2011.(VI.24.) Kt. számú határozattal jóváhagyott. Településszerkezeti Terve

Fülöpháza Településszerkezeti Tervének és Helyi Építési Szabályzatának felülvizsgálata 2011

Fülöpháza 63/2011.(VI.24.) Kt. számú határozattal jóváhagyott

Településszerkezeti Terve

Módosította: 54/2014.(VI.26.) Kt. határozat 84/2015.(VII.30.) Kt. határozat

KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

1


Megrendelő:

Fülöpháza Község Önkormányzat 6042 Fülöpháza Kossuth u. 5.

Tervező:

KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455.

Tsz.:

1451

MÉRNÖKI MANAGER IRODA

Fülöpháza Község

63/2011. (VI. 24.) Kt. határozattal jóváhagyott TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

2011. július 06.


2


Aláírólap Fülöpháza település Településszerkezeti Tervének módosítása és Helyi Építési Szabályzatának felülvizsgálata 2011. MEGBÍZÓ:

Fülöpháza KözségÖnkormányzat 6042 Fülöpháza Kossuth u. 5. Képviseli: Pesti Józsefné polgármester

TERVEZŐ:

KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető

VEZETŐ TERVEZŐ:

Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1É 01-4075/11 Mérnök Kamara: 01-3526 K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell

IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ:

Zorgelné Sin Emília településmérnök városép. - városgazd. szakmérnök TT/1 01-4657/11

VÁROSRENDEZÉS:

Kovács Bea okl. településmérnök TT/1 10 0235/11 Schaffer Tamás ok. településmérnök

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ZÖLDFELÜLET:

Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök TT2 01 5171/04, K 01-5171, TR2 01 5171/05 Szűts Orsolya okl. tájépítészmérnök K/2 01-5226/12

KÖZLEKEDÉS:

Dobrai Béla okl. építőmérnök K1d-1-Tell, KÉ-T, TE-T, TV-T-Tell, VZ-T-Tell Dénes Ágnes közlekedésmérnök

KÖZMŰVEK:

KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft. 1016 Budapest, Naphegy utca 26.

RÉGÉSZ:

dr. Tankó Károly régész


3


Tartalomjegyzék Fülöpháza település Településszerkezeti Tervének módosítása 2011. 1.

Településszerkezeti Terv módosítás 2011.

1.1. A hatályos településszerkezeti tervet módosító határozat 1. sz. melléklet:

Fülöpháza településszerkezeti tervének leírása (Fülöpháza igazgatási területének felhasználását meghatározó leírás)

2. sz. melléklet:

TSZT/2011. rajzszámú Településszerkezeti Terv

1. sz. függelék:

Fülöpháza tájérték - kataszter

2. függelék:

Védelmi és korlátozási Terv


4


63/2011. (VI. 24.) sz. Kt. határozat Fülöpháza Településszerkezeti terv módosításának elfogadásáról 2011.

Fülöpháza Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16.§ - a valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló és az 1197. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján a 43/2010. (07.30.) számú határozattal jóváhagyott településfejlesztési koncepció figyelembevételével, az alábbi döntést hozza: 1.

Fülöpháza teljes közigazgatási területére vonatkozóan elfogadja és jóváhagyja: a) jelen határozat 1. sz. mellékletét, Fülöpháza Településszerkezeti Tervének leírását, b) jelen határozat 2. sz. mellékletét, a TSZT/2011. rajzszámú Településszerkezeti Tervének módosított tervlapját, c) jelen határozat 1. sz. függelékét, Fülöpháza tájérték - kataszterét, d) jelen határozat 2. sz. függelékét, Fülöpháza Védelmi Korlátozási Tervét.

2.

Az 1. pont szerinti elfogadással egy időben hatályon kívül helyezi a 2003. évben jóváhagyott Településszerkezeti Tervlapokat.

3.

E határozat elfogadását követően a település közigazgatási területén készülő szabályozási terveket a módosított Településszerkezeti Tervvel összhangban kell elkészíteni.

5.

A tervben újonnan beépítésre szánt területeket a felhasználási igények sorrendjében, ütemezetten kell belterületbe vonni szabályozási terv alapján.

6.

Jelen határozattal, vagyis a 2011. évben elfogadott TSZT módosításokkal a település közigazgatási területére vetített biológiai aktivitás érték növekmény + 1679,6.

Határidő: Felelős:

folyamatos polgármester


5


FÜLÖPHÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA 2011. Fülöpháza igazgatási területének felhasználását meghatározó leírás

A településszerkezeti terv leíró része, és a településszerkezeti tervben alkalmazott területfelhasználási rendszer az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai alapján készült

1. Fülöpháza közigazgatási területe Fülöpháza a Dél – Alföldi Régióban, Bács – Kiskun megyében, a Kecskeméti Kistérségben, a kiskunsági Homokhátságon Kecskeméttől nyugatra helyezkedik el. A település külterülete számottevő, a lakosság jelentős része külterületen él. A település az elmúlt fél évszázadban gyökeret eresztett és tanúbizonyságot tett életképességéről. Lakói életerős, szorgalmas összekovácsolódó közösséget alkotnak, akik a nehézségek ellenére is életet adnak a termőföldnek, és nyitottak a megújulás felé tisztelegve ezzel az anyaföldnek. A község határának mintegy felét teszi ki a Kiskunsági Nemzeti Park egyik leglátogatottabb védett térsége, a Fülöpházi buckavidék. Területén homok-buckákat, homokpuszták, gyepes területek, a náddal részben fedett Kondor tó és az egykori szikes tavak időszakos vízállásától függő természeti terület található. A településen a földrajzi adottságoknak köszönhetően jellegzetes alföldi táj alakult ki tanyákkal, akácerdőkkel, szikes- és homokpusztákkal. Az alföldi tájegység és a mezővárosi épített környezet, a paraszt-polgári kultúra tárgyi emlékei adják a vidék arculatát. A Fülöpházán élők fő megélhetését is a jellegzetes alföldi táj, a mezőgazdaság és állattenyésztés adja, környezeti és természeti szempontból egyaránt jelentős értékek találhatóak a településen. Az egyedi épített és tájértékek védelme érdekében a kialakult településszerkezet alapjegyei megtartandók, az csak a fenntartható fejlődés előtérbe helyezésével fejleszthető. A kialakult természeti táj- és tanyás művi környezet generálják az épített és természetes környezet védelmének igényét. A múltból eredeztethető mezőgazdasági kultúra és a modern kor technológiai lehetőségei gazdag lehetőségeket kínálnak a mezőgazdaság átstrukturálódásához, a tanyasi életvitel újragondolásához és az itt élők életminőségének javításához. A településen a településszerkezet alapvető változtatása nélkül az ökológiai szempontokat előnyben részesítő takarékos területgazdálkodást javasolt folytatni, ideális tagolódását, területfelhasználást kell elérni, az összefüggő beépített, beépíthető területek irányított növelésével, kevésbé felhasználva erre a külterületet. Ennek megfelelően a bel - és külterület alapszerkezete távlatban megőrzendő. A külterület a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges célra szolgáló része. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

6


A külterületen az évszázados múltra visszavezethető tanyagazdálkodás, mezőgazdasági művelés, gyümölcstermesztés fenntartását, és a természeti szempontból jelentős erdőterületek védelmét, bővítését kell elérni, de lehetőséget kell teremteni az egyre inkább előtérbe kerülő átalakuló és funkcióváltó tanyagazdálkodás megtelepedésének is. A mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területeken – földterületeken a természetszerű extenzív gazdálkodás megvalósíthatóságának feltételeit megteremteni szükséges. A környezetminőség javítása, az egyedi településszerkezet, a táj - és természeti értékek és termőföld védelme érdekében, a mezőgazdasági és erdőterületek egyedi szabályozását kell meghatározni, lehetőséget teremtve a kialakult épített környezet és a helyi gazdaságok fejlődésére egyaránt. Az egyedi szabályozással a biológiailag aktív felületek megtartását elő kell segíteni. A külterület szabályozás során fő célkitűzés, a földrészletek rendetetésszerű használatának, mezőgazdasági jellegének és természetes zöldfelületeinek megtartása, környezeti szempontból kiegyensúlyozott, táji adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági tevékenység erősítése, a külterületek fenntartható használatának és védelmének biztosítása, a termőföld további elaprózódásának megakadályozása, a mezőgazdasághoz és állattenyésztéshez, termékfeldolgozáshoz kapcsolódó gazdasági fejlesztések elősegítése mellett. A belterület a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – része. Belterületen a településközpont fejlesztése és a falusias lakókörnyezet fenntartása a cél. A szerkezeti fejlesztések belterületen elsősorban a lakófunkció elhelyezését, bővítését, valamint az állattartáshoz, mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági funkciók telepíthetőségét, és az infrastrukturális háttér megteremtését kell hogy szolgálják.


7


2. A település igazgatási területének felhasználásának tagozódása

területfelhasználási egység

meghatározott szintterület-sűrűség (m2/m2)

Beépítésre szánt területek

Lakóterületek Lf

falusias lakóterület

0,5

Vegyes területek Vt

településközponti vegyes terület

1,0

Gazdasági területek Gksz

kereskedelmi, szolgáltató terület

1,5

Gipe-1

egyéb ipari terület

1,5

Különleges területek (beépítésre szánt) K-t K-vt K-ttur K-eint K-oint K-sp K-agl K-tüz

Különleges temető terület Különleges vegyes tanyasi terület Különleges tanyasi turizmus területe Különleges intézményi (egyházi) Különleges intézményi (oktatási) Különleges sportterület Különleges agrárlogisztika Különleges településüzemeltetés

0,5 1,5 1,5 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5

Beépítésre nem szánt területek

Különleges területek (beépítésre nem szánt) K-b

Különleges bánya terület

0,1

Közlekedési területek KÖu

Közlekedési területek

-

Zöldterület, közpark

-

Gazdasági rendeltetésű erdő terület Védelmi rendeltetésű erdő terület

-

Zöldterület Z

Erdőterületek Eg Ev

Mezőgazdasági területek Má

Általános mezőgazdasági terület

-

Mko

Korlátozott mezőgazdasági terület

-

Vízgazdálkodási területek V-tk V-vme

Természet közeli, vízjárta területek Vízmedrek területei


-

8


3. A település igazgatási területének felhasználásának leírása

Beépítésre szánt területek

3.1. Falusias lakóterületek (Lf) A falusias lakóterületek településszerkezeti terven jelölt rajzi jele Lf/0,5. A jelben a /0,5 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. Fülöpháza település beépítésre szánt lakóterületei a falusias lakóterület területfelhasználási egységbe soroltak. A falusias lakóterület területfelhasználás legfeljebb 7,5 m-es magasságú lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. A településszerkezeti tervben a falusias lakóterület területfelhasználási egységekbe sorolt területeken a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 0,5 m2/m2. A település beépítetlen lakóterületeinek szabályozásának igazodnia kell a kialakult falusias lakóterületek beépítési struktúrájához. A tervezett építési övezetekre vonatkozó szabályokat úgy kell megállapítani, hogy az újonnan kialakuló településszerkezet illeszkedjen a kialakult falusias lakókörnyezethez. A már kialakult falusias lakóterületeken lehetőséget kell biztosítani a falusias gazdasági épületek, építmények fennmaradására, de a területre vonatkozó építési övezetek létrehozásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a telepítési szabályok kidolgozására, a fenntartható egészséges lakókörnyezet biztosítása érdekében.

3.2. Településközponti vegyes területek (Vt) A településközponti vegyes területek településszerkezeti terven jelölt rajzi jele Vt/1,0. A jelben a /1,0 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. Fülöpháza központi, a helyi alapintézményeket tartalmazó területegysége településközponti vegyes területfelhasználási egységbe sorolt. A településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó - és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely - szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A településszerkezeti tervben a településközponti vegyes területfelhasználási egységbe sorolt területén a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 1,0 m2/m2. A településközponti vegyes területek építési övezeteire vonatkozó szabályokat úgy kell megállapítani, hogy az újonnan kialakuló beépítések illeszkedjen a kialakult falusias lakókörnyezethez.


9


3.3. Gazdasági területek 3.3.1. Kereskedelmi - szolgáltató terület (Gksz) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület településszerkezeti terven jelölt rajzi jele Gksz/1,5. A jelben a /1,5 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A gazdasági célú tevékenységen belül telepíthetők a mezőgazdasági termeléssel, növénytermesztéssel, állattartással, állattenyésztéssel, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozással és tárolással kapcsolatos funkcióval bíró építmények. A település első összefüggő jelentős (mintegy 20 ha) kiterjedésű kereskedelmi gazdasági célú fejlesztési területe került kijelölésre az 5215 számú összekötő út és a kerekegyházi határúttal tervezett átkötő út északi oldalán, és (mintegy 10,0 ha) kiterjedésű összefüggő egyéb kereskedelmi - szolgáltató gazdasági célú fejlesztési terület az 5215 számú összekötő út déli oldalán. A terület hasznosítása, a termőföld takarékos felhasználásának figyelembe vételével ütemezetten is megvalósítható, de a beépítésre szánt terület szabályozása egy egységként kezelendő. A településszerkezeti tervben a kereskedelmi - szolgáltató gazdasági területfelhasználási egységbe sorolt területeken a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 1,5 m2/m2. 3.3.2. Egyéb ipari gazdasági területek (Gipe) Az egyéb ipari gazdasági területek településszerkezeti terven jelölt rajzi jele Gipe/1,5 . A jelben a /1,5 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. Az egyéb ipari gazdasági terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek mellett, olyan épületek elhelyezésére is szolgál melyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Telepíthetők továbbá a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattartás, állattenyésztés, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetve az energiaszolgáltatás és településgazdálkodás építményei. A településszerkezeti tervben az egyéb gazdasági területfelhasználási egységbe sorolt területeken a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 1,5 m2/m2. Újonnan kijelölt egyéb ipari gazdasági terület a kerekegyházi határ út mentén a templomsori bányaterület mellett lévő 10 ha – os terület. A területek hasznosítása, a termőföld takarékos felhasználásának figyelembe vételével ütemezetten is megvalósítható, de a tervezett beépítésre szánt területek szabályozása szerkezeti egységenként együtt kezelendő. 3.4. Különleges beépítésre szánt területek 3.4.1. Különleges temetők területei (K-T) A különleges temető terület településszerkezeti terven jelölt rajzi jele K-t/0,5. A jelben a /0,5 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. A település különleges temető és bővítési területe megtartandó. A temető és bővítési területe a 060/34, és 060/32 hrsz-ú ingatlanokat érinti.


10


A temető területén lévő épített értékek megtartandók (helyi védettségű épület). A védett épületben egyedi, az építészeti értékekhez és a hagyományokhoz kapcsolódó egyedi funkció telepíthető (pl. bábaház, múzeum). A településszerkezeti tervben a különleges temető területfelhasználási egységbe sorolt területeken a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 0,5 m2/m2. 3.4.2. Különleges vegyes tanyasi terület (K-vt) A különleges vegyes tanyasi terület településszerkezeti terven jelölt rajzi jele K-vt/1,5. A jelben a /1,5 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. A különleges vegyes tanyasi területfelhasználásba újonnan kijelölt beépítésre szánt területek tartoznak. A különleges tanyasi területfelhasználási egységbe olyan nagy kiterjedésű összefüggő tanyasi gazdálkodási területek tartoznak, ahol egységesen és markánsan jelenik meg a mezőgazdasági felhasználás tanyasi szerkezeti és gazdálkodási formákkal a tanyasi életmód vegyes funkcióival. Ezeken a területeken a kialakult tanyasi gazdaságok jelentős gazdasági erővel bírnak, és összefüggő településszerkezeti egységet képzenek. A beépítésre szánt terület kijelölésének az oka, hogy amennyiben egyes területrészek gazdasági fejlődése azt indokolja, a területek, területrészek ütemezetten beépítésre szánt területként szabályozhatók. A területek beépítésre szánt területként történő hasznosítása, a termőföld takarékos felhasználásának figyelembe vételével ütemezetten valósítható meg, a tanyasi szerkezet maradéktalan figyelembevételével. Ezeken a területen el kell kerülni a telkek további elaprózódását, a cél az összefüggő és európai normáknak megfelelő tanyasi gazdálkodási formák létrehozása, a kialakult tanyaszerkezethez kapcsolódva. A tanyasi területek felhasználásnak, funkcióinak differenciálódása okán, ezeken a területeken a szabályozással lehetőséget lehet teremteni a vegyes felhasználásra, a funkciók egy egységen belüli „keveredésére”, ami azt jelenti hogy ezen területegységeken együttesen is megjelenhetnek a lakó, vendéglátás szolgáltatás, rekreáció, állattartás növénytermesztés, és az ezen funkciókhoz kapcsolódó nem jelentős zavaró gazdasági tevékenységek, az oktatás nevelés intézményei és kulturális létesítmények egyaránt. A szóban forgó területek beépítését minden esetben a már kialakult tanya művelésű ingatlanokra, ingatlanrészekre kell koncentrálni, a tervezett beépítések kiindulópontja a már meglévő beépült területegységek kell, hogy legyenek. A területek kezelhetők településszerkezeti szempontból tanyasi alközpontokként is, mely alközpontok szerkezeti egységekként történő szabályozásakor kell meghatározni a terület tervezett funkcióiból adódó különlegességek súlypontjait. Ezen súlypontok mentén határozandók meg a telepíthető funkciók, és a terület egyedi szabályozási elemei. Ezen tervezett nagy kiterjedésű területfelhasználási egység két területegységet érint a településen, ezek: - a település belterületének K-i kapujában lévő mintegy 16,0 ha - nyi, illetve a - a település külterületének D-i oldalán, az 5301. sz. út mentén lévő mintegy 2,5 ha terület. A településszerkezeti tervben a különleges vegyes tanyasi terület területfelhasználási egységbe sorolt területeken a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 1,5 m2/m2.


11


3.4.3. Különleges tanyasi turizmus terület (K-ttur) A különleges tanyasi turizmus terület településszerkezeti terven jelölt rajzi jele K-ttur/1,5. A jelben a /1,5 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. A különleges tanyasi turizmus területfelhasználásba olyan újonnan kijelölt beépítésre szánt területek tartoznak, ahol a terület felhasználásának egyik kiemelkedő és kialakult célja a tanyasi turizmus fenntartása és fejlesztése. A különleges tanyasi turizmus terület területfelhasználási egységbe olyan tanyasi területek tartoznak, ahol markánsan jelenik meg vendéglátás, szálláshely szolgáltatás a mezőgazdasági felhasználás tanyasi szerkezeti és gazdálkodási formákkal a tanyasi életmód vegyes funkcióival, úgy mint pl. az állattartás, mezőgazdálkodás építményeivel együtt. A szóban forgó vegyes funkciókkal bíró területeken kialakult, folyamatosan fejlődő vagy fejlesztés alatt álló a vendéglátás, szálláshely szolgáltató funkciók települtek, mely funkciók távlati fenntartása kívánatos. A beépítésre szánt terület kijelölésének az oka, hogy amennyiben egyes területrészek gazdasági fejlődése azt indokolja, a területek, területrészek ütemezetten beépítésre szánt területként szabályozhatók. A szóban forgó területek központja, súlypontja minden esetben tanya művelés alatt álló telek vagy alrészlet. A különleges tanyasi turizmus területek az alábbi területegységeket érintik a településen: - Magony tanya, - Kulman tanya - Somodi tanya, és - Szamosvári Öko tanya. A településszerkezeti tervben a különleges tanyasi turizmus terület területfelhasználási egységbe sorolt területeken a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 1,5 m2/m2. 3.4.4. Különleges egyházi intézményi területek (K-eint) A különleges egyházi intézményi területek településszerkezeti terven jelölt rajzi jele K-eint/0,5. A jelben a /0,5 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. A település egyházi intézményi területfelhasználású területeihez tartozik a Római Katolikus templom és telke a Petőfi Sándor úton, és a fülöpházi Református templom, amely szintén a település központjában található. A településszerkezeti tervben a különleges egyházi intézményi területek területfelhasználási egységbe sorolt területeken a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 0,5 m2/m2. 3.4.4. Különleges oktatási intézményi terület (K-oint) A különleges oktatási intézményi területek településszerkezeti terven jelölt rajzi jele K-oint/0,5. A jelben a /0,5 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. A település oktatási intézményi területfelhasználású területeihez tartoznak a meglévő oktatás, nevelés intézményeinek területe, ezek: - A településen lévő 50 férőhelyes óvoda, mely megfelelően biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását, - az általános iskola, Lestár Péter Egységes Iskola Fülöpházi Tagintézménye melynek működése – a gyemekszám csökkenése miatt - 2007-től szünetel, és - a Naprózsa Természetvédelmi Oktatóközpont, Erdei Iskola Fülöpháza külterületén. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

12


A különleges oktatási intézményi területeken az oktatás neveléshez kapcsolódó funkciók mellett elhelyezhetők egyéb egészségügyi, kulturális, szálláshely, és sportolási célú és az ezen funkciókhoz kapcsolódó építmények. Tervezett újonnan kijelölt különleges oktatási intézményi beépítésre szánt terület a Naprózsa oktatóközpont szomszédságában lévő, mintegy 1, ha nagyságú terület, az oktatóközpont fejlesztési területének, vagy kapcsolódó funkciók telepítési lehetőségének okán. A településszerkezeti tervben a különleges oktatási intézményi területek területfelhasználási egységbe sorolt területeken a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 0,5 m2/m2. 3.4.5. Különleges sport terület (K-sp) A különleges sport területek településszerkezeti terven jelölt rajzi jele K-sp/0,5. A jelben a /0,5 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. A település különleges sportterületéhez tartozik a település egyetlen sportpályának meglévő és fejlesztésre kijelölt területe. A különleges - nagy zöldfelülettel bíró - sportterület a sportolási célú és a sportoláshoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő építmények elhelyezésére szolgáló terület. A sportterület zöldfelületi rendszerének kapcsolódnia kell a település közparkjának zöldfelületi rendszeréhez. A településszerkezeti tervben a különleges sport területek területfelhasználási egységbe sorolt területeken a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 0,5 m2/m2. 3.4.6. Különleges agrárlogisztika területe (K-agl) A különleges agrárlogisztika terület településszerkezeti terven jelölt rajzi jele K-agl/1,5. A jelben a /1,5 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. A különleges agrárlogisztika terület területfelhasználásba olyan újonnan kijelölt beépítésre szánt terület tartozik, ahol megtelepülhet egy a térséget kiszolgáló olyan a mezőgazdasági termeléshez, állattenyésztéshez, termékfeldolgozáshoz szorosan kapcsolódó különleges gazdasági terület ahol a megtermelt termékek begyűjtése, tárolása csomagolása, üzemi feldolgozása megvalósítható. Ahol a kereskedelem – szolgáltatás, raktározás, kisüzemi tevékenység együttesen megjelenik, pl. nagybani piacként. A szóban forgó új beépítésre szánt terület az 52- út és a kerekegyházi határ út csomópontjában került kijelölésre. A mintegy 25 ha – os terület hasznosítása, a termőföld takarékos felhasználásának figyelembe vételével ütemezetten is megvalósítható, de a tervezett beépítésre szánt terület szabályozása szerkezeti egységenként együtt kezelendő. A településszerkezeti tervben a különleges agrárlogisztikai területek területfelhasználási egységbe sorolt területen a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 1,5 m2/m2.


13


3.4.7. Különleges településüzemeltetés területe (K-tüz) A különleges településüzemeltetés terület településszerkezeti terven jelölt rajzi jele K-tüz/0,5. A jelben a /0,5 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. A településen a különleges településüzemeltetés terület felhasználásba sorolt területek a településüzemeltetéshez szorosan kapcsolódó tevékenységek területei tartoznak, a vízmű-kutak, víztornyok, és tervezett szennyvíztisztító területei. A különleges településüzemeltetés területei a településüzemeltetéshez és a kapcsolódó funkciókat ellátó építmények elhelyezésére szolgáló területek. A 090/74 hrsz.-ú rekultiválandó hulladéklerakó területén kijelölésre került a település szennyvizeinek kezelésére szolgáló szennyvíz tisztító telepítésére alkalmas terület. A településszerkezeti tervben a különleges településüzemeltetés területe területfelhasználási egységbe sorolt területen a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 0,5 m2/m2.


3.4.8. Különleges bánya terület (K-b) A különleges bánya terület településszerkezeti terven jelölt rajzi jele K-b/0,1. A jelben a /0,1 a megengedett legnagyobb szintterület - sűrűséget határozza meg. Különleges bánya terület területfelhasználásba sorolt a település külterületén a 0101/99 hrsz. -ú, ingatlan 6.106 m2 nagyságú Fülöpháza I. festékföld, homokbánya védnevű ásványi nyersanyag bányaterület, földtani kitermelhető ipari pillér vagyon. A településszerkezeti tervben a különleges bánya terület területfelhasználási egységbe sorolt területen a meghatározott megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség 0,1 m2/m2. 3.4.9. Közlekedési és közmű területek 3.4.9.1. A közlekedéshálózat területei A település közlekedési területeihez országos és települési közutak, és mezőgazdasági földutak. Lovaglóutak. a kerékpárutak, a gépjármú várakozó helyek, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjainak területei tartoznak, melyek továbbá a közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére is szolgálnak. A település főbb közlekedéshálózati elemei 52. sz II. rendű főút Az 52. sz. másodrendű főút érintett szakaszának fejlesztése nem szerepel az országos fejlesztési elképzelések között. A megyei területrendezési terv szerepeltet az 52- es úttal párhuzamos regionális szintű önálló kerékpárút hálózati elemet. Településeket összekötő utak:  Az 5214. sz. összekötő út.  Az 5215. sz. összekötő út.  Az 5301. sz. összekötő út. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

14






Kerekegyházi határút: A Kerekegyházi határút fejlesztése, 52-es útra történő rávezetése, kiépítésének javaslata a településszerkezeti tervben tervezett elem. A kerekegyházi határ út egy része ingatlanjogilag kerekegyházához tartozik, ezért a tervezett szabályozása a két településre vonatkozó együttes rendezéssel valósulhat meg. A tervezett Ágasegyházi összekötő út a településszerkezeti tervben tervezett elem.

Tervezett településeket összekötő utak és mezőgazdasági utak osztályba sorolása Főbb javasolt utak Kerekegyházi határ út tervezett fejlesztésével létrejövő tervezett összekötő út

Osztályba sorolás

Tervezett ágasegyházi összekötő út

K.V.A., vt = 90 km/h

Mezőgazdasági utak fejlesztést követően (mg-i aszfalt utak)

B.VI.d.A., vt = 40 km/h

K.V.A., vt = 90 km/h

Belterületi kiszolgáló utak: A belterületi kiszolgáló utak szolgálják a település belterületének feltárását. A belterületi lakó és kiszolgáló tervezett kiszolgáló és lakó utak minimálisan 12 méteres szabályozási szélességgel alakítandók ki. Tervezett kiszolgáló utak

Osztályba sorolás

Belterületi lakóút

B.VI.d.A., vt = 40 km/h

Külterületi mezőgazdasági utak, földutak A külterületi mezőgazdasági utak, földutak szolgálják a külterületi közlekedési ellátást. Tervezett külterületi földutak: A településszerkezeti terv tartalmazza a fejlesztésre javasolt főbb mezőgazdasági út közlekedéshálózati elemeit. A településszerkezeti terv távlati fejlesztési elemként javasolja az 52. sz. főúttal párhuzamosan mindkét oldalon kiépíteni az ún. mezőgazdasági szervíz utakat, melyek összegyűjtik a külterület mg-i forgalmát, és a a fejlesztésre kijelölt mezőgazdasági utak csomóponti elemeihez vezetik. A szervíz-út magánutak kiépítésével is megvalósítható. Főbb közlekedési csomópontok A településszerkezeti tervben kijelölésre kerültek a meglévő és tervezett főbb közlekedési csomópontok. Lovas útvonalak A település külterületén kialakult lovas útvonalak fenntartandók, földútként történő fenntartásuk javasolt. 3.4.9.2. Közmű létesítmények és közműhálózatok elemei A településszerkezeti terven jelölt közműhálózati elemek: - nagynyomású fölgázvezeték hírközlő kábellel és 28 - 28 méteres biztonsági övezettel, - nagy - középnsomású földgázvezetékek és 7-7- méteres biztonsági övezettel, - gáznyomáscsökkentő, - 120 kV-os villemosenergia légvezeték és 18-18 méteres biztonsági övezettel, - tervezett Nabucco nyomvonal.


15


A településszerkezeti tervben területfelhasználást korlátozó adottságként kell kezelni:

Vízellátás területén

A vízmű kutakat és azok hidrogeológiai védőidomát, amely a vonatkozó - 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet - alapján jelenleg még nem került meghatározásra. A kijelölésig a kutak talpmélysége alapján 10 mes védőidommal jelölhető, amelyet belső védőidomnak kell tekinteni (ha a későbbiekben a kormányrendeletben meghatározott védőidom kijelölésre kerül, azt a szerkezeti terven is jelölni kell, mivel az területhasználati korlátozást jelent). Korlátozó adottság a vízmű és műtárgyai, valamit a víztorony területe is.

Szennyvízelvezetés, kezelést érintően

A településen tervezett szennyvíztisztító telepet és védőtávolságának helyigényét, valamit a tervezett szennyvízátemelőket és védőtávolság igényüket.

Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában

A vízfolyások, patakok és a jelentősebb árkok, mocsaras területek, tavak és egyéb vízállásos területek területigényét.

Villamosenergia ellátás vonatkozásában

A 120 kV-os vezetékek nyomvonalát és védőtávolság igényét kell figyelembe venni.

Földgázellátással kapcsolatosan

Az OTrT alapján tervezett Nabucco nagynyomású földgáz szállítóvezeték nyomvonalát, és annak biztonsági övezetét, a nagynyomású fölgáz szállítóvezeték nyomvonalát és biztonsági övezetével együtt, valamit létesítményeinek helyigényét és zajvédelmi hatásterületét, továbbá a jelentősebb állóeszköz értékű nagy-középnyomású gerincelosztó hálózat nyomvonalát, biztonsági övezetét és létesítményeit.

Elektronikus hírközlés vonatkozásában A gerinchálózat nyomvonalát.

Közművesítés távlati kialakításának lehetőségei A település adottságait –a tanyás jellegét- hasznosítva, a jelenleg beépítésre nem szánt területén, annak egyes területrészeinek funkcióváltásával új beépítésre szánt különleges intézményi, különleges tanyasi turizmus, különleges vegyes tanyasi terület, különleges agrárlogisztikai terület, kereskedelmi gazdasági, kereskedelmi mezőgazdasági üzemi, különleges település üzemeltetési, valamint falusias lakó terület kialakítása javasolt, megőrizve a település jelenlegi kialakult szerkezetét, előtérbe helyezve az idegenforgalmi célú fejlesztéseket. A komfortos élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani. A település közműellátására jelenleg a már beépített belterületén is csak a részleges közműellátás lehetősége biztosított. A részleges közműellátás keretében rendelkezésre áll a villamosenergia ellátás, a vezetékes ivóvíz ellátás, a gázellátás és a vezetékes távközlés, a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés. A település szennyvíz közcsatornával nem rendelkezik, a szennyvizet telkenként egyedi gyűjtőkben gyűjtik, amelyeknek döntő hányada szikkasztóként üzemel, s ahogy a közművizsgálatokban is kiemelésre került, hogy a településre általánosan jellemző a mélyebb fekvése, a magasabb talajvízállása, s hogy a település jelentős hányada időszakosan, illetve állandóan vízállásos, így is naponta átlagosan mintegy 70 m3-nyi szennyvíz talajba szikkasztásával terhelik a talajt és a talajvizet. A település saját vízbázisának, a talajvizek vízminőségének védelme, valamint a felszín alatti rétegek terhelésének csökkentése érdekében a településen a szennyvíz mielőbbi közcsatornával történő összegyűjtését és tisztítótelepen történő kezelését meg kell oldani. A településen a közcsatornás szennyvízelvezetés kiépítését követően beépítésre szánt hasznosítású területen, az arra megengedett beépítési intenzitásra való tekintettel már csak a teljes közműellátással lehet építeni. Természetesen a tanyavilág csatornázásának a megoldása csak távlati célkitűzésként fogalmazható meg, de a megengedett beépítési lehetőségek mértéke, a javasolt funkciókhoz szükséges, illetve elvárt komfort igény ezt távlatilag elkerülhetetlenné teszi, különös tekintettel a környezetvédelmi igényekre, illetve követelményekre. Szennyvízpótló alkalmazása, azaz a részleges közműellátással történő építkezés csak korlátozottan, a helyi építési szabályzatban rögzítésre kerülő korlátok között és a szennyvízelvezetés kiépítéséig lehetséges.


16


Távlatilag célul tűzendő, hogy csak a beépítésre nem szánt területfelhasználású területen lehet a teljes közműellátás követelménye nélkül építkezni. A település topográfiai adottságaiból eredően több vízfelület-vízfolyás-árok alakult ki. A hivatalos, földhivatali térképen vízgazdálkodási területként jelzett (patak, árkok, vízjárta terület, stb.) területet mindaddig vízgazdálkodási területnek kell kezelni, míg annak felülvizsgálata meg nem történik. A funkcióját megváltoztatni csak vízjogi létesítési engedély birtokában lehet. A település állandó vízállásos területén beépítés nem javasolt. A mélyebben fekvő, jelenleg rossz lefolyási adottságú terület időszakosan vízállásossá válhat, az ilyen területen bármit építeni csak a vízállásos adottság kizárásával, a terület szükséges kiemelésével, feltöltésével, a felszíni vízelvezetésének megoldásával lehet. A közműfejlesztési feladat a település bel- és külterületén egyaránt, a meglevő beépített telkeinek a közműellátottságának a növelése, amely érdekében a közmű ellátottsági hiányokat kellene pótolni. A belterület már beépített területén és ahhoz közvetlen csatlakozási lehetőséggel levő üres telkek beépítésével, illetve beépítés-bővítésével, átépítésével, esetleges telek megosztással új telek kialakításával a település belterületén is számolni kell a lakásszám növekedésével, s annak a legalább részleges, a közcsatorna hálózat kiépítését követően a teljes közműellátási lehetőségének a megoldásával. A közműellátásnál, a várható közműigények meghatározásánál figyelembe kell venni a helyben, az otthoni foglalkoztatás lehetőségének megteremtési, szorgalmazási igényét és annak várható közműigényeinek a kielégítési lehetőségét is. Ezért a jelenlegi lakótelkeken, a tanyákon belül is, a környezetet nem zavaró gazdasági tevékenységhez a közműves feltételek biztosítása szükséges. A közműfejlesztési feladatok meghatározásánál az új beépítések közműellátási igényeinek kielégítése mellett a már meglevő beépített telkeken jelentkező igénynövekedésből (a komfort igény kiszolgálásából) eredő többletigény kielégítésével is kell számolni. Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező üzemeltetők (víz-, villamosenergia- és földgázellátás szolgáltatói) a település jelenlegi központi belterületén, a már ellátott területekhez közvetlen kapcsolódó új igények különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki tudják elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról építendő új bekötővezetékekkel, vagy az elosztóhálózatok továbbépítésével és arról létesítendő új bekötővezetékek segítségével. A tanyavilágban javasolt fejlesztések közműellátásához jelentősebb hálózatfejlesztések szükségesek. A Kerekegyháza felöli útkapcsolatokkal feltárt, a közigazgatási határ menti telkek közműellátását lehet, hogy célszerűbb lenne Kerekegyháza felöl kiépíteni, mert racionálisabban lehetne a közműhálózat fejlesztését megoldani. A jelenleg hiányzó szennyvíz közcsatornával történő elvezetésére, a szennyvíz kezelésére-tisztítására, valamint a csapadékvíz, a felszíni vizek elvezetésére, a meliorációs árkokkal a mezőgazdasági területekről is a vízelvezetés megoldására az egész település számára új hálózati rendszer kiépítése-kialakítása szükséges. A közműfejlesztési feladat a közműveket érintő esztétikai igények kielégítése is, amely a település urbánusabb arculatával a vonzóképességének a növelését szolgálja. A komfortosabb környezethez az utak és közterületek állapotának, látványának javítása is szükséges. Ennek érdekében a felszíni vízrendezés komfortosabb, nagyobb rendezettségű megoldását kellene előtérbe helyezni. A még rendezetlen utakon aszfaltozott útburkolat kiépítésével egyidejűleg kell a felszíni vízrendezést megoldani. A kiemelt járdaszegély, a kontúros útnyomvonal vezetés, ahol az útszabályozási szélessége engedi nyíltárkos csapadékvíz elvezetés, szűkebb területeken akár zárt csapadékvíz csatornahálózat kialakítása növelné, rendezettebb megjelenést eredményezhetne. Meg kell említeni, hogy a településen a burkolt területek aránya a telkeken belül és a közterületeken egyaránt növekszik. A burkoltság várható növekedésével az elvezetendő felszíni víz mennyisége is nőni fog. A település befogadó hiányos, meg kell oldani, hogy a többlet lefutó vizek hatására ne alakuljon ki újabb vízállásos terület.


17


Vízellátás A vizsgálatok szerint a vezetékes ivóvízellátást szolgáló hálózat a település központi belterületén kiépült. A vízellátás bázisa a település belterületén üzemelő fúrt kút. Az 1. sz-ú fúrt kút talpmélysége 192,5 m. Üzemszerűen kitermelhető vízhozama 560 l/perc, napi 800 m3.vízkivételre is alkalmas. A 2. sz-ú fúrt kút, csak tartalékul szolgál, talpmélysége 150 m, üzemszerűen kitermelhető vízhozama 650 l/perc lenne. A kutak hidrogeológiai védőidomának kijelölése nem történt meg, így a talpmélysége alapján előzetesen 10 m-es sugarú körként kell a védőidomot kijelölni, amely belső védőidomnak tekintendő, arra vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. A belterület vízellátó hálózatában a megfelelő hálózati víznyomást a belterületen, az 1/13 hrsz-ú telken levő víztorony biztosítja. A tározó térfogata megfelelőnek mondható, a tározó magasságának eredményeként a hálózatban víznyomás problémák nem ismertek. A vízelosztó hálózat NÁ 100-as méretű vezetékekkel épült ki és az előírások szerint a tűzcsapok is felszerelésre kerültek, ezzel az ivóvíz ellátás mellett a biztonságos tüzivíz ellátás is megoldott. Ez a közüzemi vízellátás azonban kizárólag a belterületi ingatlanok ellátását szolgálja, a külterületen élők saját házi kutakból nyert vízzel elégítik ki vízigényüket. A házi kutak jellemzően fúrt kutak, de van ásott kút is. A házi kutak vízminősége megkérdőjelezhető, mivel az egész településre jellemző a szennyvíz talajba szikkasztása, s ez a házi kutak vízének az elnitrátosodását eredményezte. A házi kutakról nyilvántartás nincs, csak a helyszíni vizsgálatok során került rögzítésre, hogy a külterületen szinte minden beépítéssel rendelkező telken kút is található. A település fejlesztési javaslatában szereplő fejlesztések megvalósulása esetén a településen fellépő többlet vízigény a tervezés távlatáig 300 m3/d-ra prognosztizálható. Ezt a többlet vízigényt a szolgáltató várhatóan a helyi, saját kútból kitermelhető többlet vízzel tudja biztosítani. A település belterületén kiépített elosztó hálózatot kell továbbépíteni a külterületi beépítésre szánt fejlesztésre javasolt területek irányába. Távlatilag valamennyi külterületi beépítésre szánt hasznosításra javasolt telek egészséges vezetékes ivóvíz ellátását meg kell oldani, hisz azoknak a telkeknek a beépítési intenzitása és a javasolt funkciója a garantált ivóvíz minőségű vízellátás biztosítását szükségessé teszi, amelyet csak a vezetékes közhálózatról történő ellátással lehet biztosítani. A vízhálózat fejlesztésénél törekedni kell a körvezeték hálózat kialakítására. A tervezett új hálózatot, NÁ 100-as paraméternél kisebb átmérővel nem szabad megépíteni, hogy a tüzivíz ellátás igényeinek is megfelelő legyen. A továbbtervezés során az egyes tervezett új épületek tüzivíz igénye a közhálózatról nem elégíthető ki, akkor az épület telkén belül kell a szükséges többlet kapacitást nyújtó tüzivíz tároló medence elhelyezését biztosítani, vagy a tüzivíz igény csökkentése érdekében az épület tűzszakaszolását kell megoldani. A vízellátás keretében meg kell említeni a házi kutakat, amelyek továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a település vízellátásában. Ezek elsődlegesen az első vízadó réteget, a talajvizet hasznosítják, a talajvíz hasznosítására telepített kutakat mezőgazdasági célra használják, jellemzően locsolóvízként. A házi kutak létesítése is engedély köteles. 500 m3/év vízkivételig és az első vízadó rétegből történő vízkivétel esetén, az engedélyt a jegyző adhatja ki, ezt meghaladó vízigény esetén már vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. Vízelvezetés Szennyvízelvezetés A vizsgálatok szerint Fülöpházán jelenleg közcsatornás szennyvízelvezetés nincs. A keletkező szennyvizeket telkenként elhelyezett tárolókba gyűjtik, amelyek jellemzően szikkasztóként üzemelnek. A szennyvíz okozta környezet-, talaj-, talajvízszennyezés csökkentése érdekében a szennyvizek közhálózattal történő összegyűjtését és tisztító telepen történő kezelését mielőbb meg kellene oldani.


18


A település Önkormányzatának Képviselőtestülete tervezi is a szennyvízelvezetésének és a kezelésének a megoldását. A közelmúltban született tervek szerint a településen gyökérzónás szennyvíztisztító telep létesítését határozták el. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy hazai gyakorlatban, a hazai klimatikus viszonyok mellett a gyökérzónás szennyvízkezelési technológia alkalmazására pozitív tapasztalat nincs, lásd Kacorlak példáját. A gyökérzónás technológia a hazai általánosan jellemző klimatikus, geológiai és hidrogeológiai viszonyok mellett jellemzően rosszul üzemelnek, így szaghatásuk nagyon kellemetlen. A védőtávolság igényük 1000 m. A szennyvizek kezelésére ma már számtalan típusú komplex zárt technológiájú, I. osztályú vízminőségre tisztító berendezés kapható, ezért célszerű a tervezett gyökérzónás tisztítási technológia helyett kisebb helyigényű, kisebb védőtávolság igényű, időjárási viszonyoktól független, stabil üzemvitelű berendezést alkalmazni. Az I. osztályú vízminőségűre tisztított víz továbbvezetése a felszíni vízrendezéssel együtt megoldható. Célszerű árajánlatokat, referenciákkal kérni a szennyvíztisztító kisberendezések forgalmazóitól. Árajánlat kérésénél nemcsak az egyszeri beruházásra, hanem az üzemeltetés költségekre is ki kell térni, hogy kellő megfontoltsággal hozhassa meg a döntését a testület. Az ajánlat kérés során arra is célszerű kitérni, hogy nyilatkozzanak az ajánlott szennyvíztisztító telep mennyire alkalmas részterhelésen való működésre, továbbá lehet-e a kapacitás növelését blokkos rendszerként növelni, egységek párhuzamos kapcsolásával, mivel az igény felfutásának hosszabb elhúzódása várható. A településen általában, de különösen a külterületen élők nehezebben fogják a szennyvízelvezetés-kezelés költségeit vállalni, mivel ezideig a szikkasztásos elhelyezésnek nem volt anyagi vonzata. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a szennyvízszikkasztásnak a térítés mentessége ezideig is csak tűrt állapot volt, mert a szikkasztásért hamarosan fizetendő környezetterhelési díj egyensúlyban lesz a szennyvíz elvezetés és kezelés-elhelyezés várható költségével. Mindennek elfogadtatása hosszabb folyamat eredménye lehet. A tervezendő szennyvíztisztító telep helye kijelölésre került a településrendezési tervben. A település topográfiai viszonyaira és a jellemző magasabb talajvízállásra tekintettel a szennyvíz összegyűjtésére elválasztott rendszerű nyomott csatornahálózati rendszert kell kiépíteni, a hálózatra való rácsatlakozásra az egyes telkeken helyi, házi átemelő műtárgy építése szükséges. A tanyavilágra jellemző nagyobb szállítási távolságok miatt a nyomott csatorna közhálózati részen is a továbbtervezés során lehet, hogy további közüzemi átemelő műtárgy elhelyezési igénye is felmerülhet. Fel kell hívni a figyelmet arra, a közüzemi szennyvízátemelő műtárgyak az OTÉK Függelékében szereplő, ajánlásnak megfelelően, 150 m-es védőtávolság biztosítását igénylik, amelyen belül beépítésre szánt területen nem lehet lakó, üdülő és zavaró ipar kivételével gazdasági, valamint hulladéklerakó kivételével különleges beépítést elhelyezni, beépítésre nem szánt területen pedig nem lehet élelmiszer és gyógyszer alapanyagot előállítani, azokat feldolgozni, tárolni, értékesíteni. Az átemelő védőtávolság igénye 20 m-re is csökkenthető, ha megfelelően bűzzáróan, zajvédelemmel kivitelezett, ezért területgazdálkodási szempontok miatt csak zajvédelemmel ellátott bűzzáróan kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy létesítése javasolható. A létesítendő szennyvíztisztító telepnek is a kiválasztásra kerülő technológia függvényében és kapacitás függvényében védőtávolság igénye van, amelyen belül ugyan azok a területhasznosítási korlátozások érvényesek, mint a szennyvízátemelő műtárgyra vonatkoznak. A tisztítótelep használatba vételi engedélyében kell rögzíteni a védőtávolság igényét. A szennyvízgyűjtő hálózatot először a központi belterületen kell kiépíteni, de fokozatosan a külterület beépítésre szánt hasznosítású telkeiről, azok megengedett beépítési intenzitása és a javasolt hasznosítási funkciója miatt is a szennyvizek közcsatornás elvezetését meg kell oldani. A közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szabályozási előírások figyelembe vételével a központi belterületen is a közműpótló berendezések alkalmazását el kell fogadni. Ha a szabályozási előírások szerinti távolságon belül a szennyvízgyűjtő hálózat kiépítésére sor kerül, akkor az ingatlant kötelezni kell a rácsatlakozásra, ettől eltekinteni csak akkor lehet, ha már korábban, ezt a szabályozást megelőzően, engedéllyel és ellenőrzötten vízzáróan épült a szennyvíztároló, ez esetben a KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

19


rácsatlakozásra kötelezni nem lehet, viszont a szippantási számláit folyamatosan ellenőrizni kell. A közcsatorna hálózatra csatlakozó ingatlanon funkciót vesztett egyedi szennyvíztárolók felszámolhatóak lesznek. Meg kell említeni, különös tekintettel arra, hogy valamennyi telken preferált a telken belüli foglalkoztatás megoldása, ha a vállalkozásból eredő szennyvíz szennyezettsége nem felel meg a közhálózatra bocsátható előírásoknak, akkor azt telken belül elő kell tisztítani. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A vizsgálatok szerint a település síkföldrajzi fekvésű, szikes tavak-nádasok jelzik a kialakult lefolyástalan területeket. A település mélyvonalain vízfolyások-árkok-csatornák gyűjtik össze a csapadékvizeket, amelyek szikkasztóként üzemelnek, illetve szállítják tovább az összefolyó vizeket. A településen kialakult természetes tó a Kondor tó, amelynek jelentősebb hányada nádasokkal benőtt. További tavak, a Hattyú szék, a Szívós szék, a Szappanos szék, amelyek a térségéből a csapadékvizeket befogadja. Az utcák víztelenítése jelenleg nyílt árkos módon történik, amely egy ill. kétoldali kialakítású. Az árkok medrére általánosan jellemző, hogy feliszapolódott, növényzettel benőtt. A településen az urbánusabb élhetőséghez a csapadékvíz, a felszíni vizek rendezettebb elvezetését kell megoldani. Azon a településen, ahol a csapadékosabb időjárásnál az utak járhatatlanná válnak, elvesztik vonzásukat. A közterületek-utak vízmentesítésével, a biztonságosabb gyalogos, kerékpáros és járműves közlekedési lehetőséggel, élhetőbbé és vonzóbbá válhat a település. A javasolt településfejlesztési elképzelések megvalósítása esetén, a településen a burkolt felületek aránya (építmények, szilárd burkolatú utak, parkolók létesítésének hatására), s ezzel az elvezetendő csapadékvíz mennyisége növekszik és a lefolyás időtartama is jelentősen lecsökken. Mivel a csapadékvizek elvezetése sok helyen jelenleg is problematikus, ez a várható többletterhelés pedig már komolyabb közlekedési akadályokat is okozhat. Ezért a jelenlegi vízelvezetési hálózatot célszerű felülvizsgálni és valamennyi szakaszának a víztároló, víz visszatartó képességét javítani kell. Elsődlegesen karbantartási feladatot jelent, hogy a meglevő árkok vízszállító képessége javuljon, de a hiányzó út menti árkok kialakítását is meg kell oldani. A település vizeit befogadó tó kapacitása érdemileg nem növelhető, így a helyi víz visszatartásnak nagyobb a jelentősége. Ezért a nagyobb területű (5000 m2-t meghaladó telekre tervezett) beruházásnál a vízelvezetés lehetőségét a végbefogadóig ellenőrizni kell, s amennyiben az elfolyó vizek továbbszállításának és befogadásának bármely szakaszon korlátja adódik, s a korlát megszüntetésére nincs lehetőség, akkor a beruházás telkén belül kell a víz visszatartását, esetleg elszikkasztását megoldani. A helyi elszikkasztásnál számolni kell a viszonylag magasabb talajvíz állás előfordulásával is. Olyan területen, ahol akár csak időszakosan előfordul, hogy vízállás alakul ki, ott új beépítés csak tereprendezéssel, megfelelő és szükséges feltöltéssel valósítható meg. A külterület, beépítésre nem szánt területein, így a mezőgazdasági hasznosítású területeken is a megfelelő vízelvezetést az un. határárkokat ki kell építeni, egyrészt, hogy ezekről a területekről beépítésre szánt területre ne futhasson át a víz, másrészt az ilyen, pl mezőgazdasági célra hasznosított területen se álljon meg, pangjon a víz, mert az a mezőgazdasági terméket tönkre tenné. Megfontolandó, hogy a vízállásos területekre nagyobb vízfelvevő képességű, nagyobb párologtató képességű növényeket telepítsenek. A csapadékvizek szénhidrogén származékokkal való szennyezése nagyon ártalmas a környezetre, ezért ahol előfordulhat szénhidrogén szennyezés, ott a csapadékvizet össze kell gyűjteni, hogy az nehogy a talajba mossa a szennyeződést és az így összegyűjtésre kerülő csapadékvizet benzin- és olajfogó műtárgyon keresztül, lehet csapadékvíz szállító árokba-csatornába vezetni. A nyílt árokrendszerrel összegyűjtött vizek élővízbe vezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése szükséges, az élővizek védelme érdekében. A befogadó vízfolyások-patak-árkok-csatornák karbantartására parti sávok biztosítandók. Az állami kezelésű patakok, gyűjtő árkok mentén min 6-6 m-es, az önkormányzati kezelésűek mentén min 3-3 m-es KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

20


parti sávot kell karbantartásra fenntartani. A sávot célszerűbb közterületként kiszabályozni, amennyiben erre nincs mód, akkor szolgalmi jogot kell bejegyeztetni a kezelő számára. A településen várhatóan távlatilag is a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési mód lesz alkalmas a csapadék és a felszíni vizek elvezetésére, ezért az egyes telkekre történő beközlekedést biztosító kocsi behajtók kialakítását is szigorúan szabályozni kell. Eleve a nyílt árok működése szükségessé teszi, hisz az, szikkasztóként is üzemelhetne, hogy annak lefedését a kocsi behajtók ne túl szélesen korlátozzák. Az átereszek pedig úgy kerüljenek kialakításra, hogy az árokban lefutó vizek útját ne akadályozzák. Az árok fenekét viszont a karbantarthatóság és a szinttartás, az árokrendszer hidraulikai szempontból meghatározott működőképességének a fenntartása érdekében burkolni célszerű. Egy-egy, főként turisztikai célú beruházásnál felmerülhet látványtó kialakítási igény, amely akár záportározó szerepet is betölthetne. Fel kell hívni a figyelmet, hogy látványtó létesítésénél a stabil vízutánpótlási lehetőségre is fel kell készülni, mivel ha csak a csapadékvízre támaszkodnának a látványtavak vízháztartásának biztosításánál, akkor szárazabb időben a kellő vízutánpótlás hiányában a víz beposhadhat, amelynek több (bűz-hatás, elszaporodó szúnyogok, egyéb élősködők) kellemetlen hatása is lehet. A záportározó vize tűzivízként sohasem vehető figyelembe, mert a záportározóban levő vizek úszó- és lebegő anyagok általi szennyeződése nem zárható ki, ez pedig a tűzoltók szivattyúját tönkre tenné. Energiaellátás A vizsgálatok szerint a település központi belterületének, sőt néhány külterületi ingatlannak, tanyának is az energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgázellátás áll rendelkezésre. Miközben a vezetékes ivóvíz ellátás csak a központi belterületen biztosított, a belterületi ingatlanokon túl a külterületi ingatlanokból is mintegy 50 rendelkezik vezetékes gázellátással. Az energiaellátására a villamosenergia és a földgáz mellett a nem vezetékes energiahordozók használata ma is jellemző. A villamosenergia elsődlegesen a világítás és technológiai, valamint használati melegvíz termelés és kielégítését szolgálja. A vezetékes földgázellátás a termikus (elsődlegesen a fűtési és használati melegvíz termelési) és főzési célú energia igények kielégítését szolgálja. A megújuló energiahordozók hasznosítása nem jellemző, a megújuló energiahordozó alkalmazásának preferálása javasolt. A helyi adottságok, lehetőségek alapján a nap, esetleg a szél, mint megújuló energiaforrás hasznosítása várható. A föld energiájának a hasznosítási lehetőségét is kínálják a műszaki lehetőségek. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa használata termikus célra jelenleg is és várhatóan majd a vezetékes gázzal el nem látott telkeken is egyaránt jellemző lesz. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A kistartályos PB gázzal, a vezetékes gázzal el nem látott területen, a PB gáz komplex hasznosításával, a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható. Villamosenergia ellátás A vizsgálatok szerint a település villamosenergia ellátásának a bázisa a Kecskeméti 120/20 kV-os alállomás, amelynek betáplálása az országos 120 kV-os átviteli hálózatról biztosított. Fülöpháza területén is áthalad a Szabadszállás-Kecskemét között üzemelő 120 kV-os hálózat nyomvonala, amelynek helyét és biztonsági övezetét is figyelembe kell venni. A 120/20 kV-os alállomásról induló 20 kV-os szabadvezetékes hálózat táplálja a település körzetének fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A település belterületén kiépített közvilágítás szinte mindenütt, ahol van KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

21


közvilágítás, a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Ez a közvilágítás, éppen csak a közlekedés biztonságát szolgálva. A villamosenergia hálózatairól meg kell említeni, hogy a közép- és kisfeszültségű hálózatok külön-külön oszlopsoron haladnak. Továbbá a hálózatok nyomvonala nem mindenhol követi a közterületeket, hanem áthalad magántelkek felett. Meg kell említeni, hogy Fülöpháza tanya világának a villamosítottsága ugyan fölötte van a tanyák villamosenergia ellátottságának országos átlagán, de Fülöpházán is van villamosenergia ellátással nem rendelkező tanya. A tanyák –különösen az egymástól távolabbra eső lakott, illetve hasznosított ingatlanokesetében a villamosenergia ellátáshoz szükséges hálózatépítés helyett gazdaságos megoldást nyújt a napelem segítségével helyben előállított villamosenergia használata. Továbbá ma már léteznek szélenergiát hasznosító kis kompakt berendezések, amelyekkel szintén egy-egy tanyás, illetve külön álló épület villamosenergia ellátását vezetékes hálózat építési igény nélkül meg lehet oldani. A nagyon hosszú hálózatépítési, beruházási és hálózat üzemeltetési költségigényt kiváltva, a helyi megoldás gazdaságosabb lehet. Ezt az egyes, újólag ellátandó épület esetében mérlegelni lehet. A tanyás területeket feltáró utakra közvilágítást építeni gazdaságosan nem is lehetne, de napelem alkalmazásával irányfény szintű közvilágítás is létesíthető. A villamosenergia igény növekedés kielégítését, a tervezés távlatáig várható mintegy 10 MW-ot, elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani. A meglevő transzformátor állomáshelyeken, a transzformátor állomások átépítésével, azok kapacitás-növelésével. Az azt meghaladó igények kielégítéséhez a településen belül a fejlesztési területeken új transzformátor állomások telepítési igényével kell számolni, amelynek betáplálására az alállomástól, annak szükség esetén megvalósított kapacitás bővítésével, új 20 kV-os középfeszültségű hálózatot kell építeni. Az előzetes számítások szerint a prognosztizált igények kielégítésére két új kábelkör kiépítési igényével kell számolni. Meg kell jegyezni, hogy település arculatformálásához, esztétikai igényeknek megfelelően, továbbá a nagyobb szolgáltatási biztonságért, a racionálisabb területgazdálkodásért kedvezőbb lenne a hálózatot földkábelbe fektetve kivitelezni. Ennek a tervezés távlatáig reálistása nincs, de a távlati cél elérése érdekében, ha bármelyik ingatlannak új bekötést kell építeni, annak már földalatti csatlakozást kell kialakítani. A tervezés távlatáig várhatóan a föld felett üzemelő hálózatokat legalább fejlesztési igény esetén egyoldali közös oszlopsorra kellene elhelyezésre, hogy a másik oldalon az utcafásítás megvalósítható legyen. Meg kell jegyezni, hogy funkcióváltásra javasolt jelenlegi külterületen villamosenergia hálózatfektetéshez erdőirtást már nem szabad engedélyezni, ilyen esetben a hálózatot már csak földkábelbe helyezéssel szabad kivitelezni. A település közvilágítását célszerű olyan szemlélettel felülvizsgálni, hogy azzal a külterületen élők számára is a közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmére is alkalmas legyen, valamint arculat-formálás igényét is ki kell elégíteni a közvilágításnak. Földgázellátás A vizsgálatokban rögzítettek szerint a település földgázellátásának szolgáltatója 2010. január 1-től GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt néven szereplő volt ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. A település közigazgatási területén jelenleg áthalad a Városföld-Adony NÁ 400-as és a Városföld-Adony NÁ 600-as nagynyomású földgáz szállítóvezeték nyomvonala. Ezeknek a vezetékeknek a nyomvonalát és a szállítóvezeték 18-18, illetve 25-25, 30-30 m-es biztonsági övezetének helyigényét figyelembe kell venni. Ezekkel a vezetékekkel párhuzamosan tervezik elhelyezni a Nabucco nemzetközi földgáz szállítóvezetéket. Fülöpháza gázellátásának bázisa a Kerekegyházán épített MOL gázátadó és gáznyomáscsökkentő állomás, amely közvetlen Fülöpháza közigazgatási határán fekszik. A MOL-FGSZ Zrt tájékoztatása szerint a gázátadó állomás zajterhelés szempontjából a vélelmezett hatásterülete min 100 m, a zajforrást magában KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

22


foglaló telekingatlan határától. Ez a hatásterület, mint a gázátadó védőterület igénye átnyúlik Fülöpháza területére, s az érintett terület, területhasznosítási lehetőségét korlátozza. A gázátadó-nyomáscsökkentő állomásról déli irányba induló, Fülöpháza területén áthaladó nagyközépnyomású vezeték képezi Fülöpháza-Izsák, Kisizsák és Ágasegyháza települések ellátási gerincét. Erről a térségi településeket is ellátó nagy-középnyomású gázvezetékről épült ki Fülöpháza település gázfogadójának bekötése. A gázfogadótól középnyomású elosztóhálózat épült ki a település gázfogyasztóinak ellátására. A belterületen a hálózat kiépítettsége teljes körű, de külterületen is van ellátott ingatlan. Fülöpháza területén áthaladó regionális szerepkörű nagy-középnyomású gázvezeték áthalad a belterületen, a Bartók Béla utca javasolt meghosszabbítása mentén tervezett lakótelkek észak-nyugati szélén. A nyomvonal kiváltása szükséges, a telkek szabadabb hasznosításához. Mérlegelni kell, hogy a felszabaduló lakótelkek értéke arányban áll-e a nagy-középnyomású földgázvezeték kiváltási költségeivel. Előzetesen a kiváltás gazdaságosan megoldható. A belterületen kiépített gázelosztás középnyomású, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi házi nyomáscsökkentők segítségével történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A külterületi ingatlanok döntő hányada vezetékes gázellátásban nem részesülnek, gázigényüket PB gázzal elégítik ki. A várható komfort-növeléshez és az új igények kielégítéséhez szükséges gázellátás a már kiépített gázhálózattal rendelkező területen belül a gázhálózatról, jelentősebb háttérfejlesztési igény nélkül, kiépítendő bekötéssel biztosítható. A kiépített gázhálózattal nem rendelkező utcaszakaszokba, viszont a meglevő vezetékhálózat továbbépíthető, s a még el nem látott ingatlanok is beköthetők. Távlatban is a földgázelosztás a beépített, illetve beépítésre szánt területen középnyomású elosztó hálózattal történik, amelyről az egyes telkek bekötése kivitelezhető, így a házi nyomáscsökkentők telepítési igényével a továbbiakban is kell számolni. Azok elhelyezésével, telepítésével a környezetének arculatát nem szabad rontani. Meg kell említeni, ha a gázfűtés kiépítése olyan lakó helyiségben konvektorral történik, ahol csak egy ablak van, az ablak alá parapet-konvektorként telepíteni nem szabad, mert kedvezőtlen légköri viszonyok esetén szellőztetéskor az égéstermék visszaáramolhat a helyiségbe, amely az egészséget károsítaná. Ha a szobának csak egy ablaka van, akkor csak kéménybe kötött konvektor elhelyezése engedélyezhető. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség A település természeti adottságai alapján a megújuló energiahordozók közül a föld- a szél- és a napenergiának van, illetve lehet jelentősebb szerepe, a jelentősebb hányadú tanyás ingatlanokra tekintettel energiagazdálkodási szempontból is. A település természeti adottsága, hogy a napenergiát gazdaságosan tudja hasznosítani. A passzív napenergia-hasznosítás, az épületek tájolásával érhető el. Ezt hasznosítani új épületek esetén lehet. A kedvező fekvésű napos területeken 2000 körüli napsütéses órányi napenergiát lehet hasznosítani. Az aktív napenergia hasznosítására különösen a külterületen elhelyezésre kerülő ingatlanoknál a napkollektorok, fotóelemek, napelemek telepítése szükséges. A szélenergia hasznosítására ma már léteznek kompakt kis egységek, amelyek akár egy-egy családi ház, tanyai ingatlan ellátási igényét is ki tudná elégíteni. Meg kell említeni a megújuló energiahordozók között a hőszivattyúval történő föld energia hasznosítását, amelynek igénybevétele lényegesen kedvezőbb a többi megújulónak tekinthető energiaforráshoz képest, KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

23


mivel jelenléte sokkal kiegyenlítettebb, nincs közvetlen időjárási összefüggése. Alkalmazása egyedi berendezéssel, az épületgépészet szintjén oldható meg, az egyes fejlesztési telkeken belül jelenthet kedvező megoldást. Ezek alkalmazási igényéről a továbbtervezés során lehet dönteni, a településrendezési tervet nem befolyásolja. A megújuló energiahordozók között meg kell említeni a termálvíz előfordulási lehetőségét is. Bár ismereteink szerint megkutatása sem történt meg, de a tágabb térség és az átfogó tervek elérhetőnek jelzik a településen a termálvíz kincs gazdaságos hasznosítási lehetőségét. Egy település, amelynek főbb gazdasági kitörési lehetőségét a turizmus és az idegenforgalom jelenti, a termálvíz előfordulása ennek mozgató rugója lehet. Átfogó előzetes tájékozódó vizsgálata szükséges. Elektronikus hírközlés fejlesztési javaslat Vezetékes hírközlési létesítmények A vizsgálatok szerint a település vezetékes távközlési hálózatának üzemeltetője a Magyar Telekom Zrt. A Budapesti szekunder központhoz tartozó 5-ös körzetszámú Kecskemét primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 76-os hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A településen a vezetékes távközlési ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi igény kielégített. A hálózat oszlopokra szerelt légkábellel épült. A föld felett vezetett távközlési hálózat számára részben önálló, saját oszlopsort helyeztek el, részben a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira fektették. A kedvezőbb műsorvételt kábel TV hálózat biztosíthatná, de a település jelenleg még kábel TV hálózattal nem rendelkezik. A vezetékes távközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A kedvező távközlési ellátottság ellenére célszerű nyilvános távbeszélő hely megtartása. Jelenleg egy üzemel a településen, új telepítési szándék-igény esetén, az lehetőleg kereskedelmi-szolgáltatási létesítményhez kapcsolva kellene telepíteni. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A településen elméletileg a vezeték nélküli telefonok használatának területi korlátja nincs, amely különösen fontos a külterületi ingatlanok ellátására. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobil, Telenor, Vodafone, Eurohivó) és műsorszórói szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A településen közszolgáltató antenna nincs. Sem a Telenor, sem a Magyar Telekom-nak nincs antennája és fejlesztési szándéka sem. A Vodafon Zrt. sem üzemeltet bázisállomást Fülöpházán. A községet Ágasegyháza területén levő bázisállomásról látja el teljes lefedettséggel, így fejlesztést a Vodafon sem tervez. Bár antenna telepítési szándék jelenleg nincs, a település tervezett intenzívebb fejlesztése során mégis várható antenna telepítési igény is. Ennek elhelyezési lehetőségének korlátjait a helyi építési szabályzat kell rögzíteni.


24


3.4.10. Zöldterületek A zöldterület településszerkezeti terven jelölt rajzi jele Z. A település belterületén meglévő, állandó növényzettel fedett közterülete, mely a 110/5 hrsz-ú ingatlan területének egy részén található. A közpark kategóriába sorolt zöldterületen a dísz- és pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó és testedzést szolgáló építmények (emlékmű, sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) helyezhetők el. A közparkban épület elhelyezése nem engedélyezett. A közpark zöldfelületi rendszerének kapcsolódnia kell a település sportterületének zöldfelületi rendszeréhez. 3.4.11. Erdőterületek Az erdőterületek a településszerkezeti terv szerint, védelmi rendeltetésű és gazdasági rendeltetésű erdőterület kategóriába kerültek besorolásra. A település erdőterületei megőrzendőek. A településszerkezeti terven az erdőterületek kijelölésekor a felsőbbrendű tervek által előirányzottakat, az adatszolgáltatás során megkapott kiváló termőhelyi adottságú erdőket is figyelembe vettük. Mind az OTrT, mind a megyei terv összefüggő erdőgazdálkodási térségeket jelöl a település keleti oldalán, jellemzően a Széles utat két oldalról kísérő erdőfoltok vonalában, néhol egész a belterület beépített területéig, továbbá a megyei szerkezeti terv a Nemzeti Park területén is további erdőgazdálkodási térséget jelöl. Az OTrT szerkezeti terve szerint több mint 1400 ha, a Bács-Kiskun megyei tervben foglaltak szerint közel 1050 ha erdőgazdálkodási térség került feltüntetésre Fülöpháza közigazgatási területén. Ilyen arányú kiterjedt erdők a településen nem találhatók. A szerkezeti tervben kijelölésre került erdők, ténylegesen beerdősült és erdő művelési ágban nyilvántartottak, így további erdőtelepítési kötelezettséget a szabályozási tervben rögzítettek szerint sem ró ki, ugyanakkor lehetővé teszi a meglévő erdőterületek védelmét. Annál is inkább hiszen Fülöpháza térsége széleróziónak kitett terület. Az erdészeti adatszolgáltatás szerinti jó termőhelyű erdők ezáltal mind erdő területfelhasználásba kerültek. A hatályos TSZT a tanyás földrészleteket is tartalmazó ingatlanok erdő művelési ágú területeit is erdő területfelhasználásba sorolta. A tanyás területek egységes szabályozása érdekében, ezeket az erdőket a tanyaként, udvarként nyilvántartott földrészleteket tartalmazó ingatlanokon, csak beerdősült területként különböztettük meg a mezőgazdasági területeken belül. Kivételt ez alól az erdészeti adatszolgáltatásban megjelölt erdőfoltok jelentették. Védelmi rendeltetésű erdőterületek A védelmi rendeltetésű erdőterület településszerkezeti terven jelölt rajzi jele Ev. Védelmi erdőterületek a Nemzeti Park területéhez illetve az ökológiai hálózatba tartozó erdők. Véderdő telepítés egyetlen helyen javasolt, a volt hulladéklerakó 078/33 hrsz.-ú ingatlanán. A védelmi rendeltetésű erdők egyben biztosítják az épületmentesség megtartását, mely természetvédelmi szempontból elengedhetetlen ezeken a területegységeken. Gazdasági rendeltetésű erdőterületek A szerkezeti terven jelölt további erdőterületek gazdasági rendeltetésű erdők., rajzi jele Eg. melyek a jellemzően felsőbbrendű területrendezési tervek által is meghatározott Széles út menti sávban találhatók. Igazán kiterjedt, összefüggő erdőterületekről nem beszélhetünk, azonban az átsorolás a meglévő erdők fennmaradásának biztosítékát jelentik. A későbbiek során is ez a települési terület alkalmas az erdőterületek további térbeli kiterjedésének növelésére. Azonban a megváltozott tulajdonviszonyok között a további erdőtelepítések nyílván csak az új tulajdonosok akaratával, ösztönzésével, támogatásával történhetnek. A településen az erdőterületek, jelentős részét a mesterségesen telepített erdők alkotják, sokszor tájidegen fajokkal (akác- és kisebb részben fenyőültetvények). A természetvédelmi területeken található védelmi rendeltetésű KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

25


erdők esetében kiemelkedő jelentőségű az erdők természeti állapotának javítása. A nem őshonos, illetve tájidegen fafajok őshonos fafajokra cserélése, a fokozatos szerkezetátalakítás elengedhetetlen a természetszerű vegetáció és tájszerkezet helyreállítása érdekében. 3.4.12. Mezőgazdasági területek A szerkezeti tervben a természetvédelmi érdekeket is szem előtt tartva megkülönböztettük a szigorúbb szabályozást is kívánó korlátozott használatú mezőgazdasági területeket, a területfelhasználást és beépítést tekintve is megengedőbb általános mezőgazdasági területektől. Fülöpháza területén a mezőgazdálkodás régóta meghatározó tevékenység, hagyományos tájhasználati forma. A településrendezés eszközeivel a megváltozott gazdasági körülmények között ennek a hagyományos tájhasználatnak a megőrzése a cél, a külterületek fokozott védelmével, az alföldi tájrészletek hagyományos arculatának megőrzésével, és a fejlődési lehetőségek megteremtésével. Kiemelt jelentőségű a Nemzeti parki, természetvédelmi területek lehatárolása és szigorú védelme. Fülöpháza megőrzendő, sajátos kulcsfontosságú tájeleme a tanya, mely a mezőgazdasági területeken belül sajátos szabályozást kíván. A specifikus, magyar településforma támogatása fontos. Ahhoz, hogy a tanya, mint a mezőgazdasági táj természeti-táji rendszerének organikus része maradjon fenn, a mezőgazdasági területekkel együtt kerülhet szabályozásra. Mezőgazdasági területen lakóépületek az OTÉK-ban meghatározottak szerint 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, ugyanakkor Fülöpháza tanyás térségében a kialakult hagyományoknak megfelelően az egyholdas birtokméreteket követve 5500-5900 m2 közötti ingatlanokon jellemző. A településrendezés elsődleges célja a kialakult tájhasználat és külterületi telekstruktúra fenntartása, a telekméretek elaprózódásának és újraosztásának elkerülése, egyedi a helyi adottságoknak és sajátosságoknak megfelelő szabályozás szükséges, még akkor is ha az, az országos normáktól való eltérést indukálja. Korlátozott mezőgazdasági területek Korlátozott mezőgazdasági területek terület a településszerkezeti terven jelölt rajzi jele Mko. A korlátozott használatú mezőgazdasági területek közé a természetvédelmi oltalom alatt álló lápterületek, Natura 2000 területek jelentős része, a Nemzeti park területei, természeti területek és a hozzájuk szervesen kapcsolódó épületmentes rétek, legelők egyes területei sorolandók. A korlátozott mezőgazdasági terület kijelölése nagyban lefedi az Országos Ökológiai Hálózat fülöpházi, természetes állapotokhoz közeli, nagyrészt rét, legelő művelési ágú területeit. Kivételt képeznek a település bekötőútjának keleti oldalát kísérő mezőgazdasági területek. A korlátozott mezőgazdasági területeken a művi létesítmények, épületek elhelyezése csak indokolt esetben engedhető meg, a kialakult tanyák kivételével jellemzően beépítés nélkül kell megtartani ezeket a területegységeket, a természetvédelmi érdekekkel összhangban. Huzamos tartózkodásra szolgáló építmények a területfelhasználási egység övezetében nem helyezhetők el, kivéve a tanyás ingatlanok tanya, udvar művelési ágban nyilvántartott földrészleteit. A Nemzeti Park területén a pusztuló, elnéptelenedő tanyás térség esetén különösen fontos a jól testre-térre szabott tanya-megújítás, mely ezeken a részeken a térség építészeti hagyományihoz igazodóan, a szabályozás során meghatározott, szigorúbb paraméterekkel érhető el. Tanyai turizmushoz kapcsolódó kereskedelmi- vendéglátó-, szállás- és sportlétesítmények a meglévő, már gazdálkodó tanyák esetén telepíthetők. Ezenkívül az övezetben a hagyományos tájhasználat formái támogatottak, melyek a génmegőrzést, bemutatást ismeretterjesztést is szolgálhatják egyben. Építmények elhelyezése is ehhez köthető. Megengedett az övezetben a méhészetek fenntartásához szükséges építmények, továbbá az övezet gyep művelési ágú területein, az extenzív legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást szolgáló, épületnek nem minősülő építmények elhelyezése.


26


A természetvédelem szempontrendszerének is alárendelt területhasználatok és szabályozási mutatók megalkotása az értékes területek védelmét, ökológiai és ökonómiai alapú fejlesztését, a sajátos helyi adottságok megőrzését teszi lehetővé. Az Országos Ökológiai Hálózat részét képező védett természeti területek, és természeti területek értékes növényállományának, élőhelyeinek megőrzése érdekében a korlátozott mezőgazdasági területeken művelési ág megváltoztatása csak extenzívebb irányban javasolt. Meg kell akadályozni az ökológiailag értékes rétek és legelők csökkenését. A területek felaprózódását magakadályozandó, javasolt a kialakítható minimális telekméret meghatározása. A táj kialakult tanyahelyeken kívüli épület és építménymentességének megőrzése érdekében övezetben, a beépíthető telek területe javasoltan el kell érje az 1 ha területnagyságot. Beépítettség maximális mértéke a tanyaingatlanokon kívül legfeljebb 3%. Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdések szerinti birtokközpont illetve kiegészítő központ szintén csak a kialakult tanyaingatlanokon létesíthető. Általános mezőgazdasági területek Az általános mezőgazdasági terület a településszerkezeti terven jelölt rajzi jele Má. Az általános mezőgazdasági terület a intenzívebb mezőgazdasági termesztésre alkalmas területeket foglalja magába, a település nyugati, déli és keleti részein. Az övezet a mezőgazdasági termelő tevékenység – növénytermesztés (szántó, szőlő-gyümölcsös), és kisebb arányban az állattartás (rét, legelő) céljára szolgál. Ezek a területek a település természetvédelmi szempontból korlátozatlan külterületi részein fekszenek. A település szántóterületei nem a legjobb adottságúak, a szántóterületek átlagos aranykorona értéke 8,83 AK, a gyümölcsösöké 18,77 AK, a település jobb talajadottságú nyugati szélén található szőlők 30,01 AK értékűek. Fülöpháza a Homokgyöngye Hegyközség tagja, így a megmaradt szőlőterületek megtartása fontos.. Elsődleges szempont ezeknek a területeknek beépítésre nem szánt területként való biztosítása. Az általános mezőgazdasági területfelhasználás biztosítja a nagyüzemi méretű szőlőtermesztés lehetőségének fenntartását is. A település termőföld struktúrájára jellemző az elaprózottság, melynek okai egyrészt a hagyományosan kialakult, egyholdas tanyabirtokok magas arányában keresendő, másrészt a kárpótlás, a részarány kiadások során a korábbi nagyüzemi táblákból kisebb földrészletek kerültek kialakításra. A külterületi átlagos földrészlet nagysága: 2,15 ha/frsz. A tanyaingatlanok jellemző mérete 5-5800 m2 között van. Az övezetben meg kell akadályozni a területek további felaprózódását, ezért a telkek továbbosztása nem támogatott. A mezőgazdasági területeken elsődlegesen a területhasználathoz köthető, növénytermesztés, állattartás és tenyésztés, halászat, és ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás építményei helyezhetők el. Az újabban megjelenő építkezések jellemzően a tanyaingatlanokon koncentrálódtak, mely a táj alakulása szempontjából kedvező, és fenntartandó folyamat. Ugyanakkor elmondható, hogy az utóbbi évek tanyafejlesztései a település általános mezőgazdasági övezetbe sorolt területein a tanyák túlépítettségét eredményezte. Az említett tanyai gazdaságok egy része képes volt jól működő árutermelő farmgazdasággá átalakulni. A vonatkozó Uniós előírások napjainkban a beépítés intenzitásának növelését követeli meg. Az építés szabályozásánál meghatározó szempont kell legyen a tanyák perspektivikus fejlesztése érdekében, a kialakult állapotnak és a kor gazdasági igényeinek egyaránt megfelelő méretű földrészletek és beépítési paraméterek meghatározása Hasonló a helyzet a tanyai vendéglátás és a hozzá kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások esetében, melyek jobbára a kilencvenes évek második felétől alakultak ki. 3.4.13. Vízgazdálkodási területek

Vízgazdálkodási területek kijelölése Fülöpháza esetén a táji- természeti adottságoknak megfelelően

speciális formában történt. Megkülönböztettük a vízgazdálkodási területeken belül a természetközeli mocsaras, nádas és vízjárta területeket és a vízmedrek területeit.


27


Vízmedrek területe Vízgazdálkodási területek - vízmedrek terület a településszerkezeti terven jelölt rajzi jele V-vme. Vízgazdálkodási területek - vízmedrek területébe a Kondor csatorna meglévő ágai és a hiányzó szakaszokon a tervezett összeköttetései tartoznak. A település mélyvonalain vízfolyások-árkok-csatornák gyűjtik össze a csapadékvizeket, amelyek szikkasztóként üzemelnek, illetve szállítják tovább az összefolyó vizeket. Szükséges a mellékágak rendezése és a vízelvezető árkok kiépítése. Természetközeli, vízjárta területek Vízgazdálkodási területek - természetközeli, vízjárta terület a településszerkezeti terven jelölt rajzi jele V-tk. Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai-természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. Vízgazdálkodási - természetközeli, vízjárta területfelhasználási egységbe kerültek besorolásra a település nádasos, mocsaras és vízjárta területei. A felsőbbrendű területrendezési tervek Fülöpháza közigazgatási területén nagy kiterjedésű (~140 ha) vízgazdálkodási térségeket jelölnek ki. Ezek a Szappan-szék, Szívós-szék, Hattyús-szék, Kondor-tó térségét ölelik fel. Ennek megfeleltetve a település szerkezeti tervén az említett területeken kívül, az egységes rendezési elvek és szabályozás kialakítása érdekében a település további részein a védett lápos területek és ökológiai hálózati elemek mélyebb fekvésű mocsaras nádasos területei is vízgazdálkodási természetközeli területfelhasználási kategóriába kerültek besorolásra. A vízgazdálkodási - természetközeli területek kijelölése biztosítékot jelent, mind a Nemzeti Park, mind az országos ökológiai hálózat védett és nem védett természeti területeinek mélyebb fekvésű, mocsaras, lápos területeinek fennmaradására. A Hosszú-dűlői és a kisebb kiterjedésű Templomsor-dűlői lápterület jelentős része ebbe a területfelhasználási kategóriába tartozik. A sajátos élővilágú mélyfekvésű nádas, vizes mocsaras területek védelmét a vízgazdálkodási terület épületmentessége biztosítja. Az övezetben a vízgazdálkodás érdekei mellett a természetvédelem is hangsúlyos, de a táji adottságainak köszönhetően természetkímélő ökoturisztikai szerepet is kap. Az övezetben épület nem építhető, építmények az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett helyezhetők el. Az egykori, hajdan akár méteres vízmélységű szikes tavak – a térség legnagyobb ökológiai problémáját jelentő állandósult vízhiány, vízrendezések, csatornázások, és az utóbbi évtizedek aszályai miatt – kiszáradtak, medrüket jelenleg nádas és mocsár művelési ágban nyilvántartott, néhol gyepes vegetáció borítja. A Homokhátság vízháztartási problémáinak orvoslását a környezeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználat támogatása, az erre tekintettel lévő földhasználat, a természetes vízraktározó helyek megtartása, helyreállítása, és vízmegőrzési célokkal harmonizáló hasznosítása, a vízmegőrző és vízpótló rendszerek fejlesztése; víztakarékos mezőgazdasági gyakorlat elterjesztése jelentheti. A Szappan-szék, Szívós-szék, Hattyús-szék, Kondor-tó területeinek vízgazdálkodási területben tartása az esetleges Fülöpházi szikes tavak mederrekonstrukciójának lehetőségét is fenn tartják.


28


4. A település igazgatási területének felhasználásának területi mérlege


54/2014.(VI.26.) sz. Kt. határozat TSZT módosításával meghatározott területfelhasználás változások térmértéke (ha) Beépítésre szánt területek

a TSZT 2010 évi módosításával meghatározott területfelhasználás változások térmértéke (ha)

A TSZT 2015 évi módosításával meghatározott területfelhasználás változások térmértéke (ha)

terület felhasználási egység területe összesen (ha)

Lakóterületek

Lf


- 0,6619 - 0,7682 - 0,6019 - 0,3849 + 0,5696 + 0,5995 Összesen:

-0,7528

-2,1916

39,753

- 1,2478

Vegyes területek Vt


+ 0,7682 - 0,3867 Összesen:

1,6089

+ 0,3815

Gazdasági területek

Gksz


- 0,574 - 0,5753 - 1,3224 + 0,5754 - 0,8465 + 10,3700 + 10,3107 Összesen:

-

+2,1916

33,6157

+ 17,9379

Gipe-1


+ 1,8051 + 0,8032 + 0,0100 + 0,8284 + 4,9041 + 0,1630 + 0,8550 - 5,4000 + 10,2396 Összesen:

87,9017

+ 14,2084

Különleges területek (beépítésre szánt) K-t

Különleges terület

temető


1,7404

29


K-vt1

Különleges vegyes tanyasi terület

+ 2,5273 + 0,2971 + 15,1900 Összesen:

+0,8758 18,8902

+ 18,0144

K-ttur

Különleges tanyasi turizmus területe

+ 2,9996 + 0,6164 + 0,5740 + 0,5753 + 1,3224 + 0,8564 + 0,9478 + 1,2841 Összesen:

9,1760

+ 9,1760

K-eint

K-oint

Különleges (egyházi)

Különleges (oktatási)

intézményi

+ 0,6019 Összesen:

+ 0,6019

intézményi

+ 0,3867 + 0,3849 + 0,5415 + 1,0633 Összesen:

0,6019

2,3764

+ 2,3764 K-sp

Különleges sportterület

+ 0,6619 Összesen:

2,2839

K-agl

Különleges agrárlogisztika

+ 25,1211 Összesen:

25,1211

K-tüz

Különleges településüzemeltetés

+ 0,6721 Összesen:

0,6721

KH

Hulladéklerakó (hatályos TSZT)

+ 0,6619

+ 25,1211 + 0,6721 - 3,7400 Összesen:

- 3,7400 Beépítésre nem szánt területek


Különleges bánya terület

9,8279


KÖu


- 0,0393 - 0,0100 - 0,0448 + 0,3455 Összesen:

217,1946

+ 0,2517

Zöldterület Z

1


+ 0,0393 Összesen:

+ 0,0393

0,2495

Módosította az 54/2014.(VI.26.) sz. Kt. határozat. Hatályos 2014. július 15. napjától


30


Erdőterületek

Eg

Gazdasági rendeltetésű erdő terület

+ 4,667 - 1,8051 - 0,9032 - 0,1630 + 5,400 + 115,05 + 73,1 Összesen:

409,4045 fenyőerdő 1,2600

+ 195,3457 Ev

Védelmi rendeltetésű erdő terület

+ 30,9900 + 3,7400 Összesen: + 34,7300

184,2566

Mezőgazdasági területek

Má

Általános terület

mezőgazdasági

- 0,5415 - 1,0633 - 2,9996 - 0,6164 - 4,667 - 0,5754 - 2,52773 - 0,5696 - 0,5995 - 0,2971 - 0,8284 + 0,0448 - 10,3107 - 19,3700 - 1,2841 - 10,2396 - 25,1211 - 4,9041 - 0,3455 - 0,1519 - 0,8550 - 306,781 - 30,9900 - 115,0500 - 73,1000 Összesen:

1429,9539

- 614,3437 Mko2

Korlátozott terület

mezőgazdasági

- 0,9478 Összesen:

-0,1230

- 0,9478

1908,0692


Természet területek

közeli,

vízjárta

Vízmedrek területei Vízműkút hatályos TSZT

Összesen 2

+ 306,781 Összesen: + 306,781

306,7810 18,3779

- 0,6721 Összesen:

- 0,6721

Módosította az 54/2014.(VI.26.) sz. Kt. határozat. Hatályos 2014. július 15. napjától.


31


A település közigazgatási területe

teljes


(4488,2854 + 217,1946) 4705,48

32


Összesítő táblázat


Lf


Vt


Gksz


Gipe-1


K-t

Különleges temető terület Különleges vegyes tanyasi terület Különleges tanyasi turizmus területe Különleges intézményi (egyházi) Különleges intézményi (oktatási) Különleges sportterület Különleges agrárlogisztika Különleges településüzemeltetés

54/2014.(VI.26.) sz. Kt. határozat TSZT módosításával meghatározott területfelhasználás változások térmértéke (ha) Beépítésre szánt területek

a TSZT 2010 évi módosításával meghatározott területfelhasználás változások térmértéke (ha)

Lakóterületek - 1,2478

A TSZT 2015. évi módosításával meghatározott területfelhasználások térmértéke (ha)

-0,7528

-2,1916

Vegyes területek + 0,3815 Gazdasági területek + 17,9379

terület felhasználási egység területe összesen (ha)

39,753

1,6089

-

+2,1916

+ 14,2084

33,6157 87,9017

Különleges területek (beépítésre szánt)

K-vt3 K-ttur K-eint K-oint K-sp K-agl K-tüz

1,7404

+ 18,0144

+0,8758

+ 9,1760 + 0,6019 + 2,3764 + 0,6619 + 25,1211 + 0,6721

18,8902 9,1760 0,6019 2,3764 2,2839 25,1211 0,6721



Különleges terület

KÖu


Közlekedési területek + 0,2517

Z


Zöldterület + 0,0393

Eg

Gazdasági rendeltetésű

3

bánya

erdő

9,8279

Erdőterületek + 195,3457

217,1946 0,2495 409,4045 fenyőerdő



33


Ev

terület Védelmi rendeltetésű erdő terület

Mezőgazdasági területek Má Mko4

1,2600 + 34,7300

Általános mezőgazdasági terület

- 614,3437

Korlátozott mezőgazdasági terület

- 0,9478

184,2566

1429,9539 -0,1230

1908,0692


Természet közeli, vízjárta területek Vízmedrek területei

+ 306,781

306,7810 18,3779

Összesen A település teljes közigazgatási területe

4

(4488,2854 + 217,1946) 4705,48



34


5. A település igazgatási területének felhasználásának és a térségi területi mérleg összevetése

Bács-Kiskun Megye Területrendezési területfelhasználások területi mérlege

Szerkezeti

15% 158,08

-

-

-

-

15% 4,557 25% 854,9

_

30,38

3419,66

85% 25,82 75% 2564,745

0,02 % 71,5612

vízgazdálkodási térség

145,39

90% 130,85

10% beépítésre nem szánt terület lehet

-

összesen

4705,48

A település teljes közigazgatási területe

4705,48

56,15

erdőgazdálkodási térség

1053,89

∑ mezőgazdasági térség

∑ 3450,04

belterjes mezőgazdasági térség külterjes hasznosítású mg-i térség

30,38

felhasználható /%/ /ha/

85% 895,80

ábrázolt maradvány /%/ /ha/

hagyományosan vidéki települési térség

korlátozás /%/ /ha/

Tervén

tervezetben felhasznált /%/ /ha/ 2,5 % -27,29

Térségi területfelhasználási kategóriák

terület /ha/

Terv

14,54

56,15

térségi 2014 évben felhasznált és maradvány -

***

24,08 % 783,33

5Fh:0,123ha

Maradvány: 783,207 -

145,39

-

Adatok a településszerkezeti terv területfelhasználásának összefüggéseiben, következtetések települési terület, beépítésre szánt területek összesen:

223,7449 ha6

***erdő területek összesen:

594,9211 ha

mezőgazdasági területek összesen:

3338,0231 ha7

vízgazdálkodási területek összesen:

325,1589 ha

A megyei tervben meghatározott követelmények a beépítésre szánt területek kijelölésének vonatkozásában teljesülnek. Az erdőterületekre meghatározott követelményrendszer nem teljesül a település teljes közigazgatási területének területfelhasználásának vonatkozásában. A településszerkezeti tervben a megyei terv alapján mintegy további 300,8789 ha tervezett erdőterület kijelölésére volna szükség. A megyei terven jelölt 5


6


7



35


erdőterület kiterjedésének összefüggésében megállapítható, hogy a kialakult tanyaszerkezet és mezőgazdasági termőföldszerkezet valamint a kiterjedt védett területek figyelembevételével a mintegy 300 ha tervezett erdőterület kijelölése tájrendezési szempontból megkérdőjelezhető, így a tervezetben az előirányzott mintegy további 300 ha erdőterület kijelölését nem javasoljuk. A térségi követelmények így az erdőterületek kiterjedésének vonatkozásában nem teljesülnek, tekintettel arra, hogy az a hagyományosan mezőgazdasági tájszerkezet visszafordíthatatlan változásával járna.


36


6. Táj- és természetvédelem Fülöpháza táji- és természeti adottságaiból következik, hogy külterületének nagy része természetvédelmi oltalom alatt áll. A különböző védelmi kategóriák, melyek országos és Uniós védelmet jelentenek, átfedésben vannak. A település határának mintegy felét teszi ki a Kiskunsági Nemzeti Park egyik leglátogatottabb védett térsége a Fülöpházi buckavidék, mely bioszféra terület és Natura 2000 terület is egyben. Az 1996. évi LIII. természetvédelmi törvény erejénél fogva – ex lege – országos jelentőségű. természetvédelmi területnek minősül valamennyi lápterület, melynek nagy része szintén Natura 2000 terület. Lehatárolásra kerültek a természeti területek és az Országos Ökológiai Hálózat elemei is. A nagyfokú védelem a természeti és táji értékek megőrzését hivatott biztosítani. 6.1. Védettségi kategóriák

Kiskunsági Nemzeti Park - Fülöpházi buckavidék A Nemzeti Park egyik legszebb védett része a Fülöpházi buckavidék, melynek kiterjedése 1992 hektár. A belterülettől nyugatra található védett terület nyugati oldalát homokvidék, keleti részeit szikes területek alkotják. A homokbuckák, gyepes területek, a náddal részben fedett Kondor-tó és az egykori szikes tavak élőhelyek mozaikjai egyedülálló, változatos ökológiai és táji értékek képviselnek. A Fülöpházán a nemzeti park nyugati, homokvidékének jelentős, a még mozgó homokbuckákat is magában foglaló, több mint 400 ha-os területe fokozottan védett. Agrártörténeti és tájképi szemponttól a védett területeken is fellelhető tanyavilág az egykori külterjes gazdálkodás, pusztai állattartás hagyományait őrzi. Az 52. főút mentén található a Nemzeti Park Környezet- és Természetvédelmi „Naprózsa” Oktatóközpontja is. Az Erdei Iskola már több évtizede a környezeti nevelést szolgálja. Innen indul az 1,5 km hosszú Báránypirosító tanösvény, mely a homokterületek geológiai, növény és állattani jellemzőit ismerteti meg

Védett lápok A Hosszú-dűlői és a kisebb kiterjedésű Templomsor-dűlői lápterület a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23.§, valamint a 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztatója szerint országos jelentőségű védelem alatt álló lápterület. A Hosszú-dűlői láprét Natura 2000 terület is egyben.

Natura 2000 hálózat A Natura 2000 hálózat, melyet az Európai Unió, a területén még fönnmaradt közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett élőhely típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása érdekében hozott létre. A területek kijelölése az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet által történt meg. A területek helyrajzi számos jegyzékét a mindenkor hatályos - jelenleg 14/2010. (V. 11.) KvVM - rendelet rögzíti. Fülöpházán a Natura 2000 hálózat alábbi kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területei találhatók: Uniós azonosító területkód HUKN20011 HUKN20025

Név Fülöpházi homokbuckák Fülöpházi Hosszú-rét

Országos Ökológiai Hálózat Fülöpháza nyugati, Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó területe, mely egyben a Fülöpházi-homokbuckák megnevezésű a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületként nyilvántartott része. Szintén magterületként szerepel a Hosszú-rét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, a Tempolomsori lápterület és annak észak-déli irányú folytatásában a Kondor-csatorna mente. Ökológiai folyosóként Fülöpházán, a természetvédelmi oltalom alatt álló terültek kiterjedt volta miatt, kisebb területegységek vannak feltűntetve. Ezek a Temető-dűlő nádasok és nedves rétek jellemezte mozaikjai. Puffer-területként egyetlen, a volt települési hulladéklerakó melletti természeti terület csatlakozik Templomsori-dűlői magterülethez.


37


Természeti területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint természeti területnek minősül valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. Természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához, a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A településen a természeti területek a védett területek mellett az Országos Ökológiai Hálózat részét képezik.

Egyedi tájértékek Az összefüggő természeti rendszereken, nagyobb kiterjedéssel bíró természetvédelmi területeken kívül Fülöpházán is találunk a tájra jellemző természeti értéket, tájalkotó elemet. A Tájértékkataszter országos felülvizsgálata napjainkban zajlik, Fülöpháza területén befejeződött az egyedi tájértékek számbavétele. A települési tájérték-katasztere jelen határozat mellékletét képezi. 6.2. Ökológiai hálózat és természeti értékek védelme Legfontosabb feladat az országos és Uniós védelem alatt álló természetvédelmi területek, ökológiai hálózat természeti területeinek megőrzése, ökológiai egyensúlyának védelme.

A természeti és természetvédelmi területek, térségi ökológiai rendszerek védelme a

településrendezés során a területfelhasználási kategóriák természetvédelmi szempontú meghatározásával és szigorúbb szabályozási mutatók megalkotásával lehetséges. A különböző szintű természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, az ökológiai hálózat magterületein és ökológiai folyosóban lévő erdő, rét, legelő, mocsaras, nádas és szántóföldi területek használatának és beépítésének ökológiai szempontú korlátozása biztosíthatja a rendszer folyamatosságát és lehetőséget teremt a természeti területek, erdőterületek bővítésére, fejlesztésére is. Ennek szellemében az Országos Ökológiai Hálózat részét képező területeken a nádas és mocsár művelési ágban nyilvántartott ingatlanokat vízgazdálkodási - természetközeli, vízjárta terület terülefelhasználásba soroltuk, ezek főleg a volt szikes tavak és a védett lápok területeit jelenti. A hálózat összefüggő gyepes (rét legelő) területein korlátozott mezőgazdasági terület területfelhasználási kategóriái lett meghatározva. A Nemzeti Park területein az egységes védelme biztosítása érdekében a kisebb szántóföldi és szőlő gyümölcsös területek is korlátozottak a beépítés szemszögéből. A védett területek és ökológiai hálózat erdői védelmi rendeltetésű erdők, ahol az épületmentesség szintén biztosított. Ezek a területfelhasználások az ökológiai hálózatok szerepének, jelentőségének, tájképi értékének, biológiai változatosságának megőrzését és fejleszthetőségét eredményezi. A tanyák a Duna-Tisza közi táj karakterisztikus ember alkotta részei, Fülöpházán is megőrzendő, sajátos kulcsfontosságú tájelemek. A táj-ember-épület harmóniájának megfogalmazásában a tanya különösen fontos tradíciókat hordoz még manapság is, a tanyás térség kiemelkedő tájképi jelentősége a természet és az épített környezet egységének védelme a nemzeti park védett területein különösen fontos feladat. A korlátozott mezőgazdasági területen belül biztosított a védendő tanyás jelleg differenciált szabályozása, ezáltal megőrzése. A tanya kialakulásában és egész történelmében alapvető szerepet játszott a több lábon álló gazdaság, s ezen belül a mezőgazdasági termelés, enélkül a tanya sok esetben pusztulásra van ítélve. Fontos a mezőgazdasági termeléshez szükséges feltételek megteremtése, még a védett területeken belül is. Ezek több esetben épületigénnyel járnak ugyan, de szigorú szabályokkal megőrizhető a védett hagyományos tanyás jelleg. Agrár környezetvédelmi programok bio- vagy öko-gazdálkodás tanyáinak, valamint a hagyományos tanyai külterületek mezőgazdaságának diverzifikációjára (energiafű-termelés, szárazságtűrő növények termelése, stb.) alkalmas területek biztosításának lehetősége. Ki kell emelnünk a géntartalékok fenntartását, az ősi magyar háziállatok eredeti pusztai környezetben a hagyományos külterjes körülmények közötti fenntartásának a hagyományos táji tevékenységként végzett, kiskunsági pásztorélet emlékeinek támogatását.


38


A védett és a nem védett természetközeli élőhelyek beszántását, beépítését, meg kell akadályozni a természetközeli gyep és vizes élőhelyek védelme érdekében. Az értékes növényállományok, élőhelyeinek megőrzése érdekében a korlátozott mezőgazdasági területeken művelési ág megváltoztatása csak extenzívebb irányban javasolt. Az éghajlati változások és a nem környezetbarát mezőgazdasági hasznosítási törekvések során bekövetkezett lecsapolások, meliorációk, ill. a túlzott talajvízhasználat következtében intenzív kiszáradás megszűntetése a természetvédelem szempontjából is fontos. A vízpótlás megoldása, ezáltal a táji szempontból igen értékes területek ökológiai és ökonómiai alapú fejlesztése elsődleges. A természetvédelmi területeken található erdők esetében kiemelkedő jelentőségű az erdők természeti állapotának javítása. A nem őshonos, illetve tájidegen fafajok őshonos fafajokra cserélése, a fokozatos szerkezetátalakítás. Különös tekintettel a kisebb kiterjedésű tájidegen fenyvesekre, melyek fokozatos állománycseréje táj- és tájképvédelmi szempontból is jelentős. Új erdősítések és erdőfelújítások esetében is csak a tájra jellemző, ökológiai igényeknek megfelelő hazai fafajok telepítése megengedett. 6.3. Tájkép- és kilátásvédelem A hagyományos tájhasználat védelmével szorosan összefonódik a tájképi értékek védelme. A településszerkezeti tervben a településképileg is meghatározó Nemzeti Park területein, továbbá az É-D-i irányú védett lápterületeket, nedves réteket és kaszálókat magában foglaló mélyfekvésű vonulatokban olyan területfelhasználási egységek kerültek kijelölésre, melyek hozzájárulnak ezek megőrzéséhez. Mind a vízgazdálkodási - természetközeli területek, mind a véderdők épületmentességet biztosítanak, ezáltal nem jöhetnek létre tájképi zavaró hatású beépítések. A mezőgazdasági területek beépítése szintén korlátozott, a szabályozási előírások a hagyományos tanyás térség beépítési jellegének megőrzését szolgálja. A védelmi és korlátozási térképlapon lehatárolásra kerültek a településkép-védelmi területek. Az övezetbe a Nemzeti park és a Hosszúréti láp védett területei kerültek. Mivel a településképvédelmi terület olyan védett területeket foglal magában, melyeken szigorúbb szabályozási előírásokat meghatározó övezetek kerülnek kijelölésre, ezáltal a telepíthető funkciók körének meghatározásával, a hagyományos tájhasználat, az alacsony beépítési mutatók és építészeti kialakításra vonatkozó szempontok szerint a tájképi értékek fennmaradása is biztosítható. Hagyományos szerkezetű és anyaghasználatú, tájbailleszkedő kialakítású épületek, építmények szabályozott mértékű megjelenése ezáltal nem veszélyezteti a településképet. A Nemzeti Park területén az egyes kialakult tanyahelyeken a fenti korlátozásokkal megengedett az alföldi tájrészleteknek a korábbi arculatukhoz és tájhasználathoz illeszkedő rekonstrukcióját segítik. Az ipari-, kereskedelmi-, gazdasági területek a már kialakult hasonló jellegű területfelhasználások közvetlen környezetében, azokhoz csatlakozó területeken, a keleti határszélen illetve az egyes már szintén kialakult intenzívebb beépítésű tanyákhoz kapcsolódóan jelennek meg. Ezek a funkciók a településképét meghatározó természeti és domborzati adottságaihoz alkalmazkodva, az értékes táji-, és művi értékek megőrzésével, kerültek elhelyezésre, a védendő területeken kívülre. A keleti határszélen kialakult gazdasági területek látványát erdőterületek határolják el a település többi területétől. A meglévő tanyahelyeken kijelölt gazdasági és vegyes tanyasi területek esetén az építkezések tanyaingatlanokon történő koncentrálása tájképi szempontból önmagában kedvező, és fenntartandó. A telekhatárokon cserjékből és fasorból álló védőfásítás javasolt, mely nemcsak tájesztétikai, hanem környezetvédelmi szempontból is pozitív hatású. A meglévő beépítésekhez nem kapcsolódó újonnan kijelölésre kerülő ipari kereskedelmi és agrásrlogisztikai és vegyes tanyasi területek szabályozásakor szintén védőfásítás előírása javasolt. A tájképi szempontból zavaró hatású roncsolt területek, a hulladéklerakók és bánya, a település északkeleti és keleti részén találhatók. A bánya a közeljövőben továbbra is működik, rekultivációjára csak távlatban kerülhet sor. A településképben megjelenő volt hulladéklerakók közül a 090/74 hrsz-ú ingatlanon szennyvíztisztító tervezett, az északi 078/33 hrsz-ú ingatlanon a rekultiváció befejeztével erdősítés javasolt. A hulladéklerakót a település beépített területei felől, szintén erdők határolják, ami kedvező, mind környezetvédelmi, mind településképi szempontból.


39


A mezőgazdasági területeken javasolt mezővédő erdősávok fejlesztése és telepítése, a nagyobb összefüggő táblák esetén nemcsak védelmi célokat (széleróziónak kitett területek) szolgál, hanem a táj esztétikai potenciálját is fokozza. A véderdősávok- és egyéb fásítások növényalkalmazása során előnyben kell részesíteni a táji jellegnek, ökológiai igényeknek megfelelő őshonos fa- és cserjefajokat. 7. Környezetvédelem A környezetvédelmi célok megvalósulása egyrészről az egymásra konfliktusforrást jelentő védett-, és védendő funkciók, területhasználatok környezeti szempontból történő elkülönítésével, másrészről a tervezett mérnöki létesítmények kialakításának, működésének feltételeit rögzítő szabályozási elemekkel, előírásokkal biztosíthatók. 7.1. Talaj-, talajvíz- és vízbázis-védelem  

    

A településen történő tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja. Területfeltöltések során szennyezett talaj nem használható. A területen építmények elhelyezésének feltétele a csatornahálózat kiépítéséig zárt közműpótló műtárgy, illetve egyedi kompakt szennyvíztisztító berendezés létesítése, a csatornahálózat kiépítése után pedig a keletkező szennyvizek közcsatornába történő vezetése. Ez után egyedi szennyvíztároló létesítése nem megengedett. A szennyvizek szikkasztása tilos. A talaj- és talajvizek állapotát veszélyeztető tevékenységek csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhetők. Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek közvetlenül nem vezethetők a befogadóba, megfelelő előtisztításukról gondoskodni kell. 20 db gépjármű feletti parkoló, járműtároló összefüggő kialakítása csak kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal ellátva történhet, melyről a csapadékvíz összegyűjthető. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők a befogadóba. A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. A művelés alóli kivonást a beruházás megvalósulásának üteme szerint kell végrehajtani, annak megkezdéséig a meglévő mezőgazdasági területhasználatot folytatni. A tervezett beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.

7.2. Levegőtisztaság-védelem  

 

Az 1/2005. (I. 13.) KvVM rendelet által módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, a települést a legkedvezőbb 10. kategóriába sorolja, a cél ennek a kedvező állapotnak a fenntartása. A levegő védelméről, illetve a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló mindenkor hatályos jogszabályok (jelenleg a 306/2010. (XII. 23.) sz. kormányrendelet és a 4/2011. (I. 14.) sz. VM rendelet) előírásait kell alkalmazni. A közlekedésből származó légszennyezés káros hatásainak csökkentésére a már meglévő és újonnan létesítendő utak is fásítandók. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. A település üzemi méretű szárnyasállat-telepein a tollak szállásából származó terheléseket az ingatlanok körbefásításával, védő növénysáv telepítésével lehet mérsékelni.


40




Diffúz légszennyezést továbbá a növényzettel időszakosan fedett szántóföldekről illetve burkolatlan utakról származó por jelenti., annál is inkább hiszen Fülöpháza szélerózió által veszélyeztetet település. A kiporzás, és szélerózió ellen mezővédő erdősávok telepítése és a mezőgazdasági utak fásítása javasolt a zöldfelületi fejlesztések című fejezetben meghatározottak szerint.

7.3. Zaj- és rezgésvédelem 

  

Zajt, illetve rezgést kibocsátó új üzemi és szabadidős létesítményt, berendezést, technológiát egyéb helyhez kötött külső zajforrást, csak olyan módon lehet létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a mindenkor hatályos (jelenleg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM –együttes rendeletben) jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg. A területen új üzemi és szabadidős zajforrás létesítése csak a határérték teljesülését biztosító zajvédelmi tervezés alapján engedélyezhető. Új közlekedési zajforrás létesítése esetén a meglévő védendő területen, illetve meglévő utak esetén új védendő terület kijelölésekor a mindenkor hatályos jogszabályban megállapított határértékeknek kell teljesülniük. A közúti közlekedés okozta zajterhelés csökkentése érdekében utcafásítással, intenzív többszintű növénysáv kialakításával kell védekezni.

7.4. Hulladékkezelés     



A kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a településen működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell továbbra is gondoskodni. A jelenleg is működő szelektív hulladékgyűjtő rendszer további preferálása és bővítése javasolt. A hulladékgazdálkodás és veszélyes hulladékkezelés szempontjából figyelembe kell venni a vonatkozó hatályos jogszabályokat, betartva annak előírásait. A keletkező veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, biztonságosan, a környezet szennyezését kizáró, elkülönített zárt tárolókban kell elszállításig elhelyezni. Az állati hulladékok kezelését és szállítását a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint kell végezni. Az állati hulladékokat keletkezésüket követő 24 órán belül össze kell gyűjteni, és el kell szállítani állati hulladékgyűjtő helyre, vagy gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, állateledelt, műszaki terméket gyártó üzembe, biogáz- és komposztáló telepre, állati hulladéktemetőbe vagy az e rendelet szerint engedélyezett egyéb létesítménybe. A 078/33 hrsz-ú ingatlanon felhagyott kommunális hulladéklerakó véderdő besorolása javasolt. A 090/74 hrsz-ú volt települési hulladéklerakóra rekultivációs terv készült, a szennyvíztisztítás tervezett helyszíne.

7.5. Megújuló energiahordozók hasznosítási lehetősége A hosszútávon fenntartható fejlődést szolgáló korszerű környezetvédelem és energiagazdálkodás egyik legfontosabb eleme a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű felhasználása. A település természeti, táji, településszerkezeti adottságai alapján részint alkalmas, ugyanakkor támogatható is a megújuló energiahordozók hasznosítása. Az ökológiai szemlélet a természeti és az épített környezettel való gazdálkodást a védelem, a hasznosítás és a fejlesztés egységeként kezeli, és a megújuló, megújítható forrásokra koncentrál, melynek során a helyi energiaszükségletre helyi megújuló források, technológiák kerülnek felhasználásra. Megújuló energiaforrásnak tekinthető a biomassza energia, a geotermikus energia, a szélenergia, valamint a napenergia. A település természeti adottsága, hogy a napenergiát gazdaságosan tudja hasznosítaniAz aktív napenergia hasznosítására különösen a külterületen elhelyezésre kerülő ingatlanoknál a napkollektorok, fotóelemek, KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

41


napelemek telepítése szükséges. A szélenergia hasznosítására ma már léteznek kompakt kis egységek, amelyek akár egy-egy családi ház, tanyai ingatlan ellátási igényét is ki tudná elégíteni. A mezőgazdasági terményekre, hulladékokra és kommunális melléktermékekre alapozott biogáz termelés, mint energiaforrás felhasználható egyéni háztartások fűtésének ellátására, mezőgazdasági telephelyek hőés villamos energia ellátására. Meg kell említeni a megújuló energiahordozók között a hőszivattyúval történő föld energia hasznosítását, amelynek igénybevétele. A Föld hőenergiájának hasznosítási módja közül a legelterjedtebb a fűtési célokra való felhasználás.. A megújuló energiaforrások hasznosítása különböző szinteken történhet, ehhez járulnak hozzá a további építészeti, műszaki, elrendezési megoldások, melyek az ökoházak, passzívházak és autonóm házak megjelenéséhez járultak hozzá.

Öko-ház

Az öko-ház a környezettel való teljes összhangra törekszik, a korlátozott természeti erőforrásokat takarékosan használja. Megújuló energiákat, víz- és energiatakarékos eszközöket, természetes és újrahasznosított anyagokat alkalmaz - vályogot, szalmabálát, égetett agyagtéglát. Felhasznált anyagai az egészségre nem károsak, kerüli a műanyagokat, szerves oldószereket, a gépekkel, kábelekkel túlzsúfolt épületet.

Passzívházak

A passzívház elnevezés onnan ered, hogy az aktív fűtési rendszer szerepe visszaszorul, vagy akár teljesen megszűnik. A passzívház a hőenergia-igény minimalizálására koncentrál, nem fektet külön hangsúlyt a természetes építőanyagok használatára A passzívház az épület hőveszteségét csökkenti a lehető legkisebbre. Ennek elsődleges eszközei a hatékony hőszigetelés, a legalább háromrétegű hőszigetelő üvegezésű nyílászárók és a hőhídmentes szerkezetek. Az ily módon lecsökkentett hőveszteség következtében a légcsere jelentősége döntővé válik. A passzívház igazi újdonsága a hővisszanyerő szellőztető berendezés, ami téli üzemben a távozó használtlevegő hőtartalmának akár 90 %-át visszanyerve előmelegíti a beérkező frisslevegőt. Ehhez légtömör nyílászárók szükségesek. A beszívott frisslevegő előmelegítésére további eszközt kínál az ún. talajkollektor vagy talajhőcserélő. A használati meleg vizet a passzívház általában napkollektorral, vagy olyan ún. kompakt berendezéssel állítja elő, amely a távozó használt levegőből hőszivattyú segítségével vonja ki a szükséges hőt.

Autonóm házak

Az autonóm házak alapelve a hálózatoktól független működés, valamint a természeti körforgás helyreállítása az épület teljes életciklusára kiterjedően. Az autonóm működés jelenthet teljes önellátást, vagy az azt megközelítő önállóságot. Az autonóm ház saját hőenergia-, háztartási áram-, ivóvíz- illetve használati vízigényét önállóan biztosítja. Szennyvizét maga kezeli, hulladék-emissziója minimális vagy nulla. Építőanyagai is részei a körforgásnak, ezért alacsony beépített energiatartalmú, természetes, vagy megújítható illetve újrahasznosított anyagokat használ (favázas tartószerkezetű szalmabála-ház; favázas vályogfalazat, szalma hőszigeteléssel; papírból készült papírpehely-szigeteléssel). Az Autonóm Ház nemcsak a fűtésre, hanem az áramellátásra, a vízháztartásra, hulladékgazdálkodásra és a működés minden elemére figyelmet fordít, ami fontos szempont, mivel a fosszilis készletek fogynak, és a CO2-emissziót a klímaváltozás miatt csökkenteni kell. Az energiakérdés mellett ma már stratégiai eszköz az ivóvíz is. Az esővízzel a vízfogyasztás 1/3-át kiválthatjuk. A szürkevíz-visszaforgatással a megtakarítás 50 % fölé emelkedhet. Saját kút esetén az önellátás 100 %-ossá válhat. A megtisztított szennyvizet pedig öntözésre vagy talajvíz-pótlásra fordíthatjuk. Nem utolsó szempont, hogy a növényi tisztítók nyáron képesek a megtisztított szennyvíz akár 100 %-át is elpárologtatni. Ez aktív klímavédelmet jelent.


42


A harmadik stratégiai eszköz a termőföld, a termőtalaj védelme, valamint a humuszképződés elősegítése. Ezt a célt szolgálja az Autonóm Házban a komposztálás és a komposztáló toalett. Fűtés tekintetében az autonóm ház használhat fenntartható biomassza-fűtést. A teljes önellátás is elérhető, ha a fűtést hőszivattyú biztosítja, amelynek áramigényét is a ház termeli meg, általában szél- és napenergia segítségével - hibrid rendszerrel -, azaz szélgenerátorral és fotovoltaikus elemekkel. Az aktív ház nem más, mint egy olyan passzív - vagy alacsony energiaigényű - ház, amely saját áramellátással rendelkezik. Ez tehát általában egy félig autonóm épületet jelent, ahol a napelemmel megtermelt áram biztosítja a részleges vagy teljes függetlenedést az elektromos hálózattól. 8. Épített értékek védelme

8.1. Helyi védelem alatt álló épületállomány a) Általános Iskola (Fülöpháza, Petőfi Sándor u. 1. 6. hrsz.) A védelem alapja: - 1800-as évek második feléből való építés - Az épület eszmei és épített örökségi értékei. b.) Polgármesteri Hivatal (Fülöpháza, Kossuth u. 5. 161. hrsz.) A védelem alapja: Az épület eszmei értéke c) Temetőlakás volt bábaház (Fülöpháza, II. körzet 98 . 060/34. hrsz.) A védelem alapja: - 1800-as évek második feléből való építés - Az épület eszmei és épített örökségi értékei. 8.2. Helyi védelemre javasolt épületállomány jegyzéke Göböljárás 2 Sorszám

Hrsz.

18.

064/112

Területfelhasználás

Terület

tanya és udvar, szántó

Épületállomány

Funkció

4 db

lakó melléképület

Állag

Kapcsolódó ingatlanok hrsz.-a, területe

Beépítési százalék

Szintszám

földszint

jó jó

földszint

Göböljárás 2 Sorszám

Hrsz.

23.

064/29


Terület

tanya és udvar

Épületállomány

Funkció

3 db


Állag



Szintszám

földszint

jó jó

földszint

Göböljárás 2 Sorszám

Hrsz.

25.

064/30


Terület

tanya és udvar,


Épületállomány

Funkció

2 db


Állag jó jó



Szintszám

földszint

43


gyep

földszint

Göböljárás 2. Sorszám

Hrsz.

29.

064/39

(42. és 47. kép) Területfelhasználás

Terület

tanya és udvar

Épületállomány

1 db

Funkció

lakó

Állag


rossz

Hrsz.

38.

064/46

(53. kép) Területfelhasználás

Terület


Épületállomány

Funkció

2 db

gazd. ép. melléképület

Állag


42.

Hrsz.


Szintszám

földszint

jó jó

földszint


Szintszám

földszint




Terület

tanya és udvar, 064/111 szántó

Épületállomány

Funkció

4 db


Állag



Szintszám

földszint

rossz rossz

földszint Göböljárás 2. Sorszám

Hrsz.

43.

064/112


Terület


Épületállomány

Funkció

3 db


Állag


44.

Hrsz.

(62-63. kép) Területfelhasználás

Terület

tanya és 064/117 udvar, gyep

Épületállomány

Funkció

3 db


Állag


46.

Hrsz.

064/59


Szintszám

földszint

jó rossz

földszint


Szintszám földszint+ tetőtér földszint

jó jó




Terület

tanya és udvar, vendéglátás


Épületállomány

Funkció

10-12 db

lakó szálláshely szolgáltató melléképület

Állag jó jó jó jó



Szintszám földszint földszint földszint földszint

44


Templomsor 2. Sorszám

Hrsz.

101.

095/10


Terület

tanya és udvar

Épületállomány

Funkció

Állag

5 db


rossz rossz

Kondor 3.


Hrsz.

154.

043/20

földszint földszint


Terület


Épületállomány

Funkció

2 db


Állag



Szintszám földszint

jó rossz

földszint

Göböljárás

227.

Szintszám

(92. és 94. kép)

Sorszám

Sorszám


(….)

Hrsz.


068/8

Tanya erdő

Terület

Épületállomány

Funkció

Állag

5793

3db

Lakó melléképület

-



Szintszám F F

Templomsor

(….)

Sorszám

Hrsz.


Terület

Épületállomány

Funkció

Állag

271.

0101/25

Tanya Szántó

5790

2

Lakó melléképület

közepes

Terület

Épületállomány



Szintszám


Szintszám

Szappan-szék-I. Sorszám

277.

Hrsz.

048/40


tanya szántó

5730

3db

Funkció

Állag

lakó lakó gazdaságikerti

közepes


földszint

Szappan-szék-I. Sorszám

279.

Hrsz.

048/34

Területfelhasználás tanya szőlő

Terület

6009


Épületállomány

4 db

Funkció

Állag

lakó gazdasági gazdasági pince

közepes romos közepes közepes



Szintszám

földszint

45


9. Kulturális Örökségvédelem Régészet A településen az épített környezet vonatkozásában a magasabb szintű jogszabállyal megállapított védettségek közül a régészeti védettség lelhető fel. Régészeti védettségek Fülöpháza területén miniszteri rendelettel fokozottan vagy kiemelten védetté nyilvánított régészeti lelőhely nem található. A régészei örökségi elemei A megadott helyrajzi számok azonosítása a 2010 évben érvényben lévő földhivatali alapadatok alapján történt. Ezért a helyrajzi számok meglétét, aktualitását, változását minden hivatalos eljárás esetén ellenőrizni javasolt, mivel ennek elmaradása veszélyeztetheti a régészeti örökség elemeinek megőrzését.

YKOOR

JELENSÉG

XKOOR

TLSZAM

171863

680462

Avar temetkezés

173261

683407

Árpád-kori település, templom és templom körüli temető

46313 47314

169620

676307

171622

681291

030/59, 030/60

46314

169740

680000

053/4, 053/5, 053/6, 053/21 053/21

46314 46314 46323 46312

173000

679600

172977

679940

170200

685600

170920

680440

Honfoglalás kori temetkezés Szarmata, avar és Árpád-kori telepnyomok Újkőkori és szarmata telepnyomok Szarmata telepnyom Szarmata telepnyom Szarmata és avarkori telepnyomok Szarmata telepnyom

46312

171146

680827

HRSZ

46314 46312

NÉV

LSZAM

AZONSÍTÓ

Az adattári és szakirodalmi adatok, valamint a felszíni lelőhely lokalizációval azonosított régészeti lelőhelyek

1

27769

Petőfi u. 33

21

2

27770

Templom-halom

3

28027

Szőlőtelep

0101/133, 0101/130, 0101/131, 0101/132, 0101/50, 0101/45, 0101/48, 0101/79, 0101/81, 0101/80, 0101/67, 0101/103, 0101/105, 0101/17, 0101/62 010/27

4

58442

Szennyvíztisztító telep

056/2, 056/88, 056/89, 056/3

5

-

Csatár-tanya

6

-

Szívós-szék 1.

7

-

Szívós-szék 2.

8

-

Ballószegi-dűlő

9

-

Kondor-dűlő 1.

10

-

Kondor-dűlő 2.

099, 0100/56, 0100/58, 0100/59, 051/46, 051/47, 051/48, 051/49, 051/50, 051/53, 051/54, 051/55, 058/107, 058/108, 058/109


bronzkori telepnyom

46


A régészeti lelőhelyek és lehatárolásuk a 2014. év januári adatok alapján8

A Településszerkezeti Terv 2014. évi TSZTmód-1. jelű módosítása során a Lechner Lajos Tudásközpont az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta a nyilvántartott régészeti lelőhelyek leíró adatait tartalmazó táblázatokat és térinformatikai állományokat.

Ezen adatok a 9. fejezetben szereplő régészeti lelőhelyektől és a Településszerkezeti Terven feltüntetett lehatárolásoktól eltérőek, a helyi építési szabályzat alkalmazása és módosítása során ezen adatokat és lehatárolásokat kell figyelembe venni.

AZON TELEP

27769

LSZAM NEV

Fülöpháza 1

Petőfi u. 33.

jelleg

szakmai

HRSZ

63, 23, 20, 21, 26

TLSZAM VETULET XKOOR YKOOR SZAKANY

46-314

EOV

171863

680462

Négy évtize kutatásai B megyében ( [Cumania 1 233]

Jelentés hel 33.) [KJM R

Jelentés hel 600/0911/

27770

Fülöpháza 2

Templom-halom

szakmai

0101/133, 0101/130, 0101/131, 0101/132, 0101/50, 0101/45, 0101/48, 0101/79, 0101/81, 0101/80, 0101/67, 0101/103, 0101/105, 0101/17, 0101/62, 095/61, 088/2, 095/63, 095/59, 095/69, 096, 0101/19, 0101/106, 0101/107

46-312

EOV

173261

683407

Az alföldi m művelődés emlékei. [B 1938, 135 p (Bibliothec Humanitati III.)]

A középko Magyarorsz [Művészett Füzetek 4. 1972. 43-44

8

Beiktatta az 54/2014.(VI.26.) sz. Kt. határozat. Hatályos 2014. július 15. napjától.


47


Kerekegyh települései, [Budapest 1

Jelentés hel szemléről, 10 db, 2010 600/0911/

Lelőhelybe adatlapokmegye, 201 600/2372/

28027

Fülöpháza 3

Szőlőtelep

szakmai

010/27

EOV

169622

676309

"Őseinket f A honfogla [Budapest,

Ásatási dok Rég. Ad. 81

The Eques (1976), 141

Izsák-Baláz

Jelentés hel 600/0911/

58442

Fülöpháza 4

Szennyvíztisztító telep

nyilvántartott

056/2, 056/88, 056/89, 056/3, 056/85

EOV

171616

681282

Fülöpháza, Szennyvízt [KÖH 600



48


77137

77139

77141

77143

77145

77147

82039

Fülöpháza 5

Fülöpháza 6

Fülöpháza 7

Fülöpháza 8

Fülöpháza 9

Fülöpháza 10

Fülöpháza 11

Csatár-tanya

Szívós-szék 1.

Szívós-szék 2.

Ballószegi-dűlő

Kondor-dűlő 1.

Kondor-dűlő 2.

Kossuth Lajos u. vége


szakmai

szakmai

szakmai

015, 039/59, 039/60

053/4, 053/5, 053/6, 053/24

053/24

szakmai

099, 0100/56, 0100/58, 0100/59

szakmai

052/1, 051/46, 051/47, 051/55, 051/54, 051/50, 051/53, 051/49, 051/48

szakmai

058/109, 058/107, 058/108

szakmai

051/85, 051/79, 051/37, 051/94, 051/93, 051/80, 051/81, 051/84, 051/83, 051/88, 051/87, 051/86, 051/29, 051/89, 051/92, 051/82, 051/91, 051/90

46-314

46-314

46-314

46-323

46-312

46-312

46-312

EOV

EOV

EOV

EOV

EOV

EOV

EOV

169815

170861

171154

170119

172898

172964

171920

679984


680560


680834


685632


679618


679943


679516

Lelőhelybe adatlapok, Baja, Kisku Ágasegyház Fülöpháza, Soltszentim P-100/006

49


82421

Fülöpháza 12

Szabó Szappanos szakmai József-tny

029/12, 029/21, 029/10, 029/11

46-312

EOV

170628

678365

Jelentés ada Fülöpháza, Szappanos 2013 [BPD/100/

a


50


Budapest, 2011. július 06.


51

2011.(VI.24.) Kt. számú határozattal jóváhagyott. Településszerkezeti Terve

Recommend Documents