dunaújváros Ercsi Bicske

52 27 34 31 27 32 34 34 32 31 29 18 31 34 32

Esztergom Komárom Komárom Dorog Esztergom Komárom Tatabánya Bábolna Tatabánya Nyergesújfalu Tata Oroszlány Lábatlan Tatabánya Tatabánya

34 32 32 31 31 25 31 51 33 26 29 34 26 31 34

Pápa Veszprém Ajka Veszprém Ajka Veszprém Ajka Ajka Nemesvámos Veszprém Ajka Gógánfa Várpalota Balatonfüred Mezőlak

15 34 27 31 34 31 29 32 29 15 40 26 33 28 34

Komárom-Esztergom megye 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

1991 1999 2003 1999 1993 1999 1999 1990 2001 1993 1990 1999 2000 1999 1995

Magyar Suzuki Zrt. NOKIA Komárom Kft. FIH Europe Kft. SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Tyco Electronics Hungary Termelő Kft. PERLOS Precíziós Műanyagipari Kft. GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft. IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. COLOPLAST Hungary Gyártó Kft. Zoltek Vegyipari Zrt. Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft. Wescast Hungary Autóipari Zrt. Holcim Hungária Cementipari Zrt. FCI Connectors Hungary Kft. SUOFTEC Könnyűfémtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. Veszprém megye

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

1992 1991 1994 1998 1995 1989 1992 1990 1990 1993 1992 1989 2002 1993 2002

Pápai Hús Élelmiszeripari Feldolgozó Zrt. Continental Teves Magyarország Ipari Kft. Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt. Valeo Autoelektric Magyarország Kft. Ajkai Elektronikai Gyártó és Szolgáltató Kft. Balluff-Elektronika Villamossági és Elektronikai Kft. Payer Industries Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Bourns Alkatrészgyártó Kft. MTD Hungária Kft. Veszprémtej Tejtermék Előállító és Értékesítő Zrt. Bakonyi Erőmű Zrt. Rockwool Hungary Szigetelőanyaggyártó Kft. Dikon Készülékgyártó Kft. Termelés-Logistic-Centrum Kereskedelmi Kft. Johnson Controls Mezőlak Fémalkatrész Gyártó Kft.

32

A külföldi érdekeltségű vállalkozások rangsora a Közép-Dunántúlon, 2006 Rangsor

Székhely szerinti település

Vállalkozás A saját tőke alapján

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

ALCOA-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. Magyar Suzuki Zrt. ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. NOKIA Komárom Kft. Continental Teves Magyarország Ipari Kft. Hammerstein Autórészegységgyártó és -fejlesztő Bt. Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. AGC Autóipari Magyarország Kft. DENSO Gyártó Magyarország Kft. Alcoa Európai Keréktermék Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Holcim Hungária Cementipari Zrt. Wescast Hungary Autóipari Zrt. Hungrana Keményítő és Isocukorgyártó és Forgalmazó Kft. Suoftec Könnyűfémtermék Gyártó és Forgalmazó Kft.

Székesfehérvár Esztergom Dunaújváros Komárom Veszprém Mór Székesfehérvár Bicske Környe Székesfehérvár Székesfehérvár Lábatlan Oroszlány Szabadegyháza Tatabánya

Az értékesítés nettó árbevétele alapján 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

NOKIA Komárom Kft. Philips Industries Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. Magyar Suzuki Zrt. ALCOA-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. DENSO Gyártó Magyarország Kft. FIH Europe Kft. SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Continental Teves Magyarország Ipari Kft. IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. Hammerstein Autórészegységgyártó és -fejlesztő Bt. COLOPLAST Hungary Gyártó Kft. BorgWarner Turbo Systems Alkatrészgyártó Kft.

Komárom Székesfehérvár Esztergom Székesfehérvár Dunaújváros Bicske Székesfehérvár Komárom Dorog Veszprém Bábolna Székesfehérvár Mór Tatabánya Oroszlány

A foglalkoztatotti létszám alapján 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Magyar Suzuki Zrt. DENSO Gyártó Magyarország Kft. NOKIA Komárom Kft. AFL Hungary Ipari és Termelési Kft. FIH Europe Kft. ALCOA-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. Philips Industries Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. Pápai Hús Élelmiszeripari Feldolgozó Zrt. SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. Tyco Electronics Hungary Termelő Kft. PERLOS Precíziós Műanyagipari Kft. GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft.

33

Bicske Dunaújváros Esztergom Székesfehérvár Komárom Mór Komárom Székesfehérvár Székesfehérvár Pápa Dorog Székesfehérvár Esztergom Komárom Tatabánya

MÓDSZERTAN Külföldi érdekeltségű vállalkozás: olyan jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli vállalkozás, amelyben egy másik gazdaságban rezidens befektető a törzsrészvények vagy szavazati jogok legalább 10%-ával (jogi személyiségű szervezet esetében), vagy ennek megfelelő részesedéssel (jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás esetében) rendelkezik. Külföldi működő tőke: külföldi közvetlen befektetés folytán egy adott gazdaságban rezidens gazdálkodó egység (közvetlen tőkebefektető) egy másik gazdaság rezidens gazdálkodó egységében tesz szert tartós érdekeltségre, amely hosszú távú kapcsolatot jelent, illetve ezzel egyidejűleg a vállalkozás irányításában meghatározó szerephez jut. Saját tőke: a vállalkozó vagyonának saját forrása, amelyet a vállalkozás alapítói, tulajdonosai bocsátottak véglegesen rendelkezésre. A saját tőke részét képezi a vállalkozó működése során elért, adózott és osztalék-, részesedésfizetéssel csökkentett eredménye is (a mérleg szerinti eredmény). A saját tőke számviteli törvény szerinti részletezése: – jegyzett tőke; – jegyzett, de még be nem fizetett tőke; – tőketartalék; – eredménytartalék; – lekötött tartalék; – értékelési tartalék; ─ tárgyévi mérleg szerinti eredmény. Jegyzett tőkeként kell kimutatni a törzstőkét, részvénytőkét, alapítói vagyont, szövetkezeti vagyont, szövetkezeteknél lévő állami vagyont, szövetkezeti üzletrészt, szövetkezeti vagyonrészt. Az újrabefektetett jövedelem az adott időszakban keletkezett adózott eredmény (ami lehet pozitív vagy negatív) és az adott időszakban megszavazott osztalék különbsége. Mivel osztalékot nem csak az adott időszaki eredmény terhére lehet megszavazni, az újrabefektetett jövedelem akár lehet negatív is, kifejezve azt a tényt, hogy a tulajdonos a vállalat saját tőkéjével szemben (azt csökkentve) növelte a vállalatból kivont jövedelmét. A kiadványban az országos adatok nem tartalmazzák a sem területre, sem gazdasági ágra nem bontható „egyéb fel nem osztható” tőkeösszeget. Az országos kiadványokban szereplő „egyéb fel nem osztható” kategória – amelynek tartalma a külföldiek ingatlanvásárlása Magyarországon, a hazaiak ingatlanvásárlása külföldön, a nonprofit szervezetekbe történő tőkebefektetések, az off-shore cégek állománykorrekciója – biztosítja a Magyar Nemzeti Bank fizetési mérlegében szereplő „közvetlen tőkebefektetések” adattal való egyezőséget.

34

KÜLFÖLDI TŐKE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

Recommend Documents