Hazai innovációs feladatok Dr. Mészáros György elnök
19. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium 2012. május 9.
A KFI új kormányzati struktúrája Parlamenti bizottságok Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottság
MTA
Kormány Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács (NKITT)
KIM
OTKA
NEFMI
SZTNH
MRK
(Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala)
(Magyar Rektori Konferencia)
NFM
NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
NGM
NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal)
Közreműködő szervezetek (MAG) Akadémiai kutatóintézetek 2012. május 16.
Felsőoktatási intézmények
Innováció Koordináció (államtitkári/elnöki értekezlet)
Vállalkozások, KFI szolgáltatók
Tudományos, szakmai, vállalkozói, és társadalmi szervezetek
Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) 303/2010. (XII.23.) Korm. Rendelet, 2011. január 1. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) létrehozásáról – „A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter (NGM) irányítása alatt működő központi hivatal.” – „A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki.”
2012. május 16.
A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére Közvetítő, kooperációs funkciók Államigazgatási funkciók
KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés
NIH
Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis
Szolgáltatási, ügynökségi funkciók
Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése
Hatékony szervezet 2012. május 16.
EU-s és nemzetközi KFI együttműködések
A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) küldetése
„A K+F és az innováció területén olyan államigazgatási együttműködési struktúrákat, kooperációs hálózatokat, valamint innovációs elemző és szolgáltató kapacitásokat épít ki és működtet, amelyek Magyarország és az EU gazdaságstratégiai céljainak megvalósítása érdekében elősegítik a nemzeti innovációs rendszer szereplőinek hatékony munkáját, és a hazai, illetve nemzetközi együttműködését.”
Innováció meghatározása Technológiai innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.
Összesített innovációs index 2010-2011 : Magyarország két helyet javított 2011-ben
Forrás: Innovation Union Scoreboard 2010
A vállalati jövedelmek forrása
45 42 46 47 48 54 52 56
60%
Magyarország
Anglia
Norvégia
Litvánia
Litvánia
Görögország
Írország
Lengyelország
Forrás: Innobarometer 2009
Németország
Portugália
0%
Szlovákia
20%
65 38 39 30 23 42 35 32 32 26 27 25 21 25 25 23 17 23 19 17 16 23 16 12 13 11 20 18 14 11 12 9 8 11 7 6 7 13 7 9 10 11 7 11 11 10 2 6 9 8 6 32 Ciprus
40%
30
45 56 49 62 58 62 67 68 60 70 67 62 70 64 72 71 75
Bulgária
80%
Belgium
100%
Az innováció a bevétel elsődleges forrása Az innováció jelentős bevételi forrás Az innováció nem jelentős bevételi forrás Nincs bevétel innovációból 3 8 5 4 6 3 6 3 6 10 7 3 2 10 2 6 11 6 15 7 8 8 16 8 18
AZ Új K+F+I rendszer irányvonalai →NKFIS • • • • • •
Fogalmak tisztázása, jogi szabályozása K+F minősítés intézményesítése (SZTNH) Akkreditációk Az ösztönző rendszer vizsgálata Egységes monitoring: TéT Obszervatórium Célzott kedvezményprogramok innovatív KKV-k számára, inkubáció • Nagyvállalati kutatóhelyek megerősítése (platform, pólus/klaszter programok továbbfejlesztése,K+F EKD támogatások) • Pályázat---SBIR (keresleti oldali eszközök)
Az Országgyűlés új eseti bizottsága Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottság (Az Országgyűlés 76/2011. (X. 14.), és 81/2011. (X. 28.) OGY határozata)
Feladata: az Országgyűlés kutatás-, fejlesztés- és innováció politikai tevékenységének elősegítése; az innovációt érintő törvények áttekintése; a kutatásról és fejlesztésről közvetlenül rendelkező törvények, kormány-, illetve miniszteri rendeletek áttekintése; a kutatási és fejlesztési, innováció- és tudománypolitikai tevékenység kormányzati kezelésének módja, szervezeti rendjének áttekintése, hatékonyságának vizsgálata, valamint a tudomány és a gazdaság kapcsolatának erősítés. A bizottság munkájáról évente a magyar tudomány ünnepéig, november 3áig jelentést készít az Országgyűlés számára.
2012. május 16.
K+F tevékenység minősítése
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (innovációs törvény) értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre 2012. január 1-jei hatállyal bővült ki a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésére vonatkozó feladatkörrel.
A törvény módosítása jelenleg is folyamatban van
Akkreditáció
• Hivatalos elismerés, hogy alkalmas KFI programban valamely szerepre • Elkészítendő: magyar modell, törvénnyel • Célok: Technológiai inkubátorok, Szakértők, KFI szolgáltatók, klaszterek, KFI folyamatok
Az ösztönző rendszer átalakítása
• A közvetett elemek átértelmezése és a keresleti oldal erősítése (PCP) • Növekszik a saját erő illetve a banki támogatások bevonása
K+F+I vállalati pályázati források, 2012
K+F+I vállalati pályázati források, részletezve, 2012
TéT Obszervatórium Cél: Egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása Politikai elkötelezettség a tényekre épülő politikaformálás iránt (evidence based policy making) →→Vállalati KFI jelentés
Új policy megközelítés a válság után?
Nemzetközi stratégiák: • EUROPE 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (2010) • INNOVATION UNION (Europe 2020 Flagship Initiative), (2010) • OECD Innovation Strategy Innováció a növekedés megerősítésére, valamint a globális és szociális kihívásokra, (2010) • Green Growth Strategy (OECD stratégia, 2011) • OECD innovation for development strategy
Hazai stratégiai portfolió
Új policy megközelítés
Hazai stratégiák: • Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) – V. prioritás: Tudomány – Innováció • Nemzeti Reform Program (2011) Előírt stratégiák között: • KFI stratégia (a támogatás-ösztönzés új alapokra helyezése) • NIH stratégia • Ágazati innovációs stratégiák • Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Terv
2012. május 16.
Nemzeti Reform Program
Az Európa 2020 Stratégiához kapcsolódó számszerű nemzeti vállalások (5 közül 2) KF és energia vonatkozása a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 százalékra növelése; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelése; (10 százalékos energia megtakarítás elérése; az EU emisszió kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedése a 2005. évi szinthez képest)
Innovációk az energetikában
EU 3-as célrendszere (NES által kijelölt célok azonosak) I. Energiaellátás biztonsága II. Versenyképesség növelése III. Fenntarthatóság felé törekvés
Európai Stratégiai Energia Technológia Terv (SET-Plan)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Szélerőművek Fotoelektromos áramtermelés Koncentrált Naperőművek Vízenergia Geotermális energia Tengeri energia Kapcsolt hő és áramtermelés CCS áramtermelés Fosszilis üzemanyag alapú áramtermelés fejlesztések Atomenergia Magfúziós energiatermelés Intelligens hálózatok Bioenergia –Áram- és hőtermelés Bio üzemanyag Hidrogén és üzemanyagcella Villamos energia tárolás Energia hatékonyság és CO2 kibocsátás csökkentése az iparban (cement, vas és acél, papír és pép ipar) Épületek energiahatékonysága
Ellátásbiztonság
•Hazai megújuló potenciálok (nap, geotermikus, biomassza) •Versenyképes technológiák •Hazai készletekkel az import kiváltható,ha gazdaságos a kitermelés??
Kapcsolódás Eu infrastruktúrához, Észak Déli energiafolyosó •Hazai fejlesztések és külföldiek adaptációja •Tárolási technológia •Hazai készletek technológiája
•Külföldi és Eu-n kívüli források •Tárolási kapacitások
•Kiszolgáltatva a külföldi forrásoknak, áraknak és trendeknek
Versenyképesség
•Versenyképes hazai fejlesztések, innovatív kkv-k •EU kulcsprojektek o Intelligens hálózatok, o Villamosenergia tárolás, o 2. gen. agroüzemanyagok o Intelligens városok)
•A költséghatékony rendszerek fejlesztés után támogatás nélkül is piacképesek •A fejlesztések mintaprojektként bizonyíthatnak
•Eddigi elmaradások •Innovációs támogatási rendszer átalakulásra szorul •Átvételi rendszerek reformja METÁR
•Ha nem fejlesztünk nő az import kiszolgáltatottság
Fenntarthatóság
•Hazai agrárium és egyéb adottságok •CO2 kvótakereskedelem, •környezeti adottságok
•Kkv szektor fejlesztése versenyképes megújuló ipar •Energiatárolás fejlesztése •Megfelelés EU direktíváknak •2 pólusú mg=vidékfejlesztés • geotermia
•Tőke- és támogatásigényes •Gazdasági és politikai változékonyság •METÁR szükséges monitoring
•Helyi és globális környezeti károk •EU előírások szankciója •Források kimerülése
NIH innovációs szolgáltatás
• Az EU KFI céloknál szükséges a lehetőségek szerinti magyar érdekek képviselete • A hazai pályázók segítése ( kiegészítés az EU pályázatokra, egyéb szolgáltatások) • Támogatási rendszer stratégiai tervezése • Technológiai Inkubáció (tervek) • EKD
Nemzeti Innovációs Rendszer I.
Fő elemei • Szervezetek (a szereplők) • Intézmények(normák, szabályok, társadalmi szokások). Fontosak még K+F tevékenységet végző szereplők pénzügyi- és támogatásközvetítők, innovációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, technológia-transzfer irodák, szellemi tulajdonjogok védelmével foglalkozó szolgáltatók szakmai szövetségek, szervezetek is
Nemzeti Innovációs Rendszer II.
Független, önálló szereplők
profitorientált piaci alapon működő szolgáltatók (pályázatíró vállalkozások, finanszírozó- és kockázati tőke társaságok, hitelintézetek)
Hálózatok – I. Klaszterek INDULÓ-FEJLŐDŐ-AKKREDITÁLT-SZUPER-KLASZTER
Alap: iparág Cél: versenyképesség Projekt : 2-3 évre ÖTLETADÓK-MEGVALÓSÍTÓK-PIACI BEVEZETŐK
(feltaláló, egyetem, állami szerv, ügynökség, szakmai vagy kereskedelmi szövetségek )
Beszállítók - szolgáltatók → nagyobb szereplő felé Innovációs → tagok képességét növeli
Hálózatok – I. Klaszterek
Minősítés = az életképesek segítése
GYENGÉK
↓ ↔
ÉLETKÉPESEK
→CÉL AZ ÖNÁLLÓSODÁS
↑
Akkreditált klaszterek ÚSZT Tudomány és Innováció Gyenge a magyar vállalati együttműködés a magyar innovációs rendszerben
CÉL: (nemzetközi) piacra jutni és fennmaradni Klasztermenedzser: gazdasági társaság Innovatív, KKV, exportorientált, és elősegíti a foglalkoztatást; Tagok:egyetem, kutatóintézet, önkormányzat, stb. Akkreditációs Tanúsítvány 2 évig (megújítható)
Hálózatok II. Platformok - Európai Technológiai Platformok (ETP)
Összefogás(alulról építkező), amely adott iparágra vagy szegmensre jön létre a meghatározó szereplőket, a kutatásfejlesztésben tevékeny vállalatokat és egyéneket tömöríti. Fő feladata a szakmai iránymutatás, stratégia készítés közép és hosszú távon. Segítik a KÖZMEGEGYEZÉST, javítják a befektetések eredményeit
Európai Technológiai Platformok
• Biofuel, Smart Grid, TP Wind, Photowoltaic • ZEP, SNETP, RHC Hazai példák: • A Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform (HTC-NTP ) • Nemzeti Megújuló Energia Platform (MEP) • Magyar Építésügyi Technológiai Platform
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
