KISÚJSZÁLLÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT -

72/2012.(II.28.) sz. önkormányzati határozattal jóváhagyva Egyeztetések után véglegesített, jóváhagyásra előkészített dokumentáció – 2012. 01. 320/2013.(VIII.28.), és 38/2015.(II.26.) határozatokkal módosítva

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE - 2011. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT -

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÓ MUNKARÉSZE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV.: T-1 IGAZGATSI TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV: T-2 BELTERÜLET ÉS KÖRNYEZETÉNEK RÉSZLETE

CÍVISTERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA 4025. Debrecen, Széchenyi utca 8 sz.

CÍVISTERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda:4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE 2011. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT Vezető településtervező:

Dr. Kőszeghy Attila TT-1-09-0260/06.

Környezetalakítás, tájrendezés:

Zsila László kert- és tájtervező TK-09-0583/06

Környezetvédelmi tervező:

Lévai Béla HBM MK 09-0036

Közlekedés tervező:

Gulyás Imre K1d-1(11)/09-0057

Vízi közmű tervező:

Szabó Lóránt TRv-T-(13)/09-0408

Energia közmű tervező:

Szabó Lóránt TRe-T-(13)/09-0408

Térinformatika:

Dr. Pázmányi Sándor

helyességéért és az aláírások hitelé D e b r e c e n, 2012. január / Zsemberi István / Ügyvezető Kisújszállás Város Településszerkezeti tervének leírása – 2011. évi felülvizsgálat

2

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA A város településszerkezeti tervének jövőbeni fejlődését, jelentősen befolyásolják a települést érintő főközlekedési utak, vasútvonalak távlati fejlesztései, a szükségesé vált iparterületfejlesztések, erdőtelepítések, lakó- és intézményterület-fejlesztések. A 2005. januárjában elfogadott településfejlesztési koncepció, a 2006. évben elfogadott gazdaságfejlesztési program, és a 2008. évben elkészített és 2010. évben módosított Integrált Városfejlesztési Stratégia megfelelő iránymutatást adott a település fejlődéséhez. Eszerint a város népességszáma stagnálni fog, távlatban is 14000 fővel lehet számolni. A lakásszám növekedése nem a népességszám emelkedéséből fog adódni, hanem a fő/lakás érték csökkenéséből. Évente 15 – 20 új családi ház épül, melyből 30 év távlatában 450 – 600 új lakótelek iránti igényt lehetett prognosztizálni. A város számára alapvető fontosságú, hogy a gazdasági ipari vállalkozások számára vonzó lehetőségeket teremtsen. Megfelelő infrastruktúrával ellátott iparterületek, ipari park kijelölése vált szükségessé. Kisújszállás Város Településszerkezeti terve a teljes közigazgatási területre kiterjedően, egységesen került meghatározásra. -

T-1 jelű M=1:40 000 léptékű (valamint kicsinyített, színezett) tervlap ábrázolja az igazgatási terület szerkezeti tervét T-2 jelű M=1: 10 000 léptékű (valamint kicsinyített, színezett tervlap tartalmazza a jobb áttekinthetőség és eligazodás érdekében a belterület és környezete szerkezeti tervét.

A településszerkezeti terven alkalmazott területfelhasználási besorolások, és azok maximálisan megengedett szintterület- sűrűség értékei: 1.) Beépítésre szánt területek: Lakó- üdülő- és általános intézmény területek: - Vt-2,0 - Lk-1,0 - Lke-0,5 - Lf-0,5 - Vk-2,0 - Üh-0,2 Gazdasági területek: - Gksz-0,6 - Gip-0,5 - Gmg-0,5

településközpont vegyes terület kisvárosias lakóterület kertvárosias lakóterület falusias lakóterület központi vegyes terület hétvégiházas üdülőterület kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület ipari- gazdasági terület mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó ipari gazdasági terület

Kisújszállás Város Településszerkezeti tervének leírása – 2011. évi felülvizsgálat

3

Különleges területek: - Kpt-0,5 - Kst-0,3 - Kid-0,2 - Ksp-0,1 - Kre-0,1 - Ktem-0,1 - Kkegy-0,1 - SZ-0,1

Piactér kialakítására szolgáló különleges terület. strand- és Gyógyfürdő fejlesztésére, a Gyógy turizmushoz, pihenési és rekreációs tevékenységekhez hasznosítható terület. Idegenforgalmi- pihenő és rekreációs célra hasznosítható terület Sportolási célú terület Rendezvény terület Lovas versenyek, vásárok, kiállítások céljára a zöldterületi jelleg megőrzése mellett hasznosítható terület. Temetők területe Kegyeleti park területe Szennyvíztisztító, szeméttelep elhelyezésére szolgáló, védőtávolságot igénylő terület. 2.) Beépítésre nem szánt területek:

Egyéb területek: - KÖu - KÖk -V Zöldterületek: -E -Z

Közlekedési terület Vasúti terület Vízgazdálkodási terület Erdőterület Közparkok területe

Mezőgazdasági területek: - M-I Többségében szántó hasznosítású terület - M-I* Rizstermesztésre használt, illetve ilyen célú fejlesztésre alkalmas terület - M-II Többségében gyep- legelő, illetve visszagyepesítésre jelölt terület - M-K Kertgazdálkodás területei - M-h Halastó Különleges területek: - Kk-lov - Kk-h - Kk-id - Kk-mr

Lovas liget különleges terület. Horgásztó különleges terület. Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület. Mezőgazdasági repülőtér


4

I. A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 1) Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése: A településszerkezeti terv a megyei TrT-vel összhangban tartalmazza az M4 gyorsforgalmi út nyomvonalát és csomóponti kapcsolatait. A gyorsforgalmi út megvalósulása előtt, megépítésre került a 4. sz. főút várost elkerülő szakasza, melynek forgalomba helyezése 2011. évben megtörtént. Az elkerülő nyomvonal felhasználásával és annak keleti és nyugati folytatásaként fog kiépülni az M4 gyorsforgalmi út. A környezetvédelmi engedélyhez készített tanulmányterv a tervezett gyorsforgalmi úthoz a város két közlekedési csomóponttal kapcsolja hozzá a település keleti és nyugati szélén, azokon a helyeken, ahol a nyomvonal a jelenlegi 4 sz. főútvonalhoz visszakapcsolódik. A megyei Területrendezési terv közlekedésfejlesztési alátámasztó munkarésze, a Kunmadarasi repülőtér elérhetőségének javítására térségi jelentőségű mellékútként fejleszti a Kisújszállás északi iparnegyedéről északi irányban továbbvezető utat, mely ugyancsak közlekedési csomóponttal kapcsolható a tervezett gyorsforgalmi úthoz. Ez a csomópont kapcsolódási lehetőséget teremt Kisújszállás északi iparnegyede számára is, mely e nélkül a Budapest- Záhony vasútvonal és az M4 gyorsforgalmi út közé szorulna, vasúti átjárásra és a belterületen keresztül történő megközelítésre utalva. 2) Főutak fejlesztése: A közlekedésszerkezet további meghatározó fejlesztése az országos és megyei területrendezési is elhatározott Túrkeve irányából érkező 4202-es számú út országos főúttá történő fejlesztése és a város nyugati szélén új nyomvonalra való helyezése. A Mezőtúr – Túrkeve - Kisújszállás – Kunhegyes nyomvonalú főútfejlesztésnek távlatban nagyobb térszerkezeti jelentősége lesz. A főútfejlesztés megvalósulása után is megmarad a Határ utcától déli irányban kivezető (VGV mellett elhaladó) út szerepköre, mely a megyei TrT alapján térségi jelentőségű mellékút. A jelenlegi országos mellékút főúttá történő fejlesztése szükségessé teszi az külterület déli részén vezető nyomvonal éles kanyarulatának ívkorrekcióját is, melyet a településszerkezeti terv tartalmaz. A várost délnyugati- nyugati oldalán elkerülő főútfejlesztéshez szükséges hozzáigazítani a belterületi úthálózatot, és a csatlakozó területek hasznosítását is. Ezzel összefüggésben három közlekedési csomóponttal kapcsolható a főút tervezett nyomvonalához. Az adottságokat és a várható forgalmat figyelembe véve körforgalmú csomópont kiépítése javasolható a jelenlegi 4. sz. főút városba nyugati irányból bevezető szakaszához való csatlakozásnál, és a Túrkevei út városba déli irányból bevezető csatlakozásánál. Csomópont kiépítése szükséges az Örményesi út Csorbai út folytatására történő áthelyezésekor kialakuló kereszteződésnél. 3)

Mellékutak fejlesztése: a) A megyei Területrendezési terv alapján térségi jelentőségű mellékútként szükséges kiépíteni a várost északon elkerülő 4. sz. főút távlati fejlesztéseként megvalósuló M4 gyorsforgalmi úttól induló, ahhoz csomóponttal kapcsolódó, Kunmadarasi repülőtérhez vezető jelenlegi mezőgazdasági utat. A tervezet csomóponthoz kapcsolható a város északi iparnegyede is. b) Új, a belterülethez szervesebben kapcsolódó, a külterületet jobban és kevesebb kanyarokkal feltáró nyomvonalra szükséges áthelyezni a 4207 sz. mellékutat. Az úgynevezett Örményesi út a belterületi Csorbai útra, és annak külterületi folytatására helyeződik át. Kisújszállás Város Településszerkezeti tervének leírása – 2011. évi felülvizsgálat

5

c) A belterületet délkelet déli irányban határoló Malom - Határ utca mint térségi jelentőségű mellékút vehető figyelembe. d) Térségi jelentőségű mellékút szerepkörben tartható meg a főútfejlesztés után visszamaradó jelenlegi 4202 sz. út teljes belterületi szakasza. e) Jelentős változás a közlekedésszerkezetben a Rákóczi utca forgalmi út funkciójának megszüntetése, szerepének áthelyezése a Baross Gábor utcára illetve az annak folytatásában lévő 4-es számú főútig tervezett új nyomvonalszakaszra. 4) Települési gyűjtőúthálózat fejlesztése: A tervezett főúthálózati fejlesztésekhez igazodik a város fő közlekedési szerkezete és annak távlati fejlesztése is. A közlekedésszerkezet fejlesztését jelentik: a) Az előző pontban szereplő úttal párhuzamosan futó, a város központjához közelebb lévő gyűrű hasonlóképpen továbbépítésre kerül (Bartók Béla- Bajcsy Zsilinszky Endre- Ady Endre- Móricz Zsigmond- József Attila utcák). b) A belterület északi részén a Debrecen – Budapest vasútvonal fölött kialakuló ipari területek megfelelő megközelítése érdekében, egy a város északi részét körbefogó, a 4es számú úttól induló majd a város másik végén ahhoz visszakapcsolódó gyűjtőút gyűrű kerül kiépítésre, a gyűjtőút a Malom utca folytatásában kapcsolódik a település szerkezetéhez, és távlatba aluljáróval fogja a vasútvonalat keresztezni. c) Helyi gyűjtőútként építendő ki a belterület keleti szélén, a Dózsa György utca keleti folytatásában lévő „régi 4-es út” visszamaradt szakasza, a téglagyári kereszteződésig, továbbá a településszerkezeti terven megjelölt belterületi utak. d) Fő dűlőút kijelölése meglévő mezőgazdasági utak felhasználásával, a 4205 Dévaványa és 4202 Túrkeve irányú országos mellékutakat összekötve, az igazgatási terület délkeleti részén, továbbá a Csorbai mezőgazdasági központhoz vezető, 4207 sz. Örményesi úthoz kapcsolódó mezőgazdasági út és folytatása a közigazgatási terület határáig. 5) A vasúthálózat fejlesztése A közlekedésszerkezet másik meghatározó elemei a vasútvonalak. Ennek távlati fejlesztésében a következők nyertek elhatározást: a) A Záhony – Debrecen – Budapest vasútvonal gyorsjáratúvá (140-150 km/óra sebességűvé) fejlesztése b) A megyei területrendezési terv új vasúti nyomvonal kiépítését irányozta elő, a Mezőtúr – Túrkeve – Kisújszállás nyomvonalon. E fontos szerkezeti elemet a településszerkezeti terv még akkor is tartalmazza, ha megvalósulására ma még kevés esély mutatkozik. A tervezett nyomvonal a város nyugati – délnyugati szélén fog vezetni, a 4202-es számú út tervezett nyomvonalával párhuzamosan, attól mintegy 700 méternyire, illetve az igazgatási terület déli részén közvetlenül az út mellett. c) Az Országos és ez alapján a megyei területrendezési tervtartalmazza a Kisújszállás igazgatási területét is érintő nagysebességű vasútvonal távlatban megvalósítani tervezett nyomvonalát. Tekintettel arra, hogy a nyomvonal pontos kijelöléséhez szükséges tervek nem készültek el, és környezetvédelmi engedély sincs erre vonatkozóan, a nyomvonal csak a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeként lett ábrázolva, tájékoztató (fejlesztési szándékokat orientáló) jelleggel.


6

6) Gyalogos- és kerékpáros utak fejlesztése: a) Kerékpáros utak: A megyei területrendezési tervben meghatározott térségi kerékpárút-hálózat Kisújszállás városát érintő elemei: Kisújszállás- Túrkeve- Mezőtúr, KenderesKisújszállás- Karcag- (megyehatár), Kisújszállás- Örményes- fegyvernek- Nagykörű irányú kerékpárutak. A településszerkezeti terv a kerékpárutak tervezett nyomvonalát tartalmazza, a szükséges területek biztosításáról gondoskodik. b) Gyalogos és vegyes használatú útként (a forgalmilag megfelelő helyeken parkolóhelyek kialakításával) építendő ki a Kálvin utca, és a Rákóczi utca. A Rákóczi utca jelentőségét a strand- és gyógyfürdő, az Erzsébet-liget megközelítésében, a városközponthoz történő kapcsolódásban betöltött szerepe is indokolja. II. A BELTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE- FELHASZNÁLÁSÁNAK FEJLESZTÉSE A fejlesztési igényeket alapul véve, a távlatban tervezett közúti és vasúti fejlesztésekhez igazodva, a belterülethez csatlakozó mezőgazdasági területek termőértékét, a területek megközelítését és a meglévő településszerkezethez való kapcsolódását figyelembe véve határozza meg a fejlesztési terv a területek távlati hasznosítását. Ennek megfelelően: 1.) Ipari- gazdasági területek kijelölése: A) Új ipari park alakítható a város északkeleti részén a vasútvonal északi oldalán 95 ha, a szennyvíztisztító teleptől nyugati irányban, a vasút területe mellett 19 ha nagyságú területen. B) Ipari park alakítható a belterület délnyugati szélén 4202 sz. út új nyomvonala és a vele párhuzamosan tervezett Mezőtúr- Túrkeve- Kisújszállás vasútvonal közötti területsávon, 63 ha területen. C) A meglévő, külterületen maradó majorok IG-M besorolással Mezőgazdasági- ipari gazdasági területté, beépítésre szánt területté válnak. A vasútállomás fölötti egykori sertéstelep funkciója megmarad, mint IG-M mezőgazdasági ipari- gazdasági terület. (körülötte védőerdő telepítendő.) 2.) Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területek kijelölése: A) A tervezett M4-es autópályáról (autóútról) a belterület nyugati oldalán leágazó 4.sz főút csomópontja mellett 26 ha területen alakítható terület. B) A tervezett M4-es autópályáról (autóútról) a belterület keleti oldalán leágazó 4.sz főút csomópontja mellett közel 9 ha területen alakítható kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület. C) A 4. sz. főút városba keleti irányban bevezető szakasza mellett, a téglagyári csomópont előtt, 16 ha nagyságú kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület alakítható. D) A Deák Ferenc utca északi oldalán a Nyár utca vonaláig terjedő területsávban a Kása János- közraktár utcák közötti szakaszon alakítható új terület. E) A Deák Ferenc- Téglagyár út- temető meglévő Csorbai út melletti erdős rész közötti terület kereskedelmi- szolgáltató-gazdasági területté válik. F) A Pillangó - Báthory utcák találkozásánál lévő vasútvonal felöli 5 ingatlan KG- területté válik. (Három ingatlanon jelenleg lakóterületbe ékelődő kisüzemi tevékenységnek ad helyt, míg további kettő a terület további bővítését, egységesebb lehatárolását szolgálja.


7

G) Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület alakítható a Budapest- Záhony vasútvonal mellett, a „Konkordia” területe mellett a Zsodoma utca folytatásában lévő és annak folytatásában tervezett utca, a Konkordia Rt. területe, a Kása János utca és a vasútvonal által határolt területen. H) A Dévaványai út déli oldalán, a belterület szélén 25 ha nagyságú területen alakítható kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület. 3.) Lakó és intézmény területek fejlesztések : A lakóterületek jellemző használatát, városszerkezeten belüli helyzetét figyelembe véve az intézményekkel vegyesen kialakult területek, mint „Vt”, településközpont- vegyes területek, a belvárosi tömbökben lévő lakóterületek, mint „Lk” kisvárosias lakóterületek kerültek besorolásra. A külső városrészeken lévő nagytelkes intenzív gazdálkodásra szolgáló lakóterületek „Lf” falusias lakóterületként, míg a kisvárosias és kertvárosias részek között elhelyezkedő területek pedig „Lke” kertvárosias lakóterületként kerültek kijelölésre. Az ellátó létesítmények, intézmények többsége a belvárosban található, mely terület „Vt” településközpont vegyes területként került meghatározásra. A városon kívüli vonzáskörrel is rendelkező létesítmények (Gimnázium, Szociális Otthon) területe „Vk” központi vegyes terület. A) Lakásépítési, új telekalakítási lehetőséget jelent a széles telkek megoszthatósága, a tömbbelsők zsákutcás feltárásának igény szerinti fokozatos továbbvezetése és ezzel új telkek kialakítása. B) A Közraktár- Kása János- Nyár utca- vasútvonal által határolt 11,58 ha nagyságú területen, kertvárosias környezetben 130 új lakótelek alakítható. C) A Koronakertben, az Arany János- Kert utca- vasútvonal közötti 10,4 ha területen, kisvárosias és kertvárosias környezetben 120 telek alakítható. D) A város délnyugati részén a temető nyugati vonalától déli és nyugati irányban lévő 8,3 ha beépítetlen területet felhasználva 100 lakótelek osztására biztosított a lehetőség. E) A Szociális Otthon jelenlegi területe északi irányban, a Csorbai útig terjedő területet felhasználva bővülhet. F) Kertvárosias lakóterületként hasznosítható a Veres Péter út délkelti meghosszabbítása északkeleti oldala és a Csorbai út között településszerkezeti terven kijelölt terület. G) Kertvárosias lakóterületként alakíthatók lakótelkek a Szociális otthon déli oldalán lévő utca túloldalán, a településszerkezeti terven jelöltek szerint. 4.) Különleges területek kijelölése: A környezetükkel szemben sajátságos igényeket támasztó, vagy a külső hatásoktól különleges védelmet igénylő területeket a szerkezeti terv „különleges területként” jelöli ki, célzott területfelhasználással. Beépítésre szánt különleges területek: A) „Ktem”-jelű, temető felhasználású terület a Deák Ferenc utca déli oldalán lévő egyházi (református-, illetve katolikus) temető. Területe nyugati irányban 50 m szélességű védő sávval bővül, mely a temető területéhez tartozik, de ott sírhelyek nem alakíthatók. B) A déli köztemető területe keleti irányban és a Határ út irányában, távlatban bővíthető, a szomszédos területek felöl szükséges 50-méteres védőtávolság (jelen esetben védőerdő) meghagyásával, illetve beültetésével.


8

C) A keleti egyházi temető 4 sz. főút fölötti része kegyeleti parkká válik, míg a déli részen lévő temető területnek funkciója távlatban is megmarad, igény esetén a vele keleti irányban határos zártkert felé bővíthető. A vasútállomás fölötti izraelita temető területe kegyeleti parkként működhet tovább. D) „Kst”-jelű különleges terület a Pillangó- Rákóczi- Arany János- Illéssy utcák által határolt tömb teljes területe. (A Pillangó utcai, és az Arany János- Illéssy utca sarki gazdasági területek, és az Illéssy utcai intézményterületek felhasználása ezzel összhangban megváltozik. A terület a strand- és Gyógyfürdő fejlesztésére, a Gyógy turizmushoz, pihenési és rekreációs tevékenységhez kapcsolódóan hasznosítható. E) „Kid” –jelű Idegenforgalmi- pihenő és rekreációs célra hasznosítható a strandfürdő tömbjével keletről határos, Arany János utca- a fürdő vizét levezető csatorna- vasútvonal által határolt terület. A területen parkosított környezetben sétányt, tófelületet, az idegenforgalmat kiszolgáló létesítményeket lehet elhelyezni. F) „Kre” –jelű Rendezvény terület felhasználást kap a 4. Sz. főút Szolnok felöli bevezető szakasza mellett, a felüljárótól északkeleti irányban lévő, a 4. Sz. főút- és a „régi” 4. Sz. út közötti terület, a vasútvonal belterület felöli oldalán. A terület hasznosítása a szomszédos védett erdőterülethez, a helyi védelem alá kerülő gyepterülethez igazodó, ahhoz illeszkedni tudó rendezvények, létesítmények elhelyezésére szolgál. Lovas versenyek, vásárok, kiállítások céljára használható, a zöldterületi jelleg megőrzése mellett. Hasonló célra hasznosítható, főként sportterület, állatvásárok, rendezvények céljára a város délkeleti szélén, a Határ utca mellett kialakult sport- és vásárterület. G) „Kpt”- jelű Piactér különleges terület a Mikes- Vásár- Kötő utca közötti teljes tömbrész, a piactér jelenlegi déli határvonalától északi irányban. H) „Kvt”- jelű Vásártér különleges terület a Malom utca déli oldalán lévő és szerkezeti terven jelölt terület. A terület déli irányban a szerkezeti terven jelöltek szerint bővíthető. A területen vásárok, kereskedelmi- szolgáltató, sportolási tevékenység folytatható, a déli irányú bővítésen ezen kívül terep- motoros pálya is alakítható, illetve az ehhez kapcsolódó létesítmények elhelyezhetők. I) „Kig” –jelű idegenforgalmi és gazdasági célú különleges területet alakítható belterület nyugati szélén az országos főútfejlesztés új nyomvonala a tervezett vasúti nyomvonal illetve a mellette lévő erdő között 57 ha nagyságú fejlesztési területen. A terület hasznosításának részletes szabályait az önkormányzat későbbi időpontban kívánja meghatározni, konkrét befektetői igények ismeretében. Addig a terület szabályozatlanul marad, ott fejlesztéseket nem lehet megvalósítani. Az illeszkedés szabályait alkalmazva, mezőgazdasági területként kell figyelembe venni, ahol építmények nem helyezhetők el. J) Beépítésre nem szánt különleges területek: A) „Kk-mr” –jelű Mezőgazdasági repülőtér felhasználású terület található a városból délkeleti irányban kivezető 4205 számú főút északi oldalán. Területe a településszerkezeti terven jelöltek szerint, további 10 hektárral bővíthető. B) „Kk-lov” –jelű különleges terület. Az óváros területe a környezetében lévő és tervezett lovas turisztikai – és terápiás létesítményekre is tekintettel, 8 ha nagyságú, rekreációs, pihenő területként, „Kk-lov”- jelű lovas liget különleges területként fejleszthető. A területre, az adottságok figyelembe vételével szabályozási terv készítése indokolt. Ennek kidolgozásáig a terület szabályozatlan marad, és az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. C) „Kk-h”- jelű Horgásztó különleges terület alakítható, mintegy 8 ha nagyságú területtel, a Dévaványai út déli oldalán, a külterület délkeleti részén, a településszerkezeti terven lehatárolt területen.


9

D) „Kk-zp” –jelű záportározó terület alakítható, a Béla király út déli oldalán, a beépített területek folytatásában. A sajátos területfelhasználásnak környezeti indoka van, mert a záportározó olyan városképileg hangsúlyos területen lett kijelölve, ahol a környezet rendezése, igényes parkosítása is elvárható. 5.) Hétvégiházas üdülőterületek kijelölése: A város belterületének keleti szélén a 4-es sz. főút debreceni bevezető szakasza mellett, annak déli oldalán téglagyár működik. A termeléshez szükséges agyag lelőhelye a gyár nyugati szomszédságában lévő kertség. A visszamaradó gödrök rekultiválásaként horgásztavak kerültek kialakításra. Távlati tervek szerint a meglévő horgásztótól déli irányban újabbak fognak kialakulni. A településszerkezeti terv elhatározása, hogy a tavak környezetében lévő zártkertekből hétvégi házas terület kerüljön kialakításra. A 4-es főút két oldalán a településszerkezeti terven jelölt zártkerti rész „HÜ” hétvégi házas üdülőterületté válik. A kertség további részei megtartják jelenlegi felhasználásukat. 6.) Zöldterületek, zöldfelületi rendszer fejlesztése: A város belterületének és közvetlen környezetének fejlesztésekor meghatározó szempont a zöldfelületi rendszer egységes, egybefüggővé tétele. A tervezett közlekedéshálózati és területfelhasználási fejlesztésekhez igazodva jelentős erdőtelepítések lettek előirányozva. Erdőtelepítésre a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területek lettek jelölve. Erdősítés: A.) A település északi részén, a Záhony – Budapest vasútvonaltól északi irányban, a Kakati érig terjedő területen a meglévő ipari területek és tervezett ipari park területét valamint a szennyvíztisztító területét leszámítva 267 ha nagyságú területen védőerdő létesítendő. A Kakati ér és az ipari területeket feltáró északi gyűjtőút gyűrű között a tervezett védőerdősávon belül került kijelölésre az M4-es autóút (autópálya) nyomvonala. B.) A város nyugati szélén tervezett új lakóterület déli oldalán a meglévő erdőterület folytatásaként létesítendő új erdőterület. E területhez szervesen kapcsolódva déli irányban erdőterületként hasznosítható a tervezett új vasútvonal és az ugyancsak tervezett 4202-es számú út új nyomvonala közötti terület a tervezett délnyugati ipari parkig. C.) A délnyugati ipari park és a 4202-es számú út új nyomvonala között 100 méter szélességű erdősáv létesítendő. A Tulipán utca – tervezett 4202-es számú út új nyomvonala - és a VGV mellett bejövő jelenlegi túrkevei bekötő útszakasz közötti terület a meglévő major területét leszámítva erdősítésre kerül, kapcsolódva a köztemető alatti meglévő erdőhöz. D.) A déli köztemető keleti oldalán a Vásár utcától mért 50 méter szélességű sávban védőfásítás létesül. E.) A város keleti, délkeleti belterületének lezárásaként, a Lógókert, Nagykert zártkertes területekig tartó beépítésre alkalmatlan területeken, erdőterületek erdőként hasznosíthatók. F.) A nyugati egyházi temető körül nyugati irányban 50 méter szélességű erdősáv létesítendő, mely területet a temető területéhez lehet kapcsolni, mint védőterületet. A Csorbai út temetővel ellentétes oldalán, a szerkezeti terven jelöltek szerint erdő telepítendő.


10

G.) A Budapest – Záhony vasútvonal városból északkeleti irányban kivezető szakasza és a régi 4-es út nyomvonala, valamint M4-es autópálya tervezett nyomvonala közötti területen (a vasútvonal és a zártkert – tervezett hétvégi házas üdülő terület közötti rész) védőerdő létesítendő. H.) A Malom utca – Vásár utca találkozásánál kialakult ipari gazdasági terület és a tőle északkeleti irányban lévő lakóterület között, a szerkezeti terven behatároltak szerint, védőfásítást kell létesíteni. I.) A 4205-ös számú Dévaványa felé vezető út déli oldalán lévő szeméttelep körül és a telep és az út közötti területen védőerdőt kell telepíteni. J.) A 4. Sz. főközlekedési út keleti bevezető szakaszának északi oldalán lévő major (szarvasmarha telep) és a főút között, a közelben tervezett üdülőterület védelme érdekében védőerdő telepítendő, a szerkezeti terven jelöltek szerint. Közparkok létesítése: A.) B.) C.) D.)

E.)

A 4-es számú főút nyugati bevezető szakasza mellett, attól déli irányban létesítendő új lakóterület és a főút között, 50 méter szélességű sávban közparkot kell kialakítani. A település délkeleti részén a Rövid utca, Szőlőskert utca, Vásár utca közötti részen, a meglévő és tervezett lakóterületet leszámítva, a beépítésre alkalmatlan területet közparkként kell hasznosítani. A Korona-kert északkeleti szélén a vasútvonal, Vasút utca által közbezárt részen, a saroktól számított négy ingatlan területe közparkként hasznosítható. A Nyár utca- Kuthen Vezér utcát összekötő út északi oldalán a Hrsz: 479, 480/3, 481, 484, 485, 487 telkeken, a szerkezeti terven jelöltek szerint pontosítva közparkot kell kialakítani. (A park közepén az egykoron itt vezetett kisvasutat felidézve, a pályatest egy darabjának visszahelyezése és egy szerelvény kiállítása javasolt, mely egyúttal kapcsolódhat a körülötte megépülő játszótérhez is.) „Városkapu” jelentőségű elhelyezkedése miatt a főutak városba bevezető lecsatlakozásánál, illetve a beépített területek határvonalán közpark kialakítását irányozza elő a településszerkezeti terv. Ennek értelmében közpark, gondozott környezet alakítandó ki: - A 4. sz. főút Debrecen felöl bevezető szakaszának mindkét oldalán, a téglagyári útcsatlakozás előtt tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági fejlesztések előtt. - A 4. sz. főút Kenderes felöli bevezető szakaszán, a beépített lakóterület előtt. - A 4202 sz. (Túrkevei) országos mellékút, tervezett főútfejlesztés városba bevezető csomópontjánál, a itt lévő és bővítésre jelölt mezőgazdasági major előtt. (Eltakarva a gazdasági területet is.)


11

III. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME 1.)

Az épített környezet védelme

A város építészeti értékeiről készített kataszter és a védelemre adott javaslatok alapján, a településszerkezetet is befolyásoló javaslatok a szerkezeti tervbe is beépítésre kerültek. A) Lehatárolásra került a műemléki védettségű templom körül kijelölt műemléki környezet a Rákóczi – Nyár- Dózsa Gy. utca- Vásár- Piac- Kossuth utcák közötti területen, a szerkezeti terven jelöltek szerint. B)

Műemléki védelem alatt áll: 1. Református templom 2. Morgó csárda 3. Városháza (műemléki védettség folyamata elindult) 4. Mozi (egykori vígadó) épülete (műemléki védettség folyamata elindult)

C)

Történeti települési terület „Településképvédelmi terület” került lehatárolásra, melynek határvonalát a településszerkezeti terv tünteti fel. 2.)

A természeti környezet védelme

Kisújszállás igazgatási területén védett és védelemre érdemes természeti értékek találhatók. Az országos védelem alatt álló területek megóvásáról külön törvény és rendeletek intézkednek, míg a helyi értékek védelméről jelen szerkezeti terv elhatározásai és a Helyi természeti értékekről készülő kataszter és az azon alapuló helyi értékvédelmi rendelet intézkedik. A) Kiemelkedő természeti érték a Kisújszállási Öregerdő, természetvédelmi terület. Az Öregerdő ritkaságánál és vegetációtörténeti jelentőségénél fogva fontos természeti érték. A terület tudományos rezervátumjellegű megőrzése szükséges. B) Helyi természeti védelem alá kerül az Öregerdőtől keleti irányban a 4. számú út vonaláig húzódó gyep- legelőterület. Az erdők ölelésében lévő terület hangulati és látványkép védelem alatt áll. Környezetének szabályozását is ennek megfelelően szükséges kidolgozni. C) A külterület jellegzetes értékhordozói a kuhalmok. Helyüket a településszerkezeti terv is feltünteti. Megőrzésüket szolgáló szabályozás kidolgozása szükséges. D) Az Ecsegfalvi közigazgatási területéről viszonylag kis területen átnyúló természetvédelmi terület a külterület délkeleti széle. E) Helyi jelentőségű védett természeti terület az „Erzsébet királyné Liget”. (18/2011.(III.30.) önk. rendelet.)


12

IV. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK FEJLESZTÉSE A mezőgazdasági területeket a Településszerkezeti terv a következő felhasználásokba sorolja: - M-I - M-I* - M-II - M-K - M-h

Többségében szántó hasznosítású terület Rizstermesztésre használt, illetve ilyen célú fejlesztésre alkalmas terület Többségében gyep- legelő, illetve visszagyepesítésre jelölt terület Kertgazdálkodás területei Halastó (halgazdaság területe)

A településszerkezeti terv külön lehatárolja az igazgatási terület azon egybefüggő (döntő többségében mezőgazdasági felhasználású) területét, ahol szélerőmű park létesítése, a vonatkozó előírások betartása mellett lehetséges. A településszerkezeti terv nem sorolja az érintett mezőgazdasági területeket sajátos felhasználásba, mert azokon a mezőgazdasági művelés továbbra is folytatható lesz. A későbbi ütemben készülő szabályozási tervben kell azt a sajátos mezőgazdasági övezetet és a szélerőmű park létesítményeinek helyet adó sajátos övezeteket kialakítani, ahol a területre készítendő előzetes környezetvédelmi hatástanulmány által meghatározott feltételek is biztosíthatóak. A mezőgazdasági területek fejlesztésének meghatározásakor a földterületek adottságait, termőképességét, a gazdaság igényeit veszi alapul a szerkezeti terv. A településszerkezeti terv által nem meghatározott művelési ágváltások a gazdaságfejlesztési koncepcióval összhangban, az erre vonatkozó rendeleteknek és szabályozásoknak megfelelően történhet, a tulajdonosok elhatározásainak, érdekeinek megfelelően. (Szántóterület gyep- legelőterületté, gazdasági erdővé alakítása a tulajdonos elhatározása alapján történhet, gyepterület felszántása csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével.) A) A város belterületétől délkeleti irányban találhatók az egységes legelő területek. A nemrégiben felszántott, jelenleg szántóként hasznosított területeket újból legelőként kell hasznosítani. Az egybefüggő értékes legelőterület kialakulása érdekében a mezőgazdasági repülőtér vonalától a belterületig húzódó területrészt szintén legelőként kell hasznosítani. B)

A kunhegyesi határ melletti, és a karcagi határ (4. Sz. főút) melletti rizsföldek bővíthetősége érdekében az erre alkalmas, településszerkezeti terven is feltüntetett területek hasznosítását, a fejlesztési lehetőségek megtartásával (az elhelyezhető építmények körének megfelelő szabályozásával) kell folytatni, figyelembe véve a vízi élőhelyek és vadaspark kialakításának lehetősségét is.

C) A belterülettel határos mezőgazdasági területek esetében a belterület és környezete fejlesztése -című fejezetben leírt területfelhasználási változásokkal kell számolni. 5. Az új nyugati lakóterület északi fele belterületi szántó felhasználásával, míg a déli oldala külterületi keskeny parcellákra osztott gyenge minőségű földek igénybevételével alakul ki. 6. Az erdőtelepítések, védőerdők gyenge termőképességű területek felhasználásával kerülnek kialakításra az északi iparterület környezetében, a délnyugati ipari park fölött és a mellette tervezett új főútvonal szakasz mellett.


13

7. Hasznosítatlan részben mély fekvésű, vízállásos területek felhasználásával alakul ki a belterület és a délkeleti zártkertek között tervezett erdős terület. 8. Belterületi kertség felhasználásával alakulnak ki a Gábor kerti és a koronakerti új lakóterületek. 9. A Nagykert nevű zártkert északkelti része, a szerkezeti terven jelöltek szerint Hétvégiházas üdülőterületté vélik. 10. A mezőgazdasági repülőtér a körülötte lévő gyepes területek terven jelzett felhasználásával bővül. 11. Az M4-es autóút (autópálya) város felé való leágazásainál kialakuló csomópontok környezetében Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területek alakíthatók ki. (A nyugati városszélen kialakuló csomópontnál az út északi oldalán, gyenge minőségű szántó, míg a város keleti oldalán kialakuló csomópontnál az út déli oldalán gyepes területeket felhasználva.) D) A közlekedési létesítmények fejlesztéseinek következtében az új nyomvonalszakaszok kialakításához a létesítmények szabályozási szélességének megfelelő területsáv igénybevételével kell számolni. (Autóút esetén 60m, és a szükséges csomóponti területtel, főút esetén 40m, vasút esetén min. 20 méter széles területsávval kell számolni.) V. A KÖZMŰHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE 1.)

Vízellátás fejlesztése

A vizsgálat fejlesztés szempontjából legfontosabb adatai: A település vízellátottsága 100 %-os. A lakásszám 4872 db, a lakosság létszáma 13505 fő (1999). A vízellátásba bekapcsolt lakások száma 4120 db (84,6 %), a fennmaradó népesség közkifolyós ivóvízellátásban részesül (2082 fő). A városban minden utcában üzemel ivóvíz vezeték. A hálózat többszörösen hurkolt rendszerű, NA 150 méretű gerincvezetékkel, NA 100 és NA 80 méretű elosztóvezetékekkel. Kapacitás és fogyasztási adatok: Üzemben kitermelhető:

3500 m3/d

Fogyasztói felhasználás:

1511 m3/d

Bruttó fajlagos fogyasztás:

112 l/fő,d

A szerkezeti terv 600 lakás fejlesztést, és az ipari területek fejlesztését irányozza elő. Vízigény számítás: Átlagos fogyasztás: 600 lakás x 350 l/d, lakás Óracsúcs:

210 m3/d 17,5 m3/h

Iparterület vízigénye:

100 m3/d

Összesen:

310 m3/d.


14

A kitermelő kapacitás elegendő a megnövekedett ivóvíz igények kielégítésére is. A vízkezelési technológia megfelelő, a 2 db 500 m3 térszíni tároló biztosítja a csúcsigények kielégítését is. A nyomásviszonyok jók a hálózatban (3,8-4,2 bar), amit a 700 m3-es 48 m magas tároló biztosít. A fejlesztendő területeken az elosztó hálózat hurkoltan megépített bővítésével maradéktalanul biztosítható az ivóvíz ellátás. Az ipari-gazdasági övezetek kommunális ivóvíz ellátásának biztosításához is csak a hálózatot szükséges bővíteni. 2.) A Fürdő fejlesztése A településen üzemelő fürdő 1 db termálkúttal és 3 db hideg vizes kúttal rendelkezik. A hideg vizes kutak közül csak egy üzemel a medencék töltésére, a városi ivóvíz hálózatról csak a szükséges mennyiségű ivóvizet vételezik. A termálkutat 2000-ben gyógyvízzé minősítették. A fürdőben 3 db szabadtéri, és 1 db fedett termálmedence található: 33,3 m-es úszómedence 1250 m3 1,20 m mély fürdőmedence Gyermekmedence A fürdő fejlesztési terve jelenleg készül, amely a meglévő területen a szolgáltatások fejlesztését irányozza elő. A teljes tömb területe a fürdő- gyógyfürdő fejlesztése érdekében használható fel. Új medencék, élményfürdő, Gyógyfürdő- hozzá kapcsolódva újabb gyógyvizű medencék, városi tanuszoda kialakítása nyert elhatározást. A fürdő területén lévő csónakázó tó átalakításra, rendbehozatalra kerül, az élményfürdőhöz látványában hozzákapcsolva kerül megújult hasznosításra. A fürdő nagyléptékű fejlesztése jelenleg is tart. Új gyógyfürdő, gyógyászati szolgáltatások, és hozzá kapcsolódóan szállodai kapacitás létesül, nyertes Európai Uniós pályázat keretében. A fejlesztések során új gyógyvizes kút fúrására is sor kerül. 3.) Szennyvízelvezetés fejlesztése A városban szennyvíztisztító üzemel a vasúttól É-ra. A tisztítótelep kapacitása 1200 m3/d. A tisztító telep megfelelő hatásfokkal működik. A Keviterv Plusz Kft által készített átalakítási megvalósíthatósági tanulmány kapacitásbővítéssel nem járó technológiai korszerűsítésben fogalmazta meg a szennyvíztelep átalakítását, ennek a problémának a megoldását, amely a megvalósult. A technológiai korszerűsítés: eleveniszapos biológiai tisztítás nitrifikációval, denitrifikációval, az iszap stabilizálásával (anaerob anoxikus és levegőztetett terek kialakításával). A levegőztetés mélylégbefúvással történik, az ülepítő DORR. Az iszap kezelése gravitációs sűrítés és gépi víztelenítés. A tisztító telep kapacitásának bővítésére nincs szükség a jelenlegi és a várható keletkező szennyvíz alapján. Kisújszállás Város Településszerkezeti tervének leírása – 2011. évi felülvizsgálat

15

A tisztított szennyvíz befogadója a XXIX sz. csatorna É–i ága, amely csatlakozik a Kakati főcsatornába. A város kb. 90 %-a van szennyvízcsatornával ellátva. A csatornahálózat anyaga túlnyomórészt 20, 30, 40 cm betoncső, kisebb részt azbesztcement cső, az újabb építések esetén PVC cső. A városban gravitációs és nyomott rendszerű szennyvízelvezetés üzemel. A csatornahálózat fejlesztése ehhez igazodott, pl. a IV. öblözetben nyomott rendszert lehet létesíteni, mert a környező településrészen is nyomott rendszer épült ki. A további gravitációs csatornahálózat fejlesztés is csak átemelők közbeiktatásával valósulhatott meg. Az önkormányzat különböző eszközökkel ösztönzi most is a lakosságot a szennyvízcsatornára való rákötésre, ezt tovább kell folytatni annak érdekében, hogy a környezet szennyezése csökkenjen, és a tisztítótelep kapacitása ki legyen használva. 4.) Felszíni vízelvezetés fejlesztése Kisújszállás közigazgatási területe a Hortobágy-Berettyó jobb parti belvízrendszerében a Kakat és Villogó belvízöblözeteket érintve helyezkedik el. Az érintett öblözetek befogadója a Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A Kakati főcsatorna Kisújszállást ÉK-i irányban kerüli el, A Villogó főcsatorna pedig a város közigazgatási határát érinti ÉK-i irányban. A város kül- és belterületének felszíni és csapadékvíz elvezetésében fontos szerepet játszanak a Nagykunsági Vízgazdálkodási társulat kezelésében lévő belvízcsatornák. Ezek a befogadói a város csapadékvizének, és a tisztított szennyvíznek is. A belterület négy fő, és több alvízgyűjtő egységre tagozódik. A négy fő vízgyűjtő egység felszíni és csapadékvizének közvetlen befogadója a XVI., XXI., XXIX., és XXIX/D. társulati kezelésű belvízcsatornák. Kisújszállás belterületén a központi részen zárt csatorna, másutt nyílt, túlnyomórészt szikkasztó jellegű árok vezették el a csapadékvizet. Jelenleg folyik az egész településen a hiányzó csapadékcsatorna szakaszok építése. ennek elkészültével a város csapadékvíz elvezető rendszere megfeleő lesz. . A város a csapadékelvezető rendszer üzemeltetését a vízellátást és szennyvízelvezetést is üzemeltető önkormányzati céget bízta meg. A zárt csapadékcsatornákat rendszeresen tisztítani kell a megfelelő vízelvezető képesség biztosítása miatt. A további feladatokat két részre lehet bontani: belterületi árokrendszer karbantartása, valamint a befogadó külterületi csatornák rendszeres tisztítása, és befogadóképességük növelése. A befogadó külterületi csatornák befogadóképességét úgy kell növelni, hogy a terven jelölt torkolatokban automata átemelőt kell építeni. Az átemelőkre azért van szükség (jelenleg is több átemelő üzemel), mert a Kakati főcsatorna öntözési időszakban magas vízállású, így a betorkolló csatornák szállított vizét átemelés nélkül nem tudja befogadni, pl. XVI. csatorna. A város ÉNy-i részén, a vasút alatt van egy 110 cm méretű áteresz, ami tisztításra szorul, és a hozzá csatlakozó csatorna is. E csatorna üzemelésre alkalmas állapotba hozásával a 4. körzet felszíni vízelvezetése nagymértékban javul. A csatorna a Kakati főcsatornába torkollik. A torkolatnál az előbb említettek miatt átemelőt kell építeni. A város D-i szélén egy roncsolt, vízállásos terület található (2. körzet). E területre, valamint a hozzá kapcsolódó néhány utcára a Hidro Mérnöki Kft 2001-ben készített csapadékvíz elvezetés kiviteli tervet. E kiviteli terv szerint a roncsolt, egyébként is vízállásos terület víztározóként hasznosítható, a város D-i területének felszíni és csapadékvíz gyűjtőjeként. Kisújszállás Város Településszerkezeti tervének leírása – 2011. évi felülvizsgálat

16

A tározóban biztonsággal mintegy 70000 m3 víz tárolható, ami a hozzá tartozó területre lehulló kb. 10 órás csapadék mennyiségnek felel meg. Amennyiben ezt meghaladó vízmennyiség elvezetésére van szükség, akkor a terv mobil átemelő telepítésével oldja meg az elvezetést. Az átemelő nyílt árokba emeli a vizet, ami D-i irányban hagyja el a belterületet, és csatlakozik a legközelebbi meglévő csatornába. 5.) Földgázellátás fejlesztése A városban a hőenergia ellátás nagyrészt földgáz energiahordozóval van megoldva. A gázfogadó állomás a település É-i szélén üzemel, a MOL üzemelteti. Az átadóállomás kapacitása: Téli óracsúcs: Nyári óracsúcs: A város téli mért órai csúcsfogyasztása:

4000 m3/h 3000 m3/h 3000 m3/h.

A városban a központban és környezetében kisnyomású hálózat épült ki, egyéb helyeken pedig középnyomású rendszer üzemel egyedi nyomásszabályozással. A kisnyomású hálózatot, melynek hossza 14967 m, 3 db körzeti nyomásszabályozó táplálja: a Dózsa Gy. úti, a Muskátli utcai, és a Pillangó úti. A Pillangó úti nyomásszabályozó a MÁV létesítményeit látja el. Az átadóállomás kapacitása a fejlesztés után is elegendő a város földgázigényének kielégítésére. A fejlesztendő területeken középnyomású hálózatot kell létesíteni a meglévő rendszerhez való illesztéssel. Az üzemelő középnyomású rendszer nyomásviszonyai lehetővé teszik a bővítést. Az ipari övezetek gázellátása is megoldható középnyomású vezeték építésével. Amennyiben az ipari övezetekbe nagy gázigényű létesítmény települ, és a település egészének gázigénye meghaladja téli csúcsban a 4000 m3/h értéket, abban az esetben az átadóállomást bővíteni kell. 6.) Elektromos energia ellátás fejlesztése A város elektromos energiaellátása megoldott. A fejlesztéseket a tervezett új területfelhasználással összhangban kell megoldani, oly módon, hogy a szükséges hálózatbővítések, műtárgyak a területek tervezett felhasználását ütemezetten, az igényekhez igazítva tegyék lehetővé. Az új lakó, intézmény és ipari területek kialakításával újabb transzformátor házak létesítése válik szükségessé. Ennek helyét és formáját (épített házas, vagy oszlop transzformátor) a rendezési tervekben az adott környezet jellegzetességeit és környezeti elvárásait figyelembe véve kell meghatározni. A közvilágítás megköveteli a folyamatos fejlesztést. A természetes elhasználódás mellett erre kényszerítő tényező a villamos energia árak drasztikus emelkedése. A fejlesztések során energiatakarékos, esztétikus világítást kell kialakítani. a.) 120 kV-os átvitelt befolyásoló hálózat Kisújszállás igazgatási területét érintő megyei fejlesztés Kisújszállás városának rákötése a Tiszafüred- Karcag- Kisújszállás- Túrkeve- Mezőtúr 120 kV-os elektromos elosztó hálózatra. Az elosztó hálózat új tervezett eleme, Kisújszállás rákapcsolása a hálózatra és egy alállomás kiépítése, mellyel a kapacitás növelésén túl a város ellátása biztonságosabbá válik.


17

b.) 20 kV-os elosztó hálózat Kisújszállás belterületi fogyasztóit körhálózat kialakítású 22 kV-os szabadvezetéki rendszer szolgálja ki, melyre a TR. állomások csápos, fürtös leágazásokkal csatlakoznak. c.) Transzformátor állomások A belterületi fogyasztókat 41 db TR. állomás látja el elektromos energiával. Ebből 1 db EHTR 20/630, 2 db VOTR 20/400 iker, 9 db ipari célokra épült OTR 20/400 típusú állomás. d.) 0,4 kV-os hálózat A kisfeszültségű rendszer zömmel szabadvezetékes kiépítésű, kisebb részben légkábeles elosztással épült vb. illetve fatartóoszlopokkal. A terven jelölt városmagban a 0,4 kV-os hálózat földkábel vezetékről üzemel. e.) Közvilágítási rendszer A város lakóutcái közvilágítással rendelkeznek. A meglévő lámpatestek zömmel elavult vegyes típusúak. Az önkormányzati hivatal jelenleg is tárgyalásokat folytat a közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó pályázati tervek elkészítésére, melynek során a meglévő rendszer korszerű, energiatakarékos lámpatestekre lesz átalakítva, az útkategóriáknak megfelelő megvilágítási értékek biztosításával. f.) Szélenergia hasznosítás A településszerkezeti terv külterületen, a belterülettől nyugati irányban jelöli ki azt a területet, ami szélerőmű telepítésére alkalmas, és ahol legalább 20-30 db egyenként 1,5 MW teljesítményű 100 m magas szélkerék elhelyezhető. (Egy szélturbina területigénye kb. 1000 m2 úttal együtt.) A szélerőmű maximális összteljesítménye 50 MW lehet. A szélkerekeket a megfelelő védőtávolságok betartásával kell tervezni és telepíteni, egymástól optimális működési távolságban, figyelembe véve az uralkodó szélirányt is. A szélerőműveket egymással földkábel fogja összekötni, amelyet a külterületi utak nyomvonalán terveznek fektetni. A termelt villamos energiát – amely a széltől függ – a 120 kV-os hálózatba célszerű betáplálni, a telepítésre kijelölt területtől D-i-DK-i irányban nem túl nagy távolságra halad egy 120 kV-os vezeték, amely alkalmas lehet a villamos energia fogadására. Mivel a közelben nincs trafó, illetve alállomás, ezért ennek építése is szükséges lesz.


18

VI. KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS TÁJRENDEZÉS Kisújszállás távlati fejlesztési célkitűzéseinek leglényegesebb konstruktív eleme a város gazdasági, geopolitikai és környezetvédelmi vonatkozású fenntartható fejlődésének az összehangolt, az érdekharmonizációra törekvő biztosítása. Ennek lényeges elemei a település elérhetőségét, kapcsolatait, jobban szolgáló közlekedési struktúra, a gazdálkodási és társadalmi igényeknek teret biztosító településrendezés, valamint a települési környezetet javító környezetvédelmi célok, tervek következetes megvalósításának megfogalmazása. A településrendezési terv több olyan markáns elemet is felvonultat, melyek a korábbi tervekben nem szerepeltek, nem kaptak hangsúlyt, új elemként csak a regionális rendezési tervekben kaptak helyet. 1.) Települési környezet védelmének fejlesztése Belterületi fejlesztések A belterületet érintő legfontosabb változásokat a fő közlekedésszerkezeti vonalak átrendezése jelenti. • A 4-es számú főút tervezett új nyomvonala a Kakat- értől délre kerüli el a város belterületét. A felhagyott belterületi főútszakasz a városközpont legfontosabb ellátó útja marad (tranzitforgalom nélkül!). A volt főút Széchenyi-Deák F. úti belterületi szakasz és a Nyár u.-Dózsa Gy. u. által bezárt városközponti sáv esetében a két, határoló út vonalának beépítése során arra kell törekedni, hogy a közlekedési utak felé tájolt lakáscélú funkciók fokozatosan átrendeződjenek, helyüket nem lakáscélú épülethasznosítások vegyék át. Ezeken a nyomvonalakon az utak felé a nem csendigényes funkciók kapjanak helyet. A meglévő, megmaradó, nagyobb védelmet igénylő épületek (lakóházak, nevelő és oktatási intézmények, könyvtár, alkotóház) esetében zajvédelmi igényű elrendezés és kialakítás szükséges. • A Nyár u.-Dózsa Gy. u. és a vasútvonal közötti (különösen az Arany J. és Közraktár utcai szakasz) területen környezethasználat és környezetigényesség tekintetében számos ellentmondás mutatkozik. Az egymástól jelentősen eltérő használati funkciók között jelentkező ellentmondásokat környezetvédelmi szabályozással (elsősorban zajvédelmi korlátozások érvényesítésével) kell feloldani, összhangba hozni. A területen működő termelő üzemek, telephelyek tevékenységét a szigorúbb követelmények tükrében felül kell vizsgálni. A Baross u.-Arany J. utca közötti szakaszon (az egészségügyi és szabadidős tevékenységek, területi funkciók védelme érdekében) új iparszerű üzemi tevékenység, nagy szállításigényű, vagy jelentősen terhelő emissziójú (hulladék, szennyvíz, levegő, zaj) tevékenység nem engedélyezhető. • A tervezett új lakóövezetek és a környezetükben elhelyezkedő gazdasági övezetek közötti megfelelő védelem igényét, paramétereit a szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban kell megadni.


19

•

Az új M4-es autóút (autópálya) és vasút közötti, területen javasolt jelentős ipari és erdőterület fejlesztéseket azonos ütemben (az erdősítés prioritásának szem előtt tartásával) kell megvalósítani.

•

A meglévő és tervezett ipari övezeteket az alapinfrastruktúrával (teljes közmű- és energiaellátás, közlekedési kapcsolatok), valamint a szükséges környezetvédelmi műszaki és védelmi igényekkel (környezetvédelmi határértékek érvényesítése, védősáv, védőzöld) kell (akár a megkívánt ütemezéssel) kialakítani. A belterület és a városközpont távlati környezeti állapotának (talaj-, talajvíz-, levegőminőség) javítása érdekében rövidtávon el kell érni legalább a 80-90 %-os közműkiépítettséget (azon belül a 100 %-os rákötési arányt), továbbá a 100 %-os vezetékes gázhálózati ellátottságot és fogyasztói arányt.

•

•

Új lakó-, ipari- vagy egyéb gazdasági övezet csak teljes közműellátottság kiépítésével alakítható. A tevékenységek engedélyezésénél a hatályos előírások a mérvadóak.

•

Az új közlekedési nyomvonalak (4-es elkerülő, vasút, nyugati és északi összekötő utak) mellett, a városüzemeltetési létesítmények (szennyvíztelep, szeméttelep) körül, valamint a város DK-K-i peremén tervezett védelmi és gazdasági célú erősítéseket rövidtávon fokozatosan meg kell valósítani.

Külterületi fejlesztések •

A külterületen a belterülettel összhangban kell megvalósítani a vonalas létesítményfejlesztéseket, az erdősítést és az un. különleges külterületek fejlesztését. • A zártkertek használatában el kell érni a környezetkímélő hasznosítást, a környezetminőség romlását. Ez elsősorban településüzemeltetési, településgazdálkodási és infrastruktúrális feladatokat vet fel, melyek közül a szabályozható és ellenőrizhető vízigények biztosítása, a szennyvíz- és hulladékelhelyezés kapjanak jelentőséget. •

A külterületi városgazdálkodási létesítmények, gazdasági, mezőgazdasági telephelyek környezetkímélő működése, valamint a környezetben lévő területek zavartalan használata érdekében a tervben jelölt védőtávolságokat kell kijelölni. A védőtávolságok kijelölésénél (elsősorban a szagos, bűzös, vagy szilárd emisszióval üzemelő tevékenységek esetében) a védelmi célú erdősítést is meg kell valósítani.

• A település közigazgatási területe általában magas talajvízállású. Ezért kidolgozásra került, és szakaszosan megvalósul a bel- és külterületi, komplett vízrendezési és vízhasznosítási programot. Ennek részeként helyreállítandó a csapadék- és belvízelvezető rendszer. 2.) A Levegőminőséggel kapcsolatos fejlesztések A város közigazgatási területének jelenlegi levegőminőségi állapota jó, melynek megőrzése érdekében meg kell valósítani a levegőminőség-védelemre vonatkozó rendezési célkitűzéseket.


20

A levegővédelem legfontosabb célkitűzései: -

-

-

A település belterületén a vezetékes gázhasználat eredményeként fokozatosan meg kell szüntetni, a környezetszennyező tüzelőanyagok alkalmazását. A tüzeléstechnikai és melegvíz termelési hőigényt gáz, vagy elektromos energiafelhasználással kell előállítani. A külterületi eredetű, transzmissziós jellegű szennyezők (szálló por, pollen) hatásterületének szűkítése céljából (egyben a belterület védelme érdekében) meg kell valósítani a tervben javasolt erdősítéseket. A város levegőterhelésének javítása érdekében az emisszióval járó tevékenységekre az érvényben lévő 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet előírásait, valamint a 14/2001.(V.9.)KöMEüM-FVM e.r.-ben illetve egyéb levegővédelmi rendeletekben megadott levegőszennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. Az emissziós feltételeknek megfelelni nem tudó kibocsátók tevékenységét a legjobb alkalmazható technológia követelménye mellett, korlátozni, ennek eredménytelensége esetén, végső soron leállítani szükséges. A tervezett ipari övezetek területén (különösen az ÉK iparterület vonatkozásában) a lokális és transzmittált levegőterhelő anyagok mérséklése, terjedésének akadályozása érdekében az egyes telephelyeken belül (pl. telekhatáron) kell védőfasort, vagy erdősávot telepíteni. Védőerdősáv, erdőfolt alakítandó ki a szeméttelep és a szennyvíztelep körül. A 4-es főútvonal belterületről való kihelyezése eredményeként a városközpont levegőminőségében számottevő javulás várható. Általában a főbb meglévő közlekedési útvonalak környezetében tovább kell javítani az utakat kísérő növényállomány (utcai fasor, előkertfásítás, cserje- és gyepfelületek) intenzitását, biológiai aktivitását. Az új közlekedési létesítmények (4-es főút, túrkevei vasútvonal, nyugati és északi összekötő út) a tervezett védőerdősávot kell kialakítani az építéssel egyidejűleg. (A túrkevei vasút körüli erdő a tervezett falusias lakóterület védelmét is szolgálja.) 3. Talaj-, vízvédelem

Talajvédelem: • A település területe szennyeződésérzékenység tekintetében „B” kategóriájú. • A belterületen a talaj és a felső vízréteg (talajvíz) közvetlen szennyeződési kockázatának mérséklése, majd kizárása érdekében meg kell valósítani a teljes közműellátottságot, valamint a közműhasználatot, fel kell számolni a közműpótlókat. • A területen még meglévő roncsolt területeket tájrendezési tervek alapján kell helyreállítani. •

A települési szilárd hulladékgyűjtés és elhelyezés a Városgazdálkodási Vállalat gyűjtőjáratai révén történik. A gyűjtőjáratokat ki kell terjeszteni az új tervezésű lakóövezetekre, az iparterületre és a zártkertekre. Ez utóbbi két övezetnél konténeres gyűjtés is javasolt. • Az állati hullák, vágóhídi hulladékokat gyűjtése továbbra is kijelölt konténertárolóban történik. A tárolót az ÁTEV heti rendszerességgel üríti. • A település területén ásványi anyag kitermelését az előírások betartása mellett, a szükséges engedélyek beszerzése alapján lehet végezni.


21

Vízvédelem • A vízvédelmi követelmények megvalósítása alapvetően összhangban van a talajvédelmi feladatokkal. Amennyibe megvalósul a talajszennyezés kizárása, az a vizek szennyezési kockázatát csökkenti. • A felszíni vizek védelme érdekében meg kell szüntetni a területet érintő természetes vízfolyások, valamint öntözőcsatornák szennyezési kockázatát. Ezt elsősorban a külterületen folytatott gazdálkodási, állattartási tevékenységek szabályozásával kell biztosítani. •

A felszín alatti vízkészlet mennyiségi és minőségi védelme érdekében mind a bel- és külterületen, mind a zártkertek területén szabályozni kell a kis- és nagyobb talpmélységű fúrt kutak helyzetét, üzemeltetési követelményeit. Fúrt kút engedély nélkül nem tartható meg, új kút engedély nélkül nem létesíthető.

•

Az ásott kutakba történő szennyvízbevezetéseket meg kell szüntetni, és a szennyezett kutakat fel kell számolni.

• A tartósan magas talajvízállás, az ebből fakadó fokozottabb szennyezési kockázat miatt a település közigazgatási területén szükséges a talaj és talajvíz állapotát regisztráló monitoring hálózat kiépítése. 4. Zaj- és rezgésvédelem A település zajterhelési állapotának meghatározásában továbbra is a közlekedés játszik szerepet. Kedvező irányú elmozdulás várható a városközpontban a 4-es főút forgalmának a kihelyezése után. A város területe az érvényben lévő zajvédelmi szabályozás (4/1984.(I.23.)EüM r.) alapján közlekedési zaj-, üzemi zaj-, építési zaj- és rezgésterhelés vonatkozásában az alábbi zajvédelmi kategóriákba sorolható: - Z1:„Csendigényes” területek: pihenésre szolgáló, forgalomtól elzárt terület, közkert, közpark, temetőterületek, valamint a külterületen elhelyezkedő természetvédelmi területek. Közlekedési zaj megengedett értéke a csendigényes funkció elhelyezkedésétől függően: 1. csendigényes területek között: 45/35 dBA; 2. lakóutak mentén: 50/40 dBA; 3. gyűjtőút és főút mentén: 55/45 dBA; 4. vasúti fővonal mentén: 60/50 dBA Üzemi zaj megengedett értéke: csendigényes területen: 45/35 dBA Építési zaj megengedett értéke: csendigényes területen: 1 hónap alatti ideig: 60/45 dBA; 1 hónap-1 év közötti ideig: 55/40 dBA; 1 évnél több ideig tartó munka esetén: 50/35 dBA -

Z2:„Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel” területi funkció: a város egész területe, Ezen belüli kategóriák: Közlekedési zaj megengedett értéke: Csendigényes területek mellett: h.é.: 50/40 dBA lakóutakkal, átmenő forgalom nélküli utakkal határolt területeken: h.é.: 55/45 dBA gyűjtőutak (települési összekötő és gyűjtő út) környezetének területei: h.é.: 60/50 dBA Kisújszállás Város Településszerkezeti tervének leírása – 2011. évi felülvizsgálat

22

Gyűjtő-, főforgalmi utak, vasúti fővonalak mentén elhelyezkedő területek: h.é: 65/55 dBA Üzemi zaj megengedett értéke: 50/40 dBA Építési zaj megengedett értéke: 1 hónap alatt: 65/50 dBA; 1 hónap-1 év között: 60/45 dB; 1 évnél több: 55/40 dBA -

Z4:„Iparterület”: az IG-KG övezetek, nagyobb üzemek, telephelyek, vagy ipar-, üzemszerű tevékenységet folytató cégek, vasúthoz tartozó műszaki-gazdasági tevékenység belterületi működési területei. Közlekedési zaj megengedett értéke: Csendigényes terület mellett: 60/50 dBA Lakóúton, átmenő forgalom nélküli utakon: 65/55 dBA Gyűjtőút és főút mentén: 65/55 dBA; Gyűjtőút, főút és vasúti fővonal mentén: 65/55 dBA Üzemi zaj megengedett értéke: 60/50 dBA Építési zaj megengedett értéke: csendigényes területen: 1 hónap alatti ideig: 70/55 dBA; 1 hónap-1 év közötti ideig: 70/55 dBA; 1 évnél több ideig tartó munka esetén: 65/50 dBA

-

Külterület: a külterületi zajterhelést az MSZ-13-111-85 szabvány előírásai alapján kell betartani. Természetvédelmi terület: Nagy-erdő kocsányos tölgyes erdő Helyi védelemre javasolt: a jelenlegi 4-es főút vasúti felüljárótól nyugatra elterülő gyepterület. (Megjegyzés: a felüljáró keleti oldalának szintén jelentős gyepterületekkel rendelkező, a Deák F. utca vonalával bezárt részén korlátozott területhasználat (lovas sportok, gyep-, vagy zöldterület igényes szabadidő, pihenőterület) kap helyet!)

-

• Ahol a belterületen külön nem került szabályozásra területrész, ott a besorolás egységesen Z2. (A kategórián belül nincs megkülönböztetés az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények területeire!) • A települést érintő utak besorolásait a közlekedési tervfejezet jelöli meg. • A tervezett nyomvonalas létesítmények, valamint ipari övezetek környezetében a fenti szabályozás érvényesülésével kell számolni a tervezés, kivitelezés és üzemelés során. • Az egyes telephelyek, tevékenységek engedélyezésénél a várható zajterheléseket az előírások alapján be kell mutatni. • A belterületi közlekedési utak vonalában a megengedett zajterheléseket szükség szerint forgalomkorlátozással indokolt mérsékelni. Ilyen t utak: Deák F.- Széchenyi u. vonala, a 4202-es (Határ úti szakasza), 4205-ös (Béla király utca) és 34303-as (Rákóczi )utak. • Az utak vonalában elhelyezkedő, védendő homlokzattal rendelkező épületek védelme érdekében épületakusztikai beavatkozásokat, épület és helyiségek funkcióváltását, új épületeknél a zajvédelmi szempontú tervezést és elhelyezést, kialakítást kell alkalmazni. A létesítményeknél figyelembe veendő hangszigetelési követelményeket az MSZ-04.601/1; /2; /3 szabványok írják elő. • A vasúti zaj a meglévő vonalak esetében nem igényel védelmi beavatkozást, az új, tervezett vasútvonalnál a zajvédelmi igényeket figyelembe kell venni. • Használati zajemisszió elsősorban a szolgáltatóipar, a kiskereskedelem és a szórakoztatóipar tevékenységéből ered. Szabályozása önkormányzati feladat. A következetes és korrekt szabályozás alapja jól átgondolt, de megfelelő tolarenciát tartalmazó zajvédelmi rendelet megalkotása és érvényesítése. Kisújszállás Város Településszerkezeti tervének leírása – 2011. évi felülvizsgálat

23

5. Védőterületek A település területén védőterületet, védőövezetet igénylő létesítmények: - Külterületi mezőgazdasági állattartó telephelyek, a hulladéktelep védőterületeit a 20/2001.(II.14.)Korm. r. 2. sz. melléklete szerint kell kijelölni. - Szeméttelep, CSINAG tehenészet, Tisza II. MgSz. sertéstelep, Nagykun 2000. Mg. Rt. állattartó telephelyei: 500 m - Szennyvíztelep (8001/1994.(K.Ért.11.)KTM tájékoztató): 300 m. - Nyomvonalas létesítményeknél a törvényben előírt méretű védőövezetek. Megjegyzés: a felhagyott, vagy üzemen kívüli telephelyek esetében a védőterület kijelölés igénye abban az esetben lép hatályba, ha ott a fenti rendeletben meghatározott tevékenység engedélyt kap! VII. A FUNKCIÓJÁBAN MEGVÁLTOZTATÁSRA TERVEZETT TERÜLETEK FELSOROLÁSA: 1.) Ipari- gazdasági területek kijelölése érdekében: -

Új ipari park alakítható a város északkeleti részén a vasútvonal északi oldalán 95 ha, a szennyvíztisztító teleptől nyugati irányban, a vasút területe mellett 19 ha nagyságú területen. Ipari park alakítható a belterület délnyugati szélén 4202 sz. út új nyomvonala és a vele párhuzamosan tervezett Mezőtúr- Túrkeve- Kisújszállás vasútvonal közötti területsávon, 63 ha területen. A meglévő, külterületen maradó majorok IG-M besorolással Mezőgazdasági- ipari gazdasági területté, beépítésre szánt területté válnak. A vasútállomás fölötti egykori sertéstelep funkciója megmarad, mint IG-M mezőgazdasági ipari- gazdasági terület. (körülötte védőerdő telepítendő.)

2.) Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területek kijelölése: -

-

A tervezett M4-es autópályáról (autóútról) a belterület nyugati oldalán leágazó 4.sz főút csomópontja mellett 26 ha területen alakítható terület. A tervezett M4-es autópályáról (autóútról) a belterület keleti oldalán leágazó 4.sz főút csomópontja mellett közel 9 ha területen alakítható kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület. A 4. sz. főút városba keleti irányban bevezető szakasza mellett, a téglagyári csomópont előtt, 16 ha nagyságú kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület alakítható. A Deák Ferenc utca északi oldalán a Nyár utca vonaláig terjedő területsávban a Kása János- közraktár utcák közötti szakaszon alakítható új terület. A Deák Ferenc- Téglagyár út- temető meglévő Csorbai út melletti erdős rész közötti terület kereskedelmi- szolgáltató-gazdasági területté válik. A Pillangó - Báthory utcák találkozásánál lévő vasútvonal felöli 5 ingatlan KG- területté válik. (Három ingatlanon jelenleg lakóterületbe ékelődő kisüzemi tevékenységnek ad helyt, míg további kettő a terület további bővítését, egységesebb lehatárolását szolgálja. Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület alakítható a Budapest- Záhony vasútvonal mellett, a „Konkordia” területe mellett a Zsodoma utca folytatásában lévő és annak folytatásában tervezett utca, a Konkordia Rt. területe, a Kása János utca és a vasútvonal által határolt területen. A Dévaványai út déli oldalán, a belterület szélén 25 ha nagyságú területen alakítható kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület. Kisújszállás Város Településszerkezeti tervének leírása – 2011. évi felülvizsgálat

24

3.) Lakó és intézmény területek fejlesztések : -

A Közraktár- Kása János- Nyár utca- vasútvonal által határolt 11,58 ha nagyságú területen, kertvárosias környezetben 130 új lakótelek alakítható. A Koronakertben, az Arany János- Kert utca- vasútvonal közötti 10,4 ha területen, kisvárosias és kertvárosias környezetben 120 telek alakítható. A város délnyugati részén a temető nyugati vonalától déli és nyugati irányban lévő 8,3 ha beépítetlen területet felhasználva 100 lakótelek osztására biztosított a lehetőség. (Hrsz: 753, 767/1, területek szerkezeti terven jelölt részei.) A Szociális Otthon jelenlegi területe északi irányban, a Csorbai útig terjedő területet felhasználva bővülhet. (Hrsz: 776, 774, 773/2, 772 területek szerkezeti terven jelölt részei.) Kertvárosias lakóterületként hasznosítható a Veres Péter út délkelti meghosszabbítása északkeleti oldala és a Csorbai út között településszerkezeti terven kijelölt terület. Kertvárosias lakóterületként alakíthatók lakótelkek a Szociális otthon déli oldalán lévő utca túloldalán, a településszerkezeti terven jelöltek szerint.

4.) Különleges területek kijelölése: Beépítésre szánt különleges területek: -

-

-

-

„Ktem”-jelű, temető felhasználású terület a Deák Ferenc utca déli oldalán lévő egyházi (református-, illetve katolikus) temető. Területe nyugati irányban 50 m szélességű védő sávval bővül, mely a temető területéhez tartozik, de ott sírhelyek nem alakíthatók. A déli köztemető területe keleti irányban és a Határ út irányában, távlatban bővíthető, a szomszédos területek felöl szükséges 50-méteres védőtávolság (jelen esetben védőerdő) meghagyásával, illetve beültetésével. „Kst”-jelű különleges terület a Pillangó- Rákóczi- Arany János- Illéssy utcák által határolt tömb teljes területe. (A Pillangó utcai, és az Arany János- Illéssy utca sarki gazdasági területek, és az Illéssy utcai intézményterületek felhasználása ezzel összhangban megváltozik. A terület a strand- és Gyógyfürdő fejlesztésére, a Gyógy turizmushoz, pihenési és rekreációs tevékenységhez kapcsolódóan hasznosítható. „Kid” –jelű Idegenforgalmi- pihenő és rekreációs célra hasznosítható a strandfürdő tömbjével keletről határos, Arany János utca- a fürdő vizét levezető csatorna- vasútvonal által határolt terület. A területen parkosított környezetben sétányt, tófelületet, az idegenforgalmat kiszolgáló létesítményeket lehet elhelyezni. „Kre” –jelű Rendezvény terület felhasználást kap a 4. Sz. főút Szolnok felöli bevezető szakasza mellett, a felüljárótól északkeleti irányban lévő, a 4. Sz. főút- és a „régi” 4. Sz. út közötti terület, a vasútvonal belterület felöli oldalán. A terület hasznosítása a szomszédos védett erdőterülethez, a helyi védelem alá kerülő gyepterülethez igazodó, ahhoz illeszkedni tudó rendezvények, létesítmények elhelyezésére szolgál. Lovas versenyek, vásárok, kiállítások céljára használható, a zöldterületi jelleg megőrzése mellett. Hasonló célra hasznosítható, főként sportterület, állatvásárok, rendezvények céljára a város délkeleti szélén, a Határ utca mellett kialakult sport- és vásárterület. „Kpt”- jelű Piactér különleges terület a Mikes- Vásár- Kötő utca közötti teljes tömbrész, a piactér jelenlegi déli határvonalától északi irányban. „Kvt”- jelű Vásártér különleges terület a Malom utca déli oldalán lévő és szerkezeti terven jelölt terület. A terület déli irányban a szerkezeti terven jelöltek szerint bővíthető. A területen vásárok, kereskedelmi- szolgáltató, sportolási tevékenység folytatható, a déli irányú bővítésen ezen kívül terep- motoros pálya is alakítható, illetve az ehhez kapcsolódó létesítmények elhelyezhetők. Kisújszállás Város Településszerkezeti tervének leírása – 2011. évi felülvizsgálat

25

-

„Kig” –jelű idegenforgalmi és gazdasági célú különleges területet alakítható belterület nyugati szélén az országos főútfejlesztés új nyomvonala a tervezett vasúti nyomvonal illetve a mellette lévő erdő között 57 ha nagyságú fejlesztési területen. A terület hasznosításának részletes szabályait az önkormányzat későbbi időpontban kívánja meghatározni, konkrét befektetői igények ismeretében. Addig a terület szabályozatlanul marad, ott fejlesztéseket nem lehet megvalósítani. Az illeszkedés szabályait alkalmazva, mezőgazdasági területként kell figyelembe venni, ahol építmények nem helyezhetők el.

Beépítésre nem szánt különleges területek: -

-

„Kk-mr” –jelű Mezőgazdasági repülőtér felhasználású terület található a városból délkeleti irányban kivezető 4205 számú főút északi oldalán. Területe a településszerkezeti terven jelöltek szerint, további 10 hektárral bővíthető. „Kk-lov” –jelű különleges terület. Az óváros területe a környezetében lévő és tervezett lovas turisztikai – és terápiás létesítményekre is tekintettel, 8 ha nagyságú, rekreációs, pihenő területként, „Kk-lov”- jelű lovas liget különleges területként fejleszthető. A területre, az adottságok figyelembe vételével szabályozási terv készítése indokolt. Ennek kidolgozásáig a terület szabályozatlan marad, és az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. „Kk-h”- jelű Horgásztó különleges terület alakítható, mintegy 8 ha nagyságú területtel, a Dévaványai út déli oldalán, a külterület délkeleti részén, a településszerkezeti terven lehatárolt területen. „Kk-zp” –jelű záportározó terület alakítható, a Béla király út déli oldalán, a beépített területek folytatásában. A sajátos területfelhasználásnak környezeti indoka van, mert a záportározó olyan városképileg hangsúlyos területen lett kijelölve, ahol a környezet rendezése, igényes parkosítása is elvárható.

5.) Hétvégiházas üdülőterületek kijelölése: - A 4-es főút két oldalán a településszerkezeti terven jelölt zártkerti rész „HÜ” hétvégi házas üdülőterületté válik. 6.) Zöldterületek, zöldfelületi rendszer fejlesztése: -

-

-

A település északi részén, a Záhony – Budapest vasútvonaltól északi irányban, a Kakati érig terjedő területen a meglévő ipari területek és tervezett ipari park területét valamint a szennyvíztisztító területét leszámítva 267 ha nagyságú területen védőerdő létesítendő. A Kakati ér és az ipari területeket feltáró északi gyűjtőút gyűrű között a tervezett védőerdősávon belül került kijelölésre az M4-es autóút (autópálya) nyomvonala. A város nyugati szélén tervezett új lakóterület déli oldalán a meglévő erdőterület folytatásaként létesítendő új erdőterület. E területhez szervesen kapcsolódva déli irányban erdőterületként hasznosítható a tervezett új vasútvonal és az ugyancsak tervezett 4202-es számú út új nyomvonala közötti terület a tervezett délnyugati ipari parkig. A délnyugati ipari park és a 4202-es számú út új nyomvonala között 100 méter szélességű erdősáv létesítendő. A Tulipán utca – tervezett 4202-es számú út új nyomvonala - és a VGV mellett bejövő jelenlegi túrkevei bekötő útszakasz közötti terület a meglévő major területét leszámítva erdősítésre kerül, kapcsolódva a köztemető alatti meglévő erdőhöz. A déli köztemető keleti oldalán a Vásár utcától mért 50 méter szélességű sávban védőfásítás létesül. A város keleti, délkeleti belterületének lezárásaként, a Lógókert, Nagykert zártkertes területekig tartó beépítésre alkalmatlan területeken, erdőterületek erdőként hasznosíthatók.


26

-

-

A nyugati egyházi temető körül nyugati irányban 50 méter szélességű erdősáv létesítendő, mely területet a temető területéhez lehet kapcsolni, mint védőterületet. A Csorbai út temetővel ellentétes oldalán, a szerkezeti terven jelöltek szerint erdő telepítendő. A Budapest – Záhony vasútvonal városból északkeleti irányban kivezető szakasza és a régi 4-es út nyomvonala, valamint M4-es autópálya tervezett nyomvonala közötti területen (a vasútvonal és a zártkert – tervezett hétvégi házas üdülő terület közötti rész) védőerdő létesítendő. A Malom utca – Vásár utca találkozásánál kialakult ipari gazdasági terület és a tőle északkeleti irányban lévő lakóterület között, a szerkezeti terven behatároltak szerint, védőfásítást kell létesíteni. A 4205-ös számú Dévaványa felé vezető út déli oldalán lévő szeméttelep körül és a telep és az út közötti területen védőerdőt kell telepíteni. A 4. Sz. főközlekedési út keleti bevezető szakaszának északi oldalán lévő major (szarvasmarha telep) és a főút között, a közelben tervezett üdülőterület védelme érdekében védőerdő telepítendő, a szerkezeti terven jelöltek szerint.

Közparkok létesítése: -

-

-

A 4-es számú főút nyugati bevezető szakasza mellett, attól déli irányban létesítendő új lakóterület és a főút között, 50 méter szélességű sávban közparkot kell kialakítani. A település délkeleti részén a Rövid utca, Szőlőskert utca, Vásár utca közötti részen, a meglévő és tervezett lakóterületet leszámítva, a beépítésre alkalmatlan területet közparkként kell hasznosítani. A Korona-kert északkeleti szélén a vasútvonal, Vasút utca által közbezárt részen, a saroktól számított négy ingatlan területe közparkként hasznosítható. A Nyár utca- Kuthen Vezér utcát összekötő út északi oldalán a Hrsz: 479, 480/3, 481, 484, 485, 487 telkeken, a szerkezeti terven jelöltek szerint pontosítva közparkot kell kialakítani. (A park közepén az egykoron itt vezetett kisvasutat felidézve, a pályatest egy darabjának visszahelyezése és egy szerelvény kiállítása javasolt, mely egyúttal kapcsolódhat a körülötte megépülő játszótérhez is.) „Városkapu” jelentőségű elhelyezkedése miatt a főutak városba bevezető lecsatlakozásánál, illetve a beépített területek határvonalán közpark kialakítását irányozza elő a településszerkezeti terv. Ennek értelmében közpark, gondozott környezet alakítandó ki: A 4. sz. főút Debrecen felöl bevezető szakaszának mindkét oldalán, a téglagyári útcsatlakozás előtt tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági fejlesztések előtt. A 4. sz. főút Kenderes felöli bevezető szakaszán, a beépített lakóterület előtt. A 4202 sz. (Túrkevei) országos mellékút, tervezett főútfejlesztés városba bevezető csomópontjánál, a itt lévő és bővítésre jelölt mezőgazdasági major előtt. (Eltakarva a gazdasági területet is.)


27

VIII. A TERÜLETFELHASZNÁLÁST VESZÉLYEZTETŐ, ILLETVE ARRA KIHATÓ TÉNYEZŐK 1.) A lakóterület fejlesztések területei közül a Gáborkert és a Koronakert területére tervezett fejlesztések előfeltétele, a terület építésre való alkalmassá tétele. (Vízrendezés, esetenkénti feltöltés.) A készülő szabályozási tervben az erre vonatkozóan szükséges intézkedéseket is meg kell határozni.

Kisújszállás, 2012. január


28

JELMAGYARÁZAT

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK 2011. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ 2011. évi módosítással érintett területegység határa SZERKEZETI JELENTÕSÉGÛ UTAK Fõút Fõút - tervezett Mellékút Mellékút - tervezett Gyûjtõút, fõdûlõút Gyûjtõút , fõdûlõút- tervezett Gyorsforgalmi út - tervezett Vasútvonal Vasútvonal - tervezett Nagysebességû vasútvonal távlati nyomvonala Tervezett térségi jelentõségû kerékpárút Szélerõmû park tervezett területének határvonala Régészeti nyilvántartásba vett terület Mûemléki környezet Ökológiai hálózat övezete - Magterület Ökológiai hálózat övezete - Ökológiai folyosó Védõtávolság Nagyközépnyomású gázvezeték Tervezett 120 kV-os elektromos légkábel 120 kV-os elektromos légkábel 20 kv -os elektromos légvezeték Területhasználat szerkezet BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET KP Közpark KP Közpark -- tervezett Ee Erdõterület egészségügyi - szociális - turisztikai Ee Erdõterület egészségügyi - szociális - turisztikai -- tervezett Eg Erdõterület gazdasági Eg Erdõterület gazdasági -- tervezett Ev Erdõterület védelmi Ev Erdõterület védelmi -- tervezett KÖu Közlekedési terület közúti KÖu Közlekedési terület közúti -- tervezett KÖk Közlekedési terület kötöttpályás (vasúti) KÖk Közlekedési terület kötöttpályás (vasúti) -- tervezett M-I Mezõgazdasági - Többségében szántó mûvelésû terület M-I Mezõgazdasági - Többségében szántó mûvelésû terület -- tervezett M-I* Mezõgazdasági - Rizsföldként hasznosított terület M-I* Mezõgazdasági - Rizsföldként hasznosított terület -- tervezett M-II Mezõgazdasági - Többségében gyep Mk Mezõgazdasági - Kertgazdálkodásra szolgáló terület Mk Mezõgazdasági - Kertgazdálkodásra szolgáló terület -- tervezett Kk Különleges beépítésre nem szánt terület Kk Különleges beépítésre nem szánt terület -- tervezett Kk-lov Különleges beépítésre nem szánt terület - Lovas liget - tervezett Kk-b Bányaterület Kk -h Különleges beépítésre nem szánt terület - halastó - tervezett Tk Természetközeli terület Tk Természetközeli terület -- tervezett VT Vízgazdálkodási terület VT Vízgazdálkodási terület -- tervezett BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET Vt Vegyes terület - településközponti Vt Vegyes terület - településközponti -- tervezett Vk Vegyes terület központi Vk Vegyes terület központi -- tervezett Lk Lakóterület - Kisvárosi Lk Lakóterület - Kisvárosi -- tervezett Lke Lakóterület - kertvárosias Lke Lakóterület - kertvárosias -- tervezett Lf Lakóterület Falusias Lf Lakóterület Falusias -- tervezett ÜH Üdülõterület hétvégiházas ÜH Üdülõterület hétvégiházas -- tervezett Gip Gazdasági terület - ipari Gip Gazdasági terület - ipari -- tervezett Gksz Gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató Gksz Gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató -- tervezett Gmg Gazdasági terület mezõgazdasági ipari Gmg Gazdasági terület mezõgazdasági ipari -- tervezett Ksp Sportterület Ksp Sportterület -- tervezett Kid Idegenforgalmi hasznosítású terület Kid Idegenforgalmi hasznosítású terület -- tervezett Kig Idegenforgalmi és kapcsolódó gazdasági tevékenységek számára hasznosítható különleges terület Ktem Temetõ terület Ktem Temetõ terület -- tervezett Kpt Piactér Kpt Piactér -- tervezett Kre Rendezvény terület Kre Rendezvény terület -- tervezett Krep Mezõgazdasági repülõtér Krep Mezõgazdasági repülõtér -- tervezett Kst Strand terület Kst Strand terület -- tervezett Ksz Szennyvíztisztító, szeméttelep Ksz Szennyvíztisztító, szeméttelep -- tervezett

Belterületi határ - tervezett Belterületi határ - megszûnõ Belterületi határ - meglévõ, megmaradó Jelentõsebb közlekedési csomópont különszintû közúti csomópont

# Y 8 különszintû közúti csomópont - tervezett # szintbeni közúti csomópont S # szintbeni közúti csomópont - tervezett S " szintbeni vasúti átjáró - tervezett ´ felüljáró s vasúti felüljáró aluljáró - tervezett s vasúti Gázfogadó állomás

q p ú i k l û a z o sá d jy Ñ v v s dÑ 4e

Intézmények jele Egészségügyi központ

Ñ

Egyházi központ Igazgatási központ Kegyeleti park Kemping Kereskedelmi központ Kiránduló központ Mûvelõdési központ Oktatási központ Sport központ Strand Szabadidõ központ Temetõ Termálstrand Lovas turisztikai központ Horgásztó Horgásztó - tervezett Sport központ - tervezett Szabadidõ központ - tervezett Lovas turisztikai központ - tervezett Mezõgazdasági repülõtér Trafóállomás - tervezett Kunhalom

õ õ õ õ õ õ õ õ

) (DE

-> 4

orna

csat orna

orna

orna

csat

csat

orna

orna

csat

orna orna csat

orna

csat

orna

csat

orna

csat

orna

orna

csat

csat

orna

csat

orna

csatcs oratnaor na

csat

orna csat

Villogó-sarok orna

orna

csat

orna

mocsár

orna

csat

csat

csat

csat

orna

csat

mocsár

orna

na

orna

orna

orna csat

mocsár

E CS

E

VA

AL

GF

csat

csat

orna csat

Macskás derék csat

csat

csat

orna

csatorna

orna

csat na

or

at

na

or

at

tanya cs

at

cs

cs

mocsár

csat

orcs naat or

orna csat

orna

na or at na csator cs cs

orna

csat

csat

na

orna

Macskás derék

csat

na

or

Kmü cs at

M-I*

or

at

cs

or

at Kis-rét-fenék cs

na

na

or

orna

or

na

cs or

na

TÚRK

or

na

na

cs

na

or

major

na

or

at

cs

Nagy-állás-sziget

VA

VÁ

NY

A

A 2014. évi módosításokkal egybeszerkesztett dokumentáció. 72/2012.(II.28.) sz. önkormányzati határozattal jóváhagyva 320/2013.(VIII.29.) sz. és 38/2015.(II.26.) sz. határozattal módosítva !

A

GF

SE

EC

na

2015.03.

na

or

at

cs

na

or

at

cs

na

or

at

or

at

cs

A LV

na

at

<- 4202

cs

at

cs

Vasas-kút-sziget

na

or

at

or

at

cs

DÉ

or

at

cs

na

or

EVE

at

cs

na

or

at

cs

csatorna

na

at

Kis-állás-sziget

205

na

or

cs

cs

-> 4

na or or at at cs cs

Kis-rét-fenék

at

na

or

at

na

or

at

na

or

at

cs

cs

Kis-állás-sziget

na

or

na

na

or

at

cs

Vigyorgó-lapos

cs

naor orat atcs

cs

na

or

at

cs

na

halastó halastó

at

Vigyorgó-lapos

or

at

na

or

at

cs

cs

Daku-hegyes

na

or

at

cs

orna

orna

cs

csat

cs

csat

na

or

na

or

at

na

or

at

cs at

tanya halastó halastó cs

na

or

at

na

or

at

cs

cs

na

or

at

M-I

na

orna

csat

na orna csat or orna

csat

mocsár

mocsár

csat

orna csat

orna csat

csat

orna

orna csat

mocsár csat orna

2014. évi 2. sz. módosítása

orna

csat

csat

orna csat orna

orna

Mély-ér-sziget

na

at

csatorna

orna

csat

orna

csatorna

csat

orcsnaat or

csat

Kmü

csat

orna csat

na

orna

ORBA

orna orna

or at

na

or

at

cs

csat

orna

csat

csat

Sebes-ér na

or

or

Ludas-dûlõ csatorna

na

or

orna

EVE

tanya major

Mély-ér-fenék

Kmü

TÚRK

csatorna

Macskás-sziget

tanya

csat

na

or

G

Perjés-sziget

Nyári-derék

major Kmü major

Dogos-ér-hát

cs

csatorna

KUNCS

ó

orna

Kerülõ-sziget

E

csat

orna

csat

orna

csat

E

orna

at

at

TÚR

Dombi-sziget

csat

cs

cs

RCA

orna

csat

Poros-állás Matyi-lapos

orna

Kmü

ha la hahalaststó la hahalaststóó last ó ó

orna

orna

at

Ñ

orna

csat

major

KA

csat

Nagy-rét

csatorna

csatorna

Kmü

csat

orna

csat

orna

tanya

last

csatorna

cs

orna csatorna major

Kmü

orna

csat

M-I*

cscsat atoror nana

orna

k

csat

par

na orna ator cs csat

mû

na

orna

csat

lerõ

or

Szé

at

tanya

csat

Ñ

tanya

csat

orna

csatorna

orna csat csat orna orna

orna

csatorna

bv

csat

a

M-II

csat

mocsár

ha

Kmü

csat

M-I

orna

M->Kk

csatorn

Egyház-föld

major Kmü

E

orna

csatorna

csat

major

csat

K-sz

szeméttelep

cs

csatorna

orna

csatorna

csatorna csatorna

M-I

Dombi-sziget orna

csat

csat

M->E

na

tanya tanya

KAR

orna

orna

na

KEV

tanya

csat

csat

Ñ

orna

csat

a rn ato csKis Gyalpár

M-II

M->Gksz

csatorna

csat

cs

csat

csat

na

orna

a rn ato

Gmg->Gip E

orna

TÚR

csat

csatorna

cs

Ñ

Mk

E

csat

K

csator

Lukács-fenék

csatorna

orna

E

M->E

Gip-0,5

at

na

csatorna

csatorna

õ õ õ õ õ csat orna õ õ õ

õ õ õ õ õ õ õ õ õ

õ õ õ õ õ õ õ õ õ

T

rn

major

E

Kvt

a

ato

b4

repülõtér

Lf-0,5

Gip-0,5

M-I

a

rn

ato

cs

orna

csat

M-I

Lke-0,5

or csat

orna

EVE

CAG

õ

õ õ õ õ õ õ õ

õ õ csat õ orna

I

õ

250

õ

õ õ

õ

csatorna

M

õ

õ

õ õ õ õ õ õ õ õ õ õ õ õ õ õ õ õ

õ

õ

Gksz

orna

csat

M->E

cs

csator

na

csator

M-II

õ õ

õ

õ

# S

õ

or csat

tanya

csat

orna

Gip

M->Kk-b

csat

T T

T

csat

E

Kk-b

Lf-0,5

csatorna

T

T

T

õ

õ

E

ipartelep

orna

cs

M->M-h

a

T

õ

õ

V->M-h

Lukács-fenék

a

rn

ato

a

orna

orna

M->Gip

õ

bj

# S

tanya

õ

Mk->Üh Mk

Lke-0,5 Lke

E

E

Gmg

M->Gip

õ

Z

halastó

rn

E

Gksz

tanya

õ

õ

M->Gksz

Mk->Üh Mk->E

ato

T

õ

õ

Lf-0,5 Lf-0,5

Lke-0,5

bÑ

õ

ba

Ktem

csat

csatorna

Z M->E

cs

Vk

õ

Ñbv

ato

cs

Gyalpár

Z

rn

T

Lf-0,5

T

õ

õ

õ

#bkbk S

Mk->Ev

# 8

M->Gksz

be

E

Üh

Mk

ato

õ

õ

õ

Lke-0,5

õ

csatorna

Kk-id Mk->Gksz

Lke-0,5

Kmü major

M->E

tanya

T

Gksz->E Gksz-0,6

cs

õ

T

cs

õ

BRE

csatorna

õ õ

bd bs

csat

csat

orna

csat

Kmü sertéstelep

. évi

õ

Lf-0,5

õ

CEN

õ õ

õ õ õ

õ

õ

õ

õ

csatorna

õ õ õ õ õ

T

T

T

T

õ

Lf->Kig

k

orna

csat

orna

csat

na

Lke-0,5

Lke-0,5

õ

T

or csat

M-I

2003

õ

T

T

õ

Gip->E

csatorna

CXXV

csatorna

M 250

T

T T

õ

M->Gip

ad

T

a

a

õ

orna

M-I

rn

rn

õ

csat

Gksz->E

ato

õ

orna

cs

õ

csat

a

õ

õ

Lk-1,0

Lk-1,0

Vt-2,0

Gip Kpt Vt-2,0 Lk-1,0 Lk-1,0 Lke-0,5

õ

Lke-0,5

bÑ

halastó

rn

õ

õ

halastó

halastó

M-II

ato

õ

õ

or

at Belsö-legelö cs

M->E

cs

õ

M-I

csat

csatorna

õ

T

õ

õ

tanya E->Kid

Turgony

csatorna

Vt-2,0

õ

T õ

õ

Mk->Lke-0,5

Vt-2,0

Vt-2,0 Kp

T

T

T

õ

õ

õ

par

a

orna

Kmü

csatorna T

T T

T õ

T

õ

õ

M->Gip

T

õ

T õ

csatorna

ES

NY

vízmü

õ

Gip->E

mû

tany

csat

MÉ

nya a tataany tany

M->Lke-0,5

üzem

na

csator

a

õ

lerõ

csat

õ

w

T

Lk-1,0

Lk-1,0

Lk-1,0

M->E

na

csatorna

N

->

EC

R 72/2012.(II.28.) sz. önkormányzati határozattal jóváhagyva

B DE

M4

M->M-h

rn

õ

Szé

tanya

Lk-1,0

Vk

M->E

tanya

orna

a

õ

tanya tanya

csat

orna halastó

rn

õ

# S õ

#" ´

E

tanya

nala

EN

csat

halastó

ato

õ

tanya

omvo

cs

õ

Kmü

Kmü

inti ny

ato

õ

Lf->Kig

Lk-1,0

orna

Halastó

Halastó Halastó

cs

õ

csat

M->E

Kst

Lk-1,0

Lk-1,0

bj

Gksz Gksz Ktem Kp M->E Lke-0,5 M->Lke

csat

V->M-h

T szer

a

õ

Kp Gksz

Gksz Kp Lk-1,0

orna

tanya

yei TR

rn

õ

Lf-0,5

Halastó M->M-h

Halastó

al meg

ato

Mk->Lke-0,5

õ

# S

T T

Kp

Lf-0,5

õ

Gmg->Gip

orna

csat

orna

BR

DE

cs

õ

Kre-0,2

Lf->Kig

T

T

Gip

T

T

na

Gksz

õ

tanya

M-II K-tny

major E->Gip major major M->Gip T

bk bs ba blbá bs by bú bo bibp #bû bzbúbo S bû

T

csatorna

õ

M-II

T

T

tanya

T

T

õ

õ

tanya

T

csator

õ

õ

K-szt

tanya

E

T

õ

T

õ

õ

T

õ

õ

csatorna

tanya

orna csat tanya

E

õ

õ

tanya Kre->E

E

õ

õ

a

õ

Nagy-erdõ

õ

T

õ

õ

õ

õ

major

T

õ

õ

orna

õ

õ

csat

õ

õ

tanya

M->E

orna

õ

õ

õ

Mk

õ

csat

õ õ

õ

õ

E

õ

õ

õ

õ

tvon

a

E

õ

õ

õ

ba bl

õ

E EC

Belsõ-legelõ

tanya

û vasú

csatorna

csatorna

a csatorn

õ õ

õ

õ

orna

orna

õ õ õ

na

or M->E csat

Belsõ-legelõ

õ

tanya

csatorna

# S

csat

csat

M->Gip

õ

tanya

# S

tanya

M->E

orna

csat

csatorna

Kmü

õ

csatorna

Major

#" ´

Kmü

õ

4

#s

ÉR) -> EPÜLÕT

csatorna

csatorna õ

õ

rk

mû pa

Szélerõ

M->Gksz

M->Gksz õ

õ

230

ÖR

csat csatorna orna

KUNMAD

ARAS (R

RES KENDE õ

õ

õ

õ

õ

õ

telephelytanya

csat

Kis-Hegyesek

csatorna

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

sség

tanya

S

csatorna csatorna

csatorna

õ

õ

csatorna

NYE

õ

# 8

õ

orna

RMÉ

õ

õ

csat

07 Ö

õ

õ

E

<- 42

õ

õ

M-I

Kmü

õ

õ

na

szarvasmarhatelep

õ

õ

or csat

orna

õ

õ

õ

szivattyíház

õ

õ

M-I*

csatorna

csatorna

sebe

csatorna

na

õ

nagy

or

õ

-> E

at

õ

õ

csatorna

Bakosi-dûlõ

2014. ÉVI 2.SZ. MÓDOSÍTÁSSAL EGYBESZERKESZTVE

)

NY

HO

ZÁ

N(

cs

õ

õ

orna

õ

S

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

G

csatorn

õ

Szõrfû-szejkõ csat

krajna

csatorn

õ

csa

tanya

est-U

csatorna

árorna mocscsat

õ

Cs

rna

Csato

Budap

M-I

orna

csat

orna csatVíztároló

torna

atorna

õ

ERE

D KEN

õ

ES

M-I

orna

õ

orna

csat

at orna cs

ER

csat

ND

# 8

csatorna

orna

Szõrfû-szejkõ orna

KE

orna

STcsatorna

PE UDA

<

M-I*

Oték 36.§. (5)a

orna

csat

csat

<- 4

B -M4

õ

Ökológiai hálózat övezete - Magterület Ökológiai hálózat övezete - Ökológiai folyosó Térségi jelentõségû tájképvédelmi terület övezete Rendszeresen belvízjárta terület térségi övezete Történeti települési terület övezete (Településképvédelmi terület)

100 M 100 M

õ

ORSZÁGOS- ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETEK

csat

õ

M-I

õ

q

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS

RCA

orna

õ

s s

KA

csat

tanya

õ

# Y 8 # S # S " ´

<- 4

Ñ

Ñ

Belterületi határ - tervezett Belterületi határ - megszûnõ Belterületi határ - meglévõ, megmaradó Jelentõsebb közlekedési csomópont különszintû közúti csomópont különszintû közúti csomópont - tervezett szintbeni közúti csomópont szintbeni közúti csomópont - tervezett szintbeni vasúti átjáró - tervezett vasúti felüljáró vasúti felüljáró aluljáró - tervezett Gázfogadó állomás

csat

pú ik lû az os djá yÑ vv sd Ñ 4e

SZERKEZETI JELENTÕSÉGÛ UTAK Intézmények jele Fõút Egészségügyi központ Fõút - tervezett Mellékút Egyházi központ Mellékút - tervezett Gyûjtõút, fõdûlõút Igazgatási központ Gyûjtõút , fõdûlõút- tervezett Gyorsforgalmi út - tervezett Kegyeleti park Vasútvonal Vasútvonal - tervezett Kemping Nagysebességû vasútvonal távlati nyomvonala Tervezett térségi jelentõségû kerékpárút Kereskedelmi központ Szélerõmû park tervezett területének határvonala Régészeti nyilvántartásba vett terület Kiránduló központ Mûemléki környezet Településképvédelmi terület határa Mûvelõdési központ Helyi jelentõségû védett természeti terület Védõtávolság Oktatási központ Nagyközépnyomású gázvezeték Tervezett 120 kV-os elektromos légkábel Sport központ 120 kV-os elektromos légkábel 20 kv -os elektromos légvezeték Strand Területhasználat szerkezet BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET Szabadidõ központ KP Közpark KP Közpark -- tervezett Temetõ Ee Erdõterület egészségügyi - szociális - turisztikai Ee Erdõterület egészségügyi - szociális - turisztikai -- tervezett Termálstrand Eg Erdõterület gazdasági Eg Erdõterület gazdasági -- tervezett Lovas turisztikai központ Ev Erdõterület védelmi Ev Erdõterület védelmi -- tervezett Horgásztó KÖu Közlekedési terület közúti KÖu Közlekedési terület közúti -- tervezett Horgásztó - tervezett KÖk Közlekedési terület kötöttpályás (vasúti) KÖk Közlekedési terület kötöttpályás (vasúti) -- tervezett M-I Mezõgazdasági - Többségében szántó mûvelésû terület Sport központ - tervezett M-I Mezõgazdasági - Többségében szántó mûvelésû terület -- tervezett M-I* Mezõgazdasági - Rizsföldként hasznosított terület Szabadidõ központ - tervezett M-I* Mezõgazdasági - Rizsföldként hasznosított terület -- tervezett M-II Mezõgazdasági - Többségében gyep Lovas turisztikai központ - tervezett Mk Mezõgazdasági - Kertgazdálkodásra szolgáló terület Mk Mezõgazdasági - Kertgazdálkodásra szolgáló terület -- tervezett Mezõgazdasági repülõtér Kk Különleges beépítésre nem szánt terület Kk Különleges beépítésre nem szánt terület -- tervezett Trafóállomás - tervezett Kk-lov Különleges beépítésre nem szánt terület - Lovas liget - tervezett Kk-b Bányaterület Kunhalom Kk -h Különleges beépítésre nem szánt terület - halastó - tervezett Tk Természetközeli terület Tk Természetközeli terület -- tervezett VT Vízgazdálkodási terület VT Vízgazdálkodási terület -- tervezett BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET Vt Vegyes terület - településközponti Vt Vegyes terület - településközponti -- tervezett Vk Vegyes terület központi Vk Vegyes terület központi -- tervezett Lk Lakóterület - Kisvárosi Lk Lakóterület - Kisvárosi -- tervezett Lke Lakóterület - kertvárosias Lke Lakóterület - kertvárosias -- tervezett Lf Lakóterület Falusias Lf Lakóterület Falusias -- tervezett ÜH Üdülõterület hétvégiházas tanya ÜH Üdülõterület hétvégiházas -- tervezett Gip Gazdasági terület - ipari Gip Gazdasági terület - ipari -- tervezett Gksz Gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató Gksz Gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató -- tervezett Kmü Mezõgazdasági üzemi különleges terület Kmü Mezõgazdasági üzemi különleges terület Ksp Sportterület Ksp Sportterület -- tervezett Kid Idegenforgalmi hasznosítású terület Kid Idegenforgalmi hasznosítású terület -- tervezett Turgony Kig Idegenforgalmi és kapcsolódó gazdasági tevékenységek számára orna csat hasznosítható különleges terület Ktem Temetõ terület Ktem Temetõ terület -- tervezett Kpt Piactér csatorna Kpt Piactér -- tervezett Kre Rendezvény terület Kre Rendezvény terület -- tervezett Krep Mezõgazdasági repülõtér Krep Mezõgazdasági repülõtér -- tervezett Kst Strand terület Kst Strand terület -- tervezett Ksz Szennyvíztisztító, szeméttelep Ksz Szennyvíztisztító, szeméttelep -- tervezett K-tny Különleges terület - tanya udvar

m

mocsár

ÉVI SZ. MÓDOSÍTÁSSAL EGYBESZERKESZTETT, JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ A2014. 2014. évi2.2.számú módosítás változásaival egybeszerkesztett egyeztetési dokumentáció. (2014. október)

Halastó

na

V->M-h

TR

mv

õ

on

ala

csa

tor

õ

õ

ti n yo

na

õ

csatorna

or

õ

cs

at

õ õ õ

.D sz

õ

õ õ õ õ õ

tor

õ

õ

M->Gip

õ

tanya

na

Gksz->E

Kmü major

M->E

õ

T

M->Gip

õ

T

na

üzem

or

w

na

T

T

at

T

na

E->Gip M->Gip Gip

csa

na

T

T

M-II

cs

na

õ


M->E

csator

na

na

tor

tanya

major major major

na

csator

õ

õ

õ

T

T

õ

õ

T

T

õ

T

T

õ

T

T

õ

halastó

õ

õ

V->M-h

na

Mk->Ev

or

csatorna

õ

at

õ

tanya

T

csatorna

cs

õ

# 8

M->Gksz

T

õ

õ

T

õ

õ

rna

to csa tanya

csato

õ

T

Nagy-erdõ

õ

T

T

õ

õ

T

õ

õ

T

T

õ

õ

T

T

T

T

tanya

rna

T

õ

õ

tanya

na

õ

õ

õ

õ

T

na

or

en

õ

rin

Halastó Halastó

->

Ts ze

rec

ei

eb

gy

csatorna

lm e

csatorna

csatorna

õ

õ õ csõatõorna

vo

csatorna

õ

õ

út

4.

õ

csõatõorõna

õ

ûv as

csatorna

a

tor na csa

tor

tor

csatorn

major

M

Hala

Belsõ-legelõ

tanya

ég

õ

õ

250 M vi C XXV I

3. é

csatorna

M 250

ss

õ

csatorn

be

csatorna

M->E

tanya

tor

õ

õ

õ

õ

2014. évi településszerkezeti módosítással érintett területek

E

csatorna

se

csator

csa

csa

K-szt

csatorna

csa

csa

õ

tanya

E

õ

gy

tanya

õ

õ

3.

Z Gksz->E Eb e Üh Z Gksz-0,6 k b a d M->E E Mk M->Gksz Mk->Gksz Kk-id Ñ Mk->Lke-0,5 Mk 1. Kre->E l b Mk->Üh Mk->E s b Gksz E Z bkKtem Lke-0,5 s baKp Kstbá Lk-1,0 Lf-0,5 b a b M-II M->M-h Mk->Lke-0,5 # S v b Lk-1,0 y k b b Lf-0,5 Lk-1,0 Mk->Üh Gip Lk-1,0 Kp Kre-0,2 bp Vt-2,0 M-II Gksz Lk-1,0 b Mk Kk-b ú Kp Vt-2,0 o i b b M->Kk-b Kp GkszLk-1,0 # S Gksz Gksz 3. Lk-1,0 Lk-1,0 j b # S K-tny Ktem Lke-0,5 Lke Lf-0,5 o b 5. M-II bûVt-2,0 bzVt-2,0bú Lf->Kig M->E Lke-0,5 KpM->Lke Gmg->Gip M->E Lk-1,0 Vk Kpt Vt-2,0Gip b M->E û Lf->Kig # Lk-1,0 Lk-1,0 Kmü # M->Lke-0,5 Lke-0,5 Lke-0,5 Lke-0,5 Lk-1,0Lke-0,5 S S Lf-0,5 b4 Lke-0,5 Lf-0,5 E->Kid Lf-0,5 "# M->E bÑ Lf-0,5 Lke-0,5 ´ Gksz Kvt M->E M-II E Gip-0,5 Vk M->Gksz M->E Lf-0,5 d s b b Lf->Kig Lke-0,5 Gip-0,5 Gip->E E M-I E M->E Ñ bÑ Gksz bj õ

õ

E

õ

õ

õ

õ

õ

# S ba bl

na

tor M->E csa

Belsõ-legelõ

õ õ

õ

áorrna mcoscast

E

tanya

tanya

csatorna

# S

na

M->Gip

o

õ

M->E

tor

csa

Sz

õ

csatorna

a

Major

csatorna

Kmü lnok

õ

na

na

M-I*

csatorna

#" ´

Kmü sz.

õ

a

orn

tor

õ

csatorn

Szõrfû-szejkõ csa

õ

csa

jna

200

t na csa

rna

4.

na

tor

na tor csa Víztároló

t U kr a

M-I

csato

tanya

<-

csato

csatorna

tor

M-I

na

<-

csa

tor

ln

zo

S M4

na tor

csa

ok

u - (B

Szõrfû-szejkõ

csa

da

a orn

t)

s pe

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS - TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

õ

õ

ipartelep Téglagyár

õ

õ

rna

csato

õ

õ

õ

or

õ

na

õ

õ

csa

õ

T

õ

õ

õ

T

na

tor

õ

õ

õ

na

tor

csa

õ

õ

T

õ

õ

na

T

õ

õ

tor

õ

T

õ

õ

T

õ

õ

T

õ

õ

T

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

T

T

tanya

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

c

repülõtér

major

a rn to sa cKis Gyalpár

E

T

T

T

ark

tanya tanya

õ

õ

õ

na

ûp

õ

õ

or

õ

õ

at

õ

õ

cs

õ

T

õ

õ

T

T

õ

rõm

éle

Sz

M-I

õ

õ

csa

tanya

at

õ

telephelytanya

cs

õ

õ

õ

õ

õ

tanya

T

T

T

T

csa

T

tor

na

csatorna csatorna

csatorna

na tor

csa

M-II

na

na

naa toorrn ccssaat

M->Gip na

tor

csa

or

tor

csa

cs

cs

MI

csatorna

bv

M->Kk

csator

Ñ

na

E

at

tanya

E

csatorna

or

T

na

na

tor

ark

csa

ûp

# S

tor

m

M->Gip csa

rõm

éle

csatorna

Sz


szeméttelep

at

E

Komposztáló K-sz telep

Ñ

Gmg->Gip

na

tor

csa

Gmg

Mk

E

cs

T

E

tanya

cs

na

T

Gip->E 2012.02. 2014.10. 2015.03. 1:22 000

a

csatorna

T

torn

na

A 2014. évi módosításokkal egybeszerkesztett dokumentáció. 72/2012.(II.28.) sz. önkormányzati határozattal jóváhagyva 72/2012.(II.28.) sz. határozattal 320/2013.(VIII.29.) sz.önkormányzati és .../2014.(....) sz. határozattaljóváhagyva módosítva ! 38/2015.(II.26.)

or

csa

at

csatorna

cs

tanya

21,6 ha

"# ´

# S

# S

9,4 ha

M->Gip

4,4 ha

M->Gip Gip

M->Gip

5,0 ha

Kre-0,2

Lf->Kig

"# ´

Kmü

s#

Gksz-0,6

# S

# S

16,2 ha Gip

# S

# S

24,5 ha

2,0 ha

1,3 ha

Gksz

2,2 ha

52,1 ha

M->Gip

# S M->Gip

M->Gksz

M->Gksz

# S

Gip-0,5 Gip-0,5

Területhasználat szerkezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET Gip Gazdasági terület - ipari Gip Gazdasági terület - ipari -- tervezett Gksz Gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató Gksz Gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató -- tervezett Gmg Gazdasági terület mezõgazdasági ipari Gmg Gazdasági terület mezõgazdasági ipari -- tervezett Kid Idegenforgalmi hasznosítású terület Kid Idegenforgalmi- és gazdasági hasznosítású terület -- tervezett Kpt Piactér Kpt Piactér -- tervezett Kre Rendezvény terület Kre Rendezvény terület -- tervezett

9,0 ha

M->Gip

7,2 ha 65 ha

44,6 ha

32,7 ha

M->Gksz

#8

8,2 ha

33,2 ha

28,5 ha

M->E

8,3 ha

16,7 ha

M->E

50,8 ha 69,2 ha

11,5 ha

ba bl

1,0 ha

7,2 ha

2,3 ha

65 ha 1,0 ha

36,4 ha

M->E

8,9 ha

bk bs ba blbá bs by b bú bo bip bû bzbúbo bû

"városkapu"

bj

1,0 ha

7,3 ha

Lf->Kig

M->E

Kk-idb k

E->Kid bÑ

M->E 8,1 ha

be

M->E

Területhasználat szerkezet BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET KP Közpark KP Közpark -- tervezett Ee Erdõterület egészségügyi - szociális - turisztikai Ee Erdõterület egészségügyi - szociális - turisztikai -- tervezett Eg Erdõterület gazdasági Eg Erdõterület gazdasági -- tervezett Ev Erdõterület védelmi Ev Erdõterület védelmi -- tervezett Kk Különleges beépítésre nem szánt terület Kk Különleges beépítésre nem szánt terület -- tervezett Kk-lov Különleges beépítésre nem szánt terület - Lovas liget - tervezett BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET Ksp Sportterület Ksp Sportterület -- tervezett Kid Idegenforgalmi hasznosítású terület Kid Idegenforgalmi hasznosítású terület -- tervezett Ktem Temetõ terület Ktem Temetõ terület -- tervezett Kkegy Kegyeleti park Kkegy Kegyeleti park -- tervezett Kre Rendezvény terület Kre Rendezvény terület -- tervezett Kst Strand terület Kst Strand terület -- tervezett

92,4 ha

Gip->E

Gip->E

0,6 ha

M->E 15,3 ha

1,7 ha 4,3 ha

30 ha

bj

4,8 ha

E

"városkapu"

E

2,7 ha

3,6 ha

b4

E

31,6 ha

bd bs

Z Z M->E

1,6 ha

"városkapu"

bÑ

54,5 ha "városkapu"

ba bv

bk

2,0 ha

8,1 ha

Gksz->E

4,2 ha

E

Kre->E

24,7 ha

M->E

12,7 ha

11,5 ha

M->E

41,7 ha

14,7 ha

M->E

7,3 ha

24 ha

M->E

bv

+,+.-

+,-

! " #$ ! " #$ % %&' () * (

+-

0141 0148/8

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

0144/12

0232/

0153

%

%

%

%

%

0148/4

%

0154

0143

0144/13

088

0148/6

%

/1

%

%

%

%

%

%

%

%

0145

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

0148/9

05

0144/11

0144/7

0144/5 0144/2

0144/8

49

0151

01

0144/10

04/1

04/2

0239/1

0152

-

06

07

02/1

&

02/2

5

3

/

%

# $%

!

!

7

%

&3 3

&

&

-

7

6

0

&3 3

%

%

3

"3

%%

%

/12

.

%

0

%

3

"

)+

"3

%

% %

%

%

0

%

2

/2

/16

0994 /11

%

94

09

0994

0994

%

!

%

,%

5 .+

% % %

%

% % % % % %

% % %

%

%

23(

%%

%

% %

% % %

,-

%

% %

,%

%

%

%

%

% % % %

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

/1

%

%

%

%

82

09

%

%

/2

%

/2

0989

%

%

%

4

91/1

09

-

7

3

91/1

91/1

09

09

2

/1

0989

86

09

0987

%

%

%

%

%

%

%

%%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

2

91/1

6

09 1

91/1

91/1

09

09

/7

%

%

5

0

91/2

09

91/1

09

91/1

09

/5

0991

0991

/6

0991

90

09

"

%

0991/24

%

- 1

0991/23

%

+

) +

%

%

%

%

%

2

%

*

&

1 +

%

0

9

%

91/2

91/1

95

09

0991/9 0991/21

0991/18

%

09

09

!

%

!..

/19

%

- 80 *

%

%

+

)

$ (

) *

%

%

%

9

&

'

23(

94

09

/14

0994/6

0994

/13

&

.

%

0994

0993/2

%

%

0994/3

%

/13

0994/17

%

0994

0994/10

0994/7

%

0/34 0104 0/33 0104 0/32

0104

0994/15

0/31 0104 0/30 0104 0/29

%

$ (

%

0104

0/28

%

&

% %

1(

% % % % % % % % % % % % %%

%

%

)+

%

1

/2

0/50

0104

0/27

0104

1(

%

%

94

09

0

%

!

% %

5 .+

%

%

0/66

0104

0/49 0104 0/48

0104

0/47 0104 0/46

0104

0994/9

0

/2

%

94

09

%

)+

%

%

%

%

2%4(

0104

0/65 0104 0/64 0104 0/63

0104

0/62

0104

0/61 010460 0/ 0104 0/59

%

%

%

* .

-

* .

0

3 .

%

%

,

0104

0/53

0104

0/58 0104 0/57

0104

89 0/ 0104 87 0/ 0/86 0104 0104

,

1-

&

91

* .

0/

0/56 0104 0/55 0104 0/54

0/45 0104 0/44

0104

0/43 0104 0/42

0104

0/41 0104 0/40

0104

0/39

/2

94

-

%

&6

,

% %

0104

%

88

0104

0/52

0104

0/51

!

%

0/

0104

0/92

%

% % % % % % % % % % %

0104

0104

%

&

,

! 5 .+

!

%

%

100

0/

%

0104

93

,-

"

%

%

% %

99

0/

95

0/

98

0/

0104

0104

0104

0/ 0104 97 0/

101

0/

102

0/

103

0104

0/

%

0104 0104

77

0104

%

0/

"

%

76

0104

%

%

%

-

(

(

%

!

# $%

%

% %

94

%

-

+ )

%

% %

0/

96

0/

0104

78

0/

0/ 0104 75 0/ 0104 74 0/

0104

0104

73

0/

0104 72

* 9

84

0/ 0104 71 0/

0104

0104 70

0/

0/ 0104 83 0/

0104 69

0/

0104

0104 68

%

0/

!

%

& 5

81

0/

0104

!

!

&3 3

% %%

80

0104

! # $%

%

7

,

!

5

# $%

6

!

0/ 0104 79 0/

%

"(

!

9

' 9

0104

%

%

! !

"

'

5 .+

% % %

! 3

$

%

-

$

%

% % %

%

%

!

' 9

-

1

%

%%

%

& 5

0

1

0

9 +

%

,

$ (

$+- -

* 9

* 9

%

%

%

$

% % % % % %

% % % % % % % % % %

% % % % %

%

%

!

#

. ++ $ (

#

' 9

. ++ $ (

+ )

$ (

!

&

#

$ (

!

3

#

2 9

/

#

' )

#

$

' 9

0104

0/38 0104 0/37 0104 0/36

0104

14

0

% % % %

! $ (

5

04

9

01

'

(

$

' 9

' 9

01040/67

09

%

#+-

"

%

&

$

&

&

2 9

%

5

%

* "%

* "%

1046

3

'

0%

! $%

! $%

6

$

%

,-

)

03

2 9

5

0/

%

%

%%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

0150

2

08

%

%

%

0148/5

0137/6

0137/4

0139

014

012/2

0148/11

0155

09

013

0

6

08

%

1

012/1

010

72/2012.(II.28.) sz. önkormányzati határozattal jóváhagyva Egyeztetések után véglegesített, jóváhagyásra előkészített dokumentáció – 2012. 01.

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE - 2011. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT -

A SZERKEZETI TERVBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK BEMUTATÁSA CÍVISTERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA 4025. Debrecen, Széchenyi utca 8 sz.

TERVEZETT TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOK TÉTELES FELSOROLÁSA: A település szerkezeti terv módosítását bemutató fejezethez mellékelve megtalálható a hatályos településszerkezeti terv másolata, valamint a módosításokkal javított településszerkezeti tervlap is. Utóbbi tervlapon külön lehatárolásra kerültek a megváltozó területek, településszerkezeti elemek. A tervlapon a megváltozó területeket azonosító szám jelöli, melyhez a műleírás külön magyarázatot, indoklást tartalmaz. T-1- jelű tervlap: Településszerkezeti terv - Közigazgatási terület T-2- jelű tervlap: Településszerkezeti terv - Belterület és környezete Kisújszállás Város településszerkezeti tervét és ezzel összhangban szabályozási tervét az előkészítő munkákat, előzetes véleményeket figyelembe véve a város képviselő-testülete az alábbiak szerint kéri módosítani. A település szerkezeti terv módosítását bemutató fejezethez mellékelve megtalálható a hatályos településszerkezeti terv másolata, valamint a módosításokkal javított településszerkezeti tervlap is. Utóbbi tervlapon külön lehatárolásra kerültek a megváltozó területek, településszerkezeti elemek. A tervlapon a megváltozó területeket azonosító szám jelöli, melyhez a műleírás külön magyarázatot, indoklást tartalmaz. 1.) A MÁV Kál-Kápolna felöl bevezető vágányszakaszának módosítását lehetővé tevő Településrendezési tervmódosítás. A bevezető nyomvonal szakasz egy ív beiktatásának eredményeként távolabb éri el az állomást, így a peronok, a váltórendszer korszerűsíthetővé válik. A tervmódosítás intézkedik a visszamaradó területek hasznosításáról, és az érintett területek felhasználását az új elhelyezkedést figyelembe véve határozza meg. - Az itt található mezőgazdasági üzemi terület számára bővítési lehetőséget ad a megszűnő vasúti nyomvonalszakasz üzemi területhez közvetlenül csatlakozó részének gazdasági területhez történő csatolásával. - Az új nyomvonal szakaszt keresztező kiszolgáló út csak az új pályaszakasz melletti major területéig marad meg, a többi része felszámolásra kerül. - A megszűnő nyomvonal állomásra bevezető térbővületének vasútállomás felöli részén erdő területfelhasználást jelölt a rendezési terv módosítása, az állomás mögötti üzemi terület „eltakarása” érdekében. 2.) Az önkormányzat által korábban már megfogalmazott, elhatározott településszerkezeti tervmódosítás: a) A Közraktár út – Csorbai út sarkán (temető mellett jelölt védőerdő terület gazdasági övezetbe való átsorolása (Tüzép számára eladott terület) 3.) Vállalkozó által kezdeményezett rendezési tervmódosítási igény. A belterület délnyugati szélén a Jókai utca nyugati végéhez csatlakozó gyepterületen lévő 767/2 Hrsz-ú major területén és a környezetében lévő önkormányzattól megvásárolni kívánt területen tervezett idegenforgalmi jellegű vállalkozás (terápiás lovaglás, lovarda, panzió) megvalósítása érdekében. a) A módosítás során A korábban részben erdőterület fejlesztésre, részben kertvárosias lakóterület fejlesztésre szánt (tervlapon „a” jelzésű terület) Kid**-jelű idegenforgalmi hasznosítású beépítésre szánt különleges területfelhasználásba kerül átsorolásra.

2

b)

c)

A területegység szabályozásának további módosítása, hogy a fejlesztési területeket feltáró úthálózat is átalakításra került. A Bartók Béla út és tervezett folytatásnak gyűjtőútként történő kivezetése, a Túrkeve- Kisújszállás közötti főútfejlesztés várost elkerülő szakaszára, annak külterületi jellege miatt nem lehetséges. mert a csomópontok kialakítása csak bizonyos távolságonként megengedett. További változás, hogy csak a tervezett főút tengelyétől számított 50 m távolságig marad meg a korábban elhatározott védőerdő fejlesztés. Az ennél távolabbi területek, összhangban a tömb déli oldalán tervezett lovas-liget fejlesztéssel, ligeterdő létesítését irányozza elő a módosítás.

4.) A településszerkezeti tervet is érintő közlekedésszerkezeti módosítások. a) Az északi iparnegyedből a Kunmadarasi repülőtér irányában jelenlegi rendezési tervben is kiépíteni tervezett út csomóponti kapcsolatának betervezése a 4. sz. főút (tervezett gyorsforgalmi út) várost északi oldalán elkerülő szakaszával. A hatályos településszerkezeti terv az iparterületről kivezető utat felüljáróval vezeti át az M4 gyorsforgalmi út felett. Fontos változás, hogy a megyei területrendezési terv a Kunmadaras felé vezető utat térségi jelentőségű mellékútként jelölte ki fejlesztésre, a repülőtér és az M4 gyorsforgalmi út közvetlen kapcsolatának megteremtése érdekében. Ez lehetőséget ad a város számára kulcsfontosságú északi iparnegyed közlekedési kapcsolatainak jelentős javítására is. b) A város nyugati oldalán korábban kijelölt Mezőtúr- Kisújszállás tervezett vasúti nyomvonal realitásának megvizsgálása, lehetőség szerint rendezési tervben való megtartása, szükség esetén a nyomvonal korrigálása is a szerkezeti tervmódosítás feladatai között szerepelt. Tekintettel arra, hogy az érintett települések kezdeményezésére a vasúti fejlesztés a megyei területrendezési tervben megtartásra került, a településszerkezeti terv a nyomvonalat továbbra is tartalmazza. A BudapestZáhony vasútvonalhoz való csatlakozást megelőző ívszakasz, a szabványban rögzített előírásoknak megfelelő módon korrigálásra került. Módosult a belterület déli széle melletti nyomvonal is, ahol Túrkeve rendezési tervében kijelölt nyomvonalhoz igazodva, a túrkevei út mellé helyeződött át, az igazgatási terület közelében kijelölt nyomvonal szakasz. Fontos itt megjegyezni, ahogy a tervezett vasútfejlesztés csak a településszerkezeti terven kerül ábrázolásra, mert a szabályozási terven történő szerepeltetéshez szükséges részletes nyomvonal kijelölés, környezetvédelmi engedély megszerzése még nem történt meg. c) A Határ út Tulipán utcán, illetve annak meghosszabbításán keresztül tervezett gyűjtőút továbbvezetésének elhagyása az Óváros környezetében távlatban tervezett lovasliget egységes területének megőrzése érdekében. A Határ út gyűjtő út szerepköre továbbra is megmarad, de a várost nyugati oldalán elkerülő MezőtúrTúrkeve- Kisújszállás irányú főútfejlesztés várost elkerülő szakaszához történő kikötés a korábban tervezettől délebbre helyeződik át. d) Útfelújítási pályázati lehetőségekkel is összefüggésben megfogalmazott új gyűjtőút hálózati fejlesztések településszerkezetbe való átvezetése. (Régi 4. sz. út felvétele a gyűjtőutak közé, a Dózsa Gy. út folytatásában a téglagyárig. Fő dűlőút kijelölése meglévő mezőgazdasági utak felhasználásával, a 4205 Dévaványa és 4202 Túrkeve irányú országos mellékutakat összekötve, az igazgatási terület délkeleti részén, továbbá a Csorbai mezőgazdasági központhoz vezető, 4207 sz. Örményesi úthoz kapcsolódó mezőgazdasági út és folytatása a közigazgatási terület határáig.

3

e) A Mezőtúr- Túrkeve- Kisújszállás irányú út főúttá történő fejlesztését, és Kisújszállás vonatkozásában a belterületet nyugati szélén elkerülő új nyomvonal szakasz kiépítését a megyei területrendezési terv továbbra is tartalmazza. A hatályos előírásokat figyelembe véve, a hatályos rendezési tervben szereplő korábban tervezett közlekedési csomópontok számát jelentősen lecsökkentette a rendezési terv módosítása. A közigazgatási terület déli részén lévő éles útkanyarulatnál ívkorrekció került betervezésre. A szerkezeti terv jelöli az út menti beépítést korlátozó, úttengelytől mért 100 méteres védőtávolságot. f) Az M4 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalát, melynek részét képezi a 4 sz. főút hamarosan átadásra kerülő, várost északi irányban elkerülő nyomvonala is, a hatályos településszerkezeti terv is tartalmazza. E tekintetben nem volt szükség a településszerkezeti tervet módosítani. Változást jelent, hogy az időközben környezetvédelmi engedélyt kapott nyomvonal alapján pontosításra került a szerkezeti terven ábrázolt nyomvonal, és a szerkezeti terv kijelöli a tervezett nyomvonal tengelyétől mért 250- 250 méteres zónát, a 2003. évi CXXVIII. tv. 17. § (1) pontjában foglaltaknak megfelelően. g) Az Országos és ez alapján a megyei területrendezési tervtartalmazza a Kisújszállás igazgatási területét is érintő nagysebességű vasútvonal távlatban megvalósítani tervezett nyomvonalát. Tekintettel arra, hogy a nyomvonal pontos kijelöléséhez szükséges tervek nem készültek el, és környezetvédelmi engedély sincs erre vonatkozóan, a nyomvonal csak a településszerkezeti terven lett ábrázolva, tájékoztató (fejlesztési szándékokat orientáló) jelleggel. 5.) Az építési és Városüzemeltetési osztály módosítási kezdeményezései, szakmailag megalapozottnak ítélt lakossági és vállalkozói észrevételek figyelembe vételével: a) A Kossuth utca Rézműves és Bocskai utcák közötti szakaszára néző jelenleg „Lke-3” –jelű kertvárosias lakóövezetbe sorolt ingatlanok „Lk-3” –jelű kisvárosias lakóövezetbe való átsorolása a telekalakítás és beépítés lehetőségeinek javítása érdekében. A változással érintett terület szerves folytatása a kisvárosias övezetbe sorolt városközponti övezetnek, így a javasolt változtatások szakmailag is indokolhatók. b) A Gyalpár utca Mester utcára történő tervezett kivezetésének módosítása. A Mester utca 7. sz. alatti ingatlan önkormányzati tulajdonba való kerülésével már korábban javaslat született a Gyalpár utca tervezett kikötése helyének módosítására. A kidolgozott javaslat nemcsak költségtakarékosabb, hanem a telekalakítási, beépítési lehetőségeket is jobban figyelembe veszi. A változtatás településszerkezeti vonzatát, a tömb egységes területfelhasználásának megteremtése jelenti, melynek során a feltáró úttal immáron nem leválasztott lakóterület kertvárosias felhasználásból átkerül a hozzá szervesen csatlakozó lakóterülettel azonos kisvárosias felhasználásba.

4

6.) Horgásztó számára történő területkijelölés. A Dévaványai út déli oldalán a belterülettől mintegy 2,5 km távolságra, a 0747/6 hrsz-ú gyepterületen a XVI-1 sz. csatorna, Dévaványai út menti erdősáv csatlakozásánál mintegy 6 hektár nagyságú területen kíván a Munkás Horgász Egyesület pályázat keretében új horgásztavat kialakítani. Halastó kialakítására a jelenlegi övezeti besorolás szerinti mezőgazdasági övezetben is lehetőség lenne a rendezési terv módosítása nélkül. A horgásztó megvalósítása más övezeti besorolást, így a rendezési terv megfelelő módosítását igényeli. A módosítás során úgynevezett „Különleges beépítésre nem szánt” terület illetve övezet kialakítása tűnik célravezetőnek. Az övezet lehetővé teszi a terület legfeljebb 2 %-os beépítettségével kiszolgáló építmények elhelyezését is. A módosítás kiemelt figyelmet fordított a környezeti kapcsolatokra, a terület megközelítésére, a főúthoz történő kapcsolódásra, a megfelelő mennyiségű parkolási lehetőség biztosítására. 7.) A Kunszöv Kft. rendezési tervmódosításra vonatkozó kezdeményezése: (A településszerkezeti terv módosítását nem teszi szükségessé.) 8.) Az Eposz Kft. rendezési tervmódosításra vonatkozó kezdeményezése: Az Eposz Kft. Örményesi út városból kivezető szakaszának északi oldalán, külterületen a 01050/1,4,5,6,7 hrsz-ú ingatlanokon található telephelyének hatályos rendezési tervben meghatározott Gmg –jelű (mezőgazdasági- ipari) besorolása Gip-1 jelű ipari-gazdasági övezetre módosul. A módosítást követően továbbra is csak a környezeti hatás szempontjából semleges gazdasági tevékenység legyen megengedve, de a jelenlegi övezeti besorolásból következő, a vállalkozás fejlesztésének gátat jelentő kötöttség viszont (a mezőgazdasági termeléshez való kötelező kapcsolódás) ezzel feloldásra kerül. 9.) Az északi iparnegyed területét érintő módosítás Az északi iparnegyed területét a város településszerkezetéhez csatlakoztató gyűjtőúthelyi forgalmi út nyomvonalának vizsgálata, szükség szerint módosítása, a feltáró kiszolgáló utak nyomvonalvezetésének felülvizsgálatával együtt, a tulajdonviszonyokat és a megvalósíthatóságot is figyelembe véve. A településszerkezeti terv módosítását jelenti az iparterületen is keresztülhaladó tervezett helyi gyűjtőút nyomvonalának kisebb korrekciója, valamint az iparnegyed északi széle mellett lévő mezőgazdasági major déli oldalán korábban kijelölt erdőterület útépítések miatt, iparterülethez szervesebben kapcsolódó területrész átsorolása Ipari gazdasági felhasználásba. 10.) Az óváros terület-felhasználásának módosítása. Az Óváros jelenleg hatályos településszerkezeti terv szerinti „különleges lakóterületi” besorolásának megváltoztatása az Integrált városfejlesztési stratégiában elhatározott „Lovas-liget különleges terület” felhasználásra. A módosítást csak a településszerkezeti terven kellett egyelőre végrehajtani, mert a területre jelenleg is előirányzott továbbtervezési javaslat, a terület szabályozatlanul hagyásával, ezáltal az illeszkedési szabály alkalmazásával van előirányozva.

5

11.) A Dévaványai út városból kivezető szakasza mellett tervezett záportározók megvalósítását célzó módosítások: A Dévaványai út városból kivezető (Béla király utca) szakaszának északi és déli oldalán a belvízrendezési tervben meghatározottak szerint záportározó létesítése vált szükségessé. A záportározók megvalósítása a településszerkezeti és szabályozási terv módosítását is igényli. A Béla király út déli oldalán a meglévő falusias lakóterületek folytatásaként mint lakóterület-fejlesztést jelöli ki a hatályos rendezési terv azt a területet, ahol az egyik belvíztározó kiépítése lett betervezve. A rendezési tervmódosítás során olyan záportározó különleges övezetbe kerül az érintett terület, mely a fő funkció ellátásán kívül a városképi elhelyezkedés miatt szükséges igényesebb, parkosított környezet kialakításának kötelezettségét is előírja. A Béla király úttól északi irányban tervezett másik záportározó az előzőnél nagyobb kiterjedésű lesz, és megvalósulása olyan területen történik, melynek egy részét a hatályos rendezési terv a Béla király út mentén kialakult gazdasági területek bővítéseként jelöli ki. A rendezési terv módosítása a korábban tervezett fejlesztési területeket, mely valójában a működő gazdasági vállalkozások telek kiegészítése lett volna, elhagyja, és az északi irányból csatlakozó gazdasági erdő felhasználásba sorolja át

12.) A Kontarex gazdasági vállalkozás területeit és környezetét érintő módosítások: A belterület déli oldalán elhelyezkedő köztemető tömbjének déli szélén található az egykori Mezőgép, ma Kontarex Rt. Telephelye. A rendezési tervmódosítás a gazdasági vállalkozás területeit és annak környezetét érinti. A hatályos rendezési tervben mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó „mezőgazdasági-ipari” övezetbe tartozik a telephely. A tervmódosítás során a tervezett fejlesztések megvalósíthatósága érdekében a terület ipari övezetbe kerül átsorolásra. Az építés szabályozott paraméterei a környezeti elvárások figyelembe vételével, de a tervezett fejlesztésekhez is hozzáigazítva kerültek megváltoztatásra. A tervezett módosítás a területtől északi irányban lévő köztemetőre nem gyakorol kedvezőtlen hatást, ugyanis a temető és a gazdasági vállalkozás között mintegy 100 méter szélességű erdőterület található. 13.) A belterület nyugati széléhez kapcsolódó, 4. sz. főút városba bevezető szakaszának déli oldalán tervezett fejlesztési területet érintő módosítások: A módosítással érintett terület a város nyugati szélén kijelölt távlati fejlesztési területet érinti. A jelentős kiterjedésű hatályos rendezési tervben lakóterület-fejlesztésre szánt mezőgazdasági terület lakóterületként történő igénybe vételére a jövőben két ok miatt sem lesz lehetőség. Az egyik ilyen ok, hogy a jelenlegi belterületen belül olyan mértékű fejlesztési, telekalakítási lehetőségek állnak rendelkezésre, melyek a jelenlegi demográfiai viszonyokat figyelembe véve hosszú távon is elegendőek. A másik lakóterület-fejlesztést jelen helyen meggátoló tényező az országos főútfejlesztés, mely e területet a jelenlegi belterülettől elválasztaná. A rendezési terv felülvizsgálata során figyelembe veendő országos és megyei területrendezési terv a jelenlegi belterület nyugati, délnyugati szélén jelöli ki a Mezőtúr – Kisújszállás között tervezett országos főútfejlesztés nyomvonalát. A tervezett útfejlesztés nyomvonalát a hatályos rendezési terv is tartalmazza, de a terv készítésekor a főutak környezetére vonatkozó fejlesztéseket korlátozó szabályok még kevésbé voltak szigorúak, ill. az illetékes államigazgatási szervvel történt egyeztetés során is kérték a lakóterület-fejlesztés elhagyását. Az önkormányzat kiemelt kérése volt, hogy a rendezési terv módosítása során a szóban forgó fejlesztési terület továbbra is szerepeljen a 6

beépítésre szánt területek között, de az előzőekben felsorolt indokok alapján ne lakóterületként, hanem a későbbiek során pontosítható szabályozás szerint idegenforgalmi, kereskedelmi, gazdasági fejlesztési területként. A településszerkezeti terv ennek megfelelően, mint beépítésre szánt idegenforgalmi, gazdasági különleges területfelhasználásba sorolja a területet. 14.) A belterület északnyugati oldalához kapcsolódó, város északi része körül tervezett külső közlekedési gyűrű nyomvonalát érintő módosítás: A hatályos településrendezési terv a Budapest – Záhony vasútvonaltól északi irányban lévő gazdasági területek, tervezett ipari park megközelítésének és a város közlekedéshálózatához való kapcsolódás javítására egy északi közlekedési gyűrű kiépítését tartalmazza. A tervezett út a városba keleti irányból bevezető 4-es sz. főút Malom utcai kereszteződésétől indul északi irányban, a Budapest –Záhony vasútvonalat távlatban aluljáróval keresztezi, majd az északi ipari parkot keleti és északi oldalán körülvéve olyan nyugati irányú nyomvonalon halad tovább, mely további gazdasági területfejlesztést is érintve a városba nyugati irányból bevezető 4-es főúthoz kapcsolódik ismét vissza, még külterületi szakaszon. a) A rendezési terv módosítása ezen közlekedési gyűrű nyugati részének áthelyezését tartalmazza. A nyomvonal módosítását a 4-es sz. főúthoz való csatlakozás közlekedésileg jóval kedvezőbb kialakítása igényelte. A hatályos rendezési tervben szereplő vasúti felüljáróhoz közelebbi csomópont a terepviszonyok miatt nem valósítható meg, értékes erdőterületet érint, és nem veszi figyelembe a közeli Nagyerdőnél kialakult csomópontot sem. A módosítás a meglévő csomóponthoz kapcsolódva határozza meg a város északi részén kijelölt közlekedési út nyomvonalát. b) A tervezett közlekedési gyűrű északi oldalához kapcsolódó területen a hatályos szabályozási terv, a településszerkezeti terv jelölésével ellentétben, mezőgazdasági övezetbe sorolja az itt lévő major területét. A szabályozási terv feloldja ezt az ellentmondást, az érintett major mezőgazdasági-ipari övezetbe való átsorolásával. c) A 4 sz. főút jelenlegi (vasúti felüljáróra felvezető szakasza, és a régi 4-es út nyomvonalán visszamaradt út között értékes erdőterület található, melyet a hatályos rendezési terv „Kre”-jelű rekreációs célú különleges területfelhasználásba, építési övezetbe sorolja. A rendezési terv módosítása a területet jelenlegi, valós állapotának megfelelően, erdőgazdasági övezetbe sorolja vissza. d) A tervmódosítás a nagykiterjedésű tervezett védelmi funkciójú erdőterület fejlesztést, gazdasági erdőterület fejlesztéssé minősíti át, mellyel a tervezett erdősítés inkább megvalósíthatóvá válik. 15.) A távlatban kiépíteni tervezett délnyugati iparnegyed területét érintő módosítás: A hatályos településrendezési terv a belterületet délnyugati irányból határoló országos főút-fejlesztés mellett a jelenlegi belterülettel ellentétes oldalon jelöli ki a délkeleti gazdasági terület távlati fejlesztését. a) A hatályos településszerkezeti tervben a tervezett iparterület megközelítése a Malom utca Tulipán utca folytatásaként tervezett gyűjtőúton keresztül biztosított. Tekintettel arra, hogy a Tulipán utca folytatásának megvalósítása az Óváros helyén és környezetében tervezett ún. lovasliget idegenforgalmi központ megvalósítása miatt nem kívánatos, hiszen ez a fejlesztési területet két részre osztaná, az iparterület korábban tervezett megközelítése már nem biztosított. A délkeleti gazdasági terület megközelítése a korábban tervezettől délebbre, a gépjavító állomás északi részén lévő út kiépítésével oldható meg. 7

b) Annak érdekében, hogy a terület megközelítését szolgáló út a gazdasági terület súlypontjához kapcsolódjon, a gazdasági terület korábban kijelölt északi egységét a rendezési tervmódosítás elhagyja, és c) ugyanilyen nagyságú területet a déli egységtől délebbre jelöl ki. A megszűnő északi fejlesztési rész a települést körülvevő gazdasági erdő övezet részéhez csatolódik. 16.) A 4. sz. főút városba keletről bevezető szakaszának környezetét (halastavak, tervezett gazdasági területek) érintő módosítások: A módosításokkal érintett területegység a közigazgatási terület északkeleti (Karcag felöli) széle és a téglagyár között lévő terület. A területegységen tervezett módosításokat két különböző tényező tette szükségessé. Az egyik ilyen tényező, a 4-es sz. főút várost elkerülő szakaszának folyamatban lévő megvalósítása. Ennek során pontosításra került az út nyomvonala, kisajátításra kerültek a közlekedési területek. Módosultak a főút és tervezett gyorsforgalmi út környezetére vonatkozó előírások is. A jelenleg megvalósuló főút elkerülő szakasza távlatban gyorsforgalmi út részét fogja képezni, ill. kijelölésre került az elkerülő szakasz folytatásaként az a nyomvonal is, mely a gyorsforgalmi út továbbvezetését jelentené. a) A gyorsforgalmi út tengelyétől számítva 250 méter távolságig biztosítani kell a fejlesztési területek hozzáférhetőségét. Emiatt a védőtávolsággal érintett fejlesztési területek elhelyezkedését, nagyságát pontosítani kellett. A 4-es sz. főút északi oldalán a jelenlegi 4-es főút és elkerülő szakasz csomópontja közelében kijelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági területet a tervmódosítás során jelentős mértékben le kellett csökkenteni. b) A Kakat-éri-főcsatorna délnyugati oldalán kialakított halastó északi széle mellett, a csatornától mintegy 600 méter távolságig a hatályos rendezési tervben kijelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület fejlesztés helyett, a halgazdaság által már megindított erdőtelepítést is figyelembe véve (c) erdő területfelhasználás, illetve a főút bevezető szakaszának két oldalán a „városkapu” szerep- jelentőség miatt (b) közpark került kijelölésre. Az ettől délre tervezett gazdasági terület fejlesztés továbbra is megmarad. d) A területegység tervezett módosításainak másik csoportja az itt megvalósult halastavakkal, halgazdálkodás területeivel függ össze. A hatályos településrendezési terv a 10 évvel korábban (a korábbi tervkészítéskor) meglévő halastavakat vízgazdálkodási területfelhasználásba sorolta. A halastavak bővítése mezőgazdasági területen valósult meg. Így előállt az az ellentmondás, hogy egybefüggő halastavak eltérő területfelhasználásba vannak besorolva. A rendezési terv módosítása a meglévő halastavak területét egységesen mezőgazdasági övezetbe sorolja, de a speciális elvárások érvényesíthetősége érdekében egy sajátos mezőgazdasági terület– halastó területfelhasználási (al) kategória került bevezetésre. 17.) A Korona-kert területén és környezetében tervezett módosítások: (A településszerkezeti terv módosítását nem teszi szükségessé. 18.) Szélerőmű park területének kijelölése a belterülettől délnyugati irányban elhelyezkedő mezőgazdasági területeken: A megvalósítani tervezett szélerőmű park, mintegy 3000 ha nagyságú területet foglal el, ahol előzetes ismeretek szerint, 25- 30 db szélenergiát hasznosító 100 m magasságú 1,8 MV teljesítményű rotor kerülne elhelyezésre.

8

A 2011. év első negyedévében elfogadott megyei területrendezési tervvel a tervezett fejlesztési terület minden szempontból összhangban áll. A szélerőmű elhelyezése szempontjából vizsgálat alá vonható ajánlott térségi övezetben található a kijelölt terület, és nem érinti olyan térségi övezet, mely kizárná a tervezett hasznosítást. Területrendezési hatósági eljárás keretében a megyei TrT-be, Kisújszállás vonatkozásában beillesztésre került egy kiserőmű elhelyezésének lehetősége is. A szélerőmű park mezőgazdasági területeken került kijelölésre, ahol a szélturbina elhelyezésével nem érintett területek mezőgazdasági művelése továbbra is folytatható. Korlátozással csak a szélturbinák 150 méter sugarú környezetében kell majd számolni, illetve ugyanilyen védőtávolság védi az övezetben lévő országos mellékutakat,majorok és tanyák területét, a meglévő mezőgazdasági építményeket. Nem helyezhető el továbbá szélturbina, az öntözéses művelésre berendezett földterületeken sem. Az övezet kijelölése a gazdákkal folytatott egyeztetések eredményeként került véglegesítésre. Részlet JNSZ Megye Területrendezési terv sajátos megyei térségek ajánlásából „Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület térségi övezete

Szélerőmű park településszerkezeti tervben kijelölt helye

9

19.) Beépítésre nem szánt, idegenforgalmi célú különleges terület kijelölése a Széchenyi utcaMalom utca- Dózsa Gy. utca találkozásánál lévő területen. A hatályos településrendezési terv a Malom utca keleti oldalán elhelyezkedő 2478/3 hrszú beépítetlen területet védőerdő övezetbe sorolja. A mély fekvésű terület déli része a Széchenyi utca keleti részét kísérő területek csapadékvizének gyűjtője is, ahol a csapadékvíz szikkasztása is történik. A rendezési tervmódosítás a területen egy olyan beépítésre nem szánt különleges területet jelöl ki itt, ahol az idegenforgalomhoz is kapcsolódó, és a lakosság pihenési- rekreációs céljait is szolgáló, a környezet zöldterület jellegét megőrző létesítmények kaphatnak helyet. (Pihenő park, sport horgásztó, horgászati oktatás, horgászversenyek, rendezvények létesítményei, egyéb idegenforgalomhoz is kapcsolódó létesítmények A tervezett fejlesztés környezeti, városképi, turisztikai szempontból kedvező hatású lenne. Megvalósításának azonban előfeltétele, a jelenleg ide folyó csapadékvíz elvezetése. A csapadékvíz továbbvezetése a Malom utca keleti oldalán egészen a vasúti területig, majd a vasútterület alatt átvezetve, a Malom utca folytatásában megvalósítani tervezett iparterületi útépítés részeként megvalósuló út keleti oldalán tervezett nyílt árokban is megoldható. Másik megoldási lehetőség a vasúti terület déli oldalán, nyugati irányban továbbvezetve csatlakozni a csatorna utca mellett kiépített csapadékvíz csatornához, mely a vasúti területen át kapcsolódik a külterületi csapadékvíz elvezető rendszerhez.

10

%,$!*%""., 7&1'$($$ $(&8,($(0@"70 7" .*!'!"#$ "*%.

AB :?$ :?$ 6 $(&)(*($$ (,,73?$ (,,73?$ 6 $(&) @;/$:?$ @;/$:?$ 6 $(&) (&)(*($$ 0@!&"+!&0.,1 ?$ ."?$)!'., (&)(*($$ )."?$1 '@!)!'., = "*%%&. >1*$!"#$.' $(&8,($"%) %,$!*%""., 7&1'$($$ $(&8,($9 *7,(&:; 2.&3 31/(,<,$ $(&8,($( !"#$%" "!&%' $(&)(*($$ +(,-."*'%,%" /(,,(0( 0 ) 12 3"* 1 10 3 43 45 2 *2 3 6-

4/a

# 8

4/a

8#

14.

S #

13.

9.

S #

1.

17.

S #

8.

18.

#" ´

"# ´

S #

2/b,c

S #

7.

s# S #

#8 19.

5/b 2/a

3.

S #

5/a

10.

11. 15.

S #

12.

4/b

6.

16. 4/a

*8-*+9 9* )9,:*

# 8

;< 0**+, + ,) =>??@ 0) 4 < )+*9 3

.

A?B =C >>> 3 )9 :+39*: D239*3 =@

" 14. #´

# S

#

# S

13.

)# 6 &(6 6 ##$%

s#

#" ´

#

#

3.

#

2/b,c

# S

#

7.

10.

#

15.

#

# S

11.

5/a

4d

16.

#8

#

19.

#

#

4b #

#

5/b 2/a

# S

#

#

#

17.

#

2/d

# S

# S

12. 6. #

1.

#

9.

# S

*+, + - ./*01 23 45' 45' 6' 6' (7 5' (7 5' (## ' )'# ' (## ! " #$% &

8.

#

#

A Településszerkezeti terv rajzi munkarészei: -

Településszerkezeti tervlap „T-1” Teljes igazgatási terület Településszerkezeti tervlap „T-2” Belterületet és környezetét bemutató részlet Gazdasági területek fejlesztése Zöldterületek fejlesztése Lakóterületek fejlesztése Településképvédelmi terület lehatárolása

A szerkezeti tervben bekövetkezett változások bemutatása: -

A változásokkal érintett területegységek bemutatása 1. A változások bemutatása 2. Településszerkezeti terv (Belterület és környezete) - 2011. évi felülvizsgálat Településszerkezeti terv (Belterület és környezete) – 2005. évtől hatályos (korábbi)

I. FEJEZET

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2014. ÉVI 2. SZ. MÓDOSÍTÁS

Tervezett településszerkezeti változások: 1. Védőerdő kijelölése a téglagyár és a (tervezett) hétvégiházas üdülőterület között 3.Átsorolás kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület-felhasználásba 5. Tanyaudvar különleges beépítésre szánt terület kijelölése (külterületen)

Kisújszállás Város Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2015.(II.26.) Kt. sz. határozatával jóváhagyva

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA (T-2 jelű településszerkezeti tervlap) Kisújszállás Város jelenleg hatályos Településszerkezeti tervét 72/2012.(II.28.) sz. Határozatával fogadta el az önkormányzat képviselő testülete, melyet az F3.1- jelű városrendezési területegységgel kapcsolatosan 320/2013.(VIII.29.) határozatával módosított. Jelen 2014. évi 2. számú Településrendezési tervmódosítás tervezett elemei (érintett területegységei) közül az 1. -3.-5. számú területegységekben tervezett változtatások jelennek meg a településszerkezeti tervben. A többi tervezett módosításnak településszerkezeti vonzata nincs. A településszerkezeti terv vonatkozó belterület és környezetét ábrázoló tervlapja egyéb vonatkozásban nem módosul. A tervdokumentáció részét képezi a Településszerkezeti terv belterületi részét és annak környezetét ábrázoló „T-2”- jelű tervlap is. 1. jelű területen tervezett településszerkezeti változások: A téglagyár („Gip-1”-jelű ipari gazdasági terület) északnyugati oldalán a csatlakozó hétvégiházas üdülőterületként szabályozott zártkertes terület szélén védőerdő kerül kijelölésre, az ipari terület zavaró hatásainak elkerülése érdekében. (A négy átsorolásra kerülő ingatlan a téglagyár tulajdonában van!)

A hatályos településszerkezeti terv részlete

A településszerkezeti terv tervezett módosítása

Kisújszállás Város Településrendezési tervének 2014. évi 2. sz. módosítása

13

3. jelű területen tervezett településszerkezeti változások: A városon keresztül vezető (korábban 4 sz. és a várost elkerülő főút gyorsforgalmi úttá történő kiépítését követően ismételten főúttó váló) országos főút és a Veres Péter utca találkozásánál lévő csomópont délkeleti oldalán a hatályos településszerkezeti terven kijelölt kertvárosias lakóterület fejlesztés főút melletti része kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület-felhasználásba kerül átsorolásra. A Gazdasági terület-felhasználás kijelölése összhangban áll a főút két oldalán több helyen kialakult terület használattal. Összhangban áll azzal a kötelező előírással is, ami a főút tengelyétől mért 50 méteren belül lakóterülete kijelölését nem engedi meg.



A területegység keleti részén lévő temető és a Veres Péter utca mellett tervezett kertvárosias lakóterület között védő erdő területet jelöl ki a településszerkezeti terv módosítása. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a tervezett védőerdő már a hatályos szabályozási tervben is szerepel, tehát településszerkezeti terven történő ábrázolása „csupán” szerkezeti elemmé történő nyilvánítását jelenti a védőerdőnek. (Utóbbi módosításnak tehát szabályozási tervi vonzata már nincs!) 5. jelű területen tervezett településszerkezeti változások: A földhivatali nyilvántartás szerint tanya művelési ágban bejegyzett, (01048/5, 01048/4 hrszú) hatályos településrendezési terv szerint turisztikai erdőövezetbe sorolt) földterületek „Ktny” (tanya különleges) terület-felhasználásba kerülnek átsorolásra.




14

A hatályos településszerkezeti terv a módosítással érintett, földhivatali nyilvántartás szerint tanya művelési ágba sorolt két területet az ökológiai hálózat – magterület övezetének széléhez sorolja. Tekintettel arra, hogy a terület nem hordozza azt az értéket, ami az ökológiai hálózat kijelölésének indoka volt, és mert a terület az övezet szélén található, a vonatkozó jogszabályi lehetőséggel élve, a térségi övezet határa úgy került módosításra, hogy a szóban forgó két kivett terület az övezetből kivételre került. (Az OTrT rendelet az igazgatási területen található országos, ill. térségi övezetek tekintetében 5 %-os korrekcióra ad lehetőséget a településrendezési terv készítése, módosítása során. A Településszerkezeti terv leíró munkarésze a tervezett módosításokkal összefüggésben a következő részeiben módosul: 4. oldal: A Különleges területek felsorolása kiegészül a újonnan bevezetett Tanyaudvar különleges területtel. - Ktny-0,4 Tanyaudvar különleges terület 8. oldal: A II. fejezet 2.) (Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek kijelölését ismertető) pontja kiegészül az alábbi fejlesztéssel: I) A városon keresztül vezető országos főút (Deák Ferenc utca) és a Veres Péter utca találkozásánál lévő csomópont délkeleti oldalán a hatályos településszerkezeti terven kijelölt kertvárosias lakóterület fejlesztés főút melletti része kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területként hasznosítható. 9 .oldal: A II. fejezet 4.) (Különleges területek kijelölését ismertető) pontja kiegészül az alábbi fejlesztéssel: J) Az Örményesi út településről kivezető szakaszának északi oldalán, földhivatali nyilvántartás szerint tanya művelési ágban bejegyzett, (01048/5, 01048/4 hrsz-ú) hatályos településrendezési terv szerint turisztikai erdőövezetbe sorolt) földterületek „K-tny” (tanya különleges) terület-felhasználású területként hasznosíthatóak. 11. oldal: A II. fejezet 6.) pontjának „Erdősítés” c. fejezete kiegészül az alábbi fejlesztéssel: L.) A téglagyár („Gip-1”-jelű ipari gazdasági terület) északnyugati oldalán a csatlakozó hétvégiházas üdülőterületként szabályozott zártkertes terület szélén a 7844/2, 7843/2, 7840, 7841 Hrsz-ú földterületeken védőerdő létesítendő, az ipari terület zavaró hatásainak elkerülése érdekében. 11. oldal: A II. fejezet 6.) pontjának „Közparkok létesítése” c. fejezetéből törlésre kerül az alábbi fejlesztés: A.) A 4-es számú főút nyugati bevezető szakasza mellett, attól déli irányban létesítendő új lakóterület és a főút között, 50 méter szélességű sávban közparkot kell kialakítani.


15

JELMAGYARÁZAT

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ SZERKEZETI JELENTÕSÉGÛ UTAK Fõút Fõút - tervezett Mellékút Mellékút - tervezett Gyûjtõút, fõdûlõút Gyûjtõút , fõdûlõút- tervezett Gyorsforgalmi út - tervezett Vasútvonal Vasútvonal - tervezett Nagysebességû vasútvonal távlati nyomvonala Tervezett térségi jelentõségû kerékpárút Szélerõmû park tervezett területének határvonala Régészeti nyilvántartásba vett terület Mûemléki környezet Településképvédelmi terület határa Helyi jelentõségû védett természeti terület Védõtávolság Nagyközépnyomású gázvezeték Tervezett 120 kV-os elektromos légkábel 120 kV-os elektromos légkábel 20 kv -os elektromos légvezeték Területhasználat szerkezet BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET KP Közpark KP Közpark -- tervezett Ee Erdõterület egészségügyi - szociális - turisztikai Ee Erdõterület egészségügyi - szociális - turisztikai -- tervezett Eg Erdõterület gazdasági Eg Erdõterület gazdasági -- tervezett Ev Erdõterület védelmi Ev Erdõterület védelmi -- tervezett KÖu Közlekedési terület közúti KÖu Közlekedési terület közúti -- tervezett KÖk Közlekedési terület kötöttpályás (vasúti) KÖk Közlekedési terület kötöttpályás (vasúti) -- tervezett M-I Mezõgazdasági - Többségében szántó mûvelésû terület M-I Mezõgazdasági - Többségében szántó mûvelésû terület -- tervezett M-I* Mezõgazdasági - Rizsföldként hasznosított terület M-I* Mezõgazdasági - Rizsföldként hasznosított terület -- tervezett M-II Mezõgazdasági - Többségében gyep Mk Mezõgazdasági - Kertgazdálkodásra szolgáló terület Mk Mezõgazdasági - Kertgazdálkodásra szolgáló terület -- tervezett Kk Különleges beépítésre nem szánt terület Kk Különleges beépítésre nem szánt terület -- tervezett Kk-lov Különleges beépítésre nem szánt terület - Lovas liget - tervezett Kk-b Bányaterület Kk -h Különleges beépítésre nem szánt terület - halastó - tervezett Tk Természetközeli terület Tk Természetközeli terület -- tervezett VT Vízgazdálkodási terület VT Vízgazdálkodási terület -- tervezett BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET Vt Vegyes terület - településközponti Vt Vegyes terület - településközponti -- tervezett Vk Vegyes terület központi Vk Vegyes terület központi -- tervezett Lk Lakóterület - Kisvárosi Lk Lakóterület - Kisvárosi -- tervezett Lke Lakóterület - kertvárosias Lke Lakóterület - kertvárosias -- tervezett Lf Lakóterület Falusias Lf Lakóterület Falusias -- tervezett ÜH Üdülõterület hétvégiházas ÜH Üdülõterület hétvégiházas -- tervezett Gip Gazdasági terület - ipari Gip Gazdasági terület - ipari -- tervezett Gksz Gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató Gksz Gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató -- tervezett Kmü Mezõgazdasági üzemi különleges terület Kmü Mezõgazdasági üzemi különleges terület Ksp Sportterület Ksp Sportterület -- tervezett Kid Idegenforgalmi hasznosítású terület Kid Idegenforgalmi hasznosítású terület -- tervezett Kig Idegenforgalmi és kapcsolódó gazdasági tevékenységek számára hasznosítható különleges terület Ktem Temetõ terület Ktem Temetõ terület -- tervezett Kpt Piactér Kpt Piactér -- tervezett Kre Rendezvény terület Kre Rendezvény terület -- tervezett Krep Mezõgazdasági repülõtér Krep Mezõgazdasági repülõtér -- tervezett Kst Strand terület Kst Strand terület -- tervezett Ksz Szennyvíztisztító, szeméttelep Ksz Szennyvíztisztító, szeméttelep -- tervezett K-tny Különleges terület - tanya udvar

Belterületi határ - tervezett Belterületi határ - megszûnõ Belterületi határ - meglévõ, megmaradó Jelentõsebb közlekedési csomópont

# Y 8 # S # S " ´

s s

különszintû közúti csomópont különszintû közúti csomópont - tervezett szintbeni közúti csomópont szintbeni közúti csomópont - tervezett szintbeni vasúti átjáró - tervezett vasúti felüljáró

q

vasúti felüljáró aluljáró - tervezett Gázfogadó állomás

ORSZÁGOS- ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETEK

õ

Ökológiai hálózat övezete - Magterület Ökológiai hálózat övezete - Ökológiai folyosó Térségi jelentõségû tájképvédelmi terület övezete Rendszeresen belvízjárta terület térségi övezete Történeti települési terület övezete (Településképvédelmi terület)

p ú i k l û a z o sá d jy Ñ v v s dÑ 4e

Intézmények jele Egészségügyi központ

Ñ

Egyházi központ Igazgatási központ Kegyeleti park Kemping Kereskedelmi központ Kiránduló központ Mûvelõdési központ Oktatási központ Sport központ Strand Szabadidõ központ Temetõ Termálstrand Lovas turisztikai központ Horgásztó Horgásztó - tervezett Sport központ - tervezett Szabadidõ központ - tervezett Lovas turisztikai központ - tervezett Mezõgazdasági repülõtér Trafóállomás - tervezett Kunhalom

ÉVI SZ. MÓDOSÍTÁSSAL EGYBESZERKESZTETT, JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ A2014. 2014. évi2.2.számú módosítás változásaival egybeszerkesztett egyeztetési dokumentáció. (2014. október)

õ

Halastó

RT

V->M-h

sze

rint

ona

la

csa

tor

na

or

õ

cs

at

õ õ

õ

T

.D sz

õ

õ õ õ

csa

õ õ

tor

õ

õ

M->Gip

õ

tanya

na

Gksz->E

Kmü major

M->E

õ

M->Gip

õ

T

üzem

na

w

na

T

T

or

T

na

E->Gip M->Gip Gip

M-II

at

T

T

M->E

cs

na

õ


na

na

na

tor

tanya

major major major

na

csator

õ

õ

õ

T

T

õ

õ

T

T

õ

T

T

õ

T

T

õ

halastó

õ

õ

V->M-h

na

Mk->Ev

or

csatorna

õ

at

õ

tanya

T

csatorna

cs

õ

# 8

M->Gksz

T

õ

õ

T

õ

õ

rna

to csa tanya

csato

õ

T

Nagy-erdõ

õ

T

T

õ

õ

T

õ

õ

T

T

õ

õ

T

T

T

T

tanya

rna

T

õ

õ

tanya

na

õ

õ

õ

õ

T

na

or

en

õ

csatorna

rec

õ

õ

omv

õ

õ

i ny

Halastó Halastó

->

ei T

eb

egy

csatorna

al m

csatorna

õ

õ

õ õ csõatõorna

tvon

csatorna

õ

asú

csatorna

a

tor na csa

tor

tor

csatorn

major

M

Hala

Belsõ-legelõ

tanya

4.

õ

csõatõorõna

gû v

õ

õ

õ

250 M vi C XXV I

3. é

csatorna

M 250

ssé

csatorna

csatorn

ebe

csator

M->E

tanya

tor

õ

õ

õ

õ

2014. évi településszerkezeti módosítással érintett területek

E

csatorna

csatorna

csator

csa

csa

K-szt

csatorna

csa

csa

õ

tanya

E

õ

gys

tanya

õ

õ

3.

Z Gksz->E Eb e Üh Z Gksz-0,6 k b a d M->E E Mk M->Gksz Mk->Gksz Kk-id Ñ Mk->Lke-0,5 Mk Kre->E 1. l b Mk->Üh Mk->E s b Gksz E Z bkKtem Lke-0,5 s baKp bKstá Lk-1,0 Lf-0,5 b a b M-II M->M-h Mk->Lke-0,5 # S v b Lk-1,0 y k b b Lf-0,5 Lk-1,0 Mk->Üh Gip Lk-1,0 Kp Kre-0,2 bp Vt-2,0 M-II Gksz Lk-1,0 b Mk Kk-b ú Kp Vt-2,0 o i b b M->Kk-b Kp Gksz Gksz GkszLk-1,0 # S 3. Lk-1,0 Lk-1,0 j b # S K-tny Ktem Lke-0,5 Lke Lf-0,5 o b 5. M-II bûVt-2,0 bzVt-2,0bú Lf->Kig M->E Lke-0,5 KpM->Lke Gmg->Gip M->E Lk-1,0 Vk Kpt Vt-2,0Gip b M->E û Lf->Kig # Lk-1,0 Lk-1,0 Kmü # M->Lke-0,5 Lke-0,5 Lke-0,5 Lke-0,5 Lk-1,0Lke-0,5 S S Lf-0,5 b4 Lke-0,5 Lf-0,5 E->Kid Lf-0,5 "# M->E bÑ Lf-0,5 Lke-0,5 ´ Gksz Kvt M->E M-II E Gip-0,5 Vk M->Gksz M->E Lf-0,5 d s b b Lf->Kig Lke-0,5 Gip-0,5 Gip->E E M-I E M->E Ñ bÑ Gksz bj õ

õ

E

õ

õ

õ

õ

õ

# S ba bl

na

tor M->E csa

Belsõ-legelõ

õ

õ

õ

áorrna mcoscast

E

tanya

tanya

csatorna

# S

na

M->Gip

o

õ

M->E

tor

csa

Sz

õ

csatorna

a Major

csatorna

Kmü lnok

õ

na

M-I*

csatorna

"# ´

Kmü sz.

õ

a

orn

tor

õ

csatorn

Szõrfû-szejkõ csa

õ

csa

a na

200

t na csa

rna

4.

na

tor

na tor csa Víztároló

t Uk rajn

M-I

csato

tanya

<-

csato

csatorna

tor

M-I

na

<-

csa

tor

ln

zo

S M4

na tor

csa

ok

u - (B

Szõrfû-szejkõ

csa

da

a orn

t)

s pe

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS - TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

õ

õ

ipartelep Téglagyár

õ

õ

rna

csato

õ

õ

õ

or

õ

na

õ

õ

csa

õ

T

õ

õ

õ

T

õ

õ

õ

õ

na

tor

csa

õ

õ

T

na

tor

õ

na

T

õ

õ

tor

õ

T

õ

õ

T

õ

õ

T

õ

õ

T

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

T

T

tanya

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

õ

c

repülõtér

major

a rn to sa cKis Gyalpár

E

T

T

T

ark

tanya tanya

õ

õ

õ

na

ûp

õ

õ

or

õ

õ

at

õ

õ

cs

õ

T

õ

õ

T

T

õ

rõm

éle

Sz

M-I

õ

õ

csa

tanya

at

õ

telephelytanya

cs

õ

õ

õ

õ

õ

tanya

T

T

T

T

csa

T

tor

na

csatorna csatorna

csatorna

na tor

csa

M-II

na

na

naa toorrn ccssaat

M->Gip na

tor

csa

or

tor

csa

cs

cs

MI

csatorna

bv

M->Kk

csator

Ñ

na

E

at

na

tor tanya

E

csatorna

or

T

# S

M->Gip csa

na

tor

ark

csa

ûp

rõm

m

éle

csatorna

Sz


szeméttelep

at

E

Komposztáló K-sz telep

Ñ

Gmg->Gip

na

tor

csa

Gmg

Mk

E

cs

T

E

tanya

cs

na

T

Gip->E 2012.02. 2014.10. 2015.03. 1:22 000

a

csatorna

T

torn

na

A 2014. évi módosításokkal egybeszerkesztett dokumentáció. 72/2012.(II.28.) sz. önkormányzati határozattal jóváhagyva 320/2013.(VIII.29.) sz. és .../2014.(....) sz. határozattal módosítva ! 38/2015.(II.26.)

or

csa

at

csatorna

cs

tanya

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT -

Recommend Documents