KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-132 Fax: (28)-470-357 „Nyílt ülésen tárgyalandó”
ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. május 25-i ülésére
Tárgy: Adóhatóság munkájáról beszámoló
Érintett bizottság: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság
Tisztelt Képviselő-testület/Bizottság!
A képviselő-testület munkatervében 2016. május 25-i ülésén tűzte napirendre a jegyző beszámolóját az önkormányzat adóztatásáról, a 2015. évi adóhatósági munkáról. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ (3) bekezdés g/ pontja szerint: „A települési önkormányzat képviselő-testülete: a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást.” Az adóhatósági munkáról szóló beszámoló az előterjesztés mellékletét képezi. Határozati javaslat Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a jegyző beszámolóját az önkormányzati adóztatásról, az adóhatóság 2015. évi munkájáról. Határidő: azonnal Felelős: Czukkerné dr. Pintér Erzsébet jegyző A határozat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel.
Kistarcsa, 2016. május 11.
Czukkerné dr. Pintér Erzsébet jegyző 1
Beszámoló az önkormányzati adóztatásról, a 2015. évi adóhatósági munkáról
Tisztelt Képviselő-testület!
Az alábbiakban tájékoztatjuk a Tisztelt Képviselő-testületet a helyi adóbevételek alakulásáról, az új felhő alapú önkormányzati adónyilvántartásról, valamint az adóhatóság operatív feladatairól, éves tevékenységéről. A beszámolókban évről-évre bemutatjuk az adóztatással kapcsolatos tevékenységeket és azok eredményességére vonatkozó adatokat. Az adóalanyok számát, az adóbevételek alakulását, a behajtási cselekmények módját és azok eredményességét. A 2015. évi beszámoló rendhagyó elemeket is tartalmaz, mert az adóév első félévében még az ÖNKADO (Önkormányzati adók nyilvántartó rendszere) felületen került rögzítésre az adóztatási folyamat, míg az év második félévében az ASP (Application Service Providing) rendszerével dolgozhattunk. Az ASP szolgáltatás nem egyszerűen alkalmazás-bérletet jelent. A szolgáltató nem csak a háttér-infrastruktúra üzemeltetés és rendszerfelügyelet terheit veszi le a felhasználó válláról, hanem a szoftverüzemeltetést, jogszabálykövetést, frissítések telepítését is, továbbá Help Desk szolgáltatások nyújtását és egyéb feladatokat is ellát. Az ASP keretében a felhasználók a tevékenységük támogatásához szükséges ügyviteli, vagy egyéb szoftvereket úgy veszik igénybe, hogy interneten keresztül kapcsolódnak a szolgáltatónál elhelyezett szerverekhez, az ezeken működő adatbázisokhoz és az adatokat kezelő programokhoz. A felhasználói gépeken böngészőprogramnak kell futnia és gyors internet kapcsolattal kell rendelkeznie. A két rendszer az adó-szakrendszer tekintetében ugyan nagymértékben hasonlóságot mutat (elsősorban az adónemek kezelésében), ugyanakkor, merőben más a megjelenési formája, és más struktúrát alkalmazva nyerhetőek ki az adatok a rendszerből. A szolgáltatás jövőbe mutató integrációs rendszere modern és várhatóan felhasználóbarát, precíz és biztonságos üzemeltetést tesz lehetővé a jövőben, de bevezetésével természetesen nem csak előnyök, hanem nehézségek is adódtak. Az adattisztítási folyamat aprólékos időigényes, az adatkonzisztenciát követő munkafolyamata, az adatmigrálás során jelentkező további eltérések, adathiányok kiküszöbölése, valamint a program készültségi fokában jelentkező problémák, valamint az egyes menüpontok „fejlesztés alatti” állapota jelentősen megnehezítette az átállás folyamatát. Az ismeretlen zárási technikák, a külső adatállományok (gépjármű, bank) betöltésével, integrációjával kapcsolatos feladatok rendkívüli erőfeszítéseket igényeltek a munkatársaktól, szem előtt tartva az adatszolgáltatási és jogszabályban előírt határidőket. A tömegesen előállított értesítők és iratok fizikailag történő előállítása során az ASP Iktató ASP Adóval történő integrációnál jelentkező megoldásra váró problémák mind-mind 2
hozzájárultak egy megfeszített munkatempóhoz, amely mellett még az adóbevételek alakulása is fontos szempont volt, amellett, hogy az adózók napra kész tájékoztatása is megvalósuljon. A működés során felmerült problémák folyamatos fejlesztést igényelnek, azonban a szolgáltató által üzemeltetett Help Desc felületnek köszönhetően a felmerülő kérdések viszonylag gyorsan megválaszolásra kerülhetnek, az adó-szakrendszer éles használata során észlelt hibákra azonnali fejlesztői módosítás készülhet. Mostani beszámolónkkal a 2015. december 31-ig végzett adóhatósági feladataink eredményéről (mindkét említett rendszer adatainak felhasználásával) kívánjuk a Tisztelt Képviselő- testületet tájékoztatni.
Jogi szabályozás áttekintése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja a helyi adóval, gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatokat. Az önkormányzat lényegi eleme a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása, ennek egyik fontos eleme a helyi adók rendszere. Az önkormányzat képviselő-testületének egyik alapjoga, hogy önkormányzati rendelet útján a helyi adóztatást szabályozza. Egyes adók, díjak (gépjárműadó, talajterhelési díj) esetében központi egységes szabályozás alapján, míg a helyi adók esetében törvényi keretek között, de helyi rendelet alkotás szabályozza az adóztatást. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján az önkormányzat kizárólagos joga, hogy a törvényben meghatározott adóalanyok és adótárgyak tekintetében helyi adókat vagy azok valamelyikét bevezesse. A Htv. és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. Törvényi keretek között a képviselő-testület dönt a helyi adók bevezetéséről, az alkalmazott adómértékekről, kedvezményekről és mentességekről. Kistarcsa Város Önkormányzata a helyi adók jelenleg alkalmazott adómértékeit a helyi sajátosságokhoz, a gazdálkodási követelményekhez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapította meg, a törvényben meghatározott felső (adómaximum) határ figyelembe vételével. A helyi adóztatás az önkormányzat kezében továbbra is olyan lehetőség, amely a helyi vagyoni érdekeltséghez, a kommunális fejlesztésekhez, valamint a helyi gazdasági tevékenységhez kapcsolódhat. A szabályozás lehetővé teszi azt, hogy a lakosság és a vállalkozók is adóztathatóak legyenek. A rendeletek megalkotása során a helyi adópolitika alapvető célja az, hogy a helyi adók az önkormányzat folyamatos, állandó, stabilan előre tervezhető, biztos bevételi forrását jelentsék, ugyanakkor az adózói kört illetően méltányos, igazságos és megfizethető legyen. A Htv.-ben nevesített adónemek közül Kistarcsa Város Önkormányzata a telekadót, helyi iparűzési adót vezette be. Helyi adókat érintő uniós megfelelés tekintetében az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen adónemek működtetését bízzák az önkormányzatokra, illetve milyen korlátokat állítanak számukra. A Htv. az önkormányzati rendeleteknek a közösségi támogatási 3
szabályokkal való összhangja érdekében már keretek közé szorítja az önkormányzatok kedvezmény-, mentesség-nyújtási lehetőségét. Az uniós jogharmonizáció tükrében, a helyi adókra vonatkozóan változásokra lehet számítani. Legutóbb az Országgyűlés az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény elfogadásával módosította a Htv. iparűzési adómentességről szóló szabályait. Iparűzési adókedvezmény vonatkozásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősítette az önkormányzatok által adott kedvezményeket, (melyhez újabb adminisztrációs terhek is jelentkeznek mind az ügyfél, mind az adóhatóság részéről), amelyek kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújthatóak 2016. évtől. Azon önkormányzatok, melyek nem alkalmaznak adómentességeket, adókedvezményeket, adóalap-kedvezményeket, mentesülnek a többlet adminisztráció alól, illetve az iparűzési adó bevételeiket maximalizálhatják. Az önkormányzati adóhatósági munka elsődleges szabályozását az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) határozza meg. A közigazgatás hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírásait az Art. elsődlegessége mellett kell alkalmazni. Az egyes adónemekre vonatkozó részletes szabályokat az ún. egyedi jogszabályok, a Htv., a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) és a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény tartalmazza. A végrehajtási eljárásban az Art. mögöttes jogszabályaként a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai a mérvadóak. Külön ki kell emelni az adatok személyes védelmét és az adótitok fontosságát, figyelemmel arra, hogy az adóhatóságot (annak dolgozóit) a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
Bevételek Kistarcsa Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók biztosítják. Ennek összetétele az ország költségvetési helyzetének és az országgyűlés döntésének függvénye. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételeit növelik. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Az önkormányzat rendeleteiben szabályozza a helyi adók mértékeit, kedvezményeit, mentességeit, melyek alapvetően hatással vannak az adóbevételek nagyságára. A Htv. ugyanis továbbra is lehetőséget biztosít az önkormányzatnak, hogy a vállalkozások és magánszemélyek teherviselő képességét mérlegelve, az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan határozza meg.
4
Az adócsoport működése Személyi feltételek: Az adócsoport létszáma 2013. július 1-től változatlan. 1 fő csoportvezető, 4 fő ügyintéző. Az adócsoport jelenlegi állományában 3 fő felsőfokú végzettségű és 2 fő középfokú végzettségű munkatárs dogozik. 3 fő közigazgatási szakvizsgával, 2 fő közigazgatási alapvizsgával, 1 fő adószakértői képesítéssel rendelkezik. 2015. június 1-jétől az Adóügyi csoportvezetői feladatokat Bartha Tiborné látja el. Tárgyi feltételek: Az adónyilvántartás vezetése 2015.06.30-ig a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott, a Magyar Államkincstár (továbbiakban: MÁK) által rendszeresített ÖNKADO programmal történt. A program karbantartását a MÁK által megküldött programverzió betöltésével, leirati segédlettel az önkormányzati adóhatósági dolgozók végezték. A program az adócsoport saját belső hálózatán futott, 1 db szerver és 5 db munkaállomás összekapcsolásával. A programot minden ügyintéző egyszerre használhatta. Azonban egyes munkafázisokban (pl. bankbizonylatok rögzítése), egyszerre egy csak egy ügyintéző dolgozhatott, az esetleges adatvesztési hiba elkerülése végett. A programkarbantartás és zárási feladatok végzése a szerveren történt. Ebben az esetben is korlátozott volt a hálózat használata. Az ASP rendszer átállása 2015.06.30-án történt, mely merőben megváltoztatta a napi operatív feladatok ellátását, valamint a programrészek készültségi fokához igazodó adóügyi feladatokat.
ASP bevezetése: Kistarcsa Város Önkormányzata pályázat keretében csatlakozott az ASP rendszerhez. Ennek részeként az önkormányzati adónyilvántartás is 2015.06.30. napjától az ASP önkormányzati adó-szakrendszerrel történik. A rendszerhez való csatlakozás első lépéseként megindult az év első felében használt ÖNKADO program adattisztítása, mely az évek során felrögzített adatok felülvizsgálatát jelentette, mely elengedhetetlenül szükséges az adatmigrálás sikerességéhez. Ez a feladat az ügyintézők részéről több ezer név, cím, utcanév, adóazonosító jel felülvizsgálatát jelentette, illetve több hetes egyenkénti adózói törzsadat-állomány karbantartást, melyet a napi feladatokon túl kellett elvégezni. A munkatársak képzése egy-egy rövid programbemutatással kezdődött, a szakrendszer felhasználói kézikönyvét fejlesztők rendelkezésünkre bocsátották. További számítógép melletti képzésük a MÁK ASP Központ közreműködésével megvalósult. A munkaállomásként használt számítógépek új gépekre történő cseréje már korábban megtörtént. Minden munkaállomáshoz – a feladatok nagyságrendje alapján – nagyteljesítményű laser nyomtató csatlakozik. A korábbi ÖNKADO majd későbbi ASP program valamennyi nyomtatást igénylő munkafázisa (egyenlegközlő, határozat, tértivevény, csekk) ezeken a nyomtatókon keresztül történik, mely rendkívül nagy igénybe vételnek teszik ki az eszközöket és nem utolsó sorban az élő munkaerőt. (2015. évben 5.000 db határozat, 14.000 db egyenlegértesítő, 20000 db csekk, 5000 db tértivevény került tömeges kinyomtatásra és kiküldésre.) A nagy adózói létszám (közel 10.000 fő) és a különböző adónemek alkalmazása a jövőben is megkívánja a nagy tömegű értesítők, tértivevények, határozatok határidőben történő előállítását, valamint az ehhez szükséges erőforrást is. 5
A jövőben gondolni kell olyan ASP kompatibilis megoldásokon, mellyel ezekben a feladatokban az emberi munkaerő-ráfordítást felválthatja a gyors, precíz gépi feldolgozás. Ügyintézők közötti munkamegosztás: Az ügyfelek ügyintézők közötti felosztása ABC rend szerint történik. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél minden adóhatósági ügyében ugyanazon ügyintéző jár el.
Az adócsoport feladata a korábbi évekhez hasonlóan az alábbi adónemekre, illetve főbb feladatokra terjed ki: -
Gépjárműadó Helyi adók (iparűzési adó, telekadó) Talajterhelési díj Adók módjára behajtandó köztartozások (egyéb adók és idegen adók) Késedelmi pótlék Mulasztási bírság Hatósági bizonyítványok, adóigazolások kiállítása Adó- és értékbizonyítványok készítése Államigazgatási eljárás illeték beszedése Az adószámlák pénzforgalmi könyvelése Adatszolgáltatás a Magyar Államkincstár felé Kapcsolattartás társhatóságokkal Belső információk nyújtása a Hivatalvezetés felé.
Az önkormányzat illetékességi területén élő, illetve itt vállalkozási tevékenységet folytató, valamint adóköteles vagyontárggyal rendelkező adózók jelentős része az adócsoportban dolgozók munkáján keresztül találkozik a Polgármesteri Hivatallal. Az adócsoportban folyó munka nagyságrendjét (mintegy 20.000 ügyirat és bevallás) részben az ügyiratforgalom, valamint az adótárgyakról készített kimutatás mutatja be:
Ügyirat típusa 2015. év Telekadó Iparűzési adó Gépjárműadó határozatok Talajterhelési díj Adó- és értékbizonyítvány Adóigazolások Adóbehajtás Adók módjára történő behajtás Összesen (egyenlegközlő nélkül) Egyenlegközlők kiküldése Összesen (egyenlegközlővel)
2015 (db) 285 1758 2289 85 157 150 1612 280 6616 7850 14466
6
adótárgyak/bevallások Telekadó Iparűzési adó - korábbi évek felderítése - feltöltés Gépjárműadó beterhelése Talajterhelési díj - korábbi évek felderítése Jövedéki adó bejelentkezés Ipa bejelentkezés vált. bej. Összes bevallás Összes ügyirat és bevallás
2015. év (db) 84 1252 128 158 4536 69 25 23 69 6344 20810
Az adóhatósági munka jelentős részét kitevő ügyiratok (jogerősítendő határozatok, felszólítások, egyéb hivatalos iratok) kézbesítése tértivevényesen történik. Az éves adóbefizetési kötelezettségről szóló értesítők, a törvény által kötelezően minden évben október 31-ig kiküldendő folyószámla-egyenlegközlők normál postai küldeményként kerültek postázásra, tárgyévben megközelítőleg 8.000 db egyenlegértesítő került kiküldésre. Az Art. előírása alapján az ügyintézési határidő általánosságban 30 nap, az adó- és értékbizonyítványok kiállításának határideje 8 nap, adóigazolás kiadási határidő 6 nap. A pénzforgalom feldolgozása folyamatosan történik. Az ügyintézési határidők betartása feszített munkatempót kíván meg az apparátustól, melyet tovább nehezít a bevallási határidőkhöz, negyedéves jelentésekhez, illetve az adóév zárásához, indításához kapcsolódó munkatorlódás, emellett az adófizetési készséggel összefüggésben jelentkező adóbehajtási ügyek, problémás ügyek számának szaporodása.
Az adóhatósági munka egyes kiemelt fázisai: a) Adózók bejelentkezése alapján a törzsállomány karbantartása, b) Adóalanyok körének egyeztetése (ez alapján folyamatosan, illetve szükség szerinti felhívása a kötelezettség teljesítésének pótlására): - Helyszíni szemlék során a településen vállalkozási tevékenységet folytatók „észlelése”, helyi és környékbeli hirdetési újságok és egyéb „informális” csatornákon szerzett információk alapján. - Esetenként: céghírek információs adatbázisának egybevetése az önkormányzati adónyilvántartással (ezen a területen az egyéb feldolgozási feladatok biztosítása mellett tervezzük az eseti jelleg helyett a negyedévenkénti rendszeres adategyeztetés lefolytatását). - A bevallások utólagos ellenőrzését esetenként kiterjesztjük az állami adóhatóságtól megkért bevallási adatok egybevetésével. c) Az I. félévi előlegfizetési kötelezettségről értesítés, befizetési csekk készítése, postázása. d) Folyamatos személyes és telefoni tájékoztatás, segítségnyújtás a bevallások kitöltéséhez. Egyeztetés a befizetett adóelőlegek összegéről, a folyószámla állásáról. e) A 2015. évi adóbevallások rögzítése, ellenőrzése még a régi rendszerben történt, az új rendszerbe az iparűzési adóbevallások 2016.02.01-től már elektronikusan érkeznek. A rögzítési munkafolyamat kimarad, amitől azt várjuk, hogy a megnyert idő az érdemi ügyintézésre, az ellenőrzésekre és a végrehajtási tevékenység eredményességére fordítható. f) Teljességvizsgálat a bejelentkezések és bevallások pótlására vonatkozóan. A felszólításban megadott határidőben nem teljesített kötelezettség esetén mulasztási bírság került kiszabásra. g) Egyedi adóelőleg-módosítási, részletfizetési kérelmek elbírálása, határozathozatallal elsőfokú adóigazgatási eljárás, illetve méltányossági eljárás keretében. h) A folyószámla-egyenleggel rendelkezők részére értesítéssel, csekk előre nyomtatással egyenlegközlő postázása. i) Felszámolási eljárás indulása esetén hitelezői igények bejelentése a felszámoló-biztos felé. j) Fizetési hátralékok esetén felszólítás kiküldése, eredménytelenség esetén végrehajtási eljárás megindítása. k) Az elektronikusan benyújtandó iparűzési adóbevallás benyújtására, valamint ügyfélkapun keresztül történő adózói folyószámla lekérdezésének lehetőségére vonatkozó rendelet előkészületeinek kidolgozása. 7
Egyéb adóhatósági feladatok Méltányossági kérelmek: A kérelmek elbírálására vonatkozó jogszabályi hátteret elsődlegesen az Art. tartalmazza. A méltányossági eljárás során az adóhatóságnak vizsgálnia kell az adózó, valamint a vele közös háztartásban élők jövedelmi- és vagyoni helyzetét, életkörülményeit. A tényállás teljes körű, minden szempontra kiterjedő tisztázása alapján kell döntést hoznia. 2015. évben benyújtott adómérséklésre/törlésre, illetve fizetési könnyítésre vonatkozó méltányossági kérelmek száma összesen: 20 db.
Ellenőrzési eljárás: 2015. évben lefolytatott ellenőrzési eljárás: 10 ügyben történt.
Jogorvoslati eljárások: Az I. fokú adóhatósági döntés ellen 2015. évben 2 db fellebbezés benyújtása történt az alábbiak szerint: 1 db telekadó határozat ellen – a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helyben hagyta, 1 db helyi iparűzési határozat ellen – a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította.
Adatszolgáltatás, programkarbantartás: Az önkormányzati adóprogramot, az egyes programfrissítéseket a MÁK leirata alapján az adóügyi apparátus tartotta karban 2015.06.30-ig. Az ASP átállás után a szolgáltató végzi ezen feladatokat. Az új felületen továbbra is a MÁK felé negyedéves zárás keretében történik a teljes körű adatszolgáltatás. Ez tovább bővült, külön részletes adatszolgáltatást kell biztosítani a beszedett gépjárműadó önkormányzat és MÁK felé történő megosztásáról, illetve a különböző adónemekben nyilvántartott adóbevételekről. A váltással járó többlet adminisztráció az adatszolgáltatások darabszámán is megmutatkozik. Teljesen új adatbázis felállításán dolgozik a MÁK, melyhez több évre visszamenőleg részletes adatok megadását tette kötelezővé az önkormányzati adóhatóság számára.
Adózók tájékoztatása, nyomtatványok biztosítsa: Jelentős hangsúlyt fektettünk az adófizetők naprakész, minél teljesebb körű tájékoztatására. Ennek keretében az Önkormányzat honlapján folyamatosan, ha szükséges ismétlődő jelleggel minden fontos adózással összefüggő információt közzéteszünk, a Kistarcsai Híradó hasábjain
8
is tájékoztatjuk az aktuális adózási feladatokról, információkról a lakosságot és a vállalkozókat. Az Önkormányzat honlapján elérhetőek az adózással összefüggő bevallási nyomtatványok is, ezeket folyamatosan karbantartjuk és bővítjük. Az internet segítségével közvetlenül elérhető valamennyi nyomtatványunk, természetesen a Polgármesteri Hivatalban továbbra is (igény szerint) átvehető papíralapú nyomtatvány, de tapasztalataink szerint az adózók erre már egyre kevésbé tartanak igényt.
1. Gépjárműadó:
A Gjt. előírásai alapján az adókötelezettséget érintő változások bejelentése a KEKKH járműnyilvántartásából történő adatletöltés az adócsoport munkatársai által online történik az alábbi rendszerességgel: az év eleji nyitóállomány február elején, az adókötelezettséget érintő évközi változások minden hónapban - az átadott január 1-jei állapotnak megfelelő nyitóállomány teljes átvizsgálása, adózói azonosítóval történő ellátása szükséges, az átvizsgált és javított nyitóállomány adózói beazonosítását ezután kell elvégezni; - a nyitó állomány alapján kell az újonnan adóztatás alá kerülő gépjárművekre egyedi határozatot készíteni, a kistarcsai illetőségből eladás lakcímváltozás, vagy egyéb ok miatt kikerült járművek adóztatását ugyancsak határozattal kell megszüntetni; - azon adózók esetében, ahol a járműállományban nem történt előző évhez változás, egyenlegközlő készítésére kerül sor; - az év eleji változások fenti átvezetése és az éves adókötelezettség beterhelése után minden adózó részére kinyomtatásra, majd kiküldésre kerül az elkészített irattal (határozat, egyenlegközlő) együtt a befizetéshez szükséges csekk is; - az évközi változásjelentések feldolgozás-előkészítése (átvett adatállomány átnézése, kódolása) havi terminusban történik Az adóhatóság kivetéssel, határozatban állapítja meg az adókötelezettséget, és ugyancsak határozattal szüntetheti meg azt a törvényi feltételek fennállása esetén. Az adómentesség biztosítása is határozattal történhet. A gépjárművek ASP felületen történő adóztatáshoz az adattisztítási folyamat elengedhetetlen volt, mert csak a gépjármű tulajdonosának beazonosítása után adóztatható a gépjármű. Ehhez mintegy 5000 adózó adatait kellett átvizsgálni, adóazonosító jelét, személyes adatait pótolni. (Az okmányirodai ügyintézés során nem tüntetik fel az iratokon, sem a rendszerükben az ügyfél adóazonosító jelét, azonban adóztatni csak adóazonosító jel ismeretében lehet.) Kizárólag a karakterhelyesen és hibátlan adatokkal nyilvántartott adózó adóztatható. Állandó ügyfélforgalmat generál, hogy a gépjármű adásvétele kapcsán az új tulajdonos nem íratja át nevére a gépjárművet, és a régi tulajdonos (eladó) marad január 1-jén a nyilvántartás szerinti tulajdonos, tehát a Gjt. értelmében az adó alanya.
9
2. Helyi adók: a) Helyi iparűzési adó: Településünkön 1999. január 1-jétől került bevezetésre a helyi iparűzési adó az állandó jelleggel végzett, 2010. július 1-től az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség vonatkozásában. Az Art. értelmében a helyi iparűzési adókötelezettség teljesítése önadózással történik. Ennek értelmében az adózó kötelessége bejelenteni az adókötelezettség keletkezésének, változásának, megszűnésének tényét, az adót bevallani és megfizetni. A Htv. előírása az adókötelezettséget, az adózók körét és az elszámolás módját meghatározza. Az önkormányzatnak a törvény felhatalmazása alapján bizonyos korlátok között az adókedvezmények és az adómérték meghatározásánál van mozgástere. Az iparűzési adó mértéke a törvényi maximumban, azaz 2%-ban került megállapításra. 2015. évben több törvény erejű módosítás is született iparűzési adó tekintetében, ahol az önkormányzati rendelet módosításra is szükség volt. Egyike ezen módosításoknak a Htv. 39/C.§ (4) bekezdésében szabályozott iparűzési adómentesség, valamint az említett paragrafus kiegészült egy újabb bekezdéssel, mely szerint az iparűzési adóban adott adómentesség, kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható. 2016. január 1-től az adókedvezmények igénybe vételének feltétele a helyi iparűzési adóban és gépjárműadóban, a csekély összegű – de minimis – támogatások elszámolásáról szóló de minimis nyilatkozatok benyújtása. A kedvezmények elszámolása nem egyszerű, mert az adózónak meg kell felelnie a Htv., valamint a Gjt. előírásain túl az EU-s közösségi rendeletnek is. A jövőben az önkormányzati nyilvántartás vezetésével, valamint az adózó részére történő igazolások kiadásával, állami adatszolgáltatással járó többlet feladat kérdésessé teszi, ezen adókedvezmény önkormányzat által történő biztosítását. A helyi iparűzési adóról szóló rendelet felülvizsgálata kapcsán tervezzük, hogy fenti adminisztrációs nehézségek elkerülése és a bevételek emelése érdekében megfontolásra javasoljuk a képviselő-testületnek az 1.500.000,- Ft alatti (vállalkozási szintű adóalap) adómentesség hatályon kívül helyezését.
b.) Telekadó: A Képviselő-testület 2012. év elején szükségesnek látta az adóbevételek növelését, a Htv. 1.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – mérlegelve egy új helyi adónem bevezetésének lehetőségeit – úgy döntött, hogy a telekadóról szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: Ör.) 2012. április 1. napjától bevezeti telekadót. Minden adótárgyra vonatkozóan adóalanyonként (tulajdonosonként) – mentesség esetén is – a bevezetés évében bevallást kellett benyújtani, amelyre az önkormányzati adóhatóság ingatlanonként és tulajdonosonként határozattal állapította meg a mentességet vagy az adókötelezettséget. 10
2015. évben a telekadó bevallások feldolgozásának üteme az ASP átállás miatt elhúzódott, így a felderítésre váró tulajdonos változások megnövekedtek. Az adózói bejelentés elmulasztása miatt hiányzó bevallások pótlására történő egyeztetés minden évben folyamatosan történik. A telekadó bevételek elmaradásának fő oka, a nem jogkövető adózói magatartás, amit a tulajdonos változások bejelentésének, és épülettel való feltüntetés bejelentésének hiánya okoz elsősorban. Az adózó rendszerint igazolható jövedelemmel, bankszámlával nem rendelkezik, ingó vagyona nincs, az ingatlanára pedig már ráterheltük a tartozást.
3. Talajterhelési díj Törvény kötelező érvényű rendelkezése alapján 2004. július 1. hatállyal került bevezetésre. Azon adóalanyokat terheli, akik a kiépített közcsatornára nem csatlakoztak rá. A talajterhelési díj adónak minősül, önadózás keretében kell bevallani és megfizetni minden év március 31-ig. Az induló adózói állomány 1100 fő körül volt, mely évről-évre csökken. 2015. évben 258 főt terhelt bevallási kötelezettség. A díj alapja a fogyasztott víz mennyisége (m3), mértéke a törvény értelmében - bevezetésétől kezdve - minden évben emelkedett. A talajterhelési díj mértéke 2012. február 1-től 3600,- Ft/m3-re emelkedett, melyből az önkormányzati rendelet 80%-os adókedvezményt biztosít, így a csatornarákötéssel nem rendelkező adózók adókötelezettsége 720,- Ft/m3. Ezen adóbevétel nem képezi a folyó működési bevételek összegét, mivel elkülönített számlán kell nyilvántartani, jogszabály alapján felhasználása külön szabályozott. A 2015-ben megkezdődött a teljességvizsgálat, melyet megelőzött egy lakossági tájékoztató a helyi újságban, miszerint szankciómentesen pótolhatja az ellenőrzés megkezdése előtt az adózó az elmulasztott talajterhelési bevallásait. Majd ezután a hiányzó adóbevallások feltárása és az adózók felszólítása megkezdődött. Egyes adózók folyószámlája túlfizetést mutat azért, mert az adókötelezettség befizetése megtörtént, azonban az önadózás keretében az adóbevallás benyújtására nem került sor. Szükségesnek tartjuk ezen a területen is a teljes körű adategyeztetést és ellenőrzést, amelynek munkaigényessége miatt ez a feladat áthúzódik a 2016. évre is.
4. Jövedéki adóztatás 2015. január 1-ei hatállyal módosult a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény, mely alapján több tekintetben megváltozott a magánfőzés (saját fogyasztásra történő házi párlatfőzés saját tulajdonú desztilláló-berendezésen) szabályozása. A magánfőzéshez továbbra sem kell engedélyt kérni, de a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést a tulajdonszerzést követő 15 napon belül, illetve amennyiben a berendezés megszerzése 2015. január 1-jét megelőzően történt, 2015. január 15-ig kellett bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A saját fogyasztás céljából előállított magánfőzött párlat adómentessége 2015. január 1-jétől megszűnt, és amennyiben tárgyévben a magánfőző állít elő párlatot, 1000 forint/év 11
átalányadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. A magánfőzés utáni adóbevallást évente egyszer, az átalányadó-fizetési kötelezettséggel együtt, a tárgyévet követő év január 15-ig kell teljesíteni az önkormányzati adóhatósághoz. Első ízben 2016. január 15-éig. Amennyiben a magánfőző tárgyévben nem állított elő párlatot a berendezésen, nem keletkezik adóbevallási és adófizetési kötelezettsége. A bejelentkezési kötelezettség ugyan csak 2 tucat adózót érintett, de a jogszabály bevezetése a lakosság körében bizonytalanságot keltett. Az ügyfelek a legkülönbözőbb kérdéseket tették fel ebben a témakörben, jelentősen megnövelve az ügyfélforgalmat. Ehhez a feladathoz újabb havonta küldendő adatszolgáltatást kell készíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Regionális Igazgatósága felé.
5. Adók módjára történő behajtás: Minden olyan esetben, amikor az alapjogszabály (pl. szabálysértési törvény) arról rendelkezik, hogy az adott jogszabály által előírt kötelezettség meg nem fizetése esetén azt adók módjára kell behajtani, az Art. alapján – más hatóság megkeresésére – az érintett személy állandó lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnak kell intézkednie a tartozás beszedése tárgyában a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint. E körbe tartoznak többek között: a rendőrhatóság által és saját hatóságunk által kivetett szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok, munkaügyi bírságok, jogalap nélkül felvett ellátások, megelőlegezett gyermektartásdíj, más önkormányzati adóhatóságok által kimutatott adótartozások (az adós új lakóhelye Kistarcsa illetékességi területén található). A rendőrhatóságok által kivetett közigazgatási bírságok behajtása esetén a bevétel 40%-a marad az önkormányzatnál, egyéb adók módjára történő behajtás bevételét (pl. munkaügyi bírság, gyermektartásdíj, stb.) a megkereső számlájára tovább kell utalni. A behajtási eljárás folyamata a következő: - Az adós részére felszólítás, csekk küldése (tértivevényes iratként), - Eredménytelen kézbesítés esetén ismételt kiküldés, - Megkereső hatóság tájékoztatása a behajtás eredményéről vagy eredménytelenség esetén az ügy állásáról (közbenső intézkedés), - Egészségbiztosítási Pénztár megkeresése eredménytelen behajtás esetén az adós foglalkoztatójának adatáról, - Végzés a munkabérből való letiltás érdekében (amennyiben adósnak van munkahelye), - Munkáltató határozattal történő kötelezése a letiltás elmaradása esetén, önkéntes teljesítés esetén végrehajtás bankszámlára, - Az adós bankszámlájára történő hatósági átutalási megbízás kiterjesztése, - Ingó foglalás (jellemzően gépjármű lefoglalása), - Beszedett összeg saját költségvetési számlánkra történő átvezetése, vagy más hatóság részére történő továbbutalása, - Megkereső hatóság végleges tájékoztatása az ügy lezárásáról. Az előző időszakban már visszaküldött eredménytelenül zárult adók módjára történő behajtási ügyek folyamatosan újra visszakerülnek adóhatóságunkhoz. 2015. évben mintegy három millió forinttal több bírságot szabtak ki a különböző hatóságok, melynek behajtásával az
12
Önkormányzati adóhatóságot keresték meg. A közel 300 megkeresés az adócsoport feladatmennyiségét jelentősen növeli. Jellemző, a behajtási ügyekben, hogy az érintett adósok többsége letiltható jövedelemmel nem rendelkezik, lakcímén nem lakik, de olyan is előfordul, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) nyilvántartásában szereplő adat téves, az adós már nem dolgozik a nyilvántartott munkahelyen. Ingó és ingatlan vagyonnal nem rendelkezik.
6. Késedelmi pótlék Az Art. előírja, hogy az adó meg nem fizetése vagy késedelmes befizetés esetén késedelmi pótlékot kell fizetnie az adózónak, az eredeti esedékesség napjától számítottan. Az ÖNKADO és az ASP Adó program a napi kamatot folyamatosan számítja, beterhelése egy évben egyszer évzárás keretében történik. A késedelmi pótlék sajátosságából adódóan – bár mértéke a jegybanki alapkamat csökkenésével együtt csökken – a késedelmes fizetések és kamathalmozódások miatt nagyságrendje évről-évre igen jelentős. 2015. évben közel 2 millió forint került felszámításra. Az adózók részére a késedelmi pótlék kiküldése minden évben legalább egyszer a törvényi határidőben (október 31-ig) megtörténik. Minden olyan esetben, amikor az adózóval személyes egyeztetés történik, adóigazolást kér, vagy adóbehajtási cselekményre kerül sor, a pótlék megfizetése tárgyában is eljárunk. 2015. évben két esetben került kiküldésre valamennyi adónemmel együtt a késedelmi pótlék is, az I. negyedévben az éves adókötelezettségről szóló értesítéssel együtt, valamint október hónapban, a II. féléves adókötelezettség esedékessége után az összes fennálló adótartozás közlésével együtt. Ebben az időszakban az adózók részére 7850 db egyenlegértesítő került kipostázásra.
7. Mulasztási bírság A bejelentési és bevallási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése az adózók terhére mulasztási bírság kivetésének lehetőségét helyezi kilátásba. Az adóhatóság mérlegelési körébe rendeli annak alkalmazását a mulasztás súlyának, gyakoriságának és a körülmények vizsgálata alapján. Az önadózók többsége általában a törvényi határidőben teljesíti bejelentési és bevallási kötelezettségét, illetve az ügyintéző által megállapított hiányzó kötelezettséget a nyomtatvány megküldése vagy az első felhívás után pótolják. Ez az ügyintézők és ügyfelek, könyvelők között kialakult jó és „korrekt munkakapcsolatnak” is köszönhető. Természetesen azokban az esetekben, amikor kirívó mulasztás ténye, körülménye merül fel, minden esetben a törvény szigorával kell ezen a területén az eljárást lefolytatni. 2015. évben 25 esetben került kiszabásra mulasztási bírság bejelentési, bevallási kötelezettség, hiánypótlási felhívás ellenére történő elmulasztása miatt. Adóhatósági munkánk során általánosságban elmondható, hogy csak ritkán élünk a jogszabály által biztosított jogkövetkezmény alkalmazásával, inkább az „ügyfélbarát” közigazgatás elvét követve elsősorban a felszólításokat tekintjük elsődleges eszköznek az adókötelezettséget mulasztókkal szemben.
13
8. Hatósági bizonyítványok, adóigazolások Az ügyfél kérelmére, különböző eljárásokhoz (pl. közbeszerzési eljárás, taxi-engedély, fuvarozói engedély, parkolási engedély, stb.) kell kiállítani az önkormányzati adóhatóságnak. Kiállítása abban az esetben történhet, amennyiben az adózó folyószámlája tartozást nem mutat. Amennyiben valamilyen hátralék áll fenn, az adózónak be kell fizetnie (ez általában azonnal rendezésre is kerül). Eljárási határidő: 6 nap, de jellemzően az ügyfelek érdekében soron kívül, vagy legkésőbb a következő félfogadási napra elkészül a nemleges adóigazolás. Illetékköteles eljárás, az illetéket az adóhatóság által vezetett számlára csekken vagy átutalással kellett befizetni, a beszedett államigazgatási eljárási illetéket negyedévente kincstári számlára kell továbbutalni. (2016. évtől illetékmentes az adóigazolás kiadása.) 2015. évben a kiállított hatósági bizonyítvány (adóigazolás) száma: 150 db.
9. Adó- és értékbizonyítványok Adó- és értékbizonyítványok kiállítása hagyatéki eljáráshoz, gyámügyi eljárás, végrehajtási eljáráshoz és egyéb eseti közigazgatási eljáráshoz történik, az önkormányzat illetékességi területén található ingatlanokra vonatkozóan. A belterületi ingatlanok esetében ez személyes időpont-egyeztetés vagy tértivevényes levélben történő értesítés (végzés) alapján az ingatlan külső- és belső megtekintése során történt adatfelvételre épül, az állami adóhatóság által korábban megadott átlagos értékadata, az ingatlan elhelyezkedése, állapota, beköltözhető vagy lakottsági foka és a helyben kialakult értékviszonyok arányosítása alapján. 2015. évben 157 db adó- és értékbizonyítvány kiállítását végezték el az adócsoport munkatársai.
10. Államigazgatási eljárási illeték Illetékköteles eljárások: - adó- és értékbizonyítványok kiállítása, kivéve az illetékmentes eljáráshoz szükséges iratokat (pl. gyámügyi eljárás, hagyaték eljárás), - adóigazolások kiállítása (kivéve néhány személyes vagy feltételes alanyi és tárgyi mentesség eseteit), - méltányossági eljárás (magánszemély esetén illetékmentes, társas vállalkozások esetében 10.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni), - jogorvoslati eljárások (fellebbezés, végrehajtási kifogás). Az illetékkötelezettség elmaradása esetén az önkormányzati adóhatóság határozattal kötelezi az ügyfelet az elmulasztott illeték befizetésére. Az illeték befizetésének elmaradása esetén végrehajtási eljárással kell a hátralékot beszedni, túlfizetés esetén az adózó kérelme alapján intézkedni a visszautalásról. Tévesen illetékbélyegben lerótt illeték esetén az önkormányzati adóhatóság intézkedése vagy az ügyfél kérelme alapján az állami adóhatóság teljesíti a visszatérítést.
14
11. Adószámlák pénzforgalmi könyvelése Az önkormányzati adóhatóságnak minden adónemre kiterjedően külön adóbevételi számlát kell vezetnie. A teljes pénzforgalom rögzítését is az adóügyi ügyintézők végzik negyedévente felváltva. Az adózók részére kiállított csekkek az ÖNKADO és ASP ADÓ programmal kitöltött formátumban készülnek. A kivetéses adónemként kezelt gépjárműadó, telekadó, illetve az előleg-kötelezettség előírásával terhelt iparűzési adó esetében floppys adatfeldolgozású csekket biztosítottunk. 2015 márciusától a floppys postai befizetés adatszolgáltatatásról átálltunk az elektronikus adatszolgáltatással érkező feldolgozásra. A gépi csekk feldolgozás során a könyvelési munka gyorsabb és a hibalehetőség is kisebb. A jövőben minden adónemre vonatkoztatva terveink között szerepel a jelenlegi pénzintézettel a szerződést kiterjeszteni a gépi csekk feldolgozására. A kézi könyvelés éves szinten több ezer tételt jelent. Mivel az informatikai háttér adott, így nincs akadálya a 100% -os gépi állomány feldolgozásának. Tapasztalataink szerint a legtöbb adónemnél az adózók nem szorgalmazzák a banki befizetéseket, továbbra is a hagyományos befizetést részesítik előnyben. 2015. évben az összes adószámla vonatkozásában 1088 db bankszámla-kivonatot rögzítettek adócsoport munkatársai.
12. Az adóbevételek alakulása, összetétele, ezekre ható tényezők A magyar adórendszerben a helyi adók léte egy kétszintű jogalkotás eredményeként áll elő. A helyi adóztatás közvetve az Alaptörvényből fakad, melynek 32. cikke (1) bekezdésének h) pontja értelmében a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. A helyi adókból származó bevétel az önkormányzat sajátos működési bevételének részét képezi, ebből állami elvonás nincs. Ezen közterhek léte valójában az önkormányzatok alkotmányos és gazdasági önállóságának a záloga. A Htv. alapján a helyi adózás struktúrája három fő rendszerelemre épül, nevezetesen: vagyoni típusú adók, a kommunális adók és a helyi iparűzési adó. Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi adók fajtáit és mértékét önkormányzati rendeletben állapíthatja meg. A törvényi szabályozás alapján 1999. január 1-től a helyi iparűzési adó, 2012. április 1-jei hatállyal a telekadó került bevezetésre. Kistarcsa Város Önkormányzatának feladatellátását a sajátos működési bevételek, támogatások, az átengedett központi adók biztosítják. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj), adóügyi jogkövetkezmények (késedelmi pótlék, bírság), adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok 100%-a, a beszedett közigazgatási bírság 40%-a az önkormányzatot illetik meg.
15
Adóbevételek alakulása
(adatok: ezer Ft-ban)
2011. (eFt)
2012. (eFt)
2013. (eFt)
2014. (eFt)
2015. (eFt)
Adónem Telekadó 39 321 60 875 62 866 59 561 Iparűzési adó 223 342 228 358 286 536 307 544 343 977 Gépjárműadó** * 105 097 102 869 41 623 41 387 41 602 Késedelmi pótlék 7 775 7361 5 884 2083 1 849 Bírság* 805 380 525 Egyéb* 1 642 1 365 1193 1 181 329 Idegen* 752 892 706 Talajterhelési díj** 7 663 7 936 3 955 3 719 1 787 Összesen: 347 076 388 482 400 066 418 780 450 336 * a költségvetési előirányzatban az egyéb adóbevételek egy összegben szerepelnek, ** a talajterhelési díj a környezetvédelmi alap számla bevételeként elkülönítetten kezelt, *** 2013. évtől a beszedett gépjárműadó a 40%-a marad csak az önkormányzatnál
Megállapítható, hogy az önkormányzat működéséhez szükséges források jelentős része az adók beszedésével biztosított, emellett az adóügyi apparátus az állam által ide delegált más hatósági feladatokat is elvégez. A bevételek tervezése során egyik nagy bizonytalansági tényező a helyi iparűzési adóban a feltöltési kötelezettségek várható nagyságrendje: az adóalanyok által a december 20-i feltöltési kötelezettségre befizetett iparűzési adó összege. A 23.198 eFt hátralék mellett jelentős az önkormányzati adóhatóságnál jelentkező túlfizetés nagyságrendje, mely 2015. évben 47.237 eFt-ot képviselt. Az előző évi helyi iparűzési adóbevallás határidejéhez kapcsolódóan (május 31.), valamint az egyenlegközlők kiküldése után (szeptember-október hónap) a visszaigényelhető adótöbbletek miatt a folyó bevételből kell (kellett) finanszírozni az előző év elszámolásából adódó visszautalásokat is. Ezek nagyrészt az iparűzési adóbevallás május 31-i határidejéhez kapcsolódva, a bevallások folyamatos feldolgozása alapján június-július hónapra koncentrálódnak.
Visszautalt adók összege (eFt)
2012.
2013.
2014.
2015.
18.266
12.601
16.505
11.230
16
Az adatok azt mutatják, hogy a kedvezőtlen gazdasági kihatások önkormányzati adóbevételeinket regresszíven nem befolyásolták, a nehéz gazdasági-pénzügyi helyzet ellenére az összesített adóbevételek évről-évre növekedést mutatnak. Évről-évre emelkedő tendenciát mutat a helyi iparűzési adóbevétel emelkedése, melynél jelentős befolyásoló tényező, hogy növekedtek az önkormányzat illetékességi területén nagy összegű adóerőt jelentő vállalkozások befizetései. A telekadó bevétel éves szinten 58-60 millió Ft körüli értéket képvisel, melynél figyelembe kell venni, hogy az építési telkeken növekvő számban megkezdett lakóházépítések, illetve befejezések az adóbevétel csökkenését jelentik.
Telekadó
2014.
adótárgyak adóköteles terület lakóház miatt adómentes telkek
3527 db 3.385.662 m2 2823 db
2015. 3354 db 3.035.026 m2 3059 db
Ugyancsak a bevételek csökkenésének irányába hat az ipari övezetbe sorolt külterületi telkek mezőgazdasági művelési ágba történő visszaminősítése, vagy pl. kiemelt övezetben lévő beépítetlen ipari telkek beépítése. Meg kell jegyezni azonban, hogy az utóbbi a foglalkoztatás növelését, valamint iparűzési adóbevételt eredményezhet. Tapasztalataink alapján megállapítható, néhány egyedi esettől eltekintve a „nagyadózók” fizetőképessége és készsége a törvényi előírásoknak megfelelő teljesen korrekt eljárást mutat. A kisebb adózók esetében változó a bevallási és fizetési fegyelem. Egyre több esetben tapasztaljuk az állami adóhatóság által az adószám felfüggesztés, adószám törlés és kényszertörlési eljárás megindítását. Ezek általában egybeesnek azon adózói körrel, akik az önkormányzati adóhatóság felé sem teljesítik megfelelően adókötelezettségüket.
13. Hátralékkezelés, behajtási tevékenység Az évek során az adózók adófizetési morálja, a fizetési nehézségek következtében bekövetkezett fizetési készség, és sok-sok egyéb tényező miatt rendkívül megnövekedett a kintlévőségek nagysága. Az adóhatósági munkában egyre nagyobb hangsúlyt kapott a hátralékok kezelése, a követelések behajtása. Az apparátus munkáját nagymértékben nehezíti, hogy növekszik az önkéntes adóbefizetést nem teljesítők száma. Az adócsoport éves szinten mintegy 2000-2200 végrehajtási cselekmény foganatosít. Adózónként változó eredményességgel. Olykor az első végrehajtási cselekmény sikerrel jár, míg más adózók esetében 5-6 megkeresést, letiltást kell eszközölni az eredmény érdekében. Megállapítható, hogy az adóbevételek viszonylag nagy hányada csak adóhatósági ráhatás, egyéb kényszerintézkedés megtételének eredményeképpen realizálódott. Sok esetben az adózó csak a végrehajtási intézkedések elkerülése, vagy éppen ezek következtében hajlandó teljesíteni adófizetési kötelezettségét. Az előző évekhez képest jelentős számban növekedett a járandóságból való letiltások és bankszámla számokra benyújtott hatósági átutalási megbízások (inkasszók) száma. Az egyéni vállalkozók jelentős száma nem rendelkezik pénzforgalmi számlával, illetve a vállalkozók számláin nincs pénzforgalom és fedezet sem. 17
Az OEP adatszolgáltatása alapján az adóhátralékkal, illetve egyéb ún. közadó hátralékkal rendelkezők jelentős részének nincs nyilvántartott jogviszonya, melynek következtében munkabérből, járandóságból letiltást az adóhatóság nem tud eszközölni. Igen jelentős azok száma, akik csak olyan jövedelemmel rendelkeznek, melyből végrehajtási jogszabály előírásai alapján letiltás nem foganatosítható (pl. rokkantsági járadék, ápolási díj, segélyek, gyermekápolási díj, gyes). Sok eseten előfordult, hogy mire az OEP-től megérkezett a foglalkoztatói jogviszony adatszolgáltatás és kiküldésre került a letiltási rendelvény, addigra a hátralékkal rendelkező munkaviszonya már meg is szűnt. Adóbehajtási munkánk gördülékenyebbé tétele, a kieső adatszolgáltatási idők elkerülése, illetve postázási költségmegtakarítás érdekében 2015. évben az OEP-től online ügyfélkapun történik. Ezzel elektronikus úton sokkal gyorsabban, általában már a megkeresést követő napon rendelkezésünkre áll az adótartozással rendelkező személy foglalkoztatói jogviszonya (feltéve, hogy van jogviszonya). A végrehajtási cselekmények előkészítése, a megtehető intézkedések megtétele igen sok adminisztratív munka eredményeképpen jön létre. A behajtási munkafolyamat során sok esetben csak a megismételt adatkérés, felszólítás vagy letiltás is eredménytelen, illetve csak többször megkísérelt behajtási cselekmény eredményeképpen folyik be a tartozás vagy annak egy része. Sajnos számtalan esetben előfordult, hogy az OEP-től megkért és megkapott adatok téves információt (vagy régi, de már nem valós foglalkoztatót) tartalmaznak, a nyilvántartott foglalkoztató felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá került. A kiállított letiltási rendelvény már eredménytelenül jött vissza, mivel az adós munkaviszonya időközben megszűnt, a foglalkoztató felszámolás alá került, esetleg már meg is szűnt. Sok esetben az adósnak bejelentett foglalkoztatója sincs (ez jellemző a több évre visszanyúló gépjárműadótartozással, helyszíni-, szabálysértési-, közigazgatási bírsághátralékkal rendelkező személyekre). Az Art. előírásai alapján lehetőség van az állami adóhatóság felé gépjárműadó és helyi adók tartozásainak végrehajtásra történő átadására. Ezzel a lehetőséggel apparátusunk sok esetben él(t) is. Ezekben az eseteken nagyon ritkán történik megtérülés, tapasztalataink szerint, amikor a saját végrehajtási tevékenységünk már nem vezetett eredményre, ott a NAV is eredménytelen a behajtásban. A 2015. évi hátralékkezelési tevékenységben 2200 db végrehajtási ügy 49.174 eFt bevételt eredményezett. A saját adókintlévőségek behajtásán kívül igen nagy számban jelentkezik más szervek által átadott ún. közadók behajtása. Ilyenek: helyszíni bírság, szabálysértési bírság, közigazgatási bírság, gyermektartásdíj, stb. A más hatóságok által történő behajtási megkeresések igen munka- és időigényesek, ugyanakkor ezek egy jelentős része nem képezi az önkormányzat bevételét. Nagy részük hosszú időn át behajthatatlan, mivel a hátralékkal rendelkező magánszemélyek közül sok nem rendelkezik sem letiltható jövedelemmel, sem foglalható ingó- vagy ingatlan vagyonnal. Az adók módjára behajtandó köztartozás nem adható át végrehajtásra a NAV-nak sem. Ezeket a 18
tartozásokat 5 éves elévülési idejükön belül nyilván kell tartani, és rendszeresen visszatérő munkafeladatként meg kell kísérelni a behajtást, valamint a megkereső hatóságokat a behajtás eredményéről vagy eredménytelenségéről levélben tájékoztatni is szükséges, mely a munkaráfordítás mellett költségkihatással is jár. 14. Kintlévőségek alakulása Az elmúlt év során jelentős előrelépések történtek a hátralékkezelési tevékenységben, mely a kintlévőségek alakulására nagyon pozitívan hatott. Ennek a munkának az eredményét mutatja összegezve az év végi fordulónapon lévő hátralékokról készített alábbi kimutatás: Hátralékok alakulása Időpont Adónem Telekadó Iparűzési adó Gépjárműadó Kés. pótlék Bírság Egyéb adó Talajterhelés Illeték Összesen:
adatok ezer Ft-ban)
2014. december 31. 2015. december 31. előző tárgyévi Összesen: előző tárgyévi Összesen: évekről évekről 831 4.128 1.817 2.297 4.959 4.114 11.559 12.558 10.886 12.771 24.117 23.657 11.902 5.437 10.941 5.201 17.339 16.142 7.888 1.751 6.033 1.911 9.639 7.944 312 128 231 330 440 561 59 586 486 0 645 486 1701 179 977 654 1.880 1631 32 0 30 34 32 64 34.284 24.767 59.051 31.401 23.198 54.599
A fenti pozitív változást mutató adatok mellett sajnos meg kell állapítani, hogy minden évben nem elhanyagolható nagyságrendet képvisel a tárgyévi kötelezettségek önkéntes teljesítésének elmaradása miatti kintlévőség. Az adóhatósági beszámoló összegzése Fenti beszámolóban igyekeztünk bemutatni az adóhatóság igen szerteágazó feladatát, ennek eredményeként az adóbevételek alakulását, valamint ezeket befolyásoló tényezőket. Megállapítható, hogy az apparátusra nagy teher és ezzel együtt nagy felelősség is hárul, mivel az adóhatóság munkájának eredményétől, azaz az adóbevételek nagyságától nagymértékben függ az önkormányzati feladatok végrehajtásának finanszírozhatósága. 2015. évben az adóbevételek 450.336 ezer forint összegben realizálódtak, százalékos arányban az eredeti előírás 116%-ban teljesült. Az adóbevételek többségét jelentő iparűzési adó teljesülése csak a feltöltési, adóelőleg-kiegészítési kötelezettség leteltét (december 20.) követően, az év végével realizálódik. Azoknál az adónemeknél, ahol jellemzően két egyenlő részletben történik az adófizetés (telekadó, gépjárműadó) a teljesülési arány már meghaladja az éves tervezett előirányzat 50%-át. Összességében megállapítható, hogy az év közben jelentkező ASP rendszerre történő átállás rendkívüli terhei mellett is, összehangolt munka jellemezte a behajtási tevékenységet is. A kitartó, folyamatos, rendszeres odafigyelést, jelentős mennyiségű munkát igénylő és egyre több eszközt igénybe vevő végrehajtási tevékenység igen pozitív eredménnyel zárult. 19
