Nemzetközi felsőoktatási projektmodell a német– magyar kapcsolatok rendszerében: az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, Budapest Masát András
„Szépnek és fontosnak találom, hogy újra itt lehetek az egyetlen külföldi német nyelvű egyetemen, az Andrássy Egyetemen. Az európai integrációban és a Duna régióban az egyetem egyre növekvő jelentőséggel bír …” Cornelia Pieper, a Német Külügyminisztérium államminisztere, 2012. november 26. „A tudomány és a kutatás számára nem léteznek határok – ezt mutatja az Andrássy Egyetem is. Közép-Európa szívében ez az intézmény magában hordozza a nyelvi és kulturális sokszínűséget, egyúttal központi szerepet játszik több ország tudományos együttműködésében …” Karl-Heinz Töchterle, osztrák tudományos és kutatásügyi miniszter, 2013. április 22.
Az alapítás és a feladat
I
dén, 2014-ben lesz 12 éve, hogy az Andrássy Német Nyelvű Egyetem (ANNYE) megkezdte működését. Az akkori két kormányfő és két német szövetségi tartomány miniszterelnöke – Orbán Viktor, Wolfgang Schüssel, Edmund Stoiber és Erwin Teufel – a 2001-es ún. ulmi nyilatkozat III. részében, a 11., 12. és 13. pontban a következőket jelentette ki: 11. A kormányfők üdvözlik a Magyar Köztársaság által tervezett német nyelvű egyetem alapítását Budapesten és ezzel összefüggésben az olyan vezető elit kinevelésére irányuló célkitűzést, amely elit alkalmas lesz arra, hogy az egyesült Európa formálásában aktívan részt vegyen. Elismerik azokat az eredményeket, amelyeket a magyar kormány a jogi, intézményi és tartalmi keretfeltételek megteremtése terén ez idáig elért. 12. A cél egy kétéves posztgraduális képzést nyújtó német nyelvű elit egyetem létrehozása. Az elképzelések szerint Magyarország, a német nyelvű országok, valamint a közép- és kelet-európai országok felsőoktatási intézményeinek a legjobb eredménnyel végzett hallgatói kaphatnak itt olyan 132
Külügyi Szemle
Nemzetközi felsőoktatási projektmodell
képzést, amely képessé teszi őket arra, hogy Közép-Európában vezető pozícióban vállaljanak felelősséget Közép-Európáért. Az egyetemen végzettek a politikában, a közigazgatásban, nemzetközi szervezetekben (például az Európai Unió intézményeiben), a kutatás területén, továbbá az Európai Unió vagy a csatlakozó államok nemzetközi vállalatainál helyezkedhetnek el. Ennek érdekében a német nyelvű egyetemnek olyan átfogó és interdiszciplináris szemléletre van szüksége, amely a korszerű oktatási módszerek mellett különös hangsúlyt fektet az általános és a kulcskompetenciák fejlesztésére. 13. Az Osztrák Köztársaság, a Bajor Szabadállam és Baden-Württemberg miniszterelnöke kész a Magyarország által alapított német nyelvű egyetem támogatására. A támogatást valamennyi szakirány esetében a vezetőképzéshez való jelentős hozzájárulásnak tekintik. Üdvözlik a Német Szövetségi Köztársaság támogatását, és Svájc külön hozzájárulását remélik az ügyhöz. Támogatják és javasolják, hogy Magyarország további közép- és keleteurópai államokat hívjon meg, hogy ezen intézmény működtetésében idővel támogatásukkal és jövendő vezetőikkel részt vegyenek.1 2002 szeptemberében, tehát az ulmi nyilatkozat után alig egy évvel, a Magyar utcában már elkezdődött az oktatás – akkor még ideiglenes jelleggel és helyszínnel. 2003 őszén pedig az addigra már teljesen helyreállított, illetve modernizált, Ybl Miklós tervezte Festetics-palotában, a Pollack Mihály téren, konszolidált körülmények között indulhatott el a 2003/2004-es tanév.
Az Andrássy Egyetem épülete 2014. tavasz
133
Masát András
A magyar és egyben nemzetközi, német nyelvű egyetem a maga nemében egyedülálló projekt az európai felsőoktatás sokszínű palettáján:2 egy olyan felsőoktatási joint venture, amely egy nemzetközi működtetésű, európai akkreditált egyetem új, innovatív modelljét kínálja Budapesten. Ez nyilvánul meg az egyes szakok kínálatában, az egész oktatási és kutatási struktúrában, és nem utolsósorban a tanárok és a diákok nemzetközi összetételében. Ez utóbbi tényezőt jól tükrözi, hogy az eddig összesen 450 – több mint 30 országból származó – végzett hallgatónak körülbelül egyharmada magyar, másik harmada német nyelvterületről, a többi pedig a környező vagy távolabb eső országokból érkezett. Az oktatók pedig az alapító három országból, illetve a később társult – az ún. swiss contribution pályázat útján a finanszírozásba is bekapcsolódó – Svájcból érkeznek. Az Andrássy Egyetem tevékenységének egyik nagyon fontos mutatója, hogy hallgatói létszámát az elmúlt évek során fokozatosan növelni tudta, így az a vendéghallgatók nélkül 26 százalékkal, a vendéghallgatókat is figyelembe véve pedig 40 százalékkal nőtt az utóbbi négy évben. Az egyetem pénzügyi helyzete megszilárdult, ezzel párhuzamosan megnőtt a pénzügyi abszorpciós mutatója. A gazdasági tevékenységből és külső forrásokból származó bevétel 130 százalékkal, azaz több mint a duplájára nőtt 2010 óta. Az intézmény számos magyar és nemzetközi ösztöndíj-lehetőséget, illetve kutatási programot hirdetett meg és indított el. A kibővített nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően például Dél-Tirol/ Trentino tartomány által finanszírozott programok indulhattak el – elsősorban a kisebbségkutatás területén –, a visegrádi 4-ek támogatásával különböző fórumok létesülhettek. 2012-ben, illetve 2013-ban pedig a további fejlődés két alapvető feltétele teljesült: az egyetem, az elitképzési szándékoknak megfelelően, egész oktatási rendszerét átalakítva – ezen belül például a nemzetközi minőségbiztosítási mechanizmusokat bevezetve, azokat folyamatosan megszilárdítva – mind a magyarországi, mind pedig a németországi akkreditációját sikeresen megújította. Különösen az utóbbi jelentős lépés, mely az Andrássy Egyetemet nemzetközi összehasonlításban is versenyképessé teszi, és a hallgatók toborzásában, de az oktatói meghívásokban is fontos szerepet játszik. Ugyanígy az egyetem hosszú távú stratégiájának egyik fontos célkitűzése teljesült, amikor 2013 szeptemberében az ANNYE Magyarországon, ötödik egyetemként, a nemzeti kiválósági programba bekerült. Ez az intézmény magyarországi helyzetét erősítette meg, és vonzerejét növelte; egyben új kutatási programok beindítására ad(ott) lehetőséget. Az egyetem célja az alapításkor az Európai Unióba való belépés előtt álló Magyarországnak és a régiónak a sikeres uniós részvételre való felkészítése volt, mester- és doktori szinten történő egyetemi képzéssel. Az (alapképzést nem tartalmazó) képzési szint fenntartása mellett, a mesterszakok kínálatának bővítésével (számuk jelenleg hat), a doktori iskola sikeres új akkreditációjával az oktatási kínálat folyamatosan újul meg. A változások összhangban vannak azzal, hogy az eredeti alapvető cél, az európai integráció elősegítése, mára már nyilvánvalóan módosult. 2004-ig elsősorban a felkészítésen volt a hangsúly. Magyarország EU-tagságával azonban az eredeti cél mellett mind 134
Külügyi Szemle
Nemzetközi felsőoktatási projektmodell
erősebb az a hídfunkció, amit az ANNYE oktatási és kutatási rendszere betölt egyrészt a régi és az újabb EU-tagok, másrészt az unión kívüli tagjelölt országok (nyugat-balkáni régió) felsőoktatási szerkezetének rendszerében. AZ Európai Unió előtt álló feladatok is folyamatosan változnak, óriási különbség van a 2014 előtti és a jövendő vagy éppen a jelenlegi belső és külső kihívások vonatkozásában. Ennek megfelelően a közép-európai térségnek is folyamatosan változott és változik az EU-n belüli és kívüli súlya. Ezért rendkívül fontos az a szerep, amit még Magyarország EU-ba való belépése előtt az alapítók az Andrássy Egyetem számára meghatároztak. Az uniós tagságra való felkészülés/felkészítés azonban kezdettől fogva – mivelhogy szerkezetében, jogi rendszerében stb. az EU mint szervezet is folyamatosan változik – nem egyszerűen felzárkózást/ felzárkóztatást kellett, hogy jelentsen, hanem ismeretek, készségek kölcsönös szinten tartását és transzferjét. Jelenleg Magyarország tízéves EU-tagságra (azon belül egy elnökségre is) tekinthet vissza, így a már említett hídfunkció sokkal inkább jellemzi az egyetem által tudatosan vállalt, aktuális feladatokat az egyes szakok, de az ANNYE egész képzési rendszerén belül is. Ez nyilvánul meg az oktatási programok kínálatában, melyben az elméleti és gyakorlati kompetenciák fejlesztése áll a középpontban. Az Andrássy Egyetem hat mesterképzési programot (nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok, Közép-Európa-tanulmányok és kultúrdiplomácia, közép-európai történelem, LL.M., európai és nemzetközi igazgatás), egy szakirányú továbbképzést, Duna régiós tanulmányokat, míg az akkreditált doktori iskola négy különböző tudományágban – politikatudomány, történelemtudomány, összehasonlító állam- és jogtudományok, illetve gazdaságtudomány – kínál Ph.D. programot, „KözépEurópa jövője az Európai Unióban” címmel. Kutatási programjaink is ezen alapvető célokat tükrözik. Az egyetemen folyó kutatások koordinálására alakult meg az Andrássy Egyetem Duna Intézete, mely a 2009. novemberi alapítást követően, 2010-ben kezdte meg munkáját. Az intézet központi kutatási témái: az európai integráció, a közép- és kelet-európai országok specifikus transzformációs folyamatai, valamint azok visszahatásai az Európai Unióra. Ezek mellett különleges figyelem irányul az EU azon stratégiáira és politikájára, amelyek a keletés közép-európai régió, valamint a keleti szomszédok és a Nyugat-Balkán országainak a fejlesztését célozzák. Az Andrássy Egyetem az Európai Unió integrációs, bővítési és szomszédságpolitikájának, valamint a közép- és kelet-európai térség problémáinak és folyamatainak interdiszciplináris kutatásával erősítette meg az utóbbi években a kutatási profilját. A „Duna Intézet felépítése az Andrássy Egyetemen” elnevezésű projektet a magyar kormány saját uniós Duna-stratégiájába is felvette. A Duna Intézet a továbbiakban is az egyetemen egyedülálló módon meglévő kompetenciákat, az egyetemen létrejött ún. kutatási platformot (Forschungsplattform) kihasználva kíván szerepet vállalni mind az európai rendszerváltási folyamatok, mind pedig a közép- és kelet-európai térség aktuális kihívásait jelentő témák kutatásában. 2014. tavasz
135
Masát András
Európa és a közép-európai régió az egyetem tudományos profiljában Az egyetemen képviselt négy tudományág (politikatudomány, történettudomány, közgazdaságtudomány és jogtudomány) három központi kutatási témát hirdetett meg: - európai integrációs folyamatok; - transzformációs folyamatok: a demokráciák és a gazdasági rendszerek minősége; - identitások kialakulása: nemzetiségek, kultúrák és kisebbségek. E három központi téma köré indultak be interdiszciplináris megközelítésben a kutatások, tükrözve egyben az egyetem képzési profiljának kettős célkitűzését: az európai (EU-s) ismeret- és tudománytranszfer elősegítését, illetve a régió tudományos szerveződésében való aktív részvételt – ezen belül kiemelten az EU és az érintett országok (elsősorban Magyarország, Ausztria, Németország, Baden-Württemberg és Bajorország) Duna-stratégiájával kapcsolatos hálózatépítést. Ennek a regionális hálózatépítésnek számos eredménye született, ezekből álljon itt néhány nagyon figyelemreméltó projekt. Netzwerk für Politische Kommunikation (netPOL) (Politikai Kommunikációs Hálózat) Az Andrássy Egyetem 2011 szeptembere óta projektpartnere az Alsó-Ausztria által támogatott nemzet- és egyetemközi hálózatnak – Netzwerk für Politische Kommunikation (politikai kommunikációs hálózat) –, röviden netPOL-nak. A hálózat további tagjai: a Donau-Universität Krems (DUK), a Karl-Franzens-Universität Graz, a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem (UBB) és a Deutsche Universität für Weiterbildung (DUW Berlin). A netPOL országokon átívelő tanulmányi programot és kutatási projekteket épít, valamint a politika, a gazdaság és a média területeinek interdiszciplináris kooperációját segíti elő a partneregyetemek között. Politikai képzés, választáskutatás, európai nyilvánosság, politikai újságírás, politikai kommunikáció és média – mindez csupán néhány téma a netPOL által aktívan segített területek közül. A hálózat keretein belül doktori program is létrejött, mely az Andrássy Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájában politikatudományi részprogramként kapott helyet. A doktori program többek között a következő kutatási témákat tartalmazza: demokráciaminőség, állampolgári részvétel, posztszocialista rendszerek politikai átalakulása, európai uniós integráció és európaizálódás, európai nemzeti és etnikai kisebbségek; illetve az új: média és európai nyilvánosság. A netPOL-doktoranduszok tudományos kutatásainak középpontjában az európai politika mélyen gyökerező és elhúzódó krízise, valamint a modern demokráciák fejlesztése áll.
136
Külügyi Szemle
Nemzetközi felsőoktatási projektmodell
Doktoratskolleg (Doktori Kollégium) a közép-európai térség történelmének és kulturális identitásainak kutatására Az osztrák tudományos és kutatási minisztérium (BMWF) és az Andrássy Egyetem kezdeményezésére 2010. januárban indult el ennek a kutatási centrumnak a működése, mely osztrák ösztöndíjakkal segíti elő a nemzetközi posztgraduális doktoranduszképzést. A közép-európai térséggel foglakozó doktori disszertációk elkészítésére irányuló tevékenységet évente értékelik, és ezt követően születik döntés a projekt továbbviteléről. Andrássy Forum for Western Balkan Studies A projektben az Andrássy Egyetem partnerei: Europeum Institute for European Policy (Prága), Polish Institute of International Affairs (Varsó), Slovak Foreign Policy Association (Bratislava). A kutatás középpontjában a Nyugat-Balkán államainak átalakulása és európai integrációja áll. A központi kérdés itt az, hogy mennyiben tudnak az euroatlanti rendszerekbe sikerrel integrálódott országok – Magyarország, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Lengyelország és Horvátország – modellként szolgálni a nyugatbalkáni államok integrációjához. Eastern European Partnership Forum A kiépítés előtt álló fórum kutatási és együttműködési platformot biztosít a visegrádi országok, Németország, Ausztria, valamint az Európai Unió keleti partnerségi programjába tartozó államok számára. Projektpartnerek: Matej Bel University (Banská Bystrica, Szlovákia); Ivane Javakhishvili Tbilisi State University (Tbiliszi, Grúzia); Institute of European Studies of the Jagiellonian University (Krakkó), University of Warsaw. A fórum tudományos konferenciát tervez, „Identities and Conflict in the Countries of the Eastern European Partnership” címmel, melynek célja, hogy egy, a Keleti Partnerséggel foglalkozó, együttműködni képes szakértőkből álló akadémiai partnerhálózat jöjjön létre. Az Andrássy Egyetem stratégiai célja ugyanis a visegrádi országok és a Keleti Partnerség államainak összekötése a német nyelvű országokkal. Young Citizens Danube Network A „Young Citizens Danube Network” (YCDN) 2010 júliusában, az Európai Unió Duna régió stratégiájával összefüggésben jött létre. A hálózat célja az integrált Duna régió létrejöttének előmozdítása és annak megerősítése a fiatal generációk számára. A hálózat alapításában meghatározó szerepet játszottak az Andrássy Egyetem diákjai. A 2011 júniusában megrendezett „The Young Generation of the Danube Area as a Key to European 2014. tavasz
137
Masát András
Integration” című ifjúsági konferencia, melynek az Andrássy Egyetem adott otthont, elősegítette a fiatal szerveződés struktúrájának megszilárdítását. 2013 októberében jött létre intézményes kapcsolat a YCDN és az Andrássy Egyetem Duna Intézete között. Az egyetem céljának tekinti a hálózat további kiépítésének és megerősítésének támogatását, hogy ezzel is erősítse a Duna térség egyetemi hallgatóinak kapcsolatrendszerét és mobilitását. Ez többek közt nagyobb konferenciaprojektekhez kapcsolódó hallgatói workshopok formájában történik. A felsorolt hálózatok többnyire nemzetközi konferenciák előkészítése kapcsán vagy éppen azok konkrét eredményeképp épültek ki. Az egyetem oktatói az elmúlt öt évben több mint 300 nemzetközi konferencián tartottak előadást. Ugyanezen idő alatt az egyetem pedig – az együttműködő partnerekkel vagy egyedül – összesen 200 konferenciának és vendégelőadásnak adott otthont. Mindez átlagosan évente 40 magas szintű nemzetközi rendezvényt jelent. A konferenciák anyagai szokatlanul rövid idő alatt meg is jelennek/jelentek. A Nomos kiadónál (Baden-Baden) 2013-ban beindított „Andrássy Studien zur Europaforschung” sorozatban – alig másfél év alatt – a következő kötetek jelentek meg: 1. András Masát, Ellen Bos, Martina Eckardt, Georg Kastner és David Wenger (szerk.): Der Donauraum in Europa. 2013. 420 o. 2. Hendrik Hansen – Barbara Zehnpfennig (szerk.): Die Prägung von Mentalität und politischem Denken durch die Erfahrung totalitärer Herrschaft. 2013. 280 o. 3. Gabriella Dobrin: Die Binnenordnung der GmbH und die Freiräume für ihre privatautonome Ausgestaltung im deutschen, ungarischen und rumänischen Recht. 2013. 298 o. 4. Martina Eckardt – Zoltán Tibor Pállinger (szerk.): Schuldenregeln als goldener Weg zur Haushaltskonsolidierung in der EU? 2013. 232 o. 5. Elena Hansson: Das Gesamtsystem der Mängelrechte des Käufers nach neuem deutschen und russischen Recht. 2013. 330 o. 6. Andreas Klar: Gesundheitstourismus in Europa. Eine empirische TransaktionskostenAnalyse. 2013. 288 o. 7. Melani Barlai, Christina Griessler és Richard Lein (szerk.): Südtirol. Vergangenheit – Gegenwart – Zukunft. 2014. 220 o. (A facultas.wuv kiadóval közösen.) 8. Enikő Dácz (szerk.): Minderheitenfragen in Ungarn und in den Nachbarländern im 20. und 21. Jahrhundert, 2013, 394 o. (A facultas.wuv kiadóval közösen.) 9. Kálmán Pócza: Parlamentarismus und politische Repräsentation. Carl Schmitt kontextualisiert. 2014. 312 o. 10. Ellen Bos – Kálmán Pócza (szerk.): Rechtssysteme im Donauraum. Vernetzung und Transfer. 2014. 240 o. 11. Ellen Bos (szerk.): Konservativismus im 21. Jahrhundert. Liebe zu alten Lastern oder Angst vor neuen Fehlern? 2014. 206 o. 138
Külügyi Szemle
Nemzetközi felsőoktatási projektmodell
12. Zoltán Tibor Pállinger (szerk.): Das Konzept des (Staats-)Bürgers. Analysen aus politik-, rechts- und wirtschaftswissenschaftlicher Perspektive. 2014. 236 o. 13. Ellen Bos – Kálmán Pócza (szerk.): Verfassungsgebung in konsolidierten Demokratien. Neubeginn oder Verfall eines politischen Systems? 2014. 382 o. A „Mitteleuropäische Schriftenrreihe” sorozatban az 5. kötet – Christopher Walsch (szerk.): Einhundertfünfzig Jahre Rückständigkeit? Wirtschaft und Wohlstand in Mitteleuropa von 1867 bis zur Gegenwart. Baden-Baden: Nomos, 2013. – egy 2012-es, szintén az Andrássyn lezajlott konferencia anyagát tartalmazza. A 2014-es év, az évfordulók éve, a tudományos rendezvények vonatkozásában is különlegesnek ígérkezik. Nemzetközi konferenciasorozat indult az EU-bővítés tizedik évfordulója kapcsán, melyben nyilvánvalóan a számvetés és a különböző kihívások megtárgyalása áll a középpontban. Az Andrássy Egyetemen is lezajlott már az első konferencia április 10-én, számos rangos résztvevő mellett Martonyi János külügyminiszter és Georg Milbradt volt szász tartományi miniszterelnök aktív részvételével. Ezt követi majd több nemzetközi rendezvény, köztük a közgazdaságtudomány oldaláról április 24-én az „Euro Adoption: Costs und Benefits Researched after the Crisis. Workshop der Magyar Nemzeti Bank und der Andrássy Unviersität Budapest”, illetve a közgazdaság- és az ös�szehasonlító jogtudomány oldaláról május 22–23-án „Wettbewerb der GesellschaftsrechtsOrdnungen in Ostmitteleuropa?”című kétnapos rendezvény, továbbá a történelemtudomány oldaláról az április 28-i „Österreich–Ungarn – eine »Wiedervereinigung« durch die EU?” és a május 19-i „10 Jahre EU-Erweiterung”előadás. De ide sorolható az „E-Government: Driver or Stumbling Block for European Integration? 10th Central and Eastern European eGov Days 2014” című rendezvény is, mely a politikatudomány, az alkalmazott tudományok, a jogtudomány, a komputertudományok oldaláról egyaránt hív szakértőket, így a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről éppúgy, mint Ausztriából, Németországból. Ugyanígy sor kerül az első világháborúval kapcsolatos megemlékezésekre is. Az évforduló kapcsán öt részből álló nemzetközi konferenciasorozat foglalkozik 2014 júniusától kezdődően a következő kérdésekkel: 1. Sacro Egoismo. Vom Ende des Dreibunds zum Südtirolkonflikt; 2. Der Traum von Frieden. Utopie oder Realität?; 3. Der Erste Weltkrieg als Katalysator politischen und juristischen Denkens; 4. Kriegserinnerung zwischen Vergangenheitsbewältigung und Zukunftsgestaltung; 5. Von Desintegration zu Integration? Österreich und Ungarn von der Monarchie zur Europäischen Union 1914–2014. Mindezek a rendezvények, konferenciák azonban nemcsak a tudományos közéletet, a tudományos diskurzust, a tudományos hálózatépítést erősítik, gazdagítják, hanem az Andrássy Egyetemnek a civil szerveződések felé irányuló helyi és regionális közvetítő szerepét is jelzik. 2014. tavasz
139
Masát András
„Fit für Europa” – mester- és doktorképzés német nyelven A jelenleg is aktuális szlogen az egyetem mesterszakjainak és a doktori iskola kurzusainak kialakításában, a tanrendi kínálat vonatkozásában azt jelentette és jelenti ma is, hogy a meghirdetett szakokon, szakirányú képzésekben az összehasonlító és interdiszciplináris szemlélet érvényesül, a közép-európai régióra való figyelés jegyében, európai kontextusban. Másrészt kezdettől fogva hangsúlyt kapott a gyakorlati tudás közvetítése, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása. Erre utal többek között az a különleges képzési elem is, hogy a nemzetközi kapcsolatok szakon egy német és egy osztrák diplomata is oktat. Ez az eddigi gyakorlat alapján Németország esetében egy hivatalban lévő diplomatának az egy-két évre szóló, Andrássy Egyetemre történő delegálását, az osztrák állam vonatkozásában pedig egy nyugdíjba vonult, tudományos kvalifikációval rendelkező diplomata küldését jelenti.3 De rendszeresen tartanak az itt állomásozó nagykövetek is előadást, jelenleg a „Praxis Diplomatie” című kurzus keretében. A politikatudomány területén meghirdetett előadások, illetve szemináriumok keretében pedig kötelező a brüsszeli tanulmányút, amely során a hallgatókat EU-s intézmények, képviseletek fogadják. Ugyanígy, a 2014 őszén induló „közép-európai tanulmányok – kultúrdiplomácia” szakon a hallgatók, a szak követelményeinek megfelelően, európai kulturális intézetekben kapnak lehetőséget szakmai gyakorlat végzésére. Az Európára és a közép-európai régióra való figyelés ugyanakkor német nyelven történik: az Andrássy Egyetem az egyetlen teljesen német tannyelvű egyetem a német anyanyelvű térségen kívül.4 Az egyetem ezen a téren is kettős irányultságot mutat: európai szintű kérdések vizsgálatáról van tehát szó, német nyelven, amelynek használata ugyanakkor regionális tudományos és kulturális tradíciókból is táplálkozik. Egy többdimenziójú viszonyrendszerről van ugyanis szó. Geográfiai, történelmi és kulturális okok miatt a térségben a hagyományos lingua franca a német volt. Magyarországon a második világháborúig a tudományosság nyelve is egyértelműen a német volt. A német nyelvű tudományos közélet a világszintű tudományosságot jelentette, és a magyar irodalom vagy kultúra nagyságai is a német nyelv jelentette kultúrkörben tudtak kilépni a „nagyvilágba”: Európába, majd később az Egyesült Államokba. A második világháborút követően Európán belül is – érthető okokból – nemcsak az egyetemes közkommunikáció, a politikai diskurzus, hanem a tudomány nyelve is az angol lett, azzal párhuzamosan, hogy a tudományos központok is angolszász/amerikai egyetemekre, kutatóintézetekbe tevődtek át. A volt Varsói Szerződés államaiban 1989 után fennállt annak a lehetősége, hogy a kötelező orosz eltörlése után a német kerül vissza ismét az idegen nyelvtanulásban/-oktatásban a korábbi, tradicionálisan első helyre. Ez nem így történt: az újraegyesült Európa egyértelmű angol nyelvűsége nem támasztott semminemű ilyen igényt, így az orosz helyére szinte magától értetődően az angol került. Napjainkban azonban beindult egy pragmatikai átrendeződés: térségünkben az angol 140
Külügyi Szemle
Nemzetközi felsőoktatási projektmodell
mindenhatósága – bár kétségtelenül továbbra is az első szükséges világnyelv maradt – már nem olyan szembetűnő. Németországnak az Európai Unióban betöltött geopolitikai szerepe, de főképp a gazdasági lehetőségek, a jelen generációt már ismét arra sarkallják, hogy a német nyelv tanulása is szerepeljen karrierépítési terveikben. Így a német nyelvi egyetemi képzés újra vonzerővel bír; a megnövekedett német nyelvvizsgák száma, illetve az, hogy a magyar ösztöndíjasok legfőképp német egyetemekre kérnek ösztöndíjat,5 mind ebbe az irányba mutat. Az ANNYE alapításától fogva különleges helyet foglal el a magyar–német kapcsolatokban. Egyrészt oktatói-kutatói bázisa Ausztrián és Svájcon kívül elsősorban a két német alapító tartomány egyeteméről (Heidelberg, Bamberg), annak közvetítésével kerül ki, illetve a német külügyminisztérium (Auswärtiges Amt) a DAAD-on (Deutscher Akademischer Austausch Dienst) keresztül küld hosszabb távra előadókat, ad ösztöndíjakat, és segít az egyetem marketingjében. Az egyetemi kurzusok kialakításában is nagy szerepet kapnak olyan tantárgyak, melyek Magyarországon nóvumnak számítanak (pl. német nyelvű LLM-képzés), s a tudományos minősítéssel rendelkező6 anyanyelvi oktatók közvetítésével egyedülálló, összetéveszthetetlen profilt képviselnek, hiszen így a magyar kollégákkal együtt különleges, közép-európai irányultságú, német/osztrák/ svájci/dél-tiroli–magyar tudományos dialógusok jönnek létre folyamatosan az adott tudományterület német szaknyelvén.
Klaus von Dohnanyi egykori szövetségi oktatási és tudományos miniszter, volt hamburgi főpolgármester előadása az Andrássy Egyetemen, 2012. október 4-én 2014. tavasz
141
Masát András
Az Andrássy Egyetem, a szélesebb német–magyar kapcsolatok egyik fontos láncszeme Az említett szaktárgyi és tudományterületi dialógusoknak természetesen nem csak az egyetemi oktatásban és kutatómunkában van regionális kisugárzó hatása. Az egyetem egy olyan német nyelvű találkozási hely Budapesten, ahol - azon oktatási intézmények képviselői találkoznak rendszeresen, amelyekben a német nyelvtanításnak valamilyen szerepe van. Így közgyűlést tartott az AUB-n a német iskolák regionális szervezete, a német nyelvvizsgához kötött képzést folytató középiskolák (l. az ún. PASCH-iskolák) tanárainak szervezete. De a magyarországi egyetemeken vagy a régió egyetemein dolgozó DAAD-lektorok találkozóinak is az AUB a színhelye, vagy legalábbis a meghívott előadójuk az AUB képviselője; - a Verein Deutscher Akademiker aus Ungarn (Német-diplomások Egyesülete) és hasonló civil egyesületek tartják közgyűlésüket, és szerveznek az AUB oktatóival közös rendezvényt; - az AUB kisugárzó ereje a különböző németországi alapítványokkal, elsősorban a Konrad Adenauer Alapítvánnyal, a Hanns Seidel Alapítvánnyal, a Friedrich Ebert Alapítvánnyal való közös munkában valósul meg. Így számos rendezvény – főleg a politikatudomány területén – egy szélesebb közösség számára is hozzáférhetővé válik, és az egyes konferenciák, pódiumbeszélgetések, workshopok résztvevőinek száma is bővíthető. Számos, a politikai diskurzust elősegítő rendezvény közös a Konrad Adenauer Alapítvánnyal, illetve pl. a romastratégia alakításában az egyetem a Hanns Seidel Alapítvánnyal működik együtt. Ebbe a sorba illeszkedik az is, hogy az Andrássy Egyetemen került sor 2013-ban az Adalbert Alapítvány budapesti díjátadó ünnepségét megelőző tudományos ülésre. A Konrad Adenauer Alapítvány rendszeresen hirdet meg ösztöndíjakat az Andrássyn tanuló hallgatóknak; ugyanígy – például ebben az évben – az Adalbert Alapítvány három ösztöndíjas hallgatói helyet ajánlott fel a salzburgi egyetemi hetek alkalmából rendezendő diáktalálkozóra, az ottani előadásokon, workshopokon való részvételre. (Nyilvánvaló, hogy ugyanígy lehetne az Österreiches Kulturforummal kialakított szoros és kitűnő együttműködésről is beszámolni, de ehelyütt a központi téma miatt elsősorban a német–magyar kapcsolatokra tudunk részletesen kitérni). A felsorolt kapcsolódási pontok fényében világossá válik az a tágabb közvetítő szerep, amit az Andrássy Egyetem betölt a szélesebb német–magyar kapcsolatokban. Újabban például a bajor–magyar, baden-württembergi–magyar bizottságok munkájában is részt vesz az egyetem, és alkalomadtán színhelyet is ad az üléseknek. A német nyelvű tudományosság magyarországi letéteményeseként így jut számos – elsősorban politikai, jogi, közgazdasági, történeti vonatkozást érintő – dialógusban fontos szerephez: szervezőként, résztvevőként vagy akár tanácsadóként, de mindenképp egy szélesebb, 142
Külügyi Szemle
Nemzetközi felsőoktatási projektmodell
(közép-) európai régió közvéleményének közvetítőjeként. Ez utóbbi szerep talán az egyik legfontosabb tartalma az Andrássy Egyetem szélesebb értelemben vett működésének: az aktuális magyar témákhoz, problémákhoz, vitatott kérdések megtárgyalásához (közép-) európai kontextust tud kínálni, és fordítva: a német nyelvű térség aktuális kihívásai, témái „első kézből” jelennek meg az Andrássy rendezvényein. Ez történt például az EU-bővítés tizedik évfordulója alkalmából rendezett kétnapos konferencián, amely az elmúlt 10 évről olyan számvetést kínált, hogy az a magyar és a német nyelvű térség szempontjait egyaránt közvetíteni tudta. Vagy elég, ha arra gondolunk, hogy az említett netPol nevű projektben az Andrássy Egyetemen osztrák, német, svájci mintára kidolgozott, Magyarországra szabott, ún. „vokskabin” program7 az EU-s politikai kultúra szélesebb közvetítéséhez járult hozzá, hiszen a 2014. április 6-i választásokig 90 ezer rákattintás jelezte az érdeklődést. Ezt az egyetemi oktatást meghaladó szerepet szintén jól mutatja egy más, kisebb, de szemléletes példa a közelmúltból: az Andrássy Egyetem két politológus professzorának kezdeményezésére került sor a hazai országgyűlési választások napján egy német nyelvű, ún. választási estre. A magyar választási eredményeket így szakkommentátori segítséggel követhették az Andrássy Egyetemen a magyarországi német nyelvű közösség, a német nyelvű újságok – köztük a Frankfurter Allgemeine Zeitung – regionális tudósítói és a média számos képviselője, de a német és az osztrák követség, a német nyelvű iskolák stb. képviselői is.
Az Andrássy Egyetem mint a térség egyik jelentős felsőoktatási projektmodellje
Az Andrássy Egyetemet sokszor egy európai felsőoktatási projektmodellnek nevezik és nevezzük, mert a nemzetközi együttműködés egyik különleges formáját nyújtja/kínálja a térségben. Az egyetem valóban egy olyan nemzetközi, ugyanakkor térségbeli együttműködés eredménye, melynek célja „európai” értelmiség képzése. Ennek egyik legfőbb feltétele – mint ahogy erre korábban már utaltam – az oktatók és a hallgatók nemzetközi, transznacionális összetétele. Az oktatók esetében eleve olyan hálózat alakul ki, mely alkalmas a regionális szakértői és tudományos kapcsolatrendszer további kiépítésére. A hallgatók vonatkozásában pedig a tanulmányok alatt kötött kapcsolatok túlmutatnak az egyetemi éveken, és ezek a személyes-szakmai kapcsolatok később segítik a tartós elit kapcsolatrendszer kiépülését a régióban. 2010. szeptemberben jött létre a végzős hallgatók egyesülete (Alumni-Verein), amely az ilyen irányú nemzetközi kapcsolatok fejlődését is segíti. Számos végzett hallgató helyezkedett el európai intézményeknél, vagy tevékenykedik hazájában vezető pozícióban, a politika, közigazgatás és gazdaság területein, ez is hozzájárul az Európai Unió kelet-közép-európai államainak integrációjához. 2014. tavasz
143
Masát András
A projektmodell legfontosabb kérdése ugyanakkor az oktatási struktúra kialakítása, folyamatos újítása, mert a hallgatók idevonzása alapvető feladat. Ebben a vonatkozásban nagy a kihívás, amely elsősorban abban áll, hogy az Andrássy – saját alapképzés híján – más egyetemek BA-hallgatói számára olyan mesterkurzusokat tudjon kínálni, melyek felkeltik az érdeklődést, tehát aktuálisak, és valamilyen módon többletet jelenthetnek egy „átlagos” egyetem kínálatához képest. A német szaknyelv elsajátítása persze az egyik legfontosabb, de ma már nem feltétlen a legfőbb szempont a felvételre jelentkezőknél, hiszen németül Németországban és Ausztriában is folytathatnak egyetemi tanulmányokat – nemcsak a magyar, hanem a szomszédos országok diákjai is (különösen pl. Szlovénia és Horvátország BA-hallgatói, a geográfiai és a tradicionális helyzet folytán). Ezért különös jelentősége van annak, hogy a bevezetőben már említett célokat, tehát az összehasonlító szemléletet és a gyakorlati képzés kiemelt tényezőként való kezelését az Andrássy Egyetem olyan oktatási struktúrában és olyan tartalommal kínálja, hogy azok valamilyen módon a többlet-(Európa-) tudás, többlet-(Európa-)készség elsajátításának lehetőségét mutassák. Ez tulajdonképpen az Andrássy-projekt lényege, mely valóban egyben egy lehetséges modellt kínál. Ennek a modellnek a felsőoktatásijogi-pénzügyi feltételei azonban természetszerűen nem kidolgozottak, jelenleg csak az Andrássyra érvényes, egyedi megoldások léteznek. Az Andrássy Egyetem egész oktatási nagyságrendje és struktúrája nehezen, csak engedményekkel ágyazódik bele a magyar felsőoktatási rendszerbe. Ennek több oka van: kis intézményről van szó, alig 200 hallgatóról, és ennek megfelelő oktatói gárdáról, s ez utóbbi külföldi tagjai egy-egy külföldi egyetem magyarországi megbízatással rendelkező „küldöttei” az Andrássy Egyetemen. Ez nemcsak az akkreditáció folyamatában jelent nehézséget (pl. „törzsoktatói státusz”), hanem – és főképp – az amúgy is hosszú távú és több évet igénybe vevő szakkínálati változásoknál: egy-egy új kurzus meghirdetése így hosszú távú tervezést igényel. Különösen, ha Magyarországon nem ismert vagy nem általános képzési formáról, annak bevezetéséről van szó, mert olyankor a magyar felsőoktatási jogrendszerbe való beilleszkedés hosszas egyeztetést igényel. Ugyanez a helyzet az oktatók „váltása”/cserélődése terén, a partnerországok vonatkozásában. Mindehhez járul a finanszírozás biztosítása. A pénzügyi struktúra is rendkívül összetett, hiszen az oktatók öt helyről kapják a fizetésüket, más és más pénzügyi feltételekkel. Az egyetem központi költségvetési terve ötéves pénzügyi megállapodásokon nyugszik az öt fenntartóval. Ezek összehangolása is megkülönböztetett – nem utolsósorban politikai – figyelmet igényel: öt fenntartó tartalmi várakozásait és pénzügyi lehetőségeit kell egyeztetni. A projektmodell vagy modellprojekt kapcsán felmerülő nehézségek ellenére nincs kétség afelől, hogy a sokszínű, sok irányból érkező impulzusokat, a sokirányú eszmeitartalmi és pénzügyi támogatást az Andrássy Egyetem az elmúlt években kiemelkedően hasznosította, és folyamatosan bizonyítja, hogy léte, a fent jelzett sokirányú szereppel és elvárással együtt, fontos és nélkülözhetetlen. 144
Külügyi Szemle
Nemzetközi felsőoktatási projektmodell
Az elmúlt 12 évre visszatekintve a következő mondható el: az alapítást követő első szakaszban (kb. 2007-ig) többször is a „lét volt a tét”; a második szakaszban (kb. 2008-tól 2013-ig) a konszolidáció lényegében sikerrel befejeződött, az egyetem helye a kutatási és oktatási hálózatok kiépítésével mind a magyar felsőoktatásban, mind a közép-európai térségben megszilárdult, pénzügyi helyzetével párhuzamosan. A 2014–15-ös évek feladata a 2016-tól 2020-ig futó periódus előkészítése. Ez egy összetett feladatkomplexumot jelent, melyben az oktatási struktúrák végiggondolása és átalakítása (pl. az egyes fakultások szerepének felülvizsgálata), az egyetemi vezetés és menedzsment struktúrájának további erősítése, a szakkínálat bővítése („vezetés és szervezés” mesterképzési szakkal), illetve részbeni átalakítása (a 2014 őszén induló „Közép-Európa-tanulmányok–kultúrdiplomácia” szakkal) egy-egy állomás lesz. A 2016-tól kezdődő szakasz már egyértelműen egy újabb, ezúttal minőségi ugrást kell, hogy jelentsen. Ennek pedig nemcsak abban kell megnyilvánulnia, hogy az elképzelt átalakításokat bevezetjük, hanem abban is, hogy ezek eredményeként egy hosszú távú, kiszámítható fejlődési és fejlesztési pályára áll az Andrássy Egyetem. Már most azon dolgozunk, hogy a folyamatosság és főképp a fenntarthatóság határozza meg a jövőképünket. Ennek kutatási-oktatási feladatait és a pénzügyi feltételeket egyaránt úgy kell meghatározni, hogy sokkal inkább egy egyetemi intézményről, mintsem egy felsőoktatási projektről tudjunk beszélni. Ugyanis egy projekt elsősorban bizonyos időtartamra meghatározott kutatási, illetve oktatási feladatok elvégzésére történő együttműködést jelent, egy egyetem ellenben csakis hosszú távú működésben gondolkodhat, tehát fenntartható, de – épp ezért szükségszerűen – dinamikus, rugalmas struktúrákban tudja kifejteni tevékenységét. Csak így lehet kiépíteni a törzsoktatókkal, kutató professzorok időben korlátozott meghívásával és vendégelőadókkal azt az oktatói-kutatói bázist, azt a kapcsolatrendszert és nem utolsósorban azt a reputációt, amely egy felsőoktatási intézményt alkalmassá tesz arra, hogy a 21. század kihívásaira adekvátan és a potenciális hallgatókat megszólítva, azok számára vonzóan tudjon válaszolni. Az Andrássy Egyetem túl van a kezdeti nehézségeken, európai és térségbeli oktató- és kutatómunkája, sokoldalú szerepe egyre (el-)ismertebb. Azt, hogy a fentebb részletezett tevékenységét ez az egyetem a német nyelvű kulturális és tudományos tradíciók talaján állva végzi, napjaink tudomány- és tudástranszferjében egy olyan többlet, olyan addicionális lehetőség Magyarországon, mely egyaránt segíti a regionális beágyazódottságot és az európai diskurzusokban való részvételt, a magyar felsőoktatás nemzetköziesedését éppúgy, mint a közép-európai térségben való tudományos kommunikációt.
2014. tavasz
145
Masát András
Jegyzetek 1 Az ulmi nyilatkozat német eredetijét az Andrássy Egyetem megbízásából Dr. Szirbik Miklós és Dr. Dobrin Gabriella fordította. 2 Az egyetem jellemzésénél természetszerűen a vezetés által elkészített anyagokra támaszkodtam, így az évi jelentésekre (Jahresbericht), a kiválósági kérelemben foglaltakra vagy pl. a mesterképzésünk támogatása érdekében 2013 decemberében benyújtott kérelem szövegére. 3 Jelenleg Ausztriából nincsen diplomata delegált. 4 Több olyan egyetem van, mely részben németül (pl. Türkisch–Deutsche Universität, Isztanbul) vagy kisebb tudományos profillal működik (Bratislava). 5 A Campus Hungary kimutatásaiból világosan kitűnik, hogy a külföldi tartózkodáshoz ösztöndíjat elnyertek (magyarországi hallgatók és oktatók) elsősorban Németországba mennek és mentek. A legutóbbi pályázatnál az elsőszámú célország Németország volt, összesen 860 ösztöndíjassal, a második „helyezett” pedig az Egyesült Királyság lett, 522 ösztöndíjassal. 6 Az oktatók több mint 80 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal. 7 Vokskabin, www.vokskabin.hu.
Résumé International Higher Education Project Model in the German–Hungarian Relations System: the Andrássy Gyula German-Language University, Budapest The Andrássy University Budapest (AUB–ANNyE) is the only university outside the German-speaking area operating entirely in German. Besides German language, the university plays an important role in the European and regional landscape of higher education with its international staff, students and courses. AUB is not just an important player in science and research, but also in the political and cultural discourse in the Danube area and within the relations between Hungary and Germany.
146
Külügyi Szemle
