KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 06-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: KEMECSE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2015. (V.06.) Határozata Gazdasági program megtárgyalásáról A Képviselő-testület: 1. Kemecse Város Önkormányzatának a 2015-2020 közötti időszakra vonatkozó Gazdasági Programját elfogadja. 2. A Gazdasági Program a határozat mellékletét képezi.
k.m.f.
Lipők Sándor sk. Polgármester
dr. Hostyisószky István sk. jegyző
A határozatot elfogadás után kapják: 1. Pénzügyi Csoport 2. Irattár
A kivonat hiteléül:
Dr. Hostyisószky István jegyző
1
KEMECSE VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2020
2
Bevezető Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 116. § - a alapján a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit Gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. A gazdasági program elkészítését az Mötv. 42. § - ának 4. pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem lehet átruházni. A gazdasági program az önkormányzatok hosszabb távra szóló tervezési alapdokumentumaként, az ágazati vagy térségi alapon megfogalmazott fejlesztési célok összefoglalásaként határozható meg. Egy integrált szemléletű, a térség makro- és mikrogazdasági környezetét valamint, a környezet önkormányzati működésre gyakorolt hatását is figyelembe vevő dokumentum, mely tartalmazza a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok biztosítására és azok fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. Meghatározza az általános fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési- és az adópolitikai célkitűzéseket, a befektetés-támogatási és városüzemeltetési politikai és szakmai feladatokat. A gazdasági program összhangban van a település Integrált Városfejlesztési Stratégiájával, valamint a készülő Integrált Településfejlesztési Stratégiával. I.
Alapvető célok
A gazdasági programunk alapvető célja, hogy megfogalmazza azokat az alapelveket, megállapítsa azokat a prioritásokat, meghatározza mindazon teendőket, amelyek lehetővé teszik, hogy önkormányzatunk a költségvetésének egyensúlyban tartása mellett biztosítsa a város lakói számára az intézmények működését (pl. egészségügy, nevelés) képes legyen a szolgáltatások színvonalának megtartására, illetve fejlesztésére, gondoskodjon a város infrastruktúrájának folyamatos fejlesztéséről, csökkentse a hátrányos helyzetű családok leszakadását, javítsa a halmozottan hátrányos helyzetű személyek életminőségét, fokozza a város közbiztonságát, törekedjen az élhetőbb környezet kialakítására, segítse a városi munkavállalók versenyképességét a munkaerőpiacon A célkitűzések megvalósításakor a képviselő-testületnek ügyelnie kell arra, hogy az egyes elképzelések úgy valósuljanak meg, hogy azok a legfőbb célként meghatározottakat segítsék, és járuljanak hozzá a részcélok megvalósításához. A gazdasági programban meghatározott célkitűzések eléréséhez a képviselő-testületnek két irányba is koncentrálnia kell. Egyrészt a célkitűzéseknek az egymásra épülő megvalósítására, másrészt pedig a szükséges anyagi források és eszközök megteremtésére. 3
Az anyagi eszközök, valamint a vagyon megteremtéséhez nem elegendőek a szokásos, évről évre keletkező források (állami támogatások), hanem szükség van a pályázati lehetőségek felkutatására, illetve az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére. A fentiek miatt a gazdasági program kialakítja az EU-források megszerzésének hatékony módját és elősegíti az ezt megalapozó felkészülést. A gazdasági program összeállítása során az alábbiak kerültek figyelembevételre a képviselő-testület és a polgármester elképzelései, az Önkormányzat működtetésében résztvevő intézmények vezetőinek javaslatai, elvárásai, elképzelései, az Önkormányzat lakossága, önszerveződő közössége által megfogalmazott elképzelések, igények, az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete, az egyházak és civil szervezetek elképzelései. Kemecse Város Városfejlesztési Stratégiája 2013-2020 évekre határozza meg a középtávú fejlesztési elképzeléseket, míg a város Gazdasági Programja a 2015-től 2020-ig tartó négyéves időszakra fogalmazza meg az önkormányzat működtetési, fenntartási és fejlesztési elképzeléseit. A program célja, hogy Kemecse a város térségi és regionális pozícióját erősítő, a város lakosai számára érzékelhető, életkörülményeiket javító fejlesztési irányokat határozzon meg. A lehetséges fejlesztési irányok és programok között elsőbbséget élveznek azok, amelyek pályázati úton elnyert források igénybevételével vagy partneri együttműködés keretében valósulnak meg, különös tekintettel a magán- és közszféra érdekegyesítése által létrejött programokra. Kemecse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2005. évben fogadta el az Önkormányzat hosszú távú fejlesztési tervét. Az akkori programban foglaltak mára részben megvalósultak, részben aktualitásukat vesztették, részben továbbra is vállalható célkitűzéseket jelentenek a képviselő-testület számára. A jelenlegi program egyaránt épít az előző évek fejlesztési koncepcióira, az előkészítő folyamat során begyűjtött véleményekre és javaslatokra, a törvény által meghatározott önkormányzati feladatok ellátási kereteire, ugyanakkor figyelemmel van a város adottságaira, jelenlegi helyzetére és lehetőségeire. Az elkészült gazdasági program egy építkező, választási cikluson túlnyúló, de a jogszabály rendelkezései alapján ciklusonként megújuló fejlesztési eszköz, mely a város jövőképének alapját képezi. Mindezekre tekintettel Kemecse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elsősorban a 2015 és 2020. közötti időszakra vonatkozólag, de számos elemében 5-10 éves fejlesztési perspektívában gondolkodva alkotta meg gazdasági programját. A program magában foglalja a kötelező és önként vállalt feladatokat, valamint a jövőt meghatározó fejlesztési célkitűzéseket. A gazdasági programtervezetben megfogalmazott célok bekerülési költségei csak a tervek, pontos felmérések mellett állapíthatók meg. Ezek előkészítése ügyében sürgős intézkedések megléte szükséges ahhoz, hogy a közeljövőben megjelenő pályázatokra Kemecse Város Önkormányzata is sikerrel indulhasson. 4
II.
Az önkormányzat működésének alapelvei
Az önkormányzat a munkájában a város polgáraival, gazdasági és civil szervezeteivel és az egyházakkal közösen, partneri viszonyban kíván együtt tevékenykedni, úgy hogy tevékenységének alapja a törvényesség, a nyilvánosság, és az átláthatóság legyen. Kemecsei egészségügyi központ térségi kihatását meg kívánja tartani és a lehetőségeihez mérten erősíteni. E szerepkör betöltése érdekében az önkormányzat szoros együttműködésre és egyeztetésre törekszik a térség településeivel. Az önkormányzat fontosnak tartja a városban élő romák társadalmi lemaradásának csökkentését, és a társadalmi haszonnal járó munkavégzés révén a minél teljesebb társadalmi beilleszkedését. Az önkormányzat kiemelten kezeli a testületi döntéseket előkészítő hivatali munkát, az előterjesztések szakmai színvonalának folyamatos javítását, a döntések végrehajtásának mind eredményesebb szervezését. Kiemelten kezeli a hivatal közszolgálati munkájának minőségi javítását, a polgárok ügyeinek gyors és hatékony intézését. III.
Fejlesztések
A Képviselő-testület folytatja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek az elmúlt önkormányzati ciklusok alatt elindultak vagy megfogalmazódtak. A gazdasági programban a stratégiai fejlesztési tervhez kapcsolódó célkitűzések megvalósításánál törekszik a 2015-2020as időszakra vonatkozó, az egyes prioritásokhoz kapcsolódó operatív programokhoz csoportosított források fokozott igénybevételére, ezzel is növelve a bevonható fejlesztési források körét. Az önkormányzat gazdasági programja annak a tervezési folyamatnak a része, amely lehetővé és hatékonnyá teszi a közösségi források igénybevételét. A tervezési folyamat azonban nem zárt, mivel valamennyi tervezési szint kapcsolódik a különböző közigazgatási szinteken kialakított elképzelésekhez, ezzel garantálva a fejlesztési tervek egymásra épülését. Ennek megfelelően Kemecse Város Gazdasági Programja illeszkedik az Európai Unió átfogó fejlesztési elképzeléseihez, a Széchenyi 2020 Programhoz, az ágazati és regionális Operatív Programokhoz. A Széchenyi 2020 Program Az Európai Unió támogatásainak fogadása érdekében összeállított Széchenyi 2020 átfogó célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Az Operatív programok ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban használható fel a rendelkezésre álló forrás 2014 és 2020 között. A legtöbb fejlesztést az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásai révén lehet megvalósítani. A gazdasági programban a stratégiai fejlesztési tervhez kapcsolódó célkitűzések megvalósításánál Kemecse Város Önkormányzata törekszik a 2015-2020-as időszakra vonatkozó, az egyes prioritásokhoz kapcsolódó operatív programokhoz csoportosított források fokozott igénybevételére, ezzel is növelve a bevonható fejlesztési források körét.
5
IV.
Kemecse város 2015-2020 közötti időszakra vonatkozó városfejlesztési stratégiája
Helyzetelemzés A 2015 és 2020 közötti időszak kiemelt jelentőségű lesz Kemecse város és térsége számára, mert ebben az időszakban megtörténik az átszervezett államigazgatás és közigazgatás infrastruktúrájának kiépítése. A település 2013-ban járási székhely lett, amelyhez a funkciók kialakítása (járási hivatal, kormányablak) a következő periódusban t örténik meg. Jelenleg épül a település új városközpontja, amely az új városházát is magába foglalja. Ezek a változások erősen fogják befolyásolni a lakosság életét és a szolgáltatások színvonalát. A korszerű piacgazdaságokban egy városnak a településhierarchiában elfoglalt helyét, „versenypozícióját”, elsősorban felvállalt városfunkciói és ezek gyakorlásának minősége illetve hatóköre határozza meg, ezért fontos a folyamatos fejlesztés révén a járási szerepünket erősíteni. A célok, és a feladatok meghatározását követően a stratégiai program megjelöli a megvalósításban résztvevők körét, a lehetséges szereplőket és közreműködőket. Bemutatásra kerül az a mechanizmus, amely a megvalósításba képes bevonni a résztvevők minél szélesebb körét, és amely ösztönzően hat a különböző szereplőknek, vállalkozásoknak, lakossági csoportoknak az elfogadott program realizálása érdekében történő együttműködésére. A városfejlesztési stratégia ugyanakkor nem csupán forrásszerzési, pályázatmegalapozó dokumentum, hanem olyan várospolitikai alapdokumentum, városfejlesztési koncepcionális és stratégiai anyag, amely a város fejlődésének hosszú távú kereteit, irányait jelöli meg, s amelynek realizálása, megvalósítása az érintettek „pályázat-független”, a kölcsönös érdekeltségen alapuló tartós együttműködésére épít. Fontos, hogy városunkat ne csak műszaki létesítménynek halmazának tekintsük, és ne a mennyiségi fejlődést vegyük megvalósítandó célnak. A fejlesztések mindig a közszolgáltatások minőségi javulását eredményezzék, ami növelheti a település népességmegtartó erejét, a beruházó vállalkozások számára, pedig ideális körülményeket teremthet. A koncepció nélküli „városfejlesztés” átmeneti eredményekhez vezethet ugyan, de hosszú távon azonban többnyire újabb fejlődési, működési problémákat vált ki. A településfejlesztési stratégiai célja a szerves kapcsolódás, az Európai Unió területfejlesztési programjaiban megjelenő integrált fejlesztésekhez, illetve a feltételek megteremtése. A külső feltételek megváltozása kiemelten az a tény, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, valamint a belső feltételek változása, szükségessé és lehetségessé teszik a város és a járás megújulását. A megújulás egyszerre jelenti a kedvezőtlen folyamatok megállítását és a kedvező folyamatoknak, az új fejlődési pályára történő átállásának az elindítását, felgyorsítását. A város társadalmi és gazdasági folyamataiban jelenleg számos – a későbbi elemzésben részletesen bemutatásra kerülő – negatív jelenség, tendencia tapasztalható. A kedvezőtlen folyamatok megállításához, illetve a negatív jelenségek szisztematikus felszámolásához megújulásra van szükség. Kemecse Város bemutatása Kemecse Város az Észak-Alföldi régió, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Nyíregyházától 15 km-re északra, a Nyírség és a Rétköz határán fekszik. A város a 100-as Záhony-Budapest vasúti vonalon található, jelentős átmenő személy- és teherforgalmat bonyolít le. A település a térség egészségügyi és logisztikai központja. 6
Kemecse Város 2013. január 1. napjától járási székhely település. A Kemecsei Járáshoz összesen 11 település tartozik. A városban működik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kemecsei Járási Hivatala, a Kemecsei Közös Önkormányzati Hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kemecsei Tankerülete, valamint a Nyíregyházi Pedagógiai Szakszolgálat Kemecsei Tagintézménye. A település lakosság száma folyamatosan csökken, a lakónépesség száma 4968 fő, ebből külterületi lakos 188 fő. Területe 38,94 km2, népsűrűsége 130,4 fő/km2. Az elmúlt 135 évben Kemecse népessége több mint a kétszeresére növekedett (230,7 %). A település múltjának, jelenének és jövőjének szempontjából kiemelkedő szereppel bír a vasút. Városunkban, 1872-ben indult meg a vasúti forgalom. Ez az infrastruktúra Kemecsét 6 falu szállítási és kereskedelmi központjává tette. Előnyt jelent az itt élőknek a település jó földrajzi fekvése, kedvező természeti adottságai, a települési környezet rendezettsége, a kedvező gazdasági lehetőségek és életkörülmények, a magas infrastrukturális ellátottság. A település termálvíz potenciálja is kiemelkedő. A város nevét először 1222-ben a Váradi Regestrum említi, az idetelepülő Kemecsei családról kapta a nevét. A település 1876-1956-ig járási székhelyként funkcionált. 1988. február 1-től Kemecse nagyközség, 2005. július 1-jével, pedig megkapta a városi címet. Kemecse gazdaságának meghatározó tényezői az egykori állami mintagazdaság szakmai értékeire alapozó, jórészt mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások. A település középtávú tervei között szerepel egy Agrár Ipari Logisztikai Park kialakítása. Emellett kimagasló arányt képvisel a település gazdaságában a szolgáltató szektor (57,6 %), mely a városiasság egyik fő jellemzője. A településen a munkanélküliségi ráta meghaladja a megyei átlagot, mely 12,4%. Pontos adatot azért nem tudunk közölni, mivel a közfoglalkoztatás nagymértékben befolyásolja azt és havonta változik. A város gazdasági vonzerejét jelzi, hogy a környező településekről közel 150 munkavállaló jár Kemecsére dolgozni. Kemecse működő vállalkozásainak száma 233, melyből 121 egyéni vállalkozó és 112 pedig társas vállalkozás. A vállalkozói, kereskedelmi és vendéglátó üzemei színvonalas ellátás biztosításával növelik a város vonzerejét. A település kereskedelmi, szolgáltató központ szerepét igazolja a működő 76 kiskereskedelmi üzlet szakválasztéka és helyi piacának élénk élete. A település közműellátása teljes körű. A belterületen a víz-, gáz-, elektromos hálózat 100 %os kiépítettségű, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége 95 %-os, a belterületi úthálózat 100 %-ban aszfaltozott. A város megközelíthetősége kiváló, és Nyíregyháza mellett fontos közlekedési csomópont. Intézményei döntően alapellátók. Kétszintes általános iskolája és bölcsődéje térségi vonzással bír. Az általános iskolában eltérő tantervű osztályokban enyhén értelmi fogyatékos gyermekek oktatása is folyik. Kiemelkedik emeltszintű művészeti iskolája, ahol a térség gyermekei is tanulhatnak. Térségi jellegű az 1989 óta működő Egészségügyi Központja, valamint Mentőállomása. Az egészségügy területén, a központi ügyelet 7 település lakosságát látja el. A Központi Orvosi Ügyeletet a Kemecsei Orvosi Ügyeleti Társulás működteti, melynek székhelye Kemecsén található. A település területi ellátási kötelezettségű háziorvos és házi gyermekorvos székhelye. Szociális intézményei közül térségi vonzású a Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ, mely a Beszterec – Kemecse – Nyírbogdány - Tiszarád és Vasmegyer települések Szociális Társulásának fenntartásában működik. A Társulás székhelye Kemecse város. Térségi vonzással bír nagy hagyományú sportélete, valamint kulturális rendezvényei. Sportegyesületének létszáma a járás a legnagyobb. A Helytörténeti Gyűjtemény ad helyet a város történetéről szóló dokumentumoknak, tárgyaknak. A településen 12 civil szervezet és 5 alapítvány is működik. Közművelődési életében a Városi és Iskolai Közművelődési Könyvtár meghatározó szerepet tölt be. Kemecse térségi szerepét támasztja alá járási székhely szerepköre, elsőfokú építésügyi hatósága, Polgárőr egyesülete, valamint Rendőrőrsének kiterjedt vonzáskörzete. 7
Kemecse helye és szerepe a településhálózatban A település a járás természetes központja, közlekedési potenciálja kedvező, vonzóhatása szinte minden területen érvényesül a környező településekre. Fekvése előnyös a járási kereskedelmi, egészségügyi és szolgáltatási központ funkció betöltéséhez. A város jól illeszkedik a megye közlekedési hálózatába, ezzel gyakorlatilag a térség logisztikai központjává vált. A település a dinamikusan fejlődő „nyírségi főváros”, a Nyíregyháza körül kirajzolódó település együttes határán fekszik. Kemecse településhálózati szerepe - a környező falvak vonatkozásában - kialakulásától kezdve jelentős. A város szinte teljes történelme során központi szerepet látott el. Előbb járási központ (18761956-ig), később alsó fokú központ lett, 1988. február 1-től nagyközség, 2005. július 1. óta pedig város. Nyíregyháza Megyei Jogú Város környékén kialakult települések közül Kemecse az egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező város. A szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően a település Nyíregyháza egyik népesség befogadó városává vált. Ugyanakkor nem alvó település, hanem a megye sajátos arculattal rendelkező, történelmi múltú „bolygóvárosa”. A nyugati európai nagyvárosok környékén kialakult ún. „város hálózatokhoz” hasonló modell szerint folyamatosan erősíti gazdaságát, intézményeit. Fejlesztéseiben ezért kiemelt feladataként célozta meg a városi körülmények biztosítását. A település fejlődésére jótékonyan hat a környező településekkel a közös érdekek felismerése és összehangolása, illetve a legutóbbi évtizedben megalapozott koncepciók létrejötte. A térség települései között egyfajta funkció megosztás kezd kialakulni. A következetes települési (területi) politika eredménye, hogy Kemecse több térségi és funkcionális társulásos kapcsolat aktív szereplője egyszerre. Ezek résztvevői esetenként átfedik egymást, ezzel is erősítve az érintettek érdekérvényesítését. Kemecse város meglévő potenciálja alapján képes arra, hogy magasabb szintű igazgatási feladatokat lásson el a jövőben a környező településekre vonatkozóan. Gazdaság Kemecse gazdaságának meghatározó tényezői az egykori állami mintagazdaság szakmai értékeire alapozó, jórészt mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások. A település középtávú tervei között szerepel egy Agrár Ipari Logisztikai Park kialakítása. Emellett kimagasló arányt képvisel a település gazdaságában a szolgáltató szektor (57,6 %), mely a városiasság egyik fő jellemzője. Az önkormányzat egész környezetének vizsgálatára, az elemzések összegzésére és átfogó helyzetkép kialakítására a városfejlesztési koncepcióhoz hasznos módszer lehet a SWOT analízis alkalmazása. Az eljárás alkalmas arra, hogy ne csak felmérjük, hanem összefogottan, átfogóan értékeljük az adott szervezet – jelen esetben az önkormányzat – helyzetét. A lehetőségek és fenyegetések összegyűjtésének segítségével a külső befolyásoló tényezőkkel tudunk számolni, míg az erősségekkel-gyengeségekkel a belső helyzet felmérésére alkalmasak, így a SWOT jól felhasználható stratégiaalkotásra, a kihívások legkockázatosabb elemei kezelhetők, adott esetben elkerülhetők. SWOT- analízis ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK - A település a járás egyik természetes Elmaradott, komplex programmal központja, közlekedési potenciálja fejlesztendő járás, belső periféria. kedvező, vonzóhatása néhány ellátási, Innovatív jellegű munkahelyek szolgáltatási területen érvényesül a hiánya, és felsőfokú szakemberek 8
-
-
-
-
-
-
környező településekre. 100 sz. Budapest – Nyíregyháza – Záhony vasúti fővonal áthalad a városon Előnyös a fekvése a mikrotérségi kereskedelmi és szolgáltatási központ települési funkció betöltéséhez. Üdülési, turisztikai vonzástényezők szinte minden adottsága megtalálható. Halastavak, vadászati lehetőségek, lovas turizmus, üdülőterület, történelmi építészeti, régészeti, kulturális hagyományok. Biogazdálkodási lehetőségek (gyógynövénytermesztés, állattenyésztés) Fiatal, produktív népesség országos szintet meghaladó aránya. Kedvező érintetlen környezeti adottságok, természetközeli életmód. Kedvező adottságok Kemecse és térsége ipari és agro park kialakításához. Meglevő és folyamatban, építés alatt levő infrastruktúra hálózatok. A település gazdálkodását stabilitás jellemzi. Sokrétű, színes kulturális élet. Erős lokálpatriotizmus, civil szerveződések nagy száma. A közbiztonság szintje a településen kielégítő. Nyíregyháza, mint felsőfokú ellátási központ közelsége
hiánya az alulképzett lakosság magas hányada. Nagyszámú tartós munkanélküli és szociális segélyezésre utalt lakos. Az egészséges kisvárosi életmódhoz hiányzó infrastrukturális feltételek (pl. fedett uszoda, sportcsarnok) A megújuló energiaforrások, szélenergia, napenergia, bioenergia, termálvíz hasznosítása hiányzik. A meglévő gazdasági épületek (pl. Haas tanya, Körmendi tanya) nem megfelelő hasznosítása Kisvárosi szolgáltatási, ellátási funkciók hiánya Az utóbbi években csökkenő lakosságszám Fejlesztési területek elérhetősége rossz A várost kettévágja a BudapestZáhony vasúti fővonal, Vasút- közút felüljáró hiánya Több szegregátum határán lévő városrészek
LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK - A térségi helyzetből adódó járási - A külső források megszerzéséhez székhely szerepkör térségi szükséges saját erő biztosítása kapcsolatok erősítése, és uniós nehezíti a település önerős pályázatok igénybevétele. fejlesztéseit. - Közlekedési infrastruktúra jelentős - Gazdasági elmaradottság a vonalai Kemecsén áthaladó szomszédos térségekben, szakaszainak kihasználása (tervezett Bodrogközben, az országhatár ukrán Budapest – Ukrajna gyorsvasút, oldalán, mely hátrányosan érinti a tervezett nyíregyházi körgyűrű, az határ magyar oldalán levő térségek M3-as autópályának elérhetősége). fejlődését. - Az Észak-magyarországi Régió, - Az innovatív ipari munkahelyek Bodrogköz, Hegyalja, Szlovákia, hiánya elvándorlást eredményezhet. Lengyelország, Ukrajna felé nyitás, - Alvó településsé válás gazdasági kapcsolatok kialakítása, Nyíregyházára, a megyeszékhelyre erősítése. történő napi ingázás jó közlekedési - Kormányzati törekvések a keleti feltételei miatt. országrész felzárkóztatására. - A mezőgazdaság és élelmiszeripar 9
-
Külföldi fejlesztési források érkezése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe. Kelet-Magyarországi befektetésösztönző programok. 89ha önkormányzati tulajdonban lévő fejlesztési terület a déli városrészben Tervezett új közút Nyíregyháza és Kemecse között Belterület növelés 207,4 ha (zártkeretek és külterületek rovására) Nyíregyházát elkerülő körgyűrű É-i szakaszának nyomvonala Korábbi közlekedési tervekben szereplő Rakamaz- Dombrád főút nyomvonala
V.
-
-
bizonytalan piaci helyzete (ugyanakkor Kemecsén nagy az ágazatban foglalkoztatottak aránya). A szomszédos versenytárs települések fejlődése, az úthálózat fejlesztés gátolja. Kemecse térségi pozíciója romolhat.
A városfejlesztési célok kialakítása, jövőkép lehetőségek
A településfejlesztés általános célkitűzései A településfejlesztés általános célkitűzései alapján az alábbiak fogalmazhatók meg Kemecse esetén: a lakosság életkörülményei, a megélhetési viszonyok, a városi élet feltételei, mint a komfortosság, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek jelentősen és tartósan javuljanak úgy, hogy a fejlesztési erőforrások tartósan fennmaradjanak. Az általános fő célkitűzés a fenntartható fejlődés elvének érvényesítéséből következik. Azaz az egyik oldalon biztosítja Kemecse folyamatos fejlődését, ami a városban élők életkörülményeinek jelentős és tartós javulásában kell, hogy tükröződjön, míg a másik oldalon a jelentős javulás csak akkor válhat tartóssá, ha a fejlesztés erőforrásai, mint a természeti, és kiemelten a humán és civilizációs erőforrások megőrződnek, fennmaradnak. A regionális célkitűzések alapján megfogalmazott kemecsei fejlesztési vízió A vízió a város szűkebb és tágabb (régió és nagytérség) térben vizsgált természeti adottságai, a társadalmi-gazdasági fejlődés eredményeképpen előállt kompetenciái és tágabban értelmezett környezet fejlődési folyamatai a fennálló speciális, piacokért és forrásokért folytatott verseny figyelembevételével készült. Kemecse település Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója 2005. évben készült el. Ez öt fejlesztési prioritást, valamint az ezekből lebontható húsz fejlesztési programot határoz meg, melyek a következők: 1. Gazdaságfejlesztés – foglalkoztatás (a térségi szerepkör és térségi súly, valamint az előkészítő beruházások forrásbiztosításának politikai döntéseihez és a lakosság ellátásának biztosításához) 1.1. A gazdaság fejlesztéséhez szükséges eszközrendszer megteremtése. 1.2. Helyi adó politika. 10
1.3. A szolgáltatások és a kereskedelem fejlesztése 2. Minőségi alapellátás, szociális ellátás biztosítása 2.1. Óvodai, és bölcsődei ellátás fejlesztése. 2.2. Szociális ellátás fejlesztése 2.3. A cigányság helyzetének javítása. 2.4. Munkanélküliek, tartós munkanélküliek helyzetének javítása 3. Minőségi élet feltételeinek továbbfejlesztése 3.1. A lakáshelyzet javítása. 3.2. A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése. 3.3. A kulturális élet fejlesztése. 3.4. A településkép és a közösségi terek fejlesztése. 3.5. A településvezetés közösségi kapcsolatainak fejlesztése. 3.6. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések. 4. Aktív térségi központi szerepkör megtartása, fejlesztése 4.1. Az egészségügy fejlesztése. 4.2. A település szerepvállalása a térségben. 4.3. Az idegenforgalom fejlesztése. 5. A fejlesztési folyamatok menedzselése, településmarketing, monitoring 5.1. Feltétel biztosítás, munkaszervezet. 5.2. A település marketing tevékenységének alapjai. 5.3. A monitoring rendszer. A hosszú távú fejlesztési programoknak integrált részét képezi a környezetvédelem. A koncepció áttanulmányozását követően megállapítható, hogy a fejlesztési programokat horizontálisan minden esetben átszövik a környezetvédelmi szempontok.
VI.
Az önkormányzat pénzügyi politikája
Helyzetértékelés: Kemecse város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik, társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű települése. Az önkormányzat tartósan működési forráshiányos, melyet különböző kiegészítő források felvételével pótol. Az önkormányzat működési forráshiánya A közszolgáltatásoknak a kor követelményeinek megfelelő szinten tartása, a szakmai színvonal biztosítása az önkormányzattól erejét meghaladó anyagi erőforrást igényelnek, mely vagyonértékesítési és egyéb helyben képződő bevételekkel nem fedezhető. Az önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatokon kívül saját elhatározásában olyan feladatokat is felvállal, melyet a lakossági igények alapján szükségesnek tart. Ezek finanszírozása azonban nem vagy csak részben történik meg központi forrásokból. Vállalja a bölcsőde fenntartását, a központi ügyelet működtetését, a sportegyesület, az iskolai szabadidősport és a szociális intézmény támogatását. Az állami alulfinanszírozás miatt kialakult működési hiány csökkentése érdekében az önkormányzat folyamatosan racionalizálta intézményhálózatát, csökkentette létszámát.
11
Az önkormányzat fejlesztési forráshiánya A fejlesztési forráshiányt a pályázati pénzeszközökkel, szükség esetén fejlesztési célhitellel pótolja.
12
VII.
Önkormányzati célkitűzések
Gazdálkodás 1) Az önkormányzat csak olyan kötelezettséget vállal, mely reálisan megvalósítható, költségvetési fedezete az önkormányzat költségvetéséből, átvett pénzeszközökből, pályázati pénzeszközökből, törvényesen felvehető hitelből valósítható meg. 2) Az önkormányzat gazdálkodását, feladat-meghatározását a vonatkozó jogszabályi előírások mellett a település rövid és hosszú távú igényeinek, céljainak megfelelően alakítja. Ennek során figyelembe veszi a térségi és regionális célokat. Erre törekszik jogi és gazdasági eszközök felhasználásával az ipartelepítés és munkahelyteremtés elősegítésére, a település lakosságszámának növelésére. 3) Az önkormányzat minden lehetséges törvényes eszközt megragad bevételi forrásainak növelésére: - együttműködik közvetlenül és intézményei útján a gazdálkodó szervekkel, - igénybe veszi a pályázati lehetőségeket (cél és címzett támogatás, ágazati pályázatok, EU pályázatok), - ésszerű és elfogadható mértékig terheli a lakosságot, - együttműködik a járás területén működő önkormányzatokkal, - a kialakult és elfogadott helyi adópolitikán ott és olyan mértékben változtat, ahogy a változó törvényi előírások megkövetelik, illetve akkor, ha az önkormányzat érdekében áll és nem hat a munkahelyteremtés, a vállalkozói kedv ellen, a lakosság részére elviselhető terhet jelent. - a hátralékok, kintlévőségek beszedésére továbbra is hatékony intézkedéseket tesz. 4) Elkerülhetetlenül szükséges, hogy az önkormányzat önfinanszírozó képessége javuljon. 5) A lakosságot közvetlenül érintő infrastruktúrafejlesztés esetén az önkormányzat támaszkodik a lakosság önszervező képességére, arányos anyagi hozzájárulására. 6) Az intézményhálózatban biztosítani kell legalább a bér reálértékének megőrzését. A törvényi és helyi szabályozáson alapuló kötelező juttatásokat továbbra is biztosítani kell. 7) Az önkormányzat a munkanélküliség csökkentése, a munkába való visszatérés elősegítése, nem utolsó sorban az önkormányzati feladatellátás biztosítása érdekében számol közmunkások foglalkoztatásával. 8) A célszerű és eredményorientált pénzfelhasználás fenntartása érdekében erősíti a különféle ellenőrzési formákat (belső ellenőrzés, vezetési munkafolyamatba épített ellenőrzés). A városfejlesztés, köztisztaság Az újabb fejlesztéseket csak annak figyelembevételével szabad tervezni, hogy a beruházás befejezése után a folyamatos fenntartási költségek is megjelennek. A fejlesztések az éves költségvetésekben elfogadott előirányzatoknak megfelelő ütemben történhetnek. A parkok, zöldterületek fenntartása az elmúlt évek tapasztalatai alapján viszonylag pontosan tervezhetők, a költségeket legfeljebb a közmunkaprogram elmaradása befolyásolhatja. A zöldterületek és parkfenntartási feladatokat továbbra is az – önkormányzati tulajdonú – „ZSADÁNY” Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi el. A városban 2 db játszótér, 1 db sportpálya és több parkfelület fenntartásáról kell a városüzemeltetésnek a továbbiakban is gondoskodnia. 13
A további években elsősorban a meglévő létesítmények állagmegóvását kell biztosítani. A közterületek védelme érdekében térfigyelő kamerarendszer kiépítése van folyamatban a település több pontján, amely hatására könnyedén felelősségre vonhatóak lesznek a rongálást elkövetők. Köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az Önkormányzat Továbbra is gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról. A szolgáltatást jelenleg az Észak-Alföldi Hulladékgazdálkodási Kft. szolgáltatóval végezteti. Terjeszti a szelektív hulladékgyűjtést. Gondoskodik arról, hogy a településen további helyekre kihelyezésre kerüljenek a szelektív hulladéktároló edények. Évente legalább 1 alkalommal megszervezi a lomtalanítási akciót. Biztosítja azt, hogy a közterületekre hulladékgyűjtő edények megfelelő számban legyenek kihelyezve, illetve rendszeres időközönként ürítésre kerüljenek. Gondoskodik az önkormányzati közutak téli síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításról. A közterületek tisztán tartásáról, a zöldterületek gondozásáról a „ZSADÁNY” Városüzemeltetési Nonprofit Kft.-t bízza meg. Kiemelt feladatunk: A parlagfű irtása az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, amit következetesen és szigorúan meg kell követelni a magánkézben lévő ingatlanok tulajdonosaitól is. A meglévő létesítmények, épületek állagmegóvása, karbantartása. Belvízelvezető csatornahálózat ellenőrzése és folyamatos karbantartása. (A belvízhálózat nagy része Uniós forrásból 2014-ben felújításra került.) Szennyvíztelep bővítése, agglomeráció létrehozása. Új óvoda építése. Közlekedés A Szent István utca teljes szakasza felújításra került 2013-ban. A településen azonban több utca állapota felújítást igényelne. A Mikszáth Kálmán utca nagyon rossz állapotú, jelentős felújításra szorulna, hasonlóképpen a Ságvári Endre utca egy szakaszához, illetve a BajcsyZsilinszky utcához. A Megyei Közútkezelő Zrt. a kátyúzási feladatait sem tudja tökéletesen ezeken az útszakaszokon ellátni, ezért télen rendkívül balesetveszélyesek. Feladatunk, célunk: A Kemecse – Libabokor - Nyíregyháza útvonal megépítése. Önkormányzati kezelésű utak felújítása, aszfaltozása. Szorgalmazni kell a kerékpárutak építését a közeljövőben közútfelújításokkal egy időben. (3823 sz. út – Szent István u.)
várható
A gyalogosforgalom biztonságának növelése érdekében gyalogjárdák építési szükséges. (Szondy u., Szent I. u., Dimitrov u., Vasmegyeri u., Mikszáth K. u.) Gyalogosforgalom: a gyalogos közlekedés érdekében járdaépítés is szükséges Kemecse belterületén. A városközpont területén a rossz minőségi járdaszakaszokat fel kell újítani Egészségügyi szolgáltatás Kemecse demográfiai tényezőit figyelembe véve megállapítható, hogy a lakosság az öregedés mellett lassan, de folyamatosan fogy. A természetes fogyás jelenleg nagyobb a születések 14
számánál, amely részben a társadalom elöregedése, részben a rossz egészségi állapot következménye. A legfőbb halálokot jelentő betegségek a keringési rendszer betegségei, a daganatos megbetegedések és az agy érbetegségek. Kiemelt célunk a daganatos megbetegedések kiváltó okainak feltárása a helyi szakemberek segítségével. A városban az egészségügyi ellátás 2 háziorvosi, 1 gyermekorvosi, 1 fogorvosi és 3 védőnői körzeten keresztül valósul meg. Biztosított továbbá a betegellátás hétvégén, ünnepnapokon, valamint hétköznapokon 17-7 óráig ügyeleti ellátás keretében. A betegek gyógyszerellátása egy gyógyszertár működésével megoldott. A városban jelenleg nőgyógyászati szakrendelés folyik a betegek teljesebb körű ellátása érdekében. Szeretnénk elérni, hogy más szakorvosi vizsgálatok elvégzésére is legyen lehetőség városunkban. Fontos azonban a lakosság egészségének megőrzése, ill. amennyiben lehetséges, a betegségek megelőzése. Ezért a szakrendelések hiányát nem pótolandó, de mindenképpen űrkitöltőnek szánt egészségmegőrző, és prevenciós jellegű szűrővizsgálatok kiterjesztését, meghonosítását, és rendszeressé tételét kell célul kitűzni és segíteni azt, hogy a lakosság minél szélesebb köre rendszeresen tudjon hozzájutni hozzájuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy igény lenne rá. Figyelembe véve azt, hogy folyamatosan nő a túlsúlyos gyermekek száma, nagyon fontos egészségügyi kérdés a helyes életmód, a megfelelő mozgásmennyiség iránti igény kialakítása már gyermekkorban. Ehhez jelentene segítséget a szervezett, de teljesítménykényszer nélküli, szabadidős célú nagyszámú gyermekcsoportot megmozgató tömegsport megvalósítása. Az egészségügyi intézmény felújítása, és sok egészségügyi eszköz modernizálása 2014-ben uniós forrásból megvalósult. Ennek köszönhetően az egészségügyi alapellátás jelentős korszerűsítésen ment keresztül. Beszerzésre került egy modern ultrahang készülék, amelyhez hasonló legközelebb Debrecenben található. Ez az eszköz számos vizsgálatra alkalmas. A későbbiekben tervként szerepel radiológusok rendelésének megszervezése a településen, amellyel helyben végezhetővé válnának számos olyan vizsgálatok, amelyek jelenleg csak más települések járóbeteg szakellátóiban vehetőek igénybe. Szociálpolitika A szociálpolitika a lakosság, elsősorban a szerényebb körülmények között élő rétegek anyagi, társadalmi és művelődési helyzetének javítását kell, hogy célul tűzze ki. A szociálpolitikával foglalkozók feladata, hogy a polgárok otthonuknak érezhessék a várost. A helyi szociálpolitika gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló ember áll. A helyi szociálpolitika feladata, hogy az intézményi és pénzügyi lehetőségek keretei között kialakítsa a segítségnyújtás azon formáit és eljárásait, amelyek a megfogalmazott alapelveknek megfelelnek. A jogszabályi környezet a szociálpolitika vonatkozásában jelentősen átalakult, hiszen a rendszeres szociális ellátások biztosítása szinte kivétel nélkül átkerült a Járási Hivatalhoz. Az önkormányzat helyi rendelete alapján biztosított ellátások szűk körűek, mivel az önkormányzat anyagi helyzete csak ezt teszi lehetővé. A bővülő feladatkört vetíti előre a munkanélküliség időtartalmának növekedése. A tartós munkanélküliségből következő helyzetek kezeléséhez a mai intézményrendszert fejleszteni és bővíteni kell. A tartós munkanélküliség kockázatával különösen sújtott rétegek a képesítéssel, képzettséggel nem rendelkezők ellátása és segítése szintén így valósítható meg. Időszerű az „esetmenedzselés” újszerű feladataihoz való alkalmazkodás annak érdekében, hogy ki-ki a neki legmegfelelőbb ellátási formához juthasson. Az európai gyakorlatnak megfelelően – alapos szakmai munkára támaszkodva- fokozatosan ki kell alakítani az igénybe vevők és a szolgáltatók, vagyis a segítségre szorulók és az ellátók, az intézmények közötti szerződések rendszerét. 15
Sajnos egyre több kemecsei lakos számára a szociális juttatások nyújtják a megélhetés kizárólagos forrását. A város társadalmi békéje, társadalmi kohéziója szempontjából fontos feladat azokat a polgárokat a normális lét felszínén tartani, akik másképpen, maguktól erre nem lennének képesek. Fontos elvárás ugyanakkor az önkormányzat részéről, hogy lehetőségeihez mérten a szociálisan rászoruló egyén is aktívan részt vegyen a helyzetének javításában. Az önkormányzat támogatja és befogadja a nem állami keretek között működő, de a helyi szociálpolitikát támogató társadalmi szervezeteket. Ebben az esetben meg kell határozni, hogy milyen megállapodási keretben kívánja az önkormányzat bevonni a nem állami szervezeteket a feladatok ellátásába, hiszen napjainkban igen színes paletta alakult ki a szociálpolitikai intézmények típusai között. Egyre nagyobb arányban jelennek meg a különféle vállalkozási és nonprofit formában tevékenykedő, egyházi és világi nem állami szervezetek. A nem állami szervezet közfinanszírozásának alapvető jogi eszköze a szerződés. Olyan szerződés, amely képes a kölcsönös érdekeknek megfelelő garanciarendszert felállítani és intézményesíteni. Kemecse város szociálpolitikai ellátási szerkezete jelenleg megfelel a lakossági szükségleteknek. Bár az elszegényedés jelei azt mutatják, hogy a hagyományosnak tekinthető szociális problémák területén és kezelésükön túl jelentős szerkezeti módosulásokra lehet szükség és erre vonatkozóan az ez irányú igények csak fokozódni fognak. Idősellátás: Kiemelkedő jelentőségű településünkön az idős emberekkel való törődés, mivel az egyik legvédtelenebb lakossági réteg. A növekvő igényeknek való megfelelés megköveteli a kapacitások átalakítását, mind az otthoni, a házi gondozási, mind pedig a bentlakásos ellátás területén. Fontos feladatunk a jövőben a szolgáltatások kiterjesztése az idős lakosság minél szélesebb körére. Szükségszerű lenne az idősellátásban működtetett házi segítségnyújtás kibővítése. Fiatalok, gyerekek: A szegénység generációk közötti öröklődésének enyhítése is fontos feladatunk. Alapvető elv az, hogy a fiatalabb generáció a szülők társadalmi helyzetétől függetlenül rendelkezhessenek a felemelkedés lehetőségeivel és esélyeivel. Mindenek előtt megvalósítandó cél az, hogy a szülők szegénysége esetén is, minden gyerek étkezése elégítse ki a legszükségesebb biológiai igényeket, hogy minden rászorult gyermek legalább naponta egyszer meleg ételhez jusson. Ezek biztosítva vannak az oktatási- nevelési intézményekben, illetve nyári étkeztetés keretén belül is megvalósul településünkön. Fejlesztendőek és megerősítendőek mindazok az ösztönzési rendszerek, tanulmányi ösztöndíjak, és más támogatási konstrukciók (jogosítvány, nyelvvizsga) amelyek a szegényebb csoportok gyermekei körében is erősítik a tanulás iránti motiváltságot. A jövőben szükségszerű kiterjeszteni és megerősíteni azokat a felzárkóztató programokat (napközi, tanulószobai szolgáltatás, célzott felvételire előkészítő programok, tehetséggondozás), amelyek javítják a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeit az iskola sikeres elvégzésében. E programok kapcsán különös gondot igényel a gyermekek kulturális és etnikai identitásának tiszteletben tartása, a kisebbségi lét értékeinek elismerése és integrálása – különösen a roma gyerekeke esetében. A nevelési intézményeink multikulturális nevelésének tovább erősítése, amelynek fő célja az esélyegyenlőség biztosítása, továbbá elősegíti a kölcsönös együttélést és megértést. 16
A szegénység, marginalizálódás enyhítése: A segélyezés fejlesztése és racionalizálása szükségszerű feladat, mivel egyre folyamatosan bővül az igénylők köre. Ezen belül célkitűzésünk a segélyezettel való együttműködés erősítése, a segélyezési mértékek koncepcionális rendezése, és továbbra is törekednünk kell a pontos „célzás” feltételeinek biztosítására, vagyis arra, hogy az ellátások valóban a súlyos jövedelemhiánnyal küzdő csoportokat érjék el. Térségünk munkahely-lehetőség szempontjából elmaradottnak tekinthető, amely a településünkön élők nagyszámú körét is érinti. A munkahelyteremtés lehetőségeit ösztönöznünk és támogatnunk kell. A foglalkoztatáspolitika keretében fenn kell tartanunk, és fejlesztenünk kell azokat az önkormányzati eszközöket, amelyek hozzájárulnak a munkanélküliség enyhítéséhez. A fenti célok megvalósulását nagymértékben elősegítheti az ágazatok közötti együttműködés fejlesztése, az önkormányzati és a civilszervezetekkel való együttműködési formák, eljárások bővítése.
17
A hatályos törvényekben előírt ellátások - ellátási formák van ALAPELLÁTÁS: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres - családsegítés Gyermekjóléti alapellátások - gyermekjóléti szolgálat Gyermekek napközbeni ellátása - bölcsőde - házi gyermekfelügyelet - családi napközi - házi gyermekfelügyelet Gyermekek átmeneti gondozása - helyettes szülő - gyermekek átmeneti otthona - családok átmeneti otthona Speciális alapellátás - közösségi pszichiátriai ellátás és támogató szolgálat - fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátása - szenvedélybetegek nappali ellátása - utcai szociális munka SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁS: Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: - Idősek otthona - Fogyatékos személyek otthona - Fogyatékos gyerekek otthona - Pszichiátriai betegek otthona - Szenvedélybetegek otthona - Hajléktalanok otthona Rehabilitációs intézmények - Pszichiátriai betegek - Szenvedélybetegek - Fogyatékos személyek - Hajléktalan személyek Nappali ellátást nyújtó intézmények - Idősek Klubja - Fogyatékosok nappali intézménye - Szenvedélybetegek nappali intézménye - Pszichiátriai betegek nappali intézménye - Nappali melegedő Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - Időskorúak gondozóháza - Fogyatékos személyek gondozóháza - Pszichiátriai betegek átmeneti otthona 18
nincs + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + +
- Szenvedélybetegek átmeneti otthona - Éjjeli menedékhely - Hajléktalan személyek átmeneti szállása Lakóotthonok: - Fogyatékos személyek lakóotthona - Pszichiátriai betegek lakóotthona - Szenvedélybetegek lakóotthona Jelmagyarázat: + ( van ) ( nincs )
19
+ + + + + +
Nevelés, oktatás Kemecse Város Önkormányzata saját intézmény fenntartásával biztosítja a bölcsődei és az óvodai ellátást. Az általános iskola fenntartása és működtetése 2013. január elsejétől nem az önkormányzat, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata, de az épület Kemecse Város Önkormányzatának tulajdona. Az önkormányzat részéről elvárás az, hogy a köznevelési és közoktatási intézmények a mindenkori jogszabályi előírásoknak és a helyi társadalmi elvárásoknak megfelelően, mind magasabb színvonalon működjenek. Olyan átlátható intézményeket kíván fenntartani, amelyeket pedagógiai, szakmai és pénzügyi hatékonyság jellemez. A törvényben szabályozott ellátási kötelezettségének megfelelően, lehetősége szerint folyamatosan gondoskodni kíván a nevelésoktatás feltételeinek minőségi fejlesztésére. Biztosítani kell a nevelés jogszabályi feltételeit, a helyi igények érvényesülését is figyelembe véve. Gazdasági programunkban célunk a kötelező és felvállalt önkormányzati feladatok további jó szakmai szintű ellátása. Ennek érdekében folyamatosan vizsgálni kell a működés hatékonyságát, keresni az optimális működési struktúrát. Kiemelt célunk a zökkenőmentes feladat-ellátás a pedagógiai programokban meghatározott feladatokhoz a megfelelő tárgyi feltételek biztosításával. Az oktatás-nevelés terén kiemelt feladatnak tekintjük: az egészséges életmódra nevelést a szabadidősport kiterjesztésével, az idegennyelv-tanítást, akár már az óvodáskorúak esetében is, kszakirányú képzések lehetőségének felmérése a Munkaügyi Központ részvételével. Kultúra Kemecse gazdag szellemi múltja szorosan kapcsolódik jelenéhez. A város, képes volt megmenteni, megbecsülni és megőrizni a múlt értékeit, hagyományait (Helytörténeti Múzeum). Ezek ápolása mellett mindent meg kell tenni, hogy a város szellemi élete, kultúrája egyre gazdagodjon. Az Önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenységek ellátása, melyhez saját fenntartású közművelődési intézményt is biztosít. (Könyvtár) Kiemelt figyelmet kapnak: Helyi civil szervezetek és lakossági kezdeményezések támogatása (pl. lovasverseny) A nevelési-oktatási intézmények kulturális tevékenységének támogatása A testvértelepülés kapcsolatainak ápolása. E területen kiemelkedő jelentőségű az erdélyi testvértelepüléssel sokéves hagyományra építő kulturális kapcsolatok ápolása. A város lakosságának mind teljesebb tájékoztatása a kulturális programokról, lehetőségekről, eseményekről a Kemecsei Hírek, helyi lap útján. A kultúra, a város életében legjelentősebb rendezvényére – város nap, tavaszváró, idősek napja – illetve a civil szervezetek támogatására fordított pénzeszközök nagyságrendjének és arányának megőrzése. Az Önkormányzat igyekszik minél nagyobb teret és támogatást nyújtani az együttműködő partnereknek a kulturális kínálat minél színesebbé, változatosabbá tételéhez. A kulturális élet fellendítéséhez elengedhetetlen a vállalkozói tőke bevonása. A kulturális élet intézmény kereteit kialakultnak tartjuk, de nyitottak vagyunk a lakossági kezdeményezések felé. Erősíteni kell a városi intézmények, gazdálkodó szervezet, polgárok szerepvállalását. Terveink között kell szerepeltetni egy Kulturális Központ létrehozását.
Sport A testedzés szerepe jelentős az egészségmegőrzésben, a személyiségformálásban, de a sport-, mint a testedzés gyakorlásának intézményesült formája számos egyéb, a társadalom és az egyén szempontjából hasznos funkciót is betölt. A rendszer valamennyi elemében (diáksport, verseny, utánpótlás nevelés) a jelenlegi értékek megőrzése és fejlesztése a cél. Az Önkormányzat anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet. A jövőben is együtt kíván, működik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel, az egyesületi formán kívüli sportolókkal. Az önkormányzat a tulajdonát, képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti. A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően törekszik az önkormányzati sportlétesítmények karbantartására, fejlesztésére. A meglévő önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények felújítását, fejlesztését hosszabb távú ütemterv szerint kell elvégezni, ennek keretében meg kell vizsgálni egy többfunkciós városi sportcsarnok létrehozását. Az elmúlt években a sport infrastruktúrája is jelentős megújuláson ment keresztül. Felújításra került az iskola tornaterme, bővítésre került a Sportöltöző, amely egy klubhelyiség kialakítását, a tetőtér beépítését, és raktár építését foglalja magába. Ezzel egy színvonalas létesítményt használhat a Sportegyesület. A sportpályán is több beruházás valósult meg. Új kerítés kialakítása történt, amely a biztonságot jelentős mértékben növelte. Új cserepadok beszerzésére került sor, és jelenleg egy 40x60 m-es műfüves pálya kialakítása van folyamatban, amely újabb sportolási lehetőségeket teremt. A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot- ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezően ellátandó sportfeladatot-, a versenysportot, az utánpótlás-nevelést valamint a szabadidősportot állítja. Kemecse Város Önkormányzata fontosnak tartja, hogy a város polgárai és közösségei felelősséget érezzenek saját lelki, szellemi, testi egészségükért. Ez a tény szükségessé teszi, hogy az egészséges életmódot, a sportolást az eddiginél nagyobb hangsúllyal kell népszerűsíteni Kemecsén. Vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés Megfontolt, környezetbarát ipartelepítés indokolt elsősorban az önkormányzati tulajdonú ipari célú területek értékesítésével, illetve a rendezési terv által kijelölt egyéb ipartelepítésre, alkalmas területekre irányuló befektetés-fejlesztési politikával, ennek kapcsán együttműködésre kell törekedni. Segíteni kell a helyi kis – és középvállalkozásokat a támogatási, pályázati lehetőségek megismerésében, jobb kihasználásába, a meglévő munkahelyek megtartásában. Fontos célkitűzés a város általános vonzerejének, versenyképességének a növelése annak érdekében, hogy minél vonzóbbá tegyük a befektetők számára. A település számára hozzáadott értéket produkáló tevékenységek esetében folytatni kell a közhasznú foglalkoztatást (pl.: vízelvezető árkok tisztítása, településre bevezető közutak lomtalanítása, parlagfűmentesítés, téli síkosságmentesítés). A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat - megvizsgálja a közmunkások további foglalkoztatásának lehetőségeit, - kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit. Adópolitika Kemecse Város Önkormányzat fontosnak tartja a helyi adópolitikai célkitűzések megfogalmazását, mivel az jelentősen befolyásolja a településen keletkező saját bevételt, illetve hatással van a településen élő magánszemélyek és vállalkozók anyagi terheire. A helyi adók esetében az Önkormányzat Képviselő-testülete az adózást úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett, folyamatosan az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően.
A helyi adóztatás során az Önkormányzat Képviselő-testülete: minden évben, a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódva megvizsgálja a helyi adóztatás által nyújtott bevételszerzési lehetőségeket adófajtákat összehasonlítva dönt a bevezetendő, illetve fenntartandó adókról, az adórendelet módosításokról csak olyan adórendeleteket fogad el, amely a lakosság számára még elviselhető anyagi terhet jelent, nem hat a vállalkozók működésének, fejlesztési elképzeléseinek gátjaként. Az igazságosság és az adóbevételek növelése érdekében a Képviselő-testület fokozott figyelmet fordít arra, hogy az adózók fizetési morálja javuljon, ennek érdekében rendszeresen tájékozódik az adókintlévőségek nagyságáról, a beszedésre tett intézkedésekről, illetve a szükséges adó végrehajtási szankciók alkalmazásáról, valamint az intézkedések alapján elért eredményekről. Összességében tehát az adópolitika összetett funkcióinak érvényesítése követelmény. A helyi adórendszer technikájának, adómértékének, adómentességek kialakításának, elemzésének állandó figyelemmel kísérése fontos feladat. A szükséges bevételek biztosításán túl a prioritások és fejlesztési irányok adekvát megjelenítése az adópolitikába is beillesztésre kell, hogy kerüljön. Az adópolitikai eszközök hatékony működtetése biztosítéka lehet az adóbevételek növelésének, a város feladatainak, fejlesztési terveinek összehangolásában, tartós megjelenítésében. Fejlesztési források Mivel a Képviselő-testület mandátumának időszaka alatt jelentős pályázati források nyílnak meg, szükséges az, hogy a településfejlesztés egyik fontos eszközévé váljon a pályázati tevékenység. A sikeres pályázatok érdekében: felelősöket kell kijelölni a különböző szintű, jellegű pályázatok figyelemmel kísérésére, pályázatok megírására a szükséges szakértelemmel, megfelelő referenciával rendelkező további külsős személyt/személyeket kell keresni és megbízni, lépéseket kell tenni az adott fejlesztés megyei, illetve régiós fejlesztési programba való illesztéshez, a pályázat benyújthatósága érdekében a kiemelt fontosságú fejlesztésekre előre terveket kell készíteni, mivel a tervezés, valamint az engedélyeztetés időigényessége miatt az adott pályázatban megadott határidő gyakran nem elegendő. A helyi tűzvédelem Az Önkormányzat a helyi tűzvédelmi feladatok ellátására, illetve színvonalának javítása érdekében az Önkormányzati Hivatal, illetve az önkormányzati intézmények vonatkozásában figyelemmel kíséri a tűzvédelmi szabályzattal való rendelkezést, tájékoztatást kér a szabályozások évenkénti felülvizsgálatának, a tűzvédelmi oktatás megtartásának és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésének megtörténtéről, tűzgyújtási rendeletet alkotott. A közbiztonság helyi feladatainak ellátása Az Önkormányzat a helyi közbiztonsági feladatok ellátása, illetve színvonalának érdekében támogatja a közbiztonság növelését segítő programok, tájékoztatók szervezését, támogatja a polgárőrség működtetését (szorgalmazza a polgárőr szervezet aktív tevékenységét, helyet biztosít számukra, anyagilag támogatja az eszközbeszerzéseket),
felhívja a rendőrség figyelmét a tudomására jutott, közbiztonságot veszélyeztető körülményekre, rendszeres kapcsolatot tart a rendőrséggel, a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok ellátására a jogszabályi követelményeknek megfelelően közbiztonsági referenst alkalmaz. A településfejlesztés széles nyilvánossága Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés a település számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek ténylegesen a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják. A településfejlesztés nyilvánosságával kapcsolatos célkitűzések - Folyamatosan karban kell tartani a település honlapját. - A honlapon helyet kell biztosítani - a Képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak, - a település intézményeinek, - a helyi civil szervezeteknek, - a településen megrendezett programoknak. Kemecse térképét, rendezési tervét mindenki által használhatóan fel kell tenni a honlapra, utcakeresővel, idegenforgalmi nevezetességek jelölésével. A településfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő közösségeket. A településfejlesztés átgondolása Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során azok az igények kerüljenek előtérbe, melyek olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódnak. A településfejlesztés átgondoltságát segíti a jelen gazdasági program, valamint az éves költségvetési tervek, melyek sorrendbe állítják a célokat, illetve részcélokat valósítanak meg a ciklus évei alatt. A településfejlesztés során – az alapvető településüzemeltetési és közszolgálati célú fejlesztések kivételével – figyelembe kell venni a következőket: Azokat a fejlesztéseket, programokat kell előtérbe helyezni, melyekhez kapcsolódva gazdasági számítások igazolják azt, hogy a fejlesztés eredményeként az Önkormányzat tartósan (legalább 4 éven keresztül) a korábbi éveknél magasabb bevétellel, illetve alacsonyabb kiadással számolhat, és melyek hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő, melyek munkahelyet teremtenek. Háttérbe kell helyezni azokat a fejlesztéseket, melyek a lakosság, vagy a vállalkozók nagyon szűk körét érintik, és mely fejlesztésekkel megvalósuló beruházás aránytalan nagy működtetési kiadásokkal jár. VIII. Összegzés Kemecse Város Gazdasági Programja a város középtávú jövőképének a felvázolását tűzte ki célul azzal a megszorítással, hogy számos részterület vonatkozásában az elmúlt évek során már
megszületettek azok a részletes elképzelések, melyek a Képviselő-testület által elfogadottak, így bővebb idézésük, átemelésük a jelen program keretei közé nem indokolt. A program nem tekinti feladatának, hogy a város – mint egy komplex módon fejlesztendő egység, ahol egységben kell kezelni a fejlesztéseket – esetében az eltérő részletességű és időben eltérő megvalósíthatósági realitású célkitűzések között értékrangsort, állítson fel, vagy határidőket ütemezzen. Kemecse jövőképét röviden a város „piacképesebbé” tételében lehet megragadni, melyet úgy érhetünk el, ha nyílt, kezdeményező, megújulni képes, és együttműködő, azaz belső és térségi partnerségre egyaránt képesek leszünk. Továbbá fontos feladat az igazgatási térségi szerepkör tovább erősítése. Ennek a cikluson túlmutató feladatnak a megvalósításához kérjük és igényeljük a városban működő szervezetek, intézmények, vállalkozások és minden tenni akaró kemecsei lakos segítségét. Kemecse, 2015. április 29.
Lipők Sándor sk. polgármester
