Kisvállalkozások választható új adózási módjai A kisvállalkozások számára több olyan választható új kedvezı adózási mód került bevezetésre, melyek legkorábban 2013. január 1-tıl alkalmazhatók, feltéve, ha a vállalkozás még 2012-ben bejelenti, hogy 2013-tól az adott új adózási módot kívánja alkalmazni. Ezek a következık: 2012. december 20-ig lehet bejelentkezni a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá, 2012. december 31-ig lehet bejelenteni – a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) választását – az áfa alóli alanyi adómentesség választását. Ha eva-alany kíván áttérni a KIVA vagy a KATA hatálya alá, akkor ennek bejelentésével egyidejőleg az eva alól is ki kell jelentkeznie! Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az új adózási módok lényegi, legfontosabb tudnivalóit.
A kisadózó vállalkozások tételes adója A kisadózó vállalkozások tételes adóját választhatja: az egyéni vállalkozó, = az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, = a közjegyzı, = az önálló bírósági végrehajtó, = az egyéni szabadalmi ügyvivı = az ügyvéd, = szolgáltató állatorvos, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkezı = betéti társaság, = közkereseti társaság, Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelızı két éven belül törölte, vagy ezen idıszakban a vállalkozás adószáma jogerısen fel volt függesztve. amely a TEÁOR 2008 illetve az ÖVTJ szerint az alábbi besorolású tevékenységek bármelyikébıl bevételt szerzett: = 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység = 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítı tevékenysége = 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése A kisadózói tételes adózás lényege: A kisadózó vállalkozás a bejelentett fıállású kisadózó után havi 50 000 ft., fıállásúnak nem minısülı kisadózó után havi 25 000 ft. tételes adót fizet. A betéti és a közkereseti társaság köteles bejelenteni kisadózóként minden olyan tagját, aki a társaság tevékenységében megbízottként, személyesen közremőködıként, vezetı tisztségviselıként részt vesz, és ezt nem a társasággal kötött munkaviszony keretében végzi. Nem kell tehát bejelenteni kisadózóként a társaság olyan tagját, aki a társasággal munkaviszonyban áll, továbbá azt a „csendes” tagját sem, aki a társaság tevékenységében semmilyen módon nem mőködik közre. Ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön meg kell fizetni. A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni. Ha a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján fıállású kisadózónak minısül, a tárgyhóra fizetendı tételes adó mértéke 50 ezer forint.
Kisadózó:
a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerően választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó, mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja(i);
A kisadózó jövedelmének a vállalkozás által elért bevétel 60%-a minısül. Több kisadózó tag esetén a bevétel 60%-ának fejenként egyenlı része, de legalább a minimálbér minısül jövedelemnek. Fıállásúnak nem minısülı kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó minden napján beletartozik az alábbi jogviszonyok valamelyikébe: legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a társadalombiztosítási jogszabályok szerint kiegészítı tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas vagy a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülı) egyéni vagy társas vállalkozónak vagy külföldön (más államban) biztosított személynek minısül, vagy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül. A fıállásúnak nem minısülı kisadózó e jogviszonyában nem biztosított, társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. Fıállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó legalább 1 napján nem tartozik a fent sorolt jogviszonyok egyikébe sem. A fıállású kisadózó biztosítottnak minısül, a biztosítottakat megilletı minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosult, az ellátások számításának alapja: havi 81 300 ft. A KATA által kiváltott közterhek: A kisadózói adóalanyiság idıszakában a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerően választó egyéni vállalkozó mentesül a vállalkozói adóalap és kivét utáni személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, valamint a saját személye utáni járulékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, korkedvezménybiztosítási járulék) és az egészségügyi hozzájárulás, továbbá a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól; egyéni cég és a betéti vagy közkereseti társaság mentesül a társasági adó továbbá a bejelentett kisadózó tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggı személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás, továbbá a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a helyi iparőzési adó bevallási és fizetési kötelezettség alól, valamint a kisadózónak nem minısülı személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minısülı személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendı adókötelezettségek alól! A kedvezményes bevételi határ túllépése esetén fizetendı %-os adó: A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minısülı adóalany a naptári évben elért bevételének 6 millió ft-ot meghaladó része után 40%-os mértékő adót fizet. A kisadózó vállalkozásnak csak a naptári év egy részében minısülı adóalany a 40%-os mértékő adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának hónapjai és 500 ezer ft szorzatát meghaladó része után fizeti meg. A bevételi határ túllépése miatt fizetendı 40%-os adót a tételes adón felül kell megfizetni. Ha az áfa alól alanyi adómentes kisadózó vállalkozás az áfa alapjába beszámító bevételével lépi túl a 6 millió ft-ot, akkor elveszti alanyi adómentességét. A bevételi határ túllépésének egyéb konzekvenciája nincs, a vállalkozás 6 millió ft-ot meghaladó bevétel esetén is kisadózó maradhat. Bizonylatolási és nyilvántartási szabályok: A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésrıl, szolgáltatásnyújtásról az áfa szabályainak megfelelıen nyugta vagy számla kibocsátására köteles. Az általa kibocsátott számlán fel kell tüntetnie a „Kisadózó” szöveget, ennek elmulasztása esetén mulasztási bírsággal sújtható.
A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, költségeivel nem kell elszámolnia. A kisadózó társas vállalkozás és a korlátlan mögöttes felelısséggel mőködı egyéni cég nem alanya a számviteli törvénynek, kisadózói jogállásának idıszakáról számviteli beszámolót nem készít. A KATA befizetésének, bevallásának rendje: A kisadózó személy(ek) utáni tételes adót havonta, a tárgyhónapot követı hónap 12-éig kell megfizetni. Az adóévben kisadózó vállalkozásként megszerzett bevételrıl nyilatkozatot, és a bevételi határ túllépése miatt fizetendı 40%-os adóról bevallást kell (elektronikus) formanyomtatványon benyújtani az adóévet követı év február 25-éig, illetve, ha az adóalanyiság év közben szőnik meg, akkor a megszőnését követı 30 napon belül. E nyilatkozatban illetve bevallásban adatot kell szolgáltatni minden olyan üzleti partnerrıl, amelytıl a kisadózó vállalkozás számla alapján 1 millió ft-ot meghaladó bevételt ért el. A helyi iparőzési adó alapja: A kisadózó vállalkozás választhat, hogy az iparőzési adót az általános (fı) szabály szerinti (tényleges) iparőzési adóalap, vagy, ha az éves nettó árbevétele a 8 millió ft-ot nem haladta meg, akkor az adóévi nettó árbevétele 80%-ának alapulvételével fizeti meg, vagy településenként 2,5 millió ft-ot tekint az iparőzési adó alapjának. Bejelentkezés a KATA hatálya alá A már mőködı vállalkozás az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon változásbejelentésként jelenti be a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választását. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követı hónap elsı napjával jön létre, adókötelezettségeit ekkortól a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti. Ez a bejelentés legkorábban 2012. december 1-jétıl tehetı meg. A decemberben megtett bejelentéssel a vállalkozás 2013. január 1-jétıl válik kisadózóvá. Az áfa-alanynak illetve az evából áttérınek a változás-bejelentın egyidejőleg célszerő lehet az áfa alóli alanyi adómentesség választását is bejelenteni. A kisadózói tételes adózás választása 2013-tól évközben is bármely hónapban bejelenthetı. Ekkor a 2013-as (új) adóévet még az eddig is alkalmazott valamely hagyományos adózási módban kezdi a vállalkozás, és ebben az adózási módban marad annak a hónapnak a végéig, melyben a kisadózói tételes adózás választását bejelenti. A következı hónap elsı napjától pedig tételes kisadózóként mőködik tovább. Az osztalék utáni adót kiváltó adó A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég a kisadózás választására vonatkozó bejelentésének évérıl (a kisadózás elıtti utolsó számviteli alanyként lezárt üzleti évrıl) készülı beszámoló alapján megállapítja, a társasági adó bevallásában bevallja és 3 egyenlı részletben megfizeti az osztalék utáni adót kiváltó adót.
A kisvállalati adó
A kisvállalati adó adóalanya mentesül az alábbi közterhek bevallása és megfizetése alól: – társasági adó, – szociális hozzájárulási adó, – szakképzési hozzájárulás. A tagoknak, munkavállalóknak és más magánszemélyeknek kifizetésre kerülı adó- és/vagy járulékköteles juttatásokat (pl.: osztalék, közremőködıi díj, munkabér, megbízási díj, bérleti díj, stb.) terhelı közterhek közül azokat, melyeket a KIVA nem vált ki, az általános szabályok szerint kell a KIVA hatálya alatt is megállapítani, levonni, bevallani és befizetni. A kisvállalati adó alanya lehet a feltételeknek megfelelı: – egyéni cég, – közkereseti társaság, – betéti társaság, – korlátolt felelısségő társaság, – zártkörően mőködı részvénytársaság, – szövetkezet és a lakásszövetkezet, – erdıbirtokossági társulat, – végrehajtó iroda, – ügyvédi iroda és a közjegyzıi iroda, – szabadalmi ügyvivıi iroda, – külföldi vállalkozó, – belföldi üzletvezetési hellyel rendelkezı külföldi személy, Az adóalanyiság választhatóságának feltételei: a választás bejelentésének évében nem haladja meg – az átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 fıt, – a bevétele az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint idıarányos részét; – a mérlegfıösszege az 500 millió forintot üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; az adóévet megelızı két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerısen nem törölte vagy függesztette fel; Nem jogszerő a kisvállalati adó választásának bejelentése, ha a bejelentés napján az adózónak a NAV által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot. A KIVA hatálya alá a már mőködı vállalkozás a 12T203KV jelő elektronikus nyomtatványon jelentkezhet be. Ez a bejelentkezés ugyanezen a nyomtatványon 2013. január 15-ig visszavonható. A vissza nem vont bejelentéssel a KIVA szerinti adóalanyisága 2013. január 1-én kezdıdik. Az adó alapja és mértéke: Az adó alapja: a személyi jellegő kifizetéseknek és a pozitív pénzügyi eredménynek az együttes összege, de negatív pénzügyi eredmény esetén legalább a személyi jellegő kifizetések összege. Személyi jellegő kifizetésnek a személyi jellegő ráfordítások közül a járulékalapot képezı jövedelmek minısülnek. Ha a társas vállalkozó tényleges jövedelme nem éri el a rá vonatkozó minimum (minimálbér vagy garantált bérminimum) 112,5%-át, akkor az adóalapba a tényleges személyi jellegő kifizetés helyett a rá vonatkozó minimum 112,5%-át kell számításba venni. A pénzügyi eredmény a pénzeszközök tárgyévi záró állománya csökkentve a pénzeszközök elızı évi záró állományának összegével és módosítva az adóalapot csökkentı illetve növelı tételekkel.
A módosító tételek a pénzügyi eredménybıl kiszőrik egyrészt azokat a pénzmozgásokat, melyek visszafizetendı bevételek (pl.: kapott hitel, kölcsön) vagy azok törlesztése miatti kiadások, illetve visszajáró kifizetések (pl.: nyújtott kölcsön, elszámolási elıleg) vagy azok törlesztéseként visszakapott bevételek; másrészt a mástól adózottan kapott bevételeket (osztalék, tıkebevonás) illetve a másnak e címeken fizetett összegeket, a tıkekivonást; harmadrészt az adóalapot csökkentı tételként el nem ismert (nem a vállalkozási érdekében felmerült) kiadásokat. negyedrészt az adóalanyiság elsı évében az elızı év eredménykimutatásában elszámolt bevételek, ráfordítások tárgyévre áthúzódó pénzügyi teljesítését. A KIVA alanyok is a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, az adóalapot a számviteli beszámoló és az azt alátámasztó fıkönyvi kivonat alapján kell megállapítani. A tárgyév negatív pénzügyi eredményével, mint átvihetı elhatárolt vesztességgel a következı 10 év pozitív pénzügyi eredménye csökkenthetı egyenlı részletekben A tárgyévi beruházási célú ráfordítások összegével az elhatárolt veszteségállomány terhére a következı évek teljes adóalapja (a személyi jellegő kifizetések része is) csökkenthetı. Az adó mértéke: az adóalap 16%-a. A kisvállalati adó bevallása, befizetése: A naptári adóévrıl az adóbevallást az adóévet követı év május 31-éig, az adóalanyiság év közbeni megszőnésekor a megszőnés hónapját követı 5. hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Év közben negyedévente vagy havonta, a tárgynegyedévet illetve a tárgyhónapot követı hónap 20-áig az idıszak végéig elért adóalap még nem adózott része után adóelıleget kell bevallani és fizetni. Az adóalanyiság elsı évében az a vállalkozás vall és fizet havonta adóelıleget, melynek elızı évi bevétele a 100 millió ft-ot nem haladja meg, az adóalanyiság második évétıl pedig az, amelynek elızı évi bevallott kisvállalati adója az 1 millió ft-ot nem haladja meg. Az adóelıleg és az éves adó különbözete a bevallással egyidejőleg rendezendı. A helyi iparőzési adó alapja: A KIVA alanya választhat, hogy az iparőzési adót az általános (fı) szabály szerinti (tényleges) iparőzési adóalap, vagy a KIVA szerinti adóalap 120%-a után, illetve, ha az éves nettó árbevétele a 8 millió ft-ot nem haladta meg, akkor az adóévi nettó árbevétele 80%-ának alapulvételével fizeti meg.
Az általános forgalmi adó pénzforgalmi elszámolása A kisvállalkozónak minısülı belföldi adóalany választása szerint a 2013-as adóévre az általános forgalmi adózásban pénzforgalmi elszámolást alkalmazhat, ha ennek választását 2012. december 31-ig az állami adóhatóságnak a bejelentı- és változásbejelentı lapon bejelenti. A pénzforgalmi elszámolás lényege: A belföldi teljesítéső ügyletben a vevıre áthárított fizetendı adót abban a bevallási idıszakban kell bevallani, amelyben az ellenérték megfizetésre kerül. Az ellenérték részletekben történı megfizetése esetén a résztörlesztés arányában kell a fizetendı adót megállapítani. A beszerzésekrıl a szállítók által kibocsátott számlában elızetesen felszámított adót abban a bevallási idıszakban lehet leghamarabb levonásba helyezni, amelyben az ellenérték megfizetésre kerül. Az ellenérték részletekben történı megfizetése esetén csak a megfizetett összeg arányában helyezhetı az adó levonásba. A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalanynak az általa kibocsátott számlákon a „pénzforgalmi elszámolás” szöveget fel kell tüntetnie. E szöveg feltüntetésének elmaradása esetén a számlában felszámított fizetendı adót az ügylet teljesítésének idıpontját magában foglaló bevallási idıszakban kell bevallani, megfizetni. Nem alkalmazható a pénzforgalmi elszámolás a zártvégő lízingbeadás révén történı értékesítésre, a közösségen belüli termékértékesítésre, valamint a különös adómegállapítási szabályok körébe tartozó értékesítésekre (mezıgazdasági kompenzációs felára jogosult, utazásszervezı, viszonteladó, nyilvános árverésszervezı).
A pénzforgalmi elszámolás választhatóságának elıfeltételei: – nem áll csıd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, – nem választott alanyi adómentességet – az áfa-köteles bevétele sem a választás bejelentésének sem pedig az alkalmazásának évében nem haladja meg a 125 000 000 ft-ot; – a foglalkoztatottak létszáma az alkalmazás évének elsı napján nem éri el az 50 fıt.
6 millió ft-ra emelkedik az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 2013-as adóévre alanyi adómentességet választhat az olyan adózó is, akinek/amelynek az alanyi adómentesség értékhatárába beleszámító bevétele 2012-ben meghaladja az 5 millió ft-ot, de nem lépi túl a 6 millió ft-ot, és 2013-ra ismét alanyi adómentességet választhat az olyan adózó is, aki/amely a 2012-es adóévet alanyi adómentesként kezdte, de év közben túllépte az 5 millió ft-os értékhatárt, de bevétele nem haladja meg a 6 millió ft-ot. /BKIK - Gábriel Péter/
