Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.
164/2015.(V.28.) határozat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2014. évi ellátásáról Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2014. évi ellátásáról szóló értékelést. Elismeri és megköszöni az e területen tevékenykedők munkáját. Erről értesül: -
-
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. Kunszentmárton Közös Önkormányzati Hivatal Szervezési, Igazgatási és Humánpolitikai Osztálya Szociális Alapellátási Központ és Bölcsőde Kunszentmárton Városi Rendőrkapitányság Kunszentmárton Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szent Anna Katolikus Óvoda Kunszentmárton Városi Egészségügyi Központ Védőnői Szolgálat Kunszentmárton Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola Kunszentmártoni ÁMK – Városi Óvoda Szent Anna Katolikus Óvoda
kmf. /Wenner-Várkonyi Attila/ sk. polgármester A kivonat hiteles: Kunszentmárton, 2015. május 29. Mihályi Ferenc
/Dr. Hoffmann Zsolt/ sk. jegyző
Kunszentmárton Város Jegyzőjétől
BESZÁMOLÓ a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2014. évi ellátásáról
A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekvédelmi törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatáskörök egy részét, különösen a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokat, Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselőtestülete, átruházott hatáskörben az Egészségügyi és Szociális Bizottság, a hatósági feladatokat Kunszentmárton Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője végzi. A fentieken túl a gyermekvédelmi rendszerhez szorosan kapcsolódó feladatot lát el különösen a Szociális Alapellátási Központ és Bölcsőde Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata, a helyi Védőnői Szolgálat, a Háziorvosok, a Házi gyermekorvosok, a közoktatási intézményekben dolgozó gyermekés ifjúságvédelmi felelősök, Rendőrség, Ügyészség és a Bíróság. E szerveknél dolgozó szakemberek a jelzőrendszer tagjai is, akik indokolt esetben kötelesek jelzéssel élni, illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek elhanyagolása, bántalmazása, vagy egyéb súlyos veszélyeztető tényező fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő bármely szervezet is élhet. E jelzést követően a Gyermekjóléti Szolgálat feladata annak feltárása, hogy a vélt vagy valós veszélyeztetettség milyen mértékben áll fenn és a veszélyeztetettség megszüntetéséhez milyen (hatósági vagy egyéb) eszközök igénybevétele válik szükségessé. A Gyermekvédelmi Törvény előírása szerint a fenti személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, egymást kölcsönösen tájékoztatni. Kunszentmárton Város demográfiai áttekintése Összehasonlításul alábbiakban látható Kunszentmárton Város állandó népessége 2013. évben, korosztályos bontásban: 0-18. év közöttiek száma Összlakosság Összesen: 8.874
Fiú 690 fő
Leány 659 fő 1.349fő
18-60. év közöttiek száma Férfi Nő 2691 fő 2501 fő 5.192fő
60. év felettiek száma Férfi Nő 911 fő 1422fő 2.333 fő
Kunszentmárton Város állandó népessége 2014. évben: 8820 fő, mely korosztályt tekintve az alábbiak szerint oszlik meg: 0-18. év közöttiek száma Összlakosság Összesen: 8820
Fiú 664 fő
Leány 642 fő 1.306fő
18-60. év közöttiek száma Férfi Nő 2647 fő 2477 fő
60. év felettiek száma Férfi Nő 951 fő 1439 fő
5124fő
2390 fő
A 18 év alatti lakosok korosztály szerinti megoszlása 2013-ben: Összlakosság Összesen: 1546
0-3 éves korcsoport Fiú Lány 136 111 247
3-6 éves korcsoport Fiú Lány 135 128 263
6-14 éves korcsoport Fiú Lány 314 312 626
14-18 éves korcsoport Fiú Lány 210 200 410
A 18 év alatti lakosok korosztály szerinti megoszlása 2014-ben: Összlakosság Összesen: 1526
0-3 éves korcsoport Fiú Lány 139 113 252
3-6 éves korcsoport Fiú Lány 137 122 259
6-14 éves korcsoport Fiú Lány 296 318 614
14-18 éves korcsoport Fiú Lány 203 199 401
A fentiek alapján a 18. év alatti lakosságszám az összlakosság 14.80%-a. Kunszentmárton Város Önkormányzata által nyújtott, a gyermekek védelmét szolgáló rendszeres és rendkívüli pénzbeli ellátások elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, amelynek a megállapításáról és folyósításának szabályairól a Gyermekvédelmi Törvény 19-20.§-ai, a Kormányrendelet, valamint helyi közlekedési támogatás, melyről Kunszentmárton Város Képviselő-testületének a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 3/2015. (II.27.) számú rendelete (továbbiakban: Rendelet) rendelkezik. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a 151. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a 20/A. §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak, c) az e törvényben és más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj
legkisebb összege) a 140%-át, ( 39.900,- ) aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át ( 37.050,- )az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a meghatározott értéket. A kérelem benyújtásának időpontjában -közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket, f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Polgári Törvénykönyv ( Ptk.) családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. A feltételek fennállása esetén a ( gyámhatóság ) 1 év időtartamra, de legfeljebb a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatása esetén 23. életévét még be nem töltött, vagy a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló és a 25. életévét még be nem töltött fiatal részére megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatásra (kiegészítő gyermekvédelmi támogatás)az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege -gyermekenként- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka, 2014-ben 6.270,-Ft.
2014. évben 453 gyermek részére állapítottunk meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot. Elutasításra 24 fő esetében került sor, mivel családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabályban előírtakat. Ezen kedvezményhez kapcsolódik a természetbeni támogatás (Erzsébet utalvány), mely 2014. évben gyermekenként 5.800 forint összegben került kifizetésre évente két alkalommal, összesen 5.533.000,-Ft. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban 8 fő részesült. Elutasított kérelem nem volt. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege 2014. évben összesen: 736.320-,Ft mely tartalmazza a gyámul kirendelt hozzátartozók évente két alkalommal (augusztus és november hónapban) történő kifizetett pótlék összegét is, mely alkalmanként: 8.400,-Ft; összesen 134.400,-. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, és kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerint: Sorszá Megnevezés Sorsz
0-6
7-14
15-18
19-
Összesen éves Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 1. Gyermekek száma 96 217 92 48 453 Ebből: tartósan 2 9 3 1 15 beteg,fogyatékos Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2. Gyermekek száma 2 3 3 8 Ebből: tartósan beteg Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, és kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesített családok száma a gyermekek száma szerint: Sorszá 1 2 3-5 6 vagy több Megnevezés Összesen m gyermekes családok száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 1. Családok száma 26 89 158 8 281 2. ebből: egyedülálló 11 25 49 6 91 szülő Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 1. Családok száma 3 1 1 5 2. ebből: egyedülálló 2 1 3 szülő
Rendszeres és kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma az egy főre jutó családi jövedelem szerint Sorszám
Megnevezés
Egy főre jutó családi jövedelem
Összesen
Nyugdíjmini Nyugdíjminimu Nyugdíjmini-mum felét m fele, ill. több, mumot eléri, nem éri el nyugdíjminim. illetve nem éri el. meghaladja 1.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
80
86
315
481
2.
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
-
-
8
8
Helyi közlekedési támogatás Az önkormányzat a településen működő oktatási intézmények nappali tagozatán tanuló és a településen lakóhellyel rendelkezők részére pénzbeli helyi közlekedési támogatást nyújt. A támogatás összege megegyezik a mindenkori hatályos közforgalmú személyszállítási, utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott tanulóbérlet árával. A helyi közlekedési támogatás feltétele, hogy a kérelmezők családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át ( 71.250,-). 2014. évben 125 gyermek részesült helyi közlekedési támogatásban, az önkormányzat összesen 937.890,-Ft összeget fordított erre a támogatási formára. Óvodáztatási támogatás Az önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) a naptári év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) a naptári év első felében történik, de júniusig nem telt el két hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) a naptári év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) a naptári év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el két hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában,
pénzbeli támogatást folyósít. Az óvodáztatási támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A pénzbeli támogatás összege a 2014. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. 2014. évben önkormányzatunk 32 gyermek részére 520.000,-Ft összegben utalt óvodáztatási támogatást a szülőnek. Óvodáztatási támogatásban részesített gyermekek száma támogatási alkalmak és életkor szerint Megnevezés
Támogatásban részesített gyermekek száma
Támogatásra fordított összeg E
5
100
3 éves
-
-
4 éves
5
100
30
420
3 éves
-
-
4 éves
4
40
5 éves
10
100
6 éves
12
240
Első alkalommal ebből:
További alkalmakkor
Ebből:
7 éves 4 40 (A további alkalmak közül a tárgyévben első alkalommal is támogatásban részesülők száma: 3) Településünkön az általános iskolás gyermekek nyári szünidős foglalkoztatása és felügyelete 2010. óta, így a tavalyi évben is a Szociális Alapellátási Központ és Bölcsőde - Önkormányzat, magánemberek, valamint vállalkozók támogatásával - szervezte és bonyolította le a nyári napközit. Önkormányzatunk 2014-ben is eredményesen pályázott a gyermekek nyári étkeztetésére és 54 napon át 119 gyermek számára biztosítottunk napi egyszeri meleg ételt. A programra pályázati forrásból 2.827.440,-Ft-ot fordítottunk. A nyári napközi szervezését segítette, hogy a résztvevők számára ebédet biztosítottunk a gyermekétkeztetési programból. A program szükségességét bizonyítja, hogy 2012-ben 32 általános iskolás gyermek járt a nyári napközibe, 2013-ban 36 gyermek, míg 2014. évben 39 gyermek nyári táborozott. Sajnos a minimális forrás miatt a befogadható keretlétszám is szabott volt. A személyes gondoskodás körébe tartozó, a településen működő gyermekjóléti alapellátások a gyermekjóléti szolgáltatás, melyet Kunszentmárton Város Önkormányzata a fenntartásában működő Szociális Alapellátási Központ és Bölcsőde Szociális és- Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.
GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS A gyermekjóléti szolgálat a Szociális Alapellátási Központ és Bölcsőde intézmény részlegeként a családsegítő szolgálattal azonos telephelyen, de önálló szakmai egységként működő szolgáltatás. A szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálják a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgálat célja, hogy hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, segítsen elsősorban a gyermek családban tartásában, a települési jelzőrendszer működtetésével, a veszélyeztetettség megszüntetésében és a megelőzésben érdekelt szakemberek együttműködésének szervezésében, koordinálásában. A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásait igénybe vehetik a településen élő 0-18 éves korosztályhoz tartozó gyermekek és családtagjaik, utógondozás esetén 18-24 éves korosztályhoz tartozó fiatalok. A gyermekjóléti szolgálat családgondozóinak feladatai: családgondozás a családban jelentkező működési zavarok elhárítása, családi konfliktusok megoldásának elősegítése, közvetítés más szolgáltatók által nyújtott ellátások felé, ezért szoros kapcsolatot tart a gyermekvédelmi ellátórendszer tagjaival, közreműködik az önkormányzat, gyámhatóság tevékenységében. Az ellátás igénybevétele jelzések alapján történik. A jelzés érkezhet az alábbiaktól: nevelési, oktatási intézmény, rendőrség, gyámhatóság, házi orvos, védőnő, más gyermekjóléti szolgálat, magánszemélyek. A szolgáltatás igénybevételét kezdeményezheti a kliens ( gyermek ), hozzátartozója, vagy az észlelő-és a jelzőrendszer bármely tagja. Magánszemélyek jelzése megtehető személyesen, telefonon, vagy írásban. A jelzőrendszer tagjai jelzést csak írásban tehetnek. Krízishelyzet esetén telefonos vagy személyes jelzés alapján is intézkednek, de utólagosan itt is kötelező az írásbeli jelzés. A gyermekvédelem területén folyó munka sarkalatos pontja a jelzőrendszer tagjai közötti együttműködés, a problémák feltárásában és kezelésében végzett közös tevékenység, mivel a problémákat egymagában egyetlen intézmény, szervezet sem tudja megoldani. A gyermekjóléti szolgálat a 2014. évben 50 család 90 gyermekét gondozta, ebből 35 főt az alapellátás, 40 főt a védelembe vétel, és 3 főt az utógondozás keretein belül. Valamint 12 fő nevelésbe vett gyermek esetén a szolgálat családgondozóinak feladata a szülők alkalmasságának elősegítése gyermekeik visszafogadásához, családjukban történő további nevelkedéséhez. Az alábbi táblázatban látható a gyermekjóléti szolgálat gondozási eseteinek összesítése, amely a 2014. december 31-ei állapotot tükrözi: Kor 0-5 év 6-13 év 14-18 év Összesen
Alapellátás 3 17 15 35
Védelembe vétel 11 20 9 40
utógondozás 2 1 3
A gyermekjóléti szolgálat egész éves munkájának nagyobb részét a gondozási tevékenység teszi ki, amely javarészt családlátogatások során valósul meg. A családgondozók munkaidejének nagy részét a területen végzett munka teszi ki. Az év során magas volt a konfliktus kezelés aránya, valamint a hivatalos ügyek intézésében való segítségnyújtás, az információnyújtás és tanácsadás is nagy számban fordult elő. A 2014-es évben fizikai és lelki bántalmazás is került az intézmény látókörébe, a fizikai bántalmazásnál 4 gyermek volt érintett, két esetben a bántalmazó is gyermek volt. Lelki bántalmazásban 10 gyermek volt érintett, ebből 8 gyermek családon belül szenvedte el a bántalmazást, 2 pedig a családon kívül, ahol szintén gyermek volt a bántalmazó fél is. A fizikailag és lelkileg elhanyagolt gyermekek száma 35 volt. Gyermek, illetve fiatalkorú által elkövetett szabálysértésről vagy bűncselekményről 12 esetben kapott jelzést a szolgálat, az előző évi 39 esethez képest, jelentős csökkenést jelent. A 12 esetből 9 esetben szabálysértésről, 3 esetben bűncselekmény elkövetéséről szólt az értesítés. A 2014-es évben 12 gyermek került gyermekvédelmi szakellátásba. A gyermekjóléti szolgálatnál előforduló jellegzetes problématípusok: A legtöbb családban a problémák halmozottan jelentkeznek. Szembetűnők azok a kedvezőtlen társadalmi, gazdasági változások, az elszegényedés folyamata, melyek közvetlenül érintik a családokat. Évről-évre növekszik az anyagi, megélhetési, lakhatási problémákkal küzdő családok száma. A családon belüli konfliktusok, a gyermeknevelési problémák is magas számban vannak jelen évek óta, amely szintén visszavezethető az anyagi helyzet miatt sokszor kilátástalannak tűnő élethelyzetekre. Számottevő problémát jelent a szülők közötti konfliktushelyzet, amely során a szülők válását/különválását megelőző viták, veszekedések, az egyezkedések körüli konfliktusok mind negatívan hatnak gyermekeikre. A családon belüli súlyos konfliktus helyzetek, erőszakos cselekmények esetében a távoltartás mint intézkedés alkalmazása, az agresszor kiemelésével időszakosan megoldást nyújthat, és bizonyos helyzetekben meg is állíthat egy kedvezőtlen folyamatot, de több esetben az intézkedés ismételt alkalmazására kerül sor. Változatlanul magas a gyermeknevelési problémák száma, amely a gyermek serdülőkorba lépésével ( kb. 12-14 ) csúcsosodik ki. Legtöbb esetben a gyermek tünethordozó, viselkedésének hátterében általában elhibázott, következetlen nevelési mód áll. A kialakult problémák miatt többször felmerült már gyermek pszichológus alkalmazásának kérdése, ami elengedhetetlen lenne az ilyen helyzetek orvoslására. A családgondozók igen magas esetszámmal dolgoznak, amihez nagy adminisztrációs teher is társul, ezért nagyfokú fizikai és pszichés megterhelésnek vannak kitéve. A szolgálat feladatai közé tartozik a prevenciós tevékenység szervezése is. Bölcsődébe járó gyerekek száma: 26 fő Ebből hátrányos helyzetű: 4 fő Veszélyeztetettek száma: 0 fő A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését.
A szülők és a gyermekgondozók közötti partneri kapcsolat kialakítása, elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülők és a bölcsőde dolgozói folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről. A hatékonyság érdekében, mindenkor törekednek a hitelességre, a személyes hangvételű tapintatos kommunikációra. A kompetencia határok kölcsönös tiszteletbe tartásával, jó kapcsolatot alakítottak ki a társintézményekkel, a bölcsődei ellátás fejlődésének elősegítése érdekében, az ellátást igénybe vevő családok szükségleteihez igazodva. A gyermekjóléti szolgáltatást két fő családgondozó látja el. Egyikük felsőfokú szociális, másikuk középfokú szociális végzettséggel rendelkezik.
VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT A védőnői szolgálat legfőbb feladata a folyamatos, célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakításának, a gyermek nevelésének és szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása. Kunszentmárton közigazgatási területén 4 vegyes körzet működik. 2014. 07. 01-től a III. számú körzet ellátása helyettesítéssel történik, szülési szabadság miatt. Így jelenleg 3 védőnő látja el 4 körzetben a védőnői tevékenységet Kunszentmártonban. 2014. 08.01-től új védőnő állt munkába: II. körzet és a III. körzet helyettese: Csontos Renáta, IV. körzet Talmácsi Veronika. Az I. körzetet továbbra is Holló Istvánné látja el. STATISZTIKAI ADATOK A VÉDŐNŐI MUNKÁRÓL (2014. 12. 31-i állapot) I. körzet
II. körzet
III. körzet
13
19
9
18
14
16
száma
17
16
16
1-3 évesek száma
29
31
26
3-6 évesek száma
66
72
47
733
454
410
IV. körzet
Először jelentkező
8
terhesek száma Élve születések száma
12
0-11 hónaposak 12 25 51
Családlátogatások száma
464
Szaklátogatások száma
955
634
564
6,35
TANÁCSADÁSOK A területi védőnők körzetenként tartanak tanácsadást. A gyermekorvossal közösen végzett tanácsadás heti 2x2 óra. 2008. május 01-től a területi védőnők körzetenként önálló védőnői tanácsadást vezetnek heti két órában a csecsemők és gyermekek részére és két órában a várandós anyáknak. A helyi szakmunkásképzőben hetente tartanak fogadóórát, 2014. 09. 01-től a létszámcsökkenés miatt havi egyszer, ahol a tanulók és a szülők is felkereshetik a védőnőket különböző kérdéseikkel.
IFJÚSÁG-EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS Jelenleg 3 fő körzeti védőnő látja el az iskolavédőnői feladatokat is az oktatási intézményekben. Az ellátott oktatási-nevelési intézmények létszámai a következőképpen alakultak 2014. 10. 31-ig. Önkormányzati Óvoda 64 fő Szent Anna Katolikus Óvoda Epreskerti telephely 88 fő Szent Anna Katolikus Óvoda Széchenyi lakótelepi telephely
106 fő
Deák Ferenc Általános Iskola (1-4. évfolyam) 258 fő Széchényi Lakótelepi Általános Iskola (5-8 évfolyam) 271 fő Szakmunkásképző 157 fő Gimnázium 109 fő
ÁLTALÁNOS SZŰRŐVIZSGÁLATOK AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Óvodai szűrővizsgálatok 2009. szeptember 01-től megszűntek, viszont a tisztasági vizsgálatok rendszeresen megtörténnek. Ezek a szűrővizsgálatok magukba foglalják az alábbiakat: testi fejlettség mérése, vérnyomásmérés, golyvaszűrés, mozgásszervi vizsgálatok,érzékszervi vizsgálatok. VÉDŐOLTÁSOK A csecsemőknél, a kisgyermekeknél és az iskolásoknál a folyamatos és a kampányoltások 100%ban teljesítettek.
EGÉSZSÉGNEVELÉS A védőnői szolgálat minden esetben biztosítja a tisztasági és a szűrővizsgálatok során a helyes életmódra, személyi higiénére, táplálkozásra, valamint a mozgás fontosságára történő felhívást. KUNSZENTMÁRTONI RENDŐRKAPITÁNYSÁG A Rendőrkapitányság bűnügyi helyzetét az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika adatai alapján vizsgálva megállapítható, hogy az értékelt időszakban a regisztrált bűncselekmények száma 1.243 volt a saját eljárásban, mely számadat emelkedést mutat a 2013. évi 1.123 számadathoz képest. Kunszentmárton város bűnügyi helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy az értékelt időszakban a település illetékességi területén a regisztrált bűncselekmények száma 533 volt, mely adat a 2013. évhez képest emelkedést mutat. A regisztrált bűnelkövetők számának korcsoportonkénti vizsgálatánál megállapítható, hogy a 25-59 év közötti felnőtt bűnelkövetők száma a legjellemzőbb 160 fő volt, ezt követi a 18-24 év közötti fiatal felnőttek csoportja 61 fővel, a fiatalkorúak 15 fővel, legvégül a 60 évnél idősebb bűnelkövetők 13 fővel. A 18 év alatti személyek által elkövetett bűncselekmények tekintetében továbbra sem jellemző a tervszerű vagy a megrendelésre történő végrehajtás. Továbbra is a rosszabb anyagi helyzetben lévő, az átlagosnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok gyermekei követik el a bűncselekmények nagyobb részét. Vagyoni helyzetük jobbnak ítélt családoknál évente kerül be egy-két gyermek ebbe a bűnözői körbe, ők is talán a figyelemfelkeltés kedvéért követik el bűncselekményüket. Az elszegényedés, a nehéz anyagi körülmények között élő családok, a munkanélküliség, a kilátástalanság teszi ki azon fiatalkorú elkövetők nagy részét, akik egy „menőbb” dolog eszköz megszerzéséért, valamint a „banda” hatására sodródnak bele akarva-akaratlanul az elkövetői csoportba. Az elkövetési magatartás mindig igazodik a bűncselekményhez, annak körülményeihez, így szinte minden módszer megtalálható a fiatalkorúaknál is. A Rendőrkapitányság szabálysértési helyzetét vizsgálva a Rendőrség Netzsaru statisztikai rendszerében a 2014. évben regisztrált 360 db szabálysértési eljárásban összesen 27 fő fiatalkorú és 5 fő gyermekkorú eljárás alá vont személy volt érintve. A rendelkezésre álló adatok szerint 2014. évben 118 db szabálysértési feljelentés érkezett kunszentmártoni lakos ellen. Általánosságban a szabálysértések jellegét tekintve megállapítható, hogy a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése ( kerékpárral vagy gyalogosan ) a legjellemzőbb. A törvényi előírásoknak megfelelően minden esetben, amelyben gyermekkorú vagy fiatalkorú személy volt érintett jelzés történt az illetékes hatóságok felé. A jelzések száma 2014. évben összesen 59 volt. Az elmúlt évben kunszentmártoni lakos esetében 19 alkalommal történt jelzés ( adatlap megküldésével ) a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat felé. A Rendőrkapitányság 2014. évi adatainak áttekintésekor a családon belül elkövetett cselekményekkel kapcsolatban az alábbi megállapítások tehetők. A családon belüli erőszakkal kapcsolatban figyelembe kell venni az elkövetett bűncselekményt. A legjellemzőbb jogsértéseket nézve megállapítható, hogy az előző évekhez hasonlóan zaklatás miatt indult meg sok esetben eljárás. A zaklatásnál a 25-59 éves kor jellemző az elkövetőkre is. Általában volt házastárs, élettárs, barát az elkövető. Kunszentmárton település területén kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény 2014. évben nem került regisztrálásra. A testi sértésnél már szórtabb az életkor. Szinte minden korosztályban előfordul ilyen cselekmény.
2014. évben ezen cselekmények száma 19-ről 15-re csökkent, a súlyos testi sértések száma pedig 4ről 1-re csökkent. A garázdaságok esetében kismértékű emelkedés volt tapasztalható ( számuk 22ről 26-ra emelkedett ). Fenti eljárások adataiból megállapítható, hogy mind a családon belüli erőszak miatt indult eljárások, mind pedig a büntető eljárások anyák, nő élettársak feljelentései, bejelentései alapján indulnak. A „családi botrányos” ügyekben a sértettek – néhány esetet kivéve – a nők, feleségek. A büntető ügyekben sértettként a gyermek és fiatalkorúak és volt házas-, illetve élettársak szerepelnek. Mindkét esetkörben a helyszín a családok mindennapi élettere, a lakóház, lakás. Megállapítható továbbá az is, hogy az esetek többségében ezek a cselekmények a férj és feleség, élettársak közötti vita, tettlegesség, bántalmazás elkövetésében nyilvánul meg. Sok esetben befolyásoló tényező az alkohol. A testi sértések elkövetői általában a család férfi tagjai. Ideiglenes megelőző távol tartás elrendelésére kunszentmártoni lakossal szemben 5 esetben került sor. A rendőri munkának egyik legfontosabb területe a kábítószer bűnözés felderítése és megelőzése. Az ügyek nyomozása minden körülményre kiterjedőben történik, hiszen a fiatalokra ez jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálya alá tartozó, kábítószerrel kapcsolatos jogsértések vonatkozásában az alábbiak állapíthatók meg. Kunszentmárton településen 2014. évben mintegy 10 esetben indult eljárás kábítószer birtoklás bűncselekmény gyanúja miatt. Ezen ügyekben több, mint 20 esetben került sor vizeletminta vételre, illetve lefoglalt anyagmaradványok szakértői vizsgálatára. Az eljárások során 2 személy esetében kábítószer birtoklás bűncselekmények, míg egy személy esetében új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűncselekmények megalapozott gyanúja nyert megállapítást. Az eljárások többségében úgynevezett „herbál” nevű bódító hatású anyagot fogyasztottak az eljárással érintett személyek, illetve néhány esetben ezen anyagból származó maradványok kerültek lefoglalásra. A befejezett ügyekben vizsgált „herbál”-ként nevezett anyag sem kábítószernek, sem új pszichotrop anyagnak nem minősült. Az elkövetők életkorát vizsgálva megállapítható, hogy a tavalyi évben a gyermekkorúakat nem érintette ez a bűncselekményi kategória, viszont a legfiatalabb érintett személy 15 éves volt, a legjellemzőbb viszont továbbra is a fiatal felnőtt fogyasztó. Az „Áldozatsegítő kapacitás fejlesztése Jász-nagykun-Szolnok megyében” elnevezésű pályázat végrehajtásának keretében, 2014. március 26-án Kunszentmárton város sportcsarnokában a középiskola nyílt napján megrendezésre került az úgynevezett „rendőrségi Road-show”, mely rendezvény keretében a Kunszentmártoni Rendőrkapitányság, valamint a J-N-SZ megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársai a látogatókat kihelyezett prevenciós szóróanyagokkal fogadták. Továbbá sor került rendőrségi bemutató megtekintésére és fegyverek bemutatására is. A középiskolás és általános iskolás tanulók drog-totót tölthettek ki, kerékpáros ügyességi versenyre nevezhettek be, valamint kipróbálhatták az úgynevezett „részeg szemüveget”. Kunszentmárton Város Önkormányzatának szervezésében megrendezésre kerülő Klobusitzky György által megtartott „Vigyázz magadra” drog-prevenciós előadásán a Rendőrkapitányság is képviseltette magát. Az előadóval történt konzultáció során rendelkezésünkre bocsátotta az előadásán felhasznált képanyagát további felhasználás végett. A kapitányság állományából 1 fő kutyavezető és kutyája kiképzésre került kábítószer keresésére. Felkérésre lehetőség nyílik drog-prevenciós előadás megtartásának keretében a kábítószer kereső
kutya munkájának bemutatására. A 2014-es év tavaszán a Kunszentmártoni Gimnázium és Szakközépiskolában már sor került kutyás-bemutatóra. A kunszentmártoni Általános Iskolában 2007. óta folyik a rendőrség részéről bűnmegelőzési előadások megtartása. Az alsó tagozaton a 3. osztályban és a 4. osztályban, továbbá a felső tagozaton a 7. és 8. osztályokban tartunk bűnmegelőzési témájú előadásokat. A 2014/2015. tanévtől a Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskolában bűnmegelőzési tanácsadó kezdte meg a tevékenységét, így az iskola és a tanulók számára mindig elérhető egy rendőr, akihez fordulhatnak problémájukkal. Továbbá az új drogprevenciós program keretében a fiatalok kábítószer-fogyasztásának megelőzése érdekében a drogprevenciós tanácsadó személyesen, telefonon és elektronikus úton is fogadja az általános- és középiskolában tanuló gyermekek szüleinek, a témával kapcsolatos kérdéseit. A kapitányságnak a tavalyi évben is volt ifjúságvédelmi ütemterve, amely alapján végezte a munkáját, majd 2014. augusztusától „ A 18. életévüket be nem töltött személyek kábítószer- és alkoholfogyasztásának visszaszorítása érdekében a szórakozóhelyek, a zenés, táncos rendezvények és a vendéglátóipari egységek ellenőrzésének fokozására” elrendelt ellenőrzések havonta két alkalommal végrehajtásra kerülnek a közbiztonsági és bűnügyi statisztika alapján meghatározott települések – köztük Kunszentmárton – szórakozóhelyein és vendéglátóipari egységeiben. Megállapítható, hogy a péntek, szombat este a 14 év feletti fiatalok „bulizós éjszakája”. Az ellenőrzések alkalmával megállapítható, hogy gyermekkorú személyek vendéglátóipari egységben való tartózkodása illetékességi területünkre nem jellemző. Az ellenőrzésbe bevont társszervek: Járási Gyámhivatal, Szociális Alapellátási Központ és Bölcsőde, szülői munkaközösség, Katasztrófavédelem, Fogyasztóvédelem, továbbá a helyi pedagógusok. A kapitányság illetékességi területén jó munkakapcsolatról számolhatunk be a települési önkormányzatok szociális ügyekkel foglalkozó szervezetivel, valamint a családsegítő szolgálat munkatársaival. KUNSZENTMÁRTONI GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2014-es tanév október havi statisztika szerint 264 beírt tanuló kezdte meg a 2014/15-ös tanévet a helyi középiskolába, melyből 11 halmozottan hátrányos, 12 hátrányos helyzetű és további 56 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. (Ebben a számban nem szerepelnek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon lakói és az utógondozottak). A diákok legnagyobb része nem kunszentmártoni lakos, így a velük való kapcsolattartás telefonon és levélben történik, a szülői értekezletek látogatottsága évek óta nagyon alacsony. A hiányzások gyakran vezetnek az iskolából való kimaradáshoz, mert a tankötelezettség a diákok többségénél már a 16 éves korhatárra esik. Ennek megelőzésére a törvényi előírásoknak megfelelően levélben jelzést küld az iskola a szülő és a gyermekvédelmi szervek felé, ezen felül szükség szerint soron kívül is kapcsolatfelvétel történik. Sajnos sok esetben a szülő nem működik együtt az iskolával, illetve nem él az elektronikus napló adta lehetőséggel, hogy gyermeke jegyeit és hiányzását naprakészen követhesse. A tanulók nagy része sajnos alul motivált, nehéz anyagi körülmények közül érkezik és ez rányomja a bélyegét a tanulmányi eredményeikre is, főleg a kilencedik évfolyamon fordul elő nagy számban bukás. Ennek megelőzésére a szülőkkel az osztályfőnök igyekszik az iskola szoros kapcsolatot tartani. Az iskolában szolgálatot teljesít e tanév eleje óta Jordán Katalin rendőr őrnagy, aki rendszeresen tart bűnmegelőzési jellegű foglalkozásokat az osztályokban, illetve egy alkalommal drogprevenciós célú koncert is megrendezésre került az oktatási intézményben. Több iskolai szervezésű rendezvényen
próbálhatták ki magukat a diákok az egészséges életmód témájában (közösségi nap az általános iskolával közösen, témahét, egészségi állapot felmérése). Az iskolaidőn túli tevékenységek iránt a diákok sajnos nem érdeklődnek, bár a röplabda és a kosárlabda edzések elérhetőek, illetve érettségi előkészítőket és nyelvvizsga felkészítőket is szerveznek a szaktanárok. A diákok étkeztetése a helyi általános iskola menzáján megoldható, de nagyon kevesen élnek a lehetőséggel, aminek a magyarázata a bejárással magyarázható. 2014 szeptemberében az iskola a rászorulókon túl több tanulónak is biztosította könyvtári könyvek formájában az ingyenes tankönyv lehetőségét. Motivációt jelenthet a tanulók számárat, hogy az oktatott szakmák közül a gépi forgácsoló és a lakatos szakma ösztöndíjas. KUNSZENTMÁRTONI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2013./2014. tanév vége: Hátrányos helyzetű: 30 fő Halmozottan hátrányos helyzetű: 8+11(nevelőszülőnél él) fő Veszélyeztetett: 20 fő 2014./2015. tanév I. félév: HH HHH veszélyeztetett Nevelőszülőnél él felhívás rendszeres iskolába járásra Értesítés 10 óra Értesítés 30 óra Értesítés 50 óra Érintett családok száma
alsó 28 15 11 7
felső 16 7 20 2
összesen 44 22 31 9
19 (alkalom)
18 (alkalom)
37 (alkalom)
4 (alkalom) 4 (alkalom)/ 3fő 2 (alkalom)
3 (alkalom) 4 (alkalom)/ 2 fő 2 (alkalom)
7 (alkalom) 8 (alkalom)/ 5fő 4 (alkalom) 19
A legtöbb problémát az iskolában még mindig a hiányzások jelentik. A pénzbüntetés, az iskoláztatási támogatás megszüntetése nem visszatartó erő. Gyakoriak a magatartási gondok, melyek szinte kivétel nélkül a szülői nemtörődömségből, sajátos nevelési eljárásokból adódnak. Jellemző az általános iskola tanulóira az erőteljes érzelmi-, sok esetben a testi elhanyagoltság, higiénia hiánya is. Sajnos a közönyös viselkedés, a tanulás feladása, a kiúttalanság egyre inkább jellemzi a diákok magatartását, lelkiállapotát. A gyerekek körében népszerű a csavargás. Sokan az egész délutánjukat felügyelet nélkül az utcán töltik, csak este mennek haza. Másnap fáradtan, készületlenül jelennek meg az iskolában. Mindezek megszüntetésére, kezelésére, normalizálására sok erőfeszítést tesz az oktatási intézmény. Lehetőség van szakkörökre, korrepetálásokra, fejlesztésekre, gyógytestnevelésre, sportfoglalkozásokra, személyes vagy családi elbeszélgetésekre. Pályázatokon, versenyeken, kirándulásokon vehetnek részt a gyerekek, valamint szakemberek segítségét is gyakran kéri az iskola, vagy a szülő. Kapcsolattartás a szülőkkel telefonon, levélben, személyesen, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával történik. A szülők egyre inkább szeretnék átruházni kötelességeiket, feladataikat az iskolára és a nevelőkre. Továbbra is a szülő-gyermek-tanár elbeszélgetések bizonyulnak a leghatékonyabbnak. Sajnos kevés
szülő vállalja fel gyermekével a konfliktust, hosszabb távon a következetes, szerető magatartást. Mindezek ellenére a gyerekek többsége szeret iskolánkba járni. Szívesen vesznek részt a programokon. Tanáraik szavára hajlanak, sőt kikérik azok véleményét. Az iskola volt diákjai is gyakran visszajárnak, beszámolnak mindennapjaikról. KUNSZENTMÁRTONI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT
Városi Óvoda Óvodás gyermekek száma: 72 fő Rendszeres gyermekvédelmi és kedvezményes étkezési támogatásban részesül: 28 fő Veszélyeztetett gyermekek száma: 2 fő Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs az intézményben. Két fő veszélyeztetett és védelembe vett gyermek veszélyeztetettségének oka a családok, szülők nem megfelelő életvezetési normái. A gyermekek védelmében szoros kapcsolat van a Védőnői és a Gyermekjóléti Szolgálattal. A szülők biztosítják a gyermekek ellátásához szükséges feltételeket. A gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladata. A gyermekvédelmi feladatok koordinálását megbízott gyermekvédelmi felelős látja el. Az óvópedagógusok évente egy alkalommal értékelik a gyermekvédelmi munkát, amelyről az óvodavezetőt és a megbízott gyermekvédelmi felelőst folyamatosan tájékoztatják. A nevelési elvek közül tolerancia, nyitottság, elfogadó – segítő attitűd, szeretetteljesség kiemelten fontos. Az intézmény biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését az interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Az óvodapedagógus a nevelő fejlesztő munkája során figyelembe veszi a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokultúrális hátterét. Feladat a gyermek segítése, tehetsége kibontakozásában, valamint hátrányos helyzetéből történő felzárkóztatás. Az óvoda és család együttműködésében felvállalj az intézmény a kezdeményező szerepet a szülők fogadására, az óvoda–család jó partneri viszonyának kialakításában. A hátrányos helyzet kialakulásának megelőzési feladatai: − elősegítés a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését és folyamatos itt tartózkodását − a gyermekek sajátos nevelési igényének és hátrányának megfelelő pedagógiai ellátás biztosítása − egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása − együttműködés gyermekvédelmi társszervezetekkel ( védőnők, gyermekjóléti szolgálat és szakmai szolgálatok ) Cél: jó partneri viszony kialakítása Az óvoda a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett intézkedésekkel, gyermekközpontúsággal, család orientált szemlélettel, együttműködések elősegítésével, az esélyteremtés növelésével, valamint a gyermekek komplex személyiségfejlesztésével tesz eleget a gyermek és ifjúságvédelmi feladatainak.
Szent Anna Katolikus Óvoda Epreskerti tagintézmény
Napsugár tagintézmény
Védelembe vett: 2 fő
Védelembe vett: -
Veszélyeztetett: 6 fő
Veszélyeztetett: 4 fő
Hátrányos helyzetű:7 fő
Hátrányos helyzetű: 6 fő
Halmozottan hátrányos helyzetű: 8 fő
Halmozottan hátrányos helyzetű: 6 fő
Az óvoda számára elengedhetetlen a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Védőnői Szolgálattal történő együttműködés. A szoros kapcsolat során egyeztetés történik a segítségre szoruló családokkal. A problémák jellege, amelyek meghatározzák az óvodai nevelés jellegét, az, hogy a gyermekek különböző szociokulturális környezetből kerülnek az intézménybe. Előforduló probléma a gondozás elmulasztása, kiskorú veszélyeztetése, a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítésére vonatkozó mulasztás, elhanyagolás. A legtöbb érintett gyermeket éveken át figyelemmel kell kísérni, s vannak speciális esetek, melyek megoldásához a törvény nem biztosítja a megfelelő megoldási eszközöket, lehetőségeket, módszereket. Az írásbeli jelzéseken kívül (amire az idén nem került sor) a rendszeres konzultációk, eset megbeszélések segítenek abban, hogy egy-egy gyermek ügyében történő változás történjen A jelzőrendszer tagjai között rendszeres és szoros az együttműködés, legtöbb esetben a jelzések telefonon keresztül történnek. (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, gyermekorvos, védőnők, gyámügyi előadó) Veszélyeztetettség gyanúja vagy fennállása esetén azonnali jelzés történik a megfelelő szervek felé. Nagyon fontosak a személyes elbeszélgetések, az esetmegbeszélések, konferenciák, családlátogatások, környezettanulmányok, de sajnos 2 védelembe vételi eljárásra is sor került ebben az évben, de megszüntetés is volt 2 esetben. Az év folyamán élményekben gazdag programok kerültek megrendezésre, amiben természetesen minden gyermek kivétel nélkül részt vett. (élményszerző kirándulások, Mikulás, Adventi ráhangolódás, Farsang, Sport nap, Vers- és mesemondó verseny, Természetismereti vetélkedő, Mihály-napi vásár, Teréz nap. Foci kupa, Térségi vers- és mesemondó verseny, rajzpályázatokon, bábversenyen való részvétel, Gyermeknap, kirándulások). Minden gyermek számára ingyenesen biztosítja az egyik tagintézmény az ágyneműt, törölközőt, fogmosó poharat. A tehetséggondozó műhelyek munkájába, szintén minden gyermek, (5-6 évét betöltött) érdeklődésének, illetve kiemelkedő képességének megfelelően lehetőséget kapott, hogy bekapcsolódhasson.
ÖSSZEGZÉS A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései szerint, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve a kialakult veszélyhelyzet elhárítása céljából működtetett jelzőrendszer tagjai között az elmúlt években egyre szorosabbá és hatékonyabbá vált a szakmai kapcsolat. A visszatérő és új problémák megjelenése, valamint azok súlyosbodása miatt rendszeressé váló közös szakmai tevékenységek megalapozták a szakmai munkát és egyúttal utat mutattak a további együttműködéshez is. A jelzőrendszer tagjai közötti jó együttműködést mutatja, hogy – nem csak a jogszabályi kötelezettségnek eleget téve - évente megrendezésre kerülnek a jelzőrendszeri értekezletek, melyen átfogó értékelés készül az elmúlt éve munkájáról. Fontos, hogy a jelzőrendszer tagjai értesítési kötelezettségüknek minden esetben és maradéktalanul tegyenek eleget, valamint, hogy a gondozás folyamatának résztvevői egymás munkáját segítő, megfelelő információt nyújtsanak. A megfelelő szakmai színvonal biztosításához a rendszer áttekinthetősége, a résztvevők komplex látásmódja szükséges, amelyeket a kommunikáció és az információáramlás segítenek. A munkavégzést nehezítő körülmények (tárgyi feltételek, leterheltség) ellenére a szakemberek személyisége, szakmai tudása hozzájárul a szakterületek szoros együttműködéséhez. A jó kapcsolatok továbbfejlesztése az egységes szemléletű, kultúrájú rendszer lehetőségeinek kihasználása, az együttműködés továbberősítése a cél, egymásra épülő, hosszú távon fennmaradó fejlesztésekkel. A jövőben továbbra is a gyermek áll a fókuszban, aki számára biztosítani kell a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőséget, az olyan szakemberek jelenlétét, akikkel a családok, egyének bizalmon alapuló kapcsolatot tudnak kialakítani a további, hatékony együttműködés érdekében. Kunszentmártonban is elengedhetetlen cél, hogy olyan generáció fejlődjön, akik egészséges gondolkodás módjukkal hasznos tagjaivá válnak közösségünknek, építő jellegű ötleteikkel városunk hírnevét öregbítik. Kunszentmárton, 2015. május 20.
Dr. Hoffmann Zsolt jegyző
