Klímaváltozás - Aktuális hazai feladatok június 17

Klímaváltozás - Aktuális hazai feladatok

2009. június 17.

"Az éghajlatváltozás a legsúlyosabb probléma, amivel napjainkban szembe kell néznünk - még a terrorizmusnál is komolyabb fenyegetést jelent." David A. King, a brit kormány tudományos főtanácsadója

„Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, valószínű, hogy a világ népességének kétharmada, Európa lakosságának háromnegyede még saját élete során részese lesz az éghajlatváltozás káros következményeinek.” Pálvölgyi Tamás: Az új évezred környezeti kihívása: az éghajlatváltozás (2000)

Előadók • Prof. Dr. Láng István, akadémikus • Prof. Dr. Kerekes Sándor, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem


2009. június 17.

KLÍMAVÁLTOZÁS: AKTUÁLIS HAZAI FELADATOK LÁNG ISTVÁN Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Budapest, 2009. június 17.

A LÉGKÖR CO2 KONCENTRÁCIÓJÁNAK ÉS A HŐMÉRSÉKLETNEK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT 400 EZER ÉVBEN

A FÖLD LAKOSSÁGA KRISZTUS IDEJÉN 1000-ben 1750-ben 1900-ban 1950-ben 2007-ben PROGNÓZIS 2050-re

150 millió fő 300 millió fő 600 millió fő 1,2 milliárd fő 2,5 milliárd fő 6,5 milliárd fő 8,5-9,5 milliárd fő

KÉRDÉS: VAN-E KLÍMAVÁLTOZÁS?

VÁLASZ: KLÍMAVÁLTOZÁS

MINDIG VOLT MINDIG VAN MINDIG LESZ

MI AZ OKA? - TERMÉSZETI TÉNYEZŐK? - HUMÁN HATÁSOK? vagy ezek

EGYÜTTES JELENLÉTE?

KLÍMAVÁLTOZÁS • Milyen arányú az antropogén hatás? • Elenyésző? • Jelentős? • Meghatározó?

• Mekkora az időjárási hatások kártétele? • Változatlan? • Csökkenő? • Növekvő?

A klímaváltozás összetevői OK Üvegházhatású gázok feldúsulása a légkörben OKOZAT Szélsőséges meteorológiai események gyarapodása KÖVETKEZMÉNY árvíz belvíz aszály szélviharok hőhullámok stb. Érintett ágazatok: gyakorlatilag mindegyik, az agráriumtól az energetikán át a környezet-egészségügyig.

JELENKORI TÉNYEK • a légkör szén-dioxid tartalma az ipari forradalom kezdetekor 280 ppm volt, ma már 380 ppm (a ppm valaminek a milliomod része); • a Föld felszínének átlaghőmérséklete 1950-ben 13,87 Celsius fok, 2005-ben 14,60 volt, ami a globális felmelegedésre utal.

JELENKORI TÉNYEK • a szélsőséges meteorológiai és hidrometeorológiai

események (árvíz, belvíz, özönvízszerű esők, aszály, hőséghullámok, szélviharok, korai és késői fagyok, stb.) száma, intenzitása és időtartama megnövekedett az utóbbi évtizedekben; • a szélsőséges időjárási események egyre nagyobb és összetettebb gazdasági, egészségügyi, infrastruktúrális stb. károkat okoznak.

Egyértelmű az az igény, hogy csökkenteni kellene az energiafelhasználást és ezen belül főleg a fosszilis erőforrások igénybevételét. Ez a megállapítás érvényes arra az esetre is, amikor az antropogén hatások váltják ki az éghajlatváltozást, és akkor is, ha a természeti folyamatokat tekintik elsődleges előidézőnek.

HA KÉTSÉGES, HOGY • van klímaváltozás, • növekszik a szélsőséges meteorológiai események gyakorisága és intenzitása, • kedvező irányba fordíthatjuk a légköri eseményeket, AKKOR SOHASEM LESZ GLOBÁLIS MEGÁLLAPODÁS.

ÜHG KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSE CSAK AKKOR EREDMÉNYES, HA GLOBÁLIS MEGÁLLAPODÁS JÖN LÉTRE.

KIOTÓI JEGYZŐKÖNYV 1990 és 2012 között összesen 5,2% ÜHG csökkentés Kiotó utáni periódus: 2050-ig 50-60% csökkentés Föld Barátai javaslata: 80% csökkentés Koppenhága: 2009. december Új nemzetközi megállapodás várható

Az Európai Unió csúcsértekezletén vállalt kötelezettségek a klímaváltozással kapcsolatban /2007. március 8-9./

• A szén-dioxid kibocsátás 20%-os csökkentése 2020ig. • Az energiahatékonyság 20%-os növelése. • A megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra való emelése. • A bioüzemanyagok részarányának kötelező 10%-ra növelése 2020-ig.

MINDIG VOLTAK VÁLTOZÁSOK MI A SAJÁTOSSÁG A JELENLEGI VÁLTOZÁSOKBAN? RENDKÍVÜL FELGYORSULTAK A VÁLTOZÁSOK!

A KLÍMAVÁLTOZÁS NEM CSAK TERMÉSZETI FOLYAMAT, HANEM NAPJAINKBAN TÁRSADALMI JELENSÉG IS.

A LÉGKÖRBE JUTÓ ÜHG CSÖKKENTÉS ELŐNYE: • Javul a légkör összetétele • Csökken a fosszilis energiahordozó import Nehézségek • Alapvető műszaki fejlesztések és beruházások szükségesek • Nincs feltárva, hogy milyen társadalmi ellenállás vagy passzivitás várható Új szempont Elkezdődik a felkészülés az olaj utáni korszakra

AZ ÉGHAJLATTAL ÉS AZ IDŐJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS CSELEKVÉSEK • Meteorológiai, klimatológiai és földtani megfigyelések, adatgyűjtések • Légkörbe jutó ÜHG csökkentés /mitigation/ • A hatások mérséklése, alkalmazkodás /adaptation/ • Megelőzés • Védekezés • Helyreállítás • Gazdasági és jogi szabályozás, tudatformálás • Katasztrófavédelem helyi, regionális és országos szinten

ÚJ STRATÉGIAI TÉNYEZŐ JELENT MEG A következő 40-50 évben biztosan tovább növekszik a szélsőséges időjárási események kialakulásának kockázata és gazdasági, egészségügyi kártétele. Főbb területek: • • • • • •

Természetvédelem Vízgazdálkodás Mező- és erdőgazdálkodás Közlekedés Települések Egészségvédelem

Új feladat: A szakpolitikák klímabiztonsági újraértékelése

ELRETTENTŐ POTENCIÁLIS VESZÉLY A PERMAFROST TALAJOK KIOLVADÁSA ÉS A METÁN KISZABADULÁSA TOVÁBBÁ A TÖMEGTES MIGRÁCIÓ ÁZSIÁBÓL EURÓPÁBA

A KLÍMAPOLITIKÁHOZ VALÓ VISZONYULÁSBAN HÁROM ALAPVETŐ SZEMLÉLET ALAKULT KI: • OPTIMISTA • PESSZIMISTA • KÉTELKEDŐ /szkeptikus/

KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS BIZTONSÁG Három területen kapcsolódik • Természetes ökoszisztémák, talajok, vízkészletek, erdők védelme • Alapvető emberi szükségletek kielégítésének biztosítása /víz, élelem, energia, egészségügyi ellátás, stb./ • Kritikus infrastruktúra védelme

Kiemelt módszertani kérdések: • Érzékenység • Tűrőképesség • Sérülékenység • Rehabilitációs képesség

VAHAVA HÁLÓZAT Jelenlegi tagság létszáma • Egyéni tagok: 241 • Szervezetek, intézmények: 115 A Hálózat információs és koordinációs feladatokat lát el. Működtetők: • Magyar Tudományos Akadémia • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Elérhetőség: www.vahavahalozat.hu

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA Elfogadta az Országgyűlés egyhangúlag 2008 márciusban • Kibocsátás-csökkentés • Alkalmazkodás • Tudatformálás __ . __

Nemzeti Éghajlatváltozási Program Kétéves kormányzati cselekvési terv. Hamarosan a Kormány elé kerül elfogadásra.

NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI TANÁCS Készül a „Fenntarthatósági jelentés Magyarországról” című dokumentum Ennek része: ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KERETTÖRVÉNY szabályozza a - kibocsátást, - energiahordozók közül a fosszilisek felhasználását, - a megújuló energiaforrások növelését.

EU WHITE PAPER Adapting to climate change

Prioritások • • • • • • •

Az ismeretek bővítése Szakpolitikákba való integrálás Egészségügy és szociális politika Agrárgazdaság és erdészet Biodiverzitás, ökoszisztémák és a víz Tengerparti és tengeri területek Kritikus infrastruktúra

WORLD BANK REPORT Adapting to Climate Change in Europe and Central Asia • Klímaváltozás, mint nagy fenyegetés • Sérülékenység a szociális és gazdasági szférában • Lehetnek helyenként kedvező hatások is • A helyreállító képesség (resilience) fokozása

VÉGSŐ KÖVETKEZTETÉSEK 1. Akár van klímaváltozás, akár nincs, korlátozni kell az olaj és a földgáz felhasználását. 2. A szélsőséges meteorológiai események

gyakorisága és intenzitása akár növekszik, akár nem, javítani kell az alkalmazkodás eszközeit.

A KLÍMAVÉDELEM NEMCSAK A LÉGKÖR, HANEM A TÁRSADALOM GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIOS STABILITÁSÁT IS SZOLGÁLJA.

xxxxxx Köszönöm szíves figyelmüket!


2009. június 17.

Az energia- és klímapolitika kapcsolata Kerekes Sándor

Gazdálkodástudományi Kar

www.uni-corvinus.hu/gkar 39

Az Európai Unió csúcsértekezletén vállalt kötelezettségek (2007. március 8-9.)  A szén-dioxid kibocsátás 20%-os csökkentése 2020-ig.  Az energiahatékonyság 20%-os növelése.  A megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra való emelése.  A bioüzemanyagok részarányának 10%-ra növelése 2020ig. Forrás: Láng István előadása a Corvinus Egyetemen 2009.ápr.8.

EGY HORDÓ OLAJ ÁRA USD 2003 27 2006 65 2008 100 - 70 2009 40 - 50

Minél hamarabb szembesülnek a piac irányítói és a felhasználók az energia valódi árával, annál jobb. Ez ugyan magasabb árszabást jelent, de arra fogja ösztönözni a piacot, hogy minél hatékonyabb, költségtakarékosabb és környezetkímélő módszereket alkalmazzon. Forrás: Harold M. Hubbard:The Real Cost of Energy, Scientific American 1991.april



Egyes országok egy főre jutó széndioxid kibocsátásának és GDP-jének alakulása 1980-2002 között 21

1 főre jutó széndioxid kibocsátás 1980 - 2002 (tonna)

USA

18

Kanada Ausztrália

15 Finnország

12

Norvégia Hollandia

Egyesült Királyság 9

Írország

Japán Ausztria

6

Magyarország Kína

3

1 főre jutó GDP USD 1980 - 2003

Egyiptom India 0 0

Kenya

5000

10000

15000

20000


25000

30000

35000

40000


AZ ENERGIATUDATOSSÁGI GÖRBÉT ÁTVÁGNI Energiafogyasztás (TOE/fő) 9

A jólét és az energiafogyasztás viszonya

8 7 6 5 Svájc Dánia Írország

4 3

Magyarország 2007

2

Magyarország 2027

Magyarország 2047

1 0 0

10 000

20 000

30 000

Forrás: EIU, OECD


40 000

50 000

60 000

Jólét (GDP Eur/fő)


A megújuló energiákban rejlő lehetőségek



Mi jellemzi a fenntartható, társadalmi-ökológiai rendszert? A diverzitás fenntartása és megőrzésének támogatása (biológiai, tájképi, gazdasági és társadalmi értelemben is)  az ökológiai sokféleség emberi „kontrolljának” korlátozása,  A modularitás tisztelete (a csatlakozó rendszerek jobban viselik a sokkhatást)  A tanulás, a társadalmi hálózatok és a helyileg kifejlesztett szabályok fontosságának hangsúlyozása És biztosítani kell  - az azonnali visszacsatolásokat,  - a politika figyelmét a lassú (“slow”) változókra és a felhalmozódásokra kell irányítani,  - a magán és köztulajdon megfelelő aránya, és átfedő hozzáférési jogok biztosítása  - A csalók szigorú megbüntetése és társadalmi megvetése,  - átfedő (különböző döntési szinteken) intézményrendszer,  - A be nem árazott ökoszisztéma szolgáltatások megjelenítése a fejlesztési javaslatokban,  - A változtatások iránti nyitottság: az innovációkat és a kísérleteket támogató légkör,  Erős elkötelezettség és gyors válasz a jelentős (nagyságrendi) hatásokra. 



A civilek és a gazdaság „játékai” az energiaellátás és a klímaváltozás kapcsán A fosszilis Milyen játékra Mi volna a valós energia kiváltása gondolnak a civilek? játék? illetve káros hatásainak csökkentése Bio-üzemanyagok

Megújuló energia, széndioxid emisszió csökkentése

Vidékfejlesztés, energiabiztonság

Szélerőművek

Megújuló, nincs széndioxid kibocsátás

Aszályos területek hasznosítása, helyi energiatermelés

Földgázprogram

Energiahatékonyság növelése, légszennyezés csökkentése

Ellátásbiztonság, városi légszennyezés csökkentés




2009. június 17.

Kérdések

Gázmár László kérdése Az EU engedélyezi, hogy a CO2 kvóták értékesítéséből befolyt összeg környezetbarát energiaforrásokat hasznosító, energiatermelő beruházásokra legyen felhasználva. • Felhasználható-e az ilyen összeg a környezetkárosító erőművek (költséges) leállítására, és egyidejűleg környezetbaráttal való kiváltására is (akár additív, a magán, vagy állami beruházási költséget kiegészítő összegként)?

Kostyál Gábor kérdése A klímaváltozás felmelegedést jelent. Várható, hogy a Kárpátokban és az Alpokban kevesebb téli csapadék fog felhalmozódni, ami csökkenteni fogja nagy folyóink vízhozamát. De ezek a folyók – Trianon óta – más országokból érkeznek, amelyeknek nagy érdekük fog fűződni ahhoz, hogy saját ellátásukat változatlan szinten elégítsék ki. Ennek következtében hozzánk az eleve kisebb vízhozamból még kevesebb fog érkezni. Ez a „teknő alján fekvő” országunk vízkészletét fokozottan sújthatja.

Kostyál Gábor kérdése • A kérdés tehát az, létezhet-e olyan eszközünk, amellyel a környező országokat a vízkivétel tekintetében befolyásolhatjuk? • A fokozódó aszályveszélyt milyen mezőgazdasági politikával, befolyásolással tudhatjuk kivédeni? • Milyen termények felé kellene eltolni a vetésterület összetételét, illetve lehet-e a helyzetet csupán szárazságtűrőbb fajtákra irányuló növénynemesítéssel kezelni?

Gázmár László kérdése A klímaváltozással egy időben, annak kísérőjelenségeként egyre újabb, és egyre virulensebb kórokozó vírusok tűnnek fel, amelyek egyre súlyosabb járványokkal rémítik az emberiséget pusztítják az állatokat, teszik mérgezővé, ártalmassá a növényeket.

Gázmár László kérdése A védekezés, a gazdasági, kereskedelmi teljesítménynövelés, sokak megélhetése, foglalkoztatása ürügyén egyre újabb természettorzító beavatkozásokra kerül sor, egyre rafináltabb vegyi anyagok kerülnek a természetbe, tovább gyengítve annak immunrendszerét. • Megfelelőnek tekinthetjük-e hazánkban az új, környezetre ható eljárások, termékek előzetes hatásvizsgálatának, bevezetésének engedélyezési rendszerét?

Gázmár László kérdése • A felmelegedés, a lakosság elöregedése, egészségromlása gyorsítja a klímaváltozás hatásaival összefüggő eseményeket. • Foglalkozik-e, és milyen módon a környezetvédelem az új fertőző jelenségek eredeti, kölcsönhatásos okainak felderítésével, azok megszüntetésével, vagy rögvest prioritása van az új ellenszerek vásárlásának, kutatásának?

Gázmár László kérdése • Lehetséges-e, vannak-e olyan termékek, amelyek igazolják, hogy a kutatás-fejlesztés (bárhol) eleve tudatosan önmaga szerencséjének kovácsa, azaz olyasmit állít elő, ami ellen azután védekezni kell? Vannak jogszabályi javaslataink nemzetközi szervetek felé, a bizonyíthatóan kártékony termékek, eljárások utólagos büntetésére?

Soós Zoltán kérdése • Egy feltételesen bekövetkező „világvége” állapot kialakulásához az egyéb tényezők (a nyersanyag tartalékok, vízkészlet kimerülése, a túlnépesedés, stb.) mellett a globális felmelegedés milyen mértékben járul hozzá?

Köszönjük a figyelmet!

Az állófogadás után várjuk vissza az Otthonunk c. dokumentumfilm vetítésére.

Klímaváltozás - Aktuális hazai feladatok június 17

Recommend Documents