MAKÓ CSABA-N O VO SZÁTH PÉTER
KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSI MINTÁK ÉS A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK (A MAGYARORSZÁGI MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK PÉLDÁJA) 1. A külföldi tőkebefektetések és a multinacionális vállalatok magyarországi térhódítása A szakértők között heves m ódszertani vita folyik arról, mekkora a külföldi tő kebehatolás Magyarországon. Ha csupán az ÁVÜ és ÁV Rt. által vezényelt privati zációt vesszük figyelembe, akkor mindössze tízszázalékos külföldi tulajdonlásról beszélhetünk. Ha a bankrendszeren keresztül bejövő m űködőtőke m értékét vizs gáljuk — ebbe beletartozik a zöldmezős beruházás, a tőkeem elés és a privatizáció is — akkor körülbelül 5,6 m illiárd dollár körüli összeget kapunk. Ám egyes szakér tők szerint ennél jóval tö bb külföldi tőke jö tt be az elm últ években az országba. A M agyar Nemzeti Bank által közzétett statisztikák ugyanis nem tartalm azzák a tá r gyi apportot, azonkívül nem kísérik figyelem m el a m ásodlagos tőkeügyeleteket, például a részvényeladásokat. Mások viszont úgy vélekednek, hogy a külföldi beruházások két típusát a portfólióberuházásokat, valam int a közvetlen tőkeberuházásokat, amelyeket m űködőtőke-beruházásoknak vagy m űködőtőke-kivitelnek, illetve -bevitelnek is szoktak nevezni, egyértelm űen meg kell különböztetni egym ástól, mivel egészen különböző szándékok m otiválják e két típus esetében a befektetőket. Az úgynevezett portfólióberuházások esetében a külföldi befektető állam pa pírokat vagy vállalatok által kibocsátott értékpapírokat vásárol, de nem törekszik arra, hogy tulajdonjogát az illető vállalat feletti ellenőrzésre használja fel. A p o rtfó lióberuházások elsőrendű m otívum a: a m egtakarítások jövedelm ező befektetése. A közvetlen külföldi beruházások esetén azonban a külföldi vállalatban szer zett tu lajdonjogot a befektető igyekszik az illető vállalat feletti ellenőrzés megszer zésére használni. Emellett a befektetők az esetek egy részében a külföldi vállalatok feletti részleges vagy teljes kontroll megszerzése révén egyéb célokat is el kíván nak érni. Ilyen cél lehet például egy zárt piacra való behatolás, jelentős piaci pozí ciók megszerzése, más esetekben a biztos beszállítói kapcsolatok kialakítása m o ti válhatja a beruházásokat. A külföldiek befektetéseit általában négy csoportba osztják az összehason lító elemzések. Az elsőbe: az ún. zöld mezős beruházás vagy ú j vállalat alapítása: a külföldi beruházó az alapoktól indulva építi fel vállalkozását, alakítja ki a cég kap
17
csolatrendszerét. Ezt a fo rm á t különösen a nagy cégek kedvelik, hiszen komoly tőkebektetést igényel, amire közepes, vagy kisméretű cégek nem képesek. Nagy hagyom ányokkal rendelkező vállalkozási, befektetési form a a m ár lé tező kü lfö ld i vállalat ellenőrzését biztosító tulajdonrész megvásárlása és ennek egyik legközkedveltebb m ódja a vegyes vállalat alapítás. A társasági törvény m eg jelenésével M agyarországon is fellendült a társaságalapítás, melyben jelentős számmal és nagy tőkével vettek részt külföldi vállalatok is, magyar cégek partne reként. Ugyanebbe a körbe tartozik a befektetések másik vonzó területe az állam i va gyon privatizációja. Jó lehetőségeket kínál arra, hogy a külföldiek tőkeerejükkel m egjelenjenek Magyarországon. A privatizációs tranzakciók keretében m egjelent külföldi tőke összértéke 1992 végéig 1,3 milliárd dollárra rúgott, azaz a külföldi be fektetéseknek közel 30 százalékát m otiválta a korábbi állami vagyon felvásárlása. A közvetlen beruházások harm adik m egjelenési form ája a kü lföldi vállalat nyereségének újrabefektetése, míg a negyedik: hitelezés vagy alaptőke-em elés az anyavállalat és kü lfö ld i leányvállalata között. Kétségtelen az, hogy jelentős különbségek vannak a befektetők szándékai között is. A kis- és közepes befektetők zöme korábbi term elési, kereskedelmi kap csolatokra építkezik. Ezek többnyire tartós, de gyakran szolid jövedelmezőségű vállalkozások. A nagybefektetők — elsősorban a m ultinacionális cégek — üzleti m eg fon to lásaiban általában a hosszabb távú m egtérülési szem pontok dom inálnak: a m eg term elhető, kivihető profit nagysága, a kívánt piaci részesedés megszerzése fo n to sabb a rövid távú befektetési, adó- és kereskedelempolitikai kedvezményeknél. Jelenlétük a m agyar gazdaságban alapvetően a piacszerzésre — m árm int a volt szocialista országok piacainak megszerzésére — irányul, de ezen belül is többféle m agatartás figyelhető meg. A fogadó ország számára legkevésbé kedvező, am ikor a m ultinacionális vál lalat egyértelm ű célja a kellem etlenkedő konkurenciától való megszabadulás, am i kor a piacot és a term elői kapacitás felvásárlását, a hazai term elés leállítása vagy kiszorítása kíséri. A kelet-közép-európai országok esetében igen gyakori az a törekvés, hogy a m ultinacionális vállalat megveszi a term elést és azt saját „le v e te tt" technológiájá val továbbfejlesztve jelenik meg a hazai és rem énybeli kelet-európai piacokon. Jelentősen ritkább, de a fogadó ország számára lényegesen kedvezőbb, am i kor a befektető ugyancsak piacot vesz, de ez új, korszerű term elési módszerek m eghonosításával és üzleti térnyeréssel is együtt jár (ez tö rté n t többek között A General M oto rs szentgotthárdi üzemének létesítése és a Ford Hungária Kft. m eg alakításakor is). „ A legkorszerűbb japán, nyugat-európai és észak-amerikai beren dezésekből állították össze a két gépsort. Bár a Ford gyakorlatában természetesen előfordul, hogy az egyik üzemből áttelepítik a feleslegessé váló gépeket egy m á sikba, a székesfehérvári gyárba csak új gépek ke rü ltek" (Figyelő■ 1994. május 19. 28. o.)
18
Még kedvezőbb, ha a gyártás korszerűsödését, a termékszerkezet m egújítá sát a hazai beszállítói kör jelentős bővítése is követi (m int például a M agyar Suzuki Rt. esetében). Míg a m ultinacionális befektetések közül a fogadó országok számára leg inkább kedvező, am ikor a befektető a gyártásfejlesztést, a term ékfejlesztést, valam int a K + F tevékenységet is a fogadó országba telepíti, illetve a m eglévőt fejleszti. Ugyanakkor jelentős a különbség a m ultinacionális befektetők között a te kin tetben, hogy az általuk létrehozott vagy ellenőrzött vállalat term ékeit milyen pia cokra szánják. Egyes m ultinacionális vállalatok szinte kizárólag a hazai piacokra koncentrálnak, ez elsősorban az olyan cégekre jellemző, amelyek term ékei eseté ben a versenyben nagy szerepe van a hirdetéseknek, reklámoknak. Az az érdekük', hogy olyan közel kerüljenek a fogyasztókhoz, amennyire csak lehetséges, hogy a term ékeket és a róluk szóló reklám okat a legm egfelelőbben tudják a helyi ízléshez és a nemzeti piac specifikus vonásaihoz hozzáigazítani (pl. sörgyárak, m osó- és tisztítószer gyártók stb.). A m ultinacionális vállalatok egyik másik csoportja számára nem feltétlenül és kizárólag csak a fogyasztókhoz való közelség az elsődleges szempont. Ezek szá mára nem elsősorban a m agyar piac, hanem Kelet-Közép-Európa m int régió jelenti a legfontosabb vonzerőt (például az amerikai Lockheed c é g ).1 A m ultinacionális befektetők egy harm adik, M agyarországon még jelenleg legkisebb csoportját azok a vállalatok alkotják, amelyek fejlett országokbeli piaci pozícióik általános ja vítását is várják a term elésük gyártásuk, esetleg fejlesztési tevékenységük kihelye zésétől (ide tartozik a M agyar Suzuki Rt. is).2 Nehezen becsülhető meg a vegyes vállalatok köre is. Hivatalosan 1993 vé géig, Magyarországon 19 7 22 közös vállalat jö tt létre. De ebbe a száz százalékban külföldi tulajdonú cég éppúgy beletartozik, m int az a kft., am elynek néhány száz ezer forintos befektetéssel kültagja egy külföldi cég. A KSH adatai szerint az összes vegyes vállalat 37 százaléka éppen csak eléri a kft.-alapításhoz szükséges 1 m illió forintos alaptőkét. A külföldi érdekeltségű vállalatok alapító vagyonában a külföldi tőkebefek tetés aránya 1991 óta növekvő tendenciát m utat, igaz lényegében ez annak tu d ható be, hogy az egy cégre ju tó külföldi tőke értéke kevésbé csökken, m int az egy újonnan alapított vegyes vállalatra ju tó alapítói vagyon értéke. Az egész keletközép-európai térségre jellemző az a M agyarországon is tapasztalható jelenség, hogy a kezdeti évekhez képest nő a külföldi részarány, illetve visszaszorulóban van a vegyes vállalatok alapítása, s egyre több a felvásárlás, valam int a zöldmezős beruházás. M indam ellett a magyarországi befektetések sajátossága, hogy szá m os nagy értékű, több százmillió dolláros beruházás valósult m eg.3 A magyarországi újonnan m egalakult vegyes vállalatok számának és a köz vetlen nemzetközi tőkebefektetések állományának alakulását illusztrálják a követ kező adatok:
19
K ülföldi m ű k ö d ő Pénzben be érkezett Évek
Vegyes vá lla la to k szám a
m ű k ö d ő tő k e á llo m á n y (m illió do llá r)
1989 1990
1 879
215
5 693
1991
11 3 3 5
569 2107
1992 1993
15 4 3 6 19 7 2 2
3424 5576
tőkeállom ány, Pénzben és a p ha a fizetési m érleg p o rtb a n beérkezett szerint nem m ű k ö d ő tő k e re p a triá lt p ro fito t á llo m á n y (becslés) újra be fektették (m illió do llá r) (becslés) (m illió dollár)
_
_
1200 3000
1200 3100
4500 6700
4800 7400
Forrás: M N B és KSH
Csak az újonnan bejegyzett vegyes tulajdonú gazdasági szervezetek egy-két jellem zőjéről (alapítói vagyon, külföldi részarány) rendelkezünk többé-kevésbé el fo gadható inform ációkkal, míg a már létező szervezetekbe tö rté n t külföldi tőkebe fektetésekre, valam int az időközi tőkem ozgásokra (emelés, leszállítás) más nem. Még kevésbé vannak ism ereteink arról, hogy az egyes vállalatok esetében a befek tetés, a szerzett tulajdonjog m értékétől függetlenül milyen mértékű a külföld befo lyása a vállalat m űködésének ellenőrzésében. Nem ismerjük hatásukat a nemzetgazdaságra, a társadalom ra, csak sejtéseink vannak a külföldi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek belső életéről.4 M egbízható adatokat ebben a vonatko zásban leginkább a m ultinationális cégekről kaphatunk: ám ezeknél is inkább a be fektetés, illetve a tulajdonlás mértéke a nyilvános, míg például a működés tényle ges haszna hom ályban marad. (Az elszámolóárak és a leányvállalatok révén a m u ltik m indig abban az országban m utatnak ki nyereséget, ahol a legkedvezőbbek az adózási feltételek.) Az Állam i Vagyonügynökség által 1992-ben közölt adatok szerint M agyaror szágon az Egyesült Állam ok beruházásai dom ináltak (2 9 % ), majd Németország (2 0 % ), Ausztria (14%) és Franciaország (7% ) következett. A tavalyi részleges adatok alapján valószínűsíthető, hogy a legnagyobb befektetővé Németország lé pett elő, am elyet Ausztria, az Egyesült Állam ok, Olaszország és Franciaország kö vetnek.5 Az egykori szocialista országok közül a legtöbb kü lföldi befektetést Magyarország vonzza magához. Ebben kétségtelen szerepet játszik az elm últ évtizedek reform vonulata. Itt volt a térségen belül a legkorszerűbb a társasági jog, a bankrendszer, a tőkepiac. A befektetők számára vonzó a m unkaerő képzettsége, to vábbá a nyugat-európaihoz képest kisebb bérek és az alacsonyabb infrastuktúrafejlesztési költségek. S bár a tavalyi esztendő adatai azt m utatják, hogy kitüntetett pozíciónk gyengül — a tő keim po rt szem pontjából Lengyelország, Csehország és Szlovénia felzárkózni látszik, relatív előnyünket azért még m indig őrizzük.
20
A befektetések elsősorban Magyarországra, Csehországba, Lengyelor szágba és Szlovéniába irányulnak, de az egy főre jutó külföldi befektetéseket te kintve még Szlovákia is ebbe a csoportba tartozik. Ugyanakkor Bulgária, Románia és Ukrajna iránt az érdeklődés jóval kisebb. M indam ellett a kelet-közép-európai országok között nemcsak m ennyiségi különbségek m utatkoznak a külföldi tőkebefektetések tekintetében, hiszen pél dául Csehország egyértelm űen a porfólióberuházások dom inálnak, ellentétben Magyarországgal vagy Lengyelországgal, ahol inkább a szakmai befektetők van nak jelentős többségben.6 A külföldi működőtőke-beruházások növekedése (flow) Kelet-Közép-Európában A k ü lfö ld i m ű k ö d ő tő k e -b e ru h á z á s o k növekedése (m illió USD) 1991
1992
1993
53
130 13 0 240 280 830 1210 1317
350 200 221 520 1100 1100 2000
700
700
4837
6191
1989
1 9 90 20 20
S zlovénia
5 10 20 10 60 10 120 163
311 500
100 470 200 1538 600
Ö sszesen
398
1173
3248
S zlovákia Bulgária Rom ánia Ukrajna Lengyelország C sehország M a gyaro rszág
18 50 88 166
100 187
Forrás: E ast— W e s t tn v e s tm e n ts a n d J o in t-V e n tu re s , UN ECE, G eneva, 1 9 8 9 — 1 9 9 3
Ugyancsak kevés inform ációval rendelkezünk arra nézve, hogy a külföldi be fektetők milyen jellegű és milyen m értékű változásokat hoztak az ellenőrzésük alá tartozó vállalatok életében. M agyarországon a külföldi tőke részvételével létesített beruházások többsége közös vállalat — napjainkig — legfeljebb a tulajdonosi struktúrákat változtatta meg, a gazdálkodási folyam atokat (reálfolyam atokat) ke vésbé. Igaz azonban az, hogy az igazi „m ű k ö d ő tő k e " akkor jelenik meg, am ikor a tulajdonvásárlást követően, alaptőke emelés form ájában a term előkapacitások bővítésére is sor kerül. (Például, a Chinoin-részvények 4 0% -án ak a Sanofi francia cég által tö rtén t megvásárlása csupán a m agyar gyógyszergyár tulajdonosi struk túráját m ódosította az első lépésben. A következő lépésben végrehajtott alaptőke em elést képviselő 10 m illió dollár járult hozzá a term előkapacitások fejlesztéséhez. Hasonló m inta érvényesült a Tungsram Rt. részvényeinek a General Electric által történő megvásárlásakor is). A külföldi tőke magyarországi szerepének értékelésekor, a M unkaügyi Kap csolatokra gyakorolt hatásának elemzésénél indokolt különbséget tenni az előbb em lített „k é tlé p cső s" tőkeberuházás, valam int az ún. zöldmezős beruházások fo r májában létrehozott gyártókapacitások között, mivel előbbinél a vállalat tevékeny 21
ségének jellem zői egy hosszabb folyam at eredm ényeként alakíthatók csak ki. (Az előbbire jó példák a Malév és a Lockheed vagy a Dunaferr és a Voest Alpine közös vállalata, míg utóbbira a General M otors Szentgotthárdban létesített Opel Autógyára vagy a japánok által létrehozott M agyar Suzuki Autógyár Eszter gom ban.) A m ultinacionális vállalatok magyarországi m egjelenését a közvélemény ál talában pozitívan értékeli. A szakemberek számos kérdést vetnek fel, aggodalm at fogalm aznak meg a m ultinacionális vállalatok megjelenésével kapcsolatban. Az aggodalm ak gyakran m egalapozottak, m áskor hiányos ismereteken alapszanak és ideológiai színezetűek (például tönkreteszik a nemzeti ipart). A leggyakrabban el hangzó aggodalm ak a piacvásárlással, a nemzetközi piacokon megjelenő magyar term ékek kiiktatásával, a korábbi KGST-piacokon kiépített m agyar pozíciók tönkre tételével kapcsolatosak. A teljes kép kialakítása érdekében utalnunk kell azokra az értékelésekre is, amelyek a term elési kapacitások fejlesztése form ájában új m un kahelyek létesítését, a technológia fejlesztését, a szolgáltatási szektor korszerűsí tését, a vezetési és irányítási módszerek m odernizálását a nemzetközi cégek m eg jelenésének tulajdonítják. Sokak szerint a dilem m a lényege az, hogy a külföldi befektetések m ellett és sokszor ellenére m ennyire képesek m egerősödni a m agyar vállalatok, a hazai tulajdonos réteg. M ások ezzel szemben úgy vélik, hogy az a fontos kérdés, hogy a beáramló külföldi tőke képes-e beindítani a hazai felhalmozási folyam a to kat avagy a külföldi beruházások kiszívják a profitot, illetve tulajdoni hánya duknál nagyobb m értékű ellenőrzés alá vonják a gazdaságot. (A latin-amerikai típusú, illetve a délkelet-ázsiai típusú forgatókönyvre számíthatnak-e a térség országai?) Számos szakértő és politikus véleményével ellentétben a m agyar lakosság külföldi tőkével szembeni véleménye, beállítottsága inkább pozitív, de változó. A M odus Kft. Közvélemény-kutató Kft. 1992 és 1993 m árciusában közvélemény kutatást fo ly ta to tt a külföldi tőke magyarországi szerepének megítéléséről {Lengyel—Linczow ski 1993). Például 1992 tavaszán a megkérdezettek több m int egyharm ada fenntartások nélkül egyetértett a külföldiek magyar vállalatokban való tőkerészesedésével, egy évvel később (1993) már kevesebb, m int egyne gyede nyilatkozik ebben a szellemben. A külföldi tőke m agyar gazdaságban való m egjelenését tám ogatók főként a fiatalabb, iskolázott (középiskolát és egyetem et végzettek) és fővárosi lakosok kö zül kerülnek ki. A külföldi tőke m agyar gazdaságban való részvételét elutasítók az idősebb (60 év felettiek) korosztályából, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a falusi lakosság köréből verbuválódnak. A külföldi tőkeberuházások gazdasági — elsősorban a beruházásnövelés, a jövedelem és profitnövekedés területén érzékelhető — hatásait a m agyar lakosság növekvő arányban kedvezőnek tartja. Kevésbé kedvezőnek m inősítik a m unkahely terem tő szerepét, egyértelm űen kedvezőtlennek értékelik viszont az ország gazda sági fejlődésére gyakorolt hatását.
22
Érdemes részletesebben is m egism erni azoknak az értékeléseknek a m ód o sulását, amelyek a külföldi tőke bevonásával m űködő cégek előnyeit m éltatják. Lásd részletesebben erről az alábbi táblázat adatait: Kérdés: Mi az előnye a külföldi tőke bevonásával működő cégeknek? Előnyök
1992
1993
T ö b b tő k é t vonz Elősegíti a te c h n o ló g ia fe jlő d é s é t
1 4 ,9 17,1
4 0 ,8 3 1 ,3
S egíti a gazdasági fe le m e lk e d é s t N öveli a piaci részesedést Ja vítja a m u n k a m o rá lt Uj m u n k a h e ly e k e t te re m t
1 3 ,7
1 2 ,6 1 8 ,7 1 0 ,3 1 6 ,4
N a g yo b b jö v e d e lm e t eredm é nyez N a g y o b b p ro fito t ere d m é n ye z
8 ,0 4 ,0 1 0 ,7 4 ,4 2 ,5
1 4 ,5 1 6 ,4
Forrás: (L e n g y e l— L in c z o w s k i 1 9 9 3 ).
De nemcsak a fogadó ország lakosságának a véleménye változó, hanem a külföldi befektetők megítélése is az. N em régiben az MTA Világgazdasági Kutatóin tézete a Magyarországon tevékenykedő nyugati tőkeberuházások körében végzett közvélemény-kutatás alapján külön is vizsgálta: mi készteti a nyugati cégeket be fektetésekre Kelet-Közép-Európában? Ebből többek között kiderült, hogy alapve tően a piacbővítési törekvések, az olcsó keleti m unkaerő és az újonnan iparoso do tt ázsiai országok versenyétől való félelem hajtja a nyugatiakat a régió országaiba. A befektetők számára kizárólag a közép-európai térség kínál új piacot legin kább a fogyasztási cikkek területén. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és M a gyarország 65 m illió fogyasztóval olyan nagyságrendű új piac, am ely sehol m ásutt nem található a világgazdaságban. M ásfelől a nyugati gyártótevékenység m egho nosítása Kelet-Közép-Európában sok előnnyel kecsegtet. Az alacsony m unkabér m ellett fontos szempont, hogy az egyéb költségek, például az ingatlanárak vagy a közüzemi díjak is lényegesen alacsonyabbak ebben a térségben, m int bárhol másut Nyugaton. Az ázsiai exportinvázió ellen egyre többen úgy védekeznek, hogy a gyártóte vékenységük egy részét Kelet-Közép-Európába helyezik át a term elési költségek le szorítása végett. E folyam at már m egkezdődött és Magyarország e tőkeim portban egyelőre nem áll rosszul, a befektetők regionális központnak, egyfajta ugródeszká nak tekintik. A Deloitte & Touche tanácsadó cég budapesti irodája m integy 3 0 0 vegyes és tisztán külföldi tulajdonú cég körében végzett felmérése szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarországi közvetlen tőkebefektetések egyik fő mozgatója a régió piacainak elérhetősége. Magyarország régióközponti szerepének erősítéséhez a már m egkötött kereskedelmi egyezmények, valam int a szállítási lehetőségek to vábbi javítására lenne szükség a külföldi gazdasági szakemberek szerint. A m egfe
23
lelő kereskedelempolitika m ellett a m agyar befektetési piac vonzereje viszonylag gyorsan növelhető lenne m agasabb színvonalú nemzetközi bankkapcsolatok ki építésével, valam int a vámeljárások egyszerűsítésével — m utatja a felmérés. A közvetlen külföldi tőkebefektetőket riasztják a magyarországi magas ka m atlábak és az infláció. A p olitikai stabilitást Magyarország egyik legnagyobb erősségének tekintik a befektetők. Számos válaszadó nehezményezte, hogy az ed digi befektetés-ösztönzés túlzottan a privatizációhoz kötődik és kevésbé a zöldme zős beruházásokhoz. A megkérdezettek úgy gondolják, a jó befektetés-ösztönzés kétirányú, s a befektetők jellege szerint tagozódik: a központi korm ányzatnak a m ultinacionális befektetőket, a helyi önkorm ányzatoknak és egyéb szervezeteknek pedig a földraj zilag közelebb fekvő térségek cégeivel való kapcsolatépítést, a kis- és középvállala tok erőteljesebb szerepvállalását kellene ösztönözniük.
Kérdés: Mire kellene koncentrálnia a magyar kormánynak ahhoz, hogy a jövőben több legyen a külföldi befektetés? (R ea gálá sok az összes válaszadó százalékában) K ié p íte tt in fra s tru k tú ra
80
A la c s o n y a b b nyereség adó és tá rs a d a lo m b iz to s ítá s i járu lék
68
F ejlettebb gazdasági szabályozórendszer
53
K edvezőbb beruházási ösztö nzők Intenzíve bb be fektetésösztö nzés
45
K épzettebb m u nkaerő
18
H a tá sosabb k u ta tá s i-fe jle s z té s i ösztö nzők
17
J o b b pia c ra ju tá s i le h e tő sé g e k h a rm a d ik országokb an
15
R u g a lm asa bb a lk a lm a z o tti k a p c s o la to k
11
Egyéb tényezők
11
30
Forrás: D e lo itte & Touche
2. A munkaügyi kapcsolatok fejlődése, a multinacionális vállalatok Általánosan m egfogalm azott pozitív vagy negatív beállítottságoktól elte kintve, napjainkban viszonylag kevés rendszerezett ism erettel rendelkezünk a m ul tinacionális cégek magyarországi tevékenységéről, ezen belül emberi erőforrás politikájáról, és ezzel összefüggésben a m unkaügyi kapcsolatokról (OECD Seminar 1993). Például a szakszervezetek közül egyedül a Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vas-, Fém és Villam osenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) készített „ h á z i" felm érést a külföldi tulajdonban lévő vállalatok vezetésének szakszerveze tekkel kapcsolatos m agatartásáról. Tapasztalataik szerint a szakszervezettel szem beni beállítottságok változatosak. 24
A korábbi, állami nagyvállalatok „kivásárlásával" (privatizációjával) létreho zott vegyes vállalatok vezetése elismeri a „készen ta lá lt" szakszervezeteket. Pozitív beállítottságot tanúsítva, partneri kapcsolatok kiépítésére törekszik a m unkaválla lók érdekképviseleti szervezeteivel. A középméretű vállalatok „kivásárlása" vagy az ún. zöldmezős beruházások révén alapított vegyes vállalatok esetében a válla latvezetés megkérdőjelezi a szakkszervezetek létjogosultságát, nem ismeri el azo kat legitim társadalmi partnerként. A munkavállalókkal való kapcsolatokat természetesen fontosnak tartják, úgy vélik, hogy a munkavállalói részvétel intézményei (például az Üzemi Tanács) p óto l ják a szakszervezetek szerepét. A vegyes vállalatok harm adik csoportjába tartozó vállalatvezetés közömbös a m unkaügyi kapcsolatok bárm ely típusával szemben. Nem tartja fontosnak a munkavállalókkal való kooperatív kapcsolatokat, illetve az azok létrehozását és fenntartását biztosító intézmények kiépítését. A következő táblázat jól illusztrálja, a vegyes vállalatok vezetésének szakszervezetekkel kapcso latos beállítottságait:
A cég m egnevezése
K ülföldi tu la jd o n o s n e m zetiség e
Létszám
olasz svéd fra n cia s v á jci ném et ném et
1500 2500 6 0 0 -7 0 0 600 600 2 0 0 -3 0 0
olasz fra n cia ném et am erikai japán osztrák am erikai
50 17 0 250 500 500 10 0 6 0 0 -7 0 0
osztrák
700 2 0 0 -3 0 0 1 5 0 -2 0 0 550 100
(fő)
1. Pozitív beállítottságú: 1 .1 . 1 .2 . 1 .3 . 1 .4 . 1 .5 . 1 .6 .
Ganz A n saldo E lektro lu x-Le hel Ganz M é rő g y á r Kft. ABB Láng Packard Elektrik Laing G é p g y á rtó Kft.
2 . Negatív beállítottságú: 2 .1 . 2 .2 . 2 .3 . 2 .4 . 2 .5 . 2 .6 . 2 .7 .
GB Ganz T ü z e lé s te c h n ik a i Kft. C om a sec R espirator K norr Brem se G enaral M o to rs H ung ary M a g ya r S uzuki Rt. Célba Kft. O rosházi M ezőgép
3. Közömbös beállítottságú: 3 .1 . 3 .2 . 3 .3 . 3 .4 . 3 .5 .
S iem en s-T e rta Kft. S c h m id t und B ender M O M H u n g a ry O ptika i Kft. M a g n e te k H ung ary V illa m o s g é p g y á r Kft. K rom berg és S c h u b e rt Kft. BRG ELSA Kft.
ném et a m erikai osztrák h o lla n d
Forrás: Vasas S zakszervezeti S zövetsé g elem zése, 1 9 9 4 . ja n u á r
A m unkaügyi kapcsolatok szem pontjából kétségtelenül kedvezőtlenebb azon külföldi vállalatok helyzete, amelyek nem „zö ld m e ző s" beruházásként ind ul nak, hiszen az esetleges technikai, technológiai fejlesztések m ellett jelentős ener 25
giát kell fordítaniuk az „ö rö k ö lt" m unkaügyi feltételek, az alkalm azottak között kia lakult viszonyok, szokások és értékrendek korszerűsítésére is. Emellett számolniuk kell a honi dolgozók vagy éppen a m enedzsment, a társadalm i környezet változá sokkal szembeni ellenállásával is. M indazonáltal a „zö ld m e ző s" beruházást végrehajtók is kerülhetnek nehéz helyzetbe, m in t azt a General M otors szentgotthárdi gyárában 1992 novemberé ben lezajlott események is alátám asztják.7 Azonban ennek ellenére a külföldi ér dekeltségű vállalatainknál csak igen kis számban fordultak elő feloldhatatlan fe szültségek a vezetők és a dolgozók között. Például a bérkövetelések is egy kivételével sztrájk kirobbanása nélkül békés tárgyalások útján orvosolhatónak bi zonyultak. M egállapításunkat alátámasztja a Malév és Lockheed közös vállalatának az Aeroplex Kft.-nek az esete is, hiszen igen súlyos előzmények, a m unkavállalók lé nyeges (privatizációs) döntésekből való ism ételt kirekesztése eredményezte azt, hogy a dolgozók m unkahelyüket is kockáztatva és részben azért harcolva sztrájkot kezdeményezzenek. Kétségtelen persze az is, hogy a külföldi vállalatok, a m ultinacionális vállala to k beilleszkedése a magyar társadalmi-gazdasági környezetbe nem konfliktusm entes és nem kétséges, hogy az „e g yü ttd ö n té s re " törekvő dolgozói érdekvéde lem kevéssé vonzó a nyugati befektetők számára, elvégre tagadhatatlanul azért is helyezik át az olcsó bérű Közép- és Kelet-Európába term elésüket, hogy jelentős árelőnyre tehessenek szert. Ezt támasztja alá, hogy a Nemzetközi Vállalatok M a gyarországi Társasága (Hungárián Assoxiation of International Companies, HAIC), am ely egyebek m ellett a Philips, a Coca-Cola, a Ford, a General Electric-Tungsram, a Suzuki a Henkel, az Unilever és az United Technologies óriásvállalatok érdekelt ségeit töm öríti, a Munka Törvénykönyve az üzemi tanácsok jogosítványaira vonat kozó néhány pontjának m egváltoztatását tartja szükségesnek (lásd H eim er 1993, Kasriel 1993). A Szövetség tagjai szerint a dolgozói érdekképviseletekkel való kap csolatokat nagyban nehezíti, hogy nem különül el kellőképpen a szakszervezetek és az üzemi tanácsok hatásköre. Emiatt nem teljesen egyértelmű, hogy a m enedzsm entnek m elyik érdekkép viselettel m iről és milyen m élységben kell tárgyalniuk. A többszörös egyezkedési idő a hatékonyságot és a nemzetközi versenyképességet ronthatja. Ezért a szerve zet a m unkaügyi m iniszterhez fo rd u lt a M unka Törvénykönyve üzemi tanácsokra vonatkozó átvilágításáért és pontosításért. Ezzel szemben a vasas szakszervezet véleménye az, hogy a munkavállalók jogainak m egnyirbálását jelentené, ha a m ul tinacionális vállalatok magyarországi szervezete m indenkori igényeinek m egfele lően változna időről időre a M unka Törvénykönyve. Dolgozatunkban, a m unkáltató és a m unkavállalók viszonyában érvényesülő társadalmi-szervezeti kapcsolatok azon elem eit igyekszünk bem utatni, amelyek a m unkahelyi konfliktusok kezelésében fontos szerepet játszanak. A külföldi tőkerészvétellel létrehozott közös vállalatok csoportosítása többféleképpen képzelhető el, a m unkaügyi kapcsolatok vizsgálata szem pontjából az ún. zöldmezős beruhá
26
zások form ájában, valam int az egykor állami tulajdonú vállalat kivásárlása útján létrehozott közös vállalatokat célszerű m egkülönböztetni. Az első esetben a vállalat társadalmi-szervezeti viszonyait, s ezzel összefüg gésben a m unkaügyi kapcsolatokat szinte a „s e m m ib ő l" kell létrehozni. A másik esetben, a tulajdonosváltást kísérő szervezeti változások során a m unkaügyi kap csolatok partnereinek — a vállalatvezetésnek és a szakszervezetnek egyaránt — számolni kell a korábban érvényesülő érdek- és hatalm i viszonyok átrendeződésé vel járó társadalmi konfliktusokkal, valam int az azoktól elválaszthatatlan társa dalmi és kulturális tradíciókkal. A m ultinacionális vállalatok ún. zöldmezős beruházás form ájában való m eg jelenésének és m űködésének illusztrálására a M agyar Suzuki Rt. működésének bem utatását választottuk. A továbbiakban az egykor kizárólag állami kézben lévő magyar vállalatban való külföldi tőke szerepének bem utatására a Malév és a Lock heed részvételével létrehozott Aeroplex Kft.-nél érvényesülő m unkaügyi kapcsola tok néhány jellemzőjével kívánunk foglalkozni, (zárójelben szeretnénk m egje gyezni, hogy a m ultinacionális cégek m űködéséről tájékoztató inform ációk rend kívül hiányosak és nehezen hozzáférhetők a társadalom kutatók számára.) A két vállalati eset bem utatása e lő tt ism ertetjük a M agyarországon és a többi egykori szocialista országban a külföldi tőkebefektetések alakulását, valam int a magyar m unkaügyi kapcsolatok fejlődésének fontosabb jellem zőit.
3. A vállalati szintű munkaügyi kapcsolatok általános jellemzője: a kooperáció A m unkaügyi kapcsolatoknak a m ultinacionális cégeknél kiépülő m intáinak ism ertetése előtt, vázolni szeretnénk azokat a sajátosságokat, amelyek a vállalati gazdálkodásban való szakszervezeti részvételt a 90-es évtized elején jellemzi. M egállapításaink azoknak a vizsgálatoknak a tapasztalatain alapszanak, am elyet a Japán M unkaügyi Kutatóintézet 1992 nyarán, illetve 1993 tavaszán M agyarorszá gon végzett (J. I. L. 1993). A kutatás legfontosabb tapasztalata: annak ellenére, hogy a politikai rend szerváltás (1990) nyomán kialakuló nagyszámú szakszervezeti konföderáció viszo nyára a változó erősségű politikai, ideológiai és személyi rivalizálás nyomta rá a bé lyegét, vállalati szinten m ind a szakszervezetek között, m ind a m unkáltatók és a szakszervezetek kapcsolataiban a kooperáció dom inál. Az együttm űködési viszonyok, a gazdaságra jellem ző strukturális és konjukturális visszaesés (recesszió) feltételei között kedvezően befolyásolják m ind a munkavállalói érdekvédelmet mind pedig a vállalatok túlélési esélyeit. A szakszer vezetek és a m unkáltatók vállalati szintű együttm űködése hosszú m últra tekint vissza Magyarországon és elválaszthatatlan a szocializmus feltételei között a m u n kavállalókra jellemző ún. duális lojalitás tradíciójától (Makó 1987). ' Ennek jelentése: a m unkavállalók a vezetést és a szakszervezetet egyaránt tá mogatják. A vezetők és a m unkavállalók (szakszervezet) érdekkoalícióba tö m ö rü l
27
tek a központi erőforrások elosztásáért folyó harcban a központi szervekkel, sőt gyakran azokkal is szövetkezve. A vezetők és a munkavállalók gazdasági érdekei nek közösségén nyugvó kooperatív kapcsolatok jellem ezték a vállalati szintű m un kaügyi kapcsolatokat a többi egykori szocialista országban is. Például Lengyelor szágban: „... a dolgozói kollektíva ( a vezetők és dolgozók együttese) szolidárisán lépett fel a külső környezettel szemben, azonos érdekeik voltak az erőforrások ma xim álásában és a teljesítm ények m inimalizálásában. Ez a két tényező határozta m eg a vezetők és a m unkavállalók viszonyában érvényesülő kooperatív emberi ka pcso la to kat" (Tatar 1994: 11.). A Japán M unkaügyi Kutató Intézet (J. I. L.) által végzett vizsgálatban (nem zeti m intában) szereplő vállalatok döntő többségében (85 % ) tevékenykedik vala milyen munkavállalói érdekképviselet, közülük legnagyobb befolyással a m egújult régi szakszervezeti konföderáció (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, MSZOSZ) rendelkezik. A felmérésben szereplő vállalatok (szám szerint 4 4 6 cég) tö b b m int egynegyedében a vállalatvezetés készségesen tárgyal a vállalatnál elő fo rd u ló szakszervezetekkel csupán töredékük (9% ) tárgyal kizárólag a legerősebb m unkavállalói szervezettel. M unkaügyi viták A v ita tárgya A v á lla la t átszervezése A p riv a tiz á c ió vé g re h a jtá s a A m u n k a v á lla ló i tu la jd o n lá s bevezetése A m u n k a h e ly bizto nsága B érkérdések B éren kívüli ju tta tá s o k M u n k a re n d , m ű szakbeo sztás M u n k a id ő (tú ló ra ) E lbo cs á tá s k o ri ju tta tá s o k
19 90 e lő tt
19 90 -b e n és utána
96
/1 1 7 /1 1 4
30 24 85 245 196 84 84 39
/1 0 9 /1 7 5 213 15 8 54 64 /1 2 2
A vállalati szintű m unkaügyi viták szerkezetében, a privatizáció és a gazda sági recesszió együttes hatására figyelem rem éltó változások történtek. A szocia lizmusra jellem ző szociális foglalkoztatás feltételei között, a m unkaügyi viták d ön tően a bérek és a béren kívüli juttatások, valam int a munkaszervezet (pl. m unkarend, túlóra, m űszakbeosztás) m űködését kísérték. Ezzel szemben napjainkban, a vállalatvezetés és a szakszervezetek tárgyalá sain változatlanul fo ntos bérkérdések m ellett a privatizációval, a vállalatok átszer vezésével és ezekkel összefüggésben a foglalkoztatás biztonságával, illetve az el bocsátás körülm ényeivel (pl. végkielégítés) kapcsolatos kérdések kerültek a viták középpontjába. A szakszervezetek a vállalati vezetéssel napjainkban is készek az e gyü ttm ű ködésre, ez a kooperatív m agatartás még olyan problém ák esetén is m egfigyel hető, m int a létszám csökkentés. Például a MSZOSZ-hez tartozó szakszervezetek
28
közül mindössze 20 utasította el a létszám csökkentést, döntő többségük (994 el fogadta és ugyancsak jelentős számuk (64) még tám ogatta is. A kritikusnak tekin tett, elsőként m egalakult önálló szakszervezet, a D em okratikus Szakszervezetek Országos Szövetsége (Liga) tagszervezetei közül is m indössze egy utasította el a létszám leépítést, míg a többi beletörődő vagy tá m ogató beállítottságot képviselt az országos m intában szereplő vállalatoknál m űködő szakszervezetek körében. Országos és helyi szinten egyaránt a nyílt konfliktusok alacsony szintje jel lemzi a m unkaügyi kapcsolatokat. A szakszervezeteket az együttm űködési kész ség jellem zi, ami kivételes a régióban. A sztrájkok és a sztrájkban résztvevők száma M agyarországon jóval alacsonyabb, m int például a piacgazdaság építésé ben élenjáró Lengyelországban. Sztrájkok Magyarországon és Lengyelországban A s ztrá jko kb a n részt vevő k szám a (ezer fő)
S ztrájko k szám a O rszág
M agyaro rszág Lengyelország
1991
1992
1993
1991
1992
1993
3 305
10 6362
17 7362
25 221
2 5 -3 0 730
20 382
Forrás: Csaba M a k ó — Á g n e s S im o n y i: P a rtic ip a tio n on Firm level in th e T ra n s fo rm a tio n Process. Pa per prepared fó r th e X lllth W o rld C ong ress o f S o c io lo g y , RC N o. 10. S ession 7. B ielefeld , G erm an y, 1 8 - 2 3 J u ly 1 9 9 4 .
A sztrájkok alacsony száma nem a munkahelyi konfliktusok hiányát jelzi, ha nem arra utal, hogy a munkavállalói részvétel változatos (közvetlen és közvetett) fo r mái kedveznek a „b é ké s" megoldásoknak. A sztrájkokat az esetek többségében, a munkavállalók körében a vállalatvezetés „n e m kooperatív" magatartása váltotta ki. ________________________ - 'b-kkroj_________________________________________ S z in te tiku s be ruházási fa k to r 1 9 9 3 . jú liu s Egykori NDK
1 9 9 4 . ja n u á r 1 ,8
M agyaro rszág Cseh Köztársaság
2,1 2 ,8 3 ,0
Lengyelország Szlovákia
3 ,2 3 ,7
2 ,5 2 ,7 , 3 ,0 3 ,2
3 ,8
—
4 ,0 4 ,0
—
Szlovénia R om ánia Bulgária
-
Forrás: M a g d a J o w in s k a (1994): Poland still a Risk? (In vesting in C entral E urope) = W a rsa w Voice, 2 7 . February 7. o.
Nálunk kevesebb a sztrájk, a vállalati m unkaügyi kapcsolatok stabilabbak, te hát kisebb a befektetési kockázat8, m in t a posztszocialista országok többségé ben, m int azt a fenti táblázat is alátámasztja. 29
4. Üzemi tanács a szakszervezetek helyett: a magyar Suzuki példája A japán tőkeberuházások nagyságrendje Közép- és Kelet-Európa egykori szocialista országaiban lényegében elhanyagolható, e tendencia figyelem bevéte lével megjegyzendő, hogy az összes m egvalósított beruházási projekt m integy felét és a befektetett összegek több m in t négyötödét (74,4 m illió dollár) M agyaror szágon fektették be. A befektetett tőke közel felét a M agyar Suzuki Rt. létrehozá sára fordították. Közel tízéves tárgyalások után 1990-ben írták alá japán tőke 51% -os részvé telével (Suzuki Mo. Co.: 4 0 % , C. Itoh: 11%, magyar részesedés: 4 0 % és Internati onal Financial Corporation: 9% .) létrehozott Rt. alapító dokum entum át. A ja p á n —m agyar autógyár létrehozásánál szerepet játszó piaci m egfontolások: • az 1990-es évek elején, a magyar autók átlagos életkora 10 év, • a három m illió autónak m integy egyharm adát sürgősen lecserélik a fo gyasztók, ezek az autók ugyanis tö bb m int tízévesek és kétötödük környe zetszennyező kétütem ű autókból áll, • 1990-től M agyarországon az im portált autók után 3 5% vám ot kell fizetni. A japán Suzuki magyarországi üzemében gyártott 5 ajtós SWIFT és 4 ajtós SEDAN részét képezi a cég világpiaci stratégiájának. Ennek értelmében a kis ko csikat Indiában, a közép kategóriájú és a nagyobb SEDAN változatot Magyarorszá gon, a terepjáró típust Spanyolországban (Santana) gyártják. A M agyar Suzuki Rt. -ben évi 50 ezres darabszám ot terveztek, de az üzem adottságai lehetővé teszik a 100 ezres darabszám előállítását is. A bedolgozók induláskor tervezett összeté tele az előállított autó összértékében a következőképpen alakult:
Összetétel
1992
1993
1994
Ja p á n S uzuki (im p o rt)
70% 30%
60% 40%
40% 60%
20% 10%
20% 20%
20% 40%
100%
100%
100%
M a g y a r részvétel: a m e ly b ő l M a g y a r S uzuki Rt. (E sztergom ): Egyéb b e dolgo zók: Ö sszesen:
Forrás: G áb or B akos (1992): Ja p a n and C entral E urope: N e w S u b re g io n a l fo rm a tio n and J a p a n 's presence, Tokyo: The In s titu te o f E c o n o m ic R esearch — H ito ts u b a s h i U niversity. 33. o.
A kiindulási tervek nagym értékű m ódosítását te tte szükségessé a jen erőtel jes árfolyam emelkedése és a sorozatos forintleértékelések. A vállalat 17 milliárd jenes hitelállom ányának forintértéke 10 m illiárd forintról 1993 első félévében 16 m illiárdra dagadt. A cég a m egdrágult hitelek finanszírozására 5,5 milliárd forintos alaptőkéjét 13 m illiárd forintra emelte. A 7,5 m illiárd forintos alaptőke-emeléshez a m agyar partner, a m integy ötven, főként állami tulajdonú céget töm örítő Autó30
konszern Rt. hitelből 1,3 m illiárd forinttal járult hozzá, és erre a m agyar kormány garanciát vállalt. A kiinduláskori m agyar tulajdonosi hányad 40 százalék, a tőke emelés után annyira csökkent, hogy a magyar partner a vétójog érvényesítéséhez szükséges 25 százalék plusz egy részvényt még megőrizte. A tulajdoni befolyás változása a cég vezetését sem hagyta érintetlenül, a korábbi magyar vezérigaz gató helyére japán szakem bert választottak. A jen jelentős árfolyam -növekedése a Japánból im portált alkatrészek m eg drágulása révén is érintette a vállalatot. Az im portdrágulás ellen úgy védekeztek, hogy az előirányzott 50 százalékos m agyar és a 10 százalékos nyugat-európai al katrészhányad elérésének időpontját előrehozták. A m agyar (esztergomi) gyártás 20 százalék hozzáadott értéket jelent és további 3 0 százalékot „h o z ó " hazai alkatrész-beszállítók foglalkoztatását teljesítették 1993 végére, a korábban tervbe vett 20 százalék helyett.9 Ez azért is kulcsfontosságú volt, m ert az Európai Közös ség országaiba irányuló export vám m entességének feltétele a m inim um 50 száza lékos hazai munkahányad, vagyis az EK-játékszabályok szerint az esztergom i Su zuki csak így számít magyar term éknek. Tehát ezáltal az ilyen irányú export is korábban m egindulhatott annál, m int azt az induláskor tervezték. A beruházás foglalkoztatásnövelő hatása a helyi m unkaerőpiacon — am ely re 1993-ban 2 0 % -o s m unkanélküliségi ráta jellemző, szemben az országos 14%-al — nem elhanyagolható; a központi gyárban Esztergomban a term elés te l jes felfutásával 1000 főt, a bedolgozó cégeknél pedig további 17—18 0 0 0 fő t fo g lalkoztatnak. A vállalat m űködésének első két éve alatt, a M agyar Suzuki Rt. 33 m agyar céggel kötött alvállalkozói szerződéseket. 1993 áprilisáig 150 m agyar m unkás részesült képzésben a Suzuki M otor Co. kosai gyárában, a dolgozók tö b b ségét Magyarországon képezték ki. A Suzuki részéről 25 fő a magyar vállalatveze tést segíti, ugyancsak 25 fő pedig a term elésirányítás területén tevékenykedik. A Magyar Suzuki igen nagy súlyt helyez a dolgozók képzésére, am it a te chn o lógia transzfer egyik legjelentősebb elemének tekintenek. A vállalat eddig már 215 fő t (a férfi dolgozók 5 3% -a) képzett ki a vállalat Japánban lévő fő üzemében. Az alábbi táblázat azt m utatja, hogy hány fő t képeztek ki a Suzuki különféle országok ban lévő vállalatainak dolgozói közül Japánban:
31
O rszágok
4 /1 9 8 8 3 /1 9 8 9
4 /1 9 9 0 -
4 /1 9 9 1 —
4 /1 9 9 2 —
3 /1 9 9 0
3 /1 9 9 1
3 /1 9 9 2
3 /1 9 9 3
87
337 17 4
1139 51
8 3 0 64 11 2
34 1 0 76 10 8
16 7 4
51 0
S p a n y o lo rs z á g
43 0 14
9
M a g y a ro rs z á g Kanada US A E g yip to m
0 82 0 0
Korea Kína T ajvan M alajzia F ü lö p -szig e te k Ind oné zia India P akisztán A n g lia
N igéria Egyéb M in d ö ssze se n
12 2
4 /1 9 8 9 -
266
790 411
0 3 23 60 93 42
0 4 20 56 158 38
6
0 0
0 0
0 71 1 0
15 11
140 0
60 0
215 164
0 0
0 0
0 0
0 0 0 0
1 4
0 0
0 4 0 0
0 0
550
896
1408
1476
1546
5876
17 94 14 0
817
Összesen 3205 989 58 18 47 273 565 188 0 29
Forrás: K iy o s h i K asahara (1 9 9 4 ): M a g y a r S uzuki and T e c h n o lo g ic a l T ra n sfe r. Ja p anese M eth o d s Based on th e F o rm a tio n o f V e n d o rs . T o kio, R ykkio U nive rsity
A m unkaerő-felvételnél, kvalifikált és fiatal (2 0 — 25 éves) m unkaerőt ré szesítették előnyben, kezdetben három szoros volt a túljelentkezés, később ez az arány csökkent. A Suzuki japán üzemében továbbképzésben résztvevő m a gyarok kritizálták a japán m unkafeltételeket (a napi rendszeres, m ásfélórás tú ló rát, étkezést). Ennek ellenére m indössze 15 fő lépett ki a vállalattól. A japán vál lalatvezetés rendkívül elégedett a m agyar karbantartók felkészültségével, általában a m agyar m unkásokat túlképzetteknek tartják. A bérezés tekintetében a Magyarországon tevékenykedő m ultinacionális cégek kétféle stratégiát követnek. Az egyik az aktuális m unkaerőpiacon érvé nyesülő béreket követi és számol a viszonylag jelentős fluktuációval. A másik bérezési stratégia 2 0 — 3 0 % -a l m agasabb bért fizet a helyi m unkaerőpiacon el érhető béreknél és a m unkaerő lojalitásának kialakítására törekszik, a M agyar Suzuki Rt. bérezési stratégiájához az utóbbi áll közelebb. A term elésben dolgo zók keresete 25 0 0 0 — 27 0 0 0 Ft/hó, a közvetlen term elésirányítók és a m űve zetők bérei 20% -kal magasabbak, ezenkívül jelenléti, illetve termelékenységi p rém ium ot alkalmaznak. A dolgozók teljesítm ényét évente kétszer értékelik a m unkások, az alkalm azottak és a vezetés esetében egyaránt. A munkatervezés, a munkaszervezet területén a japán vállalatvezetés a ja pán m unkaerő-felhasználás gyakorlatára jellem ző módszerek alkalmazását szorgalmazza (job rotation, QC stb.). Ezzel összefüggésben a japán vállalatve zetők panasza: a m agyarok individualisták, a csoportszellem (team -spirit) gyenge (N eum ann 1993.). 32
A M agyar Suzuki flf.-n é l a m unkaügyi kapcsolatok szabályozó intézményei és m echanizmusai kialakulatlanok csakúgy m int az emberi erőforrás-m enedzs m ent módszerei. Ennek ellenére a vállalati vezetés szakszervezettel szembeni beál lítottságának jellem zői már érzékelhetők. A vállalatnál a szakszervezeti szervező dés a kezdet kezdetén tart. A gyár m űködésének egyéves évfordulóján a létszám töredéke (7% ) volt tagja a Vasas Szakszervezetnek, amely üzemen kívülről kezde ményezte a munkavállalói érdekképviselet szervezését. A vállalatvezetés nem ta núsít különösebben baráti beállítottságot a szakszervezettel szemben, egyebek m ellett ezt az is jól illusztrálja, hogy a vállalati vezetés m ind a mai napig nem érezte hiányát egy olyan partnernek, akivel Kollektív Szerződést köthetne az új Munka Törvénykönyve által szabályozott kérdésekben. A folyam atos egyeztetés ellenére a Suzuki-vezetők egy része még azt is m egtiltotta, hogy az üzem területén g yű lésre jöjjenek össze a szakszervezeti tagok: „Rá kellett jönnünk, hogy nem tudunk eredménnyel fellépni érdekeinkért, ha nem csinálunk szakszervezetet! Egy éve ősszel már bejelentettük m agunkat a vállalatnál, de a regionális szakszervezeti ve zetőket be sem engedték a gyárba m ondván, az vám szabad-terület, o tt egy fala kon kívülről jö tt szervezet nem intézkedhet.” (munkás, szakszervezeti vezető) (Népszava 1993. október 1. 4. o.) Nem hogy helyiséget nem kapott a szakszervezet, de a korábban több ízben megígért faliújságjukat sem állíthatták fel. A szakszervezet válaszul m unkásgyűlést hívott össze a M agyar Suzuki Rt.-vel szomszédos egykori Ecom Rt. ebédlőjében. A szakszervezeti alapszervezet létszáma d öntő részben a m unkásgyűlés hatására a duplájára, közel kétszázra nőtt. A szakszervezet alapvető célja, hogy az Rt. veze tőivel korrekt, de nem m egalkuvó kapcsolatokat alakítsanak ki. A vasas szakszer vezet járm űgyártó tagozatának kollektív szerződésére alapozva m egköthessék a sajátjukat. A vállalati vezetés m indazonáltal igényli a döntéseiben való munkavállalói részvételt. Ennek hiányában ugyanis lehetetlen létrehozni a term elés zavartalansá gát garantáló kétoldalú — felülről lefelé és alulról felfelé — érvényesülő kom m u nikációs rendszert. Lényegében ezzel m agyarázható az Üzemi Tanács 1992 o któ berében való létrehozása a M agyar Suzuki Rt. -ben, holott az ÜT-választások az országban 1993 kora nyarán történtek. M int azt a M agyar Suzuki Rt. egyik veze tője nyilatkozta: „A z ÜT kiválóan megfelel, mivel a paternalista japán m unkaadói m odellt Esztergomba is át kellene ü lte tn i" (Heti Világgazdaság, 1993. augusztus 21. 81. o.). A kilenctagú ÜT havonta ülésezik, elsősorban olyan kérdések szerepelnek napirendjén, m int a term elési tervek, képzés és a keresetnövelés. AZ ÜT bár nem érdekvédelmi szervezet és a létrejöttét előíró törvény sem ezt célozza, ennek elle nére a M agyar Suzuki Rt.-ben számos ilyen jellegű fu n kció t is ellát: „M i nem va gyunk érdekvédelem, de azért m ár sokat elértünk. Többm illiós elszívó-berendezést szereltettünk a gyártósor végére, ahol a m otorokat próbálják. Sok a bejáró, gondjukat saját és bérelt buszokkal o ld ottuk meg. A legfőbb kérdés, m ondhatnám kulcskérdés azonban a bér, meg a pótlékok. 16—19 ezer fo rin t nettó bérért kell ke
33
m ény és kegyetlenül m inőségorientált m unkát végezni. Azt hiszem, a m egerősödő szakszervezetnek is ez jelenti majd a legfontosabb fe lad ato t." (munkás, az üzemi tanács tagja) (Népszava 1993. október 1. 4.) A m unkavállalalók és m unkáltatók közötti súrlódások középpontjában a bér kérdések állnak. A munkásgárda zömében 2 3 — 25 éves fiatalokból áll, akiknek a havi bruttó bére 17—18 ezer forint, am iből jószerével alig lehet megélni (M agyaror szágon 1993-ban a létm inim um 13 4 5 9 Ft volt). A szakszervezet ezért a bérek ágazati átlagra emelése, a magas infláció bérindexálással való ellensúlyozása, a szociális gondok enyhítése érdekében igyekszik egyeztető tárgyalásokra a Magyar Suzuki Rt. vezetőivel. Ezzel szemben a gyár vezetői a bérindexálást nem tartják üd vözítő m egoldásnak, az évenkénti béremeléseknél a munkahelyen e ltö ltö tt időt és a teljesítm ényeket igyekeznek hangsúlyozottan figyelem be venni.
5. Róluk, de nélkülük. Az állami tulajdon átalakítása munkavállalalói részvétel nélkül: a MALÉV és a Lockheed vegyes vállalatának példája 5.7. A vegyes vállalat m egalakulása A m agyar szakszervezetek m indeddig egyetlen esetben robbantottak ki sztrájkot az országban tevékenykedő m ultinacionális vállalatoknál.'0 A követke zőkben ezzel a sztrájkkal végződő konfliktussal kívánunk foglalkozni. Az Aeroplex o f Central Europe Kft.-né\ (a továbbiakban: ACE) kirobbant sztrájk főbb m ozgató rug óit m utatjuk be annak bizonyítására, hogy a munkavállalók lényeges (privatizá ciós) döntésekből való ism ételt kirekesztése kényszerítette arra a dolgozókat, hogy m unkahelyüket is kockáztatva sztrájkot kezdeményezzenek. A M agyar Légiközlekedési Vállalat (a továbbiakban: MALÉV) vezetése 1990 végén kezdett tárgyalásokat az amerikai Lockheed A irc ra ft International Service (LASI) képviselőivel egy repülőgép-javító és -karbantartó tevékenységet végző ve gyes vállalat alapításáról. Hivatalosan 1991 februárjában jelentették be, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá a vegyes vállalat alapításáról. Az 5 0 -5 0 százalékos alaptőke-részesedéssel felállítani szándékozott kft. alapvető feladataként a M A LÉV teljes gépparkjának karbantartását, valam int más légitársaságoknak, m eg rendelőknek végzendő bérm unkát jelölték meg. A vegyes vállalat célja a tőkebevo náson kívül a repülőgép karbantartás korszerűsítése volt az amerikai partner m odern vezetési és m unkam ódszereinek meghonosításával és a fejlett nyugati or szágok légügyi hatóságai által előírt m inősítések és jogosítványok (FAA) megszer zésével. A MALÉV érintett dolgozói és az őket képviselő szakszervezetek nehezmé nyezték, hogy a vállalat vezérigazgatója a tájékoztatásuk és beleegyezésük nélkül d ö n tö tt a vegyes vállalatba való kiajánlásukról. M indezt tették azért, m ert véle m ényük szerint a MALÉV jószerével csak biztos piaci pozícióit és dolgozói tudását, — a nyugati átlag szerint nevetségesen olcsó — m unkaerejét adná el tőkeként a vegyes vállalatba.
34
Ezért arra igyekeztek választ keresni, hogy a MALÉV vezetése még milyen más, lehetséges partnerekkel tárgyalt és milyen szem pontok alapján d ö n tö tt az amerikai cég m ellett, s általában véve, hogyan illeszkedik ez az elképzelés a M A LÉV akkoriban tervezett pirvatizációjához. A szakszervezetek nem is egy levelet küldtek a kormány tagjainak ez ügyben. A közlekedési m iniszternek például ezt ír ták: „A z eltelt 7 — 8 hónap óta vállalatunk jövőjéről egyre-másra hallunk, olvasunk egym ásnak ellentm ondani látszó, különböző érdekektől vezérelt inform ációkat. Ugyanakkor a vállalati kollektívát senki sem kérdezte meg. Még úgy sem, m it g o n dolnak a témáról? Vagy m it javasolnak? — erről még kevésbé." A MALÉV-vezetés azzal érvelt, hogy N yugat-Európában azok a vállalatok, amelyeknek vannak bázisaik és létesítményei nem érdekeltek egy konkurens cég felfejlesztésében. Tehát ezért nem jö h e te tt szóba e területen európai stratégiái partner. A Lockheed am ellett, hogy amerikai, tehát kiesik az em lített konkurencia körből, nem légitársaság, és nem gyárt egyetlen kurrens hajtóm űvet vagy beren dezést sem, technológiailag viszont, mivel hadiipari tevékenységet is folytat, nagyon fejlett. Van egy olyan vállalati ágazata is, amely kim ondottan polgári repü léssel foglalkozik, és karbantartásra koncentrál. Ebben — kiváltképp azért, m ert a repülőgépgyártásból kim aradtak — nagy lehetőségeket látnak. Európa m int cso m ópont, közelebbről Magyarország vonzó számukra. Ezenkívül a Lockheed a világ legkiterjedtebb repülőgép-karbantartó bázishálózatával rendelkező vállalata; M a lajziában és Kínában is m űködtet vegyes vállalati létesítményeket, s tervbe vette még javítóbázis létrehozásának lehetőségét Kelet-Európában. Itt alacsonyabbak a m űködtetési költségek; Magyarországra irányította a figyelm üket a vállalkozói szellem és a jól képzett munkaerő. A létrehozandó vegyes vállalat ügye m ellett, a MALÉV vezetés és a szakszer vezetek között több kérdésben is vita alakult ki a vállalat tervezett privatizációja te kintetében. A szakszervezetek és a vállalatvezetőség egységesek voltak a privati záció szükségességének m egítélésében, megvalósításának végrehajtásában viszont m egosztottak. A szakszervezetek élesen bírálták a MALÉV privatizációja ügyében a gazda sági kabinet részére elkészített előterjesztést: úgy vélekedtek, hogy ez az előter jesztés nem vázolta fel egyértelm űen a vállalat privatizációjának az érintettekkel egyeztetett és elfogadott koncepcióját. A MALÉV privatizációjának a vállalat előre m eghatározott céljai elérését biztosító eszköznek kell lennie, úgy, hogy az a nem zeti tulajdon erősítését és fenntartását szolgálja: már a privatizáció első szakaszá ban jelenjenek meg a dolgozói tulajdonlás konkrét form ái. A tulajdonos partner, a vállalat üzleti tevékenységének fellendítésével biztosítsa azt, hogy a dolgozók hosszú távon m egőrizhetik m unkalehetőségeiket, javuljanak m unka- és m egélhe tési feltételeik. Ennek szellemében a szakszervezetek csak akkor tudták volna e lfo gadni a közös vállalat létrehozását a karbantartás területén, hogyha az a MALÉVprivatizáció átfogó koncepciójának szerves része. Volum enét tekintve ez a lépés olyan nagyságrendű, hogy m inden kétséget kizáróan kihat a vállalat összes többi munkaterületére. Szükségesnek ta rto ttá k ezért a többi gazdasági egységet érintő
35
foglalkoztatási és gazdaságossági következmények vizsgálatát. Dönteni az érdekképviseletek bevonásával kizárólag az átfogó elemzések eredményei alapján lehet séges a Lockheed közös vállalat tervéről. A szakszervezetek, ezen álláspontjukat a korm ánynak is eljuttatták. A MALÉV egykori vezérigazgatója ezzel szemben kezdetben a MALÉV rész privatizációjának tekintette a vegyes vállalat m egalakítását. Az érintett szakszerve zetek azonban hazai, és külföldi szakértők véleménye alapján kiderítették, hogy a Lockheed— MALÉV Kft. létrehozása egyáltalán nem tekinthető a hatályos jogi elő írások szerint a MALÉV (rész)privatizációjának, hanem egyszerűen új gazdasági társaság létrehozásáról van szó. A szakértők arra is felhívták a MALÉV szakszervezeteinek figyelm ét, hogy a tervezett kft.-nél a MALÉV teljes műszaki szakágazata, illetve repülőgép-javító ka pacitása kikerül a vállalat privatizációs folyam atából. Am ennyiben a munkavállalók még a MALÉV részvénytársasággá alakulása előtt átkerülnek az új vállalathoz el veszíthetik számos törvény által biztosított jogukat, többek között teljesen kim a radnának a privatizációs folyam atba való beleszólásból és a dolgozói részvényszer zés lehetőségéből.11 A szakértők arra is rám utattak, hogy a Lockheed a tervezett tevékenység va lós értékétől messze elmaradó befektetéssel, áron alul akar hozzájutni jelentős piaci értékhez, regionális gazdasági-politikai előnyökhöz.12 Másfelől pedig jelentősen leértékelődhet a „m a ra d é k " MALÉV azáltal, hogy ki lesz szolgáltatva a saját ve gyes vállalatának, m elyet a Lockheed szakemberei irányítanak.13 Gépeit más nem javíthatná, illetve a javítóbázis fejlesztésének elkerülhetetlen költségeit is fel kell vállalniuk az új tulajdonosoknak. A nemzeti légitársaság és a még jó ideig egyetlen hazai nemzetközi repülőtér is függőségbe kerülhet, ráadásul potom pénzért. M indezek alapján érthető, hogy a MALÉV szakszervezeteit a Lockheed-ügy kom oly döntési dilem m a elé állította. A munkavállalók ugyanis általában véve nem kérdőjelezték meg egy ilyen jellegű tulajdonosi- és szervezeti változás szükséges ségét, de ennek kivitelezése során a dolgozói érdekek következetes képviseletét te kinte tté k elsődleges feladatuknak. A szakszervezetek tehát tárgyalóasztalhoz ül tek a MALÉV vezetésével, ám kezdettől fogva igyekeztek ragaszkodni törvényes jo gaikhoz. A m unkavállalókat és a szakszervezeteket számos körülm ény nyugtala nította: • Milyen piaci esélyei lesznek a vegyes vállalatnak, amennyiben létesítése nem hoz magával jelentős technikai fejlesztést? • Hogyan alakul a jövőben a foglalkoztatás: sor kerül-e töm eges elbocsátá sokra? (A MALÉV műszaki területén a vegyes vállalat létrejötte e lő tt m in t egy 1150 fő dolgozott, ezzel szemben a Lockheed ajánlata m integy 9 0 0 fő foglalkoztatására vonatkozott.) • Nincs-e olyan veszély, hogy az a do tt technikára és olcsó munkaerőre az amerikai partner a kevésbé kvalifikált és gyengén fizetett feladatokat (pl. la
36
katosmunkák) telepíti. Az angolul tu dó dolgozókat kiképezték a Boeinggépekre, ők azok, akik változatlanul jól el tudják adni képességeiket, a tö b biek viszont attól tartanak, hogy hátrányosabb helyzetbe kerülnek. • Hogyan változnak a jövedelmek, ha a korábbi túlórák és m ásodállások megszűnnek? A Lockheed tervezett bizonyos fizetésemelést, de a magyar vezetők egy je lentős része úgy vélte, hogy a m unkaerőt csak úgy lehet a vállalathoz kötni, ha a fizetés is követi a szakma m unkaerőpiacán érvényesülő béreket. Az érdekképviseletek jogaik érvényesítése érdekében számos írásos tilta ko zást jutta tta k el a kft. alapításával kapcsolatban az Állam i Vagyonügynökséghez és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi M inisztérium hoz.14 Ennek hatására 1992. január 21-én az ÁVÜ, a KHVM és a MALÉV képviselői ből m egalakult operatív bizottság tárgyalta a kft. ügyét. A munkavállalók tárgyalá son résztvevő küldöttei ismételten jelezték, hogy követeléseiket figyelem be kel lene venni a szerződéstervezetben, illetve aláírás e lő tt — törvény adta jogaiknak megfelelően — a végleges szerződést meg kívánják ismerni. Az ÁVÜ, valam int a MALÉV vezetése erre az ülésen ígéretet tett. A MALÉV dolgozói ezek után m eg döbbenve és felháborodva értesültek arról, hogy a MALÉV vezérigazgatója velük való megegyezés nélkül január 24-én aláírta a vegyes vállalat megalapítására vo natkozó szerződést a Lockheed Budapestre érkezett képviselőivel.16 Az Aeroplexet létrehozó szerződés mindezek után érthetően a m unkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek közötti konfliktusok — sőt, mi több később a két tulajdonostárs vitáinak is — középpontjába került. A MALÉV szakszervezeti kerekasztala február 5-én egységesen aláírt állásfoglalásban tiltakozott az eljárás ellen, közölve, hogy a kft. alapításával kapcsolat ban a munkavállalói oldal semm ilyen felelősséget nem vállal. A tiltakozás ellenére a MALÉV jogi képviselője február 6-án benyújtotta a cégbíróságra a kft. soron kívüli bejegyzési kérelmét, am it a cégbíróság be is jegy zett. Formailag tehát létrejött az Aeroplex Közép-Európai Légijárm ű M űszaki Köz p o n t (Aeroplex of Central Europe Ltd., ACE). Tulajdonképpen az 1992. február 5-i szakszervezetei kerekasztal tekinthető a MALÉV Szakszervezetei és a Repülő-műszakiak Szakszervezetének utolsó közös akciójának. A MALÉV-nél is — éppúgy m in t országosan — 1 98 9 — 90-ben bekö vetkezett a szakszervezetek pluralizálódása. A MALÉV-nál m egm aradt a lényegé ben az egész vállalatot töm örítő MSZOSZ-hez közelálló szakszervezeti szövetség, létrejött két, a liberális Független Szakszervezetek Dem okratikus Ligájához közel álló szakszervezet (ezek egyike került át az új am erikai— magyar vegyes vállalat hoz) és alakult két olyan szakmai alapon szerveződő szakszervezet — a pilótáké és a légiutas-kísérőké —, amely nem tartozik egyik országos konföderációhoz sem. A vegyes vállalat megalakulása éppen egy olyan időszakra esett (1991 — 1992), am ikor erőteljes viták zajlottak a hét legnagyobb országos szakszervezeti töm örülés között a szakszervezeti vagyonm egosztás, illetve a legitim itás és repre
37
zentativitás kérdéseiről, ami a közös fellépések esélyét és ezáltal az egyes szerve zetek érdekérvényesítési lehetőségeit nagyban korlátozta. Ugyanakkor éppen a MALÉV 1992. február 5-i szakszervezeti kerekasztalának állásfoglalása is bizo nyítja, hogy ettől függetlenül vállalati szinten jelentős közös akciókra is sor került m ás-m ás országos konföderációhoz tartozó szakszervezetek részvételével, ha a m egfogalm azott közös érdekek azt megkívánták. 5.2. A sztrájk A vegyes vállalathoz átkerült szakszervezet m ozgásterét a vegyes vállalat lét rehozása eleve leszűkítette: jóllehet fő hátországát a karbantartó bázis jelenti ma is, az anyavállalattal való kapcsolatai megszakadtak. Mivel a szakszervezeti kerekasztal fellépése nem járt eredménnyel, a MALÉV és Lockheed közötti szerződés hatályba lépése egyértelm űvé tette a karbantartó bázis kikerülését a MALÉV privatizációs folyam atából. A karbantartók, Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete im m áron a többi érdekképviseleti szervezet nélkül, még te tt egy újabb kísérletet érdekei érvényesítésére. M árcius 20-án bead ványban kérte a kft.-alakítás felülvizsgálatát, a bizonyítható szabálytalanságok m i a tt a kft. m egszüntetését. Az ACE mindezek ellenére 1992. június 30-án hivatalosan is megkezdte m ű ködését 8 4 0 dolgozóval és hat amerikai vezetővel. A megalakulás ellen fellépő szakszervezeti vezetőket nem alkalmazta a vegyes vállalat, ami tovább gyengítette a szakszervezet pozícióját. Az első „ig a z i" bértárgyalásra az am erikai— m agyar közös vállalatnál 1992 nyarán éppen ezért közvetlen munkavállalói és nem szakszervezeti kezdeménye zésre került sor: a m űszakpótlék és a m ásodállások elvesztését sérelmező m unkavállalók közvetlenül állapodtak meg a m agyar és amerikai vezetéssel 21% éves bérnövekedésben. Ez viszont nem volt tényleges bérnövekedés, csak az elvesztett nem rendszeres juttatásokat ellentételezte és m int általános intézkedés m it sem javított az örökölt béraránytalanságokon.16 Ennek fejében a m unkavállalók ígéretet tettek, hogy egy évig nem lépnek fel bérkövetelésekkel. Nem is volt béremelés, leszámítva a cég felső vezetőinek 1993 áprilisában közgyűlés e lő tt kiosztott 20 százalékot. Úgy tű n t mégis, hogy a dolgo zók helyzete norm alizálódott, a korábbi feszültségek elültek. „B á r nem értettük, sajnos „m e g é rte tté k " velünk, hogy az egyetlen m egoldás az ACE. így lesz bizto sítva a munka, a m agasabb bér, a nagyobb szakmai m egbecsülés, a biztosabb jövő. És végül kézzel-lábbal tiltakozva, „ö n k é n t" kértük az áthelyezésünket. Az ak kori RMFSZ (Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete) vezetőink el is buk tak a tiltakozásban" (navigációs műszerész, RMFSZ szakszervezeti vezető) (Légi közlekedés 1993. szeptember 21. 2. o.) Eközben m egkezdődött magának a légitársaságnak a MALÉV-nak a privati zációja: ennek első lépéseként 1992-ben ún. egyszemélyes (állami) részvénytár sasággá alakították, majd a részvények 3 5 % -á t egy külföldi partnernek — az ALITALIA-nak adták el, m int egy nemzetközi versenytárgyalás győztesének, am e
38
lyen például a Lufthansa és a KLM is pályázott. A vállalat privatizálása 1993-ban feje ződött be, amikor a külföldi befektető a vételárat kifizette. (A korábbi vezérigazgatót részben az érdekképviseletekkel történt összetűzései hatására felmentették. M ind ezek hatására a MALÉV-vezetés stratégiája jelentős módosulásokon m ent keresztül.) A MALÉV Rt. új vezetése a korábbival ellentétben már nem tartotta egyértel műen pozitívnak a M ALÉV— Lockheed m egállapodást és egyre többször fejezték ki elégedetlenségüket az ACE-nek a javítási-karbantartási határidők be nem ta r tása, illetve az ebből adódó járatkésések miatt. A MALÉV 1993 júliusában gépeinek késése kapcsán úgy tájékoztatta a köz véleményt, hogy az ACE nem m űködik jól, ezért a járatkésések és a szolgáltatások színvonalának romlása kárt okoz a légitársaságnak: „ A MALÉV több menetrend szerinti és charter járata is jelentős késéssel közlekedett tegnap. Az isztambuli járat például nyolcórás késéssel érkezett csak meg ... a MALÉV gépet karbantartó Aeroplex Kft. (a MALÉV és a Lockheed vegyes vállalata) nem m indig tartja be a te r vezett karbantartási határidőket. A MALÉV-nál éppen a tegnapi napon ta rtottak ér tekezletet a kialakult helyzetről, am ikor is a késések nem várt m ódon igazolták a téma időszerűségét" (Késett a MALÉV. Népszabadság, 1993. július 24.). A MALÉV kim utatása szerint a késések ugrásszerűen növekedtek, 1992-ben a járatok 18 százaléka késett, 1993-ban már 22 százaléka, a késések átlagos idő tartam a is 34 percről 40-re nőtt, ebből a MALÉV saját hibájából következett be 1992-ben 31, 1993-ban 37 százalék. Csakhogy a MALÉV gépparkja időközben m egnövekedett, a régi gépek pedig „m e g ö re g e d te k", a járatok sűrűsödtek. Ez nagyobb feladatokat ró az im m ár elkülönölt műszaki bázisra, ahol a korábbinál m integy 150 fővel kisebb létszám dolgozik, érveltek a másik oldalon. „Létszám unk m egfogyatkozva, egyre öregedő, tehát tö bb m unkát jelentő gépekkel, új nehéz fe l adatok elé állítva, melyekre nem lettünk felkészítve (angol nyelvtudás, nemzetközi jogosítások). Egyre jobban éreztük, nekünk szánták a bűnbak szerepét. Jól érez tük, egyszer csak kim ondták: az ACE nem látja el vállalt feladatát. Rosszul dolgo zunk, ezért vannak a m enetrendi gondok, késések, a nem ta rto tt átfutási idők, gépcserék. Közben mi tudtuk, hogy ugyanezekkel a gondokkal küszködtünk akkor is, am ikor még MALÉV Műszaki Igazgatóság voltunk, csak akkor senki nem kiál totta ezt világgá. Ki m utogat önm agára?" (repülőgép-szerelő, RMFSZ szakszerve zeti vezető) (Légiközlekedés, 1993. szeptem ber 21. 2. o.). A késések kapcsán MALÉV részről felm erült, hogy a MALÉV— Lockheed szerződés nem a legelőnyösebb a MALÉV szem pontjából, mivel a javítóvállalatnak elszám olható összeg nagym értékben az a do tt munkára fo rd íto tt időtől függ, így az Aeroplex nem feltétlenül érdekelt a gyors teljesítésben. A problém ák fő forrása az, hogy az ún. „lin e m aintenance" kikerült a MALÉV kezéből, tehát a napi forga lom biztosításához szükséges műszaki háttérrel sem rendelkezik a légitársaság. Ezért felm erült, hogy a két felszállás közötti eseti hibákat a jövőben a MALÉV saját szakemberei javítsák ki és erre létre lehetne hozni a m egfelelő apparátust. A MALÉV Rt. felügyelő-bizottsága, az ALITALIA közreműködésével m eg kezdte az Aeroplex Kft. és a MALÉV közötti szerződés tartalm ának felülvizsgálatát.
39
Eközben 1993. június 30-án lejárt a dolgozókkal az ACE megalakulásakor kö tö tt „b é r-m o ra tó riu m " határideje, és a szakszervezet szerint az Aeroplex-vezetés hibájából (felkészületlensége m iatt) nem sikerült m egállapodni a kollektív szerző désről, így az ACE-nél m űködő Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete (RMFSZ) a bértárgyalásoknak sem látta értelm ét. Július 15-én a szakszervezet be jelentette, hogy a kollektív szerződés ügyétől függetlenül megkívánja kezdeni a bértárgyalásokat és közel 2 0 0 % -o s bérfejlesztési igényt nyújtottak be szemben a vállalat 14% -os béremelési javaslatával. Augusztus 2-án és 3-án a m enedzsment ajánlata már 18 százalékra emelkedett. A m unkavállalók képviselői az általuk kidol gozott szem pontoknak — am elyet a vállalatvezetés is elfogadott — megfelelően ragaszkodtak a 30 ezer forintos m inimálbérhez. Az RMFSZ olyan differenciált bérem elést ta rto tt elfogadhatónak, amely ész revehetően csökkentené a korábban kialakult aránytalanságokat. Ennek m egala pozására a dolgozók m egbízott csoportja kidolgozott egy kritérium rendszert, figyelem be véve a repülőgépszerelő-szakma nemzetközi gyakorlatában érvénye sülő normákat: m ást nem igen tudtak alapul venni, mivel a társaságnál nem voltak m unkaköri leírások és Szervezeti M űködési Szabályzat sem. Ahhoz, hogy minden dolgozó m aradéktalanul a m enedzsm ent által is e lfogadott kritérium ok szerinti fi zetést kapjon 1993-ban 150 százalékos bértöm egem elést kellett volna végrehaj tani. „ A MALÉV-tól örököltük azt a feszültségekkel teli bérrendszert, aminek alap ján hasonló m unkakörben létezik nem egészen 20 ezer és 60 ezer forintos alapbér is " nyilatkozta a Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezetének (RFMSZ) ügyvivője (Heti Világgazdaság, 1993. augusztus 21. 80. o.). Az ACE vezetése augusztus 5-re kidolgozott egy bérfejlesztési csom agtervet, am ely szerint az új bérszint 1994 végéig „állna be" a dolgozóknál, az alábbiak szerint: 18% -os azonnali bérfejlesztés (1993. július 1-jétől) 10% 1994. január 1-jétől 10% 1994. július 1-jétől M ásnap a szakszervezet átnyújtotta javaslatát: 1993. július 1-jétől 90 száza lék, 1994. január 1-jétől 30 százalék és 1994. július 1-jétől 20 százalék volt a kö vetelésük. A rákövetkező napon az ACE az 1993. évi em elését 2 0% -ra növelte. Augusztus 11-i m unkásgyűlésen a szakszervezet elfogadta a hétnapos türelmi időt, és eredm énytelen bértárgyalás esetén sztrájkot helyezett kilátásba. Augusz tus 18-án ism ét m unkásgyűlést hívtak össze, ahol az érdekképviselet bejelentette, hogy a tárgyalások teljesen eredm énytelenek voltak, de ennek ellenére nem indít ják meg a sztrájkot, hanem bizonytalan időre elhalasztják. A szakszervezet szerint a MALÉV a Kft.-vel való szerződésbontásra akarta felhasználni a bérvitát és a sztrájkot. A MALÉV angol szerelőket hozatott, és augusztus 23-án közölte: ha a szakszervezet (RFMSZ) aznap 12 óráig nem vonja vissza sztrájkfenyegetését, eláll eddigi bérjavaslatától. Válaszul — a hét nap elteltével — augusztus 24-én 18 óra kor az ACE dolgozói beszüntették a m unkát és közölték, hogy követelésük erre az
40
évre 50 százalék, nyitva hagyva az 1994. évi további fejlesztések m értékét. Augusztus 25-én és 26-án a tárgyalások eredm énytelenek voltak, és a sztrájk — közel 100 százalékos részvétel m ellett — fo lytatód ott. Augusztus 27-én az ACE dolgozói — bizonytalan időre — felfüggesztették a sztrájkot, m ert nem kívánták vállalni a felelősséget a MALÉV-gépek nem m egfelelő műszaki állapotáért, illetve az ebből származó bárm ilyen balesetért. Ezt megelőzően a Közlekedési Dolgozók Nemzetközi Szövetsége súlyos sztrájktörésnek m inősítette a b rit szerelők foglal koztatását, az MSZOSZ és a M unkástanácsok Szövetsége pedig szintén elítélte a m unkáltató lépéseit.17 A sztrájk és főleg a sztrájk során a m unkáltatóval szemben m egnyilvánuló szakszervezeti föderációk szolidáris fellépésének következtében, a MALÉV Rt. ve zetése a korábbi tárgyalásokon jellem ző elutasító m agatartásának feladására kényszerült. Ennek szellemében a következőképpen válaszolt: • A MALÉV Rt. felülvizsgálja a Lockheed vállalattal kö tött szerződését, külö nös tekintettel a külső megbízások arányára, miszerint ezek az összmunkák 2 0 — 5 0 % -á t érjék el. • A MALÉV Rt. elfogadja a műszaki szolgálat dolgozóinak új bérstruktúra kia lakítására vonatkozó javaslatát. • A MALÉV Rt. vezetése továbbra sem tudja elfogadni az Aeroplex dolgozói által igényelt béremelés m értékét, csupán a visszavont 2 0 % -o s béremelési javaslatát m ódosítja 22% -ra. • Egyeztető Bizottság felállítására tesz javaslatot a Szakszervezet, az Aeroplex-m enedzsm ent, a Lockheed és a MALÉV Rt. képviselőinek részvételé vel az esetlegesen felm erülő problém ák meelőzése érdekében. Tehát fo rd uló po nt következett be, a tárgyalásokon a szakszervezet elérte leg lényegesebb célját, a vállalat elöntéseiben való részvétel lehetőségét. Ennek szelle mében augusztus 28-án reggel 6 órától az ACE dolgozói felveszik a m unkát. Haza utaznak a brit szerelők, a MALÉV továbbra is a m ód osított m enetrenddel közlekedik. A MALÉV Rt. és a Lockheed vezetői tárgyalást kezdenek, am inek ered m ényeként bejelentik m egszületett a két vállalat közös béremelési javaslata. Augusztus 30-án az Aeroplex vezetői közlik a két tulajdonos ú j ajánlatát: 18 hónapra 3 2 ,4 % -o s béremelés, valam int ez idő alatt a sztrájkjogról való lem ondást követelik. A szakszervezet ajánlata 50 százalék az év végéig, valam int az infláció m értékének 5 százalékánál nagyobb emelés. Az RMFSZ vezetői egy 10 pontos ja vaslattervezetet adnak át, m elyben kérik, hogy a vállalat ellenőrizhető m ódon m ű ködjék. Augusztus 31-én az ACE ajánlata 3 4 ,5 % -o s béremelés, am elyet a tu lajdo nosok véglegesnek tekintenek. A MALÉV sajtótájékoztatót tart, ahol közli: drasztikus lépéseket tervez (saját karbantartó bázis létrehozása, 10 ukrán, vala m int 5 nyugat-európai szerelővel). A szakszervezet az igényét 4 0 % -o s 1993. évi és 1994. januártól 10 százalékos emelésre módosítja. Szeptember 1-jén m unkásgyűlésen az érdekképviselet vezetői hivatalosan bejelentik, hogy a 3 4 ,6 % -o s bérfejlesztést elfogadják és az elkövetkező 18 hónap
41
bán bérkövetelésekkel nem állnak elő. A sztrájkjogról azonban nem hajlandók le m ondani. A sztrájk végül hosszú csatározások után kom prom isszum m al fejeződött be: a szakszervezet elfogadta a legvégül felajánlott 34,6 százalékos bérfejlesztést, am ely ugyan jóval elm aradt elvárásaiktól, de m egism erve a MALÉV Rt. és a Lock heed, valam int az Aeroplex pénzügyi helyzetét és anyagi kondícióit, belátták, hogy a m axim ális béremelési lehetőség volt. Emellett az ACE és az RFMSZ vezetősége szerződésében többek között vál lalta, hogy m indent elkövet, hogy a vállalat a Kollektív Szerződést 1993. október 15-ig megkösse. Az RMFSZ elfogadta, hogy a m egállapodás aláírása után nem lép fel újabb bérköveteléssel 1994. decem ber 31-ig. Szeptem ber 7-én a két fél aláírja a közösen kidolgozott m egállapodás magyar és angol nyelvű változatát.18 5.3. A konfliktus folytatódik (?) (A sztrájk néhány tanulsága) Sok tanulság vonható le az Aeroplex m unkáltatói és m unkavállalói és őket képviselő szakszervezet között keletkezett konfliktusok, bértárgyalások kapcsán, ezek közül az tűnik számunkra a legfontosabbnak, hogy a viták már a vegyes válla lat m egalakulásakor m egelőzhetők lettek volna az érdekképviseleti szervezetek partnerként való kezelésével. Annak idején sok érv m erült fel vállalaton belül és kívülről is a Lockheeddel tervezett műszaki karbantartó vegyes vállalat létrehozása ellen. Az aggályok szinte m indegyike beigazolódott, nem véletlen, hogy röviddel a betársulása után az ALITALIA is vizsgálni kezdte ezt a m egállapodást. A vegyes vállalatot létrehozó szer ződést felelőtlenül kötötték meg a vállalat egykori vezetői. Az Aeroplex dolgozói nak sztrájkja — a maga sajátos m ódján — jelezte, hogy súlyos szakmai és pénzügyi problém ák vannak a MALÉV és Lockheed, illetve a MALÉV és Aeroplex közötti szerződésekkel. Ugyanakkor kétségtelen eredmény, hogy az érdekek határozottabb és világo sabb artikulálódása végre ráébresztette a barikád különböző oldalain állókat arra, hogy egyetlen lehetőségük a közös út keresése: „M in d e n összesűrűsödött ebben a néhány napban. A bér, az egy évvel ezelőtti átszervezési sérelmek, az elm últ év, a bizonytalan jövő, az ijesztő infláció, és az egyik legfontosabb: a szinte teljes in form ációhiány, és a m unkavállalók véleményének sorozatos figyelm en kívül ha gyása... Talán az eseményeknek az az igazi eredménye, hogy m egértettük egymás nélkül nem megy. Akkor kell a dolgokról beszélni, tárgyalni, egymás véleményét m eghallgatni, azt mérlegelve dönteni, m ielőtt a nehéz helyzetek kialakulnak" (repülőgép-szerelő, RMFSZ szakszervezeti vezető) (Légiközlekedés, 1993. szep tem ber 21. 2. o.). „M á r korábban el kellett volna kezdeni a tárgyalásokat. Ebben én is felelős vagyok. Azonban úgy ítélem meg, hogy a Kollektív Szerződés elkészítése elsődle ges fontosságú. A jövőben szorgalmazni fogom , hogy ezeket a rendkívül fontos tárgyalásokat sokkal előbb, úgy hatvan nappal a m egállapodás lejárta előtt kezdjük
42
meg. Sokkal pontosabb előism eretre van szükség, hogy m egállapíthassuk, milyen alapok állnak rendelkezésre béremelés vagy egyéb juttatások céljára. Itt úgy ér zem, az Aeroplexnek van m in javítania" (az ACE amerikai ügyvezető igazgatójának véleménye) (Légiközlekedés, 1993. szeptember 21. 2. o.). A MALÉV az im m ár „k ü ls ő ” szerelőkkel keményebb hangot használt a bér alku során, m int saját pilótáival szemben egy hónappal korábban. A MALÉV pilótái 1993. június 11-én közel kétórás figyelm eztető sztrájkot fo lytattak bérköveteléseik alátámasztására. A pilóták célja az volt, hogy a MALÉV-dolgozók egyes csoportjai közötti bérszintarányokat közelítsék a nem zetközi átlaghoz. Sok szem pontból ez a sztrájk is szerves előzménye volt a repülőgép-szerelők megmozdulásának. Am ellett, hogy közös okok bőséggel találhatók a két sztrájk hátterében, lé nyeges különbség az, hogy a pilóták m aguk m ögé tudták állítani a légitársaság összes dolgozóját, a legkülönfélébb és korábban egymással rivalizáló, illetve kü lönböző országos konföderációhoz tartozó érdekképviseleti szervezeteket is, ami a nemzetközi tapasztalatok szerint sem túl gyakori. Ezzel szemben a repülőgép sze relők szakszervezete elsősorban politikai tám ogatás megszerzésére és inkább az országos konföderációkkal való, m intsem a légitársaság helyi szervezeteivel való együttm űködés megerősítésére helyezte a hangsúlyt. „N e m sikerült a Ligán ke resztül politikai tám ogatókat szereznünk, az ellenzéki pártok — alighanem a kö zelgő választások m iatt — féltek attól, hogy a m unkabeszüntetés országos méretű közlekedési sztrájkká dagadhat. A tárgyalások végére világossá vált: az újabb sztrájk m inden napja hatványozottan növelte volna a MALÉV veszteségeit, s ez a MALÉV-nál és az Aeroplexnél is elbocsátásokat eredményezne. Ezt egy szakszer vezet nem kívánhatja, m iként azon is el kell gondolkodnia, hogy a veszteségeket valamilyen m ódon m indig a munkavállalókkal fizettetik meg. Ezért egyeztünk ki újabb sztrájk nélkül." nyilatkozta a Repülőgép-műszakiak Független Szakszerveze tének (RMFSZ) ügyvivője (Népszabadság, 1993. szeptember 14. 5. o.) Mindez azért meglepő, m ert különösen a liberális közgazdászok által elősze retettel hangoztatott nézet, hogy a helyi szakszervezeteknek elsősorban a helyi m unkáltatókkal kell rendeznie, szabályoznia a közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket, és kerülnie kell mindenféle, a régi rendszerre emlékeztető központi be leszólást a szabad piac szabad szereplőinek alkujába. Az RFMSZ a sztrájktörők elítéléséhez meg tudta szerezni a két másik nagy befolyású szakszervezeti konföderáció tám ogatását, ami céljai elérését nagyban elősegítette. Ugyanakkor a MALÉV vállalati szakszervezetek és különösen a légitársaság többi dolgozójának a tám ogatását, szim pátiáját, szolidaritását nem tudta m egkapni, sőt mi több bizonyos ellenszenv is kísérte m egm ozdulásukat, mivel a lé gitársaság dolgozóinak jelentős része kifejezetten túlzottnak tartotta a repülőm ű szakiak bérköveteléseit. Valószínűleg eredményesebb lett volna, hogyha a repülőműszakiak szakszer vezete már a pilóták béremelési követeléséhez csatlakozik, kilátásba helyezve: ha nem’ kapnak legalább akkora fizetésem elést, beszüntetik a m unkát. Ám igazából ne tudták átlépni saját árnyékukat és saját identitásuk ném inem ű háttérbe
43
szorítása helyett inkább fokozottabb érvényre juttatását választották. Kétszáz szá zalékot kértek, és ezzel esélyük sem m aradt rá, hogy a MALÉV dolgozóinak, de kü lönösen a hajózószemélyzet rokonszenvét m egnyerjék, hiszen nekik a sztrájk m iatt a jövedelm ük is csökkent. A MALÉV és az amerikai Lockheed vezetői 1994 m árciusában Brüsszelben m egállapodtak arról, hogy rendezik a vegyes vállalat m űködésében felvetődött problém ákat. A tárgyaláson m indkét fél m egerősítette az Aeroplex fenntartására és teljesítőképességének növelésére vonatkozó elhatározását. Ennek megfelelően újratárgyalásra került a sokat — és joggal — vita to tt szerződés. Nagyobb hang sú lyt kapott a kölcsönös érdekeltség, a MALÉV prioritásainak fokozottabb érvé nyesítése. M egállapodás született az ún. „c o s t p lu s " árazási rendszer m egszüntetésé ről. Konkretizálásra került az a feltétel, hogy nem a MALÉV legyen egyedül az Ae roplex kliense, hanem az ACE a harm adik féltől származó m egrendelések arányát idővel 5 0 % -ig emeli (FAA jogosítás),19 ugyanakkor továbbra is kizárólagos jogot élvez a MALÉV-gépek karbantartására. M egegyeztek a tárgyaló partnerek arról is, hogy a továbbiakban az Aeroplex vezetésében részt vesz két Maiéves és két Alitaliás szakember, akik ugyan az Ae roplex alkalm azottai, de ugyanakkor o tt lesznek a MALÉV operatív bizottsági ülé sein garantálva ezzel m inden lényeges kérdés, tehát például a MALÉV prioritásai nak biztosítását. Valam int felállításra került egy négyes bizottság az Aeroplex vezetősége és szakszervezetei, a MALÉV vezetősége, és a Lockheed vezetősége részvételével a rendszeres koordináció, a napi munkák és a középtávú célok segí tése érdekében.
6. Néhány záró megjegyzés A m unkaügyi kapcsolatok vállalati m odelljének m egalkotása, a kutatások je lenlegi fázisában korai vállalkozás lenne. A dolgozatban ism ertetett példák arra hívják fel a figyelm et, hogy a privatizáció és a külföldi tőke beáramlása nyomán lét rehozott vegyes vállalatok a vállalati tulajdonosi és szervezeti struktúrák széles vá lasztékát hozzák létre. A változások jelentős hatást gyakorolnak az autonóm m un kaügyi kapcsolatok újonnan kialakuló, a fejlettség különböző fázisában található intézményeire. A dolgozatban b em uta to tt példák nem elégségesek az átalakuló m agyar m unkaügyi kapcsolatok összes szervezeti, jogi, politikai és ideológiai összefüggéseinek bem utatására. M indazonáltal a következő tendenciákat jelzik: • a külföldi tőke részvételének mértéke és a m unkaügyi kapcsolatok „készen talált m in tá i" vagy azok hiánya jelentős hatást gyakorol a vezetés és a m un kavállalók közötti kapcsolatok tartalm ára; • az új tulajdonosok és a m agyar vállalatvezetés közötti kapcsolatok feszült ségei éreztetik hatásukat a vállalatvezetés és a munkavállalók (szakszerve zet) viszonyában. 44
• az ún. zöldmezős beruházások form ájában létrehozott vegyes vállalatok nál, a külföldi vállalatvezetés a tőke származási országára jellem ző m unka ügyi kapcsolatok „in té zm é n ye it" igyekszik m eghonosítani; • a szakszervezeti m ozgalom 1989. utáni „szegm entálódása" a m unkavál lalói szervezetek közös fellépését gyengítette s ezen keresztül az egyes szakszervezetek vállalatvezetéssel és az új tulajdonosokkal szembeni tá r gyalási pozícióit rontotta; • az állami vagyon privatizálását ellenőrző intézm ény (ÁVÜ) tevékenysége a munkavállalói (szakszervezeti) részvétel eredm ényességét s ezen keresztül a szakszervezetek legitim ációját jelentős mértékben elősegíti vagy akadá lyozza. Á ltalános tanulságként m egkockáztathatjuk azt az állításunkat, hogy a kül földi vagy vegyes tulajdonban lévő vállalatok gyakorlatában viszonylag könnyen adaptálhatók az élenjáró szervezeti-vezetési-, m űszaki- és pénzügyi technikák. Azok bevezetésével járó nehézségek viszonylag rövid idő alatt felszám olhatók. Ke vesebb sikerrel kecsegtetnek azok a tulajdonosi- és vállalatvezetési törekvések, amelyek a m unkaügyi kapcsolatok „készen ta lá lt" vállalati vagy országos intézm é nyeiről nem vesznek tudom ást. A külföldről származó, a m agyar környezetben ú j nak számító társadalm i- és kulturális m inták bevezetése csak hosszú távon (a régi szokások lassan halnak ki — „old hab it's die h a rd ") és a vállalati társadalm i p a rt nerek együttes erőfeszítéseivel valósíthatók meg.
IRODALOM Á rv a László (19941: H ogyan szórjuk a k ü lfö ld i befektetéseket? A k o rm á n yo k szeretnék fe ln a g yíta n i a tő ke m o z g á s t = N épsza bad ság, m á ju s 9. 18. o. Á rv a László (1994): K ülföldi be ruhá zások K elet-E u rópá ban . A m ű k ö d ő tő ke = Figyelő, jú liu s 7. 13. o. B arth a S zabó J ó z s e f i,19 93): A vasas-szakszervezet bírálja a „ m u ltik a t" = N épszabadság, d e ce m b e r 8. 7. o. B ercsé nyi A n d re a (1993a): Ú jabb bé rv ita és sztrá jk Ferihegyen = Légiközlekedés, sze p te m b e r 6. B ercsé nyi A n d re a (1 993b): A e ro p le x — M A LÉ V b é rv ita és sztrájk Ferihegyen = Légiközlekedés, szep te m b e r 21. B. M. (1993): M in d e n k it elszállítanak. S ztrájk a M A LÉ V -nál = N API gazdaság, üzlet, vilá g , p o litika , jú nius 11. B ossán yi K atalin (1994): A jó m u lti, a szám ító b e fe k te tő m e g a k a rva lytő ke = N épszabadság, á p rilis 15. 17. o. C sáki Im re (1994): „C silla g o k ró l kell á lm o d n u n k , h o g y elérjük a fe lh ő k e t" = LRI R e p ü lő té ri M agazin 9. szám , s zep tem b er 12. 4. o. Fahidy G ergely (1993): C savarkulcs-ké rdés = HVG, A u g u s z tu s 21. Falubíró V ilm os (1993): V isszaesett a vegyes v á lla la to k von zereje = Figyelő, a u g u sztu s 12. Falubíró V ilm os (1994): Hová zúdul a m ű k ö d ő tő k e ? Két vég éről ég a gye rtya = Figyelő, m á ju s 12. 15. o. Freész K ároly (1993): Ferihegy: s ztrá jko ln a k a szerelők = N épszabadság, a u g u sztu s 26. Freész K áro ly (1993): Csak a sztrájk b iz to s Ferihegyen = N épszabadság, a u g u sztu s 27. G. GY. (1993): Új m o to r a v ilá gg azda ságba n. Terjeszkedik a „m u lti p ó k h á ló ” = Figyelő, a u g u sztu s 26.
45
G ra ham H o w e lls — N e m e s e k Z o ltá n (1994): Felm érés a k ü lfö ld i b e fe kte tő krő l. M e g in t jőne k, k o p o g ta tn a k ... = HVG, a u g u s z tu s 6. 77. o. H avas A ttila (1 994): V áltozó ford iz m u s . Vevők és beszállítók kerestetn ek = Figyelő, m á ju s 19. 2 8 - 2 9 . o. H e lm e r G yörgy (1993): A m u ltik és a bérek. K e le t-n yu g a ti á tjá ró = HVG, au gusztu s 21. H e lm e r G yörgy (1993): M a g y a r S uzuki. M égis, kinek az autója? = HVG, o k tó b e r 2. H é th y Lajos (1 994): V állalati m u n k a ü g y i k a p c s o la to k gazdasági és p o litika i szorításban. 2. sz. M u n k a anyag, M u n k a ü g y i K utató Intézet J. I. L. (1993): M u n k a ü g y i v iszonyo k M a gyaro rszág on (k ibo ntako zásuk a poszt-szocialista tá rsa d a lo m b a n . Tokio, The J a p a n In s titu te o f Labour K a lm á r G yö rg y (1994): Ha m á r e lh a llg a t a cs e n d = N épszabadság, m á rciu s 26. 18. o. K arsa i Tamás (1993): M u ltik jövője. A nem zetközi he lyze t fo ko zódik... = N api G azdaság, üzlet, világ, p o litik a , a u g u sztu s 27. 10. o. K asrlel, K. (1993): N y u g a ti v á lla la to k a M u nka tö rv é n y k ö n y v é n e k fe lü lv iz s g á la tá t kérik. B érvita a GM s z e n tg o tth á rd i gyá rába n = M a g y a r Hírlap, jú n iu s 9. K o ttá n Éva: Tudósítás a M A LÉ V Rt. h a n g á rg y ű lé s é rő l = Légiközlekedés, jú liu s 11. K o n c z K a ta lin (1992): Egy fra n c ia v á lla la t sze m é ly ü g y i tevé kenysé ge I— II. = M u n ka ü g yi Szemle, 3 és 4. sz. K ovács J u d it (1994): N em ze tvesztő -e a k ü lfö ld i tőke? V onzerőnk a kisebb be fektetési kockázat = M a gya r N em zet, sze p te m b e r 10. 11. o. K ovács P éter (1 993): B é rtá rg ya lá so k a M A LÉ V -nál = V ilá gga zdasá g, jú n iu s 9. L. K. (1993): A M A LÉ V -nál saját k a rb a n ta rtó szem élyzetre lenn e szükség? Gálszécsy a szerelők sztrá jkjá ról = M a gyar Hírlap, s z e p te m b e r 3. L e ngyel E m ő k e — L inczo w ski, P (1 993): A lakosság vélem énye a k ü lfö ld i tőke m e gjelen ésérő l a hazai v á lla la to k b a n . Pécs. M a g y a r M a rk e tin g S zövetség — G lobális stra té g iá k és lokális p ro blém ák a m a rk e tin g b e n , m á ju s 5 — 7. M a k ó C saba (1987): A szakszervezetek tevé kenysé gén ek né hány je llem zője a nyo lcva nas években. B uda pest. Szakszervezetek E lm életi K utató Intézete M a k ó C s a b a — N ovoszá th Péter (Eds) (1994): C onve rge nce versus D iverg ence : th e Case o f th e C orp ora te C ulture (Papers fro m th e In te rn a tio n a l W o rk s h o p ). D una táj Kiadó, B udapest N e u m a n n László (1993): The H u ng áriá n S uzuki Co. Paper prepared to OECD S em ina r (1993). OECD (1993): S em in a r on La b o u r- M a n a g e m e n t R elatio ns in Foreign E nterprises in H ungary. B uda p e st, 14— 15th J u n e O ro lin Zsuzsa (1 992): V egyes v á lla la to k m u n k a ü g y i k a p c s o la ta i = M u n ka ü g yi Szem le, 12. O ro lin Zsuzsa (1994): A C a n to n i Kft. m u n k a ü g y i k a p c s o la ta in a k alakulása 1 9 9 0 —1994. (Vegyes vá lla lati e s e tta n u lm á n y ) M u n k a ü g y i K utatóintéze t, B udapest S e b ő k Em ília (1993): Ferihegy: a sztrájkfészek = Figyelő, au g u sztu s 19. S e b ő k Em ília (1994): T ö bb vo lt, m in t piló ta sztrá jk. N in c s új felfedezés, csak a régi: eg ységbe n az erő. A vagy: m in d e n k in e k van lapá tkája, de a h o m o k o z ó közös. = Figyelő, ja n u á r 20. S e b ő k Em ília (1 994): K arb anta rtásra várva. Jó k o ra m unkával ta lá n sikerül egy szerződés előre lá to tt h ib á in , a m a g y a r fé l szám ára há trán yos fe lté te le in en yh íte n i = Figyelő, m á ju s 12. P oór J ó z s e f (1993): A szem élyzeti m u nka á lta lá n o s je lle m z ő i a m a gyarországi m u ltin a c io n á lis v á lla la to k n á l = M u n k a ü g y i Szem le, 10. V ígvári A n d rá s (1993): A k ü lfö ld i m ű k ö d ő tő k e szerepe a m agyaro rszág i p riva tizá ció s fo lya m a tb a n = V ezetéstudom ány, 7. V iszt E rzsé b e t— Ványai J u d it— B erkó Lili (1 990): A vegyes vá lla la to k m u n ka ü g yi és szem élyzeti p o liti kájának sajátossága i = M u n k a ü g y i Szem le, 3. --------(1991): B rit lap a M A LÉ V priv a tiz á c ió s g o n d ja iró l. Lesz-e üzle t a Lockheeddel? = N épsza bad ság, m á ju s 29. --------(1991): M A LÉ V — Lockheed e g y ü ttm ű k ö d é s = N épszabadság, jú n iu s 3. --------(1992): Tovább g y ű rű z ik a M A LÉ V — Lockheed botrány. A kevesek to vá b b ga zdago dna k, a sokak to v á b b szegényednek = Ring, 16. szám , á p rilis 22.
46
— — (1993): Á gazati á tla g o t kérnek a S uzukisok = N épszabadság, o k tó b e r 1. ------- (1993): Késett a M A LÉ V = N épszabadság, jú liu s 24. ------- (1993): M ALÉV-késés: rossz szerződés = N épszabadság, jú liu s 27. --------(1993): MALÉV. S ikerte le n b é rtárgyaláso k = V ilá gga zdasá g, jú n iu s 11. --------(1993): Szervezkednek a S uzuki do lg ozói = Népszava, o k tó b e r 1. — — (1993): S ztrá jko ló repülőszerelők? = HVG, au g u sztu s 28. ------- (1993): Talonban a sztrá jktörő k. Zűrzavar a fö ld ö n , ny u g a lo m az égben = Népszava, a u g u sz tu s 27. ------- (1994): Tudósítás az éves közg yűlésrő l = Légiközlekedés, a u g u sztu s 5. ------- (1994): Új M A LÉ V — Lockheed szerződés = N épszabadság, m á rc iu s 4. ------- (1994): V ariáció k a tőke befektetésére. D evizaeső h u ll B ohé m iára = Figyelő, s ze p te m b e r 22.
JEGYZETEK 1 A M A LÉ V és a Lockheed közös vállala ta pé ld á u l arra építi fel s tra té g iá já t, h o g y eg yré szt m o d e rn B o e ing -gé pek karbantartá sára m in d e d d ig csak ne kik van jo g o s ítá s u k a térsé g b e n és a vállala t m űszaki á llom ányá nak je le n tő s része m in d oroszul, m in d a n g o lu l jól beszél, így e g yfa jta össze kö tő lehe t az am erikai cég szám ára a keleti p ia c o k felé. 2 A D e lo itte & Touche ta n á c s a d ó cég 3 0 0 p o te n c iá lis és té n yle g e s k ü lfö ld i b e fe kte tő körében vé g zett felm érése szerint a m e g c é lz o tt p ia c o k a t ille tő e n első helyen K elet-Közép-E urópa, m in t régió szerepelt (6 5 százalék), s csak ezután kö ve tkezett a m a g y a r be lső piac (2 7 százalék). Figyelem re m éltó, h o g y a m e gkérd ezettek csu p á n 17 százaléka e m líte tte N yu g a t-E u ró p á t, m in t m a g ya ro r szági b e fektetése c é lp ia c á t. 3 Az aláb bi tá b lá za t m u ta tja a h a rm in c le g n a g y o b b k ü lfö ld i b e ru h á zó t M a gyaro rszág on:
n, , RészvényOrszág
M agyar partner
Év
hányad
<%)
1. General E lectric 2. V olksw a g e n -A u d i 3. US W e st Inte rn atio n al
USA N ém etország USA
T ung sra m A u d i H ungaria M o to r W e ste l, W e ste l 9 0 0
1990 1 99 3 1990
1 00
1 99 3
51 67 60
4 . General M o to rs 5. Suzuki, C. Itoh , Inte rn atio n al Fináncé C orp oratio n
USA — N é m e torszá g Ja pá n, nem zetközi
G M Hungary M agyar Suzuki
1990 1991
6 . PTT N e the rla n ds, Telecom D enm ark és m ás skandináv b efe kte tők
K ülönböző
Pannon GSM
1993
7. A llianz 8 . T ra n sro ute Inte rn atio n al,
N é m e torszá g Franciao. — Ausztria
H ungária B iztosító H ungárián E uro—
1990
10. Ferruzi, U nilever 11. Prinzhorn G roup 12. A nsaldo 13. Pepsi Co In te rn a tio n a l 14. G uardian G lass
™
d ollár 550 420 330 300 250 250
67
1 99 3
220 200
E urópai T ra n z itú t
Banque N a tion a le de Paris, Caisse des D epots, S trabag 9 . A lcoa
100 49
B efektetés , ,, m értéke
h álózat USA O laszo. — Holl. — A ng. A usztria Olaszország USA USA
O laszország 15. A lita lia , S im est 16. H ungárián In ve stm e n t C o m p an y A nglia Franciaország 17. S anofi USA 18. Ford 19. Sara L ee -D o u w e Egberts
USA
2 0 . Coca-Cola A m a til
A usztrá lia
K öfé m (H ungalu) NM V D una p ack, Halaspack, S zolnoki P apírgyár G anz-A nsaldo
1992 1992
51 90
1 60
1 99 0
40
1 60
1990
75 79
130
FAU Hunguard M alév N ikex, egyéb Chinoin
1 993
Ford H ungária C om pack B udapesti Likőrip ari
1991 1991 1991
1989 1992 1 99 0 1 99 0
1 00 35 51 100 100 100
165
115 110 1 00 1 00 1 00 1 00 1 00 1 00
V állalat, egyéb
47
RészvényB eruházó
M agyar partner
Ország
Év
hányad (% )
2 1 . K em pinski, Dresdner Bank
N ém etország
2 2 . Nestle 2 3 . S iem ens 2 4 B anca C o m m e rciale Italiana, B ayerische V erein sb an k,
Svájc N ém etország
The Long Te rm C redit Bank o f Ja pa n, The Sakura Bank,
O laszország — N é m e torszá g — Ja pá n —
Befektetés mértéke m illió dollár
1987
85
95
1991 1991
97
94
100
94
C e ntral European, N em ze tközi B ankcso po rt
1979
64
87
1 99 0 70
80 80
G rand H otel C orvinus Kem pinski N estle in terc soko lá dé T e le fo n gyá r, egyéb
F ranciaország
S ociete Generala 2 5 . First H u ngary Fund
USA
K ülönfélék
2 6 . S to llw e rck
N ém etország
B udapesti É desipari
2 7 . M a rio tt, G iroC redit, egyéb 2 8 . A grana 2 9 . H o ech st-M e sse r G rieshem
USA, A usztria
3 0 . V o e st A lp ine
Ausztria N ém etország A usztria
V állalat Duna In te r-C o n tin e n ta l Hungrana O xigén és Dissousgyár D unai Vasm ű
1992 1 99 0 1991 1992
90
77
53 97
70 70
50
70
Forrás: Financial Tim es, 1 9 9 3 n o ve m b er. (A táb lá zat a M a táv p riva tizá ció já t m ég nem tarta lm azza ).
4 A k ü lfö ld i m ű k ö d ö tö k é
, .m ű k ö d é s é n e k "
h a té k o n y s á g á ró l a KSH A k ü lfö ld i m ű kö d ő tő ke
M a g y a ro rs z á g o n . 1 9 9 2 . c ím ű kia d vá n ya ad né m i ka p a szko d ó t. A m in t a tá b lá za tb ó l lá th a tó , a k ü lfö ld i tő k é v e l m ű k ö d ő válla lk o z á s o k m u ta tó i m in d e n ese tben ked vezőbb ek a te lje s vá llalko zói kör ad a ta in á l: M u ta tó k (százalék)
Összes vá llalkozás
Ebből kü lföld i érdekeltségű
K észletek aránya
3,31 4 ,0 5 3 0 ,6 0
2 6 ,8 0
E xportrészesedés A n ya g há nya d B érhányad
1 3 ,9 0 4 4 .8 0 1 5 ,6 0
2 2 ,7 0 4 1 ,7 0 1 2 ,4 0
Á rb e vé te l-a rá n yo s pén zjö ved e lem T ő kea rá nyo s pén zjö ved e lem
4 ,5 5 9 ,4 4
5 A M a g y a ro rs z á g o n b e fe k e te tt n é m e t m ű k ö d ő tő k e értéke 19 9 3 -b a n m e g h a la d ta az 1 ,3 m illiárd d o llá rt. A m a g y a ro rs z á g i v e g y e s v á lla la to k m in te g y n e g y e d é b e n é rd e ke lte k n é m e t cég ek. A 14 le g n a g y o b b n é m e t b e ru h á z ó a kö ve tke ző :
Beruházó 1. D e utsch e T elekom 2 . Opel 3 . A ud i 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A llianz S iem ens Reem tsm a M esser-G riesheim D e utsches K on so rtium S chöller
Az érdekeltség helye
440 213 130 (to vá b b i 3 7 0 terveze tt)
S ze n tg o tth á rd G yőr
125 6 0 (to vá b b i 10 tervezett) 55 50 50
M a táv, B udapest
B ud a pe st (B iztosító) B udapest D ebrecen
1 0. Linde 11. Henkel 12. S to llw e rc k
35 30 2 5 (to vá b b i 3 0 terveze tt)
B udapest B udapest (H otel) Budaörs Répcelak S zolno k, B udapest B udapest, S zékesfehérvár
13. H e idelberger Ze m e nt AG. und U lm er Z e m e n t/S ch w e n k
25
V á c, B élapátfalva
14. W e s td e u tsch e Landesbank
25
B udapest
Összesen:
48
A z edd ig b e fe k te tt tő ke m illió dollárba n
35
1 ,3 2 2 M rd d ollár
6 C seho rszág ban vissz a s z o ru ló b a n van nak a közve tlen k ü lfö ld i b e fe kte té se k, h e ly e ttü k a p o rtfó lió b e ru h á zá s o k és a k ü lfö ld i b a n k h ite le k játsszá k a fő s z e re p e t. A prágai tő zsd é n a p o rtfó lió be fe kte té se k a tő k e b e fe k te té s e k m á r 1 9 9 3 -b a n 3 6 százalékos részesedé st szereztek. S zám os cseh szaké rtő jo b b a n ö rü ln e an nak, ha a k ü lfö ld i tő k e , , z ö ld m e z ő s " b e ru h á zá so ka t ha jtana vég re, nem pedig tőzsd ei s p e k u lá c ió t fo ly ta tn a . 7 Ta valy n o ve m b e rb e n a G eneral M o to rs s z e n tg o tth á rd i gy á rá n a k
5 0 0 d o lg o z ó já b ó l 2 0 0
s ze rve ző d ö tt e g y c s o p o rtb a , sokko lva ezzel a v á lla la t v e z e tő s é g é t. 1 9 9 3 . m á rc iu s 2 9 -é n k ö ve tke ze tt az üze m i ta n á cs m e gválasztá sa, a m ely tá m o g a tja az ősszel m e g a la k u lt szakszervezet b é rk ö v e te lé s e it és kész jo g a iv a l élni, h o g y gazdasági in fo rm á c ió t szerezzen a v á lla la t v e ze tő itő l. Lásd b ő v e b b e n (K asriet 1 9 9 3 és H e im e r 1 9 9 3 ). 8 Te rm é szetese n a b e fe k te té s i k o c k á z a t s z e m p o n tjá b ó l le g a lá b b
ilye n ,
ha
ne m
n a g yo b b
je le n tő sé g e van a p o litik a i s ta b ilitá s n a k is, a m i a k ü lfö ld i b e fe k te tő k sze rin t M a g ya ro rszá g eg yik le g n a g yo b b erőssége, kü lö n ö se n a térség tö b b i o rszágáh oz képest. 9 A M a g ya r S uzuki m a g ya ro rszá g i beszállítói:
Kód
Tevékenység
A b eszállító Ja pánban
1, Peron
1001
A kku m u lá to ro k
Furukaw a
2. Rajnai Á rpád 3. Elzett Certa
1 00 2
1 00 6 1 00 7 1 00 8
A nte nn a S a jto lt, préselt le m ezek Ülé sek, ká rpitozás M ű a nya g alkatrészek G um i alkatrészek M ű a nya g alkatrészek
1 00 9 1010
Csavarok Üvegek
1011 1 01 2 1014
Rugózás
1 01 5 1 01 6 1 01 7
S a jto lt, p ré selt le m ezek Feliratok
A m agyar beszállítók
4. 5. 6. 7.
Im ag Kft. K unplast Sakina K aloplasztik
8 . Vasép 9. G la sunion 10. T atabányai ru g óg yár 11. T e chnocar 12. Ganz Kft. 13. Rába Győr 14. H ung a ro to n 15. M O M -K o m ló 16. Berva Rt.
1003 1 00 4
1 01 8
Tekercs ru g ók K apcsolók
Kézifék M erevítések G um ik K ürt, a bla ktörlő k S a jto lt alkatrészek
19. Emika 2 0 . Egyetem i N yom da
1 01 9 1020 1021 1022
2 1 . Rába Sárvár 2 2 . H appich S olym ár
1 02 3 1 02 4
23. 24. 25. 26. 27. 28.
1 02 5 1 02 6 1 02 7 1028 1029
IP. lökhá rító k M ű a nya g alkatrészek
1 03 2
Párnázás, karfák T e ng e lykap cso ló Fék alkatrészek
17. Tauril 18. B akony M űvek
PEMÜ Escade Pata József K vattro Kft. Ikarus-Bp. F o ha — R atipur K ft.
2 9. B ako n y— Daikin 3 0 . K n o rr— Brem se 3 1 . ABF 3 2 . TVK
1033 1034 1035 1 03 6 1 03 7
3 3 . MMG 3 4 . Imag Kft.
1039
3 5 . MSC
1 99 9
3 6 . AVF 3 7 . A u to flu g 3 8 . UTA
H o uw a
Asahi NHK U -shin
T o kiko -lu cas S ho w a M itsuba
K ézikönyvek Pedálok N apellenzők
S a jto lt, p ré selt le m ezek S a jto lt, préselt le m ezek S a jto lt, préselt le m ezek
Kábelek S eb e sség m é rő , fű té s
D aikin N abco N ip p o n cable N ip p on d en so S u m ito m o
S a jto lt, p ré selt lem ezek M o to r, in d ító g e n e rá to r alkatrészek
N ip p on d en so
B iztonsági övék M o só alkatrészek FR & RR
Forrás: K iyo shi K asahara (1 9 9 4 ): M agyar S uzuki and tech n o lo g ica l Tra n sfe r. Japa ne se M e th o d s Bassed on the Form ation V en d ors. Tokio, Rykkio U n ive rsity.
10 K-ülföldi érdekeltségű v á llala tnál ezenkívül egy e se tben ke rü lt sor sztrájkra az o la sz— m a gyar érdekeltségű C antoni Kft.-nél egy 19 93 o k tó b e ri kétó rás fig y e lm e z te tő sztrá jko t követően 1993. no vem be r 29 -én. Ennek a sztrá jknak a fő b b m o z g a tó ru g ó it, k iro b b a n á sá n a in a k o k a it ism e rte ti
49
O ro lin Zsuzsa (19941: ,,A C an to n i Kft. m u n k a ü g y i k a p c s o la ta in a k alakulása 1 9 9 0 — 1 9 9 4 " cím ű ta n u lm á n y a , M u n k a ü g y i K utató Intézet és K alm ár G yörgy (1994): Ha m ár e lh a llg a t a csen d = N épszabadság, m á rc iu s 26 . 18. o. 11 A 119/1991. (IX. 12.) K o rm ányha táro zat tö b b e k kö zö tt biztosítja, h o g y a m unkaválla ló k tu d ta és beleszólása nélkül p riv a tiz á c ió nem jö h e t létre. N em tö rté n h e t irreális vag yonértéke lé s, és a s zociális ju tta tá s o k b a is be le szólha tnak a m u nkaválla ló k. A v a g yo n p o litika i irányelvek azt is lehe tővé teszik, h o g y a d o lg o zó k kedvezm ényes felté te le kke l üzletrészt, vásá rolha ssana k a társaság ban .
illetve részvényt
12 M in d e z t alá tá m a sztja , h o g y a Lockheed m ind össze 2 ,5 m illió d o llá ro s készpénz hozzájárulása fejé ben két évre 4 m illió d o llá rt kért ha t, álta la M agyarországra k ü ld e n d ő am erikai vezetőjéért. Ezzel szem ben a Kft. összes vag yona sem fo g ja elérni a 6 m illió d o llá rt, m iközb en m ég a M ALÉVe t a lap osan le é rtékelő C red it S w iss First B oston ta n á c s a d ó cég is ezen összeg né gy-ötszörösé re ta ksá lta a M A LÉ V m űszaki szolgálatát. 13 A Lockheed ugyanis — 5 0 százalékos részesedés m e lle tt — vezetőgárdája B udapestre tele píté sével és kulcspozíciókba helyezésével tula jd o n i töb bség nélkül is szavazati többséghez juto tt. 14 R észben en nek tu la jd o n íth a tó , h o g y az ÁVÜ üg yvezető igazg atója , Csépi Lajos, 1991. d e cem be r 16-án levelet írta M A LÉ V vezetésének, s ebben közölte: m iu tá n a kft. alapítása na g ym é rté kb e n é rin ti a d o lg ozók gazdasági, szociális érdekeit, tová bbá
— súlyánál fogva
— a M A LÉV
priv a tiz á c ió s fo ly a m a tá n a k je le n tő s lépé sérő l van szó, a 119/1991 -es k o rm á n yre n d e le te t a lkal m azni kell. 15 M in t ism eretes, a M A LÉ V fe b ru á r 3 -á n s a jtó tá jé k o z ta tó n je le n te tte be az aláírás tényét, s ez a lk a lo m m a l a M A LÉ V vezé rigazg atója úg y n y ila tk o z o tt, h o g y a szerződés aláírása e lő tt re n d e z ő d ö tt a do lg ozói érdekkép viselete kkel fo ly ta to tt vita, illetve sike rü lt olyan m e gállap odásra ju tn iu k , am e ly k ie lé g íte tte a dolgozókat. 16 A m űszakiak a bé rren dezé sre e g yé b ké n t m á r 1991 őszén ígéretet kaptak az RMFSZ szerint, a m ik o r a M A LÉ V vezetése elism e rte, h o g y a szerelők jo g o sa n köve telnek kie m e lt fizeté sem e lé st. M iu tá n a m e g á lla p o d á s ellen ére erre nem ke rü lt sor, a szakszervezet m u n ka ü g yi bírósághoz fo rd u lt. A p e rt ugyan m e g n ye rté k, a ha táro zat köte lezte a M E LÉV-et a bé rtárgyalásra, addigra azo nban a szerelők m á r az új vegyes v á lla la t á llom ányá ba ta rto zta k, erre a m unkaadóra é rtelem sze rűe n nem v o n a tk o z h a to tt az ítélet. A következm ény m ind össze an nyi lett, h o g y a m ű szakiak szakszervezetének 7 ü g y v iv ő je közül m a egy sem d o lg o zik az A ero plexné l. Ennek e llen ére m a gána k az R M FSZ-nek ma m á r 5 8 0 ta g ja van a d e ce m b e ri 170-el szem ben. 17 A 18 an gol szerelő beállítása ellen e rő te lje s tilta k o z á s i h u llá m b o n ta ko zo tt ki. A Közlekedési D olgo zók N em zetközi S zövetsége (ITW F) tilta k o z o tt a M A LÉ V -nál és a szerelőket küldő Q ualitairnél a (te rveze tt) s ztrá jktö ré s e llen , tag szerve zeteike t h a s o n ló tiltako zásra szólítva fel. Az MSZOSZ a s ztrá jktö ré s le h e tő s é g é t m é lysé gese n elítélte, re ndkívü l n y u g ta la n ító n a k te kin tve azokat a k o n flik tu s o k a t, am elyek korábbi m e g á lla p o d á s o k eg yo ld a lú fe lrú g á sá b ó l szárm aznak. Az É rtelm isé gi Szakszervezeti tö m ö rü lé s (ÉSZT) a fe lh á b o ro d á sá n a k a d o tt h a n g o t a m ia tt, ho gy a M A LÉ V s z trá jk tö rő k e t akar bevetni a jo g o s követelésekkel fe llé p ő A e ro plex-d olgozó k ellen, rá adásu l egy olyan országbó l, ahol igen n a g y ha g y o m á n ya i van nak a szakszervezeteknek. A S zakszervezetek E g y ü ttm ű k ö d é s i Fórum a (SZÉF) szinté n szo lida ritásá ról b iz to síto tta a sztrájkoló re p ü lő g é p -sze re lő ke t. A M u n k á s ta n á c s o k S zövetsége is h a so n ló a n n yila tko zo tt, hozzáfűzve h o g y ha a m u n k á lta tó k nem v á lto z ta tn a k m ó dszereiken, csa tla ko zn a k a kibon takozó nem zetközi s z o lida ritási akciókhoz. 18 Az a lá b b ia k b a n te lje s te rje d e lm é b e n b e m u ta tju k az A ero plex Kft. (A eroplex o f C entral Europe Ltd.), a to v á b b ia k b a n m u n k a a d ó és a vá lla la t d o lg o z ó it képviselő R epülőm űszakiak Független Szakszervezete, a to v á b b ia k b a n RMFSZ/ACE kö zö tt lé tre jö tt m e g á lla p o d á s fe lté te le it. 7.
A fele k kö zö tt s z ü le te tt m e g á lla p o d á s 18 h ó n a p ig m a rad érvényben, am ely időszak
kezdete 1993. jú liu s 1., lejárta pe dig 1994. d e c e m b e r 31., 2 0 .0 0 óra. 2. A bé rem e lés m é rté ke 3 4 ,6 százalék az é rin te tt do lg o zó k 1993 jú n iu si a la p b é r-tö m e g é re vo n a tko zta tva . A b é rem e lés 1993. jú liu s 1-ig vissza m e n ő le g érvényes és felosztása a közösen e lfo g a d o tt (RMFSZ és A ero plex) új „G A L H A M ” értékre nd elvei szerin t tö rté n ik.
50
3. Az RMFSZ/ACE elfo g a d ja , h o g y a m e g á lla p o d á s aláírása utá n ne m lép fel újab b bé rköveteléssel 1994. d e c e m b e r 31-ig. 4. A v állala t d o lg o z ó in a k képviselője, aki a fe lü g y e lő b iz o tts á g n a k is ta g ja , részt vesz m in d e n h iva ta lo s ta g g y ű lé s e n . A tu la jd o n o s i ta g o k á lta l ta r to tt egyéb ne m h iva ta lo s m egbeszéléseken a d o lg o z ó k kép vise lője c sak m e ghívással le h e t jelen. 5. A m u n k a a d ó vállalja, h o g y tá jé k o z ta tja az RM FSZ/ACE-t m in d e n , a vá lla la t által k ö tö tt szerződésről, szerződésm ódo sításról, kiegé szítésről, am elyek é rin tik a do lg o zó k gazdasági érdekeit. A fe lü g y e lő b iz o tts á g b a n a d o lg o z ó k a t képviselő szem élynek joga van m e g te k in te n i ezeket a szerződéseket. Ezzel a m e gá lla p o d á ssa l a vezetőség ne m m o n d le azon jo g á ró l, h o g y szabadon d ö n ts ö n a v á lla la t ü g y e it é rin tő kérdésekben. 6. M ivel a m u n k a a d ó n a k nem áll m ó d já b a n be fo ly á s o ln i m in d e n tén yezőt, am ely e se tleges e lb o c s á tá s o k a t tesz szükségessé, a m e g á lla p o d á s a z t m o n d ja ki, h o g y az A eroplex m e g p ró b á l elke rü ln i m in d e n fé le n a g y o b b m é rté k ű e lb o c s á tá s t a jelen m e g á lla p o d á s érvényességi ideje alatt. M in d e n fé le létsz á m c s ö k k e n té s a m e g k ö te n d ő K ollektív S zerződésnek m e g fe le lő e n kerül vég reha jtásra . M in d k é t fél (RFM SZ és A ero plex) m in d e n t elkövet, h o g y a Kollektív S zerződést 1993. o k tó b e r 15-ig m egkösse. 7. A m u n k a a d ó vállalja, h o g y a jelen szerződéssel e lfo g a d o tt bé rem e lési c s o m a g nem ha szn á lh a tó az 1993. jú liu s 1. utá n fe lv e tt d o lg o z ó k bé reine k fedezetéül. 8. A m u n k a a d ó fo ly ta tja a d o lg o zó k képzését a m e g fe le lő szám ban és m ó d o n m in d e n típ u so n , h o g y kielégítse m in d a M ALÉV, m in d m ás m e g re n d e lő k igényeit. Az A ero plex tová bbra is felhasználja a m e glévő forráso kat, am e ly e k e t a vegyes vállala tra von a tko zó szerződések bizto sítana k, úgy a h o g y a z t az ig a z g a tó m e ghatározza . 9. A eroplex m e g e rő s íte tte a Lockheed A irc ra ft In te rn a tio n a l szándékát, m isze rin t ad ho c je lleg ű m űszaki tá m o g a tá s t b iz to s ít az A e ro p le xn e k az ü g yvezető ig a zg a tó kérésére. A seg ítségnyú jtás alapja a vegyes v állala tra von a tk o z ó szerződések rendelkezései. 10. Az A ero plex vezetősége kötelezi m a gát, h o g y to v á b b i h a rm a d ik fé ln e k vég zendő m u n k á t szerez. A z ú ja b b h a rm a d ik fé ln e k v é g zendő m u n k á k m egszerzése sikerének fü g g v é nyében, az A ero plex szándéka az, h o g y m e g vizsg á lja a le h e tő s é g é t egy, a jövőb en alkalm azásra kerülő nyereségrészesedési rendszer tervének. 11. A fe le k k ö lc s ö n ö s e n kötelezik m a g u k a t, h o g y az 1 9 9 5 -ö s b é rtá rg ya lá so ka t 1994. n o vem be r 1-jén m egkezdik. 12. A fe le k k ijelen tik, h o g y az 1993. a u g u s z tu s 11-én m e g ke zd e tt bé rtá rg ya lá so ka t b e fejezettnek te k in tik , és a jelen m e g á lla p o d á s aláírása u tá n nem lépn ek fel eg ym á s felé követeléssel a bé rtá rg ya lá so k ese m énye ivel ka p cso la tb a n . 13. A jelen m e g á lla p o d á s az 1993. o k tó b e r 15-ig m e g k ö te n d ő K ollektív Szerződés kiegészítését képezi. Ennek b á rm in e m ű m egszegése, be ne m tartása a M u nka Törvénykönyvében m e g h a tá ro z o tt jo g i köve tkezm é nyeke t von ja m a ga után. 14. A m u n k a a d ó és m u n k a v á lla ló nevében a m e g á lla p o d á s t aláíró fele k m e g fe le lő fe lh atalm a zással bírnak. 15. E m e g á lla p o d á s m a g y a r és an g o l nyelvű vá lto za tá n a k aláírására e g y id ő b e n kerül sor. A m a gyar nyelvű m e g á lla p o d á s te k in te n d ő a hivatalosna k. 19 Az ACE 1994. m á ju s 31-én m e gkapta — a té rs é g b e n először — az FAA jo g o s ítá s á t am erikai la jstro m je lű B o e in g -7 2 7 , -7 3 7 és -7 6 7 típ u s o k karbantartá sára .
51
MAKÓ, CSABA-NOVOSZÁTH, PÉTER
PATTERNS OF FOREIGN INVESTMENT AND LABOUR RELATIONS (THE EXAMPLE OF THE MULTINATIONAL COMPANIES IN HUNGARY) Summary Foreign c a p ita l is p resent in th e cou ntry. The exp a n sio n o f m u ltin a tio n a l co m p a n ie s is p a rtic u la rly s ig n ific a n t if co m p a re d to o th e r c o u n trie s o f th e East C entral E uropean region. W here, a nd ex a c tly to w h a t e x te n t is n ő t kn o w n precisely. M o re or less a c c e p ta b le in fo rm a tio n is available o n ly a b o u t one o r tw o c h a ra c te ris tic s o f th e n e w ly re gistere d e c o n o m ic o rg a n isa tio n s of m ixed o w n e rs h ip , w h e re a s th e re is p ra c tic a lly no in fo rm a tio n a b o u t th e a lre ady e xistin g ones. There is even less in fo rm a tio n on w h a t is th e e x te n t o f c o n tro l exercised by th e fo re ig n e r over th e o p e ra tio n o f th e c om pany, irre s p e c tiv e o f the e x te n t o f the share in o w n e rs h ip rights. It is un kn o w n w h a t is th e ir in flu e n c e ove r th e na tio n a l e c o n o m y and th e society, one m ay o n ly guess w h a t is the in te rn á l life like in th e e c o n o m ic o rg a n is a tio n s o w n e d by fo re ig n e rs. T his lack o f in fo rm a tio n alsó plays a role in th e e x tre m is t ju d g e m e n ts o f such co m p a n ie s. Th ere is a n x ie ty th a t d ic ta to ria l rule w as in tro d u c e d in th e c o m p a n y w h e re th e e m ployee s have no say in an yth in g . A t the sam e tim e surveys o f na tio n a l v a lid ity in d ic a te th a t th e re are fe w e r strikes in the ir c o m p a n ie s , la b o u r re la tions are m ore stable, he nce in v e s tm e n t risks are sm aller, th a n in the m a jo rity o f th e p o s t-s o c ia lis t c o u n trie s . The sm a ll n u m b e r o f strikes do es n ő t in d ic a te th e lack of labour c o n flic ts b ú t th a t th e v a rie g a te d fo rm s (d ire c t and in d ire ct) o f e m ployee p a rtic ip a tio n favour " p e a c e fu l" s o lu tio n s . In Flungary th e tra d e u n io n s have so fa r provoked a strike o n ly o n c e in m u ltin a tio n a l c o m p a n ie s o p e ra tin g in th e cou ntry. T h is strike u n a m b ig u o u s ly sh o w s th a t the re p e a te d ex c lu s io n of th e e m ployee s fro m e s se ntial d e c is io n s (p riva tisa tio n ) fo rc e d th e em ployee s to in itia te strike even if th e y risked th e ir jobs.
52