III.
1904.
KÖTET.
•
/
II
1-2. FÜZET.
NOVENMNI KÖZLEMÉNYEK alapíttatott
A
KIR.
1901.
NOVEMBER
20-IKAN.
MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
NÖVÉNYTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA.
KLEIN GYULA KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI
SCHILBERSZKY KAROLY.
MEGJELENIK NEGYEDÉVES FÜZETEKBEN.
BUDAPEST, KIR.
MAGY. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. (Budapest, VIII., Eszterházy-utcza
16.
szám.)
1904.
Ez a füzet nyolcz
ív
terjedelm.
TARTALOM. (Megjelent 1904. május 30-ikán.) Oldal
Gyulától
ülése ...
...
» Magyarország
László
Hollós
századik
szakosztályunk
megnyitó,
Elnöki
Sándortól
Gasteromycetái«
alkalmából,
Klein
...
...
1
...
Mágocsy-Dietz
,
...
6
...
12
meghatározása, T u z s 1 ... ... __. ... Astomum intermedium (5 eredeti rajzzal), Péterfi Mártontól... ... Az Araujia sericifera Brot. rovarfogása (14 eredeti rajzzal), M á g o c s y-
21
...
Magyarország moszatai, F
'._.
...
... i 1
ar
s z
A gombák
Dietz Sándortól
...
...
.__
...
ky N á n d o r t ó 1 o n J án o s t ó ...
...
...
...
...
15
...
24
mint a növényeknek a leveg hmérsékletéhez való alkalmazkodásának jelzi, S t a u b ó ri c z t ó 1 ...
38
...
A
phaenologiai melegösszegek,
A
Polygonatum és
...
...
...
...
._.
...
...
...
..
M
n á
.
Fiume
és
t
s
ky
J e
vele
n
1
környékének
Vizsgálatok a
szl
...
...
...
...
...
peronosporájának
Gyulától
...
...
___
...
kitelelésérl
...
...
...
...
Pénztárosi kimutatás
...
...
Pályakérdések
BEIBLATT.
A
_._
60
...
...
-.
...
...
...
...
...
._
...
...
...
...
...
...
díját
februárius
15-éig)
_.
pesti
Agnelly József, Aszódi gimnázium, Bódis Budapesti I. ker. polgári leányiskola, Budapesti V. ker. keresk. akadémia Ferencz,
Budapesti
gimnázium természettudománjá
VI. ker.
köre,
...
...
Istvánffi
...
...
...
74
...
...
78 86
97
...
_..
._.
97
...
...
(1—28)
megyetemi könyvtár, Csáky Béla, Ern, ifj. Entz Géza, Endrei Elemér,
Méhely Lajos, Nagybányai állami f-
gimnázium. Pinkafi polg. fiúiskola, Ráde Károly, Ráth Mór, Schilberszky Károly 50 K. alapítvány. Simonkai Lajos, Schön Vilmos, Székesfehérvári cist.
ker.
rendi
fgimnázium,
f-
rendi
fgimnázium
Buda-
...
.
Figura József, GomboczE^ndre, Gyurcsánszky Ágoston, Kupcsok Samu, Kümmerle Jen Béla,
1903-ra:
Wahrmann-könyvtára,
65
...
...
Csiki
állami fó'gimnázium, Budapesti VII.
tvánffi
...
...
1904.
...
_..
...
1-tl
...
eredeti rajzzal), ...
befizették:
november
49
._.
(3
...
^Növénytani Közlemények«
(1903.
...
...
...
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK
e r-
.__
._.
...
...
B
Simonkai Lajostól
...
télszaki tenyészete.
lisztharmatbetegségérl (3 eredeti rajzzal), Is
Gyulától
A szl
t
rokon növények rendszertani anatómiája,
Székesfehérvári ifjúsági
Szombathelyi vasvármegyei
cist.
könyvtára,
Kultúr-Egyesü-
NÖVÉNYTANI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT NÖVÉNYTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA
KÖTET.
III.
1904.
1
—
FÜZET.
2.
Elnöki megnyitó, szakosztályunk századik ülése alkalmából.* szakosztál}'
Tisztelt
a
A
I
kezdet
megvetettük
nehézségeit,
való
detes
mely
ez,
ma
századik ülés, melyet
mozzanat szakosztályunk életében, mert világos
teljes
bennünket
tartunk, jelentség-
annak, hogy leküzdve
boldogulásunk
további
ezentúl
jele
buzgó
is
Örven-
alapját.
munkálkodásra
fog
ser-
kenteni.
A össze
mai ülésre
rendes
a
ünnepi
száma
nagy
szokatlan
jelenésökkel
csak
is
de ha mégis
;
hangulat
folytatása
fog
úgy
el,
ezt
bennünket a Társulatunk vezet
megtiszteltek
gyltünk
czéljából
már
megjelentek
a
Szakosztályunk tagjain kívül szíves meg-
okozza.
is
munka
valamint a
férfiai,
testvér-szakosztályok képviseli. Fogadják érte mindannyian meleg köszönetemet és szívélyes üdvözletemet
olyan
törekvéseinkben
Megjelenésök bizonyítéka annak, hogy érdekldéssel
!
munkálkodásunkat
kísérik
hogy eddigi
és bizonyára velünk együtt örülnek annak,
sikert
tudunk
felmutatni,
mely
haladásunkat
további
biztosítja.
A
mai ülésen szakosztályunk jelenét méltatandó, helyén valónak tartom,
egyrészt visszapillantani a múltba, vagyis arra az útra,
a míg idáig eljutottunk czél
;
kitzésével további
A
—
mködésünket tartalmasabbá
növénytan ügyének nálunk az utolsó désérc és haladására
is.
A magam
hanem
emberöltben
tapasztalataiból
a mikor ide kerültem hazánk fvárosába,
idben
az
állapotok
egyetemen akkor tanár
mködött
volt.
Ez utóbbi körülmény
;
felejthetetlen
Ebben az
csakhamar
volt az
és
elnökünk, mint
Felolvasta
oka annak, hogy els idben
ismereteimnek
örvendetes
Egyetem alapításával
változás és
Klein Gyula
a
megfelel állott
kir.
be,
itt
alkalmazást.
a
elnök, a növénytani
De
mennyiben
József-Megyetemen
nem
fiatal
nem
Közlemények.
1904.
III.
I«'itüt,
1—2.
füzet.
talál-
ez
álla-
1872-ben a
külön növény-
szakosztálynak
1904.
fcbruárius 10-iki (100-adik) ülésén. Xíívcnvtaiii
Az
voltak.
de akkoriban sem intézete, sem fölszerelése, sem pedig segédje
hattam törekvéseimnek
kolozsvári
els
szerények
a
kifejl-
idpontból
—
1869-ben.
növénytan terén még nagyon
Jurányi Lajos,
kitérhessek
általános
merítve, abból az
ki,
a
hogy
történt
indulok
*
hasznosabbá tehessük.
és
múltat illetleg azonban engedjék meg, hogy ne szorítkozzam egyedül
a szakosztályunk alapítása óta lefolyt idszakra,
potban
a melyet megtettünk,
másrészt pedig foglalkozni a jövvel, hogy a helyes
1
évi
ELNÖKI MEGNYITÓ, SZAKOSZTÁLYUNK SZÁZADIK ÜLÉSE ALKALMÁBÓL.
2
tani
tanszéknek a rendszeresítésével a növénytan ügye nagy lépéssel haladt Három egyetemi tanszéken hangzott immár el a »scientia amabilis«
elbbre. igéje,
akkor ki,
munkásokat
új is
az országban
kinek
említenem,
eredményeként
nemcsak
hatására
szegdtek
növénytan szolgálatába kell
a kik növénytani munkálkodást fejtettek
nagyérdem Hazslinszky Frigyes-t Jurányi, hanem még mások
ezek között kivált a
és
férfiak,
növénytannak. Voltak ugyan
a
szerezve
híveket
és
lelkes
jeleznem
;
de
azért
mégis
az Egyetemek
hogy évrl-évre gyarapodott
azt,
kell is
a
hatásának
a növénjiannal
elszeretettel foglalkozók száma. Itt
fvárosban
a
a
csak kevesen voltunk és közöttünk a személyes
eleinte
tudományos eszmecsere csak
érintkezés és
ritkán
választmányi
Társulat
Természettudományi
és
Még
meg.
volt
leginkább
ülései
bizottsági
voltak
azok a helyek, a hol az egyszakbeliek találkozhattak és a szakjukat érdekl kérdéseket megbeszélték és megvitatták. Tudományos intézményeink fejlesztésével lassanként
a Nemzeti
úgy az országban általában, mint kivált mindinkább gyarapodott.
botanikusok száma
hivatásszer
Múzeum
máson, a m.
kir.
osztályában, a
növénytani
Szlészeti és Ampelológiai
m.
itt
a fvárosban a
A
két Egyetemen,
Vetmagvizsgáló-Állo-
kir.
a m.
Intézetben,
kir.
Kertészeti
Tanintézetben, a középiskolákban és a szakiskolákban most már nagy számban találjuk
a növénytannal foglalkozó szakférfiakat, a kikhez csatlakoznak azok,
a kik egyéb foglalkozásuk mellett
is
elszeretettel
vonzódnak a növénytanhoz.
Tudományszakunk híveinek a székes-fvárosban csakhamar
fölvetette
után végre ez
is
a
és
teljesült
alakításának a tervét elfogadta.
is.
A
1
1
o s v a
való ilyetén gyarapodása
Többszöri sikertelen próbálkozás
módon, hogy
pedig olyan
tudományi Társulat választmánya
y
Lajos
a
kir.
m. Természet-
javaslatára a szakosztályok
növénytani szakosztály 1891. évi november U-ikén
ugyanebben az évben deczember 9-ikén tartotta meg els ülését. Ezzel meg volt adva az alkalom a botanikusok idnként való találkozására együttes munkálkodására. Régi óhaj teljesült ezzel, melynek jogosultságát,
alakult
és
eszméjét
társulás
meg
és
úgy hiszem, szakosztályunk eddigi mködése tökéletesen igazolta. E mködés a további haladás alapját is megvetette és ennek a haladásnak a kiinduló pontja az 1902-ik év óta Társulatunk anyagi támogatásával megindult »Növénytani Közlemények*, szakosztályunk külön folyóirata. folyóiratunknak,
mely
.S
c
h
i
1
b e
r s z
ky
Eddig két évfolyama jelent meg
Károly
buzgó
és
körültekint
úgy külalakjára, mint tartalmára nézve a szakosztályi tagok osztatlan tetszését és elismerését érdemelte ki, a melynek szellemi továbbfejlesztése úgy a szerkesztségnek, valamint mindnyájunknak f feladata szerkesztésében már eddig
is,
Folyóiratunk megindítása óta tudjuk csak, hogy hányan vannak tulajdonképpen, a kik ügyünket pártolják és támogatják. Folyóiratunk elfizetinek
leend.
a száma ugyanis eddig 372-re emelkedett. Olyan szám megindításakor elérhetni egyáltalában
ez,
melyet
»
Közlemén j^einks
nem reméltünk.
Tagjaink tekintélyes számának megfelelleg szakosztályi életünk eléggé mozgalmas és eredményteljes volt, a mennyiben a fennállásunk óta lefolyt üléseken 60 eladó összesen 325 kisebb-nagyobb eladást tartott, vagy elterjesztést tett és a lefolyt 13 év alatt elbb a »Pótfüzetek«ben, majd a
ELNÖKI MEGNYITÓ, SZAKOSZTÁLYUNK SZÁZADIK
összesen 132 a szakosztályi
»Növénytani Közleményeké -ben
3
el-
üléseinken
meg nyomtatásban.
önálló dolgozat jelent
adott kisebb-nayyobb,
LÉSK ALKALMÁBÓL.
üléseinken közremködött szaktársainknak névsorozatát a következ-
Az
ben adom közre
:
Augusztin Béla, Barna Balázs, Bartal Kornél, B e rn á s k y Jen, Beluleszkó Sándor, Bikkal László, B o r b á s Vincze, Csapodi István, Czakó Kálmán, Degen Árpád, Entz Géza ifj., Ernyey József, Fábry János, Fanta Adolf, Fekete József, Feny w s k Lajos, F a r s z k y Nándor, Földes János, Francé Béla, F a Rezs, G a b n a y P^erencz, G o m b o c z Endre, G ö z Lstván, G y r f f y Hazslinszky Frigyes, Hollós László, J á v o r k a vSándor, István, Gyula, Jurányi Lajos, Kardos Árpád, Klein Gyula. s V á n ff Köves si Ferencz, Kubacska András. Kovács Lajos, Béla, Kontúr Kümmerle Jen, Lengyel Béla, M á g o c s y-D e z Sándor, Oláh Flatt
Alföldi
Károly,
t
1
i
1
i
i
t
I
t
i
t
i
Dezs, P Gábor, P Károly,
Móricz, János,
a á é
t
e r f
i
y
1
Márton, P
r
Sándor, P a p p
i
o c o p p
Jen, R
i
Dezs, Páter
c h
t
e
P
Béla,
Aladár, S c h
r
i
1
e r
b e
a ky z k y
1
r s
Lajos, Staub Aladár, S c h ö b e r Emil, S m o n k a c h e r ff e Szabó Zoltán, Szterényi Hugó, Thaisz Lajos, Tuzson Varga Oszkár, Wartha Vincze és Wagner János.
S
Az
1
élettan
ökológia
i
i
üléseinken eladott tárgyak a növénytannak
vonatkoznak 22,
Gyula, P á
1
pedig a
és
biológia
20,
következ
12,
nomenklatúra
phytopalaeontológia
11,
Pteridophyta
és
számarányban
Bryophyta
9,
Fungi
12,
15,
történelem
teratológia 57,
majdnem minden ágára morfológia
:
33,
Algae 10
és
anatómia
növények
virágos
—
6,
phytographia és
18,
93,
számos
ezenkívül
ismertetés és bemutatás.
Szakosztályunknak eme detes és hasznos
ldött bels és a
mely
nyilvánult.
élet
Kifejezést
kemét vidékére,
is,
egyetértésében
tagjaink talált
e
bels
élet
a
milyeneket eddig hármat
Esztergom
és
szakosztályunk
rendeztünk
mellett
lev Dobogókre,
;
rendezte
társas
egyiket
Kecs-
az híres
bugaczi pusz-
a harmadikat pedig
Selmeczbányára, a hol az Erdészeti i\kadémia nagyhír dendrológiai mint a trachyt-hegység változatos és érdekes növénj'zete
létesített,
támogatásában
kölcsönös
jellemz növényzetérl
a Magyar-Alföld
a másikat az
serény munkálkodása mellett örv^en-
melyet az egy tudományszak iránt való lelkesedés
mindenkor
kirándulásokban
tára,
is,
kifelé is ható
a szakosztály ülésein és barátságos összejövetelein kifej-
volt
b
kertje, vala-
alkalmat nyújtott
botanikusaink tudásvágyának és a »scientia amabilis« iránt való lelkesedésének kielégítésére.
—
úgy a vidéki tagtársak, valamint kedves fogadSelmeczbánya városok intéz körei részérl tatásban, szíves vendéglátásban és készséges kalauzolásban részesültek. Fogadják ezért meleg köszönetünket mindazok, a kik eme mindenkor kedves emléSzakosztályunk
Kecskemét
tagjai ez
alkalmakkor
és
—
künkben maradó kirándulások sikeréhez támogatásukkal járultak. Tisztelt szakosztály Az itt röviden vázolt események örvendetes jelende mint az emberi életben öröm és bánat ségek szakosztályunk történetében 1
;
egyaránt kijut mindegyikünknek,
ügy
szakosztályunkat
sem
kerülhette 1-
el
a
ELXÜKI MEGNYITÓ, SZAKOSZTÁLYUNK SZÁZADIK ÜLÉSE ALKALMÁBÓL.
4
szomorúság, a gyász. 1897-ik februárius 27-ikén vesztettük
els
felejthetetlen
dönt tényez
buzgósága és lelkesedése
iránt való
cl
.1
u
r
á n
y
L
i
a
o
j
s-t,
elnökünket, a kinek nagy tudományos tekintélye és ügyünk
kulásában és megszilárdulásában. Öt modorával, mint
igazságos
meg
a
tudta találni
szakosztályunk
ítéletével
tudományunk
szakosztályunk megala-
volt
elnökösködése
évi
érdekében
kitzött
czél
tapintatos
úgy
alatt,
mindenkor
vezetésében felé
vezet
utat.
Önzetlen, a tudománynyal önmagáért való foglalkozásában pedig mindnyájunk-
nak fényes példaként
I)
i
e
t
járt ell.
Érdemeit méltatandó, szakosztályunk 1901. márczius
külön kegyeletes ülést
13-ikán
S á n d
z
tartott,
úgy mint búvárt, mint
képét,
Jurányi
melyen tanszékében utóda
emlékbeszédben
méltó
hozzá
r,
tanárt
mely
közadakozásából csakugyan meg intézetének
növénytani
is
valósult.
K
i
a
és
t
a
b e
i
elérni,
hazánk
óta legtöbbet járult
1
hogy
megmutatta,
ki
1
önzetlen
munkálkodással még mostoha körülmények között
becs eredményeket
tagok
függ az Egyetem
z s i n s z k y Frigyes volt, egykori november 19-ikén bekövetkezett halála. O volt az, a ki de kiváltképpen virágtalan növényeinek buzgó és kitartó
1896.
hazánk úgy virágos, ismeréséhez,
ott
sorozatában.
Második nagy veszteségünk H a
tanulmányozásával,
egyúttal
szakosztályi
szobájában, a budapesti Tudomány-Egyetemen
tanári
mködött botanikusok arczképeinek nesztorunknak^
Képe most
a
s y-
elnökünk
megpendítvén
mint embert,
és
arczképe megfestésének az eszméjét,
Mágoc
els
vázolta
lehet
is
párosult
nagy
és
maradandó
Mágocsy-Dietz Sándor februárius 18-iki ülésén Hazslinszky
a mint
vénytani szakosztálynak 1899.
meg-
növénytani
lelkesedéssel
azt
a nöfölött
emlékbeszédében olyan szépen méltatta.
tartott
Elvesztettük
továbbá C z a k ó
Kálmánt,
S
c
h
e r f fe
1
A
u
r é l-t
és
Grósz
Lipót-ot, a kik mindannyian szakunknak lelkes hívei és munkásai
voltak
nemkülönben pedig
;
igazgatóját és pénztárosát,
Lengyel Istvánt,
a ki
Társulatunknak volt iroda-
ügyünket mindenkor melegen
felkarolta
és
el-
mozdította. Tisztelt
szakosztály
Az
I
hogy a szakléseinken fölmerült ágára vonatkoznak
és
így
elbb
vázoltam
tárgyak
a
munkálkodásunkból
kitnik,
majdnem
minden
növénytannak
mködésünkben bizonyos
mutatkozik, mely mai ülésünk tárgysorozatából
is
szakbeli
sokoldalúság
kitnik, és a mely egyenes
következménye ama körülménynek, hogy szaktársaink a legkülönbözbb
állá-
sokban mködve, hatáskörük és egyéni hajlamaik megszabta irányban buzgó tevékenységet fejtettek
A
ki.
növénytannak majdnem minden ága
talál most már mívelkre hazánkDe a mi e mellett nagyon örvendetes, ez az, hogy a szakléseinken tartott eladások túlnyomólag hazánk növényzeti viszonyait ismertetik. Ez helyesen van így, mert hiszen szakosztályunk ffeladata els programmunk-
ban.
hoz híven
:
» hozzájárulni
a
növénytan
virágoztatásához és hazánk növénytani
ügyének
Magyarországban
tekintetben
való
fel-
való minél teljesebb meg-
ismeréséhez*.
De hogy
ez a
jövben megvalósuljon, ahhoz
és jelenre támaszkodva, valamint
szükséges, hogy a múltra
annak tapasztalatain okulva, ezentúl bizonyos
ELNÖKI MKÜXYITü, SZAKOSZTÁLYUNK SZÁZADIK ULESE ALKALMÁBÓL. tervszerséget
határozottan
és
mködésünkbe. E
czél pedig
:
Részletes adataink erre
czél
kijelölt
vigyünk be
törekvést
való
felé
5
Magyarország flórájának a megalkotása nézve már bségesen vannak ugyan, de
ezek
úgy egyes vidékek, valamint egyes növénycsoportok tekintetében még hézagosak. E hézagokat kitölteni volna tehát els feladatunk és pedig els sor-
Hogy mennyi
ban a virágtalan növények szempontjából.
amaz ernyedetlen
az fényesen kitnik
Hollós László
—
kozólag
a teend,
Alföldünk gombanövényzetére vonat-
kivált
eddig eredményesen végzett és lankadatlan buzgósággal tovább foly-
Hollós László munkálkodásának
Fényes bizonyítéka
tat.
—
tagtársunk
még
itt
vizsgálódásokból, melj^eket
sikeres
és
ama nagy
kerül
folyamán bemutatásra
Magyarország Gasteroinycelái-ró\
mely a Magyar Tudományos Akadémia
és
írt
a mai ülésünk
munkája, melyet
szóló
világra
és
Ha
támogatásával, a Franklin-Társulat kiadásában éppen most jelent meg.
növények többi
virágtalan
családainak
a
akkor
munkásai,
hasonló
lesznek
is
idvel majd eljutunk oda, hogy hazánk egész növényzetérl adhatunk összeképet.
foglaló
A nem
virágos növények
annyira az új
tekintetében
különváló
növényföldrajzilag
még
van
szintén
mint
de
inkább a
szempontból való tanul-
ökológiai
területeknek
valónk,
tenni
fajok és lelhelyek összegyjtését értem,
hogy így hazánk növényzetének talaj és magasság szerint való kifejldését minden részletében megismerjük, és hogy ama tényezket kiderít-
mányozását,
sük, melyek hazánk növényzetének és
kialakulástít
elrendezését befolyásolják
és
okozzák.
Mindez hozzá fog nak
az
pedig most már
pedig
ama
meg
hogy ffeladatunkat
járulni,
elkészítsük,
összeállítását
és
kellene indítani
a siker
mködése
elénk
katalógusát, és ezzel kapcsolatosan
:
Magyarország
flórájá-
nézve
Erre
tereljük.
legalább az elkészít munkálatokat és
szakosztály hasonló czélú törek-
példa szerint, melyet az állattani
vése és tényleges
:
útjára
Ertem.
állított.
Magyarország flórájának
:
a magyarországi növénytani irodalom össze-
állítását.
Mindakét munka az alapját képezné Magyarország ben úgyis,
—
botanikust
együtt
és
ezt
örömmel
jelentem
sára szükséges feltételek egyike
osztályunkban.
—
hiszem
A
másik
szintén
nem
föltétel
— a
a
—
majdnem
fönt
munkaer
munkák
jelzett
a
meg-
tömörülése
—
megvan szak-
kiadása,
siker esetén való
fogja
magyar
minden
feladatok végrehajtá-
fog elmaradni, mert úgy remélem, hogy a
Természettudományi Társulat tlünk sem gatást,
ki
így tehát a
találhatunk,
flórájának
volna szakosztályunknak. Körünk-
írásához és így létrehozása méltó feladata
megtagadni
az
kir.
—
azt
magyar
anyagi támo-
mikor ilyen jelents munkának a kiadásáról leend szó.
A
jövre nézve
tehát
a
feladatunk
volna
a
magyar
flóra
megírását
elkészíteni és majdan befejezéshez juttatni.
Hogy
erre
megvan
a szakosztályunk
tagjaiban a
komoly törekvés,
azt
a szakjuk iránt eddig tapasztalt lelkesedésükbl és buzgóságukból következte-
tem
és
remélem, hogy nem fogok csalódni, ha azt a jövre nézve bizton
De nem csak várom
azt,
hanem kérem
is
a szakosztály tisztelt tagjait,
is
várom.
hogy úgy
mAgücsy-dietz Sándor
6 ezentúl
eddig,
mint
jelzett
szokott
a
is
feladatok megindításához
és
szíveskedjenek
ügyszeretettel
hogy
munkálkodásában,
szakosztályunk
egyesült
ervel
Ha
végrehajtásához.
résztvenni
láthassunk
az
itt
ezirányú elhatározá-
sunk komoly, ügy a siker sem maradhat el. vSzázadik ülésünknek méltó eseménye lenne, ha az ezután következ idszak Magyarország flórája megalkotásának a jegyében indulna meg, így új lendületet és határozott czélt adva szakosztályunk további mködésének. Azzal az óhajtással, hogy a növénytani szakosztály tevékenysége ezentúl
is
mindenkor sikeres és eredményes legyen, megnyitom századik ülésünket.
Mágocsy-Dietz Sándor:
»Magyar-
Hollós László * ország Gasteromycetáí.«
A
növénytani szakosztály századik
ünnepét, a
törekv
tudományos
ülést
mködése
egyik tanúbizonyságának
most
irodalmunk
megjelent
jelents
terméke avatja igazában ünneppé.
Valamely jelents irodalmi munkának a megjelenése még a nagy nemesemény. Mennyivel inkább kell örvendenünk is örvendetes
zetek életében
számban
nekünk, a kik
nagy nemzetektl
anyagi
javakban
szegények,
vagyunk, ha
mindezek
daczára
kevesen,
elszigetelve
nyelvileg a
mégis
sikerül
komoly törekvésünknek egy-egy nevezetes jelét üdvözölnünk. Ilyen jelents munkát szerencsém van a t. szakosztály mai ünnepélyes ülésén bemutatni. Ez a könyv Hollós László kitartó munkálódásának az eredménye, mely Magyarország Gasteromycetái czímmel jelent meg.** Mai századik ülésünknek kedvez alkalma késztet arra, hogy a munkát
munkának jelentsége maga is jelents munkákban bvelked német
részletesebben ismertessem, a mit különben a
kötelességemmé tesz irodalomban
;
30—50
1,
továbbá
Kai
c
még
hiszen
a
évre kell visszamennünk,
munkára akadjunk.
trált
b e
is
A
hogy ehhez
mi irodalmukban pedig
h b re n n
e r
illusztrált
munkái
Wa
1
d
s
mellett a
hasonló t
e
i
n
és
illusz-
K
i
Hollós-é
t
a
i-
jele-
meg az elbbinek majd százados évfordulóján. Már ez a körülmény magában is eléggé indokolttá teszi, hogy Hollós munkájának a megjelenését örömmel üdvözöljük, hogy büszkeséggel mutassunk rá. Hollós munkájának a kéziratát és eredeti rajzait szakosztályunknak
nik
19ü2ik
februárius 12-én tartott ülésén mutattam be,
évi
a
midn
általánosan
* Bemutalta és ismertette I\I á g o c s y - D e t z' Sándor a növénytani szakosztálynak 1904. évi fehruárius 10-iki (100-ik) ülésén. ** A munka teljes czime Gasteromycetes Hungáriáé. Cum tabulis XXXI. i
:
Magyarország
H
Gasteromvceiái.
László
A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából
irta
Harminczegy tábla eredeti rajzzal és fényképpel. Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Budapest, Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda. 1003. Ara 60 korona. dr.
o 11 ó
s
állami
freáliskolai
tanár,
Kecskeméten.
HOLLÓS LÁSZLÓ »MAGYARORSZÁG GASTríROMYCESEI« magyar szakembernek
óhajtás, vajha sikerülne
nyilvánult az az
7
minden
a
ezt
ízében magyar munkáját honi eszközökkel megjelentetni.
A Magyar Tudományos Akadémia
áldozatkészsége és
bkezsége
tette
lehetvé, hogy a Franklin-Társulat
becsvágyból a mai
napra
nem annyira üzleti érdekbl, mint inkább munka megjelenését lehetvé tette, a mire a
a
munka körülményes
elkészítése,
esztendre
szükség
két
volt
Holló
a melyre
a képek kívánta gondos kivitele miatt éppen
ahhoz
hosszú
aránylag
;
munkát véglegesen
Hollós munkája
A
az írójához, kiadójához és pártfogójához.
folio-alakban, 25 nyomtatott ívet teszen
kat a nehézségeket,
old.) vázolja a
évben kapott megbízatás folytán Kecskemét növényzetét
gombákra buzdítja, hogy
elmunkálatai közben lelkesen
ki
ki.
munka létrejöttének módját és azomelyekkel munkája közben meg kellett küzdenie. Az 1895-ik
Elszavában (1— 8-ik
a
képest,
meg
elkészíthesse.
gyümölcsét, mert méltóan jelent
kéri,
idhöz
az
hogy tanulmányait bevégezhesse és a hosszú id azonban megtermé a maga
s-nak volt szüksége,
vonatkozólag
a
gombákkal
a
a
melynek
Hazslinszky
tanácsát
ismerteti,
behatóan
A
foglalkozzék.
nagy Magyar-Alföld pöffeteg-félékben való gazdagsága bírja rá, hogy els sorban ezekkel foglalkozzék és már 1897-ben annyira jut foglalkozásában, hogy a Gasteromyci's-ek monográfiájának megírását veheti tervbe. Öt évet szán erre a
munkára
A
az öt év leteltével
és
el
is
készül munkájával.
magyarországi Gasteromyces-tk megírására buzdítja az
olyan
fajt
eme
csoport
is,
hogy sok
melyek az orosz pusztákról vagy Algírból ismeretesek, hogy
talált,
számos
tagjának
—
csudálatos
—
megkapó
sokszor
bizarr
formája felköltötte figyelmét.
ama
Megbirkózik munkája folyamán
nehézségekkel, melyeket
rajzok vagy rajz híján közölt adatok okoznak, és a melyeket
ben nem nagy lelkiismeretességrl tanúskodó sok
vagy a gyjteményekben
új rossz
exsiccata-kban rosszul
és
faj
a rossz
az újabb id-
irodalmi közlése,
meghatározott példák köz-
okozott.
lése
Legyzi egy fajnak
ezeket egyrészt az eredeti példák
számú
nagy
másrészt
fölkeresésével,
az
példákban való gyjtésével, továbbá a mikroszkóp
és ers kritikai érzékrl tanúskodó munkabírásával. Egybegyjti anyagát a Kárpátoktól a Dráva — Dunáig, de különösen az Alföld széles terén, használja a hazai és a közelebb es külföldi gyjtemé-
használatával, végre kételkedéssel párosult lelkiismeretes
nyeket és könyvtárakat, de e mellett a különleges irodalomból egész tárat
A melyeket 11
n
e
könyv-
szerez be, négyezer korona költséggel.
s z
közreadott látott,
monográfiájában
a puszta irodalmi
csak
csoporttal
—
foglalkozik
nem
a
fajokat
használja
fel.
sorolja
el, a
Hogy H
»Magyarhon hasgoinbái« után
k y-nak 1875-ik évben megjelent
Hazslinszky
azokat
adatokat
mentségül
említi
azt
a
körülményt,
hogy
a z
s-
mégis
míg
hazánkból negyven jó fajt ír le, addig száznál több Gasleroniyces-t ismer, és hogy Hazslinszky munkája egyetlen
kép
leírásnál
nélkül
csak
jelent
mintegy meg,
és a fölismerést,
a
»
pedig
a
jó
meghatározást
ábra
fölötte
többet
ér
a legalaposabb
megkönnyíti«.
8
JMÁGOCSY-DIETZ SÁNDOR
.
hogy a gombák jellemzését
Nyíltan megvallja,
vagy német munkákból
nem
csakis
csinálni,
lehet
Munkájában
vette
pedig az eddig ismert
lett
éppen ezért »nem irodalomba
meghatározását
fajok
fajokat kellett
új
rossz
vezetett
visszavezetni,
az eddig ismeretes
összefoglalja
mert a Gasteromyces-ek
A sokféle
diagnózist
új
Gasíeromyces-e'mket, e mel-
megkönnyíteni.
hanem
kényszerült
inkább
számos,
egyenl
és
És az
jelentésére
csoportja társnevekkel (synonymokkal),
nagyon
fölösleges üres nevekkel niár
fajhoz
óhajtja
felállítania,
lerontani
fajt
angol
külföldi, többnyire
leírt
csatolhatunk hozzá«.
észleleteket
új
már
»egy
mert
át,
túltelítelt«.
is
Az els az, hogj' »e gombámesszees Földrészeken találták, — hiszen jó részük kozmopolita, mert megélhetések ffeltétele nem az éghajlathoz, hanem a talajhoz van társnév keletkezésnek két oka van.
kat egymástól
—
kötve«
kívül
;
a másik oka az, hogy
Ez »a
változó. «
»több fajnak alakja,
eddig
variálás
nem
tenyésztésükkel foglalkozunk, valószínleg az okokra e
elsnek mutat
ha az
öt
nem
nem
rá,
H
Kár, hogy
változatosságot elidézik*.
álásra
nagysága, színe rend-
képezte a kutatás
o
próbálkozott
ó
1 1
meg
s,
a ki
tárgyát,
de
ha
reá találunk, melyek
is
nagy mérték
e
az okok kutatásával
is,
vari-
mert
elegend a tenyésztés útján való tapasztalatok szerbizonyára már a termhely és más egyéb körülmények is szolgáltat-
zésére,
év
volt
is
ilyennem
hattak volna bizonyos mértékig
Különösen feltnen variálnak Secotinm
Pers.,
útmutatásokat és tapasztalatokat.
Hollós
szerint
f Csent.)
Holl.,
agaricoides
:
Battarrea phalloides (Dicks.J
Mycenastrnm
Coriimi
Desv.,
Lycoperdon timbrimtm Pers., L. geinmaluin Batsch., L. fiirfuraceimi Schaeff., L. hyemale Vitt., Calvatia caelata (Bull.) Morg., C. saccata (Valii.) Morg., C.
(Bosc.) Morg.,
cyalhiforiiiis
Pisolilhus arenarüts Alb.
Ezek közül különösen a Battarrea phalloides
el
Schivein.
variálását
a két második
táblán mutatja be 15, illetleg 18 alakban, a Secotitim agaricorides-ét a
III.,
IV.,
V. és a két VI. táblán százféle alakban, a Mycenaslrum Coritim-ét a XXIV.,
XXV.
XXVI.
és
táblán
körülbelül harminczféle alakban, a Pisolilhus
XXV'II. és XXVIII. táblán
rius-ét a
hogy ezek
variálását figyelhette
18-féle
meg
areua-
alakban mutatja be, jeléül annak,
leginkább.
nevek kikeresése, hogy azután mint synonymot az elsbbség jogán vagy másként a legérdemesebb elnevezés alá állítsa«. És hogy e tekintetben mennyire zavarosak a nomenklatúrái viszoTörekvése volt az
»egyjelentésü
nyok, leginkább igazolja a lelkiismeretesen
és
gondosan
nak a vallomása, mely szerint »nem hízeleg magának
azzal,
rengeteg útvesztjében mindenkor szerencsével járt«.
érdekesen
világítja
meg
melyet a különböz tek.
Ezek közül
külön jó döntheti
faj el,
Saccardo
a c c a
Hollós
társnevek keletkezését
agaricoides (Csern.)
Holl.
nagy munkájában nyolczat említ
gyanánt, úgy hogy a kutató
vS
A
Hollós-
*
példájával,
országokban a szerzk mintegy tizenhat néven ismertet-
mivel van dolga,
Éppen *
Secotiuin
a
dolgozó
hogy a synonymok
r
d
st
a jogosan
munkája
következetesen
C
indította
z c r n.-t
ir.
Saccardo
föl,
mindegyik
munkájából »nehezen
megillet nevét
meg sem
H
hogy a társnevek
o
1 1
ó
s-t
arra,
találja*.
9
UüLLüS lASZLü »MAGYAR0RSZÁG GASTKRüMYCESKl* (synonymok) összeállításában lehet jának éppen
meg
mellett
mértékben a mi
elnyös vonása,
és
alkalmaznia a csak nevekben szerepel fajok összevonását,
—
fajok,
új
a
jához mellékelt képekkel
szavakkal igyekezik
legfbb
kutatás
a
kik
—
helyesebben az új nevek
nemcsak
azonban
Eljárását
e
fölismerésébl az következik, hogy nagy
és a fajok variálásának
kellett
bizonyára érzékenyen fogja érinteni azokat,
czélját az
mennyiben
a
az okossággal és jó ízléssel megállapítható elsbbséget igyekszik
Ebbl
elérni.
Hollós munká-
törekedjék.
teljességre
jellemz
egyik
ez
azért
megteremtésében
hanem
igazolni,
látják.
munká-
a
melyek azután minden kétséget kizárnak.
is,
Munkájából kizárta a Hymenogaslfr-eket, »mert ez id szerint hazánkban még olyan keveset tudott találni, hogy összefoglalásukat korainak tartja*. vSzándéka azonban ezeket késbb a l^itber-ekkel együtt külön monográfiában közre adni, a mit örömmel vehet tudomásul szakunk minden híve.
Külön fejezetben földrajzi
elterjedésükre.
Debreceniensis
vannak
vannak
olyan fajok
való eloszlására és így némiképpen a
is,
melyek
fajok,
fajok,
Alföldünk
kizárólag
Geastcr hiingariciis, Disciseda
Monlagnites radiosiis,
pl.
;
szerint
talaj
Vannak ugyanis
homokján teremnek, stb.
gyjtésének a módját, külö-
ismerteti a Gasterontyces-ek
nösen rámutatva a fajoknak
melyeket csakis a hegyvidéken
találni,
de
homokján
melyek a hegyvidéken és az Alföldön
is
egyaránt megteremnek.
Jellemz, hogy a szikes legelkön kevés
terem
faj
myces olyan szikes legelkön, melyek évente egyszer
A
gyjtemények
Gasteromyces-QknQ.k
víz
számára
többnyire
;
nem terem
helyeken található a Calvalia cyathiformis. Egyáltalában
kerülnek.
alá
kikészítését külön
való
általa alkalmazott préselési
czikkben ismerteti, leírván a préselhet fajok
ilyen
a Gastero-
módját.
Elsorolja ezután azokat a forrásokat, melyeket fölkeresett, hogy mennél
bvebb
és
többféle megfigyelést tehessen,
vizsgálatokat végezhessen. Föl-
és
gyjtket, a kiknek névsorából örömmel gyzdünk meg, hogy hazánkban elég szép számmal találkozunk olyanokkal, a kik e a hazai
keresi e
czélból
téren
buzgólkodnak.
is
fontosságát,
duplumok jelentségét
a
melynek keresztülvitelérl
Hangsúlyozza
gyjteményeket.
Felhasználja a hazai
foglalkozókra
a specziáhsan
egyúttal
és
a
csere
túlságosan naiv, de mindenesetre
talán
útbaigazításul szolgáló részletességgel emlékezik meg.
Törekvéseivel sikerült csereösszeköttetésbe
jutni
a
D
r e
külföldiek közül a
következkkel
B
Fries
r e s
a d
1
(.Szent-Pétervár),
R
(Paris),
Ühio),
m
Búrt
(Washington),
A
saját
e
1
Bu
a (Trient),
Hennings
(Upsala),
Magnus 1
(Berlin),
Trelease
E
1 1
1
(St.
Ma
z
(
Riga),
Hesse 1 1
i
o
r
Saccardo
(Stockholm),
(Middleburg),
c h o
(Berlin),
1
i
s
o
L 11
1
(Firenze),
(Padova),
(Xewfield),
Louis), [lásd
1
x
(Marburg),
1
o y d
— 14.
e r
(Löwenburg),
J a
P a
n t
c z e \v s
k
o u
r
Morgan
i
1 1
a
i
d
(Preston,
(Cincinnati),
S h
e a r
old.,].
gyjteményének gyarapítására nagyobb jelentséggel vannak kimindmáig végez, az utóbbi eszten-
rándulásai, melyeket 1892-tl lS96-ig, illetleg
dtl
kezdve kizárólag mykologiai czélokból. Közli kirándulásainak a
hogy gyjtési területérl nyújtson tájékozást
(14.
old.).
helyeit,
mAgücsy-diktz Sándor
10
Elöljáróban
old.).
(15.
Habár
alapján.
tárgyára,
áttér tulajdonképpeni
Végül gráfiájára
elég részletességgel jár
tekintetben
e
Wilhl. mono-
Gasleromycetcae
a
jellemzésüket
közli
az
el,
ismereteink
eddigi
mégis szerettem volna
különösen szerkezeti finomságokat részletesebb megokolással és egyúttal esetleg szövegközötti rajzok támogatásával a munkában találni, a mi a kevésbé avatottak számára
Morgan mi
E
meg
között oszlanak
2 génuszszal,
tekintetben a leggazdagabb és egyúttal legismertebb
e
PhaUoideae 2 génuszszal, illetleg 2
:
2
illetleg
A
illetleg 21
ilyenek
;
fajjal,
Holl.,
Disciseda
HoJL,
Rhizopogon
kában
sok
a a
strialits,
G. hiingaricus,
kozunk, bár nem
G. pseudoUmbatiis,
és
új
is.
candida (Prostk.)
megállapítással
a fajoknak
de
részletes
eltérésekre
során
fajváltozatok
a
is
talál-
;
a
sorát,
is,
melyeket
szerint
vizsgálatai
továbbá a családok és a génuszok átnézetét.
tárgyalás során az egyes
részletes
C. Tatrensis,
Bovista Intngarica.
gyakran.
fölötte
még azoknak
csak jellemzést,
fajjal.
helyes-
agaricoides
Secolinni
CaJvalia
6
Hollós
Calvatia Imngarica,
L. pseudocepaefornic,
eddig hibásan közöltek hazánkból
jelentség
illetleg
(B.dC.) Holl., D. Debreceniensis (Hazsl.) (Cda)HoU. Éppen így nem akadunk e munmi meglehetsen szokatlan a modern monográfiák következ új fajokkal találkozunk: Geaster pseiido-
Juingariciiiii,
Helyesbítésekkel
A
(Batsch.) HolL,
66
Hymenogastraceae S
roseoliis
fajra,
Közli
fPaíl.J Hol!.,
radiostis
illetleg
circuuiscissa
A munkában
Lycoperdoii
fajjal,
génuszszal,
Nidiilariaceae 3
coroUimts
sorában.
új
illetleg 5
Secotiaceae
fajjal,
génuszszal,
találunk sok olyat, a melyek nevét
Montagnites
pl.
Geasler
{Csern.JHoU.,
génuszszal,
nem
fajok között
10
Lycoperdiaccac
fajjal,
Sclerodennaceae 2
génuszszal,
bítette
van
tár-
el
Gasteromycetes 102
génusz
27
végül
fogadja
Európának. Az elsorolt génuszok, illetleg fajok a következ családok
területe
fajjal,
hazánkban
hogy
osztályozását,
megtoldva
Secoliaceae-Q.s&\á.áá&\
a
szerint
hazánk
által
szerzk
legjelesebb
a
osztályozását
gyalása alapjául. fajjal,
volna lényeges és becses.
lett
ezután
Elsorolja
leírást
fajokról
st
közöl,
és
faj változatokról
nem-
kiterjeszkedik a csekélyebb
fontolóra véve az egyes
szerzk
leírásait és adatait
Szóval rajta van, hogy az átvett eredeti diagnózist felfogásához híven a saját
megfigyelései alapján
kiegészítse,
módon
bvítse, megokolván ilyen
a
fajok
összevonását. Tekintettel fajváltozatokat.
a
jelentsebb
gyjteményekbl
az átvizsgált
A
van
Közli végül a
fajokban
gazdagabb
meghatározó kulcsokkal
is,
eltérésekre
és
gombák termhelyeit,
elsorolja a megtartható a mint azt
génuszokban
összefoglalja és azokat
A munkának eme
és
tájékozást
nyújt
még
közölt
a
így a Lycoperdon, Bovista és Geaster génuszokban.
Rajta van, hogy az elsorolt fajokról és fajváltozatokról reteinket egyesítse,
gyjtésébl
megállapíthatta.
minden
oldalról
összes
isme-
megvilágítsa.
leglényegesebb és legjelentsebb része (23
—
124. old.)
után közli a nagy fáradsággal és nagy körültekintéssel összeállított egyjelen-
tés
neveket
forrásait
és
(125—170.
adatait,
old.),
egyszersmind
megjelölvén
azoknak
irodalmi
végül pedig elsorolja az exsiccata-kat, a melyekben az
HOLLÓS LÁSZLÓ »MAGVAK0KSZAG GASTEKÜ.MYCESIil*. illet
Azután elsorolja
közöltetett.
faj
munkákat (szám-
használt irodalmi
a
11
körülbelül 400-at) és a használt exsiccata-kat (33), miáltal a
szerint
irodalmilag
a fell
hogy iparkodott lelkiismeretesen
is,
kozódására, helyes
is
még
Befejezésül közli
számokkal jelölvén a
még
leírás
azáltal,
mindazt,
felhasználni
szolgáltat
mi
a
tájé-
volt.
a génuszok és a fajok
részletes
megkönnyíthette volna böztetve
szükséges
Ítéletére
Gaslcro-
egyszersmind bizonyságot
de
tájékoztat,
iiiycek's-vö\
betrendes jegyzékét, dlt
E jegyzéknek használhatóságát
helyeit.
ha az egyjelentés neveket
megkülön-
is
nyomatta volna.
Kétségen
emberileg
többen
kívül
mindent,
elkövetett
szükségesnek
a
lesznek,
kik
a
munka
egyik-másik
mit
a
és
lehetett
a
részét
Hollós
de azt mindig csak azzal a tudattal tehetik, hogy
fogják,
kifogásolni
mit lelkiismerete, ítélete
hogy valóban tudományos értékt alkosson.
tartott,
Munkájának második, jelentségében még
talán értékesebb részét teszik
a táblák, melyeknek képeire nagy súlyt helyezett, és a melyeknek képei között
A
egyetlen másolat sincsen.
után
pedig
és
természetes nagyságban
mértékét
éppen
a
munka és
asztal
Ez
a
fotografozása
a
kivételes
mint a mikroszkópi
úgy,
nem
képet
rajzolta.
vagy
készültek,
hogy a nagyítás
lelkiismeretesen, vetített
képek csak kivételesen készültek külföldi példák
rajzolása
saját
képeknél,
de a hiba bevallása
könnyen
jelességének, melyet a dolgozó-asztal
közötti
képei
közli a nagyítás
egészen
megjegj''ezvén
számértéke hibás, mivel a prizmával
jelzett
a mikroszkóp asztalkájának,
hiba,
A gombák
után.
eltéréseknél
is,
hanem
hogy
a dolgozó-asztal síkjában
mondjam
úg}''
elkerülhetett volna,
szépségfoltja
ha a mikroszkóp-
magasságbeli különbözetet a kép
nagyítása-
kor számba veszi és azután a valódi nagyítás számát közli.
A
táblák száma
a
czímlap szerint 31,
második
tábla ketts.
A
táblákon közölt képek száma körülbelül 750et tesz
ki,
melyek
A
táblákkal
úgy
része
színezett
szemben külön lapokon a
megföstve,
és
a
tetszik,
legnagyobb
sal
mi
a
Ennek daczára
sikerült
elérnie,
nemcsak hogy
azonban
csak a csekélyebb része
találjuk a
mert a
32,
föstetlen.
A
képek magyarázatait.
képek,
lehet természetes hségre való törekvéssel vannak megrajzolva
nem kevés gondba
Gasleromyces-ek legnagyobb
színét.
és
valójában
és
fáradságba
kerülhetett,
tekintve
részének sajátságos elmosódott és határozatlan
képeinek a színezését mondhatnám mvészi hatás-
a tábla
úgy hogy
e tekintetben a külföldi
munkák
jelesebb
de sok tekintetben fölül
megközelítette,
is
kepeit
múlta.
A F r a n k n-T á r s u a t sokszorosítása bár az ipari tökéletességnek magas fokán van, nem sokban csökkentette a képek jelességét, csakis annyihogy a három színrendszer lemezekkel való nyomás még sem ban, adhatja vissza egész tökéletességgel az eredeti festésnek minden színárnyalatát. 1
A
1
i
fotografikus sokszorosítás
közben alkalmazott fémháló okozta reczézettség
is
1—2 képen tnik ki. Mindenesetre így is érdemes és kiváló munkát végzett a F r a n k n-T á r s u a t a munka kiadásával, de különösen a képek csak
1
sokszorosításával, teszi
i
a mi
1
valóban egészen magyarrá és minden ízében
hazaivá
a sikerült munkát.
Talán a kelleténél részletesebben ismertettem
e
munkát
;
de
tettem
ezt
HOLLÓS LÁSZLÓ »MAGYAROKSZÁG GASTEU0MYCES1£I«.
12
hogy
azért,
dolgozását
kimutassam, hogy minden részének lelkiismeretes feltudományos becsét kiemeljem és hogy rámutassak arra, hogy
elnyeit és
íme hiábavaló a középiskolák tanárainak az az általános panaszos mentsége, hogy
nem lehet tudományosan dolgozni. íme Hollós megmutatta, hogy nemcsak hogy lehet dolgozni, hanem e mellett lehet nevezeteset és nagyérdemt alkotni, mely hívatva van nemcsak a magyar irodalomban, de az egész vidéken
világirodalomban számot tenni, a mire mi csak önérzetes örömmel és büszke-
Hollós
séggel mutathatunk rá azzal az óhajtással, hogy vajha
másokat vaiban
is
hasonló munkára késztetne,
hazám
munkának jobb
labb,
természet
a
és
reménye nélkül,
haszon
a
azt
ismertetésem végeztével közlésüket helyen valóknak látom
miértis
»Tiszta idealizmus,
anyagi
nemcsak
melyek
kívánja,
jellemzik,
szép példája
elszavának záró szamunkát, de magát a szerzt is szépen mint
a
éven
öt
szeretete
által
összes szabad
át
idmben ennek
melyet most azon óhajtással bocsátok közre,
éltem,
erk
hasonló
ügyszeretettel
meg
írnák
a
minden
lelkesítve,
többi
bárcsak
a
fiata-
gomba-
hazai
csoportok monográfiáját és járulnának ahhoz a munkához, melylyel hazánkat megismertetni törekszünk.*
természetrajzi tekintetben
Filarszky Nándor: Magyarország Magyarország
ezeréves
tudományi Társulat
kiadta
fennállásának
emlékére
»A magyar birodalom
a
moszatai.* k.
állatvilága*
m.
Természet-
mvet,
czímü
vagyis a magyar birodalomból addig ismert állatok rendszeres lajstromát.
E helyen többször hangzott botanikusaink
nem
is
szövetkeznének
újabb kelet, kifejezte
is
szabású munkának a kiadására
Rochel mely
és
sorolását,
leírását
és
említett, élt
hogy
társaságában
növénytani, ábrázolását
addig
az
állattani
a
gyjtéseit,
sz.)
kiadandó
talált
is,
különben
st
készített
nagyobb
Láng,
egy
természetrajzi
ásványtani
és
mrl,
kincseinek
el-
magában (M. N. Múzeum Sadler meg is kezdette munkáját
;
megjelent
és
is
vajha
óhajtás,
Ez az óhajtás
volna
foglalta
ismert
valamint Magyarországban
botanikusoknak
munkára.
gondolt, tervezetet
is
növénytani osztályának kézirattára 97.
akképpen,
mondhatnám közös
a
Sadler József
már
ezt
Frivaldszky
Magyarországnak
az
el
hasonló
növénytani
dolgozatokban
növényfajokat, továbbá az
nemkülönben
a
kezéhez
került
idejében
különböz
származású régebbi növénygyjtemények tartalmát külön összeíratta, hogy ezek
munkát elkészíthesse sajnos azonban, csak eddig jutAz egybegyjtött, nagyobbára puszta növénynevekbl álló, betrendes
alapján a tervbe vett hatott.
enumerácziókat
tartalmazó
;
elenchus-ok,
az utókorra visszamaradtak ugyan,
—
index-ek,
Verzeichnisse,
M. N. Múzeum növénytani osztályának kézirattárában,
*
Felolvasta a
(lüO-udik) ülésén.
szerz
jegj'^zékek
külön csomagban rendezve megvannak a
a növénytani
—
de sem a Magyar-
szakosztálynak 1904. évi fehruárius 10-iki
x\[AGYARORSZÁG MOSZATAI.
13
term növények egységes enumerácziója, sem Magyarország llórája még kevésbé a tervezett nagyszabású magyar természetrajzi m, mely
országon és
mind
három rendbeli
a
tárgyakat felölelné, mindeddig
természetrajzi
nem
látott
napvilágot. Tisztelt »
szakosztály!
A
mai 100-adik botanikai szaklésünk
Magyarország moszatai« czímén ennek az imént vázolt
tásához
els
készült
Dolgozatom elsorolása
tárgya
ebbl
;
fejezetérl
eddig
az
csak
ezúttal
vagyok
szerencsés
következket,
a
röviden
magyarországi
ismeretes
alkalmából
régi tervnek a megvalósí-
a
beszámolhatni.
moszatok
rendszeres
végeredményeket
emlí-
tem meg.
A
rendelkezésemre lev és hozzáférhet hazai, valamint hazánkra vonat-
id
kozó idegen algológiai irodalmat hosszabb jegyeztem
;
adatok felülmúlják a GOOO-et.
algológiai
kritikus
mind átkutattam
óta
a rendszeres,
több
változat
(varietas)
alak
és
összetalált
lehetleg
:
elsoroltatott eddig Magyarországból
és
továbbá 600-nál
Emez adatoknak
következket eredményezte
összeállítása a
Találtatott
és
Az eme forrásokban
források száma meghaladja a 200-at.
e
több
mint 2500
melyek
(forma),
faj,
összesen
500 génuszba tartoznak.
Cyanophyceae-hl
ismeretes
48 var. és
f.
50 génuszból,
Diatomophyceae-h\
»
747
>^
»
246
»
»
»
71
ChJorophyceae-hi
»
869
»
;>
264
»
»
»
219
»
Phaeophyceae-hl
»
47
»
»
5
»
»
»
18
»
»
»
6
»
»
»
76
»
faj
és 569 var. és
Rhodophyceae-hl
236
166
»
Összesen
A
faj és
.
.
2065
Diatomophyceae föntebbi számaiban a
a Diatomophyceae-VQ
is
génusz és
az,
mely nálunk
esik a legtöbb
mind összeírtam. De még körükbl pedig a Naviciila
is
adat,
mert 500-nál több adat 153 faját
a legelterjedtebb,
is
434 génuszból.
fosszil Bacillariaceae-YQ vonat-
kozó adatokat nem vettem figyelembe, bár ezeket így
f.
»
47 varietását .meg formáját említi.
A megye
legtöbb adat Erdélybl származik,
azután
következik a M. -Tátra
és
Budapest környéke, a Balaton és vidéke, a Fert-tó és némely északi
vidéke, ;
legkevesebb
mocsaraiból
körébl.
és
álló
Aránylag
adat
van
kevés
a
Nagy-Magyar-Alföldrl, melynek számtalan
mindeddig
vizeibl
adatot
találunk
alig
mert a legtöbb adriai-tengeri moszat Triest és
valami
ismeretes
magyar
a
Istria
moszatok
a
tengerparti vidékrl
tengerparti
is,
vidékeirl vált
ismeretessé.
Az els magyarországi
algológiai adatot
B
u c h h o
1 1
z
Jakab*
(kés-
márki tümíves, utóbb keresked) »Beschreibung des wundervollen karpathischen
czímü értekezésében találtam, mely értekezését B u
Schneegebirgcs«
még
1752-ben
*
írta
meg, de
mely
Atyja idsebb B u cli h o
It z
csak
1783-ban
György
jelent
nagyloinniczi lelkész
a Magas-Tátrát 77 eves korában 17l9-licn, de ez az érdekes jelent
meg Lcsén.
c h h o
meg legelször
írt;i le
1
tz az
legelször
dolgozat csak 1899-ben
MAGYARORSZÁG MOSZATAI.
14
Magazin*
»Ungarischcs
Icnutobb
köteteben,
III.
»Karpathenpost« (késmárki hetilap) 1903.
Bu c hh M. -Tátrában 1
1
z
e
es
a is
talált
;
moszattól származtatja, -hanem czinóberportól, melyet az
Eme
sziklákról lemosott.
kétségen kívül a Sphaerella nivalis
elfordulására vonatkozó adat tehát csak közvetett adat, mindazonáltal
a
M. -Tátráról hogy
tudná;
hó
i
t
a
i
b e
i
t
z e
nem
még mint
nyükbe,
is
r
nem
nek
-
kéziratában
A
:
1799-bl,
adat
igazi
megjelent
Nostoc, Con-
melyben
két
gyéren vannak, régi bota-
virágos növényeket szedtek és azok közé
tárgyú
algológiai
czikkek
évrl évre növelték a magyarországi sok
a
mind 1800 után
adat
többi
Az els
említi.
1791-ben
stb.
is
gyjtemé-
osztottak
Az adatok zöme
a XlX-ik század
srbben
második felébl való és különösen az utolsó 20 évben jelentek meg
különböz
írt
foglalkoztak moszatokkal, legföljebb Chara-kat gyjtöttek, melye-
Wierzbicki, Rochel
pl.
magyarázni
is
(10 fajt említ
találjuk
egyik
1
n
XlX-ik század els felében meglehetsen
a
nikusaink ket
K
m
u
van fölemlítve a Balaton vidékérl.
Chara-ídi] ;
azután
;
L
moszatokról
czím munkájában
Posoniensis« stb.)
okát
Rostanfinski
botanikus,
lengyel
megersíti, noha ezeket értekezésében
magyarországi
adatokat
zöld és kék hóról a
vörös és sárgás hóról és ennek igazi okáról, tehát az említett
talált
régi megfigyeléseket
»F'lora
egy
tekin-
lelkész) két, szintén
ev.
(iglói
említést vörös,
tesz
is
A.
F.
sajátságos színezdésének az igazi
e
legújabban
de
M.-Tátrában
ferva
értekezésében
szóló a
nélkül,
való
Czirbesz
veend, mert 1772-bén
tetbe
a
a hó színezdésének az okát
nem
magasabb
a
lenyomatott
újból
folytatólagos számaiban.
és
dolgozatában ugyanis vörös hóról emlékezik meg, melyet
a Menguszfalvi-Völgyben
magyarázza, de
pcdiy
27-ik
évi
nem
származik
algológiai adatok
sokaktól
mindenkor mostohán bántak
magyar
;
még
és
kisebb-nagyobb dolgozatok, melyek
és
most
is
számát. Mindazonáltal a
botanikusaink
az
algológiával
vannak néhányan, a kik
alig
moszatokat gyjtenek és meghatároznak.
Az irodalomban zásra
állíthatnám,
kétes és hamis
hogy csak »bona
esetben lehetetlen, mert lehetne találni,
másra
is
az
nagyon különböz természetek
található adatok
eredetiek és átvett adatok, helyes,
adatok
történtek.
flde«
;
több
Az ellenrzés
:
vannak
meghatároa legtöbb
gyjtemény, a hol az illet anyagot meg kísér rövid megjegyzések pedig sok esetben
nincsen
adatot esetleg
engednek következtetni.
Tisztelt
szakosztály
cziómnak hézagos
!
Rövid
elterjesztésemet,
ketts
ismertetését
óhajtással
hogy dolgozatom lásson mielbb napvilágot
és
azt
összeállított
fejezem
be
:
enumerá-
az egyik az,
mennél többen használják,
a másik kívánságom pedig az, hogy mihamarabb találkozzanak szaktársak, a kik a növényország többi csoportjairól, nevezetesen a magyarországi Luiienes,
Bryophyta stb.-rl hasonló lajstromokat készítsenek, st ez utóbbi óhaj-
Fungi,
tásomat azzal az indítványnyal kérje
föl
és
bízza
meg
is
az egyes
toldom meg, hogy a növénytani szakosztály
növénycsoportokkal
behatóbban
nem
is
foglalkozó
—
hogy hasonló munkára vállalkozzanak és hogy ilyen módon ha Magyarország növényzete -- de legalább annak egyszer és haszna-
szaktársakat,
vehet, tájékoztató lajstroma készüljön
el
rövid
idn
bell.
A GOMBÁK MEGHATÁROZÁSA.
Tuzson János: A gombák Ha valamely mely
tudomány
megállapított tételei
a
A
meghatározás
ennélfogva
midn
kapcsolatos, és a
úgy
szerint
megilleti.
tudomány
a
legsarkalatosahb
a továbbiakban megkísérlem
A
mykologia
visszapillantva,
történetére
Gledietsch, Schüffer már rajzoltak
st
le,
késbb Nees
E
v.
F
n b e c k,
s e
r
hogy Alicheli,
csírázását
P
e s,
i
ismertették
is
;
ezek,
valamint
Berkeley, Corda
e r s o o n,
század közepe eltt nagyon sok anyagot gyjtöttek
múlt
a
tekin-
1700-as években sok gombafajt írtak és
az
spóráikat és ezek
már
mások
és
veszem
olyat
találjuk,
azt
tételeivel
gombák meghatározá-
a
mint
fejtegetni, úgy a meghatározást mely a mykologia alapját tükrözi vissza.
sának a kérdését tetbe,
a rajta tapasztalható
ezt
szervezetek közé arra a helyre, a
ismert
az
beillesztjük
azt
meghatározása/
meghatározunk,
szervezetet
alapján
sajátságok
15
össze és olyan mykologiai irodalmat teremtettek, a melyben a fajok rokonsági
már kidomborodtak,
viszonyai
mely a gombák meghatározásához már
a
és
alapot szolgáltatott. P^lettani
tak
még
és
azonban
szempontokból
még mély homály
borította.
A
magát
tartotta
ebben
mykologiát
a
korszakban
a
még uralkoda felfogás is, hogy a gombák a korhadó önmaguktól, snemzés útján állati részekbl,
dogmatikus az
anyagokból, beteges növényi és
filozófia téves
tanításai
keletkeznek.
A magasabbrend gombáknak hogy ezeknek is
van,
sajátságuk
száma folyton gyarapodott
;
az alsóbb-
szervezetek helyes meghatározásáról azonban ilyen nézetek mellett, és az
akkori eszközökkel szó sem lehetett.
szerint teszik alapját
Ennek megfelelen, a magasabbrend gom-
még ma
bákra vonatkozó régebbi leírások elve
alaki
viszonyok téves fölfogása mellett
élettani
megtörténhetett, a meghatározott fajok
rend
jellemz
annyi
megnevezése az
leírása,
is
érvényben vannak, és az elsbbség
meghatározásainknak
különösen a baktériumokra vonatkozó
régi
alsóbbrend gombákra
az
;
leírások
és
azonban nagyrészt egészen
hasznavehetetlenek.
Leuvvenhoeck sem az , sem
Ui83-ban
azonban csak
megközelítleg
szó,
st
nagyrészt
a
sem
Mü
1
látott 1
tudni,
lehet
Ehrenberg
az
rajzolt
és
1786-ban
e r
hogy
le
elsnek baktériumokat, munkájából még
megjelent
van
baktérium-fajokról
milyen
18o8-ban megjelent munkájával
is
így
vagyunk.
Az snemzésre vonatkozó lassanként összébb szorult és részére tartja fenn
továbbra például
*
is
még
ezt
az elvet
fennmaradt. a
Eladta
(100-adik) lcsén.
30-as
a
szerz
A
felfogás
Persoon ;
az apróbb
az
1800-as
is
azt hitték,
a növénytani
gombák egy
termtestü gombákra azonban ez
növény-betegségeket okozó
években
évek els évtizedeiben
1818-ban már csak a
Uredineae-gomhákról
hogy maguktól jönnek
szakosztálynak
1904. évi
febriiárius
létre
a
10-iki
TUZSON JÁNOS
16
virágos növények anyagában. hirdeté,
rend
Ná
Az éleszt-gombákról pedig K
a
r s
t
c
1848-ban
n
hogy ezek szervezett hólyagocskákból keletkeznek, melyek a magasabbnövények sejtjeinek a leszármazottjai. Ugyanebben az idben még
g e 11
snemzés
hogy az alsóbbrend gombák
állította,
is
útján
kelet-
is
kezhetnek.
Ez idben a mykologia valóban a legnagyobb nehézségekkel küzdött minden haladásnak gátat vet téves nézeteket. Annál nevezetesebb azonban az ezután következett korszak, melyben az indnctiv módszer lépésrl lépésre vezette a mykologiát a mai álláspontja felé. tekintélyes tudósok hirdették a
A
haladás azzal kezddött, hogy a bölcselkedés helyett szigorú tárgyi-
lagossággal
E
meg egyes gombafajok
állapították
téren különösen
Az alsóbbrend
fejldésmenetét.
teljes
késbb
és
mesterséges
a
d
B
e
a
r
y munkái
még ekkor sem
azonban
gombákra vonatkozólag,
az
élsköd
az
a
bakté-
fajok
szaprofita
és
megdlt ugyan az snemzésrl szóló tanítás, de hanem a tudomány világosságától egy lépéssel tovább
el,
alsóbbrendekre
nem
részeiben
eldök
megmaradt
nézve
nyilvánulásait és megjelenésüket az legrejtettebb
különösen
és
tereldött a kell mederbe.
tenyésztésével
nem tnt
szoríttatva,
éleszt-gombák
penészek, az
meghatározása
A magasabbrend egészen
a s n e
1
korszakokat.
alkottak új
riumok
Tu
a két
él
másként
tudták
ezeknek
;
meg
szervezetek,
felfogni,
E
rejtélyes
csakis úgy,
élet-
anyagok
a különféle
hogy
föl-
azonban ez irányban is jelentek meg már régebben is helyes irányú dolgozatok: vSpalanzani Schwanno 1837-ben már 1765-ben, Appert 1810-ben, Schulze és miszerint
tételezték,
nélkül keletkezhetnek.
mellett
hogy a különféle romlékony anyagok ferttelenítéssel megtarthatók, ha egyúttal az ezeket környékez leveg ferttelenítésérl is gondoskodunk. ismertették,
Eredményeiknek azonban nem elve csak a 60-as
a különféle
leírta
kell hatásuk és a genenitio spontanea
volt a
években dlt meg egészen, a miután erjedési
földtaniatok
Pasteur
fölismerte és
okozó
lényegét és az ezeket
szerve-
zeteket.
E közben azonban
a
mykologiának egy másik útvesztje támadt. Az a
rejtelmes homály, mely az alsóbbrend szervezetek meghatározását akadályozta,
most más alakot el
nem ér
már
arról
melylyel
le
a
öltött.
kellett
Míg ugyanis ezeltt
— mint
a meghatározást
snemzés gondolatában
kutatók az
czélt
megnyugvást,
találtak
—
most
mondani, és a pleoinoi pJiismns elméletéhez menekültek, a
mikrobiológia
elméletet pedig éppen
rejtélyeit
kísérleti
bizonyítani.
Támogatta továbbá
ismeretessé
egyes
heteroikus
úton e
könny
—
magyarázni
volt
és
látszólag kézzelfoghatóan
fölfogást az
is,
Uredineae-gomhíxk
hogy éppen
meglep
és
magát
—
az
lehetett
idben
vált
világosan
be-
ez
bizonyított pleomorphismusa.
A
r
is
és
Hallier (18G6), Lister (1872), B n te r (1874), N á g e (1877), Z o p f (1881), B u c h n e r (1882), st r s t-féle »Kryptogamen-Flora«-ban. (1884) a R ab e n h Ezek közül Hallier és Lister különféle penészek, éleszt-gombák t
pleomorphismus-t hirdették
h
baktériumok
1
i
W
i
között
állították
az összefüggést
;
B
i
1 1
r
o
t
1
1-
i
h pedig abba a
A GOMBÁK MEGHATÁROZÁSA.
17
szélsségbe tévedett, hogy az összes baktciiumokat baderia septica-iáhól eredknek
E
kutatók
például
anyagokba
tápláló
sem
,
sem az
eredetileg
nagyrészt
állításaikat
hogy ha
tapasztalta,
azt
nem
Cocco-
az
fajból,
úton
kísérleti
L
bizonyították.
ugyanabból a savanyodott tejbl
úgy más
olt,
elvtársai
egy
vélte.
más
és
szervezetek
vizsgált
s
t
e r
Azonban
keletkeznek.
hogy a
figyelembe,
vették
i
különféle
anyagokban
különféle szervezetek voltak, a melyek közül a különféle tápláló-
is
anyagokra vonatkozó igények szerint és a fajok antagonizmusa folytán majd az egyik, majd a másik
jutott
faj
uralomra
szaporodott
és
a többinek a
el
rovására.
A
míg a kutatók egy részének a munkásságát a pleomorphistmts-ra
hiábavaló
fáradozások emésztették,
más részrl újabb irányba meg a baktériumok
vetették
mai rendszerének és
az
alatt
A Coh
tereldött.
— Ehrenberg
alapított
meghatározása,
a
baktériumok
n
dolgozatai ugyanis az alapját
által
azok a növényországhoz
már némileg megkezdett
A K
csatoltattak.
o c h
—
ered-
ményeivel és klasszikus vizsgálati módszereivel pedig hovatovább több és több baktérium fejldésmenete elve
a
is,
és
a
vált
ismeretessé,
mi
által
tudomány az alsóbbrend gombákat
meghatározó
melyek
a
elé,
ugyanolyan
megdlt is
a pleomorphismus
olyanok gyanánt
törvények
állította
mint
esnek,
alá
a
természet többi ismert szervezetei.
A magasabbrend ben
hasonlóképpen
gombákra vonatkozó
tökéletesedtek,
révén ezek rendszere
is
elérte
Mykologiai ismereteink tökéletesedése
asztalát
megvilágító készülékekkel
kísérte
A
meghatározás és
nehézségei
a baktériumoknál
Ezeknek végtelen
apró
kizárólag a mikroszkópra,
évek-
vizsgálatai
fejldését a vizsgálati eszközök immerzióval,
a különféle
és
mód-
és
mikroszkóp
a
módokkal
színezési
a
leg-
lehetségessé vált.
is
fleg
alsóbbrendeknél
az
:
éleszt-
az
tnnek el. következtében
volta
még
homogén
a
;
apróbb baktériumok meghatározása
gombáknál
Breefeld
a mai színvonalat.
eme
szerek
is
70— 80-as
ismeretek, a
különösen a
és
meghatározó
a
pedig a legersebb rendszerekre
majdnem
van
utalva
;
az ilyen vizsgálatok pedig a fizikumot és a szellemet egyaránt nagyon igénybe és
veszik,
alapos iskolázottságot követelnek. Ezenkívül pedig a fajok egyszer
alkotása és sokasága mellett a morfológiai meghatározáshoz nincsen elegend támaszték, és az élettani módszerekre esik a fsúly,
minden
egyes
esetben
tiszta
tenyészetek
miáltal
készítésével,
a meghatározás
vagyis
körülményes
elkülönít módszerekkel és a szükséges tenyészeti viszonyok sok tényezjének megfelel, néha nagyon nehéz létesítésével, kapcsolatos.
A
meghatározásnak ez irányban való
koztatja a mai
mykologiát és
úgyszólván egészen így vagyunk
élettani
az
e
tökéletesítése,
sokféle
nagyon csekély, majdnem semmi, azokhoz az melyeken az összehasonlító diagnózis alapszik.
Níivénytani Közlemények. 1904.
foglal-
alapra tereldik.
éleszt-gombák
Saccharomyces etlipsoideus,
finomítása
közben a hasonló alakú fajok meghatározása
S. 111.
cerevisiae és lúitct,
1
2.
füzet.
S.
fajával élettani
A R
:
az
alak jelentsége
mozzanatokhoz képest, e e s
1870-ben
Pasteurianus fajok
alkotta
ma már 2
TUZSON JÁNOS
18
csoportokat jelentenek
az ezekbe sorozott fajok pedig csakis a legszigorúbb
;
elkülönítés után, az erjedési tevékenység,
idtartam és más
séklet,
Mycoderm
lóan vagyunk a Torula,
határozhatók meg.
alapján
más alsóbbrend
és
hmér-
a spóraképzéshez szükséges
jellegek
élettani
Hason-
fonalas gombákkal,
nemkülönben a baktériumokkal. A baktériumok gömbös, pálczikás, csavaros vagy fonalas alakja, valamint csillangóik és spóraképzésük nyújtanak ugyan támasztékot arra, hogy a mai, alapjában véve mesterségesnek nevezhet rendszernek bizonyos tágabb kereteibe
ezeken belül azonban az
morfológiai alapon osztathassanak be,
nyok döntenek
Ha
min
fontos
az
teszik
kellékeit
—
a
módszerek
meghatározási
élettani
nagy munka
legkevésbé
úgy
alsóbbrend gombák
meghatározása
árán
eszközök
tökéletesített
csodálkozhatunk
se
olyan nehezen került
hogy a mai mykologiának olyan kemény harczot
és
diagnosztikája.
sokoldalú gyakorlottságot igényel és hogy e módszereknek
és berendezések,
és
hogy
viszo-
élettani
épült fel az egész bakteriológia
veszszük,
tekintetbe
alkalmazása
min
emez alapon
;
kellett
hogy az
azon, a mai
állapotába,
snemzés
vívnia az
a pleomorphizmus tételeivel.
És sajátságos, hogy a mai a körülményeket használjuk »generatio spontanea«
Vegyünk
Ha
fel
meghatározásainkhoz gyakran
segédeszközökl, a melyek
»pleomorphizmus«
és a
elvét
szls
vagy
akarjuk meghatározni, veszünk a
gyümölcsös talaj
alig
fedezzük
árpalében
bségesen
a
fel
itt-ott
tenyészetet
tartott
elszaporodva találjuk az
mennyiségeket.
benne
akkor a cm^-ként egyikét-másikát
3—4
ha
;
és
különféle
Ha
az eredeti
ha
;
a 25o C.
ebben
úgy
34" C.
a
csírák
foglalt
azonban
nap múlva vizsgáljuk,
éleszt-gombákat
gombáit
kanálnyit és abból
táplálóanyagba
helyezünk bizonyos
talajpróbát mikroszkóppal vizsgáljuk,
alsóbbrend
talajának
felszínérl egy-két
a meghatározandó szervezetek szerint különféle tenyészeti viszonyok közé
mellett,
idején
támogatták.
például egy talaj-elemezést.
valamely
százezrének
is
ugyanazokat
annak
mellett
duplasörös tenyészetet vizsgáljuk, úgy az eczetsavas baktériumok kerül-
tartott
nek elénk
ha a 250— 30° C. melegben, leveg hozzáférésével
;
tartott
húskivo-
natos zselatinába oltott anyagot figyeljük meg, úgy az aérobionta-baktériumokat,
az anthrax-baktériumot, a széna-bacillust stb.
talán
határozhatjuk meg, és ha
ugyanilyen tenyészetünket a leveg oxigénjének megvonásával tenyésztettük, akkor
ebben az anaérobionta tetanus- és ödem-bacillust ismerjük tüzetesebb meghatározások követi a fajok pontosabb,
A táplált
csírák
láthatatlan
felfogást
és
el késbb
a L
i
és
bl
akartak
t
e r
Ha
tökéletes
1 1 i
elkülönítése,
;
a
elkülönítést
megfigyelése.
gyors elszaporodása szülte régente az
más
jutó
és
snemzésrl
más
faj
felt-
a pleomorphizmus elvét. Módszerünk pedig sokban fedi e r
módszerét, csakhogy a míg
e
kutatók az eredmény-
következtetni a szervezetek ismeretlen életviszonyaira, addig a mi
meghatározásaink helyes felfogásának az
meghatározandó szervezet törvényeit
és így tovább
fel
pedig ezt az els, durvább
a viszonyok szerint uralomra
nése idézte s
czéljából
már elre
is
élettani
teszi
sajátságait
tudjuk és értjük.
az alapját, hogy a föltételezett,
és
a
természetnek
idevonatkozó
A GOMBÁK MEGHATÁROZÁSA.
Ha már most rendek irodalmára, elttünk
nyomó
részben
akkor
még akkor
feldolgozása
gyjtött példák
nem
vétettek
Saccardo Sylloge-jába A fajok leírásának
exsiccatum-példány
A
élettani
fajok
leírt
a
szárított
gyjtemények
és
színbeli
változásoknak
viszonyokból
élettani
azután
adatai
gyjt
újabb
—
módja
e
hiányában
mely
-
leg-
rövidszavú,
—
munkákba,
—
az
gombák
a
ma
irányát
nagyon
közben
behatóbb feldolgozások
gyanánt
melyeknek viszonyaiba
élettani
pl.
a
is.
mellett
ezrei
az
és
az
át
foglalkozó systematikusok nagy részének
határozást a fajok
és
alak-
munkák emez
eredeti
gyanánt
leírások
az
fajokra túl-
tenyészt-anyagait (substratum) tartották
esetleges
Az
méltónak.
följegyzésre
mikor a gombák
kutatták
kiemelkedik
magában,
foglal
gyjtés
a
kutatókat,
a
foglalkoztatta
rendszertani értékét kellen
tüzetes
fként
;
szempontjaiból
irodalma az egyes
leírásokat
keletkezett, a
a kell betekintés hiányzott
a
meghatározás
a
morfológiai
rövid
tekintélyes része
följebb
vetünk a magasabbrcnd gombák cs az alsóbb-
pillantást
hogy a magasabbrendü gombák
az,
19
st
megnehezíti,
illet
teljesen
leírás
minduntalan
pedig
szüksége
összefoglalásának a
és
meghatározásával
jellemzi
is
néha
—a —
meghiteles
hasznavehetetlen.
fölmerül a különfélék
meglev
a
leírásoknak
adatokkal való tökéletesítése, a mi néha olyan jelentékeny érték, hogy
az els kutató elsbbségének fenntartása tisztán külsséggé válik.
Ezzel szemben az alsóbbrend penészek, az élesztgombák és a baktériumok
els elfogadható meghatározása történhetett
meg
diagnosztikája
fiziológiai
összehasonlító alapon
—
ámbár ezen
egyesítése'
—
is
már
csakis beható élettani vizsgálatok alapján
és következésképpen a
a
áll.
téren
—
és
a
fajok leírása, jellemzése, szóval egész
fajok
következtében,
fejldését pedig az jellemzi, hogy
néha
felmerül
is
hasonlósága
alaki
Az irodalom mai
különbözknek
egyes
leírt
fajok
az újabb kutatások túlnyomóan ennek az ellentétét eredményezik,
mert az élettani meghatározás módszereinek folytonos tökéletesedése újabb és
újabb
fajok
körében
morfológiai rokonságából
napirenden
is
nem vagyunk képesek
tenyésztés által
fajt
a
a legismertebb
kolera-baktérium legszorosabb választottak külön,
valódi
sem meg-
csakis a szérumos diagnózis módszerével.
kibontakozásának fonalán természetes kérdés gyanánt merül meghatározásaink a tökéletesség
min
fokán állanak tehát
Tagadhatatlan, hogy az utóbbi évtizedek
kevés ága küzdött
le
olyan nehézségeket
a mykologia, mely az utóbbi a szerves világ urait,
50—60
utat jelölt
év
azonban
a
tökéletesség
mert hiszen az elbbiekbl szempontjából
is
—
kevés
és alatt
el
kiderül,
egyebek
a mykologia
vájjon a mai
?
természettudományok
tett
olyan haladást, mint
megismertette az emberiséggel
a melyeknek az
volna
fel,
a
alatt
az orvosi tudományoknak,
erjedéses iparral azokat a szervezeteket,
határozása
melyek
kolera-baktériumoktól
Mindezek után elérkezve a tudomány mai álláspontjához,
Hogy
a
morfológiailag,
sem
azonban
melyeket
a
még
a mi
után,
A
van.
újabban több
pl.
mind elfordulnak a vízben, különböztetni,
maga
vonja
különválasztását
baktérium-fajok
érve,
azt
megismertette az
létét
köszönheti, stb.
korántsem
állíthatjuk,
hogy a magasabbrend gombák megmellett
—
nagyon
kívánatos volna az 2*
A GOMBÁK MEGHATÁROZÁSA.
20
egyes csoportok ós fajok behatóbb, monografikus leírása, melyben az élettani
viszonyok pedig az,
A
volnának
behatóbban
is
hogy a nagyon
is
méltatandók
sok ismeretlen
ható
a baktériumok
;
fbb
hiszen a
szemeltt gömb-,
a
tisztán
gombáké mond-
fonalas
a
illeti,
felépültnek
tartásával
mert
alapjában véve mesterséges,
azonban
rendszere
osztályozás
nézve
kellen meghatároztassék.
mi a gombák mai rendszerének felfogását
mindenesetre a természetes rokonság
alsóbbrendekre
az
;
faj
vagy
pálczika-
csavarosalakok
szerint történik.
szempontokból
Természettörténeti
egyszer alkotásuknál fogva ugyan,
nem
helyzetük azonban
e
rendjével,
mert
—
azonosítható
ama
baktériumok
habár a
hogy
pedig kétségtelen,
a
tartoznak
kifejldés
történeti
sor-
mely önálló
a
csoportja,
kis
gombák,
a
osztályai közé
a növényország legalsó
áthasonításra képes, közvetetlenebb vonatkozásban lehet ugyan a Földet legelször
benépesít
zöld
gombák
a
növények
zöld
rendszerével
ki,
szaprofita
a mikor a magasabb-
a Földön.
elterjedtek
párvonalba
gombák fzdhetnek,
viszonyok
baktériumok
és
rendszerét, történeti szempontokból, a magasabb-
kapcsolatba helyezi és így a
bonyodalmas
gombák
fonalas
növények fokozatosan már
E körülmény
rend
a
csakis akkor bontakozhattak
és parazita fajsorozatai
rend
—
szervezetekkel,
fajainak
melyek
a
elválaszthatatlan
egyúttal
és
történeti
nagyon
helyzetéhez
megítélése
még
azzal
is
nehezítve van, hogy éppen a szaprofita és paraszita életmód sok esetben arra
hogy
vezethetett,
fajok
a
élettani
szempontokból
alakbelileg csökkenéssel volt kapcsolatos.
ma nem
czélszer tökéletesedése,
az
Ezáltal
egyszerbb alak alapján
fejletlenebbnek vélt fajoknak, fejldöttebb alkotású rokonaikat kellett
id
szerint
hanem azokat követhették is. Ennek megkülönösen az alsóbbrend gombák körében — nincse-
okvetlen megelzniök,
—
állapításához azonban
nek olyan morfológiai hasonló esetekben
a
Végül, ha az
és fejldéstani
magasabbrend sejteti
növények
zöld
szervezetek
ismert
lények sorozata azt
támasztó pontjaink, mint a milyenekkel
legalsó
velünk, hogy talán vannak
az ismert legapróbb baktérium-fajoknál
sokkal
is
körében
határára
rendelkezünk.
gondolunk,
még olyanok
parányiabbak,
meghatározására azonban nincsenek eszközeink és módszereink. természetesen
ma
még
nincsen
tere
azonban a képzeletnek és a
filozófiának,
végtelenbe
vezetik,
—
spontanea«
elmélete.
a
hol
az
elrejtzve
e.xakt
kutatásnak,
a
még
mindig
él
úgy a melyek melyek
Ez irányban annál inkább
a melyek gondolatainkat a
—
is,
a
homályos »generatio
ASTü.MUM IXTERMEDIUM.
21
Péterfi Márton: Astomum intermedium/ (öt eredeti rajzzal.)
A
Természettudományi Közlöny Pótfüzeteiben lombosmohaíajt írtam
tartozó új
**
egy az Astomttin gcnuszba
intermedium név
alatt. Újnak kellett mohot tartanom, mert a közönséges A. crispiim (Hedw.) Hampe-töl lényeges jegyeiben eltér volt és mint ilyen némileg rokonságban látszott lenni az angol-
volt le
.4.
e
országi A. midticapsulare fSin.J Br.
tem, hogy az új
rendelkezésemre
—
fajt
nev
ciir.
leírásaival vethettem
állott
fajjal.
—
hiányában
példák
Az
csakis
egybe,
de
idézett helyen jelez-
az
midticapsidare
.4.
jeleztem
azt
hogy
is,
nincsen kizárva a szóban forgó két fajnak az azonossága sem.
Richter Aladár
kolozsvári
tud. -egyetemi
—
mondok
miért e helyen
is
gyjteményének
.4s/own/;7í-példáit átnézvén,
nakaHeufler vizsgálni
és
E
köszönetet
M
herbáriumának
az újnak leírtam
i
e
1 1
erdélyi
alkalmam
—
—
a
moha-
intézet
A. midticapsidarc-
nyílott az
n gyjtötte
.4.
szívességébl
tanár
az ottani növénytani
tehát hiteles példáit
—
iníeniiedium-mal tüzetesen egybevetni.
eredményérl kívánok ez alkalom-
vizsgálataim és összehasonlításaim
mal röviden beszámolni.
kett egylakú.
A
között
tekintve
alak
és
—
a
szempontból a két
lényegesebb
vannak
a
Mind a $ üstökök alatt,
sem
valamint a nedvszálak
is,
két fajon a tok aljáig ***
mind a
Az antheridium-ok feds antheridium-ok
A fedk
semre.
faj
A
még
tehát
egymással és a génusz
meg nem
és
termé-
hosszúságúak.
sem figyelhettem
nyíltak
—
nem
meg,
voltak
mivel
rendelkezé-
ismeretlen.
is
míg a
nem
ki
nagy-
halavány-
(paraphysis) nagyságban
ér
kinyílását egyik fajon
szerkezete
Termet.
//.
—
elhelye-
;
A
különböznek.
alakban megegyezk. Az archegonium-ok sötétebb színek, a kenyítettek
valamint a
nincsen.
hónaljában
üstöklevelek
semmiben
tekintetében
erezet
küls
—
faj
különbség
pseudolateralisok, rügyalakúak és burokleveleik
tehát
antheridium-ok
sárgás
is
virágok a szár végén a terméses, tehát
d'
egy-két levéllel alantabb
zésüket ság,
Ebbl
Virágzati viszonyok.
/.
génusz legtöbb faja
virágzati
legtöbb
összes rokonaiktól élesen elütnek.
—
viszonyokban fajával
Mindakét
fajra
—
föntebb láttuk
megegyezik,
addig
a két
termetükben
nagyon jellemz ugyanis az
Archidiinn-ra, illetleg a nagyobb Pleíiridiuiii-rn emlékeztet termet, a mennyi-
ben száruk fölegyenesedik, üstökük
több
van,
ezek
7—9 mm nyalábos
bös fejecskébe állanak össze. t Elterjesztette
A
hosszú, lazán és aprón leveles
csomót
alkotnak és a szár
szár aljából,
de
Schilberszky Károly
nem a
ritkán
a
növénytani
;
végén tetején
termgömis
az
szakosztálynak
1904. évi februárius 10-iki (100-ik) ülésén. ** Pótfüzetek a Terniészcttud. Közlönyhöz. LII. (1899.) 198. old.
*** a faj
európai fajon így van, kivéve az .4. Mteni Br. cnr.-t, melynél termékenyített archegonium-ok csak olyan hosszúk, mint a vaginula. Ez a
Ez minden
meg nem
különben még más tekintetekben is elüt rokonaitól. t Hasonló termet az A. Lcvieri Lintpr. is,
nincsenek.
ennek
azonban
medd
sarjai
PÉTERFI MARTON
22
4—6 mm
üstökök tövébl 12—20, illetleg gyolán
leveles
medd
1. 1.
rajz.
2.
rajz.
rajz.
vékony
hosszú,
sarjadzanak
hajtások
2.
ki
karcsú,
és
mindakét
fajon,
rajz.
Az A. iulcnncílitiin bels- (a), küls üstöklevele (b) és szárlevele fc^ Az A. muliicapsulare levelei a bels-, h küls üstöklevél, c szárlevél. ;
parányi levclrózsák vannak.
tetején
nema-fonalakat
vernek
és
E
sarjak végei és levelei gyakran
ilyenformán
pon-
melyeknek
tenyészeti
el
úton segítik
(15;
1).
(15:1).
proto-
a két
faj
szaporodását.
d-
c 3. 3.
Az
rajz.
Az A.
fc
:
1)
;
a a levél
aljá-
a levél közepébl, c a levél hegye tájából.
inuUicapsttlare üstöklevelcinek érkeresztmetszetc (230:1); a a levél aljából, h a levél
///.
rajz.
A. intermcdiutn üstökleveleinek érkeresztmetszetc (230 ból,
4. rajz.
4.
rajz.
Szár.
Anatómiai
szerkezet
szembeötlbb különbség nincsen.
közepébl. tekintetében
a
két
faj
szára
között
ASTÜMUM INTERMEÜIUM. Nagyjában mind a két fajon
IV. Levcl.
A szárlevelek
meg.
hetni
háromféle
különböztet-
levelet
aprók, keskeny nyelvalakúak és kihegyezettek.
kerekded négyzetesek, mindakét szabad lapjukon nagyon szemölcsösek,
Sejtjeik
a levél alapja levelei
23
is.
téglaalaküak, simafalúak és áttetszk.
felé
Az ü
s
Hasonlók
ded négyszögek, chlorophyllban bövelkedk és nagyon szemölcsösek.
harmadában azonban a
alsó
tetsz sejtek
5—6
küls ü s ö k M inden
szór
- 1
t
e
V
is
e
1
e
A
Ezeknek az alakja
k
csakhogy ezek valamivel rövidebbek.
is,
hosszúak az
üstöklevelei
legszélesebbek
kenyednek hasonló
is
a mi
mányukat
ki
(1.
tekintve az erdélyi
illetleg
4—6 mm
hosszúak.
inter-
multicapsulare
felé a legszé-
hirtelen
azután
miatt
hegyesednek
5—7,
és lassan kes-
A.
az
közepük
levelei
lesebbek,
alsó
míg
el,
mind a
—
^4.
Az A.
vázolt viszonyok
alakjai
harmaduk-
medium
ban
a
A
azonban kissé különbözk. intermedium-on és 1 2 mm hosszúak
és
üstök-levelek
különböz.
is
át-
hosszúak, mint a milyen szélesek. Hasonlók a
Az
az A. miílticapsulare n.
levél
olj^an
levelek méretei
mm
a szárlevelek 1*3— 2"1
A
chlorophyll-ban szegény és e miatt
simafalú,
levél széle ép és róna.
azonosak.
két fajon
sarjak
a
ö k-levelek hosszúak és keskenyek, sejtjeik ugyancsak kerek-
t
és
2.
moha
rajz).
Állo-
levelei
gyen-
gédebbek, míg az angolországiéi keményebbek.
Erük fajon
tekintetében a levelek
Az
azonosak.
szélesed
csak
alul
mindakét
mérsékelten
fonákán ersen, színén
ér a levél
domború. Keresztmetszetben az
ér a
alig
következ
képet adja: a lemez-sejteket mintegy összeköt
rendesen
6
kevesebb)
(ritkán
vezet-
tágas
5.
sejtbl alakult, kissé behajló sort alul
5. is
erteljesen
körül. sejt
stereid-sejtek
veszik
rajz.
a az A. intcrnieJium, b az
A. multicapsulare tokja (30
:
1).
4-6, alul 10—12 felületi melyeknek tangentialis fala néha
Ezeket
takarja,
fejldött
rajz.
fölül
is
fölül
megvastagodik.
A
levél
alja
felé
az ér
kevésbé kialakultak, a stereid-ek
sejtjei
csekélyszámúak (A. nmUicaps.) avagy éppen hiányzanak (A. interm.) és így az ér rendesen egyforma elemekbl alakul (3. és 4. rajz). Az ér vége mindakét fajon rövid hegyben fut ki a lemezbl. V. Termés. A v a g n u 1 a mindakét fajon hengeres, vöröses-barna és olyan hosszú, mint a halavány toknyél (5. rajz). i
Toknyelük
egyenes,
a két végén egyformán el,
mivel
jeitl.
sejtjei
Csre
— az
iníermediitm on O'l
0-5- 0-6
gömbölyöd.
hosszmetszetben A.
mm
mm
—
alig
egyenes.
A tok
egyik
faj
különböznek
a
mind sem különül
kerülékes,
tokján tok
többi
sejt-
mm hosszú és ferde, az A. Exothecium és stoma-k mindakét
imilticapsiilare-n
és
hosszú.
A kupak 0'2
fajon azonosak.
A spórák
finoman
szemölcsösek, rozsdaszín
barnák, de a
míg az
PÉTEKFl MÁkTüN
24
csali
mm
Ü-014— 0-022
mm
0-018— 0026
muUicapsulare-n
A.
moha
országi
ai-:nál
fajon
erdélyi
az
erdélyi
az
és
angol-
De
csrében meg a spórákban van észlelhet különbség.
több a hasonlóság.
a
így
—
nula és a toknycl
majdnem azonos
;
eltekintve,
viszonyok
virágzati
generikus bélyegtl
a
az
addig
levél alakjában, méreteiben,
között csak csekélyebb és inkább a
kupak
a
hogy
kitnik,
Összegezve az elmondottakat,
továbbá
nagyságúak,
nagyok.
azonos a termet, a
—
azonosságától levél
spórák
Ezekben foglaltam össze röviden összehasonlításaim fbb melyekbl nyilvánvaló, hogy az A. n t e r m e d u m — i
i
a vagi-
ere,
széle,
a többi rész, kupak',
mint
stb.
eredményeit,
szigorúan
— nem egyéb, mint eddig ismeretlen tényezk hatác a p s u a r e. Erre lehet követsára kissé megváltozott A. m u
véve
t
1
a vázolt aprólékos
keztetni
1
i
lombosmohoknál
különösen
és
gyakori
különb-
ségekbl, melyek más fajoknak különböz viszonyú területekrl származó példái között
is
sokszor megvannak.
Végül megemlítem, hogy R o *
kájában
az
M itten
olyan, mint a
kasztott az erdélyi
csak az
.4.
t
h nak Európa lombosmohairól szóló mun-
iniíJlicapsiilare két alakját rajzolja
.4.
.4.
le.
inlermediitm.
intermediiim
és
Hogy faj
Si
anniia egészen
forma
biennis sza-
az elmondottak után e kett között
A. miticapsitJare
csupán, és így lényegileg egyazon
A forma
míg
szedte angolországi moha,
példái,
közötti
különbség
van
meg
azt föntebb láttuk.
Mágocsy-Dietz Sándor: Az
Araujia sericifera
rovarfogása.**
Brot.
(Tizennég}' eredeti rajzzal.)
Növénytani szakosztályunknak 1900-ik a Lyonsia straminea R.
Br.
rovarfogását,
fogságban elpusztult rovarokat Eristalis icnax L.,
A
is.
Melanostoma
október havi ülésén ismertettem
évi
egyszersmind elsorolván a virág-
rovarok,
a
illetleg
mellinum L.
és
mind
legyek
az
L. fajok-
a Syritta pipiens
hoz tartoznak.
A
jelzett
idponttól kezdve
két,
három
illetleg
nyáron
kísértem
át
figyelemmel úgy a Lyonsia, mint más a rovarfogásáról hírhedt növény virág-
Ezeknek a megfigyeléseknek eredményei
zását.
közül óhajtok ez alkalommal
egyet megismertetni.
megemlítem azonban,
Mellesleg
hogy
a
Lyonsia
straminea
elsorolt látogatói, illetleg áldozatai meglehetsen ugyanazok. figyelések alapján
azonban
*
Roth:
**
Eladta
(100-ik) ülésen.
kívül,
Europ. Laubmoose. a
szerz
a
föntebb
hosszas meg-
számot gyarapítanom, a mennyiben megállapí-
sikerült e
hogy az elsoroltakon
tottam,
A
I.
—
bár ritkábban,
(tab.
növénytani
st néha csak
elvétve
—
XLVI.)
szakosztálynak 1004. évi februárius lO-iki
AZ AKAUJIA SliRlCIFERA
ü.
kép
:
Az Araujia
I5KUT.
ROVAKFüGÁSA.
sericifera az egyetemi növénykertben, az 1903. év augusztus
havában.
25
MÁGOCSY-DIIiTZ SÁNDOR
26
megfogódik
a
következ
fajok
egynémelyik
*
egyede,
pedig
és
Erislalis
:
arbusloriim L., Erislalis aeneiis Scop., Helophilns Irivillatus Fabr., Hylemyia variata Fali., Melithreptiis dispar Loeiv., Oecemyia pusilla Meig., Platycheirus
sp
?,
Föllelt ia sp. ?
A
rovarfogást illetleg leginkább
feltn növénye
növény-
az egyetemi
mely a Lyonsia-i magába
kertnek az Araujia sericifera Brot,**
foglaló
Mcténg-
félék (Apocynaceae) családdal szoros rokonságban lev Krépin-félékhez (Asclepia-
daceae) tartozik.
Ebbl kérteinkben
a családból nálunk tenyésztik
a Cynanchtun
él
Vincetoxicmn
(L.) R.
a pamut-krépint, Asclepias syriaca L. (illetleg
sebben A. Corniiti Dcne., selyemkóró)
Mind a kettnek, de különösen
fajt.
utóbbinak
az
virágszerkezete
bélyegekben természetesen megegyezik az Araujia sericifera
déli
de különösen Perunak szubtrópusi klímája alatt van elterjedve.
Egyesült-Államok
felelleg az észak amerikai
a Földközi-Tenger is
a
partvidékén,
helyen
kell
maradt a szabadban
életben
ével
Mint
felfutó
tásai
közül a virágokat
virágokat nélkülöz
télire
a
földbeli
hol
a
fejlesztk
is,
nö-
felfutó
is
mutatja
annyira,
és
kép).
Haj-
mint a
még
(6.
fonákukon
rövid szrszálaktól szürkén porosaknak látszanak.
virágok egyesével, ritkán kettesé-
Megjegyzend azonban, hogy minden
levél
hónaljában
nem
fejldik
van egy-egy virág; az átellenesen
közül rendesen csak az egyiknek a hónaljában fejldik egy. Ebben a
tekintetben egyéb
A A
kép
Levelei átellenesen vannak,
virág; kivételesen két átellenes levél hónaljában álló levelek
növény-kertben a
nem nyúlnak meg
hajtások.
A levelek hónaljában fejldnek a levélnél rövidebb vel (7. rajz).
hfokú
telekben állítólag
meglehetsen erteljesen fejldik
a mint azt a mellékelt
éppenúgy mint a hajlások
mérsékelt
is.
növényt az egyetemi
vesszs
részeit
Mehádián a gyengébb
tartani.
vények csoportjában tenyésztjük, elég szép külseje van,
jól
is
Európában
is.
például Olaszországban, de Fiume környékén
szakban tenyészthet a szabadban^ zárt
részében,
Tapasztalataink szerint nálunk csak a nyári id-
szabadban tenyészik.
(6—120 c.)
Az
Ennek meg-
szabadban
a
területén
st még Boston környékén
f-
a
virágával.
Araujia sericifera különben dél-amerikai növény, mely Brazillá
tenyészik, például Kaliforniában,
Br.,
helye-
törvényszerséget nem sikerült megállapítanom.
virág egészen fehér pártájával a levelek zöldjébl jól kitnik. virág szerkezete,
—
mint már említem,
—
fbélyegeiben megegyezik a
nálunk vadon él orvosi méregöl, a Cynanchyuin Vincetoxicum (L.) Pers. [Vincetoxicum officináié Mütichj és a kérteinkben általánosan elterjedt pamut krépinnel az Asclepias Cornuti Dcne. (A. syriaca L.) virágainak szerkezetével.
* is
A
légyfajok
meghatározásáért
Kertész K á
1
in á
n
úrnak
ezen a helyen
köszönetet mondok.
** A növénynek még a következ egyjelentés nevei vannak az irodalomban Physianüms albens Mart., Araujia albeiis G. Don., Araujia calycina D. C, Araujia sericofera Brot. (Cyclopedia of Am. Horticulture). A génusz-nevet Arauja-nak is írták, újabban Araujoa-ra. helyesbítik. (Tom von Post. Lexicon generum Phanerogamarum. Opus revisum et auctum ab Ottó Kuntze, Stuttgart. 1904). :
27
AZ ARAUJIA SERICIFERA BROT. RüVARFüGASA.
Mivelhogy pedig ennek a fajnak a virága eléggé ismeretes, az Araiijia virágának csak azokat a sajátosságait óhajtom megvilágítani, a melyeknek merete
rovarfogás
a
kép
7.
:
módjának
Az Araujia
magyarázására szükségesek. Az
a
kívülrl
kissé is
is-
szabad
sericifera virágos ága. Természetes nagyságban.
csészelevél tojásalakú szürkés zöld.
részében
öt
kihasasodik,
de
elárulja az öt porzó
A
párta harangalakú és fehér alsó csöves
az egész helyét.
cs
külsején látható
öt
benyomat
MAGUCSY-DIETZ SÁNDOR
28
A
párta
ereszének
nem
karéja
öt
karéjokkal váltakozva foglal helyet az öt
különösen a magházat egészen betakarja.
vízszintesen
ki
terül
Ha
úgy a porzók tunk
a
és
term
az
;
porzó
meghúsosodolt
bibe.
porzó
közötti
határ,
határ fölött a bibén a
porzó-
öt
nyúlványai között a csapó-készü-
csatló
lék (15.
rajz).
A
porzók szerkezete meglehetsen
Minden
bonyodalmas.
nve
van
össze (15.
rajz)
nül
el
;
a
alsó része
porzó
párta
alsó
részével
innen eredve két részre külö-
:
;
lék
felületét
függelékes
a
külsején jól látható az egy-
máshoz simuló e
term,
fels részben pedig a két
felülete, a
A kúp
és
részben
alsó
szarvas nyúlványai
továbbá
kapha-
tulajdonképpen a gynoste-
kúp,
giummá összentt porzó alkotja
kúp
alkotta
felvilágosítást
rajz).
(8.
A
rajz Az Araujia sericifera virágának porzói és termje; li, korona-szelet; porzó, hf, bibefej cs, csapókcszü/',
termt,
álló
a csészét és a pártát eltávolítjuk,
szerkezetérl kell
8.
ezekkel a
;
porzó, mely a közepén
;
porzókközötti
pl,
Ötször na-
rés.
gyítva.
egy sziromszer
függelékre
tulajdonképpeni porzóra (14.
rajz).
minthogy a porzóból ered, stami-
pedig
a porzószéllel kis öblöt alkot és a
kifelé hajolnak, alsó
lemezszer
melynek fels részében
szélei
részében pedig a szomszédos koronarészekkel összetapadvák,
mézgyjtt
megalkotván a
a
füg-
gelék, a melyet koroná-nak neveznek és
nodialis koronának, fölfelé hajló
képzdmény, mely
és
A
(9.
és 10. rajz).
e^
^'-
Maga
a porzó lemezesen kiterült képlet,
/
^.
/>t //?^i
9. rajz. 9.
rajz
:
Az Araujia
10. rajz.
sericifera porzójának csl,
10. rajz
:
Az Araujia
küls
oldala
mezgyjt
m,
;
;
/,
porzólécz
csatlü nyúlványa. Ötször nagyítva.
sericifera porzójának
bels
oldala
t,
;
theca
;
mf, mézfejt.
Ötször nagyítva.
melynek küls alsó részében
felülete
csak kevéssé domborodik
homorú, fels részében meglehetsen
tekintve (11. és 12. rajz).
A
ellenben
ki,
sík,
két oldalsó kis mélyedés
és
bels
felülete
csekély mélyedéstl
el-
az alsó rész kétoldali
29
AZ ARAUJIA SERICIFERA BROT. ROVARFOGÁSA. mezfejtként szerepel
vaJLilata
(10.
l'jcUcmvonása azonban a porzónak
rajz).
kemény
a lemez két szélén alakult meglehetsen fele (8.
végzdik
kihegyesedve
A
rajz).
korona alkotta
a
szomszédos porzók
és
merev
lécz,
egymáshoz szorosan
léczei
képpen, hogy a ruganyosság a léczek bels és fels része
A
nagyon
porzó fels része, a csatló nyúlványa
hegyesed lemez, mely
Az Araujia
11. rajz:
a bibefejre fekszik.
A
melynek
mézgyjt
öblösödés, a
simulnak
alsó fölött
olyan-
csökken.
felé
vékony,
kevéssé
ki-
porzók alkotta kúp bels részét
sericifera porzója alsó részének keresztmetszete. Vázlatosan,
Tízszer nagyítva.
a
term
foglalja
el,
a
melynek helyét
a
term egy vagy
két
csak az esetben figyelhetjük
alakját
és
Ez esetben megállapíthatjuk, hogy magházból van alkotva, melyek szabadok és csak a
meg, ha a porzókat eltávolítjuk (13
rajz).
csúcsukkal vannak összetapadva, illetleg utólag fejldött laza szövet
mely laza szövet
kötve,
12.
rajz
:
.Az
Schumann
által
terminológiája értelmében a bibefej
össze-
(bf).
A
Araujia sericifera porzója fels részének keresztmetszete. Vázlatosan. Tízszer nagyítva.
bibefej
széles
meglehetsen vaskos ötszöglet és
két szarvalakú
pillanatra bibének
gyz
test,
vélhetnk;
a
term
majd
mely
nyúlványban végzdik.
Ezt
közelebbi
a
olyan két
vizsgálata
vastag,
els
azonban
arról
meg, hogy a tulajdonképpeni bibe a bibefejnek alsó részén van,
hol a porzók egymással érinthet léczei a bibefej
oldalán,
készüléket (13.
és
de a tulajdonképpeni 18:
rajz).
A
végzdnek bibénél
mint
nyúlványt
ott
a
(13. és 16. rajz). Itt találjuk
följebb
bibe egyrészt a bibefej
elhelyezve a csapó-
által,
másrészt a porzók
MÁGOCSY-DIETZ SÁNDOR
30 egészen
által
el
van
rejtve
el.
csak a szomszédos
és
rajz)
(16.
érhet
keskeny résen
nagyon
A
bibefej
nyúlványa
két
porzók alkotta hol
szétválik
egymástól, hol összehajlik.*
nem
Egész határozottsággal
valószínnek
kell
tartanom, hogy
állítom,
de
megfigyeléseim eredményeként
ezeknek
a
bibefej-nyúlványoknak, illetleg
bibefej-szarvaknak a helyzete a megporzással, illetleg a megtermékenyítéssel függ
még beporozatlan virágban fejld termésen szét vannak hajolva.
a mennyiben a
össze,
ben a már
A
porzó fels része és a bibe
alsó
össze vannak hajolva, ellen-
egymással
része
nemcsak
hogy
össze vannak tapadva, de a bibefejnek utólag fejldött laza szövete olyan szo-
--/v /»*
-
--- /m/t.
13. raiz.
13. rajz
:
14.
Az Araujia
po, polliniun 14. rajz
Az Araujia
:
részlet
;
korona
k.
;
/,
theca
;
;
;
sericifcra porzójának hosszmetszete ;
rajz.
termje a polliniunokkal r, a translator karja mh, magház h, bibe. Ötször nagyítva.
sericifera
;
;
psz, porzószál
;
sz,
szirom-
csatló nyúlván3ra. Vázlatosan. Tízszer nagyítva.
cs.
rosan záródik a porzókhoz, hogy azzal összenttnek tekinthet (15. és IG. rajz). ilyen módon összentt porzó és term alkotja a gynostegium-ot. Eredetileg
Az
úgy a term, mint a porzólevelek külön fejldtek és csak a késbbi fejldés alatt nttek egybe, de egészen kifejldött virágban sem egyesül a kett szilárdan,
mert
a
porzók
kevés
erfeszítéssel
a
bibefejtl
összenövés helyérl és a virág részeinek egymással
meg
a
15.
*
R
rajz,
o b.
E.
mely D o p után C. S
t
e
a
r
n s
:
fiatal
virágot
Araujia
albens
XXI. Nr. (5. Philadelphia. 1887. Paul D o p Recherches sur la structure Asclepiadées. Toulouse, 1903. p. 46, fig. 23. Naturálist. Yol. **
:
való
ábrázol.**
as
et le
a
Az
elszakíthatok.
összefüggésérl
A
moth-trap.
virág
gyz
késbbi
The American
développement de
la
fleur
des
AZ ARAUJIA SERICIFERA BROT. ROVARFOGÁSA. fejldési állapotában, úgy a porzók szála, mint
31
term magháza
a
tetemesen *
megnyúlik.
A
porzóknak fels részében
találjuk a két-thecás
csak nagyon vékony szövetréteggel vannak
lülrl
antherát,
fedve
;
a
melyek
thecákat
fe-
borító
küls szövetréteg folytatódik a csatló nyúlványába, míg a bels szövetréteg összen a bibefejjel, úgy hogy a bibefej laza szövete kiterjeszkedik a thecák a porzók bels felületének középs kiemelkedése fölé is (15. rajz) és
n
össze a bibefejjel (10. és
Legjellemzbb
rajz).
14.
része a virágnak a csapókészülék és a vele
Schumann
porzók tömege, a mely kettt együttvéve
Az Aranjia
összefügg
translator-nak nevezi.
állanak elször a csapókészülékbl (régebben corpus-
translator-ai
culum) és az ebbl kiinduló két karból
melyek
(caudicula),
szomszédos
két
es
mindegyike
egymás
porzó
két theca-jának egymással
tapadt pollenszemecskéit,
a két
niumot (régebben poUinarium
A
kapcsolja egybe.
;
felé
össze-
Y
poUi-
17. rajz)
translator-ok apolli-
nium-okkal olyan szorosan kapcsolvák
hogy a virágból a csapókészü-
össze,
lékkel együtt szépen kiválaszthatók a
virág bizonyos fejldési szakaszában.
A
translator
közül
részei
a
pollinium-ok szerkezete és összeállása eléggé ismeretes
kevésbé ismerjük a
;
csapókészülék és
E
karok fejldését
a
hogy már
szerkezetét. Igaz ugyan,
és i
c
h
1
e r*
állítja,
sarkainak
bibefej
hogy
az
ötszög már
kiemelkedései
nagyon korán folyadékot választanak ki,
a mely többnyire barázdás mirigygyé
vagy
két
nyedik, és erre
:
Az Araujta
hosszmetszete
nak
vannak függesztve a
Nagyon
pollinium-ok.
rajz
15.
különleges csomóvá kemé-
nagyítva.
Dop
sericifera virágíl-
vázlatosan.
Hatszor
után /, csészéiével.
természetesen
E c h 1 e r-nek ez az úgy tetszik S c h a c h t** nyomán keletkezett magyarázata nem oldja meg a kérdést, a melyet sem Corry, sem Schumann ebbeli törekvései nem oldottak meg teljesen,*** de Dop föntebb idéztem fejldéstani i
munkája sem foglalkozik bvebben, dictüe
fejldésével,
hogy
úgy
a
—
a mint
mit
a
nevezi,
fejldésrl
—
a retinaele és a cau-
tudunk,
azt
Eichler
*
Blüthendiagramme. I. köt. Leipzig 1875. 255. old. Das Mikroskop. Berlin. 1885, p. 169. »mit keiner wirklichen Drüse, sondern mit cinem wahren Secret zu thun habe«, »die sogenannte Driise der Asclepiadeen ist elwas ganz anderes als das Retinaculum der Orchideen, das wirklich aus Zellen **
bestcht«. * • *
E n g
1
e r-P r a
n
1
1
:
Pllanzenfamilien. Leipzig.
1
895. IV. Teil.
2. Abteil. S.
198.
MÁGOCSY-DIETZ SÁNDOR
32
munkája
kellképpen,
ki
fejezi
A
gálatok szükségesek.
úgy hogy
Schumann
Az
ezeknek
miértis
rész-
közlésére utalok.*
melyen különösen
rajz),
(17.
vizs-
már többen megemlékeztek,
különben kell
csapókészülékérl
Araiijia
kép
lékelt
meg beható
részben
e
már jelentékenyek,
részben ismereteink
e
ismertetését illetleg
letes
bizony
micrtis
translator-ok szerkezetérl
azt
felvilágosítást
ad a mel-
kiemelnem, hogy a készülék
kell
behajló szélei befelé irányuló rugalmasságuknál fogva a készülék belseje felé való hatolást megengedik, ellenben kifelé való merevségüknél fogva a készülék-
bl
meglehets erre van szükség, hogy legyzzük. Az Asclepiadeae legnagyobb részének virágaiban a mézfejtk a porzóknak megfelelen helyezdnek el, a mennyiben a legtöbb esetben a koronavaló kijutást megakadályozzák, ezért
a csapókészülék széleinek az ellenállását
szeletek öbleiben, tehát a porzók sziromszerü függelékeiben találhatók.
mann
vélekedése szerint
az
pl.
azt
hogy
állítja,
párta
a
melyeknek
sejtek,
részében
alsó
czukros
porzók bels felületein
virágában
Aratijia
az
szerint
állítása
mézfejtk váltakozhatnak
a
váladéka
bels
a
a
felület
fejtk az Araiijia virágaiban
csak
is
A
raktározódik.
Ilyenképpen tehát a méz-
módon vannak
olyan
mint
Dop**
kiválasztó
sejtjei
csövében
párta
találhatók kiválasztó sejtek.
is
szemben
Ezzel
is.
Schu-
porzókkal,
a
is
elhelyezve,
mint
a többi Krépin-félék virágában.
szemben
Ezzel
kell
én
az
látszólag megersítik.
Schumann
megfigyelésem
Nevezetesen
D
o p
legalább
állítását
nagyjában megersítve oda
állítását
módosítanom, hogy a párta csövének alsó részében kiválasztott virágméz
nem
csövében raktározódik, de a koronaszeleteknek a párta csövéhez
a párta
simuló részén
a
át
koronaszeleteknek a két
mézgyjtbe
désébe, a
jut
ugyancsak
;
porzószél léczei
idejut a
alatti
öblösö-
porzók bels felületérl leváló
virágméz is. A porzók bels felületén lev mézfejtk ugyanis árokszeren helyezdnek el (10., 11., és 12. rajz), mely árkok (mf.) a portok-léczek alatt (1) ömlenek be az elbb említett koronaszelet öblösödésébe (9. 10. rajz, m) a méznek itten való meggyülemlését elsegíti még az is, hogy a koronaszelet ;
középs részének megfelel
a porzó
mint a szélén.
j
Ekként
már
porzókkal váltakozva helyezdik
nem
fejt azonban
Az a
el,
helyen,
a mint azt
váltakozik a porzókkal
mint
(8.
tartalombeli tulajdonságai,
virágbiológiának
tanítása
a
szerint
közepén emelkedettebb,
tehát a
az az eset,
létre
egész virágnak összes tulajdonságai
szerkezetben
hogy
most
R.
B
w n,*** T r e v
r
*
t
r
m. 48.
Dop: Ann.
d.
i.
ugyanis
a n u s ***
Engler-Pra ntl;
** Id
***
Voltak i
és
Pnanzenfamilien.
r
mint színbeli, úgy utalnak bennünket,
i
a
r
t,"*"
Tome XXIV.
1831. p.
198—199.
203-279,
pl.
entomophil
régebben, mit
kik
m. 114. old. nat.
az
nem olyan egyszer,
old.
se.
a méz-
arra
Araiijia virágát
o n g n
.S.
;
alaki
ügy mind
egyesek, különösen
B
látta
is
rajz).
virágok közé soroljuk. És mégis a jelenség magyarázata
mint azt gondolnók.
hogy a méz mégis a
Schumann
13.
a
pl.
Krépin-félék
I
AZ ARAUJIA SERICIFERA BROT. ROVARFOGÁSA.
st
az utóbbi
még
tanainak hatása
alatt
virágainak magabeporzását bizonyíták,
ban
i
n
folyamatot
a
rajz-
feltünteti.
is
Darwin
Ezekkel szemben p
33
H
0,
1
i
d
b
e
r
a n
C
d,
o
r r
G
y,
a
i
H
d,
r
Müller K n u h**
o u s s a y,*
t
rámutatva a virág szerkezetére,
útján való beporzást bizonyítják,
D
H.,
1-
a rovarok
de különö-
Bonnié
sen a translator ok és a mézfejt jelentségére. Minthogy azonban
e
r***
kimutatta, hogy a rovarok útján való beporzás és a mézfejt jelenléte között
semminem
nincsen
vonatkozás
mintha
Asciepiadea-k
az
Guéguen
o p
foglal-
állást
is
való beporzáshoz
virága a rovarok által
kodott volna. Megersíti ezt állítólag az a valóság és
D
többen, így legutóbb
:
különösen az olaszok és németek ama felfogása
tak a virágbiológusok,
mely
meg,
állapítottak
mit
a
is,
a
szerint
Chauveaud
pollen a bibe
porzók
és
tömlt volnának képesek hajtani, a miBrongniart megegyezik. D o p még a megállapodás bizonyítékául
alkotta üregben
talatával
hogy
említi,
hajtására
ha
Mindezek
indítani.
sikerül
D
alapján
rovaroknak
a
is
tapaszazt
is
tömlk
czukoroldatban
neki polleneket O'OIS százalékos
sikerült
ellen,
alkalmaz-
úgy oldja meg a kérdést, hogy
o p
más
a pollinium-okat
virágba átvinni, az csak
történetesen eshetik meg.
Az
Araiijia virágain
tett
megfigyeléseim látszólag az utóbbi,
t.
a jórészt
i.
francziák osztotta felfogást ersíti meg, a mennyiben az Araujia virágának maga-
beporzását
—2
1
esetben megállapíthattam
nem ersíthetem meg,
közvetetlen
pollinium-ok
ellenben a
;
bár az eddigi kutatások és a
átvitelét
meglev
tulaj-
donságok alapján a rovarok útján való beporzást valószínnek tartom.
A
A
rovarok útján való beporzás lefolyása a következ. +
rok hosszú nyelvüket azaz szipókájukat a virág torkába
látogató rova-
juttatja, a hol egyrészt a
párta csövének alakulása, másrészt a sarkokban való gyengéd rózsaszíne a méz-
gyjt
helyekre kalauzolja (18. rajz) ket, a hol a porzók érintkez léczének
nyúlványa
a szomszédos koronaszeletek öblébe jutnak
alatt
az összeér porzóléczek közé kerülnek
a
mézgyjt
kerül
felé
és
(8.
már
A
rajz).
18.
az által
mint
a
;
innen kihúzatva
hogy ezek nyúlványa
is,
rovar
szipókáját azaz
nyelvét ki akarja húzni, kénytelen most e léczek között fölfelé vonni, miközben
a léczek fels és egymáshoz meglehetsen ersen a
badítja,
léczek
melyet, ha
közvetlen
fölött
virág ez a része egészen
a
es
*
*" S.
összehúzódnak,
karok
D
o p
m.
i.
Knuth
P.
és
a
A
rajz).
illetleg szorul,
két
kiszabadított
translator
két karja
egymástól a két poUinium-ot, azonban a szárazabb levegn
távol tartja
eleinte
a
pollinium-ával együtt (17.
jut,
könnyen elmozdít helyébl szomszédos porzó egymás
fejldött,
a csapókészülékkel összefügg karokkal felé
simuló szélei közül kisza-
csapóba
elhelyezett
1 :
15.
megcsavarodnak,
kissé
végül
aláfelé
egymásfelé
old.
Ihindbuch der Blüthenbiologie.
II.
Bánd,
2.
Theil. Lcipzig 1899,
61-68. ***
Paris.
Bonnier
G.
:
Les
nectaircs,
étude
H
r
critique
anatomique
ct
physiologique.
1878. t
D
Bot. Zeit.
c
1
p
1867.
i
n o évf.,
F.,
illetlcp;
265-266.'
Növénj'tani Közlemények. 1901.
i
1
d c b
a n d
F.
ismertette
nagyjában
elször.
old.
III.
kötet,
1—2.
füzet.
"
MÁGOCSY-DIETZ SÁNDOR
34 két
a
hajolnak és
egymáshoz
poUinium
poUinium okkal megrakódott nyelv jutva ugyanolyan
módon
gyüjtbe, majd onnan
el és
jár
azaz
Az
jut.
ilyen
módon elhelyezked más virágba
rovar most
szipókájú
nyelvének hegyével a pollinium-okat a méz-
a porzóléczek
közé
a hol a pollinium-oknak
juttatja,
a léczek kidomborodása folytán keletkezett hosszanti üregben elég helye van (16., 11. és 12. rajz). A mint azonban a porzóléczek fels szélébl a rovar egy rántással kiszabadítja nyelvét, a poUinium ok róla leszakadnak, egyrészt, mert a
léczek
a
translator
egymáshoz
való
Ezáltal
való szorulása. a
porzók
nyílása
közé
ersebb,
a poUinium ok
lehetetlen,
nem
fér
mint
a
el,
másrészt, mivel a léczek
csapókészülékbe
nyelvnek a
éppen a tulajdonképpeni bibére jutnak,
kamarába, a hol csakhamar tömlt hajthatnak
alkotta
bibefej
és
Nem
rajz).
(16.
szk
illeszkedése
hogy
a
magabeporzás
hívei
módon
ilyen
ide
jutott
poUinium ok tömlhajtását figyelték meg.
^/
IG.
rajz:
.'\z
Araiijia sericifcra gynostegium-ának keresztmetszete, ^r bibe bl a
A
porzó-léczek közötti
rés.
nem minden esetben sikerül ilyen feladatot hanem sokszor a mint szipókájuk kiszabadul
rovarnak azonban
a virágból kiszabadulnia,
léczek közötti résbl és a translator csapókészülékébe jutván,
marad
és
k
maguk
is
foglyul
esnek
(19.
léket
a translator többi részeivel együtt eltávolítsák.
míg a lepke
szipókáját a virág
mézgyííjtjéhez
meglehetsen bonyodalmas
lítat kell
kell görbítenie a nyelvét a
képezte résznek megfelelleg.
meg
és mivel a lepke
a porzó-
pártacs belseje
csapókészü-
a
juttatja
és
mézgyjtt, meg-
és a
porzókör külseje
Kielégítvén éhségét, most a kiszabadulást kísérli
szipókáját csak egyenesen húzhatja ki
—
nem
lévén nyel-
vének olyan izomberendezése, melynél fogva ketts görbe mozgást végezhetne az egyenes irányban próbálja
a
járnia. Nevezetesen
a mint eléri a porzóléczek nyúlványa alkotta sarkantyúk alatti
lehetsen meg
teljesítve
miután nincsen elég erejük
rajz),
hogy nyelvüket a csapókészülékbl kihúzzák vagy magát Azalatt,
üreg;
azután fogva
itt
arra,
virágból ismét kivonja,
feletti
X'ázlatosan. Tízszer nagyítva.
meg
—
szipókáját kihúzni, minek folytán beékeli a
AZ ARAU.IIA SERICIFERA BROT. ROVARFOGÁSA, porzóléczek közé, úgy
— a
hogy
a léczek rugalmasságánál
most fogva
35
már csak a léczek közötti rés irányában húzhatja ki, minek folytán azután eljut
—
csapókészülékhez, a hol azután fogva marad.
Kerestem, kutattam, hogy mi lehet ennek az oka, magyarázata tékra
nem akadtam
és
bizonyí-
;
így csak a valószín körülményekre mutathatok.
Elször is megállapíthattam, hogy a csapókészülék csakugyan alkalmas hogy szerkezeténél fogva a hosszú szálas testek, mink a lepkék szipókája^ benne megfogódhassanak, a mi különben a 17. rajzból is világosan kitetszik. Másodszor bizonyossá lettem, hogy csak az éretlen, illetleg még arra,
nem
egészen kifejldött pollinium ma! rendelkez virágban következik be a fogód-
17. rajz
:
Az
Araiijia sericifcra virágának csapókészülélíe.
csapckészülék a karok nélkül felülrl nézve, B a csapókészülck keresztmetszete az A kép -v irányában, C az y irányában, D translator és pedig a csapókészülék és a karok tk, a pollinium-okkal po egy lepke szipókáján ny.
A
a
A, B.
zás,
mert ha az
érett
C
tízszer nag3'ítva, 7^ ötször nngyítx'a.
pollinium csapókészülékét csak kevéssé rángatjuk
az rögtön leválik a bibefejrl; ezért hogy ha egészen avagy dött pollinium OS
félig
is
meg,
meddig fejl-
csapókba akad valamely ersebb rovar, úgy az hosszú kínlódás
után vagy kiszabadítja nyelvét a csapókészülékbl vagy letörik a nyelve, vagy,
—
a
mi leggyakrabban sikerül
találtam elpusztult rovarral,
—
,
kirángatja a pollinium-okat.
annak mind
fejletlen pollinium a
volt.
A hány virágot A félig-meddig
poUinium-os virágról a még él rovar a virág leszakításakor is elNagyon természetesen a megfogódzás esete függ még a megfogódó rovar erejétl is, — a nagyon gyenge rovarok nagyon könnyen jutnak fogságba, az ersek csak ritkán vagy egyáltalában nem fogódnak meg. kifejldött szabadult.
3*
MÁGOCSY-DIETZ SÁNDOR
36
Az Araujia
virágának
ez
nem
a tehetsége
mert ismeretes ez
újság,
szerint még senki már több irodalmi adatból sem figyelte meg. Tudtommal az els megfigyel Stearns* volt, a ki Berkelay-ban Kaliforniában figyelte meg az Araujia virág rovarfogását 1880-tól 1883-ig. MegColias chrysoi/teine, figyelése szerint a következ lepkék fogódzottak meg
Nálunk azonban tudomásom
is.
:
kewaydin, Paniphila sylvamis, Pyrameis caryae,
CoJias
Syrichthus lesselatus, Plusia pasipJiaeia, P.
syrichis,
fogta
az Araujia virága,
el
Úgy
gamma
Plusia
Agrotis
és
nigrum,
c.
hangyákat
A
talált
esetben a Plusia pasipJiaeia,
Pyrgus
hunteri,
Ezeken kívül más rovarokat, nevezetesen méheket, még a virágokon, de nagyon ritkán fogolyként.
Heliolhis sp.
bogarakat
P.
gamma, Agrotis
legtöbb
nigrum
c.
egyedeit
de a leggyakrabban a Plusia precationis-i.
az Araujia virágának ez a jelensége meglehetsen gyakori
látszik
meg
mert a kertészeti encyklopaedia úgy emlékezik
Észak-Amerikában,
róla,
hogy »ez egyike ama növényeknek, melyeket kegyetlen növényeknek neveznek.«** Európában többen
meg
figyeltek
ha-
sonló jelenséget a nélkül, hogy azzal részle-
tesebben foglalkoztak volna, így
Stein***
pl.
hogy az Araujia virága hangyákat
említi,
melyek azonban
fog,
csak a kaucsuk-
valósziní'ileg
nedvben tapadtak meg; Rogenhofer A.t
a
Garsten-bl (Ausztria) Gross küldte Plusia
LA
gamma
mint
említi
mely az
olyant,
Araujia virágában megfogódik; Arcangeli G.T^ a virágban megfogódva a Macroglossa 18.
rajz
Az
:
Araujia
virága felülrl nézve
;
scricifcra pt,
a párta
és
Saunders
S.'í"í"^
rolja
melyeknek anyagához
(
a párta mélyében. *
;
so-
a
szerint
rovar
toulouse-i
hulláját
találta,
retinaculum ragadós
a
?).
Én magam
p.
sok
hozzátapadva (?)
volt
említi
t
gamma-i
Plusia
közlése
p
nagyon
virágában
szipókája
lába és
gamma
ilyenekül Devonshire-bl
fel.
D Araujia
az
G.
a Pieris rapaei és a
torka! 2-5-szcr nagyítva.
növénykertben
a Plusia
stellatarum-ot
is
gyakran találtam
Ezek
azonban
repked
kisebb
vagy
odatapadtak
rovarokat a
elpusztulva
mézgyüjthöz,
vagy
Araujia alhens as a moth-trap. The American Naturálist. Vol. XXI. 1887, No.
G,
501-507. ** L. H.
Bailey:
Cyciopedia of American Horticulture. London, 1901.
III.
k.,
1321. old. *** Gartenflora 1890. 39 köt., 610. old. t
Verh.
d.
zool.-bol. Gesellschaft in
Wien
1890. XL. köt., 68
tt Alcune osservazione suli Araujia alhens (B. S. Bot. a Jusfs Bot. Jahresb. XVII. (1899.) évf. ttt Pieris rapae et Plusia
1900.
p.
gamma
II.
Abt.
cauglit
p.
by
226
Ital.
251—56);
szerint.
froboscis.
XVII. (Jusfs Bot. Jahresb. XXIX. [1901.f Jahrg.
old.
1899. p.
S.
Entom.
615.)
Soc.
London
AZ ARAUJIA SERICIFÜKA UKüT. ROVARFOGASA. alkalmatlanná
repülésre
vált
nem
szárnyaikkal
37
tudtak
kiszabadulni
a
virágból.
A
virág csapókészülékeben megfogódzott rovarok között egyetlen egyszer
méh (Apis
akadt egy
mdlifica) és egy légy, a Prosena siberita Fabr., mely-
nek szíves meghatározója,
Kertész Kálmán
úr szerint 5
— 5-5 mm
hosszú
szipókája van.
A
lepkék közül a következ fajok voltak az .4r6Z/íy/a-virág fogságában
Boasinia gemmaria Brahm., Caradrina valószínleg quadripiinctala négy ízben Charcharodiis Roth.
alceac
Phisia
ízben,
11
Esp.,
Mamestra
gamma
L.
12
brassicae ízben,
L.,
:
;
Mamestra
irifoln
Gn..
Vanessa
Pliisia giitla
Urlicae L.*
19.
kép
:
Az Araujia
A
sericifera virágfogta lepkék és
leggyakoribb
foglyok
tehát
egy légy. Természetes nagyságban^
minálunk a Caradrina
qnadripiinclata,
gamma. A lepkék között csak egy nappali volt, a legtöbb pedig olyan éjjeli, mely már az esti szürkületkor kezd röpködni. Ez eredménybl megállapítható az is, hogy az Araujia virága nem annyira
Mamestra
trifolü és a Phisia
mint
rovarfogó,
inkább
lepkefogó,
a mint azt
Stearns
is
nagyon helye-
sen nevezi.
Eldöntend kérdés még, vájjon ezek a megfogódó lepkék a beporzás meg a virágot, avagy csak a mézét akarták meglopni, vagyis, hogy szakszeren fejezzem ki magamat vájjon legitim vagy illegitim látogatói-c végett látogatták-e
:
a virágnak *
A
?
lepkék meghatározását
Abaffy Lajos
úrnak köszönöm.
MÁGOCSY-DIETZ SÁNDOR
38
Az irodalom tanúsága
D
e
1
p
méhek
és
A
megersít.
*
H.
poszméhek, L u d
r c
Araujia látogatói a poszméhek,
szerint az
H
egy nagy Bomhus-ía'] e virág látogatója,
** szerint
n
i
szerint is
Müller
így nevezetesen
be.
Araujia virágát nem a lepkék porozzák
szerint az
a n g
e
1 i ''"'t
w
i
gt
1
d e b
r
K
poszméhek, a mit
szerint a
XyJocopa violacea
szerint
i
a n d
n u
***
h tt
t
valószínleg Bom-
és
&H5-fajok.
Ezek szerint tehát a lepkék
ntelz
melyek a különben
Hangsúlyoznom
hogy
azonban,
kell
látogatói
illegitim
volnának a virágnak,
a
(protandricus) virágban fogódznak meg.
én
tenyész
növény-kertben
a
Araujia n poszméhet még elvétve sem találtam, méhet
is
csak nagyon ritkán.
Ellenben gyakran láttam a látogatók között szürkületi lepkéket (vSphingida-kat),
melyek között egyesek csak illetleg
csapókészülék
a
hogy a Sphings-ek a virág
mézgyjthöz
hosszú, hogy az a
Az
illegitim
A
a porzóléczek
tartanom,
kell
poszméheket, méheket
alig lehet
nem
olyan
alkalmasan hozzáférjen.
lepke-látogatók
még nem
protandrista
megfogó dása
valószínleg
védekezése
fogékonynyá
is
néha 10—14 napig
válik,
is
a mi több
következik
meglehetsen
A
magabeporzás,
a
ritkán
;
a
és legföljebb
virág lepkefogása tehát
mutatja^ a
mennyiben az
napot
is
is
kifejldik egészen,
igénybe vesz, mert
úgy hogy a virág
nyílva marad,
a legitim látogatók elfogadására
jellegét
virág poUiniuma
bekövetkezik, addig a
alatt
a
egészen kifejldött virágnak a méz hiábavaló kifosztása
mert míg a megfogódzott lepke hullája a virágon elpusztul, a mi
ellen,
bibe
látogatói.
legitim
valószínnek
ezért
látogatóknak tartani, mert a szipókájuk illetleg a nyelvük
legitim
nap
meg
egy pillanatra birkóztak
alig
ellenállásával,
sértetlenül
a
2—3 st a virág
készen
áll
ha pedig ezek nem jelentkeznének, úgy bemi
a
budapesti
egyetemi
növény-kertben
száz közül egy-két ízben esik meg.
minden
valószínség
illegitim
szerint
a
védekezés
látogatók elriasztására szolgál.
Staub Móricz: A
phaenologiai melegösszegek, mint a növényeknek a leveg hmérsékletéhez való alkalmaz-
kodásának jelzi.^ Ama
nagy vitának, melyet Ch.
elmélete elidézett, egyik
feredménye
Darwin
lések és a kísérletek alapján megtudtuk,
az 1809-ben megjelent
a fajok
eredetére vonatkozó
az volt, hogy a kutatások, a megfigye-
hogy a mit
»Philosophie zoologique«
Jean Lamarck
czím mvében
—
bár
már
nem
* Dr. H. Müller: Die Befruchtung der Bkimen durch Insekten. Leipzig, 1873. ** Relazione sull'apparecchio delki fecundazione nelle Asclepiadae. Torino, 1865. *** Botanische Zeitung. 1866, p. 376-378 és 1867, S. 265—287.
t Lehrb. d. Biologie d. Ptlanzen. Stuttgart,
ttt §
1895,
.S.
502.
Knuth: Handbuch der Blütenbiologie. 11. Bd., 2.Teil, Leipzig, 1899, p. 67. B. S. Bot. 1899. p. 251—56. Just's Jahresb. XXVII., S. 226. Eladta a szerz a növénytani szakosztálynak 1904. évi februárius 10-iki
tt Dr. P.
(100-adik) ülésén.
—
A PHAENOLOGIAI MELÉGÖSSZEGEK. kimeríten
nem elegendképpen
és
mint
érdemelt,
szervei használat
állatok
—
bizonyítva
minben mindaddig
a
39
nagyobb figyelmet
állított,
L
részesült.
m
a
a
r c
k
az
szerint
vagy nem-használat folytán megváltozhatnak. Világos,
hogy a szervezet valamely részének fokozottabb avagy
alárendelt használatára,
vagy
nem-használatára a környezetnek megváltozott
körülményei vannak hatással
ebbl
a
»
következik, hogy
pedig
»Lamarckismust«
Darwin-nak
Ch. térbe
nem
befolyása
e
s
1 1
e
t
i
n
tenyésztésnek,
—
bár
hát-
hatalmas
csak az ember beavatkozásával, tehát a domesti-
lev szervezeteken
érvényesül.
sok
alkalmazkodását
közvetetlen
gyümölcs-
és a megváltozott
és
nagyon
díszfákat
éghajlati
mutatja
adattal
gyakran
be
brnemvé
kezd
lefolyása után a múlt évi levelek
még akkor
is ott
élnek,
ültetnek a trópusok
viszonyok érvényesítik rajtuk befolyásukat.
állományuk
levelek tovább
melyben
mindinkább
kérdésre vonatkozó alapos tanulmányaiban.*
c
Európai alá
—
tagadható,
állapotában
kibontották homályából a
(/>Neo-Lamarckismus«),
öltötték
ln, hogy a
világossá
A növényeknek
W
alakba
küls tényezk gyakorolta
kutatásai
természetes kiválásról szóló elméletét
a
mert
szorítja,
catio
olyan
és
szervezetek
a
Az újabb kor
reagálhatnak.
ingerekre;'
válni,
A
már néhány év
és
vannak az ágakon, mikor
az idei levélrügyek már fakadnak.
Ennek
folytán
szi baraczkunk
küls szabása annyira meg bennök régi ismerseit.
és cseresznyénk
megváltozik, hogy az európai ember aüg látja
Tudva jár,
hogy nálunk
van,
sympodiumok.
nevezett
szi
a levelek
minek következménye
az,
A
trópusok
alatt
A
a
növényünk
fás
leválásával
úgy-
törzsei
eme leválásával az a sympodiumos alkotás meg-
a hajtásvégpk
évenként keletkez szárízek szama gyarapodik és közelíti
a hajtásvégek
hullása
hogy a legtöbb
monopodiumosat.
melyrl azonban biztossággal
egész Európában egynyári növény,
len
sei
föltehetjük,
hogy
Braziliában
megállapíthatta,
nemsokára a szár
képzdésével
többnyári
hogy
részének
tövi
a
elárulják
(ével)
Európából oda
az
zavartalan
tenyészési és
Wettstein
voltak. szállított
elfásodásával, a thajtások
kodást, a továbbélésre való hajlandóságot,
Nágeli**
növények
idszakhoz
mazkodással
alkalmaz-
meg; olyan
jellegeket,
így tovább.
a szervezeten kétféle jelleget állapít
nem, vagy ;
legalább
nem
ki-
való
melyek a szervezet típusos lényéhez tartoznak, tehát állandóak egyáltalában
lennövcnyek
erteljesebb
közvetetlenül
függ
és létrejöttük
össze
az
alkal-
továbbá olyan jellegeket, melyek a meghatározott tényezkhöz
Wettstein:
—
Anpassung. Wien, 19Ü2. Der Darwinismus. Jena, 1903. Der gegenwártige Standpunkt unserer Kenntnisse betreffend die Neubildung von Fornien im Monographie d. Gttg. Euphrasia. Pnanzenreiche. (Ber, d. deutsch. Bot.-Gcs. XVIII.) Endotricha. (DenkSect. Leipzig, 1896. Die europ. Arten d. Gattung Gentiana Grundzüge der geogr. morph. schriften d. kais. Akadémia d. Wiss. Wien, 1897.) *
R.
V.
Neo-L;imarckismus
u.
s.
Über
die
direkte
•
—
Beziehungen zum
—
—
;
—
Methode der Pflanzensystematik. Jena. 1898. *'
C.
V.
Nágeli:
München-Leipzig 1884.
Mechanisch-physiologischc Theoric der .'\hstainmungslehre.
STAUB MÓRICZ
40
alkalmazkodásnak
egyenes
való
Gentiatia-knk\
s
e
t
i
n
nem
melyek
szervezeti
a
egyszer
kétméretsége, az
borulása, a
való
olyan
mert
jellegek,
alkalmazkodásnak
sajátlagos
kctfclc
c
elfordulnak, melyek egész más viszonyok között
is
jellegek,
olyan tüket
valamennyien
stb.,
1 1
csésze, a párta és
leveleinek a rügyben
párta
a
helyzete,
átellenes
levelek
pollen-szemecskék alakja
c
A
acatilis-or\.*
a sympetalia, a termtáj
ölméretsége,
porzótáj
W
eredményei.
az
szépen kimutatja a Gentiana
jellegeket
élnek és
köszönik
erede-
ellenben a Gentiana acattlis egyvirágúsága, a nagy virág, a rövid szár,
;
a tövön rózsaszeren csoportosuló lomblevelek olyan jellegek, melyeket alkalmaz-
eredknek
kodásból
—
alkalmazkodott
A
növényeken
monográfiák
is
tényezkhöz
ugyanolyan
emez
írt
érdekes
W
megemlíthetjük
e
1 1
s
t
e
i
kérdés
n-nak
a
nagyszabású dolgozatait.
Gentiana hypericifolia Miirb., a G. haltica Murb. és G. campestris L.
három
egymással
tetben
nagyon
A
egymáshoz.
állanak
növény, a két
Egy- vagy kétnyári
legnagyobb szélességét
A
el, mégis
területen fordulnak
határos
közel
Gentiana
morfológiai tekin-
hypericifolia
Murb.
Pyrenaeus ok, különösen azoknak középponti és nyugoti részén van.
területe a
el
génuszhoz és családokhoz
tehát
foglalkozik
különösen
Gentiana és az Euphrasia génuszokról
A
—
elfordulnak.
sorozata
egész
közül
ezek
megfejtésével,
mert sok más
tekinthetünk,
viszonyok között él,
de hasonló
tartozó,
Murb.
Genli-:na baltica
csészehasáb
szélesebb
fels
területe a G. campestris L.
esik és elfoglalja a délnyugoti Svédországot,
Belgiumot, Hollandiát és Normandiát
felében
éri
szeptemberig virágzik.
júliustól
;
;
két területe
közé
Dániát, Angliát, a déli Skótföldet,
Németországban
elfoglalja a lapályokat és
az alacsony magaslatokat egészen a nyugoti Poroszországig, elterjed Sziléziáig,
elfordul a Szász Királyságban, az északi Bajorországban, Hessenben, Nassauban, a rajnai tartományban és Csehország északi részében.
A
növény egynyári,
csészehasáb legnagyobb szélessége azoknak alsó
a két szélesebb
felére
esik
;
augusztustól októberig virágzik.
A és
Gentiana campestris L. egyik területe
kiterjed
a nyugoti Finnlandra
Pyrenaeusok
:
másik
területe
az északi Appeninek.
és
másrészt a lapályokon tanyázik
vagy egyáltalában a magasabb
;
Dél-Németország,
lev
Az els
az.
Dániára és
Alpesek, részben a
területen egyrészt a hegyeken,
hegyi
régió
területeken való
lakója
a
és
elfordulást
csupán ama föltevés alapján,
magyarázni, mint
Európa északi részét
az északi területen havasi vagy alhavasi
abban különbözik, hogy kétnyári növény. Eme nagy morfológiai rokonságot összefüggésben
elfoglalja
Észak-Britanniára, a Skandináv-P'élszigetre,
Izlandra,
;
a
G.
baltica-tól
faj,
csak
különböz, de egymással lehet másképpen meghogy mind a három növény
nem
egy és ugyanabból a típusból származott, mely típus az éghajlat tekintetében
három különböz tagolódás
W
die
három különböz
területen,
még ma
is
világosan
látható,
alakra tagolódott. Minthogy ez a
minthogy a három
terület
egymástól
* R. V. e 1 1 s t e n Der gegenwartige Stand unserer Kenntnisse betreffend Neubildung von Formen im Pflanzenreiche. (Ber. der deutsch. Bot. Ges. XVIII.) i
:
A PHAENOLOGIAI MELEGÜSSZEGKK. el
van különítve, ez okokból
tennünk, hogy az éghajlati különbségek,
föl kell
ma
melyek a tagolódást megindították, még
nemzetség kialakulása a legutóbbi idben,
—
való korban
ment végbe
és
;
ama körülmény, hogy
mutatja
két évszak
cmnpestris-nak
a G. germanica
is
—
fennálianak és hogy a három
mindenesetre a jégkorszak után
három kialakulás még tovább
e
a legnagyobb eiterjedés alaknak,
más
szerint
mely
Froel.,
hogy
41
(saisondimorph)
nyáron
t.
ezt
tart,
Gentiana
i.
ugyanis
alakja van,
G. suecica Froel., mely szszel
és a
virágzik.
Volt tehát egy salak, a Gentiani campestris tágabb értelemben
hogy a mai Gentiana canipestris-hez legközelebb
és mint-
;
egyike, G.
fajok
álló
nea-
politanum Dél-Európában, a másik, G. heterosepala Észak-Amerikában laknak, olyan
tehát
típusok
Európa
melyeken
a
okból
ez
:
ama korban,
már
létezhetett
felé
területeken,
találhatók
hogy a
G. campestris
hogy a jégkorszak
és
vidékén bántalom nélkül
déli
harmadkorból
az európai
föltehet,
—
túlélhetett,
fönmaradt
salakja
—
elmúltával,
is
melyet
Európa északi vidékei
útját
vette.
arra,
A
G. campestris L. két rokonával
a
mint
küls
tényezk
is,
egyszersmind világos
hogy bizonyos
alkalmazkodási
változására
például IJieracitim,
növények iránt
minden
együtt
mondja,
is
ennek következtében
reagálnak, és
Ilyenek
Wettstein
ezt
alakok
az
:
a
megszerzésével
jellegek
sokféleségét
Etiphrasia
PolentiJla,
példa
növények
hozzák.
létre
is
vannak
ellenben
olyan
melyeknek nagyon kevés alkalmazkodási jellegük van, környezetük
nagyon csekély igényük van,
és a hol velük találkozunk, mindenütt a
egyformaság benyomását teszik reánk.
Ilyenek például
:
nagy
Galinsoga parviflora,
Pteridiiim aqiiil intim
De ha az svilág növényekkel
növényei
között
körültekintünk,
egészen mai korunkig semmiféle alkalmazkodási jelleget
alkalmazkodtak
melyek a mai
A
az
eme
éghajlati
végtelen
idben végbement
24— 36-iki
forduló mocsarakban legelterjedtebb
tenyész Glyptostrobus
fenyfáinak egyike
mely az skorból ne maradt 20'7"-nyi évi
ségei telet
is
ki
»Canton
czukornádat, a
noha
nev
tartományaiban az
volt (D.
volna
enropaeus Brngt.
Nem
ismerünk
alaktól, pedig
reánk.
legsrbben el-
heterophylliis Endl. a sp.J.
jelleget,
harmadkor
Már a cenomely a
fosszil
nincsen tagja ennek,
E növény Canton
mellett (23"8'J
a július (2S"00)
;
mégis azt tapasztaljuk, hogy nagyobb
34'5o,
másrészt
1'7'^);
Montpellierben nagyon
kemény
1853/4 ben.
Meyen (Hann mondja:
föl,
változásokhoz,
tud ellenállani, mert Canton körül a hmérséklet évi széls-
nagyok (egyrészt állott
olyan
hmérséklet élvezetében van, a leghidegebb hónap a januárius
a legmelegebb
viszontagságoknak
Kiang-Nan
és
növényt különbözvé tenné a mai nap él
(12'70),
veitek
éghajlati
fokáig elterjedt és Canton körül
manien-bl, tehát a fels krétából ismerjük.
é. sz.)
nem
még
a krétakortól
át,
övek kialakulásához vezettek.
manapság Chinának Shan-Tang
szélesség
északi
akkor
találkozunk, melyek létezésük hosszú idején
is
és
rizsét, a
J.: Handbuch d. Klimatologie, S. 318.) a következt Macao vidékén tenyésznek a pálmák, tenyésztik a Nelumbium speciosiim-ot, az ananászt, a narancsokat és
STAUB MÓRICZ
42 a többi szép
gyümölcsöt. Közvetetlenül a Tigris folyó mindakét partján a
déli
banánok, narancsok, a gránátalma és mirtus alkot-
kertek és földek kerítéseit
ják
;
Mangifera indica a
ott
növ
társasán
a
a falvak
bambuszok,
Etiphorbia Lilchi, a
becses
a
egyéb nemes gyümölcsfák árnyékában terülnek
és
n
csodás Nepenthes destillatoria
bviz
hegyek
a
és
el
ugyan-
;
hasadékai
az
Apocynaceae, Myrtaceae és Melastomaceae családaihoz tartozó növények buja
De most a leveg hmérséklete a beálló északsülyed, hogy reggel gyakran, külö-
vegetácziójával vannak borítva.
olyan alacsony fokra
miatt
szél
keleti
nösen derült éjjelek után, a pizang találjuk a
Nap
mint a
a mi derült
ritkán látni jeget,
szokott fordulni.
A
Az
Canton környékének
.
Jaii.
16
10
Febr. Márcz. .37 65
nem
Tehát
föltn
a
monszum
tartama alatt néha havazik
31— 32-ik
fokáig,
fokáig
is
93
Máj.
.kin.
Júl.
Aug.
Szept.
241
435
360
318
354
Nov.
Okt. 144
Evi összeg:
=
74
2148
Európából,
ki e fát
déli Egyesült- Államokban
mm.
hanem
állott be.*
az
é.
szél.
de Kentucky mellett és Virginiában a Delawareig, az
é.
szél.
distichiim
elterjed
vagy mocsaras helyeken
ott
;
Rich.
a
ütötte
GJyploslrobiis-éi,
mocsarakban
nagyterjedelm
tanyáját.
föl
még
csak 10'60-nyi évi hmérséklet van
a
elfordul,
hol
Elterjedésének déli határán
mint a
is.«
:
mely a plioczén után a csapadéki viszonyokban
ma
is
fekv Viktória-Hongkongról
hmérséklet megváltozása zte
változás,
A Taxodium
Ápr.
nem el
vizein
éjjelekben
északkeleti
mert
és a fagytól
gyakran már novemberben
következ csapadéki viszonyok ismeretesek
a
Uecz.
40-ik
.
.
Cantontól körülbelül egy fokkal délebbre
(220 16')
az a
fölelevenedik
újból
is
lecsüngve
és hervadtán
ez az alacsony hmérséklet,
tart
hmérséklet ismét 15— 20" C.-ra emelkedik
fölkel, a
pizang
bántott
megbarnulva
leveleit
azonban csak néhány óráig
;
;
1210- 1270
18"7o,
mm
annak
de
északi
határán
már
iránt való igényei is kisebbek,
a csapadék
E
évenként.
fa
a
harmadkorban fleg
az északi vidékeket, úgymint az arktikus Földet, Észak-Amerika északi részét.
Észak-, de Közép-Európát
Európában egészen meteorológiai,
most
is
él
is
lakta.
Els
megjelenése a krétakorba esik és Közép-
a plioczénig tartotta
fönn
magát
mint a geológiai okok idézhették el.
és
daczol
ott
a
legkeményebb
leiekkel.
kertekben
Európai
is
fejleszt,
magvakat nem terem. Tehát megvan
is
ers alkalmazkodási
fának
de létezésének rendkívül hosszú ideje alatt semmiféle
nem
a
még
Winterthurban (Svájcz)
hatalmasan fejldik, virágot meg gyümölcsöt e
inkább
pusztulását
;
de csírázásra alkalmas tehetsége,
alkalmazkodási jelleget
öltött.**
A
Cinnaiiioiiiuiii
génuszon
folytatott
tanulmányaimban az alkalmazkodás-
nak még egy érdekes példájával ismerkedünk meg.***
A
legrégibb lerakodások, a
melyekbl a Cinnamomnm génuszt ismerjük, a grönlandi krétakorú rétegek. Európában Cinnamomnm csak az eoczénben lag egyik
*
**
lett
az amerikai fels és
a
honos, de ezután a harmadkori ílóráknak a mioczénig
uralkodó elemévé
.Staub M.
Staub
és alsó
M. *** .Staub M.
;
:
:
lett.
Észak
felé
a Keleti-,
Zsüvülgy aquitáiikorú
llórája.
A Zsilvölgy aquitánkorú A Cinnamomuin génusz
llórája.
.A
kelet
Budiipest,
története.
felé
1887.
(Sajtó alatt van.)
középs bezáró-
a Fekete-,
A PHAENOLOGIAI MELEGÖSSZEGEK. dél
felé
lalt
el.
Közép-Tengerig és nyiigot
a
A
vége
mioczén-kor
43
Nagy-Oczeánig terjed
felé a
területet fog-
Európában már nagyon rosszabbodhattak a
felé
Ciniiamounim-vs. nézve az éghajlati viszonyok, mert a plioczénben már aránylag
véve csekély, Európának csak
déli
es
vidékére
területet foglal el; olyan területet,
Cinnamontmn még ma is mint kerti fa fordul el, de onnét is kiszorult és pedig minden valószínség szerint az Alpesek jégmezinek a mai határvonalukon túl való kiterjedése folytán. Emez idszakban Európában a melyen
a
a Cinnamomum-n'a.k ugyanazok a típusai voltak uralkodók, mint a génusz terjedésének, jelenlegi területén és nevezetesen
Nees
C. pedunculatuin
valamint
hanem
múltban,
a jelenkorban
azok,
típusai
el
a geológiai
Ma
osztoznak.
—
ennél több évi esmennyiséget kíván.
és
Amerika fels-kréta-rétegeibl, a cenomanien-tl kezdve egészen a a
Cinnamomiun C.
elterjedett,
affine Lesqx.
kozunk ugyan szétszórtan
és
az
európai
Camphora
C.
nev
Nees
és
C.
amaz
tökéletesen
Az
de
a mennyire
polymorphum Al. Br. még a C. Heerii Lesqx. Mar.) általános alakjokban föltnen
általános képnek, melyet a C.
említett
amerikai levél, de
két
Lesqx. (non Sap.
ellipsoideiim
megegyez
Ebenn. nagy,
el
is,
két legjobban
levelekkel talál-
rajzokból eligazodhatunk, egyik sem
az amerikai írók közölte csekély számú
sp.il ismerünk.
A
sikerül.
alig
missisippiense Lesqx.
C.
valamint a C. pedunculaliini Nees gazdag alaksorozatában
meg
danien-ig,
génuszból a levélalakok egész sora fekszik elttünk, a melyek-
nek közvetetlen azonosítása az európai típusokkal
felel
el-
Ebenn.,
e génusz nagyobb csapadékhoz van kötve; 1300 2000
az uralkodásban
is
a keleti monszum-terület lakója, és a
mm,
Camphora Xees melyek nemcsak
C.
vonást árulnak
el,
el
abban
mely
közepétl kezdve, vagy már ezen
alul
hogy lemezük már
nyilatkozik,
a levél csúcsáig egyenletesen elkeske-
nyedik, és ez azt gyanítlatja velem, hogy mindezek a levelek talán nemcsak
egy és ugyanazon alakváltozatai, hanem egyszersmind olyan típusnak a képviseli, mely
Ez
fordul el. el,
sem
a jelenleg
él flórában, de Európa harmadkori flórájában sem Cinnamomiun arcticum lyp. exlinct. -na.k nevezek
a típus, melyet
Föld kréta-korában, útját vehette kelet
élhetett az arktikus
ván Észak-Amerika akkori
földjére,
sem
olyan
jutott
korában a
mint flóraelem C.
Camphora Nees
Alkalmazkodási tehetsége
nem
tudta folytatni,
kor megszntével típusok
is,
sem
e
e
el
Ebenn.
ugyan,
elterjedett
túlsúlyra,
mint a a
és
C.
minvel
felé és így eljut-
de
egy helyen
Európa harmad-
pediinculaliiin
Nees
típusai.
típusnak nag3''on gyönge lehetett, mert sem útját
a létezését
típus
rajta
nem
végképpen
melyek Európában
tudta biztosítani
kihalt,
de vele együtt
b fejldésnek
;
az amerikai kréta-
eme Cinnamomitm-
indultak. Észak-Amerika harmad-
nem ismerünk Cinnamomum-fait. Vannak tehát növények, melyek könnyen alkalmazkodnak a megváltoküls életkörülményekhez, és ezt az alkalmazkodást bizonyos jellegek
korából már
zott
fölvételével
elárulják
;
vannak továbbá növények, melyek a megváltozott
körülményekhez alkalmazkodnak ugyan, de kül teszik
kodnak
a
;
ezt
különös jellegek megszerzése
élet-
nél-
vannak végre olyan növények, melyek csak bizonyos fokig alkalmazmegváltozott
életkörülményekhez,
de
eme
fokon
túl
elpusztulnak.
STAUB MÓRICZ
44
A küls tényezk, melyek
a növényre hatással vannak, egyrészt a talajban,
A
másrészt a levegben rejlenek.
adta hmérséklet és táplálék mennyisége
talaj
minsége, a leveg hmérséklete és nedvessége azok, melyek együttes hatásukban befolyásolják a növény élettani és biológiai munkáját Mindenekeltt az éghajlat hatása az, a melyelttünk a legszembetnbb és tlünk követhet; ennek összetevi és
(componensei) között megint a hmérséklet az, a mely leginkább vált a megfigyelés tárgyává. A phaenologia e tekintetben már az adatok bségével dicsekedtagadható ugyan, hogy a hmérséklet csak a nedvességgel kar* öltve jut igazi érvényre. Én ezt egyik régibb tanulmányomban kimutattam és remélem, hogy ezt még ez év folyamán közreadandó egyik tanulmányomban
Nem
hetik.
bvebben kimagyarázhatom. E közleményemben növény azt hazánk dunántúli
lete és a
Tehetem
leveg hmérsék-
kizárólag a
viselkedése között fennálló viszonynyal foglalkozom.
biológiai
szerzett sok phaenologiai
területén
megfigyelés
alapján.
A magam
következ 1871
az
1893— 1897
kel az
Az én
összeállítom
táblázatban
— 1877-iki
azokat
években Budapest jobb partján fekv területen gyjtöttünk.
iki
följegyzést
tettem
ritkán
magassága 283 m, végezte
A
öt
90-es
a
;
fekv
irányban
fvárostól északnyugoti
évi
megfigyelje
évek
úgynevezett
azonban a
»Khalmon«,
melynek
megfigyeléseit.
közölt adatok a virágzás beállásának idejére vonatkoznak.
I.
táblázat. b.
a.
Cornus mas L. Amygdalus communis Prunus armeniaca L... Prunus spinosa L.
L.
.
...
...
...
...
...
...
communis
Pirus
L.
...
...
Pirus Malus L.
Aesculus Hippocastanum L...
Cytisus
Laburnum
L..
Robinia Pseudacacia
.
...
Emez
Khalmon
nigra L.
összeállításból
...
-f
31
IV.
14
-|-
14
-\-
i
...
..
IV.
7
IV'.
11
IV.
11
IV.
18
IV.
13
IV. 22
...
...
IV.
18
IV. 25
...
...
IV.
19
IV.
V.
4
IV.
30
...
23 IV. 25 IV. 30
V.
8 6 3
...
y
oj
V.
...
V.
2
V.
I
...
30
IV.
Cornus sanguinea L
Sambucus
III.
III.
...
L
Crataegus oxyacantha L.
29
...
Syringa vulgáris L Berberis vulgáris
...
...
20 29 V. 23
V.
15
V.
.__
V.
20
V.
V.
21
kitnik,
hogy
27
a
1
+7 +9 -{-7 +8 +11 +5 +8 i
...
._
világosan
c.
III.
...
Persica vulgáris Mill..
3^
+1 +5 +0 -{-2
magasabb
fekvés
növények átlagosan 6 nappal késbben nyitják virágaikat, mint mélyebben fekv területen, ahol a 70-es években végeztem phaeno*
a
Staub
M.
A magyar orvosok pest,
magasabb
területem a Gellérthegytl Ó-Budáig terjedett, a Gellérthegynél
helyeken
ama
melyeket
adatokat,
az
években, továbbá azokat, melyeket más megfigyelk-
1900.
:
Az
éghajlati ingadozásokról és
és természetvizsgálók
ezeknek befolyásáról a növényekre. munkálatai. Buda-
XXX. vándorgylésének
A PHAENOLOGIAI MELEGÖSSZEGEK,
A növények eme
logiai megfigyeléseimet.
német phaenologusok egyike,
a
és
nyékén P" r
i
megfigyelések
tett
Károly
azt
tanulságos
ismeretes,
a majnai Frankfurt kör-
térképen
föl
tntette.*
is
20—30 m-nyi emelkedésre egy-egy napi a virágzás idpontjának beállásában. Ha ez a mi vidékünkre akkor a »Khalom« phaenologiai területe 120, illetve 180 m-rel
s c
t
esik,
nyes,
h
szerint
magasabban, mint az én lesz
alapján
már régebben
viselkedése
Ziegler
J.
45
volt területem
de a leveg hmérséklete
;
is
elkésés is
érvé-
fekszik
csekélyebb
mint az utóbb említett területen.
ott,
H
J.
**
a n n szerint
magas hegységben,
a
és pedig
:
d) a nyugoti Alpeseken, az északi szélesség 46 ik foka alatt
iOO— lUO m-nyi
emelkedésre a hmérséklet apadása évi átlagban 0'580-ot, az apadás maximuma,
mely
június havára esik, 0'670-ot tesz
itt
a keleti Alpesek
V)
az évi átlag O-SO"^; a
alatt,
maximum:
az évi átlag 0'51o, a
védett hegyi földön,
d) szerint
(Karintia)
Ezek
alatt,
maximum
;
szintén az északi szélesség 46-ik foka
oldalán,
0'69o júniusra esik;
:
a keleti Alpesek északi oldalán, az északi szélesség 47-ik foka
c)
alatt,
O'OSo júniusra esik;
magas csúcsokat nélkülöz völgyi állomások maximum: 001 o májusra esik.
a
az évi átlag 0'4G'\ a
szerint a
magashegységben az
évi átlag 0'49^', a
maximum
pedig 005o.
A
középhegységben, és pedig
d)
az Erczhegység északi és déli oldalán, az északi szélesség 50'6 foka átlag 0'59",
maximum:
0'71('
májusra esik;
az
évi
h)
az Erczhegység északi oldalán az évi átlag Oöö^, a
júniusra esik
maximum
:
0-640
déli
oldalán
az évi átlag 0"62f,
maximum
a
:
0'82"
;
d) a Harzon,
az északi
foka
szélesség 52-ik
az évi átlag
alatt,
0'58t>.
0'70o májusra esik.
maximum: Ezek
a
;
az Erczhegység
c)
májusra esik
a
déli
szerint
középhegységben
a
az
átlag
évi
0'57o,
maximum
a
pedig 0-720.
Mindez 100
— 100 a
teszen,
adatokból
Közép-Európában
hogy
következik,
talajnak
a
m-nyi emelkedésével a hmérséklet apadása évi átlag szerint 0-50-ot
maximum
Ez a
talált
pedig 0-650.
számérték a mi vidékünkre
érvényes,
is
a
ama
mint ezt
meteorológiai megfigyelésekbl megtudtuk, melyeket a Pilis-Szt. -László közelé-
ben fekv 700 és
m
Dobogók
a
magas »Dobogók«-n végeztek, között
100
m
sülyedés a hmérsékletben.***
emelkedésnek
Tehát a
és
melyek
megfelel
Khalmon
is
a
Budapest
szerint
körülbelül
növények
legalább 1-5— 2-OOnyi alacsonyabb hmérséklet mellett végzik biológiai
mint Budapest
seiket,
ama
területén,
melyen
a Iietvcnes
0"5o
C.
kevesebb,
mködé-
években gyjtöttem
a phaenologiai adatokat. *
J.
Zicglcr:
Pflanzenphíinologischc Karte
Bericht d. Senckenberg. naturf. Ges. **
J.
Hann:
Lehrbuch
'"* Turisták Lapja. XI.
d.
köt.
f.
d.
IJmgeg.
1882/3, 1883.
Meteorologic, 1901, 88. old.
p.
130.
v.
Frankfurt
a.
M.
etc
STAUB MÓRICZ
46 II
Lombfejldés. Aesculus Hippocasta-
num
L.
_-
.__
....
...
-
i
k
táblázat.
A PHAENOLOGIAI MELEGÖSSZEGEK. Ill-ik
Lombfejldés. Fagus
silvatica L.
...
táblázat.
47
STAUB MÓRICZ
48
meg
közölt adatok adják
következkben
E
A
melynek élvezetéhez a növény az
napjáig),
jutott
Pécs az északi szélesség 40o
0'
II.
idszaka
megfigyelések
a
;
Erre a
megfigyeléseket.
tett
252 nvnyi magasságban
fekszik,
alatt
a megfigyelések idszaka az 1879— 1885-iki évig terjed. Balionyhél az északi szélesség 47o 15' alatt fekszik, 286
ságban
el.
egymással a
összehasonlítjuk
közül
állomások
czélból a dunántúli
Pécsett és Bakonybélen
termhelyen
a feleletet.
1874— 1885-iki
az
;
m-nyi magas-
terjed.
(Lásd
a
vehetjük,
hogy
a
évig
táblázatot.)
Ha ezt a sorozatot áttekintjük, akkor bizonyosnak majdnem egyenl magasságban fekv két állomáson az
északibb
fekvés
ugyanazon növény biológiai jelenségének a beállása kiscbl) melegösszeg igénybe vételével késbbi idpontra esik. Ez a virágzás bekövetkeztekor majdnem 12 Tapasztalta
különbséget mutat.
napi
1875-ben a következt
írta
ezt
»Nyugot-Európában az
:
Candolle
már A. de
é. sz. 43- és
a hmérsékleti összegek délrl észak felé kisebbednek
E tételnek helyessége még jobban északibb helyét
(t.
i.
.
is,
a ki.
foka között
ik
.«*
.
ha a Dunántúl
kidomborodik,
a hol meteorológiai
GO
leg-
egyszersmind phaenologiai meg-
és
ez utóbbi fekvés helylyel hasonlítjuk össze magasabb fekvés, az els pedig Pilis-Jen, mely az é. sz. 195 m-nyi magasságban van.
figyelések tétettek) a legdélibb
;
Pécs, mely jóval
47
33'
alatt
A. de
Candolle
továbbá, >>hogy a melegösszegek
h.) azt találta
(id.
nyugoton mindig magasabbak mint keleten, de Kelet-Európában az é. sz. 4360-ik foka között a melegösszegek nem mutatnak szabályos különbséget a szélességi körök szerint. « E tételek helyességét az egyedül dunántúli meg-
nem tudom
figyelések szerint
A növények
a
tehát
bebizonyítani.
hmérséklete
leveg
iránt
nemcsak
rendkívüli
hanem bizonyos rugalmasságot is tanúsítanak, a mi nemcsak bizonyos egymástól távolabb, vagy különböz magasságokban fekv helyeken tenyész növényfajra nézve vonatkozik, hanem ezt az érzékenységet és rugalmasságot mutatják a különböz növényfajok az egymás után következ években
érzékenységet,
egy és ugyanazon a termhelyen megfigyelések
logiai
b
is.
E
tekintetben a sokszor ócsárolt phaeno-
és világos adatokat szolgáltatnak.
termhelyeirl ismernk engedné-e meg ennek nem az általa igénybe vett ismerete az útirányra való következtetést, melyet ama növény további útjában követhetne Egyáltalában nem szerezhetnénk-e ama növény múlt és jöv sorsába bepillantást, valamint a szomszédterületeken term rokonfajainak törté-
Tegyük
hogy bizonyos növényfaj
föl,
jelenlegi
hmérsékleti összegeket
;
?
netébe illet
Mindezeknél fogva azt hiszem, hogy a hmérsékleti összegekben az
?
növények alkalmazkodó tehetségének mértékét *
A.
de Candolle: Sur
aux phénomcncs de
257—280.
LIV.
p.
la végétation.
5—47. Genéve,
la
—
láthatjuk.
méthode dcs sommes de température appliquées Arch. d. se. phys. et nat. Nouv. ser. Lili. p.
1875.
—
J
u
s
t
:
Bot. Jahresber.
Ilf.
S.
585.
A POLYGOXATUM ÉS VFA.R ROKOX n6\'KXYRIv RENDSZERTANI ANATÓMIÁJA.
Bernátsky vien: A Polygonatum
rokon
vele
és
49
növények rendszertani anatómiája.* A
XXIII
»Természetrajzi Füzetek«
zatomban
hogy
kimutattam,
szerkezete
alapján
ik
könny
morfológiailag
Vannak azonban
virágzó példák alapján.
magasabb
botanikában
mindinkább nagyobb
is
Annak
van, és ezenkívül
1
z
is,
hogy a PoJygonatum génusz megkülönböztet
jó
terjedelmesebb
a ki
e,
az alkalmazott
dolgozatban
úton
deduktív
tetben
haladó
vizsgálataiban
arra
az
és
Bot.
bizonyos tekin-
eredményre
nem
növénycsaládban az anatómiai szerkezet rendszertanilag
nagy mértékben,
bélyegeket
(Engler's
XVII, 1893) az összes Liliaceae anatómiáját tárgyalja,
Jahrb.
e
h u
c
friss,
mód-
a mikor az anatómiai
hódít.
anatómiai szerkezetükben
is
S
R.
tért
hogy a hazai
Az anatómiai megkülönböztetésnek
is
ama nézetemet
idején kifejeztem
rokon növényei nyújtanak.
rendszertani értéke
anatómiai
leveleik
Igaz ugyan,
meghatározni, kiváltképpen
esetek,
szer alkalmazása kívánatosnak mutatkozik. ki.ilönben
kölctében megjelent dolgo-
(1900.)
Polvgonatiim-faiok
elválaszthatók egymástól.
jól
Polygonalum-fajokíit
hazai
a
hogy
jut,
értékesíthet
rámutat arra, hogy kevés a tökéletesen megkülönböztet
Ugyanezt kimondotta már eltte E n g 1 e r (Nat. Pllanzenf. li). Így például a Parideae csoport a közeli rokon Polygonateae és ConvaUarieae cso-
bélyeg.
portokkal szemben a mechanikai szövet teljes hiánya révén kizárólagos különb-
—
séget mutatna,
de ez
ha az egy MedeoJa virginica szárában stereom nem volna
szerz különben nem
nem
meg.
állhat
A
mióta a hazai
foglalkozott az egyes fajok anatómiai meghatározásával,
e
a ConvaUarieae sok faját vizsgáltam
kérdéssel.
meg
A
Polygonateae, a Parideae
a földalatti
a fajokat esetleg csak határozni. elrakott
vek,
Erre
anyag
a
a
ha
különböztetésekre
tekintetbe
is
vagy
gyökértörzs,
él
czélra
bizonyult
különösen
szerveket
vagy
zsenge
nem használhatók
csak
a
míg
fel.
így
gyökér
a föld-
igyekeztem
alapján
meg-
esetleg borszeszben
agyonsajtolt
alkotásúak,
Nemcsak
és
vettem,
formaldehyd-ben,
legjobbnak,
a
nagyon
és
annak a megállapítása czéljából, vájjon
anatómiai szerkezetük alapján meghatarozhatók-e vagy nem.
hanem
tekintettel.
Polygonatum-íaiok levelének anatómiai szerkezetét tanulmá-
nyoztam, ismételten foglalkoztam
feletti,
;
megnevezett
vizsgálataiban fleg csak a földfeletti tenyészeti szervekre volt
és
A
különbség
utóbbi miatt a tökéletes
finomabb
Formaldehyd-ben
és
nyomott szer-
meganyagon
anatómiai elrakott
a vízszövet és a chlorenchym nagyon jól, a természetes viszoa belle készített glycerinnyoknak teljesen megfelelen figyelhet meg praeparatumokban az egyes chlorophyl-szemecskék zöld színknél fogva még évek múlva mégis mérhetk. Alkalmas anyag részben a M. N. Múzeum
például
;
*
Eladta
tartott (100-adik)
a
szerz a növénytani szakosztálynak 1904.
évi
10-ikén
februárius
ülésén.
Növénytani Közlemények. 1904.
III.
kötet,
1—2.
füzet.
^
BERNÁTSKY .IRN
50 osztályában
növénytani
mint a
anyagot
R.
S
1
kevésnek
bizonyos
mutatkozott.
Ha azonban
méretbeli
egyetlen egy
jellegzetes
nem fogadhatók
különbségekre vonásra
el
még
A
figyelmünket,
úton-módon
Ilyen
elvá-
gyökér-
szár,
(levél,
méretük arányát
is
2
:
még
3—4:
viszonylik a szélességéhez, mint
jobban
mindig
nyúltak
nem
egyáltalában
négyszögletesen
sejtjeinek oldalfalai
képen
fölületi
azonban
vonalú,
tört
többé-kevésbé
A
:
P.
1.
Az
erek mentében a sejtek
P.
Jatifoliuiu
A
ampIexifoJius
Smilacina
Polygonaliim
a
epidermiszén
epidermisz-sejtjének
epidermisz-sejtje
stellata
szrképletek
metszeti képen pedig csücskösen kidomborodó.
találhatók
cillatnm
;
Szrképletek
Polygonatuin
bifolium
és
a
ezek mind egyszerek
és
egysejtek
levelén
rövidek
és
hajlottak,
hosszúak és egyenesek, a Snii/ucina
a
stellata
;
a
epidermisz-
hasonló,
is
a is
vannak, kereszt-
vannak, levelén
latifotiuni
Polygonatiim
Polygonatiim levelén
itt
fölületi
epidermisz-
q/ficinaJis-éhoz
Polygonatuin verticillatuni epidermisz sejtje hosszú és keskeny,
úgyszintén a Majanthemuui
epider-
iniiltiforuui
keskenyebb, a hossza úgy
Slreptopus
a
alsó
stellata
és
bifolium
szabályosan hullámosak.
Smilacina
a
Majautheimint
a
5--G
A
veszszük figyelembe.
zegzugosak,
oldalfalai
st
1,
hossz-
Polygoualiiin offici-
meghatározáskor csak másodsorban vagy
ezeket
és
fölületi
esetben
pedig hossza úgy viszonylik a
mint 1:1.
is
elbbiéhez hasonló, de hosszabb
misz-sejtje az
A
figyelembe veszszük.
st úgy
1,
némely
ha
meghatározásra,
használható
jól
szélességéhez, mint
is
czélt érünk.
Polygonateae csoportjában például a levél epidermisz-sejtjének
nagyon
náié epidermisz-sejtje közelítleg téglaalakú,
A
az
biztos jellegekl.
és nemcsak éppen hanem több ilyet
támaszkodunk,
is
fordítjuk
pedig sok esetben pusztán csak egy szerv
és szélességi
sejtje
minden esetben
vagy gyökér) alapján.
képe
képen
mint
összes eddig vizsgált fajokat anatómiailag egj^mástól élesen
sikerült az
törzs
vizsgá-
jutottam,
megkülönböztet bélyeg csakug_yan
tökéletes
akkor minden esetben biztosan
összefoglalunk,
eredményre
például a szrképletek hiánya vagy létezése,
így
epidermisz-sejt alakja stb.
lasztani,
szárított
megejtett
részletességgel
hasonló
tekintetben
mennyiben a
a
z e,
lehet
de
kisebb körre szorítkozó,
közben c h u
esetben
Kivételes
használtam.
is
A lataim
rendelkezésemre, másrészrl a budapesti, vala-
volt
botanikai kerteknek köszönhettem.
berlini
latifolium
hosszúak
és
irrti-
levelén
csúcsukon
hajlottak.
A
g^í^ökérben
nehezebbnek vastagsága
mérni
—
tetszhetik
kitn
melynek
—
megkülönböztetése elzetesen
anatómiai
egyebek között
megkülönböztet
a
leg-
faedények: nagysága és a falainak
bélyegeket
nyújt,
mit
mikromillimeterrel
lehet.
Szolgáljanak
példákúl
a
lagosan legnagyobb faedények faluk vastagságának a méretei
megnevezend átlagos
:
fajok
nagyságának
gyökerében
(küls
a
viszony-
átmérjének)
és
A POLYGONATUM KS \'KLK ROKON NÖVIÍNYEK RENDSZKRTAXI ANATÓMIÁJA.
51
BERNÁTSKY
52 sejtekhez képest hol csekély,
nagyon
st
csoportban tekintélyes kifejldés,
a
át
roppantul vas-
sejtjei
A
bél a Convallarieae
macrosiigma
Titpistra
fölött
a Speiranthe
és Aspidistra
gyökerében ketts, a mennyiben belül vékonyfalú, kerületén pedig vastag
sejtekbl van alakulva.
falú
kéregréteg
Theropogon paliidus gyökerében.
tagak és fásodottak a
elatior
hasonlóan alakult
2—3
a legbels
gyökerében,
Az endodermisz
tekintélyes.
endodermiszhez
következ kéregréteg az convaUarioides
hol
JEN
A
Parideae és Polygonateae csoportban a gyökérbél
többnyire csekély terjedelm, mert az edénynyalábok, nevezetesen a hadrom-
sugarak a középhenger fél-sugarán
midn
péig nyúlhatnak, a
gyökér
legköze-
elenyész kevés marad meg.
A végs
terjednek és közel a
túl
a bélbl
is
esetben a hadrom-sugaraknak a gyökér középpontjában egy közös, legnagyobb
A
faedényük van, a mire a Majaniheimtni bifoliitm szolgáltat példát.
kifejldés
bél
gyökér többi szöveteihez hasonlítva)
(a
kerekre jellemz,
általában a
nyalábsugaraknak elhatalmasodása
a
a
és
bél
tetemes
gyö-
fiatal
elnyomása
úgylátszik másodlagos jelenség, a mi phylogeniai következtetésekre
nyújt
is
alkalmat.
Ismétlem, hogy vizsgálataim eredeti czélja a fajok
rozása
Ez, a mint jeleztem,
volt.
hogy anatómiailag
észrevettem,
is
nemcsak
hanem generikus
speczifikus,
rendszertani jellegzetes vonások
magasabbrend
meghatá-
anatómiai
közben azonban azt
Vizsgálataim
sikerült.
és
st hogy
állapíthatók meg,
is
az anatómiai alapon való csoportosítás a természetes rendszerrel egyez. Ezt
az eredményt jó vizsgálati anyag és szigorú induktív módszerrel érhettem
el.
Hangsúlyozom, hogy nem szabad kezdetben egyes tökéletes megkülönböztet vagy ha ilyeneket
keresni,
jeleket
hanem
bízni,
lehetleg
támaszkodnunk
sok
azonkívül
;
találtunk,
a
nem szabad azokban
vonásnak
jellegzetes
növényt
lehetleg
szervében kell vizsgálnunk, hogy így mintegy a
föltétlenül
kombinácziójára
a
epharmonia-jába pillanthassunk
faj
be. Vizsgálataink sorrendjében tanácsos bizonyos czélszerséget követni
ha valamely növény szerkezetét vizsgáljuk,
még
szerkezete
a
kell
minden
azaz
tökéletesen,
;
így
összehasonlítandó növény
vele
élénk emlékezetünkben legyen, valamint hogy a mikor az illet
növényfaj egyik szervét vizsgáljuk, a többi szerv sajátságai
szemünk eltt
is
legyenek.
A S
c
hu
1
Parideae
megkülönböztet
vélt
méltán
z e
elvetette,
mert
a
jellegét,
Medeola
t.
vi)
i.
a
sztereóm
hiányát
ginica szárában jól kifej-
ldött sztereom-gyr
van. Mindazonáltal a Parideae csoport úgy a Conmind a Polygonateae csoportoktól mégis megkülönböztethet, nem
vallarieae,
ugyan a sztereóm
tökéletes hiánya révén,
hanem
egyrészt annak ritka kifejl-
dése és jelenléte, másrészt a levél, a gyökértörzs és a gyökér egynémely egyéb sajátsága alapján.
levelében,
nyoma ben
Igaz ugyan,
hogy
a
Medeola virginica
magam gyzdtem meg, terméskocsányában
arról
—
valamint
sincsen,
hol
a
gyökértörzsében
(és
míg a többi két csoportba
nagyon
gyenge,
hol
járul az
is,
hogy
valószínleg tartozó
elfásodott
a Parideae levelében
a
szárában,
st
mint
sztereóm van, de már a
gyökerében)
annak
növények legtöbb szervé-
meg ers kifejldés
sztereomjelleg szövetek (például legalább
Ehhez
is
—
sztereóm
vagy
endodermisz) találhatók.
lélegznyílások
zárósejtjei
a
A POLYGüNATUM ÉS VELE KOKON NÖVÉNYEK RENDSZERTANI ANATÓMIÁJA. epidermisz-sejthez
többi
vékonyfalú
terjed
öblökkel
nagy
és
dermisz hiánya és ezzel
megvastagodott
Ebbl
A
karéjokkal.
a
bels
vonások
hogy egyes feltn
a példából láthatni,
elvek alapján mégis
és
szerrel
pontból
üt
pedig
a
mélyre endo-
típusos
kéregrétegek
egyenletesen
Parideae csoportra nézve.
a
jutni,
vonások alapján nem
de a fönt említett mód-
Hiszen küls morfológiai szem-
érünk.
czélt
éppen a Mcdeola virginica
is
kiemelkedk, a
hullámosak,
jellegzetes
ugyan anatómiai-rendszertani eredményhez
lehet
kissé
és
nagyon
gyökérben
járólag
jellemz
ismét
sejtjei
meg
oldalfalai
karöltve
nagyok
nagyon
hasonlítva
epidermisz-sejtek
53
némileg a Parideae típusától és
cl
a Polygonateac csoporthoz közeledik.
Hogy a Polygonaleae, Parideae egy szerv alapján
Convallarieae
és
csoportok
megkülönböztethet szerv) és a gyökér
(mint a morfológiailag legkönnyebben
fbb
(mint a morfológiailag legnehezebben megkülönböztethet szerv) ról
egj'etlen
anatómiailag jellegezhetk, arra vonatkozólag csak a levél
is
vonásai-
emlékezem meg.
A
Convallarieae levelében a fedénynyaláb
kevésbé zöld chlorenchym
Némely esetben chlorenchym ból
van,
alatt,
nem
fér
a
és
fér ersen kidomborodik ugyan,
a
van
az
alkotva
alapszövete,
azaz a férben többé-
emelkedik
benne
és
domborúan.
ki
ebben az esetben
de
is
edénynyaláb
több
vonul végig.
A
Polygonaleae
Parideae
és
levelében
a
fedénynyalábot
(valamint
ersebb nyalábot) alulról színtelen vízszövet kíséri, mely akkora terjedelm, hogy a fér ennek következtében mindig domborúan kiemelkedik és egynél több edénynyaláb a férben soha sincsen. Az említett érmenti víza többi
szövet különösen az alsó epidermisz szomszédságában némelykor kissé vastagfalú
—
de
el
nem fásodó
—
sejtekbl való, azért a collenchym-hez
hasonló
mechanikai szerepe van, azonban ezek a vastagabbfalú sejtek színtelenek, nem
színek mint
sárgás
és semmiféle
a típusos háncs,
részleges vastagodást
nem
látunk rajtuk.
A sejtekkel
szinten
Convallarieae
Azonkívül
vannak.
lélegznyilások.
— A
a
levelében
egyenl
közelítleg
sejteknek befelé az
is,
tört
ersen domborodó
sokszor
hajlott
torzítottan
vonalúak az oldalfalak
csoportban vannak.
apróbbak
alsó
falaik
a
többi
epidermisz-
(keresztmetszeti képen).
Az
a Parideae
oldalfalúak,
hullámosak, hol
a
vizet
Ehhez
pedig
mindig
meg
levelén
hol
szabályosan hullámosak, gyakran zögzúgos
(fölületi
képen). Szrképletek csak a Polygonateae-
epidermisz-sejtek
rejt szövetként
levelén
Polygonaleae
rendesen
is
aprók és vastagfalúak
feltn nagyok
a
és nyilván
szerepelnek a Polygonaleae -cso^ovihan
a Parideae epidermisz-sejtjei mindig nagyon vékonyfalúak, és hogy falak mindig
velük egy
magasabban vannak, mint az
Convallarieae csoportban, rendesen nagyok, sokszor (Streptopiis)
az epidermisz-
képen
hogy a Convallarieae levelében az epidermisz-sejtek mindig egyenes
egyenes, hol gyengén hajlott,
vagy
zárósejtjei
a keresztmetszeti
Polygonaleae levelében a zárósejtek
vagy legfölebb gyöngén ersen,
és
legtöbb esetben mind fölül mind alul vannak
a
epidermiszsejtnél, és alsó falukkal
járul
lélegznyílások
nagyok
itt
;
az oldal-
nagy mértékben hullámosak, az mechanikai korrelácziónak
látszik.
JEN
BERNATSKY
54
A
a
Convallarieae levelében
vízszövet
színtelen
nagyobbára
mesophyll
átmérj
A
foglalja
—
el.
közelítleg
a
mcsophyll-sejtek
A
Polygonateae
négyszöglet
vagy
hanem
Parideae
és
nagyscjtü,
levelében a
sokszöglet és azonos
sejtekbl való, a középrétegekben pedig semmiféle vízszövet nincsen. gyökérre vonatkozólag a Coiivallarieaf-csopori a nagytömeg bél, az
egyenes, pontosan sugaras helyzet, soha egymással össze sok, de
keresztmetszeti képen
nem chlorenchym,
rendesen nyúltak, és a középrétegeket
nem olvadó
és rendesen
(tracheid-ok) alakult hadrom-sugarak, valamint a többnyire
szkebb elembl
nagysejt pericambium révén tér el a többiektl. A Parideae gyökerét különösen az endodermisz szabálytalan, a típustól eltér kifejldése vagy inkább tökéletes hiánya, ezzel együtt a legbels kéregsejtek falainak egyenletes megvastagodása (a mi az endodermiszt helyettesíti) és a megfásodás hiánya jellemzi. nagyon A Polygonaleac gyökerében a bél úgy mint a Parideae gyökerében is
—
—
csekély terjedelm, mert a hadrom-sugarak mélyre behatolnak a gyökér közepe felé, sokszor a legbels, rendesen nagyobb edényeivel össze is olvadnak, egymásba
átmennek. Azonban a Parideac-vol szemben a Polygonateae gyökerében a kéreg egyenletesen fejldik ki és az endodermisz típusos kifejldés.
megemlíthet,
Mellékesen
hogy a Rhodea japonica gyökerében másod-
lagos szövetképzdést volt alkalmam megfigyelni. Ugyanis nyilván sérült helyen
a kéregparenchym több sejtje merisztémás
kéregparenchymo-t
Az eddigiekbl anatómiailag
is
öltött
és
új,
azt
csoportosulnak.
mai Polygon atum-fajok
is
A
régebbi rendszerekben a Convallaria génusz
tartoztak, így például a Polygonatuin officináié
régebbi neve Convallaria Polygonalum, a Polygonatnni latifoliuni-é stb.
Tekintettel arra,
virágai olyan hasonlók
st
tekintették,
és »vad
hogy
egymáshoz,
él nyelvszokás
bvebb
különválasztás
földrajzi
hogy a Convallaria majális
a
követel.
igazolást
tenyészeti
szervek
alapján,
frügybl
ered.
nem
különbségnek
egyesíti
»gyöngyvirág«
st külön
ontogeniailag
Convallarieae
terjed és földfeletti virágzó szára
gyökértörzse pedig sympodiumosan terjed
latifolia
csoportba
csak annyi említhet meg, hogy ez
Itt
szempontból jogosult. Az összes
podiumosan a
generikus
azt
ezt a két génuszt
is
C.
és a Polygonatmn-íaiok
gyöngyvirága néven, a két génusz különválasztása,
való osztása a
az
Hogy
különösen a Convallaria és Polygonatuin külön-
választásának az esete bizonyítja.
volt
másodlagos
és Polygoualeae
hogy a Convallarieae, Parideae
látható,
természetes rendszerüknek megfelelen
ennek mi a jelentsége, alá a
jelleget
létesített.
oldalrügybl ered
medd
és
növény-
gyökértörzse
korában és a
;
mono-
a Polygonateae földfeletti
szára
Azonkívül a Convallarieae elterjedési köre az extratropikus
Kelet Ázsiára szorítkozik a Himalaja-val együtt, csak az egy Convallaria majális jutott
el
egészen
Európa
partjaiig
és
Észak-Amerikába (AUeghany-hegység).
Ezzel szemben a Polygonateae az egész északi Földgömb körül terjedtek
úgy hogy
tehát
Észak-Amerikában
Kelet-Indiában az egyenlítt
is
a Polygonalum génusz több az anatómiai szerkezet ségét megersíti.
is
is
átlépték fajjal.
igazolja,
;
bven
vannak,
st
el,
a Monsun-vidéken,
Európában több génuszuk van, közöttük
Hogy az eme
az
említett
csoportosítást ezenkívül
csoportosításnak a természetszer-
A POLYGüNATLT.M ÉS VELE ROKON NüVÉXVEK. RENDSZERTANI ANATÓMIÁJA.
Az
eddig
fajok
vizsgált
következk
a
jellegei
fbb
leveleinek
megkülönböztet
55
anatómiai
:
Convallarieae. Convallaria viszonylik,
sejtek
Az
inajalis.
A
sztereóm ers.
A
mcsophyllben
a
szélességéhez
úgy
1.
:
átlag 3,
íölül
hossza
epidermisz-sejt
3—6
mint körülbelül
chlorenchymréteg
3
alul
van
a
;
víz-
gyöngén zöldek. RJiodea japonica. Lélegznyílás a fels epidermiszben nincsen. (Ez kivétel Convallarieae- cso^oúhoW novénynyel szemben.)
a legtöbb
Az belül
cpidcrmisz-sejt hossza a szélességéhez
úgy
mint
viszonNí^lik,
körül-
3-5:1. Az edénynyalábokat
ers,
alul
fölül
gyengébb sztereóm
edénynyaláb km-ben nagyon magas, keskeny
A
mesophyllben
szövet 1—2,
st
3—4,
átlag
fölül
alul 3
kíséri
;
az egész
a faelemek aprók, vastagfalúak.
chlorenchym-réteg van
a víz-
;
több tetemesen nagysejt rétegbl való.
A
Reineckea carnea.
kidomborodó epidermisz-sejtek hossza a szélességük-
höz úgy viszonylik, mint körülbelül 10 A sztereóm gyenge.
A
;
mesophyllben
2—3,
átlag
fölül
:
1.
alul
2
chlorenchym-réteg van.
Theropogon pallidns. Az epidermisz-sejtek kiválóan keskenyek, a kifelé
ersen, magas púp alakjára kiemelkedik; lélegznyílás
sejtfal
nincsen.
fölül
Az edénynyaláb km-ben köralakú, nem keskeny alul sztereóm kíséri. Az epidermisz alatt vastag — de fehérfalú -- sejtekbl álló széles, vékony ;
szalagok vannak.
A réteg
mesophyllben
átlag
fölül
gyengén oszlopszerü
Az
SpeirantJic coiivallarioides.
úgy viszonylik, mint körülbelül
A A
3,
alul
2
chlorenchym-réteg van, a legfels
a vízszövet két sejtrétegbl való,
;
4—7
sejtjei
nagyok.
epidermisz-sejtek hossza a szélességükhöz 1.
:
sztereóm ers.
mesophyllben
3—4 st
fölül átlag
több, alul 2 vagy több chlorenchym-
réteg van.
Az vallaria
összes sejtek általában apróbbak, a szövet tömöttebb,
majális szerveiben
Tiipistra
mint a Con-
a vízsejtek egészen színtelenek.
;
Az
niacrosiigina.
epidermisz-sejtek a lélegznyílások körül
ív-
alakúan hajlottak.
A
vízszövet
A
férben sok edénynyaláb van.
majdnem elenyész.
Az epidermisz alatt, tle 1—2 nagy sztereóm-szalagok vannak. Aspidistra elatior. viszonylik,
nagyon vastagfalúak,
A
Az
mint körülbelül
mesophyllben
chlorenchym-rétegtl
epidermisz-sejtek hossza a
1—3
a cuticula
:
is
fölül átlag 4,
1,
azonfelül
némileg
elválasztva,
szélességükhöz tojásdad
alakúak
nagyon vastag. alul 3, ersen megnyúlt sejtekbl
enchym-réteg van; a vízszövet átlag
2,
nem nagysejt
jókora
rcte.nhl
úgy és
álló chlor-
van íilalulva
BERNÁTSKY JENÜ
56
A
férben sok edénynyaláb van
a sztereóm jóformán az egész mesz-
;
tomot körülfogja és az epidermiszig nyúlik.
Az
összes sejtfalak vastagocskák.
Parideae.
Medeola
virginica.
Az
epidermisz-sejtek és lélegznyílások a levél hosszá-
többé-kevésbé párvonalosan vannak elhelyezve
val falai
;
az epidermisz-sejtek oldal-
nagyon hullámosak. Paris quadrifolia.
A
szabálytalan csillagalakú epidermisz-sejtek és lélegz-
nem párvonalosan, hanem
hossztengelyével
nyílások a levél
szabálytalanul
vannak elhelyezve. Polygonateae.
Majanthcmum
bifoVuim.
Az
epidermisz-sejtek
oldalfalai
törtvonalúak
rövid cs vékony egyenes szrképletek láthatók.
A
mesophyll átlag 4 sejtsorból van alakulva. Smilacina
Az
stellala.
hossza
epidermisz-sejtek
körülbelül
1—3
:
szélességükhöz
a
az erek mentén
1,
is
csak
mint
úgy
4:1;
mint
viszonylik,
csúcsukon
hajlott
szrképletek vannak.
A
mesophyll
6—7
sorból van alakulva,
Az edénynyalábokat
A
és
fölül
alul
nagyon tömött.
gyenge kifejldés sztereóm
kíséri.
faedények tágak.
mnUiflonim.
PoJygonatiini
Az
3-6
:
férben
szélességükhöz
úgy
viszonylik,
mint
úgy
viszonylik,
mint
csak vagy 3 réteg vízszövet van.
alul
—6
mesophyll 4
Polygonatiim
1
sejtsorból
van alakulva.
sztereóm gyenge.
Az :
a
1.
A A A
1—3
hossza
epidermisz-sejtek
officináié.
hossza
epidermisz-sejtek
a
szélességükhöz
faluk vastag.
;
—7
A
férben
A
mechanikai szövetek ersebbek, az alsó sztereóm kiválóan ers.
alul 6
réteg vízszövet van.
Polygona'.uin latifolinm.
Az fedett
epidermisz-sejtek oldalfalai zegzugosak
szrképletek vannak
;
;
egyenes, csíkolt kutikulával
az epidermisz-sejtek km-ben vékonyak-laposak és
vékonyfalúak.
A
mesophyll tömör,
6—7
sejtsorból
van alakulva.
Polygonatiim verticillatnm.
A rövid
hosszúra nyúlt epidermisz-sejtek km-ben csücskösen kidomborodnak;
hajlott
A
szrképletek vannak.
mesophyll 3
—4
sejtsorú.
x\
fedénynyalábot
Az
egész szervezetében zsenge szövet.
Streptopiis
csak
amplexifoJius.
fölül
Az
kíséri
sztereóm.
epidermisz-sejtek
a sejtek nagyon nagyok és vékonyfalúak
;
A
faedények tágak.
oldalfalai
hullámosak
a zárósejtek gyengén kiemelkednek.
A POLYGONATUM ÉS \ELE ROKON NÖVÉNYEK RENDSZERTANI ANATÓMIÁJA.
A
mesophyll
ö— 7,
57
zsenge, nyúlt sejtekbl van alakulva, különösen alul
tetemes mértekben szivacsos szerkezet.
Típusos sztereóm nincsen.
Az eddig
vizsgált fajok
gyökerének fbb megkülönböztet bélyegei
:
Convallarieae. Convallaria majális. 8-sugarú.
A
legvastagabb faelemek méretei:
— 6/t>-
együtt)
(^= a
Rhodca japonica.
A A
15
(=
/.t
küls átmér, azaz a
fallal
vastagsága).
fal
12-sugarii.
legvastagabb faelemek méretei
:
-~ 4
2-1 /t
i.i.
kéregsejtek gödörkés vastagodásúak.
)
Correlativ
Az endodermisz vékonyfalú sejtekbl van alakulva, j jelenség. Az egész növény szervezetét ers sejtfalak jellemzik, de a spccziális sztereóm aránylag gyenge.
Reineckea carnea.
A
A
sugarak .számát egy esetben
faelemek méretei:
27jtt
11-nek találtam.
— 3ö/fí.
Az endodermisz gyenge.
A
bélsejtek vékonyfalúak.
Az
egész növény összes elemei gyengefaluak, a
faedények
még
a leg-
vastagabbfalú elemek.
A
Theropogon pallidns.
A lejebb
faelemek méretei: 48
sugarak száma 20 vagy több. |it
>—
egy-egy magános faedény
Az endodermisz ers vastagfalüak
A
;
is
bélsejtek
Egy sugárban 4—5 faedény
faelemek méretei: 24
1
—3
ersen
szintén
nagyon vastagfalúak, csak
Speiranthe convallarioides.
A
(tt.
a vele szomszédos
a perikambium sejtjei
;
2'8
legbelül nem.
12-sugarú.
> — /í
2*7|
vel
fölötti
sejtréteg az
kéregréteg sejtjei kiváló
gödörkés vastagodásúak.
Az endodermisz nagyon jellemz kifejldés tekintélyes, 3—3 vastagfalú sejt után 2 — 3 átereszt dermisz
van,
találkozik.
az átereszt sejtek száma sejt
következik
;
az endo-
cndodermiszhcz hasonló kifejldés, csak valami-
gyengébb.
A
bél
vastagfaiu.
Az összes parenchym-szövetek gödörkés vastagodású
sejtekbl vannak alakulva. Tupistra macrostigma. 20-sugarú
;
vékonyabb gyökerek 15-sugarúak
is
lehetnek.
A
faelemek méretei: 42
Az endodermisz ketts,
A
bél
kerületi
jtt
— 4-5jtt.
de
részeiben
nem nagyon vastagfalú,
vastagfalú.
belül
vékonyfalú
alakulva.
A
kéregsejtek gödörkés vastagodásúak.
A
kéreg több mint 3-szor vastagabb a középhengernél.
Aspidistra elatior. 22-sugarú.
A
faelemek méretei:
35/.Í
— 3/<.
sejtekbl
van
BEKNÁTSKY JENÜ
58
A
részében vastagfalú, középrészében vékonyfalú sejtekbl
kerületi
bél
van alakulva.
A
bél
kéreg
és
göJörkés vastagodásúak.
sejtjei
Paridcae.
TriUium erectum. 6-sugarú.
A A
kéregrétegek
kerületi
sejtjei
A
TriUium grandiflornm.
A A
faedények méretei: kéreg
legbels
— 3/<.
50/<>
faedények méretei:
Egy sugárban 2—5 faedény
sugarak száma
54^u > — 2 <^
sejtsorai
van.
mind vékonyfalúak. ö.
^í.
vékonyfalúak.
is
Egy
sugárban rendcsen
csak 2 tág faedény van.
Paris qiiadrtfolia. 4-sugarú.
A
faedények méretei: 30
^—
j(i
>-.
2-tí /í
epidermisz alatt következ második kércgsejlsor kissé vastagialú.
Az
Polygonateae.
3— 4-sugarú.
MajanthemiiMi bifolium.
gyökér belsejében egy középponti, aránylag legnagyobb faedény van. Az összes endodermisz vagy Ití sejtbl való (km).
A A
kéreg vagy 6 sejtsorból van alakulva.
Smilacitia slellata. 6-sugarú.
A A
faedények méretei: 40/i bélsejtek
— 3-5í<.
nagyon vastagfalúak, aprók.
Polygonatntn mitJtiflorum. Gsugarú.
A A
> — 3'6
faedények méretei: 42
ft
középhenger átmérje 90/<,
esetben (arány körülbelül Polygonalii in
=5
:
jK.
kéreg
a
sugara
egy
adott
volt
egy
adott
264// volt
egy
adott
/<
11).
officiiiaJc.
— 4-2
A
faedények méretei:
A
középhenger átmérje 150//, a kéreg sugara
esetben (arány
volt
180
48|ii
körülbell = 5
:
,í<.
180,a
6).
Több mint 10-sugarú. faedények méretei: 60|(i J> — 6 u >. a kéreg sugara középhenger átmérje 180
Polygonatitin lalifoUum.
A A
jit,
esetben (arány körülbelül ^^ 5
Polygonaiiun
A hetk,
és
9).
irrlicillaliiiii.
faedények méretei:
Ez adatok
:
alapján
az esetben, ha
a
az
36/t>— 2-4//. megnevezett
fajok
csoport
illet
egymástól
(Coiivallarieac,
megkülönböztetParideac,
Poly-
gonateae) általános anatómiai szerkezetérl képet alkottunk magunknak, egye-
nesen meg
is
határozhatók.
Az
illet
csoport általános
anatómiai
szerkezeté-
nek ismerete nélkül azonban a fajok az alattuk közölt adatokból nem határozhatók meg, mert esetleg összctéveszthetnk más növényekkel, melyek ide
sem
tartoznak.
Rendszertani szempontból,
—
mint láttuk,
—
az
Eng
1
e r-féle
rendszerben megkülönböztetett csoportok és génuszok anatómiailag
természetes is
egészen
A POLVÜONATUM ÉS V'KLE KOKON XÖVÉNYEK RENDSZIiKTANI ANATüiMIÁJA. jogosultak. Befejezésül a vázoltak alapján
meg
59
a phylogeniai és az ökológiai
eredmények, illetleg következtetések összegezhetk. Phylogeniai
szempontból
természetesnek
hogy
találhatjuk,
levélben
az egyenesfalú epidermisz-sejt a hullámos vagy zegzugos oldalfalú epidermisz-
szemben, a többihez nagyság tekintetében egyenl zárósejt
sejttel
feltn
reteivel
a kis mé-
szemben, a szabályos elrendezés epidermisz sejtek és
zárósejttel
lélegznyilások a szabálytalan elrendezésekkel szemben, a gyökérben a tekin
kifejldés
télyes
szerkezet
bél
fejldési állapotot jelez
bél
összetettebb
kezdetlegesebb
A
tekintendk. Tiipislra
tekinthetk. Ennek
Convallarieae
míg a Parideae és különösen
Tlieropogon^ valamint a
Polygonalcae
a
között az, hogy a
szerkezetében és ontogeniai fejldésében a
kezdettl
közalaposan
végig
legegyszerbbek, Conval-
a
;
fejldésük
Polygonateae
a
a
legfiatalabb.
növény morfológiai
Convallarieae a
terjednek,
pedig
belül
a Parideae és különösen a J-'olygonateae a legelrehaladottabbak larieae
leg-
phylogeniai-
a
Convallarieae-oio^ovion
Ezt az eredményt támogatja egyebek
alapján
phylogcniailag
a
fleg az Aspidislru génusz a
és
dom-
különös kifejldése, a sok edénynyaláb
újabb szerzeményeknek
fiatalabbaknak
lag
az
szemben
a szrképletek megjelenése, a csücskösen vagy a
;
a három szóban forgó csoport közül a régibb volna,
edénynyaláb
elnyomó edénynyalábokkal
borúan kiemelked epidermisz-sejtek, a a férben mind
gyönge
aránylag
az
és
a bélszövetet
;
els szakában szintén közalaposan, késbben azonban sympodiumosan terjeda Convallarieae lomblevelei mind tlevelek, a Parideae és Polygonateae
nek
;
késbben azonban
lombleveles fejldésük els szakaszában szinten tlevelek, a mikor
szárlevelek,
számuk
A
tetemesen gyarapodik.
is
Convallarieae cso-
portján belül pedig a Theropogon kiváló keskeny leveleivel, a
lönösen
az
típustól.
Úgyszintén
Aspidislra
sajátságos
virágszerkezetével
Polygonahun
a
aránylag fiatalabbnak látszik,
laltiin
tér
Tupistra
génuszon belül a Polygonatiiin
még pedig
verlicil-
anatómiailag fleg epidermisze
alapján és ezzel visszhangban morfológiailag fleg keskeny, örvben álló
A
fogva.
leinél
Polygonaliiin uiultifloruni
P.
officináié
például
crsebb
P.
latifoliiiin
végül
sajátságos
Ezzel vág az, hogy a
látszik.
termhelyéhez,
fleg a P.
és
A
négy
geniai
nak
mechanikai
azaz
latifoliuin
említett
haladó
üde
folytatólagos
szöveteinél
alapján
leve-
legegyszerbb,
a
fiatalabbnak,
a
még újabb fcjldésnek
az összes Polygonateae kedvelt
iniillijlonnn
félig-meddig
a
fogva
lomberdhöz legjobban kötve
Polygonatinn-ía.]
sort,
anatómiailag
epidermisze /'.
kü-
és
egyszerbb
az
el
van, a
formácziókba
xerophil
nem
természetesen
/''.
officináié
átmennek.
is
egyenes
alkot
phylo-
valamint a Convallarieae-Parideae-Polygonateae sem alkot-
Téves
lánczolatot.
egyebek
volna
gyökér
a
között
fa-
edényeinek méretei alapján a négy említett /\)lygonatum-í&]i eme méreteknek
megfelelen egy haladó sorba helyezni. Több ban valószín, hogy eltt többi
—
faj
a
—
-
Polygoiiatuin
csak
a
;
körülbelül
innen ágazott
vckonyabbfalú faedényekkel, másrészt a a fokozatosan vastagabb faedényekkel.
/-•.
el
kombinácziója alapján azon-
lev
rendelkezésre
innllifloniin
kifejldésére nézve
jel
négy
kiinduló
egyrészt a
officin.de
és
fajt
tartva
pontja /-'.
szem
lehetett
verlicillatinn
majd a
;i
a
P. latifoliuin
JEN
BERXÁTSKY
60 Ökológiailag különösen
feltn
Parideae
a
zsenge
szervezete,
epidcrmisz-sejtfalaik, a gyönge elfásodás, a mellett elég tág faedényeik.
gyönyören vág árnyéknyújtó, leae
hogy szárazságot nem trnek, levegj formácziókhoz vannak
azzal,
nyugodt
rendkívül nagy,
közül a Strcplopiis
bizonyos
kiemelked
tekintetben
határozott
mesophil,
A
Polygona-
kötve.
vékonyfalú
de
epidermisz-sejtjeivel
levélben a mechanikai szövet hiányával arra utal, hogy állandó talajhoz és páratelt
nyújtó
leveghöz van
meg leginkább
közül melyik közelíti
Hogy
kötve.
nedvességet
a PoJygonalniii-fd}ok
xerophil jelleget
a
a
vízszövetével,
tekintélyes
zárósejtjeivcl,
vékony Mindez
melyik
és
távozik
ettl leginkább, és hogy az idevágó anatómiai adatok a növényföldrajziakkal
vágnak, már szóba került.
falú riak.
A
Convallaríeac általában vastagfalú sejtekbl való
mind az epidermisz, mind az alapszövetek szívós, vastagsejtekbl vannak alakulva, és specziális mechanikai szövetek is gyako-
szövetekkel
tnnek
fel
Mindezzel vág
;
az,
hogy
szervük, a levél, sokkal
áthasonító
földfeletti
több ideig marad meg, állandóbb, mint a Parideae és részben a Polygonaieae-
st
csoportban,
könnyebben ben van
sokszor örökzöld
tartható
e
;
hogy közülük az Aspidistra
és
elalior leg-
szobában tenyésztett növény gyanánt, ez összefüggés-
el
szívós anatómiai szerkezetével.
faj
Simonkai Lajos: Fiume
környékének
és
télszaki
tenyészete.*
A
10ü4-ik
folyó
ségen dívó
ményem czímében áramlatok
jelzett
meglehetsen
ellen
részben
zöldéi,
virít
is,
annak
területen,
az
vagy
mely
a
—
pedig
a
ott
terméseket
hogy
évszakban
Fiume
—
meg-
elevenen
is
st éppen
fejleszt,
is
és
környékének növényvilága, ebben a
kellemes
sok
szórakozást
mert
nyújt,
szakban
téli
(»téli
növényvilág
c
Mediterrán-Tengerben van kifejldve, vagy pedig annak éghajlati tása alatt van
;
másrészt
azért
növényvilágát, úgy földrajzi, két
is,
mint
javá-
nagy nórabirodalom határára
egymásnak
beilleszteni,
Egyike
nyújt
borealis
mikrotherm flórahirodaJom, a mely
itt
és középhegytáji
téli
valamint
találkozót.
itt
növényzetével szerepel
az ;
fvészeti
saison«-
egyrészt
enyhít
mert a növényföldrajz kénytelen éghajlati,
vidéke
táji
leveg-
érlel.
ban)
ból,
közle-
e
hideg
közben
üdülésem téli
Földkerek-
éjszaki át,
az északi
egyes,
helyein
védett
figyeljem azt a növénytenyészetet,
ban
éppen
év januáriusában, tehát
derekán, alkalmam nyílt arra három héten
tél
e
c
vidék
szempontok-
melyeknek három
a
a
ha-
flóra-
nórabirodalmaknak,
a
Karszt-flóravidéke domb-
másika
e
nórabirodalmak-
nak, a mediterran-oriensi flórabirodalom, a melynek a Quarucro-flóravidékébe,
valamint
kozunk *
a
Dahnát-flóravidékébe
sok
tartozó
képviseljével
télen
is
talál-
itt.
Elterjesztette
évi februárius
Kümmerlc
J.
15
é
10-ikén tartott (100-adik) ülésén.
1
;i
ii
növénytani
szakosztálynak 1904.
FIUME KS KÖRNVKKE TÉLSZAKI TENYÉSZETE.
meg legelbb
Figyeljük
61
a Mediterrán Tenger Quarnero-jának tengeri növény-
Tengeri füveket és tengeri moszatokat keres a botanikus az Óczeánban,
zetét.
úgy szabad szemmel. Tengeri füvek
vagy nem
látta,
két
sikerült
lielyt
Ouarnero-ban
a
rétségeit
csekély
temi hallgatóimnak,
meg R
o g g e n d o
bemutatnom. Észrevenni
vizébe mélyre beláthatunk
a tenger sekélyeinek fenekét,
nem
de
;
a mart szirtjein
de
tehetetlenül,
csak
át,
botanizáló
és
Nándor
r f f
egye-
zúgva,
csendes tenger meg-
és
midn
észrevenni akkor, a köveivel
rohamba
varják a sirocco-tól fékevesztetten milliónyi
ám
tükr
lehet
fövenyével,
iszapjával,
hosszán
csekély rétségeket csak akkor
e
a mikor szélcsend van, a mikor a sima
lehet, tisztult
nem
vagy
botanikus
évek
is,
megpillantanom,
tengerif-rétséget
Smoquina Antal
társaimnak,
ekkorig
Nekem
közzé megfigyelését.
tette
indított,
szétfrecscsenve
együtt
felka-
tajtékzó
fodrú,
és
tengerbe
a
visszahanyatló, látótehetségünket megzavaró tengerhullámok.
Abbázia réve fövenyes iszapos tengerfenekén a Zostera
meg már
ségét figyeltem
meg
1—3 az
az
A
Zurkovo
a
mellett
majd
;
medHerranea közönséges
lehetett
látni.
Lantom-,
és
moszatokat,
ezrivel,
Padina
t
is.
alul itt
zöld paszta alatt meglep a fekete
e
Sherardi
tömeges
(Kiilz.J-ntk
tér-
Lithotliamnion-okat és Corallinakat (Korall-
De a Mediterrán-Tengerre jellemz Padina pavonia
nem
télszakán
Gaillon,
a tengerhullámaitól
sok
öble
nyáron
martokon,
a
hol
köves-törmelékes
tor-
a
deczemberében
év
Acetabitlaria
különben
közöttük
moszatokat,
ellankadt
kidobott
Ezeket fképpen az 1903.
itt
azokon
láttam
martoknak
megfordultam. Láttam azonban e laszain
azon
zöldéinek
mélyebb helyeirl felbolygatott köveken
tenger
Cys/osjyra-kat, Lilhopliylluni-okat, is
seregszámra
mart-szirteken
moszatok egyik fajának, a Fncus
moszatokat)
rét-
fekv
között
csak a tenger martjának sziklás szegé-
itt,
Ulva-k vagyis a tcngerisaláták
foglalása.
L.
in.irina
Lovrána
áradás színtájától kezdve, az apadás színtájáig és
méternyi tengeri mélységig.
tengeri
és
figyelmemet.
Tengeri moszatok rétségeit lyén láttam,
Vepnnácz
a
;
fövenyes öblében pedig a Zostera nana Roth rétsége
Icsicsi-nek egyik védett
ragadta
több ízben
dúló
vad
sirocco
tengerhullámai vetették partra.
Másodsorban tekintsük meg a Ouarnero
szárazulat!, helyesebben
mondva
csak földségi télszaki tenyészetét.
E vidék
elevenen zöldel
itthonos,
földségi,
kevés fajból illesztdnék
össze,
mert
itt
hogy vannak az Adria délibb mellékein; ellen
védett,
alkalmas tengerparti és
nem termesztenének cserjefát lis
L.)
és
és
itt
egyébféle
illatos
érett,
L.)
fekete
bimbókat fejleszt
megrakva a cziprusfák (('upressus
Lawsoniana Murr.),
a
cserjefás
itt
ültetvényeket,
a
babéris
örökzöld
idehonosított
találunk
ágakat
aránylag
befolyásolta hajlásokban,
tenger párái
helyt
vSok
fákat.
a
vidékrl
délibb
olajfa (Olea europaea
ban megízlelhetjük az pedig
sok,
növényzete
téli
még nincsenek makkiák, mint a nem sok fajból, ha a bóra hidege
és
melyekben
oliva-termést
gyjthetünk.
horizontalis
Thiiya k (Tiiuya
Mill
;
cserjét,
habérfa (Laurus nobi-
C.
;
januárius-
babérfákról
a
Tobozokkal fastigiata
occidentalis
L
;
vannak
DC
;
C.
Th. rien-
SIMON KAT I.AJOS
G2
L
talis
Th. plicata Don.), a melyek
;
növeszt
termet,
hatalmas
a
;
sötétfeny (Pinus
de délvidéki
kiálló,
szok (Cédrus cédrus [L.] Torr.)
a Seqiioia gigantea
;
sempervirens (Lamb.),
Cunninghamia
a
elegáns
Cr.
nica (L.) és
Veitch.
:
ködhetünk
itt
A
nianintfeny
a
sinensis R.
Br.
Seqnoia
a Cryptomeria japo-
;
más
tartozó sok
decur-
(L.
a
;
is
czédni-
a
stb.
cserjén
gyönyör-
is
derekán. Ilyenek például a CepJuiJotaxus ok, a Tliuyopsis doJo-
tél
és a Torreya calfornica Torr.
hnita Sieb-Zííce.
fák
az Abies eephaíonicd Link.
Az örökzöld feny-félék csoportjába
fagyot
a
és
L.),
törzset
aleppói-fenyö
a Libocedriis-ok
;
vagyis
Torr.,
az
így
Hatalmas
Poir).
atlantica Manetti)
C.
;
laricio
magas
méter
sínyl fenyk,
halepensis Mill.), a mandola feny (Pinus pinea
(Pinus
rens
4—5
némelyike
fagyot
feltn
Cycas-ok közül
cserjéi.
15 méternyi magas, hengeres szárán
az
srn
cscsán pedig üstökösen elhelyezett level, Cycas revotuta. A pálmák közül meglepbb a keletindiai Plioenix silvestris Roxb., mint az afrikai de legmeglepbb a ChamaePhoenix dactylifera L. vagyis »Datolyapálma«
levélheges,
;
rops
rokon
A. -vei
Iminilis
együtt
azzal
és
levélüstöke
a
termesztett,
tekintélyes termet,
pálmatörzs,
vagyis csúcsrügye felé vastagodó
levélüstö-
kében félméteres, súlyos, terebélyes, lekonyuló, érett fekete termések százaival berakott termés-bugáj és China-Japán vidékérl ered Tracliycarptis excelsa (Thiinb.).
Feltnk
a tüskés Pyracantlia pyracautlia (L.) borsónyi, piros termései,
zöld levelei társaságában.
itt-ott
Hatalmas
bvelked
fekete termésekkel
és
termés-bugája van
itt
ilyen-
nev, nyáron illatos virágzatoktól díszl piros kérg Arbntus andrachne L. termései
kor a Viburnum odoratissimuni Ker.
kányafá-nak
illatos
még
Ellenben a
is.
éretlenül csüngtek alá terrnésbugájukban
;
a valódi knkojszafának, vagyis
az Arbntus iinedo L.-nek pedig e vidéken termését se lehetett látnom.
Nem
is
virít
kukojszafa januárius
a
itt
egyaránt ott Dél-Dalmácziában
terem
is
zöld,
tenyésztett fásnövények,
virítottak.
Ilyenek voltak
rozmár in (Rosmarinus semperflorens
Loisel.)
virágdíszével
az
;
hasonló virágaival
a
;
ív
hatalmas
vértezett,
tél
striatum
az
derekán
az
virágzó
is
Viburnum
gindárhajtásokat
pompásan
is
Lk.)
az illatos
;
folytonvirít rúzsa
illatos
Dicks.
a folyton virágzó
;
januáriusában
vesszsfázmin (Jasminum
a
;
1104.
úgy a mint virít és itt is némely örök-
mimóza (Acacia dealbata
L.),
officinalis
Abntilon
japonica [Thunb.])
melyek
a
az illatos
:
derekán,
de azért vannak
;
piros
csüng
(V.
fejleszt
tinus
L.)
csenghöz
és
Nippon-naspolya
(Eriobotrya
horgasán
a
;
lián-ezüslfa^
(Rosa sárga
az
fruticans L.)
vagyis
az
Elaeagnus-ferrnginea Richs. (E. rellexa Hort.).
Nem
azonban
virítottak ;
rakott,
magvú
piros
;
C.
aufantium
L.],
laurocerasus L.)
;
grandiflora L.
a piros
;
Pittospornni
:
kifejld és felpattant termésekkel telenipponi kecskerágó (Evonymus japonicus Thunb.), a
gránátalma (Punica granatum (L.)
tömegesen, széltében tenyésztett
a
a 4 méter magasra
lobira (Thbg.)
L.)
;
is
a czilromfák [Citrus trifoliata
a mirtuszok,
a piros
magvaikat
mutogató
termés Aucuba
L
;
C.
limonum
Oleander, a cseresznyebabér (Prunus
az
:
Magnólia ferruginea
és
M.
a jeneszter (Spartium junceum L.)
;
FIUME KS KORNYÉKE TKLSZAKl TENYÉSZETE. a Japánból való Lonicer-cserjc (Lonicora japcnica
más örökzöld
sem, meg
L.
lerntis
még
sok,
sok ala-
(Spiraca
örökzöld, liánszeríi
itt
—
Thunb.),
a javában bimbózó Rhamniis
kanloni-bajnóczfa
a
mellékelem még az
és
cantoncnisis
Passijloni cocridea-i
Ide
í.our.).
a melyen
is,
apró czitromhoz hasonló veresl termés csüngött.
sok,
Nem-fás tenyésztett növények
is
nagylevel
és
Ilyenek voltak
major L.) az piros
a
:
élénkkék virágaival;
fehér
és
a
;
linum petroselinum
term
(Daucus carota
semperflorcns
Iberis
;
sárga
L.)
chciri
ernys
sárgásan-zöld
[L.J)
keiii-iiinrok
az
;
rózsaszín virágdíszben
faja
a szabadban, télidszakán.
itt
hatalmas indákat hajtó törvény (Vinca
(Cheiranthus
fajtlinka
Pt'largoniitiii-ok több
virítottak
pompás-szegf (Dianthus caryophyllus
a.
virágokkal
teljesedett
virágokkal
fehér
is
—
tenyésztett növény,
63
L.)
sátorozó
virágokkal
;
a
a herti-petrezselyem (Petrose-
vadon
virágzatokkal, valamint a
terméses ernyi
L.),
L.
apróbb
mellett
és
fehérl virágzatokkal. Kétnyári növények
nálunk Budapesten
st hogy húsos alkalmas módon Ellenben és
gyökereik télen
nem
virítanak,
a kerti-petrezselyem
és
egészen
érlel,
is
nem
harmadik
élete
zöldéinek
is
ne fagyjanak, azokat szszel
ki
homok
vagy pedig a pinczékben
elvermeljük,
a kerli-inurok
itt
termést
a krrU-iniirok és a heiii-pelrezscJveiit, akárcsak
is
itt
de nálunk azok
;
évi
zölden
is
télen,
kiássuk
közé
és
rejtjük.
st
áttelel,
virít
tavaszáig
—
a
valamint
az
önként (spontán)
mikor
azután
kimerülve, száradtan kidl.
Feltn
vidéken
e
úgy
itthonos
egynyaras,
Az
Lamiiim macidatir.n
igazi
mint ével dudva. Hosszabb
enyhébb
éghajlat,
tenyésztett,
/..,
életet
derekán
tél
itt
nyújt
kertekben
a
ott
mikrotherm éghajlatunk
a
st ével dudvás
kétnyaras,
és
szabadban,
a
virított,
dudváknak
mint
Azokban a konyhakertekben,
alatt.
viselkedése.
bven
elég
is
egynyaras
az
itt
növényfajok
a
mi
is
fkincse az a kétnyári fejetlen-káposzta (Brassica acephala [DC.]), a mely a köznépnek
megbecsülhetetlen
méteres zöld kórója tetején.
dorongos
st
gyomok
a virágzásba
pl.
a virító
|L.|);
nyári-szélfíi
Hozzájuk
társult
lanceolatum L.
ceri'ai ia
a
|I^.|). :
is,
magasra
vele
együtt.
induló csorbókák
is
terméstérlel
és
kcrtszélen
a
szintén
a
ezek
után
e
növesztvén
:
;
(Sonchus asper
(L.|)
1
itt itt
—2
hengereszöldéi,
növény-
Sonchus
Mercurialis anntia L. vagyis az egy-
Brassica
virító
itt,
hanem
konyhakerti
Ilyen
a mely szintén egynyári.
/..,
kétnyaras és most
Picris spinnlosa Bért.
Áttérek
levélzet
zöld
ép
is
ez a fejetlen káposzta zöldéi
méternyi
2
télen
még terméses Euphorbia peptus
a
:
eledele,
Nemcsak
sok más gyomnövény
virít
laevis
csaknem
szárát
téli
az
borealis-
melyeknek
a
—
is
(DC.)
W.
Scabiosa agrestis
vidék szárazulata
téli
bogács
virító
acephala
:
(Cirsium
Peiicedaiiiiiii
K.
évadjának nem
virító,
de
elevenen díszl, önkéntes jellemz növényzetének a bemutatására. Erdn-bokron
kapaszkodik vialián
volt,
tott
A
de
felfonódó
ritka
fel
itt
(Smila.x)
iielyt
a
tele
mindenfelé az a tüskés, örökzöld iszalag, a melynek tukneve. volt
A
etruszk-cserje találni
a
péra (Ruscus aeuleatus
tavalyi
piros
(Lonicera
vándor-búzcrt
etrusca
Santi)
(Rubia pcregrina
már
elvirí-
még közönségesebb
nála.
L.),
termésekkel,
a
mely
helyt
ritka L.)
;
itt
de
még
található
;
ritkábban
SIMONKAI LAJOS
64 januárius derekán
találni, a
meg
spinulosus-t,
itt
a virágban
már bimbózószárba hajtó Hst- féle Acanihns megjelen HeUeborns laxns Hst, a télen is
is
zöld level Jiíinyor-t. Zöldéi,
de
acutifoUus L.
és
Schreb.)
nem
januáriusban erds cserjés helyeken az Asparagus
virít itt
az Asparagus scaber Briqii., a kegyetlen szecíer (Ruhus sanctus
az örökzöld-rózsa (Rosa sempervirens L.)
;
(Paliurus paliurus télen
[L.])
communis
(Juniperus
borókák
L.)
érleli
terméseit
is.
Ezért
a Juniperus communis L. félvér-cserjékre
is
a Veprinácz- felé
felett,
cserjéj erdben, a
és
helyenként, így
nem
helyeken
ilyen
ez
itt
együtt
sok virít,
csodálandó, hogy egyes alkalmas helyeken
és Juniperus oxycedrus L.
vezet
mút
mint
ekkorig
Veprinácz
és
es
közé
bizonyosan
communis-oxycedrus M.
a Juniperus
találtam Abbázia
ekkorig csak egyhelyt
át
a
közboróka
a
itt
másrészt pedig elegyesen terem
;
bukkanunk. Ezt
kerülnek
elénk
Meg van
délibb alakokba hajlik
itt
oxycedrus L. -vei, a melylyel
helyt a Juniperus
együtt
de
;
lombtalan, de
télen
mindenütt
(Juniperus-ok).
MB.-ha
a Juniperus oblonga
pl.
erdn-cserjésen
végül
;
level
szúrós
is
a
;
kapaszkodó szárnyas-benge
azért termésekkel telerakott és tövises ágaival belénk
félvért
a Vrutki patak
között,
közelében egy olyan sajátosan kevert fajú
még nem
az erddarab
Félig örökzöld
láttam.
lombú
félig
pedig tél-szakán lombtalan
fákból és cserjékbl. Örökzöldek voltak az olajfák,
immár százados törzsükkel
fákból és cserjékbl
és koronájukkal J.
communis, a
oxycedrus és a közöttük szülemlett
így a
Juniperus communis-
ki
írtam be
másrészt ez az
a Juniperus-ok,
félvér,
azt a nevét, a melyet a helyszínen lev megjegyzkönyvembe a Juniperus abbaziensis M. erddarab fiatalabb és lombtalan tölgyek-hi (Ouercus
mondjuk
figyelés alkalmával Állott
;
mint örökzöldek
hozzájuk társultak
;
J.
oxycedrus, vagy
ez
állott
:
lanuginosa Thuill.), a melyek derekát és sudarát hatalmas borostyánok (Hedera helix
L.)
meg;
örökzöld lombja eleveníté
Ornus-ok keverékébl, a mely utóbbiak
és
el
látta
némi zöld
azután szintén
lombtalan Ostrya-k
Rubus sanctus Schreb.
a
alja-fáját
díszszel.
Ebben az elegyes erdrészletben feltnt elttem az a Juniperus abbaziensis, mert éppen egy Juniperus communis L. és egy másik Juniperus oxycedrus L. között emelte fel kúpos termet, termésekkel nagyon bven megrakott cserjeszárát.
Kúpos termete
és
éretlen
Juniperus communiséhoz;
nagyobbak
is
pedig
cedrus L.-nek
veresek voltak.
termete
nagyobb fényes
már
hasonlók érett
voltak
termései
A
mellette
így
pl.
piros golyók gyanánt díszlettek
;
érett
a
téli
érlelte
enyhe
és itt
es
a
mellette
álló
déli
már
Polypodium serratum
terméseit.
A
zuzmók
is
pedig felduzzasztottá telepeiket
oxy-
termései pedig jóval
rajta. iránj'^ítván,
hogy a páfrányok között is sok érdekes déli növény az Aspidium angulare Kit., az Asplenium onopteris
Scolopendrium
moha
a
a melyek elször
másoldalt álló Juniperus
kisebb és boglyasabb volt
Figyelmemet a magvatlan növényekre csak késbb taltam,
is,
mint a közboróka borsszemnyi fekete termései, másrészt
voltak,
fénytelenül
termései
de voltak
Willd. tele
meg
azt
zöldéi
itt
tapasztélen,
a
Ceterach,
Sok érdekes
délvidéki
L.,
voltak apothecium okkal, terméstartóikat egyaránt.
SZLu IJSZTHARMATBETEGSKGÉRL.
VIZSGÁLATOK A
Istvánffi Gyula: Vizsgálatok
szl
a
lisztharmat-
betegségérl.* (3 eredeti rajzzal.)
A
szlseink rendes vendége.
lisztharmat
Kitelel termlcsteit (perithe-
cimait) azonban még nem találtuk meg. Kérdés újul
meg, hogyan húzza
a telet
ki
Régi tapasztalat, hogy ugyanazokon a
továbbá
léphet,
szlsökben
beecsetelt
metszés
kísérleteimbl
tavaszi metszésben
nyok
a korai
tkéken
hogy
kitnt,
nem
tavaszszal
szlk
után a
a
betegek
egyik évrl a másikra
télen
újul meg,
védekez
át
és azt
tudjuk,
is
—
lesznek,
különben
föl-
szerekkel
hogy szi míg a
—
mentesek maradnak,
lisztharmattól
részesültek
hogy honnan, mibl
tehát,
?
azonos viszo-
között.
Mindez arra szervei
hogy az szi metszés következtében
utal,
eltávolíttattak,
vagy hogy a
védekezés révén
téli
a lisztharmat telel
elpusztíttattak.
Gyakorlalilag tehát a leglényegesebb kérdések közé tartozik a lisztharmat kutatása.
kitelelésének
a
kezhessünk
ellene.
fészkét kell
Igazi
Sokan foglalkoztak
megtalálni,
nehéz
e
hogy
gyökeresen véde-
kérdéssel
és
a
legellentéte-
évi
idtartamra
sebb nézetek jutottak kifejezésre. Kapcsolatosan a liszlharmat ellen való sorozatos, több berendezett kísérleteimmel,
A
következkben
a kérdést
ezt
vizsgálat alá vettem.
is
tehát a lisztharmat kitelelésére és azután a védekezésre
fogok kiterjeszkedni.
De Bary
a konidiumok a hajtások hónaljában, vagy a rügyek
szerint
pikkelyei között telelnek
\M
a
1
a
szerint
deczember végéig myceliumot s'isoler
germer
et
talált
a tavaszi
és
i
comme
Wortmann** hozta,
lelet,
les
a
még
pikkelyei
épeknek darabra
conidies
fertz góczokat
fáradságnak ellenére, a
1
között
»Ces
tagolódott. ;
telel
ki.
Novembertl
lisztharmat-konidiumokat
látszó
a
nem
tüzetesen
tke
leírta.
W
rt
riigyeinek föliiletén
kérgébe
is
conidies.«
sznyegre
Részletesen ismertettem
m an n
azt
hogy a
hiszi,
vagy belsejében húzza
ki a
Azonban a ráfordított rügyekben, sem más részében
behúzódik.
sem
tudta kimutatni
és
peuvent
fragments
ce sönt de vraies
közleményben.***
myceliuma a szölü
esetleg
és
a
a lisztharmat kitelelésének a kérdését újból
vizsgálatait egy összefoglaló
lisztharmat
rügyek
a
V
számos
mely
is,
ki.
is
a
szlnek. *
Eladta
tartott (lOO-adik)
a
szerz a
növén3'tani szakosztálynak
1904.
évi
10-ikén
februárius
ülésén.
Wortmann
** J. Beobachtungen über das .'\uftreten von Oídiuni Tuckeri, sowie einige Vorschlage zur Bekainpfung dieses Pilzes. Weinbau und Weinhandel.
—
XVIII. 1900. Nr. 4., 5., 6. 25—20., 41—42., 51. old. *** Istvánffi Gy. A lisztharmat. Borászati
—
274-278.
Lapok. XXXIIL 1901.
old.
Növénytani Közlemények. 1904.
111.
kötet,
1—2.
füzet.
5
12. sz.
ISTVÁNFFI GYITLA
66
Behrens* kitelelnie,
vagy
m
bevonás
lisztes
a n n föltevését
nemü
telelne
valószínnek
is
App
e 1,**
részét
sem
különben
tartja.
nem
Wo
szlnek.
részein a
r t-
csak általánosságban
végezett.
a ki legújabban foglalkozott a tárgygyal, a rügyekben seiiimilelte
»Aber ebensowenig wie Wortmann, gelungen, in den Knospen irgend-
az élsködnél!.
Untersuchungen
es mir trotz vielen
ist
;
vesszn vagy más
a
vizsgálatokat
a kérdést,
érinti
hogy a lisztharmatnak ugyanolyan alakban kell tehát mint pókhálószer át tenyészik
azt tartja,
mint a milyen alakban nyáron
welche Theile des Pilzes zu finden.« A p p e 1 azonban növényházi szltkén februáriusban a tavaly nagyon
tke
lisztharmatos
Ezekbl
tek.
hajtásain mycelium-szálakat
talált,
melyek sok szívót
tkéken
a szabadban tenyész
tavalyi mycelium-szálaktól
megállapította,
is
ered,
hogy az
mert ezekbl új
visel-
Májusban azután
a mycelium-szálakból megújult a lisztharmat.
fertzés az öreg
új
szálak sarjadzanak.
Összefoglalva tehát a kérdés mai állapotát, látjuk, hogy a rügyekben való
—
elfordulás, melyre
V
mann
egyáltalában a rügyekben
és
matnak hogy
:
Appel
—
i
a
1
a súlyt
vet
Wo
bizonyítva, st hogy még nyomát sem lelték a
nincsen
r t-
liszthar-
továbbá hogy a konidiumok megmaradása sincsen bizonyítva, és a lisztharmat megújitló myceliumáról nem bizonyította be, hogy
Appel
nem
az csakugyan tavalyi eredet, mert télen át többrendbeli hézag van a vizsgálatokban,
vagyunk kellképpen tájékozva a e
szl
1.
van-e a
2.
található-e a
tehát
közlése
a
úgy tehetjük
véde-
(praeventiv)
vesszn, leveleken vagy más részein a
még
kell
a kérdéseket
föl
állapota,
jegyeznem,
november U-én
szlnek
a
liszt-
és
megújulhat-e ezek révén a betegség
1903.
megelz
helyes
telel rügyeiben lisztharmat, továbbá
harmat valamely fejldési 3.
még mindig nem
szerint
probléma megoldása révén állapítható meg.
Legegyszerbben
Meg
Szóval
kutatta elfordulását.
id
kitelelésrl.
Ez pedig lényeges dolog, mert kezés csakis
és ez
hogy
adatott
ki.
A
?
elleges
p p e l-nek említett rövid
Éppen egy hónappal késbben,
mint a hogy a kitelelés kérdésének vizsgálatát, a
Wo
r t
m
tehát
a n n-féle vizsgálatok
utánadolgozása czéljából megkezdettem.
Ugyanis
a
lisztharmatnak a rügyben való telelését
got.
A
lisztharmattól
ellepett
is
még
—
a leveleket
nagyon is
hvös ess id
élénken
ellepte.
1903.
Zöld-Sylvani kési hajtások rügyeibl több százat,
azonnal a helyszínén fixáló folyadékban raktam
Október 11-ikén a
vizsgálandó,
szlsében gyjtöttem anya-
október 11-ikén a gödölli koronauradalom besnyi
szaporodott,
Ezek valósággal
el.
ellenére a lisztharmat,
nemcsak a szrösek voltak, és
—
késbb hanem mereved
mint
hajtásokat,
a fölfelé
konidium-tartók sertéitl. *
nichten? ** f.
Behrens
J.: Kann der Winterfrost die Schmarotzerpilze der Rebe verWeinbau und Weinhandel. XVII. 1899. Nr. 49. 470—471. old. Centralbl. Appel: Zur Kenntniss der Überwinterung des Oídium Tuckeri.
—
Bakteriológia, Parasitenkunde etc. Zweite Abtheilung. XI. 1903. Nr.
—
4—5. 143 — 145
old.
VIZSGÁLATOK A SZOI. I.ISZTHARMATRF.TRGSKGÉRÖL.
A tam
anyagot
fixált
celloidin-be
ágyazva,
sorozatos
67
metszetekké
dolgoz-
föl.
A hogy
folyamán a kérdés végleges eldöntését
vizsgálat
a rügyekben
találhatok-e
Mert csakis ilyen esetek
szívókkal begyökerezve.
Valószín ugyanis,
vételre.
irodalomban
hogy
adatok
elszórt
rügyekbe metszéskor
attól tettem
függvé,
lisztharmat myceliumot vagy konidium-tartókat
igényt a számba-
tarthatnak
az
csak
a
jutott lisztharmat-
részekre vonatkoznak, és így tévedésen
alapulnak.
A
hogy a
vizsgálat azt mutatta,
mycelium araszolva
eregeti
a
szívóit
zöld hajtások felszíni brrétegébe
a
;
szí-
vók ersek, némelyek hártyája nagyon
A
megvastagodott.
fejld
rügyek
mycelium
töve
alatt
azután
átterjed
a
rügyre, fölületét benövi és némely ritka
esetben
behatol
a
Némely
rügybe.
már
készítményben ugyanis a legküls,
párás
rügy pikk elylei' elek
hogy
látható,
a
alatt
tisztán
karcsú
lisztharmat
konidiunttartót visel myceliitma szívói-
meggyökerezve
val
három
szomszédságában)
—
(némelykor
ül,
konidiumtartó
egymás
is
t-
a rügy púpjain,
pikkelylevelein.
Tehát alatti
fedpikkelyek
párás
a
belsbb, még nem párás pikkely-
levelet
megtámadja a mycelium. rügybl is metszetsorozat
is
Ebbl
a
készült,
és
rajz. Sorozatos egymásutáni hosszmetszetek lisztharmattól megtámadott rügypikkelylevélbl. (Zöld-Sylvani.) A h met-
20.
az illet megtámadott levél
szeten
egymásra következ hosszmetszetei hat készítményben láthatók,
eredeti
(c).
zetükben, tövükkel a
nve
(20.
alapjához
levélnek-hegye
a
rész megbarnult, összeszáradt.
metszetek
zatos
A
a
a
levél
soro-
fedezhet
fel.
egy-egy
5—8
A
Zeiss: IV. ocul.
.1.
meg vannak object. 90-
szeres nagyítás. Celloidinbe ágyazott h.xált
anyagból.
is
kifejldött
konidiumot
epidermis-sejttel
mycelium
több epidermis sejtbe
Az
ép
össze-
myceliumdarabjait
pikkelylevél t-részén a feketével
átvizsgálása mutatja,
tartók tövét,
A
található
volt elpará-
hegye-része
lisztharmat
jelzett epidermis-sejtek szintén
támadva.
hogy a mycelium konidium-tartókat hajtott,
viseli.
részét
még nem
megtámadott a
konidium-
jelzett
a metszeten
pikkelylevél
esett és
a mycelium, a megtámadott
el
A
sodva,
rajz).
Ennek lepte
rügy
látható és r-vel
termvége az
tartó
hely-
viselnek.
elválasztva
tehát a levélnek
töve felé
3—4 is
Tovább
vizsgálva
megtámadási
tovább terjed, és
pont
még
hatolt.
októberi anyag vizsgálatából tehát az
tnt
ki,
a) hogy a lisztharmat 5*
istvAnffi gyula
68
a csúcshajtásoknak
a kési hajtásoknak
és
némelykor, és b) hogy
Az szi (deczember
és januárius
mértékben
nagy
lisztharmattól
23.
februárius
25.,
nem
rügyeiben a lisztharmat közvetetlenül mert az szszel
boltozatosán egymásra
—
hatolhat
be,
élsköd
levén.
Azonban az tak.
rügyekben
És ez természetes,
belsbb
közé
levelek
nhet
nem
—
egy darabig,
is
keresztül,
a
alig
felületi
sok pikkelylevét viseli a jellegzö bán-
is
megsárgult, és epidermis-sejtjei megbarnul-
összeszáradt, helyenként
talmazást,
lium
ilyen telel
még
fejldik
záródó
lemezén
levelek
a
hatol
folyamán szedett hajtások
tél
volt kimutatható.
szorosan
boruló,
miután
rügyeibe
szltövekrl késbb
ellepett
a
9.)
ha
gyér mycelium,
talált
készül
kiteJeUsre
konidiumokat terem.
szaporodik,
ott
Ez arra mutat, hogy az ilyen levelek már nem látható, és alkalmasint csak
megvannak támadva, de a myce-
is
a szívók élnek a
megtámadott
sej-
tekben.
A
rügyekben
mycelium
talált
a tavaszi megújulás nincsen
mérv fertz
nagyobb
konidium-maradványok
és
ugyan
a második
vizsgálatából
Sem
a
lehetséget
csak az tnt leveleken,
száraz
korompenészek
Ellenben
tehát
góczokat létrehozni.
nem
Ezért ennek az elfordulásnak nagyobb jelentséget
A mi
alapján
de a gyér nyomok aligha képesek
kizárva,
ki,
hogy
sem
pontokon a lisztharmat
e
tkefej
a
kérgében
mennyiségben voltak
nagy
tulajdonítok.
a lombozat és a lkefej kérgének a
illeti,
nem
nem
telel
ki.
nyomait.
találtam
mindenült és a tkefej
kéreghajába meglehets mélyen hatoltak a barna hypha-szálak.
A
harmadik
mód
kitelelési
legtöbb
vizsgálata
nyújtott.
felvilágosítást
Ezért e vizsgálataim alapján a lisztharmat kitelel alakjának azokat a myceliumszálakat
melyeket a deczember 23-ikán, januárius 25-ikén
tekintem,
ruárius 9-ikén szedett, és
A
beteg fás
de ezek
középs
A
feb-
találtam mycelium-szálakat a hegyükön,
vesszkön mindenütt és
trészeikön
is
lisztharmat
myceliuma
különösen
föllelhetk.
nagyon
látható
kéregrészleteken
a betegségtl
— puszta
rozsdabarna epidermis-foltok közötti, j'akószinü
és
a szabadban, tkén telel fás hajtásokon láttam.
—
pusztított,
szemmel egészen tisztának
A
tisztán.
vörösbarna
sötét
látszó,
foltokon
kevésbé láthatók a szálak, ezek korábbi fertzéstl erednek és annyira sötétek,
hogy
A tiszta
a
nem
felületük
vizsgálható.
fakó, halavány, éretlen hajtásokon, tehát
részeken, minden
vessz
kérgének
többnyire
A
fölött
szálak
duzzad.
Hogy
és
;
hypha-k vonulnak végig. Miután
meglehetsen ezért
összeszáradnak, a cuticula
a szálak
olyanok
felülrl
nézve,
kötelek volnának kifeszítve.
általában
üresek, a szívókkal
kifeszített
rétegei
gyrdik
ránczokba
mintha árkok
irányban
fölületi
— a vörösbarna foltok közötti —
összeesettek,
szabálytalan
körvonalúak,
egynem
összefügg részletük azonban tömött,
a szívók valóban
begyökereznek a
megtámadott epidermis-sejt tartalma és
fala
is
sejtbe, az
jól
többnyire
plazmától
észlelhet, és a
megsárgult már.
Ezek a szálak a legutolsó szi fertzésbl valók, mert a konidium-alakulás
még nem
indult
meg
;
nem
volt
már
rá idejük,
beállott
a hideg
tél.
VIZSGÁLATOK A ÖZÖLÜ LISZTHARMATBETEGSÉGÉRÓL.
Tovább kutatva azután, rájöttem tagabb fás
hajtásokon
szálrészlelek
is
A
plazmától
megmaradtak,
nagy,
fleg
100— 2 OU
vastag és
ezek i-cndkivül
és
—
hogy helyenként
arra,
duzzadó
ers
szívókat
ii
a vashosszú
viselnek.
szívók sok karéjos, veséded, vagy újjalakú kinövést hajtanak, nagyon külön-
böz
alakúak, nagyok
szín, szemecskételen
A
(36X15
/t),
szál
is
és
plazmájuk fényl sárgás vagy szürkés-
egynem anyagnak
szálak helyenként nagyon
négy vagy több e
—
69
ered.
A
látszik.
bségesen jelennek meg,
és egy
szobahmérsékleten nedvesen
nagy szívóból
tartott
vesszkön
plazmadús szálrészletek felduzzadnak, éppen úgy, mint a szívók tartalma
21. rajz. Hajtásokon
(fás)
szabadban
—
(haustorium) elágazó szálak, 8.
vizet
szí
föl
compens. ocuj.
(21.
rajz).
A
a
3.
telel,
tömött plazmával
lisztharmatnak
a
telt
és
is
nagy szívóból
hajtásokon telel alakja. Zeiss
:
apochromat. object. 667-szeres nagyítás.
kérget
ellep korompenészek
pedig már néhány
nap múlva csíráznak és a konidium-képzdés megindul.
A
lisztharmatnak a sejtekbe
fúródott,
szálnélküli
rét
szívói
nagyon gyako-
szinte kitöltik, duzzadt
ezek olyan nagyok, hogy az epidermisz-sejt külsejek, tömve vannak finomabb szemecskéj, fénytör plazmával. Hogy már most e szálnélküli szívókból, meg a vastag, plazmával riak,
és hatalmas szívókkal bíró száldarabokból azt
még késbbi
J'olytatólagos
mi
lesz,
telt
hogy kihajtanak-e tavaszszal^
vizsgálataim fogják eldönteni.
ISTVÁNFFI GYULA
70
Appel
Fölemlítend most, hogy
szabadban
a
lium szálak sarjadzását, kihajlását május végén februáriusban
2—3, majd 8
és
is
hozzájuk tartozó myceliumszál
már most
Egybeillesztve
mycepedig
és a
megvastagodott. Továbbá a mycelium is
már
körülötte
a vizsgálataim révén
azok
hogy
látjuk,
a
szln
meg egymás tszomszédságában,
jelenik
fala kissé
szabályos része elhalt volt és a konidiumok
félékkel,
üvegházi
mycellum-szálakat, melyek sok szabálytalan szívót viselnek.
talált
Ezek görcsösek
szlkön
telelt
látta,
elpusztultak.
egymást. És így az
kiegészítik
Appel-
adatokat az
talált
egész
télre
ki-
terjed szakadatlan vizsgálat-sorozattal rendelkezünk.
Az
fölfedezett mycelium-szálakat megtaláltam szabad-
általa februáriusban
sztl
ban telel beteg Zöld Sylvani. Othello-hajtásokon azonban még
a plazmától duzzadó szálrészletekeí
mostanig. Kimutattam
a szívók aránytalan dús
is,
fejldését, továbbá a sejtekbe befúródott magános, de óriási szívók elfordulását.
Ezek
telel
a fás
legels
hajtásokon,
St
ezekbl
és
liszt-
tömls mycelinm-darabok alakjában
szívókkal bíró plazmadús,
fertzés.
hogy a
most már arra lehet következtetnünk,
szerint tehát
nagy
harmat
a száldarabokból
azután a tavaszi
ered
ehhez még hozzá lehet tenni
hogy valószínen a
azt,
sok sejtben elszórtan látható ers szívók külön, önállóan
megújulási góczokat
is
alkothatnak.
Appc l-nek ber
Orvosok
visszamenleg
hogy mindakettnk
azt,
és
(1903.
novem-
meg, mint hogy az szi vizsgálatot megkezdettem. Adatai révén
saját vizsgálataim
látom
közleménye éppen egy hónappal késbb
jelzett
11-ikén) jelent
És most örömmel
alapot nyernek.
is
vizsgálatai megersítik
korábbi, a
azt a
Természetvizsgálók kolozsvári vándorgylésén
eladott fejtegetéseimet, melyekkel a
téli
Magyar
szeptember)
(1903.
védekezés szük-
és tavaszi kezelés,
ségességét bizonyítottam.
A
most
eseteken
tárgyalt
más módon is kitelelhet. Ezt Párisi Tudományos Akadémia
azonban
kívül
szl
a
szintén a napokban
írtam
volt
a lisztharmat életre képes állapotban húzza ki a
februárius
25 ikén,
található.
összezsugorodott tak.
plazmadús
Hatalmas
kevés nedvességrl testét,
belsejébe
st
bogyókat,
Szobahmérsékleten
szálai
a
szálak
a
csakhamar
és
részben
A
körülntték
bogyók hajtani
hosszú
Januárius
bségben hatol-
is
fleg
kezdettek,
(30—50
részben
a
belsejébe
szálak
kihajtó
telet.
lisztharmat
a
valósággal
fölrepedt
gondoskodtunk.
is
hatoltak
is
Márton-szln
gyjtött
9-ikén
Meg-
vesszkön maradt
figyeléseim révén ugyanis arra jutottam, hogy a szabadban a
Márton-szln
közöltem a
és
29-ikén tartott ülése alkalmából.
februárius
még
lisztharmatja
le,*
ha
bentték a bogyó konidiumszer ji<),
darabokra tagolódtak, részben pedig rendes konidiumokat termettek. Figyelmet érdemel az az tövén, a mycelium-telep külön
diumokat
is
teremhet
;
itt
elször jelzend körülmény, hogy a szálak
vékony mellékágakon apró legömbölyített
sapkaalakú képzdményeket viselnek végeiken
*
G
y.
de
I
s
l
V án
koni-
továbbá az, hogy az ersen növeked^, vékony szálak
f f
i
:
(22.
rajz).
Sur l'hivernage de roidium de
Rendus de r.'\cadémie des Sciences. CXXXVIII. No. 9
ki
Vigne.
(29. février) 1904.
—
Coniptes
596— 597.
old.
VIZSGÁLATUK A SZÓLÓ LISZTIIARMATBETEGSÉGERL. Miután a Márton
szl
marad, mert letöredezvén,
munkák alkalmával részben a szlsben munka folyamán a földre, a rajta lev
a tavaszi a
lehull
lisztharmat a melegebb idjárás beálltával
hogy
a
gyümölcshússal
módon,
és
szlrészekre költözzék. Mint láttuk, magán rendelkez Márton-szln is tovább szaporodhat zöld
így alkalmasint
bevárhatja
a
azután azokra ráveti magát, és megint
22. rajz.
a
)
könnyen megújulhat. Annál inkább
mert hogy kihajtson és új szaporodó szerveket termeljen,
megújul, séges,
71
Deczember
a szál ízeldik
23. gyjtött
és
nem
szük-
a
kevés
szaprofita
hajtások megjelenését,
friss
élsköd
mikor
életmódot kezdhet.
Márton-szln (másodtermésén) megújult lisztharmat. apró konidiumokat fznek le bj az
tövén vékony oldal-ágak
;
elbbi szál folytatása, hosszabb darabokra tagolódik, a körifonódó vékony myceliumágak sapkaszer képieteket viselnek cj rendes konidiumot lefz szál. Zeiss 4. com:
;
pens. ocul. 3. apochromat. object. 333-szoros nagyítás.
Ez tehát megint egy nevezetes mozzanat
nagyon érthet magyarázatot nyújt az
áttelelés,
a
meg
lisztharmat biológiájában és a tavaszi megújulás isme-
retéhez.
Emez egymást alapján
—
a
szl
kiegészít és részben egészen új vizsgálati eredmények
lisztharmatjának
—
perithecium-ok hiányában való kitelelése,
valamint a betegség megújulására vonatkozó
hajtásokon és a Márton-szln
kitelel
és
ellentétes
tavaszszal
megállapítása révén megoldottaknak tekinthetk.
és
vitás
kihajtó
kérdések, a
téli
mycelium
ISTVÁNFFl GYULA
72
Ebbl
nagyon érdekes következtetéseket von-
a gyakorlatra vonatkozóla.L;
hatunk.
Miután a lisztharmat az szszel megjelen másodhajtásokon, éretlen
1.
hegyevesszn, meg a ban húzza
hajtások alsóbb részein
fás
a telet
ki
hajlásai a Márlon-szölövel tendök,
még ha
korlati
okokból.
mind
egyiilt
is
általában
myceliumdarabok
kivétel
nélkíil
a
is
alakjá-
megtámadoll szölö tövek
liszlharntattól
metszéshez ragaszkodik
a tavaszi
Továbbá szszcl
2.
szszel a
ezért
:
lemetszendk
etége-
és
másnem
gazda
gya-
minden szlben, a hol a lisztharmat jelenis tett számbavehet károkat, a nyilván-
még ha nem
kezett az év folyamán,
valóan bántalmazott hajtások eltávolítása és elégetése után a meghagyott hajtásokat,
ers védekez
csapokat és a tökefejet
oldatokkal kell alaposan
beecse-
telni,
hogy a lisztharmat mycelium-részletei lehetleg elpusztíttassanak.
szeríí
az újból való beecsetelés,
vez
idjárás
Ha
3.
a
metszést
tavaszi
esetén
vessztermelés érdekében
is
1—2 vessz,
mert
ajánlatos,
sem tekinthet czomb stb., ha
csap,
metszéskor
életben
myceliumdarabok
?)
veszélye
elhurczolás
a-
hogy a netalán
kezd
hajtani
gazda,
a
folytat
a
czél-
(vagy
ked-
Ez
vesszkkel
leszedett
ott
mindig
elpusztíttassanak.
való
tkén meghagyott
viszont a
kizártnak, fertzött,
maradt
hozhat
helyben
létre
új
betegségi góczokat. .
A
4.
szálvesszs, lugas, karikás
mívelés
stb.
közben
hajtások szi és a metszés után való tavaszi ecsetelése
Most, hogy a lisztharmat kitelelése
iránt
természetesen
elsrend
tájékozódtunk,
tudjuk,
hogy
mi az oka annak, hogy a legtöbb esetben a házmelléki lugas-szlben üt a
lisztharmat.
a
hogy
sített
eddig
ezt
a nedvesebb
hitték,
hajtásokon sokkal
hanem
és
az,
több maradhat
melegebb
hogy
meg
tovább fejldhetik, mint a szabad
sokkal
is
Nemcsak
itt
termhely
a hosszú
teszi
ezt,
ki
mint
metszésben része-
a telel myceliumból.
szlben,
a
feladat.
és viszont
Ez szszel tavaszszal
korábban indul meg, mert védettebb, melegebb és a lombozat révén nedvesebb
tenyész helyre teszen szert. Mintán akárhányszor innen indul ki a betegség, a házi lugas-szlnek kezelését nagyon is lelkére kötném a gazdáknak, a kertészeknek. Végül a hajtató szl- növényházak tkéinek a kezelésére nézve szintén lényeges útmutatásokat találtunk. Itt a baj megújulása szintén nagyon fenyeget, és
viszont a
nagyon kell
késbbi
nehéz. Tehát
védekezés,
a nagyon kedvez közeg-viszonyok
miatt éppen
a pnegelz védekezés gyökeres módját, a hajtás-beecsetelést
szorgalmasan gyakorohii.
Ezek után a lisztharmat fejldését a
A
tavalyi és
elz
szln
következen lehetne vázolni:
években végzett megfigyeléseimbl kitnt, hogy a
liszt-
harmat már nagyon korán jelenik meg a szlkben, de nem annyira a leveleken, mint inkább a zöld hajtásokon terjed, és különös elszeretettel húzódik a kötések alá.
Ha máshol nem
megtalálni.
jön
létre
Itt
látni,
a hajtásnak kötéstl takart részén legbiztosabban lehet
lappang tehát és innen terjed azután
a fürtök fertzése a saját tkéjén
harmat visszafelé
teszi
meg
lefelé,
tehát
telelt lisztharmattól.
tkeres. így
Öszszel a
liszt-
az utat, csúcskeres lesz a fejldése, mert a hajtások
VIZSGALATUK A bZOLU LlíJZTHARMATBETEGSÉGERUL. hegyérc húzódik, és rügyekre
ott
meg
a leveleket
músodtcnnést keresi
a
föl,
és
egyben a
magát.
ráveti
is
73
Elszórtan azután mindenütt a hajtásokon hátrahagyja niyceiiumát, mely-
nek egy része összpontosítván plazmáját a
fejld
rendkívüli arányban
telire
szívókkal szomszédos száldarabokba, kitelel a fás vesszn, és a következ
Éppen így
kihajt és új fertzést okoz.
évben
Márton-szln megmaradó mycclium
a
is
megújulhat és további fertzést idézhet el.
tavaszszal
Szaporodása tavaszszal tehát a meghagyott indul meg,
ezekrl
mértékben
nnek
rügyekbl kifejld
a
átterjed
vagy
hajtásokon
hatal hajtásokra
részeken a milyen
és
a hajtások, olyan mértékben mindinkább eltávolodik a fertzött
fészektl és a magasba
kerül,
a honnan azután
késbb megint
lefele kúszik,
mint már jeleztem. magyarázliali)
így
\V
r
t
m
a n n
elterjedése,
nem
kimutattam.
melyet
megmagyarázható
az,
léphet föl egyszerre,
van
tönkre a
tették
és
Azáltal
meglep módon. melyek
l'^sy ^
pedig,
tiszta
vagy egészen
Ott a kötés
esetleg
a
melyei
crcdclc,
hajlásokon valú nagyon korai
így a
és
góczok
ferlözö
lavas::i
hogy aránylag
permetezésektl,
a
a
IcIuU
liidoll földeríteni^
kötések alá tiszta
behúzódik,
szltökén hogyan
lappang ugyanis, védve
alatt
hajtásokon
künn
maradt
részét
azután, mikor a hajtások lombosodnak, védve a levélsátortól,
nedves közegben szaporodni kezd,
lefelé
terjed és rajta üt a fiatal fürtökön.
Ez adja magyarázatát annak a közönséges tapasztalatnak, hogy sok tke évrl
hogy a szlsben általában a többi tkéken
évre lisztharmatos lesz, annélkül,
a betegség megjelennék.
Ha azonban
az ilyen
tkék
elhanyagoltatnak,
gyanánt szerepelnek és általános, távolabbra hatnak, ez a tkéknek, illetleg a fürtöknek
is
kiinduló
fertz
fészkek
terjed megbetegedéseket okoz»idegen-infectiója«:.
Miután a zöld hajtások kezelése sok nehézséggel van összekötve, egyelre a tavaszi
megelz
védekezés terén. felé
kúszik,
hajtáskezelés a leglényegesebb
A
a lisztharmat ellen való
tkéjén
nyáron és késbb lebocsátkozik, fertzi a fürtöket
felkúszik a hajtások hegyére
denütt kitelel szerveit, a
E
teend
lisztharmat tehát vándorol a saját
mozzanatok
téli
és
a Márton
:
tavaszszal
is,
föl-
szszel pedig
szlre, hátrahagyván útjában min
myceliumot.
megállapítása,
illetleg
szerves
összefüggésbe
hozatala
révén már most kell betekintésünk lehet a lisztharmat fejldésébe, és egyúttal gyakorlati becses útmutatásokat birunk a kezelésére,
leküzdésére.
ISTVÁNFFl GYULA
74
szl
Istvánffi Gyula: A
peronosporájának kitele-
lésérl.* (3 eredeti rajzzal.
A
Plasinopara
vilicola,
illetleg a nézetek
kitelelését
a
szl
jában** a következ megjegyzés található
ldés
leírása
maradása a
után) a
Via
munká-
la ismeretes
»a fenntebbiek után«
:
(t.
i.
a
fej-
>->Plasmopara kitelelése, egyik évrl a másikra való meg-
oospórák, vagy az ével mycelium
téli
élsköd
peronospora-betegségét okozó
nagyon szétágaznak.
által
lehetséges.
»Ez a mycelium P'réchou megfigyelései szerint a levelekben lappanghat és száraz közegben megmaradhat, hogy azután tavaszszal macroconidiu-
23. rajz. Januárius 25-ikén lemetszett,
hosszmetszet
készített felületi
mycelium-hálózata.
Friss
szabadban tökén telel Zöld-Sylvani fás hajtásból epidermis, in -= Plasinopani viticoUi e
(tangentiáhs)
készítmény. Zeiss
=
;
:
III.
mint mondottuk már,
C. object. 200-szoros nagyítás.
ocul.
megkívántató
arra,
mokat teremjen. De
a
hogy a
megmaradjon, nagyon rilkán valósulnak meg, mert hogy a azt gondolja, mindig elrohadnak. C u b o n
e
majdnem
levelek
mycelium
*
a
Eladta
föltételek
i
rügyekben fejldik és
tartott (100-ik) **
a
levelekben
IchtiUott
a
szerz
itt
lappangó
életet
a növénytani szakosztálynak
folytat
tavaszig.
19ü4-ik évi februárius lÜ-ikén
ülésén.
Viala
P.
:
Les maladies de
la
Vigne. 3-e édit.
Ekkor
1803.
106-108.
old.
SZL
A a
kedvez
PEKONOSPOKÁJÁNAK KITELELÉSÉRL.
meglévén, a
teltételek
hatná az új leveleket, és
»Cuboni
hogy
ugyan,
látta
tiatal
mokat terem a rügyek pikkelyei
alatt
mel a betegség tavaszi fejldését a tetésképpen vezeti
a
létre.
Plasmopara
macroconidiu-
vilicohi
nyár végével, de nem kísérte figyelem-
liatal
hajtásokon,
és
csak következ-
így
további fejldés lehetségét.
a
le
kifejldnek és megtámad-
hajtásokon
azután új inváziót hozna
itt
75
»Cuboni adatai más megfigyelk részérl még nem A rügyekben való kitelelés lehetséges, de nem vehet
ersítve.
Végül
magán
egy
pedig
közölt:
(1889)
»Baillon
való
megfigyelést
révén
kísérletei
fölteszi,
említ,
hogy
meg-
lettek
állandónak.
melyet
B
a
i
1
o n
1
a kéreg repedéseiben
rajz. Részlet ;i Plasmopara mycelium-hálózatából, a sejtrökbe behatoló szívók (haustoriumok) hólyagszeren felduzzadtak. Zeiss 8. compens. ocul. 3. apochromat. object. 667-szoros nagyítás.
24.
;
vagy a kérgen, az oospórákat
tartalmazó
megtapadhat. Ezek az oospórák fertznék a
Behrens
Újabban (1899) zetüket
a
kitelelésre
>->Azonban és
Cu
legközelebb
n
b
*
nichten? **
jöv
.í.*
a
tavaszszal az
fejldké l«
és
c
—
A. N."*
fejezték
Plasmopara a új leveleket,
lehitlloti
leveleken
telel
még pedig legelbb a nem
pedig
végezett.
Bérlése
:
A. N.
di Patológia Vegetale.
:
Saggio
Vol. IX.
dl
una Monográfia
19Ü0, Nr.
delle
1-5. 99—101.
Peronosporacee.
old.
ki
talaj-
r e n s J. Kann dcr Winterfrost die .Schmarotzerpilze der Rehe Weinbau und Weinhandel. XVII. 1899, Nr. 49. 470—471. old.
h
né-
ki
szerint
Augusto Napóleoné Bérlése
,
spóra
a
hajtásokat— zoospóráikkal.«
Bérlése
Behrens
;
nézetéhez csatlakozik, de vizsgálatokat
i
H
hogy
bizonyos,
innen fertzi a
hoz
vonatkozólag
fiatal
vagy
hulladéka
levelek
—
ver-
Rivista
76
ISTVÁNFFl GYULA
-
lényeges kérdést illetleg kutatásaim folyamán sikerült rész-
INliután ezt a
ben nagyon
is
elüt, egészen
tényeket megállapítanom, ezeket az elsség
új
érdekében most elterjesztem.
biztosítása
Tel folyamán szedett (januárius 25), künn telel hajtásokon gyjtött
1.
némely egészen
vizsgálása közben
ép rügyek
zárt
rügynek takaró pikkelyeiben,
pedig a boUozatosan egymásru bontló, tehát a tenyészkúp
még
ben megtaláltam a Plasnwpara myceliumál. Ez a sejtek közötti
van mutatva a mycelium
ki
sének
mibl
kitelelése,
A
2.
lisztharmatos
a hajtások kérgébe, és
ott
E
szerint a
tkén
hajtások kérgében, közvetetlenül az epidermis
alatt
parenchym székhelye hálózatot alkot.
mycelium a
A
háló szemei
sejtközötti
duzzadásig
A
rökben
Zöld-Sylvani fás
elsdleges kéreg-
mycelium mint
nagyon szépen
azt
töml
5— tí-szögek
és
foglal helyet.
Szemecskés tömött plazmája több-
tömls, választófalak
a
A
falától.
9
szálak átlagosan
hogy a szálakból helyenként szívók hatolnak a
három sejtréteg
Vastagabb,
u b
n
i
-
ábrázolja a
nak
vissza (24.
levelében.
Mint
Az
rajz).
mely
ismeretes rajzával,
szl
metszeteken
vastagok,
/.i
csak
nélküli
tudjuk,
észlelt
rajz).
olyan
A
tartal-
helyeket
táplálékkeresésre
megegyeznek
esetek
Plasmopara
a
(23.
fölemésztette
mycelium-hálózat
a
megállapítható
és
találtam
falaik
sejtrétegü
két
sejtekbe
felduzzadtak, a mi talán
hólyagszeren
vagy felbomlásra vezethet
C
metsze-
fölületi
sárgásbarnás nagyszemü
látni,
visszafordított vagyis az epidermisre fektetett,
a hol a szívók
egy
fekv
parenchym-sejtek többnyire egészen üresek, a mycelium
is,
még
behúzódik
telelel
metszeteken a hálózat elrendezdése legjobban vizsgálható
mukat.
télire
a tömls szálakat, helyenként megint összezsugorodik
kitölti
és visszahúzódik a
A
myceliumnak.
a
teken, az epidermisen keresztül
is,
föltevé-
i
azután
Plasmopara
januárius 25-én leszedett, szabadban
A
az
b o n
a myceliuma.
ki
telel
közben
vizsgálása
hajtások
fás
szinten egészen új megfigyelést tettem*
simák.
Cu
azután
megújulásnak) valószínsége következik.
(a
nyire
megtigyeléssel
Ezzel az új
a pikkelylevél megsárgult összeesett szöveteit.
tehát
részfoglal
barnás szín, tömött plazmától duzzadó tömls hálózat képében járja
helyet, át
fölötti
rökben
elrendezdését
myceliuma
frissen
(fleg szívói) nehezen látható. Éppen ezért vizsgálásra többféle kikészítési eljárást javasoltak. stb.,
Például a
H
an s
t
e
i
n
•
féle
átlátszóvá tételt
eczetsavval, kálilúggal
a vizsgálásra pedig az eczetsavval kevert glycerint ajánlottak.
Á
Itt
azonban
ersen környez szövetektl, olyannyira, hogy még vastag készítményekben is könnyen felismerhet, és közvetetlenül vízben helyezve vizsgálható. A néhány napig nedves közegben tartott vesszk duzzadtabb kérgében minderre szükség nincsen. elüt
hálózata rendkívül
a
a mycelium-hálózat Ott a hol a
folytán
De
sötétbarnás mycelium
is
vizet
zsugorodottak, a
ez aránylag
szí
föl,
parenchym-sejtek
frissebb a
és
kéreg
duzzadtabb
küls
tömlk összenyomottak
nagyon ritkán
lesz.
rétegeinek
és részben
beszáradása
megszakadnak.
látható.
—
—
* István!" fi G y. de: Sur la perpétuation du mildiou de la vigne. Comptes-Rendus de l'Académic des Sciences. CXXXVIII. Nr. 10. (7. Mars, 1904).
643—644.
old.
A SZOLO PKROiNOSI'ORAJANAK KITELKLKSKROL.
77
Tovább vizsgálva a Plasniopara myceliumának behatolását, megállapítmég azt is, hogy a belsbb parenchym rétegek közé is behatol néha, azonban tömli már nehezen láthatók, mert nagyon áttetszk lesznek.
hattam itt
E
szerint
kórgében
mycelium a rügypikkelyeken
a
tehát
az epidermis
telel,
is
alatti
kívül
még
parenchym-rétegben,
holt
a
a hajtások hol
a meg-
hogy azután újabb tömlket hajtson, továbbá az eleven szövettel határos rétegek sejtközötti réibe is hatol. Itt tehát a táplálék közvetetlen szomszédságában megújulása ta-
újulást várja,
könnyen végbemehet. Különben a küls, barnább hálózatból való kihajtása már magávaszszal
ban véve a
lehetséges,
tekintve
felhalmozott
tömött
is
benne
plazma nagy mennyiségét. Mint érdekes adatot
még
említem (október
azt
föl-
hogy szszel
is,
zöld hajtások
11,) fixált
kérgében (Zöld-Sylvani) a Plas-
mopara myceliumát
A
találtam.
kasul
is
magyarázza
A
3.
szl ban
még
bogyóinak
mellékelt
a
myceMárton-
száradt
húsá-
kimutattam.
is
A vábbi
a
(25. rajz).
Plasniopara
végre
liumát
és
Sajátságos
termett.
módját
elterjedési
rajz
keresztül-
szöveteket
a
járja
oospórát
szintén meg-
mycelium
kitelel
mycelium
magatartását
to-
állandóan
figyelemmel kísérve, annak ide-
el
jén az eredményeket szintén
fogom
A
Októberben fixált zöld haju'tsból készült A Plasmopara myceliuma a sejtközi rökben halad, de ezenkívül még a szomszédos hosszfalakat is szétfeszíti és úgy nyit utat magának a kéregparenchyma-sejtek között. Zeiss: 25. rajz.
hosszmetszet.
terjeszteni.
hajtás kérgében
és
a
Márton-szlben telel mycelium a betegség megújulását és elhurczolását teszi
lehetvé, és
IV.
fedezése révén a irdekezésre egészen
i'/J,
lényeges úthaigazitási találunk, és egy-
ben magyarázatát kapjuk a sajátságos elszórt fertzésnek, melyet eddig csak a val
object. 680-szoros nagyítás.
ocul. E.
föl-
levegbl
—
leszálló
egyes
tkéken
föllép
—
csírák rendetlen eloszlásá-
igyekeztek kimagyarázni.
Mindenesetre azonban már most megfigyelésekbl, séges
a
végett
is.
hogy a hajtások szi
Plasniopara
elsdleges
is
azt
a
és tavaszi
inváziójának
a
következtetést vonhatjuk e kezelése
korlátozása
rendkívül vag}^
szük-
elfojtása
NÖVÉNYTANI RRPRRTORIUM.
78
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.* (Rovatvezet
:
Kvmmeble
Hazai
a)
o d
r
i
Béla.)
J.
ca 1
o
m
:
dr. A búza minségének megítélésére vonatkozó Mezgazdasági Szemle. XXI. évf. 1904., 535—541. old. A királyi magyar tudomány-egyetemi földrajzi intézet könyv- és térképtárának czímjegyzéke. I. kiadás. Budapest, 1903. Hornyánszky Viktor
József
Adorján
újabb
könyvnyomdája. VI
172 old.
és
Dezs:
Angyal 266—267.
:
—
kisérletek.
Ageni
Augusztin Béla 1903.,
Trapa natans
:
XIII.
A
IX.
Kert.
Barth
Lapok. XVIII.
Bernátsky
—
Jen
_ _
382—385.
A
dr.
Az ezüstlevel
347-350.
1903.,
— —
—
Adatok
:
—
Gábor
— A
oltása.
Kert. IX. évf. 1903.,
Musei
1903.,
—
Kertészeti
X.
évf.
498-501.
old.
Kert.
szerveinek
vegetatív
Nationalis
— Annales
Hungarici. Vol.
historico-naturales
pag. 561—565.
érdekében.
hársfa
:
Hazai
:
—
Kertészeti
—
Kertészeti
Lapok.
XVIII.
XIX.
Lapok.
A
Borbás Vincze
dr.
1904., :
A
1904.,
évf.
szlójtványok évf.
gyöngyvirágokkal
erdei
Lapok. XIX.
Lapok. XXXVI.
501—503.
old.
Ruscus-génusz
a
magyar Alföldön.
a
Kertészeti
Biró István szati
A
téli
bifolium szerveirl. I.
—
Flórája.
évf.
old.
Bernolák kísérlet.
Gyümölcs-
old.
Díszfák
51—53.
évf.
old.
Annales historico-naturales
A Majanthemum
— —
szomszédságának
318-332.
gyümölcsfák
Musei Nationalis Hungarici. Vol
1904.,
és
pag. 484-502.
1903.,
II.
old.
1903.,
évf.
II.
Bernátsky Alfréd: 7—8. old.
ismeretéhez.
—
a kénmáj.
Rózsatenyésztés az Egyesült-Államokban.
:
1903.,
évf.
gomba meg
Hargita-hegység
Szltelepítés Verseczen.
évf.
Magyar Botanikai Lapok.
old.
550—552.
A
József:
Bartos Antal
I.
1903.,
évf.
paradicsom tenyésztése és fogyasztása Amerikában.
1903.,
évf.
Magyar Botanikai Lapok.
1904.,
—
L.
Monilia
273—274.
A
:
A
:
1903.,
évf.
Balyi Mátyás
—
Gyümölcskertész. XIII,
old.
347.
Bajnóczy Károly kertész.
—
szilva.
old.
zölden
63—64.
13—17. való
termelési
végzett
old.
gyökereztetése.
—
Borá-
old.
hársfa virágzása.
—
A
Kert.
IX.
évf.
1903.,
old.
fogjuk közölni a nyomtatásban megjelent hazai vonatkozású új f zakirodalmat, kiterjeszkedvén a növénytannak minden egyes ágára. Kérjük e végbl a szerzket, hogy megjelent közleményeiket a szerkesztségnek beküldeni, vagy pedig a megjelent közlemény forrásáról értesíteni *
eredet,
E
rovat alatt rendszeresen
vagy hazai
szíveskedjenek.
(Szerk.)
N('n'KNYTAN[ líKPERTORlUM.
Borbás Vincze
—
A
IX.
Kert.
dr.
A
:
1903.,
évf.
kultúra
kerti
689—691.
mes
79
a hársfa (zádogfa, szádogfa).
old.
— — A mirigyes szedrek eltérései szürkéll vagy fehérl molyhos — Magyar Botanikai Lapok. évf. 1903., 333—337. old. — — A szegffélék meg a szentlászlóffélék parallelismusa. — Magyar
levelekkel.
II.
Botanikai Lapok.
— —
IL
Botanikai Lapok.
— — — — — — évf.
II.
1903.,
302.
1903.,
—
Magyar Botanikai Lapok.
II.
—
differt
Magyar
Botanikai
old.
—
Magyar Botanikai Lapok.
—
tomentosa Moench proterandra.
Tilia
11
— — IX.
256.
II.
évf.
Magyar
Botanikai Lapok.
old.
— 13.
—
alma.
Bulzesdi
Gyümölcskerfész.
XIII.
1903.,
évf.
Két
—
szaporítása.
Két
:
394—396.
1903.,
424—426.
— —
Gyümölcskertész. XI\'.
évf.
1904.,
7—8.
old.
Lapok.
XIX.
Centaureákról.
— A
Kertészeti
old.
Cserghe Sándor
350—351.
—
Az Amaryllis
:
Balyi Mátyás
és
évf.
1903.,
A fnem
:
közlemény
kis
a
old.
Calceoláriák
kezelése.
—
A
Kert.
IX.
old.
—
alma.
krimi
Kertészeli
Lapok.
XVIII.
évf.
1903.,
old.
Cserháti Sándor: .sági
Természettudományi
old.
1904.,
évf.
—
old.
hazánkban.
Szegletes Batul alma.
Kert.
évf.
II.
old.
Csérer Gyula évf.
Lapok.
Botanikai
orvosság.
székely
774—775.
trionum
Budai József: 244—245.
népies
Shcrardia maritima Griseb.
1903.,
évf.
Magyar
Lavatera ab Althaea generice non
302—303.
— — II.
—
old.
évf.
— — 1903.,
köt.
Hibiscus
— — Lapok.
Gyászpirító
303.
1903.,
— Magyar
old.
XXXV.
Közlöny.
var. nova.
old.
Az Oenothera hazánkban.
243—247.
1903.,
250.
1903.,
old.
brachytomum Borb.
thelipteris var.
évf.
II.
2G5— 281.
1903.,
évf.
Aspidium
Szemle. XXII. évf.
Cserny
Gyz
:
095-697.
:
takarmányfélék termesztése.
59-66.
A luczfenynek
kezett csúcsszáradásáról.
Deák Antal
.Szálas
1904.,
—
a
Mezgazda-
villamos légköri behatások folytán bekövet-
Erdészeti Lapok. XLIII. évf.
Legendák
—
old.
növényekrl.
—
A
1904.,
Kert.
136—140.
old.
IX.
évf.
1903.,
IX.
évf.
1903.,
old.
— — 724-726.
Élvirággal
díszítsük
és X.
1904.,
old.
évf.
templomainkat.
17—19.
—
A
Kert.
old.
Degen Árpád dr. Centaurea reichenbachioides Schur Vcrsecz mellett. Magyar Botanikai Lapok. II. évf. 1903., 256—257. old. — Megjegyzések néhány keleti növényfajról. — Magyar Botanikai :
—
—
Lapok.
II.
évf.
1903.,
311-318.
Két új Solenanlhus spec.
és
faj
old.
Európában
Solenanthus albanicus Degen
:
et
vSolenanthus Reverchonii Degen nov. Baldacci.
NÖVÉNYTANI REPKRTORIUM.
80
Árpád
Degen
Botanikai Lapok.
— —
Mi
:
állomás
években
Hesperis
a
346-347.
1903.,
Schmidt Oszkár
,
vetmagvizsgáló 1902/1903.
dr. évf.
II.
Baán Lajos
és
az
jelentése
Depoli Guido: Sulla Visevica
49-51.
évf.
A
Béla:
budapesti m.
Magyar
kir.
állami
1901/1902.
1900/1901.,
és
144 old.
1904.
—
m.).
(1428.
öreg
lukavicai
11—15.
1904.,
Liburnia.
évf.
I.
1902.,
345—347.
—
tölgyesekrl.
Lapok.
Erdészeti
old.
Dömjén Sándor: Adianlum 1903.,
évf.
—
?
old.
Divald XLIII.
A
:
1899/1900.,
mködésérl. Budapest,
kifejtett
Amo
dauriensis
old.
—
cuneatum.
Kertészeti
Lapok.
XV'III.
old.
Filarszky Nándor
dr.
—
Teratologie der Pilze.
:
Bánd
Ungarn.
aus
Berichte
Naturwissenschaftliche
Mathematische
XIX.
uiui
1903.,
Seite
növény históriájának
eltér
357—362. Fiait Károly,
Flesch T.
-
köt.
5-8.
1904.,
old.
old.
>^életer« elmélete.
A
Mihály:
—
Természettudományi Közlöny.
old.
Hepatica
viszonyairól,
Doctori
249—252.
1903.,
évf.
II.
keresztezés útján nyert szegfüvek magról való nevelése.
97—124.
1904.,
rendszertani media-ra.
A
:
Rezs: Az
Francé
Futó
Pannóniai
Clusius
:
Lapok. XIX. évL
Kertészeti
XXXVI.
alföldi
Magyar Botanikai Lapok.
--
példányai.
a
Ilepalica
Kolozsvár,
értekezés.
anatómiai physiologiai
transsilvanica
tekintettel
Ajtai
1901.
és
triloba-ra
K.
és
Hepatica
Albert könyvsajtója.
26 old. 4 táblával.
— — II.
évf.
Pteridographiai jegyzetek Erdélybl.
1903.,
339—343.
Gabnay Gáspár 108—109.
Lajos:
Magyar Botanikai Lapok.
A
Passiflora
A
paradicsom
tlevelek
természete
évf.
17-20. és 48—51.
1904.,
— A
(Golgota).
Kert.
tenyésztési old.
X.
évf.
1904.,
X.
évf.
1904.,
old. :
—
hajtatása.
A
Kert.
old.
Gerencsér István 1—7.
1903.,
évf.
A
:
XIX.
Kertészeti Lapok.
Gazs Ágoston 2—4.
hathalmi
Ferencz,
—
tekintetekbl.
—
old.
Dadái Király
:
Pál.
—
Magyar Tanítóképz.
XVIII.
old.
»A növények élete« czím mnek fordítója, Emery Henry után. Grabner Emil A gyógynövények termelésérl (folyt.) — Mezgazda:
szemle.
sági
— — XXXII. Kert.
évf.
XXI.
évf.
1904.,
66-70.
Griger
György
IX.
1903.,
évf.
715—718. :
József:
—
Mezgazdasági Szemle.
és
gumós
növények
évf.
A
gazdasági Szemle. XXII. évf.
teleltetésérl.
— A
old.
Erdészeti tanulmányút a Mátra-
Erdészeti Lapok. XLIII.
Gyárfás
old.
kísérletek.
old.
Sznyeg
:
Günther Frigyes
—
551—557.
1903.,
Burgonya mtrágyázási
1904.,
talajójtás 1904.,
15—21.
kérdésének
54—59.
és
Bükk-hegységbe.
old.
old.
jelenlegi
állása.
—
Mez-
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
Gyrffy István Doctori
A
:
Rhododendron
Kolozsvár,
értekezés.
myrtifolium
rendszertani
viszonyairól,
physiologiai-anatomiai
1904.
81
K.
Ajtai
ferrugineum
Rh.
és
helyzetükre
való tekintettel.
Albert könyvsajtója.
24 old.
2 táblával.
— — 301—302.
Rryologiai
Hanusz István XIX.
— —
Magyar Botanikai Lapok.
II.
évf.
1903.,
Vadvirágok
Harmuth XXXVl.
—
családaiból.
Lapok.
Kertészeti
old.
—
Természettudományi Közlöny. XXXVI.
old.
Lapok.
Kertészeti
XVIII.
évL
1903.,
old.
G. A.
A mohás
:
—
ójtványokról való tapasztalatok.
43—44.
1904.,
évf.
—
kedvelése.
333—335. és 365—307. Lapok.
virágnövények
37-40.
és
füvek, tisztes fák.
Iratos
28-35.
— —
A
:
2-5.
1904.,
évf.
1904.,
köt.
—
jegyzet.
old.
Borászati
old.
Haj'ek Ágost dr Még valami a vSilene Dalmatica Scheele-rl. — Magyar Botanikai Lapok. II. évf. 1904., 337-339. old. Folyton virágzó Remontant szegf dugványról való Hodászi Mihály :
:
—
szaporítása.
A
Hollós
évL
IX.
Kert.
László
dr.
Akadémia támogatásával kiadja 31
a
—
Még
Sándor:
Horváth
Gyümölcskertész
Ilseman Keresztély
A Magyar
Budapest, 1904.,
l'^ranklin-társulat.
1903.,
A
:
343-345.
Tud.
194
old.
és
Árpád
Kardos 20-22.
— —
— A
Az
:
Magyarország
Kert.
Lapok.
Kertészeti
1903.,
422—423.
XIX.
évf.
IX.
évf.
—
alma.
1903,
532-534.
Kertészeti
Kert.
IX. évf.
old.
Lapok.
XIX.
évf.
:
(ismert.).
—
Kertészeti
Lapok.
old.
—
Kertészeti Lapok. :
A
saefstaholm
XIX.
évf. 1904.,
40—43.
— A
rózsa-alma.
old.
Kert.
old.
Rügy
:
gyökér.
és
Redély
—
almafák.
—
Borászati Lapok.
Kertészeti
XXXVL
Lapok.
XIX.
évf.
évf.
old.
Kövessi Ferencz évf.
— A
nyári díszében.
növényei
virágos
kertészetei.
Kenyeres Lajos 4—7. old. Kovács Tivadar 54-50.
kert<'
Ontario
399-401.
Temesvár
XXXV.
évL
old.
1903.,
évf.
1904.,
Németországban.
Kertészeti Lapok. XVIII.
—
Rerolinensis.
Káinok Ákos, háromszéki
1904.,
kertészet
old.
—
(Folyt.)
A » magyar 495—498 old.
Magszedéskor.
évf.,
és
való
old.
old.
Populus hybride
461-402.
XVIII.
8—11.
gyümölcsfákra
a
— 14.
old.
11.
1904.,
13
1904.,
virágkedvelés
I'saák Mártha: 1903.,
mésznek
a
évf.
1904.,
Dendrologiai egyveleg.
— — 1904..
egyszer
XIV.
XIX. évL
Kertészeti Lapok.
^ —
IX.
old.
riasteroniycetái.
táblával.
hasznáról.
—
554—556.
1903.,
Magyarország
:
1903.,
dr,
:
A szlvessz
S14— 815.,
Növénytani Közlemények.
1904.
III.
830-837.,
kötet,
1—2.
füzet.
érésérl.
854-857.,
—
Borászati Lapok.
870-878.,
895-890.,
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
82
928—920., 944-946. és XXXVI. és
87—88.
old.
növények
Kukuljevic József: Mérges évf. 1903., 93—94. old.
VII.
Kunszt János
Hogyan támadnak
:
557—558. és 590-592.
1903.,
— —
Néhány szó
109—110.
1904.,
— — Vidéke.
Uti jegyzetek
1903.,
39.,
38.,
— — 755.
telelés
és
kezelésérl.
—
A
Kert. IX. évf.
—
A
X.
Kert.
A
A
44.,
43.,
41.,
magyar orvosok
a
gylése
XXXII-ik
40.,
565-566.
és
növényfajok.
tapasztalásaim
s
tartott
Liebbold Béni:
465—467.
új
Természet.
old.
Canna
a
— A
legeln.
a
évf.
old.
Kolozsvárt
vizsgálók
65—68.
7-8., 27—29., 46-48.,
1904.,
évf.
és
47.
46.,
—
megfelel szlalanyok.
Losoncz
és
számában.
48.
A
és természet-
—
alkalmával.
IX. évf.
Kert.
1903.,
old.
szlcsirka
—
felcsirkálás.
és
A
IX.
Kert.
1903.
évf.
753—
old.
Lokovsek Antal Lapok. XIX.
Néhány
:
Deg Lajos.
e
Árpa d,
n
—
—
kultúráról.
Kertészeti
(Ungarische Botanische Blátter).
F
szerkeszti alföldi
1903.; megjelent a
évf.
II.
specziális
old.
Magyar Botanikai Lapok dr.
a
szó
46—48.
1904.,
évf.
1
a
Károly, fmunkatárs T
1 1
9— 12-ik
Kiadja
-
h a
A
m.
kir.
földmívelés-
ügyi miniszter kiadványa. Bvített második kiadás. Budapest, 1903., 236
Máthiász
József:
XIV.
1904.,
évf.
Egynéhány 8-9. old.
Mágocsy-Dietz Sándor gülése 372.
—
(folyt.).
dr.
:
Lapok.
Kertészeti
termesztett
XVIII.
—
szlhybrid.
újabb
A
s z
fzet.
Magyarország Földmívelésügye 1897 — 1903.
kertész.
i
évf.
old.
Gyümölcs-
növények aggkori elgyen335—339.
1903.,
és
367—
old.
Millhoffer Sándor
— Kertészeti — — Adatok
(folyt.).
1903.
23
80,
old.
Adatok a gyümölcstermelés legrégibb történetéhez XVIII. évf. 1903., 352—353. és 389—391. old.
:
Lapok.
a takarmánynövények
legrégibb történetéhez.
—
»Magyar
Különlenyomat
a
Budapest,
Dohányújság«.
1903.
évfolyamából.
— — 80,
Adatok
—
14 old.
— —
A
zöldségfélék
a
legrégibb
régi
rómaiak szlmívelése.
Különlenyomat a »Közgazdasági Hiradó«
—
Birsalmafa.
évf.
1903.
1903.,
:
A
:
:
II.
évf.
— —
1903.,
257.
II.
évf.
12
old.
—
—
Gyümölcskertész.
—
Borászati
—
Lapok.
Magyar Botanikai
old.
Korcsképzdmények
Botanikai Lapok.
8o,
1903.
1903.
évfolyamából.
évfolyamából.
Molnár István dr. A szl zöld munkája. XXXVI. évf. 1904., 104—108., 126. és 144-145. old. Murr József dr. A tengerinek acrogyn alakja. Lapok.
1903.
XVIII. évf. 1903., 390-391. old.
magastörzs rózsák nevelésérl. 218-220. old.
Mititzky Pál XIII.
Budapest,
Kertészeti Lapok.
Budapest,
történetéhez.
Különlenyomat a »Közgazdasági Hiradó«
1903.,
a
pillangósok
303—305.
old.
családjában.
—
Magyar
I
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
Murr József
:
X\'I1I.
évf.
Botanikai Lapok.
Pósch
II.
— —
Adatok
Erdély
évf.
1903.,
288—298.
Károly Téli
old.
:
Két
:
Lapok. XXXVI.
10.5-106.
382-383.
1903.,
Márton
Péterfi
szati
Weiteres über den Formenkreis der Capsella Bursa
;
Magyar Botanikai Lapok, II. évf. 1903., 343—346. old. Vilmos Szépen virágzó telel kerti virágok. — Kertészeti
Mühle Lapok.
dr.
—
Moench.
pastoris
évf.
148—149.
—
A
423—424.
Aladár
Richter
23 old.
1903.
— —
dr.
257
A
:
Béla
dr.
old.,
mészet. VII.
:
.SuU'
— —
-
ariditá
:
A
— —
1903.,
burgonya
és
Kolozsvár,
köt.
I.
—
alanyai.
A
IX.
Kert.
Az
726—728.
— —
— A Kert. IX. évf.
intéz-
1903.,
évf.
714
— 715. old.
Turisták
Lapja.
—
Industry egyes.
—
Liburnia.
évf.
I.
szelid
Gyümölcskertész.-
old.
73—76.
egj'ik
hajdan és most.
folyamata
—
A
Ter-
old. :
A
fák törzsén
XLIII.
évf.
1904.,
— A
megjelen élsköd 123-128.
—
levélbetegségérl.
A
—
A
élesztfajok körforgalma a természetben.
XX.
évf.
Kert.
—
lemez-
old.
Kert.
IX.
Kert.
gesztenj'e gyökérbetegsége.
A
évf.
761
1903.,
X. évf.
Kert.
1904.,
—
1904.,
IX. évf.
old.
Az élsköd gombák
46-48.
1903.,
—
fák.
Carso Liburnico.
Chrysanthemum-rozsdáról.
A
keletkezésérl.
del
fajkeletkezés
Erdészeti Lapok.
A
— —
1904.,
Magyar Orvosok
és egyéb természettudományi
nevezetesség
Whynham's
:
244—245.
évf.
— — A
1903.,
A
old.
Schilberszkj' Károly dr.
gombákról.
old.
Kert.
old.
Sajó Károly
122.
A
képpel.
11
Történeti
:
158—161.
1903.,
évL 1903.,
old.
—
tudomány-egyetem
kir.
naplójából.
úti
A gyümölcsnemek
Rupprecht Gj'ula
762.
magyar
Különlenyomat
Phlox divaricata canadensis.
13-20.
old.
1903., 488, old.
felhasználása.
93 képpel.
Rossi Egisto
122.
1904.,
old.
Romy évf.
—
Majna-Frankfurt pálmakertje
— —
XIII.
évf.
XXXII. vándorgylése alkalmából kiadott emlékkönyvbl.
Rippel József:
755—758.
kolozsvári
térképpel.
1
évL
Kert. IX.
kultúrája és
Egy magyar természetbúvár
old.,
— —
1902.,
XXXVl.
Lapok.
botanikus kertje (vázlatos ismertetés). Buda-
és
ményei. Kolozsvár, 1903., 32.
XV.
Borá-
old.
növénytani intézete
Természetvizsgálók
1904.,
—
(ismert.).
old.
Borászati
szabadföldi Primulák
1903.,
általános pest,
Magyar
old.
— — évf.
—
mohtlorájához.
old.
szlkárosító hazánkban
új
1904.,
szlben.
a
élet
lombos
Rade Károly: A Cyperus tenyésztése,— A IX.
83
—
biológiai
fajairól
és
az
új
Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz.
növényalakok
XXXVL
oki.
6*
köt.
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
84
Schilberszky Károly X.
— — XXXVI.
A szl
— —
— —
A
Kert.
csírázásáról.
—
Természettudományi Közlöny.
old.
—
telelése.
Gyümölcskertész.
old.
762-763.
1903.,
Fenyfán él
73—74.
— Természettudományi
old.
két taplógombafajról.
—
Erdészeti Lapok. XLIII.
évf.
Természettudományi Közlöny. XXXVI.
köt.
old.
—
Hasznos zuzmók. old.
158.
1904.,
köt.
—
baktérium-betegsége.
Irisek
Baktériumfény a fotografozás szolgálatában.
— — 1904.,
Az
:
lisztliarmat-gombájának
9-10.
XXXV.
Közlöny.
158-159.
1904.,
1904.,
évf.
dr,
old.
Az Orchidea-magv^ak
köt.
— — XIV.
121—122.
1904.,
év'f.
—
Simkó Endre Magyarország virágos növényei. (Könyvismert.) Magyar Tanítóképz. XVIII. évf. 1903., 503-506. old. Simonkai Lajos dr. Gindár tölgy (Quercus retroflexa Simk.) Ker:
—
:
XVm.
Lapok.
tészeti
évf.
Szalay Fruzina kertész.
XIV.
Teleki Zsigmond
XXXV.
évf.
A
:
914-915.
1903.,
Thaisz Lajos
X
Berlandieri
—
Teleki.
Borászati
Lapok.
és E. Chamaesyce L. elMagyar Botanikai Lapok. II. évf. 1903.,
—
—
Schur.
Sesleria Bielzii
Gusztáv
Tóth Imre 1904.,
dr,
köt.
Timkó Imre: Az
Magyar Botanikai Lapok.
dr.
165—184.
1903.,
—
ecsedi láp.
A
:
Jankó
Dr.
:
23—24.
János
II.
évf.
Tuzson János
1903.,
— —
A
Uránia. V. évf.
21
1904.,
—
— 25.
old.
Gyümölcskertész.
old.
dr.
:
Az
szám.
—
erjedés és korhadás
bükkfa korhadása 17.
Földrajzi
old.
szép nagy körte termesztése.
XXXVI.
a Természettudományi Közlönyhöz.
minister kiadványa,
—
emlékezete.
Triska Sándor: Vanilla (Vanília) aromatica. 469—470. old.
és
1904.,
köt.
A
Kert. IX. évf, 1903.,
—
gombáiról.
1904.,
12—16.
A
kir.
konzerválása.
m.
Pótfüzetek
old.
földmívelésügyi
94 old. 3 színes melléklettel.
Veng József: A gyöngyhagyma 550.
old.
Gyümölcs-
old.
Thirring
évf.
—
Euphorbia humifusa Willd.
:
Közlemények. XXXI.
XIV.
csíráztatása.
old.
— — 233-243.
427-428.
Kert. IX. évf. 1903.,
old.
fordulása az erdélyi flóraterületen.
298-301.
A
old.
Riparia
:
old.
gyümölcsfamagvak
12—13.
1904.,
évf.
—
Erdei emlékek.
:
Ödön Jen
Szigethy
379—381.
1903.,
— A
termelése.
Kert.
IX.
évL
1903.,
old.
— — 587—588.
A
rózsák dugványról való szaporítása.
Veres
István
Lapok. XXXVI.
köt.
1903.,
Tapasztalataim
:
évf.
Wagner János XXXI.
—
A
Kert. IX. évf. 1903.,
old.
1904., :
A
83.
a
mohás
Szvinyésza növényzete.
209-213.
ójtványokról.
—
Borászati
old.
old.
—
Földrajzi
Közlemények.
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
Wagner János
Új búzavirág keverékfajok.
:
281-287.
1903.,
II,
évf.
és
Centaurea Márkiana
85
—
Magyar Botanikai Lapok.
old. J. Wagn. (C. banatica [Roch.J X indurata Janka) Wagn. (C. banatica [Rocli.J X stenolepis Kern.)
Ccntaurca Mágocsyana J.
Verseczrl.
Weigert Lipót
dr.
Weisz Ferencz 509-510.
A
:
XXXV.
Borászati Lapok.
1903.,
A gomba
:
795.
old.
A
Zádor Gyula: IX.
— — 586-587.
486—487.
IX.
évf.
552-553.
1903..
évf.
A
A gyümölcstermés gondozása
A mész
—
A
Lapok.
Borászati
sz
—
elején.
Kert. IX. évf. 1903.,
— A
a fán.
IX. évf.
Kert.
Az
—
haszna a gyümölcsfák védelmében.
egres
1903.,
Gyümölcskertész.
old.
nyári
ribizke
és
— A
oltása.
IX.
Kert.
1903.,
évf.
old. :
Firenzei
Baraczk-kulturánk.
és
— —
Hogyan
—
Magonczom.
Hieracium
— —
pilosella.
ültessük
712-714.
el
— A
— A Kert. X.
A
IX.
Kert.
Kert.
IX.
évf.
—
IX.
Kert.
old.
old.
évf.
1903.,
old.
—
Borászati Lapok.
XXXV.
évf.
old.
Külföldi irodalom:
b)
Brandzá, Dr. Dimitrie
Plante noue din Románia.
:
—
Analele Academiei
Tómul XXV. 1902-1903., pag. 153-154. et TrifoUiim romanicum n. sp. Slanicról, Saxifraga Huetiana
Romane. Seria
old.
420-422.
392-394.
1903.,
A
105—108.
1904.,
1903.,
évf.
évf.
gyümölcsfáinkat.
Kísérletek szárított sertéstrágyával.
796-797.
II.
Paconia triternata
és
1903.,
old.
gyümölcsfák ághegyeinek elszáradása.
Zelles Aladár
683-686.
—
gyümölcsfák metszése a nyár utóján és
1903, 243—244.
— — 523-524.
ról
évf.
old.
— —
1903,,
Kert.
old.
— —
XIIL
A
rothadásáról.
:
Kert.
—
ellenségeirl.
old.
Wortmann Gyula dr. A szl XXXV. évf. 1903., 741—742. és 775. old.
A
—
fajták megválasztása tekintettel az ójtványokra.
évf.
Pali.
Lindau, Dr. Gustav
:
tab.
I— II.
Boiss. Slanic-
Varciorovaról.
Hilfsbuch für das
Sammeln
der Ascomyceten mit
Berücksichtigung der Náhrpflanzen Deutschlands, Üsterreich-Ungarns, Belgiens, der Scliweiz und der Niederlande. Berlin,
I
György
Linhart Zuckerindustrie.
Pax, Dr. bürgens. Heft
3,
—
Jahrg.
3,
1903,
Wurzelbrand
1903.,
den
Die
Nr.
der
pag.
Rübe.
140.
—
Centralblatt
für
10.
pflanzengeographische
Botanischen
Jahrbüchern.
Gliederung
Bánd
Sieben-
XXXIII.
1903,
17—28.
Richter, Dr. K. Fasc.
XI.
Ferdinánd:
Beiblatt zu
vSeite
Der
:
8o,
1003.
Seite
und
341-480.
Gürke, Dr. M.
:
Flantae
curopaeae.
Bánd
II.
86
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM. Dr. Július
K'öll,
Beitrage zur Moosflora der Transsylvanischen Alpen.
:
Hedwigia. Bánd XLII.
Beiblatt zur
Schur, weil. Ferdinánd aus
fornien
verschiedenen
Monarchie.
—
Bánd XLI.
1902,
:
Seite
Phytographische Mittheilungen über Pnanzen-
Florengebieten
Verhandlungen
—
(297)— (305.).
Seite
1903.,
des
der
Österreichisch-Ungarischen
naturforschenden
Vereines
Brünn.
in
183—260.
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK. A
növénytani szakosztálynak 1903. évi október 14-iki (XCVI.) ülése.
Elnök
Klein
:
b e
Gyula
r s
z k
;
jegyz
:
S
c
h
i
megjegyzésekkel kíséri azokat. Új faj ezek között a Gonium sacculiferum Schcrff.
tikai
4. Szécskay István (Budapest) »Oriás növés mogyorófa (Corylus Avellana L.)
1-
y Károly.
i
1.
Klein Gyula
szkyKároly
elnök üdvözli a szü-
n
;
Kümmerle Jen
(Budapest)
Waldsieinia trifolia Rochel új tartott
eladásában
mutatja a Walihteinia
»A
Többen szólnak
terinöhelve<.<.
trifolia
nev
nö-
ez az észlelés, mivel ez a faj szokott tete-
mes méretekben kifejldni Ha pedig csakugyan Corylus Avellana volna, megérdemelné a
Dcntaria glai-uiulosa W. K., Veronica Chamaedrys L. és Pefasites albns (L.) Gdrtn. növények társaságában. Kümmerle eladásában egyszersmind a szóban forgó növénynek sok egyjelentés nevére (synonym) is kiterjeszkedik, és a külföldi állításokkal szemben hangsúlyozza, hogy e növénynek elsbbségi tekintetbl egyedüli jogosult neve Waldsteinia trifolia
5.
észlelt.
és saját megfigyelésein kívül kri-
(Sopron) »So/'-
c z
i
a
1
o
wsk
i
L
a
j
o
s
czím
mutatja
i
a
1
o
\v s
k
i
összeállította azokat, a
más szomszéd
me-
ílóra-
járásokból kerültek oda, és rámutat azokra,
czím eladásában néhány ;
ismerteti,
g n á
lyek a pannóniai és
adatok Magyarhon alsórend szervezeteinek
idben
F
I
és kriptogdtn növényei«
mint 30 éves fáradozás eredményéül mintegy 1300 helyi fajt mutat ki.
F
el, melyeket újabb Ezek némelyikét bvebben
n e r
zata több
ÚJahi
beli szervezetet sorol
1
be és ismertei. E dolgozat a soproni állami freáliskola Értesít-jében jelent meg. A vidék legteljesebb eddigi eme növénysoro-
—
érdekesebb Chytridineae,AMcylistineae, Flagelluta, Schizomycetes és egy Rhizopoda (Microcometes paludosus Cienk.) csoport-
1
dolgozatát
Rochel ap. Koch.
ismeretéhez^,
fotográfiai megörökítést.
Wa
ron virágos
:
(Igló) »
jelenséghez,
arról, vájjon nem-e a török mogyoróra (Corylus Colurna) vonatkozik
razpata1:«. völgyében virítva talált, Ti/ssilago Farfara L., Viola hiflora L., Symphytum cordatum W. K., Valeriána tripteris L.,
ScherffelAladár
meglep
meggyzdni
megyében a Fekete-Hagymás nev alhavasnak, a Gyilkos-tó irányában húzódó »S,~íT-
—
e
melyhez hasonló följegyzés sehol sem találtatott, és ezért annak a hiedelemnek adnak kifejezést, hogy kívánatos volna
ismerteti és be-
vényt, melyet 1903. május 21-ikén Csíkvár-
3.
elé.
a Corylus Avellana
;
dés fokozódik.
czímen
szakosztály
Európa erdeiben legföljebb 7 méternyi magasra meg ezzel szemben Szécskay említi, hogy Nagy-Gájon egyik parkban 8 mogyorófát látott, melyek között az egyiknek a törzse 2 méter kerület és 18 méter magas 1902-ben ez a mogyorófa 3 métermázsa mogyorót termett.
elször összegylt szakosztályi tagokat és újult ervel való további sikeres munkálkodásra hívja fel. Egyúttal jelenti, hogy a »Növénytani Közlemények« eltizetinek a jelenlegi száma 337, tehát a szakosztályi folyóirat iránt való érdeklnet után
2.
hogy
Ismeretes,
terjeszti a
a melyek a jegyzék tanúsága szerint gyérekké váltak vagy kivesztek.
Heinrich Heine
6.
blunic«
bert F a i
meri.
1
».4 rincnsiindcr-
czím költeményének L
e h r Al(Budapest) fordította magyar szövegét o \v s k Lajos mutatja be és isi
Az ebben a költeményben szerepel
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK. növény nevét F
i
a
1
w s k i-tól
o
tudakolva,
87 egy phyllocladium-ot
lesen csak
fejleszt
ez utóbbi a költeményben adott ismertet
utóbbi tlevélhez hasonlít,
támaszkodva a nép- és nyelvrajzi adatok méltatásával a növényt az estikék
szárkcplet. Anatómiailag a Riiscus phyllo-
jelekre
egyik
vadonterm
fajában véli fölismerhetni
de azért ez
cladiumá-ban mindig középhengert taláez fkritériuma annak, hogy anató-
lunk
;
vagy pedig H. runcinata), a melyek elhagyatott dombokon (veszthely, temet-melléke), tövises tüskés bokrok
miai szerkezete szárképletre
oltalma alatt éjszaka idején illatozva nyi-
szárképlet.
(Hesperis
tristis,
nevel a szánakozó
ladoznak, és
idközben magának
a mint ezt
hangulata
találó 7.
József
leirta.
(Budapest)
alakult vadgesztenyefaleve-
leket él állapotban Thaisz Lajos mutat e fajta
éa
így kiérezte
is
Paszlavszky
páfrányszeren
a fordítónak
küld
módot a
képzdési
melyeket
be,
be és magyaráz. Az tavaszi
eredményeket
hogy
a iÍMíCMS-phyllocladium
2.
összevetve
Az öszkiderül,
valósággal
Simonkai Lajos (Budapest) » További Budapest
adatok
istncretéhezd.
környéke
czím
növényzetének
dolgozatát, mely részben
pótlása egyik elbbi
eladá-
szakosztályi
sának,
Thaisz Lajos
osztály
növénypolgárt sorol el, régebbi fajokra vonatkozólag
benne
Több
elé.
a szak-
terjeszti
új
pedig helyesbítéseket közöl.
(ápri-
fagyos idjárás okozza, abban a
vall.
szes
irtózást kí-
mélettel kifejez siralom- virágá-t ajánlotta,
is
3.
Thaisz Lajos
(Budapest)
>->Az
fej-
EupJiorhia hitinifusa Willd. és E. Chamae-
ldési korban, a mikor a rügyek féhg már
syce L. elfordulása Jiazánkerdélyi részébewí
lisi)
további
kifeslettek
;
korolnak
eme
alakító
részleges
közben az utóbb beálló
hatást
gya-
jelenség
fagyási
melyek az
szelek,
elhalt levélrészleteket kitépdesik.
A növénytani szakosztálynak november Elnök
:
b 1.
Gyula
e r s z k
Bernátsky
jegyz
:
S c h
i
1-
y Károly.
Jen
erdélyi tlóraterületen az Euphorbia Chamaesyce is valóban elfordul, mint a hogy azt Baumgarten már 181Gban megjelent mvében is fölemhtette. A két Euphorbia-növény hasonlatossága miatt egymással könnyen összetéveszthet.
kérdéséhez «
Schilberszky Károly
4.
említi,
den (Fejér-megye) olyan diófát (Jugl. remely körülbelül 25 éves lehet
gia) látott,
lában szárképletnek tartják. Némelyek azon-
és
ban
barkái, dióit
phyllocladium-ot levélnek minsítik.
Bernátsky
megvizsgálta a növényt mor-
fológiai, ontogcniai és
tokból.
anatómiai szempon-
A legismertebb morfológiai
bizo-
az
ottanlakók szerint sohasem voltak
tatja
az
botanikai
Ilyenek a levélhüvely hiánya,
locladium egyenes folytatódása a szárból.
Ontogcniailag
a
phyl!ocIadium-ok
apró,
egytagú rügyeknek felelnek meg. A RiisCHS aciileatiis els évében földfölötti szárat és rajta 9,
12 vagy 15 phyllocladium-ot
A Ruscus hypoglossum els évében földfölötti száron csak két, st kivéte-
diófáról
e
hogy azok
a tartólevelek jelenléte, a csúcsállású phyl-
is
bven
termi.
Az
idei
meggyzdött. Bemuvaló
idei
diókat és
azzal a szándékkal bocsátja rendelkezésre,
szete mellett szól,
natkoznak.
azonban
barkátlanságról o
nyíték,
mely a kérdéses rész szárterméaz, hogy belle virág, illetleg virágzat ered. Ez a bizonyíték azonban medd phyllocladium esetében cserben hagy. Olyan bizonyítékok is vannak, melyek a medd phyllocladium-ra vo-
föl-
hogy az elmúlt nyár folyamán Ér-
zöld áthasonító szervét (phyllocladium) álta-
e
hogy hazánkra nézve
Fehér m.), mely ott nem s-növény, hanem jövevény (Euphorbia humifusa Willd. '.Egyúttal megemlékezik arról, hogy ugyancsak
(Budapest) y>A
czímen eladást. A Riiscns széles lemezalakú
Rtisciis-pliyllocladiuiii tart
;
arról értekezik,
növényfajt fedezett föl Drassón (Alsó-
az
1903. évi
11-iki (XCVII.) ülése.
Klein
czímen új
a budapesti
tudomány-egyetem
kertjében az említett
viselkedés
átörökölhetségének a megállapítása végett további figyelés alá kerü'jenek. Egyébiránt, hogy eme barkátlanságnak esetleges korábbi megállapítása lehetvé tétestavaszszal oltóvesszkrl fog gonsék, doskodni, miáltal már néhány év múltán
gyzdhetni meg az eladó szerint het barkátlaHság bekövetkezésérl. 5.
Borbás Vincze
burgonyákat
él
Természettud.
a
627.
old.)
(Kolozsvár)
fias
állapotban küld be a szak-
osztálynak szemlélet
létesít.
remél-
czéljából,
Közlönyben
voltak
bvebben
melyek
(1903.
a
évf.,
ismertetve.
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK.
88
A
növénytani szakosztálynak 1903. évi
deczember Elnök
Klein
ricz alelnök
;
jokat
:
egyszeren a vagy patak vizébe dobnak. Jávorka Sándor (Budapest) Adahasználják, melyeket
halas-tó
Staub MóSchilberszky
majd
Gyula,
jegyz
3.
7>
téhez
Gabnay Ferencz késn
»Terinését
hullató
—
—
falakból
készített
hogj' a megfelel
séretében
vadgeszteiiyefa«
terméshullásukról nevezetesek.
A
metszetekbl sejtekbl
(
kí-
mintegy 30-féle
említve.
^
termés-
Lengyel Béla
4.
kiderült,
és felolvassa
I
oxalsavas
P á
1
E késedelem
S á
m
az
mészkristályok hiányoznak.
czím eladásában bemutatások
növényt sorol el a Pilis-hegységrl és szomszédos vi.dékérl, melyek az e területre vonatkozó munkákban nincsenek mcgrtorisztikai
(Budapest)
czimen Budapesten észlelt vadgesztenyefákról emlékeeik meg, melyek majd két hókésett november közepéig napig
növényzetének isnterc-
a Pilis-hegység
tok
Károly. 1.
ökörfaikkóró- (Verbascum) fa-
a különféle
9-iki (XCVIII.) ülése.
tenyészeti viszonyoknak megfelel viselkedésen alapulhat, másrészt
egyfell a helyi
latin
(Budapest) bemutatja
magyar fordításban Kitaibel
nyelven
A
u e l-hez.
írt
levelét
Közlemények«-ben
neti
Diószegi
»Irodalomtörté-
levél az is
megjelent, ör-
vendetes bizonyítékául annak, hogy szakj
pedig egyéni jellege lehet az illet fáknak. Schilberszky Károly már hosz-
szabb id óta ismételten tapasztalja, hogy Budapest vadgesztenyefa-soraiban (pl. Budán a Lánczhíd és Erzsébet-híd között, a lipótmezei országút mentében) tavaszszal a rügyfakadás tekintetében megfelel idbeli eltérések mutatkoznak a fák többsége már virágzásba jutott, addig ezekkel tszomszéd fákon azonban a rügyek még csak fakadozó állapotban vannak. E jelenségben egyenes összefüggést lát az eladó említette termésbeli késedelemmel, mel3'et Schilberszky egyenesen egyéni
— mutationalis — viselkedésnek
lödnek.
'
2.
Gyrffy
István
köznép növényi gyógyitószcrei« gozatát
Thaisz Lajos
czím
bel
Physalis Alkekengi
mérgez
jeles 5.
el,
növényt abortivum-nak használnak;
ilyen
ilyen hatású szert a világirodalomban
a levélben
an-
melybl
hangja,
nagyrabecsüléssel viselte-
szerzje
a »Füvészkönyv«
iránt.
Lengyel Béla bemutatja újabb Anisits Jüan Dánie l-nek
a szakosztályban. Kiváló hazánkfia, Para-
Lophophytnniía.]
is
a
a Bala-
ez,
Hystcrophytae-
az egész rend vál-
tozatos és érdekes növényeket foglal ma-
gában, melyek közölt a Lophophitum-ok és
Balanophoraceae sajátságos élsköd életmódjuknál fogva nevezetesek. A bemutatott Lophophitnin egyedein látható eme gyökér-parasziták sajátszer húsos, vastag, gumós, chlorophylltalan teste, melyen itt-ott sötétbarna pikkelyszer levelek rózsájából emelkednek ki a virágzati tengelyek ezek a szorosan összeálló fzérkékben elhelyezett, barnássárga nvirágokat, vagy a rtszín hímvirágokat viselik. A beküldött általában
a
külsejükkel
se-
holsem találunk fölemlítve.
és
;
szerint egyebütt hal-
nadragulyát (Atropa
és
Kitaibel
a nagy
rendbl. Különben
pJenivun Trichoniancs haraszt, melyet mint
a
meleg
nophoraceac-csaXkábó],
ügyben Szilágy-Somlyóról beküldött anyag vizsgálatából kiderült, hogy az az As-
nemkülönben
Feltn
j
több
donna),
tanácsokat.
meg; egy
a népies
és oláhok
mérgezésre
ke-
guay fvárosából, Assuncion-ból, már több ízben küldött hazai tudományos intézeteinknek értékes és tudományos becs ajándékokat. Nemrégen egy érdekes és fölötte ritka növénj'nek néhány példányát küldte
».4
szerekkel kapcsolatban megemlékezik arról,
Thaisz Lajos
a két
ajándékát
az odavaló nép a halaknak vízben való mérgezésére használja.
hogy különösen a tótok
hogy ez
Kitaibel
A növények
elismeréssel tett
sajátságát
M á g o c s y-D ietzSándor
ki-
munkája
következtethetünk arra, hogy milyen szinte
melyben a Kolozsvár vidékén használatos népies szereket ismerteti a növények körébl. Ezek sorában megemlíti azt is, hogy a
Diószegi jutott
nak szívélyes és
dol-
terjeszti
mert
gyjtésére és meghatározására vonatkozólag is ad benne Kitaizébe.
I
(Kolozsvár)
külön-külön
rész
érdek-
is
levél azért is érdekes,
két részben jelent meg, és
termés
fák ivadékainak a megfigyelését.
A
tnik belle, hogy
!
Aján-
tart.
levelezései iránt
újabb idben az irodalmi körök
;
latosnak véli a szóbanforgó kései
becs
tudósaink történeti
Bella-
a Cserna-völgyben I
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK. példányok
Estaucia
Posfillon-hól
valók,
hangya- és termeszbolyokon, Pipiadenia- gyökereken élsködve fordulnak el. Anisits megjegyzi, hogy
hol Caiiipo abierton,
az általa bejárt területen ez egyedüli lelhelye a Lophophytuni-oknak.
Lengyel Béla
6.
purpitrea Tulasne
midn
képviselik,
mutat be,
amaz
anyarozsnak
az
melj'ek
néhány Claviceps
készítményt
állapotát
a sclerotium tavaszszal,
visel n3'eles terméshozza létre, hogy azután az ascospora-kkal fertzhesse a rozs
a perithecium-okat
testecskéket
virágait.
A
(stroma)
terméstestecskék jól kifejldött,
halaványrózsaszín
gyümölcs alatt a kocsánnak megvastagodása és meghúsosodása észlelhet, a mi miatt úgy látszik, mintha két gyümölcs volna szorosan egymás tetejébe nve. Ez esetben az alsó, gyümölcsöt utánzó alakulat tökéletesen és kizárólag tengely-eredet, a termleveleknek minden nyoma nélkül. lírdekes még, hogy a normális gyümölcs tövében, vagyis a tengelymegvastagodás tetején 5, a rendesnél hosszabb és szélesebb, az örvben gyéren elhelyezked csészelevél látható. normális
a
tetemes
A növénytani szakosztálynak
vagy pirosas ibolyaszinü nyeleken vannak, melyek némelyike
4 cm. hosszúságot
melyek
is elér.
A
sclerotium-ok,
89
Klein
Elnök:
szintén
egy búzafajt mumely körülbelül volt egy egy f tömi sziklasuba eltemetve, és ilyen hosszú id daczára épségben maradt. A bemutatott búza az Abusir mellett 1903-ban végzett ásatások-
TrUicum 4000 évig
be,
dicocciiin-ot,
Ne-woser-re jaiban két
király
templomának
Klein Gyula
üdvözli
elnök
a
szakosztályt az új esztendben tartott els ülés alkalmából, mely annyiból nevezetes
idszak, hogy ez évben
tartja
meg
a nö-
vénytani szakosztály alapítása óta a 100-ik elkészületek örvenülését, a melyre az
2.
alap-
találtak megtöltve ezzel a bú-
S'írt
Karolj'.
detesen folynak. Ezután
kor került naplényre.
melyekrl kétséget kizáró módon van bizonyítva, hogy a Dr. B o r-
zával,
be
L
Lengyel Béla
7.
Schil-
Gyula; jegyz:
berszky
hatalmasan kifejldöttek, 3 — 4 cm. hosszú, spanyolországi példányok. tat
1904. évi
januárius 13-iki (XCIX.) ülése.
h a r d eszközölte feltárásukig érintetlenek maradtak a helyi topográfiai viszonyok alapján az a föltevés is ki van zárva, hogy
Klein Gyula
beszédét M.
S
J.
c
h
emlék-
felolvassa
e
1
i
d e n születésének
századik évfordulója alkalmából.
c
;
e sírokat
késbbi idben
esetleg éléstárul
használták volna.
i
Tekintve, hogy Ne-woser-rc király ural-
kodásának
ideje az V-ik dinásztiába
!Í400 köiül Kr.
e.,
esik,
a bemutatott búza,
me-
Deutsche Orient Geselischaft a tud. egyetemi növénytani
lyet a berlini
ajándékozott
4000 évesnek tekinthet. Schilberszky Károly bemu-
intézetnek, 8.
tatja a
Fanta Adolf
(.Székesfehérvár)
tenyésztette, tokbeli prolificatio útján kelet-
karpdloinanids
kezett
valamint
zatát,
mákmagvakat
;
Schleiden emlékezete (szül. 1804. ápri5-ikén, megh. 1881. június 23-ikán). Ez évben, április 5-én, lesz száz éve, hogy S c h 1 e d e n, a ki a tudományos növénytan nagy reformátora, a modern sejttan megalkotásához vezet vizsgálatoknak kez-
lis
az
indktcniiésck
soro-
ezekbl összegyjtött
utóbbiakat
a
rendellenes-
deményezje volt, Hamburgban született. Ez alkalomból Jena-ban, a hol Schlei-
den
hosszabb szaktudósokból
tanárkodott, neves
ideig álló
olyan czélból, hogy
törzsbizottság alakult
Schleiden
születésnapjának az évfordulóját,
nek
E
ünnepelje.
fölállításával
a
100-ik
emlékmtörzs-
a
kü-
lönböz szakok képviselinek hosszú
sora
felhíváshoz
bizottság kibocsátotta
ezzel
jelezvén
csatlakozott,
hogy
azt,
ség átörökíthet tenyésztése czéljábó! szét-
Schleiden
osztotta a budapesti és kolozsvári egyetemi
jelentség, mert mködése az egész biológiai tudományra hatott termékenyítleg. .\ szakférfiak e hosszú sorában három ma-
botanikai kertek, úgyszintén az c téren kiváló eredménynyel kísérletez
Hugó de
Vries 9.
amsterdami botanikus között. Ugyan bemutatja a szakosztálj'nak
aMorvayKálmán ellenes körtét,
beküldötte szabály-
mely annyiban eltér, hogy
gyar t
h y
is
közremködik, névszerint
I.,
indított
ünnepeltetcse általánosabb
I
s t
V á n
engemet
emlékezetét
itt
f f
arra,
i
G
hogy
y.
:
és
Apáén
;
ez
Schleiden
a szakosztály eltt
fólelc-
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK.
90
hogy
venítsem, és
ködését
m-
korszakot alkotó
smind
röviden ismertessem. Erre pe-
itt
gyorsan feled korban van szükség, mivel a fiata-
közötti kapcsot
mostani,
dig
a
már
azért
is
S c h
melyet
1
e
i
d e n
a növénytanban, de
a
biológiai
nemcsak tudomá-
nyokban általában egész forradalmat
Schleiden els
hogy
a
úgy az
állat-
idé-
képezze.
den
E
tételbl
mint a
azután
a
hogy
kell
sejtnek a vizsgálását ott
kezdette, a hol új sejtek
képzdnek,
t.
i.
hogy így
i
a
eme képzdésérl
virágos növények csiratömljében,, és
törekvései
vizsgálatok alapján a sejtek
alakulására nézve
új
elméletet
sbben
Ez
alapított.*
elmélet
ké-
modern
a
mellett
növénytan
még nagyobb
növénytant
egész
az
volt
amellett kiinduló pontja volt olyan vizsgá-
és
latoknak, melyek nemcsak a növényi sejt-
akkori
összesen
négy kiadást
grammot
annak
fejez
egy
A
ki.
elidézett, nagy volt
:
könyv tudományos
hatás, melyet e ;
valódi
forradalmat okozott a növénytan terén és
valóban
új
Hogy
e
ges azt az
i
növénytan
korszakot indított meg.
megérthessük,
hatást
ismerni,
állapotot
Schleiden
ban
volt, a hol
e téren a
—
mint
Linné
Sachs
növénytan terén megállapodás,
vizsgála-
toknak, így utána H o f m c i s t e r W. az 1851-ben megjelent »Vcrgleichende Unter-
mutat
ki
* Beitráge zur Phylogenesis.
nes Müller,
—
1838.)
•
—
a
(J o h a nArchív für Anatomie, Phy-
—
st mond-
legtöbb német, angol és svéd botani-
—
mellzve Linné mélyebb kus ugyanis és tulajdonképpeni tudományos törekvéseit
czím munkájában meglep
Kryptogamok fejldéstanára nézve, melyek nemcsak egészen új világot vetettek a növények rokonsági viszonyaira, egyszer-
siologie ect.
A
mondja
után való korszakban a
hatni hanyatlás következett be.
és mélyreható vonatkozásokat
a
idejé-
ben, kivált Német-, Angol- és Svédország-
boncztant alapjában újból megalkotta, ha-
suchungen«
szüksé-
melyben
föllépése
nem
késbbi
az fel-
czímen említik, másik fczíme »Die Botanik als inductive Wissenschafl« és ez a jellemz czíme, mert egész pro-
van
pedig
i
a
is
Botanik«
senschaftlichen
Ez új ágat már Schleiden maga 1837-ben megjelent, és a magrügynek a termékenyítés eltti fejldéstörténetével foglalkozó, nagyon értékes dolgozatával indította meg, és mivel a növénytest részeinek tárgyalásában mindenkor azok fejldését is figyelembe vette, annak jelentségét hangsúlyozta, követit is ez S c h e d e n-nel egy új irányba terelte. idben, és utána különösen N a g e 1 volt az, a ki a fejldéstant a növénytan minden részében crvén3're juttatta, és beható tanulmányával nemcsak az egész növényjelölt ki
mi
a
éit,
idben már magában véve
eredmény volt. Könyvét rendesen »Grundzüge derwis-
vezettek.
is
tan-
meg
tn
tannak jelenlegi alakjában való kifejldéséhez, de a növénytan egyik új ágának, a növényfejldéstannak a megállapításához
utat
hatással
felölel
könyve, mely elször 1842-ben jelent
tévesnek bizonyult ugyan, de mind-
1
a fajok állandóságá-
kezésének és rokonsági viszonyainak, szóval phylogeniai rendszer kíván lenni. S c h 1 e d e n-nek a sejttanra és fejldéstanra vonatkozó, és új irányt megnjntó
Schlei-
kiindulva
így jó-
dern természetes rendszernek, mely most már nem czélszerségi okokból felállított hanem a növényországnak osztályozás, származási fája, mely képet igyekezik adni a növényeknek egymásból való kelet-
növénytestnek egyedüli alaki eleme, elemi szerve, és hogy így a sejt minden boncztani vizsgálat kiinduló pontját
és
vi^ i
egyénként való termelésérl szó sem lehet, mert vérrokonság csak a fajok egymásból való keletkezése alapján jöhet létre. Így lett a fejldéstan alapja a mo-
növénytani vizsgálatai
sejt,
r
és
ról
abba az idbe esnek, a mikor a hires anatómus S eh wann mint els mondotta ki határozottan,
a
fejezése, és
el.
zett
eltüntetik,
is
n eltt arra a következtetésre vezettek, hogy a növények fejldésében mutatkozó hasonlóság a vérrokonság ki-
föllépése
kartársaira gyakorolt, és melylyel
D
val
labb nemzedék alig képzelheti azt a nagy hatást,
Kryptogamok és a Phanerogamok a Gymnospermae) fejldése
a
(nevezetesen
tak, j
szigorúan amaz állításhoz a
meljr szerint » valamely
ragaszkodbotanikus
annál kitnbb, mennél több fajt ismer, és hogy a botanikusnak els feladata, hogy minden növényt névvel meg tudjon nevezni.
Linné
sexual- rendszerét pedig a
tudományt betetz munkának melyet részleteiben
tekintették,
továbbfejleszteni sza-
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK.
9Í
bad ugyan, de a melylyel különben ;i növénytan tetpontját elérle.« Új fajokat gyjteni és leírni volt a tVítörekvés és a
vébl tudtuk csak meg, hogy a növénytan milyen gazdag volt már akkor pozitív és tudásra érdemes ismeretekben. Habár sok,
növényrészek
a
morfológiai
zcsek magyarázata
tárgyalása
szaporodó
lyébe a iiiindinkíibb
he-
inkifeje-
úgy hogy akkor
lépett,
kézikönyve inszótárhoz, mint termé-
Schleiden
mit
tévesnek
bizonyult,
is
tzésével
és
hogy nagy feladatok tudományától, nagy ahhoz, hogy a növénytan
teljesítését követílte a
kább
mérvben
német-latin
ban való fürkészéssel még Linné magasabb intenczióinak sem feleltek meg«. És a mi még veszélyesebbé tette az állapotot, ez az volt, hogy akkoriban az egyetemeken is a növénytan tanítása azok kezében volt, a kik az éppen vázolt értelemben fogták
fel
S
c
h
1
e
i
d e
n,
tartott
;
ekkor
alapos
a ki
korban olyan rendkívüli valamely tudomány értékét nem mindig az határozza meg, hogy mit nyújt jelenleg, mint inkább az, hogy mire törekszik, min irányban halad. haladást
mindig harczra kész tollával és egész egyénisége által hívatva volt arra, hogy a növénytannak új ösvényt nyisson. »Die Botanik als inductive Wissenschaft« czím munkájának 131 oldalra terjed »methodologiai« bevezetésében éles és maró gúnynyal ostorozza a L n n é-féle iskola eszme nélküli foglali
bizottság felhívásához csatlakoztak, és ezáltal
újból érvényre
ismereteknek tárja az,
fel,
jut, és
egész
i
d e n
által
míg egyrészt az
új
rengeteg
sokaságát másrészt a mikroszkópi módszer
mely az észlelt nemcsak a legnagyobb
figyelemre ríti,
és pontos észlelésre kényszede azonkívül önként az induktív mód-
szer követésére vezeti, és
nagyon gyakran
a kísérletezés szükségét követeli.
Az induktív módszer bevezetésével a növénytan
csak
vált
tulajdonképpeni termé-
szettudománynyá és egyenl rangfokozatra jutott a chemiával meg a fizikával, mely
tudományokban eddig
is
a valódi induktív
természetvizsgálás szelleme uralkodott
túl-
nyomóan.
Schleiden
elismerés adóját róják
az
A
hol pedig az egész
ünnepelni készül, ott
tankönyvének nagy érdeme továbbá az is, hogy benne összegyjtve találjuk mindazt, a mit a növénytan akkoriban már nyújtott, és az köny-
—
tudo-
le
iránt.
tudományos úgy hiszem
világ
—
a
fogékony
mindig
nyugoti míveltség iránt
magyar sem maradhat távol. E felfogásom késztet arra, hogy a szakosztály tisztelt
ama
tagjaihoz
forduljak, szíves-
kéréssel
Schleiden
kedjenek u
érdemeit mélta-
tandó emlékm költségeihez becses adományaikkal szintén járulni, kijelentvén elre, hogy nem az összeg nagysága, mint
résztvevk mentl nagyobb a száma adja meg az erkölcsi hozzájárulás igazi
e
ünneplésre méltó
valóban
;
inkább
1
hogy
kitnik,
világosan
bizonyítja érdemeket szerzett magának ezt továbbá a mívelt nemzetek tudósainak hosszú sora is, a kik a jenai emlék-
annak a növénytanban való alkalmazását nemcsak kíiveteli, de maga is gyakorolja. A mkroszkóp, a Linné-korszakban sokáig S c h
mert
;
Mindebbl
kozását, és az indukczió lényegét tárgyalva,
eszköz,
való
tett
Schleiden
lé-
lilo-
zófiai képzettségével, éles,
elhanyagolt
járult
utána
az
mányunk eme nagy reformátora
a növénytant.
Ez az állapot 1840-ig pett íöl
a helyes czél ki-
azzal,
a növénytannak valamely
szettudományi munkához hasonlított. »Azok pedig, a kik valóban tudományos vizsgálatokkal foglalkoztak, elkülönültek azoktól, kik a növénytant Linné helytelenül mert a felfogott értelmében tárgyalták, puszta növénygyüjtéssel és herbáriumok-
késbben
tanított,
—
jelentségét.
emlékbeszéd után a szakosztály gyüjtíven kegyeletes adományaikkal járulnak a S c h 1 e i d e n-em-
Az
tagjai a kitett
lék létesítésének a költségeihez. letes czéh'a
adakoznak
K
:
e
1
i
n
A kegyeG y u a, 1
Entz Géza id., Mágocsy-Dictz Sándor, S c h b e r s z k y Károly, Fekete József, GabnayFerencz, F a o \v s k Lajos, Entz Géza Kubacska András, Kümmcrle i 1
ifj.,
Lengyel Béla, Csopey
J.Béla, L
á s z
V o
r
1
k a
ó
A- u
ifj..
g u
s t
i
Béla,
n
J
á-
Sándor, C s e r e y Adolf, Jáz k y Nándor, G e s e
F 1ars nos, D c g i
i
1
i
e
n
Árpád
és
B
1
1
e r n á
t
s k
y
Jen. Összegylik ekként 9Ö korona, mely öszszeget
az
elnökség, mint
a
K. M. Ter-
mészettudományi Társulat növénytani szakosztályának adományát, az emlékm anyagi ügyvitelével
megbízott
G
u
s t
a v
Fi-
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK.
92 könyvkiadó
h e r jenai elküldend. 3. B e r n á t s c
czégnek
k y
s
J e
(Budapest) »//a-
n
czím eladá-
hogy onnét eddig a Boiry-
sában
közli,
chitiin
Litnaria,
Ceterach
Asplcninm Trichomanes,
vulgcire, Pteridiiiin aquiliimin,
nev
harasztokat tudta meg-
A beárnyékolt homok
állapítani.
sr
hegyekhez közel
meg
cserjék
fejldött
is
b-
fekszik, és igy a
a bozót alatt
harasztvegetáczió
jó csiráz-
csapadékban
tató talaj, az illet vidék
velkedik,
Scolopendrituii
és
officinaritin
officinariiiii
Fábián Gáspár
5.
vár) » Rendellenes körlékn
rasztok a dclihlátih.oinokou
Polypodiuin
lesz
számottev
ki
a delibláti
h
melyhez
a
el.
ama
átnövés
az
természetbl
xA
hogy az
kitnik,
—
n
lodia)
is
bekövetkezett.
Schilberszky Károly
osztály
elé,
tartandó
Brandza Dimitrie
körlegyümölcsök
illet
teratológiai esetét képvi-
—
az emiitett harasztok.
(Budapest) -^Bnin-
ter-
képekbl
midn azok közepébl a liitermlevelek örvébl virágzó tengely ki, mely utóbbiból fejldött gyümölcs erteljesebb növés az alapi helyzet körlegyümolcsnél. E mellett a csészelevelek nagyfokú ellombosodása (phyl-
jegyz
Degcn Árpád
rajzolt
ányzó
osztályi
4.
vannak
is
a
selik,
homokon. Azonban a delibláti homoknak nem a kerületi, hanem a középponti, nehezen hozzáfélhet részein teremnek fleg
dza Dimitrie egyik hátrahagyott czikkéröl«
dolgozatát,
rajzok
színes
Schilberszky Károly
csatolva, jeszti
(Székesfehér-
czím
6.
hónap
következ
a
100-ik
tárgysorozatban
a
mennyiben intézkedett
a
kifejezésre,
10-én
vonatkozólag. Az
ülésre
ünnepélyes ülés fleg jut
szak-
jelentését terjeszti a szak-
tanár-
az iránt, hogy az alkalmi elnöki megnyitó
nak halála után megjelent »Plante noue din Románia* czím dolgozatát mutatja be (Annal. Acad. Romane, II. sor. XXV.
beszéd után a botanikai szaktudománynak lehetleg minden ágát fogják a bejelentett
szólván,
:
1903,
köt.
153
— 154.
felhívja a hazai
abban
foglalt,
old, 2 képpel),
eladások
botanikusok figyelmét az bennünket közel érdekl
A növénytani szakosztálynak
a Trifolimn Lvtpiiiaster L. var.
alhijloruin Led. rint az idézett
néven
faj változatát (D e g e n szeczikkben Trifolium rouia-
mely a T. Ltipinaster-tl csakis gumó-alakúan megvastagodott gyökerében különbözik, nem egyéb, mint a föntemlített, melynek szinnicuiii
tén
ilyen
leírt
új
faj,
gyökere)
a
mellett (Bacau
kerület)
b 1.
e r s z k
:
S
c
h
i
1-
y Károly.
Klein Gyula
elnöki megnyitó be-
széde (lásd c füzet elején). 2. a r t h a V i n c z e,
W
a kir. magy. Természettudományi Társulat elnöke öröm-
Nemira-hegyen,
ben visszapillant a szakosztály keletkezé-
;
to-
Saxifragú Hitetiana Boiss.-i szintén Slanic mellett árnyékos sziklafalakon beterjedve Erdély területérc is, végül a Paeoma íriternata Pall.-t a Ciocanul-hea
gyen Varciorova
Klein Gyula; jegyz
:
mel üdvözli a növénytani szakosztályt az ünnepi századik ülés alkalmából. Beszédé-
az erdélyi határ közvetlen közelében
vábbá
Elnök
Slanic
megtalálta a
1904. évi
februárius 10-iki (C.) ülése.
adatokra.
A szerz
képviselni.
és
sére, és
ki.
idben
lefolyt
mködés
szönetét fejezi
fölött
történt
elismer kö-
Élénk érdekldéssel
sérte a szakosztály életének
ki-
minden egyes
mozzanatát, éppen azért a fokozottabb szakbeli
mellett.
azóta
az
eredményes
mködésnek
egyik nevezetes momentu-
sallangú példái teremnek, mint a delibláti
mát abban látná a jövben, ha idszakonként a botanka egyes ágaiból összefoglaló ismertet eladások is tartatnának, melyek a külföldnek nevezetes vívmányait adnák
homokon
közre.
Az
Ü
megjegyzi, hogy az aldunai lejtkön a Paeonia utóbbira vonatkozólag
e
g
e n
banaticíi Rocii.-nak sokkal szélesebb levél-
lehet
;
ilyen alakokat
könnyen össze mely
téveszteni a P. triternata-val,
azután csakis többé-kevésbé nyelecskés
le-
fképpen termésének alakján ismerhet fel. Noha ü e g e n román példákat nem látott, Brandza adatának vélsallangjain és
helyességét vonni.
korántsem
akarja
kétségbe
sen
Az
eddigi
tapasztalta
alapuló
mködésben az
önálló
örvendete-
vizsgálatokon
eladások fokozatos fejldését
gyarapodását, mi
által
a
szakosztály
és lé-
nyegesen járult a hazai botanikai ismereelbbreviteléhez. Áldásos mködést, kitartást és buzgalmat kíván az újabb
tek
idszakhoz
!
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK.
Klein Gyula
3.
olvassa
mai
a
ülés
elnök ezután
alkalmából
a
fel-
ként morfológiai alapokon történt.
L
tekintélyes
üdvözl
hart György,
magyaróvári gazdasági
akadémiai tanár íaiii szakiis.ziídy
s~arai/i/;
bol oeszitite iicdvoezlctct
—
talynaka. vári
Ȓi
imcvcnyaJkaliiia-
a
s~kos~-
kitrld
Borbás Vincze
egyetemi
tanár
Terinészettndontányi
n-
i
nclesc
táviratában
i.idvözl
kolozs-
irata
Társulat
gombák meghatározása kezdettl fogva f-
szak-
osztályhoz érkezett
iratokat.
93
»/l
:
növényiani
fajok
.\
részének leírása régi kelet, a mikor a gombák élettani viszonyai még ismeretlenek voltak. Ezzel szemben az
alsóbb-rend penészek, éleszt-gombák és baktériumok fajainak a meghatározásaira fként csakis fiziológiai alapon
meg,
ennélfogva
és
irodalom,
—
a
az
gombák
történhetett
vonatkozó
ide
élettani viszonyai-
szakosztályát 100. szakülcsén a Kolozsvári
nak
Egyetem
határozási módszerek tökéletesedésével kap-
növényrendszertan i
intczeic
cs
hotauikíis kertje nevében, valamint csckély-
részérl
séi^'em
magyar
a
távolból
üdvözlin,
szeretettel
pezsg
100. ülésre
igaz szívvel és
újabb
az
s
ert, fáradatlan kitar-
eredményeket kívánok.
tást és kiváló
Kör üdvözl
budapesti Szent ímre
—
A
irata
:
Abból
»Tekintetes növénytani szakosztály!
az alkalomból, hogy
«.
tekintetes szakos:-
a
mi, az egyetemi
tály 100-ik ülését tart/a,
Imre Köre természettudományi szakosztálya egyhangú ndvözletiin-
liallgatók Szent
ket kiildjiik.
vében
:
Kerékgyártó
iJ'J.
—
kár. a
A
üdvözl
a
Tisztelettel
szakos~iály ne-
Árpád,
Breilauból
távirata
e.
í.
»die
:
tit-
társaság
botanikai
sziléziai
bota-
nische sektion der schlesischen gesellschaft
sendet herziichen gruss und glueckwunsch pax, 4.
bemutatja
L
1
á s z
ó-nak
czím
és
:
szabó, dietrich.,
Mágocsy- Dietz Sándor
pest)
fetái«
grosser,
holdefleiss,
(Buda-
Hollós
ismerteti
» Magyarország
Gasteromymegjelent mykologiai munká-
mely terjedelménél, díszes kiállításánál és a benne foglalt kiváló eredményeinél fogva hívatva van a mai lcs jelentségét ünnepies alkalommá avatni (lásd e füzet
ját,
G.
oldalán). 1
sásában ismerteti a hazai moszatokra vonatkozó összes adatokat, melyekkel alapját kívánja megvetni a létesülend Magyarország flórájának felhívást intéz a szak;
hogy a többi növény-
osztály tagjaihoz,
csoportok hasonló elbánásban
rcszesíttet-
vén, az ország teljes növényzete egységes
mben
alkottassék
meg
(lásd
e
füzet
12.
Tuzson János
(.Selmcczbánya)
•»A gombák meghatározásáról^ szóló eladásában a gombák meghatározására vonatkozó történeti adatok elrebocsátása után
kiemeli,
—
újabb kelet.
A gombák rendszerérl Tuzson közli, hogy a fonalas gombáké a természetes rokonságon alapszik, a baktériumok rendszere azonban alapjában véve mesterséges. Természettörténeti szempontokból pedig rámutat arra, hogy a gombák egyszer alkotásuknál fogva a növényország legalsó
osztályait
kifejldés
téneti
képezik ugyan, e hely-
nem
azonban
zetük
azonosítható a tör-
habár a baktériumok
ama
hogy
a
magasabb-rend
fonalas
—
mert
sorrendjével,
csoportja,
kis
mely önálló áthasonításra képes, állhat ugyan közvetlenebb vonatkozásban a Földet legelször benépesít szervezetekkel, a
—
a fonalas
gombák
és a baktériumok szapro-
és paraszita fajsorozafai
fita
bontakozhattak
rend
ki,
zöld növények
csakis akkor
magasabbmár régen elterjed-
a mikor
a
a Földön. A fajoknak fiziológiailag czélszer tökéletesedése pedig, éppen a
tek
szaprofita és paraszita életmódból kifolyó-
sok
lag,
esetben
alakbeli redukczióval
is
minek a megítéléséhez azonban különösen az alsóbb-rend gombáknál
járhatott, a
— — nincsenek olyan támasztíípontjaink, rend
mint
magasabb-
zöld növényeknél rendelkezésünkre
állanak (lásd e füzet 15. oldalán). 7. P é t e r f intermedinm«
i
Márton
czím
szky Károly rajzok 8.
(Déva) y>Aslomnm
dolgozatát Schilber-
terjeszti
el, a megfelel
kíséretében (lásd e füzet oldalán).
M á g o c s y-Die tz Sándor
(Buda-
»Az Aranjia sericifera Brot. rovarfogásai, czím eladásában behatóan ismerteti a megnevezett növény virágainak morpest)
fológiai és anatómiai szerkezetét,
oldalán). 6.
csolatosan,
meg-
és a fiziológiai
a milyenek, hasonló esetekre, a
5. F a r s z k y Nándor (Budapest) Magyarország moszataii. czím felolvai
>^
fölismerésével
melyek a
rovarfogás biológiai viselkedésével kapcsoIsmerteti az errl szóló kutatók eredményeit és nézeteit, melyeket a maga kritikai vizsgálatai alapján megersít, vagy latosak.
helyesbít (lásd e füzet 24. oldalán).
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK.
94
Staub Móricz
9.
(Budapest)
y>A
melegségi összegek mini a növények közvetet-
jelzid czímen
len alkalmazkodásánali
tart
eladást.
Ama nagy tudományos indul
»A
eredete
fajok
mozgalommal
nevezetes
Lamarck
J.
18ö9-ben
természetes
a
czím munkájával
útján«
került
mozgalomból
Darwin
melyet Ch.
ki,
kiválás
elidézett.
ismét
E
fölszínre
1809-ben közzétett
elmélete, mely N a g e i-tl részletesebb magyarázatot kapván, és az újabb kua »Neotökéletesbülvén, által tatások 1
Lamarckismus« -tanhoz szervezetek
a
szerint
E tan küls tényezk tényezk ingerek
vezetett.
a
hatása alatt állanak, melj^
gyanánt
elidézik
hatván,
szervezetek az
eme hatás
hogy
azt,
a
nyert mó-
alatt
is. Eme küls leveg hmérséklete,
állandósíthatják
dosulatait
tényezk els sorban a csapadék
és
a
a
Staub
talaj.
az
s-
mel3'ek arról
világi flórából idéz példákat.
déli fekvés vidéken vagy lapályon term növényhez képest föltn nag}^ nálunk Magyarországon három hetet is tehet de a növény a hegj^en való emez elkésé;
nem
sével
éri
hmérséklet
azt a melegösszeget (a
el
napi
közepeinek összege,
-}-
számítva az év els napjától az illet életjelenség beállásának napjáig), melyben a lapályon tenyész növénj'- részesül,
hanem
ellenkezleg a napok nagyobb száma fordított arányban van a kapott melegösszeggel, a
mi világosan tanúskodik az éghajlathoz
Staub
vuló alkalmazkodásról.
hogy ha valamely növény
azt hiszi,
term-
jelenlegi
helyeirl összeállíthatnók a tapasztalt idpontokat és melegösszegeket, akkor ezek-
bl
talán megállapíthatók
az
irányok,
melyek
a
volnának
azok
az
illet
szerint
növény vándorútját folytathatnál. 10. B e r n á t s k y J e n (Budapest) »A Polygonatum-félék
miája« czímen
rendszertani
anató-
Bernátskv
eladást.
tart
tanúskodnak ugyan, hogj' bizon3'os növények (GJyptosIrobits ciiropaeiis Bnigt. sp.,
szerint az anatómiai szerkezet alapján az összes idetartozó, hazai és külföldi fajokat
Taxodium
meg
Rich.
distichuiii
iiiiocentiui
Heer) alkalmazkodni tudtak azokhoz az éghajlati változásokhoz, melyek a krétakortól kezdve a pliocaenig végbe mentek, de a nélkül, hogj' ez alkalommal új alakokat is hoztak volna létre.
A
Cinuainoinuiii történetébl pedig bizo-
nyítja
Staub, hogy
e
génuszból Európa
nácziójára
is kell
megkülönböztet jeleken
összevág
//óríí-birodalmaiba,
Wettstein
különösen káira, és
Staub
közül
ezekbl példát
cainpesfris
L.),
idevágó
mun-
vezetett.
Staub
szerint a phaenologiai
olyan anya-
mely a közvetetlen alkalmazkodásnak mintegy magj'arázatáúl szolgálhat. Idevágó tanulmányaiból megtudhatta azt, hogj^ a növényeken bizonyos életjelenség (pl. a got,
annál
késbben
nagyobb
tengerszín
északibb
fekvésben
növény. Az idben
beleilleszti
fölötti
be,
áll
minél
magasságban,
tenyészik tapiasztalt
az
illeti
különbség a
ü
füzet
(Budapest)
vegetácziója«.
téli
mm
e
e r
e
1
J.
Béla
környéke növénj'vilá-
és
az
Földkerekség
északi
flórakerületeibe,
flóra-
vidékeibe. Tartozik ez a növényvilág eg}'részt
»horeaIis
a
letébe
éghajlathoz
ér.Az
el.
Ebben Fiume gát
K
(lásd
Lajos
kai
dolgozatát
az
megfigyelésekben találhatunk
virágzás)
czím
terjeszti
dalojnba«
való alkalmazkodás új fajok keletkezéséhez is
Simon
11.
»A Quarnero mellékének
idéz (Gentiana
is
mel3'nél
utal
generikus,
anatómiai csoportosítás a természetes rendszerrel fényesen
Amerikában már Cinnainotimin nincsen. Az kutatások
kívül
st még magasabbrend rendszertani ték jellemvonások állapíthatók meg.
49. oldalán).
újabb
a czélból azon-
jel kombitámaszkodni. Speczifikus
harmadkori Földjén ugyanazok a típusok szerepeltek, mint a mink mai korlátolt de Északhatárú hazájukban találhatók Amerikában olyan fajok \'oltak, melyek a sarkvidékrl jvén, ott az alkalmazkodás hiánya miatt még a krétakorban el is veszhettek, mert a harmadkor óta Észak;
Ebbl
lehet határozni.
ban méretbeli adatokra és több
és
másrészt
;
északi, quarneroi
úgj'mint
a
niikrotherni
annak az
flórabiro-
karszt-vidéki
Adria
öblének
terü-
oczeánjának
flóravidékeibe
quarneroi flóravidékbe
dalmáczíai Jlóravidékbe (lásd
e
és
a
füzet 60.
oldalán). 12.
Istvánffi Gyula
aj
»]lzs-
szül lisziharinal-betegségéröli czím eladásában áttekintését nyújtja a lisztharmat kitelelésére vonatkozó néze-
giilatok
a
teknek, és
A
kimutatja
Wo
r
t
m
a n-nal
és
hogy a lisztharmat csakugyan behatol szszel a rügyekbe és p p e
1-lel
szemben,
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK. ott
konidiumokat
is
terem; továbbá, hogj^
95
ld oospórák. Fölteszik azonban némelyek,
a télen gyjtött (deczember 23, januáiius 25, februárius 9) rügyekben sok pikkelyle-
lium
vél mutatja a
mycehumot
jellegz bántalmazást. I s tV á n f f véleménye szerint tehát bebizonyítván a rügyekben való elfordu-
—
i
—
lást a rügyben telelés és innen való megújulás lehetséges, de nem valószín, hogy olyan mértékben történjék, mint azt
NV o
m
r t
V á n
f f
A
a n n fölteszi.
lisztharmat
I
s t-
szerint tulajdonképpen a fás haj-
i
nagy
rügyekben
a
is
telel
termelne.
vesszk kérgében
is
para
mely
részekben ttimött plazma halmozódik Ezt az elkészülést I s t v á n f f a folyamán szabadban telelt vesszkön
alatt tekintélyes
telel
szálai ott rendkívül
ki,
i
meg.
tél
réi
ki-
tekig
A p p e 1 észlemegújulást m;ijusban fig^'elte hajtásokon kívül a lisztharmat még
mutatta, leteit,
föl.
és
A
így kiegészíti
a
ki
megmarad, és a januszobában tartott száraz bogyókon februárius elején már mega Máiton-szló'n
is
hatalmas
Eme
ízeld
vizsgálatokból
szálakat termett.
gyakorlatilag
becses
következtetések vonhatók.
A megtámadott
1.
haj-
a
a föltevés nin-
st
epidermis
az
itt
hálózatot
a sejtek
alkot,
a mélyebb
eleven
szöve-
behatol. Kimutatta továbbá
október közepe
oospórát
ott
Plasmo-
fölfedezte a
szszel zöld hajtásokon, hogy a Plasmopara
is
A
is
tájt
húzódott a kéregbe és
terem, a kitelel mj'celium
kés szi fertzésbl
tehát a
telel mycelium
ered.
kérgében
hajtások
fás
fölfedezése
lappang(')
a védekezés új és fontos útbaigazításokat talál, és e ténybl is levezethet az szi meg a által,
kezelés szükségessége, a Plasmo-
tavaszi
lisztharmatos
.Márton-szlvel együtt, szszel eltávolítandók és elégetendk 2. a meg-
tások
m3'celiumát,
között,
fi.xált
árius 25-én gyjtött,
újult és
Ez
telel
tehát
ki,
csen bebizonyítva; Istvánffi-nak sikerit azonban a tél folyamán (jan. 25) szabadban telel hajtások r ügyeinek a pikkelyleveleiben a Plasmopara myceliumát kimutatni. Így a rügj'ek révén való megújulás valószínnek vehet. A rügj'beli myceliumon kívül Istvánffi még a fás
szívókat fejlesztenek, és a szomszédos szál-
tásokon
hogy a myce-
f'uboni, A. N. Bérlése)
(p.
para
elsdleges érdekében (lásd
invasiojának korlátozása e füzet 74. oldalán).
;
hagyott ép hajtásokat, csapokat, tkefejet ers védekez oldatokkal kell beecsetelni 3.
a
tavaszi
szlt
mívelés
metszéskor 4.
;
be
is
szl
ezután
a
és újulhat
ván-
lisztharmat
tkén, tekintettel annak a megállapítására, hogy legelbb a zöld hajtásokon terjed el és a kötések alá húzódik. Tavaszszal a meghagyott vesszrészekrl dorlását a
fölfelé
kúszik a lisztharmat
az
új
hajtá-
sokon, nyáron meghúzódva a kötések
onnan
r s
alá,
:
;
1
.
Tisztikar választása
vetkez három
1-
i
1
e
Gyula
Klein
kö-
a
évre. elnök
maga
a
és
elnöktársa nevében a szabályok értelmében
lemond.
Hasonlóképpen
lemond
.S
c h
i
1-
Károly
b e r s z k y a jegyzi tisztségrl, egyúttal bejelentvén, hogy a szakosztály
nak
mködése
tartja,
hogy
érdekében
itt
is
okból a
elve érvényesüljön, és
ez
gondot
tekintést
fotyóiratának
igényl
kívánatos-
a munkamegosztás
osztály
jegyzi Melegen
lebocsátkozik,
Gyula jegj'z S c h y Károly, majd K ü m m e r
Béla.
J.
fertzi a
és
Klein
:
z k
szszel viszont fölkúszik a hajtások hegyére és a Márton-szlre, hátrahagyván útjában mindenütt kitelel szerveit, a téli myceliumot. E megfigyelések
terjed
9-iki (Cl.) tisztújító
ta-
harmatnak, mivel a hosszú vesszn legtöbb
meg
Elnök b e
vaszszal metszés után is nagyon gondosan beecsetelend, mert a lugasszl hosszú metszése folytán különösen fészke a hszt-
meg. Vázolja
ülésérl.
karikás
szszel, valamint
telel mycelium-szál marad
1904. évi
márczius
kell ecsetelni
a szálvesszs, lugas,
alatti
A növénytani szakosztálynak
szerkesztése
és
szakkörül-
mellett
a
alapján a védekezésre egészen új támasz-
tovább nem vállalhatja. köszöni a szakosztály összes tagjainak irányában tanúsított eddigi bizalmát és azt az állandó támogatást, a mely lehetvé tette, hogy a szakosztály mködése
tékokat szolgáltat (lásd e füzet 65. oldalán).
erteljes mederben
fürtöket;
b)
»A
séröU kitelel
szl
szóló
peronosporájcinak
eladásában
ismert
szervei
a
a
kUcleU-
Plasmopara
levelekben
fej-
tisztet
fol3'hatott.
Kéri,
hogy
ügy további felvirágzása érdekében támogassák ugyanilyen ügyszerea botanikai
tettel
és odaadással
leend
utódját.
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK.
96
A
intéz
szavazást
bizottság
Gabnay Ferencz
lettek:
Rezs
Stankovits
András,
Leffler
A
(tagok).
tagjai
(elnöke),
szavazás
idejére az
Az
intéz bizottság szavazás eredményét
a szavazást
elnöke
a
írásba
foglalván,
olvassa
Gabnay
megnyittatván,
ülés újból
lefolyt
következ
a
jelentést
Természettudományi
m.
Társulat
növénytani szakosztályának tisztújító választása tárgyában. Beadatott
Ebbl
tisztségre
Klein
Gyulát.
Staub
Móricz-
nak jutott 18, M á g o c s y - D e t z Sándornak 2 szavazat. E szerint alelnökké vái
lasztotta a szakosztály
A jegyzi
Staub Móriczot.
K
tisztségre
Li
e r
1
e
A
lehet csodálni, liogy
nem
széthúzott írású bejegyzések írója
is
igen ismerhette a
növényeket, kü-
lönben
érthetetlen volna,
miért írja a jól
szi kikiricshez (Colchicum ephemerum), hogy par Iiagima, a szintén jii
lerajzolt
jegyzvé
mm
e r
1
választotta e
szak-
a
Bélát.
J.
Károlynak jutott 19, B e r nek 1 szavazat. E szerint a »Növénytani Közlemények* szerkesztjévé választotta a szakosztályos c \\\ 1 b c r s z k y Károlyt. K. m.
(t.
Anemone
i.
liaroinsag
Zent
tica L.)
farka
Isten lova
F
stb.
i
fiiiie,
a
1
o
jicpa-
Asparagus
\v s
k
i
ennél-
fogva javasolja, hogy a bejegyzéseket kell megállapítás után közöljük, a mit a szak-
Borsos István
osztály
Schilberszky n á t s k y Jen-
szerkeszti tisztségre
h
J.
i
ü
A
meg.
Trifolitiiu iiiagnuiii
mm
Bélának jutott 18, B e r n á t s k y Jennek 1 és F a 1 o \v s k i Lajosnak 1 szavazat.
K
nem
lg}'
vitézf, laffai rosa, inélifü, neveket B o rs o s másképpen olvasta, hogy a niiofii
meg, hogy Havas elföldöii icrineo, a gyíkényhez rajza ellenére, hogy Idcgm fii neme. Mindamellett Borsos István közlése a növénytudomány névgyüjtinek a kijegyzcsekkel és a munkának beküldésével nagy szolgálatot tett, a mennyiben a bejegyzettek között akárhány van ol3'an, a mely ott látott elször napvilágot pl.
alelnöki
szerint
és széthúzott alakja miatt nehe-
zen olvasható,
fametszetben közlött hólyagfáról azt jegyzi
tisztségre
elnöki
választotta a szakosztály
osztály
a melyek
Klein
az
i
E
vall,
megfakulása, részint a
a tinta
összesen 20 (húsz) szavazat.
Gyulának jutott 19, M á g o c s y - D e t z Sándornak 1 szavazat. E szerint elnökké
Az
három kézre
beírás
betk apró
arnielia, Itid
sem olvashatta. Az utóbbi t. i. Polygonum avicitlare neve csak más nyelv hasonló értelm nevezetébl állaj)ítható
1904-ik évi márczius 9-ikén
felvétetett az kir.
A
pasit.
niul
tiidöf,
ziJnia,
Írását el
fel
Jegyzkönyv,
a
;
czerfa,
egyike részint
elnök az ülést felfüggeszti.
Ferencz,
m
gondos nyovességbl beküldött eredeti mozásából kitnik, elkerülte figyelmét pl.
méltányolva,
R
3.
a p a
nok
i
R ay
c s
fáradozását
határoz.
is
Szolnok
»AdatoJi
czím
el
m
u n d (Budapest) növényzetétiez«.
vidéke
felolvasásában fölemlíti, hogy Szol-
flórája is teljesen az Alföld flórájába
bár meglátszik rajta, hogy közel van hegységekhez. Az ide vonatkozó irodalmi adatokból csak K e r n e r följegyzé-
illik, f.
a
Gabnay Ferencz,
szavazást
a
intéz bizottság elnöke.
sei
Leffler András,
Stankovits
a sz.
Rezs,
Borsos István
2.
növényncvek« 1
o \v
I
s t
V
s ;i
k
i
czím
Lajos
a sz.
tagja.
b.
i.
i.
b. tagja.
terjeszti
el.
F
i
a
-
Borsos
n pápai tanár a kollégium könyv-
tárában a XVI. századból
származó
latin
képes orvosi könyvbe (história plantarum)
vagy ötszáz magyar növénynév kiszedett jegyzéket Fialó ws k ismerteti. A kiszednek buzgalom ösztökélte munkája közben esett ketts lapozása miatt néhány név. a mint a nagy szíkézírással bejegyzett
i
Nagyon
el.
jellemzi a flórát
hasonlóan jellemz vényszövetkezet fejldött.
mellett
(Pápa) »A[agyar
dolgozatát
fogadhatók
a sziki vegetáczió, bár a tunyei vasúti híd
Itt
L.
tanulmányozta
sp.
és lándzsiis,
Aster Tripoliuin
A.
növényeket nyeknek veszi, ;
az
nö-
Fannonicus Jacq. sp. mind a kettt különálló növé-
az
és
mocsári
mivel
emez
amaz
tengerparti
szálas lándzsáslevel és
mindig a kontinensek belsejében található de tengeri eredet lehet ez is. Megtalálta Szolnokon a Solidago Cana;
densis
sok
L.-t,
más
—
—
mely
jelenség
arról
tanúskodik,
Alföld eredetisége
és
még
hogy az
nagyban pusztul.
97
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK. 4.
Róbert
Róth
gozatát B 5.
tályi
K
e r
ü
n á
m m
jegyz
t
e r
s
k
1
c
y
J c J.
»Kiilniiös
(Iglo)
czím
dol-
terjeszli
el.
fenyöala.h a Magas-TiUnibaH«-
n
Béla
kiosztja a m. kir.
szakosz-
utak
igazgatóságától
tanácsától
érkezett
és a
nyokat, a melyek az egyébként leteken való kutatásokat
államvas-
Pénztárosi kimutatás. (A Növénytani Kö-.lemcuyck 1903.
I,
évi
végszámadása.)
Növénytani alap Áthozatal 1902-rl
-..
1903. évben befizettetett
Kötelezvényen maradt
székesfváros
botanizálási igazolvá-
bUÖ.—
tiltott terü-
lehetvé
teszik.
PÁLYÁZAT-HIRDETÉS.
98
A
pályázatok
föltételei a
következk
:
m. Természettudományi Társulat tagjai pályázhatnak. 2. A jutalmazott pályam, ha kisebb, a Társulat Közlönyében is megjelenhet, és ha pedig ez esetben a pályadíjon kívül még a szokásos tiszteletdíjban is részesi.il nagyobb, akkor a pályázó tulajdona marad, és mint a kir. m. Természettudományi Csakis a
1.
kir.
;
Társulattól koszorúzott pályamunkát, 3.
A pályam
idegen
ki.ilön,
maga
is
kiadhatja.
kézzel, tisztán írva, lapszámozva, kötve legyen.
A hozzá
tartozó rajzok külön mellékeltessenek. 4.
A szerz
pályam homlokán • 5.
Az
így
nevét
rejt
pecsétes
levelén ugyanaz a jelmondat álljon, mely a
áll.
fölszerelt
pályam
a megszabott határidig a Társulat titkári hiva-
talába (Budapest, VIII., Eszterházy-utcza 16.) 6.
A
riztetnek, a
küldend.
nem nj'er pályamunkák kéziratai a Társulat irattárában megszerzknek vissza nem adatnak, legföljebb az azokba való betekintés és
jutalmat
esetleg a Társulat helyiségében való lemásolásuk engedtetik meg.
II.
Károly l-jén
5
Schilberszky Károly millenniumi jutalomdíja. S tanár,
darab
alapító
10
c
h
i
I
b e
r s z
ky
levélben arra kötelezte magát, hogy évenként januárius
koronás aranyat fog beszolgáltatni a Társulat pénztárába,
hogy három-évenként (1902 — 1904) a Társulat folyóirataiban megjelen, viszonyközlemény szerzje lagosan legjobb növénytanig esetleg állattani tárgyú »
millenniumi jutalomdíj «
A
kir.
néven 150 korona jutalomban részesíttessék.
m. Természettudományi
Társulat
1904.
évi
28-ikán
januárius
tartott
közgvlésébl. 'f^j Paszi.avszkv József, e.
titkár.
let,
Teodorovits Ferencz, Veszprémi polgári
iskola,
1904-re
Vágújhel}-!
reál-
fiúiskola.
:
Andaházy Szilárd, Armos Sándor, Sándor, Baumann Lajos, Beauregard
Bálint Lajos,
Békéscsabai Rudolf-fgimnázium, Beregszászi
fgimmizium, Beszterczei polgári fiúBeszterczebányai kath. fgimnázium,
állami iskola,
Beszterczebányai erdtiszti könyvtár, Brassói állami fels keresk.
iskola,
Brassói
állami
Braun
Ádám,
Brengl
János,
freáliskola,
Budapesti Budapesti
m. m.
Budapesti
egyetemi
kir.
Kertészeti
kir.
MagvizsgákJ
Tanintézet,
Állomás,
könyvtár,
Budapesti
kegyesrendi kalazantinum, Budapesti V. ker.
akadémia Wahrmann-könyvtára, Budapesti Országos Erdészeti Egyesület, Bu-
keresk.
dapesti Erzsébet-Niskola, Budapesti
Vakok
Országos Intézete, Budapesti Erzsébet-Népakadémia, Budapesti VIII. gimnázium, Budapesti VIII.
önképz
gimnázium
Ern,
Csiki
köre,
ker.
állami
ker.
állami
Csató
ff-
János,
fgimnáfgimnázium, Debre-
Csíksoml3^ói
r.
zium, Czeglédi állami czeni ev.-ref. freáliskola
kath.
természetrajzi
múzeuma, Debreczeni freáliskola, Debreczeni Jen, Degen Árpád, Dudinszky Emil,
fgimnázium. Méret Ignácz, Miskolczi fels kereskedelmi iskola. Molnár Aladár, Nagybányai állami fgimnázium. Nagykárolyi fgimnázium, Nagy Lajos, Nagyváradi állami freáliskola, Nedeczky Pál, Németpalánkai polgári iskola, Novotny Lajos, Nyíregyházai ág. evang. fgimnázium, Ortutay Béla, Pálmay Emil, Pécsi r. kath. fgimnázium, Penkert Mihály,
állami
Felslövi evang. tanintézetek, Fogarasi állami fgimnázium, Gabnay Ferencz, Gerold & Comp. (Wien), Gj^ri állami freáliskola, Gyrfi Miksa, Györgyei Illés, Gyulafehérvári r. kath. fgimnázium. Hajdúnánási ev.-ref. fgimnázium. Halász Árpád, Halász Ern, Haerter Ádám, Heykál Ede, Hollós László, Homonnai fels keresk. Hosszufalui állami Karczagi ref. gimnázium. iskola,
polgári
intézet,
Keszthelyi
Kézdivásárhelyi Ferencz,
r.
r.
f-
kath.
állami
állami
Zsolnay
freáliskola,
György.
Nuricsán József pénztáros.
A
szakosztály tisztikara
Elnök
Klein Gyula megyetemi
:
tanár (Budapest,
szám) Küm
;
alelnök
mer
1
e
VIII.,
A
Eszterházy-utcza
1.
betöltetlen; jegyz J. Béla nemz. múzeumi :
segédr (Budapest,
:
V.,
Váczi-út 12. szám).
szerkeszt-bizottság tagjai
:
Klein Gyula (elnöke) megyetemi tanár, Filarszky Nándor, m. nemzeti
fgimnázium, fgimnázium, Kiss ref. fgimnázium,
Szentesi
Zsolnai
sület.
iskola,
Kassai polgári fiúiskola, Kecskeméthy Géza, ifj. Kerékgyártó Árpád, Keszthelyi Gazdasági Tan-
Székelyudvarhelyi
tanító-
unitárius
fgimnázium. Szentkirályi Kálmán, Szittyay Géza, Temesvári reáhskola tanári könyvtára, Udránszky László, Ujszentannai polgári fiúiskola. Ungvári fgimnázium, Váczi siketnémák intézete, \'ásárhelyi Imre, Vermes Ferencz, Weisz Samu, Wolff Gyula, Zilahi ev.-ref. fgimnázium, Zombori városi könyvtár-egye-
Kálmán, Endrei Elemér, Fanta Fehértemplomi állami gimnázium,
József,
Székelykeresztúri
intézet.
gimnázium. gimnázium.
Eisenhut
Fekete
Pintér Mihály,
fgimnázium. Székelykeresztúri
képz
Egri állami freáliskola, Egri állami felsbb leányiskola, Egri állami vinczellér-iskola, Adolf,
Ben,
Pillitz
Pozsonyi állami tanítónképz intézet, Práznovszky Ferencz, Procopp Jen, Radisics Elemér, Ráth Mór, Saághy László, Sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium, Soproni evang. fgimnázium. Szatmári polg. isk. tanítónképz intézet, Szathmáry Mihály, Szegzárdi
múzeumi növénytani
osztály-igazgató,
Mágocsy-Dietz Sándor tanár, S c h
i
1
b
e r s z k
y
egyetemi
Károly
tanár.
állami
kath.
Kisújszállási
Tudósítás.
A
Korek Kálmán, Kovács József, Krepuska Géza, Kreutz József, Kunfélegyházai tanítóképezde, László Kálmán, M:igyary József, .Magyaróvári Gazdasági Akadémia könyvtára, Makói állami fgimnázium, Mályusz Egyed, Máramarosszigeti m. kir.
»Növénytani Közleményeké elfizetit és munkatársait kérjük, hogy folyóiratunk anyagi ügyeiben (elfizetés, alapítás, lakásváltozás) a K. M. T e r m é s z e 1 1 u d o m ányi Társulat pénzt árához (Budapest, VIII., Eszterházy-utcza 16. szám), a szellemi részét illet folyóirat küldemények vagy felvilágosítások ügyében pedig S c h 1 b e r s z k y Károly szerkeszthöz (Budapest, I., Budafoki-út 13. szám.)
erdigazgatóság,
forduljanak.
Klacsko István, Klekner vári
ev.-ref.
kollégium.
Ferencz,
Kolozs-
Kolozsvári ev.
theologiai fakultás ifjúsági egylete,
ref.
Konsch
Ignácz,
Máramarosszigeti
ev.-ref.
i
A
»Nö vény tani Közlemények* ügyE
1.
folyóirat
tisztán
kizárólag a
és
növénytani szakosztály folyóirata lévén, els sorban az ott napirendre kerül eladásokat, felolvasásokat
ismertetéseket
és
közli
czikkek tartalmáért a szerzk felelsek)
(a
;
má-
sodsorban pedig közli a hazai növénytani dalom és a hazára vonatkozó külföldi
iro-
dalom repertóriumát
A
folyóirat
egyelre 10-ívnyi
terje-
delemben, negyedévenként, füzetekben
Egy közlemény
nik meg. értve)
jedhet
jele-
(a rajzokat bele-
egy nyomtatott ívnél többre nem
mennyiben
a
;
ter-
benyújtott és ki-
a
nyomatásra szánt kézirat e terjedelmet fölülmúlná, a szerz az egy íven túl terjed szövegért tiszteletdíjban nem részesül, valamint a többletért járó nyomdai költségek is a szerzt terhelik. Ilyen közlemények azon-
ban
a 3 nyomtatott ívet 3.
A
folyóiratot
november
Az
be.
tetik
nem haladhatják meg.
a
Társulat
20-iki választmányi
1901.
(az
ülés határo-
alapítók
a
folyóiratot
élet-
7. A »Növénytani Alap«-nak csak kamatai fordíthatók a folyóirat czéljaira.
A
8.
»Növénytani
a
Alap«-ot a Társulat
nyilvántartja és állásáról a szakosztály elnökét minden új évfolyam megindítása eltt
egy hónappal
apró közleményeket. 2.
;
hossziglan ingyen kapják.
iro-
harmadsorban végül
;
mindenkorra legalább 50 koronát fizetnek a czéljaira az ez úton befolyó összeg a »Növénytani Alap« javára kebelez-
folyóirat
rendje.
Ha
értesíti.
a folyóirat bármi okból
megsznnék, a Társulat az alapítóknak ha a megsznés napjától hat hónap alatt követelnék a befizetett tkét kamatok nélkül visszaszolgáltatja, máskülönben a Társulat 9.
—
—
alaptkéjéhez
csatolja.
A
»Növénytani Közlemények« írói díjait (eredeti közlemények ivenként 50 kor., ismertet közlemények ívenként 30 kor.) és egyéb költségeket, valamint a szerkeszt tiszteletdíját a növénytani szakosztály elnökének utalványára a Társulat pénztárosa 10.
fizeti
ki.
zata alapján) évenként 1500 (egyezerötszáz)
korona segélyben irat
részesíti
;
ez okból a folyó-
a Társulat tulajdona. 4.
Minden
társulati tag 3
kor.
el-
mint a szakosztálynak rendes társulati tag pedig 5 korona mint a szakosztálynak elfizetéssel, rendkívüli tagja kapja a »Növénytani Közlemények«-et; intézetek és testületek mint állandó elfizetk, legalább három fizetéssel tagja,
évi
nem
kötelezettséggel,
koronával
hasonlóképpen
el
fizethetnek
a
3
folyó-
szakosztály ülésein a Társulat min-
den tagja résztvehet, szavazati joguk azonban a szakosztály ügyeiben csak a folyóirat alapító és elfizet tagjainak van. 5.
be
és
a
.\
kik a »Növénytani Közlemények«-hen
megjelent dolgozataikból különlenyomatokat
szíveskedjenek a példányok kíszámát (borítékkal vagy a nélkül) a ben3'újtott kéziratra vezetni, hogy a szeróhajtanak,
keszt ez
iránt
intézkedhessek.
A
külön-
lenyomatok mérsékelt díjszabását a Társulattal szemben a szerzk egyenlítik ki.
»növénytani
szakosztály számlája« czímén külön kezeli ez összegeket a szakosztály a folyóirat
adásának költségeire
A
érdekében
.\
Értesítés.
Az elfizetésképpen befolyó összege-
ket a Társulat szedi
6.
hogy az elfizetk száma folyó évi februárius hó 31-éig bezárólag 375. tagtársainkkal,
vánt
iratra.
A
Tudomásul. Tudatjuk
A
ki-
fordítja.
kik a »Növénytani
Szakosztályi ülésnapok.
;
a
seit
növénytani szakosztály rendes ülé-
hónapok következ
Közlemények«
1904-ben
egyszer
november
alapítványt tesznek,
Pesti Lloyd-társulat könyvsajtója
és
(felels
vezet
:
:
napjain
tartja
június 8-ikán, október 12-ikén, 9-ikén,
deczember 14-ikén.
Kózol Antal
/.),
Dorottya-utcza
14.
