Kiszáradás - Startupfinanszírozás Design terminál Prezi és társai Befulladni látszik a magyar startupforradalom, mivel az uniós Jeremie-program május végi leállítása óta jobbára csak ígéretekből áll a nélkülözhetetlen állami támogatási rendszer. Ha valaki be akarja ültetni a sivatagot, ne azonnal mamutfenyőt képzeljen a homokra – szemléltette a HVG-nek egy startupokkal is foglalkozó kockázatitőke-befektető, hogy minden kezdet nehéz. Csakhogy egy ilyen vállalkozás épp akkor lehet sikeres, ha rögtön mamutfenyőt növeszt. A komoly innováció felmutatása mellett ugyanis e cégek sajátsága a gyors növekedés, illetve az, hogy termékeikkel vagy szolgáltatásukkal egyből a nemzetközi piacot igyekeznek meghódítani. Nem véletlen, hogy a startupok általában technológiai áttörést hoznak (számítástechnikában, egészségügyben), maga a termék viszont sokszor egy kattintással elérhető, így sem az előállításához, sem az értékesítéséhez nem kell tőkeigényes gyár vagy kereskedőlánc. Maga a fogalom a kezdésre utal – „kezdő” lehet a cég, a menedzsment és a termék is. „A finanszírozók számára az a legkockázatosabb, ha mindhárom az” – mondja Tánczos Péter, a negyedszázada működő Euroventures kockázatitőke-alap igazgatója. Így indult a kilencvenes években Magyarországon Michael Simon, a mostani amerikai LogMeln szoftvercég vezetője. De miután az elmúlt 16 évben több internetes céget is világsikerre vitt, ha bármi újba kezd, ő már könnyedén talál hozzá tőkéstársat. Hasonló karriert futhat be Kishonti László az általa alapított, mesterséges intelligenciával foglalkozó AdasWorksszel, amely például a Volvóval együttműködve fejleszt szoftvereket az önvezető autókba. „Nem az ötletet, az embert finanszírozzuk” – fűzi hozzá Kádas Péter, az európai startolókat főképpen amerikai magántőke bevonásával támogató Traction Tribe vezérigazgatója. Azt nézik meg, hogy az ötletgazda mennyire elszánt, mennyire kész megdolgozni a sikerért: feltérképezte-e már a piacot, megkérdezett-e akár ezer embert, hogy tetszene-e nekik a megálmodott termék vagy szolgáltatás. Vállalkozói gén – tehetség, elszántság, munkabírás, kitartás – nélkül önmagában az ötlet semmi. Az elhullási arány így is nagyon nagy. A kockázatitőke-alapok rendszerint úgy számolnak, hogy tíz vállalkozásból egy-kettő befut, minden második elbukik, a többi vegetál. A startupok közül ezzel szemben 100ból 98 meghal, egy tetszhalott, és csupán egy lesz sikeres. De ha az a következő Facebook lesz, abból akkora haszonnal szállhat ki a befektető, hogy az fedezi a másik 99-et is – magyarázza a startuplogikát Kádas. Pénz persze már az ötlet kipattanásától kezdődően, a piac felméréséhez, az első üzleti terv elkészítéséhez is kell, de ebben a legrizikósabb szakaszban intézményi finanszírozót lehetetlen találni. A nyugati féltekén ilyenkor lépnek be az – angol kezdőbetűkkel írva – FFF-ek, vagyis a családtagok, barátok és bolondok, akik hisznek az ötletben, és összedobják rá a szükséges pár millió forintnyi összeget. Magyarországon ez a típusú magántőke gyakorlatilag hiányzik, az ötletelők jobb híján az unió programjaiból tudnak kis összegű támogatást is szerezni (a startupfinanszírozás szintjeiről lásd ábránkat). Ezután beszállhatnak az angyalok, de ők inkább csak az úgynevezett magvető szakaszban szoktak, amikor van már a piacon tesztelhető prototípus. Ők rendszerint részesedést is kérnek a befektetésük fejében. A kirobbanó növekedési szakaszt, a cégek beérését jellemzően intézményi befektetők, kockázatitőke-alapok finanszírozzák, cégenként százmillió forintos vagy akár milliárdos tőkeinjekcióval. Tulajdonrészt szereznek a vállalkozásokban, alapvetően kisebbségit, de épp a gyenge vállalkozói kurázsi, a
kezdő menedzsmentek ismerethiánya miatt az itteni cégeknél a többség megszerzése sem ritka. A befektetők akkor húznak hasznot, amikor 3–4, de akár 5–10 év múltán kiszállnak a cégből. Az eladási árfolyamból számolják vissza az éves hozamot, amiből legalább 20-30 százalékosat várnak. A magyar startupok legalább annyira hagyatkoznak az állami vagy még inkább uniós támogatásokra, mint a magántőkére. Az Invest Europe 2015-ös felmérése szerint Kelet-Közép-Európában nagyjából a finanszírozás felét ezek adják. Az itteni startupokat a 2010-ben indult, az állami Magyar Fejlesztési Bank által koordinált, az Európai Beruházási Bank-csoport által finanszírozott Jeremie-program lökte be valamelyest. Idén május végéig két szakaszban – először az érettebbeket, majd 2013-tól a magvetés korában járókat célozva – 130 milliárd forint érkezett 250 vállalkozáshoz, 70 százalékban az unió keretéből, 30 százalékban pedig a közvetítő 28 tőkealap által mozgósított magánforrásokból – nem mindig átlátható módon. Az igazi baj azonban a Jeremie pályázatainak lezárása után szakad a vállalkozások nyakába. „A Jeremie-program leállása óta a tízéves kifutású tőkealapok nem fektethetnek be további pénzeket az érintett cégekbe. Ezzel megszakadt a finanszírozás ésszerű láncolata, mert azok a vállalkozások, amelyek a kezdeti szakaszban vannak, épp a gyors növekedéshez szükséges összegektől estek el” – mondja Tánczos Péter. Kiutat jelenthetnek a startupok számára a közvetlenül pályázható források, ezek legnagyobb átka azonban a lassúság. A prototípusok megvalósítására (nem kizárólag startupoknak) szánt támogatásokra például elvileg már tavaly novembertől lehetett pályázni, s a nagy érdeklődést látva (169 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be) a keretet is megemelték 20 milliárdról 35 milliárdra, de a Nemzetgazdasági Minisztérium máig nem hirdetett eredményt. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke úgy látja, „ha egy cég innovációs célú források nélkül nem képes túlélni, azért nem feltétlenül az állami finanszírozási rendszert kell hibáztatni”. A hivatal a startupoknak szakmai, de akár vissza nem térítendő pénzügyi vagy tőketámogatást nyújtó inkubátorok számára szóló pályázatok kiírását javasolta. Óriási az érdeklődés, amiről Pálinkás úgy véli: „Az átütő üzleti ötletek várható számához képest túlzónak tűnik, hogy 44 pályázat érkezett.” A Nemzetgazdasági Minisztérium még dolgozik az újfajta, kockázati tőke típusú támogatási rendszeren. Kérdésünkre a tárca közölte, hogy már a konkrét pályázatok kialakításánál tart. A kormány a rendszer rugalmasabbá tételét szeretné, amire a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület is tett javaslatokat. Azt például, hogy az uniós forrás maximális aránya az adott cég életszakaszától függően 70 százalékosnál nagyobb is lehessen, vagy hogy a pénzt az unió által fejlettnek ítélt KözépMagyarország régióban (benne Budapesten) is el lehessen költeni, továbbá hogy ötévesnél idősebb társaságba is be lehessen fektetni – foglalta össze a HVG-nek Zsembery Levente elnök. A szakma azonban aligha örül majd a változásoknak. Egyértelműen a központosítás felé mozdult el ugyanis a kormány, amely egyik augusztusi határozatában állami tőkealap-kezelő felállítását irányozta elő az idei 30 milliárd forint uniós forrás elosztására. A részletes szabályokat októberre ígérik, így addig az előző hétéves programban részt vevő közel negyven magán-alapkezelő még reménykedhet, hogy talán nem esik ki a pikszisből.
Fogalomvita Gondot okoz már maga a startup definíció is. A divatos kifejezés alapvetően az újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat jelenti, amelyeket többnyire „termékvagy üzletimodell-innováció jellemez”. Ezek a cégek általában a nemzetközi jelenlétet tűzték ki célul, tehát nem kizárólag a helyi piacra koncentrálnak. Szakmai körökben ezért vitatják a különféle startuprangsorok hitelességét, így például a főként az internetes jelenlét alapján listázó Startup Ranking rangsorát, amelyre ráadásul – mint a legtöbb hasonló létező listára – maguk jelentkezhetnek a cégek. Ezen a Prezi–Ustream–LogMeIn triumvirátus mögött ott van például – igaz, csak az 554. helyen – a NoSalty, amely alapvetően nem más, mint egy dinamikusan bővülő webszakácskönyv, valamint 1710.-ként a kézműves portékákat áruló Meska. E kétségkívül sikeres vállalkozások startup mivolta szakértők szerint igencsak kétséges. Hasonlóan startupnak nevezi magát például a Rendi is, noha valójában csak annyi nóvum van a szolgáltatásában, hogy neten rendelhető meg a takarítás. Sikerek CRYPTTALK A kormány kis híján ellehetetlenítette a hívástitkosító szolgáltatást nyújtó céget a terrortörvénnyel, mert a felhasználók CryptTalk-hívásait egyáltalán nem lehet lehallgatni. A 2013-ban alakult, jelenleg több mint harminc országban működő társaságnak már több mint 10 ezer előfizetője van. Bár a fejlesztés alapvetően Budapesten folyik, a céget, az Arenim Technologiest Stockholmban jegyezték be, Svédországban ugyanis barátságosabb a jogi környezet. A vállalkozás évente megduplázza az árbevételét. STATZUP A cég netes játékok fejlesztésére specializálódott. A folyamatosan zajló fordulókban a játékosok akár naponta kísérletezgettek azzal, hogy jobb virtuális álomcsapatot állítsanak össze, mint a neves futball-ligákban versenyző együttesek kapitányai. A felhasználószám mára mintegy másfél millióra nőtt. Az online fantáziafutball-játékokat fejlesztő kft terjeszkedett az észak- és dél-amerikai piacon, és a korábban csaknem 60 millió forintot a startupba fektető OTP-Day One Magvető Tőkealap részesedését nemrég felvásárolta a Cashline-csoport, óriási hozamot termelve az eladónak. NETPINCÉR A magyar ételrendelés Google-ja egyetemi kollégiumi szolgáltatásból nőtte ki magát. 1999-ben 12 millió forintos forgalmat bonyolított le, egy év múlva ez az összeg már elérte a 49 milliót, tavaly pedig a háromnegyed milliárd forinthoz közelített. Tizenöt évi piacvezetői pozíció után 2014-ben a berlini székhelyű Foodpanda vásárolta fel. DISTINCTION A mobilszoftver-fejlesztő startupot 2010-ben alapította három egyetemista. Árbevételüket 2012-re 100 millió forint fölé növelték, és pár év múlva már olyan nemzetközi nagyágyúknak is dolgoztak, mint a Red Bull, a Skyscanner vagy az Audi. Saját fejlesztésű mobilalkalmazásaikkal – mint a cocktail flow, a weather flow vagy az appflow – több millió felhasználót érnek el. 2014 őszén felvásárolta a céget a világ egyik legnagyobb utazási keresőjeként működő Skyscanner, s a startupból 32 fősre duzzadt magyar cég bevétele tavaly egymilliárd forint fölé ugrott. NAV N GO A ma NNG néven futó vállalkozás a 2000-es évek közepén indult, s az egykori garázscég mára
globálisan jegyzett névvé vált. Itthon piacvezető a kézi navigációs eszközök piacán, annak köszönhetően, hogy előtérbe helyezte a felhasználói élményt, miközben radikális költségcsökkentést tudott elérni. A válság után az autóiparra fókuszált. Ma több autóipari világcég új modellje is NNG-szoftverrel fut, s a cég dinamikusan növekszik: árbevétele tavaly már meghaladta a 26 milliárd forintot. Ígéretek BOOKR KIDS A mesekönyvek forradalmasítója alig másfél éve indult: az applikáción keresztül ingyen vagy minimális előfizetési díj fejében egész könyvesboltnyi mese- és gyermekirodalom érhető el. A mesehősök megszólalnak, kalandoznak, repülnek – a történetek valóban életre kelnek. AERO GLASS Jelenleg a földi tesztelése folyik az okosszemüvegre fejlesztett alkalmazásnak, mely a pilóták navigációját segíti. Az Aero Glass lényege, hogy nagy távolságban lévő objektumokat, információkat valósághűen, 3D-s mélységben a még belátható térre vetít. Így távoli domborzati viszonyok, szabad szemmel nem látható pontok, fontos geoinformációk jelennek meg a pilóta szeme előtt, emellett a szemüveg folyamatosan mutatja a gép állapotát és az időjárási adatokat. A projekt 1,1 millió eurós finanszírozást nyert a Horizon 2020 uniós innovációs alaptól. ROUTE4U A tavaly ősszel debütált mobilapplikáció lényege, hogy színkódokkal jelzi, hol találhatnak akadálymentes helyeket a felhasználók. Az igazi újdonság az, hogy a mobiltelefon szenzorként működik, s elküldi az alkalmazás mögött futó szervereknek, hol milyen útviszonyokkal találkozik a kerekesszékkel közlekedő. Ennek alapján kész útvonaltervet készíthet magának mindenki. Pár hete az Aquincum Inkubátor 200 ezer eurót fektetett az ötletbe. ENBRITE.LY A kamu kattintások kiszűrésére szakosodott startup alapítói arra esküdtek fel, hogy az online hirdetési piacot megtisztítják a visszaélésektől. Viselkedéselemzéssel meg tudják mondani, hogy egy adott hirdetésre ember vagy robot kattintott-e, illetve valóban megjelent-e egy hirdetés; ezekkel az információkkal a piac ellenőrizhetőbbé tételét segítik. Két éve 150 millió forintot zsebeltek be egy nemzetközi díjjal, majd 225 millió forint befektetést is kaptak. EVA Az Extended Visual Assistant (EVA) csapata nyerte június elején az UberPITCH nevű startupversenyt. Portékájuk egy mobiltelefonhoz csatlakoztatható okosszemüveg, amely vakok és gyengénlátók számára készült. A készülék felismeri a környező tárgyakat, szövegeket és egyéb jelzéseket, és viselőjével élőszóban ismerteti a tájékozódást segítő tudnivalókat. A prototípus most készül. Kisiklások CODIE Vége a gyerekeket programozni tanító magyar robotjáték történetének, pedig tavaly májusban, egy közösségi tőkegyűjtő kampány során közel 100 ezer dollárt adtak össze a projekthez. A készítők szerint a bukást az okozta, hogy rossz volt a pénzügyi tervezés: a tőkét a gyártásra fordítottak, hogy gyorsan tudjanak növekedni.
GOURMET GARDEN Három éve azt vizionálták, hogy zöldség- és fűszerkertté változtatják a panellakások balkonjait, és friss alapanyaggal látják el az éttermeket. De a támogatásokból túl sokat költöttek a tervre, az árbevétel pedig elmaradt a várakozástól. Átálltak a zöldfal-építésre, azt is jellemzően cégek, irodák számára végzik, így próbálnak túlélni – immáron Grofie márkanév alatt. ÖKUKA Nem várt akadályba ütköztek a szelektív hulladékgyűjtés jövőjét megálmodó Recobin Kft.-nél: indulásuk épp a hulladéktörvény megszületésére datálódott. Az új regula szerint pedig 2014-től minimum 51 százalékban önkormányzati vagy állami tulajdonú cégek végezhetnek Magyarországon lakossági szemétszállítást. Így a piaci szereplőknek – amilyen az Ökuka is – csak az irodaházak maradtak. BRICKFLAW Az online történetmesélést akarták forradalmasítani, de három év után elbúcsúztak felhasználóiktól. Modelljük lényege az volt, hogy különböző közösségi oldalakról gyűjtöttek be videókat, képeket és hangokat, majd az azokból előállított műveket újra megosztották. Több befektető is segített nekik az indulásban, összesen 300 ezer dollárral, de rá kellett jönniük: ha a felhasználók nem fizetnek a szolgáltatás valamely részéért, egyszer csak elfogy a tőke. BUXA Mobiltelefonos fizetési rendszert dolgoztak ki, de a piaci helyzet megváltozott. „Arra számítottunk, hogy a nagy szereplők, mint a Google, a PayPal vagy a SamsungPay, majd megmozgatják a piacot. Addig nem akartunk bankkártya-kibocsátási engedélyt kérni, hiszen az költséges és bonyolult” – meséli Zimmer Márton, az egyik alapító. Végül csak a tesztüzemig jutottak, most bankoknak árulják a szolgáltatásukat. Angyali üdvözlet Netes taneszközcsomag iskolásoknak, irodaterek Airbnb-je és gyermekügyeletek listája – a Kuvik, az Unlock Spaces és a Gyermek SOS csak néhány azok közül az ötletek közül, amelyekkel induló magyar vállalkozások pályáznak az állami háttérintézményből nemrég magáncéggé alakult, az elmúlt másfél évben 700 fiatal vállalkozót felkaroló Design Terminál mentorprogramjára. A tét nem kicsi: a szokásos szakmai segítség és négyhavi „ösztöndíj” mellett a jövőben piacvezető nagyvállalatok pénzéből is részesülhetnek az innovatív startup cégek. Legalábbis ezzel az ígérettel szállt be 70 százalékos tulajdonrésszel az állami körből kitolt – a közpénzt viszont továbbra is megkapó – nonprofit ügynökségbe Csák János londoni exnagykövet. A magyar kreatívipar fejlesztésén ügyködő szervezet – melynek felügyelőbizottságában az egykori OTP-vezérhelyettes Lantos Csaba is helyet kapott – a napokban írja alá azt a közszolgáltatási szerződést a kormánnyal, amely szerint változatlanul kap majd állami apanázst az üzleti tehetségek inkubálására, mégpedig nem kizárt, hogy ugyanúgy évi 600 millió forintot, mint korábban. „Az állami és piaci források kiegészítik egymást” – mondta Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője és a háttér-kft kisebbségi tulajdonosa. Az ígéretek szerint a szakmai segítségre és az ösztöndíjra költött állami pénzek továbbra is az üzleti tervvel és céges háttérrel még nem rendelkező, innovatív ötletgazdákat illetik, míg a bevonni kívánt nagy cégek az előrehaladottabb stádiumban lévő startupokat segíthetik.
Legfeljebb két kézen meg lehet számolni a Magyarországon néhány év alatt értékelhető eredményt felmutatni tudó startupokat, holott innovatív ötletektől és jól csengő díjaktól csak úgy hemzseg a netes sajtó. Pedig befektetők, üzleti angyalok és állami-uniós pályázatok bőséggel akadnak, igaz, komolyabb tőkét kevesen kínálnak. Még nagyobb azonban a hiány az olyan szakmai-üzleti segítőkben, mint amilyen elvileg a Design Terminál is lehet, és emiatt számos garázscég karrierje szakad meg, még mielőtt piacra tudná dobni termékét vagy szolgáltatását. Magyarországon ugyanis elsősorban pénzügyi befektetők mozognak, így üzleti tudást nem adnak az induló kis cégeknek, ahogyan az az amerikai Szilícium-völgyben szokás. Nem véletlen, hogy az igazán befutott egykori startupok már korábban megalapozott üzleti háttérből jöttek. A legismertebbet, a Prezit például médiaszakember-menedzser-programozó trió vitte sikerre, ahogyan a titkosított telefonhívásokkal befutott CryptTalkot sem két egyetemista gründolta a szülők garázsában, hanem egy korábbi eredményes cég, a Minerva-Soft tulajdonosai alapították, tízéves tapasztalattal. Startupként indult, ám ma már komoly méretű cég a Nav N Go mellett a Ustream, a tőzsdén is jelen lévő LogMeIn és a Netpincér is. Forrás: HVG - 2016. 09. 08. (6,7,8,9. OLDAL)
