KISTÉRSÉG KÉPZÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEI. Tartalom

KISTÉRSÉG KÉPZÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEI Tartalom

Tartalom

Oldal

A képzések célja és eredményei

2

Elégedettségmérés módszertanának leírása

7

Visszajelzések kistérségenként és célcsoportonként

10

Kistérségek értékelési eredményeinek összehasonlítása

19

Előzetes tudásszint felmérés eredményei

29

Kistérségek előzetes tudásszint felmérés eredményeinek összehasonlítása

35

Szakmai kompetenciamérés eredményei

39

Kistérségek szakmai kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása

47

Csoportos és egyéni prezentációk értékelése

51

Kistérségek prezentáció értékeléseinek összehasonítása

61

Hallgatói aktivitás

65

A képzéssorozat általános értékelése

67

Mellékletek

78

1

A KÉPZÉSEK CÉLJA ÉS EREDMÉNYEI

2

Civil szervezetek menedzsmentjének felkészítési programja Képzés célja: a civil szervezet vezetője, munkatársa átfogó képet kapjon a hazai és EU-s pályázati rendszerről, kiemelten a Közösségi Programokról, a pályázatírás módszertanáról, a projekt menedzsment alapvető kérdéseiről. Konkrét esettanulmányokon keresztül, sajátítsa el a pályázatírás módszertanát valamint, azon technikákat, melyek segítségével, szervezete projektötleteihez felhasznált Uniós forrásokat maximalizálni tudja. A projektötlettől a megvalósításig komplex rálátást szerez az egyes folyamatokban betöltött szerepéről, felelősségéről és kötelezettségeiről, megismerkedhet a pályázat elkészítése és megvalósítása során használt dokumentumokkal, eljárásokkal. Specifikus cél: hogy a résztvevők képesek legyenek az EU által társfinanszírozott pályázati felhívásoknak megfelelő projektek és pályázatok teljes körű elkészítésére, menedzselésére, a források lehívására és elszámolására. Célcsoport: A képzést civil szervezetek vezetőinek, pályázatokkal foglalkozó munkatársaknak, pénzügyes szakembereknek javasoljuk, akik aktívan részt vesznek a pályázatok, projektek kidolgozásában és végrehajtásában. Várható eredmény: A képzés elvégzését követően a résztvevők: -

ismerik az elérhető hazai és EU-s pályázati forrásokat és rendelkeznek alapvető ismeretekkel a részvétel feltételeiről, előnyeiről, lehetőségeiről

-

ismerik

a

pályázatfigyelés

módját,

rendelkeznek

a

fejlesztési

elképzeléseik

megvalósításához leginkább megfelelő pályázati konstrukció kiválasztásához szükséges ismeretekkel -

ismerik a projektciklus menedzsment lépéseit és a legfontosabb projekttervezési technikákat

-

nemzetközi partnerekkel képesek projektgenerálásra, projekt végrehajtására

-

rendelkeznek a pályázatíráshoz szükséges szakmai és pénzügyi ismeretekkel

-

képesek fejlesztési terveikhez illeszkedő pályázatokat előkészíteni, illetve a pályázatkészítés folyamatát koordinálni, a projektet elszámolni és a forrásokat lehívni

-

ismeretekkel rendelkeznek a projektek szakmai és pénzügyi végrehajtásával kapcsolatban

3

Célcsoport intézményi menedzsmentjének felkészítési programja Képzés célja: a hallgató átfogó képet kapjon az intézményi fejlesztési projektek lebonyolításával kapcsolatos eljárásokról, módszerekről és projekt menedzsment szakszerű ellátásához szükséges eszköztár megismerésén keresztül, sikeres fejlesztési projekteket tudjon lebonyolítani saját intézményében. Konkrét esettanulmányok segítségével, a projektötlettől a megvalósításig, komplex rálátást szerez az

egyes

folyamatokban

betöltött

projekt-team

tagok

szerepéről,

felelősségéről

és

kötelezettségeiről, megismerkedhet a projekt megvalósítása során használatos dokumentumokkal, eljárásokkal, esetleges, gyakran előforduló problémákkal és megoldási alternatívákkal. Specifikus cél: hogy az intézmények szakemberei képesek legyenek az EU által társfinanszírozott pályázati felhívásoknak megfelelő projektek és pályázatok teljes körű elkészítésére, menedzselésére, a források lehívására és elszámolására. Célcsoport: A képzést azon intézményvezetőknek, szakembereknek, pályázati munkatársaknak, pénzügyeseknek (Projekt Team) ajánljuk, akik aktívan részt vesznek az intézményi pályázatok, projektek kidolgozásában és végrehajtásában, projektek lebonyolításában és teljes körű menedzselésében. Várható eredmény: A képzés elvégzését követően a résztvevők: -

ismerik az előttük álló EU-s társfinanszírozású projekt lebonyolításával kapcsolatos eljárásokat, követelményeket és kötelezettségeket

-

ismerik a projektek összehangolásához és szakszerű levezényléséhez szükséges módszereket

-

ismerik a projektciklus menedzsment lépéseit és a legfontosabb projekttervezési technikákat, konzorciumi partnerekkel képesek projektgenerálásra, projektek teljes körű végrehajtásra

-

rendelkeznek a megvalósításhoz szükséges szakmai és pénzügyi ismeretekkel; képesek az intézményi projekt-team teljes körű ellenőrzésére

-

ismeretekkel rendelkeznek a projektek szakmai és pénzügyi végrehajtásával kapcsolatban;

4

Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programja Képzés célja: a vállalkozó átfogó képet kapjon a hazai és EU-s pályázati rendszerről, pályázatírás módszertanáról, a projekt menedzsment alapvető kérdéseiről. Konkrét esettanulmányon keresztül megtanulja, hogy saját vállalkozásának fejlesztéséhez felhasznált Uniós forrásokat miként tudja maximalizálni. A projektötlettől a megvalósításig, komplex rálátást szerez az egyes folyamatokban betöltött szerepéről, felelősségéről és kötelezettségeiről, a szimulált, valósághű szituációkon keresztül, megismerkedhet a pályázat elkészítése és megvalósítása során használt dokumentumokkal, eljárásokkal, bevett gyakorlatokkal. Specifikus cél: hogy a résztvevők képesek legyenek az EU által társfinanszírozott pályázati felhívásoknak megfelelő projektek és pályázatok teljes körű elkészítésére, menedzselésére, a források lehívására és teljes körű elszámolására. Célcsoport: A képzést olyan vezetőknek, pályázatokkal foglalkozó munkatársaknak, pénzügyes szakembereknek ajánljuk, akik aktívan részt vesznek a vállalkozás fejlesztési projektjeinek kidolgozásában, pályázatok elkészítésében, és a támogatott projektek végrehajtásában. Várható eredmény: A képzés elvégzését követően a résztvevők: -

ismerik a régió és a kistérségi fejlesztési koncepciókat, programokat és képesek vállalkozásaik fejlesztési elképzeléseit e programokba beilleszteni, azokkal összehangolni

-

ismerik a pályázatfigyelés módját, technikáit,

-

rendelkeznek a fejlesztési elképzeléseik megvalósításához leginkább megfelelő pályázati lehetőség megválasztásához szükséges ismeretekkel

-

ismerik a projektciklus menedzsment lépéseit és a legfontosabb projekttervezési technikákat

-

rendelkeznek a pályázatíráshoz szükséges szakmai és pénzügyi ismeretekkel;

-

képesek fejlesztési terveikhez illeszkedő pályázatokat előkészíteni, illetve a pályázatkészítés folyamatát koordinálni, a pénzügyi elszámolásokat elkészíteni és a forrásokat szabályszerűen lehívni és elszámolni

-

ismeretekkel rendelkeznek a projektek szakmai és pénzügyi végrehajtásával kapcsolatban

5

Kistérségi Fejlesztési Bizottság felkészítési programja Képzés célja: a felzárkóztatási programokban potenciálisan résztvevő helyi szereplők képzése, felkészítése az aktív szerepvállalásra, projektötletek kidolgozására, a tervezési folyamatokra, projektek készítésére és kidolgozására, a pályázatok benyújtására és a fejlesztési folyamatokba való bekapcsolódásra. A projektötlettől a megvalósításig, komplex rálátást szerez az egyes folyamatokban betöltött szerepéről, felelősségéről és kötelezettségeiről, megismerkedhet a pályázat elkészítése és megvalósítása során használt dokumentumokkal, eljárásokkal. Specifikus cél: hogy a résztvevők képesek legyenek az EU által társfinanszírozott pályázati felhívásoknak megfelelő projektek és pályázatok koncepcionális tervezésére, menedzselésére, a források lehívására és elszámoltatásra. Célcsoport: Fejlesztési Bizottságok tagjai Várható eredmény: A képzés elvégzését követően a résztvevők: -

ismerik a régió és a kistérségi fejlesztési koncepciókat, programokat és EU által felkínált lehetőségeket,

-

képesek kistérségük fejlesztési elképzeléseit ezen programokba beilleszteni, azokkal összehangolni,

-

képesek projekt ötletet kidolgozni,

-

ismerik a projektciklus menedzsment lépéseit és a legfontosabb projekttervezési technikákat,

-

képesek a kistérség felzárkóztatását elősegítő programokban, tervezési folyamatokban, projektek készítésében és kidolgozásában, pályázatok előkészítésében részt venni, az előkészítő és megvalósító csoportokat irányítani,

-

ismeretekkel rendelkeznek a projektek szakmai és pénzügyi végrehajtásával kapcsolatban;

-

ismerik

a

pályázatfigyelés

módját,

rendelkeznek

a

fejlesztési

elképzeléseik

megvalósításához leginkább megfelelő pályázati lehetőség megválasztásához szükséges ismeretekkel.

6

ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS MÓDSZERTANÁNAK LEÍRÁSA

7

Elégedettségmérés módszertanának leírása Elégedettségmérés módszertanának leírása A résztvevők képzéssel kapcsolatos elégedettségének mérése kétféleképpen történt. Első lépésben a résztvevők kitöltötték az trénerek teljesítményére vonatkozó kérdőívet, és a képzés összefoglalásaként szóban is elmondhatták véleményüket. Az értékelő lap kitöltése mellett szóban a következőkre voltunk kíváncsiak: 1. Melyek voltak a képzésnek azon részei, amelyek a vártnál kevesebb információt tartalmaztak? 2. Melyek voltak a képzésnek azon részei, amelyek új információkat adtak át? 3. Mivel nem foglalkoztunk, amivel pedig kellett volna? 4. A témák eloszlása fontossági sorrend szerint megfelelő volt? 5. Milyen új témákkal, kérdésekkel kellene foglalkozni a következő blokkban, napon, esetleg utóképzésben? 6. Mi okoz a résztvevők számára továbbra is gondot pályázatok írása közben? 7. Esetleg milyen új pályázati típusokkal foglalkozzunk? 8. Sikerült minden kérdésre választ adni? 9. Mi az a terület, amellyel érdemes részletesebben foglalkozni? Az értékelő lapok mintapéldányai a mellékletben találhatók. A képzés végén a résztvevők általános értékelő lapokat töltöttek ki. A témaértékelő a következő területekről gyűjtött információkat tartalmazza: 1. A téma használhatósága 2. Új ismeretek a hallgatók számára 3. A tanultak hétköznapi használhatósága 4. Az alkalmazott példák eszközök használhatósága, aktualitása 5. Az elsajátításra szánt idő elégsége

8

A trénerértékelő a következőket tartalmazta: 1. A tréner fellépésének értékelése 2. A tréner felkészültsége 3. Előadásmód 4. Rugalmasság 5. Jártasság 6. Együttműködő készség Az általános értékelő segítségével a tréning szervezésének hatékonyságáról gyűjtöttünk információt: 1. Tájékoztatás toborzáskor 2. Felnőttképzés hatékonysága 3. Képzések helyszínének tisztasága 4. Technikai, tárgyi felkészültség értékelése 5. Szervezés hatékonysága Az összegyűjtött eredményeket azonnal hasznosítottuk a következő képzés előkészítésekor. Az értékelő lapokat elektronikusan feldolgoztuk és értékeltük. A következő fejezet ezt az értékelést tartalmazza.

9

VISSZAJELZÉSEK KISTÉRSÉGENKÉNT ÉS CÉLCSOPORTONKÉNT

10

Jánoshalmi Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság A témaértékelő a következő területekről gyűjtött

Témaértékelő

információkat tartalmazza: 1. A téma használhatósága 2. Új ismeretek a hallgatók számára 3. A tanultak hétköznapi használhatósága 4. Az

alkalmazott

példák

eszközök

használhatósága, aktualitása 5. Az elsajátításra szánt idő elégsége

98,00% 97,00% 96,00% 95,00% 94,00% 93,00% 92,00% 91,00% 90,00% 1

2

3

4

5

A téma használhatóságát a résztvevők 97,06 %-ra értékelték, a téma a résztvevők számára 94,71%-osan jelentett új ismereteket, 93,53%-osan úgy gondolták, hogy a hallottak nagy segítséget adnak hétköznapi munkájukban. A képzés során használt példák, esettanulmányok, módszerek 92,94-osan segítették a résztvevők tanulását, megértését. 93,53 %-ra értékelték az elsajátításra fordított idő elegendőségét. A trénerértékelő a következőket tartalmazta:

Trénerértékelő

1. A tréner értékelése

98,00% 97,00% 96,00% 95,00% 94,00% 93,00% 92,00% 91,00% 90,00%

2. A tréner felkészültsége 3. Előadásmód 4. Rugalmasság 5. Jártasság 6. Együttműködő készség 1

2

3

4

5

6

11

A résztvevők 97,65%-os véleménye szerint a tréner fellépése magabiztos, bizalomkeltő, barátságos volt, felkészültsége 94,12%-osan jól érzékelhető. Kommunikációs képessége kiváló, előadásmódja 94,12%-osan lényegre törő, érdekfeszítő, figyelemfelkeltő volt. A tréner 94,12 %ban képes volt rugalmasan alkalmazkodni és változtatni a résztvevők igényeinek megfelelően. A résztvevők 92,94%-osan a tréner jártasságát az alkalmazott módszerekben megfelelőnek gondolták. Az értékelők 95,29%-os véleménye alapján a modul trénerei érzékelhetően összehangoltan és jól tudtak együttműködni. Az

Általános értékelő

általános

értékelő

szervezésének 97,00%

segítségével

hatékonyságáról

a

tréning

gyűjtöttünk

információt:

96,00%

1. Tájékoztatás toborzáskor

95,00%

2. Felnőttképzés hatékonysága

94,00%

3. Képzések helyszínének tisztasága

93,00%

4. Technikai, tárgyi felkészültség értékelése

92,00% 1

2

3

4

5

5. Szervezés hatékonysága

A résztvevők 99,09%-ra értékelték a toborzás folyamán a képzésről kapott tájékoztatást. 96,47%osan a felnőttképzési szolgáltatás színvonalát megfelelőnek tartották. A képzés helyszínének higiéniai állapota 93,53%-os vélemény alapján kiváló volt. A képzésen a résztvevők 95,88%-os véleménye szerint a technikai felszereltség biztosított volt, a tárgyi feltételek megfelelőek voltak. A szervezés megfelelőségét a résztvevők 95,29%-ra ítélték meg.

Összesített értékelés

A képzést 90% feletti eredményességgel értékelték. Leginkább a képzés trénerével való elégedettség

95,50%

emelkedik ki a sorból. Ha az összes értékelést nézzük,

95,00%

akkor a téma (pályázatírás) kapta a kevesebb, de még

94,50%

így is magas (94,35%-os) pontszámot.

94,00% 93,50%

12

Kisteleki Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság A témaértékelő a következő területekről gyűjtött

Témaértékelő

információkat tartalmazza: 92,00%

1. A téma használhatósága

90,00%

2. Új ismeretek a hallgatók számára

88,00%

3. A tanultak hétköznapi használhatósága

86,00%

4. Az

alkalmazott

példák

eszközök

használhatósága, aktualitása

84,00% 82,00% 80,00%

5. Az elsajátításra szánt idő elégsége

78,00% 1

2

3

4

5

A téma használhatóságát a résztvevők 97%-ra értékelték, a téma a résztvevők számára 97%-osan jelentett új ismereteket, 98%-osan úgy gondolták, hogy a hallottak nagy segítséget adnak hétköznapi munkájukban. A képzés során használt példák, esettanulmányok, módszerek 96%osan segítették a résztvevők tanulását, megértését. 96%-ra értékelték az elsajátításra fordított idő elegendőségét. A trénerértékelő a következőket tartalmazta:

Trénerértékelő

1. A tréner értékelése

94,00% 93,00%

2. A tréner felkészültsége

92,00%

3. Előadásmód

91,00%

4. Rugalmasság

90,00%

5. Jártasság

89,00%

6. Együttműködő készség

88,00% 87,00% 1

2

3

4

5

6

13

A résztvevők 97%-os véleménye szerint a tréner fellépése magabiztos, bizalomkeltő, barátságos volt, felkészültsége 93%-osan jól érzékelhető. Kommunikációs képessége kiváló, előadásmódja 97%-osan lényegre törő, érdekfeszítő, figyelemfelkeltő volt. A tréner 94%-ban képes volt rugalmasan alkalmazkodni és változtatni a résztvevők igényeinek megfelelően. A résztvevők 95%-osan a tréner jártasságát az alkalmazott módszerekben megfelelőnek gondolták. Az értékelők 98%-os véleménye alapján a modul trénerei érzékelhetően összehangoltan és jól tudtak együttműködni. Az általános értékelő segítségével a tréning szervezésének

hatékonyságáról

Általános értékelő

gyűjtöttünk

információt: 1. Tájékoztatás toborzáskor 2. Felnőttképzés hatékonysága 3. Képzések helyszínének tisztasága 4. Technikai, tárgyi felkészültség értékelése 5. Szervezés hatékonysága

92,00% 91,50% 91,00% 90,50% 90,00% 89,50% 89,00% 88,50% 88,00% 87,50% 87,00% 1

2

3

4

5

A résztvevők 98%-ra értékelték a toborzás folyamán a képzésről kapott tájékoztatást. 96%-osan a felnőttképzési szolgáltatás színvonalát megfelelőnek tartották. A képzés helyszínének higiéniai állapota 95%-os vélemény alapján kiváló volt. A képzésen a résztvevők 99%-os véleménye szerint a technikai felszereltség biztosított volt, a tárgyi feltételek megfelelőek voltak. A szervezés megfelelőségét a résztvevők 98%-ra ítélték meg. Összesített értékelő

A

kisteleki

Kistérségi

Fejlesztési

Bizottság

célcsoport felkészítési programján a résztvevők 92,00%

(összesítve):

91,00%

a képzést 88,24%-ra

90,00%

a trénerek munkáját 91,27%-ra

89,00% 88,00%

a képzés általános körülményeit

87,00%

90,59%-ra értékelték. A prezentációk igen magas színvonalúak voltak ebben a csoportban.

86,00% Téma

Tréner

Általános

14

Sarkadi Kistérség Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja Témaértékelő

A témaértékelő a következő területekről gyűjtött 95,00%

információkat tartalmazza:

90,00%

1. A téma használhatósága

85,00%

2. Új ismeretek a hallgatók számára

80,00%

3. A tanultak hétköznapi használhatósága

75,00%

4. Az alkalmazott példák eszközök

70,00%

használhatósága, aktualitása

1

2

3

4

5

5. Az elsajátításra szánt idő elégsége

A téma használhatóságát a résztvevők 92,5%-ra értékelték, a téma a résztvevők számára 92,5%osan jelentett új ismereteket, 81,88%-osan úgy gondolták, hogy a hallottak nagy segítséget adnak hétköznapi munkájukban. A képzés során használt példák, esettanulmányok, módszerek 94,38%osan segítették a résztvevők tanulását, megértését. 81,25%-ra értékelték az elsajátításra fordított idő elegendőségét. A trénerértékelő a következőket tartalmazta:

Trénerértékelő

1. A tréner értékelése

100,00%

2. A tréner felkészültsége

99,00% 98,00%

3. Előadásmód

97,00%

4. Rugalmasság

96,00%

5. Jártasság

95,00%

6. Együttműködő készség

94,00% 1

2

3

4

5

6

A résztvevők 96,88%-os véleménye szerint a tréner fellépése magabiztos, bizalomkeltő, barátságos volt, felkészültsége 99,38%-osan jól érzékelhető. Kommunikációs képessége kiváló,

15

előadásmódja 96,25%-osan lényegre törő, érdekfeszítő, figyelemfelkeltő volt. A tréner 96,88%ban képes volt rugalmasan alkalmazkodni és változtatni a résztvevők igényeinek megfelelően. A résztvevők 100%-osan a tréner jártasságát az alkalmazott módszerekben megfelelőnek gondolták. Az értékelők 98,13%-os véleménye alapján a modul trénerei érzékelhetően összehangoltan és jól tudtak együttműködni. Az általános értékelő segítségével a tréning szervezésének hatékonyságáról gyűjtöttünk információt: Általános értékelő

1. Tájékoztatás toborzáskor 100,00%

2. Felnőttképzés hatékonysága

98,00%

3. Képzések helyszínének tisztasága

96,00%

4. Technikai, tárgyi felkészültség értékelése

94,00%

5. Szervezés hatékonysága

92,00% 90,00% 88,00% 1

2

3

4

5

A résztvevők 91,88%-ra értékelték a toborzás folyamán a képzésről kapott tájékoztatást. 94,38%osan a felnőttképzési szolgáltatás színvonalát megfelelőnek tartották. A képzés helyszínének higiéniai állapota 97,5%-os vélemény alapján kiváló volt. A képzésen a résztvevők 98,13%-os véleménye szerint a technikai felszereltség biztosított volt, a tárgyi feltételek megfelelőek voltak. A szervezés megfelelőségét a résztvevők 95%-ra ítélték meg. A sarkadi civil szervezetek menedzsmentjének felkészítési programját a résztvevők (összesítve): a képzést: 88,5%-ra Összesítő értékelő 100,00%

a trénerek munkáját: 97,92%-ra az

általános

értékelőt,

válaszoltak:

(melyben

képzés

a

95,00%

következőkre

helyszín

90,00%

higiéniája, toborzáskor megfelelő tájékoztatás,

85,00%

technikai felszereltség, szervezés, felnőttképzési

80,00%

szolgáltatás színvonala) 95,38%-ra értékelték. A csoportok rendkívül aktívak voltak.

16

Sarkadi Kistérség Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja A témaértékelő a következő területekről gyűjtött

Témaértékelő

információkat tartalmazza: 1. A téma használhatósága 2. Új ismeretek a hallgatók számára 3. A tanultak hétköznapi használhatósága 4. Az alkalmazott példák eszközök használhatósága, aktualitása 5. Az elsajátításra szánt idő elégsége

96,00% 95,00% 94,00% 93,00% 92,00% 91,00% 90,00% 89,00% 88,00% 1

2

3

4

5

A téma használhatóságát a résztvevők 95,33%-ra értékelték, a téma a résztvevők számára 93,33%osan jelentett új ismereteket, 92,67%-osan úgy gondolták, hogy a hallottak nagy segítséget adnak hétköznapi munkájukban. A képzés során használt példák, esettanulmányok, módszerek 95,33%osan segítették a résztvevők tanulását, megértését. 90,67%-ra értékelték az elsajátításra fordított idő elegendőségét. A trénerértékelő a következőket tartalmazta:

Trénerértékelő

1. A tréner értékelése

100,00%

2. A tréner felkészültsége

98,00%

3. Előadásmód

96,00% 94,00%

4. Rugalmasság

92,00%

5. Jártasság

90,00%

6. Együttműködő készség

88,00% 1

2

3

4

5

6

17

A résztvevők 96%-os véleménye szerint a tréner fellépése magabiztos, bizalomkeltő, barátságos volt, felkészültsége 95,33%-osan jól érzékelhető. Kommunikációs képessége kiváló, előadásmódja 94,67%-osan lényegre törő, érdekfeszítő, figyelemfelkeltő volt. A tréner 92,67%-ban képes volt rugalmasan alkalmazkodni és változtatni a résztvevők igényeinek megfelelően. A résztvevők 96%-osan a tréner jártasságát az alkalmazott módszerekben megfelelőnek gondolták. Az értékelők 98,67%-os véleménye alapján a modul trénerei érzékelhetően összehangoltan és jól tudtak együttműködni.

Általános értékelő

Az általános értékelő segítségével a tréning

97,00%

szervezésének

96,00%

hatékonyságáról

gyűjtöttünk

információt:

95,00% 94,00%

1. Tájékoztatás toborzáskor

93,00%

2. Felnőttképzés hatékonysága

92,00%

3. Képzések helyszínének tisztasága

91,00%

4. Technikai, tárgyi felkészültség értékelése

90,00% 1

5. Szervezés hatékonysága

2

3

4

5

A résztvevők 96%-ra értékelték a toborzás folyamán a képzésről kapott tájékoztatást. 94,67%osan a felnőttképzési szolgáltatás színvonalát megfelelőnek tartották. A képzés helyszínének higiéniai állapota 94%-os vélemény alapján kiváló volt. A képzésen a résztvevők 93,33%-os véleménye szerint a technikai felszereltség biztosított volt, a tárgyi feltételek megfelelőek voltak. A szervezés megfelelőségét a résztvevők 92%-ra ítélték meg. A sarkadi kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programján a résztvevők (összesítve): a képzést 93,47%-ra

Összesített értékelő

a trénerek munkáját 95,56%- ra

96,00% 95,00% 94,00%

az általános értékelőt, (melyben a következőkre válaszoltak:

képzés

helyszín

higiéniája,

toborzáskor

93,00%

megfelelő tájékoztatás, technikai felszereltség, szervezés,

92,00%

felnőttképzési szolgáltatás színvonala) 94% ra értékelték. A résztvevők igen aktívak voltak a csoportos megbeszélések során.

18

A KISTÉRSÉGEK ÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

19

A KISTÉRSÉGEK ÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Fontos vizsgálat alá vonni és kielemezni az egyes kistérségek különböző célcsoportjainak értékelési eredményeit, továbbá megfigyelni a legnagyobb elégedettséget kiváltó tényezőket is. Ezekből az adatokból következtethetünk a kistérségek és a célcsoportok véleményeinek különbségeire, elégedettségük mértékére.

Témaértékelés eredményei Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a téma használhatóságát, az új ismeretek tartalmát, a téma használhatóságát a mindennapi munkájuk során, az alkalmazott példák, esettanulmányok, módszerek megértés segítését és az elsajátításra fordított idő elegendőségét. Ezen kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzés témájával való megelégedettségről. Mind az öt kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Bácsalmási kistérségben 93,82%-osan, a Jánoshalmi kistérségben 93,2%-osan, a Kisteleki kistérségben 92,4%-osan, a Mezőkovácsházi kistérségben 90%-osan, a Sarkadi kistérségben pedig 88,5%-osan voltak a résztvevők megelégedve a témával kapcsolatban. A Bácsalmási kistérségben a legmagasabb százalékpontot négy kérdés kapta egyszerre (94,55%kal), amely kérdések az új ismeretekre, a téma használhatóságára, az alkalmazott példákra, és az elsajátításra fordított időre

vonatkoztak.

A

Jánoshalmi

kistérségben a legjobban (96%-osan) a téma

hétköznapi

használhatóságával

Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja Témaértékelés eredményei 94 92 90 88 86 84

93,82 93,2

92,4 90 88,5

voltak a résztvevők megelégedve. A kisteleki kistérség civil célcsoportja a téma

használhatóságát,

ismereteket,

és

a

az

új

hétköznapi

20

használhatóságát értékelte a legmagasabb pontszámokkal (94%). a Mezőkovácsházi kistérség résztvevői körében a legnagyobb elégedettség a téma hétköznapi használhatóságával kapcsolatban mutatkozott (93%). A Sarkadi kistérség tekintetében, a résztvevők a képzés során alkalmazott eszközökkel és módszerekkel voltak a leginkább megelégedve (94,38%).

Témaértékelés eredményei Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a téma használhatóságát, az új ismeretek tartalmát, a téma használhatóságát a mindennapi munkájuk során, az alkalmazott példák, esettanulmányok, módszerek megértés segítését és az elsajátításra fordított idő elegendőségét. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzés témájával való megelégedettségről. Mind az öt kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Bácsalmási kistérségben 90,93%-osan, a Jánoshalmi kistérségben 91,2%-osan, a Kisteleki kistérségben 88,5%-osan, a Mezőkovácsházi kistérségben 92%-osan, a Sarkadi kistérségben pedig 93,47%-osan voltak a résztvevők megelégedve a témával kapcsolatban. A Bácsalmási kistérségben a legmagasabb százalékpontot a tanultak hétköznapi használhatósága Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja Témaértékelés eredményei

kapta

(94,67%).

93,47 92

92 90 88 86

90,93

91,2

Jánoshalmi

kistérségben, a legjobban (92,67%osan)

94

A

a

tanultak

hétköznapi

használhatóságával

voltak

megelégedve. A Kisteleki kistérség a kis-és középvállalkozások célcsoportja

88,5

a

téma

használhatóságát,

ismereteket,

és

használhatóságát

a

az

új

hétköznapi

értékelte

a

legmagasabb pontszámokkal (94,55%). a Mezőkovácsházi kistérség résztvevői körében a legnagyobb elégedettség a téma

használhatósága

és

az

új

21

ismeretek megszerzésének témakörében mutatkozott (93,33%). A Sarkadi kistérségben a legnagyobb elégedettséget a visszajelzések alapján a téma használhatósága, illetve az alkalmazott példák és eszközök váltották ki (95,33%-95,33%).

Témaértékelés eredményei Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a téma használhatóságát, az új ismeretek tartalmát, a téma használhatóságát a mindennapi munkájuk során, az alkalmazott példák, esettanulmányok, módszerek megértés segítését és az elsajátításra fordított idő elegendőségét. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzés témájával való megelégedettségről. Mind a két kistérségben nagyon jó eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Jánoshalmi kistérségben 94,35%-osan, a Kisteleki kistérségben pedig 88,24%-osan voltak a résztvevők megelégedve a témával kapcsolatban. A Jánoshalmi kistérségben, a résztvevők legjobban (97,06%-osan) a téma használhatóságával voltak megelégedve. A Kisteleki kistérségben a Kistérségi Fejlesztési Bizottság tagjai az alkalmazott példák és eszközök alkalmazását értékelték a legmagasabb pontszámokkal (91,18%). Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja Témaértékelés eredményei

94,35 96 94 92

88,24

90 88 86 84 Jánoshalma

Kistelek

22

Trénerértékelés eredményei Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a tréner fellépését, magabiztosságát, felkészültségét, kommunikációs

képességét,

előadásmódját,

rugalmasságát,

jártasságát

az

alkalmazott

módszerekben és együttműködő képességét. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a trénerrel való megelégedettségről. Mind az öt kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Bácsalmási kistérségben 95,76%-osan, a Jánoshalmi kistérségben 93,2%-osan, a Kisteleki kistérségben 92,4%-osan, a Mezőkovácsházi kistérségben 90%-osan, a Sarkadi kistérségben pedig 97,92%-osan voltak a résztvevők megelégedve a trénerrel kapcsolatban. A Bácsalmási kistérségben a legmagasabb százalékpontot a tréner fellépése, magabiztossága kapta (97,27%). A Jánoshalmi kistérségben, a legjobban (97%-osan) a tréner együttműködő képességével voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség civil célcsoportja a tréner fellépését, magabiztosságát értékelte a legmagasabb pontszámokkal (96%). a Mezőkovácsházi kistérség résztvevői körében a legnagyobb elégedettség a tréner rugalmasságának témakörében mutatkozott (93,33%). A Sarkadi kistérségben a résztvevők pedig a tréner jártasságával voltak maximálisan megelégedve (100%).

Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja Trénerértékelés eredményei 97,92 98 96 94 92 90 88 86

95,76 93,2

92,4 90

23

Trénerértékelés eredményei Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a tréner fellépését, magabiztosságát, felkészültségét, kommunikációs

képességét,

előadásmódját,

rugalmasságát,

jártasságát

az

alkalmazott

módszerekben és együttműködő képességét. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a trénerrel való megelégedettségről. Mind az öt kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Bácsalmási kistérségben 93,11%-osan, a Jánoshalmi kistérségben 84%-osan, a Kisteleki kistérségben 97,92%-osan, a Mezőkovácsházi kistérségben 93%-osan, a Sarkadi kistérségben pedig 95,56%-osan voltak a résztvevők megelégedve a trénerrel kapcsolatban. A Bácsalmási kistérségben a legmagasabb százalékpontot a tréner kommunikációs képessége, előadásmódja kapta (96%). A Jánoshalmi kistérségben a legjobban (93,33%-osan) a tréner fellépésével, magabiztosságával voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség kis-és középvállalkozások célcsoportja a tréner jártasságát az alkalmazott módszerekben értékelte a legmagasabb pontszámokkal (100%). a Mezőkovácsházi kistérség résztvevői körében a legnagyobb elégedettség a tréner fellépésének, magabiztosságának témakörében mutatkozott (96%). A Sarkadi kistérségben a legmagasabb százalékpontot a tréner együttműködő készsége kapta (98,67%). Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja Trénerértékelés eredményei 100 95 90

97,92 93,11

93

95,56

84

85 80 75

24

Trénerértékelés eredményei Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a téma használhatóságát, az új ismeretek tartalmát, a téma használhatóságát a mindennapi munkájuk során, az alkalmazott példák, esettanulmányok, módszerek megértés segítését és az elsajátításra fordított idő elegendőségét. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzés témájával való megelégedettségről. Mind a két kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Jánoshalmi kistérségben 94,71%-osan, a Kisteleki kistérségben pedig 91,27%-osan voltak a résztvevők megelégedve a trénerrel kapcsolatban. A Jánoshalmi kistérségben, a legjobban (97,65%-osan) a tréner fellépésével, megjelenésével voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség a célcsoport a tréner rugalmasságát értékelte a legmagasabb pontszámokkal (93,53%). Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja Trénerértékelés eredményei 94,71 95 94 93

91,27

92 91 90 89 Jánoshalma

Kistelek

25

Általános értékelés eredményei Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a toborzáskor kapott tájékoztatás minőségét, a felnőttképzési szolgáltatás színvonalát, a képzés helyszínének higiéniai állapotát, a képzés megfelelő technológiai felszereltségét és a szervezést is. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzéssel kapcsolatos általános elégedettségről. Mind az öt kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Bácsalmási kistérségben 96,18%-osan, a Jánoshalmi kistérségben 94,4%-osan, a Kisteleki kistérségben 93,2%-osan, a Mezőkovácsházi kistérségben 90,6%-osan, a Sarkadi kistérségben pedig 95,38%-osan voltak a résztvevők megelégedve a képzéssel kapcsolatban. A Bácsalmási kistérségben a legmagasabb százalékpontot toborzáskor kapott tájékoztatás minősége kapta (99,09%). A Jánoshalmi kistérségben, a legjobban (95%-osan) a toborzáskor kapott tájékoztatás minőségével, a felnőttképzési szolgáltatás színvonalával, és a képzés helyszínének higiéniai állapotával voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség civil célcsoportja a toborzáskor kapott tájékoztatás minőségét értékelte a legmagasabb pontszámokkal (99%). a Mezőkovácsházi kistérség résztvevői körében a legnagyobb elégedettség a toborzáskor kapott tájékoztatás minősége és képzés megfelelő technológiai felszereltségének témakörében mutatkozott (92%). A Sarkadi kistérségben a résztvevők a legmagasabb százalékpontot a képzés technikai, tárgyi felszereltségének adták (98,13%).

Civil szervezetek menedzsmentjének célcsoportja Általános értékelés eredményei 98 96 94 92 90 88 86

96,18

94,4

95,38 93,2 90,6

26

Általános értékelés eredményei Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a toborzáskor kapott tájékoztatás minőségét, a felnőttképzési szolgáltatás színvonalát, a képzés helyszínének higiéniai állapotát, a képzés megfelelő technológiai felszereltségét és a szervezést is. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzéssel kapcsolatos általános elégedettségről. Mind a négy kistérségben kiemelkedő eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Bácsalmási kistérségben 93,73%-osan, a Jánoshalmi kistérségben 87,87%-osan, a Kisteleki kistérségben 95,38%-osan, a Mezőkovácsházi kistérségben 94%-osan és a Sarkadi kistérségben pedig szintén 94%-osan voltak a résztvevők megelégedve a képzéssel kapcsolatban. A Bácsalmási kistérségben a legmagasabb százalékpontot a képzés helyszínének higiéniai állapota kapta (96%). A Jánoshalmi kistérségben, a legjobban (96,67%-osan) a toborzáskor kapott tájékoztatás minőségével voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség kis-és középvállalkozások célcsoportja a képzés megfelelő technológiai felszereltségét értékelte a legmagasabb pontszámokkal (98,13%). A Mezőkovácsházi kistérség résztvevői körében a legnagyobb elégedettség a toborzáskor kapott tájékoztatás minőségének témakörében mutatkozott (98,67%). A Sarkadi kistérségben tárgyi, technikai felszereltséggel voltak a résztvevők leginkább megelégedve (98,13%).

Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének célcsoportja Általános értékelés eredményei 95,38

96 94 92 90 88 86 84

94

93,73

94

87,87

27

Általános értékelés eredményei Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja A képzés résztvevői értékelhették a téma használhatóságát, az új ismeretek tartalmát, a téma használhatóságát a mindennapi munkájuk során, az alkalmazott példák, esettanulmányok, módszerek megértés segítését és az elsajátításra fordított idő elegendőségét. Ezen a kérdések eredményeinek összesítése után százalékos formában egy összesített eredményt kaphattunk a képzés témájával való megelégedettségről. Mind a két kistérségben kiváló eredmények születtek az összesített eredmények alapján. A Jánoshalmi kistérségben 95,41%-osan, a Kisteleki kistérségben pedig 88,82%-osan voltak a résztvevők megelégedve a képzés általános feltételeivel kapcsolatban. A Jánoshalmi kistérségben, a legjobban (92,67%-osan) a tanultak hétköznapi használhatóságával voltak megelégedve. A Kisteleki kistérség a kis-és középvállalkozások célcsoportja a téma használhatóságát, az új ismereteket, és a hétköznapi használhatóságát értékelte a legmagasabb pontszámokkal (94,55%). Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja Általános értékelés eredményei 95,41 96 94 92

88,82

90 88 86 84 Jánoshalma

Kistelek

28

ELŐZETES TUDÁSSZINT FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

29

Előzetes tudásszint felmérés célja Az előzetes tudásszint felmérés célja, hogy pontosan meghatározza a képzés résztvevőjének korábban megszerzett ismereteit, készségeit és gyakorlati tapasztalatait. Az előzetes tudásszint felmérésének további célja, hogy rendszerezett formában bemutassa a résztvevő számára hol tart most, melyek tudásának az erős, illetve a gyenge oldalai. Az előzetes tudásszint-felmérést a képzésszervezők végzik, mely a választott képzés tekintetében a résztvevők elméleti szakmai képességét és készségszintjét kívánja felmérni. Az előzetes tudásszint felmérések alkalmával minden kistérség összes célcsoportjának résztvevői körében az alábbi 17 kérdésre kerestük a választ.

Word felhasználói szintű ismerete Excel felhasználó szintű ismerete Internet felhasználói szintű ismerete Elektronikus levelezés felhasználói szintű ismerete Rendelkezik pályázatírói tapasztalattal? Ismeri-e az Európai Unió támogatási rendszerét? Részt vett-e már pályázati ötlet kidolgozásában? Részt vett-e már pályázat írásában: Vezetett-e le már pályázatot? Ismeri-e a pályázatok pénzügyi elszámolásának rendjét? Részt vett-e már pályázatok minőségbiztosításában? Vannak-e közbeszerzési ismeretei? Ismeri-e a cash flow tervezés módszerét? Végzett-e már kockázatelemzést? Használt-e már elektronikus alapú elszámolási rendszert? Használt-e már elektronikus projekt menedzsment szoftvert? Beszél-e idegen nyelveket?

Igen

Nem

□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

30

Sarkadi Kistérség Civil szervezetek menedzsmentje A Sarkadi kistérségben a civil szervezetek

Résztvevők nemek szerinti megoszlása

menedzsmentjének felkészítési programján 16 résztvevő, ebből 11 nő (69%), illetve 5 férfi

(31%)

vett

részt.

Az

férfi 31%

előzetes

tudásszint felmérés alkalmával – mely során a

korábban

részletezett

17

nő 69%

kérdésre

kerestünk választ - a képzésen résztvevők körében

az

alábbi

táblázat

szerinti

eredmények születtek. A grafikont vizsgálva megfigyelhető, hogy 10 fő ért el alacsonyabb eredményt (2-6 pont között), 6 résztvevő pedig közepesen teljesített (10-13 pont) a felmérés alkalmával. A csoport résztvevőinek átlaga 6,94 pont lett, mely a maximális 17 ponthoz képest igen alacsony eredmény. Az eredmények megerősítettek bennünket arról, hogy szükséges a civil célcsoport képzése a Sarkadi kistérségben. Előzetes tudásszint felmérés eredményei 14

13

12 10

10

8 6 4 2

13

6 4

3

5

6

10

9 5 5

10

6 4 2

0

31

Sarkadi Kistérség Kis-és középvállalkozások menedzsmentje A

Sarkadi

kistérségben

középvállalkozások

a

kis-és Résztvevők nemek szerinti megoszlása

menedzsmentjének

felkészítési programján 15 résztvevő, férfi 31%

ebből 5 nő (69%), illetve 10 férfi (31%) vett részt. Az előzetes tudásszint felmérés nő 69%

alkalmával – mely során a korábban részletezett 17 kérdésre kerestünk választ - a képzésen résztvevők körében az alábbi

táblázat

szerinti

eredmények

születtek. A grafikont vizsgálva megfigyelhető, hogy 14 fő ért el alacsonyabb eredményt (2-7 pont között), 1 résztvevő pedig közepesen teljesített (11 pont) a felmérés alkalmával. A csoport résztvevőinek átlaga 5,2 pont lett, mely a maximális 17 ponthoz képest igen alacsony eredmény, ezért is szükséges a kis-és középvállalkozások menedzsmentjének képzése a Sarkadi kistérségben.

Előzetes tudásszint felmérés eredményei 12 11 10 8 7

7

7

6

6 5

4 2

5 4

4

4

4

4

4

4 2

0

32

Jánoshalmi Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság A Bácsalmási kistérségben a Kistérségi Fejlesztési

Bizottság

Résztvevők nemek szerinti megoszlása

felkészítési

programján 17 résztvevő, ebből 7 nő (41%), illetve 10 férfi (59%) vett részt. Az

nő 41%

előzetes tudásszint felmérés alkalmával –

férfi 59%

mely során a korábban részletezett 17 kérdésre kerestünk választ - a képzésen résztvevők körében az alábbi táblázat szerinti eredmények születtek.

A grafikont vizsgálva megfigyelhető, hogy 15 fő ért el alacsonyabb eredményt (4-10 pont között), 2 résztvevő pedig közepesen teljesített (11-12 pont) a felmérés alkalmával. A csoport résztvevőinek átlaga 8 pont lett, mely a maximális 17 ponthoz képest még mindig alacsony eredmény, ezért is szükséges Kistérségi Fejlesztési Bizottság tagjainak képzése a Jánoshalmi kistérségben.

Előzetes tudásszint felmérés eredményei 14 12 10

10

10

8 6 4

5

4

5

6

9

12

11

10 8

9

9

9

9

6 4

2 0

33

Kisteleki Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság A Kisteleki kistérségben a Kistérségi Fejlesztési

Bizottság

Résztvevők nemek szerinti megoszlása

felkészítési

programján 17 résztvevő, ebből 7 nő

nő 41%

(41%), illetve 10 férfi (59%) vett részt. Az előzetes tudásszint felmérés alkalmával –

férfi 59%

mely során a korábban részletezett 17 kérdésre kerestünk választ - a képzésen résztvevők körében az alábbi táblázat szerinti eredmények születtek.

A grafikont vizsgálva megfigyelhető, hogy 11 fő ért el alacsonyabb eredményt (5-10 pont között), 5 résztvevő közepesen teljesített (12-13 pont) a felmérés alkalmával, egy résztvevő pedig maximális (17 pont) pontszámot ért el a teszt kitöltése során. A csoport résztvevőinek átlaga 9,59 pont lett, mely a maximális 17 ponthoz képest még mindig alacsony eredmény, ezért is szükséges a Kistérségi Fejlesztési Bizottság tagjainak képzése a Kisteleki kistérségben.

Előzetes tudásszint felmérés eredményei 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

17 13

8

12

12

12

10

9

9

8 5

12

6

10

10

5

5

34

KISTÉRSÉGEK ELŐZETES TUDÁSSZINT FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁS

35

Kistérségek előzetes tudásszint felmérés eredményeinek összehasonlítás Az előzetes tudásszint felmérések alkalmával minden kistérség összes célcsoportjának résztvevője 17 kérdésre válaszolt a képzés indulását megelőzően. A felmérés célja, hogy tájékozódjunk, illetve tájékoztatni tudjuk résztvevőinket az aktuális felkészültségi szintjükről. Fontosnak tartottuk, hogy a kapott eredményeket kistérségenként is összehasonlítsuk.

Civil szervezetek menedzsmentjének felkészítési programja Az előzetes tudásszint felmérések alkalmával az alábbi táblázat szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, a civil célcsoport körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Bácsalmási kistérség érte el (5,64 pont), ezt követte a Mezőkovácsházi kistérség 5,8 ponttal. Rangsorban a harmadik kistérség Sarkad volt (6,94 pont), melyet Kistelek követett 7,5 ponttal, a legjobb eredményt pedig a Jánoshalmi kistérség résztvevői érték el 8,6 ponttal. A maximális 17 ponthoz képest ezek a pontszámok igen alacsonynak számítanak, a képzésre tehát a civil szervezetek körében mind az öt kistérségben szükség volt.

Előzetes tudásszint felmérés átlagos eredményei Civil szervezetek menedzsmentje 8,60 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00

5,64

7,50 5,80

6,94

36

Célterület intézményi menedzsmentjének felkészítési programja Az előzetes tudásszint felmérések alkalmával az alábbi táblázat szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, az intézményi célcsoport körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Bácsalmási kistérség érte el (5,3 pont), ezt követte a Kisteleki kistérség 6,73 ponttal. Rangsorban a második kistérség Mezőkovácsháza volt (6,79 pont), a legjobb eredményt pedig a Jánoshalmi kistérség résztvevői érték el 8,36 ponttal. A maximális 17 ponthoz képest ezek a pontszámok igen alacsonynak számítanak, a képzésre tehát az intézményi menedzsment körében mind a négy kistérségben szükség volt.

Előzetes tudásszint felmérés átlagos eredményei Célterület intézményi menedzsmentje 8,36 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00

6,73

6,79

5,30

Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programja Az előzetes tudásszint felmérések alkalmával az alábbi táblázat szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, a kis-és középvállalkozások célcsoportja körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Sarkadi kistérség érte el (5,2 pont), ezt követte a Mezőkovácsházi kistérség 5,27 ponttal. Rangsorban a harmadik kistérség Kistelek volt (6,27 pont), melyet Jánoshalma követett 6,8 ponttal, a legjobb eredményt pedig a Bácsalmási kistérség résztvevői érték el 9,6

37

ponttal. A maximális 17 ponthoz képest ezek a pontszámok igen alacsonynak számítanak, a képzésre tehát a kis-és középvállalkozások körében mind az öt kistérségben szükség volt.

Előzetes tudásszint felmérés átlagos eredményei Kis-és középvállalkozások menedzsmentje 9,60 10,00

6,80

8,00

6,27

6,00

5,27

5,20

4,00 2,00 0,00

Kistérségi Fejlesztési Bizottság felkészítési programja Az Előzetes tudásszint felmérés átlagos eredményei Kistérségi Fejlesztési Bizottság

előzetes

felmérések

tudásszint

alkalmával

az

alábbi táblázat szerinti átlag 10,00 9,50 9,00 8,50 8,00 7,50 7,00

9,59

pontszámok

születtek

a

kistérségenként, a Kistérségi Fejlesztési

8,00

Bizottságok

körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Jánoshalmi Jánoshalma

Kistelek

kistérség érte el (8 pont), a legjobb eredményt pedig a

Kisteleki kistérség résztvevői érték el 9,59 ponttal. A maximális 17 ponthoz képest ezek a pontszámok igen alacsonynak számítanak, a képzésre tehát a kis-és középvállalkozások körében mind az öt kistérségben szükség volt.

38

SZAKMAI KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI

39

Szakmai kompetencia teszt A képzés eredményesség mérésének egyik eszközéül a képzést követően kitöltetett szakmai kompetencia (feleletválasztós) teszteket használtuk.

A teszt célcsoportonként különböző

kérdéseket tartalmazott, igazodva ezzel a szakmai elvárások változatosságához. A civil szervezetek menedzsmentjének szakmai kompetenciateszt kérdései a következő témaköröket érintették: Pályázati ismeretek, pályázati technikák Projektmenedzsment Pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek Közbeszerzés Digitális írástudás

Civil szervezetek menedzsmentjének tesztkérdései: 1) Melyik Operatív Program keretében igényelhetők fejlesztési források a Dél-Dunántúli Régió számára elkülönített támogatási keretből? 2) Minek a rövidítése az LHH betűszó? 3) Mi a jelentése a PEJ betűszónak? 4) Igaz-e, a nyilvánosság biztosítására vonatkozó kötelezettségek csak ajánlások és ezeket figyelmen kívül lehet hagyni? 5) Igaz-e, hogy az EU által támogatott projektek általában utólagos finanszírozásúak? 6) Igaz-e, hogy az önkormányzati projektek költségvetését általában bruttó módon tervezzük? 7) Lehet e közpénzt a közbeszerzési törvény nélkül elkölteni? 8) Mit kell tenni annak, aki nem tudja eldönteni, hogy vajon neki kell-e a közpénz elköltésekor közbeszerzési eljárást lefolytatnia? 9) Van-e lehetőség matematikai alapműveletek elvégzésére Excel táblázatban? 10) Van-e a projekt menedzseléséhez kapcsolódó tevékenységek egységes kezelését segítő speciális program?

40

A kis-és középvállalkozások menedzsmentjének szakmai kompetenciateszt kérdései a következő témaköröket érintették: Pályázati ismeretek, pályázati technikák Projektmenedzsment Pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek Közbeszerzés

A kis-és középvállalkozások menedzsmentjének tesztkérdései: 1) Melyik Operatív Program keretében igényelhetők fejlesztési források a DélDunántúli Régió számára elkülönített támogatási keretből? 2) Minek a rövidítése az LHH betűszó? 3) Mi a jelentése a PEJ betűszónak? 4) Igaz-e, a nyilvánosság biztosítására vonatkozó kötelezettségek csak ajánlások és ezeket figyelmen kívül lehet hagyni? 5) Igaz-e, hogy az EU által támogatott projektek általában utólagos finanszírozásúak? 6) Igaz-e, hogy az önkormányzati projektek költségvetését általában bruttó módon tervezzük? 7) Lehet e közpénzt a közbeszerzési törvény nélkül elkölteni 8) Mit kell tenni annak, aki nem tudja eldönteni, hogy vajon neki kell-e a közpénz elköltésekor közbeszerzési eljárást lefolytatnia? A Kistérségi Fejlesztési Bizottság szakmai kompetenciateszt kérdései a következő témaköröket érintették: Pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek Közbeszerzés Fejlesztési, támogatási ismeretek Digitális írástudás

41

A Kistérségi Fejlesztési Bizottság tesztkérdései: 1) Igaz-e, hogy az EU által támogatott projektek általában utólagos finanszírozásúak? 2) Igaz-e, hogy az önkormányzati projektek költségvetését általában bruttó módon tervezzük? 3) Lehet e közpénzt a közbeszerzési törvény nélkül elkölteni? 4) Mit kell tenni annak, aki nem tudja eldönteni, hogy vajon neki kell-e a közpénz elköltésekor közbeszerzési eljárást lefolytatnia? 5) Állítson időrendet a két fogalom között! Melyik születik meg elsőként? (Projekt, Pályázat) 6) Melyek a SWOT analízis során vizsgált elemek, mely 4 szót rejti magában? (Veszélyek, Hátrányok, Lehetőségek, Erősségek, Gyengeségek, Előnyök) 4 pont 7) Van-e lehetőség matematikai alapműveletek elvégzésére Excel táblázatban? 8) Van-e a projekt menedzseléséhez kapcsolódó tevékenységek egységes kezelését segítő speciális program? Összegezve

tehát

a

civil

szervezetek

menedzsment

célcsoportjának

10,

a

kis-és

középvállalkozások, valamint a Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportjának pedig 8-8 feleletválasztós tesztre kellett a képzést követően választ adni, mely alapján az alábbi minősítéseket szerezhették: 50% alatt: nem felelt meg 51-80%-ig: megfelelt 81 % felett: kiválóan megfelelt

A Kistérségi Bizottság által elérhető maximális pontszám: 11 pont (egy kérdés 4 pontot ér) Az alábbiakban megnézhetjük a szakmai kompetenciatesztek eredményeit kistérségek és célcsoportok szerinti bontásban.

42

Sarkadi Kistérség Civil szervezetek menedzsmentje A Sarkadi kistérségben szervezett civil

Szakmai kompetenciamérés eredményei

szervezetek

menedzsmentjének

felkészítési programján 16 fő kívánt

0 fő

részt venni. A képzés minden egyes

nem felelt meg

5 fő

résztvevője

megfelelt 11 fő

sikeresen

teljesítette

a

programot. 5 fő megfelelt, 11 fő pedig kiválóan megfelelt minősítést szerzett a

kiválóan megfelelt

szakmai

kompetenciatesztek

eredményei alapján.

A civil szervezetek menedzsmentjének résztvevői közül 2 fő 65%-os, 1 fő 70%-os, 3 fő 80%-os, 3 fő 85%-os, 3 fő 90%-os, 4 fő pedig 95%-os mértékben adott jó válaszokat a 8 kérdésből álló szakmai kompetencia tesztre. Összességében tehát elmondható, hogy a Sarkadi kistérség civil célcsoportja a kompetenciateszt szerint eredményesen sajátította el a program lényegi elemeit. A csoport átlaga 84% (kiválóan megfelelt minősítés). Szakmai kompetenciamérés eredményei 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

85%

90%

85%

80%

95%

90%

95%

85%

80% 65%

65%

70%

43

Sarkadi Kistérség Kis-és középvállalkozások menedzsmentje

Szakmai kompetenciamérés eredményei

A Sarkadi kistérségben szervezett kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programján 15 fő kívánt

0 fő 1 fő

nem felelt meg

részt venni. A képzés minden egyes résztvevője

megfelelt

sikeresen

teljesítette

a

programot. 1 fő megfelelt, 14 fő pedig

kiválóan megfelelt 14 fő

kiválóan megfelelt minősítést szerzett a szakmai

kompetenciatesztek

eredményei alapján.

A kis-és középvállalkozások menedzsmentjének résztvevői közül 1 fő 75%-os, 5 fő 87,5%-os, 9 fő pedig 100%-os mértékben adott jó válaszokat a 8 kérdésből álló szakmai kompetencia tesztre. Összességében tehát elmondható, hogy a Sarkadi kistérség kis-és középvállalkozások célcsoportja a kompetenciateszt szerint eredményesen sajátította el a program lényegi elemeit. A csoport átlaga 94% (kiválóan megfelelt minősítés).

Szakmai kompetenciamérés eredményei 120% 100% 80%

100% 100% 87,50%

100% 87,50%

100% 75%

100% 100% 87,50%

87,50%

60% 40% 20% 0%

44

Jánoshalmi Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság A Jánoshalmi kistérségben szervezett kis-

Szakmai kompetenciamérés eredményei

és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programján 17 fő kívánt részt nem felelt meg

venni. A képzés minden egyes résztvevője

megfelelt

sikeresen teljesítette a programot. Mind a 17

kiválóan megfelelt

fő

kiválóan

megfelelt

minősítést

szerzett a szakmai kompetenciatesztek

17 fő

eredményei alapján. A Kistérségi Fejlesztési Bizottság résztvevői közül 2 fő 82%-os, 5 fő 86%-os, 4 fő 91%-os,6 fő pedig 95%-os mértékben adott jó válaszokat a 8 kérdésből álló szakmai kompetencia tesztre. Összességében tehát elmondható, hogy a Jánoshalmi kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja a kompetenciateszt szerint eredményesen sajátította el a program lényegi elemeit. A csoport átlaga 89,88% (kiválóan megfelelt minősítés).

Szakmai kompetenciamérés eredményei 100% 95%

95%95%

95%95%95% 95% 91%

90% 86%

85% 80%

82%

91% 86%86%

91%

91%

86%86% 82%

75%

45

Kisteleki Kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság A Kisteleki kistérségben szervezett kis-és

Szakmai kompetenciamérés eredményei

középvállalkozások

menedzsmentjének

felkészítési programján 17 fő kívánt részt

0 fő 3 fő

nem felelt meg

venni. A képzés minden egyes résztvevője

megfelelt

sikeresen teljesítette a programot. 3 fő megfelelt, 14 fő pedig kiválóan megfelelt

14 fő

kiválóan megfelelt

minősítést

szerzett

a

szakmai

kompetenciatesztek eredményei alapján. A Kistérségi Fejlesztési Bizottság résztvevői közül 1 fő 64%-os, 1 fő 68%-os, 1 fő 77%-os, 1 fő 82%-os, 3 fő 86%-os, 1 fő 91%-os, 9 fő pedig 95%-os mértékben adott jó válaszokat a 8 kérdésből álló szakmai kompetencia tesztre. Összességében tehát elmondható, hogy a Kisteleki kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportja a kompetenciateszt szerint eredményesen sajátította el a program lényegi elemeit. A csoport átlaga 87,94% (kiválóan megfelelt minősítés). Szakmai kompetenciamérés eredményei 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

95% 86% 82%

95%

95%95% 86%

91%

77% 68% 64%

46

KISTÉRSÉGEK SZAKMAI KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

47

Kistérségek szakmai kompetencia mérés eredményeinek összehasonlítása A szakmai kompetenciamérő tesztlapok kitöltetésére a képzés követően került sor minden egyes kistérség összes célcsoportjának résztvevői körében. A civil célcsoportnak 10, az intézményi, a kis-és középvállalkozások, valamint a Kistérségi Fejlesztési Bizottság célcsoportnak pedig 8-8 feleletválasztós tesztkérdésre kellett válaszolniuk, különböző témakörönként. Az utólagos szakmai kompetenciamérés célja a résztvevők fejlődésének utókövetése volt. Fontosnak tartottuk a kapott eredmények elemzését, illetve összehasonlítását célcsoportok szerinti bontásban is.

Civil szervezetek menedzsmentjének felkészítési programja A civil szervezetek menedzsmentje körében a résztvevőknek összesen 10 kérdésre kellett választ adniuk

pályázati

ismeretek,

pályázati

technikák,

projektmenedzsment,

pénzügyi

és

pénzügytervezési ismeretek, közbeszerzés, valamint digitális írástudás témakörben. Az átlagolt eredmények alapján két kistérség megfelelt minősítést (Bácsalmás, Jánoshalma, Mezőkovácsháza), két kistérség pedig kiválóan megfelelt minősítést ért el. A képzés tehát mind az öt érintett kistérségben eredményesen zárul a tesztek eredményei alapján.

Szakmai kompetencia tesztek átlagos eredményei Civil szervezetek menedzsmentje 86,00% 84,00% 82,00% 80,00% 78,00% 76,00% 74,00% 72,00%

84,06% 79,55%

79,50%

80,50% 77,00%

48

Célterület intézményi menedzsmentjének felkészítési programja A célterület intézményi menedzsmentje körében a résztvevőknek összesen 8 kérdésre kellett választ adniuk pályázati ismeretek, pályázati technikák, projektmenedzsment, pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek, valamint közbeszerzés témakörben. Az átlagolt eredmények alapján mind a négy kistérség (Bácsalmás, Jánoshalma, Kistelek, Mezőkovácsháza) kiválóan megfelelt minősítés szerzett. A legjobban a Kisteleki kistérség intézményi célcsoport résztvevői teljesítettek, a csoport átlaga 96,6%-os lett. A képzés tehát mind a négy érintett kistérségben eredményesen zárult a tesztek eredményei alapján.

Szakmai kompetencia tesztek átlagos eredményei Célterület intézményi menedzsmentje

98,00% 96,00% 94,00% 92,00% 90,00% 88,00% 86,00% 84,00% 82,00%

96,60%

87,50%

88,39%

88,40%

Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programja A kis-és középvállalkozások menedzsmentje körében a résztvevőknek összesen 8 kérdésre kellett választ adniuk pályázati ismeretek, pályázati technikák, projektmenedzsment, pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek, valamint közbeszerzés témakörben. Az átlagolt eredmények alapján mind a négy kistérség (Bácsalmás, Jánoshalma, Kistelek, Mezőkovácsháza) kiválóan megfelelt minősítés szerzett. A legkiemelkedőbb teljesítményt ebben a célcsoportban is a Kisteleki kistérség résztvevői érték el, a csoport átlaga 95%-os lett. A képzés tehát mind az öt érintett kistérségben eredményesen zárult a tesztek eredményei alapján.

49

Szakmai kompetencia tesztek átlagos eredményei Kis-és középvállalkozások menedzsmentje

96,00% 94,00% 92,00% 90,00% 88,00% 86,00% 84,00% 82,00%

95,00%

93,33%

94,17%

90,83% 86,64%

Kistérségi Fejlesztési Bizottság Felkészítési programja Szakmai kompetencia tesztek átlagos eredményei Kistérségi Fejlesztési Bizottság 89,88% 90,00%

A Kistérségi Fejlesztési Bizottságok körében a résztvevőknek összesen 8 kérdésre

kellett

pénzügyi

és

választ

adniuk

pénzügytervezési

ismeretek, közbeszerzés, fejlesztési, 87,94%

89,00% 88,00%

támogatási

ismeretek,

valamint

digitális írástudás témakörben. A

87,00%

tervezett négy kistérség helyett két

86,00% Jánoshalma

Kistelek

kistérség

tartott

csak

igényt

képzéseinkre. Ennek megfelelően az átlagolt eredmények alapján mind a két kistérség (Jánoshalma, Kistelek) kiválóan megfelelt minősítés szerzett. A legkiemelkedőbb teljesítményt ebben a célcsoportban a Jánoshalmi kistérség résztvevői érték el, a csoport átlaga 89,88%-os lett. A képzés tehát mind a két érintett kistérségben eredményesen zárult a tesztek eredményei alapján.

50

CSOPORTOS ÉS EGYÉNI PREZENTÁCIÓK ÉRTÉKELÉSE

51

Csoportos és egyéni prezentációk értékelése Általában három csoport alakult csoportos prezentációk elkészítésére. A résztvevők flip chartot és post it notes-okat használtak. Megvizsgálták saját vállalkozásuk, intézményük helyzetét, jövőképet fogalmaztak meg, majd a McKinsey modell alapján megállapításokat gyűjtöttek a szervezet stratégiájára, lehetőségeire vonatkozóan. Közösen határozták meg a fejlesztendő területeket és ezek alapján nagyvonalakban kidolgozták a fejlesztés célját, feladatait, határidőit, felelőseit és pénzügyi erőforrás igényét. Az elkészült ábrákat prezentációk formájában mutatták be. Az egyes modelleket és azok értékelését közösen beszéltük meg. A kitöltött modellek pályázati projektötletként funkcionáltak. Ezek alapján könnyen és gyorsan el lehet készíteni egy pályázatot. A résztvevők gyakran a képzést követően is ott maradtak, s dolgoztak tovább saját modelljeiken. A csapatmunka és az egyéni prezentációk alapján történt a résztvevők teljesítményének értékelése.

Az összes kistérség minden egyes célcsoportjának az alábbi modelleket kellett 4-5 fős csoportokban elkészíteniük, majd prezentáció során bemutatniuk. Az oktató a prezentációk alapján – 5 fokozatú skálán, részfeladatonként - értékelte a csoportok munkáit, teljesítményét. 1) McKinsey-féle 7S-modell 2) PEST modell 3) GAP modell 4) SMART modell 5) Pénzügyi terv A McKinsey-féle 7S-modell: bemutatja a szervezet hatékonyságát befolyásoló tényezőket, és a tényezőket hét csoportra osztja: 1) Stratégia (Strategy): a jövőkép elérését segítő akciók együttese 2) Szervezet (Structure): szervezeti felépítés, munkaköri leírások 3) Rendszerek (Systems): formális és informális folyamatok, döntési, ellenőrzési, értékelési, kommunikációs rendszerek

52

4) Viselkedési formák, stílus (Style): vezetés mit tart fontosnak, milyen példát mutat, hogyan viselkedik bizonyos helyzetekben 5) Közös értékek (Shared values): a cégnél mi számít jónak és rossznak, mire büszke, mit becsül meg 6) Munkatársak (Staff): munkavállalók tudással, tapasztalatokkal, elkötelezettséggel 7) Képességek (Skills): kompetencia, erőforrások mennyisége és minősége A PEST modell, a szervezet és környezet viszonyát vizsgálja az alábbi területeken: 1) Politika 2) Gazdasági helyzet 3) Technológiai fejlődés 4) Társadalom 5) Versenytársak 6) Vevők 7) Szektor A GAP modell a jövőbeli célokat és a várható teljesítményt hasonlítja össze, és az eltérés kiküszöbölésére próbál megoldásokkal szolgálni. Az analízis szerint, ha egy vállalat üzleti célkitűzései és az előrejelzések alapján várható jövőbeni eredménye között eltérés tapasztalható, akkor a célok elérése érdekében sürgős beavatkozásra van szükség. SMART modell olyan teljesítmény mérési rendszer, ahol a vállalkozás céljai és a teljesítmény mutatók egy négy szintű piramisrendszert alkotnak. A piramis csúcsa = a vállalkozás célja. A piramis alja = a vállalkozás fizikai folyamatait jelentik. Mindig felülről lefelé bontjuk le a célokat. A SMART keretet biztosít egy átfogó teljesítménymérési rendszernek. A teljesítmény különböző dimenzióit figyelembe veszi. Konkrét teljesítménymutatók kidolgozásához nem nyújt segítséget. Meghatározandók (SMART elemzés): Specific: egyértelmű tiszta célok Measurable: mérhető, elemezhető Agreed: a résztvevők támogatják Realistic: megvalósítható Time-related: határidőzött

53

A Pénzügyi tervben az alábbi kimutatásokat szokás szerepeltetni: költségvetési terv (korábbi éveknél tervezett és tény adatok összehasonlítása) cash-flow kimutatás eredmény-kimutatás mérleg induló költségek felsorolása működő költségek felsorolása grafikon készítése a fedezeti pontról, megtérülési pontról pénzügyi mutatók szerepeltetése

A prezentációk értékelésénél a következő pontozási rendszert használtuk az 5 modell vonatkozásában, 7 szempontrendszer figyelembe vételével:

Értékek

Gyenge

Közepes

Jó

Kiváló

Tökéletes

Pontok

1

2

3

4

5

1) Modellek áttekinthetősége: A modellek egyes elemei között mennyire logikus a kapcsolatrendszer? A modell minden egyes elemére egyenlő és elegendő figyelmet fordított a csapat? 2) Prezentáció logikai menete: A prezentáló követte a modell eredeti logikai menetét? (Pl. „7S: Stratégia, Rendszerek, Szervezet, Eszközök, Emberek, Értékek, Stílus” egymás után kerültek bemutatásra?) 3) Modellek értelmezése: Pontosan megértette a csapat a bemutatott modellt? Volt olyan elem, amivel nem foglalkoztak, azaz kihagytak? 4) Prezentáció tömörsége: Nem volt túl rövid a prezentáció? Nem lépte túl a csapat a rendelkezésére álló 5 percet? 5) Fogalmak értelmezése: Pontosan megértette a csapat a modellekhez kapcsolódó fogalmakat? (Pl. Gap analízis) 6) Modellek külalakja: Jól értelmezhető rajzok készültek? A modelleken a szövegek jól olvashatóak?

54

7) Kapcsolódás egyéb modellekhez: A modellek pontosan beilleszkedtek a pályázat tervezési folyamatába? 8) Csoport értékelése: A csoport csapatban dolgozott? Voltak hangadók, akadályozók vagy „csendes tagok”? Ezen pontok átlaga alapján értékelte az oktató az egyes csoportokat. Az alábbiakban részletezzük a kistérségek, illetve célcsoportok prezentációinak eredményeit.

55

- Civil szervezetek menedzsmentje

Sarkadi

Prezentációk értékelése A Sarkadi kistérség civil célcsoportjának résztvevői Prezentációk értékelése 1. csoport

három csoportban készítették el prezentációjukat. Az első csoportot 5 nő alkotta. A korábban említett 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport

3,29

P-terv

7S modelljét 3,86 pontos, a PEST modelljét 3,71

3,57

SMART

pontos, a GAP modelljét 3,29 pontos, SMART

3,29

GAP

modelljét 3,57 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,29

3,71

PEST+

3,86

7S 3

3,5

pontos átlagos pontszámmal értékelte.

A csoport

átlaga így összesen 3,54 pont, mely az értékelő

4

rendszer alapján kiváló munkának felel meg. Prezentációk értékelése 2. csoport

A második csoportot 5 fő, 1 nő, illetve 5 férfi alkotta. A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét, a PEST modelljét, a GAP modelljét,

P-terv

SMART modelljét 3,57 pontos, pénzügyi tervét pedig 3

SMART

3,57

pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga

GAP

3,57

PEST+

3,57

7S

3,57

így összesen 3,46 pont, mely az értékelő rendszer alapján jó munkának felel meg.

3

2,5

3

3,5

4

A harmadik csoportot 6 fő, 5 nő, illetve 1 férfi alkotta.

Prezentációk értékelése 3. csoport

A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 3,14 pontos, a PEST modelljét 3,86

P-terv

3,71

SMART

4

GAP 3,29

PEST+

3,14

7S 0

2

4

3,29 pontos, a GAP modelljét 4 pontos, SMART modelljét 3,71 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,86 pontos átlagos pontszámmal értékelte.

A csoport

átlaga így összesen 3,6 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg.

56

Sarkadi Kistérség

– Kis-és középvállalkozások menedzsmentje Prezentációk értékelése A

Prezentációk értékelése 1. csoport

Sarkadi

kistérség

célcsoportjának

kis-és

résztvevői

középvállalkozások három

csoportban

készítették el prezentációjukat. Az első csoportot 5 3,86

P-terv

fő, 1 nő, illetve 4 férfi alkotta. A korábban említett 7

3,57

SMART

szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport

4

GAP

7S modelljét 4,14 pontos, a PEST modelljét 3,57

3,57

PEST+

pontos, a GAP modelljét 4 pontos, SMART

4,14

7S 3

3,5

4

modelljét 3,57 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,86

4,5

pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport

átlaga így összesen 3,83 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. A második csoportot 5 fő, 1 nő, illetve 4 férfi alkotta.

Prezentációk értékelése 2. csoport

A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 4,43 pontos, a PEST modelljét 4,43 pontos, a GAP modelljét 4,14 pontos, SMART modelljét 4,43 pontos, pénzügyi tervét pedig 4,43 pontos átlagos pontszámmal értékelte.

P-terv

4,43

SMART

4,43 4,14

GAP

A csoport

PEST+

4,43

átlaga így összesen 4,37 pont, mely az értékelő

7S

4,43

rendszer alapján kiváló munkának felel meg.

4,6

pontos, a GAP modelljét 3,29 pontos, SMART

3,29

modelljét 3,57 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,29 3,71 3,86

3,5

4,4

7S modelljét 3,86 pontos, a PEST modelljét 3,71 3,57

3

4,2

A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport

3,29

7S

4

A harmadik csoportot 5 fő, 3 nő, illetve 2 férfi alkotta.

Prezentációk értékelése 3. csoport P-terv SMART GAP PEST+

3,8

4

pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 3,54 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg.

57

Jánoshalmi Kistérség

– Kistérségi Fejlesztési Bizottság

Prezentációk értékelése A Jánoshalmi kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság Prezentációk értékelése 1. csoport

célcsoportjának résztvevői négy csoportban készítették el prezentációjukat. Az első csoportot 4 fő, 3 nő, illetve

P-terv

4,43

1 férfi alkotta. A korábban említett 7 szempontrendszer

SMART

4,43

tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 4,43 pontos, a PEST modelljét 4,43 pontos, a GAP

4,14

GAP PEST+

4,43

modelljét 4,14 pontos, SMART modelljét 4,43 pontos,

7S

4,43

pénzügyi tervét pedig 4,43 pontos átlagos pontszámmal

4,6

értékelte. A csoport átlaga így összesen 4,37 pont, mely

3,8

4

4,2

4,4

az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg.

Prezentációk értékelése 2. csoport

A második csoportot 4 fő, 1 nő, illetve 3 férfi alkotta. A 7 szempontrendszer tekintetében az

P-terv

3,57

oktató a csoport 7S modelljét 3,86 pontos, a PEST

SMART

3,57

modelljét 3,29 pontos, a GAP modelljét 3,57 pontos,

GAP

3,57

SMART modelljét 3,57 pontos, pénzügyi tervét

PEST+

pedig 3,57 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A

7S

csoport átlaga így összesen 3,57 pont, mely az

3,29 3,86 3

3,5

4

értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg. A harmadik csoportot 5 fő, 2 nő, illetve 3 férfi alkotta. A

Prezentációk értékelése 3. csoport

7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 3,86 pontos, a PEST modelljét 3,71 pontos, a

3,29

P-terv

GAP modelljét 3,29 pontos, SMART modelljét 3,57

3,57

SMART

pontos, pénzügyi tervét pedig 3,29 pontos átlagos

3,29

GAP

pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen

3,71

PEST+

3,86

7S 3

3,5

4

58

3,54 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg.

A negyedik csoportot 4 fő, 4 nő, illetve 1 férfi

Prezentációk értékelése 4. csoport

alkotta. A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 3,86 pontos, a PEST modelljét 3,71 pontos, a GAP modelljét 3,29

P-terv

pontos, SMART modelljét 3,57 pontos, pénzügyi

SMART

tervét pedig 3,29 pontos átlagos pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen 3,54 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló munkának felel meg.

3,29 3,57 3,29

GAP

3,71

PEST+

3,86

7S 3

3,5

4

59

Kisteleki Kistérség

– Kistérségi Fejlesztési Bizottság

Prezentációk értékelése A Kisteleki kistérség Kistérségi Fejlesztési Bizottság

Prezentációk értékelése 1. csoport

célcsoportjának

résztvevői

három

csoportban

készítették el prezentációjukat. Az első csoportot 5 P-terv

3,57

SMART

3,57

fő, 4 nő, illetve 1 férfi alkotta. A korábban említett 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport

3,86

GAP

7S modelljét 3,29 pontos, a PEST modelljét 3,29

3,71

PEST+

4

7S 3,2

3,4

3,6

3,8

pontos, a GAP modelljét 3,57 pontos, SMART modelljét 3,43 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,57

4

pontos átlagos pontszámmal értékelte.

A csoport

átlaga így összesen 3,43 pont, mely az értékelő rendszer alapján jó munkának felel meg. A

második

csoportot

5

férfi

alkotta.

A

Prezentációk értékelése 2. csoport

7

szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S

P-terv

3,71

SMART

3,86

a GAP modelljét 4 pontos, SMART modelljét 3,43

GAP

3,86

pontos, pénzügyi tervét pedig 3,57 pontos átlagos

PEST+

pontszámmal értékelte. A csoport átlaga így összesen

7S

modelljét 4,14 pontos, a PEST modelljét 3,57 pontos,

3,83 pont, mely az értékelő rendszer alapján kiváló

3,29 4,29 0

2

4

6

munkának felel meg. A harmadik csoportot 5 fő, 4 nő, illetve 1 férfi alkotta.

Prezentációk értékelése 3. csoport

A 7 szempontrendszer tekintetében az oktató a csoport 7S modelljét 3,57 pontos, a PEST modelljét

P-terv

4,43

SMART

4,29

3,43 pontos, a GAP modelljét 3,71 pontos, SMART

3,86

modelljét 3,43 pontos, pénzügyi tervét pedig 3,71

PEST+

4

pontos átlagos pontszámmal értékelte.

7S

3,43

GAP

0

2

4

A csoport

átlaga így összesen 3,57 pont, mely az értékelő 6

rendszer alapján kiváló munkának felel meg.

60

KISTÉRSÉGEK PREZENTÁCIÓ ÉRTÉKELÉSEINEK ÖSSZEHASONÍTÁSA

61

Kistérségek prezentáció értékeléseinek összehasonítása Az öt kistérség minden egyes célcsoportjának a korábban részletezett modelleket kellett 4-5 fős csoportokban elkészíteniük, majd prezentáció során bemutatniuk. Az oktató a prezentációk alapján – 5 fokozatú skálán, részfeladatonként - értékelte a csoportok munkáit, teljesítményét. Ezeket az eredményeket célcsoportonként és kistérségenként átlagoltuk, így alkalmassá váltak a további elemzésre.

Civil szervezetek menedzsmentjének felkészítési programja A csoportos prezentációk alkalmával az alábbi grafikon szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, a civil célcsoport körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Bácsalmási kistérség érte el (3,15 pont), ezt követte a Sarkadi kistérség 3,53 ponttal. Rangsorban a harmadik kistérség Kistelek volt (3,9 pont), melyet Mezőkovácsháza követett 3,96 ponttal, a legjobb eredményt pedig a Jánoshalmi kistérség résztvevői érték el 4,17 ponttal. Ezen adatok alapján a prezentációk elkészítésével Bácsalmási kistérség jó, a Jánoshalmi, a Kisteleki, a Mezőkovácsházi, és a Sarkadi kistérségek pedig kiváló munkát végeztek. A maximális 5 ponthoz képest ezek a pontszámok kiemelkedőnek számítanak, a képzés tehát a civil szervezetek körében mind az öt kistérségben sikeresnek mondható.

Prezentációk átlagos eredményei célcsoportonként Civil szervezetek menedzsmentje 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00

4,17 3,15

3,90

3,96

3,53

62

Célterület intézményi menedzsmentjének felkészítési programja A csoportos prezentációk alkalmával az alábbi grafikon szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, az intézményi célcsoport körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Kisteleki kistérség érte el (3,82 pont), ezt követte a Kisteleki kistérség 3,79 ponttal. Rangsorban a második kistérség Mezőkovácsháza volt (4,01 pont), a legjobb eredményt pedig a Jánoshalmi kistérség résztvevői érték el 4,32 ponttal. Ezen adatok alapján a prezentációk elkészítésével mind a négy kistérség (Bácsalmás, Jánoshalma, Kistelek, Mezőkovácsháza) kiváló munkát végezett. A maximális 5 ponthoz képest ezek a pontszámok kiemelkedőnek számítanak, a képzés tehát az intézményi menedzsment körében mind a négy kistérségben sikeresnek mondható.

Prezentációk átlagos eredményei célcsoportonként Célterület intézményi menedzsmentje

4,32 4,40 4,20 4,00 3,80 3,60 3,40

3,82

3,79

4,01

Kis-és középvállalkozások menedzsmentjének felkészítési programja A csoportos prezentációk alkalmával az alábbi grafikon szerinti átlag pontszámok születtek a kistérségenként, a kis-és középvállalkozások körében. A legalacsonyabb átlagpontszámot a Bácsalmási kistérség érte el (3,6 pont), ezt követte a Kisteleki kistérség 3,81 ponttal. Rangsorban a harmadik kistérség Sarkad volt (3,91 pont), melyet Jánoshalma követett 4,01 ponttal, a legjobb eredményt pedig a Mezőkovácsházi kistérség résztvevői érték el 4,09 ponttal. Ezen adatok alapján a prezentációk elkészítésével mind az öt kistérség (Bácsalmás, Jánoshalma, Kistelek, Mezőkovácsháza, Sarkad) kiváló munkát végezett. A maximális 5 ponthoz képest ezek a

63

pontszámok kiemelkedőnek számítanak, a képzés tehát a kis-és középvállalkozások körében mind az öt kistérségben sikeresnek mondható.

Prezentációk átlagos eredményei célcsoportonként Kis-és középvállalkozások menedzsmentje 4,10 4,00 3,90 3,80 3,70 3,60 3,50 3,40 3,30

4,09

4,01

3,91

3,81 3,60

Kistérségi Fejlesztési Bizottság felkészítési programja A csoportos prezentációk alkalmával Prezentációk átlagos eredményei célcsoportonként Kistérségi Fejlesztési Bizottság 3,90 3,90 3,80

az

alábbi

pontszámok

grafikon

szerinti

átlag

születtek

a

kistérségenként, a Kistérségi Fejlesztési Bizottságok körében. Az alacsonyabb

3,76

átlagpontszámot a Jánoshalmi kistérség

3,70

érte el (3,76 pont), a legjobb eredményt

3,60 Jánoshalma

Kistelek

pedig a Kisteleki kistérség résztvevői érték el 3,09 ponttal. Ezen adatok

alapján a prezentációk elkészítésével mind a két érintett kistérség (Jánoshalma, Kistelek) kiváló munkát végezett. A maximális 5 ponthoz képest ezek a pontszámok kiemelkedőnek számítanak, a képzés tehát a kis-és középvállalkozások körében mind az öt kistérségben sikeresnek mondható.

64

HALLGATÓI AKTIVITÁS

65

Hallgatói aktivitás A hallgatók a legtöbb csoportban igen aktívak voltak. Mindez megmutatkozott a csoportos feladatok végrehajtásában. A kiosztott modelleket megfelelően értelmezték, megbeszélték, majd közösen készítették elő a prezentációkra. Néha előfordult, hogy egy-egy résztvevő nem mert kiállni a többiek elé, és prezentáció formájában bemutatni a csapat munkáját. Általában a második napra sikerült annyira oldani a feszültséget, hogy a lámpaláz nem okozott gondot. Érdeklődőek, kreatívak voltak, hiszen saját sorsukról volt szó. Igen gyakran kérdeztek, és azonnal visszajelzést adtak annak, ha nem értettek valamit, vagy eltérő véleményen voltak. Csapatban könnyebben dolgoztak. Gyakran egymást kérdezgették, ha valamiben nem voltak biztosak, A másik csapat prezentációit jellemzően korrektül értékelték, gyakran jöttek elő jó példákkal vagy javaslatokkal. Néha viták is kialakultak, ezeket sikerült nyerő-nyerő helyzetben feloldani. konfliktusokra nem került sor. Az elkészült modelleket az előadások végén összehajtogatták és magukkal vitték, hogy ezek alapján írják meg pályázataikat. Általában nehézséget okozott a pályázat pénzügyi tervének elkészítése. A feladatokat pontosan tudták lebontani, a felelősöket is helyesen határozták meg, ellenben a feladat végrehajtásához szükséges időt nehezen tudták megbecsülni. A képzés befejezésekor gyakran jöttek elő saját problémáikkal. Igen sokszor előfordult, hogy email-ben kértek tanácsot, vagy az egyes modellekhez fűződő fogalmakat akarták értelmezni. Igen sokszor került sor olyan beszélgetésre, amelynek során a helyi gazdasági és társadalmi viszonyokat elemezték. Általában nagyon pesszimisták voltak, nehezen látták meg saját lehetőségeiket. A lehetőségek helyett a problémákra koncentráltak, elutasítva a problémamegoldás lehetőségét. Ilyen esetben erre is kaptak modelleket. Összességében elmondható, hogy a résztvevők rendkívül aktívak voltak, s ez megmutatkozott munkájukban is.

66

A KÉPZÉSSOROZAT ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE

67

A képzéssorozat általános értékelése A projekt megvalósítása a projekt terv kidolgozásával kezdődött. Mindenekelőtt a projektben résztvevő konzorciumi tagok segítségével megállapítottuk a megteendő lépéseket. A projekt tervben részletesen meghatároztuk a teendőket, az egyes lépések kezdő és befejező időpontjait, valamint a lépések megvalósításáért felelős nevét. A projekt megvalósításának ezek lettek az alapkövei. Főbb lépések: Felvettük a kapcsolatot a kistérségek Helyi Vidékfejlesztési Irodáival, és adatbázist állítottunk össze

a

kistérségben

működő

civil

szervezetekről,

intézményekről,

kis-és

középvállalkozásokról és a Kistérségi Fejlesztési Biztosságok tagjairól. A jobb kapcsolattartás érdekében személyesen is meglátogattuk az irodákat, sőt találkozót kértünk a polgármesterektől. A polgármesterekkel történő elbeszélgetés során pontosítottuk azok elvárásait a képzési programmal kapcsolatban. Többen jelezték, hogy elsősorban arra van szükség, hogy az résztvevők váljanak aktívvá, higgyenek abban, hogy képesek saját jövőjüket irányítani, megváltoztatni. Legyenek új és megvalósítható pályázati ötleteik, elképzeléseik. A polgármesterek kéréseit, javaslatait beépítettük a kidolgozott képzési programokba. A projekt következő lépésében elkészítettük a pályázat teljes dokumentációját, ami alatt a következőket

értjük:

képzési

felhívások

célcsoportonként,

jelentkezési

űrlapok

célcsoportonként, előzetes tudásszint felmérők, hallgatói adatlapok, felnőttképzési szerződések, képzési értékelési űrlapok, de minimis nyilatkozat kis-és középvállalkozások számára, haladási napló, jelenléti ív, tematikák célcsoportonként, képzési meghívók, szórólapok, hirdetési szövegek, PR cikk, megbízási szerződések mintapéldányai, órarend táblázat, teljesítési igazolások minta és prezentációs sablonok. A de minimis nyilatkozathoz kiszámítottuk az egy főre jutó képzési költséget, s ezt a de minimis nyilatkozatban rögzítettük. A következő lépés a meghívók kézbesítése volt a Helyi Vidékfejlesztési Irodákon keresztül. A meghívók mellé tematikát és jelentkezési űrlapot is adtunk, valamit a HVI-knek elküldtük a de minimis nyilatkozat egy-egy példányát. Érintettek bevonása: A projekt sikeressége érdekében „Érintettek analízisét” készítettük el:

68

Lehetőségek egyenlősége

Az érintettek hatása a projektre

Magas

Civil szervezetek

Polgármesterek

KKV-k

HVI-k

KFB tagok

Iskolák igazgatói

Közepes

Alacsony Akadályozók A projekt, a cél hatása az érintettre Magas

Közepes

Semlegesek

Támogatók

Támogatás mértéke

Alacsony

A programmal kapcsolatos tájékoztatás érdekében rendszeresen tartottuk a kapcsolatot az érintett kistérségek polgármestereivel, a civil szervezetek vezetőivel. A pályázat keretében elkészült egy „Lehetőségek egyenlősége” című prezentáció is, amely a KFB tagok számára tartalmazta a képzéssorozattal kapcsolatos főbb eseményeket, a képzés célját és legfontosabb üzeneteit. A prezentációt több KFB ülésen is bemutattuk. A Helyi Vidékfejlesztési Irodák segítségével részletesen tájékoztattuk az érintetteket a képzések helyszínéről, tartalmáról, a felteendő kérdések jellegéről is. A jobb tájékoztatás érdekében a honlapot a legrövidebb időn belül működőképessé tettük, elhelyezve a weboldalon a legfontosabb információkat, dátumokat és letölthető nyomtatványokat. (http://dte.szegedvaros.hu/) Hallgatói kézikönyvek készítése: Az eredeti tematikák alapján, figyelembe véve az OFA ajánlásait, mindegyik célcsoport számára hallgatói kézikönyvet készítettünk. A kézikönyveket úgy állítottuk össze, hogy rendkívül rugalmasak legyenek, lehetővé téve azt, hogy képzés közben, a résztvevők által felmerülő esetleges kérdésekre is nyomtatott válaszokat tudjunk adni. A hallgatói kézikönyvekbe betettük azokat az információkat is,

69

amelyeket a polgármesterek kértek tőlünk az interjúk során. Minden kézikönyv mellékletében kinyomtatott formában szerepelt olyan pályázat, amely leginkább jellemző az adott célcsoportra. A kidolgozott képzési programokat a szerződés értelmében nyilvántartásba vettük a területileg illetékes munkaügyi központnál. 2009 májusától folyamatosan állítottuk össze a képzési tervünket

70

Az első képzésre Bácsalmáson került sor. A képzések 8.30-kor kezdődtek és 15.00-kor értek véget úgy, hogy a résztvevőknek volt lehetőségük egyéni konzultáció során saját pályázatukat bemutatni, s azokra kérdéseket is feltenni. A képzések így 16.30 és 17.00 között fejeződtek be. A fenti táblázat tartalmazza az első fázis során megtartott képzések helyszíneit és időpontjait. A képzések során törekedtünk arra, hogy minden egyes résztvevő aktív legyen, s részt vegyen a különböző modellek kidolgozásában. Ennek érdekében az első napokon csapatokat formáltunk, olyan csoportokat, amelyek egy adott pályázati témát vagy intézményi stratégiát dolgoztak ki. Konkrét pályázati témák segítségével a résztvevők a következő modellek alkalmazásával dolgozták ki részletes pályázati (projekt) tervüket: McKinsey 7 S, PEST+, Gap analízis, SMART célok, Gantt ábrák. A képzések pontos és részletes dokumentálása megtörtént. Ennek keretében egyetlen mappában gyűjtöttük össze résztvevőkként a jelenléti íveket, felnőttképzési szerződéseket, hallgatói adatlapokat és KKV képzés esetén a de minimis nyilatkozatokat. A képzés során a csapatok prezentációkon mutatták be az elkészült modelljeiket. A prezentációk során minden csapattag szerepelt, az egyes prezentációkat a trénerek vezetésével értékelték. A tréner az előadások lezárásaként értékelte a csapat összteljesítményét is. A képzések végén a résztvevők kitöltötték a képzést és az előadókat értékelő „Értékelési űrlapokat”. A dokumentációk átnézése és rendszerezése után megkezdődhetett az első fázis értékelése és a továbblépéshez szükséges projekt terv kidolgozása. 2009. júniusától a következő események történtek: A felsorolt kistérségekben került sor civil, intézményi és KKV célcsoportok képzésére: Kisteleki Kistérség Mezőkovácsházi Kistérség Főbb lépések: A képzéseket továbbra is a helyi HVI irodákkal szerveztük A résztvevők a honlapokon és a Helyi Vidékfejlesztési Irodákban adhatták le jelentkezési űrlapjaikat. A szükséges dokumentációt a képzés elején osztottuk ki, és írattuk alá.

71

Az összes képzés végén értékelő űrlapokat töltöttek ki a résztvevők. A képzések előtt összegyűjtöttük azokat a speciális projekteket, amelyekkel a résztvevők pályázatírás vagy pályázatok megvalósítása során foglalkoztak. A programmal kapcsolatos tájékoztatás érdekében rendszeresen tartottuk a kapcsolatot az érintett kistérségek polgármestereivel, a civil szervezetek vezetőivel. A Helyi Vidékfejlesztési Irodák segítségével részletesen tájékoztattuk az érintetteket a képzések helyszínéről, tartalmáról, a felteendő kérdések jellegéről is. Kisebb módosításokat hajtottunk végre a hallgatói kézikönyvben és CD-n. Betettük olyan pályázati dokumentációt, amellyel a résztvevők már korábban kapcsolatba kerültek. A kidolgozott képzési programokat a szerződés értelmében nyilvántartásba vettük a területileg A képzések a fent említett kistérségekben a tervek szerint lezajlottak. 2009. augusztusának főbb eseményei: A következő kistérségben került sor civil szervezetek számára tartandó képzésre: Sarkadi Kistérség Főbb lépések: A képzést a helyi Teleházak szervezte A képzésre a civil szervezetek képviselőit hívtuk meg. A szükséges dokumentációt a képzés elején osztottuk ki, és írattuk alá. Az összes képzés végén értékelő űrlapokat töltöttek ki a résztvevők. A képzések előtt összegyűjtöttük azokat a speciális projekteket, amelyekkel a résztvevők pályázatírás vagy pályázatok megvalósítása során foglalkoztak. A programmal kapcsolatos tájékoztatás érdekében rendszeresen tartottuk a kapcsolatot az érintett kistérségek polgármestereivel, a civil szervezetek vezetőivel. A képzésen szerzett tapasztalatok alapján, valamint a KFB tagokkal folytatott megbeszéléseken összegyűlt információk segítségével, figyelembe véve az OFA elvárásait valamint a pályázati tematikát, megtörtént a KFB tagok képzési anyagának összeállítása.

72

Elkészült a KFB célcsoport összes dokumentumot tartalmazó CD-je. Rendszeresen kapcsolatot tartás a Helyi Vidékfejlesztési Irodákkal a képzésekkel kapcsolatos visszajelzések összegyűjtésére Szerződések egyeztetése a konzorcium partnerekkel Dokumentáció rendezése Pénzügyi beszámoló készítése KFB képzések előkészítése tárgyalásokkal Harmadik beszámoló elkészítése A projekt utolsó szakasza: A pályázat záró időszakában két igen fontos feladatunk maradt. Mivel a korábbi szakaszokban a civil, intézményi és vállalkozási célcsoportok képzései hiánytalanul megvalósultak a sarkadi KKV célcsoport kivételével, így mindenekelőtt olyan partnert kellett találnunk, amely segítséget nyújtott számunkra a Sarkadu Kistérség vállalkozói csoportjának toborzásában. Első alkalommal Kötegyánban próbáltunk képzést szervezni, ellenben nem jött össze az elegendő létszám. Így választottuk az Okányi Teleházak szervezetét, amely ismételtem megkísérelte a megfelelő létszámú résztvevő toborzását. Ezúttal igen sok meghívót küldtünk ki, s értesítettük azokat a vállalkozókat is, akik a korábbi, Kötegyánban szervezett képzésre jelentkeztek. A toborzás sikeres volt. A másik fő feladatunk a Kistérségi Fejlesztési Bizottságokkal korábban felvett kapcsolat ápolása, és a számukra kiírt képzéssorozat megszervezése volt. Mind a négy megcélzott kistérség KFB bizottságaival tartottuk a kapcsolatot, s rendszeresen beszámoltunk a többi célcsoport képzése során szerzett tapasztalatokról. A terveknek megfelelően sor került a Sarkadi Kistérség KKV csoportjának képzésére, és a Kisteleki valamint Jánoshalmi Kistérségek KFB csoportjainak oktatására is. A pályázat záró időszakában két igen fontos feladatunk maradt. Mivel a korábbi szakaszokban a civil, intézményi és vállalkozási célcsoportok képzései hiánytalanul megvalósultak a sarkadi KKV célcsoport kivételével, így mindenekelőtt olyan partnert kellett találnunk, amely segítséget nyújtott számunkra a Sarkadi Kistérség vállalkozói csoportjának toborzásában. Első alkalommal Kötegyánban próbáltunk képzést szervezni, ellenben nem jött össze az elegendő létszám. Így választottuk az Okányi Teleházak szervezetét, amely ismételtem megkísérelte a megfelelő létszámú résztvevő toborzását. Ezúttal igen sok meghívót küldtünk ki, s értesítettük azokat a

73

vállalkozókat is, akik a korábbi, Kötegyánban szervezett képzésre jelentkeztek. A toborzás sikeres volt. A másik fő feladatunk a Kistérségi Fejlesztési Bizottságokkal korábban felvett kapcsolat ápolása, és a számukra kiírt képzéssorozat megszervezése volt. Mind a négy megcélzott kistérség KFB bizottságaival tartottuk a kapcsolatot, s rendszeresen beszámoltunk a többi célcsoport képzése során szerzett tapasztalatokról. Az utolsó szakaszban a következő képzéseket valósítottuk meg: Az Europerson Személyzeti, Tanácsadó és Képző Kft főbb feladata: Közreműködés a célcsoportok adatbázisainak kidolgozásában Az érintettekkel történő tárgyalások során az Euperson Személyzeti, Tanácsadó és Képző Kft ügyvezetője mindig jelen volt. Kapcsolattartás a kistérségi HVI irodákkal Képzési tananyag egyes moduljainak kidolgozása, más modulok tartalmával való egyeztetése Trénerek felkészítése Képzések megtartása Képzési dokumentációk összegyűjtése Jelentések készítése a képzések hatékonyságáról Képzési dokumentációk összeállítása Részvétel az részbeszámolók írásában Trénerek felkészítése, szervezése Képzési dokumentációk összeállítása A polgármesterekkel való kapcsolattartás szintén az Europerson feladatai közé tartozott. Kapcsolattartás a kistérségi HVI irodákkal, KFB tagokkal, a Kistérségi Fejélesztési Bizottságok munkájáért felelős személyekkel A Dél-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesületének főbb feladatai: Honlap tervezése a meghatározott paraméterek szerint Információ szolgáltatása a lehetséges képzési helyszínekről Honlap véglegesítése és feltöltése A képzések hatékonyságának értékelése Terembérleti számlák rendezése

74

Részvétel a jelentések megírásában Segítség nyújtása a KKV képzések toborzása során A program megvalósításának kezdetén kidolgozott projekt terv igen részletesen leosztotta a feladatokat, határidőket, így nem volt gond az egyes lépések pontos végrehajtása. A későbbi pályázatoknál is ezt a sémát akarjuk követni. Csak egyetlen alkalommal fordult elő, hogy a képzési napok dátumán változtatni kellett, ezt a konzorciumi tagok nagy rugalmassággal kezelték. A projektterv elkészítésére nagy gondot fordítottunk, mivel tudjuk, hogy egy forint hiba a tervezés során 100 Ft többletköltséget jelent a megvalósítás közben. A projekt megvalósításának utolsó szakaszában a legfontosabb cél a Kistérségi Fejlesztési Bizottságok bevonása, és a képzésre történő felkészítése volt. E téren igen szoros együttműködés bontakozott ki a három konzorciumi résztvevő között, mivel a KFB tagjai igen elfoglaltak, s velük kapcsolatot fenntartani leginkább személyes szálakon keresztül lehetett. Ennek eredményeként vált valóra az, hogy két kistérségben a KFB tagokat úgy sikerült mozgósítani, hogy részt vegyenek a képzésben. Ezt óriási sikerként értékeljük, mivel a célcsoport lehetséges résztvevői igen elfoglaltak: néhányan közülük országgyűlési képviselők, politikai pártjukban igen jelentős pozíciókat foglalnak el, miközben végzik képviselő testületük operatív munkáját is. Ezért a KFB tagok képzésének megszervezése igen kemény feladatot jelentett a konzorciumi tagok számára. A projekt sikerének vagy sikertelenségének okai A Kistérségi Fejlesztési Bizottságok közül két kistérségben, Jánoshalmán és Kisteleken sikerrel szerveztük meg a képzéseket, az eredeti tematika szerint. Ez annak köszönhető, hogy a többi célcsoport képzése előtt kikértük a KFB tagok véleményét, összegyűjtöttük azok elvárásait, s képzés során állandóan tájékoztattuk őket az elért eredményekről. Külön bevezető prezentációban ismertettük a résztvevőkkel a polgármesterek által megemlített célokat, a kistérségre jellemző elvárásokat, s a kistérségek általános fejlesztési stratégiáit is. A képzések visszajelzései is arról árulkodnak, hogy a résztvevők elégedettek voltak a képzés tematikájával és rugalmasságával is. Sikerült olyan modelleket is bemutatni, amelyek lehetővé teszik térségek hosszú távú stratégiájának kialakítását, a stratégia fejlesztési területekre történő bontását, SMART célok meghatározását és részletes fejlesztési projekt tervek kidolgozását, amelyek új ötleteket adhatnak pályázati témák, célok és projektek kifejlesztésére is.

75

A projekt lehetséges utóélete, a disszemináció érdekében tett lépések A projekt során használt kézikönyvek elektronikus formában rendelkezésre állnak. Mindenképpen érdemes lenne e-learning formában elkészíteni a képzés során kidolgozott, rugalmasságot biztosító anyagot, amely a résztvevők igényei szerint fogalmazódott meg. A projekt kézikönyveiben használt ábrák, Power Point prezentációk kérésre elküldhetők az igénylőknek. A pályázatban a projektmegvalósítás időszakra tervezett, de meg nem valósult feladatok, továbbá a tervezetthez képest korábban vagy később megvalósult vállalások Két kistérségben, Battonyán és Bácsalmáson próbálkozásaink sikertelenek voltak. Bár mindent megtettünk a képzések megszervezése érdekében úgy látszik, hogy korábban kigondolt stratégiánk, amely szerint magas színvonalú civil, intézményi és vállalkozási menedzsment részére tartott programjaink felkeltik a KFB tagok érdeklődését, különösen akkor, ha projekt menedzsment módszereink követik a legmodernebb, multinacionális vállalatoknál is alkalmazott módszereket, eszközöket. A képzések megszervezése érdekében a két kistérségben a következőket tettük:

A projekt beindítása érdekében meghívottként részt vettünk a Kistérségi Fejlesztési Bizottságok ülésein. Az üléseken bemutattuk a pályázatot, annak résztvevőit, a célcsoportokat és a várható eredményt. 2009 áprilisában, májusában és júniusában rendszeresen végeztünk interjúkat a Kistérségi Fejlesztési Bizottságok vezetőivel, így meglátogattuk Mezőkovácsháza és Bácsalmás polgármesterét is. Rendszeres tájékoztató anyagokat küldtünk ki a helyi Kistérségi Fejlesztési Bizottságok üléseinek szervezőihez.

76

Battonyán szoros kapcsolatot alakítottunk ki Tóth Péterné Zsuzsával Battonyán, és Száll Imrével, a Bácsalmási Kistérségi Fejlesztési Bizottság ügyintézőjével. 2009 nyarán nem sok lehetőség adódott a képzések előkészítésére. Szabadságolások akadályozták a munkát. A Kistérségi Fejlesztési Bizottságok képzésének előkészítését szeptembertől újult erővel folytattuk. Ismételten elküldtük a képzési tematikát, meghívókat, s az elkészült KFB kézikönyv több példányát is. Átadtuk a képzések teljes dokumentációját, tematikával, meghívókkal együtt. Az érintett személyek külön-külön értesítést kaptak a lehetséges képzésekről, az KFB ülések szervezői telefonon hívták fel a lehetséges érintetteket. Battonyán 2009 szeptemberében két alkalommal próbáltunk találkozni a helyi KFB vezetőjével, sikertelenül. Felvettük a kapcsolatot a Leader program keretében képzéseket tartó Szél Adriánnal is abban a reményben, hogy együtt hatékonyabbak tudunk lenni a toborzásban. Készek voltunk arra is, hogy az utolsó pillanatig várva esetleg a projekt határidejének módosítását kérjük. Sajnos próbálkozásunk eredménytelen volt. Bár 2009 októberében sikerült a KFB tagoknak prezentációt tartani a képzésről Bácsalmáson, az utolsó pillanatban mindkét helyről azt az információt kaptuk, hogy nem tartanak igényt a képzésekre. A sikertelenség egyértelmű okát abban látjuk, hogy a kistérségek KFB tagjai igen elfoglaltak, s nem érnek rá arra, hogy 10 alkalommal képzésen vegyenek részt. Szeged, 2009. november 30.

77

MELLÉKLETEK

78

1. számú melléklet TÉMAÉRTÉKELŐ A képzésben résztvevő képzést értékelő véleménye A képzés megnevezése: .................................................... A képzés időpontja: ........................................................... A képzés helyszíne: ........................................................... A képzés oktatója: ............................................................. Kérem, súlyozza az alábbi állításokat úgy, hogy karikázza be a számokat 1-től 10-ig tartó skálán.

A témát jelentős mértékben használhatónak ítélem. A hallottak számomra jelentős mértékben új ismereteket tartalmaztak A tanultak sok segítséget adnak hétköznapi munkámhoz A képzés során használt példák, esettanulmányok, módszerek jelentős mértékben segítik tanulásomat, megértésemet Az elsajátításra fordított idő teljes mértékben elegendő volt

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

A tanultakat semmilyen mértékben sem tudom hasznosítani. A hallottak számomra egyáltalán nem jelentettek új ismereteket A téma tartalma számomra zavaros, értelmetlen. Hiányoltam a megértést segítő konkrét példákat, módszereket, esettanulmányokat Az elsajátításra szánt idő számomra nem volt elég

Egyéb megjegyzések: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Válaszát köszönjük!

Összpontszám:

79

2. számú melléklet TRÉNERÉRTÉKELŐ TRÉNER MEGNEVEZÉSE: ............................................................... Kérjük, értékelje a modul trénerét/trénereit az alábbi szempontok szerint: (Súlyozza az alábbi állításokat úgy, hogy karikázza be a számokat az 1-től 10-ig tartó skálán!) A tréner fellépése magabiztos, A tréner fellépése 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 bizonytalan, feszült volt. bizalomkeltő, barátságos volt. A tréner felkészültsége jól érzékelhető.

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

barátságtalan,

A tréner felkészületlen volt.

A tréner kommunikációs képessége A trénernek alapvető hiányosságai kiváló, előadásmódja lényegre törő, vannak a kommunikációs 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 érdekfeszítő, figyelemfelkeltő volt. képességekben; előadásmódja unalmas, követhetetlen. A tréner - figyelembe véve a A tréner mereven ragaszkodott saját résztvevők igényeit, elvárásait - képes elképzeléseihez, illetve a program volt rugalmasan alkalmazkodni és 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 felépítéséhez. A résztvevőket nem vonta változtatni. A résztvevőket megfelelően be a munkába. bevonta a munkába. A tréner megfelelően jártasnak A tréner bizonytalan volt a módszerek bizonyult az alkalmazott 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 alkalmazásában. módszerekben. Amennyiben a témát egy tréner Amennyiben a témát egy tréner oktatta… oktatta… A tréner egyáltalán nem volt A tréner megfelelően együttműködő együttműködő. volt. Amennyiben a témát több tréner oktatta… Amennyiben a témát több tréner A modul trénerei között aránytalanság 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 oktatta… volt tapasztalható: aránytalanság a A modul trénerei (egymással is) feladatok megosztásában vagy az általuk érzékelhetően összehangoltan és jól képviselt tartalmakat eltérően tudtak együttműködni. értelmezték.

Egyéb, a fentiekben nem érintett megjegyzése:

Válaszait köszönjük!

60

80

3. számú melléklet ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELŐ HELYSZÍN MEGNEVEZÉSE: Okány Kérjük, értékelje a képzést az alábbi szempontok szerint: (Súlyozza az alábbi állításokat úgy, hogy karikázza be a számokat az 1-től 10-ig tartó skálán!) A toborzáskor kielégítő, alapos Toborzáskor kevés információ állt tájékoztatást kaptam a képzésről. 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 rendelkezésemre, nem tájékoztattak megfelelően. A biztosított felnőttképzési szolgáltatás A biztosított felnőttképzési szolgáltatás 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 színvonalát megfelelőnek tartom. színvonala nem kielégítő. A képzés helyszínének higiéniai A képzés helyszínén a higiéniai állapota kiváló volt. 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 körülmények kívánnivalót hagynak maguk után. A képzésen a megfelelő technikai A képzésen hiányzott a szükséges felszereltség biztosított volt, a tárgyi felszereltség, tárgyi feltételek. 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 feltételek megfelelőek voltak. A szervezés megfelelő volt.

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

A szervezés hiányos és rossz volt.

Egyéb, a fentiekben nem érintett megjegyzése:

Válaszait köszönjük!

50

81

4. számú melléklet

Szakmai kompetencia teszt Név:

A projekt megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.

82

Pályázati ismeretek, pályázati technikák (kivéve Kistérségi Fejlesztési Bizottsági célcsoport!) Melyik Operatív Program keretében igényelhetők fejlesztési források a Dél-Dunántúli Régió számára elkülönített támogatási keretből? Államreform Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív Program Közlekedés Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Minek a rövidítése az LHH betűszó? Legfontosabb helyettesítő helyzetértékelés Leghátrányosabb helyzetű Lehetséges hibahatár Projektmenedzsment (kivéve Kistérségi Fejlesztési Bizottsági célcsoport!) Mi a jelentése a PEJ betűszónak? Projekt Előrehaladási Jelentés Pénzügyi Elszámolási Jogállás Pályázati Ellenőrző Jogosultság Igaz-e, a nyilvánosság biztosítására vonatkozó kötelezettségek csak ajánlások és ezeket figyelmen kívül lehet hagyni? Igen Nem Pénzügyi és pénzügytervezési ismeretek Igaz-e, hogy az EU által támogatott projektek általában utólagos finanszírozásúak? Igen Nem Igaz-e, hogy az önkormányzati projektek költségvetését általában bruttó módon tervezzük? Igen Nem

Közbeszerzés

83

Lehet e közpénzt a közbeszerzési törvény nélkül elkölteni? Igen Nem

Mit kell tenni annak, aki nem tudja eldönteni, hogy vajon neki kell-e a közpénz elköltésekor közbeszerzési eljárást lefolytatnia? Megkérdez egy szakértőt. Megkérdez egy kollégát. Fejlesztési, támogatási ismeretek (csak Kistérségi Fejlesztési Bizottsági célcsoportnak!) Állítson időrendet a két fogalom között! Melyik születik meg elsőként? Projekt Pályázat Melyek a SWOT analízis során vizsgált elemek, mely 4 szót rejti magában? Veszélyek

Erősségek

Hátrányok

Gyengeségek

Lehetőségek

Előnyök

Digitális írástudás (csak Kistérségi Fejlesztési Bizottsági és Civil szervezetek menedzsmentje célcsoportnak!) Van-e lehetőség matematikai alapműveletek elvégzésére Excel táblázatban? Van Nincs Van-e a projekt menedzseléséhez kapcsolódó tevékenységek egységes kezelését segítő speciális program? Van, és pedig: ………………………… Nincs

84

5. számú melléklet

KÉPZÉSEK HATÉKONYSÁGÁT ÉRTÉKELŐ ŰRLAP Célcsoport

Civil

□

Intézményi

□

KKV

□

KFB

□

Képzés helyszíne: .............................................................. Képzés időpontja: .............................................................. Prezentációkat tartó csapatok tagjai: 1. ............................................................................. 2. ............................................................................. 3. ............................................................................. 4. .............................................................................. 5. ............................................................................. Prezentációk értékelése Értékek Pontok Értékelési szempontok Modellek áttekinthetősége Prezentáció logikai menete Modellek értelmezése Prezentáció tömörsége Fogalmak értelmezése Modell külalakja Kapcsolódás egyéb modellekhez

Gyenge 1 7S

Közepes 2

Jó 3

PEST +

GAP

Kiváló 4 SMART

Tökéletes 5 P-terv

Csoport értékelése Értékelő: _____________________________________ (tréner) Értékelési szempontok magyarázata Modellek áttekinthetősége: A modellek egyes elemei között mennyire logikus a kapcsolatrendszer? A modell minden egyes elemére egyenlő és elegendő figyelmet fordított a csapat? Prezentáció logikai menete: A prezentáló követte a modell eredeti logikai menetét? (Pl. „7S: Stratégia, Rendszerek, Szervezet, Eszközök, Emberek, Értékek, Stílus” egymás után kerültek bemutatásra?) Modellek értelmezése: Pontosan megértette a csapat a bemutatott modellt? Volt olyan elem, amivel nem foglalkoztak, azaz kihagytak? Prezentáció tömörsége: Nem volt túl rövid a prezentáció? Nem lépte túl a csapat a rendelkezésére álló 5 percet? Fogalmak értelmezése: Pontosan megértette a csapat a modellekhez kapcsolódó fogalmakat? (Pl. Gap analízis) Modellek külalakja: Jól értelmezhető rajzok készültek? A modelleken a szövegek jól olvashatóak? Kapcsolódás egyéb modellekhez: A modellek pontosan beilleszkedtek a pályázat tervezési folyamatába? Csoport értékelése: A csoport csapatban dolgozott? Voltak hangadók, akadályozók vagy „csendes tagok”?

85