Kiss Zsolt
Wihng Cheun Kyuhn I. Alapok, Saam Baai Fat (Siu Nihm Tauh)
A mintához Ez a PDF azért készült, hogy már a megvétel előtt is lásd, hogy mire számíthatsz a könyv esetében. Az eredeti könyv, ami alapján a PDF készült, 218 oldal hosszú, több mint 400 képpel. A könyv gyakorlatairól filmet készítettünk, amit egy zárt oldalon teszünk hozzáférhetővé olvasóim számára. A mintát nyugodtan másolhatod, továbbküldheted azoknak az ismerőseidnek, akikről úgy gondolod, hogy érdekelheti. Ha megnyerte a tetszésedet, itt vásárolhatod meg: http://kyuhnfaat.hu Kiadványok, termékek/Könyvek Link: http://kyuhnfaat.hu/index.php/ kiadvanyok-termekek/konyvek
Kiss Zsolt
Wihng Cheun Kyuhn I. Alapok, Saam Baai Fat (Siu Nihm Tauh) (Videó hozzáféréssel)
KISS ZSOLT
WIHNG CHEUN KYUHN I. ALAPOK, SAAM BAAI FAT (SIU NIHM TAUH)
T-M Worldtrade Kiadó 2016
A jelen kiadvány szerzője és kiadója semmilyen módon nem felel azokért az esetlegesen bekövetkező sérülésekért vagy károkért, amelyek a jelen könyvben foglalt gyakorlatok és technikák ismeretéből vagy kivitelezéséből származnak. A jelen munkában ismertetett fizikai és más természetű tevékenységek néhány ember számára túlságosan megerőltetőek vagy veszélyesek lehetnek, ezért bizonytalanság esetén célszerű a kezelőorvos véleményét kérni.
Minden jog fenntartva. A könyv részének vagy egészének másolása, sokszorosítása bármely adathordozón, kizárólag a szerző, illetve a kiadó előzetes, írásos engedélyével lehetséges.
© sifu Tóth Zoltán (Maci Sifu) T-M Worldtrade Kiadó
Könyv megrendelhető: Tel.: +36-20/9-440-134 www.macisifu.hu T-M Worldtrade Kiadó 6791 Szeged, Mustár utca 16. Felelős kiadó: Tóth Zoltán ügyvezető
Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak akik nélkül e könyv nem jöhetett volna létre. Mestereimnek, Si Fuh Walter Block-nak, Si Fuh Wilhelm Blech-nek és Si Gung Louh Mahn Gam-nak akiktől a Wihng Cheun különböző ágait tanulhattam. Czuczor Zoltánnak, aki első oktatómként elindított a Wihng Cheun útján. Tóth Zoltánnak, aki áldozatos munkájával lehetővé tette többek között, hogy a Lok Yiuh és Louh Mahn Gam Wihng Cheun stílusok eljuthassanak Magyarországra. Bencze Józsefnek, akitől először tanulhattam Qigong-ot és energetikát. Tanítványaimnak, akik bíztatásukkal, ötleteikkel, és néhányan — Bába Zsolt, Gáspár Gábor, Györkei Máté, Katona Zoltán, Orbán Attila, Sulyok Dániel — a technikák bemutatásával is segítettek. Gallasz Károlynak a fordításokért, Kovács Bélának a fotókért, s minden egyéb segítségéért. A Buddhista Főiskolának, hogy méltó helyszint biztosított a fotózáshoz. Végül de nem utolsó sorban neked Kedves Olvasó, hogy megvásároltad e könyvet. Kívánom, hogy sok örömöd teljék benne!
Kiss Zsolt
5
A szerző előszava Egy ötkötetes könyvsorozat első darabját tartod a kezedben kedves olvasóm. Az első három kötet a Wihng Cheun pusztakezes mozgásait tartalmazza a hagyományos kínai megközelítés szerint. Vagyis az első rész az első formával, a Saam Baai Fat-tal (Siu Nihm Tauh) és a hozzá kapcsolódó mozgásanyagokkal foglalkozik, a második a Chahm Kiuh-val és a hozzá tartozó gyakorlatokkal, a harmadik kötet a Biu Ji-val és a hozzá tartozó gyakorlatokkal, illetve az egyfajta összefoglalónak is mondható Bábu formával. Emellett végigveszem a stílus történetét, filozófiáját, alapelveit, energetikai tanításait. A negyedik kötet azt mutatja be, hogyan használjuk a stílust valós harcban. Emellett részletesen végigveszem, amit ma a témával foglalkozó szakértők és a tudomány az emberi erőszakról, a harc élettani és pszichikai hátteréről tudnak. S bemutatom azt is ezen keresztül, hogy mindez hogyan kapcsolódik a Wihng Cheun tanításaihoz, s hogy a régmúlt mesterei miért pont úgy építették fel a stílust, ahogy azt ma ismerjük. Végül a befejező ötödik részben a Wihng Cheun hagyományos fegyvereit a páros rövid kardot és a hosszú botot mutatom be az alaptechnikáktól kezdve a formagyakorlatokon keresztül az alkalmazásokig. A Wihng Cheun-ról már sokan és sokfélét írtak, de ennyire átfogó és részletes leírás tudtommal nem csak magyar nyelven nem jelent meg, de külföldi példákat sem ismerek. Kívánom, hogy haszonnal forgasd, és sok örömöd teljék ebben a sorozatban!
6
Magamról 1970-ben születtem. Gyerekkoromban bokszot és Taekwondot tanultam. 14 éves korom óta foglalkozom komolyabban a harci művészetekkel. Először 5 évig Kyokushin Karate-t gyakoroltam, majd rátaláltam a Wihng Cheun-ra. Először Ji Sihn Wehng Cheun-t tanultam (Czuczor Zoltán volt az oktatóm, Jehng Gwong két tanítványa, Lothar Hirneise és Klaus Pertl volt a mesterünk. 1991-től Walter Block oktatta a magyarországi csoportot.). Mesterünk halála után Lok Yiuh Wihng Cheun-t tanultam Wilhelm Blech-től. Pár évig tagja voltam a magyarországi Louh Mahn Gam Wihng Cheun iskolának, s mai napig részt veszek Louh Mahn Gam itthoni szemináriumain. Ezzel párhuzamosan különféle pusztakezes és fegyveres technikákat tanultam és tanulok különböző mesterektől magánúton, illetve szemináriumokon. 1992. óta oktatok Wihng Cheun-t, a '90-es évek közepétől Wu Taiji Wai Dan Qigong-ot és különböző taoista Nei Dan Qigong gyakorlatokat (pl. Csontvelő Neigong, Középső Csatorna gyakorlat, Taoista intim és szexuálenergetikai gyakorlatok). Szerkesztője, illetve főszerkesztője voltam a „KUNG-FU és más harci művészetek” című lapnak, jelenleg a jogutód „Online KUNG-FU Újság” főszerkesztője vagyok. Megjelent, illetve megjelenés alatt van több, a keleti harci művészetekről, illetve a hadtörténetről írott munkám.
7
A kínai harci művészetek Alapfogalmak A keleti harcművészetekkel ma már Európában is lépten-nyomon találkozni lehet. Filmeken, bemutatókon láthatjuk, iskolák működnek szerte az országban. Emiatt gyakran hallani, hogy a keleti harcművészetek „ismertté váltak“, „kikerültek a távol-keletről“. Valójában ez csak féligazság. A filmek többségében inkább látványos akrobatikával találkozunk, mint valódi harci művészetekkel. A stílusok többsége pedig a mai napig nem nyitott, európai csak nagy szerencsével juthat a közelébe. Kínában hagyományosan 356 alapstílusról beszélnek (Ebből egy-egy stílusnak számít a Wihng Cheun, a Sáska, stb.!), ami további iskolákra oszlik. Összehasonlításképp: Japánban a harcművészeti stílusok száma 8000 körül van! Ráadásul egy-egy stíluson belül minden mester kicsit másként tanítja a saját mozgásanyagát. Nem járhatunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy Kínában legalább annyi stílus lehet, mint Japánban (Kína népessége úgy az ötszöröse Japánénak.). Ehhez képest Európában és Amerikában mindössze 30-40 Kung-fu stílus található, s ebből se mind teszi hozzáférhetővé a szélesebb közönség számára a mozgásanyagát, vagy az elméleti, történeti hátterét. Emellett főleg régebben (laikus újságírók részéről manapság is) rengeteg tévedésen, téves információn alapuló anyag jelent meg, amiből túl sok dolog került át a köztudatba is. Ezért fontosnak tartottam, hogy bővebben foglalkozzak néhány kérdéssel, s tisztázzam azokat. Ha valaki régebb óta foglalkozik a harci művészetekkel, vagy nem érdeklődik annyira mindezek háttere iránt, nyugodtan ugorja át a következő részt.
9
Mit is jelent az, hogy művészet? A harci művészetek művészet szava gyakran félreértések forrása. Sokan nem értik, hogy a harc hogyan is lehetne művészet, vagy még inkább valami olyasféle szabályozást feltételeznek, amitől a harci mozgások szépek, vagy valamilyen módon szabályosak lesznek. Ugyanezért gyakran összekeverik a versenyeket, a sporttá vált stílusokat a harcművészettel. Valójában a harcművészet nem a szépsége miatt művészet, s nem is valamiféle „sportszerűségre való törekvés“ miatt. A régiek nem voltak ostobák. A klasszikus harcművészetek alkalmazásai csataterekre készültek, ahol nem osztottak fair play díjakat, s a harci hatékonyságot sem áldozta volna fel bárki is azért, hogy a mozgások pusztán szépek legyenek. (Persze a több ezer iskola közé „becsúszott“ néhány ebből a fajtából is. Ezeket nevezik a kínai harcművészek „Fa Kyuhn“-nek, „Virág Ököl“-nek, vagyis olyan stílusnak, ami ugyan szép, de a küzdelemre nem igazán alkalmas.) Sokkal közelebb kerülünk a megoldáshoz, ha azt nézzük meg, hogy mit is értünk művészet alatt. Ebben ugyanis nincs túl sok eltérés a távol-keleti és az európai elgondolás között. Miben különbözik a festőművészet az egyszerű festéstől? Vagy miben különbözik a faragóművész alkotása bármilyen más faragványtól? A festés önmagában még csak egy technika. Művészetté úgy válik, hogy megvalósítjuk, kiteljesítjük, vagy ha úgy tetszik tökéletesítjük a festést. S persze nem utolsó sorban a hozzáadott szellemi értéktől sokkal több lesz, mint egy ügyes technika. Mindezek a harci művészetekre is tökéletesen helytállóak. A harci technikák, amiket használunk több száz, olykor több ezer év alatt formálódtak olyanra, amilyennek ma ismerjük. (Ismerek egy majd háromezer éves ábrázolást amin olyan harci technikákat mutatnak be, amit máig változatlan formában használnak több Kung-fu stílusban.) Ezalatt számtalan alkalommal próbálták ki valós küzdelmekben, csatatéri körülmények között, s nemzedékek sora adta hozzá tapasztalatait. Mindeközben sokkal több lett mint harci technikák okos gyűjteménye. A Kung-fu kinek-kinek a tökéletesedés eszköze,
10
aktív meditáció, vagy a hosszú élet, s az egészség és életerő megőrzésének módszere.
Természetes és természetellenes mozgások A keleti harci művészetek nagy része európai szemnek furcsa mozgásokat is végez, ezért gyakran sütik rá, hogy természetellenes mozgásokat tartalmaz. Ugyanezen okból több mai alapítású harci rendszer, ami például az európai boksz elemeit használja, szívesen hirdeti magát úgy, hogy természetes mozgásra épül. Ugyanakkor még soha nem láttam, hogy bármelyik szakanyag komolyan foglalkozott volna vele, hogy milyen is valójában a természetes emberi mozgás. Desmond Morris az ismert angol zoológus és etológus amikor az ember faji viselkedését kutatta, kitért a faji küzdéselemekre is. Meglepő módon az általunk ismert mozgásformák nagy részének az égvilágon semmi köze a természetes küzdelemhez. Az ember faji küzdéselemei leginkább a gorilla mozgására hasonlítanak. Vagyis némi dulakodó, birkózó mozgás mellett a legjellemzőbbek a mély, lovaglóálláshoz hasonló tartásban széles, magasról indított tenyeres és alkarcsapások. A bokszot, vagy egyéb küzdésformát azért hisszük természetesnek, mert gyerekkorunktól ezt látjuk mint küzdelmet (pl. a tévében). Ugyanakkor, ha kísérletet teszünk, és egy laikus, vagy egy gyerek felé „bokszoló“ mozdulatot teszünk, a védelmi reakció elmarad. Ha valakit nem ütöttek még meg, képtelen lesz az ütést támadásként érzékelni. Ellenben ha valaki magasba lendíti a karját, a vele szemben álló behúzza a nyakát, felhúzza a vállát, s megemeli a kezét, hogy védje a sérülékeny területeket. (Ugyanígy, ha valaki dühös, s fenyegeti a másikat, a magasba lendíti a kezét, s nem ökölütést imitál.) Másik oldalról ezeknek a mozgásoknak a végrehajtásához az is rendelkezik valamennyi alkalmas izomzattal, aki soha életében nem végzett semmilyen komolyabb testmozgást. Míg az általunk ismert harci mozgások megfelelő erejű és gyorsaságú kivitelezéséhez rengeteg gyakorlás és erősítés
11
szükséges. Ha kizárólag az ember faji küzdéselemeit tekintjük természetes mozgásnak, akkor igen kevés harci módszert nevezhetünk természetes stílusnak, s azok sem Európában találhatóak, sokkal inkább a különféle természeti népeknél, illetve némelyik kelet-ázsiai stílusban. A magam részéről csak azokat a mozgásokat tekintem természetellenesnek, amelyek a szervezetre káros hatással rendelkeznek (pl. erőteljes ízületi kopás). Ami a szervezetre nem káros, s több-kevesebb gyakorlással megtanulható, azt a természetes mozgások közé sorolom függetlenül attól, hogy a mozdulat mennyire furcsának is tűnik első látásra.
12
Történetünk képekben
Si Gung Yihp Mahn Lok Yiuh-val
Si Gung Yihp Mahn korai tanítványai, Lok Yiuh, Leuhng Seung, és Cheuih Seuhng Tihn társaságában
22
Si Gung Yihp Mahn Lok Yiuh-val és fiaival
Egy korai csoportkép. Az első sorban: Lok Yiuh, Leuhng Seung, Si Gung Yihp Mahn és a fia, Yihp Jing.
23
Si Gung Lok Yiuh fiaival és Wilhelm Blech-vel
Si Gung Lok Yiuh unokájával Lok Man Wu-val.
24
Magyarországi Lok Yiuh Wihng Cheun szemináriumok 1998-2002
25
26
Magyarországi Louh Mahn Gam szemináriumok 2003-
27
28
29
30
A Wihng Cheun története Wihng Cheun és Wehng Cheun A Wihng Cheun különböző stílusai a Wihng 1 jelet két különböző írásjeggyel írják. A pekingi nyelvjárásban mindkettőt egyformán Yong-nak ejtik. A kantoni nyelvjárásban mindkettő kiejtése Wihng, csak a hangsúlyban különböznek. Az első jel (1. kép) kiejtése Wihng–, s verselőt, dalolót, zümmögőt jelent. A második jel (2. kép) ejtése Wihng/ (Fatsaan 2 környékén ugyanez Wehng-nek hangzik, ezért a könyv további részein a megkülönböztethetőség miatt is így fogom használni.), s örök, vagy állandó a jelentése. További különbség, hogy a Wihng- jel csak női nevekben fordul elő, a Wihng/ (Wehng) forma pedig csak férfinevekben. Ez az írásbeli különbség lényegtelen apróságnak tűnhet, de valójában az eltérő hagyományvonulatokat tükrözi, s fontos adalék ahhoz, hogy megértsük a stílus korai történetét.
Legenda és valóság Nyugati szakmunkákban gyakran előfordul, hogy a stílus korai történetét megkérdőjelezik, s az alapítókat pusztán legendás alakoknak tartják. Mi van ennek a hátterében? Valójában ami érvet felhoznak, az pusztán annyi, hogy az első általuk ismert feljegyzés Yihp Mahn-tól származik, ami az alapítás után 200-250 évvel keletkezett, s addig szájhagyomány útján terjedt a stílus története, s ez túl hosszú idő. Mint majd látjuk ez sem állja meg a helyét, de először nézzük meg, hogy mekkora az az idő, ameddig a szájhagyomány komolyan vehető. Manapság amikor már nem szokás a családok többgenerációs együttélése, s igen nagy szerepe lett az írásbeliségnek, is-
31
meretlen és kicsit érthetetlen is a régi korok nevelési rendszere, s hagyományőrzése. A régi keleti társadalmakban (s tegyük hozzá a régi Magyarországon is) igen fontos dolognak tartották, hogy az ember tudja a családfáját, s ősei történetét. A pusztai népeknél, s nálunk is aki nem ismerte legalább hét generációra visszamenőleg az őseit, s a velük történteket (s persze így az egész néppel történteket), az csak afféle jöttmentnek számított. Ez is megvan legalább 140 év, de mint mondtam, ez a minimum. Pár éve néprajzkutatóknak egy ujgur kisfiú 1300 évre visszamenőleg felmondta az ősei történetét, s mivel az ujgur történelemről épp elég feljegyzés készült, ez visszaigazolható volt! Ráadásul ez a teljesítmény még csak nem is egyedülálló. Hagyományos társadalmakban a kicsikkel mindig az otthonmaradt öregek foglalkoztak. Gyerekkoromban még magam is hallhattam az I. világháborúról olyanoktól, akik részt vettek benne. Már majdnem nagykorú voltam mikor az utolsó dédszülőm is meghalt. De vegyünk egy kisebb számot, mondjuk 60 évet az átadás időtartamának (köztem és nagymamám között 64 év volt, s a 70-80 évet megélt öregek régen sem számítottak olyan különleges dolognak). Ez azt jelenti, hogy egy 60 évvel ezelőtti eseményről egyszeri átadással a szemtanútól hallhatunk. A 120 év két átadást jelent. Ahhoz, hogy egy kétszáz évvel ezelőtti eseményről tudhassunk, mindössze három átadónak kellett lennie. Ez nem olyan sok. Persze az átadások miatt az információ torzulhat, de egy ilyen fontos dologban, mint a család története, ez azért nehezen elképzelhető. (S mielőtt valaki felveti, ma amikor a hazugság teljesen természetes dolognak tetszik, s csak az önmenedzselés egyik formája, szinte elképzelhetetlen az a fajta egyenesség, ahogy régen az emberek önmaguk vagy környezetük történetéhez viszonyultak.) De nézzük a tényleges történetet. Az első feljegyzések, amik két mester létezését bizonyítják Wohng Wah Bou-ról és Leuhng Yih Taih-ról keletkeztek Fatsaan-ban. A Wihng Cheun első írásait egy „iskolakönyv“ formájában Leuhng Jaan készítette. Tehát a Ji Sihn vonalon csak az első generáció létét lehet megkérdőjelezni. A Hng Muih vonalon Hng Muih, Yihm
32
Wihng Cheun-Leuhng Bok Chauh, Leuhng Laahn Gwai, tehát három generáció. Mindkét vonalon igen kevés ahhoz, hogy ténylegesen alapunk legyen az átadás megkérdőjelezéséhez. De nézzük meg a másik állítást, amelyik a híres ősökre való hivatkozást tudatos hamisításnak állítja be. Ez Ji Sihn és Hng Muih esetében (a Fujian-i Shaolin apátja és magas rangú apácája) még elképzelhető is lenne. De mit kezdjünk egy sókereskedővel (Leuhng Bok Chauh), vagy egy orvossal (Leuhng Laahn Gwai) akiknek pusztán a neve maradt fenn a családi sorban, semmi másról nem ismertek. S Yihm Wihng Cheun is kizárólag a nevéhez fűződő küzdelem kapcsán ismert, semmi mást nem tudunk róla (s ez is csak a stílus legendájában, más nyoma nem maradt). Ráadásul ha Wohng Wah Bou és Leuhng Yih Taih hamisítottak volna, azt nagyon ügyetlenül tették. Ugyanis Ji Sihn-től közvetlenül tanultak, míg Hng Muih-tól három generáció választja el őket, miközben ismereteink szerint ők ketten egy időben tartoztak Shaolin kötelékébe. Ez inkább hiteltelenné tenné az állításukat. Ráadásul miután a Wihng Cheun több korabeli stílus mozgásanyagából is tartalmaz elemeket, ilyen alapon „előkelőbb családfát“ is összeállíthattak volna. De nem tették. Lehet hogy másnak ez talán kevés, de amíg más jellegű bizonyíték nincs rá, én hitelesnek tekintem az alapítók történetét. Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy a leírtak bizonyítanák a korai mesterek valóságos voltát. De állítom, hogy az ilyen jellegű kritikák valójában súlytalanok, annyi valóságalapjuk sincs, mint a legvadabbnak tartott kínai legendáknak.
A Wihng Cheun három történeti vonulata A stílus történetét az azonos leszármazási vonalhoz tartozó stílusok közel azonos módon tartják számon. Ám a már régen elvált iskoláknál komoly különbségek lehetnek. Ezek a hagyományok általában három alapvető formában mesélik el a történteket: 1. A stílus Hng Muih shaolin-i apácától és tanítványától Yihm
33
Suzhou Ganzhou Yulin
Shaanxi Lanzhou
Xian
Sichuan Chengdu Chongqing
Guiyang
Guizhou
Dali Yongchang
Yunnan
Wahnnaahm Yunnan
Gwongsai Guangxi Nanning
Guangning
Liaotung
Kórea Pyongyong
Beijing Datong Baoding
Taiyuan
P
h eiz
Seoul
ili Jinan
Shanxi
nd Sha Kaifeng
on g
Nanzhili Fengyang
Henan
Nanjing Shanghai
Zhangzhou Wuchang
Ningbo Nanchang
Changsha
Huguang
Jiangxi
Shaozhou
Wuzhou
Qiongzhou
n gi k n Fu jia u F
Fuzhou
Quanzhou
A Ming kori Kína tartományi beosztása
Gwongdung Guangdong
Gwongjau Guangzhou Fatsaan Foshan • Heunggong Xianggang
(Kis változtatásokkal a Qing korban is megmaradt) •
Tartományi székhely, ill. fontosabb közigazgatási központok Tartományhatár
•
Főváros
Wihng Cheun-tól származik. A stílust Yihm Wihng Cheun-ról nevezik Wihng Cheun-nak. (Egy másik történet szerint Yihm Wihng Cheun vette fel a stílus nevét.) 2. A stílust a Shaolin kolostorban állították össze, s a kolostor pusztulása után terjedt el. A mesterek akik összeállították, a kolostor Wehng Cheun Tohng-nak (Yong Chun Tang, Örök Tavasz Csarnok) nevezett helyiségében ültek mindig össze. A stílus innen kapta a nevét. 3. A stílust a „Vörös Hajón“ bujkáló shaolin papok, és különféle titkos társaságok tagjai állították össze, kifejezetten a mandzsuellenes harc céljára. A stílus neve itt egy jelmondat kulcsszavaiból származik. Fontos még, hogy létezik egy nálunk kevéssé ismert stílus, a Wihng Cheun Baahk Hohk (Yong Chun Bai He, Örök Tavasz Fehér Daru), amely a Daru stílus alapítóját, Fang Zhong Shaolin mester lányát Fang Qi Niang-ot tartja alapítójának, s a Wihng Cheun történetének ismert mestereiről mit sem tud. A másik érdekesség, hogy ennek a stílusnak a mozgásanyaga felismerhetően rokon a többi Wihng Cheun-nal, de nagyobb a különbség közte és a többi Wihng Cheun között, mint a Hng Muih Paai és a Fatsaan-i stílusok között (inkább a Daru stílusok közé sorolják). Alapfegyverként ugyanúgy a páros rövid kardot használja, de ez a fegyverhasználat még csak nem is hasonlít a többi Wihng Cheun stílus fegyverhasználatára. A Wihng Cheun kialakulásáról úgy tűnik ellentmondásos történeteket őriztek meg a stílus mesterei, de valójában ezek csak látszólagos ellentétek. A Wihng Cheun mesterei és gyakorlói évszázadokon keresztül szorosan kötődtek a mandzsuellenes titkos társaságokhoz, s nyilvánvaló, hogy nem rendeztek nyilvános üléseket, ahol megvitatták volna, hogy pontosan mik is történtek. Így minden mester azt adhatta csak át tanítványainak a hagyományokból, amit ő maga hallott, vagy tudott róla. Azonban ha sorra vesszük ami a különböző stílusokról, s a stílus nevéről fennmaradt, a „történeti szeletek-
36
ből“ kirajzolódik egy történet, ami úgy tűnik magyarázza az összes többi történetet, s érthetővé válik az is, hogy hogyan keletkeztek az eltérő változatok. Ezt mondom el a következő oldalakon.
37
A Wihng Cheun 8 alapelve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A „Középvonal“ elve A „Gazdaságos mozgás“ elve A „Szembefordulás és változékonyság“ elve A „Rögzített könyök“ elve Az „Egyidejűség“ elve A „Négy kapu“ elve A „Csapdába ejtő kéz“ elve A „Tapadás“ elve
1. A „Középvonal“ elve A Középvonal a Wihng Cheun elméletének sarkalatos pontja. Fontos szerepet kap mind az alapvető mozgások, mind a védekezés és támadás megértésében. A középvonal egy, az emberi testen végighúzódó képzeletbeli tengely.
Seuhng louh (Felső ösvény) Jung sam sin (középső szívvonal) Jung louh (Középső ösvény) Hah louh (Alsó ösvény)
Jung sin (Középvonal) A mozgásokat, forgásokat e körül végezzük, s a gyakorlás során kiemelkedő fontosságú, hogy a középvonalunk megfelelő helyzetben legyen. Ugyanakkor a vonal mentén találhatóak a test sérülékeny belső szervei, így a támadások során ezt a területet támadjuk, s ezek a leginkább védendő területek.
71
Ez a test legtehetetlenebb része is, így támadás esetén, ha az oldalunkat támadják, egy fordulással semlegesíthetjük azt, míg a középvonalra vezetett támadásokat elsősorban kézzel hárítjuk. Az ellenfél középvonala változhat attól függően, hogy milyen irányból támadunk, illetve, hogy milyen szögben áll hozzánk képest. Fontos az is, hogy a test és a hát egyenes legyen. A Wihng Cheun-ra nem jellemzőek az olyan mozdulatok, amely során előre, vagy hátra kéne hajolni. A támadás elől nem elhajol, hanem elmozog a stílus képviselője.
Forgás
Fordulásos ellenütés
72
Mestersorrend a klasszikus kínai harcművészetekben A hagyományos kínai harci művészetek jelentős része mai napig a régi kínai családrendszert tükrözik. Az apa átadja tudását fiának – természetesen itt csakis közvetlen átadásról van szó –, s a fiú továbbadja az unokának. A tanítványi lánc töretlen – míg a család létezik. De ez a sajátság akkor is megmaradt, amikor a művészet már nem csak családi rendszer volt. A többnyire „stílus“-nak fordított Ga (Jia) szó családot jelent. Az „oktatóm“, vagy „mesterem“ a Si Fuh-m, azaz apám, esetleg a Si Jou, vagyis az „Alapító Ős“. Ugyanígy a tanítványom Touh Yih, vagyis a fiam, és így tovább. Ez persze azt is jelenti, hogy a klasszikus stílusokban az elnevezések mindig valakihez képest történnek. Tehát a közvetlen oktatóm – fokozattól függetlenül – mindig a Si Fuh-m, az oktatóm oktatója a Si Gung-om, és így tovább. (Ez a családi rendszer sok helyütt már felborult. Mint ahogy a Karate-ban is általában a Sempai, Sensei stb. már csak fokozatjelölő, nincs egyéb mögöttes tartalma.) A „család“ hierarchikus felépítésű, s csak a legritkább esetben változik meg. Bekerülni (Gyakorlatilag manapság is!) úgy lehet, ha „befogadnak a családba“. S az átadás itt is, csak közvetlen lehet. Könyvből, videóról tanulva ma sem lehet „családtaggá válni“. A család felépítését mutatja a túloldali ábra.
86
Si Jou („Alapító Ős“, nagyapa) Si Gung (a közösség vezetője) Si Baak (nagybácsi) Si Suk (nagybáty) Si Hing (báty) Si Daih (öcs)
Si Fuh (apa)
Si Mouh (anya)
Si Hing Daih (Tanítványok)
Si Jaht (báty fia, unokaöcs) Touh Daih (öcs)
Si Gu (anya testvére)
Si Je (nővér) Si Muih (húg) Si Jaht Neuih (unokahúg)
Kezdők Touh Yih (gyermek)
87
To Syun (unoka)
Állások A legtöbb Wihng Cheun stílus összesen hét állást tartalmaz. Alapszinten ebből is csak három állást használnak. Ezek: a Yih jih mah, vagy Yih mah, a Choh mah, és a Bik mah. Yih jih mah A stílus alapállása a Yih jih mah, vagy Yih mah (Er zi ma, Er ma azaz a Kettes Írásjegy Állás, vagy Kettes Állás). Az alapvető mozgásformákat mindig ebből az állásból hajtjuk végre. A Yih mah-ban a testsúly egyenletesen oszlik el a két lábon. Az állás kb. csípő szélességű, ami elegendő ahhoz, hogy kellően stabil legyen, ugyanakkor könnyedén el lehet belőle mozdulni bármely irányba, illetve a lábhasználatot is lehetővé teszi. Használatakor szembefordulunk az ellenféllel, ami a két kéz egyenlő használatát teszi lehetővé (Ami persze azt is jelenti, hogy a Wihng Cheun megfelelő szintű használatához mindkét kezet egyformán kell tudni használni mind a védekezésnél, mind a támadásnál.). A gyakorló itt találkozik először a YinYang elv gyakorlati használatával, ugyanis a felsőtest Yin (lágy, rugalmas, hajlékony), hogy szabadon és gyorsan tudjuk használni a kezünket, deréktól 1 lefelé viszont Yang (szilárd, határozott, stabil), hogy erős alapot teremtsünk a technikáknak. Ha az elv sérül (nem elég szilárd a tartás, vagy túl merev a felsőtest – akár a kar, akár a hát), a támadó ereje elsodorja a gyakorlót. Az állás felvétele: Álljunk egyenesen, zárt lábakkal, laza tartásban (1. kép). Ökölbezárt kezünket vigyük a csípőhöz (2. kép), majd emel-
88
2
3
jük a mellkasunkhoz (3. kép). Rogyasszuk a térdünk, majd lábujjpárnán fordulva nyissuk szét a sarkunkat (4. kép), majd a sarkunkon fordulva nyissuk szét a lábfejünk (5. kép), majd újra a sarkunkat fordítsuk ki úgy, hogy a lábfejek enyhén befelé nézzenek (6. kép). A Yih jih mah oldalnézetben (7. kép).
4
5
89
7
6
90
Védések 3
4
Paak sau A Paak sau-val (Pai Shou, Tenyeres Védés) az ellenfél karját vezetjük ki vagy oldalra és hátra (főleg a belső kapus védéseknél, ez látható a képeken), vagy előre az ellenfél felé terelve az erőt (főleg a külső kapus védéseknél). A védés a test előtt keresztben halad, a váll vonaláig (3.-4. kép). Alkalmazása: 5.-6. kép.
5
6
94
Rúgások A Wihng Cheun jellemzően déli megoldásként leginkább csak alacsony magasságban használ rúgásokat, s azokból is inkább csak a különféle taposó változatokat. Itt is elsődlegesen a sérülékeny részeket (pl. térd) támadjuk.
1
2
5
6
112
Jihk tek Jihk tek (Zhi ti, Rúgás előre) a stílus leggyakrabban használt rúgástechnikája. Felemeljük a térdünket (2. kép), majd taposó mozdulattal kinyújtjuk előrefelé a lábunkat (3. kép). A csípő rúgás közben nem mozdul előre.
3
4
7 Jak tek
A Jak tek-et (Ce ti, Oldalsó rúgás) ugyanúgy térdfelrántással indítjuk mint az egyenes rúgást (5. kép), majd a láb nyújtásával egy időben ráfordítjuk a csípőnket a rúgás irányára (6. kép), de nem fordulunk teljesen ki.
113
Ütések 1
2
Yaht jih kyuhn A Yaht jih kyuhn (Ri zi quan, Nap-írásjegy ököl) a Wihng Cheun legismertebb ütésfajtája. Nevét onnan kapta, hogy a függőlegesen tartott ököl szemből hasonlít a Nap írásjegyének alakjára. Ez az elsőként megtanított, legalapvetőbb ütésfajta, s az alapját jelenti az összes többi kéztechnikának (1.-3. kép).
3
106
Saam Baai Fat
Hozzuk ökölbezárt kezünket a csípőnkhöz...
...majd emeljük öklünket a mellkashoz. Hajlítsuk a térdünket, majd lábujjpárnán fordulva nyissuk szét sarkainkat.
124
Ezután sarkunkon fordulva nyissuk szét lábfejünket, majd újra sarkainkat tárjuk.
Mindkét kezünket vigyük egyenesen lefelé kettős Chaap sauba (Sahp jih sau), majd lazítsuk el a kezünk, s hozzuk fel kettős Taan sau-ba.
125
Kezeinket zárjuk ökölbe, és húzzuk hátra a mellkasunkhoz. Ezután bal ököllel üssünk előre mellkas magasságban.
Az előző kép oldalról. Öklünket nyissuk Taan sau tartásba. A könyökünk továbbra is legyen nyújtott, a kézfej a váll vonaláig nyit.
126
Kézfejünket befelé csavarva Hyun sau-t hajtunk végre...
...majd az egész kart lazán leejtve Muht sau-val védünk és visszahúzzuk kezünket a mellkasunkhoz.
127
Ezt követően a jobb kézzel ütünk előre. Öklünket nyissuk Taan sau tartásba.
Kézfejünket befelé csavarva Hyun sau-t hajtunk végre.
128
Karunkat lazán leejtve Muht sau-val védünk, majd kezünket hozzuk vissza alaptartásba.
Bal öklünket nyissuk Taan sau tartásba, s hozzuk előre a középvonalunkon, majd nyissunk a test vonaláig.
129
A formagyakorlat alkalmazási lehetőségei A formagyakorlat elemeinek igen sok variációs lehetősége és értelmezési szintje létezik, az itt bemutatott gyakorlatok csak néhány alkalmazási lehetőséget mutatnak be.
• Ellenütés
A Wihng Cheun-ban az ütés nem csak támadásra szolgál, az ellenfél támadó kezét is megállíthatjuk vele (illetve a védéssel egyben támadhatunk is). Az ellenfél ütését ellenütjük, majd miközben visszahúzzuk az ütő kezünket, ráfogunk a karjára, s lehúzzuk, és ezzel egy időben fejre támadunk.
2
1
160
3
Ha ellenfélünk is belenyúl a támadásunkba szabad kezével (6. kép), akkor azt az előbbi módon lehúzzuk, s egyidőben fejre támadunk (7. kép).
4
5
6
7
161
Chi Sau-Lahp Sau
Chi Daan Sau A Chi Sau alapvető fontosságú gyakorlata. A gyakorló elsőként ezzel a Chi Sau gyakorlattal találkozik. A gyakorlatban a Saam Baai Fat elemeit felhasználva egy egyszerű, egy kézzel végrehajtott mozgássort végzünk. Ez segít ráérezni, hogy hogyan lehet az ellenfél mozgását ellenőrizni, a védelmét áttörni, illetve a támadásait elvezetni, elnyelni, erejét megkerülni, visszafordítani. Megtanít a leggazdaságosabb erőhasználatra is. A gyakorlás nem küzdelmi jellegű, nem cél, hogy valóban megüssük a partnert, s a mozgásoknál is inkább a folyamatos, nem túl gyors mozgásra kell törekedni. A gyakorlat Taan sau-Fuhk sau tartásból indul (1. kép). Az első gyakorló a Taan sau tartásból kiemeli előrefelé a kezét (2. kép), tenyérrel üt, amit a partnere követ (3. kép), majd Jaam sau-val véd (4. kép). Ezt követően a második gyakorló támad ütéssel mellkasra, amit a társa Bong sau-val véd (5. kép), majd visszatérnek a kiinduló helyzetbe (6. kép).
1
2
176
3
4
5
6
177
A kínai nyelv és átírásai Kínában többféle nyelvjárás is található, amelyek között esetenként igen nagy különbségek lehetnek. Ezekből itt két változattal találkozhat a Kedves Olvasó. Az első az úgynevezett kantoni nyelvjárás, amely Yuhtyuh (Yueyu), vagy Gwongdung wah (Guangdong hua) neveken is ismert. Ezt főleg DélKínában, Gwongdung (Guangdong), Gwongsai (Guangxi) tartományokban, illetve annak környékén beszélik. Erre a területre esik Fatsaan (Foshan) városa, amely a Wihng Cheun kialakulásának központja, s Heunggong (Xianggang, Hongkong), illetve Oumuhn (Aomen, Makao) így a mesterek nagy része ezt a nyelvet beszéli (beszélte). A második az északi nyelvjárás (Leginkább Peking és környéke.), ami jelenleg Kína hivatalos nyelve. Használatát az indokolja, hogy manapság a Kínai Népköztársaság területén is jelentek meg a Wihng Cheun-ról anyagok (kétnyelvű, kínai-angol változatban is), s ezekben a hivatalos írásmód szerint szerepeltették a neveket. Ezeket a Kínában bevezetett latin betűs átírással (a pinyin-nel) írtam le. A szavak északi változatát dőlt betűvel; illetve zárójelben tüntetem fel. A könyv első változatának megjelenése óta ismertté vált egy, a kantoni nyelvjárásra létrehozott átírás, ami a különféle angol nyelvű átírásoknál sokkal pontosabb, és (főleg számunkra) használhatóbb (a ‘90.-es évek végén publikálták). Az átírást Jyutping-nek hívják, s kisebb eltérésekkel a pinyin kiejtési szabályait követi. A könyvben ezt a Jyutping átírás formát használtam, de a nyugati szakirodalomban való könnyebb eligazodás kedvéért a szótári részben a nyugaton használt angol Wade-Giles rendszer szerint is feltüntetem a szavakat. Az áttérés oka az angol átírások kiejtésének nagyfokú bizonytalansága volt (leginkább a magánhangzók terén). A Wade-Giles rendszerben az u betű egyaránt jelölhet „u”, „ju”, és „a” hangot. Az a betű lehet „a”, „e”, vagy „é”. Az i lehet „i”, de „aj” is. Ráadásul a szavakat sokszor csak hallás alapján írták át, ami tovább fokozta a zűrzavart. A mássalhangzók terén sem sokkal jobb a helyzet. az észak-kínai ch (hátul képzett cs), q (csh, vagy elől képzett cs), zh (dzs), j (ty), r (zs) az
195
angolban többnyire ch (cs), néha j (dzs). De például a j-t (ty) néha ts-nek írják át. Így a Ving Tsun írásmód nem Vinn Cun, hanem Vinn Tyun kiejtést takar. Ez nem azért van így, mert a mesterek másképp ejtenék a stílusuk nevét, hanem mert az angol nyelv a maga hangzószegénységével tökéletesen alkalmatlan a kínai nyelv átírására. Egy időben gondolkodtam rajta, hogy a magyar kiejtés szerint írom át a neveket, de ez is több problémát felvetett. Létezik egy hivatalos átírás mód a keleti nyelvekre, amit ha jól tudom még a régi német átírás módokból „magyarítottak“. Ezzel ugyanaz a baj, mint az angol átírással. Ez a hangzószegény átírás mód nem tükrözi vissza a valós kiejtést. Például: chu (csu). qu (cshu), ru (zsu), zhu (dzsu), ju (tyu) a hivatalos magyar átírás szerint egyaránt csu. Emellett még mindegyiknek létezik négy alapvető hangsúlya, s így minimum négy különböző jelentése. Ezáltal a hivatalos átírás alapján, ha nem ismerjük az eredeti kínai karaktert, gyakorlatilag az eredeti jelentés megtalálása is lehetetlenné válik. Ráadásul csak a hivatalos, észak-kínai változat átírását ismertetik. (Tehát egy teljes átírási rendszert kellene alkotni.) A Pinyin (északi nyelvjárásra) és a Jyutping átírás (a déli nyelvjárásra) sokkal egyértelműbb, egyszerűbb. A kantoni az észak-kínaihoz hasonlóan hangsúlynyelv. Három alapvető hangsúlya létezik: \ ereszkedő, / emelkedő, és – szinttartó. Alacsony hangszínt jelöl a betűt követő (szó belsejében lévő) h. Ezért a szó elején lévő h-t normál magyar h hangként ejtjük (pl. Han), míg a szó belsejében lévőt (pl. Wihng) nem, vagy csak igen lágyan ejtjük. Összesen hat hangsúly létezik: 1. magas ereszkedő: wing\ 2. magas emelkedő: wing/ 3. középső szinttartó: wing– 4. alacsony ereszkedő: wihng\ 5. alacsony emelkedő: wihng/ 6. alacsony szinttartó: wihng– Egy magas szinttartó hangsúly is előfordul, a magas ereszkedő némely változatában, de nem különböztethető meg igazán a
196
magas ereszkedő hangsúlytól. A mássalhangzók kiejtése kb. ugyanúgy hangzik mind az északi, mind a déli nyelvjárásban. A kantoni nem különbözteti meg a j és zh, vagy q és ch hangot, csak j-t és ch-t használnak. X, q, z, zh nem fordul elő egyáltalán. az ng hang lehet a szó elején is (az északi nyelvjárásban az ng csak szóvégi hangzó lehet). Jyutping átírás Mássalhangzók Kiejtés ch cs j ty s sz sh s w v y j
Példa Chai Csaj Jau Tyau Siu Sziu Shan San Wong Vonn Yang Jann
Az ng esetében, az angolhoz hasonlóan a g-t nem ejtjük ki tisztán, ez inkább az n nyomatékosságát jelzi. Az s és sh hangokat a magyarhoz képest kissé selypesen ejtik (északon és délen egyaránt). Az u és w szintén eltér kicsit a magyar kiejtéstől. Az u szó belsejében inkább v-nek hangzik. A w kiejtése olyan mint az angolban, tehát valahol az ú és v között helyezkedik el. A ch-t és j-t Hongkongban az északi és a Gwongdungwah kiejtésétől egyaránt eltérve inkább elől képzett hangként ejtik, de ez területenként változhat. A magánhangzók a magyar írásban jelölt módon ejtendők. Tehát az a betű a hangot, az u betű u-t, az e betű e hangot jelöl. Mindössze két kivétel van. A szó belsejében lévő yu betűkapcsolat lágyan ejtett ü-nek hangzik (pl. hyun kiejtése hün). A másik az eu betűkapcsolat, ahol általában az e hangsúlytalan, s az u dallamosabb ejtését jelöli (pl. a cheun – tavasz – szót délen is csun-nak ejtik). Ez leginkább az északi forma átvételénél jelentkezik. Ahol északon két hangot ejtenek, ott délen is ejtik mindkét hangot (pl. liang, leung). Az átírásnak ez az egyetlen következetlensége.
197
Pinyin átírás Kiejtés Példa b p Bao Pao c ch Cai Chai ch cs Cheng Csenn d t Deng Tenn g k Gai Kaj j ty Jiao Tyiao k kh Kang Khann p ph Ping Phinn q csh Qing Cshinn Wade-Giles rendszer Kiejtés ch ee j s sh ts w y
cs i dzs sz s c v j
Kiejtés zs r s sz th t w v x hsz y j c z zh dzs
Példa Rou Zsou Seng Szenn Tian Thien Wan Van Xia Hszia Yin Jin Zeng Cenn Zhui Dzsuj
Példa
Choy Lee Jut Siu Shaolin Tsui Wong Yang
Csoj Li Dzsat Sziu Saolin Cui Vonn Jann
A pinyin átírásban az egybetartozó kifejezéseket általában egybeírják. Például a Taai Gihk Kyuhn, vagy Tai Ji Quan a pinyin forma szerin Taijiquan. Ez azonban annak a számára, aki nem tájékozott a kínai szavak alapformáiban, s nem tudja, hogy hol vannak a szóhatárok, megnehezíti az értelmezést. Ezért a pinyin átírástól eltérve az önálló szavakat többnyire különírtam.
198
Pekingi
Yā yāo
Bái Hè Quán Bái Méi Pài Bā zhăn dāo Bào pái zhăng Bī băng
Bī jìng Bī zhuāng Bī mă Biān chuí Biān quán Biāo Zhĭ Biāo shŏu Băng shŏu Bàn tān băng
Chā shŏu Xún Qiáo Suí Chī Dān Shŏu Chī jiăo Chī gùn Chī shŏu Chi Shuāng Shŏu Qián Qián jìn shŏu Zuò mă
Kantoni–Jyutping
Āat (ngāat) yìu
Bāahk Hōhk Kyùhn Bāahk Mèih Pàai Bāat jáam dòu Bōuh (póuh) pàaih jeúng Bìk bóng (pòhng)
Bìk gīhng Bìk jòng Bìk máh Bìn cheuìh Bìn kyùhn Biù Jí Biù sáu Bóng sáu Būn tàan bóng
Chāap sáu Chàhm Kiùh Cheuìh Chì Dàan Sáu Chì Geūk Chì Gwān Chì Sáu Chì Seùng Sáu Chìhn Chìhn gàm sáu Chóh (jōh) máh
Beszúró kéz Híd (karok) keresése Követ Egykezes tapadás Tapadó láb Tapadó bot Tapadó kéz Kettős tapadó kéz Elülső Elülső tiltó kéz Ülő (ló) állás
Fehér Daru Ököl „Fehér Szemöldök“ Iskola Kard nyolc vágásra Ölelő-lökő tenyér Előretörő, kényszerítő szárny (védés) Előretörő erő Belépő (előretörő) állás Előretörő állás Ostorozó ütés Ostorozó ököl Jelölő, megjelölő Ujj Jelölő kéz Szárny kéz Fél széttáró-szárny (kéz)
Derék nyomása
Magyar
Charp sao Chum Kiu Jui Chi Dan Sao Chi gerk Chi kwun Chi sao Chi Sheung Sao Chin Chin gum sao Chor ma
Bik ging Bik chong Bik ma Bien chui Bien kuen Biu Jee Biu sao Bong sao Boon tan bong
Bak Hok Kuen Bak Mei Pai Bart cham dao Po pai cheung Bik bong
At yiu
插手 尋橋 隨 黐單手 黐腳 黐棍 黐手 黐雙手 前 前禁手 坐馬
逼勁 逼樁 逼馬 鞭錘 鞭拳 標指 標手 膀手 半攤膀
白鶴拳 白眉派 八斬刀 抱排掌 逼膀
壓腰
Kantoni–Wade-Giles
A sorozat további darabjai Kiss Zsolt Wihng Cheun Kyuhn II. Chahm Kiuh A második kötet tartalmazza a teljes Chahm Kiuh ("Híd Keresése" a stílus második formagyakorlata) formát, s alkalmazási lehetőségeit, ismerteti a Wihng Cheun lábvédéseit, s a Chi Geuk (Tapadó láb) gyakorlatokat, illetve a Seung Chi Sau-t (Kétkezes tapadó kéz) és gyakorlatait. Ebook változat Könyv+videó hozzáférés a honlap zárt oldalán Tervezett megjelenési időpont: 2016 augusztus Tervezett ár: 1800,- Ft Papír változat Könyv+videó hozzáférés a honlap zárt oldalán Tervezett ár: 2900,- Ft Kiss Zsolt Wihng Cheun Kyuhn III. Biu Ji és Muhk Yahn Jong Faat A harmadik kötet a stílus magasabbszintű formagyakorlataival foglalkozik. Bemutatja a teljes Biu Ji és Muhk Yahn Jong Faat ("Jelölő Ujjak", illetve a "Fabábu Forma" a stílus utolsó két pusztakezes formagyakorlata) formát, s alkalmazási lehetőségeiket. Ebook változat Könyv+videó hozzáférés a honlap zárt oldalán Tervezett megjelenési időpont: 2016 november Tervezett ár: 1900,- Ft Papír változat Könyv+videó hozzáférés a honlap zárt oldalán Tervezett ár: 3000,- Ft
212
Kiss Zsolt Wihng Cheun Kyuhn IV. Önvédelmi helyzetben - Utcai alkalmazások A sorozat negyedik kötete a Wihng Cheun valós harcban való alkalmazásával foglalkozik. Ebook változat Könyv+videó hozzáférés a honlap zárt oldalán Tervezett megjelenési időpont: 2017 február Tervezett ár: 2000,- Ft Papír változat Könyv+videó hozzáférés a honlap zárt oldalán Tervezett ár: 3000,- Ft Kiss Zsolt Wihng Cheun Kyuhn V. A Wihng Cheun fegyverei A sorozat befejező kötete a Wihng Cheun két tradicionális fegyverét, a hosszú botot és a páros rövid kardot mutatja be. Beszél a történetéről, alapelveiről, bemutatja az alapvető védéseket, támadásokat és a teljes formagyakorlatokat, s alkalmazási lehetőségeit. Ebook változat Könyv+videó hozzáférés a honlap zárt oldalán Tervezett megjelenési időpont: 2017 május Tervezett ár: 1900,- Ft Papír változat Könyv+videó hozzáférés a honlap zárt oldalán Tervezett ár: 3000,- Ft
213
Felhasznált irodalom Lok Yiuh és Cheuih Seuhng Tihn irásai Robert Chu, René Ritchie, Y. Wu: Complete Wing Chun Zuo Zhe: Yong Chun Pai He Quan Wong Shun Leung: Wing Chun the science of the fighting Martial Arts Legends Presents, Wing Chun Wenlin Chinese-English Dictionary Xinhua Dictionary Kínai-Magyar szótár
214
A könyv eredeti tartalomjegyzéke 5 Köszönetnyilvánítás 6 A szerző előszava 7 Magamról 8 A szerzői jogokról 8 A videókról 9 A kínai harci művészetek 9 Alapfogalmak Mit is jelent az, hogy művészet?....................................10 Természetes és természetellenes mozgások..................11 Észak és Dél, Külső és Belső........................................12 A Qi.............................................................................13 Yin és Yang...................................................................14 A három kincs Jing, Qi és Shen....................................15 A Qi keringése...............................................................16 A Dan Dian-ek.............................................................18 A Qigong fajtái..............................................................19 Wai Dan, Nei Dan.........................................................20 Nagy, vagy gyűjtőstílusok, és kicsi, vagy „egy formagyakorlatos“ stílusok....................................20 22 Történetünk képekben 31 A Wihng Cheun története Wihng Cheun és Wehng Cheun....................................31 Legenda és valóság.......................................................31 A Wihng Cheun három történeti vonulata....................33 A Shaolin kolostor harcművészete................................37 Wehng Cheun Tohng....................................................41 Az alapítók...................................................................42 Hng Muih.....................................................................42 Yihm Wihng Cheun......................................................43 Ji Sihn.........................................................................46 Yat Chahn...................................................................46 A stílus elterjedése.......................................................47 A legendás Yihp Mahn..................................................49 Az első tanítványok......................................................51 Lok Yiuh......................................................................53
215
Louh Mahn Gam..........................................................54 56 Ji Sihn Wehng Cheun 57 A Wihng Cheun egyéb iskolái 61 A Wihng Cheun családfája 66 A Wihng Cheun filozófiája Buddhizmus.................................................................66 Taoizmus.....................................................................67 Konfucianizmus...........................................................69 A szent számok............................................................70 71 A Wihng Cheun 8 alapelve 81 A Wihng Cheun „kődalok“ Mestersorrend a klasszikus kínai 86 harcművészetekben 88 Állások 93 Védések Kétkezes védések........................................................104 106 Ütések 112 Rúgások Rúgásvédések.............................................................115 118 Sat Saan Cheuih 121 Saam Baai Fat (Siu Nihm Tauh) forma 160 A formagyakorlat alkalmazási lehetőségei 173 Chi Sau-Lahp Sau 195 A kínai nyelv és átírásai 199 Szótár 212 A sorotat további darabjai 214 Felhasznált irodalom
216
Wihng Cheun Kyuhn oktatás
• • • • •
Nem csak olvasnál róla, kipróbálnád a gyakorlatban is Tudni akarod, hogyan védheted meg magad Szeretnél egy tradicionális harci művészetet tanulni Része akarsz lenni egy jó csapatnak Vagy csak egyszerűen szeretnél mozogni, s jól érezni magad Akkor itt a helyed! Jelentkezz most! További információk: 06-30/234-1229 http://kyuhnfaat.hu/index.php/oktatas/iskolak
KUNG-FU INGYENESEN LETÖLTHETŐ ONLINE MAGAZIN
Az 1997.-től kiadásra került „KUNG-FU és más harci művészetek” jogutódja, az eredeti szerkesztő stábbal.
Letöltés: http://kyuhnfaat.hu/index.php/ kiadvanyok-termekek/ujsag/letoltes
