KITEKINTŐ ELEMZÉSEK: AZ ÚJ ROMÁN OKTATÁSI TÖRVÉNY HOZADÉKA A MAGYAR KISEBBSÉG SZÁMÁRA
A jelen tanulmány szerzője Pap Szilárd István a Kárpát-medence rovat szerkesztője. 2011. március
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
Tartalomjegyzék
I. A jogszabály elfogadásának előtörténete
3
II. Újdonságok a közoktatásban
5
II.1. Adminisztratív és pénzügyi változtatások
6
II.2. Tartalmi kérdések
7
II.3. Adminisztratív és pénzügyi változtatások
9
III. Felsőoktatási reform
10
IV. Következtetések
13
V. Irodalomjegyzék
13
2
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
I. A jogszabály elfogadásának előtörténete 2011. január 10-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben az új román Nemzeti Oktatási Törvény1, amely átfogó reformokat szándékozik beépíteni a román oktatási rendszerbe. Hasonló mélységű oktatási törvénycsomag több mint tíz évvel ezelőtt született. Az 1995. évi Nemzeti Oktatási Törvény a kommunista időszakból megmaradt oktatási rendszer szerkezetét, működési elveit és prioritásait rendezte át. Az 1996-2000 közötti kormányzati ciklus döntéshozói tovább gyorsították az ország általános reformját, beleértve a tanügyet is. Ezen belül előbb 1997-ben, majd 1999-ben módosították gyökeresen a korábbi jogszabályt; és ugyancsak 1997-ben fogadták el az Oktatási Személyzet Statútumát, amely a tanárok munkájának legfontosabb paramétereit rögzítette. Az elkövetkező egy évtized oktatási rendszerét tehát ezen említett jogszabályok határozták meg, ugyanakkor nem biztosították az olyannyira igényelt stabilitást. Mindennapos politikai gyakorlattá vált ugyanis, hogy a hivatalba lépő új tanügyminiszterek felszíni változtatásokat idéztek elő. A kialakult helyzetet emiatt a káosz és a hatékonyság krónikus hiánya jellemezte és jellemzi mai napig. A román oktatási rendszer már egy jó ideje megérett arra, hogy új alapokra helyezzék. A Daniel Funeriu oktatási miniszter nevével fémjelzett újonnan elfogadott jogszabály egy korábbi jelentésre épül, melyet Traian Băsescu államelnök kérésére - Mircea Miclea professzor irányítása alatt - 2007-ben állított össze egy szakértői bizottság. A Miclea-jelentés felvázolta a román oktatási rendszer helyzetét, diagnosztizálta annak betegségeit és egy sor javaslatot dolgozott ki azok kezelésére. A jelentés kapcsán a köztársasági elnök egy összpárti politikai megegyezést is tető alá hozott, amely elvben hitet tett a reformok mellett. A „Nemzeti Megegyezés az Oktatásért” nevet viselő dokumentumot az összes jelentős politikai alakulat aláírta; célja az volt, hogy egy széleskörű konszenzust hozzon létre az oktatási reform támogatása mellett. Egy ilyen konszenzus elengedhetetlen bármilyen hosszú távú projekt sikeréhez, hiszen csak az biztosíthatja a reformok iránti elkötelezettséget, és azok gyakorlatba ültetését. Az aláírt paktum e tekintetben azonban nem érte el célját, hiszen a szimbolikus állásfoglaláson túlmenően csak a Băsescuval szövetséges politikai erők támogatták a törvénytervezet. A 2008-ban a Demokrata-Liberális (PDL) és Szociáldemokrata (PSD) pártok részvételével hivatalba lépő kormányzati nagykoalíció mégis megígérte a reform gyakorlatba ültetését. A szociáldemokraták által vezetett oktatási minisztérium azonban felhígította a Miclea 1
A jogszabály román nyelvű szövege a romániai oktatási minisztérium honlapján olvasható (http://www.edu.ro/index.php/legaldocs/14847)
3
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
javaslatot, többek között a kisebbségbarát passzusokat is kiiktatta.2 Ez az utóbbi, kisebbségbarátnak nem nevezhető tervezet, azóta is a Szenátus különböző bizottságait járja. Így a második, immáron a PDL és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által támogatott Boc-kormányra hárult a feladat, hogy visszatérjen a Miclea-jelentés szellemiségéhez, és gyakorlatba ültesse a gyümölcsözőnek ígérkező elképzeléseket. Az Emil Boc által vezetett román kabinetnek azonban csak többszöri nekifutásra sikerült jogerőre emelnie a tervezetet, úgy hogy időközben a Szenátus (beleértve egyes kormánypárti honatyát is) lépten-nyomon akadályokat gördített elé.3 A bukaresti végrehajtó testület 2010 októberében felelősségvállalási eljárással próbálta hatályba léptetni a jogszabálytervezetet.4 Az Alkotmánybíróság akkor az alaptörvénnyel ellenkezőnek minősítette a felelősségvállalási folyamatot5, a kudarc pedig a kormánykoalíció válságához vezetett.6 Az RMDSZ nyomására másodszorra is megpróbálkoztak a törvénytervezet gyorsított eljárással való elfogadásával, ekkor már sikerrel jártak.7 Az egész ország számára kiemelkedő jelentőséggel bíró Nemzeti Oktatási Törvény a romániai kisebbségek, ezen belül pedig a magyar közösség számára is tartogat újdonságokat. Az, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) saját kormánykoalíciós jelenlétét is a törvény mielőbbi hatályba lépéséhez kötötte, jól mutatja milyen fontosak is a változások a romániai magyar közösség számára. A sikeres jogerőre emelkedés kapcsán Markó Béla a Szövetség elnöke elmondta: „Komoly elégtételt jelent az oktatási törvény elfogadása nemcsak azért, mert több hónapos politikai vitára tett pontot az Alkotmánybíróság döntése, hanem mivel az RMDSZ több mint húsz éves küzdelemének a mérföldköve is”.8 2
Lásd „Vita vita hátán”, Háromszék, 2009. augusztus 12. (http://www.3szek.ro/load/cikk/21641/Vita%20vita%20h%C3%A1t%C3%A1n%20%20Sim%C3%B3%20Erzs%C3%A9bet) és „Nem sokat nyerünk az új tanügyi törvénnyel”, Manna.ro, 2009. szeptember 8. (http://manna.ro/porta/tanugyi_torveny_kisebbsegi_oktatas_kulon_tanterv_roman_nyelvbol_2009_09_08.html) 3 „Ultimátumot ad a román kormány a szenátusnak a tanügyi törvényért”, Kitekintő.hu, 2010. október 5. (http://kitekinto.hu/karpatmedence/2010/10/05/ultimatumot_ad_a_roman_kormany_a_szenatusnak_a_tanugyi_torvenyert/) 4 „Felelősséget vállalt a román kormány a magyar nyelvért”, Kitekintő.hu, 2010. október 31. (http://kitekinto.hu/karpat-medence/2010/10/31/felelsseget_vallalt_a_roman_kormany_a_magyar_nyelvert/) 5 Felelősségvállalási eljárás: A román alkotmány 114. cikkelye lehetőséget ad a kormánynak, hogy felelősséget vállaljon a parlament előtt egyes törvénytervezetekért. A felelősségvállalási eljárás esetén az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kormány ellen, melynek sikeressége esetén a végrehajtó testület megbukik. Amennyiben a bizalmatlansági indítvány sikertelen, a kormány tövényjavaslata automatikusan jogerőre emelkedik előzetes parlamenti viták nélkül. 6 „Az alkotmánybíróság az oktatási törvény ellen”, Kitekintő.hu, 2010. november 4. (http://kitekinto.hu/karpatmedence/2010/11/04/az_alkotmanybirosag_az_oktatasi_torveny_ellen/) 7 Lásd „Újabb felvonáshoz érkezett az oktatási törvény”, Kitekintő.hu, 2010. november 26. (http://kitekinto.hu/karpat-medence/2010/11/26/ujabb_felvonashoz_erkezett_az_oktatasi_torveny/) és „Elfogadta a parlament a tanügyi törvényt”, Krónika, 2010. december 14. (http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=45788) 8 „Mérföldkövet jelent az oktatási törvény az RMDSZ történetében”, Szabadság, 2011. január 8. (http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PMainArticleScreen.vm/id/2749)
4
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
A sajtó figyelme két kiemelkedő aspektusra összpontosított a törvény elfogadása kapcsán: egyrészt a román mint idegen nyelv sajátos rendszerben való elsajátítására, másrészt pedig Románia földrajzának és történelmének kisebbségi nyelven történő tanítására. Emellett azonban további újdonságokat is tartalmaz a jogszabály mind a közoktatás, mind pedig a felsőoktatás tekintetében. Mielőtt ezek vizsgálata következne, megjegyzendő, hogy a fentebb említett elfogadás körüli politikai körülmények nem jósolnak fényes jövőt a jogszabály számára. Az ellenzéki pártok már kilátásba helyezték, hogy hatalomra kerülésük esetén újabb törvényt dolgoznak ki. Továbbá számos csoport érdeke is sérült a Funeriu-törvény miatt, így a tanügyi rendszer széles rétegei (pl. egyetemi oktatók, politikai összeköttetésekkel rendelkező tanárok stb.) állhatnak ellen a reformnak. Ez azt mutatja, hogy a román oktatási rendszer várt stabilitása lehet, hogy még mindig nem jön el.
II. Újdonságok a közoktatásban A kisebbségi közoktatás területén beálló változások kihatnak a tanítási folyamat adminisztratív, pénzügyi, illetve a tartalmi dimenzióira is. Mindezeket meghaladva a törvény szentesíti minden kisebbségi állampolgár azon jogát, hogy anyanyelvén tanulhasson az oktatási folyamat egésze alatt (45. cikkely, 1. bekezdés). Megköveteli, hogy a vegyes tanintézmények vezetőségének legalább egy tagja beszélje a kisebbség nyelvét (45. cikkely, 9. bekezdés), illetve arányos képviseletet ír elő ezen iskolák és a tanfelügyelőségek vezetésében is (45. cikkely, 8. bekezdés). Bár ezek a kitételek esetenként a már létező helyzetet foglalják normatív keretbe, mégis igen jelentősek, ugyanis törvényerőre emelnek olyan dolgokat, amelyek eddig csak mindennapi kompromisszumok kikényszerítése révén jöttek létre. Magyarán, ami eddig politikai és más jellegű megegyezésektől vagy éppen szubjektív kritériumoktól függött, azt mostantól törvény írja elő. Az arányos képviselet elve egyértelműen megakadályozza, hogy a vegyes tanintézmények és felügyelő testületek csak a többségi érdekeket érvényesíthessék, és így a kisebbségek törvényes beleszólást nyernek a döntések meghozatalába. A magyarság számára ez főként
a
szórványvidékeken
bír
kiemelt
jelentőséggel,
ugyanakkor
a
tömbvidékek
tanfelügyelőségei is még mindig igen erős román dominanciával rendelkeznek; az új törvény ezen a helyzeten is változtathat. A törvény továbbá kötelezővé teszi a kisebbség nyelvének ismeretét azon pedagógusok számára, akik kisebbségi diákokat oktatnak (45. cikkely, 11. bekezdés). Ez alól kivételt képeznek a román nyelvet oktató tanárok. Ugyanakkor az oktatási folyamat hatékonyságának javítása szempontjából az ő kisebbségi nyelvismeretük is kiemelkedő
5
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
fontosságú lenne mind önmaguk, mind pedig a diákok számára.9 A kisebbségi nyelv ismeretének előírása tehát helyes elvi alapokon nyugszik, sajnálatos azonban, hogy nem terjed ki az oktatók teljes körére. II.1. Adminisztratív és pénzügyi változtatások A nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelven való tanulási jogát biztosítandó, az új jogszabály előírja, hogy amennyiben a gyerekeknek nincsen lehetőségük anyanyelven tanulni lakóhelyükön, az államnak kötelessége az ingázás költségeit megtéríteni vagy biztosítani az ingyenes bentlakást (45. cikkely, 7. bekezdés).10 Az anyagi kérdésekhez tartozik még a kisebbségekkel kapcsolatos pozitív diszkrimináció, amely a fejkvóták területén érvényesül. Az új rendszer szerint a különböző tanintézmények állami finanszírozása a diákok számának függvényévé válik, a kisebbségi tanulók után pedig nagyobb fejkvóta jár. A fejkvóta rendszer ezen a ponton követi a korábbi támogatásrendszer gyakorlatát, továbbra is elismeri, hogy a kisebbségekhez tartozó gyerekek oktatása speciális ráfordításokat igényel a többségiekéhez képest. (Ez igaz a felsőoktatás egészére is.) A dolog egyetlen kellemetlenebb pontja, hogy a felekezeti oktatás esetében a támogatás csak a kötelező tíz osztály idejére biztosított.11 A pozitív diszkrimináció egy másik eleme, hogy a kisebbségi oktatási intézmények önállóan szerveződhetnek, azaz jogi személlyé válhatnak még akkor is, ha nincs ehhez meg a megfelelő számú diákjuk (45. cikkely, 4-5. bekezdés). Ez a szórványban további fontos garanciája lesz ez a kisebbségi oktatás önállóságának. Hasonlóan az egészségügyi rendszerhez, Bukarest az oktatási
rendszer
részleges
decentralizációja
mellett
is
elkötelezte magát. Ezentúl a közoktatási intézmények vezetőtanácsaiban – a helyi autonómia kifejezéseképp – a tanárok
A román közoktatás eddigi szerkezete: - Óvoda – 3 év - Általános iskola – 8 év (I.VIII. osztály) - Középiskola – 4 vagy 5 év (IX.-XII/XIII. osztály) Az új oktatási törvény szerint a IX. osztály az általános iskola részévé válik. Ez a módosítást először az a diákgeneráció tapasztalja majd, amelyik a 2011-2012-es tanévben indul az V. osztályba.
mellet, a szülők és az önkormányzat képviselői is képviselve lesznek (96. cikkely, 2. bekezdés). Ezek a vezetőtanácsok döntenek az intézmény költségvetéséről, a tanárok versenyvizsgáiról 9
A tanár-diák viszony nyelvi vonatkozásaiba érdekes bepillantást nyújt Parászka Boróka, „A romántanárnő militánsan mosolyog”, Manna.ro, 2011. január 7. (http://manna.ro/velemeny/a-romantanarno-militansan-mosolyog2011-01-07.html) 10 „Előnyök a kisebbségi oktatás számára”, Honline.ro, 2011. január 7. (http://www.honline.ro/?action=hon&phase=6093) 11 „Milyen lesz az új román oktatási törvény?”, Erdély.ma, 2010. október 20. (http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=76561&what=archivum)
6
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
(vagyis arról, hogy kit alkalmaznak, és kit nem), líceumok esetében pedig saját felvételi vizsga megszervezéséről is. Mindemellett az iskoláknak lehetőségük lesz – a választható tantárgyak esetében – saját, helyi tanterv összeállítására. A választható tantárgyak listáját eddig Bukarestben döntötték el, a decentralizáció változtat ezen.12 (Szakértők például már dolgoznak a székelység történelmét bemutató tankönyvön is.) Gyakorlatba ültetve ez a decentralizáció az eddiginél sokkal tágabb mozgásteret biztosít majd a tanintézményeknek, valamint a helyi közösségeknek is, akik ezentúl nagyobb befolyással rendelkezhetnek az iskolák életének alakításában. Ez a lépés főként a székelyföldi tömbmagyarság esetében lesz látványos, hiszen itt a helyi autonómia érdemi elemei jobban érvényesülnek majd. A fejkvóta-rendszer és a decentralizáció együttesen pedig az oktatási folyamat hatékonyságának növekedését idézheti elő, ugyanis piaci mechanizmusokat épít be a tanügyi rendszerbe, anélkül, hogy a piac logikájának negatívumai is érvényesülnének. Az adminisztratív és tartalmi aspektusok határán helyezkedik el az közoktatás struktúrájának a megváltoztatása (23. cikkely). Ez nem kifejezetten kisebbségeket érintő kérdés, ám mégis érdemes megemlíteni. A középiskolai ciklus négyről három évesre csökken, a kilencedik osztály tehát átkerül az általános iskolai ciklusba. A törvényalkotók szerint ez biztosítja majd, hogy a diákok hosszabb ideig tanulhassanak. Ők úgy érvelnek, hogy az iskolából való kilépés leggyakrabban az általános iskola végével történik, mert a líceumi oktatás már nem érhető el minden településen, a fiatalok pedig nem tudják vállalni az ingázás költségeit. A tanárok jelentős része ezzel szemben azt állítja, hogy ez a változtatás eltántorítja majd tanulmányai folytatásától a diákság azon szegmensét, amely az eddigi körülmények között ment volna középiskolába. Ez a rossz következményeket is eredményezhető tervezet a vidéken, illetve szórványban élő magyar fiatalok számára komoly veszélyt jelenthet. II.2. Tartalmi kérdések A kisebbségi közoktatás számára mégis az a legfontosabb törvény biztosította újdonság, hogy a kisebbségek sajátos tanterv és tankönyvek szerint tanulják majd a román nyelvet az egyetem előtti oktatás minden szintjén (46. cikkely, 2. bekezdés). Ezzel kapcsolható össze az lépés is, amely megszünteti annak kötelezettségét, hogy az ország történelmét és földrajzát román nyelven oktassák a negyedik, nyolcadik, illetve tizenkettedik osztályosok számára, ezekben az osztályokban tanítják ugyanis ezt a két tantárgyat (46. cikkely, 8. bekezdés). Ezek a változtatások szakítanak azzal a sok éves nemzetállami gyakorlattal, amely az oktatási folyamatot nem a hatékonyság szempontjának, hanem az etnikai dominanciának rendelte alá. A törvényhozó ezúttal 12
„Miért jó nekünk a tanügyi törvény?”, Manna.ro, 2010. december 15. (http://manna.ro/porta/miert-jo-nekunk-atanugyi-torveny-2010-12-15.html)
7
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
figyelembe vette azt a rengeteg érvet, amely az új megközelítés mellett szól, és bevette azt a jogszabályba. “Romániában a ’80-as évek első feléig 8. osztályig külön tankönyvek álltak rendelkezésre, és a most még hatályos oktatási rendszer is sajátos programot és tankönyveket irányzott elő az első négy évfolyam számára, utána pedig 8. osztályig a többséggel azonos programhoz tartozó kisebbségi alternatív tankönyv áll rendelkezésre. A törvény újdonsága, hogy mind a program, mind a tankönyvek tekintetében külön utat enged a kisebbségek számára, az egyetem előtti oktatás minden évfolyamán.” (Tódor Erika-Mária, „Új program, új tankönyvek – vitaindító”, Transindex, 2011. február 11.)
Több kategóriába csoportosíthatók azok az érvek, amelyek a román nyelve speciális módszerrel való tanítsa, illetve az ország földrajzának és történelmének kisebbségi anyanyelvén való oktatása mellet sorakoztathatóak fel. A reform legjelentősebb hozadéka, hogy javítja az oktatási folyamat hatékonyságát és minőségét. A kisebbségekhez tartozó diákoknak eddig ugyanazon módszerrel kellett tanulniuk az államnyelvet, mint többségi társaiknak. A döntéshozók nem ismerték fel, hogy a kisebbségi tanulóknak speciális igényeik vannak, hiszen számukra a román nem anyanyelv. Az új oktatási törvény tehát azt célozza meg, hogy a magyar vagy más kisebbségi fiatalok hatékonyabban sajátítsák el a román nyelvet, és jobban ismerjék meg az ország földrajzát, történelmét. Ahhoz, hogy a változás tényleg a várt eredményeket hozza, a speciális tantervnek holisztikusan kell a kisebbségi diákokra tekintenie, azaz figyelembe kell vennie az anyanyelv sajátosságait, és fel kell használnia azt a román nyelv oktatásában. Ugyanezek az elvek érvényesek a vizsgáztatásra és kiértékelésre is. Az eddigi helyzet abszurd és igazságtalan volt, hiszen ugyanazokat az elvárásokat támasztotta mind a többségi, mind pedig a kisebbségi diákokkal szemben. Az oktatás minőségén túl a szociális integráció és esélyegyenlőség tekintetében is pozitív hatások várhatóak a reform következményeként. A munkaerőpiacon való elhelyezkedés, magánvállalatok elindítása stb. eddig mind-mind problémát okozott a kisebbségieknek, hiszen nem rendelkeztek kellő nyelvkészségekkel. Megjegyzendő, hogy pont a tömbben élő kisebbségi közösségek esetén (pl. a Székelyföld) a leggyengébbek ezek a készségek, hiszen a többségiekkel való mindennapi érintkezés itt a legritkább. Az esélyegyenlőség és a társadalmi mobilitás szempontjából tehát elengedhetetlen a megfelelő nyelvtudás, amelynek megvalósítása felé nagy lépést tesz az új törvény. A nemzetállami logika, illetve az alkalmazott (abszurd) módszertan okozta tanulási nehézségek mind-mind a román nyelv presztízsének csökkenéséhez vezettek a kisebbségek körében. Ezzel párhuzamosan pedig az anyanyelv presztízse is csökkent, hiszen a nemzetállami
8
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
elképzelésben nem férnek el a kisebbségi anyanyelvek. Az új oktatási kerettörvény változtat ezen a helyzeten, emeli a többségi nyelv megítélését, és vele párhuzamosan a kisebbségi nyelv önértékelését is. Remélhetőleg a román nyelv ezentúl nem az állandó frusztráció forrásaként, vagy az abszurd módon a diákra erőltetett tantárgyként jelenik majd meg, hanem egy érthető és tanulható nyelvként, melynek elsajátítása a kisebbségi diákok alapvető érdeke. A kisebbségi nyelvek hasonló módon presztízsváltáson mennek át a számukra biztosított nagyobb mozgástér révén, amely egyértelműen összhangba helyezi a román szakpolitikát az Európai Uniós tendenciákkal is. Ebben a keretben értékelhető a törvény azon szándéka is, hogy a nyelvek kölcsönös ismeretére sarkallja a tanulókat és tanárokat egyaránt. II.3. Adminisztratív és pénzügyi változtatások Minden jogszabály és szakpolitika szakítópróbája a gyakorlatba ültetés, ez igaz az új oktatási törvény kisebbségi közoktatásra vonatkozó részeire is. A gyakorlatba ültetés nemcsak magán a jogszabály szövegén múlik, hanem azon a több mint ötven kormányhatározaton és száz miniszteri rendeleten is, amelyeket a hatályba lépés után fognak kibocsájtani. Ezek az alkalmazási normák fogják értelmezni és konkretizálni a jogszabályban foglaltakat. A törvény hatályba lépése óta több olyan nyilatkozat is megjelent a sajtóban, amely arra utalt, nehézségek üthetik fel a fejüket a gyakorlatba ültetés során.13 Fontos kiemelni, hogy a román nyelv tanításához szükséges sajátos program és tankönyvek kidolgozási folyamatának minősége legalább olyan fontos, mint maga az oktatási törvény megalkotása. Az erdélyi magyar akadémiai körökben már évek óta ezzel a kérdéssel foglalkozik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) három csíkszeredai tanára, akik korábban már egy tantervet is készítettek. A munkacsoport vezetője Balázs Lajos professzor úr az Erdélyi Riportnak és a Krónikának nyilatkozva kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a romániai magyar döntéshozók megfelelően kezelik ezt a szakmai kérdést. Az Erdély Riportnak adott interjújában elmondta: „Nem titkolhatom, hogy most, a törvény kihirdetésének napjaiban valami fanyar és rejtélyes levegő lengi körül a törvénynek ezt a részét, illetve alkalmazási körülményeit.”14 Tódor Erika-Mária egyetemi docens, Balázs Lajos munkatársa pedig arról beszélt, hogy a reformintézkedés tartalmi kiürülése ellen csak széleskörű szakmai konzultáció jelenthet garanciát. Ebbe a konzultációba nyelvpedagógiai kutatóknak, 13
Lásd „Kik és hogyan írják az új romántankönyveket?”, Háromszék, 2011. január 19. (http://www.3szek.ro/load/cikk/35925/kik_es_hogyan_irjak_az_uj_romantankonyveket) és „Tankönyvfüggő románoktatás”, Krónika, 2011. január 20. (http://kronika.ro/index.php?action=open&res=46983) 14 „Balázs Lajos: Hol voltak eddig az „illetékesek”?”, Erdélyi Riport (http://www.erdelyiriport.ro/bal%C3%A1zslajos-hol-voltak-eddig-az-&8222;illet%C3%A9kesek&8221;--r-78.html)
9
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
szakpolitikusoknak, gyakorló pedagógusoknak, szülői és diákszervezeteknek, illetve a tankönyvkiadóknak és munkaadóknak kell bekapcsolódniuk. „(A)z új törvény formájának kitöltése valódi tartalommal csak nyílt, szabad és szakmailag megalapozott konszenzusépítéssel lehetséges. Ellenkező esetben csak „tartalom nélküli forma” marad, hogy Titu Maiorescu szavaival éljek – ez pedig a romániai magyarság egyik legfontosabb esélyének elvesztegetését jelentené” – hívja fel a figyelmet probléma legfontosabb aspektusára Tódor Erika-Mária.15 Az illetékes politikusok eddig nem adtak egyértelmű válaszokat, így nagy valószínűséggel a folyó év szeptemberében kezdődő új tanévre még nem készülnek el az új román tankönyvek. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt vezetője azonban úgy nyilatkozott, „az új földrajz- és történelemkönyvek már használatba kerülhetnek a következő tanévben. Ezek elkészítése sokkal könnyebb, hiszen itt csak le kell fordítani a korábbi tankönyveket, mélyebb tartalmi változásokat nem kell eszközölni.”
III. Felsőoktatási reform Az oktatási törvény a felsőoktatási rendszer átfogó reformját is célul tűzte ki. A változások közül azonban kevésnek van olyan kimondottan kisebbségi jelentősége, mint ahogy az a közoktatás szintjén tapasztalható. Az egyetemek tekintetében nem választható külön egy a közoktatáséhoz hasonlóan szegmens, amely kimondottan a kisebbségi oktatásba épít be reformokat. Mindazonáltal a jogszabály eddig nem tapasztalt mértékben próbálja kijavítani a felsőoktatásban tapasztalható hibákat, a többségi tannyelvű és a kisebbségi tannyelvű egyetemeken egyaránt. Az egyik leghasznosabbnak tűnő rész a Romániában burjánzó magánegyetemek („diplomagyárak”) visszaszorítását tűzi ki célul. Emellett az egyetemeken belüli korrupció és bürokratikus merevségnek is hadat üzent a tanügyi tárca. A törvény kidolgozói különleges figyelmet szenteltek az egyetemeken burjánzó nepotizmusnak és korrupciónak. Kizárják az egyetemek vezetéséből nemcsak a rektorok házastársait, de egészen a harmadrendű rokonokig visszamennek (130. cikkely). Ugyancsak tiltják azt a gyakorlatot, hogy a rektorok nyugdíjazásuk után is a legfontosabb vezetői székben maradhassanak (215. cikkely, 1. bekezdés). Az egyetemi oktatók nyugdíjazási körülményeinek megváltoztatásával a jogszabály fiatalítani próbálja a tanárok körét. Ez is valós problémára adott válasz, hiszen Romániában az egyetemi tanári gárda átlagéletkora az európai átlagot jelentősen meghaladó 52 év – derül ki a román nyelvű 22 című magazin összeállításából. Az eddigi 15
Tódor Erika-Mária, „Új program, új tankönyvek – vitaindító”, Transindex, 2011. február 11. (http://reply.transindex.ro/?cikk=216)
10
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
gyakorlat szerint a fiatal pedagógusok nehezen tudtak bekerülni a felsőoktatásba, hiszen az idős tanárok nyugdíj után is hosszú időre „hadrendben” maradtak. Az új jogszabály szerint csak órabérrel fizethetőek a 65 fölötti oktatók. Ez az előírás jelentősen csökkentheti a rendszerben maradni vágyók körét. Tilossá válik a rektori funkció és más közhivatali cím vagy politikai tisztség egyidejű viselése is (215. cikkely, 3-4. bekezdés). Az törvény hatályba lépését követően az ország négy híres egyetemének vezetője kellett válasszon parlamenti és egyetemi karrierje között. A leghíresebb érintett e tekintetben Ecaterina Andronescu, a Bukaresti Műegyetem rektora, többszörös oktatási miniszter, aki jelenleg a Szociáldemokrata Párt színeiben rendelkezik szenátori mandátummal is. Igen hasznos lépésnek számít az is, hogy ezentúl rendszeresen értékelik és rangsorolják az egyetemeket. Az illetékesek szerint ez hosszú távon az oktatás minőségének javulásához vezet. Ugyanilyen módon a különböző egyetemi programokat is rangsorolják; a minisztérium tervei szerint az első értékelést külföldi szakértők végezik majd. Az eddig felsorolt újítások egyaránt érintik a román nyelvű egyetemeket, illetve a magyar tagozatokkal rendelkezőket is. A reform tehát kihatással lesz a romániai felsőoktatás minőségére, az pedig közvetett módon a magyarul tanulók közérzetét is javíthatja. Mindemellett meg kell említeni azokat a pontokat is, amelyek kifejezetten a kisebbségeket érintik. A magyar kisebbség számára kiemelkedő fontosságú, hogy jogilag szentesítették három egyetem multikulturális jellegét. Magyarán mostantól törvény írja elő, hogy a kolozsvári BabesBólyai Tudományegyetemen (BBTE), valamint a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen, illetve Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kötelező magyar nyelvű tagozatokat indítani (363. cikkely). Ez a lépés szintén a létező valóság törvényben való szentesítése, de mint már korábban említettük egy ilyen előírás plusz garanciákat ad a magyarság számára. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke ezzel összefüggésben úgy véli, az új jogszabály nem igazán segíti elő az önálló állami magyar egyetem megalakítását. Véleménye szerint a jövőben „nem lehet létrehozni se állami magyar egyetemet, se önálló magyar karokat a BBTE-n”.16 Király András oktatási államtitkár szerint az önálló egyetem alapítása elméletben lehetséges, semmi sem tiltja azt a jelenlegi jogszabályban. Az EMNT-s politikus azon kifogására, hogy a törvény nem szentesíti a BBTE magyar tagozatainak autonómiáját Gáspárik Attila, marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektora így reagált: „Ez egy rosszindulatú értelmezés. A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen már évek óta létezik a magyar és a román szak autonómiája, minden szak maga dönt a fejlesztéséről. 16
„Beindítják az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését”, Manna.ro, 2011. január 16. (http://manna.ro/porta/beinditjak-az-erdelyi-magyar-neppart-bejegyzeset-2011-01-16.html)
11
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
Akkreditáltak a magyar szakok, magyar nyelvű mesteri és doktori iskola létezik. A régi törvény is rengeteg lehetőséget nyújtott. Az új törvény nem tiltja a romántól eltérő nyelvű egyetemek létrehozását, tehát az egyetemalapítás szabad. Persze szakmai kérdés, hogy ezt hogyan és miként kéne!”17 Az Toró T. Tibor azt is fájlalta, hogy a román állam nem vesz részt a Sapientia EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) finanszírozásában. Király András államtitkár szerint nem rendelkeznek megfelelő anyagi fedezettel, hogy az ország összes magánegyetemét támogassák, kivételeket pedig nem tehetnek. A törvény egyik hibája, hogy felekezeti oktatás normatív garanciái elsorvasztja, ugyanis folyamatosan együtt kezeli azt a magánoktatással. Ez a megközelítés ugyanakkor kevéssé indokolható. Észrevehető, hogy a törvény felsőoktatási vonatkozásai kapcsán az erdélyi magyar közszférában újratermelődik az a megosztottság, amely évtizedek óta jelen van a magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatban. A törvényi előírások tartalmának megítélésében ugyanaz a kettős tagoltság érhető tetten, amely felfedezhető az önálló állami magyar egyetem problematikájáról szóló több mint egy évtizedes vitában is. Az mérsékelt oldal nagy vonalakban elégedett a jogszabály nyújtotta lehetőségekkel, és próbálja bejárni azokat az ösvényeket, amelyek a létező helyzetben megnyílnak. A radikálisabb megközelítés szerint a román állam még mindig elnyomóan viselkedik a kérdésben, következésképp a privilégiumok további szélesítését követeli.
17
„Felsőoktatási reform: fanyalgók és optimisták között”, Manna.ro, 2011. január 24. (http://manna.ro/kozter/felsooktatasi-reform:-fanyalgok-es-optimistak-kozott-2011-01-24.html)
12
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
IV. Következtetések Az új román tanügyi törvény elvitathatatlan érdeme, hogy belekezd a már régóta kívánt változtatások megvalósításába, új szeleket fúj az oktatási rendszer egészébe. Emellett a magyar kisebbség számára olyan új lehetőségek nyílnak meg e törvénnyel, amelyekre a román oktatáspolitika történelmében eddig nem volt példa. Az általános reformintézkedések mellett törvény garantálja a kisebbségiek azon jogát, hogy anyanyelvükön tanulhassanak az oktatási ciklus egészében, emellett pedig három felsőoktatási intézmény multikulturális jellegét is biztosítja. Megszűnik az az abszurd nemzetállami megközelítés is, amely a román nyelvet fetisizálta. A tanügyi rendszer decentralizációja pedig sokkal kiterjedtebb beleszólást ad a kisebbségi közösségeknek. A jogszabály egyetlen hátránya azonban az, hogy nem vált olyan politikai konszenzus tárgyává, amely garantálná a hosszú távú alkalmazhatóságát. A Funeriu-féle tanügyi csomag az elkövetkezendő években minden bizonnyal további (egyelőre nem ismert) módosítások áldozata lesz. A kisebbségeknek adott széleskörű jogokkal leomlott egy újabb tabu a romániai közéletben. A magyarság politikai képviseletének legfontosabb feladta az lesz, hogy ezeket az újonnan szerzett jogok gyakorlatba ültetését elősegítse, azokat megőrizze, és biztosítsa, hogy a törvény jövőbeli változtatói nem térnek ki a kisebbségi passzusokra, illetve ha ki is térnek, akkor azt a javítás szándékával tegyék.
V. Irodalomjegyzék Erdély.ma: http://erdely.ma/ - Milyen lesz az új román oktatási törvény? (2010. október 20.) Erdélyi Riport: http://www.erdelyiriport.ro/ - Balázs Lajos: Hol voltak eddig az „illetékesek”? Háromszék: http://www.3szek.ro/ - Kik és hogyan írják az új romántankönyveket? (2011. január 19.) - Vita vita hátán (2009. augusztus 12.) Honline.ro: http://www.honline.ro/ - Előnyök a kisebbségi oktatás számára (2011. január 7.) Kitekintő.hu: http://kitekinto.hu/ - Az alkotmánybíróság az oktatási törvény ellen (2010. november 4.) - Felelősséget vállalt a román kormány a magyar nyelvért (2010. október 31.) - Újabb felvonáshoz érkezett az oktatási törvény (2010. november 26.)
13
Kitekintő Elemző – Az új román oktatási törvény
- Ultimátumot ad a román kormány a szenátusnak a tanügyi törvényért (2010. október 5.) Krónika: http://kronika.ro/ - Elfogadta a parlament a tanügyi törvényt (2010. december 14.) - Tankönyvfüggő románoktatás (2010. január 20.) Manna.ro: http://manna.ro/ - A romántanárnő militánsan mosolyog (2011. január 7.) - Beindítják az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését (2011. január 11.) - Felsőoktatási reform: fanyalgók és optimisták között (2011. január 24.) - Miért jó nekünk a tanügyi törvény? (2010. december 15.) - Nem sokat nyerünk az új tanügyi törvénnyel (2009. szeptember 8.) Szabadság: http://szabadsag.ro/ - Mérföldkövet jelent az oktatási törvény az RMDSZ történetében (2011. január 8.) Transindex.ro: http://transindex.ro/ - Új program, új tankönyvek – vitaindító (2011. január 11.)
14