KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133
Fax: (28)-470-357 „Nyílt ülésen tárgyalandó”
ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 18-i ülésére
Tárgy: A szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelet megalkotása
Érintett bizottságok: Egészségügyi és Szociális Bizottság, Pénzügyi, Jogi, Településfejlesztési, Pályázatkezelő, valamint Vagyonnyilatkozatokat és Összeférhetetlenségeket Kezelő Bizottság
Tisztelt Bizottság/Képviselő-testület!
Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény alapján 2014. január 1. napjával hatályba lép az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozás. A törvénymódosítás értelmében az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvad össze. A törvény felhatalmazó és átmeneti rendelkezései szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31-éig kell megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. A méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos feladat 2014. január 1. napjától jegyzői hatáskörből a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe kerül. A törvénymódosítás indoklása szerint: „Az ellátórendszer átláthatóbbá tétele, valamint az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében javasolt az egyaránt válsághelyzetek kezelésére szolgáló átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összevonása egy ún. önkormányzati segéllyé.”
2 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132.§ (4) bekezdése felhatalmazást ad a települési önkormányzatnak, hogy rendeletben szabályozza „a) az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat, b) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak a 37. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakon túli, az aktív korúak ellátására jogosult személy családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára vonatkozó feltételeit, valamint a feltételek fennállásának igazolási szabályait, c) a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködésének eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit d) az étkeztetés jogosultsági feltételeinek részletes szabályait, e) a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat, f) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit, g) az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.”
Az Szt. 32.§ (3) bekezdése szerint: „(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.”
Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások, illetve a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Az Szt. példálózó jelleggel sorolja fel azokat az eseteket, illetve az ezekhez kapcsolódó rendkívüli kiadásokat, melyek viseléséhez az önkormányzati segély nyújthat segítséget. Ilyen eset a betegség, haláleset, elemi kár, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek beiskoláztatása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése. A segély természetbeni ellátás formájában is biztosítható. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, illetve kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.
3 A döntés meghozatalát átruházott hatáskörben a polgármesterre javasolt ruházni, tekintettel arra, hogy az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követően 15 napon belül kell dönteni. Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%ánál. Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§-a szerint a jogszabály előkészítőjének előzetes hatásvizsgálatot kell készítenie, fel kell mérnie a szabályozás várható következményeit. „17.§ (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.”
I. Várható társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: Nincsenek.
II. Várható környezeti hatások, egészségi következmények: Nincsenek.
III. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: Nincs.
IV. A rendelet megalkotásának szükségessége: Az önkormányzatnak jogszabályból eredő kötelezettsége, hogy 2013. december 31. napjáig megalkossa a Szt.-vel összhangban álló rendeletét.
V. A jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet nem lenne összhangban az Szt. szabályozásával.
4
VI. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Rendelkezésre állnak.
Rendeletalkotás! Kistarcsa Város Önkormányzata megalkotja a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletet. A rendelet elfogadása minősített többséget igényel Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 50.§-a alapján.
Kistarcsa, 2013. december 4.
Solymosi Sándor polgármester
5 Kistarcsa Város Önkormányzat …/2013. (… …) önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32.§ (3) bekezdésében és 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1.§ E rendelet célja, hogy Kistarcsa város közigazgatási területén a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, szerkezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
A rendelet tárgyi hatálya 2.§ (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, szabályozza a hatáskörébe tartozó szociális pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelmező nyilatkozatának és igazolásainak tartalmát, illetve azok benyújtásának részletes szabályait. (2) Szabályozza továbbá a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.
A rendelet személyi hatálya 3.§ A rendelet személyi hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§-a szerinti személyekre, akik Kistarcsa város közigazgatási területén lakóhellyel, vagy ha életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyükön laknak, tartózkodási hellyel rendelkeznek.
Hatásköri rendelkezések 4.§ (1) A polgármester átruházott hatáskörben dönt az alábbi kérelmek elbírálásáról: a) Önkormányzati segély, b) Méltányossági közgyógyellátás, c) Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezése.
6 (2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság átruházott hatáskörben dönt a 8.§-ban foglalt méltányossági ügyekben. (3) A (2) bekezdésben foglalt méltányossági ügyekben eljárási kérdésekben a polgármester dönt.
Eljárási rendelkezések 5.§ (1) A szociális ellátásra irányuló kérelmeket az e célra rendszeresített nyomtatványokon Kistarcsa Város Polgármesteri Hivatalához kell benyújtani. (2) Környezettanulmány készítése szükséges a kérelmező lakóhelyén vagy tartózkodási helyén a 7.§ (2), (4) és (5) bekezdésben foglalt önkormányzati segély, valamint aktív korúak ellátása és lakásfenntartási támogatás megállapítását megelőzően. (3) Amennyiben a kérelmező életkörülményei a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül vizsgálva voltak és nem utal semmiféle körülmény azokban lényeges változásra, akkor önkormányzati segély esetében nem szükséges újabb környezettanulmányt végezni. (4) A kérelemnek helyt adó önkormányzati segély esetén egyszerűsített határozat is hozható, amennyiben az eljárás során nincs ellenérdekű ügyfél.
Az ellátások kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének általános szabályai 6.§ (1) A pénzbeli ellátások kifizetése a megállapító határozat alapján Kistarcsa Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának feladata. (2) A havi rendszerességgel megállapított pénzbeli ellátások kifizetése és folyósítása Kistarcsa Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodáján keresztül, a jogosultság megállapítását követő hónap ötödik napjáig, a kérelmező nyilatkozata alapján átutalással vagy postai úton történik. (3) Az alkalmanként megállapított pénzbeli ellátásokat a döntést követő 8 napon belül a házipénztárból kerül kifizetésre. (4) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – Kistarcsa Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodája bármikor jogosult ellenőrizni. (5) Az e rendeletben megállapított feltételek hiányában igénybe vett szociális ellátás megtérítésére és a megtérítéssel kapcsolatos méltányosságra vonatkozóan az Szt. szabályai szerint kell eljárni.
II. FEJEZET PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Önkormányzati segély 7.§ (1) Az önkormányzati segély megállapítására az Szt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén kerül sor.
7 (2) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, feltéve, hogy családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át, egyedül élő esetén annak 150%át. (3) A temetési költségek mérséklésére nyújtandó önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén annak 300%-át. A kérelem a temetést követő 3 hónapon belül terjeszthető elő. A temetési költségek mérséklésére nyújtható önkormányzati segély összege 40.000,- Ft. (4) Elemi kár elhárításához önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki különösen elemi kár, tűzeset okozta rendkívüli élethelyzetbe került, kárának enyhítésére évente legfeljebb egy alkalommal, feltéve, hogy családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 450%-át. Az elemi kár elhárításához nyújtható önkormányzati segély maximális összege 50.000,- Ft. (5) A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek részére nyújtandó önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 140%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 150%-át és a gyermeket nevelő szülő/család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (6) Egy naptári éven belül egy család legfeljebb két-két alkalommal részesülhet a (2) és (5) bekezdésekben meghatározott önkormányzati segélyben, melyeknek együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 150%-át. (7) Az önkormányzati segélyt indokolt esetben természetbeni ellátás formájában lehet biztosítani. Méltányosság 8.§ (1) A 7.§ (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati segélynél meghatározott jövedelemhatártól – annak 50%-kal történő megemeléséig – méltányosságból az alábbi esetekben lehet eltérni: a) Nagy értékű – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át meghaladó – gyógyászati segédeszköz és gyógyszerek beszerzése esetén, amennyiben a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal. b) Súlyos betegség, hosszan tartó kórházi kezelés (minimum 2 hónap) esetén – megfelelő orvosi igazolások becsatolása alapján. c) Tartós – két hónapot meghaladó – táppénzes állomány esetén. d) Közüzemi díj elmaradás esetén, annak kifizetéséhez. (2) A 7.§ (5) bekezdésben meghatározott önkormányzati segélynél meghatározott jövedelemhatártól – annak 50%-kal történő megemeléséig – méltányosságból az alábbi esetekben lehet eltérni: a) Az egyik szülő a kérelem benyújtását megelőző fél éven belül munkahelyét elvesztette.
8 b) A kérelmező szülő a kérelem beadását megelőző fél éven belül egyedülálló lett. c) A kérelmező családjában fogyatékkal élő vagy tartósan beteg személy él. d) A kérelmező beiskolázáshoz kéri a támogatást és az egyik szülő munkanélküli. e) A kérelmező gyermekét örökbe fogadta és az örökbe fogadás óta egy év még nem telt el. f) A kérelmező újszülött gondozásához kéri a támogatást és a gyermek születése óta 6 hónap nem telt el. (3) Méltányosság kérelmező és családja esetében az adott naptári évben egy alkalommal gyakorolható. Rendszeres szociális segély 9.§ (1) Az Szt. 37.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túlmenően rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult az a személy, akinek: a) a rehabilitációs hatóság szakvéleménye alapján egészségkárosodásának mértéke eléri a 40%-ot, vagy munkaképességét legalább 50%-ban elveszítette, vagy b) a pszichiáter szakorvos javaslata alapján – a javaslatnak tartalmaznia kell a munkavégzés alóli mentesség pontos megnevezését és várható időtartamát – pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, c) gyermeket vár és ezt a terhes gondozást végző szakorvos igazolja, valamint terhes gondozási kiskönyvét bemutatja. (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti – egészségkárosodottnak nem minősülő személy – kérelmező esetén további feltétel az Szt. 33.§ (1) bekezdés d)-g) pontjaiban foglaltak valamelyikének teljesítése és az, hogy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel vállalja az együttműködést. (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködésére kijelölt szerv az Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: kijelölt szerv). (4) A rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködésre köteles személy együttműködni köteles a kijelölt szervvel, amelynek keretében: a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresi a kijelölt szervet és nyilvántartásba veteti magát; b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik; c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (5) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) munkavégzésre felkészítő foglalkozás, munkahelykeresést elősegítő technikák elsajátítása; b) tanácsadás (jogi, munkaügyi, egészségügyi, tanulásra irányuló stb.); c) képességfejlesztő és csoportos önsegítő foglalkozás; d) életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás; e) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás; f) társadalombiztosítási, valamint nyugellátások igénylésében való közreműködés. (6) A beilleszkedést elősegítő programról kötött együttműködési megállapodás tartalmazza: a) a program típusát;
9 b) c) d) e)
a program kezdő és záró időpontját; az együttműködésre kötelezett konkrét feladatait; a kijelölt szerv által vállalt feladatokat; tájékoztatást az együttműködésre kötelezett esetleges mulasztásának igazolási lehetőségeiről és igazolatlan mulasztás jegyző felé történő jelzésének következményeiről; f) az együttműködésre kötelezett és a kijelölt szerv munkatársának aláírását. (7) A kijelölt szerv a) feljegyzést készít az együttműködésre kötelezett igazolatlan mulasztásáról és a feljegyzést 8 munkanapon belül megküldi a jegyzőnek, valamint b) évente írásos értékelést készít valamennyi együttműködésre kötelezett együttműködéséről és annak megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést elősegítő program személyenkénti végrehajtásáról. (8) A kijelölt szerv az együttműködésre kötelezettel történő kapcsolattartásról esetnaplót vezet. (9) Az együttműködés megszegésének esetei: a) a szociális segélyben részesülő személy nem jelent meg a kijelölt szervnél, illetve nem vetette magát nyilvántartásba; b) a kijelölt szerv által számára előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását megfelelő módon nem igazolta; c) a számára előírt foglalkozásokon, tanácsadásokon nem vett részt; d) a beilleszkedési programban meghatározottakat nem hajtotta végre.
Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei 10.§ (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét is biztosítja. A lakókörnyezet rendezettségéhez az igénylő, illetve a jogosult az alábbiakat köteles biztosítani: a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata; b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására; c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése; d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, csúszásmentesítése, az ingatlan előtti vízelvezető árok folyamatos tisztántartása a kerítés teljes hosszában (járda hiányában 2 méter széles területsávnak a tisztántartásáról és csúszásmentesítéséről kell gondoskodni); e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint: ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése; f) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése; g) szükséges a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartása, takarítása, szükség esetén meszelése;
10 h) a mosásra valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiségek és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő illemhely (WC) rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fokozott tisztántartása és fertőtlenítése szükséges. (2) A jegyző az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 15 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről. (3) Amennyiben a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 8 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg. (4) Aki lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak aktív korúak ellátása nem állapítható meg, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszűnik, ha a (1) bekezdésben foglalt feltételeknek – felszólítás ellenére – nem tesz eleget.
Normatív lakásfenntartási támogatás 11.§ (1) A normatív lakásfenntartási támogatás egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét is biztosítja. A lakókörnyezet rendezettségéhez az igénylő, illetve a jogosult az alábbiakat köteles biztosítani: a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata; b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására; c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése; d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemétés gyommentesítése, csúszásmentesítése, az ingatlan előtti vízelvezető árok folyamatos tisztántartása a kerítés teljes hosszában (járda hiányában 2 méter széles területsávnak a tisztántartásáról és csúszásmentesítéséről kell gondoskodni); e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint: ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése; f) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése; g) szükséges a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartása, takarítása, szükség esetén meszelése; h) a mosásra valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiségek és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő illemhely (WC) rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fokozott tisztántartása és fertőtlenítése szükséges. (2) A jegyző a lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 15 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.
11 (3) Ha a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglalt feltételnek nem felel meg, a jegyző 8 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg. (4) Aki lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg, illetve lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága megszűnik, ha a (1) bekezdésben foglalt feltételeknek – felszólítás ellenére – nem tesz eleget. III. FEJEZET TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Közgyógyellátás 12.§ Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek: a) akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át; b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át; és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át. Köztemetés 13.§ Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségének megfizetése alól az eltemettetésre köteles személy, amennyiben a mentesítésre vonatkozó kérelmet terjeszt elő és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 100%-át nem haladja meg.
IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14.§ (1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kistarcsa Város Önkormányzatának a szociális igazgatásról és szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól szóló 11/2006. (III.20.) önkormányzati rendelete, Kistarcsa Város Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 16/2011. (IV.26.) önkormányzati rendelet 2.§ a) pontja, valamint 3-4.§-a, a szociális ellátásokról szóló 2/1993. (V.19.) önkormányzati rendelete, a szociális ellátásokról szóló 2/1993. (V.19.) önkormányzati rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 14/1993. (X.29.) önkormányzati rendelete, a szociális ellátásokról szóló 2/1993. (V.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/1994. (IV.26.) önkormányzati rendelete, a szociális ellátásról szóló többször módosított 2/1993. (V.19.) önkormányzati rendelet kiegészítéséről szóló 12/1994. (V.27.) önkormányzati
12 rendelet, a 11/1994. (V.27.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 15/1994. (VII.1.) önkormányzati rendelet, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 8/2000. (IV.26.) rendelet módosításáról szóló 9/2003. (IV.8.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2004. (V.11.) önkormányzati rendelet, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 8/2000. (IV.26.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 3/2005. (I.11.) önkormányzati rendelet, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 17/2005. (XI.23.) önkormányzati rendelet, a szociális igazgatásról és a szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól szóló 11/2006. (III.20.) önkormányzati rendelet módosításáról, a szociális igazgatásról és szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól szóló 11/2006. (III.20.) önkormányzati rendelet módosításáról, a szociális igazgatásról és szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól szóló 11/2006. (III.20.) önkormányzati rendelet módosításáról, a szociális igazgatásról és szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól szóló 11/2006. (III.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 32/2008. (XI.25.) önkormányzati rendelet.
Solymosi Sándor Polgármester
Czukkerné dr. Pintér Erzsébet Jegyző
