KITEKINT ELEMZÉSEK. Ukrajna: választások Ablak a világra október 26

KITEKINT ELEMZÉSEK Ukrajna: választások 2012

Ablak a világra

2012. október 26.

Ukrajna: választások 2012

Szerz k: Bendarzsevszkij Anton Dancsecs Réka Ger Mária Jacsó Andrea Szálkai Kinga Tóth I. Dávid Ugrósdy Márton

Szerkesztette: Bendarzsevszkij Anton

Kiadja a Kitek Média Kft, felel s kiadó: Frank Tamás, lapigazgató

A Kitekint nem foglal állást politikai kérdésekben, ezért a cikkekben közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ség álláspontját. Az egyes cikkekben megfogalmazott elemzések, el rejelzések a szerz k magánvéleményei, azok pontosságáért, illetve megbízhatóságáért a Kitekint semmilyen felel sséget nem vállal.

Budapest, 2012. október 26. © Kitek Média Kft Minden jog fenntartva

Tartalom

El szó – az ukrán választási rendszer – Bendarzsevszkij Anton ................................................................ 4 Viktor Janukovics belpolitikai kurzusa – Tóth I. Dávid .................................................................................. 5 Merre tart az ukrán gazdaság? – Ger Mária ............................................................................................. 11 A poszt-szovjet kompország: Ukrajna és az EU kapcsolata – Szálkai Kinga ........................................... 17 Nem szabad elaludni az orosz medve mellett – Bendarzsevszkij Anton ................................................... 22 A vitatott ukrán nyelvtörvényi – Jacsó Andrea ............................................................................................ 28 Kik lehetnek az esélyesek a vasárnapi választásokon? – Szálkai Kinga .................................................. 35 Választási technikák Ukrajnában – Dancsecs Réka................................................................................... 41 A Gázhercegn kálváriája – Ger Mária ..................................................................................................... 50 Az energiaszektor Ukrajnában – Ugrósdy Márton ...................................................................................... 55

3

Eloszo – az ukra valasztasi rendszer A Kitekint újabb elemz füzetét tartja a kezében. Egy fontos szomszédunk, Ukrajna választások elé néz október 28-án vasárnap és ez az esemény megfelel figyelmet kellene, hogy kapjon a hazai médiában, ezért is született a jelen cikkgy jtemény. Ukrajna öt évenként választ parlamentet, Verhovnaja Rádát. Az el választásokra 2007. szeptember 30-án került sor, Ukrajna modernkori történetében ez lesz a hetedik megválasztott parlament. A jelenlegi választás azonban már egy módosított rendszer szerint fog történni, amit 2011. november 17-én fogadtak el („Ukrajna népi képvisel inek a választásáról” szóló törvény). A módosítás felemelte a bejutáshoz szükséges küszöböt 5 százalékra és megtiltotta a választási blokkok részvételét, ami korábban egy népszer gyakorlat volt Ukrajnában. E mellett eltüntették a választási lapról a „Mindenki ellen” választási lehet séget is. A választásokon az Ukrán Központi Választási Bizottság adatai szerint 22 párt vesz részt. A két legnagyobb párt – a jelenlegi kormányon lév Régiók Pártja, és az ellenzéki Batykivscsina (amelynek vezet je, Julia Timosenko jelenleg a 7 éves börtönbüntetését tölti) a választási lapon valahol a 19. és 20. hely környékén szerepel. A választások egy kevert rendszer szerint fognak zajlani: az ukrán Parlament 450 képvisel i mandátumából 225 mandátum egy minden körzetben lév pártlista alapján kerül megválasztásra, a másik fele, maradék 225 f pedig helyi körzetekben megválasztott jelöltekb l áll majd. A választási kampány három hónappal az esemény el tt elindult. A 450 képvisel i helyre 5 771 jelölt pályázik, vagyis átlagban 13 f egy-egy helyre. Ebb l 3128-an független jelöltek, 2643-an 89 politikai párt jelöltjei. Egy másik érdekessége lesz ennek a választásnak, hogy az orosz gyakorlathoz hasonlóan – amely ilyen formában els volt a világon – az összes ukrán választókörzetben webkamerákat szerelnek fel. Ez közel egy millió hrivnyába, vagyis több mint 26 milliárd forintba kerül majd az ukrán állami büdzsének. A választások menetét él ben itt lehet megtekinteni: http://vybory2012.gov.ua Bízunk benne, hogy az általunk összeállított választási elemz füzet elnyeri a tetszését, és a jöv ben még több ehhez hasonló munkánkat olvashatja majd. Nagyon jó olvasást kívánunk!

4

Bendarzsevszkij Anton poszt-szovjet térség rovatvezet

Viktor Janukovics belpolitikai kurzusa Tóth I. Dávid írása

Sok más mellett stabilitást és reformot ígért Viktor Janukovics a legutóbbi ukrán elnökválasztásokon 2010-ben, de azóta az autoriter eszközökkel elért stabilitáson kívül nem sok eredményt tud felmutatni az ukrán elnök. A politikai reformok hiánya, a korrupció, valamint az ellenzék módszeres üldözésének tendenciája politikai káoszba taszíthatják keleti szomszédunkat, míg a következetlen gazdaságpolitika tovább ront a mélyül gazdasági válság hatásain, és egyes vélemények szerint akár Ukrajna államisága is kockán forog. Az adminisztratív el nyök ellenére, október 28-án, a parlamenti választások napján még érheti meglepetés a Régiók Pártját. 2010-ben Julia Timosenko elvesztette az elnökválasztásokat, és így az Oroszország-párti Viktor Janukovics lett Ukrajna els embere. A 2004-es narancsos forradalomban csalódott ukránok a "régi rend" visszatérését l várták a megváltást, de amint azt az alábbi elemzés boncolgatja, a jelenlegi elnök sem tudott lényeges és pozitív változást hozni Ukrajna mindennapjaiba. Az ország lakossága még mindig megosztott, amire egyébként az elnök részben építi is belpolitikáját, az ellenzéki er ket szétzúzta Julia Timosenko bebörtönzése, aminek természetesen külpolitikai következményei is vannak, és a gazdaság mélyrepülésével sem tudott mit kezdeni a jelenlegi vezetés. Oszd meg és uralkodj! Janukovics 2010-es gy zelmét részben a megosztási stratégiájának köszönheti, amely az orosz nyelv hivatalossá tételével, valamint Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerésével példázható a legjobban. Habár egyértelm gesztusokat tett Moszkvának, például az orosz flotta krími bázisának meghosszabította a bérleti jogát további 25 évvel 2017 utánra, valamint támogatta az Ukrán Orthodox Egyház alárendelését a moszkvai patriarchátusnak, addig a fenti ügyekben már nem volt ilyen engedékeny. Tehát az elnöki poszthoz juttató megosztási politikát gy zelme után is folytatta és kihasználta az ország régiói között húzódó ellentéteket is. A narancsos forradalom alatt és ellenzékben aktívan használta a régiósítás és szeparatizmus kártyákat, de a hatalomba jutva, hogy meg rizze az irányítást egész Ukrajna felett, gyorsan kiszálltak ezek a gondolatok a fejéb l. Választási ígérete ellenére kijelentette, hogy csakis az ukrán lehet az államnyelv, tehát nagy csalódás érte azokat, akik az orosz nyelvvel kapcsolatos álláspontja miatt szavaztak rá.

5

Ezenfelül sikeresen játszotta ki az ország lakosságának megosztottságát a geopolitikai kérdésekben, így er sítve az ellentéteket és megosztottságot az Oroszország felé húzódó id sebb, és az EU-hoz közeledni kívánó fiatalabb generációk között. Mindazonáltal, a gazdaság meger sítésének sikertelensége enyhítheti a megosztottságot, ami a Janukovics elleni kritikákban egyesül. El re a putyini úton! - (Újra)épül az ukrán diktatúra Janukovics elnöksége alatt két folyamat zajlott és zajlik az ukrán politikában. Az elnök minden erejével a hatalmának er sítéséért tevékenykedik, ami más szavakkal a demokratikus intézmények korlátozását és/vagy lebontását jelenti, másodszor pedig ideológiájának megfelel en próbálta felülvizsgálni Juscsenko politikáját, és azzal ellentétes irányba vezetni az országot. Az elnök els jelent s intézkedése ugyanis a narancsos forradalom által kivívott reformok alkotmányossági felülvizsgálata volt, amelyek els sorban a hatalomgyakorlásra vonatkoztak és korlátozták az elnök hatalmát a parlamenttel szemben. Ahogy ez várható volt, ugyan a forradalom idején Janukovics belement a kompromisszumba, hogy növelje esélyeit, de most hogy már a hatalomban találta magát, felül kívánta vizsgálni a korábbi álláspontját. Az alkotmánybírák rendelkezésére álltak. Céljai elérésében sokat segített, hogy baráti kormányra támaszkodhatott, amit Nyikolaj Azarovij (a Régiók Pártjának új elnöke is egyben, miután Janukovics elfoglalta az államf i pozicíót) vezet, és még a legutóbbi elnökválasztásokon harmadik helyezett Szergej Tigipko, az "Er s Ukrajna" vezet je is tagja lett, amivel az elnöknek sikerült egy potenciális ellenfelét semlegesítenie. A kormányon kívül más, magas rangú pozicíókba is sikerült Janukovicsnak beültetnie a kádereit. Így lett a legf bb ügyész Viktor Psonka, aki a donyecki ügyészségen építgette karrierjét, és még az 1990-es években ismerkedett meg a jelenlegi elnökkel. Psonka fia, Artem egyébként a Régiók Pártja színeiben képvisel a Verhovnaja Radaban, és a szervezett nözés és korrupció ellenes bizottság alelnöke. A nemzeti bank elnökét hasonló módon szerezte meg a fiatal közgazdász Szergej Arbuzov, aki egy donyecki bank elnöke volt és Alekszandr Janukovics, az elnök id sebbik fiának egyik barátja. Érdekesség, hogy Arbuzov 2005-ben csatlakozott Juscsenko "Mi Ukrajnánk" pártjához. Az ukrán elit egy rétege ténylegesen pragmatikus és rugalmas hozzáállást tanúsít, míg az elkötelezett ellenzékiek nagyon rosszul jártak.

6

A stabilitáshoz egység, vagyis ellenzék-mentesség szükséges? Julia Timosenko megsemmisít vereséget szenvedett els sorban letartóztatása miatt, másodsorban ennek azon következményei miatt, hogy tömegesen hagyják ott támogatói. Ez nem csak üzletembereket jelent, hanem a legközelebbi szövetségeseit is, mint Andrej Portnov, Timosenko választási kampányának f jogásza, aki 2010 áprilisában az elnöki adminisztráció vezet helyettese lett, és jelenleg a bírósági reformért felel. A volt kormány kulcsfigurái és Timosenko megmaradt támogatói ellen eközben b nügyi nyomozások sorozata indult. Jevgenyij Kornejcsukot, Timosenko igazságügyi miniszterének els helyettesét 2010 decemberében tartóztatták le, aznap, amikor megszületett lánya, hivatali visszaélés vádjával egy, a "Naftogaz Ukraini" céggel kapcsolatos ügyben. Néhány hónap múlva elengedték, azzal a feltételelle, hogy nem hagyja el az országot. Megfigyel k szerint egyébként mindez Janukovics és Vaszilij Onopenko találkozója után zajlott le. Onopenko Timosenkohoz való h sége ellenére a legfels bb bíróság elnöke maradhatott, de pozicíóját jelent sen meggyengítették. Jurij Lucenkot, Timosenko belügyminiszterét sof rjének illetéktelen kinevezésével és lakáshoz juttatásával vádolják, és négy év börtönbüntetésre ítélték, míg Bogdan Danilisin volt gazdasági minisztert a "Boriszpol" repül tér beszerzéseiben való gyanús ügyleteivel tervezték eljárás alá vonni, de nem várta meg az intézkedést, és Csehországba szökött, ahol politikai menedékjogot kapott. Ez egy jelzés volt az ukrán vezetésnek, hogy Európa tisztában van a Timosenko és támogatói ellen folytatott eljárások politikai töltetével. A nyugati kritikákra az ukrán vezetés azzal válaszolt, hogy kormányközeliek ellen is folynak eljárások, de ez a valóságban összességében az esetek kis hányada csak. Ezek az eljárások felvetik a közeled választások tisztaságának kérdését is. Diktatúra lenne, pénz viszont nincs Mindezek ellenére, egy orosz minta alapján kiépített függ leges hatalomról nem lehet beszélni Ukrajna esetében, mert az ország sokközpontú a nagy testvérrel ellentétben, er sebb a demokratikus ellenzék és a civil társadalom, valamint a nemzetépítés hagyománya, például Belaruszhoz képest. Nem beszélve arról, hogy Kijev nem rendelkezik elég er forrással és ideológiai bázissal, mint a Moszkva által el szeretettel használt "nagy"szer ség vagy a "harmadik Róma" kártyák, a társadalomban egy diktatúra kiépítéséhez. Így Janukovics akármennyire is kerüli a decentralizáció kérdését, tulajdonképpen kénytelen kiegyezni a regionális elitekkel, akiknek ugyan pragmatizmusuknak köszönhet en nem okozott gondot a gy ztes oldalhoz csatlakozni, de az érdekeiket azért nem adták fel.

7

A többnyire kényelmes politikai helyzett l függetlenül az elnök és kormánya komoly problémákkal áll szemben, legalábbis ami a gazdaságot illeti. Az elnökhoz közelálló kormány ugyanis nem sok sikerrel kezelte a gazdasági világválság miatt még jobban gyengélked gazdaságot, ami mind a kisembereket, mind pedig a nagyvállalatokat is elidegenítette a hatalomtól. Az eddigi intézkedések mind következetlenek és/vagy felületesek voltak. A gáz árának világpiaci emelkedése miatt a fogyasztói ár is jelent s mértékben növekedett az elmúlt években. A közszolgáltatások árszabása valójában a kisemberekt l von el jövedelmet, és nem a strukturális átalakítást vagy a hatékonyság növelését segíti el . Eközben nem adóztatják az ingatlanokat, luxusautókat és egyéb hasonló kategóriájú tulajdonokat, ami a tehet sebbek érdekeit sértené. Az adóreform nagy ellenállást váltott ki a kis- és közepes vállalkozások körében, és a narancsos forradalom óta nem látott méret tüntetésekhez vezetett, ami az elnök meghátrálásához és kozmetikai változtatásokhoz vezetett. Az alapötlet azonban ugyanaz maradt, és a leggazdagabb még mindig szabadon menekítik ki vagyonukat az országból. Így fordulhat el , hogy Ukrajna legnagyobb befektet je Ciprus lesz, valamint a nagy nemzetközi cégek, és nem a kormány barátainak számító fémfeldolgozó vagy vegyi üzemmel rendelkez oligarchák. Az IMF nyomására elindított nyugdíjreform a nyugdíj korhatár fokozatos emelését jelenti, k esetében 55-r l 60 évre, férfiak estében pedig 60-ról 65 évre. A rendszer másik alapvet , deficitet okozó problémájához, a hatalmas eltérésekhez a nyugdíjak összegében (100 és 7500 dollár a két végleten) eddig nem nyúltak hozzá. Az ukrán nyugdíjasok kivételezett 10 százaléka, vagyis volt KGB ügynökök, veteránok és egyéb hivatalnokok nyugdíjai ugyanannyit emésztenek fel a nyugdíjalapból, mint a maradék 90 százaléké. A kisebbségi nyelvtörvény ugyan elterelte a figyelmet ezekr l a problémákról egy kis id re, de a helyzet nem tarható a végtelenségig, és a nyelvtörvény teremtette változások sem ideálisak, mint ahogyan azt sokan várták. Viszlát Ukrajna? - A többnyelv ség az ukrán államiság megsz néséhez vezet? Úgy t nik, hogy Viktor Janukovics Oroszország-párti, mint ahogy azt a narancsos forradalomhoz való hozzáállása és választási ígéretei is bizonyították, de a szituáció közel sem ennyire fekete vagy fehér, és az elnök sokkal óvatosabb most már ideológiai kérdésekben mint ahogy az elnökségének els heteiben t nt.

8

Pragmatizmusához híven ugyanis Janukovics próbál középúton haladni a Nyugat és Oroszország, nacionalizmus és pánszlávizmus között. Elutasítja a nacionalista túlkapásokat, nem úgy mint Juscsenko (aki alatt például az ukrán zenem vek adásokban való részesedési

arányáról törvény rendelkezett), de mint ahogy azt láthattuk, elzárkózik az orosz hivatalos nyelvvé emelését l is, és a legjobb esetben is regionális nyelvként fogadja el. Az elnök ideológiáját jól példázza azon utca átnevezéséhez való hozzáállása, amelyben a Kijevi Barlangkolostor ("Pecserszka Lavra") található. Leonyid Kucsma elnöksége alatt megtartották az utcára a szocializmusban ráragasztott "Januári Felkelés" nevet, amelyet a forradalom hevében Juscsenko Ivan Mazepáról, az orthodox egyház által kiátkozott hetmanról nevezett el, ami egyházi körökben tiltakozást váltott ki. Janukovics elnöksége alatt azonban két részre osztották az utcát, és az egyik felére meghagyták a Mazepa elnevezést, míg a másik fele a "Lavrszkaja" nevet kapta. Hasonló módon, Janukovics rendeletet adott ki Filip Orlik tiszteletére való emlékm állításáról Kijevben. A köztudatban él az ország els alkotmányírójaként. Az elnök szintén kegyeletét rótta már a Krut h seinek emlékm vénél, ami az 1918-ban a Vörös Hadsereg el renyomulásakor életüket feláldozó kijevi diákokról emlékezik meg. Független szakért k, az els ukrán elnökkel egyetemben aggodalmukat fejezték ki, hogy a kisebbségi nyelvek törvénye Ukrajna államiságának elt néséhez vezethet. A törvény adta lehet ségekkel élve ugyanis az ország kisebbségei, például oroszok, magyarok, krími tatárok, törökök és ukrajnai bolgárok is egyre több jogokat követelnek maguknak. Ehhez hozzájárul a kett s állampolgárság kérdése is, ugyanis Kijevben árgus szemekkel figyelik els sorban az orosz-ukrán kett s állampolgárok számának növekedését. A magyar és román útlevéllel rendelkez k száma elenyész , így ez a kis csoport kevésbé veszélyezteti az ukrán államiságot. Oszd meg és uralkodj újra? Az októberi választások el tt Janukovics ismét a megosztási stratégiához nyúlhat, hogy mozgósítani tudja szavazói bázisát. Ezt jelezheti a Régiók Pártja által benyújtott törvénytervezet, amely regionális nyelvként ismerné el az oroszt az ország legtöbb régiójában. Elfogadásához egyszer parlamenti többségre volt szükség, és a szakért i és ellenzéki tiltakozások ellenére, júniusban els olvasatban megszavazták a törvényt. Taktikai okokból el fodulhat tehát, hogy a kormánypárt a jobboldali, nacionalista retorikájáról ismert "Szvoboda" (Szabadság) párt mögé fog állni, hogy még nagyobb csapást mérjen Julia Timosenko támogatóira és a többi mérsékelt ellenzékre, valamint hogy mozgósíthassa saját választóit a "Szvoboda" fenyegetés ellen (2010-ben a galíciai helyi választásokon k nyertek ugyanis). A párt alacsony támogatottságát tekintve, Janukovicsnak a 2015-ös elnöki választásokon a "Szvoboda" elnöke, Oleg Tyagnybok lenne a legmegfelel bb kihívó.

9

Az ilyen taktikázásnak mindazonáltal vannak kockázatai is, amelyr l a "Szvoboda" és a "Rodina" párt aktivistáinak összecsapása tanúskodnak a tavalyi Gy zelem Napján. Az oroszpárti "Rodina" aktivistái Odesszából érkeztek, és habár a hatóságok el tt ismert tény volt a provokáció, nem léptek közbe. Elemz k arra a megállapításra jutottak, hogy az esemény egy Oroszországban kidolgozott forgatókönyv szerint zajlott, hogy diszkreditálják Janukovicsot és Ukrajnát az Eu-val kötend egyezmény aláírásának el estéjén. A közeled választások nagyban befolyásolják majd Ukrajna Eu-val való kapcsolatát, és éppen ezért Kijev minden valószín séggel kerülni fogja majd a nyílt választási csalásokat. Helyette inkább az ellenzéki pártok közötti ellentétekre építhetik majd a stratégiájukat, és a módosított választási törvény (3 helyett 5 százalékos bejutási küszöb, pártlisták és egyéni választókerületek megtartása, valamint a pártblokkok tiltása) is hátszélül szolgálhat, amelyet az ellenzéki pártok is elfogadtak azzal a beletör déssel, hogy tiltakozásuk esetén egy sokkal kedvez tlenebb változtatást eszközölt volna a kormány. Mit hoz a jöv ? Janukovics álma, hogy a jelenlegi helyzet fennmaradjon, vagyis hogy a kormány az bábuja maradjon továbbra is, de az ellenzék ellen tett lépések ellenére is a választási harc kemény lehet attól függ en, hogy tud az ellenzék ellenállni az elnök "oszd meg és uralkodj" taktikázásának. Összességében kicsi a szakadék a kormány- és az ellenzéki pártok támogatottsága között, ezért megjósolhatatlan a kimenetel. Timosenko bebörtönzése és így kizárása a választásokból egy er s fegyvert adhat az ellenzék kezébe (nem beszélve a Nyugat támogatásáról), hiszen ha csalást sejtenek és nem ismerik el a választási eredményeket, erre a tényre való hivatkozással mozgósíthatják a bázisukat. A kampány alatt tehát a volt miniszterelnököt támogató tüntetések várhatóak Ukrajna nagyobb városaiban, de azért egy narancsos forradalom méret megmozdulásra nem lehet számítani, hiszen a 2004-es "rendszerváltás" nem örvend túl nagy bizalomnak és támogatottságnak. A politikai stabilitás ismét veszélybe kerülhet, hiszen az eliten belüli repedések elkerülhetetlennek látszanak - míg a Janukovicshoz legközelebbi vállalkozói csoport szándékosan Moszkva felé löki az elnököt, addig más csoportok az EU-val kötend szabadkereskedelmi egyezményt részesítik el nyben -, ami összességében negatívan hat a befektet i környezetre. Annak ellenére, hogy 2015-ig Janukovicsnak nem kell féltenie a hatalmát, egy ellenzéki parlament jelent sen megnehezítené a munkáját. Fontos szempont, hogy Moszkva ki mögé áll, hiszen a szerencsésnek jelent sen megn hetnek az esélyei.

10

Összességében Janukovics egy er skez és pragmatikus politikus, aki sikeresen meger sítette hatalmát és lavírozott a sz k körében lév csoportok és a köznép

megosztottságait kihasználva, minden negatív döntés felel sségét a kormányra hárítva, amelynek fájdalmas lépéseket kell majd megtennie akármelyik oldal is gy z. Igazi és hatékony reformokra lenne szükség, habár az fájdalmasan érintheti az elitet és lehetetlennek nik egy szisztematikusan korrupt országban, de az ukrán oligarchiának választania kell, hogy fenntartják a jelenlegi helyzetet egy autoriter rendszerre alapozva, vagy tényleges reformokat vezetnek be a hosszú-távú eredmények érdekében. A politikai er k feladata lenne, hogy biztosítsák a demokrácia fennmaradását és egy konstruktív verseny kibontakozását a politikai ellenfelek között, mert a jelenlegi helyzet egy kiszámíthatatlan politikai, törvénykezési és gazdasági környezethez vezet.

11

Merre tart az ukra gazdasag? Ger Mária írása

Ukrajna a világgazdasági válság egyik leger teljesebben érintett országa volt, ami súlyosbítottak a belpolitikai tényez k. Az ország életének fontos döntéseit hozzák meg a következ években, hiszen eld l, hogy az EU vagy Oroszország szerzi meg magának az egyre inkább mez gazdasági termelésre specializálódó országot. Úgy t nik, hogy Ukrajna sikeresen túltette magát a válságon, de a gazdasági fellendülés még várat magára. A legutóbbi ukrajnai parlamenti választások óta 5 év telt el, és az bizonyos, hogy ez az id szak nem fog az ország történetének arany oldalai közé kerülni. Úgy t nik, hogy Ukrajna elvesztette azt az el nyt, amely egy függetlenségét elnyert állam számára megadatott annak ellenére is, hogy a ’90-es éveket egy komoly gazdasági mélyrepüléssel kezdte. Ennek ellenére a fejl dés lehet sége látszódott, a lakosság bízott a fejl demokráciában, a szabadságjogok kiszélesedésében. Ez a fejl dés 2000-ben egy komoly gazdasági fejl déssel párosult, és egészen 2008-ig úgy látszódott, hogy a profitorientált gazdaság felfelé ível pályáját nem tudja megtörni az akkor már jelen lév politikai széthúzás, a kaotikus szabályozási háttér, a törvényi és pénzügyi hiányosságok. Ukrajna az elmúlt évek során a gazdasági szerkezetváltás tekintetében alig lépett el , nem használta ki a kedvez konjunkturális helyzetb l adódó forrásait. Ezen kívül a t kevonzás szempontjából sem tekinthetjük egy sikeres országnak. Megállapítható, hogy Ukrajna esélyei az EU tagságra, illetve a gazdasági kapcsolatok er södése elképzelhetetlen következetes bels reformok véghezvitele nélkül. Ukrajna jelent s energiatermelési kapacitással rendelkezik, ennek ellenére a földgáz és a olaj túlnyomó részét Oroszországból importálja. Iparának meghatározó ágazatai a kohászat, gépipar, vegyipar valamint az élelmiszeripar. Természeti adottságai révén Ukrajna Európa vezet élelmiszer-ellátója lehetne, amennyiben a technológiai megújulást sikerülne megvalósítania, de az agrárium szerkezeti átalakulása nagyon lassú tempót mutat. A gazdasági válság hatása Ukrajnára 2000-t l megfigyelhet volt, hogy az ukrán gazdaság felfelé ível pályát vett, ami egészen 2008-ig tartott. A progresszió töretlen volt, a GDP évi 7-8%-kal n tt, ám ezt a növekedést kezdetben csupán a kohászat és a vegyipar nemzetközi konjunktúrája tette lehet vé, majd az évtized közepén a bels kereslet is ugrásszer növekedést produkált, ami tovább er sítette a fejl dést.

12

A kibontakozó világgazdasági válság azonban Ukrajnát rendkívül kedvez tlen feltételek között érte el: jelent s volt az eladósodottság, az addig is hatalmas méreteket ölt külkereskedelmi mérleghiány még gyorsabb növekedést produkált, szinte a teljes lakosság eladósodott. Ez azonban nem csupán a világgazdasági válság hatására alakult így. Az ország 2008-ra egyébként is válság-közeli helyzetbe került volna, hiszen a 2005-t l folytatott bels fogyasztást ösztönz gazdaságpolitikája, a túlterhelt szociálpolitikája, és a szükséges szerkezetváltás elmaradása el segítette mindezt. A válság különösen kiélezte az ukrán gazdaság régi és új kelet problémáit, végül pedig a válság által egyik legjobban sújtott európai gazdasággá vált. 2009-ben Ukrajnát a pénzügyi válság, a hitelforrások besz külése és a gazdaság húzó ágazatainak egyrészt nemzetközi, másrészt belföldi recessziója jellemezte. Ezen kívül egy elhúzódó belpolitikai válság is kialakulóban volt, ami nagyban megnehezítette a válságkezelést, hiszen a politikai érdekcsoportok nem tudtak koordináltan fellépni. A politikai feszültségek jellemz en már a „narancsos forradalom” óta kibontakozóban voltak, ám a konjunktúra éveiben nem nyomták rá a bélyegüket a gazdaság m ködésére. Ellenben kés bb a szükséges jogszabályok elfogadása vontatottan haladt, hiszen a törvényhozás a parlamenti többség hiánya miatt csak korlátozottan m ködött. Ezen kívül a 2010-es elnökválasztás miatt a politikai vezet k nem szerettek volna megszorító intézkedéseket alkalmazni, így egy minden oldalra kiterjed válságkezelési csomag sem keletkezett. Az ukrán elit olyan alapkérdésekben sem tudott megegyezni, mint az ország külpolitikai irányvonala vagy külgazdasági orientálódása – Európai Unió vagy Oroszország dilemma. Ukrajna jelenleg azonban már nem alkalmazhatja a multidimenziós kül- és külgazdasági politikát, hiszen mind a nyugat, mind a kelet konkrét integrációs ajánlattal állt el . Ez pedig komoly kihívást jelent az ukrán törvényhozók számára, hiszen mindkét partner, dönt fontossággal bír más-más szempontok alapján.

13

A Kormány, nem titkoltan, csupán a küls forrásbevonásra akart támaszkodni a válságkezelésben, a prioritásaik között egyöntet en a Nemzetközi Valutaalappal való együttm ködés jelent meg. Az IMF már 2008 végén megítélt Ukrajnának egy közel 17 milliárd dollárnyi érték hitelt (3600 milliárd forint), ezért cserébe, ahogy azt az IMF-t l már megszokhattuk, komoly megszorító intézkedéseket kellett volna bevezetni – a költségvetés deficitjének minimalizálását, a nyugdíjrendszer átalakítását, az Ukrán Nemzeti Bank önállóságának kialakítását, a gázárakban a piaci árak tükrözését, valamint a Naftogaz pénzügyi helyzetének rendezését. Természetesen ezeket az intézkedések, az el bb említett választási okok miatt nem kezdték meg, az IMF pedig emiatt felfüggesztette az együttm ködést Ukrajnával, amit csak 2010 júliusában sikerült felújítani, aminek keretében közel 15 milliárd dollár hitelkeret megnyitásáról döntöttek. Ez az új IMF program utat nyitott egy 610 millió euro összeg uniós kölcsönhöz, valamint a Világbank 800 millió dolláros hitelvonalához. A feltételeket ugyan nagyon lassan teljesíti Ukrajna, a nemzetközi

hitelmin sít k mégis folyamatosan javítottak Ukrajna besorolásán, ami egyben a bizalom lassú regenerálódását is jelenti. Ennek ellenére az üzleti környezet nem javult, a jogbiztonság hiánya még mindig fenn áll, a korrupció és a túlzott bürokrácia mindennapos jelenségek. 2009-ben az ukrán GDP közel 15%-kal csökkent, és egy évvel a válság kirobbanása után az ország küls eladósodottsága 104 milliárd dollárt tett ki, amit növelt az a tény is, hogy els sorban küls forrásokra támaszkodtak a válságkezelés tekintetében. Ennek ellenére fontos megemlíteni azt is, hogy Ukrajnát soha nem fenyegette államcs d, mert a jegybank devizatartalékai fedezetet nyújtottak az állam által garantált teljes küls adósság összegére. Tehát az Ukrán Nemzeti Bank megakadályozta a hrivnya összeomlását és stabilizálta a pénzügyi rendszert. Az ipari termelés is komoly, több mint 20%-os visszaesést mutatott, ami az ipar valamennyi szektorát érintette. A gépiparban – ami az ukrán ipar egyik húzó ágazata – lehetett a legnagyobb mérték visszaesést tapasztalni, közel 45%-os volt a visszaesés mértéke. 2009 végére azonban már látszódtak az ipar konszolidációjának jelei. A mez gazdaság, az iparral ellentétben továbbra is jó évet zárt, sikerült meghaladni az el évi adatokat. Az agrárszektor kiemelked teljesítménye annak is volt köszönhet , hogy a versenyképesség javulása mellett b vült a mez gazdasági termékek exportja, és a hazai élelmiszeripar is csak kevéssé esett vissza. Ezen folyamatokhoz elég gyorsan tudott alkalmazkodni a vállalkozói szféra, így egy rövid ideig tartó visszaesés és stagnálás után, újra növekedés jellemezte a munkahelyek számát, bár a foglalkoztatottság még így is rendkívül alacsony méreteket ölt. A gazdaság lassulása Miután úgy látszott, hogy a gazdaság egy stabilizációs, növekv pályára lépett, 2012 szén a gazdasági növekedés lelassult 1,5 százalékra az addigi 2 százalékról, azonban az ukrán miniszterelnök, Mikola Azarov szerint ez a növekedés még elfogadható, ha valaki ismeri a kedvez tlen tényez ket. A kormány el zetesen 3,9 százalékos növekedést prognosztizált el re, a tavalyi 5,2 százalékos gazdasági növekedés után. A Reuters vizsgálatából kiderült, hogy az egyes szakért k már tavaly csupán 2 százalék alatti növekedést jósoltak. Az elmúlt hónapokban az ipari termelés fokozatosan zsugorodik, f leg az uniós piacok keresletcsökkenésének hatására az acélipari szektor termelése esett vissza, miközben ezen szektor termékei adják az ország exportbevételének közel negyedét. Ukrajna egyik f kereskedelmi partnere az Európai Unió, azonban az idei els félévben több mint 10 százalékkal esett az EU-ba irányuló ukrán kivitel az euróövezeti problémák miatt. Az el rejelzések szerint a lassulás jöv re sem áll meg.

14

Az ukrán vezetés elfogadott egy reformprogramot 2010-t l 2014-ig, amely keretei között középtávú gazdaság-fejlesztési prioritásokat jelölt meg. A program f célja, hogy Ukrajnát tíz éven belül a világ vezet húsz gazdasági hatalmához felzárkóztassa, valamint, hogy az életszínvonal elérje az európai átlagot. A tervek között szerepel ezen kívül a nyugdíj- és az adórendszer reformja, az állami vasúttársaság valamint a Naftogaz átalakítása, valamint a tervek szerint fokozatosan fel kell számolni az energetikai szektor állami támogatásait, és nem utolsó sorban a szürkegazdaság kifehérítése a cél. Európai Unió vagy Oroszország? Ukrajna legjelent sebb külkereskedelmi partnerei az EU és Oroszország. 2011-ben Oroszország volt az els , és az unió a második az exportban és az importban, de ha a külföldi befektetések arányát nézzük, akkor toronymagasan vezet az EU, bár az orosz pozíciók is er sek, de nem stratégiai fontosságúak. Ezen felül az energetika az ország kulcságazata, ami nyilvánvalóan összefonódik Oroszországgal, miközben ez a tranzit meghatározó szerepet játszik az EU-val folytatott kapcsolatokban is. Az EU ajánlatának már csak a véglegesítésére kell várni, hiszen az Ukrajna számára kidolgozott mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás már csak az aláírásra és a ratifikációra vár, ami eddig leginkább az ukrán belpolitikai helyzet miatt nem történt meg – Julia Timosenko volt miniszterelnök és több ellenzéki ellen indított, szakér k véleménye szerint egyértelm en politikai indíttatású bírósági eljárások. Ez az ajánlat a klasszikus értelemben vett szabadkereskedelmi megállapodáson túl az uniós egységes piacba való bekapcsolódást is tartalmazza. Több elemz is úgy véli, hogy ha ez nem is jár tagsági ígérettel, akkor is ez az egyetlen helyes út és modernizációs irányvonal is egyben. Eközben azonban az orosz integrációs ajánlat is konkréttá vált, miszerint Ukrajna lépjen be az orosz-kazah-belarusz vámunióba, amit 2010-ben hoztak létre. A belépés el nye, hogy Ukrajna a tagsággal olcsóbban juthat az orosz szénhidrogénekhez, ami Ukrajna számára létfontosságú, ezen felül pedig Oroszország kompenzációt vállal az Ukrajna elleni eljárások kapcsán is, amennyiben azok a vámunióhoz való csatlakozással az ukrán WTO-vállalások megszegését okozva felmerülhetnek más WTO partnerek részér l, valamint Oroszország ígéretett tett arra is, hogy felszámolja azokat a piacvédelmi intézkedéseket is, amelyeket az utóbbi pár évben az ukrán termel kkel szemben foganatosítottak. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy a vámunió Ukrajna érdekeit szolgálja, hiszen külkereskedelmének 40%-a Oroszország, Belorusz és Kazahsztán között folyik, ugyanakkor az uniós szabadkereskedelmi zónába tartozás is a prioritások között szerepel. A miniszterelnök kijelentése szerint Ukrajna nem kíván választani, hanem mindkét féllel együtt szeretne m ködni.

15

Ukrajna WTO tagsága 2008 nyarán, 14 évig tartó tárgyalássorozat után, Ukrajna a Világkereskedelmi Szervezet teljes jogú tagjává vált. A világgazdasági válság kibontakozásának idején, fontos volt azt tudatosítani, hogy a globalizált gazdaság jelenti az egyetlen biztos pontot a teljes gazdasági bizonytalanságban. Ukrajnában a legtöbb elemz úgy gondolta, hogy a WTO-tagság dönt fontossággal bír, hiszen ahhoz, hogy az ukrán gazdaság bekapcsolódjon a globális és a regionális folyamatokba, szükség van a tagságra. Egyrészt azért, mert az egyre inkább agrárium felé eltolódó ország számára kiemelked jelent sége van annak, hogy megvethesse a lábát a világ exportpiacain, másrészt azonban a tagság bizalmat is generál, ami által a külföldi beruházók, befektet k nyugodtan fordulhatnak az ország felé. Ezek a külföldi közvetlen t kebefektetések jelentik az ukrán gazdaság számára a legjobb megoldást és keforrást. Hogy a következ években hogy alakul Ukrajna gazdaságának helyzete, egyel re nehéz megjósolni, de annyi bizonyos, hogy nagy befolyása lesz rá az EU-nak és Oroszországnak, valamint a nemzetközi közösségnek is.

16

posztszovjet Komporszag: Ukrajna az EU kapcsolata Szálkai Kinga írása

Az október 28-án tartandó ukrán parlamenti választások nemcsak belpolitikai kihívást jelentenek az ország számára. A szavazás lebonyolítása és a végeredmény által körvonalazott új helyzet fogadtatása dönt fontosságú lehet az Európai Unióval való kapcsolat szempontjából is. Az EU gyanakvással figyeli az elmúlt években számos alkalommal elmarasztalt Ukrajnában zajló folyamatokat, különös figyelmet fordítva a demokrácia és az emberi jogok helyzetére. Bár az ukrán EU-tagság lehet sége még felfelmerül az együttm ködés lehetséges alternatívái között, Kijev egyensúlyozása Moszkva és Brüsszel között egy id után megbosszulhatja magát az ukrán-EU kapcsolatokban – a demokratikus és emberi jogi hiányosságokról nem is beszélve. Társulás a bizalmatlanság légkörében? 2012. július 19-én fontos áttörés történt az ukrán-EU kapcsolatokban: parafálták a régóta várt, öt éven keresztül tárgyalt társulási megállapodást és az azt kiegészít „mély és átfogó” szabadkereskedelmi megállapodást a két fél között. Bár a parafálás pusztán a hivatalos aláírásra felterjesztend szöveg véglegesítését jelenti, ebben az esetben sokak szerint min ségi újdonságot jelenthet Kijev és Brüsszel viszonyában, és minden eddiginél magasabb szintre emeli az ukrán-EU kapcsolatokat. A The Economist szerint Pavlo Klimkin, Ukrajna képvisel je a parafálás után úgy vélte, hogy „technikailag és politikailag is minden körülmény adott hozzá,” hogy egy éven belül megtörténjen az aláírás is. A megállapodás, hivatalos elfogadása után, az 1998-as Partnerségi és Együttm ködési Megállapodás helyére léphet a kétoldalú kapcsolatok alapdokumentumaként. A lelkesedés azonban elsietettnek t nik: a BruxInfo tudósítása szerint a több mint ezer oldalt számláló dokumentum aláírását az EU komoly feltételekhez köti, és mindaddig meg sem kezdi az érdemi munkát a hatályba helyezésre, amíg Kijev nem változtat a demokráciához, a jogállamisághoz, és az emberi jogokhoz való hozzáállásán. A feltételek között kiemelt helyet foglal el a politikailag motivált bírósági eljárások kérdése, ezen belül Julija Timosenko ügyének rendezése. Emellett a szabad és demokratikus választások kritériuma is szerepel az EU elvárásai között. Ezen a téren Ukrajna már vasárnap bizonyíthat – az EU árgus szemekkel figyeli a fejleményeket. Az EU és Ukrajna kapcsolata tehát, a társulási megállapodás parafálása ellenére, meglehet sen mélyponton van, és az elkövetkez hónapokban-években nagy

17

valószín séggel fordulópontjához érkezik majd. Az alábbiakban tekintsük át, hogyan alakultak az ukrán-EU kapcsolatok a Szovjetunió felbomlása után! A kezdetek Ukrajna, a posztszovjet államok között els ként, már 1993-as külpolitikai stratégiájában megfogalmazta, hogy az Európai Unió tagja kíván lenni. 1994-ben meg is született az els hivatalos megállapodás a két fél közötti együttm ködésr l: a Partnerségi és Együttm ködési Megállapodás. Ez azonban (a közép-európai országoknak ajánlott Európai Megállapodásokkal szemben) a csatlakozás perspektívája nélkül kínált partnerséget Kijevnek. Az European Policy Centre 2011-es elemzése szerint már ez is „keser pirula” volt az ukránoknak, akik nem érzékeltek nagy különbséget a Varsói Szerz dés többi tagja és saját államuk helyzete között. Az EU tagállamainak ráadásul négy évbe telt a megállapodás megtárgyalása, aláírása és joger re emelése. A politikai helyzet további alakulása azonban igazolta a különbségtételt: az EU-val való együttm ködés az elkövetkez évtizedben puszta retorikai fogás maradt, a mindent beárnyékoló orosz befolyás erny je alatt nem történt gyakorlati el relépés a két fél kapcsolatában. A narancsos forradalom után – A nagy remények id szaka A narancsos forradalom után Viktor Juscsenko úgy nyilatkozott, hogy „ebben a 17 napban megmutattuk, hogy egy másik ország, egy másik nép vagyunk,” és amellett érvelt, hogy a fordulat új lehet ségeket nyit meg az európai integráció el tt. Juscsenko négypontos tervben fogalmazta meg elképzeléseit. Ez tartalmazta az ukrán piacgazdaság kiteljesítését, a WTO-ba való belépést, az EU társult tagságát, valamint, végs célként, az integráció teljes jogú tagjává válást. „Ukrajna természetesen valódi, konkrét lépéseket vár viszonzásul a jelenleg zajló demokratikus és politikai folyamatokra az Európai Uniótól” – jelent meg Juscsenko elképzelése a Financial Times-ban 2004 decemberében. Az ukrán lelkesedés azonban nem talált partnerre az EU-ban. A közösség, a 2004-ben felvett új tagok által okozott „b vítési fáradtság” id szakában, a b vítés versus mélyítés vitákba egyre inkább belebonyolódva nem kínálta fel a tagság lehet ségét a demokratizálódó Ukrajnának. Kijevnek be kellett érnie a már a Kucsma-féle kormányzat által tárgyalt Európai Szomszédságpolitika Akcióterv és a Keleti Partnerség lehet ségével.

18

Az Európai Szomszédságpolitika Akciótervet 2005-ben fogadták el. Az ESZP célja az volt, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen ki az EU azon déli és keleti szomszédjaival, akikkel a csatlakozás lehet sége nem szerepelt a napirenden. A Keleti Partnerséget 2009-ben hozta létre az Európai Unió, annak érdekében, hogy meger sítse kapcsolatait hat posztszovjet országgal, és el segítse átalakulásukat, az európai értékek befogadását. Ukrajna számára

sem az ESZP, sem a Keleti Partnerség nem jelentett egyértelm en pozitív fejleményt. Bár az együttm ködésben való részvétel politikai és gazdasági hasznokkal jár az állam számára, a várt és kérelmezett tagsággal összehasonlítva az eredmények elhanyagolhatóak. Eközben a Keleti Partnerség részeiként olyan országok kerültek Ukrajnával egy státuszba, mint a szintén EU-tagságra pályázó, de attól nagyon távol lév Moldova és Grúzia, vagy a tagságot még csak kilátásba sem helyez Azerbajdzsán, Belorusszia és Örményország, ami érthet módon kiábrándultságot keltett a posztszovjet államok között els ként EU-tagságra aspiráló, még a jelenlegi visszaesés után is sokban az említettek el tt járó állam lakosságában. Növekv kiábrándultság, csökken demokratikus elkötelezettség A narancsos forradalom lelkesedése gyorsan elpárolgott. Az egykori ellenzék két emblematikus alakjának konfliktusa, a demokratikus normák tiszteletének csökkenése, a nyugati értékek devalválódása, és az orosz befolyás ismételt növekedése egyre távolabb sodorta az országot az EU-csatlakozás kit zött céljától. A 2010 elején lezajlott elnökválasztás után már az sem okozott volna meglepetést, ha a gy ztes Janukovics orosz irányvonala a csatlakozás szándékáról való hivatalos lemondást is magába foglalta volna. Az új elnök azonban, Moszkva támogatása ellenére, úgy döntött, hogy egyensúlyozó külpolitikát folytat a két nagyhatalom között, ezáltal elkerülve a túlzott orosz befolyást, de a Putyin-Medvegyev tandem jóindulatának elvesztését is. Janukovics prioritásként határozta meg az Európai Unióhoz való csatlakozást, és folytatta a társult státuszhoz vezet tárgyalásokat Brüsszellel. Hiába azonban Janukovics technikai elkötelezettsége a tagság mellett, és hiába Konsztantyin Jeliszejev EU-nagykövet híres nyilatkozata, miszerint „Ha napjainkban bármely ukrán politikus nyíltan vállalná az EU-integráció-ellenességet, politikailag halott lenne,” ha az ország vezetése nem veszi komolyan az európai értékeket, az EU egyre szkeptikusabb Ukrajnával kapcsolatban, a lakosság pedig nem támogatja meggy arányban a csatlakozást. 2011 végén több szervezet is végzett közvélemény-kutatást az uniós tagsággal kapcsolatban, melyek hasonló eredményt hoztak, 50% körül becsülve az integrációt támogatók számát. Egy 2012 májusában a Razumkov Center által lebonyolított újabb közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 36,7%-a vélte úgy, hogy Ukrajna f külpolitikai partnere az Európai Unió lehet. Ezzel szemben 31% Oroszországot jelölte meg. (A lakosság 2002 és 2011 közötti attit dje az EU-csatlakozás kapcsán részletesen követhet a Razumkov Center honlapján.)

19

Az EU tagállamainak elkötelezettsége hasonlóképpen nem teljesen meggy . Jelenleg azonban már nem pusztán a tagság kérdésér l van szó, hanem arról, hogy Janukovics autoriterbe hajló kormányzása következtében az EU elfordul-e Ukrajnától. Bár az Unió még nem alkalmazott tényleges gazdasági szankciókat az ország ellen, hogy kikényszerítse a visszatérést a demokrácia és jogállamiság útjára, a politikai foglyok kérdése egyre több

indulatot vált ki. A futball EB-n több magasrangú EU-politikus bojkottálta az Ukrajnában játszott meccseket, és folyamatosan napirenden vannak a Kijevet elítél nyilatkozatok is. Ilyen körülmények között egyre kevésbé t nik megalapozottnak az ukrán EU-csatlakozás, akár hosszabb távon sem. Az EU jelenlegi ajánlata azonban figyelemreméltó, a függ ben lév társulási és szabadkereskedelmi megállapodás a BruxInfo szerint talán a legnagylelk bb ilyen jelleg dokumentum az Unió történetében. Cserébe viszont Janukovicsnak vissza kell térnie az EU-konform politizáláshoz, amire már október 28-án, a parlamenti választásokon lehet séget kap. Bels nyomásgyakorlás a demokratikus ellenzék oldaláról Janukovicsnak és a Régiók Pártjának belpolitikai okok miatt is érdekében áll egy szabad és demokratikus választás megtartása. Arszenyij Jacenyuk, aki Julija Timosenko távollétében az egyesült ellenzék vezet jévé lépett el , az Interfax kérdésére, hogy mi történhet választási csalás esetén, a 2004-es forradalom eseményeit idézte fel: Senki sem tudta akkor, hogy hová fajulnak majd a dolgok. Ha az embereket megfosztják a kormányzat leváltásának jogától, el bb-utóbb fellépnek majd azok ellen, akik korlátozzák a jogaikat és a szabadságaikat, és kiveszik a kezükb l a hatalmat." Julija Timosenko azt üzente börtönéb l az EU-nak, hogy miel bb avatkozzon be annak érdekében, hogy megállítsa az általa diktátornak nevezett Janukovicsot. „A választások után már kés lehet,” fejezte ki aggodalmát Timosenko, aki mindeközben maga sem tekinthet teljesen szepl telennek az európai értékek tükrében. Az orosz medve árnyékában Ukrajna tehát a vasárnapi választásokon az Európai Unióval való kapcsolatokról is dönt majd – igaz, közvetett módon. A Janukovicsot támogató Moszkva azonban nagy valószín séggel nem hagyja szó nélkül az európai elkötelezettség esetleges egyértelm megújítását. A Centre for Eastern Studies kiemelte, hogy az Oroszország által épített integrációk (az orosz-belaruszkazah vámunió és az Eurázsiai Gazdasági Közösség) számítanak Ukrajna tevékeny részvételére. A geopolitikai közelségb l és Ukrajna sokoldalú gazdasági függéséb l adódóan Moszkva számos eszközzel rendelkezik, hogy ezt a tevékeny részvételt Janukovics esetleges vonakodása ellenére is kikényszerítse.

20

Lehetetlen azonban egyidej leg elkötelezetten részt venni az Európai Unióban és az orosz integrációs törekvésekben. Janukovics így el bb vagy utóbb arra kényszerül, hogy stratégiai döntést hozzon, és „kikösse” kelet és nyugat között ingadozó „kompországát” valamelyik parton, véglegesen eldöntve, hogy melyik félhez kíván tartozni. A külpolitikai man verezéshez egyre kevesebb tér nyílik. Az EU-val szembeni határozatlanság nemcsak a

közösség elkötelezettségét csökkenti Ukrajna integrálására, de az oroszoktól való függést is er síti. Az új társulási és szabadkereskedelmi megállapodás feltételeinek nem teljesítése pedig akár azzal a következménnyel is járhat, hogy az EU maga zárkózik el az Ukrajnával való együttm ködés el l. Sok múlik tehát a vasárnapi választások tisztaságán – de bármi legyen is a végeredmény, önmagában nem garantálhatja az ígéretes társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírását. A demokratikus lebonyolítás pusztán minimális követelmény, az igazi feladat csak utána kezd dik: Ukrajnának át kell gondolnia belpolitikai irányelveit, és döntenie kell az EU és Oroszország között.

21

Ukrajna Oroszorszag: „Nem szabad elaludni az orosz medve mellett Bendarzsevszkij Anton írása

Ukrajna jelenlegi külpolitikáját Oroszország illetve az EU felé a legtalálóbban talán EU ukrajnai nagykövete, José Manuel Pintu Teishera foglalta össze néhány hónappal ezel tt készült interjújában: mivel az ukrán államf , Viktor Janukovics mindkét félt l remél valamit, tehát mind Oroszország mind az Európai Unió bizonyos szempontból hasznos Ukrajna számára, ezért „mindkét felet azzal próbál hitegetni, hogy Ukrajna az irányába halad”. Elemzésünkb l kiderül, hogy az orosz-barát politikusnak tartott Janukovics alatt Ukrajna valóban orosz kurzust vett-e volna fel, vagy egészen más tendenciák mutatkoznak. Janukovics természetesen érdekelt az EU-val való együttm ködésben, de csak bizonyos feltételek mellett. Szeretné, hogy Ukrajna hozzáférne az európai piachoz, azonban ennek a kapcsolatnak a másik összetev je – Ukrajna kötelezettségei – már nem kerülnek végrehajtásra. Ez persze abból állna, hogy fejlesszék a demokratikus értékeket és demokratikus polgári közösséget az országban, ami viszont ellent mond az elnök törekvéseinek, mondta az Európai Unió nagykövete az Ukrán Pravdának adott interjújában. Ugyanakkor ugyanez a helyzet Oroszország esetében is: Ukrajnának sok minden kell Oroszországtól, azonban az ehhez vezet út szorosabb integrációhoz vezetne, egészen a Vámunióba való belépésen át. Szorosabb integráció egyben magas függ séget is jelentene Oroszországtól, ezért ebbe sem hajlandó belemenni az ukrán vezetés. Ez emellett nem áll érdekében az ukrán oligarcha rétegnek sem, amely Janukovicsot a háttérben támogatja. Kétségtelen azonban az is, hogy Viktor Janukovics 2010-ben történt elnökké választása óta sokat változott Oroszország és Ukrajna kapcsolata. Meglep nek t nhet, de 2010 óta nem nevezhetjük az ukrán vezetés politikáját egyértelm en orosz-barátnak, amire pedig sok külpolitikai elemz megesküdött volna Janukovics megválasztása után. Tény, hogy bizonyos kérdésekben Kijev nem kerülhette el azt, hogy Oroszország felé közelítsen, ami Janukovics Oroszországhoz f zött viszonyában és a választóbázisában is gyökerezik. Így történhetett meg az, hogy gyakorlatilag rögtön a megválasztása után olyan szerz dés született Harkovban a két fél között, ami meghosszabbította Oroszország Krími tengerészeti bázisát egészen 2042-ig – elképzelhetetlen lépés az el államf , Viktor Juscsenko elnöksége idején. Úgy nt tehát, hogy a két ország kapcsolatában 2010-ben egy új fejezetet sikerült nyitni, elfelejtve az egymással szembeni kellemetlen ironizálást és távolságtartást.

22

Ennek ellenére a kezdeti közelít el játék után – amikor már minden elemz mosolyogva bólogatott, hogy márpedig megmondta, hogy így lesz ez Janukovics alatt – 2012-re Oroszország és Ukrajna kapcsolata elhidegült. Látszik ez a már említett Harkovi szerz désnél is: 2010-ben a szerz dés aláírását – bizonyos engedményekért cserébe – az ukrán lakosság 60 százaléka támogatta. Egy évvel kés bb, 2011-ben azonban már csak 38 százalék. Hogy mi történt abban az egy évben? A lakosság úgy értékelte, hogy nem történt semmi. A közeledést l várt gazdasági, humanitárius és politikai fejl dés nem történt meg, a remények nem teljesültek, így Oroszország megítélése is romlott a lakosság körében. Hasonló magára ébredés zajlott le az ukrán vezetésben is: a hatalmát hatékonyan kiterjeszt és megszilárdító Janukovics ráérzett a hatalom ízére, és most már nem szívesen adná fel azt, ami elkerülhetetlen lenne Oroszország vonzáskörzetében kerülve. Ugyanezen a véleményen lehetnek azok a gazdag ukrán oligarcha-körök, akik a jelenlegi elnökkel együtt megszerezték a hatalmat. Maga Janukovics ezt a kapcsolatot találóan a következ képpen foglalta össze: „Nem szabad nyugodtan aludni a medve mellett”. Tehát közeledni kell, de csak kell mértékkel és óvatossággal. E mellett Janukovics szerint a két ország kapcsolatában csak egy problémás kérdés van: a gáz. Minden más rendben van az ukrán államf szerint. Néhány hónappal ezel tt, Putyin májusi elnöki beiktatása idején a szakért k egy valamiben egyetértettek: mindez nem jelent jót Ukrajna számára, mint hogyha a Kremlbe egy másik politikus költözött volna be. Vlagyimir Putyin keményvonalas vezet ként ismert, aki a kétoldalú kapcsolatokban fölényes szerepet játszik. Ráadásul a jelek szerint Putyin birodalmat épít: erre utal a Vámunió létrehozása, és az Eurázsiai Unió 2015-ös létrehozásának a tervei. Még pedig ezekben a tervekben Ukrajnának kulcsszerep jut, és a Szovjetunió romjain létrehozandó új szövetségi alakulat nehezen képzelhet el Ukrajna nélkül. Ebben a kapcsolatban Janukovics viszont eleve hátrányból indult: Timosenko elleni per miatt nagyon er s nyomás éri Nyugatról, ezért a másik oldalról való nyomást elkerülend sokkal kompromisszum-késznek kell mutatkoznia. A várakozásoknak megfelel en Putyin valóban sokkal er teljesebb pozíciót vett fel, és megválasztása óta gyakorlatilag egyetlen egy pontban sem jutottak el rébb a tárgyalások: az ukrán részr l megfogalmazott elképzeléseknek csak akkor van esélye megvalósulni, ha mindenben alávetik magukat az orosz feltételeknek, amire viszont az ukránok nem hajlandóak. Putyin nem enged a feltételeib l, ezért is van az, hogy például a gázkérdésben hiába utazik Janukovics már gyakorlatilag havi rendszerességgel Moszkvába, a tárgyalásoknak nem lesz eredménye.

23

Ukrajna és Oroszország kapcsolatát négy fontos pontra oszthatjuk fel: a már említett problémás gáz kérdésére, a vámunió és a gazdasági együttm ködés kérdésére, a nyelv kérdésére, és a katonai együttm ködés kérdéskörére. Kezdjük a legproblémásabbal, a gázzal. A kérdés súlyát mutatja, hogy mindössze néhány nappal az ukrán parlamenti választások el tt Viktor Janukovics október 22-én hétf n Moszkvába repült, hogy Putyinnal találkozzon. A találkozó legf bb témája persze a gáz volt, azonban Janukovicsnak ismét nem sikerült elérnie a célját. A cél persze a gáz árának csökkentése lenne, ami az ukránok szerint irreálisan drága. Az ukrán energiaügyi miniszter számításai szerint az ország minden évben 5 milliárd dollárt veszít, mert jóval a piaci ár fölött fizet a gázért. Az Ukrajnának kiszabott gázár valójában nem sokkal tér el az európaitól, s t, valamivel még olcsóbb is annál: Európa átlagban 450 dollárt fizet a gázért ezer köbméterenként, és ott is vannak eltérések felfelé és lefelé: így például Lengyelország számára kiszabott ár (2022-ig) 550 dollár. Ehhez képest Ukrajna idei gázára 426 dollár ezer köbméterenként. Csak hogy ellentétben például Lengyelországgal, amely csak mintegy évi 10 milliárd köbméter gázt exportál, az ukrán gazdaság rendkívül energia igényes, és teljesen Oroszországtól függ. Az Oroszországgal néhány évemegkötött szerz dés szerint az ország minden évben kötelez en 41,6 milliárd köbméter gázt kell, hogy vásároljon, függetlenül attól, hogy kevesebbet szeretne fogyasztani. Éppen ezek azok a szerz dések, amelyek Julia Timosenko miniszterelnöksége alatt lettek megkötve, és amelyekért az ukrán politikusn hét év börtönt kapott (el nytelen és magas kárral járó szerz dések megkötése a vádirat szerint). Kijev azonban már második éve folyamatosan próbálja csökkenteni az importálandó gázmennyiséget. Szigorú spórolást vezettek be, és Fekete-tengeri lel helyek fejlesztésébe illetve palagáz kiaknázásába kezdtek. Mindennek eredményeképpen az importálandó gázmennység már tavaly csökkent, idén pedig már csak 27 milliárd köbméter gázt kérnek (ami az ukrán Naftogaz szerint 2013-ban tovább csökkenne 24,5 milliárd köbméterre). A szerz dés szerint ezért komoly büntetések szabhatóak ki, azonban mindezidáig nem alkalmazta ket a Gazprom.

24

Figyelembe véve azonban azt, hogy mennyit fizetnek az orosz gázért a poszt-szovjet térség többi országa, a 426 dolláros ár érthetetlenül magasnak t nik. Ukrajna mégis csak az Oroszországgal azonos kultúrkör és hagyományok része, baráti ország, ahol ráadásul a lakosság több mint 17 százaléka – több milliónyi ember - orosz nemzetiség . Lukasenko diktatórikus berendezkedés állama, Belarusz például mindössze 165,6 dollárt fizet a gázért köbméterenként, 2013-ban pedig 185 dollár lesz a gáz ára. Érthet , hogy miért is bántja az ukránokat annyira ez a kérdés, amikor a határ másik oldalán lév belaruszok majdnem harmad annyit fizetnek ugyanazért a gázért.

A gáz kérdése állandó napirendi pontként szerepel az ukrán sajtóban, és a hosszasan elnyúló tárgyalások, illetve a kompromisszum készség látszólagos hiánya tovább rontják az orosz megítélést az ukránok szemében. Putyin szerint persze lenne itt egy megoldás – mint mindig – az ukrán gondokra: a Vámunió. Létezik itt ugyanis egy egyenl re gazdasági alapokon nyugvó formáció, a Vámunió, amely 2012 óta átalakult Egységes Gazdasági Tér-ré. 2012. január 1-én lépett hivatalosan is ködésbe. Három tagja van: Oroszország, Belarusz és Kazahsztán, és már állnak a sorban a csatlakozásért többek között Örményország és Kirgizisztán is. Az egész formáció azonban akkor lenne igazán m köd képes, ha tagjai között tudnák a 45 millió f s Ukrajnát is. Cserébe a Kreml szerint rengeteg el nyben lenne része az országnak – többek között a gázár radikális csökkentésében – 426 dollárról 160 dollár környékére. Kérdés, hogy Kijevnek valóban mennyire válna el nyére a Vámunió: az ukrán ipar egyáltalán nem energia hatékony, azonban még a 160 dolláros ár is magas ahhoz képest, amit a helyi orosz vállalatok fizetnek az energiáért. Így a bels piacon az orosz termékek mindig el nyben lesznek az ukrán termékekkel szemben (ez persze nem lenne másképp az Európai Unió felé orientálódva sem), vagyis Ukrajna mintegy felvev piacként, import r országként funkcionálna, ami sokaknak elveheti a kedvét az oroszoktól való gazdasági szövetségt l. Tény azonban, hogy Ukrajnának nagyon kiterjedt gazdasági kapcsolatai vannak Moszkvával. Oroszország Ukrajna legf bb kereskedelmi partnere, amellyel való kereskedés az összkereskedés egy harmadát teszi ki (30,3% 2012 els félévének eredményei alapján), és idén 2012 els felében elérte a 25,6 milliárd dollárnyi forgalmat. Ukrajna 11,5 milliárd dollárnyi árut importál Oroszországba, míg orosz részr l ez az összeg 14,1 milliárd dollár. Putyinnak szüksége van Ukrajnára az Egységes Gazdasági Térhez, illetve a kés bb létrehozandó Eurázsiai Unióhoz, és a leghatékonyabb eszköz a kezében, amivel jobb belátásra bírható, az a gáz. Janukovicsnak volt egy másik elképzelése is azonban, hogyan tudná befolyásolni az oroszokat. Gyakorlatilag így született 2012 nyarán a nyelvtörvény, amely az idáig példátlan jogokkal ruházta fel azokat a nemzetiségeket, amelyek az adott régió és közösség legalább 10 százalékát tette ki. Az orosz nyelv státuszának az emelésér l már több éve beszéltek a politikusok, és még Janukovics választási pontjaiban is szerepelt, azonban mind az idáig nem lépték meg. Valószín leg éppen az orosz-ukrán kapcsolatok stagnálása miatt vette el Kijev a nyelvtörvényt.

25

A nyelvtörvény az egy ajándék volt az ukrán vezetés részér l. Putyin kemény politikáját igyekezte enyhíteni az ukrán vezetés azzal, hogy kedvezményeket biztosított az orosz

nemzetiség ek számára Ukrajnában – leginkább az ország keleti részén. Nem sikerült. Putyin továbbra is hajthatatlan maradt és nem ment bele kompromisszumokba. A terv nem vált be, és Janukovics taktikát változtatott. A zsarolási pozíció már nem a kedvezmények biztosítása lett, hanem a bevezetett kedvezmények megvonása… Janukovics már úgy indult neki a moszkvai útnak október 22-én, hogy egy új nyelvi bizottság alakult, amely feladatául kapta a bevezetett nyelvtörvény felülvizsgálatát és módosítását úgy, hogy az ne hozza negatív helyzetbe az ukrán kultúrát. A szigorítások a törvényben teljesen átformálhatják a nyár óta kialakult helyzetet: a lakosság 10 százaléka helyett most már 30 százalékra lesz szükség a regionális nyelv használatához, t, az adott nemzetiség többségének még támogatnia is kell a változást, és ha még ez sem lenne elég, a regionális nyelv helyi bevezetése csak a Ráda külön jóváhagyásával léphetne életbe az új törvénytervezet szerint. E mellé egy nemzeti nyelv használatát kiterjeszt médiatörvény csomaggal is készülnek, amely felállítana egy minimum 75 százalékos kvótát a nemzeti nyelv m sorsugárzás számára. Mindez tehát komolyan visszavetné az orosz nyelv – és más nemzetiségi nyelvek használatát az országban, amit minden bizonnyal nem nézik jó szemmel Moszkvában. A nyelv kérdése azonban még mindig nem volt elég arra, hogy Ukrajna alkupozícióit er sítse: az október 22-ei találkozón Putyin hajthatatlan maradt a gázkérdésben, és az árcsökkentés egyetlen feltétele továbbra is a Vámunióba való belépés lenne. Amiben sikerült fejl dést elérni az elmúlt id szakban, az a stratégiai és katonai együttm ködés. A már említett Harkovi egyezményt 2010. április 21-én hozták tet alá, aminek értelmében Oroszország további 25 évre kapta bérleti használatba a Krím félszigeti tengerészeti bázist. Az el szerz dés 2017-ben járt volna le, így a Krími bázist Oroszország egészen 2042-ig még biztosan használhatja. Cserébe 30 százalékos kedvezményt kaptak a gázárakból, 2017-t l pedig megállapodtak egy évi 100 millió dolláros bérleti összegben. Sikerült ugyanakkor megállapodásra jutni némely vitás határügyi kérdésekben, amelyek 1996 óta húzódtak. A szárazföldi határokat a két ország között 2003-as szerz désben rögzítették, a Fekete tengert és az Azovi tengert illet en azonban ellentétek mutatkoztak. Putyin és Janukovics június 12-én találkoztak megtárgyalni a határokat, és a közlemény szerint hamarosan egy új egyezmény aláírására fog sor kerülni. A vízi határ Ukrajna és Oroszország között 321 km-t tesz ki.

26

A f kérdés itt a Kercsi-szoros – az egyetlen természetes vízi kiút az Azovi tengerr l a Feketetenger felé. Mind Oroszországnak, mind Ukrajnának egy-egy sávja van használati tulajdonban a Kercsi-szorosban, miközben az orosz forgalom lényegesen nagyobb. Így az

ukrán sávot igénybe vev orosz hajóknak különböz tranzit-költségeket kell fizetnie Ukrajnának. A szorosban évente körülbelül 9 ezer hajó halad át. Ukrajnának és Oroszországnak e mellett van egy kevésbé ismert együttm ködési oldala a hadászat területén. A 2012 augusztusában Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter által ismertetett katonai együttm ködési programjában például több mint 100 orosz és 70 ukrán vállalat vesz majd részt. Ez többek között érinti például azt, hogy a Krím-félszigeten tartózkodó orosz haditengerészet igénybe veszi az ukrán javítóm helyek szolgáltatásait, és hadügyi modernizáció terén is komoly együttm ködés folyik. Ide sorolható például az AN-70 katonai szállító repül gép közös orosz-ukrán fejlesztése, amely már a ’90-es évek óta folyik. Az AN-70-esek sorozatgyártása a tervek szerint 2014-t l indulhat majd. Így tehát Ukrajna és Oroszország kapcsolatát nagyon nehéz összefoglalóan valamilyen jelz vel illetni – hiszen bizonyos pozitív, baráti tendenciák mellett (katonai együttm ködés vagy a jelenleg érvényben lév nyelvtörvény) bizonyos fokú elhidegülés is megfigyelhet , és amennyiben a jelenlegi feszültségek nem rendez dnek (gázár, gazdasági együttm ködés), úgy abból konfliktus is keletkezhet a két ország között a jöv ben.

27

vitatott ukra nyelvtorveny Jacsó Andrea írása

Heves vitákat váltott ki az elmúlt hónapokban annak a nyelvtörvény javaslatnak a tárgyalása és elfogadása Ukrajnában, mely lehet vé teszi az orosz nyelv használatát a bíróságokon, kórházakban és más intézményekben az ország orosz ajkú régióiban. Ezáltal az orosz nyelv az ukránnal szinte megegyez státuszba került, mely a törvényt ellenz k véleménye szerint nemcsak megosztja Ukrajnát, de hozzájárul az ukrán nyelv egyes területeken történ teljes elt néséhez. A sokat vitatott törvény a jöv héten esedékes parlamenti választások miatt kulcsszerepet tölt be a pártok politikai programjaiban, további alakulása pedig nagyban függ az október 28-ai eredményekt l. A kezdetek: „sajátos ukrán vitakultúra” Az ukrán alkotmány 10. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az ukrán az „egyetlen hivatalos nyelv”. Viktor Janukovics, ukrán elnök - aki maga egyébként orosz anyanyelv - a 2010-es választások el tt ígéretet tett arra, hogy az orosz nyelvet is hivatalossá emeli az országban, kés bb azonban nem érte el a törvényjavaslat jóváhagyásához szükséges parlamenti többséget. Az els törvényjavaslat kidolgozására már öt évvel ezel tt sor került, azonban az további módosításokra, felülvizsgálatra szorult. Ezt követ en a Régiók Pártja parlamenti frakció vezet je, Olekszandr Jefremov egy olyan törvényjavaslat kidolgozására kérte fel Vagyim Kolesznyicsenkot, illetve Szerhij Kivalovot, mely nem osztja meg a társadalmat, minden ajánlást figyelembe vesz, az európai normáknak egyaránt megfelel, és a legfontosabb: megoldja a nyelvkérdés problémáját Ukrajnában. Így került az ukrán parlament elé az az új javaslat, mely Jefremov elmondása szerint a „civilizált európai államok példáját követi”, és, amelyet „az európai szakért k, illetve a Velencei Bizottság is pozitívan értékelt”. A nyelvtörvény javaslat tárgyalása azonban május végén botrányba fulladt: a képvisel k összeverekedtek, az ellenzék blokád alá vonta az elnöki tribünt, megakadályozva ezzel a javaslat további tárgyalását. Eközben a parlament épülete el tt is több százan tüntettek a nyelvtörvény elfogadása ellen. Hasonló botrányra azonban már korábban is volt példa az ukrán parlamentben. 2010 áprilisában tojással dobálták meg a házelnököt, és füstbombákkal támadták egymást a képvisel k. Kés bb, ugyanebben az évben hat politikust szállítottak kórházba, amikor a parlamenti tagok székekkel estek egymásnak. A Régiók Pártja szerint a jelenlegi javaslat

28

„tárgyalása” során Ukrajna egy civilizált vita helyett „brutális nacionalista szövetség” tanúja lehetett. Törvényjavaslatból nyelvtörvény Volodimir Litvin, a Verhovna Rada házelnöke szerint a parlamentben történtek teljesen tönkretették a törvényhozási folyamatot, ezért ideiglenes választásokat szorgalmazott, amit azonban a legtöbb párt elvetett, az októberi parlamenti választások miatt. Június 5-én a parlament mégis jóváhagyta a javaslat els olvasatát, mely az ellenzék szerint súlyos eljárásjogi hibákba ütközött: a szavazásra vita nélkül került sor, és azon a képvisel k nagy száma nem vett részt. Mindezen el feltételek hiányában a javaslat nem is mehetett volna tovább második olvasatra, ebb l következ en ahhoz módosító javaslatokat sem lehetett volna benyújtani. A parlament a kormányzó Régiók Pártja által benyújtott javaslat végs olvasatát július 3-án a folyamatos tüntetések, tiltakozások, és egyes képvisel k éhségsztrájkja ellenére elfogadta. Egy nappal kés bb, a parlament házelnöke visszautasította a nyelvtörvényr l szóló javaslat aláírását, mivel az „házszabályellenesen lett napirendre t zve” - maga Litvin pedig nem is volt jelen a szavazáson -, egyidej leg benyújtotta mandátumáról való lemondását is. Az err l szóló bizalmi szavazást azonban a parlament kétszer is visszautasította, megakadályozva ezzel, hogy Litvin távozzon a házelnöki pozíciójából. A hónap végén a „Julija Timosenko Blokkja” és a „Mi Ukrajnánk” ellenzéki pártok két-két módosító javaslatot nyújtottak be a készül nyelvtörvényhez, de a parlament sem ezeket, sem Litvin módosításra irányuló javaslatait nem vette figyelembe. Végül Volodimir Litvin - azt követ en, hogy Janukovicsnak címzett levelében kifejtette a javaslattal kapcsolatos álláspontját, továbbá a törvény elfogadásának negatív következményeit - július 31-én aláírta a törvényjavaslatot, és megküldte az ukrán elnöknek végs szentesítésre. Az ellenzék élesen bírálta ezt a lépést is: véleményük szerint „Litvin az aláírással eladta saját anyanyelvét”, illetve b ncselekményt követett el, mivel az aláírásra hivatalosan nem volt joga. Egy héttel kés bb, augusztus 8-án Viktor Janukovics aláírta az „ukrán állami nyelvpolitika alapjait lefektet ” törvényt. Egyidej leg a Miniszteri Kabinetet megbízta egy olyan munkacsoport felállításával, mely a nyilvánosság, közismert oktatási, m vészeti és tudományos szakemberek, illetve a nyelvterület specialistáinak bevonásával a törvény tökéletesítése érdekében további módosító javaslatokat dolgoz ki.

29

Az új norma augusztus 10-én, a parlament hivatalos lapjában történ megjelenést követ en lépett hatályba Ukrajnában. A nyelvtörvény értelmében az ukrán nyelv továbbra is a

hivatalos nyelv Ukrajnában. Azonban lehet vé teszi a regionális nyelv használatát is azon közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségi nyelvet beszél k aránya a 10 százalékot meghaladja. Ahol ez az arány 10 százalék alatti, ott a városi önkormányzatok kezében van a döntés, hogy engedélyezik-e a regionális nyelv használatát. Ez a gyakorlatban a következ ket jelenti. A f bb kormányszervek dokumentumait a hivatalos nyelven kell elfogadni, közzétenni azonban már ukrán, orosz és egyéb regionális nyelveken is kötelez lesz. A helyi kormányszervek dokumentumainak már elfogadása és közzététele is egyaránt történhet a regionális nyelven. Ebb l következ en állami és helyi szinten az els dleges munkanyelv az ukrán a hivatalokban, a kórházakban, az oktatásban, ugyanakkor azokban a közigazgatási egységekben, ahol a regionális nyelv is elfogadott, a hivatalos nyelv mellett kisebbségi nyelven is történhet a munkavégzés. A törvény értelmében a bíróságok a tárgyalásokat regionális nyelven is tarthatják, de csak a felek kölcsönös jóváhagyása alapján, polgári, gazdasági, közigazgatási és büntet eljárások során egyaránt. Szintén lehet vé teszi a törvény az állami és helyi szervek, egyesületek, köztestületek, intézmények, szervezetek számára, hogy a pecséten, bélyegz n, formanyomtatványon, hirdetésben felirataikat regionális nyelven használják. A parlamenti bizottságok üléseiket továbbra is ukrán nyelven tartják, azonban a képvisel k más nyelven is felszólalhatnak. Ezen esetekben a parlament apparátusa köteles tolmácsot biztosítani. Az elnök, a képvisel k, illetve helyi önkormányzatok megbízottjainak választási dokumentumai, az országos illetve helyi népszavazás nyomtatványai, továbbá a szavazócédulák kiállítása is történhet regionális nyelven a kritériumnak megfelel közigazgatási egységekben. Mivel azonban a képvisel k megválasztásáról szóló törvényt eddig még nem módosították, ezért az októberi választásokon ez még nem lesz alkalmazható. Lehet ség nyílik továbbá az útlevelek hivatalos nyelv melletti, további egy másik regionális nyelven történ kérelmezésére is. Ugyanilyen alapon lehet igényelni az egyéb hivatalos, személyazonosság igazolására alkalmas dokumentumok nemzetiségi nyelven történ kiállítását is. Pro és contra

30

A törvényt ellenz k legf bb kritikája, hogy az új szabályozás azzal, hogy az ukrán nyelv mellett egyenl státuszt biztosít az orosz nyelvnek, további lépést jelent a konfrontáció felé: politikailag és kulturálisan is megosztja az országot. Véleményük szerint „az ukrán nemzeti identitás az ukrán nyelv életképességét l függ”. Az ukrán nyelv a Szovjetuniótól való 1991-es függetlenedést követ en lett újra hivatalos nyelv az országban. A f ként ukrán ajkú nyugati régiók nemcsak attól tartanak, hogy az új norma nyelvi egyenl tlenségekhez vezethet Ukrajnában, hanem attól is, hogy az orosz nyelv engedélyezése csak szorosabbra f zi a

kapcsolatot Oroszországgal. Ezzel Ukrajna „visszatér” az 1991 el tti id khöz, és egyre távolabb kerül „a Nyugattól”. Az ellenzék szerint az „ukrán állami nyelvpolitika alapjait lefektet ” törvény azon javaslatok figyelembe vétele nélkül került elfogadásra, melyeket az Ukrán Igazságügyi Minisztérium, az Európai Biztonsági és Együttm ködési Szervezet (EBESZ), a Velencei Bizottság és a parlamenti szakért k javasoltak. Mindezek mellett súlyos eljárásjogi hibákba ütközik az elfogadás folyamata. „Timosenko pártja” egyenesen „ukrán ellenesnek” nevezte a törvényt, Janukovics elnököt és Litvint pedig felel sségre vonnák az alkotmány és a nemzeti nyelv megsértése miatt. A jelenleg hét éves börtönbüntetését tölt Julija Timosenko, volt ukrán kormányf is élesen bírálta már a készül törvényjavaslatot is, kés bb pedig magát a törvényt. „Ez nemcsak egy választási játék, ez b ncselekmény Ukrajnával szemben. Nem engedem, hogy ez történjen! Rácsok mögött vagyok, de nem engedem, hogy bántsátok Ukrajnát!” - olvasható a weboldalán közzétett nyilatkozatban. Timosenko szerint Janukovics a törvény aláírásával „az egész nemzettel szemben háborút hirdetett”. Viktor Juscsenko szerint pedig a törvény elfogadása nem más, mint „de-ukranizációs stratégia”. Szintén éles kritikát váltott ki a felállított munkacsoport nemrég kidolgozott módosító javaslata, mely a jelenlegi 10 százalékos kisebbségi arányt 30 százalékra emelné. Javaslatukban továbbá az is szerepel, hogy a helyi lakosság minimum 30 százalékának aláírása lenne szükséges, hogy kezdeményezzék a kisebbségi nyelv regionálissá tételét, melyhez a végs engedélyt nem a regionális és városi önkormányzatok adnák meg, hanem maga a parlament. Ami az Európai Unió kritikáját illeti, Brüsszel reméli, hogy az Európa Tanács és a Velencei Bizottság értékelése az új törvényr l egyértelm vé teszi majd, hogy az megfelel a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája által támasztott követelményeknek. Az EU továbbá azt is reméli, hogy a Janukovics elnök által megalapított munkacsoport tevékenysége során teljes mértékben figyelembe veszi az ukrán állampolgárok és helyi kisebbségek érdekeit is. Az Európai Bizottság azonban azt is megjegyezte, hogy a korábbi törvényjavaslat, melyet a Velencei Bizottság is megvizsgált, „fontos ajánlásokat tartalmazott”. Az EBESZ kisebbségügyi f biztosa, Knut Vollebaek, július végi ukrajnai látogatása során aggodalmát fejezte ki az akkor még elfogadás el tt álló törvénnyel kapcsolatban. Véleménye szerint az mélyen megosztó, ezért minél el bb „szükség van a felek közötti párbeszédre”. Más külföldi szakért k szerint azonban nem a nyelvtörvény kérdése az, mely ma megosztja Ukrajnát, hanem maga a Régiók Pártja.

31

A Régiók Pártja azonban hangsúlyozta, hogy az új szabályozás nemcsak az orosz nyelvet érinti, hanem más nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát is védi, például a román, a krímitatár vagy épp a magyar nyelvet is. A támogatók álláspontja szerint épp a nyelvtörvény az, amely hozzájárul az orosz nyelvet beszél kkel szembeni diszkrimináció eltörléséhez. Ami Oroszországot érinti, Ukrajna déli területein él lakosságának 80 százaléka az orosz nyelvet használja mindennapi kommunikációja során. Az ország egészét tekintve pedig a lakosság 30 százaléka az oroszt tekinti anyanyelvének. Épp ezért azon régiókban, ahol a népesség többsége oroszul beszél, az embereknek meg van a joguk ahhoz, hogy használják nyelvüket, melyet törvény által is biztosítani kell. Így Ukrajna 27 közigazgatási körzetéb l 13-ban lenne az orosz a regionális nyelv. Janukovics elmondása szerint „az új törvény nem egy dogma”, melyhez ne lehetne módosításokat javasolni. Mivel azonban nemrégiben került elfogadásra, még korai lenne következtetéseket levonni annak alkalmazásáról. A kormány továbbá az ukrán, mint állami nyelv fejlesztésér l szóló program kidolgozását is javasolta, még az szi parlamenti választások el tt, melyben egyidej leg a kisebbségi nyelvek védelmét is garantálni kell. Mikola Azarov, kormányf elmondása szerint, azonban semmi okuk nincs, a törvényt visszavonni, mivel „az emberek saját nyelvük használatához való jogát nem lehet eltörölni”. Szakért k szerint azonban a törvény gyakorlatba történ átültetése számos további kérdést vet fel. Többek között instabillá válhat az oktatási rendszer Ukrajnában. A törvény mechanikus bevezetése – összesen 18 „hivatalos nyelve lenne Ukrajnának”-, az oktatási rendszer teljes átszervezése, és az összeg, amibe ez kerülni fog, csak újabb konfliktus forrása lehet. A pénzügyminisztérium júniusban 1,5 – 2 milliárd dollárra becsülte a törvény implementálását évente, mely az egyébként is nehéz gazdasági helyzetben lév Ukrajnára óriási terhet róna. Egy ilyen kiadás a választások évében pedig elemz k szerint sokkal nagyobb vita tárgya lehet, mint maga a nyelvtörvény kérdése. Ukrajna moszkvai nagykövete, Mihail Zurabov, arról biztosította az országot, hogy Oroszország kész segítséget nyújtani Ukrajnának az oktatási rendszer átszervezését illet en, hogy az új törvényt, a lehet legszélesebben alkalmazni tudják. A nagykövet elmondása szerint készek nemcsak a szakért k képzésében segíteni, és a szükséges technikát biztosítani számukra, hanem tapasztalataikat is igyekeznek megosztani, melyet az orosz oktatási rendszerben már hatékonyan alkalmaztak, különösen a magas szint technológia és az interaktív tanulás révén.

32

De más területekre is hatással lehet az új szabályozás. Például az olyan filmvállalatok, melyek kifejezetten mozifilmek ukrán szinkronizálásával foglalkoznak (B&H Film Distribution), egyel re még nem tudják, hogyan befolyásolja majd m ködésüket az új nyelvtörvény, de például könyvnyomtatás során is „kihívás” lesz eleget tenni az új követelményeknek.

Választások el tt - politikai trükk? Az ellenzék szerint a törvény elfogadása a közelg választások el tti politikai célokat szolgál, és csupán Janukovics „olcsó trükkje” a szavazatok elnyeréséhez az orosz ajkú keleti régiókban, mely támogatóinak bázisát képezi a jöv heti választásokon. A Régiók Pártja kampányígéretei között szerepel az orosz nyelv státuszának er sítése, ezért Janukovics pártjának politikai elemz k szerint egyértelm érdeke volt a törvény elfogadása. A BJUT párt szerint azonban „Janukovics számára jelenleg sokkal fontosabb a Régiók Pártja népszer ségének növelése, mint a nemzeti egység, és az állami nyelv!” Eddig Odessza, Dnyipropetroszk, Donyeck, Zaporizsja, Luhanszk, Herszon megyei, valamint Odessza, Donyeck, Harkiv és Szevasztopol városi önkormányzatai ismerték el az oroszt regionális nyelvként. Lviv azonban érvénytelenné nyilvánította a nyelvtörvény alkalmazását területén. Regionális nyelv lett továbbá a román Csernyivici megyében, és a magyar nyelv is részleges regionális státuszt kapott a kárpátaljai Beregszász járásban. A krím parlament pedig utasította a krím kormányt az implementálásra. Egyes elemz k szerint azonban a törvény aláírásával Janukovics nem járult hozzá nagyban a kormánypárt népszer ségének növeléséhez, és túl nagy változásokat sem fog eredményezni a társadalomban az októberi választásokig. „Azon embereknek, akik két vagy három hónapig együtt élnek ezzel a törvénnyel, nem fog megváltozni az életük. Egy tárgyalás attól nem lesz igazságosabb, hogy fellebbezhetnek orosz vagy más egyéb kisebbségi nyelven. Az iskolák és kórházak sem fognak jobban m ködni ett l.” A szakért k megjegyzik továbbá, hogy a nyelvkérdés problémája „nem szerepel a polgárok els 15 prioritása között, de a választások el tt mindig el térbe kerül”. Azonban a politikai pártok felhasználhatják ezt kampányuk során, mely által elég szavazatot szerezhetnek a parlamentbe való bejutáshoz. Például a kommunista párt, mely már korábban jelezte, hogy kiterjesztené a nyelvtörvény alkalmazási területét, hiszen az sokkal jobban megfelelne a nyelvi igényeknek. Szerintük ugyanis az orosz nyelv nem kisebbségi nyelv Ukrajnában, mivel „az állampolgárok legalább fele beszéli azt”. Képvisel ik szerint a nyelvtörvény elfogadása volt az els lépés ahhoz, hogy az orosz nyelvet második hivatalos nyelvvé tegyék majd az országban.

33

Más elemz k szerint viszont azzal, hogy Janukovics például munkacsoportot hozott létre a törvény további tökéletesítéséhez, azt mutatja, hogy az elnök figyelembe veszi a nyelvi problémákat és védi az ukrán nyelv státuszát. Mindezek ellenére az utóbbi id szak eseményei az országban, mint például a Timosenko-per, de a nyelvtörvény körüli vita is hozzájárul ahhoz, hogy Ukrajna az utóbbi id szakban a „sokat kritizált demokrácia országává” vált. A nyelvtörvény további sorsa azonban az október 28-ai választásoktól függ,

els sorban attól, hogy mely pártok képvisel i jutnak be a parlamentbe: a törvényt támogatók, vagy az ellenz k tábora lesz-e nagyobb.

34

Kik lehetnek az eselyesek vasarnapi valasztasokon? Szálkai Kinga írása

Az ukrán politikai pártszerkezet az elmúlt két évtizedben folyamatosan és dinamikusan változott. Bár az orosz irányvonalat követ Viktor Janukovics elnöki hatalmát 2015-ig nagy valószín séggel semmi sem rengetheti meg, az október 28-án tartandó parlamenti választások újabb érdekes fejleményeket hozhatnak Magyarország északkeleti szomszédjának történetében. A Nyugat és Kelet között speciális geopolitikai helyzetben lév , folyton módosuló politikai és gazdasági er viszonyok között man verez posztszovjet állam jöv je fontos kérdés Európa számára. A 2010-es ukrán elnökválasztásról szóló elemzésünkben azt írtuk, hogy Ukrajnában minden referendumon történik valami érdekes, ami napokig, vagy akár hetekig képes dominálni a közbeszédet. Nagy valószín séggel idén sem lesz ez másképpen. Bekövetkezhet-e egy fordulat a szétforgácsolódni látszó ellenzék szerepében, vagy Janukovics oszd-meg-és-uralkodj politikája sikeresen blokkol minden erre irányuló kísérletet? Cikkünk a választásokon induló politikai pártok esélyeit elemzi. A jelenlegi parlament er viszonyai Az ukrán parlament, vagyis a Verhovna Rada, a Legfels bb Tanács munkájában 450 képvisel vesz részt. A most véget ér parlamenti ciklus domináns pártja egyértelm en a korábban az államf által irányított Régiók Pártja volt. A 2007-es választásokon 175 helyet szerzett párt komoly riválisa volt az ellenzékben maradt Julija Timosenko Blokk, ami 156 mandátumot kapott. A másik ellenzéki párt, a Viktor Juscsenko nevével fémjelzett Mi Ukrajnánk vezette Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem Blokk 72 képvisel által jeleníthette meg érdekeit az elmúlt években. A három nagy párt mellett 27 helyet szerzett az Ukrán Kommunista Párt, és 20-at a Litvin Blokk. A Régiók Pártja végül a Litvin Blokkal és az Ukrán Kommunista Párttal alakított koalíció révén szerezte meg a kormányzás jogát.

35

Az azóta elfogadott új választási törvény önmagában is felborítja ezt a pártrendszert, mivel értelmében választási blokkok nem indulhatnak többé a voksoláson. A Néppártot és a Munkapártot magába foglaló Litvin Blokk, bár a jelenleg kormányzó koalíció része, így egyértelm en kiszorul a hatalomból. Julija Timosenko és Viktor Juscsenko blokkjai pedig szavazatokat veszítenek majd, hiszen a Batykivscsinának és a Mi Ukrajnánk-nak eddigi szövetségeseik nélkül kell megméretniük magukat. Az új választási törvény elfogadása mellett azonban számos olyan dolog történt az elmúlt két évben, ami befolyásolhatja a kormányzati és ellenzéki er k harcát Ukrajnában.

Mi változott a 2010-es elnökválasztás óta? Az ellenzék számára a legfontosabb esemény Julija Timosenko kálváriája volt. A 2010-ben még elnöki posztra esélyes „gázhercegn t” 2011 októberében hét évnyi szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet közvetlen indoklásául az szolgált, hogy a politikus 2009-ben állama számára el nytelen gázszerz déseket kötött Oroszországgal, ezzel hivatali visszaélést követve el. Timosenko ellen több más ügyben is eljárás folyik. Bár az egykori miniszterelnök valóban több kétes üzletbe keveredett politikai pályája során, nemcsak nyugati védelmez i vélik úgy, hogy az ellene indított per politikai indíttatású volt. Az EU már többször felszólította Ukrajnát a politikai foglyok, köztük Timosenko szabadon bocsátására, törekvései azonban mindeddig nem jártak sikerrel. A „gázhercegn ” bebörtönzése az ellenzék egyik legfontosabb vezet jének elvesztését jelentette. A Timosenko-ügy azonban a kormányzó párt pozícióit is rontotta. A Nyugat nyomásgyakorlása nemcsak politikailag szigeteli el Ukrajnát, de gazdaságilag is negatív hatásokat eredményez. A gazdasági integráció és a demokratikus értékek összekötése hosszú évekre gúzsba kötheti az európai piacokból hasznot húzni kívánó ukrán vezetést. Az EU elszántságát a kérdésben mi sem mutatja jobban, hogy még a futball-EB által kínált lehet séget is megragadta arra, hogy kifejezze rosszallását Janukovics és követ i tevékenységével szemben. Az ellenzék emellett politikai t két is kovácsolhat Timosenko bebörtönzéséb l, felhasználva azt támogatói mozgósítására. A volt miniszterelnök fogvatartásának körülményeir l, a vele szemben alkalmazott er szakos és hanyag bánásmódról szóló hírek tovább fokozhatják a feszültséget. Várható tehát, hogy a választásokat komoly tüntetések kísérik majd országszerte, melyek Timosenko nevét is zászlajukra t zik. A kormánypárt azonban nemcsak emiatt számíthat ellentüntetésekre. Janukovics több csalódást is okozott támogatóinak, ami a Régiók Pártján csapódhat le. Az orosz nyelvtörvény vitája számos indulatot váltott ki az országban, és az is el fordult, hogy m ködésképtelenné tette a parlamentet – a májusi verekedés és blokád kiváltotta botrány után pedig még a parlament feloszlatása is megjelent a lehetséges megoldások között. Bár az elnök választási ígéretével ellentétben nem tette hivatalossá az orosz nyelvet, az augusztusban elfogadott nyelvtörvény a kisebbségek nyelvi jogainak kib vítésével jelent s elégedetlenséget váltott ki, és elmélyítette a töréseket az orosz és a nyugati orientáció között megosztott társadalomban.

36

Végül, de nem utolsósorban a megoldatlan gazdasági nehézségek is az ellenzék támogatottságát növelhetik. A globális pénzügyi válság következményeinek nem megfelel kezelése tovább súlyosbította az ukrán gazdaság korábban sem túl biztató helyzetét. Bár 2000 és 2008 között az állam GDP-je gyorsan növekedett, Ukrajna jelenleg is cipeli a szovjet

múlt örökségét, ami a rendszerváltás utáni kaotikus állapot hatásaival együtt hatalmas szakadékot eredményezett a társadalom gazdag és szegény rétegei között. A reformok a társadalmi különbségek enyhítése helyett az alsóbb rétegekt l várnak áldozatvállalást – sokszor a semmiért cserébe. A klánok befolyása, a korrupció és a nepotizmus által dominált gazdasági szférában a leginkább tehet sek érdekei érvényesülnek, a szociális háló nem képes kielégít ellátást nyújtani. Bár a 2010-ben megkötött IMF-szerz dés segítette a gazdaság stabilizálódását, a magas munkanélküliséggel, a szürke- és feketegazdaság mindent átitató jelenlétével, a gázexporttól való függ séggel, és a mindezt kísér kilátástalansággal szemben való tehetetlenség nagy valószín séggel nem növeli a Régiók Pártja melletti elkötelezettséget a választáson. A Janukovics-féle választási törvény A 2011 decemberében elfogadott választási törvény viszont mindenképpen a kormánypárt mellett szól majd, és nemcsak a már említett blokk-indulás tilalma miatt. A törvény által bevezetett fontos újdonságok közé tartozik a korábban pusztán zárt pártlistákra épít rendszer vegyessé alakítása. Az új módszer szerint a parlament képvisel inek fele pártlistáról, fele pedig területi alapon, egyéni választókerületben nyerheti el mandátumát. A pártok bejutásának küszöbe is megváltozott: míg korábban 3% támogatottság már elegend volt a parlamentbe való bekerüléshez, idén legalább a szavazatok 5%-át kell összegy jteni a sikerhez. Ezek a rendelkezések egyértelm en a kormánypárt pozícióit er sítik. Ehhez a European Voice szerint az is hozzájárul, hogy a vegyes rendszerrel való korábbi tapasztalatok alapján az egyéni választókerületekben a mandátumok független nyertesei általában együtt szavaznak a kormányzó pártokkal. A parlamenti vitánál mindennek ellenére az ellenzék is elfogadta a törvényjavaslatot – abból kiindulva, hogy tiltakozás esetén ennél sokkal rosszabbul is járhatott volna. Kire adják szavazatukat az ukrán választók?

37

Az Ukrinform október 12-én publikálta a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérésének eredményeit, aminek alapján a szavazók 20,1%-a támogatja a Régiók Pártját. Ezzel a jelenlegi domináns parlamenti er esélyes lehet arra, hogy újra diadalmaskodjon a választásokon. A 20,1% azonban jóval alacsonyabb a párt korábbi támogatottságánál. 2010 márciusában a Régiók Pártja a választók 40%-át tudhatta maga mögött. Innent l kezdve egészen 2011 decemberéig (14%) meredeken csökkent a párt támogatottsága, és az azóta növekv tendencia ellenére is alig emelkedett 20% fölé. A második helyen Julija Timosenko pártja, a Batykivscsina áll 12,1%-kal, míg a bokszoló Vitalij Klicsko UDAR elnevezés pártja 11.5%-ot kapna ezen el rejelzés szerint. A három nagy befutó mellett az Ukrán Kommunista Párt (7,8%) és a nacionalista Szvoboda (4,7%) érheti még el az 5%-os parlamenti küszöböt. A várhatóan a küszöb alatt maradó pártok közül Natalja Korolevszka Ukrajna-El re! Pártja és a Viktor Juscsenko pártjaként egykor hatalmas befolyással (és 2002-ben még 111 parlamenti

mandátummal) rendelkez Mi Ukrajnánk bír 1% feletti támogatással. A további 15 induló párt nem tud jelent s támogatói bázist mozgósítani. A felmérésb l az is kiderül, hogy a válaszadók 12,4%-a nem tervez részt venni a választáson, míg 27,2% még nem döntötte el, kire is adja le voksát. Mint látható, a különbség a kormánypárt és az ellenzék között nem számottev , a bizonytalanok száma viszont, különösen ezzel összehasonlítva, meglehet sen magas. A 27,2% bizonytalan szavazó végleges döntése így teljes mértékben átírhatja az el rejelzéseket október 28-án. (A Razumkov Center oldalán többféle bontásban követhet a pártpreferenciák változása 2012. szeptember 1-jéig.) A biztos befutók A jelenleg parlamenti többséggel rendelkez Régiók Pártja a választások egyik legfontosabb szerepl je lesz. A párt el djét 1997-ben az orosz orientációjú csoportok, illetve az orosz nyelvi és etnikai kisebbség képviseletére, f ként az ország déli és keleti részén fekv régiók lakosságának támogatásával alakították meg. Leonyid Kucsma elnöksége idején a centrista regionalista-patrióta Régiók Pártja a kormányzó elit részévé vált. A 2004-es narancsos forradalom után a párt, és vezet je, Viktor Janukovics, egy id re háttérbe szorult a nyugati elkötelezettség Juscsenko és Timosenko „narancsos koalíciója” mögött. A koalíció azonban hamar felbomlott, az ukrán választók a 2007-es voksoláson többséget szavaztak a Régiók Pártjának, majd 2010-ben Janukovicsot választották elnökké. A párt jelenlegi irányvonala meglehet sen pragmatikus, az orosz irányvonal ellenére nem veti el az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokat, és elméletben fenntartja a csatlakozás lehet ségét is. A belpolitikában populista retorikát követ , a választási programjánál jóval mérsékeltebben ideologikus politikát megvalósító pártot a globalsecurity.org szerint nemcsak az elnökkel és pártjával szoros üzleti kapcsolatot ápoló oligarchák támogatják, hanem, retorikája révén, az alacsonyabb rétegeket is képes megnyerni. Az orosz irányvonal természetesen a Kreml jóindulatát is biztosítja az elnök pártjának. Szintén ebb l fakadóan a Régiók Pártja az egyetlen jelent s er , ami felkarolja a kisebbségek ügyét – így paradox módon a magyar kisebbség is az autoriter kormányzásra hajlamos elnök pártjától várhatja leginkább érdekeinek érvényesülését.

38

Julija Timosenko nyugatos elkötelezettség Batykivscsina (Haza) nev pártja hosszú ellenzéki múltra tekint vissza. A jobbközép párt 1999-es alapítása óta képviseli a liberális értékeket, és követi (általában) az európai mintákat. Idén a legnagyobb ellenzéki pártként a Batykivscsina a leginkább esélyes arra, hogy megszorongassa a Régiók Pártját a választásokon. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a Változások Frontja nev párt, ami a második leginkább támogatott ellenzéki formációként szerepelt a közvélemény-kutatásokban, áprilisban bejelentette, hogy csatlakozik Timosenko pártjához, és közös listát indítanak az októberi választáson. Timosenko távollétében éppen a Változások Frontjának vezet je, Arszenyij Jacenyuk vette kezébe az egyesült ellenzék megszervezését, és jelenleg az neve fémjelzi a Batykivscsina kampányát is. A korábban a Julija Timosenko Blokk legfontosabb elemét

képez párt jól felépített „brandjét” is elveszítette az új választási törvény révén, de a Batykivscsina szavazótáborának növekedése több kis pártot is arra buzdíthat, hogy kövessék a Változások Frontja példáját, és ezzel bekerüljenek a törvényhozásba, ami az ellenzék legf bb pártjának további er södését hozhatja. A sztárboxoló Vitalij Klicsko által 2010-ben létrehozott UDAR („Ukrán Demokratikus Szövetség a Reformért,” a mozaikszó magyarul ütést jelent), mára tagadhatatlanul jelent s politikai bázist kovácsolt össze. Egyes közvélemény-kutatások (GfK) szerint még a Batykivscsinát is megel zhetné a választáson. A European Voice szerint a népszer Klicsko arra lenne képes, amire más ukrán politikusok nem: elnyerni mind a keleti, mind a nyugati régiók támogatását. A nyugatos irányvonal követését és a korrupció elleni harcot zászlajára szervezet azonban, úgy t nik, ehelyett lemond várható mandátumairól a Batykivscsina javára, és közös jelölteket állít Timosenko pártjával. A Kommerszant Ukrajina tudósítása szerint a két párt központi vezetése már megállapodott err l, és az egyéni választókörzetek nagy részében közös jelöltjeik is kiválasztásra kerültek. Az 1993-ban alapított Ukrán Kommunista Párt hivatalos ideológiája, a marxizmus-leninizmus, illetve annak a 21. század igényeihez igazított változata a mai napig viszonylag jelent s támogatottságot biztosít a pártnak. Az 1998-as és 2002-es választásokon, vagyis a narancsos forradalom el tt, a Kommunista Párt az ukrán parlament meghatározó ereje volt. A forradalom utáni els választáson a párt épphogy túllépte a bekerüléshez szükséges küszöböt, ami akkor 3% volt. A demokratizálódás ellenére, illetve talán éppen annak kudarcainak köszönhet en azonban felfutóban van a párt népszer sége, jelenleg nem kell aggódniuk a bekerülés miatt. A jelenleg is a kormánykoalíció részét képez párt a következ kormányban is fontos szerephez juthat majd. A sötét ló: A Szvoboda

39

A Szvoboda, teljes nevén a Szvoboda Össz-Ukrajnai Szövetség 1991-ben jött létre, de csak 1995-t l számít politikai pártnak. A területi alapú nacionalizmus ideológiáját követ párt létrejöttével kapcsolatban a globalsecurity.org felveti azt a lehet séget, hogy a pártot tulajdonképpen a Régiók Pártja szervezte meg és finanszírozza jelenleg is a széls séges hangok összefogására. A Szvoboda jelenleg nem rendelkezik mandátummal a parlamentben, azonban váratlanul jól szerepelt a 2009-es és 2010-es helyhatósági választásokon, az el rejelzések pedig az 5%-os küszöb környékére becslik támogatottságát – a párt így sötét lónak számít az el rejelzésekben. Kétséges, hogy a Szvoboda képes lesz-e a parlamentbe kerüléshez szükséges szavazatokat összegy jteni. Ha azonban ez megtörténik, akkor koalíciós partnerként az ukrán politika kulcsfontosságú szerepl jeként léphet fel, legyen szó a Régiók Pártja vagy az ellenzék gy zelmér l. Az oroszellenes, nyugatellenes, intoleráns párt több botránya keltett már visszhangot a nyugati sajtóban. Magyarországon, és a magyar kisebbség körében, ha lehetséges, ett l is negatívabb a Szvoboda megítélése. A párt neve

ugyanis leginkább a magyar kisebbséggel kapcsolatos ellenséges attit djér l, illetve a vereckei emlékm lebontásáért folytatott harcáról ismert. Koalíciós lehet ségek A koalícióépítés hagyományosan meghatározza az ukrán parlamenti viszonyokat. A mostani választásoknál is fontos motívummá válhat a megfelel szövetséges megtalálása. A Litvin Blokk kiesésével a Régiók Pártja elveszíti egyik jelenlegi koalíciós partnerét. A másik jelenlegi partner, az Ukrán Kommunista Párt szavazatainak száma azonban nagy valószín séggel meghaladja majd a bekerüléshez szükséges küszöböt, így akár újra koalícióra léphet a Régiók Pártjával. Az UDAR által er sített Batykivcsina eközben az el rejelzések szerint több mandátummal bírhat, mint a Régiók Pártja önmagában. Ebben a helyzetben a Kommunista Párt képezheti a mérleg nyelvét. A helyzetet tovább árnyalhatja a Szvoboda bekerülésének kérdése. Bár a nacionalista párt ideológiailag egyik oldalhoz sem áll közel, valószín bb, hogy egy esetleges döntéshelyzetben a Régiók Pártját támogatja majd (különösen, ha megalapozottak a finanszírozásról szóló pletykák), egyes elemzések szerint azonban az ellenzékkel alkotott koalíció lehet sége sem kizárható. Quo vadis, Ukrajna? Az új parlament december 15-én kezdheti meg munkáját. Bár a választások lehet séget kínálnak a szétforgácsolt ellenzék er inek újraegyesítésére és Janukovics autoriterbe hajló kormányzásának korlátozására, a választók nem optimisták. A New Eastern Europe arról tudósít, hogy sokan úgy érzik, a szavazás nem hozhat jelent s változást. Szerintük minden marad a régiben: például a korrupció, ami által a már ismert politikusok és oligarchák csak még hatalmasabb vagyonokhoz jutnak majd, Ukrajna pedig egy fokkal sem kerül közelebb Európához. Ett l függetlenül észre kell azonban venni a változásokat, amiket Janukovics elnöksége hozott. Szintén a NEE ír arról, hogy új hatalmi központok jöttek létre az elnöki család és a gázlobbi vezet hatalmainak környezetében. Az októberi választás nagymértékben hozzájárulhat e központok hatalmának stabilizálásához, és háttérbe szoríthatja a hagyományosan ismert csoportokat. Akármi is történjék a választásokon, Ukrajna jöv re Janukovics vezetésével veszi majd át az EBESZ elnökségét, hogy harcolhasson az európai értékek, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesüléséért. A közeled választások jó alkalmat szolgáltathatnak ezek gyakorlására egy szabad, demokratikus választás lebonyolításával, és az eredmények tiszteletben tartásával. Ennek elmaradása azonban nemcsak az EBESZ-elnökséget teheti teljes mértékben hiteltelenné, de tovább sodorhatja Ukrajnát a diktatorikus berendezkedés államok felé, egyre távolabb az egykor nagyon közelinek t Európától.

40

V lasztasi kampanytechnika Ukrajnaban Dancsecs Réka írása

Október 28-án parlamenti választásokat tartanak a szomszédos Ukrajnában. A tét, hogy melyik párt alakíthat kormányt, ki határozza meg a jöv ben Ukrajna politikai irányvonalát. Korábbi cikkeinkben már bemutattuk a legesélyesebb pártokat, ebben az elemzésben azzal foglalkozunk, hogy a pártok és képvisel k milyen legális és illegális módszerekkel harcolnak a voksokért. Bemutatjuk a pártok szlogenjeit, a párt népszer ségének növelése érdekében a párthoz csábított képvisel ket, a lejárató kampány egyes szegmenseit és hogy hogyan lehet megvásárolni a szavazatokat. Ukrajna hírhedt a meghökkent választási kampányokról, a választók meggy zésére használt sajátos lépésekr l. Az, hogy idén, az új rendszer értelmében nem csak pártlistán lehet a Legfels bb Tanácsba (Verhovnaja Rada) bekerülni – visszaállították vegyes választási rendszert - némiképpen átformálta a választások el tt álló Ukrajna képét. Az egyéni képvisel i mandátumokért küzd k akciói nemcsak megsokszorosítják a reklámok számát, hanem kreatív vagy éppen a kreativitásért kiáltó megoldásokat hoznak felszínre. Ahhoz, hogy valaki beülhessen a képvisel i székbe nem (feltétlenül) elég jó pártkatonának lenni és némi szerencsével a párt er s kampányának köszönhet en listáról bekerülni a parlamentbe, most elengedhetetlenné válik a választókkal ápolt minél közvetlenebb kapcsolat és a személyes meggy er . Ennek hiányában pedig egy jó kampánystáb - azonban ezt nem mindenki engedheti meg magának. Pártok és szlogenek A választási kampány-id szak hivatalosan július 30-án kezd dött Ukrajnában, de a pártok már jóval korábban megkezdték önmaguk népszer sítését, s biztos választóik mobilizálását. A kormányzó párt, pártok természetesen helyzeti el nyt élveznek ilyenkor, saját forrásaik mellett nem hivatalosan, de a központi költségvetésre, s az adminisztrációra is támaszkodhatnak. Andrej Bicsenko politológus úgy fogalmaz, hogy a kormánypárt összes reklámja arról szól, hogy meggy zze a választókat mindarról az el rehaladásról, amit maguktól nem éreznek. A siker privatizációja gyanánt a Régiók Pártja nyáron a futball EB-re elkészült stadionok –természetesen a párt saját logóival ellátott - plakátjaival borította be az országot.

41

„Stabilitástól – a jóléthez” – szól a Régiók Pártja szlogenje. Az egyesült ellenzék pedig „a megállítjuk ket” ígérettel veszi fel a plakátharcot. Az ellenzék számára, hogy a választók támogatását elnyerhessék, fontos, hogy határozottan elhatárolódjanak a jelenlegi vezetést l. A legutóbbi felmérések szerint 7,8 százalékos támogatottságot élvez Ukrajna Kommunista Pártja nagyon er s kampánnyal készült, választási jelmondata: „Hatalmat a millióknak, ne a milliomosoknak!” A föld, ipar és a munkanélküliség kérdésére koncentrál, az 1917-eshez hasonló szlogenekkel. „Visszaadjuk az országot a népnek!” –ígérik. A kommunisták vezet je, Pjotr Szimonyenko szerint gyakorlatilag minden politikai er a kommunista párt jelszavaival próbál szavazatokat szerezni. Azonban a választások után senki nem csinál semmit - a kommunista párt az egyetlen, aki valóban kész végrehajtani az ígéreteket. „Ma már sehol Európában nem lehet letagadni, hogy a gazdaság fellendítésének általunk kínált modellje jelenti a helyes utat.” Legkorábban az Ukrajna – El re! párt kezdte el a választók gy zködését - vagy egyszer en létezésük ismertté tételét. Elemz k szerint Natalja Korolevszka pártja éppen ennek a korai kezdésnek köszönheti majd, ha sikerül átlépnie az öt százalékos küszöböt, ha a többi párttal együtt kezdi a kampányt, senki nem jegyzi meg nevét, hiszen programjában semmi egyedit nem kínál. A párt ismertségén persze az is sokat javít, hogy Ukrajna külföldön is jól ismert focistája, Andrij Sevcsenko csatlakozott a párthoz. A 2012-es választási kampány kétségkívül legemlékezetesebb plakátját az egyesült ellenzék állította ki Dnyeprodzerzsinszkben. A plakát egyszer , de közlend je mindenki számára érthet - csak egy tipikus "bábuska" szerepel rajta ölében egy macskával. Az egyetlen darab plakát akkor keltett csak felt nést, amikor szemet szúrt a dnyeprodzerzsinkszi képvisel knek és eltávolíttatását kérték. "Amikor megtudtam, hogy az unokám a Régiók Pártjára adta a voksát, átírattam a házamat a macskámra"- jelenti ki a plakáton az öregasszony. A plakát és a mondat hamar felkapott lett és az interneten képek és fordulatok tucatjai jelentek meg természetesen továbbgondolt formában. Ideális képvisel , ideális n , sportolók vitája és klónok A Razumkov központ meglep eredményeket hozó felmérése szerint az ideális képvisel jelölt férfi, jövedelme közelít az átlagpolgáréhoz, van jogi vagy üzleti tapasztalata, de nem részese semmilyen nagy üzletnek, vállalkozásnak és beszél ukránul. S mit kínáljon ez az ideális képvisel ? A felmérés szerint a választók leginkább a nyugodt fejl dést és a (szociális) biztonság megvalósítását várják vezet ikt l. A fokozatos, s nem radikális reformoknak a társadalmi jólét megteremtését, az egyenletes fejl dést kell szolgálniuk. A képvisel knek inkább az Oroszországhoz, mint Európához történ er s kapcsolatokon kell munkálkodniuk, s biztosítaniuk kell - akár az energiafügg ség er södése árán is - a gázárstabilitást, és azt, hogy az ukrán maradjon az egyedüli államnyelv.

42

Természetesen tökéletes képvisel nem létezik, azonban az idei választási kampány is szolgáltat komoly és kevésbé meggy jelölteket, megmosolyogtató és elgondolkodtató jelenségeket. Sokak véleménye szerint egy párt és egy képvisel kampányából sem hiányozhat a korrupció ellenes harc ígérete. A n k sokkal tisztább kez és megbízhatóbbak a politikában – vagy legalábbis annak hiszik ket – mint a férfiak. Ennek ellenére a 2012-es választásokon hétszer kevesebb n indul, mint férfi, s ez 67–el kevesebb, mint tíz évvel ezel tt. Ennek oka lehet a vegyes választási rendszer is, a pártok kevésbé indítanak szívesen hölgyeket a képvisel i székért folytatott közvetlen harcba. Ennek ellentmond az, hogy egyes jelöltek éppen n i mivoltukra építve szeretnének felt nést kelteni. A Glavred által, a 2012-es kampány legemlékezetesebb pillanatairól készített összeállításban el kel helyet foglal el Okszana Jurinyec, a rendes n cím kisvideója. Az UDAR lvivi jelöltje ebben a három percben igyekszik bemutatni, hogy milyen egy rendes, normális n 2012-ben. A videó bátor válasz egy a Youtube-ra feltöltött gúnyolódó videóra. Az Ukrajnában rendezett Európa-bajnokság lecsengése után a sport továbbra is el kel helyet kap a politikában. Andrij Sevcsenko a nyáron jelentette be, hogy sikeres futballista karrierjét politikaira cseréli. Csatlakozott az Ukrajna – El re! párthoz, ahol Natalja Korolevszka után a második helyet foglalja el a pártlistán. Sevcsenko az ingadozó férfi választópolgárok szavazatát hozhatja a pártnak, s lehetséges, hogy éppen ez fogja segíteni az Ukrajna – El rét, hogy át tudja lépni az öt százalékos parlamenti küszöböt. Ukrajna másik sportoló politikusa, Vitalij Klicsko. Az ország er s embere 2010-ben alakította az UDAR (magyarul csapás) pártot. Kétségtelen, hogy mindkét jelölt népszer ségét els sorban sportolói múltjának köszönheti, politikai tevékenységük sok támogatójuk szemében másodlagos lehet. A választási kampány egyik, sok humoros bejegyzést kiváltó momentuma volt, amikor Sevcsenko kihívta Klicskót választási vitára. A vita a közvélemény szerint igen érdekes lehetett volna, azonban a bokszoló, nem ítélve egy súlycsoportúnak a két pártot visszautasította azt. Az obozrevatel.com által megszólaltatott Mihail Pogrevinszkij politológus ugyanakkor a vita felvetését Sevcsenko részér l sikeres húzásnak ítélte, hiszen így a két pártot, az ( Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérése szerint) alig 4-5 százalékot elér Ukrajna – El re! és a 11,5 százalékot elér UDAR-t egy szintre emelte. Ugyanakkor, a norma szerint pártvezet nek a pártvezet vel kellene megmérk zni, tehát Korolevszkának kellet volna Klicskóval lefolytatnia a beszélgetést. Felmerül a kérdés, hogy a sportolói karrierjük feláldozása után, politikai tevékenységüknek köszönhet en nem veszítik-e el népszer ségüket és tiszteletüket a polgárok szemében, ahogy az már nem egy politikai pályát választó sportolóval megtörtént.

43

A választási kampány másik érdekessége az úgynevezett klónok megjelenése a mandátumokért folyó harcban. A klónok egyik vagy másik párt jelent sebb politikusaival egy családnevet, szerencsésebb esetben ugyanazon keresztnevet is visel , általában függetlenként induló jelöltek. A módszer alkalmas a kevésbé figyelmes, kevésbé tájékozott szavazók megtévesztésére. A klónokat indíthatják ugyanúgy ellenzéki, mint kormánypártok is, de szinte kivétel nélkül biztosra mondható, hogy kinek áll az érdekében a „klónozott” politikus esélyeinek gyengítése. S t olyan szerencsés független polgárok is beadhatják indulásukat a képvisel i mandátumért, akiknek a neve egybeesik valamely politikuséval - k indulásukat egy jelent sebb összeg fejében kés bb visszavonják. A Polemika újságírója nem egy esetet gy jtött össze, ahol valóban több azonos nev induló szerepel majd a szavazócédulákon. Egyikük rendszerint egy ismert politikus, míg másikuk teljesen hétköznapi foglalkozással keresi a kenyerét, vagy akár nyugdíjas vagy munkanélküli – s ezt a jövedelmét egészítheti ki most a választásoknak köszönhet en. A 91-es számú kijevi választókörzetben a pártoknak sikerült két Bojkót indítani két Poplavszkij ellen. Bár Alekszandr Csernyenko, az Ukrán Választási Bizottság elnöke tagadta, hogy a klónok századszavazatok eltérítésével valóban befolyásolnák a választások kimenetelét, a Polemika elemzése szerint az ilyen trükkök akár 15-20 százalékos szavazatvesztést okozhatnak az ikret kapott jelölteknek. Egyenl tlen esélyek a televízióban A Freedom House az országot a sajtószabadság szempontjából részben szabadnak, a világháló szempontjából szabadnak ítélte (Freedom of the World 2012). A szervezet felhívja a figyelmet, hogy a szeptember 18-án elfogadott, a rágalmazást b ncselekménynek min sít törvény veszélyezteti a sajtószabadságot. Az új törvény rágalmazás esetén öt évig terjed szabadságvesztéssel vagy (közel négy millió forintot is elér ) pénzbüntetéssel fenyegeti az újságírót, bloggert, de az egyszer közembert is. A Demokratikus Kezdeményezések Alap felmérése alapján a választási kampány els dleges színtere a televízió, a választók az információk 46 százalékát innen szerzik. A nyomtatott sajtótermékek a felmérésben 23, az internetes oldalak nyolc, s a közösségi hálók csak négy százalékot kaptak. A felmérés szerint a kormányzó párt kilencszer többet szerepel a képerny kön, mint a többi párt együttvéve. Az Egyenl esélyek bizottságának elnöke, Alekszander Csekmisev szerint a Régiók Pártjának nincsen szüksége különösebben sok reklámra, a munkát elvégzi helyette az elnök, a kormányzó vagy a polgármesterek is. Ugyanakkor az Ukrainszkaja Pravda kiemeli,

44

hogy a Régiók Pártjának választóinak fele úgy érzi, hogy az ellenzék elég gyakran, míg 23 százaléka szerint nagyon gyakran szerepel a hírekben. Az elmúlt hónapokban nagy tiltakozást váltott ki az egyetlen független tv-csatorna, a TVi ellehetetlenítése. Az ellenzék szerint sok kábelszolgáltató központi nyomásnak eleget téve vonta vissza a csatorna m sorszolgáltatási jogát, vezetésének pedig nem sikerült bíróság el tt tisztáznia magát az adócsalás vádja alól. Még most is langyos az internetes kampány A televízióhoz képest az internet jelent sége a választási kampányban sokkal kisebb, csak 12 százalékos. Egy-egy politikus számára csak akkor válik els dleges eszközzé az internet, ha tévéreklámokra, óriásmolinók kifeszítésére nincs elég anyagi forrása. Természetesen az internetes kampány folytatásához is szükséges a megfelel el készítés – elemezni kell a befogadóréteget, technikailag felkészültnek kell lenni, s nem utolsó sorban az érdekl dés fenntartása érdekében folyamatosan frissíteni kell az oldalakat, személyes blogokat, profilokat. El ször most, ebben a kampányban kezdtek a politikai er k aktívan befektetni a közösségi hálókon való megjelenésbe, de az elemzések szerint ennek hatása meglep en kicsi volt. Az ukrán Facebook-használók számához képest, a pártok oldalait kedvel k száma elenyész – a Régiók Pártját kevesebb mint hétezren, a Batykivscsinát kicsit több mint 18 ezren ’lájkolták’, az oldalakat rendszeresen látogatók száma ennél jelent sen kevesebb. Dmitrij Golubov politológus szerint a viszonylag gyenge internetes kampány az egyéni választókörzetek visszaállításának is köszönhet – itt a választók meggy zésének más, sokkal hatékonyabb eszközei vannak. Az internetes megjelenés ma még csak kiegészít kelléke a kampánynak, hiszen a világhálót használó választók csoportja mind korban, térben és jövedelemben korlátozott. Az ukrán lakosság 30 százaléka rendelkezik csak internet-hozzáféréssel. Azonban ahogy az Izvesztyija fogalmaz, a biztos, lojális, kiszámítható és egyszer en “megvásárolható”választók generációja lassan kihal. De nemcsak a választók nem használják az internetet politikai preferenciáik kialakítására, hanem, ahogy a politológus Tarasz Berezovec is rámutat, sokszor maguk a politikusok is „net-nyugdíjasok”, nem bíznak eléggé a modern technológiákban. S az internet veszélyes fegyver: aki jól használja, jó kapcsolatot alakíthat ki választóival, fórumot szerez gondolatai megismertetéséhez, s nem utolsó sorban visszacsatolást is kap. De ez könnyen visszafelé is elsülhet – nagyon könny inkompetensnek bizonyulni egyes kérdésekben, s t a konkurens pártok el szeretettel alkalmaznak komolynak látszó, állandó hozzászólókat vagy s trollokat is.

45

Lejárató kampányok és fekete PR t a negatív kampány kedvelt felülete a világháló: a Régiók Pártja frakcióvezet jének, Alekszandr Jefremovnak több hónapjába került, amire sikerült eltávolíttatnia az „személyes profilját”, melyet egyértelm en hitelrontásra hoztak létre ismeretlenek – számolt be a Fókusz magazin. De ehhez hasonlóan az interneten megjelentek Vitalij Klicskót a 90-es évek nagy b nöz ivel ábrázoló fotók is. De 2012 legnagyobb lejárató kampánya az ex-miniszterelnök ellen indult. Tavasszal az állami televízióban egy nagy botrányt kiváltó felvételt adtak közre, amelyen a börtönben éhségsztrájkot folytató Julia Timosenkóra és ügyvédjére nagyban hasonlító pár csókolózik a börtönben. Az ellenzék természetesen tiltakozott és a videó eltávolíttatását követelte. A felvétel a közösségi videó-megosztó oldalon mind a mai napig megtalálható. Ma a negatív kampány erejét a többségi választási rendszer visszaállítása tovább er síti, hiszen egyes körzetekben több jelölt indulva, sokkal nagyobb harcot kell vívni a képvisel i posztért –s ebben a harcban közel minden megengedhet vé válik. Éppen itt népszer fogás az, hogy a választás el tti napokon szórólapokon tájékoztatják a választókat arról, hogy egyik vagy másik jelölt visszalépett az indulástól – vagy ennél még hatásosabban - megnevezik, hogy a jelölt kinek a javára tette ezt. Bár a kampány során a képvisel k gyakran használják a fekete PR különböz technikáit, hatásfokuk egyre kisebb. Tarasz Berezovec politológus szerint a választók mára már tisztában vannak ezekkel a fogásokkal – így egyre nehezebb ket ilyenekkel megvenni. Ma a lejáratón kampányokat nem arra használják, hogy megváltoztassák a választók gondolatait, hanem sokkal inkább arra, hogy a tisztogatási munkával lefoglalják a konkurens jelöltet és kampánystábját. Mennyit ér egy szavazat és hogyan lehet azt megszerezni? Több nyugati elemzés is azt emeli ki, hogy míg számunkra meglep ek és inkább visszatetszést keltenek a nyílt osztogatások, addig azok teljesen megszokottak az ukrán hétköznapokban. Az Open Democracy által megszólaltatott Tatjana Montjan képvisel jelölt és jogvéd aktivista szerint a poszt-szovjet térségben él emberekben képzeletében az a túlzó kép él, hogy a politikus egy jótékony osztogató, aki ünnepekkor veteránokkal ráz kezet, építkezéseket látogat – s mindezt a saját zsebéb l. Bár törvény szerint tilos a választóknak 600 forintnál nagyobb érték ajándékokat adni, az si technika, az étel- vagy egyéb anyagi javak osztogatása ma is él. Alekszej Azarov, (a miniszterelnök, Mikola Azarov fia) Donyeck-régióbeli választókörzetében iskolakezdéshez szükséges felszereléseket osztogatott a gyermekeknek. Politikai riválisainak panaszát a bíróság azzal az indoklással utasította vissza, hogy ez nem min sül lefizetésnek, hiszen a

46

gyermekeknek nincs szavazati joguk. A Szumi régióban található Sotszkában pedig krumplibogár elleni mérget kaphatott mindenki, aki kitöltötte a jelölt kopogtatócéduláját. Az Open Democracy legfrissebb felmérésekre hivatkozva arról számolt be, hogy minden tizedik ukrán választópolgár kész eladni szavazatát kevesebb, mint 50 dollárért (410 hrivnya). Ugyanakkor a Szabadság Rádióban megszólaltatott Konszantyin Gyikany, a Razumkov Központ vezet je átlagosan 2650 hriványáról, mintegy 70 ezer forintról beszélt. Választási csalások lebonyolítása gondos el készítést igényel. A pártok el re begy jtik az információkat, hogy különböz okok - utazás, betegség vagy esetleg a rendszer teljes elutasítása miatt ki nem fog részt venni a választásokon, majd a szavazás napján kiadják ezen polgárok szavazólapjait azoknak, akik útleve meg van jelölve vagy valamilyen egyezményes jelet viselnek. Egy másik elterjedt módszer az, amikor választópolgárt „agitációs munkaszerz déssel” keresik meg, mely aláírásával ígéretet tesz, hogy „helyesen” fog szavazni. A PolitTech.org elemzése szerint a szerz désekben az sincs leírva, hogy mi a helyes választás. A szerz dés aláírójának további „agitátorok” felkutatása esetén bónusz jár, így egy piramis-szer rendszer épül ki –írja az Open Democracy. Az adott jelölt gy zelme esetén, a szerz dés bemutatása után még 250 hrivnyát kaphat a szerz dés bemutatója. Az, hogy valaki valóban a lefizet re szavaz azonban nehezen bizonyítható, s felmerül a kérdés, hogy a polgár szívesen szavaz-e egy olyan képvisel re, aki jogszer tlen utakon próbál bejutni a parlamentbe. Minthogy a fent említett papírok semmilyen jogi köt er vel nem bírnak, a rendszer alapvet en arra a hitre épül, hogy a kapott díjért, ha utólag is, de megdolgoznak. Ennél nagyobb kontrollt, s biztos szavazatot jelent az, amikor a választó egy el re kitöltött szavazócédulát kap, s semmi más dolga nincs, mint kihoznia a szavazóhelyiségb l az üres papírt. Alternatív és kevesebb el készítést szolgáló megoldás az, ha a „helyesen kitöltött” szavazócédulát a választó a fülkében telefonjával lefényképezi és így a kép szolgál a helyes szavazat bizonyítékául. Azonban az élelmes polgár MMS-ben könnyedén sokfelé szétküldheti a bizonyítékot - a fenti logika alapján nem teljesen ingyen. Természetesen a választók lefizetése Ukrajnában is b ncselekmény. A rajtakapott képvisel t azonban csak figyelmeztetésben részesítik, kizárni több bizonyíték esetén sem lehet. Amire az ügy valóban bíróság elé kerülhetne, arra a jelöltet – szerencsés esetben – védi a képvisel i immunitása - részletezi Tarasz Berezovec politológus a PoliTtech.org-nak. Ugyanakkor a FÁK-térség államai közül Ukrajnában a legtisztességesebbek a választások. Annak ellenére, hogy a 2010-es elnökválasztás után az ellenzék nagyarányú csalással vádolta a kormánypártot, az EBESZ megfigyel k szerint a verseny megfelelt a demokratikus

47

választások nemzetközi követelményeinek, a folyamat átlátható volt, bár a jogi kereteket illet en voltak hiányosságok. Azonban az állítólagos csalások negatívan befolyásolták a választási hangulatot és a választók a választási procedúrába vetett bizalmát. Az Ilko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap és a Kijevi Nemzetközi Szociológiai intézet közös felmérése szerint az ukránok csak 8,8 százaléka hisz abban, hogy fair, csalásoktól mentes választásokat tartanak október 28-án az országban. 34,2 százalékuk szerint bár lesznek szabályszegések, de ezek nem fognak leképez dni a végeredményekben. A válaszadók 30,1 százaléka szerint elképzelhet , hogy meghamisítják az eredményeket, s közel 15,9 százalékuk biztos is ebben. A felmérés szerint a válaszadók közel hasonló százaléka gondolja úgy, hogy a választások tisztasága és tisztességessége már a kampány során sérül, mint azok, akik szerint a csalások els sorban a szavazás során fordulnak el . Érdekes, hogy a megkérdezettek közel 20,2 százaléka mindenféle bizonyíték nélkül is biztos abban, hogy a választások eredményeit meghamisítják – részletezte a felmérés eredményeit a Kommentarii. A 2012-es parlamenti választások tisztaságára 3797 nemzetközi megfigyel fog ügyelni - 28 országból és 35 nemzetközi szervezetb l. Ez jelent sen több mint amennyi az oroszországi választásokon jelen volt -írja a Korreszpontent. Ha szabálytalanságról hallasz – mondd el nekünk!” – hirdeti magát a Maidan Monitoring. A „Maidan” Szövetség és a „Vszelennaja” Társadalmi Információs És Módszertani Központ, az International Renaissaince Foundation által is támogatott közös projektje az oroszországi Választási csalások térképéhez hasonlóan interaktív formában teszi nyilvánossá az országszerte érzékelt törvénysértéseket. A polgárok által beküldött fotó-, videó- és egyéb bizonyítékokat jogászok által vizsgálva és kategorizálva teszik közzé honlapjukon. Az Európai Unió kritikája Múlt hét pénteken az Európai Unió részér l Catherine Ashton és az EU b vítési biztosa, Stefan Füle aggodalmát fejezte ki a választási kampány visszáságai miatt. Kérték Kijevet a nemzetközi megfigyel k ajánlásainak figyelembe vételére, s a feltárt hiányosságok orvoslására Szerintük a parlamenti választások lakmuszpapírként mérik az ország demokratikus elkötelez dését. Brüsszel els sorban a választási bizottságok összeállításánál alkalmazott technikákat és az ellenzéki vezet k ellen indított büntet ügyeket sérelmezi. EU-s hivatalnokok felhívták a figyelmet, a televíziós közvetítések egyoldalúságára és a vezetés részér l azonnali lépések megtételének szükségességére. „Reméljük, hogy az ukrán hatóságok valóban érzik elégedetlenségünket” – mutatott rá a Kommerszanty Ukrajna forrása a brüsszeli jelentés kemény hangvételének súlyosságára.

48

Leonyid Kozsar, a parlament nemzetközi kapcsolatokért felel s bizottságának helyettes vezet je, s a Régiók Pártjának képvisel je a Kommerszantynak kifejtette, hogy „ a mi pártunk vezet szerepet játszik a választási kampányban és fellép azért, hogy a választások nyíltan és az EU, illetve az EBESZ elveinek megfelel en folyjanak le. Számunkra lenne a legkedvez tlenebb, ha torzulnának a szavazás eredményei” – mondta a képvisel .

49

A Gazhercegno kalvariaja Ger Mária írása

Julija Timosenko 2011 decemberét l börtönben van, miután hét évre ítélték a kormányzati pénzek jogtalan felhasználása és Oroszországgal kötött el nytelen szerz dések miatt. Az ügy komoly vitát robbantott ki a világban, a nyugati országok elítélték az ügy kimenetelét, és a helyzet rendezését l teszik függ vé Ukrajna EU-s társult tagságának aláírását. Julija Timosenko 1996-ban jelent meg az ukrán politikában, képvisel ként. Három évvel kés bb, 1999-t l egészen 2001-ig Viktor Juscsenko volt miniszterelnök, helyettese volt, majd a 2004-es narancsos forradalomban már vezéralakként jelent meg, és a forradalom hatására az elnöki széket megszerz Juscsenko bizalmasaként a miniszterelnöki posztot töltötte be. Ennek ellenére viszonyuk kés bb megromlott, és 2009-ben bejelentette, hogy a 2010-es elnökválasztásokon indulni kíván. Az els fordulóban a szavazatok 25,05%-át szerezte meg, míg Viktor Janukovics 35,32%-ot tudhatott magáénak. A második körben Timosenko már megszerezte a szavazatok 45,47%-át, de ez nem volt elég ahhoz, hogy az elnöki székbe ülhessen, Viktor Janukovics lett az államf . Timosenko elleni vádak Timosenko már többször is gyanúba keveredett visszaélések miatt. 2001-ben vámokirathamisítással, valamint földgáz csempészéssel vádolta meg t az akkori elnök, Leonyid Kucsma. Sikerült t lemondatnia posztjáról és börtönbe került, a vádakat azonban nem tudták bebizonyítani, így két hét után a Gázhercegn kiszabadult. Ez a rövid látogatás a börtön világában nem tudta megtörni felfelé ível politikai karrierjét, nem úgy, mint a 2010ben kirobban botrány. A f vádpont ellene a hatalommal és a szolgálati jogkörökkel való visszaélés, amely súlyos következményekkel járt. Hatalmával visszaélve, a kormány jóváhagyása nélkül, Ukrajna számára rendkívül el nytelen megállapodásokat kötött Oroszországgal a földgázimportról 2009-2019-es évekre, ami az ügyészség megállapítása szerint közel 440 millió dolláros (95 milliárd forint) veszteséget jelent az ukrán állam számára. A kormányzati pénzek jogtalan felhasználása vádpont alatt több vádat is említhetünk, mint azt is, hogy a kiotói jegyz könyv alapján (üvegházhatású gázkibocsátási kvóták) Ukrajnának járó pénzekb l fizette a nyugdíjakat, amivel komoly kárt okozott az államháztartásnak. A nem rendeltetésszer en felhasznált összeg közel 380 millió euró (106 milliárd forint) volt. Ezen felül, az egykori miniszterelnököt azzal is vádolták, hogy kormánygaranciával Opel Combo típúsú gépkocsikat vásároltak és szállítottak Ukrajnába, különleges egészségügyi szállítójárm címen, amivel 67

50

millió hrivnyával (közel 1,7 milliárd forint) károsította meg az államot. Összesen tehát 202 milliárd forinttal rövidítette meg Ukrajnát a vádak szerint. A Gázhercegn ellen felhozott vádak komoly emocionális reakciókat váltottak ki az ukrán országgy lési képvisel kb l is. A Verhovna Rada kész cirkusszá változott, bár a korábbi években is b ven akadtak szórakoztatóipari elemek az üléseken, ám olyan tömegverekedésre addig még nem volt példa, ami 2010. december 16-án robbant ki (azóta viszont úgy látszik, hogy rendszeressé válnak a tettlegességig fajuló csatározások, ugyanis ez év májusában az elnök pártján álló és az ellenzéki képvisel k a nyelvhasználati törvényjavaslat ürügyén estek egymásnak). Timosenko, a BJUT Batykivscsina (Haza) párt vezéralakjának hívei. a vádakra válaszlépésként elfoglalták a képvisel házban a pulpitust, majd a Régiók Pártjának képvisel i – az els számú kormányer – megtámadták az ellenzékieket. Az „offenzíva” során több képvisel komolyan megsérült. Az eljárás Bár az eljárás során többször is megfenyegették Timosenkot, aki a miniszterelnöki posztot 2005-ben, majd 2007 és 2010 között töltötte be, azzal, hogy rizetbe veszik, az ügyészség már egy hónappal a per kezdete – 2011. június 24. - után kérte az eljárás meglépését, így augusztus 5-én letartóztatták a Gázhercegn t. Addig csupán lakhelyelhagyási tilalom volt érvényben vele szemben, ami azt is megakadályozta, hogy a volt miniszterelnök Brüsszelbe utazzon egy politikai rendezvényre. Az ügyészség közleménye szerint attól tartottak, hogy az utazást arra használná ki a volt kormányf , hogy elszökjön az országból, ezzel elkerülve a vizsgálatot, és annak nyilvánvaló végeredményét. Erre úgy reagált, hogy nem szeretne elmenekülni a hazájából, hanem harcolni akar a demokráciáért Ukrajnában. Az el zetes rizetbe vételre pedig azért volt szükség, mert Timosenko sorozatosan megsértette az eljárási szabályokat a per során. A meghallgatás során többször is visszautasította, hogy felálljon, mikor a bíróhoz beszélt, sértegette, valamint kétségbe vonta annak pártatlanságát. A bíró bár figyelmeztetette a szabályok megsértésére, a volt kormányf kijelentette, hogy akkor fog állva felelni, amikor Ukrajnában bíróság lesz, de amíg az elnöki hivatal által megrendelt akcióról van szó, addig úgy viselkedik a bírósággal, ahogy a bíróság az igazságszolgáltatással. Az rizetbe vételre azonban számított maga a vádlott is, miután a bíró a tárgyaláson közölte vele, hogy „szorítkozzon a beadvány érdemi részére, és ne a narancsszín id szak utáni b nügyi történetekkel szórakoztassa a jelenlév ket”, Timosenko azt a kijelentést tette, hogy úgy gondolja, a bíró hamarosan megkapja az rizetbe vételére vonatkozó utasítást is.

51

Érdekes mozzanat volt a tárgyaláson, amikor megjelent Mikola Azarov jelenlegi miniszterelnök, akit tanúként hallgattak meg a perben. A meghallgatás közben Timosenko tolmácsot követelt, hogy az lefordítsa Azarov tanúvallomását, amit oroszul tett meg. Timosenko természetesen jól beszéli a nyelvet, mégis jelenetet rendezett: „Nem értek

oroszul, hozzanak egy tolmácsot, hogy lefordítsa, mit mond az ukrán miniszterelnök, aki nem is tud ukránul”. A hatályos törvények szerint, Azarovnak természetesen joga volt oroszul megszólalni, hiszen azon a nyelven tesz vallomást, amelyen szeretne. Az ellenzék koncepciós eljárásról beszélt, és a volt ukrán kormányf többször is felhívta arra a figyelmet, hogy az ellene folyó eljárás valódi célja, hogy megakadályozzák indulását a parlamenti és a 2015-ös elnökválasztásokon. Timosenko a vádirat ismertetése után tagadta a vádakat, szerinte egy szénmonoxid-hrivnya sem került rossz helyre, és kijelentette, hogy nem bízik ügyének igazságos bírósági kivizsgálásában, hiszen „nem lehet arra számítani, hogy a bíróság nem megrendelt döntést fog hozni”. A bíróságra érkez volt kormányf t minden alkalommal, hangos tapssal fogadták, a épület el tt pedig er s rend ri készültségre volt szükség, Timosenko híveinek és ellenfeleinek esetleges összecsapása miatt. Nem Timosenko az egyetlen, aki ellen eljárás folyik, hanem több szövetségesének ügye is a bíróság elé került. Volt gazdasági miniszterét a kijevi nemzetközi repül tér felújításával kapcsolatos korrupcióval vádolják, ám 2011 januárjában politikai menedékjogot kapott Csehországban. Timosenko volt belügyminiszterét, Jurij Lucenkot is elítélték h tlen kezelés és hivatali visszaélés miatt. A volt környezetvédelmi minisztert, Heorhij Filipcsukot is rizetbe vették, szintén hivatali visszaélés gyanúja miatt. Volodimir Feszenko, ukrán politológus szerint nem feltétlenül használna Viktor Janukovicsnak, Timosenko rizetbe vétele, hiszen akkor a repressziók áldozatának szerepében jelenhetne meg, és ez segíthetne a megtépázott hírnevének visszaszerzésében. Ezen kívül, bár nem vitás, hogy van törvényi alapja az eljárás megindításának, nem mindegy, hogy a szabálytalanul elköltött pénzek hova kerültek, hiszen nem biztos, hogy a környezetvédelem volt a legfontosabb, mert valószín , hogy a nyugdíjasoknál jobb helyen vannak a dollármilliók. A börtön ablakába…

52

A kijevi bíróság els fokon minden vádpontban b nösnek találta az ukrán exminiszterelnököt, hirdette ki Rodion Kirejev bíró. Az ügyész hét évnyi letöltend börtönbüntetést kért Timosenko számára, amit meg is kapott. Emellett a Naftogaz, ukrán állami gázóriás, által indított polgári perben is b nösnek találták t, ami szerint közel másfél milliárd hrivnyás (40 milliárd forint) kárt okozott a vállalatnak, ami vissza kell fizetnie. Ezen felül azt is megtiltották neki, hogy a következ három évben bármilyen vezet i posztot töltsön be az állami szférában. Az utcán több ezer tomboló ellenzéki gy lt össze és a szabadon bocsátás mellett tüntettek. Timosenko természetesen fellebbezett az ítélettel szemben. A fellebviteli bíróság azonban helybenhagyta a hétéves börtönbüntetésr l szóló ítéletet, így továbbra is a harkivi börtön "vendégszeretetét élvezheti", ahol tavaly december óta raboskodik.

Több szakért is azt nyilatkozta, hogy egyértelm en politikai ítéletr l van szó, hiszen ezek alapján bármilyen elnököt el lehetne ítélni, hiszen rengeteg ilyen dokumentumot írnak alá munkájuk során. Amennyiben megvan az aláíráshoz minden joguk, akkor azt legitim döntésnek kell tekinteni. Timosenko az ítélet kihirdetése után annyit mondott, hogy nem ért egyet a döntéssel, bár az várható volt, valamint hogy a strasbourgi emberjogi bírósághoz fog fordulni. Ezen felül a nyáron az ukrán f ügyészség úgy gondolta, hogy már elegend információt gy jtöttek össze ahhoz, hogy vádat emeljenek Timosenko ellen, Jevhen Scserbany üzletember és parlamenti képvisel megölésében való b nrészesség miatt is. (Timosenko már gyilkossági ügybe is keveredett?) Támogatók Bár Timosenkot 2011-ben hét évnyi szabadságvesztésre ítélték, és több más ügyben is eljárás folyik ellene, nemcsak a nyugati védelmez k vélik úgy, hogy politikai indíttatású az ellene indított per. Az Európai Unió már több alkalommal is felszólította Ukrajnát, hogy bocsássák szabadon a politikai foglyokat, köztük Timosenkot is, azonban eddig nem sikerült elérni a céljukat. A Nyugat er s nyomásgyakorlása az ügyben komoly politikai elszigeteltséget jelent Ukrajna számára a nyilvánvaló gazdaságilag is negatív hatások mellett. Az EU törekvéseinek fontosságát a Timosenko-ügyben az is mutatja, hogy még a Labdarúgó Európa-bajnokságot is felhasználták arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a kormánypárti er k tevékenységér l. Sok szakért úgy vélte, hogy a nyugati ráhatásnak meg lesz az eredménye, azonban ez hiú ábránd maradt. Catherine Ashton, az EU külügyi f képvisel je, az ítélet kihirdetése után csalódottságát fejezte ki, valamint kifejtette, hogy szerinte a tárgyalások nem feleltek meg a nemzetközi normáknak, és egyértelm en egy politikailag motivált, el re eltervezett ítéletr l van szó. Az Európai Parlament rezolúciójában hangsúlyozta az, hogy az EU-nak minden szükséges mechanizmus és kapacitás a rendelkezésére áll ahhoz, hogy szankciókat tudjon foganatosítani Ukrajnával szemben. Ebben az esetben els sorban arról van szó, hogy ahhoz, hogy a társulási megállapodást aláírják és ratifikálják, az Ukrajnával folytatott kapcsolatok meger sítésére és az emberi jogi helyzet javulására lesz szükség Ukrajnában.

53

Az EU mellett az Egyesült Államok is több alkalommal aggodalmának adott hangot az igazságszolgáltatás „szelektív” alkalmazása miatt. Az USA szenátusa egyhangúlag elfogadott egy határozatot, amelyben politikai indíttatásúnak nevezi a bírósági eljárást, és követeli Timosenko szabadon engedését. Ezen kívül a határozat komoly politikai szankciókkal is

fenyegette az ukrán hatóságokat, felszólította az amerikai külügyminisztériumot, hogy hívják vissza kijevi nagykövetüket, és függesszék fel a diplomáciai képviselet m ködését. Ezen felül a nyugati országok számos alkalommal elítél véleményt alkottak a bebörtönzöttekkel való bánásmód miatt Ukrajnában, kiemelten a Timosenkoval szemben alkalmazott állítólagos er szak miatt. Timosenko bebörtönzésével az ukrán ellenzék elvesztette egy kulcsfiguráját. Azonban a fogvatartásának körülményeir l, a vele szemben alkalmazott bánásmódról szóló hírek körbejárják a világot, ezáltal pedig még el nyt is kovácsolhat az ellenzék az egyik legszebb politikusnak tartott Timosenko helyzetéb l. Az ellenzék minden bizonnyal a választások körüli tüntetéseket is felhasználja majd, hogy h n szeretett vezet jük szabadon bocsátását követelje.

54

A energia-szektor Ukrajnaban Ugrósdy Márton írása

Két évvel ezel tt, az ukrán elnökválasztás kapcsán egyszer már elemeztük keleti szomszédunk energetikai helyzetét, és Oroszországnak való kiszolgáltatottságát. A helyzet azóta csak Kijev hátrányára változott: a gázárak az égbe szöktek, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig október 8-án átadta az Északi Áramlat második vezetékét is. Az ukrán kormány és Viktor Janukovics elnök kezében egyre kevesebb üt kártya marad, de az igazán nagy kérdés Európa számára inkább az, hogy el fordulhat-e ismét a 2009-es gázháborúhoz hasonló kritikus helyzet. Gázpiaci változások Európában Lassú, de stratégiai jelent ség változásoknak vagyunk tanúi a volt nyugati szovjet tagköztársaságokban. Oroszország, Putyin és Gazprom tanulva 2006 és 2009 tanulságaiból egyre jobban törekszik arra, hogy a „megbízhatatlan” tranzitállamokat (Ukrajnát és Belaruszt) kiiktassa a nyugati gázexportból. Ezt mutatják a két nagy vezeték tervei is: az Északi Áramlat ma már üzemel, a Déli Áramlatot pedig folyamatosan ígérik, azonban a kivitelezés itt még nem kezd dött el. Európa számára is rendkívül fontos kérdés az ellátás biztonsága, ennek érdekében pedig számos lépést tett a brüsszeli székhely Európai Bizottság, és a tagállamok vezet i is. A José Manuel Barroso vezette testület a Harmadik Energiacsomaggal ugyanis komoly lépéseket tett a közös gázpiac megvalósítása felé, ami egyértelm en az oroszok érdekek ellen hat. A csomag monopólium-ellenes intézkedései szerint ugyanis mostantól külön kell választani a gázkitermelést, a szállítást és az elosztást, ami els sorban a Gazprom európai terveit érinti, ugyanis az orosz megavállalat az utóbbi id kben rengeteg pénzt és energiát fektetett abba, hogy az európai kiskereskedelmi piacra is be tudjon lépni. Most ezeket a törekvéseket törheti derékba a Bizottság döntése, amit ráadásul megfejeltek egy további versenyjogi eljárással, ami a Gazprom monopólium megteremtésére irányuló szándékait hivatott feltárni. Ezzel párhuzamosan az orosz gázszállításoknak leginkább kiszolgáltatott tagállamok (köztük Magyarország is) elkezdték az alternatív gázforrások felkutatását, illetve a meglév infrastruktúra modernizálását annak érdekében, hogy a lehet legnagyobb mértékben függetleníteni tudják magukat mind az orosz ellátástól, mind a megbízhatatlannak tartott tranzitországoktól. Egyre több olyan terv kerül megvalósítási szakaszba, ami a cseppfolyósított földgáz fogadására képes kiköt i létesítmények építését irányozza el , és ezzel párhuzamosan a korábban egyirányú gázvezetékek modernizációja is zajlik, ami

55

lehet vé teszi majd, hogy a korábbi kelet-nyugat irányú áramlást szükség esetén felválthassa a nyugat-keleti irányú kereskedelem is. Magyarország ezen a téren példamutató magatartást tanúsított. Az elmúlt ciklusok kormányai kiemelt figyelmet fordítottak az úgynevezett interkonnektorok megépítésére, amik lehet vé teszik majd a gáz minden irányba való továbbítását, ezzel kialakítva egy közös közép-európai gázpiacot, ami a több betáplálási pontnak köszönhet en az oroszoktól való egyoldalú függ séget is csökkentheti majd. Ezzel párhuzamosan folyamatosan épülnek ki a gáztározók szerte Közép-Európában, els sorban az ellátási fennakadások korábbi keser tapasztalataira alapozva (hazánk ezen a területen is élen jár a régióban). Ukrajna stratégiai szerepének csökkenése A fenti okok miatt Ukrajna helyzete ma már nem hasonlítható össze a kétezres évekkel: ma már Kijev a szállítások leállításával sem tudna akkora sokkot okozni a rendszerben, mint azt 2009 elején tette. Ez egyértelm en Kijev tárgyalási és zsarolási pozícióinak gyengülését jelzi. Igaz, Janukovics elnöknek nem jutott még eszébe, hogy a gázcsapok elzárásával gyakoroljon nyomást európai és orosz partnereire, de a kiélezett helyzet sokszor szülhet kényszermegoldásokat. Ukrajna szerepe Európa gázellátásában folyamatosan csökken (még akkor is, ha KözépEurópa déli részén ezt nem annyira lehet érzékelni). Az Északi Áramlat els szakaszának átadásával az Ukrajnán keresztül szállított gáz mennyisége 15 százalékkal esett, ami komoly tranzitbevételekt l fosztotta meg a kijevi kormányzatot, ráadásul az október 8-án átadott második szakasz tovább csökkentheti Ukrajna szerepét az orosz exportban. Emellett az ország bels gázfogyasztása is visszaesett – egyrészt az egész világot sújtó gazdasági válság hatásai miatt, másrészt pedig azért, mert Kijev igyekszik kiváltani az orosz gázt részben hazai kitermeléssel, részben pedig a szénre való átállással. Jellemz , hogy míg a legutolsó, 2009-es gázszerz désben Ukrajna évi 42 milliárd köbméter orosz gáz megvásárlását vállalta, addig keleti szomszédunk idén már csak 27 millió köbmétert importált, jöv re pedig – Mikola Azarov miniszterelnök szavai szerint – tovább csökkentenék a behozatalt, 24,5 milliárd köbméterre. Ugyanakkor ezzel Kijev nem feltétlenül jár jól, hiszen a Gazprommal kötött szerz dés értelmében az át nem vett gázt is ki kell fizetnie. Igaz, az oroszok eddig még nem nyújtották be a számlát, hiszen az ukránok nevében eljáró Naftogaz Ukrajnii tavaly még 40 milliárd köbmétert vásárolt, de azt még nem tudjuk, hogy az idén átvett kevesebb anyagért kell-e majd büntetést fizetnie az ukrán cégnek.

56

Ukrajnának tehát vészesen fogynak az adui az oroszokkal folytatott tárgyalások során: lassan kezdenek beérni a Gazprom tervei, amivel tranzitországból végfelhasználóvá alakítanák át a két, megbízhatatlannak tartott szomszédot: Ukrajnát és Belaruszt. Ezzel Oroszország számára lehet vé válna, hogy a gázfegyvert teljes erejével bevessék az akadékoskodó kijevi és minszki kormányok ellen, hiszen az Északi és a Déli áramlat segítségével akkor is biztosítható lenne Európa zavartalan ellátása, ha közben a belarusz és ukrán választópolgárok fagyoskodva

várják, hogy kormányaik megtegyék az oroszok által kért aktuális engedményt. Ezen kívül ott van még a csökken gázimport ügye is: a Gazprom ugyanis minden további nélkül megteheti, hogy a meg nem vett gázmennyiséget is kiszámlázza Ukrajnának, amit az IMF-hitelek által a felszínen tartott ország csak nagy nehézségek, vagy a lakosság számára elfogadhatatlan gázáremelések árán tudna kigazdálkodni. Viktor Janukovics helyzete tehát korántsem egyszer . Oroszországból, szeretettel A Kreml persze minden problémára kínál megoldást: jelen esetben azt ajánlották fel, hogy ha Ukrajna belép a Vámunióba, akkor a „belpiaci” árakon, ezer köbméterenként 160 dollárért vásárolhatná meg a földgázt. Érdekesség, hogy Kijev most rendkívül drágán veszi a anyagot: az év elején még 416 dollárt fizetett ezer köbméterért, ugyanakkor a negyedik negyedévben várhatóan 432 dollárra emelkedik majd a tarifa, az olajár-indexálásnak köszönhet en. Janukovicsnak mindössze annyit kellene tennie az engedményért cserébe, hogy feladja európai integrációs vágyait, és „megtér” a „baráti” Oroszország kebelére. Ehhez azonban az ukrán elnöknek nem igazán f lik a foga. Janukovics elnökké választása után ugyanis nem azt tette, amit sokan vártak t le, és nem rohant Oroszország karjaiba. Inkább úgy döntött, Leonyid Kucsma korábbi elnök hagyományait követve egyensúlyi politizálásba kezd a két szomszédos hatalom, az Európai Unió és Oroszország között. Az EU-val Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni (amire eddig Julija Timosenko korábbi miniszterelnök bebörtönzése miatt nem kerülhetett sor), miközben fenn akarja tartani Oroszországgal meglév kereskedelmi kapcsolatait is. Annak igénye nélkül, hogy kitérjünk az Ukrajnában él több milliós orosz kisebbség, valamint a Fekete-tengeri Flotta kérdésére kijelenthetjük, hogy Oroszország nélkül nem képzelhet el Ukrajna jöv je. A kérdés ezen a téren inkább az: fenn tudja-e tartani Ukrajna politikai és gazdasági függetlenségét, vagy annyira kiszolgáltatottá válik, mint az Alekszandr Lukasenko vezette Belarusz. Hatások Európára Ukrajna visszatérése az orosz érdekszférába Európára egyszerre lenne jó és rossz hatással. Kétségtelen, hogy a „megbízhatatlan” tranzitország kiiktatása nagyban javítaná az ellátásbiztonságot, ugyanakkor konzerválná az oroszoknak való kiszolgáltatottságot is, ami els sorban Moszkva érdekeit szolgálná. A közvetlen stratégiai el nyök és hátrányok mellett azonban érdemes felfigyelni egy másik tendenciára is. Az Európai Unió vezetése 2012-ben úgy döntött, hogy komolyan veszi a korábban már többször is belengetett közös energiapiacról szóló direktívát, és elkezdi felszámolni azokat az akadályokat, amik ennek útjában állnak. Azt most nem kívánjuk vizsgálni, hogy az európai „szuperpiac” milyen gazdasági hatásokkal (gázáremelés vagy -csökkentés) járna, viszont nemzetbiztonsági szempontból mindenképpen el nyös lenne, ha a regionális ingadozásokat

57

(mint például az orosz szállítások ideiglenes kiesése politikai vagy technikai okokból) ellensúlyozni tudná egy nagyobb piac rugalmassága. Az EB pedig el is indult ezen az úton, els körben a Harmadik Energiacsomagban foglaltak megvalósításával, és a monopóliumok elleni küzdelemmel. Most egy olyan, els sorban jogi téren zajló konfliktusnak lehetünk tanúi Oroszország (illetve a Gazprom), valamint az EU között, ami mint a tagállamokra, mint a tranzitországokra jelent s hatással lehet. Szintén itt jegyeznénk meg, hogy az EB álláspontjának felkeményedéséhez minden bizonnyal szükség volt Európa politikai viszonyainak átrendez déséhez is. A nemrég lezajlott választások Európa több országában ahhoz vezettek, hogy a korábban határozottan Oroszország mellett felsorakozott nagyvállalati érdekek (Olaszország: ENI, Franciaország: GdF-Suez) kormányzati szint képviselete jelent sen csökkent. Ismert, hogy Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök szoros kapcsolatokat ápolt az ENI vezetésével, ezért is lehetett Olaszország a Déli Áramlat egyik legfontosabb európai partnere. Angela Merkel német kancellár szintén kritikusabban kezeli az oroszokat, mint el dei, illetve Franciaországban a baloldali Francois Hollande megválasztásával szintén egy olyan irányzat került el térbe, ami a nagyvállalati vezet kkel és érdekekkel szemben kíván fellépni (elég csak a nemrég a milliomosok számára bevezetett 75 százalékos jövedelemadóra gondolni). Az EU vezetésében tehát Berlusconi és Nicolas Sarkozy kiesésével az oroszok is két jelent s szövetségest veszítettek, ami az EB, illetve a brüsszeli bürokrácia számára is könnyebbé teszi a Gazprommal szembeni er teljesebb fellépést. Ukrajna számára az EU-s külpolitika kezdeményez bb irányba való elmozdulása tovább csökkenti az amúgy is sz k mozgásteret. Ameddig korábban Kijev ügyesen rá tudott játszani arra, hogy Oroszország és az EU a nehézségek ellenére mindig a gyors megoldásban volt érdekelt, addig most a Gazprommal szembeni agresszívebb uniós fellépés miatt már Janukovics sem számíthat arra, hogy kizárólag a Gazprom áldozatának szerepét játszva kapjon engedményeket (és pénzt) Brüsszelt l. Az EU most már teljes mellszélességgel felvállalja a konfliktust az oroszokkal, és válság esetén Janukovicsnak sem lesz majd más választása, mint hogy is oldalt válasszon magának. Politikai ígéretek Belpolitikai téren a gázár folyamatos növekedése, illetve Ukrajna stratégiai szerepének leértékel dése komoly nyomást helyez az Azarov-kormányra, és Janukovics elnökre is. Az oroszokkal szembeni érvek mára elfogytak, és a két legfontosabb moszkvai kérést: a gázszállítási infrastruktúra orosz felügyelet alá helyezését, valamint a Vámunióhoz való csatlakozást a kijevi vezetés az utóbbi években többször és kategorikusan kizárta, így nem igazán világos, milyen orosz jóindulatra bízva próbálja meg az ukrán kormány az orosz exportárak csökkentését elérni.

58

A közelg választások el tt Mikola Azarovnak szembe kell néznie a közép- és kelet-európai politikusok két legnagyobb rémálmával is: a gázáremeléssel, és az IMF-fel. El bbi szinte

elkerülhetetlennek látszik, hiszen az importárak növekedését nem követte a lakossági gázár növekedése (els sorban szociálpolitikai indokok miatt). Ugyanakkor az IMF azt kérte a kormánytól, hogy a költségvetési hiány csökkentése érdekében növelje a lakossági gázárakat, ugyanis a még mindig alacsony lakossági árak és a hivatalos importtarifa közötti különbséget jelenleg a kormány finanszírozza a központi büdzsé terhére. Azarovék azonban mereven elutasítják a kérést, s t, arra is ígéretet tettek, hogy a választások után sem fogják megemelni a gázárat. Andrij Kljuev, a Régiók Pártja kampányának vezet je is visszautasította a hitelintézet javaslatait: „már az összes népszer tlen intézkedést bevezettük. Nincs jogunk arra, hogy az el kormány hibáiért büntessük a lakosságot” – mondta a Reutersnek nyilatkozva a politikus. Az IMF még tavaly kérte a kijevi kormányt, hogy a lakossági gázárakat 36 százalékkal, a közüzemi szolgáltatók tarifáit pedig 56 százalékkal emelje meg. Ez ugyanis az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna lehívhassa a készenléti hitelkeretb l a következ , másfél milliárd dolláros összeget. Kijev számára azért lenne fontos a hitelkeret lehívása, mert az eurózóna válsága miatt az ukrán exportcikkek iránti kereslet folyamatosan csökken, ami az ország gazdasági növekedési kilátásait is jelent sen visszavetette az év eleji el rejelzésekhez képest. Ezért is szeretné Janukovics elnök még egy évvel meghosszabbítani a 2010-es IMFmegállapodás érvényességét, Ukrajnának ugyanis hamarosan hitelre lesz szüksége, és ezt legolcsóbban a pénzügyi világszervezett l tudja majd beszerezni. Ukrajna szerepe Európa energiaellátásában folyamatos átalakulásban van, és ezek a változások nem igazán kedvez ek a kijevi vezetés számára. Bár az október végi választások valószín leg nem hoznak majd komoly változást az ország külpolitikájában, a gázáremelés ügyével, vagy az oroszokkal való megegyezéssel már nem lehet sokáig várni, ugyanis a nehéz gazdasági helyzetben lév ország hosszabb ideig már nem fogja tudni finanszírozni az olcsó, belföldi fogyasztásra szánt földgáz, és a drága orosz import közötti egyre nagyobb árkülönbséget.

59