Ujváriné dr. Antal Edit előadásvázlata - 2015 A hibás teljesítés reperatív szankciói FORRÁS: Polgári Törvénykönyv vonatkozó szakaszai + hivatkozott jogszabályok KIZÁRÓLAG VÁZLATKÉNT KEZELHETŐ, NEM MENTESÍT A HIVATKOZOTT FORRÁSOK ISMERETE ALÓL! Általános szabály 6:157. § [Hibás teljesítés] A szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a) a szerződésben vagy b) jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Kiv. ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett EBH2013.P.17. Előzetes szerződésszegés (6:151.§) Bizonyítási teher - jogosultat terheli Jogi szabályozás jellege: diszpozitív Fogyasztói szerződés Fogalom ua. + hibás teljesítés vélelme hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba esetén! 6 hónapon belül a kötelezettet terheli (vélelem, hogy hibás volt!) – ezt követően a jogosultat Egyoldalúan kógens Bizonyítási teher! Kinek és hogyan lehet bizonyítani? Minőségvizsgáló szervezetek – véleménye nem kötelező a felekre, költséget a bizonyító fél előlegezi, de átháríthatja Akciós, leértékelt termékre kiterjed-e a szavatosság? csak azzal a hibával kapcsolatban korlátozott a joga, amelyről a fogyasztó tájékoztatást kapott. Hibás teljesítés jogkövetkezményei Kellékszavatosság (6:159.-167.§) – csak visszterhes szerződéshez kapcsolódik Termékszavatosság (termék adásvételénél) (6:168-170. §) Jótállás (6:171-173. §) Kártérítés (6:174. §) Jogszavatosság (6:175-176. §) (tulajdon, jog vagy követelés visszterhes átruházása esetén) Tájékoztatási kötelezettség fogyasztói szerződésnél a kellékszavatosságra, a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról, valamint a jótállás meglétéről, feltételeiről (46/2014. II.26. Korm.r.) Kellékszavatossági jogok (visszterhes szerződésnél) Jogosult választ („két lépcsős”): a) kijavítás vagy kicserélés
1
(kiv. teljesítése lehetetlen (pl. egyedi szolgáltatás), vagy költségarányosság miatt) b) árleszállítás vagy a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat. Feltételek ( a második „lépcsőre” való áttérésnek: a) a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta; b) megfelelő határidőn belül (15 nap), a jogosult érdekeit kímélve nem tudja elvégezni vagy c) érdekmúlás. Elállás további feltétele: jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Ius variandi (költségviselés!) Visszatartási jog Bíróság eltérési joga a jogosult kérelmétől 6:161.§ Kellékszavatosság Általános szabályok 1) Elévülési hat.idő: 1 év Nem számít bele – kijavítás alatt nem tudja rendeltetésszerűen használni Újból kezdődik: kicserélés v. kijavítás esetén (akkor is, ha a kijavítás folytán új hiba keletkezik) 2) Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan - 5 év 3) Nincs jogvesztő határidő! 4) Hiba közlése – késedelem nélkül 5) Költségviselés – kötelezett terhe (DE! költségmegosztás is lehet) 6) a) Kötelezett gazdagodási igénye (kicserélésnél) b) Kicserélés v. elállás esetén nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű haszn. felmerülő értékcs. 7) Kifogás Fogyasztói szerződés 1) 2 év, kivéve használt dolog – megállapodás esetén min. 1 év 2) ua. 3) ua. 4) A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekintenie 5) ua. 6) Nem alkalmazható az a) pont 7) ua. Hibás teljesítés különös szabályai 6:177. § [Hibás teljesítés eredmény létrehozására irányuló szerződéseknél] 6:178. § [Hibás teljesítés használatra vagy hasznosításra irányuló szerződéseknél] 6:411. § (2) Kellékszavatossági igények pénzügyi lízingszerződésnél Termékszavatosság 6:168.§ Forrás: Ptk. Célja: a fogyasztó (átruházás esetén az új tulajdonos) közvetlenül a gyártóval (előállítóval, forgalmazóval) szemben érvényesíthet a termék hibája miatt igényt Hatálya: - fogyasztói szerződésekre - ha ingó dolog (termék) adásvétele történt és - hibás a dolog A termék akkor hibás: nem felel meg a gyártó által történt forgalomba hozatalakor,
2
a) a hatályos minőségi követelményeknek, vagy b) nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal Igények: a) kijavítás vagy – ha a fogyasztó érdeksérelme nélkül a kijavítás megfelelő határidőn belül nem lehetséges – kicserélés b) kijavítás, ill. csere esetén az érintett részre,ill. termékre a gyártót kellékszavatossági kötelezettség terheli! Mentesülés (taxáció): a) ha a gyártó a terméket nem üzleti tevékenysége (önálló fogl.) körében gyártotta vagy forgalmazta, b) ha a forgalomba hozatal időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető vagy c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Határidő: a) Közlés - késedelem nélkül köteles közölni a hibát (mint szavatosságnál) b) Igényérvényesítés – forgalomba hozataltól - 2 év (jogvesztő) Miben különbözik a termékszavatosság a kellékszavatosságtól? 1) kizárólag ingó dolog (termék) hibája esetén áll fenn; 2) kizárólag fogyasztó érvényesítheti - nincs szerződéses kapcsolatban a gyártóval, de az új tulajdonost is megilleti; 3) közvetlenül a gyártónak (forgalmazónak, importálónak) kell helytállnia; 4) szűkebb körben minősül hibásnak a termék; 5) kizárólag a termék kijavítása vagy kicserélése kérhető; 6) végig a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a termék hibás volt; 7) a gyártó mentesülhet, de kizárólag a törvényben felsorolt esetekben; 8) az igényérvényesítés határideje 2 év (a termék forgalomba hozatalától és jogvesztő (nem elévülési). Jótállás FORRÁS: Ptk. vonatkozó szakaszi + külön jogszabályok Fogalma: helytállás szerződés (hibátlan) teljesítéséért Alapulhat: jognyilatkozaton vagy jogszabályon Mentesülés (bizonyítási teher): kötelezettnek kell bizonyítani, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett (minőségvizsgáló szervezet) (ez a bizonyítási teher érvényesül a hozzá kapcsolódó kárkötelemben is!) Jótállási igény: a) határidőn belül, DE! ha a felhívásra nem tesz eleget, a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon (jogvesztő) belül bíróság előtt akkor is érvényesíthető az igény, ha már eltelt a jótállási idő b) Egyebekben a kellékszav. szabályokat kell alkalmazni (igények tekintetében is!) Igényérvényesítés jogosultja: - a dolog mindenkori tulajdonosa (a szerződéses jogviszonytól függetlenedik- a tulajdonos-kötelezett közötti jogviszonyt hoz létre) Kötelező jótállás 151/2003. (IX. 22.) Korm. r. - egyes tartós fogyasztási cikkekre Tárgyi hatálya: fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés - tárgya a jogszabály mellékletében meghatározott fogyasztási cikk adásvétele (ált. 10 eFt eladási ár feletti) Egyoldalú kógencia
3
A jogérvényesítéssel kapcsolatos szabályok: Időtartama: egy év (jogvesztő) (átadástól, ill. üzembehelyezéstől) Jótállási jegy - vállalkozás köteles átadni - mit kell tartalmaznia? - jogszabály határozza meg – a formának a jótállási határidő végéig biztosítani kell a tartalmának jól olvashatóságát. - elmarad a rendelkezésre bocsátása, nem megfelelően állítják ki - az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal igazolható. Jótállási jogok sajátos szabályai: a) kijavítás: - a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesíthető - csak új alkatrész kerülhet beépítésre - a jogszabályban meghatározott adatokat fel kell tüntetni a jótállási jegyen - le- és felszerelésről (el-, visszaszállításról) a vállalkozás gondoskodik, ha az üzemeltetés helyén nem végezhető el b) kicserélés: - a tényét (időpontját) a jótállási jegyen fel kell tüntetni - 3 munkanapon belül érvényesített csereigény esetén nem hivatkozhat a vállalkozás a Ptk. szerinti többletköltségre – köteles kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Melléklet: a) felsorolás kimerítő jellegű, de a pontok többségében termékkategóriákat nevez meg – azon belül a felsorolás már nem kizárólagos (pl. motoros kézi szerszámok) b) a termékcsoportba tartozó, önmagában vásárolt alkotórészre és tartozékra kis kiterjed 10 eFt eladási ár felett. Pl. 1. Háztartási készülékek 10 000 Ft eladási ár felett (hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó stb.); 2. villamos energiával működtetett konyhai kisgépek 10 000 Ft eladási ár felett (így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép stb.) 3. gázkészülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa; 4. motoros kerti gépek és nem motoros kertészeti eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kapálógép, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró; 5. legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek, valamint napszemüvegek 10 000 Ft eladási ár felett; 6. közlekedési eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó; 9. motoros vízi járművek 10 000 Ft eladási ár felett; 10. gyermekgondozási cikkek 10 000 Ft eladási ár felett; 11. világítástechnikai termékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen lámpatest, fényforrás;
4
12. híradástechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, 13. irodatechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló, laminálógép; 14. hangszerek 10 000 Ft eladási ár felett; 15. órák és ékszerek 10 000 Ft eladási ár felett; 16. bel- és kültéri bútorok, fekvőmatracok 10 000 Ft eladási ár felett; 17. sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök 10 000 Ft eladási ár felett; 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 6 hónapos jogvesztő (átadás, ill. az üzembe helyezés napjával kezdődik) 1. Lakás-karbantartási és - javítási szolgáltatások. 2. Háztartási gépek és készülékek javítása. 3. Barkács- és kerti szerszámok javítása. 4. Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása. 5. Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása. 6. Gyógyászati segédeszközök javítása. 7. Telefon- és telefax-berendezések javítása. 8. Hangszerek javítása. 9. Órák javítása. 181/2003. (XI. 5.) Korm. r. – lakásépítéssel kapcsolatos Tárgya: újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek - épületszerkezeteire - lakás- és épületberendezések beépítésére (beszerelésére), valamint - a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire. Jótállási idő – (jogszabály szerint) 3-5-10 év – a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésétől Jótállásra kötelezett: a kivitelezési szerződés alapján az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személy Igény érvényesítésére jogosult személy: a) a lakás (lakóépület) vagy építmény tulajdonba adásáig – a megrendelő b) Tulajdonba adás után - a tulajdonos Nemcsak fogyasztó! Jótállási jegy: lakásonként külön-külön - a műszaki átadás-átvételi eljárás során kell átadni Kellék- és termékszavatossági, jótállási igények intézésének eljárási szabályai 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet Szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítani (számlával is igazolhatja) b) Jegyzőkönyvet kell felvenni az igényéről (kötelező tartalmi elemeit a jogszabály rögzíti) – másolatát át kell adni igazolható módon c) Ha a teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról - az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. c) Kijavítás, kicserélés sajátos szabályai: a) Törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. b) Az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni a jogszabályban meghatározott adatokat
5
c) Javítószolgálatra is irányadóak a rendelkezések NFH ellenőrzi Kártérítés hibás teljesítés esetén – forrás: Ptk. a) átfogja a szolgáltatás hibája miatti teljes érdeksérelmet (következménykárok)– pénzbeli b) alkalmas lehet a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett („tapadó kár”) reparálására – átfedések c) Kimentés a kárfelelősség alól: a szerződésszegést (hibás teljesítést) a) ellenőrzési körén kívül eső, b) szerződéskötéskor előre nem látható körülmény okozta és c) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa („ténybeli előreláthatóság” - negatív bizonyítás) Károk: a) Szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kár (6:174.§) (feltételek) Elévülési idő: ua mint kellékszavatossági idők! (kizárt, hogy ugyanazon tartalmú igényt kárigényként érvényesítsen elévülési idő után) b) Egyéb károk (tényleges kár, költségek, elmaradt vagyoni előny) annyiban, amennyiben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt („károsságbeli előreláthatóság”). c)Szándékos szerződésszegésnél - teljes kártérítés Termékfelelősség Forrás: Ptk. + Ujváriné Antal Edit: Felelősségtan, Novotni Alapítvány Miskolc, 2014 Kialakulása – relatív szerkezet bomlása Négy irányzat: a) Kontraktuális struktúra tágítása b) Deliktuális irányzat – szerződésen kívüli kárigény c) Amerikai típusú strict liability – 1965 Restatement II of Torts 402. § (sui generis felelősség) d) Európai objektív felelősség – 85/374/EGK irányelv (Product Liability) –Magyar joggyakorlat – „Csúszós papucs” 1993.évi X. tv. Ptk. – szerződésen kívüli kárfelelősség A termék fogalma „6:551. § [A termék] Termék minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.” Kiterjesztő értelmezés – pl. villamosenergia is dolog! mezőgazdaság (halászat, vadászat, erdőgazdálkodás) feldolgozatlan (kifogott hal, zöldségek, gyümölcsök, tojás, csigák, kagylók, vadak stb.) v. feldolgozott (pl.konzerv) termékei Ingatlan nem, de az abba beépített ingóság megtartja termék jellegét (pl. klímaberendezés, felvonó, téglák, kazán, villanyboyler, csaptelep v. kitermelt homok, virágföld, ásványi kincsek) Más dologba beépített ingó (gk.-ba épített elektromos panel) Különös esetcsoportok:
6
Számítógépes programok, szoftverek – nem dolgok – szellemi termékek – termék formájában megjelenve (pl. gombameghatározóban felcserélik az ehető és mérgező gomba fényképét vagy hibás szakácskönyv) – nem termék Szolgáltatások nem! (pl. fodrász, kozmetikus, kórházi kezelés) De! ha az általa használt anyag (termék, vegyszer) okoz kárt, akkor a gyártó felel (pl. hibás oltóanyag, donor vese nem megfelelő anyagban tárolt, térdműtét során használt sebészeti olló eltörött, a beteg térdébe szorult, PIP inplantatum (anyaghiba!) stb.) Atomenergia, ill. nukleáris balesetek által okozott károkra nem – ratifikált nemzetközi egyezmények Alanyok: Elsősorban a gyártó (akkor is, ha harmadik személy közrehatott); a [6:553.§ (1) bekezdése] (nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával magát gyártónak tünteti fel (terméken vagy akár csomagoláson) b) Import termék esetén az importálót gyártónak kell tekinteni. (megtérítési igénye lehet a gyártóval szemben!) Cél: megkönnyítse az igényérvényesítést Kisegítő szabály: a termék minden forgalmazóját gyártójának kell tekinteni, ha a termék gyártója, illetőleg importálója nem állapítható meg. [6:553. § (3) bekezdése] Cél: mentesíteni a károsultat a gyártó felkutatásától – felelőssége csak feltételes! Mentesülés forgalmazó esetében: a károsult írásbeli felhívásától (annak hatályosulásától) 30 napon belül megnevezi a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől beszerezte a terméket (BH2000. 350) – hibás sarokszelep Felelősség korlátozása vagy kizárása-méltányosság tilos! Felelősség feltételei, bizonyítási teher a) Jogellenesség; 6:518. § [A károkozás általános tilalma] A törvény tiltja a jogellenes károkozást. 6:520. § [Jogellenesség] b) Termékkár bekövetkezése (károsultnak kell bizonyítani), ba) a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; (Sérelemdíj!) bb) más dolgokban okozott károk megtérítését a jogalkotó jelentősen korlátozta; 6:552. § Termékkár: b) a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. A „küszöbérték” nem önrész! Magánhasználat tárgya (rendeltetése szerint (objektív) és rendszerint ilyen célra is használja (szubjektív)- két feltétel Más dolgokban okozott kár; - Nem vonatkozik magára a hibás termékre (tapadó kár) – más dolgokban okozott (következménykár: más dolog állagsérelme, megsemmisülése stb.)
7
Vitatott: beépített alkotórész okoz kárt pl. a fődologban (pl. gk.ba beszerelt elektromos panel hibája miatt károsodik a gépkocsi) Példák: Hibás kávéfőző felrobban – leég a konyhabútor - Autó kigyullad - garázsban elhelyezett tárgyak, épület kigyullad - Lefolyótisztító folyadék hibája miatt a kád tönkremegy Nem térül az elmaradt haszon és a költség sem! c) A termék hibás volta (károsultnak kell bizonyítani); (1) A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására. Magas szintű elvárhatóság d) Okozati összefüggés (károsultnak kell bizonyítani); Mentesülés Ptk 6:555. § [Mentesülés a felelősség alól] (1) A gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a terméket nem hozta forgalomba (pl. pusztán kiállításra készítette, vagy belső termékfejlesztés céljára stb); b)a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő (pl. egyéni vállalkozó asztalos barátja részére ajándékozás céllal pelenkázó asztalt készít), illetve c) a terméket nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta vagy forgalmazta d) a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett (a konkrét termékre vonatkozóan, pl. nem megfelelő tárolás, karbantartás, avulás, elhasználódás stb.); d)a termék általa történő fogalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; (a fejlesztési kockázatot nem a gyártó viseli) Irányelv - eltérési lehetőség Vitatott: milyen viszonylatban kell vizsgálni (világviszonylatban?, közzétették-e már az ismeretet stb.) DE! 2005-től gyógyszerkároknál nem lehet e kimentési okra hivatkozni! e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta; (ennek a kockázatát „leveszi” a gyártóról) (2) Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta, vagy a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye." Károsulti közrehatás – kármegosztás Igényérvényesítési határidő („kétfedelű”) Elévülési: 3 év (kezdő időpont): a károsult tudomást szerzett (szerezhetett volna) a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről (kumulatív feltételek). Jogvesztő: 10 év a forgalomba hozatalától
8
