Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. március 27-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.
61/2014.(III.27.) határozat Kunszentmárton Város Önkormányzata Települési Egészségtervének elfogadásáról Kunszentmárton Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a melléklet szerinti Települési Egészségtervet.
Erről értesül: - Képviselő-testület tagjai - Dr. Czuczi Mihály polgármester - Dr. Hoffmann Zsolt jegyző - KKÖH Pénzügyi Osztály - KKÖH Műszaki, Vagyongazdálkodási és Pályázatkezelő Osztálya - KKÖH Szervezési Humánpolitikai és Igazgatási Osztály kmf. /Dr. Czuczi Mihály/ sk. Polgármester A kivonat hiteles: Kunszentmárton, 2014. március 28. Mihályi Ferenc
/Dr. Hoffmann Zsolt/ sk. jegyző
KUNSZENTMÁRTON VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV
Készítette:
„BRAGI” Településfejlesztési, Tanácsadó és Kommunikációs Kft. 4060 Balmazújváros, Bólyai utca 14.
Kunszentmárton, 2014. január 13.
TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS ……………………………………………………………………………… 5.o I.
ÁLLAPOTFELMÉRÉS …………………………………………………………... 6.o 1. Kunszentmárton város általános bemutatása …………………………………... 6.o 2. Kunszentmárton város lakosságának bemutatása …………………..…………. 7.o a) Lakónépesség bemutatása ……………………………………………………. 7.o b) Öregedési adatok …………………………………………………………….... 8.o c) Jövedelmi és vagyoni helyzet ………………………..………………………. 10.o d) Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ……………………………. 10.o da) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya ………………………………………………………………………………..... 11.o db) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága …………………… 13.o dc) közfoglalkoztatás ……………………………………………………….... 13.o 3. Kunszentmárton város lakosságának egészségi állapota és annak statisztikai mutatói ………………………………………………………………………….... 13.o
II.
PROBLÉMA TÉRKÉP …………………………………………………….…... 31.o
III.
AZ EGÉSZSÉGTERV STRATÉGIÁJA ……………………………………… 37.o I.
Stratégai cél ………………………………………………………………. 37.o
II.
Operatív célok ……………………………………………………………. 38.o A) Egészségfejlesztő oktatás, ismeretek fejlesztése ………………….… 38.o B) Egészségfejlesztő „Élmény” Programok …………………………… 38.o C) Szűrőprogramok ………………………………………………...…… 39.o D) „Egészség” Kommunikáció …………………………………………. 39.o
III.
Az egészségterv elkészítését magában foglaló projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához ……………………………………...…… 39.o a) Országos Fejlesztési Koncepció ……………………………………... 39.o b) Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció ………………………... 40.o c) „Egészséges Társadalom Komplex Program” …………………....... 40.o 2
d) Új Széchenyi Terv (illetve korábban Új Magyarország Fejlesztési terv) ……………………………………………………………………….… 40.o e) Illeszkedés hazai egészségügyi programokhoz …………………...… 41.o IV.
CSELEKVÉSI PROGRAM …………………………………………………….. 42.o 1. A CSELEKVÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA …………….. 42.o 2. A CSELEKVÉSI TERV JAVASOLT PROGRAMTÍPUSAI ……………...… 45.o 2.1.A pályázati program általános bemutatása ……………………………….. 45.o. 2.2.Dohányzás elleni program indítása a különböző színtereken ………..…… 45.o 2.3. Alkoholról leszoktató program szervezése, rehabilitációt segítő közösségi gondozás fejlesztése ………………………………………………………..… 46.o 2.4. Drog prevenciós programok indítása …………………………………...… 48.o 2.5. A betegségek megelőzése érdekében javasolt programok ……………....... 49.o 2.5.1. A koszorúér- és agyér betegségek megelőzése, visszaszorítása …… 49.o 2.5.2. A daganatos betegségek megelőzése, visszaszorítása ……………… 50.o 3. A PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ ÉS PROJEKT BEMUTATÁSA ………… 51.o 3.1. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok – lokális színterek – TÁMOP-6.1.2-11/1 általánosságban …………………………………….... 51.o 3.2.Egészségre nevelő hitvallásunk és pályázatunk bemutatása ……………… 52.o
V.
VISSZACSATOLÁSI MECHANIZMUS BEMUTATÁSA ………….......…… 63.o
FENNTARTÁSRA VONATKOZÓ TERV BEMUTATÁSA ………………………… 64.o
3
AZ EGÉSZSÉGTERV MOTTÓJÁUL ÉS EGYBEN BEVEZETŐ GONDOLATAKÉNT AZ ALÁBBI IDÉZETET VÁLASZTOTTUK:
„Az egészség a legnagyobb ajándék…” Buddha
4
BEVEZETÉS Az egészséghez való jog az emberi jogok egyik alapköve, nemzeti szinten pedig alkotmányos jogként biztosított. Ugyanakkor közgazdasági szempontból az egészség egy különleges jószág, mert nem helyettesíthető árucikk, hiánya lerombolja az egyén jövedelemtermelő képességét. Keresletét nem a fizetőképesség határozza meg, az egészség helyreállítása iránti igény tervezhető ugyan, de annak időpontja, minősége, időtartama nem. Az egészség a WHO által kiadott, nemzetközileg elfogadott definíciója, miszerint „az egészség nem csupán a betegség, illetve a rokkantság hiánya, hanem a teljes lelki, testi és szociális jóllét állapota” is azt mutatja, hogy az egészség igen összetett fogalom. Az egészség rendkívül sok tényező együttes, kedvező hatásának az eredménye. Az Ottawai Charta (1986, WHO) egy új egészségszemlélet alapjait fektette le, egészségfejlesztési alapelvei között közösségi akciók segítését (közösségi cselekvés), az egészséges élet egyéni készségeinek fejlesztését, az egészséges választás elősegítését (egészségnevelés), valamint az egészségügyi ellátórendszerek betegségmegelőzési tevékenységének erősítését, a prevenciót hangsúlyozta. Az új egészségszemlélet terjedésének köszönhetően világossá vált, hogy az egészségügyi problémák közösségi szinten hatékonyabban és költségkímélőbben oldhatók meg az állami beavatkozásnál. Ennek tükrében az Európai Unió ösztönzi az egészségfejlesztés szemléletének terjedését és alkalmazását, a TÁMOP 6.1.2. pályázati konstrukcióval támogatja és hangsúlyozza a civil szervezetek és egyéb nem kormányzati szervek szerepét, a tudás és készségek fejlesztését. Továbbá alapvetőnek tartja a rendszeres, életvitelszerűen megjelenő testmozgást ösztönző, szabadidős programok indítását; a lelki egészség helyi, kisközösségi programjainak indítását; a hatóságok, a civil társadalom és az intézmények együttműködését. Fontos célkitűzés nemzeti szinten az elsődleges megelőzés érvényesítése a társadalomban. Ennek keretében kiemelt figyelmet kap: - a dohányzás visszaszorítása; - az alkohol- és drog prevenció; - az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszer-biztonság fejlesztése; - az aktív testmozgás elterjesztése; - a közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása; - valamint az egészséges fizikai környezet kialakítása. Az idő előtti és elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelőzése területének prioritásai, melyek a projekt szempontjából is lényegesek: - a koszorúér- és agyérbetegségek okozta halálozások visszaszorítása; - a daganatos halálozás növekedési trendjének megállítása, visszafordítása; - a lelki egészségvédelem megerősítése; - a mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentése. 5
I. ÁLLAPOTLEÍRÁS 1. Kunszentmárton város általános bemutatása A Kunszentmártoni Kistérség központja, a mintegy 8.300 lélekszámú Kunszentmárton kellemes hangulatú, folyóparti alföldi kisváros. Kunszentmárton élénk kulturális élete és magas színvonalú művészeti programjai, sportrendezvényei minden évben látogatók tömegeit vonzzák a településre. Kunszentmárton Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Hármas-Körös partján helyezkedik el, Szolnoktól, Kecskeméttől 50-50 km-re, Szentestől, Szarvastól, Csongrádtól 25-25 km-re. Megközelíthető a 44-es és 45-ös főközlekedési úton, valamint a SzolnokSzentes és a Kecskemét-Kunszentmárton vasútvonalon. A város állandó népessége a kevés munkahelynek és a magas munkanélküliségnek köszönhetően fokozatosan csökken. Míg 2007. évben 9013 fő volt a település lakosságszáma, 2012. évre 8372 főre csökkent. A 2013. évi adatok jelenleg még nem álnak rendelkezésre a KSH területi statisztikai adatbázisában, így az egészségtervben felhasznált legfrissebb adatok 2012. évből származnak. Megfigyelhető, hogy az öregedési index alapján a 65 év feletti lakosok száma jóval meghaladja a kiskorú gyermekek számát. Az öregedési index 164 %. A település elöregedő, ezért az idősek fokozottabb ellátására van szükség. A belföldi állandó jellegű odavándorlás és elvándorlás évről-évre kedvezőtlenül alakul. A településre sajnálatos módon az elvándorlás a jellemző, és ez a folyamat 2010-től egyre inkább növekszik. Kunszentmárton a meleg, száraz, mérsékelten forró nyári éghajlatú körzetbe esik. A térség az Alföld napfényében gazdag területe. A város mellett húzódó Körös-ártér a Körös-Maros Nemzeti Park része. Növény- és állatvilágát az ártéri erdő, rét, mocsaras holtág jellegzetes fajai alkotják. Számos védett növény és állat (madár és hüllő) él a területen. A természeti adottságok nagymértékben meghatározzák a terület mezőgazdaságát. A növénytermesztés fő termékei: búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa. Az állattartásban főként a sertés, a szarvasmarha és a baromfi tartása jellemző, valamint a méhészet is jellemző. Ásványi lelőhelyek a térségben nincsenek, a város határában kiaknázatlan termál kút található. Természeti-turisztikai szempontból kiemelkedő a védett Körös-ártér. A város építészetileg tipikusan alföldi, főként kertes családi házak találhatók. A város központja a század elején alakult ki, itt is a földszintes, legfeljebb egy emeletes épületek a jellemzőek. A 70-es években épült lakótelep négyszintes épületei elütnek a város jellegzetes 6
épületeitől. A város és utcái a Körös folyó vonalát követik. A központ helyileg védett terület a jellegzetes utca-vonalak és épületek miatt. Műemlék jellegű épületek: a felső temetői és alsó temetői kápolna, a zsinagóga és a Szentesi úti szélmalom, nem műemlék jellegű épület az 1781-ben épült római katolikus templom. A városkép és környezeti állapota a korábbi stagnálás után fejlődésnek indult. Korábban kevés új ház épült, a meglévők felújítása is lassú volt. A város közlekedés szempontjából nyitott: közúton, vasúton és vízi úton is elérhető. A belső közlekedést akadályozza, hogy az úthálózat csak mintegy 60%-a portalanított. Ennek megszüntetésére megindult a meglévő útalapok lefedése és új utak építése. A szennyvízhálózat fejlesztése folyamatos (a 2014. évben befejezésre kerülő KEOP-os projektnek köszönhetően is), a felújított szennyvíztelep és a kiépülő gerinchálózat lehetővé teszi a dinamikusabb fejlődést. A villamos és gázenergia kapacitása a lakossági és üzemi igényeket és a leendő fejlesztési igényeket is kielégíti. A telefonhálózat fejlett, nagyobb igényeket is ki tud elégíteni. A fentebb bemutatott főbb jellemzőkkel kívántuk feltárni azokat az inputokat, amelyek a települési egészségterv felépítése, elkészítése kapcsán jelentőséggel bírtak. A fentebbi bemutatáson felül nem tartottuk fontosnak az egyéb jellegzetességeket, adatok ezen dokumentumban tovább taglalni, azok más, a település életében jelentős alapdokumentumok (Integrált Városfejlesztési Stratégia, Integrált Településfejlesztési Stratégia, Gazdasági Program, stb.) tárgyai kell, hogy legyenek. 2. Kunszentmárton város lakosságának bemutatása a) Lakónépesség bemutatása
lakónépesség 2007 (fő)
9013 fő
2008 (fő)
9161 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő)
101,6 % 9060 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2010 (fő)
98,9 % 8676 fő
7
Lakónépesség számának változása (%) 2011 (fő)
95,8 % 8435 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2012 (fő)
97,2 % 8372 fő
Lakónépesség számának változása (%)
99,2 %
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A fenti statisztikai adatokból egyértelműen megállapítható Kunszentmárton város lakosságszámának folyamatos, tendenciózus fogyása, amely jelenség országos szinten is megfigyelhető. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján az egyik legsúlyosabb gond a városban a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. A csökkenő nem-roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk jelentősen emelkedni fog. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Ezen utóbbi körülmény pedig kiemelten veszélyes, és azért arra reagálni kell jelen egészségtervben is. Érdekes számadat, hogy Kunszentmártonban a 2001. évi népszámlálás során 88 fő vallotta magát romának, azonban a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat szerint számuk jóval magasabb. A 2013-as népszámlálási adatok még nem ismerjük, azonban biztosan lehetünk abban a tendenciában, hogy a 2001. évi népszámlálási és tényleges adatokhoz képest 2014ben már jóval magasabb számú a romák száma a településen. b) Öregedési adatok A településen a lakosságon belül a gyermekek aránya évről évre csökken. Míg 2008-ban a 014 éves korú gyermekek száma még 1109 fő volt, 2011-ben 1033 főre csökkent. 2012-ben a 0-14 éves korú gyermekek száma 1037 fő volt, tehát a számuk stagnál. A gyermekek arányának csökkenését mutatja az ún. öregedési index is, mely 2008-ban 154,3 % volt, 2011-ben már 164,2%. A születések száma is folyamatosan csökken, ezzel szemben azonban a halálozások száma növekszik. A fenti megállapításokat az alábbi táblázatokkal támasztjuk alá, amelyek 2012. évi adatokat tartalmaznak. 8
Állandó népesség Állandó népesség száma 2012. év nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak
8755 fő 4534 fő 51, 8% 4221 fő 48,2 % 200 fő 2,3 % 515 fő 5,9 % 554 fő 6,3 % 137 fő 1,5 % 127 fő 1,4 % 2152 fő 24,6 % 2714 fő 31 % 368 fő 4,2 % 276 fő 3,1 % 1057 fő 12 % 616 fő 7%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index
2005 2008 2009
65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 1706 1711 1733
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 1247 1109 1098 9
Öregedési index (%) 136,8 154,3 157,8
2010 1683 2011 1696 2012 1694 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
1066 1033 1037
157,8 164,2 163,3
Természetes szaporodás
Élve születések száma 2008 75 2009 59 2010 64 2011 69 2012 n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma 121 134 150 128 n.a
természetes szaporodás (fő) -46 -75 -86 -59 n.a.
c) Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Ez a jelenség hatással van az érintett személyek egészségi állapotára, megállapítható az egészségi állapot romlása. d) Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció da) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak.
10
Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év nő férfi összesen fő fő fő 2008 2979 3082 6061 2009 2905 3004 5909 2010 2874 2982 5856 2011 2828 2936 5764 2012 2813 2900 5713 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 292 295 344 387 340
nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen % fő % fő % 11,5 338 10,9 630 10,4 0,8 329 10,9 624 10,5 11,9 356 11,9 700 11,9 13,6 389 13,2 775 13,4 12,1 217 7,5 557 9,7
Az alábbi táblázatban szereplő adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ezen belül is a nők és férfiak száma és ez miként változott az elmúlt években. Megállapítható, hogy a település lakónépessége évről-évre csökkenő tendenciát mutat. A nyilvántartott álláskeresőkből a nők és férfiak száma növekszik. Az adatokból látható, hogy átlagban a teljes lakónépesség 10-13 %-a nyilvántartott álláskereső és ez a szám a 2012. évet kivéve évente növekszik. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év
2008
2009
2010
2011
2012
fő
630
624
700
775
557
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
19 3 104 16,6 70 11,1 76 12 59 9,4 69 11 82 13 99 15,7
23 3,7 99 15,9 75 12 79 12,7 57 9,2 69 11 77 12,3 95 15,2
28 4 100 14,2 81 11,6 92 13,2 72 10,3 77 11 86 12,2 96 13,7
38 5 110 14,2 100 12,9 91 11,7 80 10,3 84 10,8 84 10,8 102 13,2
25 4,5 94 17 68 12,2 65 11,7 49 8,8 57 10,2 50 9 65 11,7
11
fő 48 % 7,6 fő 4 61 év felett % 0,6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 56-60 év
47 7,5 3 0,5
66 9,4 3 0,4
82 10,6 4 0,5
79 14,2 4 0,7
db) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános végzettség végzettség Fő fő fő 2008 630 34 217 2009 624 25 193 2010 700 30 202 2011 775 33 235 2012 557 19 161 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal nyilvántartott álláskeresők száma összesen
A településen az álláskeresők között 4-5% körüli az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma. Ennél jóval magasabb a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (átlagosan 3 %). Szomorú tény, hogy a nyilvántartott álláskeresők 30 – 40 % 8 általános vagy ennél alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek. Ez is mutatja, hogy sokkal nehezebb képzettség nélkül munkát találni. dc) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. Kunszentmárton Város Önkormányzata által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatható munkaerő piaci célcsoport: munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskeresők – foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők. 12
A munkaerő piaci célcsoport foglalkoztatásához a következő formákban nyújtanak támogatást: rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő), hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő). A településen a közfoglalkoztatásban részt vevők száma növekszik. Többnyire szakképesítést nem igénylő, kisegítő vagy segédmunkás munkakörben foglalkoztatja az önkormányzat elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket, akik egyben tartós munkanélküliek is. Az önkormányzat alkalmaz közfoglalkoztatottakat valamennyi intézményénél, és törekszik arra, hogy minden lehetősége megragadjon arra, hogy még ha csak közfoglalkoztatás formájában is, de növekedjen azok száma, akik munka után kapnak díjazást, és ennek alapján tartják el családtagjaikat. Korábban már megállapításra került, hogy igen magas a munkanélküliség a településen, illetőleg ezen belül nagyon magas a tartós munkanélküliek aránya. A munkanélküliek száma csökkentésére az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatás keretében dolgozók hasznos munkát, napi 8 órás munkaidőben tudjanak végezni, és a minimálbérnek megfelelő jövedelmet kapjanak. A FENTEBB BEMUTATOTT KORCSOPORT ELEMZÉS, FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE, VAGYONI ÉS JÖVEDELMI VISZONY TAGLALÁSA, MIND-MIND AZÉRT TÖLT BE KIEMELT JELENTŐSÉGET, MERT A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁVAL EZEK A TÉNYEZŐK KÖZVETLEN OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSBEN ÁLLNAK. EZEN TÉNYEZŐK MEGISMERÉSE UTÁN LEHET MAJD LEVONNI A SZÜKSÉGES KÖVETKEZTETÉSEKET A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK DIREKT ELEMZÉSE NYOMÁN.
3. Kunszentmárton város lakosságának egészségi állapota és annak statisztikai mutatói a) Egészségügyi alapellátás A háziorvosok minden évben a hozzájuk bejelentkezettek betegségeiről statisztikai jelentést készítenek, melyet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv részére megküldenek, ezen jelentés képezi alapját a lenti elemzésnek. A kunszentmártoni háziorvosi alapellátást 5 felnőtt és 2 gyermekorvos végzi. Gyermek háziorvosi ellátás 13
Kunszentmárton területén 2 gyermekorvosi körzet működik területi ellátási kötelezettséggel és áll a 18 év alatti korosztály rendelkezésére. A rendelők Kunszentmárton, Kossuth Lajos u. 6. alatt és a Mátyás király u. 34. alatt találhatóak, rendelkeznek Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv engedéllyel, a tevékenységhez az egészségügyi szakszemélyzet megfelelő végzettséggel és működési engedéllyel rendelkezik. A praxisok egymást helyettesítik, ezáltal folyamatos ellátás valósul meg, a rendelési idejük kiterjed a délelőtti és a délutáni időszakra, az orvosok elérhetőek a rendelési időn kívül is. A házi gyermekorvos alapellátási munkáját a vele kölcsönös együttműködési kötelezettséggel bíró Védőnői Szolgálattal egymást kiegészítve végzi és része a gyermekvédelmi jelzőrendszernek. A házi gyermekorvosok a betegek rendelőben való ellátása mellett kiterjedt megelőző munkát is végeznek önállóan vagy a védőnőkkel együtt. A tanácsadásokon a kötelezően beadott védőoltások mellett egyre fontosabb az egészségnevelési feladat. Az egészséges életmódra nevelés mellett fontos elfogadtatni a szülővel az egyre bővülő választható, betegségmegelőző védőoltásokat, amelyek sokszor igen nagy terhet jelentenek a családoknak. A házi gyermekorvosok látják még el a kistérségi járóbeteg ellátást is igény esetén, a szakrendelő orvosaként Mozgó Szakorvosi Szolgálat keretében a gyermekorvossal nem rendelkező környező községeket havonta látogatja és ad szaktanácsot a védőnői szolgálatnál. Háziorvosi ellátás Kunszentmártonban a folyamatosan csökkenő népesség folytán a korfa az elöregedés felé halad, így az alapfokú felnőtt háziorvosi ellátás 5 praxis által történik. A háziorvosi és a gyermek háziorvosi szolgálat Kunszentmártonban, a Kossuth L. u. 5. alatt található. A felnőtt háziorvosi ellátás valamennyi körzetével jelenleg, átmenetileg a Kossuth L. út 5. szám működik, a Városi Egészségügyi Központ épületében, mivel a gyermek és felnőtt háziorvosi szolgálat elhelyezését biztosító épület műszaki állapota miatt komplex felújítást (tető, szigetelés, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, burkolatcsere, festés-mázolás) igényel, az épület 1925-ben épült, leromlott állagú. A tulajdonos önkormányzat úgy döntött, hogy a 2014-2020 fejlesztési ciklusban a kistérségi területfejlesztési projektek keretében, az elsők között tervezi az épület felújítását, korszerűbb, költséghatékonyabban működő rendelők kialakítását. A praxisokban a rendelés a megszokott módon délelőtt történik, a délutáni készenlét osztottan zajlik a praxisok között. Minden praxis megfelelő informatikai rendszerrel és műszerezettséggel rendelkezik, illetve az előírt személyi állománnyal rendelkeznek a praxisok. A napi betegellátás folyamatos, előjegyzés nélkül működik. A betegségek tisztázásához szükséges szakorvosi vizsgálatok a helyi szakrendelőben történnek, többnyire előjegyzés alapján. A helyileg nem elérhető vizsgálatokra a betegek előjegyzés alapján a területileg kijelölt egészségügyi intézménybe utaznak. A gyógyító tevékenység mellett jelentős betegségmegelőző szűrési, járványügyi, egészségnevelő és nem utolsó sorban adminisztratív feladatok ellátása hárul a házi orvosokra. Mindezek mellett nem elhanyagolható a szakértői, látlelet, mintavételek, alkalmassági vizsgálatok és egyéb 14
többnyire térítésmentes igazolások kiadása, amely dokumentumok a páciensek hivatali ügyintézéseihez szükségesek. Foglalkozás Egészségügyi Szakellátás A foglalkozás egészségügyi ellátás megvalósítására a Városi Egészségügyi Központban kerül sor, Kunszentmárton, Kossuth L. u. 6. alatt. A szakfeladat körébe a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény 585-ban, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló többször módosított 89/1995. (VII. 14) Korm. rendeletben meghatározott teendők tartoznak. A tevékenységet megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakorvos vállalkozóként és közalkalmazott szakdolgozó látja el. Fogorvosi szolgálat Kunszentmártonban a fogorvosi szolgálat ellátása Kunszentmárton, Kossuth L. u. 6. alatt történi. A fogorvosi körzetek száma 2 db. Iskola-egészségügyi ellátás A házi gyermekorvosok látják el szintén a védőnői-iskolavédőnői közreműködéssel az egyéb gyermek-ifjúsági közösségek prevenciós feladatokat is, mint például a bölcsődei, óvodai, általános iskolai, gimnáziumi, szakiskolai egyészségügyi teendőket. Iskola egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok a következők: -
alapszűrések végzése (testi fejlődés súly, hossz, mellkörfogat) pszichomotoros, mentális szociális fejlődés érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás) mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerinc elváltozások) golyvaszűrés vérnyomásmérés
A kötelezően előírt szűrővizsgálatokat az általános iskola 2. 4. 6. 8. osztályos és a középiskola 10. és 12. évfolyamos tanulóinál elvégezték. A védőnői munka jelentős részét teszi ki a tanulók személyi higiénéjének a vizsgálata, amelynek része a fejtetvesség ellenőrzése. Évről- évre nagy gondot jelentenek a krónikusan előforduló esetek. Az iskola egészségügyi munkájának fontos területe az egészségfejlesztési tevékenység. 15
Minden tanévben, minden oktatási intézményre vonatkozóan elkészül az egyeztetett egészségfejlesztési munkaterv, az iskola orvosok és pedagógusok bevonásával. Az elkészítés során figyelembe veszik az előző évben elvégzett iskolai szűrések eredményeit. Védőnői szolgálat A védőnői tevékenységet a 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyben dolgozó védőnők munkáját, a 26/1997. (IX.3.) az iskola egészségügyi ellátásról szóló NM rendelet szabályozza. Tekintettel arra, hogy a prevenció vonatkozásában ezen ellátási formának kiemelt jelentősége van, jelen egészségtervben is hosszabban foglalkozunk ezen ellátási formával. Különösen fontos ez annak függvényében, hogy „a gyermek a jövőnk záloga”, ezért kiemelten kell védeni, gondozni, ápolni és egészségesen felnevelni a gyermekeket. A védőnői szolgálat feladata: A lakosság egészségi állapotának megváltoztatásához színvonalas elsődleges- másodlagos- és harmadlagos preventív tevékenységre van szükség. A védőnők jelentős szerepet töltenek be a megelőzésben, különös tekintettel a nő- anya-, csecsemő-, gyermek- és családvédelemben. A védőnők az elsődleges megelőzésben (az egészségfejlesztésben, egészségvédelemben) önálló, a másodlagos megelőzésben (a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerésében) részben önálló és a harmadlagos megelőzésben (a tartós betegségben szenvedők életminőségének javításában, az idő előtti halálozás megelőzésében) is részben önálló tevékenységet folytatnak. Az egészségfejlesztés új fogalom, amely más megközelítést, szemléletet, módszereket igényel. A védőnői szolgálat a három fő alapellátó rendszer összekötő láncszeme, amely belenyúlik az egészségügy, a szociális ellátás és a közoktatás területeibe. A védőnő a prevenció szakembere, aki folyamatos gondozási munkája során időben kell, hogy észleljen minden olyan elváltozást, mely kedvezően vagy kedvezőtlenül hat a családra és annak egyes tagjaira. Ennek érdekébena személyiség jogokat figyelembe véve, ugyanakkor a gyermek érdekeit tiszteletben tartva kell, hogy ismerje a család életmódját, szokásait. A védőnő nagy segítséget tud nyújtani minden olyan szakma számára, amely a család diszfunkcionális működéséből adódó problémákkal foglalkozik, mert folyamatos kapcsolatot tart olyan családokkal ahol várandós anya illetve 0-6 éves gyermek van. Személyi feltételek: 16
A védőnők munkáltatója a Városi Egészségügyi Központ. Jelenleg 4 területi védőnői körzet van A védőnők szakmai felügyeletét a JNSZMKH Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Mezőtúri, Kunszentmártoni Kistérségi Népegészségügyi Intézetének vezető védőnője látja el. A védőnői gondozás főbb területei: Nővédelmi gondozás A védőnő feladatai:
Családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás Anyaságra való felkészülés segítése Lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel
Várandós anyák gondozása A védőnői gondozás egyik meghatározó eleme a várandós család gondozása. Ebben az időszakban nagyobb nyitottság, érzékenység jellemzi a szülőket, ezért nagyobb lehetőség van az egészségfejlesztésre, a kóros folyamatok feltárására. A védőnői szolgálat feladatai a várandós gondozás területén: Vezeti az állapotos nők nyilvántartását A nyilvántartásba vett személyeket otthonukban illetve a tanácsadóban, folyamatos gondozásban részesíti Közreműködik a várandós nő egészségi állapotát ellenőrző alapvető vizsgálatok elvégzésében 33/1992. (XII. 23.) a terhesgondozásról szóló NM. rendeletben meghatározott önállóan végzendő vizsgálatokat elvégzi, dokumentálja, eltérés esetén értesíti a kezelő orvost figyelemmel kíséri a várandós nő szociális, családi és munkahelyi körülményeit tájékoztatja az állapotos nőt a rá vonatkozó jogosultságokról A megelőző ellátás hatékonyságának növelése érdekében fontos, hogy a várandós anya minél előbb gondozásba kerüljön. 2011-ben nyilvántartásba vett várandós anyák száma: 60 fő. Ebből az első trimeszterben gondozásba vettek száma 53 fő – 88%.
17
Gyermekágyas anyák gondozása: A védőnő feladata a segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban 0-6 éves gyermekek gondozása: családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében folyamatos célzott és szükség szerinti gondozás végzése újszülött, koraszülött gyermekek fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése az anyatejes táplálás szorgalmazása módszertani ajánlások alapján szűrővizsgálatok végzése, eltérés esetén a házi orvos értesítése gyermek fejlődését veszélyeztető helyzet észlelésekor a házi orvos illetve a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése a család felkészítése a beteg csecsemő, kisgyermek gondozására a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése a külön jogszabályban, módszertani levélben foglaltak szerint Kunszentmártonban, 2011. évben a védőnői nyilvántartásba vett újszülöttek száma: 60 fő. Minden család életében nagy változást jelent egy gyermek érkezése, akár első akár többedik. Szüksége van a családnak a támogatásra és megerősítésre, különösen az első napokban. Ezért is fontos mutató, hogy az újszülött kórházból való hazabocsátását követően mikor látogatja meg a védőnő a családot. A védőnői szolgálat munkájának fontos része a védőoltások szervezése, nyilvántartása és a szülők tájékoztatása. Kunszentmártonban nem fordult elő olyan eset, hogy a szülők ne engedték volna beoltatni gyermeküket, sőt olyan kezdeményezés sincs, amely a védőoltás ellen hatna. Reméljük, hogy a következőkben is sikerül megőrizni a 100%-os átoltottságot. Kunszentmárton város központi orvosi ügyeleti ellátásáról Az orvosi ügyelet megszervezésében figyelmet fordít az Emergency Service Kereskedelmi és Egészségügyi Kft. arra, hogy az eszközök, gyógyszerkészítmények a mindenkori ellátási protokolloknak megfeleljenek. Valamennyi eszköz és gyógyszerkészítmény a sürgősségi ellátásban is rendszeresített és használt legyen. Az ellátó törekvése az, hogy szakmailag a sürgősségi ellátásban közel azonos készítmények legyenek az orvosi ügyeleten is mint más sürgősségi ellátó rendszerben, illetve az eszközök megfeleljenek a nemzetközi elvárásoknak is. 18
A dolgozóknak minden évben szakmai továbbképzésen kell részt venniük, melyet a működtető helyben, térítésmentesen szervez részükre. A személyzet szakmai háttere kimagasló, összeszokott team munka folyik a vezetőség által támasztott szigorú írásos protokollok betartásával. A lakosság a sürgősségi ügyeletet gyakran a háziorvosi rendelés meghosszabbításának gondolja, ezzel megvonva a lehetőséget a sürgős esetek azonnali ellátásától. 2013. év eredményei az orvosi ügyeleti ellátásban Pályázati úton a 216/2011. Korm.rendelet alapján, szinte az összes nagy értékű (ekg, defibrillátor, számítógép konfiguráció..) eszköz csere végrehajtására került sor. A gépjármű park felújítása folyamatos. Az ügyelet beköltözött az új szakrendelő épületébe, így az épület és a körülmények adottak, hogy komfortos, a kornak megfelelő körülmények között történjen meg a betegvizsgálat, az orvos/beteg találkozó. Az előző évi időszakhoz viszonyítva a betegforgalom érdemben nem változott. Az ügyelet működése a jogszabályban foglaltaknak mindenben megfelel. b) Járóbeteg-szakellátás A kunszentmártoni Városi Egészségügyi Központ kistérségi betegellátást folytat, melynek kapcsán, felnőtt és gyermek lakosság egészségügyi alapellátásának egy részét (védőnői szolgálat, iskolaorvosi ellátás), járóbeteg-szakellátást és mozgó szakorvosi szolgálatot (gyermek és nőgyógyászat), valamint gondozói ellátást végez. Az Egészségügyi Központ ellátási területe a Mezőtúri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Xl-R-065/00910-2/2013 számú határozata alapján Kunszentmárton város közigazgatási területe, Öcsöd, Szelevény, Csépa, Cserkeszölő, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza, Mesterszállás, Mezőhék. Az egyes szakfeladatoknál az ellátási területek változnak. Az Egészségügyi Központ területi ellátásán kívüli betegeket is ellát. A kormány határozata alapján Kunszentmárton és térsége átkerült az egészségügyi szervezés szempontjából a Dél-Alföldi régióhoz. Első szintű fekvőbeteg ellátó hely a szakfeladatok nagy részének szempontjából a szentesi Bugyi István Kórház. Az intézmény életében a 2013. év jelentős változást hozott, hiszen 2013. május 6-án megkezdődött a rendelés az ÉAOP-4.1.2/B-09-2o10- 0001 számú pályázat során felújított és átépített Kossuth u. 5 szám alatti telephelyen. A projekt megvalósítását követően 2013. június 3-ai kezdettel megkezdte működését a kardiológiai, urológiai, szemészeti, fül-orr-gégészeti szakrendelés, valamint önálló szakmaként működik a gyógytorna, a fizikoterápia keretein belül gyógymasszázs is működik ezen időponttól, a már meglévő szakrendelések mellett (Járó beteg gyógyító szakellátás, belgyógyászat, bőrgyógyászat, pszichiátria, reumatológia, általános sebészet, szülészet- nőgyógyászat, tüdőgyógyászat, traumatológia).
19
Az Egészségügyi Központ esetszámai következőképp alakultak 2012. és 2013. évben:
20
c) Szakmai együttműködés Ezen pontban meg kívánjuk említeni az egyéb, nem önkormányzati fenntartású, de a településen működő egészségügyi ellátást biztosító intézményeket is: Országos Mentőszolgálat - Városi Mentőállomás Gyógyszertárak Otthoni Szakápolási Szolgálat Egészségügyi mutatók a) A háziorvosokhoz és házi gyermekorvosokhoz bejelentkezettek kor és nem szerinti megoszlása
1500 1000 500
Férfi Nő 75 évnél több
55-64 éves
35-44 éves
19-24 éves
5-14 éves
1 év alatti
0
Összesen
A táblázatból látható, hogy a 35 éven felüli lakosság vonatkozásában a női orvoshoz bejelentkezettek száma jóval meghaladja a férfi bejelentkezettek számát. Kunszentmárton lakosságának egészségi állapot jellemezői Kunszentmártonban a 3 leggyakoribb betegség a 0-18 éves korú lakosság körében a házi gyermekorvosok jelentése alapján a/az: asztma endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek szemizmok, fénytörés betegségei b) A leggyakrabban előforduló betegségek esetszáma Kunszentmártonban a 2010. évben a 0-18 éves fiúk és lányok körében
21
Betegségek neve Rosszindulatú daganatok (C00C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszert érintő rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) Diabetes mellitus (E10-E14) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) A szemizmok, a szemmozgás, az alkalmazkodás, fénytörés betegségei (H49H52) Vakság és csökkentlátás (H54) Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) Asthma (J45) Atopiás dermatilis (L20) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40M43)
Fiú
Lány
4
1
109
171
76
138
159
171
9
4
7
5
99 3
96 110
148
165
10
10
9
8
35
31
268 47
225 63
27
19
A felnőtt lakosság körében Kunszentmártonban a 3 leggyakoribb betegség a házi orvosok jelentése alapján a/az: magas vérnyomás gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák) ischaemiás szívbetegség c) A leggyakrabban előforduló betegségek Kunszentmártonban 2010. évben a 19-X éves férfiak és nők körében Betegségek neve Rosszindulatú daganatok (C00-C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszert érintő rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Diabetes mellitus (E10-E14) 22
Férfi 377
Nő 517
224
538
113 120 1204
300 536 1697
Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Idült alsó légúti betegségek (J40-J44) Asthma (J45) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) A máj betegségei (K70-K77) Köszvény (M10) Deformáló hátgerincelváltozások (M40M43) Spondylopathiák (M45-M49) A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)
1297
1627
260
337
4337
6067
1784 679 970 968
2180 877 876 1148
425
448
411 484
320 305
373
412
2121
3444
274
1409
A legfőbb halálokok a keringési, daganatos, emésztőrendszeri, és a légző rendszer betegségei, valamint a külső ok miatti bekövetkezett halálozás. A standardizált mutatók alapján látható, hogy 64 éves kor alatt - vagyis a korai halálozás esetén - a daganatos ok áll első helyen, ezt követi a keringési, emésztőrendszeri, külső ok, és végül a légző rendszer miatt bekövetkező halálok. 65 éves kor felett első helyre kerül a keringési, majd a daganat és végül a többi halálok. Az alábbi két táblázat Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkoztatva, valamint országos, régiós és megyei adatokhoz hasonlítva mutatja meg az SHA számot a legfőbb halálokok tekintetében. d) Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010. évben különböző korcsoportokban
23
Az országos, régiós és megyei adatokat megvizsgálva látható, hogy Jász-NagykunSzolnok megye adatai minden halálok tekintetében rosszabbak az országos adatokhoz viszonyítva. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható. A vizsgált mintában megyénk mutatói a legrosszabbak férfiaknál a külső ok miatti halálozás, a nőknél a daganatos, a férfiak és nők emésztőrendszeri, valamint a nők légző rendszeri halálozása. Mindkét nemben a legfőbb halálokok tekintetében az első helyen a keringési, majd a daganatos halálozás. Ezt követően különbség mutatható ki, így a férfiaknál harmadik a külső ok, negyedik az emésztő és végül a légző rendszeri halálozás. A nőknél harmadik az emésztő, negyedik kis különbséggel a légző rendszeri, majd ötödikként a külső ok miatti halálozás szerepel. e) Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010. évben a 0-X éves férfiak és nők körében
24
A halálozási egyenlőtlenségek mögött - mint tudjuk,- állhatnak társadalmi-gazdasági különbségek. Ezeknek szerepük van a különböző rizikó-tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, stressz, alacsony vagy magas kalória bevitel, stb.) gyakoribb előfordulásában, mely a morbiditás növekedésével járhat. A nyers mutatók jól tükrözik a halálozás arányait, illetve a nemek közötti előfordulási különbséget is láthatjuk. Kunszentmártonban a keringési rendszer okozta halálozás van első helyen, második a daganatos halálozás, harmadik pedig a külső okok miatti halálozás. f) Nyers halálozási mutatók alakulása a legfőbb halálokok tekintetében JászNagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2010. évben a 0-X éves férfiak és nők körében Betegségek neve Keringési rendszer betegségei Daganatok Emésztőrendszer betegségei Légző rendszer betegségei Külső ok Egyéb halálok
Férfi 133 76 30 17 36 23
25
Nő 165 57 15 12 20 21
Népegészségügyi szűrésekkel kapcsolatos tevékenység Magyarországon az emlőrák okozta halálozás nőknél a daganatos megbetegedések között a tüdőrák után a második helyen áll. Évente 7 500 új megbetegedést regisztrálnak, többségüket előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel, és mintegy 2 400 nő életét követeli az emlőrák. A daganatos betegségek okozta halálozások ellen a szűrővizsgálat segítségével történő korai felismerés és kezelés a legígéretesebb módszer. Jóllehet, a szűrés ma Magyarországon minden érintett számára elérhető, sajnos kevesen élnek vele. A mellrák miatti halálesetek 30%-a megelőzhető lenne, ha a szűrővizsgálaton a céllakosság legalább 70%-a megjelenne. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emlőszűréseket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet MaMMa Egészségügyi Zrt. Szűrőközpont és a MaMMa Zrt. Prímavera Mobil Állomása végzi. A szervezett lakossági emlőszűrésre a 45 és 65 év közötti nők kétévente kapnak névre szóló meghívót postai úton. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emlőszűrés 2011. évi részvételi aránya 60.8 %, mely meghaladja a közel 50%-os országos átlagot, de a kívánt 70%-os megjelenési aránytól elmarad, viszont az előző évhez képest a megjelentek száma növekedett.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyében 2011. évben emlőszűrésre behívottak és megjelentek száma valamint százalékos aránya 2011. évi adatok kistérség
BI
BII
m
%
19507
13025
11851
60,8%
Jászberény
3477
2464
2374
68,3%
Karcag
2294
1643
1387
60,5%
Kunszentmárton
1036
1873
715
69,0%
Mezőtúr
655
1454
595
90,8%
Szolnok
7532
2686
4239
56,3%
Tiszafüred
2127
1457
1173
55,1%
Törökszentmiklósi
2386
1448
1368
57,3%
Megye
26
25000
100,0% 90,8% 90,0%
20000
80,0% 69,0%
68,3% 60,8%
70,0% 60,5%
15000
56,3%
57,3%
55,1%
60,0% Behívottak 50,0%
Megjelentek Százalékos arány
10000
40,0%
30,0%
5000
20,0%
10,0%
ló si ik
Tö rö ks ze nt m
Ti
sz af ür ed
Sz ol n
ok
ez őt úr M
ár on Ku ns ze nt m
Ka rc ag
M
Já sz be ré ny
0,0%
eg ye
0
A kunszentmártoni kistérségi népegészségügyi intézet 2011. évi emlőszűrési adatok, az első- és másodkörös behívottak száma, megjelentek száma és százalékos megjelenési arány a településeken: Népegészsé gügyi Szakigazgat ási Szerv
Kistérség
Szűrőállomás
település
BI
BII
m
%
Mezőtúr
Kunszentmártoni
Mamma Klinika - Szolnok
Cibakháza
95
244
73
76,8%
Mezőtúr
Kunszentmártoni
Mamma Klinika - Szolnok
Csépa
54
98
26
48,1%
Mezőtúr
Kunszentmártoni
Mamma Klinika - Szolnok
Cserkeszőlő
109
119
59
54,1%
27
Mezőtúr
Kunszentmártoni
Mamma Klinika - Szolnok Kunszentmárton 290
Mezőtúr
Kunszentmártoni
Mamma Klinika - Szolnok
Nagyrév
Mezőtúr
Kunszentmártoni
Mamma Klinika - Szolnok
Mezőtúr
Kunszentmártoni
Mezőtúr
506
176
60,7%
35
31
23
65,7%
Öcsöd
73
161
Mamma Klinika - Szolnok
Szelevény
44
68
23
52,3%
Kunszentmártoni
Mamma Klinika - Szolnok
Tiszaföldvár
212
565
182
85,8%
Mezőtúr
Kunszentmártoni
Mamma Klinika - Szolnok
Tiszainoka
9
14
6
66,7%
Mezőtúr
Kunszentmártoni
Mamma Klinika - Szolnok
TISZAKÜRT
39
45
41 105,1%
Mezőtúr
Kunszentmártoni
Mamma Klinika - Szolnok
TISZASAS
76
22
32
350
74 101,4%
42,1%
120,0% 105,1% 101,4%
300
100,0% 85,8%
250 76,8%
80,0% 66,7%
65,7%
200
Behívottak
60,7% 54,1%
60,0%
52,3%
150
42,1% 40,0% 100
20,0%
50
SA S SZ A TI
KÜ RT SZ A TI
sz af öl dv ár Ti sz ai no ka
Ti
vé ny Sz el e
SÖ D Ö C
Na gy ré v
Cs er ke sz ől Ku ő ns ze nt m ár to n
AK HÁ Z CI B
Cs ép a
0,0%
A
0
28
Megjelentek Százalékos arány
48,1%
Az emlőszűrésen való részvételről elmondható, hogy a megjelenések aránya 60.7 % -os, mely nagyon jó arány és jelentős növekedés az előző évi 36 %-os megjelenési arányhoz viszonyítva. A 45-65 év közötti nők mammográfiás vizsgálatával a rosszindulatú daganatok okozta idő előtti halálozás kerülhető el. A célzott, szervezett népegészségügyi onkológiai szűrések alkalmazásával a célbetegségek által okozott mortalitás mintegy 30%-os csökkenése várható. Mindez csak magas lakossági részvételi arány mellett érhető el, azaz a célcsoport legalább 70 %-a vegyen részt a szűréseken. Méhnyakrák-szűrés A méhnyak rosszindulatú daganatának elsődleges prevenciójához a genitális fertőzések elkerülése, a személyi higiénia betartása tartozik. Másodlagos prevenciót tekintve nagyon fontos a szervezett szűrővizsgálatokon való részvétel. Az utóbbi 15 év halálozását tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megye (és Kunszentmárton település is) az országos átlag körüli értéket mutat. A méhnyakrákok mintegy 99,7%-ában kimutatható onkogén, nagy kockázatú Humán Papillóma Vírus (HPV) törzs. Epidemiológiai adatok alapján a méhnyakrák kialakulásának több mint 70%-áért, a HPV 16-os és 18-as típusa felelős. A HPV az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó. A szexuálisan aktív fiatal nők több mint 50%-a legalább egyszer átesik a fertőzésen az élete folyamán. Az összes új fertőzés 75%-a a 15-24 évesek között fordul elő. Becslések szerint a HPV fertőzés az aktív szexuális élet első 2-3 éve alatt történik. A fertőzés azonban több mint 90%-ban megelőzhető, a rendszeres szűrővizsgálaton való részvétellel, a helyes szexuális magatartásra való neveléssel és az oltással. A méhnyakrák elleni vakcina 9-15 éves gyermekek és serdülők, illetve a 16-26 éves nők részére ajánlott. Az alapoltást 3 alkalommal kell megismételni. Az oltás nem helyettesíti a rutinszerű méhnyakrák-szűrést, mivel a vakcina nem nyújt teljes védelmet.(A HPV nem egyetlen kórokozó, hanem vírusok egész családja). A nőgyógyászati szűrővizsgálatok a 25-65 éves hölgyeknek kínálnak háromévente ingyenes méhnyak szűrési lehetőséget. A méhnyak-szűrő vizsgálatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott nőgyógyászati szakrendelésen lehet ingyenesen igénybe venni. Jász-Nagykun-Szolnok megye 10 településén, köztük Kunszentmártonban is biztosított az ellátás.
29
2011. évben a megyében csupán 222 fő vette igénybe, meghívó levél alapján, a szűrővizsgálatot. A vizsgálaton megjelent nők 42,3 %-a 55 év feletti, mindössze 9.25 % a 35 év alatti. A méhnyakról vett kenetet akkreditált cytopatologiai laborban (Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet) vizsgálják meg. A levett kenetek 99,1%-a negatív vizsgálati eredményt adott, a továbbiaknál az értékelhetetlenség vagy a kóros elváltozás gyanúja miatt ismételt kenetvételt végeztek. 2 esetben találtak gyanús vagy kóros elváltozást. A szűrővizsgálaton megjelentek körében, 2011-ben méhnyak-rákos esetet nem fedeztek fel. A szervezett lakossági méhnyak-szűrő vizsgálati eredmények csak a 25-65 éves korosztály háromévenkénti szűrésen való megjelenését mutatják. A valóságban a nők több mint 50%ának megtörténik a komplex nőgyógyászati vizsgálata háromévenként legalább egy alkalommal, egyrészt magánnőgyógyászaton, másrészt a területileg illetékes nőgyógyászati szakrendeléseken. Ennek ellenére sajnos évente országosan mintegy 500 nő hal meg méhnyak-rák miatt. Különösen magas ez a szám annak tükrében, hogy a korán felismert méhnyak-rák igen jól gyógyítható. A lakosság nagyobb arányú megjelenését eredményezheti a szűrés elvégzésébe bevont területi védőnők mintavételi tevékenysége. Ez a rendszer a kis településeken valószínűleg hatékonyan, jól működhet a jövőben is. A méhnyakrák szűrés megjelenési arányának növekedését szolgáló, 2009-ben indított „Védőnői Méhnyak szűrés Mintaprogram” keretén belül.
30
II. PROBLÉMA TÉRKÉP A kutatások szerint kétségtelen, hogy egy ország, egy adott népcsoport, az egyén egészségét nem csupán és nem elsősorban az egészségügyi ellátás színvonala határozza meg, hanem több tényező együttesen. Így például negatív hatást gyakorol az egészségi állapotra az iskolázottság, foglalkoztatottság, illetve munkanélküliség, a lakhatási körülmények, közösségi normák, kulturális műveltség. Összegezve általánosságban elmondható, hogy sajnálatos módon a rossz szociális körülmények között élő lakosok egészségi állapota rosszabb. Ezáltal az amúgy is eleve rossz szociális körülmények között élők még hatványozottan hátrányosabb helyzetbe kerülnek azáltal, hogy az egészségügyi állapotuk is rosszabb, mint az átlagos vagy jobb körülmények között élőké. Az elmaradottság megmutatkozik a halálozási és megbetegedési mutatókban is. A Kunszentmártoni Kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama több mint két évvel, a nőké másfél évvel alacsonyabb az országos átlagnál. A halálozás mutatói - a keringési, daganatos megbetegedések, emésztőrendszeri, légző rendszeri megbetegedések, - az összes lényeges betegségcsoport tekintetében meghaladja az országos és regionális átlagot. Az összesített halálozási arány 20 %-kal haladja meg az országos átlagot. A leggyakoribb népbetegség, azaz a keringési betegségek okozta halálozás harmadával magasabb az országos átlagnál. Az átlagosnál jóval kedvezőtlenebb népegészségügyi helyzet okai a térség elmaradottságából következő jövedelmi viszonyokra visszavezethető rossz életminőségben, illetve az egészségtelen életmódban keresendő. Ezért érdemes megemlíteni az egészségtelen életmódot jellemző szokásokat, melyek a városban is jelentős problémát okoznak az egészségi állapot terén. A dohányzás számos betegség rizikó tényezője, melynek abbahagyásával számos betegség megelőzhetővé, elkerülhetővé válna. Hasonló tényező a rossz szokások terén a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás. Kis mennyiségben bizonyos fajtái jótékony hatással lehetnek az egészségre, azonban nagymértékű fogyasztásuk növeli a megbetegedések valószínűségét. Az egészségtelen életmód részét képezi továbbá az egészségtelen táplálkozás, sós, zsíros ételek nagyarányú fogyasztása, egészséges ételek mellőzése az étkezés során. Mindezt tetézi a rendszeres mozgás hiánya. E tényezők önmagukban is meghatározóan negatív irányba befolyásolják a lakosság egészségi állapotát, továbbá túlsúlyt, elhízást is okozhatnak, melyek tovább rontják a népegészségügyi helyzetet. 31
Egy felmérés szerint a településen élő lakosok a következő problémákkal, betegségekkel küzdenek a mindennapok folyamán. Állandóan jelenlévő panaszként a legtöbben a látás és/vagy hallásproblémákat emelték ki a kérdezett lakosok közül, majd a szív- és érrendszeri, illetve mozgásszervi problémákat. Az időnként fellépő panaszok között a fejfájás volt a legtöbb lakos által megjelölt tünet, amit a válaszadók 67 százaléka említett. Ezt követi a pszichés problémák és az idegesség, melytől a lakosok több mint a fele szenved időnként. A beszéd és hangproblémák, az immunrendszer és a mozgásszervek problémái szintén a lakosok több mint harmada számára okoznak időnként problémát. A város esetében kiemelten fontos a lakosok egészségének és egészséges életmódjának szem előtt tartása. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a városban az egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása, amelynek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. A cselekvési programban erre a problémára megoldási javaslatot kell találni. Az országos, régiós és megyei adatokat megvizsgálva látható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye adatai minden halálok tekintetében rosszabbak az országos adatokhoz viszonyítva. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható. A vizsgált mintában megyénk mutatói a legrosszabbak férfiaknál a külső ok miatti halálozás, a nőknél a daganatos, a férfiak és nők emésztőrendszeri, valamint a nők légző rendszeri halálozása. Mindkét nemben a legfőbb halálokok tekintetében az első helyen a keringési, majd a daganatos halálozás. Ezt követően különbség mutatható ki, így a férfiaknál harmadik a külső ok, negyedik az emésztő és végül a légző rendszeri halálozás. A nőknél harmadik az emésztő, negyedik kis különbséggel a légző rendszeri, majd ötödikként a külső ok miatti halálozás szerepel. A cselekvési programban erre a problémára megoldási javaslatot kell találni. A védőnői szolgálat munkájának fontos része a védőoltások szervezése, nyilvántartása és a szülők tájékoztatása. Kunszentmártonban nem fordult elő olyan eset, hogy a szülők ne engedték volna beoltatni gyermeküket, sőt olyan kezdeményezés sincs, amely a védőoltás ellen hatna. Reméljük, hogy a következőkben is sikerül megőrizni a 100%-os átoltottságot. A cselekvési programban ennek a jó gyakorlatnak a fenntartására ösztönző megoldást kell találni.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében, így Kunszentmártonban is kiemelt figyelmet érdemel az országos szinten magas halálozási okként kezelt emlőrák. Kunszentmártonban a szervezett lakossági emlőszűrésre a 45 és 65 év közötti nők kétévente kapnak névre szóló meghívót postai úton. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emlőszűrés 2011. évi részvételi aránya 60.8 32
%, mely meghaladja a közel 50%-os országos átlagot, de a kívánt 70%-os megjelenési aránytól elmarad, viszont az előző évhez képest a megjelentek száma növekedett. Ezen eredmény fenntartására és további emelésére kell törekedni a cselekvési programban. Kunszentmártonban, csak úgy, mint országos szinten kiemelt figyelmet érdemel a méhnyakrák elleni küzdelem. A méhnyakrák okozója az esetek 99,7%-ban a HPV vírus, ez elleni vakcina a 9-15 éves gyermekek és a 16-26 éves nők részére javasolt, a cselekvési programban ezen problémára választ adni szükséges. Megállapíthatjuk, hogy Kunszentmártonban a 35 éven felüli lakosság vonatkozásában a női orvoshoz bejelentkezettek száma jóval meghaladja a férfi bejelentkezettek számát, a cselekvési programban ezen problémára választ adni szükséges. Az egészségterv önmagában nem képes a helyzetelemzés alapján kirajzolódó valamennyi probléma megoldására, és ez nem is feladata. A felvetődött problémákat az önkormányzat különböző fejlesztési terveiben foglaltak szerint, egy-egy részterületet érintő, célzott koncepciója keretében lehet és kell kezelni. A cselekvési célok és programok meghatározása során ezekre a problémákra, illetve megoldási módjukra külön nem térünk ki, csak utalni fogunk. Az alábbiakban sorra vesszük a helyzetelemzés során felmerült problémákat, és utalunk azok megoldási szintjére. a) A kedvezőtlen demográfia mutatók:
A lakónépesség fogyása. A népesség elöregedése. A születéskor várható alacsony élettartam.
Az önkormányzatnak nincs közvetlen eszköze e tényezők alakításában, közvetett eszközként a munkahelyteremtéssel, a foglalkoztatható lakosság egészségi és képzettségi szintjének növelésével, a létbiztonság megteremtésével javíthatók a jelenlegi mutatók. b) Az egészségi állapotot jellemző kedvezőtlen tendenciák:
A magas vérnyomás, szív, mozgásszervi, cukorbetegség, csontritkulás, az emésztőrendszeri és tumoros betegségek számának nagymértékű emelkedése. A főbb halálokok a keringési rendellenességek, daganatos betegségek, az emésztőrendszeri, légző rendszeri megbetegedések, illetve az egyéb halálokok. Az egészségkárosító szokások, magatartás jelenléte (dohányzás, alkohol, drog). Az egészségtelen táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód.
33
Az önkormányzat közvetett eszközökkel az egészségügyi alapellátások és szolgáltatások hatékony működtetése révén, az egészségfejlesztésben közreműködők tevékenységének koordinálásával, a nevelési-oktatási intézmények prevenciós tevékenységének támogatásával tud befolyást gyakorolni e tényezőkre.
c) A gazdasági és szociális hiányosságok:
A foglalkoztatási lehetőségek szűkössége. Az alacsony jövedelmek, és nyugellátások. A szociális bérlakásra várók magas száma. A szociális ellátás még hiányzó szolgáltatásai. Ipari, termelő gazdasági társaságok alacsony száma.
A hosszú távú településfejlesztési koncepció, a városfejlesztési program tartalmazza az elvégzendő feladatokat. d) Életmód: ● ● ● ●
A dohányzók magas száma valamennyi korosztályban. A rendszeresen alkoholt fogyasztók, illetve nagyivók magas száma. A drogfogyasztók számának növekedése. Az egészségtelen táplálkozási szokások, és az ezzel összefüggő túlsúlyosak, elhízottak magas száma. ● A lakosság döntő többségének mozgásszegény életmódja. A városi önkormányzat által szervezett életmód programok esetlegesek, a tömegsport rendezvények csak egy szűkebb kört érnek el. A verseny, diák és a szabadidős sportolási lehetőségek további bővítése, az infrastruktúra fejlesztés, és a rendszeres testmozgás népszerűsítése érdekében szükséges a város sportkoncepciójának az elkészítése, és a mozgás minden korcsoportban történő népszerűsítése. f) Morbiditás, mortalitás: ● Az egyes betegségcsoportokban előforduló lakossági megbetegedések folyamatos növekedő száma ● A leggyakoribb halálokok a keringési rendellenességek és daganatos megbetegedések, légző és emésztő rendszeri megbetegedések és egyéb halálokok. e) Egészségügyi ellátórendszer: ● Az egészségügyi elősegítése.
szervek,
szolgáltatók
34
egészségfejlesztő
tevékenységének
Az egészségfejlesztés koncepcióió tartalmaz tennivalókat e téren. A város egészségfejlesztési cselekvési tervében az egészségkárosító magatartások visszaszorítása, a betegségek megelőzése, az egészséges életmód népszerűsítése érdekében javasolt, programok hozzájárulhatnak a kedvezőtlen morbiditási és mortalitási mutatók javításához, az egészségfejlesztési tevékenység hatékonyabb működéséhez. A problématérkép a hiányosságokat két dimenzió mentén értékeli: - helyi (közösségi) szinten könnyen kezelhető vagy ezen a szinten nem/nehezen kezelhető. Ez alapvetően a probléma jellegétől függ, illetve attól, hogy a megoldáshoz helyi szinten az eszközök, döntési lehetőségek rendelkezésre állnak-e. - forrásigény: az adott probléma megoldásához milyen mértékű források szükségesek. Ez azonban nem önálló dimenzió, hisz lesz olyan probléma, amely helyi szinten jól kezelhető lenne, de a forrásigénye olyan mértékű, hogy az helyi szinten e miatt nem lesz kezelhető. Az ismertetett elméleti megfontolások alapján a problématérkép cellái az alábbi csoportosításban tartalmazzák a fejlesztendő területeket: - I. cella: - II. cella: - III. cella: - IV. cella:
legkedvezőbb, megvalósíthatóság a problémák kezelése közösségi szinten nem kezelhető külső források megtalálásával valósítható meg legkisebb esély a problémakezelésre
I. Kis forrásigényű és helyi (közösségi színtér) szintén jól kezelhető problémák
II. Kis forrásigényű, de helyi (közösségi színtér) szinten nem vagy rosszul kezelhető problémák - életmód változtatást visszautasító egyéni hozzáállás - helytelen egyéni modellből hozott, rögzült szokások korrigálása - egyént családi környezetében veszélyeztető tényezők hatásainak mérséklése
Amennyiben az egyének együttműködésre hajlandóak: - egészséggel, életmóddal kapcsolatos nem megfelelő, hiányos ismeretek - káros szenvedélyek - mozgásszegény életmód - egészségtelen táplálkozási szokások - aktív egészségtudat hiánya - az egészség fejlesztésben, ismeretek terjesztésében lehetőségekkel rendelkező társadalmi szereplők közötti kommunikáció javítása - közösségi programokban részvétel III.
IV. 35
-
-
-
-
Helyi (közösségi színtér) szinten jól kezelhető problémák, amennyiben a forrásigény megoldható életmódot, egészségtudatot fejlesztő élményprogramok alacsony száma példaként működő társadalmi szereplők gondolkodását befolyásoló részvételének hiánya aktív mozgást biztosító programok alacsony száma betegségek korai felismeréséhez szükséges szűrőprogramok alacsony száma szűrés igénybe vételéhez szükséges ösztönző eszközök biztosításához szükséges forrás hiánya egyéni tanácsadások alacsony száma nagyobb volumenű rendezvények, melyek segítséget nyújtanak az I. cellában bemutatott fejlesztésekhez
Nagy forrásigényű és helyi (közösségi színtér) szinten rosszul kezelhető problémák -
-
-
36
gazdasági szerkezet torzulása alacsony átlagbérek alacsonyabb életszínvonal egészségügyi ellátórendszer magasabb szintjeihez való hozzáférés nehézségei az elöregedő társadalommal együtt megjelenő ellátási igény többlet forrást igényel egészségügyi rendszer finanszírozási problémái egyéni körülmények, lakókörnyezet nem megfelelő minősége munkahelyi körülmények javítása
III. AZ EGÉSZSÉGTERV STRATÉGIÁJA Az egyén egészségi állapotát nem csupán az egészségügyi rendszer, hanem sok egyéb alrendszer és tényező együttes hatása befolyásolja. Ennek az a következménye, hogy az egészségi állapot fejlesztését is igen sok és változatos területen végrehajtott akcióval lehet elérni. Jelen pályázati konstrukció azonban az egyén felelősségét hangsúlyozza, és bár közösségi szinten javasol akciók kidolgozását, azoknak mégiscsak az a célja, hogy az egyéni magatartásmintákat fejlessze, terelje az egyre egyészség-tudatosabb formák felé, hiszen közismert, hogy a betegek is akkor gyógyíthatók a leghatékonyabban, ha aktívan, tudatosan és értő módon együttműködnek orvosaikkal. Arról pedig nem is beszélve, hogy az egészségi állapot megőrzése olcsóbb és hatékonyabb megoldás, mint annak helyreállítása. Stratégiánk, valamint cselekvési programunk kialakítása során a fenti elméleti összefüggéseket vettük figyelembe, valamint a térség, település lakosságának egészségi állapotára vonatkozó felmérések eredményeiből, mint állapotleírásból indultunk ki, s jelöltük ki a fejlesztés irányait. I. Stratégiai cél Általános cél a településen élők (elsősorban a felnőtt, munkaképes korú lakosság) egészségi állapotának, életminőségének javítása. A biológiai adottságokon kívül főleg a hozzáálláson, az egészség megőrzésére tett erőfeszítéseken múlik egészségünk, ezért az egészségtudatos életvitel kialakítás a legfontosabb feladat és stratégiai cél, melyet jelen egészségterv fogalmaz meg. Fejlesztési területek és célcsoportok Az egészségterv állapotleírásából kiindulva elsősorban azon a területeken és célcsoportok vonatkozásában kíván életmódfejlesztő programokat kidolgozni, ahol a legtöbb egészségnyereséget remél. Elsősorban a település lakosait leginkább sújtó betegségek (s később halálokok) megelőzését elősegítő egészségtudatos életmód kialakítását, terjesztését célzó programokat valósítunk meg. A legfőbb célcsoportokat az alábbiak szerint határozhatjuk meg: - az egészségfejlesztési program fő célcsoportja a népegészségügyi szempontból kockázatosnak tekintendő 35-45 éves női és férfi korosztály, hiszen az ő esetükben várható a legnagyobb egészségnyereség, mert egészséges életvitellel még megelőzhető a betegségek kialakulása; - a szív- és érrendszeri, magas-vérnyomás betegségben szenvedők; - mozgásszervi megbetegedésekben szenvedő egyének; - endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségekkel érintett, valamint cukorbeteg polgárok; 37
- célcsoportunk azon felnőtt korosztály tagjai is, akik túlsúllyal küzdenek; - további célcsoportnak tekintjük azokat a 18 év feletti lakosokat is, akik munkahelyük, vagy családi helyzetük miatt nagyobb stressz-helyzetben élnek, és a stressz levezetésének módját nem ismerik. II. Operatív célok A stratégia végrehajtása alapvetően két színtéren, egymással szorosan kapcsolatban álló színtéren valósul meg: közösségi szintér, ahol az egészség, mint a helyi társadalom számára fontos érték jelenik meg. Ezen a színtéren valósulhat meg az egyén gondolkodásmódjának megváltozása, ismereteinek, gyakorlatának bővülése, az egészség és egészségtudatos életmód értékként való kezelésének átadása. A közösségi motiváció hatásán keresztül pedig az egészségtudatos életmód követése saját meggyőződéssé válik, így a lakosok egyéni életszínterén is megjelennek azok a cselekvések és magatartásformák, melyek az egészség megtartását és fejlesztését szolgálják. A) Egészségfejlesztő oktatás, ismeretek fejlesztése Az egyének képzettségi szintje és egészségi állapotuk között szignifikáns kapcsolat van. Nem csupán az általános képzettségi szint, hanem az egészséggel kapcsolatos ismeretek is pozitívan hatnak az egészségi állapotra. Az emberek akkor tudnak önállóan, felelősen egészségtudatosan élni, ha megfelelően tájékozottak, kellő ismerettel rendelkeznek arról, hogy - az egyes betegségek kialakulásában milyen okok játszanak jelentős szerepet; - milyen külső körülmények, milyen életvitel, káros szokások stb. járulnak jellemzően hozzá az adott betegségek kialakulásához; - milyen szerepe van az egyénnek a fenti változók befolyásolásában, azaz az egyén szerepének hangsúlyozása mind a megelőzés, mind a kezelés területén; - hogyan lehet a káros szokásokat elhagyni és mit tegyenek helyette; - honnan tudnak segítséget, tanácsot kérni. B) Egészségfejlesztő „Élmény” Programok Az oktatás a legtöbb esetben önmagában kevés, hiszen el kell érni, hogy az emberek magukévá tegyék az új gondolkodást, magatartásformákat és szokásokat, illetve megtanulják, hogy az elmélet miként ültethető át gyakorlatba. Ezt legjobban a gyakorlással, a példamutatással, aktív részvétellel lehet elérni, továbbá az is nagyon fontos, hogy az emberek kedvtelésből és örömmel tegyék azt, ami egyébként az egészségüket is szolgálja. Mindehhez lehetőséget kell teremtenünk a jó példák megismerésére és gyakorlására. Fontos: 38
- Az egészségfejlesztési tartalmak közvetítése folyamatos és rendszeres legyen; - A fejlődéshez szükséges szakmai légkör és feltételrendszer adott legyen; - Biztosítani szükséges, hogy pozitív énkép alakuljon ki az embereknél (önértékelés, önelfogadás, önismeret, önbizalom, önbecsülés fejlesztése, segítése) - Hatékony kommunikáció, empátia, másság kezelése - Erőszakmentes konfliktuskezelés - Új, a kor elvárásaihoz alkalmazkodó, szemléletformáló módszerek elsajátítása C) Szűrőprogramok Az embereknek azt is látni kell, hogy az egészséges életmód azt is magában foglalja, hogy az egészségügyi rendszer nyújtotta szolgáltatásokat, illetve a pályázati források által elérhető szolgáltatásokat is igénybe veszik, hiszen a hatékony prevenció egyik eszköze a rendszeres szűrés. Bizonyos betegségek esetében rendkívül fontos az időben történő felfedezés, amely rendkívüli mértékben javítja a túlélési esélyeket, valamint azt, hogy a beteg a kezelés után is teljes életet tudjon élni. Mindezek miatt fontosnak tartjuk, hogy a lakosok a szűrések fontosságát felismerjék, továbbá azt, hogy erre folyamatosan lehetőségük is legyen. D) „Egészség” Kommunikáció Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket, módszereket, valamint a kapcsolódó programokat folyamatosan kommunikálni kell a lakosság felé, tájékoztatni kell őket az új lehetőségekről, azaz „elérhetővé kell tenni” az új szokásokat. Ehhez jól összeállított üzeneteket a megfelelő csatornákon keresztül kell eljuttatni az érintettekhez.
III. Az egészségterv elkészítését magában foglaló projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához A projekt kapcsolódik a hazai és térségi fejlesztéspolitika által elérni kívánt főbb célokhoz, melyek az alábbiak: - az egészségi állapot jelentős javítása, - egészségfejlesztés, az egyén életminőségének javítása, - egészségnevelés, egészségtudatos magatartás ösztönzése, - prevenció. Az alábbiakban a főbb fejlesztéspolitikai dokumentumokhoz való kapcsolódását és értelmezést mutatjuk be jelen Egészségtervnek. a) Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció
39
A 2005-ben elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Magyarország hosszú távú, 15 éves fejlesztési koncepciója. A Koncepció egyik legfontosabb célkitűzése, hogy Magyarország 2020-ra Európa dinamikusabban fejlődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél: 1. több a munkahely, 2. magasabbak a jövedelmek, 3. biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, 4. egészséges és hosszabb az élet. Deklarált célként jelenik meg, hogy a magyar lakosság születéskor várható élettartama 2013-ra jelentősen közelítse meg az Európai Unió 25 tagországának átlagát. Ennek egyik fontos tényezője, hogy az egyéni és a közösségi döntéshozatal minden szintjén váljék értékké az egészség. Ehhez az szükséges, hogy a döntéshozók minden egyes intézkedés tervezésénél vegyék figyelembe az egészség szempontjait, és váljon gyakorlattá az intézkedések egészségre kifejtett hatásának vizsgálata. b) Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció Az egészségügyi rendszerre vonatkozó, 2020-ig meghatározó, jövő-orientált fejlesztési stratégiai dokumentum az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció (EFK). Az EFK legmagasabb szintű célja: a magyar lakosság egészségi állapotának jelentős javítása. Az ehhez vezető főcélok: 1. Az egyéni és közösségi döntéshozatal minden szintjén váljon értékké az egészség. 2. Jelentősen csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségi állapotban, az egészségügyi szolgáltatások színvonalában és az azokhoz való hozzáférésekben. 3. Működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az egészségügyi rendszer. c) „Egészséges Társadalom Komplex Program” Az „Egészséges Társadalom Komplex Program” az egészségügyi ágazatban és az egészséggel, egészségiparral kapcsolatos tevékenységek területén az „egységes koncepció” szerinti fejlesztés és programalkotás eszköze. A Program több szakterületet és tárcát érintő fejlesztést tartalmaz, hiszen az egészség feltétételeit jelentős részben ágazaton kívüli eszközökkel lehet befolyásolni, s az egészség társadalmi-gazdasági hatásai az ágazaton kívül is érvényesülnek, tehát az egészséges társadalom megteremtése túlmutat az egészségügyi szaktárca kompetenciáján. d) Új Széchenyi Terv (illetve a korábbi Új Magyarország Fejlesztési Terv) 40
Az emberek egészségének megóvása, fejlesztése és életminőségének javítása – összhangban a nemzetközi törekvésekkel és szakmai irányelvekkel - kormányzati szándékként nagyon határozottan már az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (2006) is megjelent, és megjelenik az Új Széchenyi Tervben (2011) is. Az ÚSZT hét kitörési pontjához – egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, közlekedésfejlesztés, tudomány-innováció, és foglalkoztatás – a 2011-2013-as akciótervekben található pályázatok és kiemelt projektek igazodnak, és így biztosítják az ÚSZT alapvető céljainak elérését. A TÁMOP 6.1.2. pályázati konstrukció kiemelten az egészségfejlesztés tevékenységét kívánja hangsúlyozni helyi akciók súlyozott kialakításával. e) Illeszkedés hazai egészségügyi programokhoz A projekt illeszkedik a Nemzeti Népegészségügyi Programhoz, tematikájában és a választott programokkal szervesen hozzájárul a magyar lakosság életminőségének fejlesztéséhez. Egészséges életmód programok (pl. biciklitúra, szabadidős programok megvalósítása, egészséges táplálkozás érdekében kidolgozott programok, stb.) szervezésével biztosítjuk a településen „a közösségi egészségfejlesztési programok elterjesztését, támogatását”, amely fő célkitűzésként jelenik meg a Népegészségügyi Programban. A projekt illeszkedik a Szív- és érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programjához, hiszen a program elsődleges céljával - „a szív és érrendszeri betegségek kialakulását elősegítő (kockázati) tényezők előfordulásának visszaszorítása érdekében szervezett egészségmegőrző programokkal” – azonosul. Továbbá a projekt szerves részét képezi a szűrővizsgálatokon való aktív részvételre való ösztönzés az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés, valamint a korai betegség felismerés és az eredményesebb gyógyítás érdekében, amellyel a projekt szintén hozzájárul a kitűzött országos célok eléréséhez. A projekt tevékenységeivel illeszkedik a Nemzeti Rákellenes Programhoz is, amely szerint: „Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek, illetve ezek készségszintű elsajátítása elsősorban a mindennapi élet színterein valósítható meg oly módon, hogy az egyes életkori sajátosságokat – életciklusokat – alapvetően figyelembe vesszük. Ezek a készségek elsősorban a táplálkozásra, a mozgásra, a dohányfüst mentes életmódra vonatkoznak, de természetesen különös fontossága van a lelki egészség védelmének is, hiszen az egészséges választás elősegítése érdekében szükséges az egyes emberek és közösségek helyes önértékelése és döntési képességeinek javítása. A megelőző ismeretek közé nem csupán az egészség védelme és fejlesztése, hanem az egészségügyi szolgáltatások megfelelő használata, az orvoshoz fordulási kultúra, illetve a javasolt szűrővizsgálatokon való részvétel egészség-kulturális megalapozottsága is hozzátartozik”. 41
IV. CSELEKVÉSI PROGRAM 1. A CSELEKVÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A célkitűzések és az elérésükhöz szükséges eszközök átgondolásán túl, szükséges meghatározni azokat a konkrét tevékenységeket, cselekvési program javaslatokat, amelyek hozzájárulnak a célok megvalósításához. Az egészségterv cselekvési programjában szorosan kapcsolódnak az alábbi fő célkitűzések: a kedvező környezeti feltételek alakítása, az egészségkárosító magatartások visszaszorítása, a betegségek megelőzése, az egészséges életmód népszerűsítése, az egészségtudatos magatartás kialakítása. Az egészségtudatos magatartás kialakításának lehetséges színterei a család, a lakóhely, a munkahely, az oktatásinevelési intézmények, a helyi közösségek, ezért a különböző programokat e mindennapi színterekhez kötődően javasoljuk meghatározni. Fontos továbbá a programok tervezésénél a különböző korosztályok eltérő igényéhez és szükségleteihez való igazodás. Civil segítők Az egészségügy területén tevékenységet folytató, vagy ahhoz kapcsolódó civil szervezetek munkájukkal nagymértékben hozzájárulhatnak a település lakosságának személyes megszólításához, a prevenció fontosságának népszerűsítéséhez, a lakosság aktivizálásához és a pályázati lehetőségek kiaknázásához. Célszerű felvenni a kapcsolatot a kunszentmártoni társadalmi szervezetek vezetőivel és egy fórum keretében partneri listát összeállítani, az éves egészügyi rendezvénynaptár összeállításában véleményüket kikérni, a felelősöket meghatározni és a kitűzött terveket, rendezvényeket megvalósítani az akciótervbe építve a határidő és a felelős koordinátor meghatározásával. Fontos programtípusok lehetnek pl. az egészségnapok és egészséghetek, a szűrővizsgálatok megszervezése, az önkéntes véradás, ezen kívül elsősegélynyújtó programjaik lehetnének. Szociális tevékenységi körükben főleg a hátrányos helyzetű munkanélküliek képzésében, foglalkoztatásában, szociális és mentális gondozásában vállalhatnak részt. Több városi pályázati projektbe konzorciumi partnerként segíthetnék a célok megvalósítását. Nem alakultak ki még a pályázat megvalósítását megelőzően a más városokra oly jellemző, az egyes betegségcsoportokhoz kapcsolódó civil közösségek szerveződése (pl. Diabétesz Klub), melyek egy adott betegség korai felismerését, a betegséggel való együttélés technikáját, az azonos betegségben szenvedők mentális gondozását és érdekképviseletüket valósíthatnák meg. Mind gyakoribb az egészségügy egyes területéhez kapcsolódó olyan alapítványok megjelenése is, amelyek az alapítványi támogatások révén remélnek még kiegészítő 42
forrásokhoz jutni tevékenységük érdekében. Esetleg Kunszentmártonban is alakulhatna egy központi tevékenységi körrel, a települési egészségprogramot és annak akciótervét, a civil szervezeteket koordináló, a település egészségüggyel kapcsolatos rendezvényeit szervező, pályázati lehetőségeket kiaknázó alapítvány, mely később akár a település teljes egészségügyi helyzetét elemző és alternatívákat felállító programját is koordinálhatná. A kunszentmártoni lakosok, intézmények, civil szervezetek által tett JAVASLATOK az egészségfejlesztési tevékenységgel kapcsolatban: - A kunszentmártoni sportcsarnok adta lehetőségek, szolgáltatások kiaknázása, a lakosság egészséges életmódhoz való hozzáállásának megváltoztatása (pl. sportrendezvények, sporttáborok, tömegsport lehetőségek, nagyszabású megyei sportrendezvények és kupák, egyéb rendezvények, diák- és ifjúsági sport, sportiskola, versenysportok, utánpótlás nevelés, szabadidősportok, stb.) - Fontos volna a kerékpárút-hálózat kiépítése bel-, és külterületen. A gyalog- és kerékpártúra útvonalak kihasználása Kunszentmártonban és környékén a lakosság számára szervezett programok keretében. - Só-szoba kialakítása felnőttek részére a Közösségi Házban vagy művelődési házban a légúti megbetegedések megelőzése, allergia kezelése miatt. - A Hármas-Körös fejlesztése, családi kikapcsolódás, pihenés számára alkalmassá tétele, rendezvények megvalósítása. - Egységesített egészséghét valósuljon meg az intézményekben évente egy alkalommal (1-2 hét), közösen kidolgozott és végrehajtott programsorozattal. - A lakossági szűrési program kidolgozása, végrehajtása. Javasolt időszakok: tavasz, ősz. - Előadássorozat legyen a szülőknek gyermeküket, családjukat érintő témakörökben (pl. drog prevenció, fertőző betegségek, elsősegélynyújtás, stb.) - A lakosság szűrővizsgálatokon való részvételének szorgalmazása kulcskérdés, ezért is javasolt egy egész évre történő szűrőprogram kidolgozása a program felelőseinek megnevezésével. Ezen felül szükséges a rendszeres konzultáció és a lakosság előzetes, figyelemfelhívó tájékoztatása.
Kommunikáció, marketing tevékenység vonatkozásában pedig az alábbi javaslatok érkeztek be: - Folyamatos és szervezett tájékoztatás és kommunikáció legyen az egészségterv megvalósulásáról, a szervezett programokról, lehetőségekről szakemberek bevonásával. 43
- A Kunszentmártoni Hírmondóban minden hónapban megjelenő állandó egészségrovat. - A meglévő sportszervezetekkel hatékonyabb együttműködés, kommunikáció. A humán erőforrás fejlesztésre beérkezett javaslattételek az alábbiak: - Korai fejlesztés 0-5 éves kor közötti gyermekek részére, komplex diagnosztikai vizsgálat, gyógypedagógiai oktatás, különböző terápiás szolgáltatások helyi gyógypedagógusok foglalkoztatásával. - Szükséges volna a gyermekek korai fejlesztésének kiépítése 0-1 éves kor között. - Gyermekek korai fejlesztése, gyógytornász, gyógypedagógus, dietetikus és ortopéd szakorvos alkalmazása, álláshelyek biztosítása (a gyermek és felnőtt rendelés különválasztásával). A dietetikus bevonása a helyi étkeztetésbe, közétkeztetésbe. Egyéb javaslatok: - A népességfogyás megvizsgálása, hatékony program kidolgozása az ellensúlyozásra, az egyes koncepciók, stratégiák, tervek összehangolásával. - A sport és a bűnmegelőzés (ifjúságvédelem) összekapcsolása, kommunikálása. - Helyi gyógymódok, orvoslás, stb. megismerése és beépítése a programba. - A pedagógiai szakszolgálati rendszer felülvizsgálata. - A kunszentmártoni önkormányzat évek óta különböző formában támogatja költségvetéséből az intézményeket, a civil szervezeteket, orvosokat és országos szervezeteket a helyben megrendezésre kerülő egészséghét, egészségnapok, települési sportmajális és sportnap, stb. megszervezéséhez. Ezek további támogatása, akár anyagi, akár erkölcsi, támogatói hozzáállás területén is. - Feltétlenül szükséges a 2013-2016. évi pénzügyi terv elkészítésénél figyelembe venni és elkülöníteni a program megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat, és előre megtervezni a kellő emberi erőforrás bevonását. Az önkormányzat költségvetésébe egy elkülönített, minden évben megtartott, sőt, amennyiben lehetséges, évről-évre pénzügyileg növekvő forrás biztosítása a TÁMOP-6.1.2. pályázat által meghonosított, bevezetett programok fenntartására, továbbfejlesztésére. - Írjon ki pályázatokat az önkormányzat civil szervezetek számára olyan programok, rendezvények, tanfolyamok, táborok, stb. lebonyolítására, melyek az egészséges életmód fejlesztését szolgálják és a lakosságot aktívan bevonják ezekbe a tevékenységekbe. Hozzon 44
létre az önkormányzat az éves költségvetésében egy elkülönített alapot ezen programok támogatására. - Az önkormányzat pályázzon meg minél több olyan pályázati lehetőséget, amellyel lehetőség nyílik a TÁMOP-6.1.2. pályázatban elért eredmények fenntartására, továbbfejlesztésére. 2. A CSELEKVÉSI TERV JAVASOLT PROGRAMTÍPUSAI 2.1. A pályázati program általános bemutatása A program általános célja: A természeti, gazdasági, szociális, egészségügyi feltételek rendszerének kiépítése, fejlesztése az egészségtervben foglaltak szerint valamint ezek egészségfejlesztést szolgáló kedvező befolyásolása az igényeknek és szükségleteknek megfelelően. Célcsoport: A település teljes lakossága, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra (fogyatékkal élők, munkanélküliek, hajléktalanok, romák, stb.) Program javaslat: A kapcsolódó fejlesztési tervekben, programokban, koncepciókban rögzítettek és ütemezettek szerint. (Hosszú távú településfejlesztési koncepció, Környezetvédelmi program, Egészségügyi koncepció, Ifjúságpolitikai koncepció, Esélyegyenlőségi program, Bűnmegelőzési koncepció, stb.) A program szervezői és lebonyolítói: Döntéshozóként a képviselő-testület, végrehajtóként és koordinálóként az önkormányzati apparátus, segítőként a környezetvédelmi és egészségügyi szakemberek, egészségügyi, oktatási, szociális intézmények, szakmai szervezetek, civil szervezetek. A programok kezdő időpontja és időtartama: A kapcsolódó koncepciókban, programokban rögzítettek szerint. Várható eredmények: A természeti, gazdasági, szociális, egészségügyi feltételek pozitív irányú változása, fejlődése. Az önkormányzati döntések egészségszempontú elemzésének gyakoribbá válása. 2.2. Dohányzás elleni program indítása a különböző színtereken A program célja: Lehetőleg minél kevesebb fiatalnál alakuljon ki a dohányzás káros szokása, illetve a dohányzás kezdő időpontja legalább idősebb korra tolódjon ki. Csökkenjen az aktív dohányosok száma. A már dohányzók körében csökkenjen annak mértéke. A passzív dohányzás ártalmainak csökkentése, a nem dohányzók érdekeinek hatékonyabb érvényesítése.
45
Célcsoportok: óvodák, általános és középiskola, munkahelyek, szociális és gyermekjóléti, egészségügyi intézmények, civil közösségek, lakosság. Program javaslat: Dohányzás elleni kampányok a mindennapi élet színterein, a dohányzás káros hatásainak hangsúlyozása (felvilágosító előadások, műsorok, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, „Ciki a cigi!” iskolai kampány, stb.). Az aktív dohányzásról való leszokást támogató programok szervezése, népszerűsítése. A dohányzásmentes intézmények, munkahelyek, szórakozóhelyek, közterületek mintaként történő bemutatása, ezek számának növelése (esetleg támogatása). Az iskolák egészségfejlesztési programjában kapjon nagyobb hangsúlyt a dohányzás visszaszorítása, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget. A program szervezői és lebonyolítói: pedagógusok, munkahelyi vezetők, egészségügyi dolgozók (egészségfejlesztési szakemberek, orvosok, védőnők), civil segítők. A programok kezdő időpontja és időtartama: Az egyeztetéseket követően később kerül meghatározásra. Várható eredmények: Hosszú távon a születéskor várható élettartam növekedése, a korai halálozás csökkenése. A dohányzással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkenése. A fiatalok dohányzásra való rászokásának, az aktív dohányosok számának csökkenése. A passzív dohányzás ártalmainak kitett lakosság egészségének hatékonyabb védelme. Forrása: pályázati finanszírozás, vállalkozások támogatásai, önkormányzati elkülönített alap felállítása erre a célra 2.3. Alkoholról leszoktató programok szervezése, rehabilitációt segítő közösségi gondozás fejlesztése A program célja: Lehetőleg minél kevesebb fiatalnál alakuljon ki az alkoholfogyasztás káros szokása, illetve az első alkohol fogyasztás időpontja legalább idősebb korra tolódjon ki. Az alkoholt rendszeresen fogyasztók körében csökkenjen annak mértéke, különös tekintettel az égetett szeszesitalok fogyasztásának mértékére. Terjedjen az igényes, mértéktartó szeszesital fogyasztás kultúrája. Csökkenjen az alkoholbetegek száma. Legyenek elérhetők a leszokást segítő, visszaesést gátló közösségi gondozók, klubok, intézmények, speciális programok. Célcsoportok: Az alkohollal még csak ismerkedő fiatalok, az alkalmanként és rendszeresen alkoholt fogyasztók, a szenvedélybetegségből kigyógyultak, szülők, hozzátartozók, családtagok, munkatársak. Program javaslat: A rendszeres, nagymértékű alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásának hangsúlyozása, az alkoholizálás elleni kampányok a mindennapi élet színterein. (felvilágosító előadások, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.) Az iskolák egészségfejlesztési programjában kapjon nagyobb hangsúlyt az alkoholfogyasztás 46
visszaszorítása, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget. A munkavégzés előtt, illetve alatt alkoholt fogyasztók, és ezzel mások testi épségét veszélyeztetők elleni határozott fellépés szorgalmazása. A munkahelyi alkoholfogyasztás elleni kampányok. Az egészséget károsan még nem befolyásoló kulturált alkoholfogyasztás népszerűsítése érdekében programok szervezése. Az alkoholbetegek és hozzátartozóik tájékoztatása a településen igénybe vehető segítő szolgáltatásokról, egészségügyi és rehabilitációs intézményekről. A program szervezői és lebonyolítói: orvosok, védőnők, pedagógusok, munkahelyi vezetők, szociális intézmények munkatársai, közösségi gondozói, civil segítők, szakemberek. A programok kezdő időpontja és időtartama: Az egyeztetéseket követően később kerül meghatározásra. Várható eredmények: Az alkoholfogyasztással összefüggő megbetegedések, károsodások, halálozások számának csökkenése. Az alkohol betegek számára a segítő szolgáltatások hozzáférhetőségének javulása. Az gyógyult alkoholbetegek számának növekedése. Forrása: pályázati finanszírozás, vállalkozások támogatásai TOVÁBBI JAVASLATOK: A kunszentmártoni szegénységben élő, főként roma népesség egészségügyi helyzetének javítása komplex programot igényelne, első lépésben a munka világába történő reintegrációnak kell megvalósulnia, ezt segítik a közmunka programok, majd a következő lépés lehet az egészség, mint érték felismeréséhez vezető élmény programok szervezése, ahol az érintett célcsoport megismerkedhet az alkoholfogyasztás, a dohányzás káros hatásaival. Mivel országos szinten is az tapasztalható, hogy a leggyakoribb halálokok között szerepel a daganatos megbetegedés, keringési és emésztő rendszeri zavarok, légző rendszer megbetegedései, így célszerű erre felhívni a kunszentmártoni lakosság figyelmét is, ezt segítik a TÁMOP-6.1.2-11/1 konstrukció keretében megvalósuló egészségnapok és állapotfelmérések, ahol a lakosság pontos képet kaphat egészségi állapotáról, a prevencióra lehet helyezni a hangsúlyt vagy a már meglévő betegségek felismerésével és kezelésével hosszú távon elérhető a fenti betegségek halálhoz vezetése. Kunszentmártonban igen jól működő védőnői szolgálat egyik legnagyobb eredménye, hogy a szülők 100%-ban eleget tesznek a gyermekeik tekintetében a védőoltások beadása terén. Ezt a jó gyakorlatot a szülők számára szervezett betegségmegelőző felvilágosító programokkal lehetne továbbra is fenntartani, erre jelen TÁMOP-6.1.2-11/1 konstrukció nem ad lehetőséget, azonban a jövőben a pályázó önkormányzat célja a pályázati lehetőségek felkutatása és hasonló programok szervezése. 47
Mivel országos és megyei szinten is igen magas a mellrákban elhalálozott nők száma, így kiemelt figyelmet érdemel a mellrák elleni küzdelem. A jelen TÁMOP-6.1.2-11/1 konstrukció nem biztosít lehetőséget szűrések megszervezésére, mivel ezen szűrések Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott szűrések. Azonban a jövőben a pályázó önkormányzat célja a pályázati lehetőségek felkutatása a szűrések megszervezésére, illetve felvilágosító programok szervezésére. Mivel országos és megyei szinten is igen magas a méhnyakrákban elhalálozott nők száma, így kiemelt figyelmet érdemel a mellrák elleni küzdelem. A jelen TÁMOP-6.1.2-11/1 konstrukció nem biztosít lehetőséget szűrések megszervezésére, mivel ezen szűrések Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott szűrések. Azonban a jövőben a pályázó önkormányzat célja a pályázati lehetőségek felkutatása a szűrések megszervezésére, illetve felvilágosító programok szervezésére. Kunszentmártonban a 35 éven felüli lakosság vonatkozásában a női orvoshoz bejelentkezettek száma jóval meghaladja a férfi bejelentkezettek számát, így a jelen TÁMOP-6.1.2-11/1 konstrukció keretében figyelmet fordítunk a női lakosság megszólítására, pl. a „Süssünkfőzzünk” előadással, a Fogyi-klubbal, amely hosszú távon hozzájárulhat az egészséges életmód kialakulásához és ezáltal a betegségmegelőzéshez.
2.4. Drog prevenciós programok indítása A program célja: A drog prevenció széleskörű, hatékony megvalósítása. Lehetőleg minél kevesebb fiatal próbálja ki és váljon alkalmi, vagy rendszeres drogfogyasztóvá. Az első kipróbálás időpontja legalább idősebb korra tolódjon ki. Nőjön azoknak a fiataloknak a száma, akik nemet tudnak mondani a kipróbálásra is. Az alkalmankénti, illetve rendszeresen drogot fogyasztók körében is csökkenjen a leginkább egészségkárosító szerek használata, a fogyasztás alkalmainak száma és mértéke. Csökkenjen az alkalmankénti, illetve rendszeresen drogot fogyasztók köre. Legyenek elérhetők a leszokást segítő, visszaesést gátló közösségi gondozók, klubok, intézmények. Célcsoportok: általános iskolák alsó és felső tagozata, középiskolák, főiskola, egyetem, drogfogyasztók és hozzátartozóik. Program javaslat: A tudatmódosító szerekkel, legális és illegális drogokkal kapcsolatba kerülők, potenciálisan veszélyeztetettek számára felvilágosító kampányok szervezése a mindennapi élet színterein (felvilágosító előadások, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.). Az iskolák egészségfejlesztési programjába épített drog prevenciós programok hatékonyságának növelése érdekében, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget (képzés, továbbképzés, műhelymunka formájában). Kortárs segítők képzése, munkájuk segítése, koordinálása, esetmegbeszélés, szupervízió biztosítása. A szenvedélybetegségek megelőzésében, közösségi gondozásában, kezelésében, rehabilitációjában közreműködő szociális és egészségügyi szolgáltatások, intézmények 48
(szenvedélybetegek közösségi gondozása, alacsonyküszöbű szolgáltatás, szenvedélybetegek nappali intézménye, drogambulancia) kiépítése, és hatékony működtetése. Az érintettek és hozzátartozóik tájékoztatása a városban igénybe vehető segítő szolgáltatásokról, szociális, egészségügyi és rehabilitációs intézményekről. A program szervezői és lebonyolítói: pedagógusok, főiskolai, egyetemi oktatók, pszichológusok, addiktológusok, civil szervezetek, speciális szakemberek és szervezetek. A programok kezdő időpontja és időtartama: az egyeztetéseket követően később kerül meghatározásra. Várható eredmények: A drogfogyasztásban érintettek számának csökkenése. A drogbeteg ellátó egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlődése, a prevenció hatékonyságának javulása. Forrása: pályázati finanszírozás, közvetlen, európai uniós, brüsszeli finanszírozás, civil szervezetek támogatása TOVÁBBI JAVASLATOK: A célcsoportoknál csak az általános iskolák alsó és felső tagozata legyen megjelölve. Szükség lenne a település drogmegelőzési stratégiájára, melyek alapján az egyes intézmények, szervezetek kidolgozhatnák saját programjaikat – átfogó egészségfejlesztésbe ágyazott drog prevenció. 2.5. A betegségek megelőzése érdekében javasolt programok: 2.5.1. A koszorúér- és agyér betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja: a korai elhalálozást okozó érbetegségek megelőzése, a kialakult betegségek súlyosbodásának megakadályozása. A betegséget okozó magas vérnyomás időbeni kiszűrése, kezelése, a szövődmények elkerülése érdekében. A betegség tüneteinek megismertetése, a kezelés szükségességének tudatosítása. Célcsoportok: az egész lakosság, különösen a potenciálisan veszélyeztetett korosztályokra. Program javaslat: A magas vérnyomás korai kiszűrése. A kiszűrt betegek rendszeres kezelése, ellenőrzése. A tünetek megismertetése érdekében tájékoztatás, szóró anyagok terjesztése, rendezvények tartása. Együttélés a betegséggel, életmódváltás idősebb korban. Kapcsolódó programok: dohányzás elleni program, az egészséges táplálkozás, aktív testmozgás. A program szervezői és lebonyolítói: háziorvosok, egészségfejlesztő szakemberek, szociális intézmények gondozói, munkatársai, nyugdíjasklub, egyesületek, civil szervezetek. 49
A programok kezdő időpontja és időtartama: az egyeztetéseket követően később kerül meghatározásra. Várható eredmények: A szív- és érrendszeri betegségek csökkenése. Az ez okból bekövetkező halálozások csökkenése. Az egyéni felelősségtudat erősödése a betegségek megelőzésében. A szűrővizsgálatok számának, hatékonyságának erősödése. Forrása: pályázati finanszírozás, elkülönített önkormányzati alap létrehozása, 2.5.2. A daganatos betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja: A daganatos betegségek növekvő számának megállítása, hosszabb távon a csökkentése. Az onkológiai éberség fokozása az alapellátásban. A betegség okainak, tüneteinek széleskörű megismertetése. A szűrővizsgálatokon való részvétel növelése. Célcsoportok: A teljes lakosság, a potenciálisan veszélyeztetett egyes korosztályok. Program javaslat: Onkológiai ismeretek nyújtása az iskolai egészségnevelés részeként. Előadások, szórólapok, plakátok, tájékoztató kiadványok a betegség megelőzéséről, korai felismeréséről, szűrővizsgálati lehetőségekről. A leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedések szűrési programjának megszervezése (tüdő, vastagbél, emlő, méh, szájüreg). A programok széleskörű megismertetése, a részvétel szorgalmazása. A betegség elsődleges megelőzése az egészséges életmódra ösztönzéssel. Kapcsolódó programok: az egészséges táplálkozás népszerűsítése, az aktív testmozgás elterjesztése, a dohányzás, alkoholfogyasztás csökkentése, az egészséges környezet kialakítása. A program szervezői és lebonyolítói: Egészségügyi szakemberek, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Népegészségügyi Intézet munkatársai, háziorvosok, fogorvosok, pedagógusok, védőnők, civil szervezetek, kórház speciális osztályai. A program kezdő időpontja és időtartama: Az egyeztetéseket követően később kerül meghatározásra. Várható eredmények: Az onkológiai éberség, a felelősségtudat erősödése a lakosság és a szakmai ellátó szervezetekben. A szűrővizsgálatokon való nagyobb arányú részvétel. A korai gondozásba vétellel a túlélési esélyek növekedése. Forrása: pályázati finanszírozás TOVÁBBI JAVASLATOK: A prosztataszűrési program is kerüljön kidolgozásra és megvalósításra. 50
A végbélrák-szűrési program kidolgozása és végrehajtása, széklettartó edénykék beszerzése, a lakosság tájékoztatása, szemléletmód váltás. 3. A PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ ÉS A PROJEKT BEMUTATÁSA 3.1. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek TÁMOP-6.1.2-11/1 általánosságban Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése áll, amely cél elérésének egyik kitörési pontja a Gyógyító Magyarország - Egészségipar. A magyar lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében. A versenyképes munkaerő biztosításának egyik tényezője a hatékony egészségnevelés, egészségfejlesztés, amelynek jelentősége a fejlett társadalmakban egyre jobban felértékelődik. A betegségteher túlnyomó részét a krónikus nem fertőző betegségek (kiemelten kardiovaszkuláris és rosszindulatú daganatos megbetegedések) jelentik. E megbetegedések okozta betegségteher jelentős részéért életmódbeli tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, kedvezőtlen táplálkozási szokások, fizikai inaktivitás) tehetők felelőssé. A kedvezőtlen életmód hátterében meghatározó módon pszicho- szociális tényezők állnak. A hazai korai halálozását jellemző mutatók mögött jelentős térségi egyenlőtlenségek húzódnak meg, a hátrányos helyzetű kistérségek lakosainak, a társadalmilag kirekesztett rétegeknek roma népesség, szegények, munkanélküliek, egyedülálló öregek stb. – különösen kedvezőtlen az egészségi állapota és életmódja. Az egészségre nevelő, szemléletformáló és életmódprogramok különösen fontosak a népegészségügyi szempontból kiemelt területeken (a szív- és érrendszeri, a daganatos valamint a táplálkozással, és a káros szenvedélyekkel összefüggő megbetegedések, a lelki egészség tekintetében). A pályázati konstrukció alapvető céljai – a Semmelweis Terv, a Népegészségügyi Program, illetve Társadalmi Megújulás Operatív Program célkitűzéseivel - a szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések csökkenésének a támogatása, a korai és elkerülhető halálozás életmódbeli tényezőinek javítása. Az egyének egészségük iránti felelősségének-, az öngondoskodás képességének-, a helyi közösségek és a társas támogatások erősítése, az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának a hatékony támogatása, a lakosság életminőségének javítása, az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a megalapozott (egészség) tervekre épülő egészséget támogató döntéshozatali gyakorlat arányának emelkedése. A magyar munkaerő versenyképességét javítja, ha javul az egyének általános jól léte, vagyis életminősége, egészségi állapota. Ezt a javulást az egyének és helyi közösségek szintjén az a szemléletváltozás segíti elő, melyben az egészség tudatosság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi döntésekben. A különböző színtereken elindított, jól tervezett életmód programok olyan közösségi mintát teremtenek, melyek fenntartható módon szemléletváltozást 51
eredményeznek és hosszú távon kevesebb terhet jelentenek egészségügyi ellátórendszerre is. Az egészség cél, érték és erőforrás. Az egészség ügye közügy, minden intézmény és egyén érdekelt a megóvásában, fejlesztésében. A pályázat célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjedésének ösztönzése, az egészségfejlesztés színterein megvalósuló közösségi programok elterjesztése, az életminőség javítása. A pályázat részcéljai: - Az egészséges életmódhoz szükséges tudás, és készségek megszerzésének támogatása; - Minden életkorban cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása, az egyéni felelősségvállalás fokozása; - Egyének és csoportok képességeinek és készségeinek fejlesztése az egészséges választások érdekében; - A legjelentősebb egészség-kockázati tényezők befolyásolása; - A helyi közösségek szereplőinek együttműködésben megvalósuló egészségtudatos döntések, tervezések számának növelése; - A közösségi aktivitások, a partnerségi együttműködések, és a helyi közösségek erősítése az egészség, mint „érték és eszköz” érdekében. 3.2. Egészégre nevelő hitvallásunk és pályázatunk bemutatása Kunszentmárton Város Önkormányzata évente megrendezésre kerülő programjaival sokat tesz a társadalmi élet fellendítése, a helyi lakosság életminőségének javítása érdekében. Az önkormányzat pályázati lehetőségek felkutatásával, és források folyamatos felkutatásával is igyekszik a helyi lakosság életminőségét javítani, az egyének számára az egészséges életmódhoz szükséges tudás és készségek megszerzését támogatni, az egészségtudatos magatartást kialakítani és ösztönözni. A TÁMOP-6.1.2 pályázati konstrukció lehetőséget biztosít arra, hogy egy folyamatosan szervezett, egymásra épülő programsorozattal egészségre nevelő és szemléletformáló gondolkodásmódot indítsunk el a településen, ezáltal hozzájárul a helyi lakosság egészségtudatos magatartásának kialakításához, ösztönzéséhez, az egészséges életmódhoz szükséges tudás és készségek megszerzéséhez és így a helyi lakosok életminőségének javításához. A projekt tervezésekor három tevékenység megvalósítására helyeztük a hangsúlyt: - Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és visszaállítása érdekében kidolgozott programok megvalósítása, valamint - A rendszeres testmozgást elősegítő szabadidős programok megvalósítása. - A dohányzás megelőzés, dohányzásról való leszokást támogató programok megszervezése. 52
Az egészséges táplálkozás érdekében kidolgozott programokkal kívánjuk elérni, hogy a település lakossága változtasson helytelen étkezési szokásain, a programokon résztvevők iránymutatást kapjanak előadásokon és interaktív tanácsadásokon az egészséges táplálkozásról, és ennek eredményeként csökkenjen a túlzott só-, cukor- és energia bevitelük, továbbá megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszanak. A szabadidős programokkal a sport mindennapi életben lévő fontosságát kívánjuk hangsúlyozni, a rendszeres testmozgás pozitív élettani hatásait szeretnénk megismertetni a résztvevőkkel. További közvetlen célcsoport: a településen, túlsúllyal szenvedő, vagy étrendje miatt (a háziorvos/védőnő által javasolt) betegségekkel küzdő lakosság, akiknek energiaegyensúlya helyreállítására szorul. A projekt közvetett célcsoportja: a településen élő teljes lakosság, nemtől, életkortól, meglévő betegségeitől, illetve egészségügyi alapállapotuktól függetlenül, közülük is kiemelten megkeresve az elzártan élő, hátrányos helyzetű lakosok. A projekttel elérni kívánt célokat és a projekt keretében megvalósítani kívánt tevékenységeket, programokat 2013. telén egy egészségnap keretében kívánjuk ismertetni, melynek célja: a szemléletformálás elindítása, figyelemfelkeltés, a lakosság egészségnevelésének megkezdése. A széleskörű tájékoztatás, felvilágosítás, az információk átadása kiemelkedő fontosságú nemcsak a közvetlen célcsoport, hanem a közvetett módon befolyásolt lakosság számára is. A célcsoport gondolkodásmódjának egészségtudatossá alakítása hatással van a célcsoport közvetlen környezetére is, így a gyermekekre is, elősegíti testi-szellemi fejlődésüket. A különböző életkörnyezetből érkező felnőtteket, így a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűeket, ösztönözni és támogatni kell az egészséges életvitel gyakorlásához szükséges tudás elsajátításában, hiszen a megszerzett tudásanyag átültetésre kerül a családi szokásokba is. A szemléletformálás részét képezi, hogy felhívjuk a figyelmet arra, milyen jelentőséggel bír gyermekeink meghallgatása, a velük való bizalom kiépítése. A korai, tudatos gondolkodásmód kiépítése, a gyermekek tudatos „fiatal-felnőttekké” nevelése alapjaiban helyezi új perspektívába a jövő generációja számára a mindennapi életet. A pályázatunk programsorozatát, szakmai tartalmát úgy állították össze, hogy a változatos témájú, illetve tartalmú rendezvények a lehető legtöbb olyan területet érintsék, ahol a nem megfelelő életvitel, az egészségkárosító gondolkodásmód, illetve az ezeket kiváltó problémák gyökere található. Programjaink egyrészt az egyéni egészségmagatartás-változásokra építenek, és ugyanakkor hozzájárulnak a helyi közösségfejlesztéshez is. Az önkormányzat számára különösen fontos a helyi munkaerő egészségi állapotának, életminőségének javítása, így pályázat egyik kiemelten fontos programja a lakosok számára biztosított egészségügyi állapotfelmérés. A lakosság számára gondot jelenthet a hasonló szűrővizsgálatokon történő részvétel, a szolgáltatáshoz való hozzáférés idő- és 53
ráfordításigénye miatt, pedig számos esetben a korai felismerés kulcsfontosságú szerepet játszhat. A program összeállítása alkalmával szintén rendkívüli prioritásként kezelték a szemléletváltás elérése körében nélkülözhetetlen, olyan egészséges mozgáslehetőségek megismertetését, melyek jótékony hatásaikkal hozzájárulnak testi- és lelki egészségünk rendeltetésszerű működéséhez, valamint folyamatos fejlesztéséhez. Ennek keretében sportfoglalkozásokat, versenyeket tervezett a pályázó. A testmozgás feszültségoldó hatása minimalizálja annak esélyét, hogy a mindennapi problémák megoldását az egészségre káros szenvedélyeknek történő hódolásban keressük, vagy éppen lássuk. A mozgás elősegíti az empatikus készségünk fejlődését, fokozottan elősegíti a társadalmi összetartozás kialakulását, illetve az egymáshoz történő alkalmazkodás természetes, magától értetődő, automatizmusát. Mindemellett a sport keringés-rendszerre gyakorolt jótékony hatását is ki kell emelni. A szív- és érrendszeri-, keringési megbetegedések, súlyproblémák, daganatos megbetegedések, illetőleg azok ápolásának, vagy éppen kialakulásának körében legtöbbször a testmozgás/sport, vagy azok hiánya, és azok különböző válfajai, mint gyógymód bizonyosan előtérbe kerülnek. Tehát összegezvén, a mozgás hiánya egészségromláshoz, megbetegedéshez vezethet, míg rendszeres gyakorlása gyógyulást, illetve egészségfejlődést eredményezhet. Az egészséges mozgáslehetőségek mellett a programok összeállításánál kiemelten kezeltük olyan tevékenységek megvalósítását is, amelyek az egészséges táplálkozás és energiaegyensúly megteremtése jegyében kerülnek megrendezésre. Az állapotfelmérés és a problématérkép, valamint a stratégia terveink alapján felvázoltak szerint, valamint igazodva az egészségfejlesztési lehetőségeinkhez, a TÁMOP-6.1.2-11/12012-1609 „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok” című pályázati kiírás keretében megvalósítható tevékenységek közül az alábbi programok megvalósítását vállaltuk. 1. Egészségnap megtartása („Az egészséges táplálkozás, illetve az energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok” keretében) Cél: A projekttel elérni kívánt célok és a projekt keretében megvalósítani kívánt programok bemutatása, a lakosság széles körű tájékoztatása, a szemléletformálás megkezdése, figyelemfelkeltés. Tevékenység leírása: A településen két nagyrendezvény megtartását tervezzük 2013. novemberében és 2014. tavaszán, z egyik egészségnap az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás jegyében kerül megszervezésre, míg a másik egészségnap a dohányzásra való rászokás megelőzésére, illetve leszokás nehézségeire, módszereire, valamint 54
az egészséges életmód fontosságára helyezi a hangsúly. A témával kapcsolatosan összesen 55 előadás kerül megtartásra. Előadásokkal, illetve különféle, egészséggel és sportolással kapcsolatos foglalkozásokkal kívánjuk a lakosság figyelmét felhívni a helyes táplálkozásra, a mindennapi sport fontosságára, valamint mindennek az egészségre gyakorolt pozitív hatására, valamint a dohányzás által okozott egészségügyi problémákra, amelyek akár végzetesek is lehetnek. A nagyrendezvény egy élményszerű, tapasztalati úton való ismeretszerzésre is lehetőséget biztosít, minimum 5 különböző előadással/foglalkozással. Módszer, eszközök: 2 alkalommal kerül megrendezésre a nagyrendezvény, a rendezvényen minimum 5 különböző előadás/foglalkozás során háziorvosok és egészségügyi szakemberek bevonásával, különböző közlési módozatok segítségével kerülnek megvilágításra a lakosság általános táplálkozási szokásai, valamint mozgásszegény életmódja, majd ezeknek az egészségre gyakorolt hatásai, valamint a dohányzás megelőzésre, illetve a dohányzásról történő leszokás változataira. Az előadások nyomán a résztvevők szembesülnek a kártékony, mindennapokat érintő hatásokkal, és használható tudásanyagot szerezhetnek arról, hogyan tegyenek testi-lelki egészségükért mindennapi táplálkozásaik és sportolásuk alkalmával. Az elhangzottakat elmélyítendő gyakorlati foglalkozások emelik tudatos szintre a tanultakat. Eredmény: A célcsoport ismereteinek bővítésével az előforduló egészségtelen táplálkozási szokások és mozgásszegény életmód megváltoztatása, a dohányzásról való leszokás tekintetében pozitív irányba történő befolyásoló hatással bír. A megszerzett tudással tehetnek saját kiegyensúlyozottságuk, saját és családjuk egészségéért, annak megőrzéséért, fenntartásáért, és ápolásáért. Kommunikáció: Plakátokkal, szórólapokkal, kihelyezett felhívásokkal, kiadvánnyal kívánjuk elérni, hogy a nagyrendezvényeken a lakosság minél szélesebb köre (fiatalok/idősek, egyedül élők/családosak) részt vegyen. A résztvevők a hallottakat, véleményeket egymással is megoszthatják, közösen feldolgozhatják, valamint az előadóktól további segítséget, tanácsot kérhetnek táplálkozásukat, sportolásukat érintő kérdésekben. Visszacsatolás: Az előadók megkeresésével az egészséges táplálkozás, dohányzásmegelőzése, dohányzásról való leszokás, valamint a sport témakörében egyéni javaslatok, kérések tehetőek, amelyek a projekt során megvalósításra kerülő interaktív konzultációkon és egyéb fórumok alkalmával kerülnek megválaszolásra. Fenntarthatóság: A programot a pályázó meg kívánja honosítani és évente visszatérő formában meg kívánja rendezni. Erre vonatkozóan pályázati lehetőségeket felkutatja. 2. Egészségügyi állapotfelmérés („Az egészséges táplálkozás, illetve az energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok” keretében) Cél: A célcsoport, azaz a lakosság egészségügyi állapotának felmérése (2013. novembere), és a tavaszi egészségnappal egybekötötten a lakosság egészségügyi állapotának visszatérő 55
felmérése, amely elsősorban a fizikai állapotot méri fel annak érdekében, hogy a prevenció megtörténjen; másodsorban fokozottan felhívjuk a figyelmet a szűrésekre, a vizsgálatok fontosságára, azok gyakoriságára. Előtérbe helyezzük a kötelező szűrővizsgálatok mellett a szakterületek bevonását is. Tevékenység leírása: Az egészségnapokkal egybekötötten egészségügyi szakemberek által végzett, a célcsoport egészségi állapotának felmérését célzó, nem invazív beavatkozásokból álló, 1 alkalmas vizsgálat. Az egészségügyi állapotfelmérés hangsúlyt fektet a helyi jellemző betegségekre is, melyek körében érintik a keringési, daganatos megbetegedéseket, valamint az emésztési zavarokkal küzdők, emésztő rendszer egyéb megbetegedéseket. Fejlesztési elképzelésünk tervezése során felmerülő igények kielégítésére, valamint szakértői javaslatra a vizsgálatok főként az alábbi területeket érintik a projekt megvalósítása során, és a fenntartási időszakban, ahogyan azt lehetőségeink (személyi és anyagi) megengedik: Testtömeg-mérés: A testtömeg (testsúly) egy olyan adat, amely az emberi testalkat mértékszámául szolgál, melynek segítségével a tápláltság (normális vagy attól eltérő) megítélhető. A mérésekkel kiszűrhetőek a kóros súly- és egyéb elváltozások, esetleges rendellenességek. A testmagassággal együtt a testtömeg-index kiszámításának alapját képezi. Vérnyomásmérés: A vérnyomásmérés a vér érfalra gyakorolt nyomásának vizsgálata. A mérés segítségével kizárhatóak, vagy némely esetben diagnosztizálhatóak bizonyos speciális, illetve rendkívül komoly betegségek. A vérnyomás-értékek életkor, testtömeg, testmagasság szerint különbözőek. Az adott korú személy vérnyomásának értékelése szakember feladata. Az előfordulási gyakoriság az utóbbi évek során elég sűrű, és az esetek többségében valamilyen szervi eltérés, alapbetegség húzódik meg a háttérben. A vérnyomás az emberi szervezetben folyamatosan változik, függ a légzéstől, az érzelmektől, a testmozgástól, az étkezéstől, a hőmérséklettől, a húgyhólyag feszülésétől, fájdalomtól és bizonyos gyógyszerektől, és szinte percről-percre változik, ezért a kiszűrt személy szakorvoshoz küldése elengedhetetlen. Testzsír-mérés: Érdekes az összefüggés a testsúly, a BMI és a testzsír között, mert a eltételezhető elhízottságunk látszata ellenére nem ismerjük, hogy testünk tömege miképpen tevődik össze. Az alapvető alkotóelemek, a csontok, a zsírszövetek, az izomtömegek egyénenként különböző méretűek és súlyúak. A testzsír-mérés vizsgálat megmutatja a zsírszövet arányát, amely alátámasztja, hogy tényleg elhízottak vagyunk, vagy alkatunkból adódik a normálistól eltérő súlyadat. Egy személy testzsír-értéke függ a genetikai hajlamtól, a nemtől, a fizikai aktivitástól, a környezeti hatásoktól, a táplálkozástól. A szakemberek minél korábban kiszűrik a ténylegesen túlsúlyt, annál könnyebb optimalizálni az állapotot. BMI számítás: (testtömeg-index) egy egyszerű képlet a testtömeg és a testmagasság arányának kiszámításával történik, és a test elhízottságának fokát mutatja, és így pontosabban értékelhető az elhízás mértéke. Számításának módja, hogy a kilogrammban mért testtömeget osztjuk a méterben kifejezett magasság négyzetével (kg/m2). Testtömeg-index kategóriák: Testtömeg index Kategória 56
18,5 alatt soványság 18,5-24,9 között egészséges testtömeg 25,0-29,9 között túltápláltság, túlsúly 30,0-34,9 között mérsékelten elhízott 35,0-39,9 között súlyos elhízás 40,0 felett igen súlyos fokú elhízás Módszer, eszközök: minden egyes vizsgálati eljárásnak saját eszközei vannak, amelyeket a szakemberek, a szolgáltatók biztosítanak. A vizsgálatok azért is fontosak, hogy a kötelezően végzendő felülvizsgálatok mellett komplexebb képet kapjunk a szomatikus állapotról. A vizsgálat eredményeiről az egyén részére az eredményeket tartalmazó értékelő lap kerül kiállításra, valamint az egyén szakszerű tanácsadásban részesül. Eredmény: A résztvevők megismernek olyan vizsgálati típusokat is, amelyekben eddig nem volt részük, de a legfontosabb eredmény, hogy a diagnózisok és eredmények felállítása után az esetlegesen kiszűrteket további szakorvosi vizsgálatokra tudjuk küldeni. A vizsgálati eredmények egy komplexebb testi egészségképet festenek fel. Kommunikáció: A célcsoport tájékoztatást kap az állapotfelmérésről, annak elemeiről, eredményéről, és az eredmények függvényében tanácsadásban részesül. Visszacsatolás: A megfelelő értékekkel rendelkezők tájékoztatást kapnak arról, hogy mennyire fontos a szakemberek által javasolt időközönként történő szűréseken, felméréseken való részvétel, és visszajelzéseket várunk. Visszajelzést várunk arról, hogy mennyiben változtatta meg a résztvevők vizsgálati eredménye a saját véleményüket egészségi állapotukkal kapcsolatban, illetve, hogy milyen lépéseket tesznek a jövőben saját és családjuk egészsége érdekében? A normálistól eltérő értékekkel rendelkezőket megkérjük, hogy – amennyiben úgy érzik – jelezzenek vissza az illetékeseken keresztül, hogy milyen lépéseket tesznek/tettek meg ennek további kivizsgálására, és e vizsgálatok milyen eredménnyel zárultak. Fenntarthatóság: Az állapotfelmérés költségigényes, anyagi források nélkül nehezen valósíthatóak meg, ezért folyamatosan keressük a pályázati, támogatási lehetőségeket arra, hogy ezeket a vizsgálatokat éves szinten legalább egyszer el tudjuk végeztetni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által támogatott szűréseket minden évben elvégzik a helyi egészségügyi szolgáltatók. 3. Fogyi-Klub megtartása („Az egészséges táplálkozás, illetve az energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok” keretében) Cél: Életmódváltásra, egészséges táplálkozásra való áttérés elindítása, a célcsoport tagjainak motiválása. Olyan klubfoglalkozások megszervezése, ahol a résztvevők egyéni és/vagy csoportos formában sajátítják el az aktív mozgást követően az egészséges táplálkozás és 57
életmód alapjait, főbb „szabályait”. A foglalkozásokon a résztvevők nemcsak elméleti alapot kapnak az egészséges táplálkozás és energiaegyensúly témakörökben, hanem az előadásokon elhangzott és elsajátított tudásanyag gyakorlati alkalmazása is megtörténik, ezzel is segítve a résztvevők életmódváltását. Tevékenység leírása: 2013. októberétől – 2014. májusáig, havi 3 alkalommal (a projekt időtartama alatt összesen 20 alkalommal) megtartott klubfoglalkozás, aktív mozgást követően az „egészséges életmód-táplálkozás” témakörében személyre szabott tanácsadással. Olyan ismeretszerzésre alkalmas program, amely a tudásanyag gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Módszer, eszközök: A túlzott só- és cukorfogyasztás káros hatásainak bemutatása, a rövid és hosszú távú élettani hatások ismertetése elindítja a résztvevők szemléletváltását, a tudatos és egészséges táplálkozás irányába történő elmozdulását. A klubfoglalkozások szakember segítségével alkalmat nyújtanak arra, hogy a résztvevők megismerjék a legegészségesebb ételeket, illetve étkezési formákat. Megismerik és megtanulják, hogy az egyes alapanyagok és élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek, hús- és gabonafélék, tejtermékek, stb.) hogyan járulnak hozzá az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósításához. Eloszlatásra kerülnek azon téveszmék, melyek szerint az egészséges táplálkozás, mint életvitel kialakítása és fenntartása rendkívül költséges és időigényes. Fontos, hogy az elsajátított elméleti tudást megfelelőképpen tudjuk a gyakorlatban is alkalmazni, ezért a résztvevők a gyakorlatban is megismerhetik és elsajátíthatják az ételek egészséges elkészítésének módjait, fortélyait. A szerzett tudás gyakorlati elmélyítése elősegíti, a mindennapokban történő tudatos alkalmazást. A program a hétköznapi ember hétköznapi életét figyelembe véve kínál hatékony megoldást a gyors és egyszerű, ugyanakkor egészséges és finom ételek elkészítéséhez. Eredmény: Az egészséges táplálkozás és életmód kialakítása és fenntartása – a mindennapi mozgás mellett - az egészség szempontjából elengedhetetlen. Ennek tudatosítása a célcsoportban az egyik fő prioritásként kezelendő. A gyakorlati alkalmazás elmélyíti az elméleti tudást, nagyobb hatékonysággal rögzülnek az alapvető magatartásformák. Megváltozik az az általános szemlélet, hogy egészséges ételek csak drága alapanyagokból és csak sok-sok időráfordítással készíthetők, illetve, hogy az egészséges táplálkozás és életmód kialakítása és fenntartása sok időt és ráfordítást igényel. Fontos, hogy olyan személyeknek is része legyen az egészséges táplálkozás és életmód érzetében, akiknek eddig nehezebb élethelyzetük, hátrányos helyzetük miatt, erre nem volt lehetőségük, vagy akiknek eddig az ételek elkészítése nem volt a mindennapjaiknak része, az étkezésüket egyéb módon (kifőzdék, gyorséttermek) oldották meg. A célcsoport tudatos táplálkozása a család többi tagja számára is kedvet csinálhat a helytelen étkezési szokások elhagyására, tekintettel a befolyásoló hatásra. Előbbiekkel a programsorozat eredményessége komplexebbé válik. Kommunikáció: A klubfoglalkozások időpontjai szórólapokkal, plakátokkal népszerűsítjük, felkerülnek az önkormányzat honlapjára, ami által a lakosság folyamatosan tájékozódhat a foglalkozásokról és azok témájáról. A klubfoglalkozásokon bárki részt vehet, megoszthatja tapasztalatait, véleményét, tanácsot kérhet, mozoghat. 58
Visszacsatolás: A résztvevők értékelik életmódjuknak azon irányú megváltozását, amelyet a foglalkozássorozat által elértek. Fenntarthatóság: A klubfoglalkozások megszervezésének humán és anyagi erőforrás igénye van, amelyhez az önkormányzat folyamatosan keresi a pályázati lehetőségeket, forrásokat, civil kezdeményezéseket, illetve az egyéb hozzájárulásokat, hogy hasonló témájú foglalkozásokat a jövőben is megrendezhessen. 4. Sportfoglalkozások megtartása („A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása” keretében) Cél: Olyan sportfoglalkozások, ahol a résztvevők egyéni és/vagy csoportos formában a rendszeres testmozgás népszerűsítése érdekében játékos vetélkedőkön, sportversenyeken vehetnek részt. Tevékenység leírása: Családi futó- és sportverseny szervezése, melyen a felnőttek és gyerekek együtt vehetnek részt, játszva tehetnek "egy lépést" az egészségükért. A verseny végén a nyertesek díjazásban részesülnek. Játékos testmozgást ösztönző vetélkedők megrendezése a projekt keretein belül szakértők bevonásával, ahol a résztvevők díjazásban részesülnek. Módszer, eszközök: A szakember segítségével megtartott sportfoglalkozások alkalmat nyújtanak arra, hogy a résztvevők a gyakorlatokat pontosan elsajátítsák, és később a mindennapi életben szakember segítsége nélkül is helyesen végrehajthassák. Olyan alapvető fontosságú, ugyanakkor egyszerű és költségkímélő gyakorlatokat ismerhetnek meg a résztvevők, amelyek rendszeres gyakorlásával óvhatják egészségüket, fejleszthetik kondíciójukat, javíthatják közérzetüket, és mindezt ingyen, megerőltetés nélkül, kevés idő ráfordításával valósíthatják meg. Eloszlatásra kerülnek azon téveszmék, amelyek szerint egészségmegőrző és fejlesztő testmozgásra csak rendkívül költséges- és időigényes módon, komoly erőfeszítések árán van lehetőség. A program a hétköznapi ember hétköznapi életét figyelembe véve kínál hatékony megoldást, amellyel a résztvevők karbantarthatják testi- és lelki egészségüket. Fontos, hogy a hétköznapi ember életének részévé váljon a testmozgás, a mindennapi torna. Eredmény: A rendszeres testmozgás az egészség szempontjából elengedhetetlen, ennek tudatosítása a célcsoportban a projekt egyik főcélja. Az emberek megélik a testmozgás saját-, és a vele együtt járó örömöt, általános életérzésükké válik, a mindennapjaikban természetes igényük alakul ki a sportolás iránt. Nem kell majd kötelezőnek érezniük a részvételt, önmaguktól kívánják majd. Fontos, hogy olyan személyeknek is része legyen az egészség sportos érzetében, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük, illetve a nehezebb élethelyzetekben, hátrányos helyzetben lévők számára is alkalom adódik csoportos sportfoglalkozásokon való részvételre. A célcsoport rendszeres sportolása a család többi tagja számára is kedvet csinálhat hasonló módszer bevezetésére, tekintettel a befolyásoló hatásra. 59
Kommunikáció: A sportfoglalkozások időpontjairól a résztvevők a városban kihelyezett szórólapokon, plakátokon, az önkormányzat honlapjáról és faliújságokról tájékozódhatnak. A résztvevők a programokon tanácsot kaphatnak a szakembertől, megoszthatják vele nézeteiket, véleményét kérhetik. Visszacsatolás: A résztvevők értékelik a foglalkozássorozat által elért egyéni fejlődésüket. Fenntarthatóság: A sportfoglalkozások megszervezésének humán erőforrás igénye van, a költsége alacsony, amelyet az önkormányzat támogatással, források felkutatásával és civil kezdeményezésekkel, vagy egyéb hozzájárulásból tud fedezni, ugyanakkor az egyszerű költségmentes megoldásra is lehetőség adódik. 5. Rajz, plakátverseny megszervezése („Az egészséges táplálkozás, illetve az energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgásegyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok” keretében) Cél: Az egészséges táplálkozás és dohányzás témakörök vonatkozásában rajz- és plakátverseny megrendezése. Tevékenység leírása: Az egészséges táplálkozás és dohányzás témaköréhez kapcsolódó, ismeretszerzésre alkalmas program, egy rajz- és plakátverseny, amely eredményhirdetéssel és díjazással zárul. Módszer, eszközök: A program keretében a célcsoport egészséges alapanyagokról, ételekről, valamint a dohányzás káros hatásiról készít rajzokat, plakátokat. Eredmény: A program résztvevői megismerkednek a helyi egészséges alapanyagokkal, az azokból elkészíthető gyors, egyszerű és finom ételekkel, valamint a dohányzás káros hatásival. Vizuálisan is szemléltetésre kerül az egészséges táplálkozás és dohányzása káros hatásai. Kommunikáció: A programon a lakosság széles köre vehet részt, és a hallottakat, véleményeket egymással is megoszthatják, közösen feldolgozhatják, véleményüket szakemberekkel megvitathatják. Visszacsatolás: A rajz-és plakátverseny eredményének áttekintése, és a program minden mozzanata az elméletben megszerzett tudás hatékonyságáról és rögzülési szintjéről tanúskodik. Fenntarthatóság: Önkormányzati támogatással, források felkutatásával és civil kezdeményezésekkel minden évben, újra és újra megrendezésre kerülhet a program, új hagyományt teremtve ezzel az egészséges táplálkozás és mozgás témakörében. 60
6. Dohányzás megelőzés és dohányzásról való leszokást támogató programok megvalósítása – előadások: Cél: A dohányzás káros hatásaival, a dohányzás megelőzéssel és dohányzásról való leszokásról előadássorozat megvalósítása a kunszentmártoni lakosság körében, különböző korcsoportok tekintetében Tevékenység leírása: A dohányzás témaköréhez kapcsolódó, ismeretszerzés különböző helyszíneken, különböző korcsoportok részére. "Újévi fogadalmak" - megvalósítható! - A leszokáshoz vezető út, a leszokást elősegítő programok, lehetőségek címen tartott dohányzásról való leszokást és a dohányzás megelőzését hangsúlyozó előadás. "Kihívás vagy szenvedély" - előadás a dohányzásról, annak káros hatásairól, a dohányzásról való leszokás lehetőségeiről. A dohányzás jelenlétéről a fiatalkorúak körében! - címen előadás megtartására kerül sor a projekt során, melynek célja, hogy a megelőzés fontosságára felhívja a figyelmet. Módszer, eszközök: A program keretében a célcsoport a dohányzás káros hatásiról, dohányzás megelőzésről interaktív előadás megszervezése. Eredmény: A program résztvevői megismerkednek a dohányzás káros hatásival. Kommunikáció: A programon a lakosság széles köre vehet részt, és a hallottakat, véleményeket egymással is megoszthatják, közösen feldolgozhatják, véleményüket szakemberekkel megvitathatják. Visszacsatolás: Az előadások elgondolkodtattó jellegéből fakadóan mindenki értékeli a hallottakat és a saját életében lépéseket tehet azok megvalósítására, hogy a jövőben megszervezendő előadásokon saját élményeiről is be tudjon számolni pl. a leszokáshoz vezető út tekintetében. Fenntarthatóság: Az előadások megszervezésének humán erőforrás igénye van, a költsége alacsony, amelyet az önkormányzat támogatással, források felkutatásával és civil kezdeményezésekkel, vagy egyéb hozzájárulásból tud fedezni, ugyanakkor az egyszerű költségmentes megoldásra is lehetőség adódik. 7. Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok megvalósítása, melyek eredményesen befolyásolják többek között a megfelelő folyadékfogyasztást, a túlzott só- és energia bevitel csökkentését - előadások: 61
Cél: Életmódváltásra, egészséges táplálkozásra való áttérés elindítása, a célcsoport tagjainak motiválása. A foglalkozásokon a résztvevők elméleti alapot kapnak az egészséges táplálkozás és energiaegyensúly témakörökben. Tevékenység leírása: Az egészséges életmód témaköréhez kapcsolódó, ismeretszerzés különböző helyszíneken, különböző korcsoportok részére, ahol a résztvevők akár el is fogyaszthatják az elkészített egészséges ételeket. "Süssünk - főzzünk, de másképp" - a hagyományos magyar konyha a modern konyhatechnológiai eszközökkel és megoldásokkal az egészséges táplálkozás jegyében kerül sor az előadás megtartására. "Újévi fogadalmak" - megvalósítható! címmel megvalósítására kerülő előadás célja, az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az energiaegyensúly fontosságára való figyelem felhívása. "Télbúcsúztatás az egészség jegyében, a böjt szerepe a régi és a mai táplálkozási kultúrában" címmel megrendezésre kerülő előadás célja, hogy felhívja a figyelmet az egészséges életmódra, és táplálkozásra, az energiaegyensúly fontosságára. Az egészséges táplálkozásról, az energiaegyensúlyról szóló alapos, tudományosan alátámasztott előadások rendezése a szakma képviselői által, modern konyhatechnológia használata a mindennapokban, főzési tanácsadások bemutatóval együtt (3 előadás). Módszer, eszközök: A program keretében a célcsoport az egészséges életmódról, az energiaegyensúlyról, a helyes táplálkozás fontosságáról interaktív előadáson vehet részt. Eredmény: A program résztvevői megismerkednek a helyes táplálkozási szokásokkal. Kommunikáció: A programon a lakosság széles köre vehet részt, és a hallottakat, véleményeket egymással is megoszthatják, közösen feldolgozhatják, véleményüket szakemberekkel megvitathatják. Visszacsatolás: Az előadások elgondolkodtató jellegéből fakadóan mindenki értékeli a hallottakat és a saját életében lépéseket tehet azok megvalósítására, hogy a jövőben megszervezendő előadásokon saját élményeiről is be tudjon számolni pl. életmódváltáshoz vezető út, fogyásom története. Fenntarthatóság: Az előadások megszervezésének humán erőforrás igénye van, a költsége alacsony, amelyet az önkormányzat támogatással, források felkutatásával és civil kezdeményezésekkel, vagy egyéb hozzájárulásból tud fedezni, ugyanakkor az egyszerű költségmentes megoldásra is lehetőség adódik.
62
V. VISSZACSATOLÁSI MECHANIZMUS BEMUTATÁSA A projekt lezárását követően a projekttel elért eredményeket dokumentáljuk, az egyes programokról készített beszámolókat, szöveges és képi összefoglalókat az önkormányzat honlapján elérhetővé tesszük. Az egészségügyi állapotfelmérés eredményeiről az egyének részére az eredményeket tartalmazó értékelő lap kerül kiállításra, illetve a szűrések eredményét összefoglalóan, táblázatokban rögzítjük. Ezen eredmények a következő években történő szűréseknek lesznek kiinduló adatai, és így viszonyítási alapként szolgálnak az egészségügyi állapotfelmérésen résztvevők egészségi állapotáról. A szűréseket minden évben a pályázó önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten ismét elvégezni tervezi. A projektmenedzser részére a programokkal kapcsolatban beérkezett újabb ötleteket, javaslatokat összegyűjtjük, hogy azokat a programok következő években történő ismételt megrendezésekor figyelembe vehesse a szervező és így fejleszthessük a programokat és növelhessük a programokon résztvevők számát. Javasolt önkormányzati feladatok továbbá: 1. Egészségterv megvalósításáért, végrehajtásának ellenőrzéséért felelős személy kijelölése 2. Egészségterv Munkacsoport létrehozása 3. Egészségnevelési Fórum működtetése 1. Első lépésként az egészségtervben meghatározott célok és kidolgozott programok megvalósítása érdekében az önkormányzat részéről szükséges egy egészségterv végrehajtásáért felelős személy kinevezése, aki tudatosan képviseli az egészségtervet és amennyiben szükséges, mindehhez kompetenciafejlesztésen és tudásnövelő oktatáson is részt vesz. Figyelemmel kíséri a források felkutatását, a város életében megszervezendő programsorozatba a kialakított egészségterv program elemeinek beillesztésére törekszik. 2. Második lépésként szükséges egy „Egészségterv Munkacsoport” létrehozása, a munkacsoport vezetője lehet orvos vagy egyéb egészségügyi szakember vagy olyan személy, aki érdeklődést mutat a téma iránt, aki fontosnak tartja lakókörnyezete egészségi állapotát, akit az önkormányzat ezzel a feladattal megbíz. A munkacsoport tagjai a felelős személy vezetésével az alábbi feladatokat látják el: - Az egészségterv felülvizsgálata, következetes megvalósítása - Az együttműködések életre hívása, a segítő kapcsolatok felkeresése.
63
- A közösségi programok követése, megfigyelése, szervezése, minőségi ellenőrzése, szükség esetén szakértők bevonásával. - Kétévente vagy szükség esetén összehívja az Egészségnevelési Fórumot. - Szakmailag minden döntés előtt egyeztet a Képviselő-testülettel, valamint kikéri a véleményét az elkészült tervek, program véglegesítése előtt. - Évente beszámolót készít az önkormányzat Képviselő-testülete részére a munkacsoport által végrehajtott tevékenységekről és az egészségterv kapcsán végrehajtott programokról (elvégzett feladatok, eredmények, hatások, további célok és tervek stb.) - Javaslatot tesz az önkormányzat Képviselő-testülete részére az egészségtervet érintő változtatásokra vonatkozóan. A munkacsoport tagjai a következők lehetnek: az ifjúsági, önkormányzati, egészségügyi, szociális és kulturális intézmények képviselői: pedagógus, szociális gondozó, háziorvosok, járóbeteg-ellátás szakorvosai, védőnők, egyéb szakemberek, civil segítők. 3. Egészségnevelési Fórum: Az „Egészségterv munkacsoport” működése során kétévente fórumot rendez, ahol az egészségterv végrehajtásával kapcsolatban szakmai megbeszélést tartanak a munkacsoporthoz képest kibővített szakmai és civil résztvevőkkel. Meghívottak lehetnek: az ifjúsági önkormányzati, egészségügyi, szociális és kulturális intézmények képviselőinek szélesebb köre, egyéb szakemberek, egyházak, civil szervezetek és a lakosság képviselői. Az évente tartandó Települési Közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatja a település lakosságát az Egészségtervben megvalósult programokról, célkitűzésekről.
FENNTARTÁSRA VONATKOZÓ TERV BEMUTATÁSA A projekt fenntartási időszakában (a projekt zárását követő 3 évben) az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezzük: 1. „A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása” keretében: - Minden évben megrendezésre kerül a „Szilveszteri futás” a település lakossága számára, amely programban Családi futó- és sportversenyként jelent meg. A „Szilveszteri futás” minden évben történő megrendezésével a hagyományt tovább kívánjuk vinni a rendszeres testmozgás témakörében. 2. „Az egészséges táplálkozás, illetve az energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok” keretében: 64
- Minden évben, legalább kéthavonta klubfoglalkozásokat tartunk, az „egészséges életmódtáplálkozás” témakörében. A foglalkozásokon olyan ismeretátadás történik, ahol a tudásanyag gyakorlati alkalmazása is lehetővé válik a résztvevők számára. A rendszeresen megtartott klubfoglalkozások tovább erősítik, motiválják a résztvevők szemléletváltását, a tudatos és egészséges táplálkozás irányába történő elmozdulását. - A klubfoglalkozásokhoz kapcsolódóan szakemberek adnak tanácsot az egyéneknek személyre szabottan interaktív konzultáció keretében a higiénia, testápolás, rendszeres testmozgás, aktív életmód, valamint egészséges táplálkozás témakörökben. - Az egészséges táplálkozás, dohányzásról való leszokás és mozgás témaköréhez kapcsolódóan évente rajz- és plakátversenyt szervezünk, új hagyományt teremtve ezzel az egészséges táplálkozás és mozgás, valamint dohányzás témakörében. Továbbá a projekt lezárását követő első év végén a projekt keretében létrehozott kapacitások, szolgáltatások hasznosulásáról és felhasználásáról beszámolót készítünk. Az önkormányzat honlapján a projekttel kapcsolatos valamennyi beszámoló, fotódokumentáció és információ a fenntartási időszak végéig megtalálható és megismerhető valamennyi érdeklődő számára. A fenntarthatóság tervezése során a pályázatban megvalósított programelemek ismételhetőek, „hagyománnyá" fejleszthetők. Ha a program jó, sikeres, akkor a résztvevők maguk is sokat fognak tenni annak érdekében, hogy az megismételhető legyen. A megvalósított programok hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek az elsajátított ismereteiket alkalmazni tudják, ezek alapján hatékony döntéseket hozzanak az egészségük védelme érdekében. A pályázat megvalósításával erősíteni szeretnénk a helyi aktivitást, önszerveződést, mely a programok továbbélését teszi lehetővé és hozzájárul újabb helyi közösségek létrejöttéhez. Az önkormányzat a programok megvalósításának helyszíneit továbbra is biztosítani tudja, biztosítja a helységet a már megkezdett sporteseménynek, mozgási formának. Lehetőséget biztosít és teremt a településen megrendezett programok során az egészségfejlesztés, egészségmegőrzés elemeinek beépítésére. Közösségi rendezvényeken egészségsarok felállítását teszi lehetővé az önkormányzat, ahol szakember segítségével vérnyomásmérésre, vércukormérésre, testsúlymérésre, diétás tanácsadásra van lehetőség. Cél az, hogy a sikeres programok mellé támogatókat, szponzorokat szerezzen önkormányzatunk, hiszen ezen programok egy részét csak abban az esetben lehet majd a fenntartási időszakban is nagy tömegek részvételével megrendezni, amennyiben anyagi forrást találunk. Cél az, hogy a helyi vállalkozások, és az egyes programokon megjelenő, egészségfejlesztésben érdekelt cégek, vállalkozások maguk is áldozzanak azért, amiért az ő vállalkozásuk létrejött, és ezzel is ösztönözzék a további kereslet növekedést saját egészségügyi termékeik, szolgáltatásaik iránt. Természetesen további cél a fenntartás időszakában, hogy minden olyan pályázati lehetőséget megragadjon önkormányzatunk, amellyel a jelen pályázatban elért célokat tovább tudjuk örökíteni. Cél továbbá, hogy más szervezeteket, vállalkozásokat is arra ösztönözzünk a 65
településen, hogy akár saját anyagi forrásaik felhasználásával,akár pályázati támogatások igénybe vételével, de mindenképpen tegyenek a saját maguk, és azáltal a település egészségfejlesztése érdekében. Fontos, hogy minden csoport hozzáférjen a programokhoz, fontos a megfelelő kommunikáció a fenntartás teljes időszakában.
66
FELHASZNÁLT SZAKIRODADOM:
-
-
-
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Mezőtúri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Tájékoztató Kunszentmárton város lakosságának egészségi állapotáról 2012. év Tájékoztató a gyermek háziorvosi munkáról 2013. év Beszámoló a felnőtt háziorvosi tevékenységről Beszámoló Városi Egészségügyi Központ 2013. évi munkájáról Központi Orvosi Ügyelet beszámolója a 2013. évről Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Mezőtúri, Kunszentmártoni Kistérség Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: Tájékoztató Kunszentmárton város lakosságának egészségi állapotáról 2011. év Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. év Tájékoztató a közfoglalkoztatás lehetőségéről a foglalkoztatottság és a munkanélküliség helyzetéről 2011. év, Munkaügyi Kirendeltség Kunszentmárton Kunszentmártoni Rendőrkapitányság tájékoztatója a közbiztonság helyzetéről 2013. év Kunszentmárton Város Önkormányzata 2012. évi sportfejlesztési intézkedési tervének végrehajtásáról és a 2013-2014. évi sportfejlesztési intézkedési tervéről Kunszentmárton Város Sportkoncepciója 2011-2014. év Módszertani útmutató egészségtervekhez
67
AZ EGÉSZSÉGTERV ZÁRÓ GONDOLATÁT AZ ALÁBBI IDÉZETTEL KÍVÁNJUK MEGFOGALMAZNI, KÍVÁNVA MINDEN KUNSZENTMÁRTONI LAKOSNAK JÓ EGÉSZSÉGET, TENNI AKARÁST ÉS KITARTÁST AZ EGÉSZSÉGES ÉLET FELÉ VEZETŐ ÚTON:
„Semmi sem rombolja annyira az ember testét, mint a tartós tétlenség.” Arisztotelész
68
