XIV. Országos Neveléstudományi Szakkonferencia 2014 november 6-7-8. Debrecen Oktatás és nevelés – gyakorlat és tudomány Szimpózium:
Innovációk az andragógiában
Kleisz Teréz Phd Professzionalitás - konstrukciók és a szakma innovációs kapacitása
Fordulatok/ Poszt-előtagok , Valaminek a vége - megfogalmazások • Az átalakuló munka világa • Posztfordi, posztindusztriális társadalom; információs tásadalom; Tudásgazdaság, kreatív gazdaság, kreatív miliők (Florida), tudásmenedzsment ( a tudás: input-outputmédium); innovatív termék, szolgáltatás, előállítási mód: versenyelőny, presztízselőny • Globális kapitalizmus, transznacionális vállalatok • Hálózati társadalom • Konzumerizmus
A professzió-diskurzus használata az elmúlt évtizedekben • A hagyományos professzió-felfogásmódok „varázstalanodása”. 1.De-professzionalizáció felé ? Védekezés, Ellenállás? 2. Alkalmazkodás . Professzionalizmusra hivatkozás: belülről – felülről –kívülről. Menedzsmentinnovációk, változó munkahelyi relációk, szervezeti kontextusok ? 3. Innovatív utak ? A professzionalizmus és a hibrid kontroll-formák világa. Lehetőségek ?
Professzió – Professzionalizáció Professzionalizmus • Professziók : kitüntetett foglalkozást űző tudásközösségek, amelyek tevékenysége elismerést vált ki. • Professzionalizáció: a professzió státus elérésének útjai. ( a kiformálódás folyamata, kvalifikáció és jogi védelem) A professzionalizáció professzionalizmushoz vezet ? • Professzionalizmus: magas minőségi szintű , kompetens professzionális praxis; ezt előtérbe állító diskurzusforma – különféle aktorok által hangoztatottan ( szolgáltató, cég, szakember)
Professzionalizmus-konstrukciók ( felülről, alulról) • Attribútum-listás modellvariánsok, ( statikus, univerzális, szekvenciális változatok) ; az etikai dimenzió: a közjó szolgálata: ÉRTÉK , a társadalmi bizalom letéteményese • Félprofesziók • Hatalom, dominancia: A kizáráson alapuló (weberi) szerveződési mód, csoportérdek, a relatív autonómia kivívása - tudásközösségi kontroll, politikai erő, társadalmi elismerés. ( státusprofessziók) • Radikális kritikai irányok, a dominancia elvetése • Professzió: Az ún. harmadik logikájú munkaszerveződési mód
• A professzionalizmus menedzselése: New Professionalism ( New Public Management), Szervezeti professzionalizmus; elszámoltathatósági rendek a fenntartótól a „vásárlókig”,( tanuló, szülő, munkáltató); ciklikus teljesítményértékelés, a minőségi fejlesztési és kiválósági szintek elérésének kultúrája, jó gyakorlatok, folyamatos innoválás, továbbképzés, versenylogika, individualizálás • Posztprofesszionális, individualizált
Új tendenciák
• Nonprofit vállalkozási szervezeti keretek a közszektorban, piaci logikák beépülése; hibrid szervezetek • A menedzserek professzionalizációja • Professzionális és menedzser szerepek versengése vagy összeolvadása; • Transznacionális piaci igény bizonyos professziók iránt (mérnökök,kutatók, orvosok, managerek, könyvelők,stb • Asszisztensek bekapcsolása ( a munkakörök átszabása, sztenderdizálás) • Hibrid kontroll: piaci, állami, szakmai • Finom HR technikák ( szervezeti kultúra, közösségi identitásépítés • Client capture ( pl. egy-egy erős céggel foglalkozó ügyvédi irodák) • Projektmenedzser, informatikus, designer: alakuló professziók: nem a formális végzettség a döntő, hanem a marketing. Egyesület, szakmai intézményesedés,vállalati tagság
Az andragógiai szakmai területről kirajzolódó európai kép • Diverzitás, eltérő szegmensek a felnőtt-tanulási szférában, eltérő gyakorlati kontextusok • A szakmai karrier mint flexibilis portfólió • Szakmai szerepek, tevékenységek – nevek kavalkádja ( mentor, karrier-tanácsadó, pályaválasztási szakember, szakképző tanár, képzéstervező, értékelő, tananyag-tervező, multimédiás tananyag-fejlesztő, közösségfejlesztő, vezetőképző, PR munkatárs) Reischmann, Jost: Destruktív a professzionalizáció tekintetében az „ adult educator -elnevezés.”for the role and perception of our discipline”. (ESREA)
ALPINE-kutatás eredményei ( EU 27 +5) • Tudáshiány – kik ők, hogyan kerülnek a pályára, milyen tudásokkal, kompetenciákkal bírnak, milyen feladatköröket látnak el, milyen munkaviszonyok közepette. • Változatos bekerülés a pályára, fluktuálás, rövid idejű szerződések, s ennek következményei ( jöv., nyugdíj) • Belső továbbképzések • Szinte nincs érdekvédelmüket képviselő szervezet • Társadalmi láthatóságuk csekély • Nem nyújtanak vonzó karriert
Kutatások a professzionalizmus fejlesztéséről, szakemberi kompetenciákról • AGADE – A Good Adult Educator in Europe(2004-6): a szükséges min. kompetenciák köre (szervezésmegvalósítás-értékelés mezői) • EMAE European MA in Adult Edu. • Q-ACT Qualifiyng the Actors in ACE ( Nuissl/Lattke 2008 • Research voor Beleid : ALPINE Adult L.Professions (2008) • Research voor Beleid): Key Competencies for Adult Learning Professionals. ( 2010) • Core Competencies of Adult Learning Facilitators in Europe. „Qualified to Teach”, QF2TEACH 2011
ESREA 2013 Nov. Bonn Professionalization of Adult Education • Transznacionális, nemzetközi dimenziók, interkulturalitás • Rendszerszerűség és struktúrák • Szakmai önkép, percepció, identitás • Professzionalizáció • Szakmai kompetenciák • Elméleti keretek • Kutatási perspektívák
Az EU szakpolitikai ajánlásaiból kirajzolódó válasz • A minőség fejlesztése az andragógiai professzionalitás növekedésének útján; • a szakemberi kompetenciák és a kvalifikációk fejlesztése ( belépéskor, kilépéskor, folyamatosan) • a szakmai és képző szervezetek szerepe (Professional Learning Communities =PLC) • Szolgáltatások nyújtása a tagoknak • Innovatív módszerek a tanulás facilitálásában
Hazai sajátosságok • Szakmai szervezetek, közösségek erőtlen szerveződése, a kollektív hang érdekérvényesítés gyenge szintje • Nincs specifikus képzés a felnőttképzési szolgáltatók ( vállalkozók, menedzserek részére). • Andragógus szakember: nem tanításra szól a diploma
Az egész életen át történő tanulás szakpolitikájának a keretstratégiája a 20142020 időszakra
Menedzserializmus a közszektorban, tudásmenedzsment-reformok • Kimeneti orientáció a tanulási eredményekben, bizonyítottság, dokumentálhatóság, teljesítmény indikátorok, mérhetőség, ciklikus értékelések stb. • Egyéni tacit tudások ( szakmai közösségi tudások) explicitté, szervezeti tulajdonná tevése, regulálhatósága – pl. Képesítési keretrendszer
Innovációs képesség: intencionális törekvés az újra (alkotás) • Egyéni kreativitás-szint (művész, vállalkozó) • Az általános társadalmi-kulturális közeg természete • Szervezetek, közösségek kontextusai: - Kapcsolathálók; az információs- kommunikációs sűrűség; a bizalom és a relációs közelség; elkötelezettség a kooperációkban ; erőforrások; kollaborációs mintázatok; a kontroll és támogatás jellege; inter-professzionális teammunka: tanulni egymástól, egymással, egymásról. - Tudásgenerálódás heterogén kontextusokból
Innovációkapacitás • Különböző perspektívákat átfogó tudásintegráció, a különféle szereplők szemszögéből megértés képessége ( kultiválás) • Szervezetközi, kontextusközi, szektorközi, diszciplínaközi interakciók, kooperációk, nyitott hálózatiság, tudásáramlások, megosztások • Támogató , ösztönző struktúrák • Cselekvési mintázat ( rutinszerű) az innovatív válaszok kiformálására
Erőtér- befolyásoló képesség ( Expert Power) • Szaktudományosságra – szakpolitikára – közvéleményre ható diskurzusokat teremteni tudás képessége • szakpolitikai programokat, s szélesebb társadalmi átalakulást megszabni tudó olyan sikeres stratégia, amely kritikus tömeget képes elérni a tudásfejlesztés, megosztás, hálózatépítés, diskurzus-konstruálás , konzultációs és részvételi modellek alkalmazása, s az intézményesítés folyamatai során. • ( ún. Governmental assemblage kiformálódása) Russell Prince, 2010
Befejező gondolatok • Nem úgy leszünk professzionális szakemberek, hogy önmagunk állítjuk magunkról, hanem ha mások ( tanulóink, partnereink, döntéshozóink) tekintenek annak ! • Nagy költők születéséhez megfelelő közönség kell ! ( Walt Whitman, 1883)
