KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSI MINTÁK ÉS A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK (A MAGYARORSZÁGI MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK PÉLDÁJA)

MAKÓ CSABA-N O VO SZÁTH PÉTER

KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSI MINTÁK ÉS A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK (A MAGYARORSZÁGI MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK PÉLDÁJA) 1. A külföldi tőkebefektetések és a multinacionális vállalatok magyarországi térhódítása A szakértők között heves m ódszertani vita folyik arról, mekkora a külföldi tő ­ kebehatolás Magyarországon. Ha csupán az ÁVÜ és ÁV Rt. által vezényelt privati­ zációt vesszük figyelembe, akkor mindössze tízszázalékos külföldi tulajdonlásról beszélhetünk. Ha a bankrendszeren keresztül bejövő m űködőtőke m értékét vizs­ gáljuk — ebbe beletartozik a zöldmezős beruházás, a tőkeem elés és a privatizáció is — akkor körülbelül 5,6 m illiárd dollár körüli összeget kapunk. Ám egyes szakér­ tők szerint ennél jóval tö bb külföldi tőke jö tt be az elm últ években az országba. A M agyar Nemzeti Bank által közzétett statisztikák ugyanis nem tartalm azzák a tá r­ gyi apportot, azonkívül nem kísérik figyelem m el a m ásodlagos tőkeügyeleteket, például a részvényeladásokat. Mások viszont úgy vélekednek, hogy a külföldi beruházások két típusát a portfólióberuházásokat, valam int a közvetlen tőkeberuházásokat, amelyeket m űködőtőke-beruházásoknak vagy m űködőtőke-kivitelnek, illetve -bevitelnek is szoktak nevezni, egyértelm űen meg kell különböztetni egym ástól, mivel egészen különböző szándékok m otiválják e két típus esetében a befektetőket. Az úgynevezett portfólióberuházások esetében a külföldi befektető állam pa­ pírokat vagy vállalatok által kibocsátott értékpapírokat vásárol, de nem törekszik arra, hogy tulajdonjogát az illető vállalat feletti ellenőrzésre használja fel. A p o rtfó ­ lióberuházások elsőrendű m otívum a: a m egtakarítások jövedelm ező befektetése. A közvetlen külföldi beruházások esetén azonban a külföldi vállalatban szer­ zett tu lajdonjogot a befektető igyekszik az illető vállalat feletti ellenőrzés megszer­ zésére használni. Emellett a befektetők az esetek egy részében a külföldi vállalatok feletti részleges vagy teljes kontroll megszerzése révén egyéb célokat is el kíván­ nak érni. Ilyen cél lehet például egy zárt piacra való behatolás, jelentős piaci pozí­ ciók megszerzése, más esetekben a biztos beszállítói kapcsolatok kialakítása m o ti­ válhatja a beruházásokat. A külföldiek befektetéseit általában négy csoportba osztják az összehason­ lító elemzések. Az elsőbe: az ún. zöld mezős beruházás vagy ú j vállalat alapítása: a külföldi beruházó az alapoktól indulva építi fel vállalkozását, alakítja ki a cég kap­

17

csolatrendszerét. Ezt a fo rm á t különösen a nagy cégek kedvelik, hiszen komoly tőkebektetést igényel, amire közepes, vagy kisméretű cégek nem képesek. Nagy hagyom ányokkal rendelkező vállalkozási, befektetési form a a m ár lé­ tező kü lfö ld i vállalat ellenőrzését biztosító tulajdonrész megvásárlása és ennek egyik legközkedveltebb m ódja a vegyes vállalat alapítás. A társasági törvény m eg­ jelenésével M agyarországon is fellendült a társaságalapítás, melyben jelentős számmal és nagy tőkével vettek részt külföldi vállalatok is, magyar cégek partne­ reként. Ugyanebbe a körbe tartozik a befektetések másik vonzó területe az állam i va­ gyon privatizációja. Jó lehetőségeket kínál arra, hogy a külföldiek tőkeerejükkel m egjelenjenek Magyarországon. A privatizációs tranzakciók keretében m egjelent külföldi tőke összértéke 1992 végéig 1,3 milliárd dollárra rúgott, azaz a külföldi be­ fektetéseknek közel 30 százalékát m otiválta a korábbi állami vagyon felvásárlása. A közvetlen beruházások harm adik m egjelenési form ája a kü lföldi vállalat nyereségének újrabefektetése, míg a negyedik: hitelezés vagy alaptőke-em elés az anyavállalat és kü lfö ld i leányvállalata között. Kétségtelen az, hogy jelentős különbségek vannak a befektetők szándékai között is. A kis- és közepes befektetők zöme korábbi term elési, kereskedelmi kap­ csolatokra építkezik. Ezek többnyire tartós, de gyakran szolid jövedelmezőségű vállalkozások. A nagybefektetők — elsősorban a m ultinacionális cégek — üzleti m eg fon to ­ lásaiban általában a hosszabb távú m egtérülési szem pontok dom inálnak: a m eg­ term elhető, kivihető profit nagysága, a kívánt piaci részesedés megszerzése fo n to ­ sabb a rövid távú befektetési, adó- és kereskedelempolitikai kedvezményeknél. Jelenlétük a m agyar gazdaságban alapvetően a piacszerzésre — m árm int a volt szocialista országok piacainak megszerzésére — irányul, de ezen belül is többféle m agatartás figyelhető meg. A fogadó ország számára legkevésbé kedvező, am ikor a m ultinacionális vál­ lalat egyértelm ű célja a kellem etlenkedő konkurenciától való megszabadulás, am i­ kor a piacot és a term elői kapacitás felvásárlását, a hazai term elés leállítása vagy kiszorítása kíséri. A kelet-közép-európai országok esetében igen gyakori az a törekvés, hogy a m ultinacionális vállalat megveszi a term elést és azt saját „le v e te tt" technológiájá­ val továbbfejlesztve jelenik meg a hazai és rem énybeli kelet-európai piacokon. Jelentősen ritkább, de a fogadó ország számára lényegesen kedvezőbb, am i­ kor a befektető ugyancsak piacot vesz, de ez új, korszerű term elési módszerek m eghonosításával és üzleti térnyeréssel is együtt jár (ez tö rté n t többek között A General M oto rs szentgotthárdi üzemének létesítése és a Ford Hungária Kft. m eg­ alakításakor is). „ A legkorszerűbb japán, nyugat-európai és észak-amerikai beren­ dezésekből állították össze a két gépsort. Bár a Ford gyakorlatában természetesen előfordul, hogy az egyik üzemből áttelepítik a feleslegessé váló gépeket egy m á­ sikba, a székesfehérvári gyárba csak új gépek ke rü ltek" (Figyelő■ 1994. május 19. 28. o.)

18

Még kedvezőbb, ha a gyártás korszerűsödését, a termékszerkezet m egújítá­ sát a hazai beszállítói kör jelentős bővítése is követi (m int például a M agyar Suzuki Rt. esetében). Míg a m ultinacionális befektetések közül a fogadó országok számára leg­ inkább kedvező, am ikor a befektető a gyártásfejlesztést, a term ékfejlesztést, valam int a K + F tevékenységet is a fogadó országba telepíti, illetve a m eglévőt fejleszti. Ugyanakkor jelentős a különbség a m ultinacionális befektetők között a te kin ­ tetben, hogy az általuk létrehozott vagy ellenőrzött vállalat term ékeit milyen pia­ cokra szánják. Egyes m ultinacionális vállalatok szinte kizárólag a hazai piacokra koncentrálnak, ez elsősorban az olyan cégekre jellemző, amelyek term ékei eseté­ ben a versenyben nagy szerepe van a hirdetéseknek, reklámoknak. Az az érdekük', hogy olyan közel kerüljenek a fogyasztókhoz, amennyire csak lehetséges, hogy a term ékeket és a róluk szóló reklám okat a legm egfelelőbben tudják a helyi ízléshez és a nemzeti piac specifikus vonásaihoz hozzáigazítani (pl. sörgyárak, m osó- és tisztítószer gyártók stb.). A m ultinacionális vállalatok egyik másik csoportja számára nem feltétlenül és kizárólag csak a fogyasztókhoz való közelség az elsődleges szempont. Ezek szá­ mára nem elsősorban a m agyar piac, hanem Kelet-Közép-Európa m int régió jelenti a legfontosabb vonzerőt (például az amerikai Lockheed c é g ).1 A m ultinacionális befektetők egy harm adik, M agyarországon még jelenleg legkisebb csoportját azok a vállalatok alkotják, amelyek fejlett országokbeli piaci pozícióik általános ja ­ vítását is várják a term elésük gyártásuk, esetleg fejlesztési tevékenységük kihelye­ zésétől (ide tartozik a M agyar Suzuki Rt. is).2 Nehezen becsülhető meg a vegyes vállalatok köre is. Hivatalosan 1993 vé­ géig, Magyarországon 19 7 22 közös vállalat jö tt létre. De ebbe a száz százalékban külföldi tulajdonú cég éppúgy beletartozik, m int az a kft., am elynek néhány száz­ ezer forintos befektetéssel kültagja egy külföldi cég. A KSH adatai szerint az összes vegyes vállalat 37 százaléka éppen csak eléri a kft.-alapításhoz szükséges 1 m illió forintos alaptőkét. A külföldi érdekeltségű vállalatok alapító vagyonában a külföldi tőkebefek­ tetés aránya 1991 óta növekvő tendenciát m utat, igaz lényegében ez annak tu d ­ ható be, hogy az egy cégre ju tó külföldi tőke értéke kevésbé csökken, m int az egy újonnan alapított vegyes vállalatra ju tó alapítói vagyon értéke. Az egész keletközép-európai térségre jellemző az a M agyarországon is tapasztalható jelenség, hogy a kezdeti évekhez képest nő a külföldi részarány, illetve visszaszorulóban van a vegyes vállalatok alapítása, s egyre több a felvásárlás, valam int a zöldmezős beruházás. M indam ellett a magyarországi befektetések sajátossága, hogy szá­ m os nagy értékű, több százmillió dolláros beruházás valósult m eg.3 A magyarországi újonnan m egalakult vegyes vállalatok számának és a köz­ vetlen nemzetközi tőkebefektetések állományának alakulását illusztrálják a követ­ kező adatok:

19

K ülföldi m ű k ö d ő ­ Pénzben be érkezett Évek

Vegyes vá lla la to k szám a

m ű k ö d ő tő k e á llo m á n y (m illió do llá r)

1989 1990

1 879

215

5 693

1991

11 3 3 5

569 2107

1992 1993

15 4 3 6 19 7 2 2

3424 5576

tőkeállom ány, Pénzben és a p ­ ha a fizetési m érleg p o rtb a n beérkezett szerint nem m ű k ö d ő tő k e ­ re p a triá lt p ro fito t á llo m á n y (becslés) újra be fektették (m illió do llá r) (becslés) (m illió dollár)

_

_

1200 3000

1200 3100

4500 6700

4800 7400

Forrás: M N B és KSH

Csak az újonnan bejegyzett vegyes tulajdonú gazdasági szervezetek egy-két jellem zőjéről (alapítói vagyon, külföldi részarány) rendelkezünk többé-kevésbé el­ fo gadható inform ációkkal, míg a már létező szervezetekbe tö rté n t külföldi tőkebe­ fektetésekre, valam int az időközi tőkem ozgásokra (emelés, leszállítás) más nem. Még kevésbé vannak ism ereteink arról, hogy az egyes vállalatok esetében a befek­ tetés, a szerzett tulajdonjog m értékétől függetlenül milyen mértékű a külföld befo­ lyása a vállalat m űködésének ellenőrzésében. Nem ismerjük hatásukat a nemzetgazdaságra, a társadalom ra, csak sejtéseink vannak a külföldi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek belső életéről.4 M egbízható adatokat ebben a vonatko­ zásban leginkább a m ultinationális cégekről kaphatunk: ám ezeknél is inkább a be­ fektetés, illetve a tulajdonlás mértéke a nyilvános, míg például a működés tényle­ ges haszna hom ályban marad. (Az elszámolóárak és a leányvállalatok révén a m u ltik m indig abban az országban m utatnak ki nyereséget, ahol a legkedvezőbbek az adózási feltételek.) Az Állam i Vagyonügynökség által 1992-ben közölt adatok szerint M agyaror­ szágon az Egyesült Állam ok beruházásai dom ináltak (2 9 % ), majd Németország (2 0 % ), Ausztria (14%) és Franciaország (7% ) következett. A tavalyi részleges adatok alapján valószínűsíthető, hogy a legnagyobb befektetővé Németország lé­ pett elő, am elyet Ausztria, az Egyesült Állam ok, Olaszország és Franciaország kö­ vetnek.5 Az egykori szocialista országok közül a legtöbb kü lföldi befektetést Magyarország vonzza magához. Ebben kétségtelen szerepet játszik az elm últ évtizedek reform vonulata. Itt volt a térségen belül a legkorszerűbb a társasági jog, a bankrendszer, a tőkepiac. A befektetők számára vonzó a m unkaerő képzettsége, to ­ vábbá a nyugat-európaihoz képest kisebb bérek és az alacsonyabb infrastuktúrafejlesztési költségek. S bár a tavalyi esztendő adatai azt m utatják, hogy kitüntetett pozíciónk gyengül — a tő keim po rt szem pontjából Lengyelország, Csehország és Szlovénia felzárkózni látszik, relatív előnyünket azért még m indig őrizzük.

20

A befektetések elsősorban Magyarországra, Csehországba, Lengyelor­ szágba és Szlovéniába irányulnak, de az egy főre jutó külföldi befektetéseket te ­ kintve még Szlovákia is ebbe a csoportba tartozik. Ugyanakkor Bulgária, Románia és Ukrajna iránt az érdeklődés jóval kisebb. M indam ellett a kelet-közép-európai országok között nemcsak m ennyiségi különbségek m utatkoznak a külföldi tőkebefektetések tekintetében, hiszen pél­ dául Csehország egyértelm űen a porfólióberuházások dom inálnak, ellentétben Magyarországgal vagy Lengyelországgal, ahol inkább a szakmai befektetők van­ nak jelentős többségben.6 A külföldi működőtőke-beruházások növekedése (flow) Kelet-Közép-Európában A k ü lfö ld i m ű k ö d ő tő k e -b e ru h á z á s o k növekedése (m illió USD) 1991

1992

1993

53

130 13 0 240 280 830 1210 1317

350 200 221 520 1100 1100 2000

700

700

4837

6191

1989

1 9 90 20 20

S zlovénia

5 10 20 10 60 10 120 163

311 500

100 470 200 1538 600

Ö sszesen

398

1173

3248

S zlovákia Bulgária Rom ánia Ukrajna Lengyelország C sehország M a gyaro rszág

18 50 88 166

100 187

Forrás: E ast— W e s t tn v e s tm e n ts a n d J o in t-V e n tu re s , UN ECE, G eneva, 1 9 8 9 — 1 9 9 3

Ugyancsak kevés inform ációval rendelkezünk arra nézve, hogy a külföldi be­ fektetők milyen jellegű és milyen m értékű változásokat hoztak az ellenőrzésük alá tartozó vállalatok életében. M agyarországon a külföldi tőke részvételével létesített beruházások többsége közös vállalat — napjainkig — legfeljebb a tulajdonosi struktúrákat változtatta meg, a gazdálkodási folyam atokat (reálfolyam atokat) ke­ vésbé. Igaz azonban az, hogy az igazi „m ű k ö d ő tő k e " akkor jelenik meg, am ikor a tulajdonvásárlást követően, alaptőke emelés form ájában a term előkapacitások bővítésére is sor kerül. (Például, a Chinoin-részvények 4 0% -án ak a Sanofi francia cég által tö rtén t megvásárlása csupán a m agyar gyógyszergyár tulajdonosi struk­ túráját m ódosította az első lépésben. A következő lépésben végrehajtott alaptőke­ em elést képviselő 10 m illió dollár járult hozzá a term előkapacitások fejlesztéséhez. Hasonló m inta érvényesült a Tungsram Rt. részvényeinek a General Electric által történő megvásárlásakor is). A külföldi tőke magyarországi szerepének értékelésekor, a M unkaügyi Kap­ csolatokra gyakorolt hatásának elemzésénél indokolt különbséget tenni az előbb em lített „k é tlé p cső s" tőkeberuházás, valam int az ún. zöldmezős beruházások fo r­ májában létrehozott gyártókapacitások között, mivel előbbinél a vállalat tevékeny­ 21

ségének jellem zői egy hosszabb folyam at eredm ényeként alakíthatók csak ki. (Az előbbire jó példák a Malév és a Lockheed vagy a Dunaferr és a Voest Alpine közös vállalata, míg utóbbira a General M otors Szentgotthárdban létesített Opel Autógyára vagy a japánok által létrehozott M agyar Suzuki Autógyár Eszter­ gom ban.) A m ultinacionális vállalatok magyarországi m egjelenését a közvélemény ál­ talában pozitívan értékeli. A szakemberek számos kérdést vetnek fel, aggodalm at fogalm aznak meg a m ultinacionális vállalatok megjelenésével kapcsolatban. Az aggodalm ak gyakran m egalapozottak, m áskor hiányos ismereteken alapszanak és ideológiai színezetűek (például tönkreteszik a nemzeti ipart). A leggyakrabban el­ hangzó aggodalm ak a piacvásárlással, a nemzetközi piacokon megjelenő magyar term ékek kiiktatásával, a korábbi KGST-piacokon kiépített m agyar pozíciók tönkre­ tételével kapcsolatosak. A teljes kép kialakítása érdekében utalnunk kell azokra az értékelésekre is, amelyek a term elési kapacitások fejlesztése form ájában új m un­ kahelyek létesítését, a technológia fejlesztését, a szolgáltatási szektor korszerűsí­ tését, a vezetési és irányítási módszerek m odernizálását a nemzetközi cégek m eg­ jelenésének tulajdonítják. Sokak szerint a dilem m a lényege az, hogy a külföldi befektetések m ellett és sokszor ellenére m ennyire képesek m egerősödni a m agyar vállalatok, a hazai tulajdonos réteg. M ások ezzel szemben úgy vélik, hogy az a fontos kérdés, hogy a beáramló külföldi tőke képes-e beindítani a hazai felhalmozási folyam a­ to kat avagy a külföldi beruházások kiszívják a profitot, illetve tulajdoni hánya­ duknál nagyobb m értékű ellenőrzés alá vonják a gazdaságot. (A latin-amerikai típusú, illetve a délkelet-ázsiai típusú forgatókönyvre számíthatnak-e a térség országai?) Számos szakértő és politikus véleményével ellentétben a m agyar lakosság külföldi tőkével szembeni véleménye, beállítottsága inkább pozitív, de változó. A M odus Kft. Közvélemény-kutató Kft. 1992 és 1993 m árciusában közvélemény­ kutatást fo ly ta to tt a külföldi tőke magyarországi szerepének megítéléséről {Lengyel—Linczow ski 1993). Például 1992 tavaszán a megkérdezettek több m int egyharm ada fenntartások nélkül egyetértett a külföldiek magyar vállalatokban való tőkerészesedésével, egy évvel később (1993) már kevesebb, m int egyne­ gyede nyilatkozik ebben a szellemben. A külföldi tőke m agyar gazdaságban való m egjelenését tám ogatók főként a fiatalabb, iskolázott (középiskolát és egyetem et végzettek) és fővárosi lakosok kö­ zül kerülnek ki. A külföldi tőke m agyar gazdaságban való részvételét elutasítók az idősebb (60 év felettiek) korosztályából, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a falusi lakosság köréből verbuválódnak. A külföldi tőkeberuházások gazdasági — elsősorban a beruházásnövelés, a jövedelem és profitnövekedés területén érzékelhető — hatásait a m agyar lakosság növekvő arányban kedvezőnek tartja. Kevésbé kedvezőnek m inősítik a m unkahely­ terem tő szerepét, egyértelm űen kedvezőtlennek értékelik viszont az ország gazda­ sági fejlődésére gyakorolt hatását.

22

Érdemes részletesebben is m egism erni azoknak az értékeléseknek a m ód o ­ sulását, amelyek a külföldi tőke bevonásával m űködő cégek előnyeit m éltatják. Lásd részletesebben erről az alábbi táblázat adatait: Kérdés: Mi az előnye a külföldi tőke bevonásával működő cégeknek? Előnyök

1992

1993

T ö b b tő k é t vonz Elősegíti a te c h n o ló g ia fe jlő d é s é t

1 4 ,9 17,1

4 0 ,8 3 1 ,3

S egíti a gazdasági fe le m e lk e d é s t N öveli a piaci részesedést Ja vítja a m u n k a m o rá lt Uj m u n k a h e ly e k e t te re m t

1 3 ,7

1 2 ,6 1 8 ,7 1 0 ,3 1 6 ,4

N a g yo b b jö v e d e lm e t eredm é nyez N a g y o b b p ro fito t ere d m é n ye z

8 ,0 4 ,0 1 0 ,7 4 ,4 2 ,5

1 4 ,5 1 6 ,4

Forrás: (L e n g y e l— L in c z o w s k i 1 9 9 3 ).

De nemcsak a fogadó ország lakosságának a véleménye változó, hanem a külföldi befektetők megítélése is az. N em régiben az MTA Világgazdasági Kutatóin­ tézete a Magyarországon tevékenykedő nyugati tőkeberuházások körében végzett közvélemény-kutatás alapján külön is vizsgálta: mi készteti a nyugati cégeket be­ fektetésekre Kelet-Közép-Európában? Ebből többek között kiderült, hogy alapve­ tően a piacbővítési törekvések, az olcsó keleti m unkaerő és az újonnan iparoso­ do tt ázsiai országok versenyétől való félelem hajtja a nyugatiakat a régió országaiba. A befektetők számára kizárólag a közép-európai térség kínál új piacot legin­ kább a fogyasztási cikkek területén. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és M a­ gyarország 65 m illió fogyasztóval olyan nagyságrendű új piac, am ely sehol m ásutt nem található a világgazdaságban. M ásfelől a nyugati gyártótevékenység m egho­ nosítása Kelet-Közép-Európában sok előnnyel kecsegtet. Az alacsony m unkabér m ellett fontos szempont, hogy az egyéb költségek, például az ingatlanárak vagy a közüzemi díjak is lényegesen alacsonyabbak ebben a térségben, m int bárhol másut Nyugaton. Az ázsiai exportinvázió ellen egyre többen úgy védekeznek, hogy a gyártóte­ vékenységük egy részét Kelet-Közép-Európába helyezik át a term elési költségek le­ szorítása végett. E folyam at már m egkezdődött és Magyarország e tőkeim portban egyelőre nem áll rosszul, a befektetők regionális központnak, egyfajta ugródeszká­ nak tekintik. A Deloitte & Touche tanácsadó cég budapesti irodája m integy 3 0 0 vegyes és tisztán külföldi tulajdonú cég körében végzett felmérése szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarországi közvetlen tőkebefektetések egyik fő mozgatója a régió piacainak elérhetősége. Magyarország régióközponti szerepének erősítéséhez a már m egkötött kereskedelmi egyezmények, valam int a szállítási lehetőségek to ­ vábbi javítására lenne szükség a külföldi gazdasági szakemberek szerint. A m egfe­

23

lelő kereskedelempolitika m ellett a m agyar befektetési piac vonzereje viszonylag gyorsan növelhető lenne m agasabb színvonalú nemzetközi bankkapcsolatok ki­ építésével, valam int a vámeljárások egyszerűsítésével — m utatja a felmérés. A közvetlen külföldi tőkebefektetőket riasztják a magyarországi magas ka­ m atlábak és az infláció. A p olitikai stabilitást Magyarország egyik legnagyobb erősségének tekintik a befektetők. Számos válaszadó nehezményezte, hogy az ed­ digi befektetés-ösztönzés túlzottan a privatizációhoz kötődik és kevésbé a zöldme­ zős beruházásokhoz. A megkérdezettek úgy gondolják, a jó befektetés-ösztönzés kétirányú, s a befektetők jellege szerint tagozódik: a központi korm ányzatnak a m ultinacionális befektetőket, a helyi önkorm ányzatoknak és egyéb szervezeteknek pedig a földraj­ zilag közelebb fekvő térségek cégeivel való kapcsolatépítést, a kis- és középvállala­ tok erőteljesebb szerepvállalását kellene ösztönözniük.

Kérdés: Mire kellene koncentrálnia a magyar kormánynak ahhoz, hogy a jövőben több legyen a külföldi befektetés? (R ea gálá sok az összes válaszadó százalékában) K ié p íte tt in fra s tru k tú ra

80

A la c s o n y a b b nyereség adó és tá rs a d a lo m b iz to s ítá s i járu lék

68

F ejlettebb gazdasági szabályozórendszer

53

K edvezőbb beruházási ösztö nzők Intenzíve bb be fektetésösztö nzés

45

K épzettebb m u nkaerő

18

H a tá sosabb k u ta tá s i-fe jle s z té s i ösztö nzők

17

J o b b pia c ra ju tá s i le h e tő sé g e k h a rm a d ik országokb an

15

R u g a lm asa bb a lk a lm a z o tti k a p c s o la to k

11

Egyéb tényezők

11

30

Forrás: D e lo itte & Touche

2. A munkaügyi kapcsolatok fejlődése, a multinacionális vállalatok Általánosan m egfogalm azott pozitív vagy negatív beállítottságoktól elte­ kintve, napjainkban viszonylag kevés rendszerezett ism erettel rendelkezünk a m ul­ tinacionális cégek magyarországi tevékenységéről, ezen belül emberi erőforrás politikájáról, és ezzel összefüggésben a m unkaügyi kapcsolatokról (OECD Seminar 1993). Például a szakszervezetek közül egyedül a Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vas-, Fém és Villam osenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) készített „ h á z i" felm érést a külföldi tulajdonban lévő vállalatok vezetésének szakszerveze­ tekkel kapcsolatos m agatartásáról. Tapasztalataik szerint a szakszervezettel szem­ beni beállítottságok változatosak. 24

A korábbi, állami nagyvállalatok „kivásárlásával" (privatizációjával) létreho­ zott vegyes vállalatok vezetése elismeri a „készen ta lá lt" szakszervezeteket. Pozitív beállítottságot tanúsítva, partneri kapcsolatok kiépítésére törekszik a m unkaválla­ lók érdekképviseleti szervezeteivel. A középméretű vállalatok „kivásárlása" vagy az ún. zöldmezős beruházások révén alapított vegyes vállalatok esetében a válla­ latvezetés megkérdőjelezi a szakkszervezetek létjogosultságát, nem ismeri el azo­ kat legitim társadalmi partnerként. A munkavállalókkal való kapcsolatokat természetesen fontosnak tartják, úgy vélik, hogy a munkavállalói részvétel intézményei (például az Üzemi Tanács) p óto l­ ják a szakszervezetek szerepét. A vegyes vállalatok harm adik csoportjába tartozó vállalatvezetés közömbös a m unkaügyi kapcsolatok bárm ely típusával szemben. Nem tartja fontosnak a munkavállalókkal való kooperatív kapcsolatokat, illetve az azok létrehozását és fenntartását biztosító intézmények kiépítését. A következő táblázat jól illusztrálja, a vegyes vállalatok vezetésének szakszervezetekkel kapcso­ latos beállítottságait:

A cég m egnevezése

K ülföldi tu la jd o n o s n e m zetiség e

Létszám

olasz svéd fra n cia s v á jci ném et ném et

1500 2500 6 0 0 -7 0 0 600 600 2 0 0 -3 0 0

olasz fra n cia ném et am erikai japán osztrák am erikai

50 17 0 250 500 500 10 0 6 0 0 -7 0 0

osztrák

700 2 0 0 -3 0 0 1 5 0 -2 0 0 550 100

(fő)

1. Pozitív beállítottságú: 1 .1 . 1 .2 . 1 .3 . 1 .4 . 1 .5 . 1 .6 .

Ganz A n saldo E lektro lu x-Le hel Ganz M é rő g y á r Kft. ABB Láng Packard Elektrik Laing G é p g y á rtó Kft.

2 . Negatív beállítottságú: 2 .1 . 2 .2 . 2 .3 . 2 .4 . 2 .5 . 2 .6 . 2 .7 .

GB Ganz T ü z e lé s te c h n ik a i Kft. C om a sec R espirator K norr Brem se G enaral M o to rs H ung ary M a g ya r S uzuki Rt. Célba Kft. O rosházi M ezőgép

3. Közömbös beállítottságú: 3 .1 . 3 .2 . 3 .3 . 3 .4 . 3 .5 .

S iem en s-T e rta Kft. S c h m id t und B ender M O M H u n g a ry O ptika i Kft. M a g n e te k H ung ary V illa m o s g é p g y á r Kft. K rom berg és S c h u b e rt Kft. BRG ELSA Kft.

ném et a m erikai osztrák h o lla n d

Forrás: Vasas S zakszervezeti S zövetsé g elem zése, 1 9 9 4 . ja n u á r

A m unkaügyi kapcsolatok szem pontjából kétségtelenül kedvezőtlenebb azon külföldi vállalatok helyzete, amelyek nem „zö ld m e ző s" beruházásként ind ul­ nak, hiszen az esetleges technikai, technológiai fejlesztések m ellett jelentős ener­ 25

giát kell fordítaniuk az „ö rö k ö lt" m unkaügyi feltételek, az alkalm azottak között kia­ lakult viszonyok, szokások és értékrendek korszerűsítésére is. Emellett számolniuk kell a honi dolgozók vagy éppen a m enedzsment, a társadalm i környezet változá­ sokkal szembeni ellenállásával is. M indazonáltal a „zö ld m e ző s" beruházást végrehajtók is kerülhetnek nehéz helyzetbe, m in t azt a General M otors szentgotthárdi gyárában 1992 novemberé­ ben lezajlott események is alátám asztják.7 Azonban ennek ellenére a külföldi ér­ dekeltségű vállalatainknál csak igen kis számban fordultak elő feloldhatatlan fe­ szültségek a vezetők és a dolgozók között. Például a bérkövetelések is egy kivételével sztrájk kirobbanása nélkül békés tárgyalások útján orvosolhatónak bi­ zonyultak. M egállapításunkat alátámasztja a Malév és Lockheed közös vállalatának az Aeroplex Kft.-nek az esete is, hiszen igen súlyos előzmények, a m unkavállalók lé­ nyeges (privatizációs) döntésekből való ism ételt kirekesztése eredményezte azt, hogy a dolgozók m unkahelyüket is kockáztatva és részben azért harcolva sztrájkot kezdeményezzenek. Kétségtelen persze az is, hogy a külföldi vállalatok, a m ultinacionális vállala­ to k beilleszkedése a magyar társadalmi-gazdasági környezetbe nem konfliktusm entes és nem kétséges, hogy az „e g yü ttd ö n té s re " törekvő dolgozói érdekvéde­ lem kevéssé vonzó a nyugati befektetők számára, elvégre tagadhatatlanul azért is helyezik át az olcsó bérű Közép- és Kelet-Európába term elésüket, hogy jelentős árelőnyre tehessenek szert. Ezt támasztja alá, hogy a Nemzetközi Vállalatok M a­ gyarországi Társasága (Hungárián Assoxiation of International Companies, HAIC), am ely egyebek m ellett a Philips, a Coca-Cola, a Ford, a General Electric-Tungsram, a Suzuki a Henkel, az Unilever és az United Technologies óriásvállalatok érdekelt­ ségeit töm öríti, a Munka Törvénykönyve az üzemi tanácsok jogosítványaira vonat­ kozó néhány pontjának m egváltoztatását tartja szükségesnek (lásd H eim er 1993, Kasriel 1993). A Szövetség tagjai szerint a dolgozói érdekképviseletekkel való kap­ csolatokat nagyban nehezíti, hogy nem különül el kellőképpen a szakszervezetek és az üzemi tanácsok hatásköre. Emiatt nem teljesen egyértelmű, hogy a m enedzsm entnek m elyik érdekkép­ viselettel m iről és milyen m élységben kell tárgyalniuk. A többszörös egyezkedési idő a hatékonyságot és a nemzetközi versenyképességet ronthatja. Ezért a szerve­ zet a m unkaügyi m iniszterhez fo rd u lt a M unka Törvénykönyve üzemi tanácsokra vonatkozó átvilágításáért és pontosításért. Ezzel szemben a vasas szakszervezet véleménye az, hogy a munkavállalók jogainak m egnyirbálását jelentené, ha a m ul­ tinacionális vállalatok magyarországi szervezete m indenkori igényeinek m egfele­ lően változna időről időre a M unka Törvénykönyve. Dolgozatunkban, a m unkáltató és a m unkavállalók viszonyában érvényesülő társadalmi-szervezeti kapcsolatok azon elem eit igyekszünk bem utatni, amelyek a m unkahelyi konfliktusok kezelésében fontos szerepet játszanak. A külföldi tőkerészvétellel létrehozott közös vállalatok csoportosítása többféleképpen képzelhető el, a m unkaügyi kapcsolatok vizsgálata szem pontjából az ún. zöldmezős beruhá­

26

zások form ájában, valam int az egykor állami tulajdonú vállalat kivásárlása útján létrehozott közös vállalatokat célszerű m egkülönböztetni. Az első esetben a vállalat társadalmi-szervezeti viszonyait, s ezzel összefüg­ gésben a m unkaügyi kapcsolatokat szinte a „s e m m ib ő l" kell létrehozni. A másik esetben, a tulajdonosváltást kísérő szervezeti változások során a m unkaügyi kap­ csolatok partnereinek — a vállalatvezetésnek és a szakszervezetnek egyaránt — számolni kell a korábban érvényesülő érdek- és hatalm i viszonyok átrendeződésé­ vel járó társadalmi konfliktusokkal, valam int az azoktól elválaszthatatlan társa­ dalmi és kulturális tradíciókkal. A m ultinacionális vállalatok ún. zöldmezős beruházás form ájában való m eg­ jelenésének és m űködésének illusztrálására a M agyar Suzuki Rt. működésének bem utatását választottuk. A továbbiakban az egykor kizárólag állami kézben lévő magyar vállalatban való külföldi tőke szerepének bem utatására a Malév és a Lock­ heed részvételével létrehozott Aeroplex Kft.-nél érvényesülő m unkaügyi kapcsola­ tok néhány jellemzőjével kívánunk foglalkozni, (zárójelben szeretnénk m egje­ gyezni, hogy a m ultinacionális cégek m űködéséről tájékoztató inform ációk rend­ kívül hiányosak és nehezen hozzáférhetők a társadalom kutatók számára.) A két vállalati eset bem utatása e lő tt ism ertetjük a M agyarországon és a többi egykori szocialista országban a külföldi tőkebefektetések alakulását, valam int a magyar m unkaügyi kapcsolatok fejlődésének fontosabb jellem zőit.

3. A vállalati szintű munkaügyi kapcsolatok általános jellemzője: a kooperáció A m unkaügyi kapcsolatoknak a m ultinacionális cégeknél kiépülő m intáinak ism ertetése előtt, vázolni szeretnénk azokat a sajátosságokat, amelyek a vállalati gazdálkodásban való szakszervezeti részvételt a 90-es évtized elején jellemzi. M egállapításaink azoknak a vizsgálatoknak a tapasztalatain alapszanak, am elyet a Japán M unkaügyi Kutatóintézet 1992 nyarán, illetve 1993 tavaszán M agyarorszá­ gon végzett (J. I. L. 1993). A kutatás legfontosabb tapasztalata: annak ellenére, hogy a politikai rend­ szerváltás (1990) nyomán kialakuló nagyszámú szakszervezeti konföderáció viszo­ nyára a változó erősségű politikai, ideológiai és személyi rivalizálás nyomta rá a bé­ lyegét, vállalati szinten m ind a szakszervezetek között, m ind a m unkáltatók és a szakszervezetek kapcsolataiban a kooperáció dom inál. Az együttm űködési viszonyok, a gazdaságra jellem ző strukturális és konjukturális visszaesés (recesszió) feltételei között kedvezően befolyásolják m ind a munkavállalói érdekvédelmet mind pedig a vállalatok túlélési esélyeit. A szakszer­ vezetek és a m unkáltatók vállalati szintű együttm űködése hosszú m últra tekint vissza Magyarországon és elválaszthatatlan a szocializmus feltételei között a m u n ­ kavállalókra jellemző ún. duális lojalitás tradíciójától (Makó 1987). ' Ennek jelentése: a m unkavállalók a vezetést és a szakszervezetet egyaránt tá ­ mogatják. A vezetők és a m unkavállalók (szakszervezet) érdekkoalícióba tö m ö rü l­

27

tek a központi erőforrások elosztásáért folyó harcban a központi szervekkel, sőt gyakran azokkal is szövetkezve. A vezetők és a munkavállalók gazdasági érdekei­ nek közösségén nyugvó kooperatív kapcsolatok jellem ezték a vállalati szintű m un­ kaügyi kapcsolatokat a többi egykori szocialista országban is. Például Lengyelor­ szágban: „... a dolgozói kollektíva ( a vezetők és dolgozók együttese) szolidárisán lépett fel a külső környezettel szemben, azonos érdekeik voltak az erőforrások ma­ xim álásában és a teljesítm ények m inimalizálásában. Ez a két tényező határozta m eg a vezetők és a m unkavállalók viszonyában érvényesülő kooperatív emberi ka pcso la to kat" (Tatar 1994: 11.). A Japán M unkaügyi Kutató Intézet (J. I. L.) által végzett vizsgálatban (nem ­ zeti m intában) szereplő vállalatok döntő többségében (85 % ) tevékenykedik vala­ milyen munkavállalói érdekképviselet, közülük legnagyobb befolyással a m egújult régi szakszervezeti konföderáció (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, MSZOSZ) rendelkezik. A felmérésben szereplő vállalatok (szám szerint 4 4 6 cég) tö b b m int egynegyedében a vállalatvezetés készségesen tárgyal a vállalatnál elő­ fo rd u ló szakszervezetekkel csupán töredékük (9% ) tárgyal kizárólag a legerősebb m unkavállalói szervezettel. M unkaügyi viták A v ita tárgya A v á lla la t átszervezése A p riv a tiz á c ió vé g re h a jtá s a A m u n k a v á lla ló i tu la jd o n lá s bevezetése A m u n k a h e ly bizto nsága B érkérdések B éren kívüli ju tta tá s o k M u n k a re n d , m ű szakbeo sztás M u n k a id ő (tú ló ra ) E lbo cs á tá s k o ri ju tta tá s o k

19 90 e lő tt

19 90 -b e n és utána

96

/1 1 7 /1 1 4

30 24 85 245 196 84 84 39

/1 0 9 /1 7 5 213 15 8 54 64 /1 2 2

A vállalati szintű m unkaügyi viták szerkezetében, a privatizáció és a gazda­ sági recesszió együttes hatására figyelem rem éltó változások történtek. A szocia­ lizmusra jellem ző szociális foglalkoztatás feltételei között, a m unkaügyi viták d ön ­ tően a bérek és a béren kívüli juttatások, valam int a munkaszervezet (pl. m unkarend, túlóra, m űszakbeosztás) m űködését kísérték. Ezzel szemben napjainkban, a vállalatvezetés és a szakszervezetek tárgyalá­ sain változatlanul fo ntos bérkérdések m ellett a privatizációval, a vállalatok átszer­ vezésével és ezekkel összefüggésben a foglalkoztatás biztonságával, illetve az el­ bocsátás körülm ényeivel (pl. végkielégítés) kapcsolatos kérdések kerültek a viták középpontjába. A szakszervezetek a vállalati vezetéssel napjainkban is készek az e gyü ttm ű ­ ködésre, ez a kooperatív m agatartás még olyan problém ák esetén is m egfigyel­ hető, m int a létszám csökkentés. Például a MSZOSZ-hez tartozó szakszervezetek

28

közül mindössze 20 utasította el a létszám csökkentést, döntő többségük (994 el­ fogadta és ugyancsak jelentős számuk (64) még tám ogatta is. A kritikusnak tekin­ tett, elsőként m egalakult önálló szakszervezet, a D em okratikus Szakszervezetek Országos Szövetsége (Liga) tagszervezetei közül is m indössze egy utasította el a létszám leépítést, míg a többi beletörődő vagy tá m ogató beállítottságot képviselt az országos m intában szereplő vállalatoknál m űködő szakszervezetek körében. Országos és helyi szinten egyaránt a nyílt konfliktusok alacsony szintje jel­ lemzi a m unkaügyi kapcsolatokat. A szakszervezeteket az együttm űködési kész­ ség jellem zi, ami kivételes a régióban. A sztrájkok és a sztrájkban résztvevők száma M agyarországon jóval alacsonyabb, m int például a piacgazdaság építésé­ ben élenjáró Lengyelországban. Sztrájkok Magyarországon és Lengyelországban A s ztrá jko kb a n részt vevő k szám a (ezer fő)

S ztrájko k szám a O rszág

M agyaro rszág Lengyelország

1991

1992

1993

1991

1992

1993

3 305

10 6362

17 7362

25 221

2 5 -3 0 730

20 382

Forrás: Csaba M a k ó — Á g n e s S im o n y i: P a rtic ip a tio n on Firm level in th e T ra n s fo rm a tio n Process. Pa­ per prepared fó r th e X lllth W o rld C ong ress o f S o c io lo g y , RC N o. 10. S ession 7. B ielefeld , G erm an y, 1 8 - 2 3 J u ly 1 9 9 4 .

A sztrájkok alacsony száma nem a munkahelyi konfliktusok hiányát jelzi, ha­ nem arra utal, hogy a munkavállalói részvétel változatos (közvetlen és közvetett) fo r­ mái kedveznek a „b é ké s" megoldásoknak. A sztrájkokat az esetek többségében, a munkavállalók körében a vállalatvezetés „n e m kooperatív" magatartása váltotta ki. ________________________ - 'b-kkroj_________________________________________ S z in te tiku s be ruházási fa k to r 1 9 9 3 . jú liu s Egykori NDK

1 9 9 4 . ja n u á r 1 ,8

M agyaro rszág Cseh Köztársaság

2,1 2 ,8 3 ,0

Lengyelország Szlovákia

3 ,2 3 ,7

2 ,5 2 ,7 , 3 ,0 3 ,2

3 ,8

—

4 ,0 4 ,0

—

Szlovénia R om ánia Bulgária

-

Forrás: M a g d a J o w in s k a (1994): Poland still a Risk? (In vesting in C entral E urope) = W a rsa w Voice, 2 7 . February 7. o.

Nálunk kevesebb a sztrájk, a vállalati m unkaügyi kapcsolatok stabilabbak, te ­ hát kisebb a befektetési kockázat8, m in t a posztszocialista országok többségé­ ben, m int azt a fenti táblázat is alátámasztja. 29

4. Üzemi tanács a szakszervezetek helyett: a magyar Suzuki példája A japán tőkeberuházások nagyságrendje Közép- és Kelet-Európa egykori szocialista országaiban lényegében elhanyagolható, e tendencia figyelem bevéte­ lével megjegyzendő, hogy az összes m egvalósított beruházási projekt m integy felét és a befektetett összegek több m in t négyötödét (74,4 m illió dollár) M agyaror­ szágon fektették be. A befektetett tőke közel felét a M agyar Suzuki Rt. létrehozá­ sára fordították. Közel tízéves tárgyalások után 1990-ben írták alá japán tőke 51% -os részvé­ telével (Suzuki Mo. Co.: 4 0 % , C. Itoh: 11%, magyar részesedés: 4 0 % és Internati­ onal Financial Corporation: 9% .) létrehozott Rt. alapító dokum entum át. A ja p á n —m agyar autógyár létrehozásánál szerepet játszó piaci m egfontolások: • az 1990-es évek elején, a magyar autók átlagos életkora 10 év, • a három m illió autónak m integy egyharm adát sürgősen lecserélik a fo ­ gyasztók, ezek az autók ugyanis tö bb m int tízévesek és kétötödük környe­ zetszennyező kétütem ű autókból áll, • 1990-től M agyarországon az im portált autók után 3 5% vám ot kell fizetni. A japán Suzuki magyarországi üzemében gyártott 5 ajtós SWIFT és 4 ajtós SEDAN részét képezi a cég világpiaci stratégiájának. Ennek értelmében a kis ko­ csikat Indiában, a közép kategóriájú és a nagyobb SEDAN változatot Magyarorszá­ gon, a terepjáró típust Spanyolországban (Santana) gyártják. A M agyar Suzuki Rt. -ben évi 50 ezres darabszám ot terveztek, de az üzem adottságai lehetővé teszik a 100 ezres darabszám előállítását is. A bedolgozók induláskor tervezett összeté­ tele az előállított autó összértékében a következőképpen alakult:

Összetétel

1992

1993

1994

Ja p á n S uzuki (im p o rt)

70% 30%

60% 40%

40% 60%

20% 10%

20% 20%

20% 40%

100%

100%

100%

M a g y a r részvétel: a m e ly b ő l M a g y a r S uzuki Rt. (E sztergom ): Egyéb b e dolgo zók: Ö sszesen:

Forrás: G áb or B akos (1992): Ja p a n and C entral E urope: N e w S u b re g io n a l fo rm a tio n and J a p a n 's presence, Tokyo: The In s titu te o f E c o n o m ic R esearch — H ito ts u b a s h i U niversity. 33. o.

A kiindulási tervek nagym értékű m ódosítását te tte szükségessé a jen erőtel­ jes árfolyam emelkedése és a sorozatos forintleértékelések. A vállalat 17 milliárd jenes hitelállom ányának forintértéke 10 m illiárd forintról 1993 első félévében 16 m illiárdra dagadt. A cég a m egdrágult hitelek finanszírozására 5,5 milliárd forintos alaptőkéjét 13 m illiárd forintra emelte. A 7,5 m illiárd forintos alaptőke-emeléshez a m agyar partner, a m integy ötven, főként állami tulajdonú céget töm örítő Autó30

konszern Rt. hitelből 1,3 m illiárd forinttal járult hozzá, és erre a m agyar kormány garanciát vállalt. A kiinduláskori m agyar tulajdonosi hányad 40 százalék, a tőke­ emelés után annyira csökkent, hogy a magyar partner a vétójog érvényesítéséhez szükséges 25 százalék plusz egy részvényt még megőrizte. A tulajdoni befolyás változása a cég vezetését sem hagyta érintetlenül, a korábbi magyar vezérigaz­ gató helyére japán szakem bert választottak. A jen jelentős árfolyam -növekedése a Japánból im portált alkatrészek m eg­ drágulása révén is érintette a vállalatot. Az im portdrágulás ellen úgy védekeztek, hogy az előirányzott 50 százalékos m agyar és a 10 százalékos nyugat-európai al­ katrészhányad elérésének időpontját előrehozták. A m agyar (esztergomi) gyártás 20 százalék hozzáadott értéket jelent és további 3 0 százalékot „h o z ó " hazai alkatrész-beszállítók foglalkoztatását teljesítették 1993 végére, a korábban tervbe vett 20 százalék helyett.9 Ez azért is kulcsfontosságú volt, m ert az Európai Közös­ ség országaiba irányuló export vám m entességének feltétele a m inim um 50 száza­ lékos hazai munkahányad, vagyis az EK-játékszabályok szerint az esztergom i Su­ zuki csak így számít magyar term éknek. Tehát ezáltal az ilyen irányú export is korábban m egindulhatott annál, m int azt az induláskor tervezték. A beruházás foglalkoztatásnövelő hatása a helyi m unkaerőpiacon — am ely­ re 1993-ban 2 0 % -o s m unkanélküliségi ráta jellemző, szemben az országos 14%-al — nem elhanyagolható; a központi gyárban Esztergomban a term elés te l­ jes felfutásával 1000 főt, a bedolgozó cégeknél pedig további 17—18 0 0 0 fő t fo g ­ lalkoztatnak. A vállalat m űködésének első két éve alatt, a M agyar Suzuki Rt. 33 m agyar céggel kötött alvállalkozói szerződéseket. 1993 áprilisáig 150 m agyar m unkás részesült képzésben a Suzuki M otor Co. kosai gyárában, a dolgozók tö b b ­ ségét Magyarországon képezték ki. A Suzuki részéről 25 fő a magyar vállalatveze­ tést segíti, ugyancsak 25 fő pedig a term elésirányítás területén tevékenykedik. A Magyar Suzuki igen nagy súlyt helyez a dolgozók képzésére, am it a te chn o ­ lógia transzfer egyik legjelentősebb elemének tekintenek. A vállalat eddig már 215 fő t (a férfi dolgozók 5 3% -a) képzett ki a vállalat Japánban lévő fő üzemében. Az alábbi táblázat azt m utatja, hogy hány fő t képeztek ki a Suzuki különféle országok­ ban lévő vállalatainak dolgozói közül Japánban:

31

O rszágok

4 /1 9 8 8 3 /1 9 8 9

4 /1 9 9 0 -

4 /1 9 9 1 —

4 /1 9 9 2 —

3 /1 9 9 0

3 /1 9 9 1

3 /1 9 9 2

3 /1 9 9 3

87

337 17 4

1139 51

8 3 0 64 11 2

34 1 0 76 10 8

16 7 4

51 0

S p a n y o lo rs z á g

43 0 14

9

M a g y a ro rs z á g Kanada US A E g yip to m

0 82 0 0

Korea Kína T ajvan M alajzia F ü lö p -szig e te k Ind oné zia India P akisztán A n g lia

N igéria Egyéb M in d ö ssze se n

12 2

4 /1 9 8 9 -

266

790 411

0 3 23 60 93 42

0 4 20 56 158 38

6

0 0

0 0

0 71 1 0

15 11

140 0

60 0

215 164

0 0

0 0

0 0

0 0 0 0

1 4

0 0

0 4 0 0

0 0

550

896

1408

1476

1546

5876

17 94 14 0

817

Összesen 3205 989 58 18 47 273 565 188 0 29

Forrás: K iy o s h i K asahara (1 9 9 4 ): M a g y a r S uzuki and T e c h n o lo g ic a l T ra n sfe r. Ja p anese M eth o d s Based on th e F o rm a tio n o f V e n d o rs . T o kio, R ykkio U nive rsity

A m unkaerő-felvételnél, kvalifikált és fiatal (2 0 — 25 éves) m unkaerőt ré­ szesítették előnyben, kezdetben három szoros volt a túljelentkezés, később ez az arány csökkent. A Suzuki japán üzemében továbbképzésben résztvevő m a­ gyarok kritizálták a japán m unkafeltételeket (a napi rendszeres, m ásfélórás tú ló ­ rát, étkezést). Ennek ellenére m indössze 15 fő lépett ki a vállalattól. A japán vál­ lalatvezetés rendkívül elégedett a m agyar karbantartók felkészültségével, általában a m agyar m unkásokat túlképzetteknek tartják. A bérezés tekintetében a Magyarországon tevékenykedő m ultinacionális cégek kétféle stratégiát követnek. Az egyik az aktuális m unkaerőpiacon érvé­ nyesülő béreket követi és számol a viszonylag jelentős fluktuációval. A másik bérezési stratégia 2 0 — 3 0 % -a l m agasabb bért fizet a helyi m unkaerőpiacon el­ érhető béreknél és a m unkaerő lojalitásának kialakítására törekszik, a M agyar Suzuki Rt. bérezési stratégiájához az utóbbi áll közelebb. A term elésben dolgo ­ zók keresete 25 0 0 0 — 27 0 0 0 Ft/hó, a közvetlen term elésirányítók és a m űve­ zetők bérei 20% -kal magasabbak, ezenkívül jelenléti, illetve termelékenységi p rém ium ot alkalmaznak. A dolgozók teljesítm ényét évente kétszer értékelik a m unkások, az alkalm azottak és a vezetés esetében egyaránt. A munkatervezés, a munkaszervezet területén a japán vállalatvezetés a ja­ pán m unkaerő-felhasználás gyakorlatára jellem ző módszerek alkalmazását szorgalmazza (job rotation, QC stb.). Ezzel összefüggésben a japán vállalatve­ zetők panasza: a m agyarok individualisták, a csoportszellem (team -spirit) gyenge (N eum ann 1993.). 32

A M agyar Suzuki flf.-n é l a m unkaügyi kapcsolatok szabályozó intézményei és m echanizmusai kialakulatlanok csakúgy m int az emberi erőforrás-m enedzs­ m ent módszerei. Ennek ellenére a vállalati vezetés szakszervezettel szembeni beál­ lítottságának jellem zői már érzékelhetők. A vállalatnál a szakszervezeti szervező­ dés a kezdet kezdetén tart. A gyár m űködésének egyéves évfordulóján a létszám töredéke (7% ) volt tagja a Vasas Szakszervezetnek, amely üzemen kívülről kezde­ ményezte a munkavállalói érdekképviselet szervezését. A vállalatvezetés nem ta­ núsít különösebben baráti beállítottságot a szakszervezettel szemben, egyebek m ellett ezt az is jól illusztrálja, hogy a vállalati vezetés m ind a mai napig nem érezte hiányát egy olyan partnernek, akivel Kollektív Szerződést köthetne az új Munka Törvénykönyve által szabályozott kérdésekben. A folyam atos egyeztetés ellenére a Suzuki-vezetők egy része még azt is m egtiltotta, hogy az üzem területén g yű ­ lésre jöjjenek össze a szakszervezeti tagok: „Rá kellett jönnünk, hogy nem tudunk eredménnyel fellépni érdekeinkért, ha nem csinálunk szakszervezetet! Egy éve ősszel már bejelentettük m agunkat a vállalatnál, de a regionális szakszervezeti ve­ zetőket be sem engedték a gyárba m ondván, az vám szabad-terület, o tt egy fala­ kon kívülről jö tt szervezet nem intézkedhet.” (munkás, szakszervezeti vezető) (Népszava 1993. október 1. 4. o.) Nem hogy helyiséget nem kapott a szakszervezet, de a korábban több ízben megígért faliújságjukat sem állíthatták fel. A szakszervezet válaszul m unkásgyűlést hívott össze a M agyar Suzuki Rt.-vel szomszédos egykori Ecom Rt. ebédlőjében. A szakszervezeti alapszervezet létszáma d öntő részben a m unkásgyűlés hatására a duplájára, közel kétszázra nőtt. A szakszervezet alapvető célja, hogy az Rt. veze­ tőivel korrekt, de nem m egalkuvó kapcsolatokat alakítsanak ki. A vasas szakszer­ vezet járm űgyártó tagozatának kollektív szerződésére alapozva m egköthessék a sajátjukat. A vállalati vezetés m indazonáltal igényli a döntéseiben való munkavállalói részvételt. Ennek hiányában ugyanis lehetetlen létrehozni a term elés zavartalansá­ gát garantáló kétoldalú — felülről lefelé és alulról felfelé — érvényesülő kom m u­ nikációs rendszert. Lényegében ezzel m agyarázható az Üzemi Tanács 1992 o któ ­ berében való létrehozása a M agyar Suzuki Rt. -ben, holott az ÜT-választások az országban 1993 kora nyarán történtek. M int azt a M agyar Suzuki Rt. egyik veze­ tője nyilatkozta: „A z ÜT kiválóan megfelel, mivel a paternalista japán m unkaadói m odellt Esztergomba is át kellene ü lte tn i" (Heti Világgazdaság, 1993. augusztus 21. 81. o.). A kilenctagú ÜT havonta ülésezik, elsősorban olyan kérdések szerepelnek napirendjén, m int a term elési tervek, képzés és a keresetnövelés. AZ ÜT bár nem érdekvédelmi szervezet és a létrejöttét előíró törvény sem ezt célozza, ennek elle­ nére a M agyar Suzuki Rt.-ben számos ilyen jellegű fu n kció t is ellát: „M i nem va­ gyunk érdekvédelem, de azért m ár sokat elértünk. Többm illiós elszívó-berendezést szereltettünk a gyártósor végére, ahol a m otorokat próbálják. Sok a bejáró, gondjukat saját és bérelt buszokkal o ld ottuk meg. A legfőbb kérdés, m ondhatnám kulcskérdés azonban a bér, meg a pótlékok. 16—19 ezer fo rin t nettó bérért kell ke­

33

m ény és kegyetlenül m inőségorientált m unkát végezni. Azt hiszem, a m egerősödő szakszervezetnek is ez jelenti majd a legfontosabb fe lad ato t." (munkás, az üzemi tanács tagja) (Népszava 1993. október 1. 4.) A m unkavállalalók és m unkáltatók közötti súrlódások középpontjában a bér­ kérdések állnak. A munkásgárda zömében 2 3 — 25 éves fiatalokból áll, akiknek a havi bruttó bére 17—18 ezer forint, am iből jószerével alig lehet megélni (M agyaror­ szágon 1993-ban a létm inim um 13 4 5 9 Ft volt). A szakszervezet ezért a bérek ágazati átlagra emelése, a magas infláció bérindexálással való ellensúlyozása, a szociális gondok enyhítése érdekében igyekszik egyeztető tárgyalásokra a Magyar Suzuki Rt. vezetőivel. Ezzel szemben a gyár vezetői a bérindexálást nem tartják üd­ vözítő m egoldásnak, az évenkénti béremeléseknél a munkahelyen e ltö ltö tt időt és a teljesítm ényeket igyekeznek hangsúlyozottan figyelem be venni.

5. Róluk, de nélkülük. Az állami tulajdon átalakítása munkavállalalói részvétel nélkül: a MALÉV és a Lockheed vegyes vállalatának példája 5.7. A vegyes vállalat m egalakulása A m agyar szakszervezetek m indeddig egyetlen esetben robbantottak ki sztrájkot az országban tevékenykedő m ultinacionális vállalatoknál.'0 A követke­ zőkben ezzel a sztrájkkal végződő konfliktussal kívánunk foglalkozni. Az Aeroplex o f Central Europe Kft.-né\ (a továbbiakban: ACE) kirobbant sztrájk főbb m ozgató­ rug óit m utatjuk be annak bizonyítására, hogy a munkavállalók lényeges (privatizá­ ciós) döntésekből való ism ételt kirekesztése kényszerítette arra a dolgozókat, hogy m unkahelyüket is kockáztatva sztrájkot kezdeményezzenek. A M agyar Légiközlekedési Vállalat (a továbbiakban: MALÉV) vezetése 1990 végén kezdett tárgyalásokat az amerikai Lockheed A irc ra ft International Service (LASI) képviselőivel egy repülőgép-javító és -karbantartó tevékenységet végző ve­ gyes vállalat alapításáról. Hivatalosan 1991 februárjában jelentették be, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá a vegyes vállalat alapításáról. Az 5 0 -5 0 százalékos alaptőke-részesedéssel felállítani szándékozott kft. alapvető feladataként a M A­ LÉV teljes gépparkjának karbantartását, valam int más légitársaságoknak, m eg­ rendelőknek végzendő bérm unkát jelölték meg. A vegyes vállalat célja a tőkebevo­ náson kívül a repülőgép karbantartás korszerűsítése volt az amerikai partner m odern vezetési és m unkam ódszereinek meghonosításával és a fejlett nyugati or­ szágok légügyi hatóságai által előírt m inősítések és jogosítványok (FAA) megszer­ zésével. A MALÉV érintett dolgozói és az őket képviselő szakszervezetek nehezmé­ nyezték, hogy a vállalat vezérigazgatója a tájékoztatásuk és beleegyezésük nélkül d ö n tö tt a vegyes vállalatba való kiajánlásukról. M indezt tették azért, m ert véle­ m ényük szerint a MALÉV jószerével csak biztos piaci pozícióit és dolgozói tudását, — a nyugati átlag szerint nevetségesen olcsó — m unkaerejét adná el tőkeként a vegyes vállalatba.

34

Ezért arra igyekeztek választ keresni, hogy a MALÉV vezetése még milyen más, lehetséges partnerekkel tárgyalt és milyen szem pontok alapján d ö n tö tt az amerikai cég m ellett, s általában véve, hogyan illeszkedik ez az elképzelés a M A ­ LÉV akkoriban tervezett pirvatizációjához. A szakszervezetek nem is egy levelet küldtek a kormány tagjainak ez ügyben. A közlekedési m iniszternek például ezt ír­ ták: „A z eltelt 7 — 8 hónap óta vállalatunk jövőjéről egyre-másra hallunk, olvasunk egym ásnak ellentm ondani látszó, különböző érdekektől vezérelt inform ációkat. Ugyanakkor a vállalati kollektívát senki sem kérdezte meg. Még úgy sem, m it g o n ­ dolnak a témáról? Vagy m it javasolnak? — erről még kevésbé." A MALÉV-vezetés azzal érvelt, hogy N yugat-Európában azok a vállalatok, amelyeknek vannak bázisaik és létesítményei nem érdekeltek egy konkurens cég felfejlesztésében. Tehát ezért nem jö h e te tt szóba e területen európai stratégiái partner. A Lockheed am ellett, hogy amerikai, tehát kiesik az em lített konkurencia­ körből, nem légitársaság, és nem gyárt egyetlen kurrens hajtóm űvet vagy beren­ dezést sem, technológiailag viszont, mivel hadiipari tevékenységet is folytat, nagyon fejlett. Van egy olyan vállalati ágazata is, amely kim ondottan polgári repü­ léssel foglalkozik, és karbantartásra koncentrál. Ebben — kiváltképp azért, m ert a repülőgépgyártásból kim aradtak — nagy lehetőségeket látnak. Európa m int cso ­ m ópont, közelebbről Magyarország vonzó számukra. Ezenkívül a Lockheed a világ legkiterjedtebb repülőgép-karbantartó bázishálózatával rendelkező vállalata; M a­ lajziában és Kínában is m űködtet vegyes vállalati létesítményeket, s tervbe vette még javítóbázis létrehozásának lehetőségét Kelet-Európában. Itt alacsonyabbak a m űködtetési költségek; Magyarországra irányította a figyelm üket a vállalkozói szellem és a jól képzett munkaerő. A létrehozandó vegyes vállalat ügye m ellett, a MALÉV vezetés és a szakszer­ vezetek között több kérdésben is vita alakult ki a vállalat tervezett privatizációja te ­ kintetében. A szakszervezetek és a vállalatvezetőség egységesek voltak a privati­ záció szükségességének m egítélésében, megvalósításának végrehajtásában viszont m egosztottak. A szakszervezetek élesen bírálták a MALÉV privatizációja ügyében a gazda­ sági kabinet részére elkészített előterjesztést: úgy vélekedtek, hogy ez az előter­ jesztés nem vázolta fel egyértelm űen a vállalat privatizációjának az érintettekkel egyeztetett és elfogadott koncepcióját. A MALÉV privatizációjának a vállalat előre m eghatározott céljai elérését biztosító eszköznek kell lennie, úgy, hogy az a nem ­ zeti tulajdon erősítését és fenntartását szolgálja: már a privatizáció első szakaszá­ ban jelenjenek meg a dolgozói tulajdonlás konkrét form ái. A tulajdonos partner, a vállalat üzleti tevékenységének fellendítésével biztosítsa azt, hogy a dolgozók hosszú távon m egőrizhetik m unkalehetőségeiket, javuljanak m unka- és m egélhe­ tési feltételeik. Ennek szellemében a szakszervezetek csak akkor tudták volna e lfo­ gadni a közös vállalat létrehozását a karbantartás területén, hogyha az a MALÉVprivatizáció átfogó koncepciójának szerves része. Volum enét tekintve ez a lépés olyan nagyságrendű, hogy m inden kétséget kizáróan kihat a vállalat összes többi munkaterületére. Szükségesnek ta rto ttá k ezért a többi gazdasági egységet érintő

35

foglalkoztatási és gazdaságossági következmények vizsgálatát. Dönteni az érdekképviseletek bevonásával kizárólag az átfogó elemzések eredményei alapján lehet­ séges a Lockheed közös vállalat tervéről. A szakszervezetek, ezen álláspontjukat a korm ánynak is eljuttatták. A MALÉV egykori vezérigazgatója ezzel szemben kezdetben a MALÉV rész­ privatizációjának tekintette a vegyes vállalat m egalakítását. Az érintett szakszerve­ zetek azonban hazai, és külföldi szakértők véleménye alapján kiderítették, hogy a Lockheed— MALÉV Kft. létrehozása egyáltalán nem tekinthető a hatályos jogi elő­ írások szerint a MALÉV (rész)privatizációjának, hanem egyszerűen új gazdasági társaság létrehozásáról van szó. A szakértők arra is felhívták a MALÉV szakszervezeteinek figyelm ét, hogy a tervezett kft.-nél a MALÉV teljes műszaki szakágazata, illetve repülőgép-javító ka­ pacitása kikerül a vállalat privatizációs folyam atából. Am ennyiben a munkavállalók még a MALÉV részvénytársasággá alakulása előtt átkerülnek az új vállalathoz el­ veszíthetik számos törvény által biztosított jogukat, többek között teljesen kim a­ radnának a privatizációs folyam atba való beleszólásból és a dolgozói részvényszer­ zés lehetőségéből.11 A szakértők arra is rám utattak, hogy a Lockheed a tervezett tevékenység va­ lós értékétől messze elmaradó befektetéssel, áron alul akar hozzájutni jelentős piaci értékhez, regionális gazdasági-politikai előnyökhöz.12 Másfelől pedig jelentősen leértékelődhet a „m a ra d é k " MALÉV azáltal, hogy ki lesz szolgáltatva a saját ve­ gyes vállalatának, m elyet a Lockheed szakemberei irányítanak.13 Gépeit más nem javíthatná, illetve a javítóbázis fejlesztésének elkerülhetetlen költségeit is fel kell vállalniuk az új tulajdonosoknak. A nemzeti légitársaság és a még jó ideig egyetlen hazai nemzetközi repülőtér is függőségbe kerülhet, ráadásul potom pénzért. M indezek alapján érthető, hogy a MALÉV szakszervezeteit a Lockheed-ügy kom oly döntési dilem m a elé állította. A munkavállalók ugyanis általában véve nem kérdőjelezték meg egy ilyen jellegű tulajdonosi- és szervezeti változás szükséges­ ségét, de ennek kivitelezése során a dolgozói érdekek következetes képviseletét te kinte tté k elsődleges feladatuknak. A szakszervezetek tehát tárgyalóasztalhoz ül­ tek a MALÉV vezetésével, ám kezdettől fogva igyekeztek ragaszkodni törvényes jo ­ gaikhoz. A m unkavállalókat és a szakszervezeteket számos körülm ény nyugtala­ nította: • Milyen piaci esélyei lesznek a vegyes vállalatnak, amennyiben létesítése nem hoz magával jelentős technikai fejlesztést? • Hogyan alakul a jövőben a foglalkoztatás: sor kerül-e töm eges elbocsátá­ sokra? (A MALÉV műszaki területén a vegyes vállalat létrejötte e lő tt m in t­ egy 1150 fő dolgozott, ezzel szemben a Lockheed ajánlata m integy 9 0 0 fő foglalkoztatására vonatkozott.) • Nincs-e olyan veszély, hogy az a do tt technikára és olcsó munkaerőre az amerikai partner a kevésbé kvalifikált és gyengén fizetett feladatokat (pl. la­

36

katosmunkák) telepíti. Az angolul tu dó dolgozókat kiképezték a Boeinggépekre, ők azok, akik változatlanul jól el tudják adni képességeiket, a tö b ­ biek viszont attól tartanak, hogy hátrányosabb helyzetbe kerülnek. • Hogyan változnak a jövedelmek, ha a korábbi túlórák és m ásodállások megszűnnek? A Lockheed tervezett bizonyos fizetésemelést, de a magyar vezetők egy je­ lentős része úgy vélte, hogy a m unkaerőt csak úgy lehet a vállalathoz kötni, ha a fizetés is követi a szakma m unkaerőpiacán érvényesülő béreket. Az érdekképviseletek jogaik érvényesítése érdekében számos írásos tilta ko ­ zást jutta tta k el a kft. alapításával kapcsolatban az Állam i Vagyonügynökséghez és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi M inisztérium hoz.14 Ennek hatására 1992. január 21-én az ÁVÜ, a KHVM és a MALÉV képviselői­ ből m egalakult operatív bizottság tárgyalta a kft. ügyét. A munkavállalók tárgyalá­ son résztvevő küldöttei ismételten jelezték, hogy követeléseiket figyelem be kel­ lene venni a szerződéstervezetben, illetve aláírás e lő tt — törvény adta jogaiknak megfelelően — a végleges szerződést meg kívánják ismerni. Az ÁVÜ, valam int a MALÉV vezetése erre az ülésen ígéretet tett. A MALÉV dolgozói ezek után m eg ­ döbbenve és felháborodva értesültek arról, hogy a MALÉV vezérigazgatója velük való megegyezés nélkül január 24-én aláírta a vegyes vállalat megalapítására vo­ natkozó szerződést a Lockheed Budapestre érkezett képviselőivel.16 Az Aeroplexet létrehozó szerződés mindezek után érthetően a m unkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek közötti konfliktusok — sőt, mi több később a két tulajdonostárs vitáinak is — középpontjába került. A MALÉV szakszervezeti kerekasztala február 5-én egységesen aláírt állásfoglalásban tiltakozott az eljárás ellen, közölve, hogy a kft. alapításával kapcsolat­ ban a munkavállalói oldal semm ilyen felelősséget nem vállal. A tiltakozás ellenére a MALÉV jogi képviselője február 6-án benyújtotta a cégbíróságra a kft. soron kívüli bejegyzési kérelmét, am it a cégbíróság be is jegy­ zett. Formailag tehát létrejött az Aeroplex Közép-Európai Légijárm ű M űszaki Köz­ p o n t (Aeroplex of Central Europe Ltd., ACE). Tulajdonképpen az 1992. február 5-i szakszervezetei kerekasztal tekinthető a MALÉV Szakszervezetei és a Repülő-műszakiak Szakszervezetének utolsó közös akciójának. A MALÉV-nél is — éppúgy m in t országosan — 1 98 9 — 90-ben bekö­ vetkezett a szakszervezetek pluralizálódása. A MALÉV-nál m egm aradt a lényegé­ ben az egész vállalatot töm örítő MSZOSZ-hez közelálló szakszervezeti szövetség, létrejött két, a liberális Független Szakszervezetek Dem okratikus Ligájához közel­ álló szakszervezet (ezek egyike került át az új am erikai— magyar vegyes vállalat­ hoz) és alakult két olyan szakmai alapon szerveződő szakszervezet — a pilótáké és a légiutas-kísérőké —, amely nem tartozik egyik országos konföderációhoz sem. A vegyes vállalat megalakulása éppen egy olyan időszakra esett (1991 — 1992), am ikor erőteljes viták zajlottak a hét legnagyobb országos szakszervezeti töm örülés között a szakszervezeti vagyonm egosztás, illetve a legitim itás és repre­

37

zentativitás kérdéseiről, ami a közös fellépések esélyét és ezáltal az egyes szerve­ zetek érdekérvényesítési lehetőségeit nagyban korlátozta. Ugyanakkor éppen a MALÉV 1992. február 5-i szakszervezeti kerekasztalának állásfoglalása is bizo­ nyítja, hogy ettől függetlenül vállalati szinten jelentős közös akciókra is sor került m ás-m ás országos konföderációhoz tartozó szakszervezetek részvételével, ha a m egfogalm azott közös érdekek azt megkívánták. 5.2. A sztrájk A vegyes vállalathoz átkerült szakszervezet m ozgásterét a vegyes vállalat lét­ rehozása eleve leszűkítette: jóllehet fő hátországát a karbantartó bázis jelenti ma is, az anyavállalattal való kapcsolatai megszakadtak. Mivel a szakszervezeti kerekasztal fellépése nem járt eredménnyel, a MALÉV és Lockheed közötti szerződés hatályba lépése egyértelm űvé tette a karbantartó bázis kikerülését a MALÉV privatizációs folyam atából. A karbantartók, Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete im m áron a többi érdekképviseleti szervezet nélkül, még te tt egy újabb kísérletet érdekei érvényesítésére. M árcius 20-án bead­ ványban kérte a kft.-alakítás felülvizsgálatát, a bizonyítható szabálytalanságok m i­ a tt a kft. m egszüntetését. Az ACE mindezek ellenére 1992. június 30-án hivatalosan is megkezdte m ű­ ködését 8 4 0 dolgozóval és hat amerikai vezetővel. A megalakulás ellen fellépő szakszervezeti vezetőket nem alkalmazta a vegyes vállalat, ami tovább gyengítette a szakszervezet pozícióját. Az első „ig a z i" bértárgyalásra az am erikai— m agyar közös vállalatnál 1992 nyarán éppen ezért közvetlen munkavállalói és nem szakszervezeti kezdeménye­ zésre került sor: a m űszakpótlék és a m ásodállások elvesztését sérelmező m unkavállalók közvetlenül állapodtak meg a m agyar és amerikai vezetéssel 21% éves bérnövekedésben. Ez viszont nem volt tényleges bérnövekedés, csak az elvesztett nem rendszeres juttatásokat ellentételezte és m int általános intézkedés m it sem javított az örökölt béraránytalanságokon.16 Ennek fejében a m unkavállalók ígéretet tettek, hogy egy évig nem lépnek fel bérkövetelésekkel. Nem is volt béremelés, leszámítva a cég felső vezetőinek 1993 áprilisában közgyűlés e lő tt kiosztott 20 százalékot. Úgy tű n t mégis, hogy a dolgo­ zók helyzete norm alizálódott, a korábbi feszültségek elültek. „B á r nem értettük, sajnos „m e g é rte tté k " velünk, hogy az egyetlen m egoldás az ACE. így lesz bizto­ sítva a munka, a m agasabb bér, a nagyobb szakmai m egbecsülés, a biztosabb jövő. És végül kézzel-lábbal tiltakozva, „ö n k é n t" kértük az áthelyezésünket. Az ak­ kori RMFSZ (Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete) vezetőink el is buk­ tak a tiltakozásban" (navigációs műszerész, RMFSZ szakszervezeti vezető) (Légi­ közlekedés 1993. szeptember 21. 2. o.) Eközben m egkezdődött magának a légitársaságnak a MALÉV-nak a privati­ zációja: ennek első lépéseként 1992-ben ún. egyszemélyes (állami) részvénytár­ sasággá alakították, majd a részvények 3 5 % -á t egy külföldi partnernek — az ALITALIA-nak adták el, m int egy nemzetközi versenytárgyalás győztesének, am e­

38

lyen például a Lufthansa és a KLM is pályázott. A vállalat privatizálása 1993-ban feje­ ződött be, amikor a külföldi befektető a vételárat kifizette. (A korábbi vezérigazgatót részben az érdekképviseletekkel történt összetűzései hatására felmentették. M ind­ ezek hatására a MALÉV-vezetés stratégiája jelentős módosulásokon m ent keresztül.) A MALÉV Rt. új vezetése a korábbival ellentétben már nem tartotta egyértel­ műen pozitívnak a M ALÉV— Lockheed m egállapodást és egyre többször fejezték ki elégedetlenségüket az ACE-nek a javítási-karbantartási határidők be nem ta r­ tása, illetve az ebből adódó járatkésések miatt. A MALÉV 1993 júliusában gépeinek késése kapcsán úgy tájékoztatta a köz­ véleményt, hogy az ACE nem m űködik jól, ezért a járatkésések és a szolgáltatások színvonalának romlása kárt okoz a légitársaságnak: „ A MALÉV több menetrend szerinti és charter járata is jelentős késéssel közlekedett tegnap. Az isztambuli járat például nyolcórás késéssel érkezett csak meg ... a MALÉV gépet karbantartó Aeroplex Kft. (a MALÉV és a Lockheed vegyes vállalata) nem m indig tartja be a te r­ vezett karbantartási határidőket. A MALÉV-nál éppen a tegnapi napon ta rtottak ér­ tekezletet a kialakult helyzetről, am ikor is a késések nem várt m ódon igazolták a téma időszerűségét" (Késett a MALÉV. Népszabadság, 1993. július 24.). A MALÉV kim utatása szerint a késések ugrásszerűen növekedtek, 1992-ben a járatok 18 százaléka késett, 1993-ban már 22 százaléka, a késések átlagos idő­ tartam a is 34 percről 40-re nőtt, ebből a MALÉV saját hibájából következett be 1992-ben 31, 1993-ban 37 százalék. Csakhogy a MALÉV gépparkja időközben m egnövekedett, a régi gépek pedig „m e g ö re g e d te k", a járatok sűrűsödtek. Ez nagyobb feladatokat ró az im m ár elkülönölt műszaki bázisra, ahol a korábbinál m integy 150 fővel kisebb létszám dolgozik, érveltek a másik oldalon. „Létszám unk m egfogyatkozva, egyre öregedő, tehát tö bb m unkát jelentő gépekkel, új nehéz fe l­ adatok elé állítva, melyekre nem lettünk felkészítve (angol nyelvtudás, nemzetközi jogosítások). Egyre jobban éreztük, nekünk szánták a bűnbak szerepét. Jól érez­ tük, egyszer csak kim ondták: az ACE nem látja el vállalt feladatát. Rosszul dolgo ­ zunk, ezért vannak a m enetrendi gondok, késések, a nem ta rto tt átfutási idők, gépcserék. Közben mi tudtuk, hogy ugyanezekkel a gondokkal küszködtünk akkor is, am ikor még MALÉV Műszaki Igazgatóság voltunk, csak akkor senki nem kiál­ totta ezt világgá. Ki m utogat önm agára?" (repülőgép-szerelő, RMFSZ szakszerve­ zeti vezető) (Légiközlekedés, 1993. szeptem ber 21. 2. o.). A késések kapcsán MALÉV részről felm erült, hogy a MALÉV— Lockheed szerződés nem a legelőnyösebb a MALÉV szem pontjából, mivel a javítóvállalatnak elszám olható összeg nagym értékben az a do tt munkára fo rd íto tt időtől függ, így az Aeroplex nem feltétlenül érdekelt a gyors teljesítésben. A problém ák fő forrása az, hogy az ún. „lin e m aintenance" kikerült a MALÉV kezéből, tehát a napi forga­ lom biztosításához szükséges műszaki háttérrel sem rendelkezik a légitársaság. Ezért felm erült, hogy a két felszállás közötti eseti hibákat a jövőben a MALÉV saját szakemberei javítsák ki és erre létre lehetne hozni a m egfelelő apparátust. A MALÉV Rt. felügyelő-bizottsága, az ALITALIA közreműködésével m eg­ kezdte az Aeroplex Kft. és a MALÉV közötti szerződés tartalm ának felülvizsgálatát.

39

Eközben 1993. június 30-án lejárt a dolgozókkal az ACE megalakulásakor kö­ tö tt „b é r-m o ra tó riu m " határideje, és a szakszervezet szerint az Aeroplex-vezetés hibájából (felkészületlensége m iatt) nem sikerült m egállapodni a kollektív szerző­ désről, így az ACE-nél m űködő Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete (RMFSZ) a bértárgyalásoknak sem látta értelm ét. Július 15-én a szakszervezet be­ jelentette, hogy a kollektív szerződés ügyétől függetlenül megkívánja kezdeni a bértárgyalásokat és közel 2 0 0 % -o s bérfejlesztési igényt nyújtottak be szemben a vállalat 14% -os béremelési javaslatával. Augusztus 2-án és 3-án a m enedzsment ajánlata már 18 százalékra emelkedett. A m unkavállalók képviselői az általuk kidol­ gozott szem pontoknak — am elyet a vállalatvezetés is elfogadott — megfelelően ragaszkodtak a 30 ezer forintos m inimálbérhez. Az RMFSZ olyan differenciált bérem elést ta rto tt elfogadhatónak, amely ész­ revehetően csökkentené a korábban kialakult aránytalanságokat. Ennek m egala­ pozására a dolgozók m egbízott csoportja kidolgozott egy kritérium rendszert, figyelem be véve a repülőgépszerelő-szakma nemzetközi gyakorlatában érvénye­ sülő normákat: m ást nem igen tudtak alapul venni, mivel a társaságnál nem voltak m unkaköri leírások és Szervezeti M űködési Szabályzat sem. Ahhoz, hogy minden dolgozó m aradéktalanul a m enedzsm ent által is e lfogadott kritérium ok szerinti fi­ zetést kapjon 1993-ban 150 százalékos bértöm egem elést kellett volna végrehaj­ tani. „ A MALÉV-tól örököltük azt a feszültségekkel teli bérrendszert, aminek alap­ ján hasonló m unkakörben létezik nem egészen 20 ezer és 60 ezer forintos alapbér is " nyilatkozta a Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezetének (RFMSZ) ügyvivője (Heti Világgazdaság, 1993. augusztus 21. 80. o.). Az ACE vezetése augusztus 5-re kidolgozott egy bérfejlesztési csom agtervet, am ely szerint az új bérszint 1994 végéig „állna be" a dolgozóknál, az alábbiak szerint: 18% -os azonnali bérfejlesztés (1993. július 1-jétől) 10% 1994. január 1-jétől 10% 1994. július 1-jétől M ásnap a szakszervezet átnyújtotta javaslatát: 1993. július 1-jétől 90 száza­ lék, 1994. január 1-jétől 30 százalék és 1994. július 1-jétől 20 százalék volt a kö­ vetelésük. A rákövetkező napon az ACE az 1993. évi em elését 2 0% -ra növelte. Augusztus 11-i m unkásgyűlésen a szakszervezet elfogadta a hétnapos türelmi időt, és eredm énytelen bértárgyalás esetén sztrájkot helyezett kilátásba. Augusz­ tus 18-án ism ét m unkásgyűlést hívtak össze, ahol az érdekképviselet bejelentette, hogy a tárgyalások teljesen eredm énytelenek voltak, de ennek ellenére nem indít­ ják meg a sztrájkot, hanem bizonytalan időre elhalasztják. A szakszervezet szerint a MALÉV a Kft.-vel való szerződésbontásra akarta felhasználni a bérvitát és a sztrájkot. A MALÉV angol szerelőket hozatott, és augusztus 23-án közölte: ha a szakszervezet (RFMSZ) aznap 12 óráig nem vonja vissza sztrájkfenyegetését, eláll eddigi bérjavaslatától. Válaszul — a hét nap elteltével — augusztus 24-én 18 óra­ kor az ACE dolgozói beszüntették a m unkát és közölték, hogy követelésük erre az

40

évre 50 százalék, nyitva hagyva az 1994. évi további fejlesztések m értékét. Augusztus 25-én és 26-án a tárgyalások eredm énytelenek voltak, és a sztrájk — közel 100 százalékos részvétel m ellett — fo lytatód ott. Augusztus 27-én az ACE dolgozói — bizonytalan időre — felfüggesztették a sztrájkot, m ert nem kívánták vállalni a felelősséget a MALÉV-gépek nem m egfelelő műszaki állapotáért, illetve az ebből származó bárm ilyen balesetért. Ezt megelőzően a Közlekedési Dolgozók Nemzetközi Szövetsége súlyos sztrájktörésnek m inősítette a b rit szerelők foglal­ koztatását, az MSZOSZ és a M unkástanácsok Szövetsége pedig szintén elítélte a m unkáltató lépéseit.17 A sztrájk és főleg a sztrájk során a m unkáltatóval szemben m egnyilvánuló szakszervezeti föderációk szolidáris fellépésének következtében, a MALÉV Rt. ve­ zetése a korábbi tárgyalásokon jellem ző elutasító m agatartásának feladására kényszerült. Ennek szellemében a következőképpen válaszolt: • A MALÉV Rt. felülvizsgálja a Lockheed vállalattal kö tött szerződését, külö­ nös tekintettel a külső megbízások arányára, miszerint ezek az összmunkák 2 0 — 5 0 % -á t érjék el. • A MALÉV Rt. elfogadja a műszaki szolgálat dolgozóinak új bérstruktúra kia­ lakítására vonatkozó javaslatát. • A MALÉV Rt. vezetése továbbra sem tudja elfogadni az Aeroplex dolgozói által igényelt béremelés m értékét, csupán a visszavont 2 0 % -o s béremelési javaslatát m ódosítja 22% -ra. • Egyeztető Bizottság felállítására tesz javaslatot a Szakszervezet, az Aeroplex-m enedzsm ent, a Lockheed és a MALÉV Rt. képviselőinek részvételé­ vel az esetlegesen felm erülő problém ák meelőzése érdekében. Tehát fo rd uló po nt következett be, a tárgyalásokon a szakszervezet elérte leg­ lényegesebb célját, a vállalat elöntéseiben való részvétel lehetőségét. Ennek szelle­ mében augusztus 28-án reggel 6 órától az ACE dolgozói felveszik a m unkát. Haza­ utaznak a brit szerelők, a MALÉV továbbra is a m ód osított m enetrenddel közlekedik. A MALÉV Rt. és a Lockheed vezetői tárgyalást kezdenek, am inek ered­ m ényeként bejelentik m egszületett a két vállalat közös béremelési javaslata. Augusztus 30-án az Aeroplex vezetői közlik a két tulajdonos ú j ajánlatát: 18 hónapra 3 2 ,4 % -o s béremelés, valam int ez idő alatt a sztrájkjogról való lem ondást követelik. A szakszervezet ajánlata 50 százalék az év végéig, valam int az infláció m értékének 5 százalékánál nagyobb emelés. Az RMFSZ vezetői egy 10 pontos ja ­ vaslattervezetet adnak át, m elyben kérik, hogy a vállalat ellenőrizhető m ódon m ű­ ködjék. Augusztus 31-én az ACE ajánlata 3 4 ,5 % -o s béremelés, am elyet a tu lajdo ­ nosok véglegesnek tekintenek. A MALÉV sajtótájékoztatót tart, ahol közli: drasztikus lépéseket tervez (saját karbantartó bázis létrehozása, 10 ukrán, vala­ m int 5 nyugat-európai szerelővel). A szakszervezet az igényét 4 0 % -o s 1993. évi és 1994. januártól 10 százalékos emelésre módosítja. Szeptember 1-jén m unkásgyűlésen az érdekképviselet vezetői hivatalosan bejelentik, hogy a 3 4 ,6 % -o s bérfejlesztést elfogadják és az elkövetkező 18 hónap­

41

bán bérkövetelésekkel nem állnak elő. A sztrájkjogról azonban nem hajlandók le­ m ondani. A sztrájk végül hosszú csatározások után kom prom isszum m al fejeződött be: a szakszervezet elfogadta a legvégül felajánlott 34,6 százalékos bérfejlesztést, am ely ugyan jóval elm aradt elvárásaiktól, de m egism erve a MALÉV Rt. és a Lock­ heed, valam int az Aeroplex pénzügyi helyzetét és anyagi kondícióit, belátták, hogy a m axim ális béremelési lehetőség volt. Emellett az ACE és az RFMSZ vezetősége szerződésében többek között vál­ lalta, hogy m indent elkövet, hogy a vállalat a Kollektív Szerződést 1993. október 15-ig megkösse. Az RMFSZ elfogadta, hogy a m egállapodás aláírása után nem lép fel újabb bérköveteléssel 1994. decem ber 31-ig. Szeptem ber 7-én a két fél aláírja a közösen kidolgozott m egállapodás magyar és angol nyelvű változatát.18 5.3. A konfliktus folytatódik (?) (A sztrájk néhány tanulsága) Sok tanulság vonható le az Aeroplex m unkáltatói és m unkavállalói és őket képviselő szakszervezet között keletkezett konfliktusok, bértárgyalások kapcsán, ezek közül az tűnik számunkra a legfontosabbnak, hogy a viták már a vegyes válla­ lat m egalakulásakor m egelőzhetők lettek volna az érdekképviseleti szervezetek partnerként való kezelésével. Annak idején sok érv m erült fel vállalaton belül és kívülről is a Lockheeddel tervezett műszaki karbantartó vegyes vállalat létrehozása ellen. Az aggályok szinte m indegyike beigazolódott, nem véletlen, hogy röviddel a betársulása után az ALITALIA is vizsgálni kezdte ezt a m egállapodást. A vegyes vállalatot létrehozó szer­ ződést felelőtlenül kötötték meg a vállalat egykori vezetői. Az Aeroplex dolgozói­ nak sztrájkja — a maga sajátos m ódján — jelezte, hogy súlyos szakmai és pénzügyi problém ák vannak a MALÉV és Lockheed, illetve a MALÉV és Aeroplex közötti szerződésekkel. Ugyanakkor kétségtelen eredmény, hogy az érdekek határozottabb és világo­ sabb artikulálódása végre ráébresztette a barikád különböző oldalain állókat arra, hogy egyetlen lehetőségük a közös út keresése: „M in d e n összesűrűsödött ebben a néhány napban. A bér, az egy évvel ezelőtti átszervezési sérelmek, az elm últ év, a bizonytalan jövő, az ijesztő infláció, és az egyik legfontosabb: a szinte teljes in­ form ációhiány, és a m unkavállalók véleményének sorozatos figyelm en kívül ha­ gyása... Talán az eseményeknek az az igazi eredménye, hogy m egértettük egymás nélkül nem megy. Akkor kell a dolgokról beszélni, tárgyalni, egymás véleményét m eghallgatni, azt mérlegelve dönteni, m ielőtt a nehéz helyzetek kialakulnak" (repülőgép-szerelő, RMFSZ szakszervezeti vezető) (Légiközlekedés, 1993. szep­ tem ber 21. 2. o.). „M á r korábban el kellett volna kezdeni a tárgyalásokat. Ebben én is felelős vagyok. Azonban úgy ítélem meg, hogy a Kollektív Szerződés elkészítése elsődle­ ges fontosságú. A jövőben szorgalmazni fogom , hogy ezeket a rendkívül fontos tárgyalásokat sokkal előbb, úgy hatvan nappal a m egállapodás lejárta előtt kezdjük

42

meg. Sokkal pontosabb előism eretre van szükség, hogy m egállapíthassuk, milyen alapok állnak rendelkezésre béremelés vagy egyéb juttatások céljára. Itt úgy ér­ zem, az Aeroplexnek van m in javítania" (az ACE amerikai ügyvezető igazgatójának véleménye) (Légiközlekedés, 1993. szeptember 21. 2. o.). A MALÉV az im m ár „k ü ls ő ” szerelőkkel keményebb hangot használt a bér­ alku során, m int saját pilótáival szemben egy hónappal korábban. A MALÉV pilótái 1993. június 11-én közel kétórás figyelm eztető sztrájkot fo lytattak bérköveteléseik alátámasztására. A pilóták célja az volt, hogy a MALÉV-dolgozók egyes csoportjai közötti bérszintarányokat közelítsék a nem zetközi átlaghoz. Sok szem pontból ez a sztrájk is szerves előzménye volt a repülőgép-szerelők megmozdulásának. Am ellett, hogy közös okok bőséggel találhatók a két sztrájk hátterében, lé­ nyeges különbség az, hogy a pilóták m aguk m ögé tudták állítani a légitársaság összes dolgozóját, a legkülönfélébb és korábban egymással rivalizáló, illetve kü­ lönböző országos konföderációhoz tartozó érdekképviseleti szervezeteket is, ami a nemzetközi tapasztalatok szerint sem túl gyakori. Ezzel szemben a repülőgép sze­ relők szakszervezete elsősorban politikai tám ogatás megszerzésére és inkább az országos konföderációkkal való, m intsem a légitársaság helyi szervezeteivel való együttm űködés megerősítésére helyezte a hangsúlyt. „N e m sikerült a Ligán ke­ resztül politikai tám ogatókat szereznünk, az ellenzéki pártok — alighanem a kö­ zelgő választások m iatt — féltek attól, hogy a m unkabeszüntetés országos méretű közlekedési sztrájkká dagadhat. A tárgyalások végére világossá vált: az újabb sztrájk m inden napja hatványozottan növelte volna a MALÉV veszteségeit, s ez a MALÉV-nál és az Aeroplexnél is elbocsátásokat eredményezne. Ezt egy szakszer­ vezet nem kívánhatja, m iként azon is el kell gondolkodnia, hogy a veszteségeket valamilyen m ódon m indig a munkavállalókkal fizettetik meg. Ezért egyeztünk ki újabb sztrájk nélkül." nyilatkozta a Repülőgép-műszakiak Független Szakszerveze­ tének (RMFSZ) ügyvivője (Népszabadság, 1993. szeptember 14. 5. o.) Mindez azért meglepő, m ert különösen a liberális közgazdászok által elősze­ retettel hangoztatott nézet, hogy a helyi szakszervezeteknek elsősorban a helyi m unkáltatókkal kell rendeznie, szabályoznia a közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket, és kerülnie kell mindenféle, a régi rendszerre emlékeztető központi be­ leszólást a szabad piac szabad szereplőinek alkujába. Az RFMSZ a sztrájktörők elítéléséhez meg tudta szerezni a két másik nagy befolyású szakszervezeti konföderáció tám ogatását, ami céljai elérését nagyban elősegítette. Ugyanakkor a MALÉV vállalati szakszervezetek és különösen a légitársaság többi dolgozójának a tám ogatását, szim pátiáját, szolidaritását nem tudta m egkapni, sőt mi több bizonyos ellenszenv is kísérte m egm ozdulásukat, mivel a lé­ gitársaság dolgozóinak jelentős része kifejezetten túlzottnak tartotta a repülőm ű­ szakiak bérköveteléseit. Valószínűleg eredményesebb lett volna, hogyha a repülőműszakiak szakszer­ vezete már a pilóták béremelési követeléséhez csatlakozik, kilátásba helyezve: ha nem’ kapnak legalább akkora fizetésem elést, beszüntetik a m unkát. Ám igazából ne tudták átlépni saját árnyékukat és saját identitásuk ném inem ű háttérbe

43

szorítása helyett inkább fokozottabb érvényre juttatását választották. Kétszáz szá­ zalékot kértek, és ezzel esélyük sem m aradt rá, hogy a MALÉV dolgozóinak, de kü­ lönösen a hajózószemélyzet rokonszenvét m egnyerjék, hiszen nekik a sztrájk m iatt a jövedelm ük is csökkent. A MALÉV és az amerikai Lockheed vezetői 1994 m árciusában Brüsszelben m egállapodtak arról, hogy rendezik a vegyes vállalat m űködésében felvetődött problém ákat. A tárgyaláson m indkét fél m egerősítette az Aeroplex fenntartására és teljesítőképességének növelésére vonatkozó elhatározását. Ennek megfelelően újratárgyalásra került a sokat — és joggal — vita to tt szerződés. Nagyobb hang­ sú lyt kapott a kölcsönös érdekeltség, a MALÉV prioritásainak fokozottabb érvé­ nyesítése. M egállapodás született az ún. „c o s t p lu s " árazási rendszer m egszüntetésé­ ről. Konkretizálásra került az a feltétel, hogy nem a MALÉV legyen egyedül az Ae­ roplex kliense, hanem az ACE a harm adik féltől származó m egrendelések arányát idővel 5 0 % -ig emeli (FAA jogosítás),19 ugyanakkor továbbra is kizárólagos jogot élvez a MALÉV-gépek karbantartására. M egegyeztek a tárgyaló partnerek arról is, hogy a továbbiakban az Aeroplex vezetésében részt vesz két Maiéves és két Alitaliás szakember, akik ugyan az Ae­ roplex alkalm azottai, de ugyanakkor o tt lesznek a MALÉV operatív bizottsági ülé­ sein garantálva ezzel m inden lényeges kérdés, tehát például a MALÉV prioritásai­ nak biztosítását. Valam int felállításra került egy négyes bizottság az Aeroplex vezetősége és szakszervezetei, a MALÉV vezetősége, és a Lockheed vezetősége részvételével a rendszeres koordináció, a napi munkák és a középtávú célok segí­ tése érdekében.

6. Néhány záró megjegyzés A m unkaügyi kapcsolatok vállalati m odelljének m egalkotása, a kutatások je­ lenlegi fázisában korai vállalkozás lenne. A dolgozatban ism ertetett példák arra hívják fel a figyelm et, hogy a privatizáció és a külföldi tőke beáramlása nyomán lét­ rehozott vegyes vállalatok a vállalati tulajdonosi és szervezeti struktúrák széles vá­ lasztékát hozzák létre. A változások jelentős hatást gyakorolnak az autonóm m un­ kaügyi kapcsolatok újonnan kialakuló, a fejlettség különböző fázisában található intézményeire. A dolgozatban b em uta to tt példák nem elégségesek az átalakuló m agyar m unkaügyi kapcsolatok összes szervezeti, jogi, politikai és ideológiai összefüggéseinek bem utatására. M indazonáltal a következő tendenciákat jelzik: • a külföldi tőke részvételének mértéke és a m unkaügyi kapcsolatok „készen talált m in tá i" vagy azok hiánya jelentős hatást gyakorol a vezetés és a m un­ kavállalók közötti kapcsolatok tartalm ára; • az új tulajdonosok és a m agyar vállalatvezetés közötti kapcsolatok feszült­ ségei éreztetik hatásukat a vállalatvezetés és a munkavállalók (szakszerve­ zet) viszonyában. 44

• az ún. zöldmezős beruházások form ájában létrehozott vegyes vállalatok­ nál, a külföldi vállalatvezetés a tőke származási országára jellem ző m unka­ ügyi kapcsolatok „in té zm é n ye it" igyekszik m eghonosítani; • a szakszervezeti m ozgalom 1989. utáni „szegm entálódása" a m unkavál­ lalói szervezetek közös fellépését gyengítette s ezen keresztül az egyes szakszervezetek vállalatvezetéssel és az új tulajdonosokkal szembeni tá r­ gyalási pozícióit rontotta; • az állami vagyon privatizálását ellenőrző intézm ény (ÁVÜ) tevékenysége a munkavállalói (szakszervezeti) részvétel eredm ényességét s ezen keresztül a szakszervezetek legitim ációját jelentős mértékben elősegíti vagy akadá­ lyozza. Á ltalános tanulságként m egkockáztathatjuk azt az állításunkat, hogy a kül­ földi vagy vegyes tulajdonban lévő vállalatok gyakorlatában viszonylag könnyen adaptálhatók az élenjáró szervezeti-vezetési-, m űszaki- és pénzügyi technikák. Azok bevezetésével járó nehézségek viszonylag rövid idő alatt felszám olhatók. Ke­ vesebb sikerrel kecsegtetnek azok a tulajdonosi- és vállalatvezetési törekvések, amelyek a m unkaügyi kapcsolatok „készen ta lá lt" vállalati vagy országos intézm é­ nyeiről nem vesznek tudom ást. A külföldről származó, a m agyar környezetben ú j­ nak számító társadalm i- és kulturális m inták bevezetése csak hosszú távon (a régi szokások lassan halnak ki — „old hab it's die h a rd ") és a vállalati társadalm i p a rt­ nerek együttes erőfeszítéseivel valósíthatók meg.

IRODALOM Á rv a László (19941: H ogyan szórjuk a k ü lfö ld i befektetéseket? A k o rm á n yo k szeretnék fe ln a g yíta n i a tő ke m o z g á s t = N épsza bad ság, m á ju s 9. 18. o. Á rv a László (1994): K ülföldi be ruhá zások K elet-E u rópá ban . A m ű k ö d ő tő ke = Figyelő, jú liu s 7. 13. o. B arth a S zabó J ó z s e f i,19 93): A vasas-szakszervezet bírálja a „ m u ltik a t" = N épszabadság, d e ce m b e r 8. 7. o. B ercsé nyi A n d re a (1993a): Ú jabb bé rv ita és sztrá jk Ferihegyen = Légiközlekedés, sze p te m b e r 6. B ercsé nyi A n d re a (1 993b): A e ro p le x — M A LÉ V b é rv ita és sztrájk Ferihegyen = Légiközlekedés, szep­ te m b e r 21. B. M. (1993): M in d e n k it elszállítanak. S ztrájk a M A LÉ V -nál = N API gazdaság, üzlet, vilá g , p o litika , jú ­ nius 11. B ossán yi K atalin (1994): A jó m u lti, a szám ító b e fe k te tő m e g a k a rva lytő ke = N épszabadság, á p rilis 15. 17. o. C sáki Im re (1994): „C silla g o k ró l kell á lm o d n u n k , h o g y elérjük a fe lh ő k e t" = LRI R e p ü lő té ri M agazin 9. szám , s zep tem b er 12. 4. o. Fahidy G ergely (1993): C savarkulcs-ké rdés = HVG, A u g u s z tu s 21. Falubíró V ilm os (1993): V isszaesett a vegyes v á lla la to k von zereje = Figyelő, a u g u sztu s 12. Falubíró V ilm os (1994): Hová zúdul a m ű k ö d ő tő k e ? Két vég éről ég a gye rtya = Figyelő, m á ju s 12. 15. o. Freész K ároly (1993): Ferihegy: s ztrá jko ln a k a szerelők = N épszabadság, a u g u sztu s 26. Freész K áro ly (1993): Csak a sztrájk b iz to s Ferihegyen = N épszabadság, a u g u sztu s 27. G. GY. (1993): Új m o to r a v ilá gg azda ságba n. Terjeszkedik a „m u lti p ó k h á ló ” = Figyelő, a u g u sztu s 26.

45

G ra ham H o w e lls — N e m e s e k Z o ltá n (1994): Felm érés a k ü lfö ld i b e fe kte tő krő l. M e g in t jőne k, k o p o g ­ ta tn a k ... = HVG, a u g u s z tu s 6. 77. o. H avas A ttila (1 994): V áltozó ford iz m u s . Vevők és beszállítók kerestetn ek = Figyelő, m á ju s 19. 2 8 - 2 9 . o. H e lm e r G yörgy (1993): A m u ltik és a bérek. K e le t-n yu g a ti á tjá ró = HVG, au gusztu s 21. H e lm e r G yörgy (1993): M a g y a r S uzuki. M égis, kinek az autója? = HVG, o k tó b e r 2. H é th y Lajos (1 994): V állalati m u n k a ü g y i k a p c s o la to k gazdasági és p o litika i szorításban. 2. sz. M u n k a ­ anyag, M u n k a ü g y i K utató Intézet J. I. L. (1993): M u n k a ü g y i v iszonyo k M a gyaro rszág on (k ibo ntako zásuk a poszt-szocialista tá rsa d a ­ lo m b a n . Tokio, The J a p a n In s titu te o f Labour K a lm á r G yö rg y (1994): Ha m á r e lh a llg a t a cs e n d = N épszabadság, m á rciu s 26. 18. o. K arsa i Tamás (1993): M u ltik jövője. A nem zetközi he lyze t fo ko zódik... = N api G azdaság, üzlet, világ, p o litik a , a u g u sztu s 27. 10. o. K asrlel, K. (1993): N y u g a ti v á lla la to k a M u nka tö rv é n y k ö n y v é n e k fe lü lv iz s g á la tá t kérik. B érvita a GM s z e n tg o tth á rd i gyá rába n = M a g y a r Hírlap, jú n iu s 9. K o ttá n Éva: Tudósítás a M A LÉ V Rt. h a n g á rg y ű lé s é rő l = Légiközlekedés, jú liu s 11. K o n c z K a ta lin (1992): Egy fra n c ia v á lla la t sze m é ly ü g y i tevé kenysé ge I— II. = M u n ka ü g yi Szemle, 3 és 4. sz. K ovács J u d it (1994): N em ze tvesztő -e a k ü lfö ld i tőke? V onzerőnk a kisebb be fektetési kockázat = M a ­ gya r N em zet, sze p te m b e r 10. 11. o. K ovács P éter (1 993): B é rtá rg ya lá so k a M A LÉ V -nál = V ilá gga zdasá g, jú n iu s 9. L. K. (1993): A M A LÉ V -nál saját k a rb a n ta rtó szem élyzetre lenn e szükség? Gálszécsy a szerelők sztrá jkjá ról = M a gyar Hírlap, s z e p te m b e r 3. L e ngyel E m ő k e — L inczo w ski, P (1 993): A lakosság vélem énye a k ü lfö ld i tőke m e gjelen ésérő l a hazai v á lla la to k b a n . Pécs. M a g y a r M a rk e tin g S zövetség — G lobális stra té g iá k és lokális p ro blém ák a m a rk e tin g b e n , m á ju s 5 — 7. M a k ó C saba (1987): A szakszervezetek tevé kenysé gén ek né hány je llem zője a nyo lcva nas években. B uda pest. Szakszervezetek E lm életi K utató Intézete M a k ó C s a b a — N ovoszá th Péter (Eds) (1994): C onve rge nce versus D iverg ence : th e Case o f th e C orp ora te C ulture (Papers fro m th e In te rn a tio n a l W o rk s h o p ). D una táj Kiadó, B udapest N e u m a n n László (1993): The H u ng áriá n S uzuki Co. Paper prepared to OECD S em ina r (1993). OECD (1993): S em in a r on La b o u r- M a n a g e m e n t R elatio ns in Foreign E nterprises in H ungary. B uda­ p e st, 14— 15th J u n e O ro lin Zsuzsa (1 992): V egyes v á lla la to k m u n k a ü g y i k a p c s o la ta i = M u n ka ü g yi Szem le, 12. O ro lin Zsuzsa (1994): A C a n to n i Kft. m u n k a ü g y i k a p c s o la ta in a k alakulása 1 9 9 0 —1994. (Vegyes vá lla ­ lati e s e tta n u lm á n y ) M u n k a ü g y i K utatóintéze t, B udapest S e b ő k Em ília (1993): Ferihegy: a sztrájkfészek = Figyelő, au g u sztu s 19. S e b ő k Em ília (1994): T ö bb vo lt, m in t piló ta sztrá jk. N in c s új felfedezés, csak a régi: eg ységbe n az erő. A vagy: m in d e n k in e k van lapá tkája, de a h o m o k o z ó közös. = Figyelő, ja n u á r 20. S e b ő k Em ília (1 994): K arb anta rtásra várva. Jó k o ra m unkával ta lá n sikerül egy szerződés előre lá to tt h ib á in , a m a g y a r fé l szám ára há trán yos fe lté te le in en yh íte n i = Figyelő, m á ju s 12. P oór J ó z s e f (1993): A szem élyzeti m u nka á lta lá n o s je lle m z ő i a m a gyarországi m u ltin a c io n á lis v á lla la ­ to k n á l = M u n k a ü g y i Szem le, 10. V ígvári A n d rá s (1993): A k ü lfö ld i m ű k ö d ő tő k e szerepe a m agyaro rszág i p riva tizá ció s fo lya m a tb a n = V ezetéstudom ány, 7. V iszt E rzsé b e t— Ványai J u d it— B erkó Lili (1 990): A vegyes vá lla la to k m u n ka ü g yi és szem élyzeti p o liti­ kájának sajátossága i = M u n k a ü g y i Szem le, 3. --------(1991): B rit lap a M A LÉ V priv a tiz á c ió s g o n d ja iró l. Lesz-e üzle t a Lockheeddel? = N épsza bad­ ság, m á ju s 29. --------(1991): M A LÉ V — Lockheed e g y ü ttm ű k ö d é s = N épszabadság, jú n iu s 3. --------(1992): Tovább g y ű rű z ik a M A LÉ V — Lockheed botrány. A kevesek to vá b b ga zdago dna k, a sokak to v á b b szegényednek = Ring, 16. szám , á p rilis 22.

46

— — (1993): Á gazati á tla g o t kérnek a S uzukisok = N épszabadság, o k tó b e r 1. ------- (1993): Késett a M A LÉ V = N épszabadság, jú liu s 24. ------- (1993): M ALÉV-késés: rossz szerződés = N épszabadság, jú liu s 27. --------(1993): MALÉV. S ikerte le n b é rtárgyaláso k = V ilá gga zdasá g, jú n iu s 11. --------(1993): Szervezkednek a S uzuki do lg ozói = Népszava, o k tó b e r 1. — — (1993): S ztrá jko ló repülőszerelők? = HVG, au g u sztu s 28. ------- (1993): Talonban a sztrá jktörő k. Zűrzavar a fö ld ö n , ny u g a lo m az égben = Népszava, a u g u sz­ tu s 27. ------- (1994): Tudósítás az éves közg yűlésrő l = Légiközlekedés, a u g u sztu s 5. ------- (1994): Új M A LÉ V — Lockheed szerződés = N épszabadság, m á rc iu s 4. ------- (1994): V ariáció k a tőke befektetésére. D evizaeső h u ll B ohé m iára = Figyelő, s ze p te m b e r 22.

JEGYZETEK 1 A M A LÉ V és a Lockheed közös vállala ta pé ld á u l arra építi fel s tra té g iá já t, h o g y eg yré szt m o d e rn B o e ing -gé pek karbantartá sára m in d e d d ig csak ne kik van jo g o s ítá s u k a térsé g b e n és a vállala t m űszaki á llom ányá nak je le n tő s része m in d oroszul, m in d a n g o lu l jól beszél, így e g yfa jta össze­ kö tő lehe t az am erikai cég szám ára a keleti p ia c o k felé. 2 A D e lo itte & Touche ta n á c s a d ó cég 3 0 0 p o te n c iá lis és té n yle g e s k ü lfö ld i b e fe kte tő körében vé g ­ zett felm érése szerint a m e g c é lz o tt p ia c o k a t ille tő e n első helyen K elet-Közép-E urópa, m in t régió szerepelt (6 5 százalék), s csak ezután kö ve tkezett a m a g y a r be lső piac (2 7 százalék). Figyelem re m éltó, h o g y a m e gkérd ezettek csu p á n 17 százaléka e m líte tte N yu g a t-E u ró p á t, m in t m a g ya ro r­ szági b e fektetése c é lp ia c á t. 3 Az aláb bi tá b lá za t m u ta tja a h a rm in c le g n a g y o b b k ü lfö ld i b e ru h á zó t M a gyaro rszág on:

n, , RészvényOrszág

M agyar partner

Év

hányad

<%)

1. General E lectric 2. V olksw a g e n -A u d i 3. US W e st Inte rn atio n al

USA N ém etország USA

T ung sra m A u d i H ungaria M o to r W e ste l, W e ste l 9 0 0

1990 1 99 3 1990

1 00

1 99 3

51 67 60

4 . General M o to rs 5. Suzuki, C. Itoh , Inte rn atio n al Fináncé C orp oratio n

USA — N é m e torszá g Ja pá n, nem zetközi

G M Hungary M agyar Suzuki

1990 1991

6 . PTT N e the rla n ds, Telecom D enm ark és m ás skandináv b efe kte tők

K ülönböző

Pannon GSM

1993

7. A llianz 8 . T ra n sro ute Inte rn atio n al,

N é m e torszá g Franciao. — Ausztria

H ungária B iztosító H ungárián E uro—

1990

10. Ferruzi, U nilever 11. Prinzhorn G roup 12. A nsaldo 13. Pepsi Co In te rn a tio n a l 14. G uardian G lass

™

d ollár 550 420 330 300 250 250

67

1 99 3

220 200

E urópai T ra n z itú t­

Banque N a tion a le de Paris, Caisse des D epots, S trabag 9 . A lcoa

100 49

B efektetés , ,, m értéke

h álózat USA O laszo. — Holl. — A ng. A usztria Olaszország USA USA

O laszország 15. A lita lia , S im est 16. H ungárián In ve stm e n t C o m p an y A nglia Franciaország 17. S anofi USA 18. Ford 19. Sara L ee -D o u w e Egberts

USA

2 0 . Coca-Cola A m a til

A usztrá lia

K öfé m (H ungalu) NM V D una p ack, Halaspack, S zolnoki P apírgyár G anz-A nsaldo

1992 1992

51 90

1 60

1 99 0

40

1 60

1990

75 79

130

FAU Hunguard M alév N ikex, egyéb Chinoin

1 993

Ford H ungária C om pack B udapesti Likőrip ari

1991 1991 1991

1989 1992 1 99 0 1 99 0

1 00 35 51 100 100 100

165

115 110 1 00 1 00 1 00 1 00 1 00 1 00

V állalat, egyéb

47

RészvényB eruházó

M agyar partner

Ország

Év

hányad (% )

2 1 . K em pinski, Dresdner Bank

N ém etország

2 2 . Nestle 2 3 . S iem ens 2 4 B anca C o m m e rciale Italiana, B ayerische V erein sb an k,

Svájc N ém etország

The Long Te rm C redit Bank o f Ja pa n, The Sakura Bank,

O laszország — N é m e torszá g — Ja pá n —

Befektetés mértéke m illió dollár

1987

85

95

1991 1991

97

94

100

94

C e ntral European, N em ze tközi B ankcso po rt

1979

64

87

1 99 0 70

80 80

G rand H otel C orvinus Kem pinski N estle in terc soko lá dé T e le fo n gyá r, egyéb

F ranciaország

S ociete Generala 2 5 . First H u ngary Fund

USA

K ülönfélék

2 6 . S to llw e rck

N ém etország

B udapesti É desipari

2 7 . M a rio tt, G iroC redit, egyéb 2 8 . A grana 2 9 . H o ech st-M e sse r G rieshem

USA, A usztria

3 0 . V o e st A lp ine

Ausztria N ém etország A usztria

V állalat Duna In te r-C o n tin e n ta l Hungrana O xigén és Dissousgyár D unai Vasm ű

1992 1 99 0 1991 1992

90

77

53 97

70 70

50

70

Forrás: Financial Tim es, 1 9 9 3 n o ve m b er. (A táb lá zat a M a táv p riva tizá ció já t m ég nem tarta lm azza ).

4 A k ü lfö ld i m ű k ö d ö tö k é

, .m ű k ö d é s é n e k "

h a té k o n y s á g á ró l a KSH A k ü lfö ld i m ű kö d ő tő ke

M a g y a ro rs z á g o n . 1 9 9 2 . c ím ű kia d vá n ya ad né m i ka p a szko d ó t. A m in t a tá b lá za tb ó l lá th a tó , a k ü lfö ld i tő k é v e l m ű k ö d ő válla lk o z á s o k m u ta tó i m in d e n ese tben ked vezőbb ek a te lje s vá llalko zói kör ad a ta in á l: M u ta tó k (százalék)

Összes vá llalkozás

Ebből kü lföld i érdekeltségű

K észletek aránya

3,31 4 ,0 5 3 0 ,6 0

2 6 ,8 0

E xportrészesedés A n ya g há nya d B érhányad

1 3 ,9 0 4 4 .8 0 1 5 ,6 0

2 2 ,7 0 4 1 ,7 0 1 2 ,4 0

Á rb e vé te l-a rá n yo s pén zjö ved e lem T ő kea rá nyo s pén zjö ved e lem

4 ,5 5 9 ,4 4

5 A M a g y a ro rs z á g o n b e fe k e te tt n é m e t m ű k ö d ő tő k e értéke 19 9 3 -b a n m e g h a la d ta az 1 ,3 m illiárd d o llá rt. A m a g y a ro rs z á g i v e g y e s v á lla la to k m in te g y n e g y e d é b e n é rd e ke lte k n é m e t cég ek. A 14 le g n a g y o b b n é m e t b e ru h á z ó a kö ve tke ző :

Beruházó 1. D e utsch e T elekom 2 . Opel 3 . A ud i 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A llianz S iem ens Reem tsm a M esser-G riesheim D e utsches K on so rtium S chöller

Az érdekeltség helye

440 213 130 (to vá b b i 3 7 0 terveze tt)

S ze n tg o tth á rd G yőr

125 6 0 (to vá b b i 10 tervezett) 55 50 50

M a táv, B udapest

B ud a pe st (B iztosító) B udapest D ebrecen

1 0. Linde 11. Henkel 12. S to llw e rc k

35 30 2 5 (to vá b b i 3 0 terveze tt)

B udapest B udapest (H otel) Budaörs Répcelak S zolno k, B udapest B udapest, S zékesfehérvár

13. H e idelberger Ze m e nt AG. und U lm er Z e m e n t/S ch w e n k

25

V á c, B élapátfalva

14. W e s td e u tsch e Landesbank

25

B udapest

Összesen:

48

A z edd ig b e fe k te tt tő ke m illió dollárba n

35

1 ,3 2 2 M rd d ollár

6 C seho rszág ban vissz a s z o ru ló b a n van nak a közve tlen k ü lfö ld i b e fe kte té se k, h e ly e ttü k a p o rtfó lió b e ru h á zá s o k és a k ü lfö ld i b a n k h ite le k játsszá k a fő s z e re p e t. A prágai tő zsd é n a p o rtfó lió be fe kte té se k a tő k e b e fe k te té s e k m á r 1 9 9 3 -b a n 3 6 százalékos részesedé st szereztek. S zám os cseh szaké rtő jo b b a n ö rü ln e an nak, ha a k ü lfö ld i tő k e , , z ö ld m e z ő s " b e ru h á zá so ka t ha jtana vég re, nem pedig tőzsd ei s p e k u lá c ió t fo ly ta tn a . 7 Ta valy n o ve m b e rb e n a G eneral M o to rs s z e n tg o tth á rd i gy á rá n a k

5 0 0 d o lg o z ó já b ó l 2 0 0

s ze rve ző d ö tt e g y c s o p o rtb a , sokko lva ezzel a v á lla la t v e z e tő s é g é t. 1 9 9 3 . m á rc iu s 2 9 -é n k ö ve tke ze tt az üze m i ta n á cs m e gválasztá sa, a m ely tá m o g a tja az ősszel m e g a la k u lt szakszervezet b é rk ö v e te lé s e it és kész jo g a iv a l élni, h o g y gazdasági in fo rm á c ió t szerezzen a v á lla la t v e ze tő itő l. Lásd b ő v e b b e n (K asriet 1 9 9 3 és H e im e r 1 9 9 3 ). 8 Te rm é szetese n a b e fe k te té s i k o c k á z a t s z e m p o n tjá b ó l le g a lá b b

ilye n ,

ha

ne m

n a g yo b b

je le n tő sé g e van a p o litik a i s ta b ilitá s n a k is, a m i a k ü lfö ld i b e fe k te tő k sze rin t M a g ya ro rszá g eg yik le g n a g yo b b erőssége, kü lö n ö se n a térség tö b b i o rszágáh oz képest. 9 A M a g ya r S uzuki m a g ya ro rszá g i beszállítói:

Kód

Tevékenység

A b eszállító Ja pánban

1, Peron

1001

A kku m u lá to ro k

Furukaw a

2. Rajnai Á rpád 3. Elzett Certa

1 00 2

1 00 6 1 00 7 1 00 8

A nte nn a S a jto lt, préselt le m ezek Ülé sek, ká rpitozás M ű a nya g alkatrészek G um i alkatrészek M ű a nya g alkatrészek

1 00 9 1010

Csavarok Üvegek

1011 1 01 2 1014

Rugózás

1 01 5 1 01 6 1 01 7

S a jto lt, p ré selt le m ezek Feliratok

A m agyar beszállítók

4. 5. 6. 7.

Im ag Kft. K unplast Sakina K aloplasztik

8 . Vasép 9. G la sunion 10. T atabányai ru g óg yár 11. T e chnocar 12. Ganz Kft. 13. Rába Győr 14. H ung a ro to n 15. M O M -K o m ló 16. Berva Rt.

1003 1 00 4

1 01 8

Tekercs ru g ók K apcsolók

Kézifék M erevítések G um ik K ürt, a bla ktörlő k S a jto lt alkatrészek

19. Emika 2 0 . Egyetem i N yom da

1 01 9 1020 1021 1022

2 1 . Rába Sárvár 2 2 . H appich S olym ár

1 02 3 1 02 4

23. 24. 25. 26. 27. 28.

1 02 5 1 02 6 1 02 7 1028 1029

IP. lökhá rító k M ű a nya g alkatrészek

1 03 2

Párnázás, karfák T e ng e lykap cso ló Fék alkatrészek

17. Tauril 18. B akony M űvek

PEMÜ Escade Pata József K vattro Kft. Ikarus-Bp. F o ha — R atipur K ft.

2 9. B ako n y— Daikin 3 0 . K n o rr— Brem se 3 1 . ABF 3 2 . TVK

1033 1034 1035 1 03 6 1 03 7

3 3 . MMG 3 4 . Imag Kft.

1039

3 5 . MSC

1 99 9

3 6 . AVF 3 7 . A u to flu g 3 8 . UTA

H o uw a

Asahi NHK U -shin

T o kiko -lu cas S ho w a M itsuba

K ézikönyvek Pedálok N apellenzők

S a jto lt, p ré selt le m ezek S a jto lt, préselt le m ezek S a jto lt, préselt le m ezek

Kábelek S eb e sség m é rő , fű té s

D aikin N abco N ip p o n cable N ip p on d en so S u m ito m o

S a jto lt, p ré selt lem ezek M o to r, in d ító g e n e rá to r alkatrészek

N ip p on d en so

B iztonsági övék M o só alkatrészek FR & RR

Forrás: K iyo shi K asahara (1 9 9 4 ): M agyar S uzuki and tech n o lo g ica l Tra n sfe r. Japa ne se M e th o d s Bassed on the Form ation V en d ors. Tokio, Rykkio U n ive rsity.

10 K-ülföldi érdekeltségű v á llala tnál ezenkívül egy e se tben ke rü lt sor sztrájkra az o la sz— m a gyar érdekeltségű C antoni Kft.-nél egy 19 93 o k tó b e ri kétó rás fig y e lm e z te tő sztrá jko t követően 1993. no vem be r 29 -én. Ennek a sztrá jknak a fő b b m o z g a tó ru g ó it, k iro b b a n á sá n a in a k o k a it ism e rte ti

49

O ro lin Zsuzsa (19941: ,,A C an to n i Kft. m u n k a ü g y i k a p c s o la ta in a k alakulása 1 9 9 0 — 1 9 9 4 " cím ű ta n u lm á n y a , M u n k a ü g y i K utató Intézet és K alm ár G yörgy (1994): Ha m ár e lh a llg a t a csen d = N épszabadság, m á rc iu s 26 . 18. o. 11 A 119/1991. (IX. 12.) K o rm ányha táro zat tö b b e k kö zö tt biztosítja, h o g y a m unkaválla ló k tu d ta és beleszólása nélkül p riv a tiz á c ió nem jö h e t létre. N em tö rté n h e t irreális vag yonértéke lé s, és a s zociális ju tta tá s o k b a is be le szólha tnak a m u nkaválla ló k. A v a g yo n p o litika i irányelvek azt is lehe tővé teszik, h o g y a d o lg o zó k kedvezm ényes felté te le kke l üzletrészt, vásá rolha ssana k a társaság ban .

illetve részvényt

12 M in d e z t alá tá m a sztja , h o g y a Lockheed m ind össze 2 ,5 m illió d o llá ro s készpénz hozzájárulása fejé ben két évre 4 m illió d o llá rt kért ha t, álta la M agyarországra k ü ld e n d ő am erikai vezetőjéért. Ezzel szem ben a Kft. összes vag yona sem fo g ja elérni a 6 m illió d o llá rt, m iközb en m ég a M ALÉVe t a lap osan le é rtékelő C red it S w iss First B oston ta n á c s a d ó cég is ezen összeg né gy-ötszörösé re ta ksá lta a M A LÉ V m űszaki szolgálatát. 13 A Lockheed ugyanis — 5 0 százalékos részesedés m e lle tt — vezetőgárdája B udapestre tele píté­ sével és kulcspozíciókba helyezésével tula jd o n i töb bség nélkül is szavazati többséghez juto tt. 14 R észben en nek tu la jd o n íth a tó , h o g y az ÁVÜ üg yvezető igazg atója , Csépi Lajos, 1991. d e cem be r 16-án levelet írta M A LÉ V vezetésének, s ebben közölte: m iu tá n a kft. alapítása na g ym é rté kb e n é rin ti a d o lg ozók gazdasági, szociális érdekeit, tová bbá

— súlyánál fogva

— a M A LÉV

priv a tiz á c ió s fo ly a m a tá n a k je le n tő s lépé sérő l van szó, a 119/1991 -es k o rm á n yre n d e le te t a lkal­ m azni kell. 15 M in t ism eretes, a M A LÉ V fe b ru á r 3 -á n s a jtó tá jé k o z ta tó n je le n te tte be az aláírás tényét, s ez a lk a lo m m a l a M A LÉ V vezé rigazg atója úg y n y ila tk o z o tt, h o g y a szerződés aláírása e lő tt re n d e z ő d ö tt a do lg ozói érdekkép viselete kkel fo ly ta to tt vita, illetve sike rü lt olyan m e gállap odásra ju tn iu k , am e ly k ie lé g íte tte a dolgozókat. 16 A m űszakiak a bé rren dezé sre e g yé b ké n t m á r 1991 őszén ígéretet kaptak az RMFSZ szerint, a m ik o r a M A LÉ V vezetése elism e rte, h o g y a szerelők jo g o sa n köve telnek kie m e lt fizeté sem e lé st. M iu tá n a m e g á lla p o d á s ellen ére erre nem ke rü lt sor, a szakszervezet m u n ka ü g yi bírósághoz fo rd u lt. A p e rt ugyan m e g n ye rté k, a ha táro zat köte lezte a M E LÉV-et a bé rtárgyalásra, addigra azo nban a szerelők m á r az új vegyes v á lla la t á llom ányá ba ta rto zta k, erre a m unkaadóra é rtelem sze rűe n nem v o n a tk o z h a to tt az ítélet. A következm ény m ind össze an nyi lett, h o g y a m ű szakiak szakszervezetének 7 ü g y v iv ő je közül m a egy sem d o lg o zik az A ero plexné l. Ennek e llen ére m a gána k az R M FSZ-nek ma m á r 5 8 0 ta g ja van a d e ce m b e ri 170-el szem ben. 17 A 18 an gol szerelő beállítása ellen e rő te lje s tilta k o z á s i h u llá m b o n ta ko zo tt ki. A Közlekedési D olgo zók N em zetközi S zövetsége (ITW F) tilta k o z o tt a M A LÉ V -nál és a szerelőket küldő Q ualitairnél a (te rveze tt) s ztrá jktö ré s e llen , tag szerve zeteike t h a s o n ló tiltako zásra szólítva fel. Az MSZOSZ a s ztrá jktö ré s le h e tő s é g é t m é lysé gese n elítélte, re ndkívü l n y u g ta la n ító n a k te kin tve azokat a k o n flik tu s o k a t, am elyek korábbi m e g á lla p o d á s o k eg yo ld a lú fe lrú g á sá b ó l szárm aznak. Az É rtelm isé gi Szakszervezeti tö m ö rü lé s (ÉSZT) a fe lh á b o ro d á sá n a k a d o tt h a n g o t a m ia tt, ho gy a M A LÉ V s z trá jk tö rő k e t akar bevetni a jo g o s követelésekkel fe llé p ő A e ro plex-d olgozó k ellen, rá adásu l egy olyan országbó l, ahol igen n a g y ha g y o m á n ya i van nak a szakszervezeteknek. A S zakszervezetek E g y ü ttm ű k ö d é s i Fórum a (SZÉF) szinté n szo lida ritásá ról b iz to síto tta a sztrájkoló re p ü lő g é p -sze re lő ke t. A M u n k á s ta n á c s o k S zövetsége is h a so n ló a n n yila tko zo tt, hozzáfűzve h o g y ha a m u n k á lta tó k nem v á lto z ta tn a k m ó dszereiken, csa tla ko zn a k a kibon takozó nem zetközi s z o lida ritási akciókhoz. 18 Az a lá b b ia k b a n te lje s te rje d e lm é b e n b e m u ta tju k az A ero plex Kft. (A eroplex o f C entral Europe Ltd.), a to v á b b ia k b a n m u n k a a d ó és a vá lla la t d o lg o z ó it képviselő R epülőm űszakiak Független Szakszervezete, a to v á b b ia k b a n RMFSZ/ACE kö zö tt lé tre jö tt m e g á lla p o d á s fe lté te le it. 7.

A fele k kö zö tt s z ü le te tt m e g á lla p o d á s 18 h ó n a p ig m a rad érvényben, am ely időszak

kezdete 1993. jú liu s 1., lejárta pe dig 1994. d e c e m b e r 31., 2 0 .0 0 óra. 2. A bé rem e lés m é rté ke 3 4 ,6 százalék az é rin te tt do lg o zó k 1993 jú n iu si a la p b é r-tö m e g é re vo n a tko zta tva . A b é rem e lés 1993. jú liu s 1-ig vissza m e n ő le g érvényes és felosztása a közösen e lfo g a d o tt (RMFSZ és A ero plex) új „G A L H A M ” értékre nd elvei szerin t tö rté n ik.

50

3. Az RMFSZ/ACE elfo g a d ja , h o g y a m e g á lla p o d á s aláírása utá n ne m lép fel újab b bé rköveteléssel 1994. d e c e m b e r 31-ig. 4. A v állala t d o lg o z ó in a k képviselője, aki a fe lü g y e lő b iz o tts á g n a k is ta g ja , részt vesz m in d e n h iva ta lo s ta g g y ű lé s e n . A tu la jd o n o s i ta g o k á lta l ta r to tt egyéb ne m h iva ta lo s m egbeszéléseken a d o lg o z ó k kép vise lője c sak m e ghívással le h e t jelen. 5. A m u n k a a d ó vállalja, h o g y tá jé k o z ta tja az RM FSZ/ACE-t m in d e n , a vá lla la t által k ö tö tt szerződésről, szerződésm ódo sításról, kiegé szítésről, am elyek é rin tik a do lg o zó k gazdasági érdekeit. A fe lü g y e lő b iz o tts á g b a n a d o lg o z ó k a t képviselő szem élynek joga van m e g te k in te n i ezeket a szerződéseket. Ezzel a m e gá lla p o d á ssa l a vezetőség ne m m o n d le azon jo g á ró l, h o g y szabadon d ö n ts ö n a v á lla la t ü g y e it é rin tő kérdésekben. 6. M ivel a m u n k a a d ó n a k nem áll m ó d já b a n be fo ly á s o ln i m in d e n tén yezőt, am ely e se tleges e lb o c s á tá s o k a t tesz szükségessé, a m e g á lla p o d á s a z t m o n d ja ki, h o g y az A eroplex m e g p ró b á l elke rü ln i m in d e n fé le n a g y o b b m é rté k ű e lb o c s á tá s t a jelen m e g á lla p o d á s érvényességi ideje alatt. M in d e n fé le létsz á m c s ö k k e n té s a m e g k ö te n d ő K ollektív S zerződésnek m e g fe le lő e n kerül vég reha jtásra . M in d k é t fél (RFM SZ és A ero plex) m in d e n t elkövet, h o g y a Kollektív S zerződést 1993. o k tó b e r 15-ig m egkösse. 7. A m u n k a a d ó vállalja, h o g y a jelen szerződéssel e lfo g a d o tt bé rem e lési c s o m a g nem ha szn á lh a tó az 1993. jú liu s 1. utá n fe lv e tt d o lg o z ó k bé reine k fedezetéül. 8. A m u n k a a d ó fo ly ta tja a d o lg o zó k képzését a m e g fe le lő szám ban és m ó d o n m in d e n típ u so n , h o g y kielégítse m in d a M ALÉV, m in d m ás m e g re n d e lő k igényeit. Az A ero plex tová bbra is felhasználja a m e glévő forráso kat, am e ly e k e t a vegyes vállala tra von a tko zó szerződések bizto sítana k, úgy a h o g y a z t az ig a z g a tó m e ghatározza . 9. A eroplex m e g e rő s íte tte a Lockheed A irc ra ft In te rn a tio n a l szándékát, m isze rin t ad ho c je lleg ű m űszaki tá m o g a tá s t b iz to s ít az A e ro p le xn e k az ü g yvezető ig a zg a tó kérésére. A seg ítségnyú jtás alapja a vegyes v állala tra von a tk o z ó szerződések rendelkezései. 10. Az A ero plex vezetősége kötelezi m a gát, h o g y to v á b b i h a rm a d ik fé ln e k vég zendő m u n k á t szerez. A z ú ja b b h a rm a d ik fé ln e k v é g zendő m u n k á k m egszerzése sikerének fü g g v é ­ nyében, az A ero plex szándéka az, h o g y m e g vizsg á lja a le h e tő s é g é t egy, a jövőb en alkalm azásra kerülő nyereségrészesedési rendszer tervének. 11. A fe le k k ö lc s ö n ö s e n kötelezik m a g u k a t, h o g y az 1 9 9 5 -ö s b é rtá rg ya lá so ka t 1994. n o vem be r 1-jén m egkezdik. 12. A fe le k k ijelen tik, h o g y az 1993. a u g u s z tu s 11-én m e g ke zd e tt bé rtá rg ya lá so ka t b e fejezettnek te k in tik , és a jelen m e g á lla p o d á s aláírása u tá n nem lépn ek fel eg ym á s felé követeléssel a bé rtá rg ya lá so k ese m énye ivel ka p cso la tb a n . 13. A jelen m e g á lla p o d á s az 1993. o k tó b e r 15-ig m e g k ö te n d ő K ollektív Szerződés kiegészítését képezi. Ennek b á rm in e m ű m egszegése, be ne m tartása a M u nka Törvénykönyvében m e g h a tá ro z o tt jo g i köve tkezm é nyeke t von ja m a ga után. 14. A m u n k a a d ó és m u n k a v á lla ló nevében a m e g á lla p o d á s t aláíró fele k m e g fe le lő fe lh atalm a zással bírnak. 15. E m e g á lla p o d á s m a g y a r és an g o l nyelvű vá lto za tá n a k aláírására e g y id ő b e n kerül sor. A m a gyar nyelvű m e g á lla p o d á s te k in te n d ő a hivatalosna k. 19 Az ACE 1994. m á ju s 31-én m e gkapta — a té rs é g b e n először — az FAA jo g o s ítá s á t am erikai la jstro m je lű B o e in g -7 2 7 , -7 3 7 és -7 6 7 típ u s o k karbantartá sára .

51

MAKÓ, CSABA-NOVOSZÁTH, PÉTER

PATTERNS OF FOREIGN INVESTMENT AND LABOUR RELATIONS (THE EXAMPLE OF THE MULTINATIONAL COMPANIES IN HUNGARY) Summary Foreign c a p ita l is p resent in th e cou ntry. The exp a n sio n o f m u ltin a tio n a l co m p a n ie s is p a rtic u la rly s ig n ific a n t if co m p a re d to o th e r c o u n trie s o f th e East C entral E uropean region. W here, a nd ex a c tly to w h a t e x te n t is n ő t kn o w n precisely. M o re or less a c c e p ta b le in fo rm a tio n is available o n ly a b o u t one o r tw o c h a ra c te ris tic s o f th e n e w ly re gistere d e c o n o m ic o rg a n isa tio n s of m ixed o w n e rs h ip , w h e re a s th e re is p ra c tic a lly no in fo rm a tio n a b o u t th e a lre ady e xistin g ones. There is even less in fo rm a tio n on w h a t is th e e x te n t o f c o n tro l exercised by th e fo re ig n e r over th e o p e ra tio n o f th e c om pany, irre s p e c tiv e o f the e x te n t o f the share in o w n e rs h ip rights. It is un kn o w n w h a t is th e ir in flu e n c e ove r th e na tio n a l e c o n o m y and th e society, one m ay o n ly guess w h a t is the in te rn á l life like in th e e c o n o m ic o rg a n is a tio n s o w n e d by fo re ig n e rs. T his lack o f in fo rm a tio n alsó plays a role in th e e x tre m is t ju d g e m e n ts o f such co m p a n ie s. Th ere is a n x ie ty th a t d ic ta to ria l rule w as in tro d u c e d in th e c o m p a n y w h e re th e e m ployee s have no say in an yth in g . A t the sam e tim e surveys o f na tio n a l v a lid ity in d ic a te th a t th e re are fe w e r strikes in the ir c o m p a n ie s , la b o u r re la tions are m ore stable, he nce in v e s tm e n t risks are sm aller, th a n in the m a jo rity o f th e p o s t-s o c ia lis t c o u n trie s . The sm a ll n u m b e r o f strikes do es n ő t in d ic a te th e lack of labour c o n flic ts b ú t th a t th e v a rie g a te d fo rm s (d ire c t and in d ire ct) o f e m ployee p a rtic ip a tio n favour " p e a c e fu l" s o lu tio n s . In Flungary th e tra d e u n io n s have so fa r provoked a strike o n ly o n c e in m u ltin a tio n a l c o m p a n ie s o p e ra tin g in th e cou ntry. T h is strike u n a m b ig u o u s ly sh o w s th a t the re p e a te d ex c lu s io n of th e e m ployee s fro m e s se ntial d e c is io n s (p riva tisa tio n ) fo rc e d th e em ployee s to in itia te strike even if th e y risked th e ir jobs.

52