Kül- és beltéri aeroszol jellemzése nukleáris mikroanalitikai módszerekkel Szoboszlai Zoltán doktori értekezés előzetes vitája
Témavezető: Dr. Kertész Zsófia, Prof. Dr. Kiss Árpád Zoltán
A prezentáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Értekezésem célja: Kül- és beltéri aeroszol jellemzése Kültéri aeroszol: • hosszú távú transzportból származó aeroszol vizsgálata Beltéri aeroszol: • debreceni oktatási intézményekből és munkahelyi környezetből származó aeroszol jellemzése és forrásainak meghatározása.
Előadásom fő pontjai • Bevezetés: Aeroszol • Módszerek (mintavétel, analitika) • Eredmények: Impaktor fóliák vizsgálata Szaharai epizódból származó aeroszol Beltéri aeroszol oktatási intézményekben Munkahelyi aeroszol
• Tézisek • Publikációk
Mi az aeroszol? Az aeroszol kifejezés valamilyen gázközegben finoman eloszlatott, szilárd és/vagy folyékony részecskék együttes halmazát jelenti. nano Nukleációs módus
ultra finom
Aitken-módus
finom Akkumulációs módus
gőzök
durva
Durva módus
kőzet kondenzáció tenger
nukleáció
erózió nm (µg/ m3)
nN (103 db részecske/cm3)
Típusai: • Elsődleges részecskék • Másodlagos részecskék Forrásai: • Természetes • Antropogén Főbb tulajdonságai: • Méreteloszlás • Kémiai összetétel • Koncentráció • Vízoldhatóság • Morfológia • Optikai tulajdonságok
részecske átmérő(µm)
[Giere, 2010]
• PM2,5: <2,5 µm, finom méretfrakció • PM>2,5: >2,5 µm, durva méretfrakció
A légköri aeroszol hatásai • Klimatikus hatás (lehet hűtő és melegítő) • Környezeti hatás (ökológiai rendszerek, kulturális környezet) • Egészségügyi hatás (betegségek, gyógyszerek)
[Oberdörster, 2005]
Alkalmazott mintavételi módszerek • GENT- és Nuclepore típusú kétfokozatú mintavevők → a finom és durva méretfrakciójú aeroszol szétválasztására.
belépő fúvóka aeroszol minta impakciós felület
1. fokozat
• 10 fokozatú PIXE International kaszkád impaktor → a (0,01-50 µm átmérőjű) aeroszolrészecskéket 10 méretfrakcióra bontja.
2. fokozat
n. fokozat
NILU-típusú mintavevő fej Polikarbonátszűrő: átmérő 47 mm Pórusátmérő: 8μm és 0,4 μm
Nuclepore-típusú mintavevő fej Polikarbonátszűrő: átmérő 25 mm Pórusátmérő: 8μm és 0,4 μm
szűrő
vákuum szivattyúhoz
Kaszkádimpaktor sematikus felépítése
Alkalmazott módszerek Tömegkoncentráció meghatározás: • Mérlegeléssel (Sartorius mikromérleg, 1μg pontosság; minták kondicionálása: ~25 oC, 55% rh). Ionnyaláb-analitikai módszerek: • Makro-PIXE módszer: elemösszetétel (Z≥13) • Mikro-PIXE módszer: elemösszetétel (C-U) • STIM: morfológia, sűrűség Morfológiai vizsgálat: • Pásztázó elektronmikroszkóp (DE Szilárdtestfizika tanszék)
ATOMKI X Y(a,aX)Y e-
Y(a,a)Y
Sztochasztikus-tüdőmodell: • Tüdőbeni kiülepedés meghatározásához
a
a
a b Y(a,b)Z
Statisztikus analízis: a Y(a,a)Y •Korrelációszámítás, hierarchikus klaszter analízis
γ
Y(a,bγ)Z
b
Impaktorfóliák vizsgálata
Analizáló kamra fejlesztése
Milyen fóliák alkalmasak arra, hogy a felületükön levő aeroszolmintán könnyű elemes analízist végezzünk?
A jelfeldolgozó rendszer és az analizáló kamra 2007-es és 2009-es fejlesztése: • egyszerre több röntgen- és részecskedetektorral lehet méréseket végezni • egyedi aeroszol részecskék elemi összetevőnek meghatározása a teljes rendszámtartományra
Vizsgált szűrők: • polikarbonát szűrő, • parafinnal bevont Kapton fólia, • 750 nm vastagságú alumínium fólia, • 2-300 nm vastag pioloform fólia, • 50 nm vastag LUXFilmTM fólia • PTFE (polytetrafluoroethylene) szűrő 2-4 µm-es mérettartomány
UTW Si (Li)
C
C
Be ablakos Si (Li)
O min.
STIM Minta RBS PIPS detektor detektor CCD kamera
O C C
max. 50 μm
O O
Kertész Zs., Szikszai Z., Szoboszlai Z., Simon A., Huszánk R., Uzonyi I.: Study of individual atmospheric aerosol particles at the Debrecen ion microprobe, Nucl. Inst. and Meth. B, 267 (2009) 2236-2240.
LUXFilm Al fólia
Faraday kalitka
0,1-0,25 µm-es mérettartomány
SZAHARAI EREDETŰ AEROSZOL RÉSZECSKÉK VIZSGÁLATA • • • • •
1991-2000 között. ~50-szer azonosítottak Szaharai epizódot az ATOMKI-ban [Borbély-Kiss, 2004]. Cél: egyediszemcse-analízissel kimutatni a szaharai hatást, megállapítani a szaharai részecskék jellemzőit. Mintavétel: Hortobágy-Nagyiván háttérterület (1996. november ) Kontroll minta: 1997 november egyediszemcse-analízis (~250 részecske, csak durva frakció): kontroll és szaharai epizódból származó mintákon. 20 µm
3
20 µm
3
2
Si
50 µm
20 µm
3
2
1
a
Al
1
2
b Ca
1
c
e
min.←koncentráció/sűrűség→ max.
TOMS-térkép, 1996 november 16.
szaharai epizód alatt: Hortobágy Debrecen [Borbély-Kiss, 2004] Olaszország [Bonelli, 1996]
Ti/Ca 0,087 0,07 0,10
Ti/Fe 0,130 0,10 0,10
Al/Ca 1,179 0,73 1,64
nincs szaharai epizód: Hortobágy Debrecen [Borbély-Kiss, 2004] Olaszország [Bonelli, 1996]
0,018 0,05 0,05
0,035 0,07 0,07
0,962 0,47 0,80
SZAHARAI EREDETŰ AEROSZOL RÉSZECSKÉK VIZSGÁLATA
-
Elemindexek (= elemkoncentráció/elemkoncentrációk összege (Z≥10)) Részecskék csoportosítása (hierarchikus klaszteranalízissel): - Aluminium-szilikátok - Kvarc (SiO2) - Egyéb Al-ot és Si-ot tartalmazó részecskék - Na-ban és Cl-ban gazdag részecskék. - Ti-ban és Fe-ban gazdag részecskék.
SZAHARAI EREDETŰ AEROSZOL RÉSZECSKÉK VIZSGÁLATA Nyomelem-analízis - Csak a szaharai epizód mintáira jellemző: Si- ban és Al-ban gazdag részecskék (80%-a) nyomokban Mg-ot és K-ot tartalmazott.
100 μm
Si
Al
Mg
K
SZAHARAI EREDETŰ AEROSZOL RÉSZECSKÉK VIZSGÁLATA
•
A Ti/Ca, Ti/Fe, és Al/Ca elemarányok segítségével szaharai eredetű részecskéket mutattunk ki a Hortobágy-Nagyiváni mintákon.
•
Olyan részecske csoportokat azonosítottunk, amely csak a szaharai epizód mintáira volt jellemző: Ti- és Fe-ban gazdag részecskék, illetve NaCl-ban gazdag részecskék.
•
Kimutattuk, hogy a szaharai eredetű részecskék többsége nyomokban Mg-ot tartalmazott, ami azt igazolta, hogy a Mg is jó nyomjelzője a szaharai eredetű porszennyezésnek.
Szoboszlai Z., Kertész Zs., Szikszai Z., Borbély-Kiss I., Koltay E.: Ion beam microanalysis of individual aerosol particles originating from Saharan dust episodes observed in Debrecen, Hungary, Nucl. Inst. and Meth. B. 267 (2009) 2241.
BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Cél, meghatározni a következőket: -elemösszetétel -méreteloszlás -szezonális változás -kültéri aeroszollal való kapcsolat -lehetséges források -Egészségügyi hatás becslésére: tüdőbeni kiülepedés Mintavételi időszak:
- Intézményekben csak foglalkozási idő alatt (napi 7-8 óra) - ATOMKI (városi háttérterület) 24 h-s mintavétel
120
általános isk. [µg/m3]
80
ált. isk. udvar városi háttér
120
középiskola [µg/m3]
80
köz. isk. udvar városi háttér
40
40 fűtési nyári idsz. sz. PM10
fűtési nyári idsz. sz. PM2,5
80
óvoda udvar városi háttér
40
0
0
óvoda
120 [µg/m3]
0 fűtési nyári idsz. sz. PM10
fűtési nyári idsz. sz. PM2,5
fűtési nyári idsz. sz. PM10
fűtési nyári idsz. sz. PM2,5
BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN PM>2,5 100
koncentráció 80 (µg/m3)
osztálytermek udvar
60 40 20 0
óvoda
általános iskola
középiskola
óvoda
fűtési időszak
általános iskola
középiskola
nyári szezon
PM2,5
80
osztálytermek udvar
koncentráció 60 (µg/m3) 40 20 0
óvoda
általános középiskola iskola fűtési időszak
óvoda
általános középiskola iskola nyári szezon
BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN óvoda (fűtési időszak) 200
középiskola (fűtési időszak)
általános iskola (fűtési időszak) 200
200
µg/m3
PM>2,5
150
150
150
100
100
100
50
50
50
0
0
0
BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Elemkoncentr ációk beltér/kültér arányai
PM2,5
PM>2,5 15
I/O
óvoda
←31
Fűtési idsz. Nyári sz.
15
10
10
5
5
1 0
1 0 Al
Si
15
S
Cl
K
Ca
10
5
5
1 0
1 0 Si
15
S
Cl
K
Ca
10
5
5
1 0
1 0 Si
S
Cl
K
Ca
Fe
Al
Cl
K
Ca
Fe
S
Cl
K
Ca
Fe
K
Ca
Fe
középiskola
I/O
10
Al
Si
15
középiskola
I/O
Al
Fe
S
Fűtési idsz. Nyári sz.
általános iskola
I/O
10
Al
Si
15
általános iskola
I/O
Al
Fe
óvoda
I/O
Si
S
Cl
BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Milyenforrásból származnak az elemek? Antropogén vagy természetes? Dúsulási tényező(referencia elem Ti): EF = (CXatm/ CTiatm)/ (CXkéreg/ CTikéreg)
általános iskola PM>2,5
általános iskola PM2,5
Fűtési időszak
1000
Fűtési időszak
10000 1000
100
100 10 10 1
1
0
0 Si Al K Ni Ti Fe Mn P
Ca Ba Pb Zn Cl
S Cu V
Si Al K Ni Ti Fe Mn P
Ca Ba Pb Zn Cl
S Cu V
BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Beltéri vagy kültéri forrásból származtak az elemek?
Dúsulási tényezők beltér/kültér aránya: EFb/ EFk >>1
Beltéri forrása van: Cl, Ca • • •
Cl:fertőtlenítőszerek, pl. hypo Ca: kréta Egyéb források pl. festék (Pb, Zn), növények (P)
BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN • Méreteloszlás
BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN • Kémia laboratórium
BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Sztochasztikus Tüdőmodell: → tüdőbeni kiülepedési valószínűségek a légzőrendszer egyes régióiban. →az intézményekben egy átlagos tanítási napon kapott Si dózisok (fűtési időszakban).
középiskola
Si dózis [ng/nap]
extrathoratikus régió tracheo-bronchialis régió acináris régió
tanár (felnőtt nő)
középiskola
tanuló (15 éves fiú)
tanuló (15 éves fiú)
óvoda
ált. iskola
tanárnő tanár (felnőtt nő) tanuló (10 éves gyermek)
ált. iskola
óvónő (felnőtt nő) óvodás (5 éves gyermek) 0
5000
10000 15000 20000 25000 30000
óvoda
tanuló (10 éves)
légzés során végzett tevékenység nyugalmi helyzet (ülés) könnyű fizikai könnyű fizikai
tevékenység ideje 6*45 perc 6*15 perc 6 óra
nyugalmi 6*45 perc helyzet (ülés) könnyű fizikai 6*15 perc
tanárnő
könnyű fizikai
6 óra
óvodás (5 éves)
könnyű fizikai
5 óra
alvás
1 óra
óvónő
könnyű fizikai
6 óra
Eredmények •Az
intézményekbe járó gyermekek a foglalkozási időben nagyobb PM terhelésnek vannak kitéve, mint a szabadban. •Legnagyobb
koncentrációban a természetes eredetű elemek (Si, Al, Ca, Fe ) voltak jelen a
termekben. • A tantermi
aeroszol tartalmazott külső antropogén forrásból származó elemeket (S, K, Cu, Zn,
Pb) is. •Voltak
beltéri források: tisztítószer, kréta, növények, kémiai kísérletek.
•A földkéreg
eredetű elemek méreteloszlása mindhárom intézmény esetében a nagy- (8-16 μm) és a közepes méretű részecskék (1-4 μm) tartományában mutatta a legnagyobb koncentrációnövekedést a kültérihez képest. Sztochasztikus tüdőmodell számítások segítségével megállapítottam, hogy az oktatási intézményekben tartózkodó személyek által belélegzett aeroszoltömeg meghatározó többsége az extrathoratikus (vagyis az orr-garat) régióban ülepedik ki. •
Szoboszlai Z., Furu E., Angyal A., Szikszai Z., Kertész Zs.: Investigation of indoor aerosols collected at various educational institutions in Debrecen, Hungary. X-Ray Spectrometry. 40 (2011) 176-180.
BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATA MUNKAHELYI KÖRNYEZETBEN
Ezen a munkahelyen elektronikai áramkörök, gyártását, tesztelését, és forrasztását végezték. Cél: munkahelyi aeroszol jellemzése, források meghatározása Mintavétel: • 2008. október (3 műszak): ólommentes hullámforrasztó mellett • 2009. május (2 műszak):→több ólmos forrasztót leállítottak/lecseréltek. - ólommentes hullámforrasztó - ólmos hullámforrasztó - légbefúvó alatt - veszélyesanyag-raktár - ATOMKI (városi háttérterület) 24 h-s mintavétel
Hullámforrasztó Forrás: www.interelectronic.hu
BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATA MUNKAHELYI KÖRNYEZETBEN µg/m3 12
Pb-mentes hullámforr. (2008)
µg/m3 Pb-mentes
PM>2,5
10
10
Pb-mentes vesz. anyag hullámforr. Pb-os rakt. (2009) hullámforr. (2009) (2009)
8 6 4
8
légbefúvó (2009)
6
Pb-mentes hullámforr. (2009)
4
2
2
0
0
• • • •
PM2,5
hullámforr. (2008)
A munkacsarnokban kéreg eredetű elemek voltak kimutathatók. A munkacsarnok aeroszoljában kimutattunk Sn-t, Ag-t, Br-t és Sb-t. Zn és Cl koncentrációja megnövekedett a forrasztóknál. → ZnCl2 CAgaerosz./ CSnaerosz.=CAgolvadék/ CSnolvadék az Pb-mentes olvasztónál.
Pb-os hullámforr. (2009)
vesz. anyag rakt. (2009)
légbefúvó (2009)
BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATA MUNKAHELYI KÖRNYEZETBEN (a)
5 µm
(b)
2,5 µm
(c)
1 µm
(d)
10 µm
(e)
5 µm
(f)
5 µm
(g)
5 µm
(h)
10 µm
(i)
10 µm
(j)
10 µm
(a) Fe-Cl tartalmú agglomerátum (b) vasoxid részecske (c) Pb-Cu-Cl részecske (d) Zn-ben gazdag részecske (e) szferoid formájú Sn részecske (f) Sn-részecske szubrészecskékkel a felületen (g) irreguláris morfológiájú Snrészecske; (h) Sn-Ag részecske (i) Sn-Pb agglomerátum (j) Fe-Cl-ban gazdag részecske Na-mal.
Eredmények •
A nyomtatott áramkörök hullámforrasztási folyamatai aeroszol-emisszióval járnak.
•
A következő beltéri forrásokat tudtam megnevezni: forrasztás, fluxálás, maratás és tisztítás.
•
A munkakörülmények változása az aeroszolszennyezettség változásával járt: a három műszakról két műszakra való áttérés a gyártási folyamatok által emittált aeroszol mennyiségét, míg az ólmos forrasztók ólommentesekre cserélése az ólom koncentrációját csökkentette. Emellett megjelentekaz Ag, Zn, Cl, Br elemek, amelyek egészségügyi hatása nem tisztázott.
Szoboszlai Z., Kertész Zs., Szikszai Z., Angyal A., Furu E., Török Zs., Daróczi L., Kiss Á.Z. Identification and chemical characterization of particulate matter from wave soldering processes at a printed circuit board manufacturing company, Journal of Hazardous Materials, 203–204 (2012) 308-316.
Tézisek I. Fejlesztések az MTA ATOMKI pásztázó-ionmikroszondáján 1. Az ATOMKI pásztázó-ionmikroszondáján végrehajtott fejlesztésnek köszönhetően lehetővé vált, hogy rutinszerűen maghatározzuk egyedi aeroszol részecskék elemi összetételét a teljes rendszámtartományra, nyomelem szinten is. Az új rendszer egyik első alkalmazása során megállapítottuk, hogy könnyűelemes mikroanalízisre a durva méretfrakciójú részecskék esetében a vékony polimer fóliák, a szubmikronos részecskék esetében az alumínium fólia a legalkalmasabb mintahordozó. II. Szaharai eredetű aeroszol részecskék vizsgálata 2. A Hortobágy-Nagyiván háttérterületen szaharai epizód során gyűjtött mintákon egyediszemcse-analízissel valamint a Ti/Ca, Ti/Fe, és Al/Ca elemarányok segítségével szaharai eredetű részecskéket mutattunk ki. 3. Hierarchikus klaszteranalízissel kimutattuk, hogy mind a szaharai forrásból, mind a helyi forrásból származó, Al-ot és Si-ot tartalmazó részecskék három fő részecske-csoportba tartoztak: kvarc, aluminium-szilikátok, illetve egyéb Al-Si összetételű részecskék. Fő összetételük alapján nem lehetett szétválasztani a helyi forrásból és a Szaharából származó részecsketípusokat. Azonban számos olyan részecske csoportot azonosítottunk, amely csak a szaharai epizód mintáira volt jellemző. Az egyik ilyen részecsketípusnak magas volt a Ti- és Fe-tartalma, egy másikban pedig a NaCl volt jelen számottevő mennyiségben. Kimutattuk, hogy a szaharai eredetű részecskék többsége nyomokban Mg-ot tartalmazott, ami azt igazolta, hogy a Mg is jó nyomjelzője a szaharai eredetű porszennyezésnek. III. Beltéri aeroszol vizsgálata debreceni oktatási intézményekben 4. Megállapítottuk, hogy a durva móduszú aeroszol tömegkoncentrációja és elemi összetevőinek koncentrációja az oktatási intézményekben nagyobb volt, mint kültéren. A különbségek a fűtési időszakban voltak nagyobbak. A beltéri PM2,5 aeroszolkoncentráció vagy azonos, vagy kisebb értékeket vett fel, mint a kültéri. A durva méretfrakciójú aeroszol esetében az aeroszolszennyezettség azokban a helyiségekben volt a nagyobb, ahol többen tartózkodtak és/vagy nagyobb volt a fizikai aktivitás. 5. Az elemek dúsulási tényezőinek beltér/kültér aránya alapján megállapítottam, hogy a különböző tantermekben gyűjtött aeroszol nagy része a külső környezetből származott. Ennek domináns részét földkéreg eredetű elemek alkották (Si, Ca, Al, Fe). Emellett a tantermi aeroszol tartalmazott külső antropogén forrásból származó elemeket (S, K, Cu, Zn, Pb) is. Azonosítottam jelentős beltéri aeroszol forrásokat is, amelyek a következőek voltak: a takarításhoz használt tisztító-/fertőtlenítőszerek, kréta, a tornateremben használt magnézia por illetve a kémialaboratóriumban végzett kísérletek. 6. A földkéreg eredetű elemek méreteloszlása mindhárom intézmény esetében a nagy- (8-16 μm) és a közepes méretű részecskék (1-4 μm) tartományában mutatta a legnagyobb koncentrációnövekedést a kültérihez képest, ami a beltéri mozgások okozta reszuszpenziónak volt köszönhető. A méreteloszlás adatok alapján kimutattuk, hogy a tisztítószerekből származó Cl a 8-16 μm-es aerodinamikai átmérőjű részecskék tartományában volt jelen a legnagyobb koncentrációban. A kültéri S méreteloszlásának cseppmóduszú maximuma (0,25-1 μm), a tantermekben eltolódott az akkumulációs mérettartomány (0,25-0,5 μm) felé. 7. Sztochasztikus tüdőmodell számítások segítségével megállapítottam, hogy az oktatási intézményekben tartózkodó személyek által belélegzett aeroszoltömeg meghatározó többsége az extrathoratikus (vagyis az orr-garat) régióban ülepedik ki. A pedagógusokat és a tanulókat érő dózisok tekintetében jelentős különbségek voltak. A pedagógusok légzőrendszerét érő teljes aeroszol dózis az óvodában 3-szor a két iskolában kb. 2-szer volt nagyobb, mint a gyerekek esetében. Ennek oka részben anatómiai különbségekkel, részben a végzett tevékenységekkel volt magyarázató. IV. Beltéri aeroszol vizsgálata munkahelyi környezetben 8. Kimutattam, hogy nyomtatott áramkörök hullámforrasztásával foglalkozó munkahelyen az áramköri panelek forrasztási folyamatai aeroszolemisszióval járnak. Az aeroszol részecskékre jellemző elemarányok, méreteloszlás és elemek közötti korrelációk alapján a következő beltéri forrásokat tudtam megnevezni: forrasztás, fluxálás, maratás és tisztítás. A munkakörülmények változása az aeroszolszennyezettség változásával járt: a három műszakról két műszakra való áttérés a gyártási folyamatok által emittált aeroszol mennyiségét, míg az ólmos forrasztók ólommentesekre cserélése az ólom koncentrációját csökkentette.
Publikációk 1. Kertész Zs., Szikszai Z., Szoboszlai Z., Simon A., Huszánk R., Uzonyi I.: Study of individual atmospheric aerosol particles at the Debrecen ion microprobe, Nucl. Inst. and Meth. B, 267 (2009) 2236-2240. (impakt faktor: 1,156; független hivatkozás: 5). 2. Szoboszlai Z., Kertész Zs., Szikszai Z., Borbély-Kiss I., Koltay E.: Ion beam microanalysis of individual aerosol particles originating from Saharan dust episodes observed in Debrecen, Hungary, Nucl. Inst. and Meth. B. 267 (2009) 2241-2244. (impakt faktor: 1,156; független hivatkozás: 8) 3. Szoboszlai Z., Furu E., Angyal A., Szikszai Z., Kertész Zs.: Investigation of indoor aerosols collected at various educational institutions in Debrecen, Hungary. X-Ray Spectrometry. 40 (2011) 176-180. (impakt faktor: 1,661, független hivatkozás: 1). 4. Szoboszlai Z., Kertész Zs., Szikszai Z., Angyal A., Furu E., Török Zs., Daróczi L., Kiss Á.Z. Identification and chemical characterization of particulate matter from wave soldering processes at a printed circuit board manufacturing company, Journal of Hazardous Materials, 203–204 (2012) 308-316, (impakt faktor: 4,173, független hivatkozás: 2). Konferencia előadás: 5 db Egyéb publikáció: 14 db
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
A prezentáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
