Klasszikus sertéspestis vaddisznóban (Védekezési intézkedések Pest megyének az M3 autópályától északra eső részén) (2008.) Magyarországon a klasszikus sertéspestis betegség 2007. elején jelent meg Nógrád megyében, ahol a szlovák határhoz közel elejtett vaddisznókból mutatták ki a vírust. Hamarosan már Nógrád megye teljes, majd 2007 decemberében Pest megye M3 autópályától északra eső részét a Duna vonaláig, majd 2008 augusztusától Heves megye M3 autópályától északra eső részét, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye M3, M30 autópályáktól és a 26-os főúttól É-ra, ÉNy-ra eső részét is fertőzött területté kellett nyilvánítani. Csak Pest megye területén a cikk megírásáig 103 vaddisznóból (az ezen időszak alatt megvizsgált vaddisznók 4,8%-a) mutatták ki a sertéspestis vírus jelenlétét, és a megvizsgált vaddisznók további 18,4%-a volt szeropozitív, tehát átesett a fertőzésen, átvészelte a betegséget, de a vírus már nem volt kimutatható benne. Víruspozitív, tehát a beteg, fertőzőképes vaddisznókat 2008 elején még szinte kizárólag a Börzsöny hegység egymástól többékevésbé elkülönülő 3 gócpontjában ejtettek el, ma a betegség epicentruma egyre inkább délebbre tolódik, az utóbbi hónapokban Csővár, Galgamácsa környéki vadászterületekről diagnosztizálnak újabb és újabb víruspozitív eseteket. A betegség szerencsére eddig házisertés állományra nem terjedt át. Vajon meg tudjuk állítani a betegség további déli irányú terjedését? Vajon a továbbiakban is meg tudjuk gátolni a házisertésekre történő átterjedést? Ez nagyrészt a vadásztársadalom és az állategészségügyi hatósági feladatokat ellátó állatorvosok együttműködésén is múlik. Cikkemben a 2008. augusztus 28-án Gödöllőn, Pest megyei vadászok, vadászati érdekképviselet, vadászati és állategészségügyi hatóság részvételével megtartott megbeszélés előadásainak ismeretanyagát foglalom össze, kiegészítve az azóta eltelt időszak újabb információival.
A sertéspestis betegségről általánosságban elmondható, hogy Igen gyorsan terjed. A megfertőződött állat a tünetek megjelenése előtt már üríti a vírust. Kórokozója igen ellenálló. Füstölt kolbászban fél, fagyasztott húsokban akár egy évig fertőzőképes marad. Nagyon könnyen behurcolható. Akár beszennyeződött lábbelinkkel, ruházatunkkal, akár sertéspestis vizsgálatra nem kerülő fagyasztott hússal (moslék etetés) megfertőzhető az egész település, sőt régió, ország házisertés állománya. A vaddisznó a sertéspestis betegséggel szemben a házisertésnél ellenálóbb, de elhullásokat, visszaivarzásokat, satnya malacok fialását, fejlődésben visszamaradást a vaddisznóállományban is nagy számban okoz. A tapasztalatok alapján azonban, ha egy meghatározott területre tudjuk korlátozni a betegséget, és megakadályozzuk a házisertésekre történő átterjedést, csökkentjük a visszafertőződés esélyét, a betegség a vaddisznóállomány áthangolódása miatt előbb-utóbb felszámolja önmagát. Magyarországon a vaddisznók sertéspestis elleni vakcinázását nem szeretnénk bevezetni, mivel: A nemzetközi tapasztalatok ellentmondóak a vaddisznók sertéspestis betegség elleni vakcinázás hatásosságát tekintve (ellentétben a rókák veszettség elleni orális vakcinázásával, amely hatásosan alkalmazható a veszettség visszaszorítására). A diagnosztikai vizsgálatok nem képesek biztosan elkülöníteni a vakcina és a vadvírus által kiváltott szeropozitív eredményt, így a vakcinázott területről a vaddisznó hús kivitelt be kellene szüntetünk. A vakcina beszerzése jelentős pénzügyi kiadással, a vakcina kijuttatása jelentős élő munkaerő igénnyel járna. A vakcinát nem elég (a róka veszettség vakcina mintájára) repülőgépről leszórni, hanem az etetőhelyeken kell a kiszórt takarmányban elrejteni, a malacok számára, külön csak általuk hozzáférhető helyen elhelyezni. A sertéspestis betegség elleni védekezés során két fő célt tűzhetünk ki magunk elé: meg kell, hogy gátoljuk, hogy a sertéspestis vírus házisertés állományra átterjedjen, valamint el kell érnünk a betegség vaddisznók közötti terjedésének mérséklődését, és így a betegséget vaddisznókban a fertőzötté nyilvánított területen belül kell tartanunk. Ha ezek nem sikerülnek, várhatóan az Európai Unió a vaddisznók vakcinázását, a vaddisznó és sertéshús-kivitel tilalmát is meg fogja követelni a magyar hatóságoktól.
A fő célok eléréséhez és a mentesség visszaállításához szükségesnek tartott, a Pest megyei „fertőzötté nyilvánított” területen alkalmazandó fontosabb rendelkezéseket pontokba szedve ismertetem: 1. Minden elejtett vaddisznóból sertéspestis vizsgálatra mandula és vérmintát kell venni. Ezek laboratóriumi vizsgálata a fertőzötté nyilvánított területen (valamint az azt határoló 10 km-es védősávban) állami költségre történik. A vaddisznó testeket a vadbegyűjtőben vagy az erre feljogosított vadfeldolgozóban kell elkülönítetten tárolni a vizsgálati eredmények megérkezéséig. Pozitív szerológiai vagy virológiai vizsgálati eredmények esetén a vaddisznó testeket állami kártalanítás mellett, állami költségre ártalmatlaníttatni kell. 2. A Diagnosztikai Intézetbe jelenleg kedden és csütörtökön szállítják be a levett mintákat a Váci illetve Gödöllői Kerületi Állategészségügyi Hivatalból. Abban az esetben, ha a vadászatra jogosultak részéről igény merül fel és gondoskodnak a minták Kerületi Hivatalba történő eljuttatásáról a mintaszállítás egyéb napokon futár céggel is megoldható. A Diagnosztikai Intézet 4 munkanapon belül vállalja a sertéspestis vizsgálatra küldött minták vizsgálatát, az eredmények faxon történő eljuttatását az illetékes Állategészségügyi Hatósághoz. Az eredményekről tájékoztatást a vadbegyűjtő illetve a vadászatra jogosultak felé a Kerületi Hivatal jogosult. Abban az esetben, ha a vaddisznó test a vizsgálati eredmények késői megérkezése miatt befülled, állami kártalanítás jár. (A vizsgálati eredmények késői megérkezése miatti befülledés esetében megítélt állami kártalanítás 2008 szeptemberétől a „fertőzötté nyilvánított” területeken kívül is jár.) 3. A sertéspestis vírus terjedésének mérséklése érdekében az elejtett vaddisznók zsigereit (gyomor, bélcsatorna, máj, vese, szív, tüdő, lép) ártalmatlanítani kell. Társas vadászatnál ez történhet gépekkel történő elásással, külön rendelt ATEV konténerbe gyűjtésével, vagy a vadbegyűjtőnél elhelyezett hűthető hulladéktárolóba szállítással. 2008 őszétől az egyéni vadászat során a zsigereket külön fóliazsákba kell tenni, amelyen feltüntetendő a vaddisznó vadazonosító száma, majd a vadbegyűjtőnél elhelyezett hűthető hulladéktárolóba kell szállítani. 4. Minden „fertőzött területről” származó vaddisznót fogadó vadbegyűjtőnél működtetni szükséges egy megfelelő nagyságú fagyasztóládát, amely alkalmas az egy hét alatt összegyűlt zsigerek, a rendellenes viselkedés miatt kilőtt vaddisznók és a kilőtt, átvételre nem alkalmas, senyves malacok átmeneti tárolására. A fagyasztóláda üzemeltetési költségeit az állategészségügyi hatósághoz havonta eljutatott számlák alapján az állam megtéríti. 5. A vaddisznó populáció nagyságát a „fertőzötté nyilvánított” részen fekvő vadászterületeken a kilőtt vaddisznók számának növelésével mindenhol csökkenteni szükséges. Járványtani szempontból különösen fontos a „rendellenes viselkedésű” vaddisznók valamint a 12 hónap alatti, átvételre nem alkalmas, senyves malacok (süldők) kilövése. Mind a rendellenes viselkedés miatt kilőtt, mind az átvételre nem alkalmas, senyves állatok után 2008 októberétől állami kártalanítás jár, mely értéke reményeink szerint ösztönzőleg hathat ezen állatok kilövésére. (A határozat megírása, és az érték megállapítása jelen cikk megírásának pillanatában folyamatban van.) A vaddisznó populáció csökkentésével, különösen pedig a 1 év alatti, fogékony korosztály fokozott vadászatával megfigyelések szerint mérsékelhető vagy akár meg is állítható a vírus terjedése. A „rendellenes viselkedésű” és a fejlődésben visszamaradt, senyves, csökött malacok ritkításával pedig nagy valószínűséggel pont a vírusterjesztő állatok kerülnének kilövésre. 6. A sertéspestis betegség jelenleg csak vaddisznóban került megállapításra. A házisertés állományokra történő átterjedés elkerülése a vadásztársadalom érdeke
is, hiszen ez esetben nemcsak a magyar sertéshús kivitel lehetősége csökkenne jelentősen, de a vaddisznók vonatkozásában is további korlátozó intézkedések megtételét követelné meg az Európai Unió (vaddisznók vakcinázása, vaddisznó hús kivitel megtiltása). Ennek érdekében szükséges, hogy a vaddisznóval (vaddisznó testtel) érintkező személyek, így a vadászok, hajtók, vadbegyűjtőnél dolgozók fokozott óvatossággal járjanak el (kéz és csizma fertőtlenítése, átöltözés, járműfertőtlenítés, vadbegyűjtőhely környékének fertőtlenítése, a még negatív vizsgálati eredménnyel nem rendelkező vaddisznó bármely részének hazaviteli tilalma, vaddisznók „háznál korosbításának” tilalma). Különösen érvényes ez, azokra a vadászokra, akik sertéseket tartanak, vagy sertéstartó udvarban rendszeresen megfordulnak. Ezeket a sertéstartó udvarokat a „vadászati tevékenység” külön kiemelésévek az Állategészségügyi Hatóságnak be kell jelenteni, hogy évi 1-2 alkalommal (állami költségre) monitoring vizsgálatra vérvétel történhessen az állatokból. A monitoring mintavétel megléte és a sertések esetleges megbetegedése vagy elhullása esetén az Állategészségügyi Hatóság azonnali értesítése feltétele a megfertőződött házisertések után járó állami kártalanításnak. 7. A sertéspestis betegség vaddisznóról házisertésre történő átterjedésének másik legvalószínűbb lehetősége a házisertések és a vaddisznók közvetlen érintkezése. Ennek a legelőre, erdőbe szabadon kijáró sertések valamint az olyan szabadtartású sertésállományok esetén van meg a lehetősége, ahol a vaddisznó által is látogatott területektől a házisertések csupán egyszeres szimpla (összeszaglást lehetővé tevő) kerítéssel vannak elválasztva. A „fertőzötté nyilvánított területen” a sertések legelőre, erdőbe kiengedését megtiltottuk, amennyiben vadászat vagy erdőjárás során mégis ilyenről értesülnének, kérem ezt az Állategészségügyi Hatóságnak mindannyiunk közös érdekében azonnal jelezni szíveskedjenek! A szabadtartású sertésállományok (pl. mangalicák) esetében előírás, hogy vagy megfelelő erősségű kettős kerítéssel, vagy a kerítés belső és külső részén is fél-fél méterre kihúzott villanypásztorral kell a kerítést „vaddisznóbiztossá” tenni. 8. A sertéspestis betegség nem fertőzött területekre történő átterjedésének megakadályozása miatt létfontosságú, hogy fertőzött területekről vaddisznó befogása és nem fertőzött területekre vagy vadaskertekbe történő átszállítása ne történjen, vagy csak előzetes vérvizsgálat után a negatív vizsgálati eredmények birtokában történhessen. Sajnos a vaddisznók egy részéből a sertéspestis vírus nem ürül ki, hanem a fertőződés után még hosszú hónapokig jelen van, az állat fertőzőképes. Így a fertőzött területről vérvizsgálat nélkül befogott egyedek esetében jó esélyünk van arra, hogy a telepítés helye szerinti vadászterület, vadaskert vaddisznóálományát, vagy háznál korosbítás esetén a környék házisertés állományát mi magunk fertőzzük meg. A fent leírt intézkedések Pest megyének a Duna, az M3 autópálya, Nógrád megye illetve az országhatár által határolt vaddisznóban előforduló sertéspestis betegség miatt „fertőzötté nyilvánított” területre érvényes. A Duna vonala és az M3 autópálya (a fertőzötté nem nyilvánított oldal felé) 10 km védősáv (surveillance zóna) került kijelölésre. Ebben a sávban csak az Állategészségügyi Hatóság által monitoring vizsgálatra kijelölt számú vaddisznóból kell sertéspestis vizsgálatra mintát küldeni. (Mintaszám kijelölés és a határozat megírása, a cikk megírásának pillanatában, folyamatban van.) A védősávban a minták szerológiai és virológiai vizsgálatát is el kell végeztetni. A fertőzötté nyilvánított területhez hasonlóan a védősáv területén is állami költségre történik a vizsgálat. Jelentős könnyítés lehet a vadászatra jogosultak és vadfeldolgozók részére, hogy 2008 októberétől az ország „fertőzötté nyilvánított” területen és a „védősávon” kívül eső
részein, az országos monitoring terv szerint vizsgálat alá kerülő vaddisznó testek esetében, a test felhasználásával illetve forgalomba hozatalával nem kell megvárni a szerológiai vizsgálat eredményét. Az elővigyázatosság azonban ezeken a területeken sem árt! A beteg, rendellenes viselkedésű vaddisznók kilövése, belőle történő mintaküldés a „fertőzötté nyilvánított” területeken kívül is feltétlenül szükséges. A cikkben leírtak kapcsán felmerült kérdéseket, észrevételeket, javaslatokat, amennyiben megtisztel bizalmával, a
[email protected] e-mail címeken várom. A cikk megírásában nyújtott segítségért köszönettel tartozom dr. Lehotzky Pál, dr. Hajtós István, dr. Fenes Péter, és dr. Demetrovics Pál kollégáimnak. A sertéspestis betegség elleni védekezés megszervezésében, mindennapi munkálataiban az Állategészségügyi Hatóság munkatársain kívül mindenekelőtt a helyi Vadászoknak, Vadászattal Foglakozó Szakembereknek köszönöm eddigi közreműködésüket. További elérhetőségek: dr. Varga Ákos: 06-20-55-60-704 Váci Kerületi Főállatorvosi Hivatal: 06-20-55-66-411 Gödöllő Kerületi Főállatorvosi Hivatal: 06-20-55-65-405 Budai Kerületi Főállatorvosi Hivatal: 06-30-86-70-721 dr. Varga Ákos (Fővárosi és Pest megyei MGSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, szakterületért felelős hatósági főállatorvos)
