Klímaváltozás - Aktuális hazai feladatok
2009. június 17.
"Az éghajlatváltozás a legsúlyosabb probléma, amivel napjainkban szembe kell néznünk - még a terrorizmusnál is komolyabb fenyegetést jelent." David A. King, a brit kormány tudományos főtanácsadója
„Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, valószínű, hogy a világ népességének kétharmada, Európa lakosságának háromnegyede még saját élete során részese lesz az éghajlatváltozás káros következményeinek.” Pálvölgyi Tamás: Az új évezred környezeti kihívása: az éghajlatváltozás (2000)
Előadók • Prof. Dr. Láng István, akadémikus • Prof. Dr. Kerekes Sándor, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem
Klímaváltozás - Aktuális hazai feladatok
2009. június 17.
KLÍMAVÁLTOZÁS: AKTUÁLIS HAZAI FELADATOK LÁNG ISTVÁN Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Budapest, 2009. június 17.
A LÉGKÖR CO2 KONCENTRÁCIÓJÁNAK ÉS A HŐMÉRSÉKLETNEK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT 400 EZER ÉVBEN
A FÖLD LAKOSSÁGA KRISZTUS IDEJÉN 1000-ben 1750-ben 1900-ban 1950-ben 2007-ben PROGNÓZIS 2050-re
150 millió fő 300 millió fő 600 millió fő 1,2 milliárd fő 2,5 milliárd fő 6,5 milliárd fő 8,5-9,5 milliárd fő
KÉRDÉS: VAN-E KLÍMAVÁLTOZÁS?
VÁLASZ: KLÍMAVÁLTOZÁS
MINDIG VOLT MINDIG VAN MINDIG LESZ
MI AZ OKA? - TERMÉSZETI TÉNYEZŐK? - HUMÁN HATÁSOK? vagy ezek
EGYÜTTES JELENLÉTE?
KLÍMAVÁLTOZÁS • Milyen arányú az antropogén hatás? • Elenyésző? • Jelentős? • Meghatározó?
• Mekkora az időjárási hatások kártétele? • Változatlan? • Csökkenő? • Növekvő?
A klímaváltozás összetevői OK Üvegházhatású gázok feldúsulása a légkörben OKOZAT Szélsőséges meteorológiai események gyarapodása KÖVETKEZMÉNY árvíz belvíz aszály szélviharok hőhullámok stb. Érintett ágazatok: gyakorlatilag mindegyik, az agráriumtól az energetikán át a környezet-egészségügyig.
JELENKORI TÉNYEK • a légkör szén-dioxid tartalma az ipari forradalom kezdetekor 280 ppm volt, ma már 380 ppm (a ppm valaminek a milliomod része); • a Föld felszínének átlaghőmérséklete 1950-ben 13,87 Celsius fok, 2005-ben 14,60 volt, ami a globális felmelegedésre utal.
JELENKORI TÉNYEK • a szélsőséges meteorológiai és hidrometeorológiai
események (árvíz, belvíz, özönvízszerű esők, aszály, hőséghullámok, szélviharok, korai és késői fagyok, stb.) száma, intenzitása és időtartama megnövekedett az utóbbi évtizedekben; • a szélsőséges időjárási események egyre nagyobb és összetettebb gazdasági, egészségügyi, infrastruktúrális stb. károkat okoznak.
Egyértelmű az az igény, hogy csökkenteni kellene az energiafelhasználást és ezen belül főleg a fosszilis erőforrások igénybevételét. Ez a megállapítás érvényes arra az esetre is, amikor az antropogén hatások váltják ki az éghajlatváltozást, és akkor is, ha a természeti folyamatokat tekintik elsődleges előidézőnek.
HA KÉTSÉGES, HOGY • van klímaváltozás, • növekszik a szélsőséges meteorológiai események gyakorisága és intenzitása, • kedvező irányba fordíthatjuk a légköri eseményeket, AKKOR SOHASEM LESZ GLOBÁLIS MEGÁLLAPODÁS.
ÜHG KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSE CSAK AKKOR EREDMÉNYES, HA GLOBÁLIS MEGÁLLAPODÁS JÖN LÉTRE.
KIOTÓI JEGYZŐKÖNYV 1990 és 2012 között összesen 5,2% ÜHG csökkentés Kiotó utáni periódus: 2050-ig 50-60% csökkentés Föld Barátai javaslata: 80% csökkentés Koppenhága: 2009. december Új nemzetközi megállapodás várható
Az Európai Unió csúcsértekezletén vállalt kötelezettségek a klímaváltozással kapcsolatban /2007. március 8-9./
• A szén-dioxid kibocsátás 20%-os csökkentése 2020ig. • Az energiahatékonyság 20%-os növelése. • A megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra való emelése. • A bioüzemanyagok részarányának kötelező 10%-ra növelése 2020-ig.
MINDIG VOLTAK VÁLTOZÁSOK MI A SAJÁTOSSÁG A JELENLEGI VÁLTOZÁSOKBAN? RENDKÍVÜL FELGYORSULTAK A VÁLTOZÁSOK!
A KLÍMAVÁLTOZÁS NEM CSAK TERMÉSZETI FOLYAMAT, HANEM NAPJAINKBAN TÁRSADALMI JELENSÉG IS.
A LÉGKÖRBE JUTÓ ÜHG CSÖKKENTÉS ELŐNYE: • Javul a légkör összetétele • Csökken a fosszilis energiahordozó import Nehézségek • Alapvető műszaki fejlesztések és beruházások szükségesek • Nincs feltárva, hogy milyen társadalmi ellenállás vagy passzivitás várható Új szempont Elkezdődik a felkészülés az olaj utáni korszakra
AZ ÉGHAJLATTAL ÉS AZ IDŐJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS CSELEKVÉSEK • Meteorológiai, klimatológiai és földtani megfigyelések, adatgyűjtések • Légkörbe jutó ÜHG csökkentés /mitigation/ • A hatások mérséklése, alkalmazkodás /adaptation/ • Megelőzés • Védekezés • Helyreállítás • Gazdasági és jogi szabályozás, tudatformálás • Katasztrófavédelem helyi, regionális és országos szinten
ÚJ STRATÉGIAI TÉNYEZŐ JELENT MEG A következő 40-50 évben biztosan tovább növekszik a szélsőséges időjárási események kialakulásának kockázata és gazdasági, egészségügyi kártétele. Főbb területek: • • • • • •
Természetvédelem Vízgazdálkodás Mező- és erdőgazdálkodás Közlekedés Települések Egészségvédelem
Új feladat: A szakpolitikák klímabiztonsági újraértékelése
ELRETTENTŐ POTENCIÁLIS VESZÉLY A PERMAFROST TALAJOK KIOLVADÁSA ÉS A METÁN KISZABADULÁSA TOVÁBBÁ A TÖMEGTES MIGRÁCIÓ ÁZSIÁBÓL EURÓPÁBA
A KLÍMAPOLITIKÁHOZ VALÓ VISZONYULÁSBAN HÁROM ALAPVETŐ SZEMLÉLET ALAKULT KI: • OPTIMISTA • PESSZIMISTA • KÉTELKEDŐ /szkeptikus/
KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS BIZTONSÁG Három területen kapcsolódik • Természetes ökoszisztémák, talajok, vízkészletek, erdők védelme • Alapvető emberi szükségletek kielégítésének biztosítása /víz, élelem, energia, egészségügyi ellátás, stb./ • Kritikus infrastruktúra védelme
Kiemelt módszertani kérdések: • Érzékenység • Tűrőképesség • Sérülékenység • Rehabilitációs képesség
VAHAVA HÁLÓZAT Jelenlegi tagság létszáma • Egyéni tagok: 241 • Szervezetek, intézmények: 115 A Hálózat információs és koordinációs feladatokat lát el. Működtetők: • Magyar Tudományos Akadémia • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Elérhetőség: www.vahavahalozat.hu
NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA Elfogadta az Országgyűlés egyhangúlag 2008 márciusban • Kibocsátás-csökkentés • Alkalmazkodás • Tudatformálás __ . __
Nemzeti Éghajlatváltozási Program Kétéves kormányzati cselekvési terv. Hamarosan a Kormány elé kerül elfogadásra.
NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI TANÁCS Készül a „Fenntarthatósági jelentés Magyarországról” című dokumentum Ennek része: ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KERETTÖRVÉNY szabályozza a - kibocsátást, - energiahordozók közül a fosszilisek felhasználását, - a megújuló energiaforrások növelését.
EU WHITE PAPER Adapting to climate change
Prioritások • • • • • • •
Az ismeretek bővítése Szakpolitikákba való integrálás Egészségügy és szociális politika Agrárgazdaság és erdészet Biodiverzitás, ökoszisztémák és a víz Tengerparti és tengeri területek Kritikus infrastruktúra
WORLD BANK REPORT Adapting to Climate Change in Europe and Central Asia • Klímaváltozás, mint nagy fenyegetés • Sérülékenység a szociális és gazdasági szférában • Lehetnek helyenként kedvező hatások is • A helyreállító képesség (resilience) fokozása
VÉGSŐ KÖVETKEZTETÉSEK 1. Akár van klímaváltozás, akár nincs, korlátozni kell az olaj és a földgáz felhasználását. 2. A szélsőséges meteorológiai események
gyakorisága és intenzitása akár növekszik, akár nem, javítani kell az alkalmazkodás eszközeit.
A KLÍMAVÉDELEM NEMCSAK A LÉGKÖR, HANEM A TÁRSADALOM GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIOS STABILITÁSÁT IS SZOLGÁLJA.
xxxxxx Köszönöm szíves figyelmüket!
Klímaváltozás - Aktuális hazai feladatok
2009. június 17.
Az energia- és klímapolitika kapcsolata Kerekes Sándor
Gazdálkodástudományi Kar
www.uni-corvinus.hu/gkar 39
Az Európai Unió csúcsértekezletén vállalt kötelezettségek (2007. március 8-9.) A szén-dioxid kibocsátás 20%-os csökkentése 2020-ig. Az energiahatékonyság 20%-os növelése. A megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra való emelése. A bioüzemanyagok részarányának 10%-ra növelése 2020ig. Forrás: Láng István előadása a Corvinus Egyetemen 2009.ápr.8.
EGY HORDÓ OLAJ ÁRA USD 2003 27 2006 65 2008 100 - 70 2009 40 - 50
Minél hamarabb szembesülnek a piac irányítói és a felhasználók az energia valódi árával, annál jobb. Ez ugyan magasabb árszabást jelent, de arra fogja ösztönözni a piacot, hogy minél hatékonyabb, költségtakarékosabb és környezetkímélő módszereket alkalmazzon. Forrás: Harold M. Hubbard:The Real Cost of Energy, Scientific American 1991.april
Gazdálkodástudományi Kar
www.uni-corvinus.hu/gkar 41
Egyes országok egy főre jutó széndioxid kibocsátásának és GDP-jének alakulása 1980-2002 között 21
1 főre jutó széndioxid kibocsátás 1980 - 2002 (tonna)
USA
18
Kanada Ausztrália
15 Finnország
12
Norvégia Hollandia
Egyesült Királyság 9
Írország
Japán Ausztria
6
Magyarország Kína
3
1 főre jutó GDP USD 1980 - 2003
Egyiptom India 0 0
Kenya
5000
10000
15000
20000
Gazdálkodástudományi Kar
25000
30000
35000
40000
www.uni-corvinus.hu/gkar 42
AZ ENERGIATUDATOSSÁGI GÖRBÉT ÁTVÁGNI Energiafogyasztás (TOE/fő) 9
A jólét és az energiafogyasztás viszonya
8 7 6 5 Svájc Dánia Írország
4 3
Magyarország 2007
2
Magyarország 2027
Magyarország 2047
1 0 0
10 000
20 000
30 000
Forrás: EIU, OECD
Gazdálkodástudományi Kar
40 000
50 000
60 000
Jólét (GDP Eur/fő)
www.uni-corvinus.hu/gkar 43
A megújuló energiákban rejlő lehetőségek
Gazdálkodástudományi Kar
www.uni-corvinus.hu/gkar 44
Mi jellemzi a fenntartható, társadalmi-ökológiai rendszert? A diverzitás fenntartása és megőrzésének támogatása (biológiai, tájképi, gazdasági és társadalmi értelemben is) az ökológiai sokféleség emberi „kontrolljának” korlátozása, A modularitás tisztelete (a csatlakozó rendszerek jobban viselik a sokkhatást) A tanulás, a társadalmi hálózatok és a helyileg kifejlesztett szabályok fontosságának hangsúlyozása És biztosítani kell - az azonnali visszacsatolásokat, - a politika figyelmét a lassú (“slow”) változókra és a felhalmozódásokra kell irányítani, - a magán és köztulajdon megfelelő aránya, és átfedő hozzáférési jogok biztosítása - A csalók szigorú megbüntetése és társadalmi megvetése, - átfedő (különböző döntési szinteken) intézményrendszer, - A be nem árazott ökoszisztéma szolgáltatások megjelenítése a fejlesztési javaslatokban, - A változtatások iránti nyitottság: az innovációkat és a kísérleteket támogató légkör, Erős elkötelezettség és gyors válasz a jelentős (nagyságrendi) hatásokra.
Gazdálkodástudományi Kar
www.uni-corvinus.hu/gkar 45
A civilek és a gazdaság „játékai” az energiaellátás és a klímaváltozás kapcsán A fosszilis Milyen játékra Mi volna a valós energia kiváltása gondolnak a civilek? játék? illetve káros hatásainak csökkentése Bio-üzemanyagok
Megújuló energia, széndioxid emisszió csökkentése
Vidékfejlesztés, energiabiztonság
Szélerőművek
Megújuló, nincs széndioxid kibocsátás
Aszályos területek hasznosítása, helyi energiatermelés
Földgázprogram
Energiahatékonyság növelése, légszennyezés csökkentése
Ellátásbiztonság, városi légszennyezés csökkentés
Gazdálkodástudományi Kar
www.uni-corvinus.hu/gkar 46
Klímaváltozás - Aktuális hazai feladatok
2009. június 17.
Kérdések
Gázmár László kérdése Az EU engedélyezi, hogy a CO2 kvóták értékesítéséből befolyt összeg környezetbarát energiaforrásokat hasznosító, energiatermelő beruházásokra legyen felhasználva. • Felhasználható-e az ilyen összeg a környezetkárosító erőművek (költséges) leállítására, és egyidejűleg környezetbaráttal való kiváltására is (akár additív, a magán, vagy állami beruházási költséget kiegészítő összegként)?
Kostyál Gábor kérdése A klímaváltozás felmelegedést jelent. Várható, hogy a Kárpátokban és az Alpokban kevesebb téli csapadék fog felhalmozódni, ami csökkenteni fogja nagy folyóink vízhozamát. De ezek a folyók – Trianon óta – más országokból érkeznek, amelyeknek nagy érdekük fog fűződni ahhoz, hogy saját ellátásukat változatlan szinten elégítsék ki. Ennek következtében hozzánk az eleve kisebb vízhozamból még kevesebb fog érkezni. Ez a „teknő alján fekvő” országunk vízkészletét fokozottan sújthatja.
Kostyál Gábor kérdése • A kérdés tehát az, létezhet-e olyan eszközünk, amellyel a környező országokat a vízkivétel tekintetében befolyásolhatjuk? • A fokozódó aszályveszélyt milyen mezőgazdasági politikával, befolyásolással tudhatjuk kivédeni? • Milyen termények felé kellene eltolni a vetésterület összetételét, illetve lehet-e a helyzetet csupán szárazságtűrőbb fajtákra irányuló növénynemesítéssel kezelni?
Gázmár László kérdése A klímaváltozással egy időben, annak kísérőjelenségeként egyre újabb, és egyre virulensebb kórokozó vírusok tűnnek fel, amelyek egyre súlyosabb járványokkal rémítik az emberiséget pusztítják az állatokat, teszik mérgezővé, ártalmassá a növényeket.
Gázmár László kérdése A védekezés, a gazdasági, kereskedelmi teljesítménynövelés, sokak megélhetése, foglalkoztatása ürügyén egyre újabb természettorzító beavatkozásokra kerül sor, egyre rafináltabb vegyi anyagok kerülnek a természetbe, tovább gyengítve annak immunrendszerét. • Megfelelőnek tekinthetjük-e hazánkban az új, környezetre ható eljárások, termékek előzetes hatásvizsgálatának, bevezetésének engedélyezési rendszerét?
Gázmár László kérdése • A felmelegedés, a lakosság elöregedése, egészségromlása gyorsítja a klímaváltozás hatásaival összefüggő eseményeket. • Foglalkozik-e, és milyen módon a környezetvédelem az új fertőző jelenségek eredeti, kölcsönhatásos okainak felderítésével, azok megszüntetésével, vagy rögvest prioritása van az új ellenszerek vásárlásának, kutatásának?
Gázmár László kérdése • Lehetséges-e, vannak-e olyan termékek, amelyek igazolják, hogy a kutatás-fejlesztés (bárhol) eleve tudatosan önmaga szerencséjének kovácsa, azaz olyasmit állít elő, ami ellen azután védekezni kell? Vannak jogszabályi javaslataink nemzetközi szervetek felé, a bizonyíthatóan kártékony termékek, eljárások utólagos büntetésére?
Soós Zoltán kérdése • Egy feltételesen bekövetkező „világvége” állapot kialakulásához az egyéb tényezők (a nyersanyag tartalékok, vízkészlet kimerülése, a túlnépesedés, stb.) mellett a globális felmelegedés milyen mértékben járul hozzá?
Köszönjük a figyelmet!
Az állófogadás után várjuk vissza az Otthonunk c. dokumentumfilm vetítésére.