KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 13AVBA Bejelentő adatlap kitöltéséhez) Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan Az adatlapot a vagyonszerzőnek (megajándékozottnak) ingó vagyontárgy, valamint vagyoni értékű jog ajándék jogcímén történő megszerzése esetén lehet benyújtania. Az adatlap kitöltése nem kötelező, az állami adóhatóság az adózók bejelentési kötelezettségének megkönnyítése érdekében készítette el. Amennyiben az adózó az ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan önállóan készít a megfelelő adattartalommal nyilatkozatot vagy egyéb formában tesz bejelentést, az állami adóhatóság a bejelentési kötelezettség teljesítését ilyen módon is elfogadja. Kérjük, hogy amennyiben a vagyonszerzésről okirat készült, úgy azt is mellékelni szíveskedjenek az adatlaphoz vagy a nyilatkozathoz másolatban. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 11. § (1) bekezdése szerint ajándékozási illeték tárgya ingó vagyontárgy, valamint vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. 102. § (1) bekezdés c) pontja alapján ingónak minősül a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog. Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja alapján vagyoni értékű jognak minősül a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 18. § (2) bekezdés h) pontja alapján vagyoni betétnek minősül többek között a részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy. A nyomtatvány a fent meghatározott ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok megszerzésének bejelentését teszi lehetővé. Nem szolgál az ingatlan, az ingatlanra vonatkozó olyan jog megszerzésének (pl.: haszonélvezeti, használati, földhasználati stb. jog) bejelentésére, ami ingatlan-nyilvántartási eljárást igényel. Az ingó vagyontárgyak közül nem kell bejelenteni közvetlenül az állami adóhatósághoz a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, illetve a gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzését. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának (vagyoni értékű jogának) ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alá tartozó megszerzését az Itv. 76. §-a alapján a szerzést követő 15 napon belül az okmányirodánál kell bejelenteni. Az Itv. 11. § (2) bekezdése értelmében nincs szükség bejelentésre az Itv. 17. § (1) bekezdésének c), k), l), m), p), r), s) és t) pontja alá eső jogügyletekben, melyek a következők:
2 c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is; k) a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól; l) hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10.000 forintot meg nem haladó követelésének elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik; m) a közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét; p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék; r) a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés; s) lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik; t) a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés feltéve, hogy ta) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme - a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy tb) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le. Az ajándékozási illetékkötelezettség az Itv. 3.§ (2) bekezdés b) és c) pontjai alapján - ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján keletkezik; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon keletkezik, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény (belföldön átadás) bekövetkezett, - ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik. Az Itv. 3.§ (6) bekezdése alapján a felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.
3 Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) 228. § (1) bekezdése alapján felfüggesztő feltételnek minősül, ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeni eseménytől tették függővé. Ilyen esetben a szerződés hatálya e feltétel bekövetkeztével áll be. A Ptk. 228. § (2) bekezdése alapján bontó feltételnek minősül, ha a felek a szerződés hatályának megszűntét tették bizonytalan jövőbeni eseménytől függővé. Ebben az esetben a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatálya megszűnik. Az Itv. 11. § (2) bekezdése szerint az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150.000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az Itv. 17. § (1) bekezdésének c), k), l), m), p), r), s) és t) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Az Itv. 91.§ (2) bekezdése értelmében: "A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzését kivéve - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti." Az Itv. 91. § (3) bekezdése alapján az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni. A vagyonszerzés bejelentésére vonatkozó kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vagyonszerzés egyébként a jogszabály szerint illetékmentes. A vagyonszerzés bejelentésére nyitva álló 30 napos határidő akkor minősül megtartottnak, ha a bejelentést a határidő utolsó napján megtették, vagy a bejelentést tartalmazó küldeményt postára adták. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) vizsgálja, hogy a bejelentés határidőben megtörtént-e. Az Itv. 82.§ (1) bekezdés alapján amennyiben a vagyonszerző a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, hiányosan teljesítette vagy késedelmesen teljesítette, a fizetendő illetéken felül az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírság megfizetésére köteles. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. számú törvény (továbbiakban: Art.) 172. § (1) bekezdése alapján a magánszemély adózó 200 ezer, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az Art. 172. § (6) bekezdése alapján a késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az Art. 172. § (21) bekezdése szerint a mulasztási bírság kiszabásánál az állami adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás
4 súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. A mulasztási bírság mértékének megállapításánál figyelembe veszi az adóhatóság a kiszabott vagyonszerzési illeték mértékét is. Az adatlapot vagyonszerzésenként, ezen belül pedig vagyonszerzőnként kell kitölteni. Amennyiben több vagyonszerző (megajándékozott) van, azoknak külön-külön kell az adatlapot kitölteni. Az adatlapot csak ingók és vagyoni értékű jogok, valamint a vagyoni betét vonatkozásában kell kitölteni, azon ingatlan feltüntetésére nincs lehetőség. Amennyiben ugyanazon vagyonszerzőnek több különböző vagyonszerzése van (pl.: több szerződéssel, akár egy, akár több személytől szerzett vagyontárgyakat), a bejelentést vagyonszerzésenként (szerződésenként, okiratonként) kell megtennie. Amennyiben egy szerződéssel több vagyontárgy megszerzése történt, úgy a vagyonszerzést egy adatlapon kell bejelenteni. Ha egy jogügylettel több vagyonszerző szerzett vagyont, de a bejelentést csak az egyik vagyonszerző tette meg, akkor a bejelentést a többi vagyonszerző tekintetében is megtörténtnek kell tekinteni. Ennek feltétele, hogy a bejelentés során a több vagyonszerző léte, illetve a többi vagyonszerző személye is megállapítható legyen (pl. becsatolt szerződésből). Az adatlap benyújtásának módja: Papír alapú benyújtás Amennyiben Ön papír alapon (postai úton vagy személyesen) kívánja az adatlapot benyújtani, kérjük szíveskedjék azt két példányban eljuttatni az állami adóhatóság területileg illetékes alsó fokú adóztatási szervéhez. Az adatlap a NAV bármely megyei (fővárosi) adóigazgatóságánál benyújtható. Elektronikus úton történő benyújtás Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben elektronikus úton tesz eleget bejelentési kötelezettségének, az adatlapot egy példányban kell benyújtania az Ügyfélkapun keresztül. Amennyiben további kérdései vannak az adatlappal, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, akkor a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu) kívül a - bármely hálózatból hívható - 06-40/42-42-42 kék számon is érdeklődhet. Az adatlap kitöltésére vonatkozó további részletes szabályok a vonatkozó részeknél szerepelnek. Amennyiben a vagyonszerzésről okiratot állítottak ki, úgy kérjük, hogy azt minden esetben szíveskedjenek az adatlaphoz mellékelni. Az adatlap elektronikus úton történő benyújtása esetén a mellékletek csatolására kizárólag postai úton vagy személyesen van lehetőség. Amennyiben a vagyonszerző kedvezmény/mentesség igénybevételére irányuló kérelmet kíván előterjeszteni, azt az adatlapon jelezheti. Az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében a kedvezmények/mentességek igénybevételéhez szükséges dokumentumokat szíveskedjenek csatolni. Főlap Az 1. blokkot az állami adóhatóság tölti ki, azt kérjük üresen hagyni!
5 2. blokk A 2. blokkban az adózó képviselőjének adatait csak abban az esetben kell kitölteni, ha a bejelentőt törvényes képviselő, meghatalmazott képviseli az eljárásban. A nyomtatvány erre szolgáló helyén a törvényes képviselő, meghatalmazott természetes azonosító adatait kell feltüntetni. Ha az adatlapot a törvényes képviselő vagy a meghatalmazott tölti ki és írja alá, akkor az adatlaphoz csatolni kell a képviseletet igazoló dokumentumot is. Ezt a tényt az erre a célra szolgáló kódkockában X-szel kell jelölni (meghatalmazott). A magánszemély adózó képviselőjének személyét az Art. 7. § (1) bekezdése tartalmazza, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet képviselőjének személyét az Art. 7. § (2) bekezdése határozza meg, az állandó képviselet szabályaira az Art. 7. § (5) bekezdése vonatkozik. Az adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. §-a alapján a képviseleti jogosultságot hivatalból vizsgálja. Amennyiben a képviseleti jogosultság nem állapítható meg, a képviselő eljárását - az erre irányuló hiánypótlási eljárás eredménytelensége esetén - visszautasítja. Az Art. 7. § (1) bekezdésének értelmében magánszemélyt az állami adóhatóság előtt - ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. A magánszemély törvényes képviselője szülő, gyám vagy gondnok lehet. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az állami adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. Az Art. 7. § (2) bekezdése szerint jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az állami adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti. Az Art. 16. § (3) bekezdés f) pontja szerint az állami adóhatósághoz be kell jelenteni a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét). E személy szerepe mindössze az, hogy az adóhatóság a kézbesítési meghatalmazotton keresztül tartja a kapcsolatot az adózóval. Mindezek alapján a kézbesítési meghatalmazott az adatlap kitöltésére és a bejelentő nevében történő beküldésére csak abban az esetben jogosult, ha az adózó képviseletére az Art. 7. § (1)(2) bekezdései alapján jogosult, ebben az esetben az adatlapon kizárólag ezt a minőséget kell megjelölnie. Az Art. 7. § (5) bekezdése szerint az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság
6 előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. Nem kell a meghatalmazást csatolni abban az esetben, ha a kitöltő személy az állami adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazott és meghatalmazása az illetékkel kapcsolatos eljárásokra is kiterjed, illetve a meghatalmazott állami adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát a vagyonszerzést tartalmazó okiratba belefoglalták. Ezt a tényt az erre szolgáló kódkockában jelölni szükséges. 3. blokk Az adatlap első oldalát alá kell írni, mellyel az adózó vagy képviselője (meghatalmazottja) az adatok valódiságát, hitelességét igazolja. Aláírás hiányában az adatlap nem fogadható el. Amennyiben az adózó képviselővel jár el, kizárólag a képviselő nevét kell feltüntetni, képviselet hiányában pedig az adózó nevét. 1. lap Vagyonszerző (adózó) adatai Ezt a lapot akkor is egy példányban kell kitöltenie a vagyonszerzőnek (megajándékozottnak), ha a vagyonszerzés alapját jelentő iratban (szerződésben, okiratban) több ingóság, ingósághoz kapcsolódó vagyoni értékű jog vagy több ajándékozó szerepel, illetve ha a bejelentendő vagyonszerzés több vagyontárgyra vonatkozik vagy több ajándékozótól történik A magánszemély vagyonszerző esetében a következő adatok töltendőek ki kötelezően: A "Rendelkezik-e adóazonosító jellel" sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az "X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasza igen, kérjük az adóazonosító jelét is feltüntetni. A családi neve sor kódkockáiba a családnevét kérjük beírni. Az első két kockába kizárólag csak a dr. cím kerülhet (id., ifj., özv. megjelölést kérjük mellőzni). Az utóneve(i) sor kódkockáiba az utónevét, utóneveit kérjük beírni. A születési családi neve sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. A születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevét, utóneveit kérjük beírni. Az előző házassági családi neve sor kódkockáit csak abban az esetben kell kitölteni, ha a jelenleg viselt házassági nevében az előző házassági családi neve is szerepel. A születési helye sor kódkockáiba a helység nevét kérjük beírni.
7
A születési ideje sor kódkockáiban a születés évét, hónapját (arab számmal 1-től 12-ig) és napját kérjük megjelölni. Az anyja születési családi neve sor kódkockáiba anyja születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. Az anyja születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevet, utóneveket kérjük beírni. Az állampolgársága mező kitöltése magyar és nem magyar állampolgárok esetén egyaránt kötelező. Amennyiben a vagyonszerző hontalan, úgy kérjük ennek beírását. Az állandó lakóhelye sor kódkockába a személyi igazolványában, vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványában feltüntetett lakásának címét kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot, ennek hiányában helyrajzi számot és ha van épület, lépcsőház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Külföldi állampolgár esetén ebben a kódkockában kell feltüntetni a magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelyet, ennek hiányában a szokásos tartózkodási helyet. Amennyiben az előzőekkel nem rendelkezik, kérjük e rovatot üresen hagyni! Külföldi állampolgár külföldi állandó lakóhelye sor kódkockáit kérjük, hogy kizárólag az a külföldi állampolgár töltse ki, akinek nincs magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelye. A postázási (egyéb értesítési) címe rovatba azt a címet kell feltüntetni, ahová az adóigazolvány kipostázását kéri, tekintve, hogy amennyiben nem rendelkezik adóazonosító jellel, úgy ezen nyomtatvány alapján az állami adóhatóság megképezi azt, amelyről értesíti Önt. Amennyiben az Ön állandó lakóhelyétől eltérő postázási címen kívánja az állami adóhatóságtól érkező (adóigazolványon kívüli) postai küldeményt átvenni, úgy ezen postázási (értesítési) címet kérjük, hogy az állami adóhatósághoz a "Magánszemély adóazonosító jelének egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez, és levelezési cím bejelentéséhez" megnevezésű T34-es számú nyomtatványon szíveskedjen bejelenteni. Amennyiben a vagyonszerző nem magánszemély, kizárólag a "nem magánszemély vagyonszerző " blokkban szereplő adatokat kell kötelezően kitölteni: A "Rendelkezik-e adószámmal" sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az "X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasza igen, kérjük az adószámát is feltüntetni. Az "Elnevezés:" sorba a nem magánszemély teljes, a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítő okiratban szereplő nevét kérjük beírni. A "Székhely:" sor kódkockáiba a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítő okiratban feltüntetett székhelycímet kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsőház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni.
8
Külföldi vállalkozás esetén: Az "Elnevezés:" sorba a vállalkozás illetősége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba vett elnevezést kérjük beleírni. A "Székhely:" sorba a vállalkozás illetősége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba vett székhelycímet kérjük beírni: az illetősége országát, az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsőház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. A "Külföldi vállalkozás adóazonosító száma:" sor kódkockáiba a vállalkozás illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számot kérjük beírni. Ügyintézőként annak a személynek a nevét, telefonszámát szíveskedjen megadni, aki a bejelentő adatlapot összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. 2. lap Ajándékozó (adózó) adatai Kérjük, hogy ezt a lapot annyi példányban szíveskedjen kitölteni, ahány ajándékozótól az Ön vagyonszerzése történt. Amennyiben a jogügyletben több ajándékozó volt, s egyértelműen nem határozható meg, hogy az Ön vagyonszerzése mely ajándékozó(k)tól történt, úgy kérjük, hogy a lapot valamennyi ajándékozóra vonatkozóan töltse ki. A magánszemély ajándékozó esetében a következő adatok kötelezően kitöltendőek: A "Rendelkezik-e adóazonosító jellel" sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az "X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasz igen, kérjük az adóazonosító jelet is feltüntetni szíveskedjen. A családi neve sor kódkockáiba az ajándékozó családnevét kérjük beírni. Az első két kockába kizárólag csak a dr. cím kerülhet (id., ifj., özv. megjelölést kérjük mellőzni). Az utóneve(i) sor kódkockáiba az ajándékozó utónevét, utóneveit kérjük beírni. A születési családi neve sor kódkockáiba az ajándékozó születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. A születési utóneve(i) sor kódkockáiba az ajándékozó születési anyakönyv szerinti utónevét, utóneveit kérjük beírni. Az előző házassági családi neve sor kódkockáit csak abban az esetben kell kitölteni, ha az ajándékozó jelenleg viselt házassági nevében az előző házassági családi neve is szerepel. A születési helye sor kódkockáiba a helység nevét kérjük beírni. A születési ideje sor kódkockáiban az ajándékozó születés évét, hónapját (arab számmal 1-től 12-ig) és napját kérjük megjelölni.
9
Az anyja születési családi neve sor kódkockáiba az ajándékozó anyjának születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. Az anyja születési utóneve(i) sor kódkockáiba az ajándékozó anyjának születési anyakönyv szerinti utónevét, utóneveit kérjük beírni. Az állampolgársága mező kitöltése magyar és nem magyar állampolgárok esetén egyaránt kötelező. Amennyiben az ajándékozó hontalan, úgy kérjük ennek beírását. Az állandó lakóhelye sor kódkockába az ajándékozó személyi igazolványában, vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványában feltüntetett lakásának címét kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot, ennek hiányában helyrajzi számot és ha van épület, lépcsőház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Külföldi állampolgár esetén ebben a kódkockában kell feltüntetni a magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelyet, ennek hiányában a szokásos tartózkodási helyet. Amennyiben az előzőekkel nem rendelkezik az ajándékozó, kérjük e rovatot üresen hagyni! Külföldi állampolgár külföldi állandó lakóhelye sor kódkockáit kérjük, hogy kizárólag akkor töltse ki, ha az ajándékozó külföldi állampolgár, és nincs magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelye. A postázási (egyéb értesítési) címe rovatba azt a címet kell feltüntetni, ahová az ajándékozó az adóigazolvány kipostázását kéri, tekintve, hogy amennyiben nem rendelkezik adóazonosító jellel, úgy ezen nyomtatvány alapján az állami adóhatóság megképezi azt, amelyről értesíti Őt. Amennyiben az ajándékozó az állandó lakóhelyétől eltérő postázási címen kívánja az állami adóhatóságtól érkező (adóigazolványon kívüli) postai küldeményt átvenni, úgy ezen postázási(értesítési) címet kérjük, hogy az állami adóhatósághoz a "Magánszemély adóazonosító jelének egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez, és levelezési cím bejelentéséhez" megnevezésű T34-es számú nyomtatványon szíveskedjen bejelenteni. Amennyiben az ajándékozó nem magánszemély, kizárólag a "nem magánszemély ajándékozó adatai" blokkban szereplő adatokat kell kötelezően kitölteni: A "Rendelkezik-e adószámmal" sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az "X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasz igen, kérjük az adószámot is feltüntetni. Az "Elnevezés:" sorba a nem magánszemély teljes, a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítő okiratban szereplő nevét kérjük beírni. A "Székhely:" sor kódkockáiba a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítő okiratban feltüntetett székhelycímet kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsőház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Külföldi vállalkozás esetén:
10
Az "Elnevezés:" sorba a vállalkozás illetősége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba vett elnevezést kérjük beírni. A "Külföldi vállalkozás székhelye:" sorba a vállalkozás illetősége szerinti állam hatóság által nyilvántartásba vett székhelycímet kérjük beírni: az illetősége országát, az irányítószámot és a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsőház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. A "Külföldi vállalkozás adóazonosító száma:" sor kódkockáiba a vállalkozás illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számot kérjük beírni. Ügyintézőként annak a személynek a nevét, telefonszámát szíveskedjen megadni, aki az ajándékozó ügyeinek vitelére képviselettel, megbízással rendelkezik. 3A-3B-3C lapok Megszerzett ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok 1. blokk A vagyonszerzés alapjánál meg kell jelölni, hogy mi volt a vagyonszerzés alapja, vagyis történt-e okirat kiállítása vagy sem. Amennyiben a vagyonszerzésről írásban okiratot állítottak ki, akkor ezt a megfelelő négyzetben jelölni kell, és ki kell tölteni az jogügylet teljes elnevezését, ami az okiraton szerepel. Ebben az esetben az okirat becsatolása is szükséges, ennek hiányában a bejelentés hiányosnak tekintendő. Kötelező kitölteni továbbá, hogy az okirat mikor kelt. Amennyiben a vagyonszerzésről okiratot nem állítottak ki, ezt a négyzetben jelölni kell. Ebben az esetben kötelező kitölteni, hogy a felek között a szóbeli megállapodás, megegyezés mikor jött létre. A vagyontárgy átadásának, tehát a vagyonszerzésnek a napja megegyezhet, illetve eltérhet a megállapodás létrejöttének napjától, kitöltése azonban minden esetben kötelező. 2. blokk Minden esetben meg kell jelölni, hogy a vagyonszerzés érvényességéhez hatósági jóváhagyás (engedély, hozzájárulás, tudomásulvétel) vagy harmadik személy beleegyezése szükséges volt-e. Amennyiben igen, ki kell tölteni a jóváhagyó hatóság teljes nevét, a jóváhagyás számát, keltét, és jogerőre emelkedésének napját. Ugyanez irányadó, ha a szerződés érvényességéhez harmadik személy beleegyezése szükséges. Magánszemély, illetve nem magánszemély beleegyezése esetén ki kell tölteni a beleegyező személy nevét, adóazonosító jelét/adószámát illetve a beleegyezés napját. Fontos! Az illetékkötelezettség keletkezése szempontjából az elővásárlási jog gyakorlása nem minősül harmadik személy (hatóság) jóváhagyásának, így annak feltüntetése esetén azt az adóhatóság figyelmen kívül hagyja. 3. blokk
11 Jelölje be azokat az ingó vagyontárgyakat a felsorolásban, melyeket az ajándékozás során megszerzett. Amennyiben több azonos kategóriába tartozó vagyontárgyat kapott ajándékba, a bejelentett forgalmi érték mezőben az összes vagyontárgy együttes forgalmi értékét jelölje meg. A bejelentett forgalmi értékként az ingó vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog esetleges teherrel, adóssággal már csökkentett forgalmi értékét kell megadni, a megszerzett tulajdoni hányadnak megfelelően. Amennyiben a vagyontárgyat teherrel, adósággal terhelten szerezte meg, úgy kérjük, hogy a teher, adósság jogcíme sorba jelölje, hogy milyen kötelezettség terheli a vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot, s a „teher, adósság összege” sorban jelölje az összeg nagyságát. Kérjük, hogy szíveskedjen nyilatkozni arra vonatkozóan is, hogy a terhet, adósságot átvállalta-e az ajándékozótól. Ha igen, úgy kérjük, hogy mindenképpen csatolja az átvállalásról szóló okiratot is. Az Itv. 102. § (1) bekezdése az ingó illetve vagyoni értékű jog vonatkozásában a következőket tartalmazza: c) ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét (pl. részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy), valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog; d) vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés; e) forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető, azzal, hogy: ea) vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló forgalmi értéke; eb) szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás - független felek közötti ügylet estén irányadó - pénzben kifejezhető értéke, ec) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték. Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek - amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett - az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlegében) szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada, g) értékpapírnak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel
12 rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi; Önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése esetén be kell írni a tevékenység folytatását engedélyező hatóság megnevezését, az engedély számát és keltét. Az „Egyéb” kategóriába kérjük, hogy azokat az Ön által ajándékozással megszerzett vagyontárgyakat sorolja fel, amelyek az előzőek szerinti vagyontárgy-kategóriák egyikébe sem tartoznak. Ilyen vagyontárgy lehet például ruhanemű, műszaki cikk, ékszer, haszonélvezeti jog stb. Ezen vagyontárgyak együttes értékét tüntesse fel a bejelentett forgalmi érték rovatban. A kategória alatt a szabadon kitölthető sorokban nevesítse (sorolja fel) a kategóriába tartozó vagyontárgyakat. Amennyiben a megszerzett vagyontárgy vagyoni értékű jog, úgy ezen jog forgalmi értékét kell beírni. A bejelentett forgalmi értékhez a piaci értéket kell beírni, tekintettel arra, hogy az Itv. 69. §-a alapján az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a jogügylet bejelentésekor, ha e kötelezettség őt terheli. Az Itv. 70. § (1) bekezdése alapján, ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett illetőleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Amennyiben az 1-5., 7-11. sorszám alatti, ajándékba kapott vagyontárgyak értéke külföldi pénznemben lett meghatározva, úgy a „bejelentett forgalmi érték Ft” mezőt kérjük üresen hagyni, s ebben az esetben csak a külföldi pénznem megnevezését és az ajándék külföldi pénznemben meghatározott értékét kell kitölteni. Amennyiben nem kíván igénybe venni semmilyen illetékmentességet illetékkedvezményt, úgy a további oldalak kitöltésére nincs szükség.
illetve
Amennyiben valamely megszerzett vagyontárgy vonatkozásában illetékmentességet, illetékkedvezményt kíván igénybe venni, úgy a blokk alján lévő kódkockában szíveskedjen jelölni, hogy hány vagyontárgyhoz kapcsolódóan csatol mentességet vagy kedvezményt jelölő lapot, vagyis hány ilyen lapot fog kitölteni (minden vagyontárgyhoz külön kell mentességet, kedvezményt jelölő lapot kitölteni). 4. lap Személyes illetékmentesség (az adatlap ezen oldalának kitöltése nem kötelező) Figyelem! Teljes személyes illetékmentesség esetén is ki kell tölteni valamennyi megszerzett vagyontárgy vonatkozásában az adatlapot. 1. blokk Személyes illetékmentesség E blokkban kell nyilatkozni az Itv. 5. és 6. §-ai szerinti teljes személyes illetékmentesség fennállásáról. Az 1-15. pontok kitöltése:
13 Az Itv. 5. § (1) bekezdése szerint teljes személyes illetékmentességben részesül: a) a Magyar Állam, b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai, c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, d) az egyesület, a köztestület e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, g) a vízgazdálkodási társulat, h) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, i) a Magyar Nemzeti Bank, j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében, l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács, m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai; o) Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Az (1) bekezdés c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. A 16. ponthoz: Az Itv. 6. § (1) bekezdése szerint a nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. Az Itv. 6. § (2) bekezdése alapján a viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó. A diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsben 1961. április 18-án aláírt 1965. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés tartalmaz rendelkezést az illetékmentességre a diplomáciai képviselő és családtagjai tekintetében. Ha a vagyonszerzőt személyes illetékmentesség illeti meg, a mentesség igénybevételére irányuló nyilatkozat valamennyi, a vagyonszerzés tárgyát képező vagyontárgyra érvényes.
14 5. lap Igénybe vehető mentességek, kedvezmények (az adatlap ezen oldalának kitöltése nem kötelező) Amennyiben az adatlapot az internetes kitöltési programmal készíti el, úgy a program ezen lapból a 3A-3B-3C lapokon megjelölt vagyontárgy-csoportok számának megfelelő számú lap kitöltését teszi lehetővé. Ezen a lapon jelölhetőek az egyes vagyontárgyakra vonatkozóan az igénybe vehető mentességek, kedvezmények. Amennyiben nem használja az internetes kitöltő programot, kérjük, hogy ezen lapból annyit töltsön ki, ahány vagyontárgy esetében mentességet, kedvezményt kíván igénybe venni. 1. blokk Az internetes kitöltő program segítségével kitöltött bejelentő lap esetében a program a vagyontárgy, vagyoni értékű jog listából történő kiválasztását követően automatikusan kitölti az adott vagyontárgyhoz rögzített, bejelentett értékre vonatkozó adatot. Amennyiben nem használja a programot, úgy az 1. blokkot feltétlenül töltse ki azzal a vagyontárgy kategória elnevezéssel, amelyet a 3A-3B-3C lapo(ko)n megjelölt, és amely(ek)re a mentességet/kedvezményt igénybe kívánja venni, továbbá tüntesse fel a vagyontárgyhoz tartozó bejelentett forgalmi értéket is. 2. blokk Illetékmentességek A blokkban kérjük jelölni, hogy mely mentességi ok áll fenn. Egy vagyontárgyra vonatkozóan csak egy mentességi ok jelölhető meg. A mentességi okokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény határozza meg. Az alábbi mentességek, kedvezmények vehetők igénybe: 1. Az Itv. 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése. 2. Az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés. 3. Az Itv. 17. § (1) bekezdés i) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék. 4. Az Itv. 17. § (1) bekezdés j) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás. 5. Az Itv. 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az Itv. 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő
15 megszerzése. Eszközátruházásnak minősül az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) - megszűnése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében. 6. Az Itv. 17. § (1) bekezdés o) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a pénzügyi intézmény által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik. E feltételek fennállásáról a pénzügyi intézmény igazolást ad az adósnak. 7. Az Itv. 17. § (1) bekezdés q) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a termőföldről szóló törvény (1994. évi LV. tv.) 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval (Ptk. 685.§ b.) pont) megkötött szerződésben ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése. Ebben a pontban a jogszabály hivatkozik a Polgári Törvénykönyv 685.§ b. pontjára (1959. évi IV. tv.), mely szerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. 8. Az Itv. 17/A. §-a alapján mentes az ajándékozási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény (2000. évi II. tv.) erejénél fogva az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult az önálló orvosi tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerző magánszemélynek kell igazolnia az állami adóhatóságnál legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig. 3. blokk Illetékkedvezmények A blokkban kérjük jelölni, hogy mely illetékkedvezményt kívánja igénybe venni. Egy vagyontárgyra vonatkozóan csak egy kedvezmény kiválasztása lehetséges. 1. Az Itv. 17/B. § (1) bekezdése alapján a kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának - az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel - az egyéni vállalkozás megszüntetését követő három hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből illetékalapkedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző az ajándék elfogadásától számított - 30 napon belül a) a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja, és a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti.
16 Az Itv. 17/B. § (1) bekezdés b) pontja alapján az (1) bekezdés szerinti kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység megszüntetéséről, a magánszemély megajándékozott az (1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál. Az Itv. 17/B. § (5) bekezdése alapján a vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerző magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő ajándékozási illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani. Az Itv. 17/B. § (6) bekezdése alapján, ha az (5) bekezdés szerinti kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti feltételeket nem teljesíti, továbbá az (1) bekezdés szerinti 3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni. A kedvezményt csak olyan vagyontárgyra lehet igénybe venni, ami vállalkozói vagyonnak minősül. Az Itv. 102. § (1) bekezdés t) pontja alapján vállalkozói vagyon minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termőföld, telek, épület, egyéb építmény), ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet a kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog. Az Itv. 102. § (1) bekezdés sz) pontja alapján kisvállalkozás az az egyéni cég illetve gazdasági társaság, amelynél az éves összes foglalkoztatott létszám az 50 főt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegezésével, majd az így kapott összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni. 2. Az Itv. 17/C. § (1) bekezdése alapján a magánszemély vagyonszerző a kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét ajándékozása esetén a 17/B. § (5) bekezdéseiben meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult, ha a) a vagyonszerző által önállóan vagy többi vagyonszerzővel együttesen megszerzett vagyoni betéttel a tulajdonában, illetőleg több vagyonszerző esetében a tulajdonukban levő vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének 50%-át, és b) a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkező megajándékozott a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik, illetve több megajándékozott esetén együttesen nyilatkoznak arról, hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napját követő három évig nem szünteti meg, illetőleg nem szüntetik meg vagy megszerzett vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illetőleg nem csökkentik.
17 Az Itv. 17/C. § (2) bekezdése értelmében, ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés szerinti 3 éves időtartam letelte előtt a kisvállalkozás működtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés mellett megszerzett vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalap-kedvezmény alapján élvezett illetéktehercsökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.
A bejelentő adatlap az Internetről a www.nav.gov.hu › Letöltések-program › Nyomtatványkitöltő programok útvonalon érhető el. Az adatlap a weblapról letöltött nyomtatványon, valamint elektronikus bejelentő lap formájában is benyújtható. Az Art. 2011. január 1-jétől hatályos 175. § (15) bekezdése értelmében az adóazonosító számmal rendelkező adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehet. Tájékoztatjuk, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 17/A. § (2) bekezdés d) pontja értelmében Önnek lehetősége van az adóhatóság, a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszer útján egyedi bejelentésekkel, változás-bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézésre, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. A NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszere a 40/20-21-22-es telefonszámon munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig hívható. Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a ’TEL kérelem benyújtásával igényelheti meg. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
