KITERJESZTETT SZOLGÁLTATÁSI IDŐ PROBLÉMÁK LEHETŐSÉGEK MEGOLDÁSOK

KITERJESZTETT SZOLGÁLTATÁSI IDŐ PROBLÉMÁK LEHETŐSÉGEK MEGOLDÁSOK

Bevezető  Állandóan visszatérő probléma a támogató

szolgálatok szolgáltatási ideje, mivel a napi 8 óra szolgáltatási idő általában kevés, igény van az ellátottak részéről a késő délutáni, esti, esetenként még az éjszakai ellátásra is.  Előadásunkban a napi szolgáltatási idő növelésének lehetőségeit vázoljuk.

A probléma meghatározása

Probléma I. A

szolgálatok általában

legjobb

kihasználtsága

 a kora reggeli (6-9 óra) és a  délutáni (14-17 óra)közötti időszakban van.

A fenti időszakok a szabvány 8 órás munkaidőből, tehát a reggel 8-tól délután 16 óráig tartó időtartamból „kilógnak”. Pedig ezekben az időszakokban érdemes a szolgáltatást biztosítani, mert kereslet van rá, a szolgáltatás kihasználtsága elvi szinten optimális.

Probléma II. A

reggel 6 előtti és 17 óra utáni időszakokban a szolgáltatás elvi kihasználtsága tovább csökken, míg a költségei jelentősen emelkednek.

Ugyanakkor az igénybevevők részéről ezekben az időszakokban is érkezhetnek szolgáltatás iránti igénybejelentések.

Kérdés  Hogyan biztosítsuk a reggel 6-8 óra

közötti, és délután 16-17 óra közötti szolgáltatási időt?  Hogyan oldható meg a fenti időszakon túlnyúló szolgáltatás?

Ki mennyit dolgozik? 7,14%

7,14%

0,00% 33,33%

4,76%

16,67%

30,95%

Heti 40 óra alatt

Heti 40-45 óra

Heti 45-50 óra

Heti 55-60 óra

Heti 60-70 óra

Heti 70 óra felett

Heti 50-55 óra

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK • Kereslet terelése •Szolgálatok együttműködése •Osztott munkaidő •Túlmunka - Munkaidő-keret •Humán-erőforrás bővítése •Műszakos munkarend

1. Kereslet-terelés  A szolgáltatás feltételeit úgy alakítjuk,

hogy az igénylőknek érdeke legyen szolgáltatás időkeretei között igénybe venni a szolgáltatást.  Pl. ha mehetünk késő délután vásárolni és délelőtt is, akkor menjünk délelőtt…

Kereslet-terelés nehézségei  A

kereslet jelentős része alapvető szükségletekhez kötődik, nem terelhető igénybevételt jelent.  Az igénybevétel időpontja az igénybevevőtől független (munkahely, oktatás-fejlesztés, egészségügy), nem terelhető igénybevételt jelent.  Nincs a szolgálatnak kereslet-terelésre alkalmas eszközrendszere!

2. Együttműködés  Több

szolgálat együttműködése, szolgáltatási idő egyeztetése, összehangolása.  Pl.:Az egyik szolgálat korábban, a másik később kezd, amelyik szolgálatnak több gépjárműve és gépjármű vezetője van, az pl. a délutáni, esti szállításokat végzi.

Az összehangolt működés nehézségei  Kizárólag

a több szolgáltatóval rendelkező területeken lehetséges.  A szolgáltatók nem partnereket, hanem vetélytársakat látnak egymásban.  „egy ember csak egy szociális alapszolgáltatást és csak egy szolgáltatótól vehet igénybe”

Megoldások lehetőség A

Hivatal egy tájékoztatóban, közleményben eloszlathatná a tévhiteket, félreértéseket. Jogszabályi rögzítés?  Csoda történik: A fenntartók felnőnek a feladathoz, hiszen egy hajóban evezünk.

3. Osztott munkaidő  Osztott

munkaidő bevezetése a gépjárművezető és a személyi segítők esetében  Pl. 6-10-ig, illetve délután 14-18-ig dolgozik két fő.

Nehézségek az osztott munkaidő esetén  Itt már 15%-os délutáni pótlékot kell

fizetni a munkavállalóknak.  Miből finanszírozzuk?

 8 órás foglalkoztatás mellett 12 órát

veszek el egy munkavállalótól  Ki vállalja?

4. Túlmunka  Szükség

esetén túlóra, meghaladó munkavégzés

 Pl.:

Előre bejelentett jelleggel működhet.

8

igényeknél,

órát

eseti

Túlóra problémák  Többletköltséggel

jár, nincs pénzügyi forrás a túlórák kifizetésére (délutáni pótlék 15%, éjszakai pótlék 30%).  Rendszeresen, tartósan nem végezhető.  Gépkocsivezetőknél veszélyhelyzetet teremthet!!!  A rendszeres túlmunka a burn out egyik fő tényezője.

Megoldás?  3

hónapos munkaidő keret. 3 hónapos időtartamra kell meghatároznia a munkaidő mennyiséget.  Tehát egyik nap a munkavállaló pl. 10 órát dolgozik, a következő napon 6-ot. Igény szerint.  Kérdés:  Mi van akkor, ha a gyakori túlmunka miatt elfogy a

munkaidő-keret?

FONTOS! (1) A

napi munkaidő hossza a feladat elvégzésétől adódóan esetenként meghaladhatja a napi 8 órát, de 4 óránál kevesebb nem lehet és 12 óránál hosszabb sem. A napi pihenő idő nem lehet kevesebb 11 óránál.  A munkavállalót napi 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc étkezési szünet illeti meg, amely a munkaidőn kívül kerül kiadásra. Minden további 3 munkaóra ledolgozása után további 20 perc étkezési szünet illeti meg a munkavállalót.

FONTOS! (2)  A

munkavállalónak munkaidőkeret alkalmazása esetén pihenőnapok helyett hetenként legalább két nap illetve negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, havonta egyszer egy vasárnapnak is bele kell esnie. Hat nap után egy nap illetve huszonnégy óra pihenőnap kiadása kötelező.  A munkarend megszervezése megköveteli a munkáltató/szolgálatvezető részéről a naprakész munkajogi ismereteket és igényel némi szervezési képességet is!

5. Bővítés  Humán-erőforrás bővítése  Pl.:

2 négyórás munkavállaló (gépjárművezető, személyi segítő) alkalmazása, akik a késő délutáni, esti ellátási igényeket elégítik ki.

Humán-erőforrás bővítés nehézségei  Teljes foglalkoztatás: dolgozónként évi 1,5-

1,8 millió Ft forrásigény. Finanszírozható?  A részmunkaidős foglalkoztatás: dolgozók képzése? Kiszámíthatóság? Stabilitás?  Közfoglalkoztatás: Minőség? Szaktudás? Kiszámíthatóság?  Önkéntesek: Minőség? Szaktudás? Kiszámíthatóság? Felelősség? Elszámolhatóság?

6. Műszakos munkarend  Három/kettőműszakos üzemmód  Két fő szolgálat vezetővel, négy fő személyi

segítővel és 3 fő gépjármű vezetővel le lehet fedni a 24 órás 7 napos hetet.

Problémák  Több

mint 20,5 M Ft/év a szűken kiszámolt bérköltség. Ehhez további járulékos költségek jönnek.  A nem csúcsidőszakok kihasználtsága pokolian rossz, nem működtethető fenntartható módon. A dolgozók hatékonyabban alkalmazhatóak csúcsidőszakban!  Igazából egy 06-18 óra közötti beosztás elegendő lenne, de ehhez is kevés a finanszírozásunk.

 Csak a magasabb finanszírozású szolgálatok

esetében van lehetőség a törvényi előírásokat meghaladó számú dolgozó alkalmazására, akik az igényeknek megfelelő munkarendben tudják kiszolgálni az ellátottak igényeit.  Ugyanakkor ezek a fenntartók is a 2-6. számú megoldásokból válogatnak, azzal a különbséggel, hogy ők válogathatnak.  A kisebb költségvetésű, minimális személyi

feltételrendszerrel működő nehéz helyzetben vannak.

szolgálatok

FONTOS!  Minden megoldás, variáció szerepeljen

a munkaszerződésekben és a munkaköri leírásokban.  Használat előtt mindenki konzultáljon könyvelőjével, munkajogban járatos szakemberrel!!

Regionális Esélyegyenlőség Egyesület 6723 Szeged, Budapesti krt. 12/B 06-62/475-615 [email protected]

Készítette: Huszka Szilvia – Kató Sára – Meleg Sándor