KISTÉRSÉGI SZINTŐ HDI BECSLÉS AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN Lipták Katalin1 Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet
Eddigi kutatásaimban a foglalkoztatáspolitikával és annak regionális – globális vetületeivel foglalkoztam. Jelen tanulmányban is maradok a területi egységek összehasonlító elemzése mellett, de más szempontból közelítek. A választásom a sokat vitatott emberi fejlıdés mutatójára (Human Development Index, HDI) esett, ugyanis a szakirodalom szerint egy adott térség emberi tényezıinek fejlettségét legjobban ez a többdimenziós alternatív mutatószám fejezi ki. Úgy vélem, hogy egy térség foglalkoztatásánál jelentısége van annak, hogy az ott élık milyen fejlettségi szinttel rendelkeznek, ezért kiemelt figyelmet fordítok erre a mutatóra. A kutatásom egyediségét az adja, hogy az Észak-magyarországi régió kistérségeinek a HDI értékét becsülöm meg 2007. évre. Hasonló becslı számításokkal már találkozhattunk több szakirodalomban is.2 „A humán tıke, az emberi fejlettség mérése, megragadása mind mennyiségileg, mind minıségileg nehéz feladat, s tovább bonyolítja a problémát, ha mindezt térségi, területi szemléletben szeretnénk vizsgálni.” (Smahó M. 2005, 1.) – ennek ellenére úgy érzem mégis meg kell próbálni. A HDI MUTATÓ ÖSSZETEVİI A HDI mutató három fı összetevıbıl áll, ez adja a mutató komplexitását és megbízhatóságát. • A születéskor várható átlagos élettartam a hosszú és egészséges élet mutatója, • az oktatásban megszerzett tudás az egyének tudásszintjét mutatja, • végül az egy fıre jutó GDP a jövedelmet és az életszínvonalat mutatja. A HDI kiszámítása elıtt mindhárom mutatót százalékos formára kell hozni. Ahhoz, hogy lehetıvé váljék a mutatószámok idıszakok és területi egységek közötti összehasonlítása, normalizálást kell végrehajtanunk az egyes mutatók rögzített minimális és maximális értékeinek segítségével. (Kristóf T. 2003, 1091.) A születéskor várható élettartam és az egy fıre jutó GDP indexe egy-egy mutatót tartalmaz, míg az oktatás indexe két további mutatószám átlaga. Ez a két mutatószám a felnıttek írás-olvasás tudása (2/3 súllyal) és a beiskolázási arány (1/3 súllyal). Az országostól kisebb területi egységekre vonatkozó HDI számítások során 1
Kutatásaimat a Közösen a Jövı Munkahelyeiért Alapítvány támogatja. Smahó Melinda (2005): A humán fejlettség regionális dimenziói Csite András – Németh Nándor (2007): Az életminıség területi differenciái Magyarországon: a kistérségi szintő HDI becslés lehetıségei Csite András – Németh Nándor (2007): A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlıtlenségei az ezredforduló Magyarországán Husz Ildikó (2001): Az emberi fejlıdés indexe 2
a mutatószámok módosulnak és a megfelelı területi egységre vonatkozó indikátorokat alkalmazzuk az alábbi módon: 1. táblázat: Alkalmazott indikátorok a területi egységek vonatkozásában NUTS0 szintő HDI NUTS2,NUTS3 szintő HDI Születéskor várható átlagos élettartam Születéskor várható átlagos élettartam (év) (év) Felnıtt népesség írás-olvasás tudása (%)
Írástudók aránya a 6 évesnél idısebb népességen belül (%)
Bruttó beiskolázási arány (%)3
6 évesnél idısebb népesség által elvégzett osztályok száma (osztályszám)
Egy fıre jutó GDP (US$/fı vagy Ft/fı)
Egy fıre jutó belföldi jövedelem (Ft/fı)
Forrás: Saját szerkesztés A HDI SZÁMÍTÁS MÓDSZERTANA Az index kiszámításakor egy általános képletet használunk, mely önálló indexként a HDI minden összetevıjére alkalmazható. A képlet a következı: Ii =
X i − X min X max − X min
(1)
ahol
Xi a változó aktuális értéke, Xmax a változó rögzített maximális, Xmin a változó rögzített minimális értéke. A számítás során a nemzetközi szakirodalom rögzítette a minimum és maximum értékeket az alábbi módon: • születéskor várható élettartam 25 és 85 év, • felnıtt írni-olvasni tudás rátája 0% és 100%, • kombinált bruttó beiskolázási arány: 0% és 100%, • egy fıre jutó GDP (vásárlóerı-paritáson): 100 US$ és 40.000 US$. A HDI mutatót a következı lépésben számítjuk ki: 1. elsıként a várható élettartam indexét számítjuk ki (a), 2. aztán a felnıttek írni-olvasni tudó képességét (b), majd az összevont iskolázottsági indexet határoztuk meg (c). Végül az oktatásban megszerzett tudás mutatóját (d) kiszámítjuk az elızı lépésben kapott mutatók értékeivel a következı módon:
3
Megjegyzés: A bruttó beiskolázási arány értéke 100%-nál nagyobb is lehet, mert az iskolai oktatásban a tanköteles korosztálynál fiatalabb és idısebb diákok is részt vehetnek. (Kristóf T. 2003, 1091.)
d=
2b + 1c 3
(2)
3. Következı lépésben a módosított GDP-t számoljuk ki. A GDP esetében a nagyságrendekben meglévı különbségeket megtartó logaritmikus transzformációt használjuk (a logaritmikus számítás a jövedelemnövekmény csökkenı hozadékának az indexben való megjelenítését szolgálja, s egyben az egy fıre jutó GDP abszolút értékei alapján tapasztalható különbségeket is csökkenti), melynek képlete: W ( y) =
log y − log y min log y max − log y min
(3)
4. Legutolsó lépésként pedig a HDI-t határozzuk meg a következı képlet segítségével: HDI =
a+d +e 3
(4)
(Fóti K. 2003, 25.) A HDI mutatót globális szinten a világ összes országára minden évben kiszámítják és az UNDP (United Nations Development Programme) által elkészített HDR-ban (Human Development Report) publikálják. A mutató számításának módszertana többször is változott a HDR elsı, 1990. évi megjelenése óta. KISTÉRSÉGI SZINTŐ HDI BECSLÉS A fenti módszertani bemutatások után rátérek tanulmányom kulcskérdésére, hogy miként is lehet megbecsülni a kistérségek HDI értékét? Több szakirodalom is olvasható hasonló területi egységre elvégzett kutatásokról, számításokról. A kistérségi szintő becsléshez Obádovics-Kulcsár szerzıpáros módszere adott támpontot, akik 1998-ban számítottak elıször emberi fejlettség indexét vidéki, kistérségi szinten (a mutatószámot humánindexnek (HI) nevezték). Az általuk felhasznált adatsorok az 1990. évi népszámlálási adatokra támaszkodott. Módszertanuk eltér az UNDP és a nemzetközi szakirodalom által használt módszertantól abból a szempontból, hogy a minimum és maximum értékeknek az országos szélsıértékeket veszik és nem az elıre meghatározott nemzetközi szintő értékeket (számításaim során én is ezt alkalmaztam). Az alábbiakban részletesen bemutatom a számításaim menetét. Az Észak-magyarországi régió kistérségeit a 2007. évi – jelenleg is hatályban lévı 2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló jogszabály – kistérségi besorolás alapján vettem számba. Így a régióban összesen 28 kistérség található. A kistérségek összegyőjtése után az index részindikátorainak adatait győjtöttem be és ahol kellett tovább számoltam. Az írástudók aránya a 6 évesnél idısebb népességen belül mutatószám esetében a 2001. évi népszámlálási adatokból
indultam ki, mivel a népszámlálásban ilyen indikátorra nem végeznek adatgyőjtést, így számolnom kellett. Kistérségi bontásban rendelkezésre állt az általános iskola elsı osztályát sem elvégzett lakosok száma, melyet arányosítottam a kistérség népességszámával, így megkaptam az analfabétizmus mutatószámát. Ezt az értéket 100%-ból kivonva pedig megkaptam a népességbıl az írástudók arányát. A szakirodalomban több helyen is megfigyelhetı, hogy a népszámlálási adatokat nem korrigálják semmiféle tényezıvel, feltételezik, hogy ugyanaz az adat érvényes egy késıbbi idıpontra is. A 6 évesnél idısebb népesség által átlagosan elvégzett osztályszám indikátor esetében a 2001. évi népszámlálási adatokat vettem át (nem korrigáltam az adatokat, ugyanis a szakirodalomban nem találkoztam semmiféle korrekciós tényezı alkalmazásával, Obádovics-Kulcsár a 2000. évre vonatkozó számításaihoz az 1990. évi adatokat használta fel módosítás nélkül). Az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem értékek ismertek, ugyanis az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által kidolgozott Erıforrástérkép adatbázis tartalmaz ilyen jellegő adatokat kistérségi bontásban. A születéskor várható átlagos élettartam becslésére Csite-Németh4 kidolgozott egy becslıeljárást, melynek eredményeképpen 2005. évre kistérségi születéskor várható átlagos élettartam adatokat kaptak. Mivel frissebb adatok nem álltak a rendelkezésemre, így az általuk végzett becslés eredményeit vettem alapul. A 2005. évi megyei várható élettartamok és a 2007. évi megyei várható élettartamok hányadosát korrekciós tényezıként felhasználtam és a megfelelı kistérségek 2005. évi várható élettartamát megszoroztam, így megkaptam a becsült 2007. évi élettartamokat. Miután rendelkezésemre álltak a kiinduló indikátorok adatai, kiszámítottam az egyes részindexeket a fentiekben bemutatott módszertan alapján, csupán a minimum és maximum értékeket az országos minimum és maximum értékekkel helyettesítettem be (Obádovics-Kulcsár módszertana alapján) és nem a nemzetközi szakirodalom által meghatározott értékekkel. 2. táblázat: A részindexek számításának minimum-maximum értékei Indikátorok Minimum érték Maximum érték Írástudók aránya a 6 évesnél idısebb 96 99 népességen belül (%) 6 évesnél idısebb népesség által elvégzett osztályok száma (osztályszám) Egy fıre jutó belföldi jövedelem (Ft/fı) Születéskor várható átlagos élettartam (év)
7,94
10,89
341.945
1.101.461
63
78
Forrás: Saját szerkesztés
4
Az eljárás részletes leírása: Csite András – Németh Nándor (2007): A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlıtlenségei az ezredforduló Magyarországán, Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, 2. évfolyam, 2. szám 257-289.
A kíváncsiság miatt elvégeztem a számítást az UNDP által alkalmazott minimum-maximum értékekkel is (miszerint a születéskor várható élettartamnál a rögzített értékek 25 és 85 év, a képzettség indexe 0% és 100%), de nagyon torz adatokat kaptam, a legalacsonyabb érték a régió 28 kistérsége között 0,469 volt, az összes többi 0,5-0,7 között szóródott, így ezt elvetettem. A számítások eredményeképpen a HDI értékeket megkaptam (ld.: Függelék), melyek alakulása elég sokatmondó. A legmagasabb értékkel rendelkezett az Egri kistérség (0,781) míg a legalacsonyabbal a Bodrogközi kistérség (0,242). A többi kistérség ezen értékek között szóródik. Az elsı három helyen a heves megyei kistérségek állnak (Egri, Gyöngyösi és Hatvani kistérségek), ıket követi a Miskolci kistérség, majd többségében a nógrád megyei kistérségek (Balassagyarmati, Salgótarjáni, Rétsági, Pásztói, Bátonyterenyei kistérségek) jönnek és csak ezután a borsod-abaúj-zemplén megyei kistérségek (Sátoraljaújhelyi, Sárospataki, Szerencsi, Tokaji, Ózdi, Mezıcsáti kistérségek). A megyeszékhelyeket tartalmazó kistérségek a megyén belüli kistérségekhez képest vezetı helyet foglalnak el, ami teljesen érthetı, hiszen a megyeszékhelyek fejlettebbnek, gazdaságilag stabilabbnak tekinthetı, mint a többi település. A régión belül a HDI értékeket három csoportra osztottam arányosan: • Magas HDI értékkel rendelkeznek az alábbi kistérségek (0,781-0,600 érték): Egri, Gyöngyösi, Hatvani, Miskolci, Balassagyarmati, Salgótarjáni, Tiszaújvárosi, Rétsági, Kazincbarcikai, Pásztói. • Közepes HDI értékkel rendelkeznek (0,599-0,420): Mezıkövesdi, Bátonyterenyei, Pétervásárai, Sátoraljaújhelyi, Sárospataki, Füzesabonyi, Bélapátfalvai, Szerencsi, Tokaji, Szécsényi. • Alacsony HDI értékkel rendelkeznek (0,419-0,242): Hevesi, Ózdi, Mezıcsáti, Abaúj-hegyközi, Szikszói, Edelényi, Encsi, Bodrogközi.5 A HDI részindexeit is érdemes megvizsgálni, a képzettség indexén belül a legmagasabb értékkel (0,788) a Miskolci kistérség rendelkezett (ez magyarázható az egyetem jelenlétével is), a legalacsonyabb index értékkel az Edelényi kistérség rendelkezett (0,166). A belföldi jövedelem index esetében az Egri kistérség a listavezetı (0,783) értékkel, míg a legutolsó helyen a Bodrogközi kistérség áll (0,000) értékkel, ez a kistérség rendelkezik az országos minimum értékkel az egy fıre jutó belföldi jövedelem esetében. A születéskor várható átlagos élettartam indexe szintén az Egri kistérségben a legmagasabb (0,791), ami 74,8 évet jelent, míg a legalacsonyabb a Bodrogközi kistérségben (0,384) azaz 68,8 évvel. A HDI értékeket térképen is ábrázoltam (1. ábra), melyhez 5 osztályközt alakítottam ki. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alacsony az emberi fejlıdés indexe, míg Heves megyében erıs vagy közepesen erıs a humán fejlettség. A
5
Megjegyzés a számítás adataihoz: • Írástudók aránya a 6 évesnél idısebb népességen belül 2001 (%), forrás: Népszámlálás 2001. évi analfabéták adataiból számolva. • 6 évesnél idısebb népesség által átlagosan elvégzett osztályszám 2001, forrás: www.eroforrasterkep.hu MTA-KTI adatbázisa • Egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem 2007 (Ft/fı), forrás: www.eroforrasterkep.hu MTA-KTI adatbázisa • Születéskor várható átlagos élettartam 2007 (év), forrás: Csite-Németh KSH adataiból számolva
számításaim eredményét elfogadható becslésnek tartom, ugyanis a szakirodalom is azt írja, hogy az északi kistérségek a legfejletlenebbek a régión belül.
1. ábra: Az Észak-magyarországi régió kistérségeinek HDI értéke (2007) Forrás: Saját szerkesztés ÖSSZEGZÉS A HDI becslése kistérségi szinten látványos eredményeket hozott, ugyanakkor mivel csak becslés, fenntartásokkal kell kezelni, de összességében elfogadhatónak tartom a kapott eredményeket. Ezek után érdemes a jövıben elkészíteni az ország összes kistérségére a becslést, ami teljesebb képet mutatna, valamint érdekes téma a HDI elırejelzése és az esetleges forgatókönyvek alakulása. A HDI kistérségi szintő kimutatása talán segítséget nyújthat a területfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek az egyes kistérségek fejlettségének pontosabb meghatározása érdekében. Ezt az alternatív mutatószámot összetettsége miatt hasznosnak és tartalmasnak tartom, ugyanis a részindexek is jól ábrázolják az egyes fejlıdési tendenciákat, a különbségek alakulását. FELHASZNÁLT IRODALOM [1]
[2]
[3]
CSITE A. – NÉMETH N.: Az életminıség területi differenciái Magyarországon: a kistérségi szintő HDI becslés lehetıségei, MTA-KTI Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2007. 3. szám 1-67. FÓTI K.: A szegénység enyhítéséért – helyzetkép és javaslatok 2000– 2002, (A Human Development Report Hungary 2000–2002 magyar nyelvő változata) Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet, 2003. BudapesT G. FEKETE É.: Hátrányos helyzetbıl elınyök? Elmaradott kistérségek felzárkózásának lehetıségei az Észak-magyarországi régióban, Északmagyarországi Stratégiai Füzetek, 2006. 3. évfolyam, 1. szám 54-68.
[4]
HUSZ I.: Az emberi fejlıdés indexe, Szociológiai Szemle, 2001. 2. szám 72-83. KOCZISZKY GY.: Adalékok a térségi gazdaságfejlesztés módszertanához, 2006. Miskolc OBÁDOVICS CS. – KULCSÁR L.: A vidéki népesség humánindexének alakulása Magyarországon, Területi Statisztika, 2003. 43. évfolyam, 4. szám 303-322. RECHNITZER J. – SMAHÓ M.: A humán erıforrások regionális sajátosságai az átmenetben. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, 2005. Budapest SMAHÓ M.: A humán fejlettség regionális dimenziói, elıadásanyag, 2005.
[5] [6]
[7]
[8]
Függelék: Az Észak-magyarországi régió kistérséginek HDI értéke 2007-ben 6 évesnél Írástudók idısebb Egy lakosra Születéskor aránya a 6 népesség jutó összes várható évesnél HDI rangsor Kistérségi besorolás által belföldi átlagos idısebb 2007 2007 átlagosan jövedelem élettartam népességen elvégzett 2007 (Ft/fı) 2007 (év) belül 2001 osztályszám (%) 2001
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.
Egri Gyöngyösi Hatvani Miskolci Balassagyarmati Salgótarjáni Tiszaújvárosi Rétsági Kazincbarcikai Pásztói Mezıkövesdi Bátonyterenyei Pétervásárai Sátoraljaújhelyi Sárospataki Füzesabonyi Bélapátfalvai Szerencsi Tokaji Szécsényi Hevesi Ózdi Mezıcsáti Abaúj-Hegyközi
Szikszói Edelényi Encsi Bordogközi
Forrás: Saját számítás
98,35 98,51 98,80 98,56 98,29 98,36 98,02 98,09 98,42 98,48 98,52 98,42 98,53 97,85 98,03 97,98 97,88 97,77 98,44 97,22 97,63 97,88 98,12 98,02 96,87 96,61 96,81 97,54
10,12 9,46 9,19 9,88 9,20 9,38 9,40 8,95 9,14 8,77 8,99 8,81 8,67 9,35 9,04 8,71 8,50 8,61 8,79 8,43 8,20 8,69 8,16
854 774 766 027 717 019 717 457 688 479 652 891 868 215 695 537 656 137 591 957 606 918 548 395 486 973 612 955 575 729 524 887 507 429 495 571 512 892 479 288 454 274 463 257 443 233
74,861 74,526 73,547 72,211 74,375 73,707 70,763 73,930 71,780 73,353 71,800 73,317 73,420 71,550 70,718 72,613 72,460 72,116 68,784 73,105 72,263 70,307 70,147
8,15
403 039
70,828
8,27 8,21 8,23 7,94
455 282 446 075 417 337 341 945
70,973 71,504 71,419 68,764
Képzettségi index
Belföldi jövedelem indexe
0,768 0,730 0,762 0,788 0,652 0,687 0,614 0,579 0,674 0,644 0,679 0,637 0,645 0,570 0,576 0,526 0,481 0,470 0,638 0,326 0,391 0,503 0,496 0,473 0,230 0,166 0,213 0,342
0,783 0,690 0,633 0,634 0,598 0,553 0,797 0,607 0,557 0,469 0,490 0,404 0,302 0,499 0,445 0,366 0,337 0,317 0,347 0,289 0,243 0,260 0,222 0,141 0,245 0,227 0,170 0,000
Születéskor várható átlagos HDI 2007 élettartam indexe
0,791 0,768 0,703 0,614 0,758 0,714 0,518 0,729 0,585 0,690 0,587 0,688 0,695 0,570 0,515 0,641 0,631 0,608 0,386 0,674 0,618 0,487 0,476 0,522 0,532 0,567 0,561 0,384
0,781 0,729 0,700 0,679 0,669 0,651 0,643 0,638 0,605 0,601 0,585 0,576 0,547 0,546 0,512 0,511 0,483 0,465 0,457 0,429 0,417 0,417 0,398 0,378 0,335 0,320 0,315 0,242
