KÜRTÖS
s Q t r W k IV. évfolyam 12. szám
Közéleti havilap
2 0 0 6 . december
Ára 10,- korona
Üres az istálló s a jászol... Lehet, hogy csak én érzem, de valahogy mások az ünnepek. Még csak november derekán jártunk, amikor megjelentek az első égők az üzletek kirakataiban, majd lassan, de biztosan, mintha attól félnének az emberek, hogy idén valaki végleg elsikkasztja az ünnepeket, november végére teljes díszben pompázott koronázó fővárosunk, meg az összes útbaeső, választásokra váró település. A PR (piár) szakemberek azt mondják, semmi pánik, csak egy kicsit kitolódott a bevásárlási láz két hétről három hónapra, mert, hogy mindenki mindenkit nagyon és jobban szeret, mint tavaly, ezért nagyon-nagyon sokat kell vásárolnunk, hogy a mediális „szagértők“ minden nap bemondhassák a TV-ben meg a rádióban, meg megírhassák az újságban, hogy idén már advent első vasárnapján megdőlt a tavalyi rekordösszegű, egy főre elköltött megtakarított pénzünk. Nem csoda, hiszen olyan akciók vannak, hogy ha pénzt vesz fel valaki, persze kölcsönbe, és persze azonnal, akkor láss csodát, az első két részletet nem is kell kifizetni. Hurrá! Persze később ki kell, de kit érdekel, hiszen ünnep van. Tele a postaládánk színesebbnél színesebb katalógusokkal, ahol eladó az egész világ. Lelkestül! Többet eszünk, többet iszunk, több ruhát veszünk magunkra, mint máskor, még a kezünkre is cipőt húzunk, meg kell a toalettbe is televízió, nehogy kihagyjuk a kedvenc agymosó sorozatunkat a Győzikeshowt, és tudatunkra ébredjünk néhány percre, mert akkor rögtön majd nem akarunk vásárolni. Kezünket törjük, hogy egy rekordidő alatt, de még az ünnep előtt egy hónappal felépült szuperáruházban félnapi sorbanállás után vehessünk tíz kilót a háromszor átcsomagolt és lefagyasztott büdös pulykahúsból, és meglephessük gyermekünket egy leértékelt, de akár halálos balesetet is okozható kínai vagy tajwani akciós hifivel, amiből amúgy is csak kettő van a raktáron. Vegyetek, egyetek, költsetek! Hirdetik az óriásplakátok. Télennyáron ehetjük a szőlőt meg a dinnyét, a
Ady Endre
Adja az Isten Adja meg az Isten Mit adni nem szokott Száz bús vasárnap helyett Sok víg hétköznapot, Adja meg az Isten. Adja meg az Isten Sírásaink végét, Lelkünknek teljességes, S vágyott békességét, Adja meg az Isten. Adja meg az Isten Bár furcsa a világ Ne játsszak, ölõ, gyilkos Cudar komédiát Adja meg az Isten. Adja meg az Isten Mit adni nem szokott, Száz bús vasárnap helyett Sok víg hétköznapot Adja meg az Isten.
banánt, narancsot vagy epret. Ugyan kit izgat, hogy a vegyszertartalma tízszerese a megengedettnél. TV, aranyóra, rádió, autó vagy kanári szigeteki nyaralás szilveszterkor, nehogy már traumát okozzon a hó vagy a mínusz 1 fokos hideg az agyonhajszolt és agyondolgozott társadalmunknak. Odahaza a béka segge alatt a gazdaság, konvergenciaprogram meg adóemelés, de már december elejére többet költöttek, mint tavaly, adja hírül a hókusz, vagy a fókusz? Már nyolcszáz milliárdot! Kevés! Horkan fel a Kókadt miniszter, száz kell! Mindenki boldog!? A z t á n va n e g y m á s i k v i l á g i s. Negyvenévi tanári pálya után a nyugdíjas pedagógus egész évben összekuporgatott pénzéből vesz egy egész kenyeret, meg egy negyed vajat, előveszi a régi dobozából a féltve őrzött százéves gömböket, amit még az édesanyjával együtt rakott fel a fára, a kopott szárnyú angyalkát, meg néhány szál angyalhajat, hátha ráragad egy-két betlehemi csillag útban, lehullva az égről. Az arcán mégis mosoly. Az édesanya mosolya, szeretetének fénye. A fenyőágon csak egy szál gyertya ég, alig világítva meg a szobát, de tudom, hogy a kis Jézus idetalál, majd egy halk csengettyűszóra is. Talán meleg is lesz, mire megjönnek az unokák, hogy megöleljék a nagyit. Nem szól a TV, az asztalon nyitott könyv, és csak a hatalmas csend borít be mindent, a karácsony megváltó csendje, a szeretet csendje, a várakozás csendje. Kint betlehemesek éneklik a Mennyből az angyalt, és megcsillan a szememben néhány könnycsepp azokért, akiknek ez az ÜNNEP már nem adatik meg. Körbeüljük a fát, az egész család, csillagszórót gyújtunk és éneklünk, mert hozzánk eljött a Megváltó. A másik oldalon csillogás, pompa, bóvli, meg januárban becserélhető ajándék. Csak az istálló üres, meg a jászol. NÁLUK, idén sem lesz KARÁCSONY!
Szeretetteljes, áldott karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak!
HB
Közélet
2 Kürtös
Toronymagas nacionalizmus Újra Szlovákia vezet, mégpedig toronymagasan azon az internetes szavazáson, mely annak mérésére szolgál, hogy az egyes nemzetek közül melyik a legnacionalistább. A http://thevotenation.com honlapon elérhető szavazáson látszólag arról lehet véleményt mondani, hogy mely országokat szeretjük vagy nem szeretjük. Az augusztus közepén indult és 2007. január elsejével záródó szavazás kiötlője, a honlapot létrehozó magyar egyetemista szerint azonban igazából nem a legkedveltebb ország címéért folyik a versengés. Az ötletgazda a nemzetszavazás ötletét azzal magyarázza, hogy mostanában nagyon elharapódzott a nacionalizmus, és ennek mérésére hozta létre a szavazást. Szinte biztosra vehető ugyanis, hogy a szavazók a saját nemzetükre adják le voksukat. A szavazás eredménye alapján Szlovákia csaknem kétszer annyi, 79 684 voksot kapott, mint a második helyezett Németország (41 817). Dobogós helyet foglal el az Amerikai Egyesült Államok is 37 761 szavazatával. A sorban Oroszország, Kína és Anglia következik, 34 366, 33 827, illetve 29 557 vokssal. Magyarország a hetedik helyen állt, 28 283 szavazatot gyűjtött be. A legkevésbé kedvelt ország Albánia 814 negatív szavazattal, a második Románia 600-zal, Kanadának 551 voksa van.
Kevesebbet kapnak a kisebbségek A kulturális büdzsé megkurtítása mindenekelőtt a színházakat és a múzeumokat érinti majd negatívan. 160 helyett csupán 80 millió koronát szán kisebbségi kultúrára. Biró Ágnes emlékeztetett, a kulturális minisztérium költségvetése az idei 4,5 milliárdoshoz képest jövőre félmilliárddal lesz kevesebb. Az előirányzott összeg magában foglalja már a szaktárca tulajdonát képező, feleslegessé vált épületek tervezett, tehát még meg nem valósult eladásából származó, mintegy 500 milliót is. Mivel ez az összeg még nem áll rendelkezésre, a költségvetési keret jelenleg csupán 3,5 milliárd. A pénzügyminisztérium ezen felül, egyelőre ismeretlen célokra mintegy 270 milliót kötött le a kulturális tárca költségvetéséből. A kulturális büdzsé megkurtítása mindenekelőtt a színházakat, a múzeumokat és a pályázati rendszert érinti majd negatívan. A parlament kulturális bizottsága ülésén egyébként általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi költségvetés-tervezetet.
2006. december
Közös csatornarendszer 13 falunak A járás déli részében fekvő községek közös gondjaik orvoslására összefogtak, és közös tervet fogadtak el, amelyben a következőket akarják megoldani: - egy közös tisztító és csatornahálózat tervének elkészítése és ennek engedélyeztetése - további folyamatként pénzeszközök megszerelése EU-s alapokból és a környezetvédelmi tárcától, majd az építkezés elkezdése - az építkezés befejezése után ennek közös működtetése. Ez évben már kérvényeket fogalmaztunk meg a tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges pénzeszközök megszerzésére az INTERREG III. programon keresztül. Ezen a nemzetközi pályázaton sikerrel jártunk. Projektünk „A környezetvédelem fejlesztése a vízgazdálkozáson belül. A csatornahálózat és tisztítóállomás tervének elkészítése Leszenye, Haraszti, Inám, Gyürki, Kőkeszi, Kóvár, Ipolykeszi, Dacsókeszi, Kiscsalomja, Opava, Szelény, Terbegec, Nagycsalomja községek részére“ című hosszú nevet viseli. Fő kérvényezője Leszenye község volt. A projekt elkészítésének összköltsége 4.560 ezer Sk. Ennek 95%-t EU-s és állami pénzek teszik ki, az önrész értéke 228 ezer Sk, amit a községeknek kell összeadniuk. Jelenleg folynak az előkészületek a közbeszerzés elindítására, melynek elkészítésének határideje 2007 októbere. Annak köszönhetően, hogy a tervdokumentáció elkészítése főleg EU-s forrásból van, reális esélye van annak, hogy a kisközségek is meg fogják tudni oldani a szennyvíztisztítás problémáját. Bakos József Leszenye polgármestere
Párbeszéddel a történelmi sérelmek feldolgozásáért A két köztársasági elnök a szlovákmagyar feszültséget oldandó, egyetemi vitafórumokat szervezett. A szlovák-magyar kapcsolatokról, a két nemzet közötti megbékélés szükségességéről vall Szarka László és Štefan Šutaj, a Magyar-Szlovák Történész Bizottság tagja. Szarka László: Az elnöki találkozók egyszerre három szinten jelentettek fontos kezdeményezést. Bizonyították: a meglévő szemléleti és politikai viták ellenére a két ország és nemzet jószomszédi viszonyának fenntartása, megerősítése érdekében lehet és kell kapcsolatokat építeni, álláspontokat ütközteni a legmagasabb szinten is. Ezzel szimbolikusan és valóságosan is a közös érdekeket a véleménykülönbségek fölé helyezték. Štefan Šutaj: A közös vitafórumok kétségkívül előrelépést jelentenek annál is inkább, mert a legutóbbi miniszterelnöki találkozót a magyar kormányfő azzal a kijelentéssel zárta le, hogy nincs
miről beszélnie szlovák partnerével. Noha a magyarországi belpolitikai helyzetet és az európai szocialistákkal a szlovák kormánykoalíció jellegéről folytatott tárgyalásokat figyelembe véve értem a magatartását, úgy vélem, nem lehet megszakítani a párbeszédet a kölcsönös kapcsolatokról. Az elnöki találkozók a tárgyalások újraélesztését jelentik. ... A szlovák és a magyar nemzet miben különbözik egymástól, illetve mi a közös bennük? A szlovákiai magyar kisebbség identitása mennyire tér el a magyarországi szlovákokétól? Szarka: Az 1918 előtti Magyar Királyságban, illetve a Habsburg Monarchián belül elfoglalt különböző hatalmi, földrajzi, etnikai, kulturális pozíciók, a nemzeti fejlődésben kimutatható különbségek alapvetően más történeti-kulturális rétegeket mozgósítottak. 1867 és 1918 között másfél-kétmillió magyar állampolgár a kivándorlás mellett döntött, ugyanezen félévszázad alatt közel ugyanennyien az asszimilációt, az elmagyaroso-
dást választották. A két nemzet nyelvi, politikai törekvései a 18. század végétől a 20. század közepéig több alkalommal is nyílt konfliktusokban ütköztek egymással. Šutaj: Mindkét nemzet egységes kulturális-politikai környezetben fejlődött. A legjelentősebb különbség a nyelv, de ez az akadály könnyen leküzdhető. A szlovák és a magyar kisebbség különbözősége összetett kulturális-történelmi probléma. Eltérő módon jöttek létre. A szlovákok a törökök visszavonulása után mentek az Alföldre. A magyar kisebbség a monarchia szétesése és az utódállamok létrejötte után alakult ki. A két közösség jelenlegi állapota eltérő. A szlovák kisebbséget Magyarországon újra kell éleszteni. A szlovákiai magyarok erős etnikai identitású közösséget képeznek, tagjai összefüggő területen élnek az anyaország közelében, melyhez intenzív szellemi-kulturális kapcsok kötik. Az oldal anyagát az Új Szó nyomán összeállította Balogh Gábor
2006. december
Gazdaság
Kürtös 3
A kezdõ agrárvállalkozók hatékonyabb támogatása
Kérvények a tejkvóta megváltoztatására
Intenzíven zajlik a 2007-2013-as időszakra tervezett stratégiai vidékfejlesztési programok előkészítése, amely során az egyes agrár-érdekvédelmi szövetségek is kifejezik véleményüket az elkövetkező időszakra vonatkozó tervezettel kapcsolatban. A Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Társulása a magángazdák és a fiatal kezdő agrárvállalkozók hatékonyabb támogatását szorgalmazza. Állásfoglalásukban az Európai Tanács 1698/2005 sz. rendeletére hivatkozva, amely a vidékfejlesztést szolgáló támogatásokról szól, elsősorban azt emelik ki, hogy a rendelet lehetővé teszi, a kezdő, fiatal agrárgazdálkodók különkedvezményeket kapjanak a vállalkozásuk beindításához, valamint a meglévő vállalkozások szerkezetátalakítási programjának megvalósításához. Ennek keretében támogatás járhat azoknak a negyven évnél fiatalabb gazdálkodóknak, akik most kezdenek el vállalkozni, vagy már vállalatot vezetnek, és megvan hozzá a képesítésük. A támogatás maximális mértéke személyenként 55 ezer euró lehet. Az uniós rendelet lehetővé teszi a tulajdonhányad növelését is a mezőgazdasági vállalat modernizálása keretében. Az említett rendelet szerint ugyanakkor az ötvenöt évnél idősebb agrárgazdálkodónak és az agrárvállalatban tevékenykedő alkalmazottnak is lehetősége volna a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra. A kérvényezőnek ezt megelőzően legalább 10 évi mezőgazdasági tevékenységgel eltöltött időszakot kell igazolnia, egyúttal fel kell hagynia az agrárvállalkozói tevékenységgel, amit a gazdaság, a farm tulajdonjogának átruházásával, tehát annak fenntartásával is alátámaszt. A 70 éves korig folyósítandó támogatás maximális összege a tulajdonjog átruházásához kapcsolódva 18 ezer euró, alkalmazott esetében 4 ezer euró évente. A társulás érvelése szerint a hazai szaktárcának az előkészített tervezetben javasoltaknál jóval hatékonyabb támogatást kellene biztosítania a kezdő agrárvállalkozók számára, hogy ezáltal is jobbak legyenek a vidéken élők megélhetési és megmaradási esélyei.
Az Agrárkifizetési Ügynökség a honlapján hívja fel a tejtermelõk figyelmét arra, hogy az egyéni tejkvóták megváltoztatására vonatkozó kérvények benyújtási határideje legkésõbb 2007. január 1. A felhívás hangsúlyozza, hogy a tejtermelõ szállítói vagy közvetlen eladási kvótáját a túllépés esetén az erre vonatkozó illeték megállapításakor külön-külön veszik figyelembe, ugyanakkor a megszabott határidõn túl beérkezõ kérvényeket a kvóták megváltoztatására már nem veszik figyelembe. A tejkvótákkal kapcsolatos részletes információkat és az egyéni tejkvóták megváltoztatására vonatkozó formanyomtatványt a termelõk az Agrárkifizetési Ügynökség honlapjáról tölthetik le. (www.apa.sk)
Közzétették az idei támogatási tételeket Az uniós előírásoknak megfelelően az idén is december elsejétől kezdik meg az idei évre esedékes támogatások folyósítását, amelyekre összesen 14 506 kérvényt nyújtottak be a támogatásokra jogosult agrárvállalkozások és gazdálkodók. Számuk az előző évi kérvényezők számához viszonyítva hétszázzal több. A kérvényezők száma gyakorlatilag csaknem minden támogatási csoportban növekedett az előző esztendőhöz viszonyítva. A szántóföldi növényekre folyósítandó támogatásokra például 11 925 kérvény érkezett (tavaly 11 534), a kedvezőtlen adottságú területekre vonatkozó támogatásokra 4101 igénylést nyújtottak be (tavaly 3669-et). Idén első alkalommal kapnak a répatermelők külön támogatást, erre a tételre összesen 356 répatermelő kért dotációt. A cukorreformmal kapcsolatos támogatásokra egyébként idén összesen 442 millió koronát osztanak szét a jogosult termelők között. Ennek hektáronkénti öszszege 14 058 korona. A cukortermesztőknek folyósítandó támogatásokról szóló végzést azonban várhatóan csak a jövő év elején kapják meg a jogosultak. A speciális növények közül a komlótermesztők hektáronként 9 ezer koronát (összesen 2,75 millió koronát), a dohánytermesztők a Burley típusú dohány termesztéséért 75 ezer koronát, a Virginia típusúért pedig 120 ezer koronát kapnak hektáronként, ez a két tétel összesen 112,267 millió koronát tesz ki. Ismert az egy hektárra jutó területalapú támogatás mértéke is: a jogosult kérvényezők hektáronként 2459 koronának megfelelő összegre számíthatnak, ami 360 koronával több, mint az előző évi támogatás nagysága. Az Agrárkifizetési Ügynökség tájékoztatója alapján a szántóföldi növények után járó támogatás 2192 koronát tesz majd ki. A kedvezőtlen területek után járó támogatási tételek között a hegyvidéki területeken gazdálkodók 4001 koronára, a többi kedvezőtlen területen pedig 1979 koronára lesznek jogosultak. A különlegesen kedvezőtlen adottságú területekért járó támogatás összege hektáronként 1477 korona, a környezetvédelmi megkötésekkel gazdálkodók számára az ilyen területek után 1584 korona támogatás jár.
Az állattenyésztésben szintén növekedett a támogatást igénylők száma. Az anyatehenek iránti támogatásra 488 kérvény érkezett a kifizetési ügynökséghez (tavaly 449), a bárányok és kecskék tartásáért járó támogatásra 1008-an nyújtottak be igénylést (tavaly 977-en). Információk szerint az anyatehenekre állatonként 4300 korona (összesen 120 millió korona), a bárányok és kecskék tartására folyósítandó támogatásra pedig 560 korona (összesen 171 millió korona) kerül elosztásra. Ismeretes, hogy az unióba való belépéskor országunknak 1,995 millió hektár mezőgazdasági termőterületet ismertek el, ebből a szántóföldi terület elismert nagysága 1,004 millió hektár. A szaktárca tájékoztatója szerint miközben a szántóföldekre benyújtott igénylések 1,096 millió hektáros nagyságrendben meghaladják az unió által elismert referenciaértéket (1,004 mil. ha), az elismert mezőgazdasági termőterületre benyújtandó igénylések még mindig nem merítik ki a teljes keretet, mivel csupán 1,865 millió hektár termőterületre vonatkozó igénylést tartanak nyilván az idén. A fennmaradó 90 ezer hektár miatt várhatóan mintegy 220 millió koronával kevesebb támogatást veszünk igénybe az uniós forrásokból. Ugyanakkor a tavalyi támogatások kiszámításakor az unió központjában történt hiba miatt a gazdák kisebb támogatást kaptak, mint amennyi járt volna. A hektáronként járó 22 korona 55 fillér különbözetet utólagosan fizetik ki annak a több mint 13 ezer kérvényezőnek, akinek tavaly keletkezett igénye a támogatásra. Az erről szóló értesítést várhatóan a jövő év első negyedében kapják meg az érintettek. A szaktárca honlapján közreadott tájékoztató szerint megvan az esély arra, hogy az idei tavaszi árvizek és belvizek okozta károk miatt benyújtott kártérítési igények is kifizetésre kerüljenek. A kártérítés nagysága és az egyes termőterületekre átszámított értéke azonban egyelőre még nem ismert. (mpsr) Az oldal anyagát az Új Szó nyomán összeállította Balogh Gábor
Helyhatósági
4 Kürtös
választások
2006. december
A NAGYKÜRTÖSI JÁRÁS MAGYARLAKTA TELEPÜLÉSEINEK MEGVÁLASZTOTT POLGÁRMESTEREI Apátújfalu: Bátorfalu: Bussa: Csalár: Csáb: Dacsókeszi: Felsőzellő: Gyürki: Haraszti: Inám: Ipolybalog: Ipolyhidvég: Ipolykeszi: Ipolykér: Ipolynagyfalu: Ipolynyék: Ipolyvarbó:
Jámbor László (MKP), Lichvárová Daniela (HZDS-SDKÚ) Gomola Miroslav (F) Ádám Béla (SDKÚ) Zatyko Ferenc (MKP) Gyurász Éva (MKP) Krahulec Ivan (SDKÚ) Egry Éva (MKP) Cseri Edit (MKP) Nagy József (MKP) Cseri Lajos (MKP) Hočák Marian (F) Kosík Szilvia (MKP) Suchánsky Pál (MKP) Kosík István (MKP) Tóth István (F) Zólyomi Károly (F)
A december 2-án tartott önkormányzati választásokon a Nagykürtösi járásban a szavazásra jogosultak száma 36 572 volt, ebbõl 22 024-en éltek jogukkal, hogy a régió 71 településen a 8 politikai párt és a 8 pártkoalíció jelöltjei, ill. a függetlenek közül polgármestereket és
Csáky Ilona (MKP) Grešina Erzsébet (F) Gyurkovics Tibor (MKP) Majdan László (SDKÚ) Kuzma Zoltán (F) Nagy Mihály (MKP) Surkoš Dalibor (Smer, HZDS, SNS, SF, KSS, HZD, ANO, SZ, NÁDEJ) Óvár: Benkocs Irma (MKP-SGKÚ) Rárósmúlyad: Nagy Béla (F), Sirák: Dimik Tibor (SDKÚ) Szelény: Celeng Pavol (HZD) Szécsénykovácsi: Filip József (F) Szécsénke: Deák István (MKP) Szlovákgyarmat: Árvay Denisa (F) Terbegec: Baki Attila (F) Zsély: Makó Gyula (HZDS-SNS) Kelenye: Kóvár: Kőkeszi: Leszenye: Lukanénye: Nagycsalomja: Nagykürtös:
képviselõket válasszanak. Viszonylag magas, 60,2 százalékos részvételi arány mellett 55-en pártszínekben, 16-an függetlenként kaptak bizamlat a polgármesteri szék elfoglalására, míg a megválasztott 431 helyi képviselõ közül 49 független. A járásban a Magyar Koalíció
Pártjának 15 polgármestere és 108 képviselõje van. A faluvezetõk neme: 51 férfi, 20 nõ (ez utóbbiból öten MKP-sek) Bodzsár Gyula
Valami kimaradt, de pótolható... Amikor e sorokat írom, még egy hét választ el az önkormányzati választásoktól. Amikor e sorokat olvassák, már közimert lesz mindenki elõtt, kit választott polgármesterré és képviselõvé a helyi közösség többsége négy évre. Mégis most kell szólnom. A Kürtös novemberi számának négyoldalas mellékletében mutatkozik be a Magyar Koalíció Pártjának 17 polgármesterjelöltje, és vázolja fel cselekvési tervét. (Számomra érthetetlen, hogy a többi tíz MKP-s és a nem a párt színeiben induló többi magyar polgármesterjelölt ezt miért nem teszi vagy teheti?) Ezek a négy évre szóló tervek - ha megvalósulnak -, igazán szép teljesítménynek számítanak majd. Csak üdvözölni lehet, ha a polgármester becsületes tud maradni négy éven át, ha jót tesz, ha elégedettek munkájával a választói, ha újra és újra megválasztják a falu elsõ emberének. Mert ki ne örülne annak, ha utcájuknak új aszfaltszõnyeget ígér a jelölt, ha tiszta ivóvízhez juttatja õt, ha szennyvízcsatorna épül lakóhelyén, ha munkahelyet keres esetleg létesít neki a polgármester, ha nemcsak beszélni akarnak négy éven át a falusi turizmusról, hanem tenni is készek érte, ha nagyobb hangsúlyt akarnak helyezni a faluszépítésre, ha jobban akarnak törõdni a fiatalokkal, az öregekkel és a rászorulókkal, ha számítástechnikai termet akarnak létesíteni, ha szorgalmazni akarják a szociális lakások építését, befejezni a község közmûvesítését, felújítani a közvilágosítást, továbbra is támogatni a sportot, falumúzeumot létesíteni, meleg ételt biztosítani a rászorulóknak, elmélyíteni a község identitástudatát, biztosítani a feltételeket az iskolaügyi, kulturális, sport és egyéb intézményeknek és szervezeteknek, és így tovább, és így tovább... Mennyi magasztos szép terv! Õszintén kívánom, hogy valamennyi, legalábbis a lehetõ legtöbb váljék valóra! Lelje benne
örömét végrehajtó és választó, az is, aki a gyõztes jelöltre, és az is, aki a nem nyertes jelöltre adta a szavazatát! Csak egyet hiányolok a sok-sok, embert próbáló, nagyszerû elképzelésbõl, cselekvési tervbõl. Ez pedig nem más, mint a magyar iskola, no meg persze a magyar óvoda melletti kiállás. Önök közül egyikõjük sem jelölte meg céljául a magyar oktatási intézmények támogatását, azt, hogy ahol van, körömszakadtáig küzd (ha úgy hozza majd a sors) megmaradásáért és fejlõdéséért, ahol pedig nincs, szorgalmazni (legalább szorgalmazni!) fogja létesítését minden nehezség ellenére is, esetleg azt, hogy mindent, igen: MINDENT elkövet majd azért, hogy községében minden magyar családba (de még a vegyesbe is) született gyermeket magyarnak, embernek neveljenek a szülõk, magyar óvodába és magyar iskolába írassák és járassák, ha üt az óra... Ezt hiányolom, tisztelt polgármesterjelölt hölgyek és urak, abból a rengeteg szép elképzelésbõl. Ha netán féltek volna ilyesmivel elõrukkolni a választások elõtt, már nem kell tartaniuk attól, hogy éppen a magyar iskola ügye - tágabban értelmezve: a magyarság jövõje - melletti kiállásuk miatt valljanak kudarcot! Tisztségüket immár elnyerték, szabad kezet kaptak. Ne tétovázzanak élni a kapott joggal! Bocsássák meg nekem, hogy ezt szóvá tettem! Szóvá kellett tennem, mert kiapadhatatlan a reményem: most, hogy immár településük törvényes megválasztott polgármesterei lettek, ezzel az újonnan ajánlott cselekvési tervvel bõvíthetik négyéves mûködésüket, és válthatják valóra e legszentebbet, ha akarják. Isten óvja egészségüket, vigyázza cselekedetüket, segítse megtartó munkájukat! Urbán Aladár
Közélet
2006. december
Év végi összegezés,
„G yûlölni nem. ..“
avagy a mûszaki szerkesztõ is „tollat ragad“ Ezt a cikket azért írom, mivel több kritika is érte lapunkat az év folyamán az alábbiakban feltételezett hiányosságok miatt: Nem is annyira azt akarom elemezni, hogy melyik cikk miért került lapunk hasábjaira, hanem inkább arról szeretném tájékoztatni a tisztelt olvasót, hogy mi az ami kimaradt, illetve mi az, ami nem mindenkinek a szájíze szerint jelent meg. Kezdem talán a legfrissebbel. Sokan azért bírálják lapunkat, mert csak az MKP színeiben induló polgármesterek bemutatkozásának adtunk helyet. Az MKP-s polgármesterjelöltek bemutatkozása fizetett választási mellékletben jelent meg. Megjegyzem, hogy lapunk őket sem kérte fel, hanem az MKP járási irodája rendelte meg. A melléklet igény szerint bővíthető lett volna. Amennyiben egyes cikkek nem jelentek meg (nemcsak a novemberi számban), ez azzal magyarázható, hogy vagy nem voltak aláírva, vagy túlságosan nagy terjedelműek voltak, vagy egyes részleteiben már előbbi számokban közölve voltak. Azt is kritizálták, hogy egyes írásokban mit emeltünk ki vastagon szedett betűkkel és miért. Mint minden újság, mi is fenntart-
Kürtös 5
juk azt a jogunkat a külalak érdekében (amennyiben a szerző nem rendelkezik másképp), hogy egyes részeket, neveket stb. vastagon vagy dőlt betűvel szedjünk. Ha már „tollat ragadtam“, szeretném felhívni azon olvasóink figyelmét, akik érdemesnek tartják lapunkban is megjelentetni írásaikat, hogy minden esetben írják alá, vagy nevüket vagy szignójukat. Szignó esetében a szerkesztőségnek le kell adni a teljes címet. Útibeszámolók, élménybeszámolók és hasonlók esetében feltétlenül előzetes megbeszélésre van szükség a cikk terjedelmével kapcsolatban. Általában egy újságoldalnál többet nem javaslunk, és pláne nem több számon keresztül. Némelyik lapszámunk talán egyoldalúnak tűnik, de ez annak rovására tudható be, hogy nem mindig - vagy csak utólag - szerzünk tudomást egyes dolgokról. Engedjék meg, hogy egy gondolat erejéig visszatérjek a választásokhoz. Lapunk egyik cikkében a szerző említi, hogy néhol milyen becsületbe gázoló kampányokat folytattak, de azóta újabb esetekről is hallottunk, ami bizony nemcsak a szavazatokat megszerezni vágyókat, hanem az ezeket elfogadókat is minősíti. Kliment Éva
Széljegyzet
HALLGATNI ARANY, AVAGY... Lezajlottak az idei helyhatósági választások. A települések többségén a helyi demokrácia eme fontos eseményét a téttõl függõen kisebb-nagyobb kampányrendezvények elõzték meg, amelyeken a polgármesterjelöltek ismertették az érdeklõdõkkel választási programjukat, hogy meg- vagy újraválasztásuk esetén mi mindent szeretnének tenni lakóhelyük további fejlõdése érdekében, vagy az ott élõ emberek életminõségének javításáért. Legtöbb helyen a jelöltek korrektül és sportszerûen viselkedtek egymással szemben, ám hallottuk, hogy egyik-másik szlovák és magyar településen is bizony az ellenjelöltek övön aluli ütésektõl sem riadtak vissza, azaz meglehetõsen csúnya, lejárató, alaptalan vádaskodásoktól és rágalmaktól sem mentes kampányt folytattak a hivatalban lévõ és újra indulni merészelõ polgármesterek ellen. Akikben - silány kampánystílusukból ítélve - nem ellenfelet, hanem egyenesen ellenséget láttak, akit erkölcsi hullára kell verni. Buzgó és apadatlan dühvel végzett „ténykedésüket“ és elvtelen támadásaikat talán sehol sem kísérte siker, legalábbis látva az újraválasztott polgármesterek jegyzékét. Kíméletlen választási hadjáratuk bizony bumerángként ütött vissza... Mi ebbõl a tanulság? A sok közül az egyik, hogy nem tartották magukat az ismert mondás igazságához, miszerint hallgatni arany, avagy ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna... Bodzsár Gyula
Újévi gondolatok „Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak.“ „Gyűlölni nem, szeretni csak születtem én.“ Ugyanannak az örök érvényű gondolatnak kétféle fordítása Szophoklész Antigoné című tragédiájából. A főhős, Antigoné mondja Kreónnak, akinek a parancsa ellenére a leány el akarja temetni a városra támadó testvére holttestét is; vagyis az istenek törvényének akar engedelmeskedni, nem az önhitt zsarnok király meggondolatlan parancsának. E gondolatnak - bármelyik formában - tüzes vassal égetett bélyegként ott kellene égnie minden halandó, esendő ember szívében és lelkében! Mert valamennyien bűnösök és bűntelenek is vagyunk egy személyben. Kérdem én tőletek: mi a könnyebb, gyűlölni vagy szeretni? A gyűlölet megmérgezi lelkünket, megkeményíti szívünket, nem tudunk másokra tekintettel lenni, nem tudunk megbocsátani. A szeretet megtisztítja telkünket, meglágyítja szívünket, mások érdekeit is figyelembe tudjuk venni. Meg tudunk bocsátani. („... miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek...“) Kérdem én tőletek: mi a jobb, gyűlölni vagy szeretni? A gyűlölet vakká tesz, nem engedi másban meglátni a jót, a jónak még a csíráját sem. A gyűlölet elhomályosítja tekintetünket; a másikban nem a másság szépségét, hanem azt látjuk, hogy különbözik tőlünk hitben, meggyőződéisen, a bőre színében vagy éppen politikai nézeteiben. Hogy ő is jót akar? Ugyan kérem! Kit érdekel, hiszen gyűlölöm! A gyűlölet miatt nem látjuk az igazságot! A szeretet fellebbenti szemünkről a hályogot, meglátjuk a másikban a jót, felfedezzük a másság szépségét. Éles szemmel látják, hiába más a hite, világosabb vagy sötétebb a bőre színe, hiába mások a politikai nézetei, ember ő is. A szeretet lehetővé teszi, hogy meglássák az igazságot! A szeretet olyan hatalom, amelynek segítségével tudjuk egymást megbecsülni, egymás munkáját értékelni, egymás sikereinek örülni. A szeretet segítségévek tudunk egymásban bízni, együtt, egy célért dolgozni. És ne feledjük: „Szeretni az élőket kell...“, hiszen „Az ember a jobbért születik.“, ezért mondja ugyancsak Szophoklész: „Sok van, mi csodálatos, / de az embernél nincs semmi csodálatosabb.“ Méltók vagyunk erre az értékelésre? Ezért kérdem én ismételten tőletek: Mi a könynyebb, gyűlölni vagy szeretni? Mi a jobb, gyűlölni vagy szeretni? Csak az ember tud szeretni, csak az ember képes gyűlölni. De az ember nem arra született, hogy gyűlöljön; az ember arra született, hogy szeressen! A szeretet teszi az embert emberré. Kívánok mindenkinek olyan új esztendőt és hazát, amelyben megpróbáljuk egymást legalább úgy szeretni, ahogyan eddig gyűlöltük! Mihályfalvi László, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium nyugalmazott, címzetes igazgatója
Közélet
6 Kürtös
2006. december
56-os emléktúra A Palóc Társaság az 50. évforduló alkalmából 56-os emléktúrát szervezett Budapestre. November 17-én negyvennyolcan eredtek a forradalom és szabadságharc nyomába. Elõször az Új Köztemetõ 301-es parcellájába látogattak a kirándulók. Napjainkban talán már köztudott, hogy a megtorlások idején ide szállították a kivégzetteket, és „ásták el“" a hullákat, minden nyomot eltüntetve. Csak 1989-ben történt meg a Kádár-terror áldozatainak tiszteletteljes újratemetése, és azután került sor a 301-es, a 300-as és a 298-as parcellák rendbetételére. Most a mártír miniszterelnök, Nagy Imre és kivégzett társainak sírjánál mondtak imát (Mede Károly zsélyi plébános), verseket (Bombor Ivett, Molnár Katalin), s felhangzott az Isten, hazánkért térdelünk elõdbe... Tóth Ilona és az áldozatok fejfájára is virágszálak kerültek. A temetõbõl a kõbányai Szent László Gimnáziumba tértek be a kirándulók, nemcsak azért, hogy az ebédet elfogyasszák, hanem mert ennek a fõvárosi gimnáziumnak hosszú ideig volt igazgatója Sajó Sándor. Szobránál az óvári egyházi alapiskola tanulói verssel köszöntötték a költõt, a
Emlékezés 56-ra Az 1956-os magyar forradalom és szabdságharc 50. évfordulójáról a Palóc Társaság is megemlékezett. A Sajó Sándor Napok keretében november 10-én az Ipolysági Városi Könyvtár adott otthont a rendezvénynek. Vezetője, Soľmosi Márta igazgató köszöntötte a résztvevőket, mutatta be a vendégeket, majd átadta a szót Lőwy János polgármesternek, aki megnyitotta a konferenciát. Elsőként dr. Marossy Endre történész 1956 Fiadnak hagyd örökül c. előadása hangzott el. Az előadó felkereste azokat a helyszíneket, ahol annak idején a forradalom és szabadságharc harci eseményei zajlottak, ezeket kutatta a levél- és könyvtárakban, s e kutató munka gyümölcse látott napvilágot az előadás címével azonos kötetben, amelyből most képeket villantott fel, tényeket, számokat ismertetett, összefüggésekre világított rá. Másodiknak Csete Örs kapott szót, aki Folklórmotívumok egy 56-os fegyveres élettörténetében címmel tartotta meg előadását. A civilben az Apáczai Közalapítvány irodaigazgató előadó arra jutott következtetésében, hogy a több évtizede történt még oly tragikus események is „megszépülnek“, meseszerű elemekkel, folklórmotívumokkal egészülnek ki. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára, Szabó A. Ferenc nagy érdeklődéssel kísért előadásában - Emberveszteségek 1956-ban Magyarországon - azt elemezte, hogy milyen hatással voltak a harci események (elesettek száma), a börtönbüntetések és kivégzések valamint a száműzetést önként vállalók és a menekültek nagy száma a népszaporulatra. Az előadások árnyalták és szélesítették az 50 évvel ezelőtti eseményekről kialakított képet.
szülõvárosából érkezett utasok pedig koszorút helyeztek a talpazatára. A Terror Háza Múzeumot megnyitása óta sok ezren keresték fel. Most az emléktúrázók is. Ez a múzeum a nyilas és a kommunista terror, a szovjet megszállás, a hazai szálláscsinálók valódi arcáról lebbenti fel a fátylat, a sokezer áldozatnak állít emléket. Az egykori cellák ridegsége, a vallatószobák, a kínzóeszközök megdöbbentõ látványa még mint múzeumi tárgy és helyiség is félelmet kelt a látogatóban. A parancsot osztogatók, a verõlegények, az ítélethozók és - végrehajtók, az elõdök és utódaik - akik közül többen ma is kormányon vagy kormányközelben vannak - láttán furcsa érzések és gondolatok kerítették hatalmába a látogatót...
„Magyarnak lenni: nagy s szent akarat“ Sajó Sándornak, az ipolysági születésű költőnek Magyarnak lenni c. költeményéből való a fenti cím. 2000 óta ezzel a címmel zajlik Ipolyságon minden év novemberének második hétvégéjén a magyarságverseket mondó alap- és középiskolások versenye, amelyet a Palóc Társaság Ipolyság városával közösen rendez. Az idei már hatodik seregszemlére az Ipoly mindkét partjáról érkeztek fiatalok. Ez az együttlét a költészet égisze alatt fokozta a természetes együvé tartozás érzését, tudatát. Ezt domborította ki Lőwy János mérnök is, Ipolyság polgármestere megnyitó köszöntőjében. Mind az alap-, mind a középiskolás korcsoportba tartozóknak két verset kellett előadniuk. Egy szabadon választott Sajó-költeményt és egy szabadon választott hazafias költeményt a magyar költészet gazdag tárházából. A versmondók művészi teljesítményét háromtagú értékelőbizottság követte. Tagjai voltak Patakiné Kerner Edit előadóművész, T. Pataki László író és Sándor Zsombor színész. Az alapiskolások közül „dobogós“ helyen végeztek az újonnan létesült lukanényei alapiskola tanulói, akiket Balázs Éva tanárnő készített fel: Tóth Teréz (1.), Zuber Angelika (3.), valamint Várközi Patrícia (2.) az ipolynyéki Balassi-iskola tanulója, felkészítője Cseri Ilona. A középiskolások versenyét a balassagyarmati Mikszáth Kálmán nevét viselő
KEVI tanulója, Horváth Zoltán nyerte. Második lett az ipolysági Fegyverneki Ferenc Nyolcosztályos Egyházi Gimnázium tanulója, Köpöncei Csilla, a harmadik helyen pedig a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola diákja, Bugyi Anna végzett. Ipolyság polgármesterének díját a salgatótarjáni Bolyai János Gimnáziumot képviselő Müller Zsófia érdemelte ki. De nemcsak a győztesek, hanem a Vácról, Dejtárról, Ipolybalogról, Csábról ... érkezett többi versmondó is megérdemelt jutalomban részesült. Sőt a támogatók nagylelkűségének köszönhetően a felkészítő tanárok és a versenyzőket küldő iskolák is ajándékot vehettek át! A díjkiosztás után a résztvevők megkoszorúzták Sajó Sándor emléktábláját. Az ünnepségen Sándor Zsombor - utalva származására székely népviseletben adta elő Kányádi Sándor Nyergestető c. költeményét. Az oldal anyagát írta Urbán Aladár
Kultúra
2006. december
Kürtös 7
A Magyar Kultúra Hete az Ipolyi Arnold Alapiskolában
Az ipolybalogi alapiskolában már hagyománya van a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozatnak. A program általában filmvetítésekbõl, kézmûves-foglakozásokból, Ipolyi Arnolddal kapcsolatos vetélkedõbõl áll. Az idei évben az ipolyszalkai tájház munkatársai mutatták meg a gyerekeknek tudásukat. A választék zavarba ejtõ volt, hisz a nemezeléstõl kezdve, a makramén, a szalvétaképkészítésen, tobozból készített karácsonyfadíszeken, kukoricacsuhéból hajtogatott angyalkákon, játékmikulásokon keresztül egészen a boszorkánybábu elkészítéséig mindent kipróbálhattak a tanulók. Ezen kívül megnézhették, hogyan készül el egy vesszõbõl font kosár. A rendezvénysorozaton belül minden évben nagy sikert arat a mesedélután. Ez leginkább az alsó tagozatos tanulók számára kínál szórakozást és hasznos idõtöltést egyaránt. A magyar népmesék még ma is a kedvelt mesék közé a tartoznak, amelynek rajzfilmfeldolgozását vetítettük a diákoknak. Az egyes történetek között a tanulóknak
a mesékhez kötõdõ kérdésekre, ill. találós kérdésekre kellett válaszolniuk. Mivel iskolánk Ipolyi Arnold nevét viseli, fontosnak tartjuk, hogy a XIX. század e neves személyiségét, illetve az õ munkásságát meg is ismerjék diákjaink. Ebbõl kiindulva a névfelvétel óta évente rendezünk Ipolyi Arnold Emlékversenyt. Ennek keretén belül a gyerekek Ipolyival, az õ életével, munkásságának egy részével ismerkedhetnek meg. AMagyar Kultúra Hetének utolsó napján került sor az Ipolyi Arnold Emléknapra, melynek célja Ipolyi hagyatékénak megismerése, ápolása és a neves elõdre való emlékezés. Idén ezt azt ünnepséget még ünnepélyesebbé és emelkedettebbé tette az iskola zászlójának felszentelése. Az ünnepséget megtisztelték jelenlétükkel községünk, valamint a környezõ falvak polgármesterei, iskolaigazgatói, az iskola szülõi szövetségének képviselõi, és tiszteletét tette az egyéb kötelességei miatt távolmaradó díszvendég, Csáky Pál helyett irodavezetõje, Peczár Károly is. A nap folyamán a diákok a tanulók és pedagógusaik által összegyûjtött és összeállított néprajzi kiállítást nézhették meg, egy hagyományos régi mesterség, a kötélverés tudományába avatta õket be a szalkai tájházból Joákim bácsi, a helyi Lõrincz Aranka néni az itteni népviseletbõl és a helyi hagyományokból adott ízelítõt, valamint nagy sikert arattak a régi játékok is. Ezeket Bõhm András hozta el, és mutatta be a diákoknak. Az ünnepi mûsor
az igazgatónõ megnyitójával kezdõdött, majd György Ferenc, ipolybalogi lelkiatya megszentelte az iskola zászlóját. Ezt követte Balogh Gábor polgármester ünnepi beszéde, majd Peczár Károly üdvözlõ beszéde. A program további részében az alapiskola tanulóinak kultúrmûsora következett. Helyet kapott benne a népdal, a népmese, a népi játékok és hangszerek. A gyerekek nagy örömére ismét ellátogatott iskolánkba Zsapka
Attila, aki megzenésített versekkel szórakoztatta õket. Ezen az ünnepi délelõttön valamennyi diák, tanár és vendég megtapasztalhatta, hogy Ipolyi egyik jól ismert mondata, miszerint „azon nemzet, amely emlékeit veszni hagyja, azzal a saját síremlékét készíti elõ“ meghallgattatott, és nem talált süket fülekre, hiszen itt, az iskolában mindenki fontosnak tartja elõdeink életének megismerését, felelevenítését, ápolását és továbbadását. -ná-
Az ipolynyéki Csemadok kincsei és kincskeresõi Hrubík Csilla és Oroszlán Judit volt az ipolynyéki alapiskolából az a két tanuló, aki 2006. december 6-án, Mikulás napján képviselte az iskolát Vágsellyén a Kincskeresõkregionális értékeket felkutató megmérettetés 1. fordulóján. Ezt a napot természetesen nagyon sok munka elõzte meg. A felsorakoztatott témakörökön belül mi a Csemadok ipolynyéki alapszervezetének történetét dolgoztuk fel. Pályamunkánk címe: Ipolynyék közel 60 éve a kultúra szolgálatában. Már szeptemberben lázas buzgalommal kezdtünk neki elõször az anyaggyûjtésnek, majd ezek rendszerezésének és feldolgozásának. A hiányzó leírásokat saját fogalmazásaikkal egészítették ki a lányok. Nem egy délután és hétvége esett áldozatul, míg elkészült az írott, nyomtatott változat. Ám itt még nem fejezõdött be diákjaim számára a felkészülés, hisz mindezt egy power-pointos programba is bele kellett sûríteni úgy, hogy elõadásuk majd ne haladja meg a tíz percet. Tíz perc - 60 év kulturális eseményeire - lehetetlenség, mondhatná bárki önök közül. Mégis a hatalmas tapssal jutalmazott lányaim elsõ dicsérõ mondatként mégis azt kapták, hogy ez egy komplex, élményszerû elõadás volt. Hiszen benne volt
az 1949 elõtti idõszak, majd a Csemadok megalakulásától kezdõdõen minden, ami Ipolynyéken a Csemadok berkein belül történt. Felsorakoztatták a szüreti ünnepségeket, íróolvasó találkozókat., színdarabok, táborozások, bálok követték egymást a beszámoló során. S mikor az utolsó képhez érkeztek mindannyiunk szívét öröm és reménység töltötte el. Csilla, bevallása szerint, azért vállalta el ezt a munkát, hogy szülei büszkék legyenek rá és lássák, tudja és fogja folytatni azokat a dolgokat, amire nevelték. Jutka szeretne bekerülni a színtársulatba, ám azt mondja, addig is teszi a dolgát, mert látja, milyen jól érzik magukat a többiek is a Csemadokban, s szeretné, ha a fiatalok itt a Felvidéken éreznék magukat otthon, s alkotnának maradandót. Mit is tehetnék még hozzá ehhez? Boldog vagyok, mert képviselhetjük a Csemadok ipolynyéki alapszervezetét, az iskolát az országos döntõn is, és nagyon örülök, hogy õk a tanítványaim. Isten éltesse õket sokáig, legyenek majd õk is lámpások a falu életében. Cseri Ilona, Ipolynyék
Eseménynaptár
8 Kürtös
2006. december
Összefoglaló 2006 eseményeirõl Január 6-án az ipolynyéki templomban került sor a helyi Angyalszív kórus újévi koncertjére. 8-án az ipolybalogi Szent Korona Kórus hangversenyt adott a balassagyarmati plébániatemplomban. 21-én került sor Szklabonyán a felújított Mikszáth Emlékház ünnepélyes megnyitására, amelyen jelen volt Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, Bíró Ágnes, az SZK Kulturális Minisztériumának államtitkára, Konc Erika, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviseletében, Jarábik Gebriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója, P ra z n ovs z k y M i h á l y, a Mikszáth Társaság elnöke, Balogh Gábor, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke, Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke és Irena Guittenová, Szklabonya polgármestere. 21-én a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének színjátszó csoportja a Nógrád megyei Cserháthalápon vendégszerepelt nagy sikerrel a Mágnás Miska c. zenés vígjátékkal. 27-én az MKP Járási Elnökségének meghívására a Lukanényén Fórum a régió jövőjéről címmel tartott rendezvény vendége volt Gyurovszky László, régiófejlesztési miniszter, továbbá Slovák Gyula és Ollé Vladimír, a minisztérium két vezérigazgatója.
Február 12-én az ipolynyéki kultúrházban újra nagy sikerrel mutatkoztak be a helyi „karneválosok“, akik Balázs Ottó rendezésében mutatták be sláger-, nóta- és popgálájukat. 18-án farsangi bált rendezett az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Szülői Szövetsége. 18-án Apátújfaluban a helyi községi hivatal szervezésében tartottak farsangi bált a kultúrházban. 24-én az ipolybalogi Ma-
gyar Tanítási Nyelvű Óvoda Szülői Szövetsége farsangi bált szervezett. 25-én Bussán hatodik alkalommal tartottak keresztény jótékonysági bált a helyi kultúrházban. 25-én és 26-án az ipolynyéki Mics Károly Színjátszó Csoport Balík Judit rendezésében mutatta be a Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. zenés darabot a helyi kultúrházban 26-án Inám község önkormányzata és képviselő-testülete Nyugdíjasok farsangja címmel szervezett jól sikerült nyugdíjas-találkozót. 26-án tartotta évzáró taggyűlését a Csemadok Bussai Alapszervezete
Március 5-én a Magyar Koalíció Pártja Ipolykérben tartotta járási konferenciáját, amelyen titkos szavazással megválasztották parlamenti képviselőjelöltnek Hamerlik Richárdot, Balázs Pétert, Gyurász Flóriánt és Cseri Ilonát. 9-én Lukanénye adott otthont a Palóc Társaság által szervezett Palócföldi Pedagógusok XIV. Találkozójának. 17-én került sor a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya járási konferenciájára 14-én és 15-én az 184849-es magyar szabadságharcra emlékeztek Óvárban, Ipolyvarbón, Ipolynyéken, Inámban, Kőkeszin, Ipolybalogon, Lukanényén és Zsélyben. 16-án Hamerlik Richárd parlamenti képviselő meghívására Pozsonyba látogattak a járásból az MKP helyi szer-
vezetek tisztségviselői, akik megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, ellátogattak a parlament épületében, ahol találkoztak többek közt Bugár Bélával, az MKP elnökével is.
Április 16-án, húsvét vasárnapjának délutánján útjára indult az Autonómia TV. A Duna TV új csatornájának indulásakor műsorral mutatkozott be az ipolybalogi Szent Korona Kórus, az inámi hagyományőrző asszonykórus. György Ferenc ipolybalogi plébános áldotta meg a stúdiót és munkatársait, a határontúliak nevében pedig Balogh Gábor, Ipolybalog polgármestere köszöntötte az új csatornát születésének napján. 19-én, vasárnap Ipolybalogon a délelőtti szentmisén emlékeztek meg Mons. Montskó Tibor halálának 9. évfordulójára. A Montskó atya kezdeményezésére alakult Szent Korona Kórus Mozartés Kodály-műveket mutatott be a templomban. 24-én Ipolyvarbón immár tizennegyedik alkalommal tartották meg a Szent-Ivány Ferenc Országbíró Napokat. A rendezvény keretében került sor az Ipoly mente jövője címet viselő fórumra, melynek vendégei voltak: Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke és parlamenti képviselő, Hamerlik Richárd parlamenti képviselő, Hrubík Béla, az MKP és Balogh Gábor a Csemadok járási elnöke.
Május 5-én a Csábi Alapiskola és Óvoda is bekapcsolódott az
Európai Bizottság kezdeményezésére elindított Európai Tavasz 2006 rendezvénysorozatba. A rendezvény illusztris vendégének számított Berényi József, az SZK Külügyminisztériumának államtitkára és Gáspár László paraolimpikon. 6-án és 7-én Pereden (Galántai járás) került sor a Csemadok XXI. Országos Közgyűlésére. A tisztújító tanácskozáson Hrubík Bélát, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának tagját választották a Csemadok országos elnökének, Balogh Gábort, a Területi Választmány elnökét pedig a Csemadok regionális alelnökének. 7-én Ipolybalogon a vasárnapi szentmise után emlékeztek meg az I. és II. világháború hősi halottaira a helyi temetőben. Közreműködött a Szent Korona Kórus. 14-én Ipolybalogon a helyi iskolában tartották az Anyák napja műsoros ünnepséget. A rendezvény vendégei voltak az oldalfalai gyermekotthon lakói. 12-én és 13-án Lukanényén első alkalommal tartottak Rádiós Nappal egybekötött Palóc Majálist.
Június 4-én JUNUÁLIS címmel került sor a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya Járási Kulturális Ünnepélyére a nagycsalomjai szabadtéri színpadon. A rendezvényen bemutatkoztak a Nagykürtösi, a Rimaszombati és a Nagyrőcei járás MKP-s parlamenti képviselőjelöltjei. A rendezvény vendége volt Bárdos Gyula, a Csemadok OT tagja, az MKP parlamenti frakcióvezetője. 10-én és 11-én Szécsénykovácsiban 20. alkalommal rendezték meg az Ipoly kupáért kiírt díjugrató lovasversenyt. 11-én Csábon az MKP parlamenti képviselőjelöltjeinek bemutatkozása színesítette a 12. Falunapot. 17-én Parlamenti választások. A Nagykürtösi járás parlamenti képviselőjelöltjei: Hamerlik Richárd, Balázs Péter, Gyurász Flórián.
Eseménynaptár
2006. december
Kürtös 9
Összefoglaló 2006 eseményeirõl Július 23-án Szent Anna tiszteletére búcsúnapi ünnepséget tartottak Kelenyén.
Augusztus 5-én Falunapot tartottak Zsélyben. 6-án Szent Korona Ünnepség Ipolybalogon. A rendezvény vendégei voltak: Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Dobos László Kussuth-díjas író, Katona Tamás történész, Hargitay András, Pásztor Béla Veresegyház polgármestere. 12-én és 13-án VII. Mézfesztivál Inámban, ahol az ipolynyéki Bojtos Csilla személyében megválasztottak a 2006. évi mézkirálynőt. A rendezvény vendégeinek sorában foglalt helyet Bugár Béla, az MKP elnöke, parlamenti képviselő, Csáky Pál és Simon Zsolt parlamenti képviselők, Konopás Tímea, Magyarország 2006. évi mézkirálynője. 12-én Ipolykérben és Ipolyhidvégen rendeztek falunapi ünnepséget. 13-án Ipolyvarbón rendeztek Falunapot. Ezt megelőzően elkészült az IpolyvarbóŐrhalom között a turisztikai határátkelő. 20-án falunapi ünnepségek zajlottak Apátúfaluban és Kóváron. 26-án első alkalommal tartottak Falunapot Szécsénykovácsiban. 27-én Harasztiban címeravató ünnepséggel egybekötött falunapi ünnepséget rendeztek.
Szeptember 3-án Nagycsalomján a szabadtéri színpadon a Lévai Színjátszó Kör előadásában került bemuatásra az Indul a bakterház c. regény színpadi változata. 4-én Lukanényén megnyitotta kapuit a teljes szervezettségű alapiskola. 9-én és 10-én borfesztivállal egybekötött szüreti ünnepséget tartottak Ipolynyéken. 9-én, szombaton este a komáromi Álmodozók Polgári Társulás előadásában került
bemutatásra Szörényi-Bródy: Kőműves Kelemen c. rockballadája. 15-től 23-ig a Palóc Társaság szervezésében Zsélyi Múzeumnapok. 23-án Ipolykeszin címeravatással egybekapcsolt falunapi ünnepséget tartottak, melynek vendége volt Csáky Pál, az MKP alelnöke, parlamenti képviselő. 23-án ismét megrendezték Bussán a hagyományos szüreti ünnepséget. 23-án tartották Lukanényén a helyi citerazenekar CD-keresztelőjét. 24-én Terbegecen címer-, pecsét- és zászlóavató ünnepséget rendeztek. 30-án Hegyaljai Ősznyitó címmel szüreti ünnepséget rendeztek Kőkeszin. A szüreti bál sztárvendége volt a Szuperbuliból ismert Postás Józsi.
Október 6-án a Madách Napok keretében koszorúzási ünnepséget tartottak Alsósztregován. A Madách- kastélyban Balogh Károly hagyatékából a Madách-relikviákat bemutató kiállítás ünnepélyes megnyitójára is ezen a napon került sor. 8-án Őszirózsa címmel magyarnóta-énekesek országos versenyét tartották Ipolynyéken a kultúrházban. 7-én a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia nagytermében lépett fel az ipolybalogi Szent Korona Kórus a világi, egyházi és katonai kórusok-zenekarok fesztiválján. 22-én Ipolynyéken felavatták Szent István köztéri szobrát. A mű alkotója Oláh
Szilveszter magyarországi szobrászművész. 20-án Ipolynyéken tartotta őszi ülését a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. 21-én a falunapi ünnepség keretében adták át a felújított játszóteret Óvárban. 22-én Krúdy Gyulára, a magyar irodalom jeles írójára emlékeztek Szécsénykovácsiban. 27-én a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete meghívásának tett eleget Palatinus István 56-os szabadságharcos, aki az 50 évvel ezelőtti eseményekre emlékezett.
November 4-én a Besztercebánya megyéhez tartozó Csemadok Területi Választmányok képviselőinek regionális tanácskozása Füleken. A tanácskozon részt vett Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke is.
10-én a Sajó Sándor Napok keretében immár hagyományosan „Magyarnak lenni: nagy s szent akarat“ címmel rendezték meg a magyarságverseket mondó alap- és középiskolások versenyét Ipolyságon. 17-én a Palóc Társaság a magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából emléktúrát szervezett Budapestre. 16-18-án hagyományosan Szepsiben és Buzitán rendezték meg a VIII. Egressy Béni Színjátszó Fesztivált. A rendezvényen a Nagykürtösi járást a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének színjátszói képviselték Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. darabjával. 24-én szakmai találkozó Ipolybalogon a vers-és prózamondó versenyek zsűritagjai részére az RA-RS-LC-VK-LV járásokból.
December 2-án önkormányzati választások. 6-án a Kincskeresők regionális értékeket felkutató megmérettetés I. fordulóján Vágsellyén. Az ipolynyéki alapiskolát Hrubík Csilla és Oroszlán Judit képviselték. 8-án Ipolyi Arnold Emléknap Ipolybalogon. Díszvendég: Csáky Pál, az MKP alelnöke, parlamenti képviselő. Összeállította Bodzsár Gyula
Közlemény Az SZK Kulturális Minisztériumának kisebbségi kultúrák főosztálya közli, hogy a nemzetiségi kulturák támogatásának feltételei és a kérelmezési formanyomtatványok megtalálhatók a minisztérium honlapján: w w w. c u l t u re. g ov. s k A kitöltött kérvényeket és a mellékleteket két példányban a következő címre küldjék: MK SR, Odbor programovej podpory, Nám. SNP 33, 813 31 Bratislava 1, vagy adják át a minisztérium iktatójában. A borítékra írják rá: „Kultúra národnostných menšín 2007“. A 2007. január 3-ig bemyújtott tervezeteket 2007 márciusában fogják elbírálni és feldolgozni.
Oktatás
10 Kürtös
2006. december
Támogatásban részesültek a magyar elsõsök Decembert írunk. A magyar iskolák kis elsősei túl vannak már minden izgalmon, amely várt rájuk azokban a szeptemberi napokban, amikor először ültek be az iskola padjaiba. Decembert írunk már, de talán még nem felejtették el a kis elsőseink szülei, hogy azoknak a szeptemberi napoknak a valamelyikén Ipolynyékre és Csábra szóló meghívót kaptak a NéVA Társaságtól. S a családok majd mindegyike meg is jelent itt vagy ott, s a találkozóknak otthont nyújtó iskola tanulói műsorral is kedveskedtek az édesanyáknak és édesapáknak. Köszöntötte őket Kiss Péter úr, a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány titkára, aki a magyar iskolák magyarságmegtartó szerepéről és a magyar szülők felelősségéről is szólt, amikor döntést hoznak gyermekük jövőjéről, vagyis arról, hogy szlovák vagy magyar tanítási nyelvű iskolába íratják-e és járatják-e őket. A CSSZMKA, a Szülőföldön Magyarul Társulás és 25 tagszervezete, köztük a NéVA Társaság is azt szeretné elérni, ha minden magyar családba született gyermek magyar anyanyelvén tanulna. E cél eléréséért semmi sem drága. Hála a Szülőföldön Magyarul Társulás támogatóinak (a vállalkozói és az adó 2 %-ából befolyt támogatásoknak) a
tanulmányaikat 2006 szeptemberében megkezdett magyar első osztályosok családjai - úgy mint tavaly, az idén is - támogatásban részesültek. Az 1 400- Sk-t (azaz egyezernégyszáz koronát) jelentő támogatás átvételéért gyűltek hát egybe a két körzetben, Ipolynyéken és Csábon a járás érintett községeiből a szülők, s ha már együtt voltak, hát megosztották örömüket a többiekkel, de a gondokról, a jövőképről is véleményt cseréltek. Egy biztos: az 1400 korona nagy segítséget jelent az elsősök szüleinek, amely csökkenti az iskolakezdéssel járó kiadásokat. Ráadásul valamennyi elsős még energiatakarékos égőt is kapott a HÉRA Alapítvány jóvoltából, amelyet a NéVA Társaság elnöke adott át a szülőknek. Erre a támogatásra azok a szülők is számíthatnak, akiknek gyermeke majd 2007 szeptemberében kezdi meg felkészülését az életre valamelyik magyar iskolában. Az első osztályosok családjának támogatását mind a Rákóczi Szövetség, mind a CSSZMKA, mind az SZMT továbbá a NéVA Társaság is legfontosabb feladatának tartja. Nyugodtan várhatják a szeptemberi iskolakezdést a szülők: folytatódik a támogatás nyújtása, ők is részesülnek majd belőle. Előbb azonban január-február fordulóján magyar iskolába kell íratni szemük fényét!
Segítség a magyar óvodások szüleinek Év vége felé számadást szuktunk készíteni a mögöttünk hagyott esztendőben történtekről. A számadásra okot adó sok lehetőség közül most csak egyet ragadunk ki: magyar óvodásaink létszámának alakulását 2006-ban. A számvetést a NéVA Társaság hagyományos adatlapja alapján végezzük el. Az adatlapot minden év szeptemberében elküldjük az óvodáknak, s kitöltve kapjuk vissza (jobbára a megadott határidőre). Az adatlapokon olvasható feleletek sok lényeges tényezőre világítanak rá. Többek között megtudjuk, hogy milyen nemű és korú nevelők foglakoznak az óvodásokkal, milyen segédeszközöket használnak, és milyenekre lenne leginkább szükségük... Rákérdezünk az óvoda nevelési nyelvére, fenntartójára és hogy van-e szülői szövetsége az óvodának. A válaszokból tényként kell kezelnünk: nyolc óvoda jelölte meg a magyart az óvoda nevelési nyelvének (Ipolynyék, Ipolybalog, Kelenye, Szécsénke, Inám, Ipolyhidvég, Ipolykeszi, Óvár), négy óvoda nem jelölt meg nevelési nyelvet (Ipolynagyfalu, Ipolyvarbó, Kőkeszi, Lukanénye), egy óvoda a Óvoda
Összlétszám
Csáb Inám Ipolybalog Ipolyhídvég Ipolykeszi Ipolynagyfalu Ipolynyék Ipolyvarbó Kelenye Kőkeszi Lukanénye Nagycsalomja Szécsénke Óvár Összesen:
Első osztályba lép összesen magyarba szlovákba
24 14 21 13 8 12 22 16 7 8 30 14 9 10
5 5 6 4 1 7 12 8 1 5 9 6 3 3
1 5 6 2 1 7 10 6 1 1 2 1 2 -
4 2 2 2 4 7 5 1 3
208
75
45
30
magyart és a szlovákot is (Csáb) és egy a szlovákot (Nagycsalomja). További két helyen működik olyan szlovák nevelési nyelvű óvoda, amelyről tudjuk, hogy óvodásai beszélnek magyarul (Bussán harminckettő a negyvenkettőből, Zsélyben tízen a huszonnyolcból) valamint a nagykürtösi óvodákban lehetnek még magyarul is beszélő gyermekek, de sem róluk, sem a többi (Kékkő, Alsósztregova stb.) óvodába járó gyermek nyelvi hovatartozásáról nincsen tudomásunk. Az adatlapok nagy segítséget nyújtanak abban is, hogy hozzávetőlegesen megtudjuk az alapiskola első osztályába lépő végzős ovisok szülei várhatóan milyen tanítási nyelvű iskolába íratják majd gyermeküket. Az adatlapok előrejelzése szerint az adatbázisunkban nyilvántartott tizennégy óvodából összesen 75 (azaz hetvenöt) gyermek megy 2007 őszén iskolába. Ebből 45 - öt (azaz negyvenötöt) íratnak majd a szülők magyar és 30-at (azaz harmincat) szlovák iskolába. Szeptemberig ezek a számok lefelé is, fölfelé is módosulhatnak. A magyar iskolák javára történő módosulást hivatott elősegíteni az az újabb kezdeményezése a Szülőföldön Magyarul Társulásnak, amely a magyar óvodába lépő gyermekek családját szólítja meg étkezési jegy adományozásával. 2006-ban 73 magyar család (az óvodáktól kapott tájékoztatás alapján) részesült 600.- Sk (azaz hatszáz szlovák korona) értékű támogatásban. A vásárlási utalványt ugyancsak a NéVA Társaság juttatta el az érintett családoknak, s azok az utalványokat a Jednota-COOP boltjaiban cserélhették be árura. Mindenki számára világos lehet, hogy ezzel az adománnyal senkit sem lehet meggyőzni álláspontjának helyességéről vagy helytelenségéről, de mindenképpen elvárható, hogy legalább magányában gondolkodjon el róla, és a családjában legyen beszédtéma: magyar vagy szlovák iskolát választanak-e majdan gyermeküknek. A szóban forgó segítség - vagyis az étkezési jegy mint adomány - is a magyar iskola melletti döntésre buzdítja a magyar szülőket! 2007-ben erre a támogatási formára azok a családok számíthatnak, akik gyermeküket magyar óvodába íratják, ennek híján pedig elkötelezik magukat a magyar iskolába való beíratás mellett... Az oldal anyagát írta és összeállította Urbán Aladár
2006. december
Oktatás
Kürtös 11
Ajándékot kapnak a magyar óvodába járó gyermekek Adni öröm - karácsony közeledtével ez a két szó különös jelentőséggel bír. A szeretet ünnepén ki-ki igyekszik örömet szerezni szeretteinek a legapróbb tárggyal, könyvvel, édességgel, avagy drága cuccal. A gyermekek megajándékozása ilyenkor éri el tetőfokát. Nemcsak a szüleik s a nagyszülők, hanem a rokonok, barátok, ismerősök, sőt újabban a polgármesterek, önkormányzatok is a kedvükben járnak. Érthető ok vezérli őket: a gyermek jelenti a jövendőt, az éltetőt s a továbbvivőt, a hagyományátörökítőt. A nagy család: a nemzet nyelvének, történelmének megőrzői és fejlesztői is ők - a gyermekek. Értük cselekedni, egészséges testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükről gondoskodni, nyelvi és értelmi képességeiket fejleszteni a felnőtt nemzedék, a család és a nemzet közös felelőssége. Ez a felelősség nyilvánul meg abban, hogy mondhatni hagyományosan már, karácsony táján karácsonyi ajándékcso-
magot kapnak azok a kis emberpalánták, akik járásunk valamelyik magyar nevelésű nyelvű óvodáját látogatják. Az ajándékokat a NéVA Társaság közvetítésével a Rákóczi Szövetség ajándékozza ovisainknak, akiknek száma jelenleg meghaladja a kétszázat. Közülük kerülnek majd ki azok az emberkék, akiket a szüleik a következő években valamely magyar tanítási nyelvű alapiskola első osztályába íratnak, hogy anyanyelven szerzett tudásukkal gazdagítsák magyar nemzetünk hírnevét. Közülük kerülnek ki - írtuk az imént, mert hogy tapasztalatból tudjuk, nem mindegyiküket vezetnek szüleik a magyar iskolába. Sajnos! Ez a napokban 208 óvodás kezébe juttatandó karácsonyi ajándékcsomag szerezzen örömet, és varázsoljon minden megajándékozott arcára boldog mosolyt és derűt, a szülőket pedig ösztönözze gondolkodásra, hogy majdani döntésük helyességéhez kétség se férhessen! Urbán Aladár
Pillanatképek a VIII. Egressy Béni Színjátszó Fesztiválról November 16-18-a között zajlott idén, immár nyolcadik alkalommal a falusi színjátszók seregszemléjének indult Egressy Béni Fesztivál. Hogy időközben elmaradt a falu? No ne legyünk szőrszálhasogatók, bizonyára azért lett így, hogy meg ne sértsék a városból érkezőket, akikből az utóbbi időben mindig volt egy-egy, éppen Fülekről, Dunaszerdahelyről vagy a vendégként évek óta ide járó Selmecbányáról. De talán nem is ez a lényeges, hiszen talán mondanom sem kell, hogy szűkebb régiónkat, évek óta (sajnos) csak az ipolynyékiek képviselik, általában jó darabokkal. Idén második alkalommal került átadásra a csoport egykori rendezőjéről, Mics Károlyról elnevezett Életműdíj, melyet mindnyájunk egyetértésére ebben az évben a füleki Mázik István kapta sok évtizedes rendezői tevékenységéért. A díjátadáson jelen volt Mics Károly lánya, Ildikó is. Kiss Péntek József után tehát újabb névvel bővült a dicsőségtábla, s remélem, hogy ezt a szép kezdeményezést még nagyon sok kiváló név követi, melyek mögött mindig ott lesz a tevékeny színházi ember életútja, mementóként. Természetesen idén is volt Lakoma, no nem olyan, amilyenre a kedves olvasó gondol, hiszen a fesztiválkosztról, mint a halottról, vagy jót, vagy semmit, hanem a szepsi fiatalok által szerkesztett fesztiválújság, mely talán a kultúrház pincéjében idén is megtartott dísztökkiállításnál is nagyobb sikert aratott. Persze ne feledkezzünk meg, hogy az első nap estéjén Szepsi város megújult főterén felavatták a fesztivál névadójának, Egressy Béninek a kőbe vésett szobrát, mely a keleti végeken élő Ferenc György munkáját dicséri. Lehet, hogy nem árt, ha a cikk írója ideírja (soha nem lehet tudni, éppen ki tud róla), hogy Egressy Béni, a fiatalon elhunyt zeneszerző öntötte csodálatos dallamba a Szózatot, egyik nemzeti imánkat.
Tizenhat társulat húsz előadást mutatott be három nap alatt, ami magában is siker, s ami még nagyobb, hogy végre telt ház előtt mentek a darabok, és tapsra senki nem panaszkodhatott, mert a nézők általában vették a lapot. Az ipolynyékiek idén egy „kevésbé“ szórakoztató darabbal Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. művével - mentek ki a fesztiválra, de nem tehették meg, hogy a régió egyetlen csoportja ne vegyen részt ezen a megmérettetésen. A darab végül is jó hangulatban zajlott, és a zsűri nagyra értékelte a társulat azon igyekezetét, hogy nem hagy fel a falusi színjátszásnak ezzel a formájával, mely már csak egy-két helyen lelhető fel a Felvidéken. Havasi Péter, a zsűri egyik tagja kiemelte értékelésében, hogy ha az ipolynyékiek felhagynak a színjátszásnak ezzel a hagyományos formájával, akkor valószínűleg örökre elveszik ez az apáink által életre hívott műfaj. A kritika kellemes volt, és természetesen a csoport idén sem jött haza díj nélkül, hiszen Gemer Éva a legjobb női epizódszereplő díját kapta, a társulat pedig egy különdíjat. Minden jó, ha a vége jó, és valóban elmondható, hogy a szepsi és a buzitai helyszíneken zajló fesztivál évről évre jobb hangulatban zajlik, és lassan megéli a kerek jubileumát. Remélem, hogy így lesz, mindnyájunk örömére. HB
Tavaszi szél vizet áraszt... December 9-én került sor Pozsonyban a Szlovák Rádió épületében a Tavaszi szél vizet áraszt... országos népdal- és népzenei verseny döntőjére. Az idő mintha hozzáidomult volna a történéshez, mert szép tavaszias decemberi délután volt. A döntőben 17-en szerepeltek Nagykapostól Bácskáig. Az öttagú rangos zsűri elnöke, Dr. Alföldy Boruss István a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége képviseletében az értékelésnél elmondta, hogy a fellépő-
ket a magyarországi minősítési mérce szerint értékelik, hogy teljesítményük összehasonlítható legyen bármelyik csoporttal a Kárpát-medencében. Mert bevallása szerint csak az egyetemes magyar kultúra van, és ez a versenyen be is igazolódott. A verseny legmagasabb minősítését az Arany Páva fokozatot négy csoport nyerte el, köztük nagy örömünkre a Lukanényei Citerazenekar, tagjainak ezúttal is szívből gratulálunk. Aranyfokozatot négy, ezüstfokozatot kettő, bronzfokozatot hét együttes nyert el, köztük az ipolybalogi Flóra női éneklőcsoport. Mindkét járásunkbeli csoportnak köszönjük a szép szereplést, és további sikereket kívánunk nekik! A következő Tavaszi szél... két év múlva esedékes, reméljük, csoportjainkból majd többen is kedvet kapnak a szerepléshez. Balogh Gábor
12 Kürtös
Kultúra
„Lénár Károly emlékezete“
2006. december
Mikulás járt Ipolybalogon
címmel kiállítás nyílt Komáromban A fenti címmel nyílt november 4-én kiállítás Komáromban a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában. A megemlékezés szentmisével kezdődött, amelyet a Szent András plébániatemplomban ThDr. Bolberitz Pál c. apát, apostoli protonotárius tartott felvidéki paptestvéreivel együtt. Szentbeszédében szólt a papi szolgálatról és megemlékezett az 50 éve levert forradalom hősi halottairól is. Mint mondta, a papnak híveivel együtt ki kell állnia az igazság mellett, és el kell utasítani a megalkuvást, a hazugságot. Az alázatos lelkületű papok vezethetik a helyes úton az emberiséget. Hősi halottaink pedig erőt és útmutatást adhatnak, hogy magyar nemzetünk sose váljon egy hazug diktatúra kiszolgálójává. Lénár atya tevékenységével az egész felvidéki magyarságot is szolgálta. A Jópásztor Alapítvány kuratóriumi tagjaként fáradhatatlanul szorgalmazta a felvidéki magyar püspök kinevezését, egyik fő szervezője volt a Komáromi Imanapoknak, ahol 1990-től kezdődően évente hívek ezrei imádkoztak magyar papokért és magyar főpásztorért. Az Istent, egyházát és a magyarságot hűséggel és áldozatos lélekkel szolgáló lelkipásztor kiérdemelte a Pro Probitate - Helytállásért Díjat, a Kisebbségekért kitüntetést és az Esterházy János-emlékérmet is. A szentmise után a templommal szemben található Kultúrpalotában folytatódott a megemlékezés. Először Fehér Csaba, A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma igazgatója köszöntötte a jelenlevőket, akik rövid előadásokat, visszaemlékezéseket hallgathattak meg. Először ThDr. Karaffa János, a Pázmaneum elnöke Lénár atya hivatásbeli helytállásáról tartott méltató beszédet, majd Nagy József, Inám polgármestere felidézte Lénár Károly főbb életrajzi adatait, nyugdíjas lelkipásztori éveiről is beszámolva. PaedDr. Princzkel József, a Komáromi Imanapi Bizottság képviseletében Lénár atyának az imanapok megszervezésben és a Jó Pásztor Társulatban végzett tevékenységét méltatta. A múzeum díszterme zsúfolásig megtelt, ezért a megnyitóra is itt került sor. A kiállítás egyik felében a Komáromi Imanapok történetéből kaphatnak ízelítőt a látogatók, amelyet gazdag fényképarchívum tesz teljessé, majd pedig Lénár Károly személyes tárgyait, a neki odaítélt kitüntetéseket, emléklapokat tekinthetik meg. Fényképek segítségével bepillantást nyerhetünk gazdag és embert próbáló életébe is. A kiállítás december végéig tekinthető meg. A kiállítás kurátora, Karaffa Attila elmondta, hogy Lénár atya és az üldözött magyar papok emlékezetét tovább szeretnék vinni. A jövőben kisfilmet szeretnének elkészíteni, amely az atya szentbeszédeinek főbb gondolataira épülne, valamint egy emlékkönyv kiadását is tervezik.
Az idei tél még mindig késik. A Mikulások is bajban voltak, hó híján a szánjukat nem hasz-
nálhatták az ajándékok széthordására. Ipolybalogra segédeivel december 3-án, estefelé, egy kivilágított, kidíszített gőzösön érkezett Veresegyházról. A gőzös vontatta kis vasúti kocsin hozta a Mikulás az ajándékokat a gyerekek és az őket kísérő felnőttek számára. A három helyen megálló „csod avo n a t “ - o t mindenütt nagyszámú gyereksereg és felnőtt érdeklődő fogadta. Az ajándékokat két manócska segített szétosztani szép karácsonyi dallamok kíséretében. A Mikulást és segítőtársait végigkísérte az útvonalon Ferenc atya és Balogh Gábor polgármester. A látványos Mikulás-est fő támogatója a veresegyházi Szlovák Zsolt vállalkozó volt, aki már a Szent Korona Ünnepséget is két ízben támogatta. Az ajándékokat a község önkormányzata biztosította.
Pázmaneum
BG
„Látjátok, mindig mondtam, hogy csak vidámmá kell tenni az embereket!“ Keresztény ifjúsági találkozóra került sor 2006. november 25-én az apátújfalui templomban ill. kultúrházban Árpádházi Szt. Erzsébet tiszteletére. Az összegyűlt három község (Lukanénye, Leszenye, Apátújfalu) fiataljai a koraesti szentmise keretében, amelyet Mgr. Szalay Gyula lelkiatya celebrált, Szent Erzsébet példamutató életéről elmélkedtek. Gyula atya homíliájában kifejtette, hogy korántsem elég korrektnek, tiszteletadónak, barátságosnak, igazságosnak lenni a másik emberrel szemben, hanem úgy kell szeretni felebarátunkat, ahogyan Isten szeret bennünket. Vegyünk példát Árpádházi Szent Erzsébetről.
A s ze n t m i s é t követően a helyi kultúrházban versekkel, énekekkel, zenével és tánccal folytatódott az ifjúsági találkozó. Felléptek nemcsak a helyi alapiskola tanulói szlovák, ill. magyar versekkel, hanem a meghívott belföldi és külföldi vendégművészek is, ily módon emelve az est fényét. Beszédet mondott és egyben konferanszié volt polgármesterünk, Jámbor László, a verseket betanította a helyi alapiskola igazgatónője, Schmidt Mária. Többek között elhangzott Kozma László verse: Szent Erzsébet legendája, előadta Zöllei Bianka a csábi alapiskola tanulója. Fellépett a Csemadok bus-
sai alapszervezetének asszonykórusa vallásos és népi énekekkel, majd a magyarországi Szanda község hagyományőrző csoportja remekelt. Kelemen Dávid ipolynyéki előadó és Geregay Kinga jókedvre derítették énekeikkel a jelenlévőket. Az est további vidám hangulatáról az ipolysági Inkognitó zenekar gondoskodott. Köszönet illeti nemcsak a fellépő csoportokat, énekeseket, hanem szponzorainkat is, kiknek köszönhetően szendvicseket és finom meleg teát lehetett fogyasztani. De az édesanyák és nagymamák is remekeltek különféle süteményekkel, ill. sós meg tepertős pogácsával. Késő este a Szent Szűz segítségét kérve Mgr. Szalay Gyula lelkiatyánk áldásával ért véget ez a feledhetetlen, kellemes hangulatban eltöltött ifjúsági találkozó. - Péter Júlia ofs - Apátújfalu
2006. december
Hitélet
Kürtös 13
Csak adventi készülődéssel tudjuk a karácsonyt méltón megünnepelni Oly megható szent hitünk tanítása, mely szerint az élet kezdete, kiindulása az Édenkert, végpontja, célbaérkezése a Mennyek Országa. A kettő közötti út pedig a földi élet, a Siralom Völgye. Itt, a könnyek völgyében botorkál, zarándokol az ember, és a boldogságvágy szívében nem más, mint egyrészt a Paradicsom emléke, másrészt a Mennyország reménye. Ebben a Siralmak Völgyében várjuk most adventi virrasztásban az érkező Istenfiát, és szemléljük az Ő tisztaságos Anyját, Máriát. A Boldogságos Szűz Mária visszafelé mutat: a Paradicsomra, az Ő szeplőtelen fogantatásával megmutatja nekünk, hogy milyen az Isten eredeti terve szerinti, bűntől el nem rontott ember. A gyermek Jézus pedig előre mutat: a Mennyek Országára, melynek ösvénye keskeny és kapuja szűk, de amely a Siralom Völgyének biztos folytatása. Az ősi perzsa felfogás a folyókat szentnek tartotta, a tengert pedig átkozottnak. Megokolása az, hogy a folyóvizek az ég vizei, hiszen esőből lettek, ezért édesek, míg a tenger a föld vize, azért keserű, azért van tele nyugtalansággal, viharral, sötétséggel és titkokkal. Tehát még a pogány néphit is az égből várta az üdvöst, az édest, a tisztát, az enyhet adót, a földről meg azt tartotta, hogy átkozott és hogy mindennek ellentéte. Keresztény hitünkben nincsen ekkora ellentét az ég és a föld között, amióta Krisztus, az Isten Fia megjelent egy földi anyának, Máriának karján. A Kisded Jézus az ég harmatozása, a Boldogságos Szűzanya pedig a föld sarjadozása. Amikor Betlehemben először szorította magához a Szűzanya a kisded Jézuskát, akkor békült össze az ég és a föld, akkor ölelkezett össze az Isten dicsősége és az ember békessége. Nézzük először Máriát, találkozzunk először vele, Megváltónk Édesanyjával, mert csak akkor tudunk remélni Megváltónkban, ha előbb hinni és várni tudunk Máriával, és akkor tudunk találkozni Jézussal, ha megtanultuk Őt várni Máriával. Hogy hogyan várta Őt Mária? Az angyal szavára támaszkodó biztonsággal. Aztán munkával: készítgette Jézuska
pólyáját, ingecskéjét, bélelte jászolát, ékesítette a kis betlehemi istállót. Azután áhítattal: imádta Őt legelső hajlékában, szűzi testében, szerette őt kétszeres szeretettel: hívőként az Istenét, anyaként a gyermekét. Adventi teendőink: először mi is hittel várjuk az Isten Fia születésének szent ünnepét, tehát nem világias, külsőséges csillogásban megnyilvánuló ünnep legyen a karácsony, ehhez viszont ki kell takarítanunk az istállót - vagyis a bánat seprőjével szívünkből eltávolítjuk bűneinket, továbbá nekünk is el kell készítenünk Jézuska jászolát - lassan béleljük ki szívünket imáink és szeretetünk melegével, majd ezek elvégeztével tárjuk ki lelkünk kapuját, hogy várakozásunk beteljesedjen, hogy karácsony szent estéjén megtörténjen a csoda. Mert ekkor lelkünket, mint Betlehemet, ezt a csendes, eldugott, drága rejtekhelyet megtalálja az Isten Fia, Mária pedig majd odaadja nekünk legnagyobb ajándékát és kincsét, isteni Kisfiát. És mi akkor csak azt kérjük tőle, hogy megcsókolhassuk a tőle született Jézuska kis kezét, hálakönnyekkel szemeinkben, mert tudjuk, hogy Jézus a miénk és mi az Övéi vagyunk. Amikor majd karácsonyeste újra gyermekké leszünk mindnyájan, és a kisded Jézuska jászola mellett egyetlen nagy család lesz az egész emberiség, ébredjünk rá Istentől való közös származásunk, összetartozásunk tudatára, bízzunk rendületlenül a Kisded erejében, térdeljük körül kis fekhelyét, és kérjük, hogy segítsen bennünket karácsony után is, mindig, állandóan testvéreknek, Isten gyermekeinek maradni. (György Ferenc, ipolybalogi lelkiatya)
Adventi ének Halljátok ti, kik a porba laktok! S a könnyek völgyében itt zokogtok; Harsog a hírnök trombitája, Oszlik az ősi bűn éjszakája. Jön kit a gyarlóság rég óhajtott, Oh nyiss bűnös világ neki ajtót; Mint harmat gyöngye a liliomra, Úgy száll le hozzánk a bűn irgalma. Készül lehajolni az ég boltja, Hogy gazdag áldását mind reánk ontsa; Emeld fel fejedet Isten népe, Könnyektől elázva menj eléje. Reményünk zöld fája kivirágzik, Isten kéz fűzi rá szép virágit; Az Isten fiának leszállása, Lesz boldog új napnak virradása. A régi ős bűnért már nem büntet, Kereszttel jelöli meg földünket; A szegzett kezei majd átnyújtják, A bűnös embernek a menny kulcsát. Tündöklik Názáret szép vidéke, Oda száll Gábriel követségbe; Ott van az alázat ibolyája, A tiszta szüzesség koronája. Oh Jézus, mindenség boldogsága Jöjj, szállj be lelkünk hajlékába; Míg a bűn hullámai közt élünk, Malasztot adj, hogy csak neked éljünk.
ÚJÉVI KONCERT 2007. január 6-án Ipolybalogon, az Árpád kori koronás templomban 17.30 - kor orgona hangverseny lesz. Az est előadóművésze: Baróti István orgonaművész. Közreműködik az ipolybalogi Szent Korona Kórus. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség.
Szabadidõ
14 Kürtös
Ünnepvárás December - az ünnepek hónapja. Az ember - bárhol is él a Földön, félreteszi búját, haragját, gondjait, szívét a reménység, jóság tölti el. Ezekben a hetekben mindenki arra összpontosít, hogyan szerezzen örömet barátainak, hozzátartozóinak. Az ünnepi alkalom lehetőséget ad arra, hogy kisebb-nagyobb ajándékokkal kifejezzük egymás iránti érzelmeinket, szeretetünket. Néhány apróságra azonban nem árt odafigyelni: * Sohasem az ajándék értéke a lényeges, hanem a személyre szóló figyelmesség. * Gyermekeknek karácsonyra játékot, könyvet, CD-t, kazettát ajándékozzunk. * Ruhát, fehérneműt csak hozzátartozóinknak vásároljunk ajándékba. * Férfi nőnek - ha csak nincsenek közelebbi kapcsolatban - ékszert, használati tárgyat ne ajándékozzon. * A nő is csak semleges ajándékot adhat férfinak: könyvet, tollkészletet, cigarettatárcát. * Az ajándékról az árcédulát távolítsuk el, a blokkot se hagyjuk a csomagban. * Készítsünk díszes csomagolást, emeli az ajándék értékét. * A kapott ajándékot - ha nem is nyeri el tetszésünket - nem illik kritizálni. * Kerüljük a túl drága holmik ajándékozását: gondoljunk arra, hogy a másik fél esetleg nem képes viszonozni. * Ajándékot továbbajándékozni illetlenség Karácsonykor az ünnepi asztalra sokféle exotikus gyümölcs kerül, olyanok is, amelyeket év közben általában nem fogyasztunk - mangó, karambola, licsi, ananász. Némelyikük termesztésével otthon is próbálkozhatunk. Legegyszerûbb ezek közül az ananász termesztése.
* A gyümölcsrõl levágjuk a zöld részt * Eltávolítjuk az alsó leveleket, a belsõ puha részt kivágjuk, hogy ne kezdjen rothadni Hogy jobban begyökeresedjen, * bemártjuk növekedésserkentõ porba és elültetjük. Május végén a tavaszi fagyok elmúltával a cserepet kitehetjük a balkonra vagy a kertbe, napos helyre. Hetente egyszer tápoldatozzuk, és szeptemberben beviszszük a lakásba. 15-20°C-on teleltetjük át. Ha ezeket a feltételeket betartjuk, jövõ nyár végére megjelenik az elsõ termés, amely karácsonyra beérik. Igaz, hogy nem lesz olyan édes, mint a boltban vásárolt, de biztosan örömet okoz.
Ünnepi édességek Fahéjas csillagok Hozzávalók: 25 dkg simaliszt, 7,5 dkg porcukor, 7,5 dkg mogyoró(dió), 1 kiskanál fahéj, 12,5 dkg vaj, l tojás, fél citrom leve, pikáns lekvár. Elkészítés: A lisztet, porcukrot, õrölt mogyorót(diót), fahéjat összekeverjük, hozzáadjuk a vajat, a tojássárgáját, citromlét és simára gyúrjuk. Felosztjuk két részre, és kinyújtjuk 5 mm vastagságúra. Az egyik részbõl csillagokat vágunk ki, melyeket megkenünk felvert tojásfehérjével, és tepsire teszszük. A másik részbõl kivágott csillagok közepét kiszúrjuk, majd ráhelyezzük a tepsiben lévõkre. Rózsaszínûre sütjük. Sütés után a csillagok közepét megtöltjük lekvárral.
Diós puszedli Hozzávalók (80 db-hoz): 25 dkg vaj, 10dkg porcukor, 1 vaníliás cukor, csipet só, 25 dkg keményítõ, 7,5 dkg liszt, 3 dkg kakaó, 1 teáskanál fahéj. 15 dkg dió, l evõkanál porcukor. Elkészítés: A hozzávalókat a dió kivételével összegyúrjuk, golyókká formáljuk, majd közepükbe beletesszük az 1 gerezd diót, és ismét összegyúrjuk. Sütés után porcukorban megforgatjuk. Összeállította:Bodzsár Eszter
2006. december
Számítógép a mindennapokban Ebben a cikkemben visszatérnék a hardverektől a világhálóhoz, és az év legfenköltebb ünnepéhez, a karácsonyhoz. A karácsony a keresztények számára Jézus Krisztus születésének az ünnepe. A Megváltó születését várja ilyenkor az egész keresztény világ. Sokak számára csupán az ajándékozás ünnepe.
A karácsony fontosságát mutatja az is, hogy az interneten a karácsony kifejezésre a Google keresője 0,07 másodperc alatt 4 400 000 hivatkozást talált, míg a Yahoo keresője 0,19 mp alatt 1 190 000 utalást talált. A több millió weboldal közt találunk olyakat, amelyeken a karácsonyhoz illő szebbnél szebb háttérképeket találunk /www.hatterkepek.hu/, nagy és változatos a választék a karácsony témájú elektronikus képeslapok terén is. Pl. a www.kpl.hu, www.weblink. hu, vagy a www.kepeslap.hu oldalon. Természetesen a karácsonyra vonatkozó képeken, idézeteken kívül találunk oldalakat, amelyek karácsonyi bevásárlással, díszítéssel, karácsonyfa-állítással, karácsonyi énekekkel, versekkel foglaloznak. /www.kreativkaracsony.uw.hu, www.karacsony.webmania.hu, www.karacsony.lap.hu /. A média és a globalizáció hatására az ünnep „a fogyasztás ünnepévé“ válik, éppen ezért gazdaságilag a legjelentősebb ünnep. Vigyázzunk hát, hogy ne csak a vásárlásra összpontosítsunk, hiszen Jézus Krisztus születésének emléknapja a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon és a szülőföld ünnepe. Gondolataimat Szemlér Ferenc: Karácsonyra című verséből való idézettel zárnám: „S mentsd meg, akit szeretünk, gyermekünk és kedvesünk, barátunk és vérünk - S ha majd Krisztus született, áldd meg ősi szeretet, minden ellenségünk!" RNDr. Balázs Péter
2006. december
Elment a legenda
Sport
Kürtös 15
P u s k á s Fe r e n c e m l é k é r e Hetvenkilenc éves korában november 17-én, pénteken, a budapesti Kútvölgyi Kórházban elhunyt Puskás Ferenc, minden idők legnagyobb magyar labdarúgója. Az Aranycsapat legendás labdarúgóját 2006. december 9-én ezrek kísérték utolsó útjára. Puskás klubszinten is szép sikereket aratott, számos trófeát nyert, de világhírnevet a magyar válogatottban szerzett magának. Az Aranycsapat éveken át a világ legjobb válogatottja volt.
A világ vezető hírügynökségei és internetes hírportáljai kiemelt terjedelemben és hírszámban számoltak be Puskás Ferenc haláláról. A világ egyik legismertebb magyar embere, a legendás magyar Aranycsapat balösszekötője 1927. április 2-án született Kispesten, és 1943 és 1967 között, 24 éven át ontotta a gólokat a világ élvonalában. 16 évesen, a Kispesti AC játékosaként lépett először pályára a magyar élvonalban, majd egy hónappal a 18. születésnapja előtt 1945. március 2-án a magyar válogatottban is bemutatkozott, és máris gólt szerzett Ausztria ellen. Utolsó fellépése a nemzeti tizenegyben 1956. október 14-én volt, szintén Ausztria ellen, és ezúttal is betalált, keretbe foglalva azt az egyedülálló 11 és fél évet a magyar labdarúgás történetében, amelynek a során a válogatott egyszer sem szenvedett vereséget hazai pályán. Ebben az időszakban a magyar közönség által Öcsinek becézett világklasszis csatár a Kispesttel (későbbi Bp. Honvéddal) öt bajnoki és négy gólkirályi címet, a válogatott csapatkapitányaként pedig olimpiai aranyérmet (1952, Helsinki) és világbajnoki ezüstérmet (1954, Svájc) nyert; 1953 novemberében a Wembley-stadionban kétszer talált be a híres 6:3-as mérkőzésen. A 1943 és 1956 között 349 magyar bajnoki mérkőzésen 358 gólt ért el, míg a válogatottban 85 találkozón 84-szer volt eredményes. Utóbbi mutatójával a Gazzetta dello Sport című olasz lap összeállítása alapján a 20. század legjobb góllövője lett. Miután 1956 őszén nem tért haza a Kispest dél-amerikai túrájáról, közel kétéves szünet következett a pályafutásában. Majdnem 32 évesen került a Real Madridhoz, ahol a kemény edzéseknek köszönhetően az 1958/59-es szezonban mutatkozott be a nagyközönség előtt. Első madridi tétmérkőzése előtt félrevonta a csapat első számú bálványát, Alfredo Di Stéfanót, s kézzel-lábbal elmagyarázta neki: amikor meghallja a „Stefi!“ kiáltást, gondolkodás nélkül induljon meg az ellenfél kapuja felé, s majd kap egy ajándékot - így is történt, Puskás jóvoltából Di Stéfanónak már csak az üres kapuba kellett passzolnia. A közönség azonnal kegyeibe fogadta, s gyorsan ráragadt a Pancho becenév, az 1959/1960-as évadban pedig már ő lett a gólkirály, 24 mérkőzésen 25 góllal. Az Európa-kupában még ennél is elképesztőbb gólátlagot produkált: 39 BEK-meccsen összesen 49 gólt rúgott. A csúcs az 1960-as BEK-döntő volt, a glasgow-i Hampden Parkban: a Real Madrid 7-3-ra verte az Eintracht Frankfurtot Puskás négy (és Di Stéfano három) góljával. Bár Puskás még az 1966/1967-es évadban is játszott, az 1966-os belgrádi BEK-döntőn már nem jutott szóhoz, így „csak“ három Európa-kupára került fel a neve. Ezen kívül hat bajnoki címhez, két spanyol kupához és egy Világkupa-
győzelemhez segítette hozzá a Realt, amelynek mezében 372 hivatalos mérkőzésen 324 gólt szerzett, és négyszer lett gólkirály (1959/60, 1960/61, 1962/62, 1963/64). A királyi gárda hivatalos honlapjának 2002-es szavazása alapján Puskás minden idők legnépszerűbb és legjobbnak tartott Real Madridfutballistája. A spanyol állampolgárságot - a magyar megtartása mellett - 1961-ben kapta meg, de a válogatottban már nem tudta régi önmagát idézni, bő fél esztendő alatt mindössze négy mérkőzést játszott, rúgott gól nélkül. Visszavonulása után spanyol, görög, egyiptomi, chilei, szaúd-arábiai, osztrák, észak-amerikai, paraguayi és magyar csapatok mellett edzősködött. Legjobb eredményét a Panathinaikosszal az 1970-1971-es idényben érte el, amikor a BEKben másodikok lettek. 1981-ben tért haza először, 1992-től az MLSZ utánpótlás és nemzetközi igazgatója, 1993-ban négy hónapig a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt. 1997ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Érdemrenddel tüntette ki. 2000-ben az IFFHS „Évszázad Európai Labdarúgója“ választásán a negyedik helyen végzett. Másképp gondolták ezt a BBC portugál nyelvű honlapjának szavazói, akiknek többsége szerint Puskás volt labdarúgó-világbajnokságok történetének legnagyobb alakja, megelőzve Pelét, Garrinchát és Maradonát. 2002. április 2., azaz 75. születésnapja óta Puskás Ferenc nevét viseli az ország legnagyobb sportlétesítménye, az egykori Népstadion.
Kitüntetései: * * * * * * * * * *
A Nemzet Sportolója (2004) A XX. század legjobb magyar sportolója Halhatatlanok Klubjának tagja (1991) Golden Foot-díjas (2006) Európa Bajnoka (2006) A sportági Hírességek Csarnokának tagja NOB Olimpiai Érdemrend (1997) Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997) Magyarság Hírneve (1997) a FIFA S.O.S. gyermekfalu mozgalmának magyarországi nagykövete * alezredessé (1992), majd ezredessé (1995) léptették elő a Magyar Honvédségben Az MTI nyomán összeállította Balogh Gábor
Humor
16 Kürtös
S Z I LV E S Z T E R I
2006. december
HUMORDÁRIDÓ Éles kés
Panasz
Látja az öreg székely, hogy a piknikezõ nagysága enni készül, de hiába keresi a kését, otthon hagyta. Elõzékenyen felajánlja a bicskáját. Amikor az asszony befejezi, megkérdezi tõle: - Megfelelt a kés, asszonyom? - Köszönöm, nagyon éles volt! - Gondolom is, mert tegnap, mielõtt a kutyát kiheréltem, jól megéleztem...
Fekete el akar adni egy kutyát Szabónak. - Nagyon ügyes kutya, akkorát ugrik, mint a Gellért-hegy! Szabó megveszi a kutyát, de másnap visszamegy panaszkodni: - Fekete, ez a kutya egyáltalán nem ugrik! - Miért, a Gellért-hegy talán ugrik?
Falusi vendéglátás Kiadó ház egy tanyán. Az ár megfelelne, de a külföldi vendégnek kifogásai vannak. - Túlságosan messzi van a vécé a háztól. A háztulajdonos megnyugtatja: - Ó, nincsen az olyan messzi, ha idõben elindul az ember!
Baleset A székely fiú javítja az antennát a tetõn, megcsúszik, és kiabál lefelé: - Édesapám! Fogjon meg, leesek! - No, aztán nincs elég hely?
Õszintén - Anyu, mondd csak, te fiatalkorodban valami mûvész voltál? - Miért kérded, kisfiam? - Mert apu azt mondta, hogy amíg fiatal voltál, szép kis dolgokat mûveltél.
Nosztalgia
Jósnõnél
Az apa nosztalgiával emlegeti fiatal éveit a fiának: - Régen bárok, pia, nõk. Most meg kocsma, kisfröccs, anyád.
- A tenyerébõl látszik, hogy önt a jövõ héten virágokkal és dicsérõ szavakkal árasztják el. - Ez remek, micsoda megtiszteltetés! - Nincs ebben semmi különös, így szokott ez lenni minden temetésen.
Egyértelmû
Bunda
Feleség mondja a férjnek: - Nézd drágám, milyen szép ez a bunda! De szeretném, ha az enyém lenne! -Akkor ezüstrókának kellett volna születned, drágám.
FONÁKSÁGOK * Tiszta víz a ruhám, és ez a te lelkeden szárad! * Mostanában a szép dús haj olyan ritka. * A hóhért grimaszversenyre küldték. Eszméletlen fejeket tud vágni. * A hóhér a pályafutását gyerekfejjel kezdte. * A temetési szertartás után a tömeg oszlásnak indult. * A focisták a 90. percben az utolsókat rúgták. * A vitatkozó parasztok a falu végén dûlõre jutottak.
Egy kaminos beszorul a híd alá. Odamegy a rendõr: - Na mi van, beszorultunk, beszorultunk?!? Erre a kaminos: - Nem, vaszeg, hidat szállítok.
JÓ TANÁCSOK AUTÓSOKNAK 1. Vezetés közben tilos alkoholt fogyasztani, mert kilötyög. 2. Mielõtt autóba ül, igyon vörösbort. Az nem látszik a vérben! 3. Vezessen mindig a járdán, mert a balesetek többnyire az úttesten történnek.
havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. E-mail:
[email protected]: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. Megjelenik 1000 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.
