2014.04.24.
Kkv finanszírozás Babes-Bolyai Kolozsvár Dr. Szerb László
A vállalat természete és finanszírozása • A pénzügy célja a vállalatnál: • A vállalat alapvető céljainak teljesítését segítse elő – profitmaximalizálás, vállalat értékének maximalizálása. • A döntéshozatal pénzügyi aspektusait elemezze (beruházás) • Biztosítsa a megfelelő pénzügyi forrásokat (nagyság, struktúra, lejárat) a vállalat stratégiájának és céljainak megfelelően • Biztosítsa a pénzügyi források hatékony felhasználását • A vállalat hitelképességét tartsa fenn • Biztosítsa a megfelelő információkat mind be mind kifelé
1
2014.04.24.
A vállalat természete és finanszírozása • Nem minden fajta forrás megfelelő minden cégnek!
• A finanszírozás legyen megfelelő a cégnek és igazodjon a tulajdonos személyes céljaihoz, elvárásaihoz
• A célok vezessék a céget – ne a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök – a pénzügyi döntésre hatással lehet más vállalatok döntése is
A vállalat természete és finanszírozása • A finanszírozást meghatározó tényezők • A tulajdonosok tőke/hitel iránti preferenciája • A tőke/hitel között egyfajta átváltás van, viszont nem mindig és nem minden esetben!
• Méret • Magas információs aszimmetria, magas tranzakciós költségek, magas csődköltségek, magas működési kockázatok – kisebb cégek kisebb lehetőségekkel rendelkeznek külső források használatát illetően
• A cég kora • Az életciklus mely fázisában van
• A cég gazdasági potenciálja és a növekedéshez fűződő viszonya • Növekedés és hosszú távú profitabilitás • Gyors növekedés: külső forrásbevonást tesz szükségessé
2
2014.04.24.
A vállalat természete és finanszírozása • Az eszközök természete – iparág függő
• Tárgyi eszközök vagy immateriális javak • Több tárgyi eszköz és magasabb likviditás-értékűek, annál
könnyebb külső forráshoz jutni (szoftver, .com cégek limitált hozzáférés) • A cég jogi formája • A bankok pozitív jelet látnak a hitelképesség és a jövőbeli növekedési szándék között.
• Tulajdonos/menedzser jellemvonásai • Menedzseri/pénzügyi képességek • Kockázatvállalási attitűd • Gyakorlat • Oktatás
A kkv sajátosságok A KKV-ok a pénzügyi források bevonása terén hátrányban vannak a nagyvállalatokhoz képest • Minden vállalkozás pénzügyi erőforrásainak az alapját a tulajdonosok vagyona biztosítja - a kisvállalatok tulajdonosi köre viszonylag szűk, így a pénzügyi forrást biztosító vagyontömeg mértéke is korlátozott.
• A kisvállalat méretéből fakadóan korlátozott saját felhalmozási képességgel rendelkezik. Általános probléma az alulfinanszírozás, a növekedni akaró kisebb méretű cég külső finanszírozási igényét pedig a hagyományos pénzintézetek nem tudják vagy nem is akarják kielégíteni.
3
2014.04.24.
A kkv sajátosságok
• A kisvállalat termelése kevéssé diverzifikált a cég működési, üzemgazdasági kockázata nagyobb, mint egy nagyvállalaté, kiszolgáltatottabb a piaci változásoknak. • A pénzügyi forrás szerzésének vannak fix jellegű tranzakciós költségei, amelyek mértéke rugalmatlan az igényelt összegre, így minél alacsonyabb összegű forráshoz szeretne egy cég hozzájutni, annál magasabbak fajlagosan a tranzakciós költségek, azaz annál kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet hozzá jutni a forrásokhoz.
A kkv sajátosságok
• A KKV-ok forrásbevonási lehetőségeit az általános
közgazdasági okokon kívül az adott országra, illetve az adott régióra jellemző intézményi és jogi háttér is komoly mértékben befolyásolja. • A pénzügyi forrást kínáló intézmények közötti verseny mértéke, a termékkínálatuk minősége, a pénzügyi források – hitel-, vagy tőkejellegű – kihelyezésének tranzakciós költségei országonként, sőt régiónként jelentős különbségeket mutatnak, amelyek nemzeti, helyi adottságnak tekinthetőek. • Időről időre előfordulhat, hogy ugyan összességében a pénzpiaci kínálat megfelelő, viszont bizonyos értéktartományban nem áll rendelkezésre a forrás. Ezt a jelenséget nevezzük finanszírozási résnek.
4
2014.04.24.
A kkv sajátosságok • Tőkekímélő tevékenységi kör • A kisvállalatok alultőkésítettségből fakadó hátrányukat számos módon csökkenthetik illetve kompenzálhatják. Egyik tipikus mérséklési módja a kevéssé tőkeintenzív tevékenységi kör választása
A kkv sajátosságok • Gyenge alkupozíció • Egy vállalat versenykörnyezetét a közvetlen versenytársakon kívül meghatározza a vevőkkel és a szállítókkal szembeni alkupozíció, valamint a helyettesítő termékek és a piacra belépők veszélye • A legtöbb KKV tevékenysége nem tőkeintenzív, így viszonylag könnyen jelenhetnek meg új vetélytársak a piacon. Ezen fenyegetés ellen egy KKV nem tud tőkekorláttal, vagy jogszabályokkal védekezni hanem a szaktudásával, helyismeretével szolgáltatásainak egyediségével, a kínálat rugalmas változtatásával, esetleg innovációval tudja megnehezíteni a piacra újonnan belépők helyzetét.
5
2014.04.24.
A kkv sajátosságok Krónikus alulfinanszírozottság, likviditási problémák • A legtöbb kis- és középvállalat rendszeresen szembesül likviditási problémákkal. Ennek okai • A gyenge alkupozíció miatt a nagyvállalati vevők hosszú (60-180 napos) fizetési határidővel fizetnek,
• Tekintettel a kis méretre a nagyvállalati szállítóknál azonnal kell fizetni, vagy csak rövid szállítói hitelhez lehet hozzájutni.
• KKV-ok alacsony saját tőkével rendelkeznek, ami korlátozza
lehetőségeiket az adósságjellegű források megszerzésében, különösen a bankhitelek terén. A tőkeszegénység következménye a KKV-ok alulfinanszírozottsága, amely forráshiányos állapot miatt könnyebben jelentkeznek likviditási problémák. • Egy KKV sokszor csak úgy tudja termékét, szolgáltatását eladni, hogy szállítói hitelt ad, azaz a vevőnek nem kell azonnal fizetnie. Sok esetben a vevői követelések ellenértéke nem folyik be, mert a vevőnek fizetési nehézségei támadtak, vagy rosszhiszeműen jár el. Egy nagyvállalat sokkal inkább tudja kezelni a vevők nemfizetésének kockázatát, mint egy KKV.
A kkv sajátosságok • Alacsony kockázatviselő képesség • A világon mindenütt szenvednek a KKV-ok az
alultőkésítettség miatt. Az alacsony tőke korlátozza az adósság vállalásának mértékét mind keresleti, mind kínálati oldalról. A keresleti oldal azt jelenti, hogy maga a vállalkozás nem mer egy bizonyos határnál jobban eladósodni, mert fél az adósságcsapdától, a kínálati oldal meg azt jelenti, hogy az adósságjellegű forrást kínáló személy vagy intézmény nem hajlandó egy határnál nagyobb összegben hitelezni a bukás veszélye és a visszafizetés bizonytalansága miatt.
6
2014.04.24.
A kkv sajátosságok • A KKV-ok gyenge tőkeerejük miatt nem vállalhatnak magasabb kockázatot, ugyanis a bevételek tartósabb ingadozását és elmaradását nem tudják áthidalni. A KKV-ok kevés kivételtől eltekintve nem foglalkoznak olyan tevékenységgel, amely éveken át csak veszteségeket termel és a kezdeti beruházások csak hosszú távon térülnek meg. Ennek nem az az oka, hogy a kisvállalatok nem gondolkodnak hosszú távra előre, hanem pusztán az, hogy tőke híján nem képesek megfinanszírozni a kezdeti nehézségeket, veszteségeket.
A kkv sajátosságok • Az alacsony szintű kockázatvállalás azonban
tradicionális, kulturális, és személyes okokkal is magyarázható. Magyarországon hagyománya van annak, hogy a tulajdonosok ódzkodnak bármilyen pénzügyi vagy tőkebefektetéstől. A munkabefektetések területén ilyen averzióval nem igazán találkozunk. Számos vállalkozó hajlamos hosszú órákat, akár napi 16 órát is keményen dolgozni. A kezdő cégeknek is hiteleznének a pénzintézetek, ha megfelelő személyes fedezetet tudnának nyújtani. Ugyanakkor kevés olyan vállalkozó van, aki hajlandó lenne ingatlanjait, házát, földjét vagy autóját fedezetként felkínálni.
7
2014.04.24.
Az erőforrások/tőke formái • Az erőforrásokat lehet szerezni, cserélni, konvertálni – nem szükséges feltétlenül tulajdonolni (bootstrapping) • Az erőforrások öt formája: • Pénzügyi (hitel, tőke állami támogatás) • Humán (képességek, oktatás) • Társadalmi (emberek hálózata) • Kulturális (társadalmi erőforrások, családi háttér, hagyományok, szokások ismerete) • Intellektuális (Szellemi szabadalmi jogok átruházhatósága)
Tőke (equity) versus hitel • Tőke: tulajdonosi jogosítványok visszafizetési kötelezettség nélkül • Hitel – visszafizetési kötelezettség terheli – tulajdonosi jogosítványok nélkül
• Hitel vs. tőke: • Hitelkötelezettségek kifizetése először,
tulajdonosok csak a maradékra formálhatnak igényt • Tőke kockázatosabb, tőketulajdonosok hozamelvárásai magasabbak
8
2014.04.24.
Hierarchia elmélet a tőkestruktúrára vonatkozóan A források felhasználásának meghatározott sorrendje van • A cég először belső forrásokat használ • Konzervatív osztalék politika
• Ha külső források használtak, akkor először hitelt vesz fel a cég
• Csak a hitelkapacitás kimerülése után kerül sor tulajdonosi tőke bevonására
• A tőkestruktúra a a cég relatív nyereségessége és beruházási szükségletének a függvénye
Hierarchia modell (PO) és a kisvállalatok PO alkalmazható a kisvállalatokra is: • A legtöbb kisvállalat kialakít egy hierarchia sorrendet a források felhasználását illetően • A kisvállalatok információ szempontjából „homályosak” • A tulajdonos/menedzserek és a pénzügyi források kínálói
között ügynöki költségek vannak, ami morális hazardírozáshoz vezethet (másra használja fel a forrást) • Az információs aszimmetriákat a pénzügyi közvetítő piac kezeli szűrés, szerződés és monitoring segítségével • Ellentétes választás, hitel problémája, hitel-adagolás, hitelképtelenné nyilvánítás – magas információs költségek miatt – KKV magas kockázatúak, csak a magas potenciális hozamú projektek finanszírozottak, itt azonban magas a bukási arány
9
2014.04.24.
Hierarchia modell (PO) és a kisvállalatok • A belső források információs költsége nulla, a külső tőke esetében nagyon magas a hitel pedig a kettő között van • A tulajdonosok és a menedzserek hasonlóan gondolkoznak: a legkevesebb külső beleszólást akarják a cégbe, ami a tulajdonosi tőke bevonásával jár • A kisvállalati tulajdonosok nem akarják feladni a tulajdonosi kontrollt és a döntéshozatal szabadságát
Hierarchia modell • Amortizáció, • Visszatartott profit • Rövid lejáratú hitel • Hosszú lejáratú hitel
Belső források Hitelek
Külső tulajdonosi tőke
10
2014.04.24.
Hierarchia modell (PO) és a kisvállalatok • A pénzügyi ellehetetlenülés valószínűsége nagyobb a kisvállalatoknál, mint a nagyoknál – limit a hitelfelvétel előtt • A külső forrásbevonás magas fix tranzakciós költségekkel járnak a relatíve alacsony forrásbevonáshoz képest • A kisvállalatok nem tudnak annyi profitot generálni, hogy a hitel adóelőnyét kihasználják
Finanszírozási lehetőségek – valós helyzet Saját tőke
Belső finanszírozás
piaci
Kezdőtőke saját megtakarításból Visszaforgatott nyereség
Informális tőkebefektetés 4F Tőzsdei részvénykibocsátás Kockázati tőke-bevonás
Külső finanszírozás
nem piaci
Vissza nem térítendő támogatás Befektetés állami alapokból
Idegen tőke/hitel
Tagi kölcsön Kötvénykibocsátás Bankhitel és kölcsön Lízing „Mezzanine”-hitel Egyéb hitel és kölcsön (üzleti partnerek, munkavállalók) Faktoring, forfetírozás
Támogatott hitelek
11
2014.04.24.
Tulajdonos/menedzser karakterisztikái
Ellenőrzés szükséglet
Tudás
Gyakorlat
Célok
Kockázat hajlandóság
Észlelés, hitek és attitűdök a külső források használatát illetően Más külső tényezők
Más belső tényezők Cég karakterisztikák: kor, méret, kockázat, növekedés, nyereségesség, tőkeösszetétel, kereskedelmi hitelek és hitelezők, vagyon, A működés természete Tulajdonosi struktúra (család)
Gazdaság állapota A piac pénzügyi kondíciói Források rendelkezésre állása Iparági karakterisztikák Kormányzati politika
Tőkestruktúra döntés A kisvállalat tőkestruktúrája
Önfinanszírozás • Az összes vállalkozás úgy indul, hogy az alapító vagy az alapítók saját eszközeiket, pénzüket bocsátják a jövőbeli cég rendelkezésére. • A társas vállalkozások esetében a társasági vagyon elkülönül a magánvagyontól, ez az elkülönülés pedig az apportálás révén valósul meg. Bár az apport lehet nem pénzbeli (pl. autó, ingatlan, számítógépek, bútorok stb.) készpénzre mindenképpen szükség van. • Az alapítók által a vállalkozás rendelkezésére bocsátott alapítói tőke az induló vállalkozás legfontosabb forrása.
2014.04.24.
Oktató
24
12
2014.04.24.
Önfinanszírozás okai • A kezdés kockázata igen magas, az ötlet még lehet, hogy
kiforratlan, és nagy a veszélye, hogy az egész invesztíció elveszik, így meglehetősen nehéz más finanszírozót találni. • Ugyanakkor alapvető szabály az is, hogy ha mások pénzét is szeretnénk használni, akkor járjunk elöl jó példával, és mutassuk fel, hogy saját vagyonunkat, pénzünket is hajlandók vagyunk kockáztatni. • Ráadásul a saját források a legolcsóbbak finanszírozási források között, ahol nem korlátozza a vállalkozót sem a hitelintézet sem a külső tőkebefektető. • A saját tőkét nem terhelik tranzakciós költségek és nem kell utána kamatot sem fizetni.
2014.04.24.
Oktató
25
Pénz nélküli önfinanszírozás„bootstrap finance” • A vállalkozás pénzigényének biztosítását nem feltétlenül újabb források felkutatásával kell biztosítani. Léteznek olyan technikák, mivel a cég takarékosabb, költséghatékonyabb működésével spórolunk a már meglevő, nem feltétlenül pénzügyi forrásokkal, ami csökkenti a cég pénzigényét. • A pénz nélküli önfinanszírozás sokszor meglehetősen magától értetődő és kézenfekvő technikáját nevezi az angol nyelvű szakirodalom összefoglalóan „bootstrap finance” –nak 2014.04.24.
Oktató
26
13
2014.04.24.
Pénz nélküli önfinanszírozás„bootstrap finance” • Meghatározás: • finanszírozási bootstrapping olyan, az üzleti életben főleg kis
vállalkozások által használt technikák összessége, amelynek célja a rendelkezésre álló erőforrások minél hatékonyabb felhasználása és az igények kielégítése, anélkül, hogy hosszútávú külső finanszírozási formákat kellene igénybe venni, és ez által elkötelezni magát az adott vállalkozásnak (Winborg, Landström 2001).
2014.04.24.
Oktató
27
Informális befektetés • Informális befektetők olyan nem intézményi befektetők (magánszemélyek), akik pénzügyi forrásokat nyújtanak tőzsdén kívüli vállalkozások számára.
2014.04.24.
Oktató
28
14
2014.04.24.
Az informális kockázati tőke befektetők • • • • •
kisebb tranzakció költség pénzbeli hozam mellett más motiváció is nem okoz társadalmi veszteséget jelentős a megtérülések aránya Megfelelő keresleti oldal kell, és hatékony piac
2014.04.24.
Oktató
29
Informális befektetők csoportosítása • Leggyakrabban a kapcsolat jellege szerint csoportosítjuk: • Családtagok, rokonok (family)
• Sokszor érzelmi „nem racionális” okokból fektetnek be (love money, sweet equity)
• Barátok, szomszédok, munkatársak (friends) • Idegenek – üzleti angyalok (foolhardy investors) • az informális befektetők krémje
2014.04.24.
Oktató
30
15
2014.04.24.
Üzleti angyal • Az üzleti angyalok olyan vagyonos, üzleti múlttal rendelkező magánszemélyek, akik anyagi és szellemi tőkét fektetnek innovációés technológiaorientált, kezdő illetve már működő kisvállalkozásokba. • (A szakirodalom sokszor szinonimaként használja a magán-befektetők (private investor) és az informális befektetők (informal investor) kifejezéseket)
2014.04.24.
Oktató
31
Az üzleti angyalok jellemzői • Kockázatkezelés módja: részvétel és vállalkozói tapasztalat • Nemcsak pénzügyi motivációk! • altruista, hedonista okok • Gyakran szindikált befektetések • Szellemi tőkét is nyújtanak -Vállalkozásfejlesztés • Anyagi tőke - A finanszírozási szakadék áthidalása
2014.04.24.
Oktató
32
16
2014.04.24.
Üzleti angyal - befektetési döntés • vállalkozóba fektetnek • várható hozam, megtérülési idő, növekedési lehetőség • sikeres kiszállás lehetősége Az angyal befektetésének előnyei: • tőke • tudás, tapasztalat, segítő közreműködés • kapcsolati tőke 2014.04.24.
Oktató
33
Összehasonlítás üzleti angyalok és más informális befektetők • Üzleti angyal
• Informális befektető • Családtagoknak is nyújt befektetést • Motiváció: szeretetpénz • Hozamelvárások alacsonyak
• • • • •
Nem családtagoknak nyújt pénzt Motiváció: elsődlegesen profit Hozamelvárások relatíve magasak Relatíve magas összeg Más segítséget is nyújt a pénz mellett • Magas növekedési potenciálú cégbe fektet • Kezdő vállalkozásba fektet • Inkább tőkét ad
2014.04.24.
• Alacsony összeg • Pénz mellett más segítséget nem nyújt • Szektorpreferencia nem figyelhető meg, • Életciklus bármely fázisában befektet • Inkább hitelt ad
Oktató
34
17
2014.04.24.
Tőkefinanszírozás - Formális és informális tőkebefektetés - Kockázati tőke – Intézményesült, kivételes forma - Kivételes növekedési képességű vállalkozások - Informális tőkebefektetés: a vállalatok nagy számára elérhető - Főleg a kezdő vállalkozások esetében jelentős a szerepe
2014.04.24.
Oktató
35
A magántőke definíciója • Magántőke: tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokban, professzionális szervezetek által ideiglenes tulajdonosi részesedés megvásárlására fordított tőke • Venture capital: jelentős növekedést ígérő vállalakozások korai életciklusában való befektetés 2014.04.24.
Oktató
36
18
2014.04.24.
A magántőke jellemzői • Ideiglenes részesedés, aktív részvétel a menedzsmentben • Professzionális befektetők, sokoldalú segítségnyújtás • minden osztalékot és egyéb juttatást visszaforgatnak • különböző iparágakra szakosodnak • széleskörű szakértői hálózat • jelentős szakmai és stratégiai segítség 2014.04.24.
Oktató
37
A magántőke jellemzői • Hatékony kockázatkezelés • nem a kockázatok kiküszöbölése a cél, hanem a racionális szintű kockázatvállalás • kétféle kockázat: üzleti és likviditási • üzleti kockázat hatékony kezelésének eszközei: Átvilágítás (due dilligence) hatékony információáramlás részvétel a menedzsmentben
2014.04.24.
Oktató
38
19
2014.04.24.
A magántőke jellemzői • likviditási kockázat hatékony kezelésének eszközei: A pénzek csepegtetése Szindikátus formálása Szerződéskötés: exit előkészítése a befektetés időszakában a menedzsment szerepe az exit során együttes eladási jogok (drag along, tag along)
2014.04.24.
Oktató
39
A magántőke jellemzői • Drag along: egy többségi, de nem kizárólagos tulajdonos jogosult a vállalati részvények 100%nak értékesítésére • Tag along: • a kisebbségi részvényest arra jogosítja, hogy részesedése arányában csatlakozzon egy adott üzletrész értékesítéséhez • ha egy vevő ajánlatot tesz a tulajdonjog egy bizonyos részére, akkor kötelezhető, hogy ajánlatot tegyen a részvények 100%-ára 2014.04.24.
Oktató
40
20
2014.04.24.
Az iparág működési logikája 1. Befektetési döntés • fontos a menedzsment szakmai felkészültsége és motiváltsága • külső környezet elemzése 2. Szindikátusi szerződés — pozitív befektetői döntés esetén kisebbségi és többségi jogok rögzítése
3. Részvétel a menedzsmentben • •
tőkés korlátlanul hozzáfér a dokumentációhoz részt vesz a vezetőségi üléseken 2014.04.24.
Oktató
41
Az iparág működési logikája 4. Az exit - cél: 3-5 éven belül megvalósítható legyen
világos kép az exit módjáról döntési kompetencia az exit időpontját és módját illetően • nyilvános értékesítés a menedzsment szempontjából kedvezőbb, mint a zártkörű de a magas költség, részletes adatközlési kötelezettség miatt hátrányos lehet • zártkörű értékesítés egyszerű adás-vétel viszonylag egyszerű és rugalmas
2014.04.24.
Oktató
42
21
2014.04.24.
A magántőke befektetések – a portfolió vállalatok életciklusa szerint
• •
Az egyes életciklusoknak megfelelően a magántőke-befektetéseken belül különböző finanszírozási módok Két fő csoport: 1. korai szakasz finanszírozása 2. érett szakasz finanszírozása
2014.04.24.
Oktató
43
Venture capital/kockázati tőke
• A jelentős növekedést ígérő vállalkozások korai életciklusában történő befektetést jelent • Formái: 1. Magvető finanszírozás - a vállalkozás indításának előkészítését finanszírozza - általában az üzleti angyalok végzik
2. Az indulás finanszírozása - már van konkrét üzleti terv - piacra lépést, termékfejlesztés beindítását finanszírozza 2014.04.24.
Oktató
44
22
2014.04.24.
Venture capital/kockázati tőke 3. A korai fázis finanszírozása - ténylegesen működő, de profitot nem termelő vállalkozás finanszírozása - sorozatgyártás beindítására, marketing-, értékesítési költségek finanszírozására 4. Fejlesztési tőke - nem veszteséges, vagy működési profitot termelő vállalakozások növekedését finanszírozza
2014.04.24.
Oktató
45
Venture capital/kockázati tőke 5 Kivásárlások Menedzsment buy-out (MBO) - lehetővé teszi a menedzsment többségi tulajdonhoz jutását 6. Megfordító finanszírozás: veszteséges cég feljavítása
2014.04.24.
Oktató
46
23
2014.04.24.
• A kockázati tőkések hozzájárulása a vállalat működéséhez (fontosság szerinti pontozás 1-5) Kedvező cash flow struktúra kialakítása (likviditás) Új termék fejlesztése Piaci részesedés növelése Magasan képzett munkaerő alkalmazása Jövőbeni üzleti stratégia kialakítása Hatékony költséggazdálkodás Tőkestruktúra optimalizálása Márkanév erősítése Termék minőségének javítása 0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
A vállalatok besorolása Szuper Sztárok
Magas
Korlátozott növekedésű
Vállalkozói
Innováció
Alacsony
Gazdasági alap
Ambíciózus
Alacsony Növekedés Magas
24
2014.04.24.
A vállalatok finanszírozása 2004 Magas
Közösségi befektetők
Szuper Sztárok
Korlátozott növekedésű
Csodálatos
Klasszikus kockázati tőke 21 Md USD 2400 cégnek
Ambíciózus
Üzleti angyalok
Innováció Alacsony
Informális befektetők 93 MD US vállalkozások millióinak
Gazdasági alap
Alacsony
Növekedés
Magas
Közösségi finanszírozás • Az internet fokozott használata 2010-től kezd terjedni a közösségi finanszírozás, angol kifejezéssel a crowdfunding. • Bár közösségi finanszírozás révén számos célra lehet pénzhez jutni – pl. videó, film elkészítéséhez, lemez- vagy könyvkiadásához, zenekari turnéhoz – a leggyakoribb a kezdő vállalkozások részére történő magtőke gyűjtése. • A közösségi finanszírozási platformok közvetítőként szolgálnak azok között, akik vállalkozói ötletükhöz pénzt keresnek, és akik ehhez pénzt kínálnak. Ilyen szempontból a hagyományosnak tekintett 3F, a családi, baráti és az üzleti angyalok továbbá a klasszikus kockázati tőke mellett ez egy újabb lehetőség, hogy a kezdő cég tőkéhez jusson.
2014.04.24.
Oktató
50
25
2014.04.24.
Közösségi finanszírozás • A projekteket vagy a startupokat jellemzően nem egy nagy befektető, hanem a közösség számos tagja támogatja egyenként tipikusan kisebb összeggel, a sok kicsi sokra megy elvnek megfelelően. • Az ötletgazdák az adott honlapra elképzeléseik leírását feltöltve megkapják a lehetőséget, hogy a közösség anyagi támogatását megszerezzék. • A hiányzó tőke megszerzése mellett a projektgazdákat más is motiválhatja. • A közösségi oldalakon feltűnve ingyen reklámhoz juthat a cég. • A közösségi pénz, forint vagy dollár-szavazatok pedig jelezhetik azt is, hogy mennyire népszerű az adott projekt
2014.04.24.
Oktató
51
Közösségi finanszírozás • A befektető elsődleges motivációja nem a pénzbeli hozam elérése, hanem inkább egyfajta szponzoráció, ahol valami egyedi „ajándékot” viszonzást kap a támogatásért cserébe. • A szűk rajongói körnek szóló videójáték, dedikált könyv, vagy éppen a termék maga lehet, amihez a támogató hozzájut • A projekteket a közösségi honlap üzemeltetője előzetesen megszűri. • Így vizsgálják a megvalósíthatóságot, a kért összeg realitását a pénzgyűjtés idejének arányában.
• A projektnek meghatározott időn belül el kell érnie a kért összeget. • Jellemző, hogy az esetlege szerzői, találmányi, szellemi jogok a projektgazda, ötletadó kezében maradnak,
• A honlapot működtető cég közreműködéséért jutalékot számít fel. • Az esetleges , a minimális elvárást meghaladó, többletpénzek is az ötletgazdát gazdagítják, és lehetővé teszik a projekt gyorsabb és nagyobb volumenű megvalósítását. 2014.04.24.
Oktató
52
26
2014.04.24.
Közösségi finanszírozás • Az amerikai tapasztalatok jelenleg meglehetősen vegyesek. • A 2012 végéig összegyűjtött összeg meghaladja a 2,8 MD dollárt. • A legsikeresebb szereplő, a Kickstarter egymaga 300 millió dollárt gyűjtött össze közösségi forrásokból több mint 18 000 projektre.
• Bár részsikerek felmutathatók, kiugró sikerességű projekt eddig nem volt. A • népszerű oldalakon a z adott projekt hajlamos eltűnni a tengernyi projekt között, és sikerre azoknak van igazán esélye, akik már előzetesen is ismertek voltak valamilyen szinten.
• A legnagyobb probléma, hogy a projektek döntő része – majd 90%-a – jelentős késében van. Ez • •
annak a jele lehet, hogy ugyan az ötletek jók, de a forrásokat keresők nem rendelkeznek fejlesztési, menedzselési és gyártási tapasztalatokkal. Gyakori az is, hogy túlzottan ambíciózus az elképzelés, és ahogyan a pénz elfogy, a projekt is megbukik. Nyilván itt is vannak „kamuprojektek” akik csak a pénzre utaztak, de eszük ágában sem volt bármit is csinálni
• Úgy látszik, hogy változatlanul szükség van az üzleti angyalok és a kockázati tőkések tapasztalatára és érdemi, nem pénzügyi támogatására ahhoz, hogy egy projekt tényleg sikeres legyen. 2014.04.24.
Oktató
53
Összehasonlítás Szempont
Informális Üzleti angyalok befektetők a cégek széles köre, Innovatív, magas családi baráti növekedési potenciálú tulajdonban ambíciózus cég
Kiugróan magas növekedési potenciálú cégek, szuper sztárok
korlátozott növekedésű, innovatív ötletű kezdő cégek
Elsődleges motiváció Hozamelvárások
segítség
profit, hedonizmus
magas profit
relatíve alacsonyak
relatíve magasak (~25% igen magasak (~25-100% évi évi hozam) hozam
segítség, nem pénzbeli hozam az ötlet sikeres megvalósítása, nem hozamot vár el
Összeg
alacsony összeg
relatíve magas összeg
Befektetés célcsoportja
Kockázati tőkések
igen magas összes
Közösségi finanszírozás
egyenként alacsony, összességében magasabb
További támogatás Pénz mellett más segítséget nem nyújt
Más segítséget is nyújt a Aktív segítség pénz mellett
nincsen más segítség
Szektorális preferencia
Szektorpreferencia nem figyelhető meg,
egyedi szakmai tapasztalat mentén
magas növekedési potenciálú szektorok
nincsen szektorpreferencia
Preferált életciklus Életciklus bármely fázisában befektet Finanszírozási Inkább hitelt ad forma
Kezdő vállalkozásba fektet Inkább tőkét ad
kezdő és növekedési fázis
kezdő fázis, ötlettől a megvalósításig szponzoráció 54
kizárólag tőkét ad
27
