KISEBB
KÖZLEMÉNYEK
K Ö L E S É R I S Á M U E L PÁLYÁJA É S J E L L E M E SZENTGYÖRGYVÖLGYI
GÁBOR
JN^öleséri Sámuel nagyszebeni orvos Erdély protomedicusa, a gubernium secretariusa, majd consiliariusa volt. 1663. november 1 8 - á n született Szendrőn. Debreceni diákévei u t á n Leydenben a bölcselet és o r v o s t u d o m á n y , Franekerben a teológia d o k t o r a lett. H a z a t é r v e Nagyszebeni választotta tevékenysége központjául. Ebből a városból indult gyógyító útjaira fejedelmekhez, főurakhoz, magyar, r o m á n vagy szász betegeihez, és ide tért vissza tapasztalatait, sokirányú ismereteit papírra vetni. Orvosi értekezéseken kívül állambölcselet, bányászat, hittudomány, irodalom, nyelvészet, régészet, természetrajz, foglaló történelem, egy helyesíráskönyv és „az egész mennyiségtan e*lsö leírását magába matematikai kézikönyv'''' témakörei szerepelnek müvei listáján [13]. T u d o m á n y o s értékü ket nézve jóval meghaladják a korabeli ismeretterjesztő m u n k á k színvonalát [ 1 ] . M á r művei felsorolásából kitűnik érdeklődési körének r o k o n s á g a a korai n é m e t fel világosodás pietista eszméivel, amit t o v á b b erősít tudományos-irodalmi levelezése, J a k ó Zsigmond feldolgozásában [6]. Köleséri szellemi kapocs volt nyugat és kelet k ö z ö t t . Erre a feladatra predesztinálta Nagyszeben földrajzi fekvése, A . H . Francke, G . W . Leib nitz, Chr. Wolff körének orientális érdeklődése, Köleséri mozgékonysága, t u d o m á n y o s felkészültsége. Munkássága közeli és távoli hatása igen nagy volt. Kapcsolatot teremtett E u r ó p a tudósaival L o n d o n t ó l Szentpétervárig, Boroszlótól Konstantinápolyig, Parison, Hallén, Velencén át a Havasalföld értelmiségi köreivel [4]. Vajon nem voltak hatással az antikvitásokat gyűjtő Kazay Samulre Köleséri régészeti, dáciai, numizmatikai előtanulmányai; és segítsége nélkül Weszprémi István olyan formá ban írja-e meg „Succinctá"-ját, ahogy m e g í r t a ? Weszprémi rövid Köleséri életrajzából ez nem derül k i [13]. Kibontakozik viszont annak a gyanúja, hogy Köleséri nem állt a fedd hetetlen jellemű emberek erkölcsi m a g a s l a t á n , ami később nyilvánvaló érdemeinek elh a l v á n y o d á s á h o z vezetett. Életéről sok érdekes új adatot közölt Pataki J e n ő [9]. A korabeli elmarasztaló vélemé nyekre é p ü l ő tanulmánya azonban olyan flastrom volt, ami alatt váddá érett a g y a n ú [7]. M á s z a v a r ó körülmény is felmerült. Vita indult Köleséri nemzetiségéről. R o m á n s z á r m a zása hipotézisét Magyary-Kossa Gyula és V . Bologa orvostörténészek cáfolták, magyar ságát e sorok szerzője igazolta [7, 11]. Most az idézett irodalom alapján, az egyes vádpontok részleges vitatására vállalkozom, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a t ö r t é n e l m i korba visszahelyezett Köleséri kivívja s z á z a d u n k megbecsülését is, azt az elismerést, amit I . Chrysippus néven kivívott m a g á n a k . 1
Édesapja feljegyzése szerint 18-án, vasárnap reggel 6 órakor született, nem 17-én, ahogy Weszprémi írja, mert az szombatra esett. (Bejegyzés a családi bibliában.)
Erdélyen a 18. század elején viharzik át az ellenreformáció. Megszűnt a protestáns er délyi fejedelemség. Ú r lett a m i n d e n h a t ó császár, kiszolgálója a kancellária, vezető vallása a katolikus. M é g p e d i g türelmetlenül vezető vallás, mert a betelepített jezsuiták templomo kat, iskolákat foglaltak, erőszakkal térítettek, és nem riadtak vissza attól sem, hogy refor m á t u s anyától elvegyék gyermekeiket. így történt Bethlen K a t a esetében is. Köleséri hiába tiltakozott s o k a d m a g á v a l a kancellária határozata ellen, a gyermekeket a katolikus nagy bácsinak ítélték. Bethlen Kata „ á r v a " lett, Köleséri pedig életre szóló ellenségeket szer zett m a g á n a k . V o l t tanítványa, Bethlen Kata szerencsétlen házasságkötésében teljesen ártatlan volt. A katolikus Haller Lászlóval kötött frigy az anyai erőszak és valláskülönb ség miatt futott z á t o n y r a [10]. Ellenségei t á b o r á t első felesége vezette. „Hoffärtige M a r t h a " pazarló, féltékeny termé szetét tudós férje nehezen viselte. H ú s z évi házasság u t á n Köleséri törvényes elválasztását kérte a nagyszebeni egyházi h a t ó s á g t ó l , amit 1715. j ú n i u s 19-én k i is mondtak [9]. Egy év múlva feleségül vette L á z á r György királybíró özvegyét, majd annak halála u t á n harmad j á r a nősült. Ezalatt volt felesége szívós a k n a m u n k á b a kezdett a válás érvénytelenítéséért. Először is r á g a l o m h a d j á r a t o t indított, azután áttért katolikus hitre. (Ez a tény magában véve is elég ahhoz, hogy Kölesérit bigámistának bélyegezzék a fellebbezés újratárgyalása kor!) Bécsben megvesztegette K á s z o n i J á n o s kancellárt [9]. í r á s b a n lemondott Köleséri vessződi b i r t o k á r ó l , ha a főbenjáró b ű n t kimondják. M á r régen nem válásról volt szó, hanem Köleséri elveszejtéséről. A z asszony kegyetlen fegyvernek bizonyult a politikai ellenfelek, haragosok és irigyek kezében. A főkormányszéki titkár hivatalos intézkedései s o r á n nem kerülhette el a gyakran igazságtalan, az egyének k á r á t okozó döntések keresz tülvitelét, ezért az orvos népszerűségét a hivatalnok csökkentette. (Hivatali anyagát nem sikerült megszerezni.) Haragudtak r á a protestánsok is azért, hogy érdekeiket nem elég erélyesen védelmezi, hogy egyházi gondokat okozott és nem adakozik. „Amit mások adtak, az is oda van" —• felelte állítólag [9]. Igaza volt, de fukarságát m á r nemcsak volt felesége, perlekedő rokonai híresztelték, hanem a református egyház is. Harmadik felesége h o z o m á n y á t nem fogadta el, cselédeit, jobbágyait jól tartotta, N á d u d v a r i Corvinájáért 100 tallért fizetett stb. Mindez ellentétes mind Teleki Sámuel, mind Bod Péter és H e r m á n y i Dienes állításaival [5]. A z igaz, hogy a p u r i t á n Debrecenből nem hozta magával a tékozlás szellemét. Ellenségei voltak a jezsuita atyák reformált hite, magas állása miatt. Köleséri védele m é r t fordult régi p a t r ó n u s á h o z , Savoyai Jenő herceghez. Ajándékba vitte könyvtára két féltett kincsét, egy értékes kínai k ö n y v e t és Mátyás Corvináját [5, 14]. A beteg herceget meggyógyította, a k i fáradozását consiliariusi kinevezéssel honorálta [9]. Csak védelmet kért — kinevezést kapott. A szászok hevesen tiltakoztak a kiváltságaikat sértő előléptetés ellen és Köleséri elveszítette t á m o g a t á s u k a t . Végnapjaihoz közeledett. Halálát Pataki megváltásnak nevezte, én közvetett gyilkosság nak [9, 11] M é g sírkövére is helytelenül vésték életkorát ( L X X I I évet, L X I X helyett) [13]. A tények mellett minden m á s csak bizonyíthatatlan mendemonda. Politikai ambíciói nem nagyravágyásból fakadtak. Cselekvő részese kívánt lenni Erdély újkori történelmének. A császári E r d é l y guberniumába m á r a köznemes is hivatalt vállal hatott, nem volt elérhetetlen a b á r ó i cím kiérdemlése sem. Hivatali állásai lehetővé tették, hogy közvetlen információkat gyűjtsön készülő művei s z á m á r a , p l . : egészségügy, bányá szat, régi és új E r d é l y . A kort m e g h a t á r o z ó szatmári b é k e nemcsak az ország sorsára gyakorolt jelentős hatást, hanem Köleséri egyéni életére, szemléletére is. Államjogi érdek-
2
lődésén kívül s ó g o r a történelemalak tó szerepe adta a példát, a kezdeti indíttatást [11]. 1711-ben a szatmári békét megelőző tárgyalások — Pálffy és K á r o l y i között — a Savoyai Jenőtől végül is kicsikart engedély b i r t o k á b a n , K o m á r o m i Csipkés György debereceni h á z á b a n folytak, a főbíró közvetítése és aktív részvétele mellett [3, 15]. A császárhű, de református Köleséri, a református, kuruc érzelmű K o m á r o m i és a ka tolikus kurucgenerális K á r o l y i Sándor gróf és családja között b a r á t i j ó viszony fejlődött. K o m á r o m i főbíró gyakran tette a „debreceniek h ó d o l a t á t " K á r o l y i n é Barkóczy Krisztina asztalára bor és ajándékok formájában, K á r o l y i Sándor pedig könyveket küldött K ö l e sérinek, többek között a szatmári pacifikáció történetét [12]. Köleséri tisztelte a gróf béketeremtő politikáját, ezen keresztül K á r o l y i személyét, akinek saját művei kíséretében könyvritkaságokat ajándékozott [12]. Barkóczy Krisztina szívpanaszait két ízben is orvosolta. Betege levelei a „megbecsül hetetlen ember" t u d o m á n y á t és emberségét dicsérik [12]. Köleséri kulúraközvetítő szerepet is j á t s z o t t : a korai német felvilágosodás szellemi és anyagi termékeit t o v á b b í t o t t a kelet felé. M i n t a havasalföldi fejedelmekhez meghívott orvos, tájékoztatta őket a külföld t u d o m á n y o s újdonságairól, gondoskodott az udvarhoz tartozó írók műveinek elhelyezéséről és nemzetközi nyilvánosságáról. Érdekükben k i a d ó k kal tárgyalt, és részükre könyveket szerzett be. C. Brincoveanu fejedelemnek patikaládát szereltetett fel, N . Mavrocordat fejedelemnek Pozsonyból numizmatikai gyűjteményt közvetített, kiegészítve azt saját gyűjteményéből. Cserébe k u l t ú r t ö r t é n e t i és az egészség ügyre v o n a t k o z ó adatokat kért és kapott. Havasalföldi forrásból értesült a bozai meteor hullásról, a törököknél szokásos himlőoltás módjáról [4]. A z anyagiasnak mondott K ö l e sérivel szembe állíthatjuk az önzetlen Kölesérit. Ilyen jellegű szolgálatokat nem lehet pénzért tenni, arannyal megfizetni. Életmüve értékét t u d o m á n y o s - i r o d a l m i levelezéssel növelte. T ö b b kötethez elegendő leveleibe sok energiát fektetett. T a k á t s S á n d o r és főleg J a k ó Zsigmond érdeme, hogy fel hívták a figyelmet ezeknek a kultúrtörténeti dokumentumoknak p á r a t l a n jelentőségére és Köleséri „kulcsfontosságú" szerepére az e u r ó p a i t u d o m á n y o s életen belül. Csak jelzésként említem levelezését Leibnitz-cel, Michael Gottlieb Hansch-sal, a K o n s t a n t i n á p o l y b a n o r v o s k o d ó Scarlat Carageaval, a szentpétervári orvos Mihail Sendov-val, aki Olténia egyik 2
Köleséri Sámuel családja (Nagybákay Antal nyomán [8]) kereseéri Köleséry Sámuel debreceni prédikátor oo
borosjenei Dómján Anna Sára
Sámuel
Mária
Zsuzsanna
oo
Komáromi Csipkés György debreceni főbíró
orvos, az erdélyi gubernium secretariusa
Hodossy Sámuel ref. prédikátor
Bernáth István
1. Meder Asnatha 2. gr. Bethlen Judit 3. Toroczkai Beta Nagyapja Köleséry néven szerepel a szatmári ref. kollégium anyakönyvében 1610-ben; még édesapja is y-nal írta nevét.
első leírását Kölesérinek címezte irodalmi levél formájában, „Historico-physico topograpbica Valachiae Austriacae subterraneae descriptio" címen, 1724-ben. Nem nehéz fel ismerni rajta Köleséri „ A u r a r i a R o m a n o - D a c i c a " - j á n a k hatását — írja J a k ó fentebb idézett m u n k á j á b a n . Orvosi tevékenysége soha nem volt vitatott, mindig a legnagyobb elismeréssel nyilat koztak róla. V. Bologa román orvostörténész Pápai-Páriz Ferenc mellett Köleséri Sámuelt tartotta a század Erdélye legkiemelkedőbb orvosegyéniségének [2]. Köleséri Sámuel meghalt: 1732. december 24-én, Nagyszeben városi tömlöcében, ahova első felesége juttatta. Halálának o k a : hirtelen felindulásból eredő apoplexia cerebri.
IRODALOM 1. A magyar orvosi iskola mesterei. Szerk. : Réti Endre. Bp. 1969. 22. 2. Bologa, Valeriu: Adalékok a Román N. K. orvostudományának történetéhez. Bukarest, 1955. 143. 3. Hóman Bálint—Szegfű Gyula: Magyar történet. Bp. 1943. IV. 309. 4. Jakó Zsigmond: A XVIII. század eleji román művelődési élet és a korai német felvilágosodás kapcsolatai Köleséri Sámuel levelezésének tükrében. Nyelv és Irodalomtudományi Közlemé nyek X I I I . évf. 1. 1969. 5. Jakó Zsigmond: írás, könyv, értelmiség. Bukarest, 1977. 176. 6. Jakó Zsigmond: Köleséri Sámuel tudományos-irodalmi levelezése. (Kézirat) 7. Magyary Kossá Gyula: Magyar orvosi emlékek. Bp. 1931, I I I . 376. 8. Nagybákay Antal: Egy barokk-kori debreceni főbíró élete — Szerem/ey Sámuel. Debrecen, 1942, 52. (A debreceni Tisza István Tud. Társaság kiadványa. V I I I , 6.) 9. Pataki Jenő: Köleséri uram házasságai. Pásztortűz, 1925, X I . 5. 10. Szádeczky Lajos: Gróf Bethlen Kata élete és végrendeletei. Bp. 1895. 11. Szentgyörgy völgyi Gábor: Kereseéri Köleséry Sámuel kapcsolata Debrecennel. Múzeumi Kurír. Debrecen, 1980. 34. I V . 4. 12. Takáts Sándor: Szálai Barkóczy Krisztina. Bp. 1910, 33, 68, 266. 13. Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. 1. Bp. 1960, 165—171., 173—181. 14. Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. 111. Bp. 1968, 297—299. 15. Zoltai Lajos: A Komáromy-ház története. Debreceni Képes Kalendárium, 1914, 125.
Zusammenfassung Die Ereignisse seines privaten Lebens des Arztes, Politikers, Schriftstellers Sámuel Köleséri (1663—1732) interessierte die öffentliche Meinung seiner Zeit mehr als seine Werke. Er wurde der Wankelmütigkeit, Bigamie, Geldsucht angeklagt. Die Studie versucht durch bisher bekannte und neue Daten und Einzelheiten diese Anklage zu dämpfen. Neben der Ausübung seiner ärztlichen Praxis bekleidete er ein hohes Amt im Siebenbürger Gubernium. Nach dem Friedensschluss von Szatmár —• der dem Rákóczi-Freiheitskampf ein Ende setzte — 1711 betätigte er sich auf dem Gebiet der Kulturpolitik, welche die Konfessionen, Nationen und Nationalitäten versöhnen wollte: er war der Wegbereiter der frühen deutschen Aufklärungsideen und Zielsetzungen in Ost-Europa, die er auch in seinem literarischen Werk vertrat. Für ihn war die Macht kein Ziel, sondern ein Mittel seiner Ziele. Seine politischen Ansich ten über Privatfreiheit, Glaubensfreiheit, ökonomische und soziale Fragen standen nicht i m Einklang mit den gewaltsamen Militärverordnungen und Massnahmen des Habsburg-Reiches, die die Teilung der Nationalitäben bestrebten. Köleséri wollte mehr als eine kleinliche Wohltäterei verwirklichen und musste einen grossen Sturz erleiden. Sein Sturz wurde von seiner hasserfüllten
ersten Frau vorbereitet, von den formalen Fehlern der Scheidung ausgegangen, und vom erkauf ten Kanzler zu Siebenbürgen vollzogen. Im Kerker glaubte Köleséri mit einer Naivität eines Gelehrten an seine Unschuld und an die schnelle Hilfe des Herzogs Eugen von Savoyen. Die erfundene Todesnachricht des Herzogs verursachte bei ihm eine Gehirnblutung. Seine wissenschaftliche und literarische Korrespondenz bezeugt sein internationales Anerken nen, sein ärztlicher Ruhm steht heute unvermindert vor uns. G. SZENTGYÖRGYVÖLGYI, Dr. med. dentist Földes, Vöröshadsereg u. 2, Hungary, H-4177
