Kissné Pap Margit Általános tájékoztatás az oklevélmellékletről (EU háttér, hazai jogszabályi háttér, célok, feladatok, kapcsolódások: Europass). Tisztelt Megjelentek, Hölgyeim és Uraim! A felsőoktatási törvény 2003-as módosítását követően, tehát mintegy másfél év óta foglalkozunk az oklevélmelléklethez kapcsolódó feladatokkal. Ettől az időponttól kezdve az Oktatási Minisztérium igyekezett széleskörű tájékoztatást adni minden fontosabb, a problémakörrel összefüggő kérdésről. Ezért úgy gondolom, mostani rövid tájékoztatóm nem lesz igazán új az Önök számára. Mondanivalómat azzal igyekszem hasznossá tenni, hogy • kronológiai sorrendbe rendezem az oklevélmellékletre vonatkozó fontosabb eseményeket, intézkedéseket, amely segítheti a feladat pontos megértését, • értelmezem az oklevélmelléklet kiadására vonatkozó jogi szabályozást, amely - túl általános megfogalmazása miatt – láthatóan komoly gondot okoz a felsőoktatási intézményeknek, • ismertetem az Oktatási Minisztérium irányításával elvégzett eddigi előkészítő munkákat, továbbá a szabályozás rövidesen bekövetkező változásait és az ezekhez kapcsolódó további terveket. I. Röviden az oklevélmelléklet-dokumentum céljáról, kialakulásának és szabályozásának fontosabb állomásairól Európában az elmúlt két évtizedben egyre jelentősebbé vált a tanulási és a foglalkozási célú mobilitás, amelynek keretében az állampolgárok képzési szintek és képzési típusok, országok és régiók, valamint gazdasági ágazatok közötti növekvő méretű mozgásának lehettünk tanúi. Ez a jelenség felvetette a képesítések, fokozatok, a tanulmányi teljesítményt igazoló tanúsítványok kölcsönös elismerésének, és a szakmai alkalmasság átláthatóságának, biztonságos megítélésének igényét. Az Európai Unió és az UNESCO egyes szervezetei a 80as évek végétől folyamatosan keresték a probléma a megoldásának lehetőségét. A számtalan szakmai kezdeményezés (konferenciák, projektek, megállapodások, egyezmények stb.) közül három – témánk szempontjából fontos - elemet szeretnék kiemelni. 1. Elsőként azt, hogy 1997. április 11-én Lisszabonban több mint 30 ország, közöttük Magyarország is aláírta a felsőoktatási képesítések Európai Régióban történő elismeréséről szóló Lisszaboni Egyezményt, amelyet az aláírók fontos lépésnek tekintettek az országok közötti tanulási és foglalkozási célú mobilitás elősegítésében. Az egyezményt hazánkban a 2001. évi XCIX. törvénnyel hirdették ki. A jogszabály IX. bekezdésének 3. cikke a következő, oklevélmellékletre vonatkozó kötelezettségvállalást fogalmazta meg: „A Felek területükön nemzeti információs központjaik révén vagy más módon támogatják az UNESCO/Európa Tanács Oklevélmellékletének vagy más hasonló, felsőoktatási intézmény által kiállított dokumentumnak a használatát.” Ez a kötelezettségvállalás adott jelentős lökést az oklevélmelléklet-dokumentum európai modelljének kidolgozásához. 2. Másodikként arra utalnék, hogy az Európa Tanács és az UNESCO már a 80-as évektől foglalkozott oklevélmelléklet létrehozásával és a dokumentum egy változatát 1989-ben el is fogadta az Európai Régió Kongresszusa. A dokumentum továbbfejlesztésére és véglegesítésére azonban csak a Lisszaboni Egyezményt
2 követően került sor. A feladatot az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az UNESCO felsőoktatási szervezete, a CEPES képviselőiből álló munkacsoport végezte el. Ők 1997-98-ban, egy e célra indított, több országra, közöttük Magyarországra is kiterjedő Phare program keretében tesztelték a dokumentumot. A tesztelést követően alakult ki az oklevélmelléklet végleges formája, az a modell, amelyet az Európai Unió országaiban ma is használnak. Ehhez kapcsolódva készítette el a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ „Az oklevélmelléklet felhasználói kézikönyve” című kiadványt, amelyre ma is gyakran hivatkozunk. Az európai munkacsoport a dokumentum célját a következőképpen fogalmazta meg: Az oklevélmellékletnek az a célja, hogy kellően tárgyszerű információt adva hozzájáruljon a képesítések átláthatóságához és megalapozott elismeréséhez mind a továbbtanulás, mind a hivatás gyakorlása szempontjából. Azért készül, hogy az eredeti képesítés illetve oklevél mellékleteként leírja a képesítés megszerzője által folytatott és sikeresen lezárt tanulmányok jellegét, szintjét, tartalmát. Az oklevélmelléklet nem tartalmazhat értékítéletet, nem tartalmazhatja az ekvivalencia, az egyenértékűség megállapítását, és nem sugallhatja az elismerés tényét. Ebből a meghatározásból két elemet szeretnék kiemelni és hangsúlyozni. Egyfelől azt, hogy az oklevélmellékletnek kellően tárgyszerű információt kell tartalmazni. Ez a követelmény csak akkor elégíthető ki, ha az oklevélmelléklet kiállításánál igyekszünk elkerülni a pontatlan, a hiányos, a félrevezető adatszolgáltatást, és a nehezen áttekinthető információhalmozást. Másfelől arra utalnék, hogy az oklevélmellékletnek – önmagában véve - nincs jogi hatálya, nincs jogi értéke. Az oklevélmellékletnek információs-értéke van. 3. Az előzmények közül harmadikként azt említem, hogy az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozatban, továbbá az oktatási miniszterek 2001-es prágai és 2003-as berlini konferenciáján egyaránt hangsúlyozták az oklevélmelléklet, a Diploma Supplement jelentőségét a felsőoktatási képesítések és tudományos fokozatok elismertetésében. Az oklevélmelléklettel kapcsolatos követelményeket illetően legkonkrétabban a berlini konferencia fogalmazott, amikor kimondta a következőket: (Az oktatási miniszterek) „Azt a célt tűzik ki, hogy 2005-től minden felsőoktatási intézményt végző diák automatikusan és ingyenesen kapja meg az oklevélmellékletet. Ezt elterjedten használt európai nyelven kell kiállítani.” A magyar törvényhozás lényegében az ismertetett európai folyamatokat követte, amikor a hazai jogszabályokban rendelkezett az oklevélmellékletről. 1. Elsőként a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97. §-ának (5) bekezdésében történt említés az oklevélmellékletről. A bekezdés a következőket mondta ki: „Külföldi felhasználásra, kérelem alapján idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást.” Úgy tudjuk, hogy a törvény megjelenését követően néhány felsőoktatási intézmény az oklevél és a leckekönyv angol nyelvű fordítását készítette el az oklevélmellékletet kérelmező hallgatóknak. 2. Tíz évvel később, a felsőoktatási törvény 2003-as módosítása során került bele a jogszabály 97. §-ába az az oklevélmellékletre vonatkozó újabb, (8)-as számú bekezdés, amelynek alapján a jelenlegi munkák folynak. Emlékeztetőül idézem ezt a 2003. július 1-jétől hatályos bekezdést: „A hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az
3 Európa Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.” II. Röviden arról, hogyan értelmezzük a törvényidézett bekezdését. 1. Mint említettem, a törvény szóban forgó bekezdése 2003. július 1-jétől hatályos. Ebből az következik, hogy oklevélmelléklet kiadása nem visszamenőleges hatályú, a intézményeknek az oklevélmellékletet csak a 2003/2004-es tanévben végzettek számára kellett először kiállítani. 2. Nem kötelező minden végzett hallgatónak oklevélmellékletet kiadni; a magyar és angol nyelvű oklevélmelléklet kiállítása egyaránt a hallgató kérésére történik. 3. A magyar nyelvű oklevélmelléklet ingyenes, fizetni csak az angol nyelvű dokumentumért és a magyar és angol nyelvű változat másolati példányaiért kell. A költségtérítés mértékét a felsőoktatási intézményeknek saját hatáskörben határozzák meg. 4. Az oklevélmelléklet szorosan kapcsolódik a kreditrendszerhez és az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerekhez. Ezért tárcánknak az az álláspontja, hogy az európai modellnek megfelelő, teljes értékű oklevélmelléklet kiállítására csak ott van lehetőség, ahol a képzés már kreditrendszerben folyik és elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszer működik. Az ismertetett jogi szabályozás a most készülő új felsőoktatási törvényben változik, erről a továbbiakban beszélni fogok. Az új törvény hatálybalépéséig azonban a most elmondott szabályozás van érvényben. III. Röviden a oklevélmelléklet kiadását segítő, az Oktatási Minisztérium által előkészítőmunkákról A felsőoktatási törvény 2003-as módosítását, az oklevélmellékletre vonatkozó bekezdés hatályba lépését követően az Oktatási Minisztérium sokirányú előkészítő munkát indított el, azzal a céllal, hogy segítse a felsőoktatási intézményeket a dokumentum kiadására történő felkészülésben. Ezek az előkészítő munkák a következőket foglalták magukban. • Szakértői bizottságot hoztunk létre a feladat szakszerű koordinálására felsőoktatási szakértők, informatikusok, a képesítések elismerésével foglalkozó személyek, minisztériumi köztisztviselők részvételével. A szakértői testület folyamatosan működik, valamennyi döntésünk az ő javaslataik figyelembevételével született meg. • Az Oktatási Minisztérium WEB lapján 2004 elejétől oklevélmelléklet honlapot indítottunk. A honlapon, amely elérhető a www.om.hu/ds címen, minden fontosabb információt közzétettünk, például a 2004. március 22-ei és december 6-ai oklevélmelléklet-körlevelünket, és az oklevélmelléklet-készítő szoftverrel kapcsolatban létrehozott „segély-vonalat” is (címe:
[email protected]). • Elkészítettük a hazai felsőoktatásban oktatott szakok és a felsőoktatásban használt fogalmak magyar és angol nyelvű jegyzékét, A jegyzékeket véleményeztettük a felsőoktatási intézményekkel és észrevételeik alapján többször korrigáltuk. A jegyzék javított változata megtalálható az oklevélmelléklet honlapon. • A NEPTUN rendszert kifejlesztő SDA Stúdió Kft. megbízásával létrehozattunk egy olyan szoftvert, amely a tanulmányi nyilvántartó rendszerekből (NEPTUN, ETR, EGYÉB) importált adatok felhasználásával oklevélmellékletet állít elő. A szoftvert – tesztelés után – 2004 végén ingyenesen átadtunk a felsőoktatási intézményeknek.
4
•
•
•
Biztosítottuk a program és program használatát leíró kézikönyv letöltését az Oktatási Minisztérium és az SDA Stúdió Kft. honlapjáról (www.sdakft.hu; www.om.hu/ds). Az tárca oklevélmelléklet szakértői jelenleg is tesztelik a programot és a felsőoktatási intézmények is megkezdték használatát. A felfedezett hibákat az SDA Stúdió Kft. garanciális javítás keretében javítja. A jövő hónaptól kezdve helyszíni látogatásokat is terveznek. Emellett az SDA Stúdió Kft. – együttműködve a többi tanulmányi nyilvántartó rendszer szakembereivel – azon dolgozik, hogy az Oklevélmellékletkészítő program valamennyi nyilvántartó rendszerhez illeszthető legyen. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájánál kezdeményeztük, az oklevélmelléklet biztonsági okmánnyá minősítését és szerepeltetését a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet mellékletében. Megterveztük az oklevélmelléklet kiállításához szükséges nyomtatványt és felkértük – a hasonló nyomtatványok előállítását végző - Pátria Nyomdát, hogy a felsőoktatási intézmények megrendelései alapján - kezdjék meg a nyomtatást. A nyomtatvány valamennyi fontosabb paraméterét (részei, mérete, ára, megrendelése stb.) és fotóit közzétettük az oklevélmelléklet honlapon. A folyamatos tájékoztatás és a konzultációs lehetőség megteremtése érdekében - a honlap mellett - időről-időre konferenciákat is szerveztünk. 2003. október 13-án és 2004. október 13-án megrendeztük az I. és a II. Oklevélmelléklet Konferenciát, amelyeknek nagyon jó visszhangja volt. E szándék jegyében kerül sor a mostani, az Oklevélmelléklet–készítő szoftver használatára felkészítő ötnapos továbbképzésre is, amellyel az intézmények oklevélmelléklettel foglalkozó munkatársai számára szeretnénk megkönnyíteni az Oklevélmelléklet-készítő program használatát. A továbbképzésről körlevélben tájékoztattuk a felsőoktatási intézmények vezetőit és az információkat az Oktatási Minisztérium és az SDA Stúdió Kft. WEB lapján is közzé tettük.
IV. A jogi szabályozás változásairól és a további feladatokról A közeljövőben két változás várható az oklevélmelléklet szabályozásában. 1. Az egyik a készülő új felsőoktatási törvényhez kapcsolódik, amelynek tervezetét a tárca rövidesen a kormány elé terjeszti, majd a kormány jóváhagyását követően benyújtja a Parlamenthez. A törvénytervezet 63. § (2) bekezdése az oklevélmelléklettel kapcsolatban a következőket tartalmazza: „Az alapképzésben és a mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében – a hallgató kérésére – az érintett kisebbség nyelvén.” A rendelkezés a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Az idézett bekezdésből látható, hogy az új szabályozás eltér a jelenlegitől. Az eltérés röviden abban összegezhető, hogy az oklevélmellékletet magyar és angol nyelven is ki kell adni valamennyi hallgatónak és a dokumentum mindkét esetben ingyenes. Csak a nemzeti és etnikai kisebbségi képzések esetében marad fenn az a feltétel, hogy az oklevélmelléklet kisebbségi nyelven történő kiállítása a hallgató kérésére történik. 2. A másik szabályozásbeli változás a képesítések és kompetenciák átláthatóságának egységes keretéről, az Europassról szóló EU határozattal függ össze, amelyet 2004. december 15-én fogadott el az Európai Parlament és az Európai Bizottság.
5 A határozat értelmében öt olyan dokumentumot, amelyek különösen jelentősek az általános és szakmai képesítések, kompetenciák átláthatósága szempontjából, Europass néven összefüggő, egységes keretrendszerbe kell foglalni. E dokumentumok közé tartozik az Europass-önéletrajz, az Europass-mobilitás, az Europass oklevélmelléklet, az Europass idegenyelv-ismereti dosszié és az Europass bizonyítványkiegészítés. Az egységes keret természetesen azt jelenti, hogy az Europass dokumentumcsomagba tartozó tanúsítványoknak meg kell felelni több, azonos formai és tartalmi követelménynek. Ezért a jövőben az oklevélmellékletet is hozzá kell igazítani az Europass kialakuló követelményrendszeréhez. Az oklevélmelléklettel kapcsolatban az Oktatási Minisztérium 2005-ben két feladatcsoport megoldására törekszik. Szereznénk folytatni a korábban megkezdett előkészítő munkákat, így az Oklevélmellékletkészítő szoftver hibáinak kiküszöbölését, használatának megkönnyítését és általánossá tételét valamint a szoftver fejlesztését. Ezzel párhuzamosan megkezdjük az új felsőoktatási törvény végrehajtására való felkészülést, amely nemcsak az oklevélmelléklet kiadásának kiterjesztését jelenti, hanem a kétszintű képzéshez kapcsolódó nyilvántartások létrehozásának mielőbbi megkezdését is. Emellett fontos feladatnak tekintjük oklevélmelléklet és az Europass dokumentum-csomag követelményeinek összehangolását, amelyhez haladéktalanul hozzá kell látnunk. Budapest, 2004. február 6. Kissné Pap Margit vezető főtanácsos oklevélmelléklet-koordinátor
