Kitöltési útmutató a 1044. számú helyi iparűzési adó bevalláshoz Törvényi háttér • • • • • • • • •
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.), Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.), A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.), A tárvhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (továbbiakban: THtv.) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi XC. törvény (továbbiakban: regisztrációs adó) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.), Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény
A bevallásra kötelezettek A Htv. hatálya alá tartozó adózók kötelezettek a bevallás benyújtására a törvényben meghatározott iparűzési tevékenység (a vállalkozó e minőségében végzett nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége) állandó vagy ideiglenes gyakorlása esetén. Az adóalanyokat azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. Ha az adóalany meghatározott, a Htv.1 szerinti tevékenységet olyan önkormányzat illetékességi területén végzi, ahol székhellyel illetőleg telephellyel nem rendelkezik, akkor ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenysége. Az ideiglenes jellegű tevékenységek körét a 1044T-09-es laphoz tartozó kitöltési útmutató részletezi. Helyi iparűzési adó alanyának az a vállalkozó minősül, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző: a) az Szja tv.-ben meghatározott egyéni vállalkozó, b) az Szja tv.-ben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.
1
Htv. 37. § (2) bekezdés
2
Általános tudnivalók A 1044A-01. 02. 03. 04. 05. valamint a 1044T-07. számú lapot az állandó jellegű iparűzési tevékenységet folytatók nyújthatják be. A 1044T-09. számú lapot az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet folytatók tölthetik ki. Amennyiben a nyomtatvány önellenőrzésként, ismételt önellenőrzésként kerül benyújtásra, akkor 1044T-08. számú lapon kell levezetni az adóalap, illetve az adókötelezettség változását. A 1044T-09. számú lapon kell az ideiglenes jelleggel végzett helyi iparűzési tevékenységre vonatkozó önellenőrzést is elvégezni. Amennyiben alkotmányellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály az önellenőrzés indoka, akkor a 1044A-04. lapot is be kell nyújtani, a benyújtott lap(ok) számát a 1044A főlap C) blokkjának „Részletező lapok száma” kódkockában kell jelölni. Amennyiben állandó jellegű iparűzési tevékenység vonatkozásában székhely, illetve telephely várható megszűnését jelenti be, akkor a 1044A-05. számú lapot - mely dinamikus lapként működik - kell benyújtania. A részletező lapok számát szintén a 1044A főlap C) blokkjának „Részletező lapok száma” kódkockában kell jelölni. Az elektronikusan, illetőleg ún. 2D-es (az APEH honlapján található) aktuális internet-kitöltő programmal készített, majd kinyomtatott bizonylatok esetében a részletező lapok sorszámozása automatikus, tekintettel arra, hogy ez a lap ún. dinamikus lapként funkcionál (újabb lap a jobb felső sarokban található „+” jelre kattintva hívható elő). Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés esetén – tekintettel arra, hogy ez esetben teljes adattartalommal ki kell tölteni a nyomtatványt – minden lapot, amely adatot tartalmaz, a kódkockákban történő jelölés mellett be kell nyújtani. Az iparűzési adóelőleget, adóelőlegeket önellenőrizni nem lehet!
Határidő Az állandó jellegű iparűzési adó alanya általános szabály szerint – ha a bevallás időszaka 2010. január elsejétől 2010. december 31-ig tart - jelen bevallást 2011. május 31-éig nyújtja be. Amennyiben ettől eltérő a bevallási időszak, az Art. rendelkezései szerinti határidőre kell benyújtani a nyomtatványt, melyet az alábbi táblázat tartalmaz. Megnevezés A jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg köziratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül, melyet a bevallás időszaka mezőben kell megjelölni. Naptári évtől eltérő üzleti évet választott adózó éves bevallása
Benyújtási ok
előtársasági
eltérő üzleti éves
Benyújtási határidő
a társaság bejegyzésének napját követő 90. nap
a mérlegforduló napját követő
3 150. nap Ha települési Önkormányzat illetékességi területén, az adóköteles tevékenységet év közben kezdte székhely áthelyezéssel, telephely létesítéssel, illetőleg kezdő vállalkozóként a tevékenység megkezdésével Naptári évtől eltérő üzleti évre való áttérés éve (az adóév hossza mindig kevesebb, mint 12 hónap)
év közben kezdő
2011. május 31.
első eltérő üzleti év
a mérlegforduló napját követő 150. nap
Ha az ideiglenes iparűzési tevékenység a települési Önkormányzat illetékességi területén az adóévben meghaladta a 180 napot
állandóvá váló tevékenység
2011. május 31.
Ha soron kívüli bevallási kötelezettség keletkezik2, akkor a benyújtási határidőket a következő tábla foglalja össze: Záró bevallás benyújtásának oka Felszámolás
Átalakulás Hatósági megszüntetés Egyszerűsített vállalkozói adó alanyiság megszűnése
Végelszámolás
A tevékenység saját elhatározásból történő megszűnése Előtársaságként működő társaság cégbejegyzését elutasították vagy kérelmét a bejegyzés előtt visszavonta Egyéb 2
Art. 33. § (3) bekezdés
Benyújtási határidő A felszámolás alatt álló adózók a tevékenységet lezáró adóbevallást a felszámolás megkezdését megelőző nappal lezárt időszakra a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a felszámolási záró adóbevallást a záró mérleg elkészítésének napját követő napon kötelesek az adóhatóságnak benyújtani. Az átalakulás bejegyzett napját követő 90.napig kell benyújtani. Tevékenység végét követő 30. napon kell benyújtani. Az eva alanyiság megszűnésének napját követő 150. nap, illetve 30. nap a benyújtási határidő. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbehelyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. A tevékenység végét követő 30. nap a benyújtási határidő.
Az elutasítás/visszavonás napját követő 30. nap a benyújtási határidő. Tevékenység végét követő 30. nap a benyújtási határidő.
4 Egyéb más, a Htv. adókötelezettségre vonatkozó szabályaiból fakadó sajátosságok a bevallás-benyújtást illetően Települési Önkormányzat adórendeletének hatályon kívül helyezése Telephely megszüntetése (ha az Önkormányzat illetékességi területén sem székhely, sem telephely nem marad) Székhely áthelyezése (ha az Önkormányzat illetékességi területén telephely sem marad)
Tárgyévet követő május 31. a benyújtási határidő. Tárgyévet követő május 31. a benyújtási határidő. Tárgyévet követő május 31. a benyújtási határidő.
Az ideiglenes jellegű iparűzési adó alanya bevallását az adóköteles tevékenység végzésének utolsó napján köteles benyújtani az állami adóhatósághoz.
A bevallás benyújtásának módja Az Art.-ban3 meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni. Ha az adózó maga választotta az elektronikus benyújtás lehetőségét, választása időpontjától szintén köteles valamennyi bevallását, adatszolgáltatását elektronikusan benyújtani. Az e körbe nem tartozó adózók a bevallást papíron is benyújthatják. A bevallás kitöltő programja és a hozzá tartozó útmutató letölthető az APEH internetes honlapjáról (http://www.apeh.hu→ Letöltések→ Nyomtatványkitöltő programok→ Gyorskeresés). Azon adózók, akik nem elektronikusan, hanem papíralapon nyújtják be bevallásukat, de a kitöltéshez/kinyomtatáshoz az internetről letölthető ún. 2D kitöltő-ellenőrző programot kívánják használni, szintén itt találják meg a kitöltéshez szükséges programokat és dokumentumot. A nyomtatvány és kitöltési útmutatója kereskedelmi forgalomban is beszerezhető. Tájékoztatjuk, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 17/A §. (2) bekezdés c) pontja értelmében Ön jogosult a papír alapon benyújtott bevallása esetén annak az APEH Ügyintéző Contact Center útján történő javítására telefonon is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. Az APEH Ügyintéző Contact Centere a 40/20-21-22-es telefonszámon munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint pénteken 8:30-tól 13:30-ig hívható. Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a 10UK30-as kérelem benyújtásával igényelheti meg.
Aláírás, ellenjegyzés Az adóbevallást az adózó vagy képviselője aláírásával – a 1044A-főlap G) blokkjában jelölve – kell beadni az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz.
3
Art. 31. § (2) bekezdés, valamint 8. sz. melléklet
5 Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett az Art.-ban4 meghatározott képviselője, meghatalmazottja írja alá. Amennyiben a magánszemély adózó az adóhatóság előtt nem tud vagy nem kíván személyesen eljárni, úgy képviseletében eljárhat és a bevallást helyette aláírhatja a törvényes képviselője, valamint meghatalmazottként: képvisleti jogát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy. Amennyiben a meghatalmazó egyéni vállalkozó, akkor meghatalmazás alapján a nagykorú alkalmazottja is aláírhatja a bevallást. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetében a bevallást aláírhatja a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, valamint meghatalmazottként: a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja. Amennyiben az adózó bevallását nem elektronikus úton nyújtja be és a bevallást meghatalmazott írja alá – az adóhatósághoz az Art. szerint5 meghatározott módon bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével -, a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a megfelelő kódkockában “X”-szel kell jelölni. Ilyen esetben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen! Amennyiben a bevallást6 az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a borítólapon a megfelelő kódkockában “X”-szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével, de más nagykorú személy a magánszemély képviseletében nem járhat el állandó meghatalmazottként, csak eseti meghatalmazás alapján képviselheti az adózót. Amennyiben a bevallást nem az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett és a vonatkozó bevallás bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz. Felhívjuk a figyelmet, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás – meghatalmazás csatolása nélkül – érvénytelen, csak az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni! A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható, valamint az ellátandó ügy/ügycsoport megjelölését (például a 1044. számú Helyi iparűzési adó bevallás benyújtása vagy valamennyi adóbevallás benyújtása), illetve a meghatalmazó és meghatalmazott aláírását is. Nem 4
Art. 7. § (1)-(2) Art. 7. § (5) bekezdés 6 Art. 7. § (1), (3) bekezdés 5
6 kötelező eleme a meghatalmazásnak, de az ügyintézést megkönnyíti, ha a meghatalmazó és a meghatalmazott adóazonosító jele is feltüntetésre kerül. A meghatalmazáshoz szükséges nyomtatvány az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu) letölthető, azonban a nyomtatvány alkalmazása nem kötelező. Az adóbevallást illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti7. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére kerül sor, úgy azt a bevalláson kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, a bizonyítvány/igazolvány számát. Az a külföldi vállalkozás8, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás nevében teljesíti annak belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem járhat el, az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a borítólap G) blokkjának megfelelő kockájában „X”-szel kérjük jelölni. Az adó megfizetése A helyi iparűzési adót és módosítása esetén az önellenőrzési pótlékát a következő számlaszámra kell megfizetni: 10032000-…….. APEH Helyi Iparűzési adó beszedési számla 10032000-…………. APEH Helyi iparűzési adó önellenőrzési pótlék beszedési számla A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie. Az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban9 meghatározottak szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel is teljesítheti, azaz az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain POS terminálon keresztül is megfizetheti. A belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély – ideértve az egyéni vállalkozót is - (továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag 7
Art. 31. § (14) bekezdés Art. 9. § (1) bekezdés 9 Art. 38. § 8
7 pénzforgalmi számlát nyithat. A pénzforgalmi számlanyitására kötelezett adózó - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. A helyi iparűzési bevallást forintban, magyar nyelven kell elkészíteni.10 A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó az adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) – az adóév utolsó napján érvényes – devizárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a MNB által jegyzett árfolyama, a MNB által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény előírása nem vonatkozik. Jogszabályi rendelkezés11 alapján az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót kerekítés nélkül, forintban kell megfizetni. A magánszemély a 100 forintot el nem érő jövedelemadóját, különadóját, egészségügyi hozzájárulását, valamint vagyonszerzési illetékét, a cégautó-adót, a helyi iparűzési adót és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki és nem tartja nyilván. A bevallás nem bonyolít pénzforgalmat, ezért abból átvezetés, illetőleg visszautalás nem teljesül, az adózó 1017. számú „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával kezdeményezheti a folyószámlán mutatkozó valós túlfizetésének átvezetését és/vagy kiutalását. A bevallást az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz kell benyújtani! A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha az nem tartalmaz kötelezettség adatot! A bevallás adóhatósági javítása, adózói javítása (helyesbítése), önellenőrzése, ismételt önellenőrzése A bevallás adóhatósági, adózói javítása Az Art. szerint az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adóvisszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.12 Az Art. értelmében, ha az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek – megfelelő határidő kitűzésével - az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.13 A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak – azon túlmenően, hogy a bevallás javítását az APEH illetékes igazgatóságánál személyesen, vagy írásban kezdeményezheti – lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást elektronikus úton újból 10
Htv. 41/A. § Art. 2. számú melléklet I/Általános rendelkezések 3. pont 12 Art. 34. § (1) 13 Art. 34.§ (6) 11
8 benyújtsa. Ebben az esetben a borítólap B) blokkjában a vonatkozó kódkockába be kell írnia az eredeti (adóhatóság által hibásnak minősített) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely az elektronikus tárhelyre küldött, a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg. Figyelem! A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók a borítólap 1044A főlap B) blokkjában az „Adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatban nem szerepeltethetnek adatot. Adózói javítás (helyesbítés)14 Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti a már korábban benyújtott és az állami adóhatóság által feldolgozott adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli. Figyelem! Ebben az esetben az „Adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőt üresen kell hagyni! Az APEH által elfogadott alapbevallás után, ugyanarra az időszakra alapbevallás nem, csak adózói javítás (helyesbítés), vagy önellenőrzés nyújtható be. Amennyiben az APEH által elfogadott, feldolgozott bevallás után, az adatok tekintetében ugyanarra az időszakra adózói javításként (helyesbítésként) nyújtja be ismételten a bevallást, akkor az adózói javításkor (helyesbítéskor) az adóalap, illetőleg adó (költségvetési támogatás) összege nem változhat. Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallás tájékoztató adata téves, vagy valamely tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű. Adózói javítás (helyesbítés) esetén az „új” adatokkal valamennyi – az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallásban korábban szerepeltetett – adatot ki kell tölteni. Amennyiben az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallásban olyan adat szerepelt, amelyet az adózói javítás (helyesbítés) nem érint, úgy az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni! Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása helyesbítés miatt történik, akkor a 1044A-főlap C) blokkjában a bevallás jellege kódkockába „H” betűt kell bejegyezni. Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése az adózó kötelezettségének – adóalap, adó – változását eredményezi, úgy a bevallás helyesbítésként nem nyújtható be, ekkor az önellenőrzést kell megjelölni. Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés A bevallást csak az elévülési időn belül lehet önellenőrizni. A bevallás elévülési időn belül történő helyesbítésére - önellenőrzésére - az Art.-ben15 foglaltak az irányadók. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Jelen bevallás a már korábban bevallott adatok önellenőrzésére, ismételt önellenőrzésére is szolgál. Önellenőrzés esetén, a 1044A főlapon a C) blokkban a „Bevallás jellege” kódkockában „O” betűjelzést kell alkalmazni. 14 15
Art. 34.§ (7) Art. 164. § (1) bekezdés
9 Figyelem! Önellenőrzés – adóalapot illetve adót érintő adatok módosítása – esetén a módosított, „új” adatokkal – az önellenőrzéssel érintett bevallásban szerepeltetett – valamennyi adatot ki kell tölteni. Figyelem! Amennyiben egy települési önkormányzatnál amiatt kell az önellenőrzést elvégezni, mert a települési önkormányzat szintű adószámításnál – például tévesen más mértékkel számolt, hibásan vette figyelembe az önkormányzat mentességi, kedvezményi rendelkezését - hiba történt, akkor csak arra a településre vonatkozóan kell az önellenőrzést elvégezni. Ha azonban az eredeti (korábban benyújtott) alapbevallásban a vállalkozási szintű adóalap vagy a megosztandó adóalap vagy az adóalap-megosztás kiszámításánál követett el hibát (hatással van a 1044T-07. lapnál kitöltött sorokra), úgy az önellenőrzést valamennyi települési önkormányzat vonatkozásában szükséges megtenni. Ha az önellenőrzés megszűnt jogelőd kötelezettségére vonatkozik, azt csak a jogutód élő adószámán adhatja be. A jogelőd adószámát azonban a 1044A főlap B) blokkjában fel kell tüntetni. Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette, a vállalkozás időszakára vonatkozó önellenőrzését adóazonosító jelén a lakóhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtania, de csak abban az esetben, ha az adómegállapítás időszakának kezdő napja – amelyre az önellenőrizni kívánt bevallás vonatkozik – 2010. január 1. vagy ezt követő időpont. Az ezt megelőző időszakra vonatkozó önellenőrzést – a 2010. május 31-én esedékes 2009. évre vonatkozó, önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bevallás önellenőrzése tekintetében is – valamennyi adózói körbe tartozónak még az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtania, az önkormányzat által rendszeresített bevallási formátumban. Ismételt önellenőrzés esetén kérjük a 1044A főlapon a C) blokkban a „Bevallás jellege” kódkockájában „I” jelet jelölni. • Amennyiben az ismételt önellenőrzésre kizárólag az önellenőrzési pótlék módosítása miatt kerül sor, úgy az Önellenőrzési melléklet 1044T-08. számú lap C) blokkjának sorait kell kitölteni (a 1044T-08. számú lap C) blokk kitöltésére vonatkozó részletes leírás az adott lapnál található). • Abban az esetben, ha az ismételt önellenőrzés az Önellenőrzési melléklet 1044T-08. számú lap A) blokkjának 1. és 2. sorában, vagy a megelőzően hibásan feltüntetett adóalapot illetve adót érintő adatokban történő módosítás miatt kerül benyújtásra, ekkor az ismételt önellenőrzésként benyújtott bevallásban az önellenőrzésként benyújtott bevallás helyes adattartalmát kell szerepeltetni, kivéve az Önellenőrzési melléklet 1044T-08. számú lap A) blokkjának 1. és 2. sorában, korábban szerepeltetett adatokat. Az utóbbi esetben a 1044T-08. számú lap A) blokkjának 1. és 2. sorában minden esetben a módosított adatokat kell feltüntetni. Az önellenőrzést az Art.-ben16 rögzített rendelkezések szerint kell elvégezni, és a nyomtatványt az önellenőrzéssel feltárt adókötelezettség (jogosultság) nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül kell benyújtani az illetékes elsőfokú adóhatósághoz. Az adózó a bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallásra előírt határidőt követően helyesbítheti.
16
Art. 49-51. §
10 Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az Art.17 kimondja, hogy az önellenőrzés bevallása az elévülést megszakítja abban az esetben, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot) lehet módosítani, amely módosításnak az együttes összege a 100 forintot meghaladja. Figyelem! Önellenőrizni csak az iparűzési adófizetési kötelezettséget lehet, az iparűzési adóelőleg fizetési kötelezettséget nem. Az önellenőrzési pótlék számítása Az adózó javára mutatkozó módosítás esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell. Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a 1044T-08. számú lap C) blokk 7. sor „b” rovatában feltüntetett összeg, azaz a bevallott és az önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzésig) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. Az önellenőrzési pótlék módosítására csak ismételt önellenőrzés keretében van lehetőség.
Pótlás Ezt a nyomtatványt kell használni a késedelmesen, vagyis a bevallás benyújtásának esedékességét követően, az elévülési időn belül benyújtott bevallások esetében is. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Htv. 41. § (3) bekezdése szerint az önkormányzat illetékességi területén az adóévben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy évben közben vezeti be, akkor a bejelentéssel egyidejűleg teljesítendő adóelőlegeket nem ebben a bevallásban, hanem az állami adóhatóság által az ebbe a körbe tartozó adóalanyok részére külön e célra rendszeresített 1045. számú „Bevallás a helyi iparűzési adóelőlegről” elnevezésű nyomtatványon kell eleget tenni. Az iparűzési adóelőleg-kiegészítésére kötelezettek tekintetében az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségnek nem ebben a bevallásban, hanem 1046. számú „Bevallás a társasági adóelőleg-kiegészítéséről, energiaellátók jövedelemadója kiegészítéséről és a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítéséről” elnevezésű nyomtatványon kell eleget tenni.
A bevallási garnitúra részei
17
Art. 164. § (2) bekezdés
11 -
1044A-lap Az adózóra és a bevallás időszakára vonatkozó adatokat tartalmazza
-
1044A-01. számú lap Vállalkozás szintű nettó árbevétel kiszámítás
-
1044A-02. számú lap Az adó alapja egyszerűsített meghatározásának módjai
-
1044A-03. számú lap Vállalkozás szintű adóalap, adó, adókülönbözet, és önellenőrzés alapján megvalósított adófizetési kötelezettségek összesítése
-
1044A-04. számú lap Önellenőrzéshez kapcsolódó nyilatkozat
-
1044A-05. számú lap Részletező lap a székhely, telephely 2010-ben kezdődő adóévben történő megszűnéséről
-
1044T Település szintű összesítő lap
-
1044T-06. számú lap Települési önkormányzat szintű adóalap megosztása
-
1044T-07. számú megállapítása
-
1044T-08. számú lap Önellenőrzési melléklet (település szintű)
-
1044T-09. számú lap Ideiglenes jelleggel végzett helyi iparűzési tevékenységre vonatkozó adófizetési kötelezettség kiszámítása, önellenőrzése
lap
Település
szintű
adóalap,
adó,
adókülönbözet
A 1044A főlap kitöltése A bevallás főlap A) blokkjának kitöltése az adóhivatal feladata. A főlap B) blokkjának kitöltése: A bevallás B) blokkja tartalmazza a bevallás készítésére kötelezett adózó nevét, érvényes adószámát - magánszemély esetében adóazonosító jelét is -, és egyéb azonosító adatait (székhely/telephely hiányában levelezési címét), valamint annak az ügyintézőnek a nevét és telefonszámát, aki a bevallást összeállította és annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást külső cég vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, úgy ügyintézőként az ő adatait kérjük szerepeltetni. A bevallást ebben az esetben is az adózónak (meghatalmazottjának) kell aláírnia. A főlapon, amennyiben levelezési címként postafiók kerül feltüntetésre, akkor a közterület jellegénél “pf”-et kell megjelölni, a postafiók számát pedig a házszám rovatba kell beírni. Az adóhatóság által hibásnak minősített, javítani kívánt bevallás vonalkódja rovatot – a B) blokk erre szolgáló adathelyén - csak azok az adózók tölthetik ki, akik a 1044-es bevallásukat korábban elektronikus úton nyújtották be, melyre vonatkozóan az adóhatóság hibalistával ellátott értesítést küldött vissza az értesítési tárhelyre, és az adózó e hibás bevallását kívánja javító bevallással korrigálni. Ebben az esetben ki kell tölteni az
12 adóhatóság által hibásnak minősített javítandó bevallás vonalkódját, melyet az értesítő levél tartalmaz. Nem tölthető ki az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja abban az esetben sem, ha az adózó nem elektronikusan nyújtotta be bevallását, hanem a kitöltőellenőrző program segítségével kitöltött bevallást papíralapon nyújtotta be az állami adóhatóságnak. Ha az önellenőrzés megszűnt jogelőd kötelezettségére vonatkozik, azt csak a jogutód élő adószámán adhatja be. A jogelőd adószámát azonban a 1044A főlap B) blokkjában fel kell tüntetni. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette, a vállalkozás időszakára vonatkozó önellenőrzését adóazonosító jelén a lakóhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtania, de csak abban az esetben, ha az adómegállapítás időszakának kezdő napja – amelyre az önellenőrizni kívánt bevallás vonatkozik – 2010. január 1. vagy ezt követő időpont. Az ezt megelőző időszakra vonatkozó önellenőrzését – a 2010. május 31-én esedékes 2009. évre vonatkozó, önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bevallás önellenőrzése tekintetében is – még az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani, az önkormányzat által rendszeresített bevallási formátumban. A főlap C) blokkjának kitöltése: A főlap C) blokkjában – többek között - a bevallási időszakot kell feltüntetni, amelynek meg kell egyezni a 1044T lap B) blokkjában közölt időszakkal. A C) blokkban kérjük, jelölni a tevékenység jellegét, mely lehet: állandó jellegű „1” ideiglenes jellegű „2” A bevallás jellegét az alábbiak szerint: helyesbítés (adózói javítás) esetén „H”, önellenőrzés esetén „O”, ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén „I”, alapbevallás benyújtása esetén a kódkocka üres marad, pótlás esetén a kódkocka üres marad. Abban az esetben, ha a helyesbítéssel egyidejűleg olyan adat is módosításra kerül, mely önellenőrzésnek minősül, ez esetben az önellenőrzésre („O”jelzés) vagy ismételt önellenőrzésre („I") vonatkozó jelölést kérjük alkalmazni a kódkockában. Önellenőrzés („O” jelzésnél) esetén és az (amennyiben az önellenőrzés adóalapot, adót érint) ismételt önellenőrzés tekintetében, amennyiben az ismételt önellenőrzés adóalapot, adót érint szintén a 1044T-08. számú, illetőleg a 1044T-09. számú lapot kérjük alkalmazni. Ha azonban az ismételt önellenőrzés a korábban kiszámított és bevallott önellenőrzési pótlék alapjára, az önellenőrzési pótlék összegére vonatkozik, úgy az ismételt önellenőrzést a 1044T-08. számú lap C) blokk, illetőleg a 1044T-09. számú lap D) blokk soraiban végezheti el. (Az önellenőrzésre vonatkozó részletes kitöltési szabályokat az adott lapoknál ismertetjük.) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az önellenőrzést – akár az adóalap, adó, akár az önellenőrzés pótlékra vonatkozik - települési önkormányzatonként kell elvégezni az előzőekben említett lapokon, azonban a települési önkormányzatonként kiszámított kötelezettségeket, összegeket (kötelezettség növekedés, kötelezettség csökkenés esetében) összesíteni szükséges, és az összesített adatokat – kézzel, papíralapon kitöltött bevallás
13 esetén – át kell vezetni a 1044A-03. számú lap C) blokk 21. sor, 22. sor, valamint a 23. sor c) oszlopába. Elektronikusan, valamint ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal előállított bevallás esetén a települési önkormányzatonként kiszámított önellenőrzési pótlékok adatai összegeződnek, majd az összesített adat automatikus átemelődik a 1044A03. számú lap C) blokk 23. sorának c) oszlopába. Abban az esetben, ha az önellenőrzési pótlék önellenőrzésére kerül sor, melyet szintén települési önkormányzatonként kell elvégezni, akkor a települési önkormányzatonként kiszámított (önellenőrzött) önellenőrzési pótlékok adatait összesíteni kell, majd az összesített adatokat át kell vezetni a 1044A-03. számú lap C) blokk 24.sor, illetőleg a 25. sor c) oszlopába, ha a bevallás kitöltése kézzel, papíralapon történik. Elektronikusan, vagy ún. 2D-es aktuális internet-kitöltő programmal előállított bevallás esetében a települési önkormányzatonként kiszámított (önellenőrzött) önellenőrzési pótlékok adatai összegeződnek, majd az összesített adatok automatikusan átemelődnek a 1044A-03. számú lap C) blokk 24. sor illetőleg 25. sor c) oszlopába. A C) blokkban kérjük jelölni a bevallás típusát az alábbiak szerint: - felszámolás „F”, - végelszámolás „V”. A C) blokkban a bevallás fajtája kódkockában a következőket szükséges jelölni: - felszámolási/végelszámolási eljárás kezdete „1”, - felszámolási/végelszámolási eljárás alatti „2”, - felszámolási/végelszámolási eljárás befejezése „3”. Amennyiben a bevallás benyújtására a felszámolási/vagy végelszámolási eljárás megkezdésekor kerül sor, úgy az „F1”, illetőleg a „V1” jelzést kell alkalmazni. A felszámolási eljárás/vagy végelszámolási eljárás alatti időszakra vonatkozóan beadott bevallás esetében az „F2”, illetőleg a „V2” jelzést kérjük jelölni. Amikor a felszámolási eljárás/vagy a végelszámolási eljárás befejeződik, akkor az „F3” illetőleg a „V3” jelzést kell szerepeltetni. A C) blokkban kérjük jelölni az önellenőrzés esedékességének dátumát, mely a tévedés feltárásának időpontjától számított 15. nap. Amennyiben a 15. nap munkaszüneti napra esik, akkor az ezt követő első munkanap dátumát kell bejegyezni. A feltárás időpontja az adózó könyveibe történő bejegyzés, az önellenőrzési nyilvántartásba vétel dátuma. Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás esedékességi időpontjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség-csökkenés esetén az adó-visszaigénylési, átvezetési lehetősége is ugyanezen esedékességi időponttól nyílik meg, mely összeget a 1017. számú „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” nyomtatványon lehet visszakérni és/vagy átvezetni. A főlap C) blokkjában kérjük - kézzel, papíralapon kitöltött bevallás esetén - jelölni a „Részletező lapok száma kódkockában, hogy hány darab 1044A-04-es és 1044A-05-ös számú lapot kíván benyújtani. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal történő bevallás elkészítése során a 1044A-04-es és 1044A-05. számú lapok száma automatikusan átemelődik a főlap C) blokkjának „Részletező lapok száma” mellett található kódkockákba. A főlap D) blokkjának kitöltése:
14 Az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a bevallás jellege az alábbiak lehetnek és a felajánlott értéklistából választhatók: éves bevallás „1”, előtársasági bevallás „2”, évközben kezdő „3”, záró bevallás „4”, naptári évtől eltérő üzleti évet választó „5”, naptári évtől eltérő üzleti évet választó, áttérésének évéről készült évközi bevallás „6”, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő „7”, a Htv. 37. § (2) b) pontja alapján állandó jellegű iparűzési tevékenységgé váló tevékenység után benyújtott bevallás (az építőipari tevékenység az adóévben meghaladta a 180 napot) ”8”. Ebben a blokkban kérjük a mérlegforduló nap időpontját is jelölni, amennyiben az adózó a naptári évtől eltérő üzleti évet választók körébe tartozik. Ebben a blokkban kérjük X-szel jelölni, ha ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről tesz bevallást. Ezen jelzés esetén a 1044T-09. számú lapot kell kitölteni. A főlap E) blokkjának kitöltése: E blokkban kérjük feltüntetni a záró bevallás benyújtásának okát, melyet a felajánlott értéklistából lehet választani: átalakulás „1”, hatósági megszüntetés „2”, eva adóalanyiság megszűnése „3” a tevékenység saját elhatározásból történő megszűnése „4”, előtársaságként működő társaság cégbejegyzését elutasították vagy kérelmét a bejegyzés előtt visszavonta „5”, települési önkormányzat adórendeletének hatályon kívül helyezése „6”, egyéb „7”. A blokkban kell jelölni az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozatát (a Htv. 39/A és 39/B §-a alapján az adó alapjának egyszerűsített módját az adóévre választja), az alábbi lehet: Htv. 39/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adóévben az átalány szerinti jövedelem-megállapítást (továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó „1”, Htv. 39/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó, feltéve, hogy a nettó árbevétele a megelőző adóévben a 8 millió forintot nem haladta meg „2”, a Htv. 39/B § (1) bekezdése alapján az adóévben az egyszerűsített vállalkozói hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50 %-ában is megállapíthatja „3”. Az alkalmazott adóalap-megosztás módszerének választását szintén e blokkban kell kijelölni a következők szerint: személyi jellegű ráfordítással arányos „1”, eszközérték arányos „2”,
15 -
személyi jellegű ráfordítással arányos és eszközérték arányos együtt („komplex megosztási módszer) „3”. a Htv. 3. sz. melléklet 2.2 pontja szerinti megosztás (vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás esetén egyetemes (közüzemi) szolgáltató, elosztói engedélyes, földgáz- vagy villamosenergia kereskedő) „4”,
A főlap F) blokkjában szereplő kódkockában kérjük X-szel jelölni, ha az iparűzési adóelőlegnek az adóév várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett. A főlap G) blokkját az „Aláírás, ellenjegyzés” cím alatt részletezett szabályoknak megfelelően kérjük kitölteni.
1044A-01 Vállalkozás szintű nettó árbevétel kiszámítása A bevallás elkészítését a 1044A-01. számú lappal kitöltésével kérjük kezdeni, mely a Htv. szerinti – vállalkozás szintű – éves árbevétel kiszámítására szolgál. A lap a fejrovaton, valamint a Htv. szerinti – vállalkozás szintű – éves nettó árbevétel blokkon túl A), B), C), D) és E) blokkokból áll. A fejrovatban az adószámot, adóazonosító jelet, valamint a nevet kérjük feltüntetni, amennyiben a bevallás kitöltése kézzel, papíralapon történik. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal történő készítés során ezen adatokat a főlapról automatikusan átemeli a kitöltő program. A helyi iparűzési adó alanyai a Htv. szerinti – vállalkozás szintű - éves nettó árbevételüket a 1044A-01. számú lap kitöltésével állapítják meg. Ezt a 01. számú lapot nem kell azoknak kitöltenie, akik/amelyek az adó alapját egyszerűsített módon határozzák meg, azok a 1044A-02. számú lap kitöltésére is kötelezettek. A 1044A-01. számú lap 1. sorában a Htv. alapján megállapított - a telephelytől (helyektől) független - a vállalkozás egészére vonatkozó éves nettó árbevételt kell szerepeltetni. A 1044A-01. számú lap további blokkjait attól függően kell kitölteni, hogy a vállalkozás az általános szabályok, az Szja tv. hatálya, illetőleg átalányban megállapított jövedelem, vagy a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra, vagy a biztosítókra vagy a befektetési vállalkozásokra, vagy a kockázati tőketársaságok és kockázati tőkealapokra vonatkozó szabályok szerint állapítja meg nettó árbevételét. Az 1. sorban szerepeltetendő éves nettó árbevétel összegét az A)-E) blokkokban szereplő adatokból kell kiszámítani a kitöltési útmutató vonatkozó részében leírtak szerint. Figyelem! Az A), B), C), D), E) blokkok közül csak az egyik tölthető ki, attól függően, hogy az adózó melyikbe sorolható, az 1. sorban azonban – az egyszerűsített adóalap meghatározást alkalmazó adózó kivételével - valamennyi adózónak adatot kell szerepeltetnie. Nettó árbevétel:18 a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem 18
Htv.1990. C. törvény 52. § 22. pont
16 pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel, b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű, c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű, d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű, f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont szerinti, - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
17 által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel, h) a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele, i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra, j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege. 1044A-01. számú lap A) blokk . 2. sor: Az Sztv. hatálya alá tartozó adóalanyok, valamint az Szja hatálya alá tartozó vállalkozók esetében itt kell szerepeltetni a törvény19 rendelkezése alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezetek, egyház, alapítvány, költségvetési szerv) estében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. Az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni értéket kell beírni ebbe a sorba. Az egyszerűsített adóalap megállapítást választó magánszemélyek esetében itt a nettó árbevételt vagy az átalányadó alapját (bevételt) kell feltüntetni és beírni a 1. sorba. Ezen adózói körnek a 3., 4., 5. és 6. sort nem kell kitöltenie. 3. sor: Ebben a sorban a Tao. tv. szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéket kell szerepeltetni. 4. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráfordítások között kimutatott – az adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó összegét. 5. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegét. 6. sor: A külön jogszabály szerint felszolgálási díj árbevételként elszámolt összeg kerül ide.
19
Sztv. 72.-75. §
18 A vállalkozás szintű nettó árbevétel meghatározásához az 2. sor adatából le kell vonni a 3. 4. 5. és 6. sorban szereplő összegeket és ezt kell beírni az 1. sorba (a Htv. szerinti – vállalkozás szintű – éves nettó árbevétel) kézzel, papíralapon kitöltött bevallás esetén. Elektronikus úton, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal előállított bevallás esetén a kiszámított összeg automatikusan átemelődik az 1. sorba.
1044A-01. számú lap B) blokk Ezt a blokkot azok az adóalanyok töltik ki, akik hitelintézetnek vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülnek. A 7.-13. sorok a vállalkozás szintű nettó árbevétel kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat az Sztv. és a hitelintézetekre, pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó kormányrendelet20 alapján kell meghatározni. 7. sor : Ebben a sorba a kapott kamatok és kamat jellegű bevételeket összegét kell beírni. 8. sor: Az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeinek összegét kell szerepeltetni. 9. sor: A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételének összegét kell beírni. 10. sor: Ebben a sorban a befektetési szolgáltatás bevételének összegét kell szerepeltetni. 11. sor: A fedezeti ügyletek különbözetének összegét kell beírni.
veszteségének/nyereségének
nyereségjellegű
12. sor: Ebben a sorban az alapügyletek (fedezeti tételek) veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözetének összegét kell szerepeltetni. 13. sor: A fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások összegét kell beírni. A vállalkozás szintű nettó árbevétel meghatározásához a 7.-12. sorokat össze kell adni, majd az összegből a 13. sort levonni és ezt az összeget kell beírni az 1. sorba, ha a bevallás kézzel, papíralapon készül. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internetkitöltő programmal készített bevallás esetén a kiszámított összeg automatikusan átemelődik az l. sorba. 1044A-01. számú lap C) blokk A blokkot a biztosítónak minősülő adózók töltik ki. A 14.-20. sorok a vállalkozás szintű nettó árbevétel kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat az Sztv. és a biztosítókra vonatkozó kormányrendelet21 alapján kell meghatározni. 20
Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 21 biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XII.24.) kormányrendelet
19 14. sor: A biztosítástechnikai eredmény összegét kell szerepeltetni. 15. sor: A nettó működési költségek összegét kell beírni. 16. sor: A befektetésből származó biztosítástechnikai ráfordítások (csak életbiztosítási ágnál) és az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások együttes összegét kell beírni. 17. sor: A fedezeti ügyletek nyereségének/veszteségének különbözetének összegét kell feltüntetni.
nyereség
jellegű
18. sor: Az alapügyletek (fedezeti tételek) veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözetének összegét kell beírni. 19. sor: A nem biztosítási tevékenység bevétele. Befektetések nettó árbevétele, a Htv. 52. § 22. c) alpontja szerinti egyéb növelő tételek összegét kell beírni. 20. sor: Ebben a sorban a Htv. 52. § 22. c) alpontjában foglalt csökkentő összeget kell szerepeltetni. A vállalkozás szintű nettó árbevétel meghatározásához a 14.-19. sorokat össze kell adni, majd az összegből a 20. sorban levő összeget levonni és ezt az összeget kell beírni az 1. sorba, ha a bevallás kézzel, papíralapon készül. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készített bevallás esetén a kiszámított összeg automatikusan átemelődik az 1. sorba. 1044A-01. számú lap D) blokk A blokkot a befektetési vállalkozásnak minősülő adózók töltik ki. A 21.-25. sorok a vállalkozás szintű nettó árbevétel kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat az Sztv. és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó kormányrendelet22 alapján kell meghatározni. 21. sor: A befektetetési szolgáltatási tevékenység bevételének összegét kell szerepeltetni. 22. sor: A nem befektetési szolgáltatás tevékenység bevételének összegét kell beírni. 23. sor: A kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összegét kell beírni. . 24. sor: A fedezeti ügyletek nyereségének/veszteségének nyereség jellegű különbözetének összege kerül beírásra. 25. sor: Az alapügyletek (fedezeti tételek) veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözetének összegét kell beírni. A vállalkozás szintű nettó árbevétel meghatározásához a 21.-25. sorokat össze kell adni, és ezt az összeget kell beírni az 1. sorba, ha a bevallás kézzel, papíralapon készül. 22
befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII.24.) kormányrendelet
20 Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készített bevallás esetén a kiszámított összeg automatikusan átemelődik az 1. sorba. 1044A-01. számú lap E)
blokk
Ezt a blokkot azon adózóknak kell kitölteni akik/amelyek kockázati tőketársaságoknak és kockázati tőkealapoknak minősülnek. A 26.-30. sorok a vállalkozás szintű nettó árbevétel elemek kimutatására, a vállalkozás szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. 26. sor: Az Sztv. hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a törvény rendelkezései23 alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétel összegét. 27. sor: Ebbe a sorba az Sztv.24 rendelkezése alapján kell kiszámítani és bejegyezni a befektetett pénzügyi eszközöknek minősülő részvényeknek, részesedéseknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereségét, továbbá az ilyen befektetések után kapott (járó) osztalék és részesedés együttes összegét. 28. sor: Ebben a sorban a Tao. tv. szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéket kell szerepeltetni. 29. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráfordítások között kimutatott – az adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó összegét. 30. sor: Ebbe a sorba az egyéb ráfordítások között kimutatott adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege kerül. A vállalkozás szintű nettó árbevétel meghatározásához a 26-27. sor összegéből le kell vonni a 28.-29.-30. sorok összegét és ezt az összeget kell beírni az 1. sorba, ha a bevallás kézzel, papíralapon készül. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internetkitöltő programmal készített bevallás esetén a kiszámított összeg automatikusan átemelődik az 1. sorba. A vállalkozás szinten kiszámított éves nettó árbevétel összegét – 1044A-01. számú lap 1. sora – át kell vezetni kézzel, papíralapon kitöltött bevallás esetén a 1044A-03. számú lap A) blokk 1. sorába. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal előállított bevallás esetén a 1044A-01. számú lap l. sorában írt adat automatikusan átemelődik a 1044A-03. számú lap A) blokk 1. sorába.
1044A-02 Az adó alapja egyszerűsített meghatározásának módjai E lap fejrovatból, valamint A), B), C) blokkokból áll. A fejrovatban kérjük feltüntetni az adószámot, adóazonosító jelet, valamint a nevet abban az esetben, ha a bevallás kézzel, papíralapon kerül kitöltésre. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s internet-kitöltő programmal történő készítés során ezen adatokat a főlapról automatikusan átemeli a kitöltő program.
23 24
Sztv. 72-75. § Sztv. 84. § (1)-(2) bekezdés
21 A 1044A-02. számú lap A), B), C) blokkjában az adatokat akkor kell kitölteni, ha az adózó a bevallás főlapjának E) blokkjában „Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját” választja, illetőleg jelöli meg. Amennyiben ilyen jelzésre nem kerül sor, úgy az A), B) valamint C) blokkok nem tölthető ki. Az 1044A-02. számú lap A) blokk adatai akkor tölthetők ki, ha az adózó az Szja tv. alapján az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély. Az Szja tv. alapján az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást választó vállalkozók esetében az adó alapja az Szja. tv. szerint átalányban megállapított jövedelem alapjának 20 %-kal növelt összege, azzal, hogy az iparűzési adó alapjának felső határa az Szja tv. szerinti bevétel 80 %-a. 1. sor: Itt kell feltüntetni a személyi jövedelemadó törvény szerinti vállalkozási tevékenységből származó bevételt. 2. sor: Itt kell jelölni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az átalányban megállapított jövedelem alapját. 3. sor: Ebben a sorban kell kiszámítani az iparűzési adó alapját, mégpedig úgy, hogy a mentességgel nem korrigált iparűzési adóalap a 2. sor x 120 %-a , de legfeljebb az 1. sor x 80 %-a. A 3. sorban kiszámított összeget át kell írni a 1044A-03. számú lap A) blokk 10. sorába, ha a bevallás kézzel, papíralapon készül. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internetkitöltő programmal készült bevallás esetén a kiszámított összeg automatikusan átemelődik a 1. sorba. A 1044A-02. számú lap B) blokkjában lévő adatokat azon adóalanyoknak kell kitölteniük, akik iparűzési adóalapjuknak egyszerűsített meghatározási módját választják, és előző évi nettó árbevételük 8 millió forintot nem haladta meg. Ebben az esetben be kell írni a 4. sorba a Htv. szerinti nettó árbevételt, majd az 5. sorban a mentességekkel nem korrigált vállalkozási szintű adóalapot kell kiszámítani (4. sor x 0,8). Az 5. sorban kiszámított összeget át kell írni a 1044A-03. számú lap A) blokk 10. sorába, ha a bevallás kézzel, papíralapon készül. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internetkitöltő programmal készült bevallás esetén a kiszámított összeg automatikusan átemelődik a 1. sorba. Amennyiben az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározására vonatkozó feltételek nem teljesülnek az adóév egészére, akkor az általános szabályok szerint kell az adóalapot kiszámítani. Ha a vállalkozó az átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját a B) blokkban jelölt módon kell megállapítania, amennyiben az adó alapjának egyszerűsített megállapítási módjáról nyilatkozott.25 Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó jogosultságot26 nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy a Htv. 39/A. § (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - időarányosan - 8 millió forintot nem meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó adóalapját – az adóév egészére – a Htv. 39. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. A 25 26
Htv. 39/A.§ Htv. 39/A. § (4) bek.
22 Htv. 39/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy a nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adóalapját a (2), illetőleg (3) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre – is megállapíthatja. A 1044A-02. számú lap C) blokkját azon adóalanyok tölthetik ki, akik/amelyek az Eva. tv. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a 6. sorban kell szerepeltetni az Eva. tv. szerinti adó alapjának összegét. A 7. sorban kell feltüntetni a megállapított eva-alap 50 %-át, amely az iparűzési adó alapja lesz az adózónak. A 7. sorban kiszámított összeget át kell írni a 1044A-03. számú lap A) blokk 10. sorába, ha a bevallás kézzel, papíralapon készül. Elektronikusan, illetőleg ún. 2Ds aktuális internet-kitöltő programmal készült bevallás esetén a kiszámított összeg automatikusan átemelődik a 1. sorba. Amennyiben az adózó bevétele (ideértve az eva. tv. 8. § (7) bekezdés szerinti összeget is) a 25 millió forintot meghaladja, akkor a felettes részt nem kell figyelembe venni az eva alapjának meghatározásakor, de utána a 2009. évi LXXVII. törvény 49. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint 50 százalék adót kell fizetni. Ezen utóbbi összeg 50 százaléka is adó alapjául szolgál. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módja adóévre választható, az erről szóló bejelentés legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig tehető meg. A tevékenységet év közben kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül teheti meg az állami adóhatósághoz bejelentését.
1044A-03 Vállalkozás szintű adóalap, adó, adókülönbözet, és az önellenőrzés alapján megállapított fizetési kötelezettségek összesítése A lap fejrovatból, A), B) és C) blokkokból áll. A fejrovatban kérjük feltüntetni az adószámot, adóazonosító jelet, valamint a nevet abban az esetben, ha a bevallás kézzel, papíralapon kerül kitöltésre. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s internet-kitöltő programmal történő készítés során ezen adatokat a főlapról automatikusan átemeli a kitöltő program. Figyelem! Az A) blokk – vállalkozás szinten – 1-14. sorait kell kitölteni. A 15-17. sorok összesített adatokat tartalmaznak, a következők szerint. A 1044T-07. számú lap – melyet települési önkormányzatonként kell kiállítani – A) blokkjának 1-10. sorát ki kell tölteni. Az adatok kitöltése után települési önkormányzatonként összesíteni kell a 8.-10. sorokban szereplő adatokat, majd az összesített adatokat - amennyiben a bevallás kézzel, papíralapon készül – át kell írni a 1044A-03. számú lap A) blokkjának 15-17. soraiba. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet kitöltő programmal készült bevallás esetén a települési önkormányzatonként kitöltött sorok összegeződnek, majd az összesített adatok automatikusan átemelődnek a 1044A-03. számú lap A) blokk 15-17. soraiba. A 1044A-03. számú lap ellenőrzésre (összefüggés vizsgálatra) is szolgál, mivel az A) blokk 15-17. soraiban feltüntetett összesen adatoknak egyeznie kell a 1044T-07. számú lap A) blokkban, települési önkormányzatonként kiszámított 8.-10. sorok összesen adatával.
23 1. sor: Itt kell a Htv. szerinti - vállalkozás szintű - nettó árbevételének összegét beírni, illetőleg automatikusan átemelődik az összeg, ha a bevallás elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készül - aszerint, ahogy azt a 1044A-01. illetőleg a 02. számú lapnál leírtuk. 2. sor: Ide kell beírni az eladott áruk beszerzési értékét. Az eladott áruk beszerzési értéke: kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – az Sztv. szerint eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – az Szja tv. hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadások, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. 3. sor: Ebben a sorban kell jelölni a közvetített szolgáltatások értékét, valamint a 4. sorban a 3. sorból az alvállalkozói teljesítmények értékét kell feltüntetni. A közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagy az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 37. pont szerint anyaköltségként vagy a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette. Alvállalkozói teljesítmény értékének minősül annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. 5. sor: Itt az anyagköltséget kell feltüntetni. Az anyagköltség az Sztv. szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg az Sztv. hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. Az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás az Sztv. szerinti vásárolt anyagok (alap-, segéd-, üzem-, fűtőanyag, tartalék alkatrész, egy évben belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi bekerülési értékét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezető vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezető adók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével. Csökkenteni kell az anyagköltség összegét a tárgyévben a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési értékével (az így elszámolt anyagköltséggel), továbbá azzal az értékkel, amellyel az adózó az eladott áruk beszerzési értéke vagy közvetített szolgáltatások értéke címén adóalapját már csökkentette. 6. sor: Ebben a sorban – összesen adatként – az adóévben alapkutatásra, alkalmazott kutatásra, kísérleti fejlesztésre elszámolt közvetlen költség értékét kell jelölni, továbbá
24 részletezni szükséges a 7., 8. és a 9. sorban a 6. sorból az alapkutatásra, az alkalmazott kutatásra, valamint a kísérleti fejlesztésre elszámolt közvetlen költségeket. 10. sor: Ebben a sorban történik a Htv. szerinti – vállalkozás szintű - szerinti adólap kiszámítása, melyet úgy számítunk ki, hogy a 1. sorban kiszámított értékből levonjuk az 2., a 3., az 5., és a 6. sorokban feltüntetett értékeket. Ha az 1. sor összegét eléri vagy meghaladja az 2., 3., 5., és a 6. sorok együttes összege, akkor ebben a sorban 0 értéket kell szerepeltetni. Az adóalap egyszerűsített meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni település szinten az adóalap számított összegét. Ebbe a sorba kell beírni a 1044A-02. számú lap kitöltésénél leírtak szerint a 02. számú lap A) blokkjának 3. sorában, vagy a B) blokk 5. sorában, vagy a C) blokk 7. sorában kiszámított összeget, ha a bevallás kézzel, papíralapon készül. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készült bevallás esetén a 1044A-02. számú lap A), B) és C) blokkjának megfelelő soraiban a kiszámított összeg automatikusan átemelődik ebbe a sorba. 11. sor: Itt kell jelölni a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség adatát. A 10. sorban szereplő adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekmény után 1 millió forint/fő összeggel. Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Állami támogatásnak minősül a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. Az átlagos statisztikai állományi létszámot a KSH Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell – két tizedesjegy pontossággal – számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során, figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó – magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó – esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Amennyiben e jogcímen adóalap-mentesség keletkezik, az legfeljebb a 10. sorban szereplő összeg erejéig vehető igénybe. 12. sor: Itt kell szerepeltetni a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalaprész-mentességének értékét. A külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész,27az iparűzési adóalapnak az a része, amely a 3. számú melléklet – tevékenységre leginkább jellemző – 1.1 vagy 1.2 pontja alkalmazásával a 27
Htv. 3. sz. melléklet, valamint 52. § 61. pontja
25 külföldön létesített telephelyre, telephelyekre jut, azzal, hogy a 3. számú mellékletben említett település, települések kifejezések alatt a külföldön létesített telephelyet, telephelyeket is érteni kell. Ha a vállalkozó adóévet megelőző teljes adóévi adóalapja a 100 millió forintot meghaladja csak a 3. számú melléklet 2.1. pontja szerinti módszert alkalmazhatja. 13. sor: Ebben kell feltüntetni a foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalapnövekmény étékét. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv.28 szerinti adóalapot meg kell növelni. 14. sor: Itt kell szerepeltetni a menteségekkel csökkentett települési önkormányzat szerinti adóalapot, tehát a 10. sorból le kell vonni az 11. és a 12. sorok együttes összegét, majd a 13. sorban lévő összeget hozzá kell adni. 15. sor: Ez a sor tartalmazza az iparűzési adófizetési kötelezettség szumma összegét. Ebben a sorban kerül összesítésre a települési önkormányzatonként kiállított 1044T-07. lap A) blokkjának 8. sorában szereplő összegek. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készült bevallás esetén a 1044T-07. számú lap A) blokkjának 8. sorában a kiszámított összeg automatikusan átemelődik ebbe a sorba. 16. sor: Ez a sor tartalmazza az első előleg részlet szumma összegét. Ebben a sorban kerül összesítésre a települési önkormányzatonként kiállított 1044T-07. lap A) blokkjának 9. sorában szerepeltetett első előlegrészlet összegek. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készült bevallás esetén a 1044T-07. számú lap A) blokkjának 9. sorában a kiszámított előleg összeg automatikusan átemelődik ebbe a sorba. 17. sor: Ez a sor tartalmazza a második előleg részlet szumma összegét. Ebben a sorban kerül összesítésre a települési önkormányzatonként kiállított 1044T-07. lap A) blokkjának 10. sorában szerepeltetett második előlegrészlet összegek. Elektronikusan, illetőleg ún. 2Ds aktuális internet-kitöltő programmal készült bevallás esetén a 1044T-07. számú lap A) blokkjának 10. sorában a kiszámított előleg összeg automatikusan átemelődik ebbe a sorba. Példa a vállalkozás szintű adóalap kiszámítására: Egy vállalkozás nettó árbevétele 888 000 eFt (1044A-03. sz. 1. sor) Eladott áruk beszerzései értéke - 80 000 eFt (1044A-03.sz. 2. sor) Közvetített szolgáltatások értéke - 20 000 eFt (1044A-03. sz. 3. sor) Anyagköltség - 88 000 eFt (1044A-03. sz. 5. sor) Htv. szerinti vállalkozás szintű adóalap 700 000 eFt (1044A-03. sz.10. sor) Mentes adóalap többletfoglalkoztatás miatt - 20 000 eFt (1044A-03. sz.11. sor) Mentességekkel csökkentett Htv. szerinti adóalap 680 000 eFt (1044A-03. sz. 14. sor) 1044A-03. számú lap B) blokk Ez a blokk is összesített adatokat tartalmaz, mely a tényleges iparűzési adófizetési kötelezettség összesített különbözetének megállapítására szolgál. Az összesített adatokat úgy kapjuk meg, hogy ki kell tölteni a 1044T-07. számú lap C) blokkjának 12-14. sorait, 28
Htv. 39. § (1) bekezdés
26 települési önkormányzatonként. A települési önkormányzatonként kiszámított adatokat települési önkormányzatonként összesíteni kell, majd az összesített adatokat át kell írni – amennyiben a bevallás kézzel, papíralapon készül – a 1044A-03. számú lap B) blokkjának a 18., a 19., és a 20. sorába. Ezeknek az összesített adatoknak meg kell egyezni a 1044T-07. számú lap – települési önkormányzatonként kitöltött - C) blokkjának 12., 13. és a 14. sorában írt adatokkal. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-es aktuális internet-kitöltő programmal készült bevallás esetében a 1044T-07. számú lap C) blokkjának soraiba írt adatok települési önkormányzatonként összegeződnek, majd az összesített adatokat a gépi program átemeli a 1044A-03. számú lap B) blokkjainak soraiba. Az Art.29 l. számú melléklete alapján a helyi iparűzési adóelőleg bevallás adatait, ideértve az előleg-kiegészítésről szóló bevallás adatait forintban, a helyi iparűzési adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve kell feltüntetni. Figyelem! A kerekítési szabály a B) blokknál nem, kizárólag a 1044T-07. számú lap C) blokkjánál lehet alkalmazni! (A 1044T-06. számú lap kitöltésénél kérjük a leírtakat figyelemmel lenni.) 1044A-03. számú lap C) blokk A C) blokk tartalmazza az önellenőrzés során megállapított összes kötelezettség növekedés (2l. sor), csökkenés összegét (22. sor), az összes önellenőrzési pótlék összegét (23. sor), valamint azon összesített adatot, amelyet a korábban vallott önellenőrzési pótlék önellenőrzése során állapítottak meg, növekedés (24. sor), illetőleg csökkenés (25. sor) esetén. Ezen összesített adatok egyrészt a 1044T-08. számú A), B), C) blokkjaiban, másrészt a 1044T-09. számú lap B), C), D) blokkjainak adataiból tevődik össze. Egyszerre a C) blokk valamennyi sorában szerepelhet adat.
1044A-04 Önellenőrzéshez kapcsolódó nyilatkozat E lapot kell kitöltenie az Art.30 figyelembe vételével, ha az önellenőrzésének oka az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A lapot csak a 1044-es bevallás részeként, azzal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az adóhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt jelölje a sorszámot, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01). Az A) blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie „X”-szel, ha önellenőrzésének oka az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A B) blokkban lévő 2. sorban kell megadnia az adónem kódot, a 3. sorban pedig az adónem nevét, melyben végrehajtott önellenőrzésének indoka alkotmányellenes vagy Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály. Az adónemkód lehet 640. helyi iparűzési adó, valamint 642. helyi iparűzési adó önellenőrzési pótléka. Abban az esetben, ha több adónemre vonatkozóan végrehajtott önellenőrzésének indoka alkotmányellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző szabály, úgy annyi 04. számú lapot kell 29 30
Art. l. számú melléklet I/A/l. pont Art. 124/B §
27 benyújtani, ahány adónemet érint az önellenőrzés és a lap fejlécében a megfelelő oldalszámot jelölni szükséges. A C) blokkban lévő 4-25. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy a) melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, mellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá b) milyen okból alkotmányellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint c) ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Közösségek Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. E blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat. Amennyiben a bevallás papíralapon kerül benyújtásra, kérjük a nyilatkozat aláírását. Azt, hogy e lapból hány darab benyújtására kerül sor, kérjük – kézzel, papíron kitöltött bevallás esetében – azt a 1044A főlapon a részletező lapok száma mellett található kódkockában jelezni. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készült bevallás tekintetében e lap – figyelemmel arra, hogy e lap dinamikus lapként funkcionál – lapszámai automatikusan átemelődnek a 1044A főlap C) blokkjában levő részletező lapok száma melletti kódkockába.
1044A-05 Részletező lap a székhely és telephely 2010-ben kezdődő adóévben való megszüntetéséről A lap dinamikus lapként funkcionál. A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt kérjük jelölni a lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 001). Azt, hogy e lapból hány darab benyújtására kerül sor, kérjük – kézzel, papíron kitöltött bevallás esetében – azt a 1044A főlapon a részletező lapok száma mellett található kódkockában jelezni. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készült bevallás tekintetében e lap – figyelemmel arra, hogy e lap dinamikus lapként funkcionál – lapszámai automatikusan átemelődnek a 1044A főlap C) blokkjában levő részletező lapok száma melletti kódkockába. Ezt a lapot akkor kell kitölteni, ha a 2010-ben kezdődő adóévben (főszabály szerint: 2010. január 1-2010. december 31. között) a telephelyét valamely településen megszüntette, székhelyét áthelyezte, de adózóként nem szűnt meg. Ez az adatszolgáltatás rögzíti azt, hogy az adott településen mikortól szűnt meg az iparűzési adókötelezettség. A székhely/telephely megszűnésének közlésére (felsorolására) vonatkozó táblázat - a) oszlopában található kódkocka „legördülös” részéből választható, hogy a bejelentés a székhely(ek) illetőleg a telephely(ek) megszűntetésére vonatkozik. Első esetben a kódkockába „SZ”- betűjelzést, a második esetben a „T”- betűjelzést kérjük választani. - b) oszlopába kérjük jelölni - amennyiben a bevallás kézzel, papíralapon készül annak a települési önkormányzatnak a települési kódját, ahol a székhelyét vagy a telephelyét megszűntette. A települési önkormányzat nevét és kódját tartalmazó lista az APEH Internetes honlapján tekinthető meg. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal előállított bevallás esetében a c) oszlopban a „Település nevének” a kiválasztásához „legördülős” lista áll rendelkezésre, amelyből az adott település nevének kijelölésével a települési önkormányzat kódja automatikusan beemelődik a „Települési önkormányzat kódja” melletti kódkockákból álló mezőbe.
28 -
c) oszlopában kell kitölteni a település (város, község) irányítószámát, a település nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét, a házszámot, az épületszámát, a lépcsőház számát, az emelet számát valamint az ajtó számát. d) oszlopában a megszűnés dátumát kötelezően kell kitölteni.
1044T Település szintű összesítő lap A lap A) és B) blokkból áll. Az A) blokkban kell feltüntetni: - az adózó adószámát és/vagy adóazonosító jelét, - az adózó nevét, - a települési önkormányzat kódját, valamint - a település nevét. Az A) blokkban feltüntetett adózó adószámának és/vagy adóazonosító jelének, az adózó nevének egyezőnek kell lenni a 1044A főlapon a B) blokkban rögzítettekkel. Az A) blokkban a „Település nevének” a kiválasztásához „legördülős” lista áll rendelkezésre, amelyből az adott település nevének kijelölésével a települési önkormányzat kódja automatikusan beemelődik a „Települési önkormányzat kódja” melletti kódkockákból álló mezőbe, ha a bevallást elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készül. A kézzel, papíralapon kitöltött bevallás esetében a település nevét, valamint a települési önkormányzat kódját ki kell tölteni. A települési önkormányzat nevét és kódját tartalmazó lista az APEH Internetes honlapján tekinthető meg. A B) blokkban szükséges jelölni: - a bevallás időszakát, melynek egyeznie a 1044A főlapon C) blokkban kitöltött bevallási időszakkal, - a bevallás jellegét, mely lehet: - helyesbítés (adózói javítás) esetén „H”, - önellenőrzés esetén „O”, - ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén „I”. Továbbá a B) blokkban a megfelelő kódkockában jelölni szükséges, hogy a bevallás melyik részletező lapjából hány darab került kitöltésre. A feltüntetett lapok száma alatti kódkockákban kérjük a részletező lapok darabszámot jelölni, amennyiben kézzel, papíralapon történt meg a bevallás kitöltése. Amennyiben elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készül a bevallás, úgy az adott részletező lapok számai automatikusan beemelődnek. Az T-garnitúrából annyit kell kitölteni, ahány települési önkormányzatra vonatkozóan teljesítenek bevallást. A 1044T bevallási garnitúra (bevallási egység) a 06., 07., 08. és 09. számú lapokat tartalmazza. A T-garnitúrát ki kell tölteni akkor, amikor a 06., a 07., a 08. számú és a 09. számú lap kitöltésére is sor kerül, tehát minden 1044A bevallási egységhez legalább egy Tgarnitúra csatolandó (például, ha az adózónak 5 telephelye van, akkor 5 darab T-es garnitúrát szükséges csatolni a 1044A bevallási egységhez). A 09. számú lapból több (dinamikus lapként funkcionál) is benyújtható, annyi 09. számú lapot kell beadni, ahány féle a tevékenység jellege egy települési önkormányzaton belül (például, ha tevékenység jellege piaci és vásározó kiskereskedelmi, és mellette építőipari tevékenységet folytat az adózó).
29
1044T-06 Települési önkormányzat szintű adóalap megosztása A 1044T-07. számú A) blokkjának 1. sora kitöltése előtt kérjük, e lapot töltse ki, amely alapján – figyelemmel arra, hogy adóalap megosztásánál, mely módszert választja – meg tudja állapítani települési önkormányzatonként az adóalap-megosztását. Az adóalapmegosztása során kiszámított adatokat át kell írni a 1044T-07. számú lap A) blokkjának 1. sorába, ha a bevallást kézzel, papíralapon tölti ki. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s internet-kitöltő programmal előállított bevallás során a kiszámított adatok automatikusan átemelődnek a 1044T-07. számú lap 1. sorába. Csak az a vállalkozás köteles kitölteni, aki az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez (vagy végzett) állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységet, azaz székhelyén kívül rendelkezett legalább egy önkormányzat területén telephellyel. A lapot településenként – a település nevét feltüntetve - az adott települési önkormányzat kódjának feltüntetésével kell kitölteni. Az adó alapját a Htv. mellékletében31 foglaltak alapján meg kell osztani. A megosztást kizárólag a törvényben rögzített módszerekkel lehet elvégezni. Az adóalap megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályainak alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. Az adatokat forintban vagy százalékban kérjük megadni. (A százalékban kért adatokat az érintett soroknál kell feltüntetni.) A lap fejrovatból és A), B), C) és D) blokkokból áll. A fejrovat adatait – az adózó adószámát és/vagy adóazonosító-jelét, annak a településnek a nevét, amelyen az adóalanyt terheli az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye(i), illetőleg telephelye(i) találhatók - ki kell tölteni, amennyiben a bevallás kézzel, papíralapon történik. A települési önkormányzat nevét és kódját tartalmazó lista az APEH Internetes honlapján tekinthető meg. Ha a bevallás elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készül, úgy a fejrovatban szereplő mezők kitöltése a 1044T-lapon megadott adatok szerint automatikusan átemelődnek. Figyelem! Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja nem haladta meg a 100 millió forintot - a személyi jellegű ráfordítással arányos, vagy - az eszközérték arányos, vagy - e két módszert ötvöző úgynevezett komplex megosztási módszer közül azt kell alkalmaznia, amelyik a tevékenységre leginkább jellemző. A megosztási módszer tehát nem tetszőlegesen választható! Amennyiben az adott módszer alkalmazása a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne ez esetben e módszer nem alkalmazható. A komplex megosztási módszert kell alkalmaznia annak az adózónak, akinek/amelynek adóalapja az adóévet megelőző teljes adóévben a 100 millió forintot meghaladta. A vezetékes gázszolgáltatást villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végső fogyasztó részére nyújtó adóalanyokra (közüzemi - (egyetemes) - szolgáltatók, elosztói engedélyesek, villamos energia vagy földgázkereskedők) külön megosztási módszer vonatkozik, ezen adózók csak ezt alkalmazhatják. 31
Htv. 3. számú melléklet, valamint 52. §
30
I. - (A) blokk) - Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere E módszer választása esetén a borítólap (E) blokkjában az „Alkalmazott adóalap-megosztás módszere kódkockában kérjük, jelöljön „1”-gyet! A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban: települések) tartozó foglalkoztatottak – ideértve a magánszemély vállalkozó esetében önmagát is – után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a Htv. melléklet (1.1. pont) alkalmazásában az tekintendő, amit az Sztv. annak minősít, és a Tao. tv., illetőleg az Szja tv. alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén – az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül – 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényeleges irányítása történik. Az egyes településre jutó adóalap megállapításához a 06. számú lap A) blokk 1-2. sorainak kitöltése kötelező. Az adózó település szintű adóalapjának (1044A-03. számú lap A) blokk 14. sor) olyan százaléka tartozik, az adott településhez amilyen arányt a településre eső személyi jellegű ráfordítások képviselnek a vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításához viszonyítva. Amennyiben az A) blokk szerinti adóalap-megosztást választotta, úgy a 4. sorban feltüntetett adatot át kell vezetni a 1044T-07. számú lap A) blokkjának l. sorába, ha a bevallás kézzel, papíralapon készül. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internetkitöltő programmal készített bevallás esetén a 4. sorban levő összeg automatikusan átemelődik a 1044T-07. számú lap A) blokkjának 1. sorába. II. B) blokk Eszközérték arányos megosztás módszere E módszer választása esetén a borítólap (E) blokkjában az erre szolgáló kódkockában kérjük, jelöljön „2”- est! A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely az Sztv. szerint tárgyi eszköz lehet. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek a Htv. melléklet szerint figyelembe veendő értéke: a Tao. tv., illetőleg az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe. Ezen túlmenően azon – egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt – tárgyi eszközök után a költségek között nem szerepelhetnek: - termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot, - telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni. A 100 ezer forint alatti beszerzési értékű tárgyi eszközöket – a használat idejétől függetlenül – csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor az Sztv. szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a
31 tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a Tao. tv. szerint megállapított piaci érték tekintendő. A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg – járműveknél – ahol azt jellemzően tárolják. Az egyes településre jutó adóalap megállapításához a 06. számú lap B) blokk 5-6. sorainak kitöltése kötelező. Az adózó település szintű adóalapjának (1044A-03. számú lap A) blokk 14. sor) olyan százaléka tartozik az adott településhez amilyen arányt a településre eső eszközérték képvisel a vállalkozó összes eszközértékéhez viszonyítva. Amennyiben az B) blokk szerinti adóalap-megosztást választotta, úgy a 8. sorban feltüntetett adatot át kell vezetni a 1044T-07. számú lap A) blokkjának l. sorába, ha a bevallás kézzel, papíralapon készül. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internetkitöltő programmal készített bevallás esetén a 8. sorban levő összeg automatikusan átemelődik a 1044T-07. számú lap A) blokkjának 1. sorába. III. C) blokk Adóalap komplex módon történő megosztása E módszer alkalmazása esetén a borítólap (E) blokkjában az erre szolgáló kódkockában kérjük, jelöljön „3”- at! Figyelem! Amennyiben a vállalkozó tárgyévet megelőző teljes adóévében az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles az alábbi – komplex - adóalap megosztási módszert alkalmazni. Esetében választási lehetőség nem áll fenn (Htv. Melléklet 2.1. pont). Az adózó vállalkozási szintű adóalapjának (1044A-03. számú lap A) blokk 14. sor) olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül (Htv. Melléklet 2.1 pont a) alpont). A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni. Az egyes településre jutó adóalap megállapításához a 06. számú lap C) blokk 9-12. sorainak kitöltése kötelező. Amennyiben az C) blokk szerinti adóalap-megosztást választotta, úgy a 20. sorban feltüntetett adatot át kell vezetni a 1044T-07. számú lap A) blokkjának l. sorába, ha a bevallás kézzel, papíralapon készül. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internetkitöltő programmal készített bevallás esetén a 20. sorban levő összeg automatikusan átemelődik a 1044T-07. számú lap A) blokkjának 1. sorába. IV. D) blokk A vezetékes gázszolgáltatást villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végső fogyasztó részére nyújtó adóalanyok adóalap megosztása E módszer választása esetén a borítólap (E) blokkjában az erre szolgáló kódkockában kérjük, jelöljön „4”- et! A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergiakereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén a fentiektől eltérően állapítja meg a helyi iparűzési
32 adó alapját, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75 %-a villamos energia vagy földgáz értékesítéséből, elosztásából származik: a) egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamosenergia vagy földgázkereskedő az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamosenergia vagy földgáz értékesítéséből származó az Sztv. szerinti nettó árbevételnek a villamosenergia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes az Sztv. szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között, az egyes településre jutó adóalap megállapításához a 06. számú lap D) blokk 21-22 sorainak kitöltése kötelező; b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között, az egyes településre jutó adóalap megállapításához a 06. számú lap D) blokk 23-24 sorainak kitöltése kötelező. Amennyiben az D) blokk szerinti adóalap-megosztást választotta, úgy a 26. sorban feltüntetett adatot át kell vezetni a 1044T-07. számú lap A) blokkjának l. sorába, ha a bevallás kézzel, papíralapon készül. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internetkitöltő programmal készített bevallás esetén a 26. sorban levő összeg automatikusan átemelődik a 1044T-07. számú lap A) blokkjának 1. sorába. Példa az adóalap komplex módon történő megosztására (Htv. melléklet 2.1 pont): Kft vállalkozás szintű adóalapja: 200 000 eFt. A Kft. állandó jelegű iparűzési tevékenység utáni kötelezettség Győrben, mint székhelyen, illetve Szécsény és Pásztó városokban, mint telephelyen terheli. A kft. székhelyén és két telephelyén az alábbi személyi jellegű ráfordítás, illetőleg eszközérték ál elő: Székhely/telephely Személyi jellegű ráfordítás Eszközérték (eFt) (eFt) Győr 80 000 30 000 Szécsény 150 000 50 000 Pásztó 200 000 70 000 a) Elsőként meg kell határozni a személyi jellegű ráfordítások és az eszközérték megoszlását a székhely és a telephelyek szerinti települések közt. A számítást az alábbi táblázat foglalja össze, ahol is összesíteni kell a személyi jellegű ráfordítások, illetve az eszközérték összegét, majd ehhez kell viszonyítani az adókötelezettséggel érintett településeken előálló személyi jellegű ráfordítások és eszközérték összegét. Székhely/ telephelyek Győr Szécsény Pásztó Összesen
Személyi jellegű ráfordítások (eFt) 80 000 150 000 200 000 430 000
Megoszlás (%)
Eszközérték (eFt)
Megoszlás (%)
19 35 46 100
30 000 50 000 70 000 150 000
20 33 47 100
33 b) Második lépésként meg kell határozni azt a (rész)-adóalap-összeget, melyet a személyi jellegű ráfordítások arányában, illetve azt a rész-adóalapot, melyet az eszközérték arányában kell megosztani. Ez valójában a vállalkozás szintű adóalap két – arányos – részre történő bontását jelenti. Ehhez elsőként az adóalap-hányadot kell kiszámítani, az alábbiak szerint: Összes személyi jellegű ráfordítás (osztva) Összes személyi jellegű ráfordítás+összes eszközérték, azaz 430 000 eFt = 0,7414=74,14 % 430 000+150 000 eFt Összes eszközérték (osztva) Összes eszközérték+összes személyi jellegű ráfordítás, azaz 150 000 eFt 430 000eFt+150 eFt
= 0,2586 = 25.86 %
Ezen hányados segítségével lehet meghatározni a részadóalapokat: a) a személyi jellegű ráfordítások arányában osztandó adóalap-rész: 200 000eFtx74,14%=148 280 eFt b) az eszközérték arányában osztandó adóalap-rész: 200 000eFtx25,86%=51 720 eFt c) A megosztás harmadik lépeseként az egyik (adóalap-hányadossal kiszorzott) adóalaprészt a személyi jellegű ráfordítások arányában, a másik (fennmaradó) adóalap-részt illetően az eszközérték arányában kell megosztani a települések között. (A megoszlási viszonyszámok az a) pontnál szerepelnek.) A számításokat a következő táblázat mutatja be. Település
Győr Szécsény Pásztó Összesen
A személyi jellegű ráfordítások arányában történő adóalap-rész megosztásának számítása (eFt-ban) 148 280x19 %=28 173 148 280x35%=51 898 148 280x46%=68 209 148 280
Az eszközérték arányában történő adóalaprész megosztásának számítása (eFt-ban) 51 720x20%=10 344 51 720x33%=17 068 51 720x47%=24 308 51 720
d) Utolsóként már csak az egyes településekre kiszámított adóalap-részek összegzését kell elvégezni. Mindegyik település adóalapja ugyanis két részből ál, a személyi jellegű ráfordítások arányában megosztott adóalap-részből és az eszközérték arányában megosztott adóalap-részből. Az összesített adatok az alábbi táblázat szemlélteti: Az adóalap A személyi jellegű Az eszközérték ráfordítások arányában arányában megosztott megosztott adóalap-részek adóalap-részek összege
A településre jutó Htv. szerinti megosztott adóalap összege (eFt-ban)
34
Győrött Szécsényben Pásztón Összesen
összege (eFt-ban) 1. 28 173 51 898 68 209 148 280
(eFt-ban) 1. + 2. 2. 10 344 17 068 24 388 51 720
38 517 68 966 92 517 200 000
1044T-07 Település szintű adóalap, adó kiszámítása, adókülönbözet megállapítása A lap fejrovatból, valamint A), B) és C) blokkokból áll. A fejrovat adatait ki kell tölteni – az adózó adószámát és/vagy adóazonosító-jelét, annak a településnek a nevét, amelyen az adóalanyt terheli az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye(i), illetőleg telephelye(i) találhatók -, amennyiben a bevallás kézzel, papíralapon történik. A települési önkormányzat nevét és kódját tartalmazó lista az APEH Internetes honlapján tekinthető meg. Ha a bevallás elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készül, úgy a fejrovatban szereplő mezők kitöltése a 1044T-lapon megadott adatok szerint automatikusan átemelődnek.. Az A) blokkban kell levezetni települési önkormányzatonként a település szintű adóalap, adó kiszámítását valamint az iparűzési adóelőleg fizetési kötelezettséget. A B) blokkban a települési önkormányzatra jutó (megfizetett) adóátalány összegét kell szerepeltetni. A C) blokkban a települési önkormányzat szerinti tényleges iparűzési adófizetési kötelezettség különbözetének megállapítását kell levezetni. Ezt a lapot települési önkormányzatonként szükséges előállítani, illetőleg kitölteni. (Például amennyiben az adózó 5 különböző településen rendelkezik telephellyel, úgy 5 lapot kell kitölteni a 1044T-07. számú lapból.) Ha egy településen belül több telephellyel is rendelkezik az adózó, akkor ebből a lapból egyet kell kiállítani. 1044T-07. számú lap A) blokk kitöltése: Az A) blokkban az adott sorokhoz tartozó adatokat a b) oszlopban kérjük beírni. 1. sor: Ide kell beírni a települési önkormányzat területére jutó adóalapot. Amennyiben csak egy telephellyel/székhellyel rendelkezik, akkor ez az összeg egyező a 1044A-03. számú lap A) blokkjának 14. sorába írt összeggel. Ha azonban a 1044T-06. számú lapjának valamelyik blokkját kitöltötte – adóalapmegosztást végzett – akkor a 1044T-06. számú lap A) blokk 4. sorába, a B) blokk 8. sorába, a C) blokk 20. sorába, valamint a D) blokk 26. sorába feltüntetett adat automatikusan átemelődik e lap 1. sorába. A kézzel, papíralapon kitöltött bevallás során a 1044T-06. számú lap adott blokkjának sorába (fentiek szerint) írt összeget kell átvezetni az 1. sorba. Azon adózók akik/amelyek az adó alapjának egyszerűsített meghatározásának módját választották és adóalapjukat a 1044A-02. számú lap A), B), vagy C) blokk szerint számították ki, akkor a 1044A-03. számú lap A) blokkjának 14. sorába írt összeget át kell vezetni ezen lap 1. sorába.
35 2. sor: Ebbe a sorba kell beírni azt az adóalap részt, melyet az önkormányzat rendeletében mentesített a Htv. 39/C. § (2) bekezdése alapján. 3. sor: Ez a sor tartalmazza az adóköteles adóalapot, melyet úgy kapunk meg, hogy az 1. sorból levonjuk a 2. sor adatát. Amennyiben az adóköteles adóalap nulla értékű (például a 2. sorba írt összeg egyenlő az l. sorban szerepeltetett összeggel, vagy azt esetleg meghaladja), akkor ebben a sorban a nulla értéket kell feltüntetni. A 4. sorba, az 5. sorba, a 6. sorba, a 7. sorba adatot nem kell szerepeltetni, azonban a 8. sorba a nulla értéket be kell írni. 4. sor: Ebben a sorban az adóalapra jutó iparűzési adó összegét kell szerepeltetni. Az adó mértéke maximum 2 %, azonban az önkormányzati rendelet ettől a mértéktől eltérhet. Ebben a sorban a 3. sorban lévő adatot meg kell szorozni az adó százalékos mértékével. 5. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. 39/C. § (2) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel az önkormányzati rendeletben szabályozott kedvezmény értékét. Az önkormányzat rendeletében jogosult adókedvezményt megállapítani a vállalkozók számára. Az a vállalkozó, akinek a vállalkozás szintű adóalapja a 2,5 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adóból kedvezményre lehet jogosult. 6. sor: Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett és az önkormányzatnál levonható adóátalány összegét tartalmazza. A Htv. szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adó összegét – az adóalap-megosztás arányában – le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak mértékéig. Például, ha az adózó adóévben 100 000 forintot fizetett ki az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után adó címén, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintű adóalap 20 %-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz 20 000 forint. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó levonható adóátalány összege meghaladja a 4. sorban szereplő összeget, akkor ebben a sorban csak a 4. sorban szereplő összeget lehet feltüntetni. 7. sor: A magánszemély vállalkozó által a kommunális beruházásra befizetett, levonható összegeit kell feltüntetni, az 1995. évi XCVIII. tv. 10. § (2) bekezdése alapján. 8. sor: Itt kell szerepeltetni az iparűzési adófizetési kötelezettséget. A 4. sorból le kell vonni az 5., 6. és a 7. sorok együttes összegét. Abban az esetben, ha az adót csökkentő tételek együttes összege eléri vagy meghaladja az 4. sor összegét, akkor itt 0 értéket kell feltüntetni. Példa a helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség megállapítására (folytatás a 1044A-03. számú lapnál leírt példa szerint) A település által adóztatható adóalap a megosztás eredményeként áll elő, feltételezve, hogy a településre a megosztás szerint a vállalkozási szintű adóalap fele jut. A számítás a következő: Htv. szerinti vállalkozás szintű adólap 680 000 eFtx adóalap-megosztási arányszámmal (0,5)= 340 000 eFt Települési önkormányzat területére jutó adóalap: 340 000 eFt (1044T-07. sz. 1. sor) Adómentes adóalaprész (Htv. 39/C. § (2)bek.): -20 000 eFt (1044T-07. sz. 2. sor)
36 Adóköteles települési adóalap: 320 000 eFt (1044T-07. sz. 3. sor) Iparűzési adó összege: 320 000 eFtx1,8 %= 5 760 eFt (1044T-07. sz. 4. sor) (Ez az összeg az adóköteles adóalapnak és az önkormányzat által meghatározott adómértékkel való szorzataként áll elő) Adókedvezmény: - 600 eFt (1044T-07. sz. 5 sor) Adóévben megfizetett adóátalány településre vonatkozóan ideiglenes jellegűiparűzési tevékenység után: - 50 eFt (1044T-07. sz. 7. sor) (az adóalap-megosztás arányának szorzataként adódik 100 000x0,5 %=50 000 Ft) Iparűzési adófizetési kötelezettség: 5 110 eFt (1044T-07. sz. 8. sor) (Megjegyezzük, hogy a minta példában a számadatokat ezer forintban adtuk meg a számítás egyszerűbb levezetése érdekében, azonban a bevallást forintban kell kitölteni, tehát amennyiben a levezetés során az iparűzési adófizetési kötelezettség például 3 112 526 Ft-ra esik, úgy ezt az összeget kell feltüntetni.) Az Iparűzési adóelőleg fizetési kötelezettség levezetése 9. sor: Az első előlegrészlet összegét kell feltüntetni. 10. sor: A második előlegrészlet összegét kell szerepeltetni. A 9. illetőleg a 10. sorban a nulla értéket akkor is fel kell tüntetni, amennyiben adóelőleg fizetési kötelezettség nem keletkezik. Általánosságban az első előlegrészlet megfizetése a naptári év szerint működő adózók esetében 2011. szeptember 15., a második előlegrészleté pedig 2012. március15. Ha az adózó mérlegforduló napja 2010. január 31-e, akkor a naptári évtől eltérő üzleti éve 2010. február 1-től 2011. január 31-ig tart. Az adózónak a 2011. január 31-et követő 150. napot – 2011. június 30-át követően – követő második naptári hónap első napjától, azaz 2011. augusztus 1-től kezdődően 2012. július 31-vel bezárólag jelentkezik adóelőleg bevallási kötelezettsége. Az első előlegrészlet 2011. október 15-e., a második előlegrészlet 2012. március 15-e. Települési önkormányzat szerinti tényleges iparűzési adófizetési kötelezettség különbözetének megállapítása: Települési önkormányzat szerinti tényleges iparűzési adófizetési kötelezettség: 5 110 eFt (1044T-07. sz. 12. sor) Települési önkormányzat szerinti adóelőlegek és adóelőleg-kiegészítési kötelezettség: - 3 200 eFt (1044T-07. sz. 13. sor) (adóelőlegkötelezettség 2 400 eFt, feltöltési kötelezettség 800 eFt) Települési önkormányzat szerinti tényleges adófizetési kötelezettség különbözete (melyet az adóévet követő év május 31-ig elszámolandó adó, fizetendő, vagy visszaigényelhető): 1 910 eFt (1044T-07. sz. 14. sor) A Htv. 41. § (4) bekezdése alapján nem kell adóelőleget bevallani: a) az előtársaságnak, b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében,
37 c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, idetartoznak a felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló adóalanyok, továbbá d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget A 41. § (2) bekezdése alapján az előlegfizetési időszak a bevallás benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Az adóelőleg-részletek összege: A vállalkozó a helyi iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg. a) Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele, b) Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előleg fizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójában az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összege és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. Példa az előleg kiszámítására: Az a) esetben, ha az adóévet megelőző adóév adója – 2010. évben benyújtott 2009. évi bevallás szerint – 4 110 eFT, és az 2011. adóév harmadik hónapjának 15. napjára bevallott adóelőleg összege 1 200 eFt, akkor 2011. szeptember 15-ig járó adóelőleg 2 910 eFT, a 2012. március 15-ig 2 055 eFt-ot kell fizetni. A b) esetben (adóévet megelőző adóév 10 hónap), az adóév adója 3 600 eFt/10x12= 4 320 eFt (éves szinten), adóév harmadik hónapjának 15. napjára bevallott adóelőleg 1 200 eFt. Adóelőlegek részletei, 2010. szeptember 15-ig esedékes (4 320-1 200 eF) 3 120 eFt, a 2012. március 15-ig esedékes2 160 eFt. A Htv. 39/B32. § (4) bekezdésének a) pontja értelmében, ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül akkor köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. Példa: az adózó az eva tv. hatálya alól kikerül, illetőleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnésének napja 2010. április 30-a.. A megszűnés miatt egyrészt be kell nyújtani ezen 1044-es bevallást, másrészt az előlegek tekintetében a 1045-ös bevallást is. Az adóév az előleg fizetési időszak tekintetében 2010. május 1.-2011. június 30-ig szól.
32
2009. évi CXVI. tv. 37. §
38 Az iparűzési adófizetési kötelezettség a záróbevallás alapján 3.600 eFt. Számítási módszer 3.600 eFt/120x365 nap= 10 950 eFt (éves szinten). A bevallás benyújtási határideje az eva alanyiság – amennyiben bevételi nyilvántartásra kötelezett az adózó – megszűnését követő 30. nap. Az előlegfizetési kötelezettség 2010. szeptember 15-ig 5 475 eFt, illetőleg 2011. március 15-ig 5 475 eFt. 2011. május 31-ig a 2010. május 1-december 31-ig terjedő időszakra be kell nyújtani majd a 1044-es bevallást (245 nap figyelembe vételével). Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani. Amikor a 1044T-07. számú lap A) sorainak kitöltése megtörtént települési önkormányzatonként, akkor csak a 8-10. sorokat összegezni kell és abban az esetben, ha kézzel, papíralapon történt a lap elkészítése az összesített adatokat át kell vezetni a 1044A03. számú lap A) blokkjában 15-17. soraiba. Amennyiben a lap kitöltése elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltött programmal készül, úgy a települési önkormányzatonként kitöltött lapok adatai - 8-10. sorokba írt adatai - összegeződnek, és az összesített adatok a gépi programmal automatikusan átemelődnek a 1044A-03. számú lap A) blokkjának 15-17. soraiba. A B) blokk 11. sorában kell szerepeltetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után a települési önkormányzatra jutó (megfizetett) adóátalány összegét. Ez az összeg vagy megegyezik a 7. sor összegével vagy attól több lehet. Ez utóbbi eset akkor fordulhat elő, ha az állandó jellegű tevékenység utáni fizetendő adó összegét meghaladja a megfizetett ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó(átalány). 1044T-07. számú lap C) blokk A C) blokkban kell levezetni települési önkormányzatonként a tényleges iparűzési adófizetési kötelezettség különbözetének megállapítását. 12. sor: Fel kell tüntetni a települési önkormányzati szerinti tényleges iparűzési adófizetési kötelezettséget (mely megegyezik az A) blokk 8. sor adatával). 13. sor: Ide kell beírni a települési önkormányzat szerinti adóelőlegek és adóelőlegekkiegészítési kötelezettségeket. 14. sor: Itt kell feltüntetni a települési önkormányzat szerinti tényleges iparűzési adófizetési kötelezettség különbözetének összegét, mely a 12. sor és a 13. sor különbözete. (Például a tényleges iparűzési kötelezettség 100 egység és az előlegek, adóelőlegkiegészítési kötelezettségek összege 80 egység, akkor az adófizetési kötelezettség különbözete 20 egység. Ha azonban a tényleges iparűzési kötelezettség 0 értékű és az előlegek, adóelőleg-kiegészítési kötelezettségek összege 50 egység volt, úgy az adófizetési kötelezettség különbözete -50 egység.)
39 A 14. sorba írt összeget az Art33 l. számú melléklete szerint 100 forintra kerekítve kell feltüntetni és kiszámítani. A kerekítést települési önkormányzatonként kell elvégezni. (Például, ha az egyik települési önkormányzatnál a különbözet 561 Ft, akkor azt 600 Ft-ra, a másik önkormányzatnál a különbözet 440 Ft, akkor 400 Ft-ra, a harmadik önkormányzatnál 40 Ft, akkor 0-ra kell a kerekítést elvégezni. Ebből következik, hogy nem lehet összevonni az adatokat – az 561 Ft-ot, a 440 Ft-ot és a 40 Ft-ot -, külön-külön települési önkormányzatonként kell a kerekítési szabályt betartani). A települési önkormányzatonként kiszámított adatokat ( C) blokk 12., 13., 14. sorok adatai) összesíteni kell, amennyiben a bevallás kézzel, papíralapon készül, és az összesített adatokat át kell vezetni a 1044A-03. számú lap B) blokkjának 18., 19., és a 20. sorába. Amennyiben a bevallást elektronikusan, ún. 2D-es aktuális internet-kitöltő programmal készül, akkor a C) blokkban írt adatokat települési önkormányzatonként összegeződnek, és az összesített adatok átemelődnek a 1044A-03. számú lap B) blokkjainak megfelelő soraiba.
1044T-08 Az önellenőrzés levezetése települési önkormányzatonként Amennyiben a 1044A főlapon valamint a 1044T lapon a bevallás jellege kódkockában „O”, illetőleg „I” betűjelzés szerepel, akkor e lap önellenőrzésére vonatkozó adatokat kell szerepeltetni. A lap fejrovatból valamint A), B) és C) blokkokból áll. A fejrovat adatait ki kell tölteni – az adózó adószámát és/vagy adóazonosító-jelét, annak a településnek a nevét, amelyen az adóalanyt terheli az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye(i), illetőleg telephelye(i) találhatók -, amennyiben a bevallás kézzel, papíralapon történik. A települési önkormányzat nevét és kódját tartalmazó lista az APEH Internetes honlapján tekinthető meg. Ha a bevallás elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készül, úgy a fejrovatban szereplő mezők kitöltése a 1044T-lapon megadott adatok szerint automatikusan átemelődnek Figyelem! Önellenőrzés – adóalapot illetve adót érintő adatok módosítása – esetén a módosított, „új” adatokkal – az önellenőrzéssel érintett bevallásban szerepeltetett – valamennyi adatot ki kell tölteni. Amennyiben egy települési önkormányzatnál amiatt kell az önellenőrzést elvégezni, mert a települési önkormányzat szintű adószámításnál – például tévesen más mértékkel számolt, hibásan vette figyelembe az önkormányzat mentességi, kedvezményi rendelkezését - hiba történt, akkor csak arra a településre vonatkozóan kell az önellenőrzést elvégezni. Ha azonban az eredeti (korábban benyújtott) alapbevallásban a vállalkozási szintű adóalap vagy a megosztandó adóalap vagy az adóalap-megosztás kiszámításánál követett el hibát (hatással van a 1044T-07. lapnál kitöltött sorokra), úgy az önellenőrzést valamennyi települési önkormányzat vonatkozásában szükséges megtenni. (Az önellenőrzéssel kapcsolatos eljárást kérjük az „Általános tudnivalók” c. fejezetnél leírtak szerint betartani.) A) blokk Az egyes kötelezettségeket települési önkormányzatonként kérjük megállapítani. Az 1. sor b) oszlopban kell feltüntetni az adóalap változására vonatkozó adatot, mely lehet pozitív és negatív érték. A 2. sor b) oszlopában kell jelölni a helyi iparűzési adókötelezettség változásának eredményét, mely lehet pozitív és negatív érték.
33
Art. 1. sz. melléklet I/A/1. pontja
40 A 3. sor b) oszlopában kell feltüntetni az önellenőrzés eredményeként kimutatott adókötelezettség növekedés összegét (pozitív érték lehet). A 4. sor b) oszlopában kell jelölni az önellenőrzés eredményeként kimutatott adókötelezettség csökkenés összegét (negatív érték lehet). Egyszerre a 3. és a 4. sor b) oszlopában adat nem szerepelhet, vagy a 3. sor, vagy a 4. sor b) oszlopa tölthető ki. Az önellenőrzés keretében megállapított kötelezettség növekedés, illetőleg kötelezettség csökkenés – települési önkormányzatonként kiszámított és rögzített – összegeket össze kell adni, és az összesített értékadatot – kézzel, papíralapon kitöltött bevallás esetén – át kell vezetni a 1044A-03. számú lap 21. vagy 22. sorának c) oszlopába. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-es aktuális internet-kitöltő programmal készített bevallás esetén a települési önkormányzatonként megállapított (kötelezettség növekedésnél, illetőleg kötelezettség csökkenésnél) adatok összegeződnek, és automatikusa átemelődnek a 1044A03. számú lap 21. vagy 22. sorának c) oszlopába. B) blokk A B) blokk szolgál az önellenőrzési pótlék megállapítására. Az 5. sorban kell bevallani az önellenőrzési pótlék alapját. A 6. sorban kell szerepeltetni a felszámított önellenőrzési pótlékot. Az önellenőrzési pótlék számítása 34 Az adózó javára mutatkozó módosítás esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell35. Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék 50%-a, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-a. A pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a módosítás nyilvántartásba történő feljegyzésének, feltárásának napjáig kell felszámítani. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5 000 forintot, magánszemély esetében az 1 000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.36 Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. A százalékos mértéket 3 tizedesjegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedesjegy után következő számokat el kell hagyni. Az önellenőrzési pótlék összegének kiszámítását segíti a http://www.apeh.hu Internetes oldalon található kalkulátor, amely a „Pótlékszámítás” ikonra kattintva érhető el. Az önellenőrzési pótlékot települési önkormányzatonként kell kiszámítani. 34
Art. 168-169. § Art. 51. § (2) 36 Art. 168. § (3) 35
41 Figyelem! Amennyiben az egyik települési önkormányzatnál az önellenőrzés eredményeként kötelezettségnövekedést, a másik települési önkormányzatnál kötelezettségcsökkenést állapít meg az adózó, nincs arra lehetőség, hogy az önellenőrzési pótlékot (nettó módon) az összevont kötelezettség alapján számolja ki és vallja be. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. C) blokk A C) blokk szolgál a korábban bevallott önellenőrzési pótlék módosításának kimutatására. 7. sor: Itt kell feltüntetni az önellenőrzési pótlék alapjának eredeti - b) oszlop - összegét és a jelen önellenőrzéssel módosított - c) oszlop - összegét. 8. sor: Itt kell szerepeltetni az önellenőrzési pótlék eredeti - b) oszlop - összegét és a jelen önellenőrzéssel módosított pótlék - c) oszlop –összegét. 9. sor: Ebben a sorban kell bevallani a 8. sorban kimutatott önellenőrzési pótléknövekedést. Ebbe a sorba kerül a 8. sor b) oszlopa és c) oszlopa adatának különbözete, amennyiben a b) oszlop adata nagyobb. Ellenkező esetben a mező nem tölthető ki. 10. sor: Itt kell bevallani a kimutatott önellenőrzési pótlék-csökkenést. Ebbe a sorba kerül a 8. sor b) oszlopa és c) oszlopa adatának különbözete, amennyiben az b) oszlop adata nagyobb. Ellenkező esetben a mező nem tölthető ki. Önellenőrzési pótlék csak önállóan (külön önellenőrzési nyomtatvány kitöltésével) módosítható. Több önkormányzatra vonatkozóan benyújtott önellenőrzés esetén – elektronikus kitöltésnél – a települési önkormányzatonként kitöltött lapok adatai összesítve átemelődnek a 1044A03. számú. számú lap C) blokk 23. c) oszlopába, illetőleg ismételt önellenőrzés során a 24. és/vagy a 25. sor c) oszlop megfelelő soraiba. Kézi kitöltés esetén a települési önkormányzatonként kitöltött lapok sorainak összegét települési önkormányzatonként összeadva szintén a 1044A-03. számú lap B) blokkjában kell megjeleníteni.
A 1044T-09. számú lap kitöltési útmutatója az ideiglenes jelleggel végzett helyi iparűzési tevékenység bevallásához Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység tartalma Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége, a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó37. A 1044T-09-as lapját településenként azoknak a vállalkozóknak kell kitölteniük, akik/amelyek valamely település közigazgatási területén (bel és külterület egyaránt) az adott adóévben ideiglenes jelleggel végeztek adóköteles tevékenységet, 37
Htv. 52. § 26. pont
42 feltéve, hogy az adott településen – a tevékenységvégzés időszakában – az adózónak nem volt székhelye vagy telephelye. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység38, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, c) bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Piaci és vásározó kiskereskedelem: piacokon, vásárokon folytatott kicsinybeni, közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítés.39 Építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2008. január 1-jétől hatályos (TEÁOR’08) besorolása szerint a 41-43. ágazatokba sorolt tevékenységek összessége.40 Figyelem! Amennyiben a b) pont szerinti tevékenység folytatásának időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül és akkor a 1044A-01-03 és a1044T-06 és/vagy 07. számú lapokat kell benyújtani! A 1044T-09-es lapja vonatkozásában a 2010.01.01. és 2010.12.31. közötti bármely tört időszak adóévnek minősül. Ugyanannál a települési önkormányzatnál egy adóéven belül többször végzett ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén, tevékenységi időszakonként kell a 1044A főlapját és 09-es lapját ki kell tölteni az T-garnitúrával egyidejűleg. Benyújtási és befizetési határidő Bevallási41 és adófizetési kötelezettségének42 az Art. 32. (1) bekezdése értelmében az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adóról – a megfizetés határidejével egyezően – a tevékenység befejezésének napján kell bevallást tenni. Figyelem! Amennyiben a tevékenység befejezésének napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le43 és az adó megfizetése is ezen a napon esedékes.
38
Htv. 37. § (2) bekezdés Htv. 52. § 23. pont 40 Htv. 52. § 24. pont 41 Art. 32. § (1) bekezdés 42 Art. 1. sz. melléklet I./B/2/A. c) pont 43 Ket. 65. § (3) bekezdés 39
43 Az adó megfizetése A helyi iparűzési adót és módosítása esetén az önellenőrzési pótlékát a következő számlaszámra kell megfizetni: 10032000-…….. APEH Helyi Iparűzési adó beszedési számla 10032000-…………. APEH Helyi iparűzési adó önellenőrzési pótlék beszedési számla A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie. Az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban44 meghatározottak szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel is teljesítheti, azaz az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain POS terminálon keresztül is megfizetheti. A belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély – ideértve az egyéni vállalkozót is - (továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. A pénzforgalmi számlanyitására kötelezett adózó - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. Az adó alapja A Htv. 39. § (3) bekezdése alapján az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Nulla forint kötelezettség esetén is a bevallást be kell nyújtani. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ha a bevallási időszak nem ugyanaz, akkor több bevallást, illetőleg több 1044T-09 számú lapot kell benyújtani! A 09. számú lap kitöltésére vonatkozó általános szabályok: A 09 számú lap fejrovatból és A), B), C), D) blokkokból áll. A B), C) és a D) blokkok az önellenőrzésre vonatkozó adatokat tartalmazzák. A fejrovat adatait ki kell tölteni – az adózó adószámát és/vagy adóazonosító-jelét, annak a településnek a nevét, amelyen az adóalanyt terheli az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye(i), illetőleg telephelye(i) találhatók -, amennyiben a bevallás kézzel, papíralapon történik. A települési önkormányzat nevét és kódját tartalmazó lista az APEH Internetes honlapján tekinthető meg. Ha a bevallás elektronikusan, illetőleg ún. 2D-s aktuális internet-kitöltő programmal készül, úgy a fejrovatban szereplő mezők kitöltése a 1044T-lapon megadott adatok szerint automatikusan átemelődnek A fejrovatnál található az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén a tevékenység jelleg mellett a kódkocka, amelyben a következőket kérjük jelölni, ha a vállalkozó - piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, „1”-es kódérték, 44
Art. 38. §
44 -
-
építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, „2”-es a kódérték, bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel, „3”-as a kódérték.
Ugyancsak itt kell jelölni – papíralapon kézzel kitöltött bevallás esetén – a 1044T-09-es lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 001). Több településen is ideiglenes jelleggel végzett tevékenység bevallásához ugyan ezt a 09-es lapot kell több településre kitöltve benyújtani. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 1044T laphoz csak egy településre vonatkozóan lehet 09. számú lapot kitölteni. Több település esetén több 1044Tlapot kell benyújtani. Az elektronikusan, illetve ún. 2D aktuális internet-kitöltő programmal benyújtott bizonylatok esetében a 1044T-09-es lap sorszámozása automatikus, tekintettel arra, hogy ez a lap dinamikus lapként funkcionál (újabb 09-es lap a jobb felső sarokban található „+” jelre kattintva kérhető). A) blokk kitöltése A 1. sorban a tevékenység tényleges megkezdésének kezdő és befejező napját kell feltüntetni. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. A település illetékességi területén ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít45. A Htv. 38. §-ának (2) bekezdésében említett „időtartam” kifejezés az ideiglenes jellegű tevékenység azon időszakát jelenti, melynek kezdete a tevékenység megkezdésének napja, vége pedig a tevékenység befejezésének a napja. Építőipari tevékenység esetén a tevékenység-végzés kezdete az építési naplóba való első bejegyzés napja vagy – építési napló híján – a tevékenység tényleges megkezdése. A munkavégzés során az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség fennállásának időtartama, nem csökkenthető azokkal a napokkal, amely napokon (időjárási vagy munkaszervezési okok miatt) nincs munkavégzés. Ezt a napot az adóalap számítása során figyelmen kívül hagyni nem lehet, azaz a munkavégzéssel nem érintett nap nem szakíthatja meg az adókötelezettség időtartamának láncát. (A 1044T-09-es lap 1. sorában feltüntetett tevékenységi időszaknak a 1044A főlap (C) blokkjában szereplő bevallási időszak, valamint a 1044T-lap B) blokkjában szereplő bevallási időszak kezdő és végdátuma közé kell esnie.) Az adó számításához szükséges adatok 2. sor: Itt kell feltüntetni, hogy az adózó az önkormányzat illetékességi területén ténylegesen hány napig végezte tevékenységét. A tevékenység végzésének tényleges időtartama a tevékenység kezdő időpontjának és befejező időpontjával zárt időszak
45
Htv. 38. § (2) bekezdés és 39. § (3) bekezdés
45 (ideértve a kezdő napot és a befejező napot) napjainak számát jelenti függetlenül attól, hogy az időszakban – egyes napokon – munkavégzés nem folyt. 3. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni, hogy az adózó az adóévben a településen korábban hány napig folytatott ténylegesen ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet összesen. (Az adóévben a településen esetlegesen korábban beadott bevallás 3., és 4. sorban szereplő napok száma együttesen.) 4. sor: ha a 1044T-lapnál az ideiglenes tevékenység jellegeként a 2-es kódot választotta (építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot) akkor feltüntethet adóévenként 30 nap nem adóköteles időtartamot. (Htv. 37. § (2) bekezdés b.) pontja). Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. 5. sor: Itt azon napok számát kell bejegyezni, amely után korábban már az adó maradéktalanul megfizetésre került (ezen sort csak abban az esetben szabad kitölteni, ha már korábban az adózó nyújtott már be ideiglenes jelleggel végzett tevékenysége után bevallást; ha első alkalommal tölti ki adózó ezt a bevallást (08-as lapot), akkor ezt a sort üresen kell hagyni). 6. sor: Itt azon napok számát kell feltüntetni, amelyek a Htv. 39/C. paragrafusa alapján biztosított adómentes napok. 7 sor: Ez a sor szolgál az adóköteles napok számának kiszámítására. Az adóköteles napok számát úgy kell meghatározni, hogy - a 2. sorban szereplő napok számához (ezen bevallásban lefedett időszak napjainak száma) hozzá kell adni a 3. sorban szereplő napok számát (azon napok számát, amelyekben az adózó az adóévben korábban a településen már ideiglenes jellegű tevékenységet végzett), - a kapott napok számából le kell vonni az esetlegesen az 4. sorban szereplő 30 napot (kizárólag amennyiben építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot). Ekkor az adófizetési kötelezettség csak a tényleges tevékenységvégzés 31. napjától kezdődik, - a kapott napok számát ezt követően csökkenteni kell azon napok számával, amely után az adózó már fizetett az adott település számára adót (a 5 sorban feltüntetett napok száma), valamint a 6. sorban feltüntetett adómentes napok számával. 8. sor: tartalmazza a számított adó összegét. A 7. sorban kiszámított adóköteles napok számát szorozni kell az önkormányzat által rendeletében meghatározott adómértékével (Ft/nap adóösszeggel) és az így kapott összeget kell forintban feltüntetni. 9. sor: Itt szerepel az önkormányzat által nyújtott adókedvezmény összege, mely a települési önkormányzat adóévben hatályban lévő helyi iparűzési adóval kapcsolatos rendeletében szabályoz. 10. sor: Ebben a sorban szerepel a fizetendő adó összege a 8. sorban számított adó csökkentve a 9. pontban lévő adókedvezmény összegével. Az így kiszámított fizetendő adó összesen összegét/összegeit – települési önkormányzatonként kiszámított és rögzített adatok - át kell írni a 1044A-03. számú lap A) blokk 15. sorának c) oszlopába. (elektronikusan illetőleg 2D-s internet-kitöltő program alapján ezen összege „automatikusan” átemelődik az előzőekben említett sorba). Amennyiben az adózó egy településen belül egy időben ideiglenes jelleggel piaci és vásározó kiskereskedelem mellett építőipari tevékenységet is folytat („1”-es, illetve „2”-es
46 kódot kerül kiválasztásra), akkor ugyanazon települési önkormányzati kód feltüntetésével több 09. számú lapot is be kell nyújtani. (Például Győrben „1”-es illetőleg „2”-es kódú tevékenységet folytat, akkor külön 09. számú lapot kell beadnia az ’1’-es kódú tevékenység, és külön 08. számú lapot kell benyújtani a „2”-es kódú tevékenység tekintetében is.)
Az önellenőrzés levezetése települési önkormányzatonként Amennyiben a 1044A főlapon valamint a 1044T lapon a bevallás jellege kódkockában „O”, illetőleg „I” betűjelzés szerepel, akkor e lapon az önellenőrzésére vonatkozó adatokat kell szerepeltetni. B) blokk Az egyes kötelezettségeket települési önkormányzatonként kérjük megállapítani. 11. sor: b) oszlopában kell jelölni a helyi iparűzési adókötelezettség változásának eredményét, mely lehet pozitív és negatív érték. 12. sor: b) oszlopában kell feltüntetni az önellenőrzés eredményeként kimutatott adókötelezettség növekedés összegét (pozitív érték lehet). 13. sor: b) oszlopában kell jelölni az önellenőrzés eredményeként kimutatott adókötelezettség csökkenés összegét (negatív érték lehet). Egyszerre a 12. és a 13. sor b) oszlopában adat nem szerepelhet, vagy a 12. sor, vagy a 13. sor b) oszlopa tölthető ki. Az önellenőrzés keretében megállapított kötelezettség növekedés, illetőleg kötelezettség csökkenés – települési önkormányzatonként kiszámított és rögzített – összegeket össze kell adni, és az összesített értékadatot – kézzel, papíralapon kitöltött bevallás esetén – át kell vezetni a 1044A-03. számú lap C) blokkjának 21. és/vagy 22. sorának c) oszlopába. Elektronikusan, illetőleg ún. 2D-es aktuális internet-kitöltöltő programmal készített bevallás esetén a települési önkormányzatonként megállapított (kötelezettség növekedésnél, illetőleg kötelezettség csökkenésnél) adatok összegeződnek, és automatikusa átemelődnek a 1044A03. számú lap C) blokkjának 21. és/ vagy 22. sorának c) oszlopába. C) blokk A C) blokk szolgál az önellenőrzési pótlék megállapítására. 14. sor: Itt kell bevallani az önellenőrzési pótlék alapját. 15. sor: Itt kell szerepeltetni a felszámított önellenőrzési pótlékot. Az önellenőrzési pótlék számítása 46 Az adózó javára mutatkozó módosítás esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell47. Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék 50%-a, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-a. A pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a módosítás nyilvántartásba történő feljegyzésének, feltárásának napjáig kell felszámítani. 46 47
Art. 168-169. § Art. 51. § (2)
47 A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5 000 forintot, magánszemély esetében az 1 000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.48 Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. A százalékos mértéket 3 tizedesjegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedesjegy után következő számokat el kell hagyni. Az önellenőrzési pótlék összegének kiszámítását segíti a http://www.apeh.hu Internetes oldalon található kalkulátor, amely a „Pótlékszámítás” ikonra kattintva érhető el. Az önellenőrzési pótlékot települési önkormányzatonként kell kiszámítani. Figyelem! Amennyiben az egyik települési önkormányzatnál az önellenőrzés eredményeként kötelezettség növekedést a másik települési önkormányzatnál kötelezettségcsökkenést állapít meg az adózó, nincs arra lehetőség, hogy az önellenőrzési pótlékot az összevont kötelezettség alapján számolja ki és vallja be. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. D) blokk A D) blokk szolgál a korábban bevallott önellenőrzési pótlék módosításának kimutatására. 16. sor: Itt kell feltüntetni az önellenőrzési pótlék alapjának eredeti - b) oszlop - összegét és a jelen önellenőrzéssel módosított - c) oszlop - összegét. 17. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az önellenőrzési pótlék eredeti - b) oszlop - összegét és a jelen önellenőrzéssel módosított pótlék - c) oszlop –összegét. 18. sor: Itt kell bevallani a 18. sorban kimutatott önellenőrzési pótlék-növekedést. Ebbe a sorba kerül a 18. sor b) oszlopa és c) oszlopa adatának különbözete, amennyiben a b) oszlop adata nagyobb. Ellenkező esetben a mező nem tölthető ki. 19. sor: Ebben a sorban kell bevallani a 18. sorban kimutatott önellenőrzési pótlékcsökkenést. Ebbe a sorba kerül a 18. sor b) oszlopa és c) oszlopa adatának különbözete, amennyiben az b) oszlop adata nagyobb. Ellenkező esetben a mező nem tölthető ki. Önellenőrzési pótlék csak önállóan (külön önellenőrzési nyomtatvány kitöltésével) módosítható. Több önkormányzatra vonatkozóan benyújtott önellenőrzés esetén – elektronikus kitöltésnél – a települési önkormányzatonként kitöltött lapok adatai összesítve átemelődnek a 1044A03. számú lap B) blokk 23 sorának c) oszlopába, illetőleg a 24. és/vagy a 25. sor c) oszlop megfelelő soraiba. 48
Art. 168. § (3)
48 Kézi kitöltés esetén a kitöltött lapok sorainak összegét települési önkormányzatonként összeadva szintén a 1044A-03. számú lap C) blokkjának adott soraiban kell megjeleníteni. Ne felejtse el a nyomtatványt aláírni, amennyiben nem elektronikus úton teljesíti a bevallását! Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
