2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze. A jog tehát követendő magatartási szabályt ír elő. A társadalmakban a jogon kívül is léteznek más normarendszerek, amelyek különböző intenzitással általános magatartási szabályokat írnak elő. Például az erkölcs, a vallás. Ami ezektől a jogot határozottan megkülönbözteti, az az, hogy ezek a szabályok azzal az igénnyel lépnek fel, hogy a többi normával szemben elsőbbséget élvezzenek, és van egy speciális intézményrendszer, amely ezeket létrehozza. A jogot bizonyos állami szervek alkotják. Ez az elsőbbség pedig úgy alakulhat ki, hogy az állam a maga szervei útján kikényszerítheti a jogi normáknak megfelelő, előírt magatartásokat. A jog tehát az állam szervei által kikényszeríthető általános magatartási szabály. Az állam szervei azonban nem önkényesen alkotják a jogot. Jogállami keretek között azt is a jogszabályok határozzák meg, hogy mit tehet az állam, tehát a jogszabályok magát az államot is korlátozzák. A jog kifejezés alanyi értelemben jogosultságot jelent. Tehát, hogy valakinek joga van valamit megtenni vagy valamitől tartózkodni. A jogrendszer egy adott időben és adott térben létező, hatályos jogi normák összessége. A jogrendszer azonban nem pusztán egy bizonyos tömegű joganyag egyszerű halmaza, hanem sajátos belső logikával felépített, viszonylag zárt, összefüggő rendszer. A zártság itt a logikai zártságra utal, mivel a jogrendszer olyan értelemben igenis nyitott, hogy folyamatosan kész arra, hogy az új társadalmi jelenségek szabályozási igényét befogadja, annak eleget tegyen.
1
A jogrendszer belső rendezettségében, logikai struktúrájában nagyon fontos szerepet játszik a jogforrási hierarchia. A jogrendszer legfontosabb, alapvető dokumentuma az alkotmány.
Alkotmány: Írott szöveg
az állam (azaz a politikai közösség) alapdokumentuma
normatív (előíró)
politikai és jogi dokumentum
Meghatározza: -
a legfőbb állami döntéshozó intézményeket
-
az állam és az egyének viszonyát: alapvető jogok és kötelezettségek
-
hatalmi ágakat
-
alapelveket, szimbólumokat
-
jogforrásokat
Tehát a közös ügyek eldöntésének módját és feltételeit határozza meg. A demokratikus társadalmak jogrendszerének alapja az alkotmány. Az alkotmány a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el, ebből következik, hogy az alkotmánynak egyetlen jogszabály sem mondhat ellent, nem lehet azzal ellentétes, mert az összes többi jogszabály az alkotmány alatt helyezkedik el a jogforrási hierarchiában. A magyar jogrendszer csúcsán álló jogi dokumentumot 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés, 2012. január 1-jén lépett hatályba, hivatalos neve Magyarország Alaptörvénye. A fentieket az Alaptörvény maga is megfogalmazza: Alapvetés, R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. 2
T) cikk (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Más jogforrások: Meghatározza ezeket maga az Alaptörvény, de van egy külön törvény is, a jogalkotásról, ez a 2010. évi CXXX. törvény.
Alapelvek • Alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes magasabb szintű jogforrással • Azonos jogalkotó által kibocsátott jogforrások közül a mindenkire kötelező az „erősebb” • A később keletkező lerontja a korábbit • A speciális jogforrás lerontja az általános szabályt • Amit egyszer az Ogy. törvényben szabályozott, azt más szerv már nem vonhatja jogalkotása körébe (= kizárólagos törvényhozási tárggyá válik) • Törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a lényeges garanciákat is Visszaható hatály tilalma kötelezettség megállapítása esetén • Normavilágosság (= egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalma legyen) • Kellő felkészülési idő • Jogszabályok átláthatósága (= a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű) Jogszabályok: Törvény: Az alkotmány után a legfelsőbb szintű és legfontosabb jogszabályok a törvények. Törvényeket a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés alkothat.
Rendelet: A társadalmi viszonyok, a gazdasági élet és a közigazgatáshoz kapcsolódó feladatok bonyolultsága azt igényli, hogy a törvényben szabályozható kérdések tartamán túl az állam sokkal több részletkérdésben is alkosson általánosan kötelező magatartási szabályokat. E követelményeknek megfelelő, klasszikus jogforrás a rendelet.
3
Kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, önkormányzatok rendeletei, önálló szabályozó szervek rendeletei, MNB elnökének rendeletei. Tehát garanciális jellege van annak, hogy maga az Alaptörvény határozza meg, mely állami szervek, milyen tárgykörökben jogosultak jogszabályok, vagyis a polgárokat általánosan kötelező, jogilag kikényszeríthető szabályok megalkotására. Eszerint az Országgyűlést illeti meg a törvények megalkotásának joga, míg rendeletet a Kormány, a Kormány tagjai, a helyi önkormányzatok, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az ún. önálló szabályozó szervek vezetői adhatnak ki. Más jogforrástípusok: A társadalmi viszonyok szabályozása ma már nem kizárólagosan az egyes államok hatásköre, számos kérdést nemzetközi egyezmények rendeznek, amelyek tartalma - amennyiben egy állam csatlakozik hozzá az egyezmény aláírásával - kötelező, jogforrási erővel bír. Nemzetközi egyezmények olyan intézményeket, bírói fórumokat is létrehozhatnak, amelyek döntései kötelezhetik az adott államot. Pl. az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye értelmezésére hozott létre az Európa Tanács. A jogszabályok és más jogi normák nem képesek minden lehetséges élethelyzetre kiterjedő részletességgel szabályozni az életviszonyokat. A felmerülő jogvitákban bírói fórumok döntenek, amelyek ítélkező tevékenységük során a jogi normákat értelmezik is. A bíróságok ítéletei tehát fontos megismerési forrásai az egyes jogi normák tartalmának, azaz jogforrási jelleggel bírnak. Különleges helyet foglal el a jogforrások között az alkotmányvédő fórumok, az alkotmánybíróságok gyakorlata. Jogszabályokat felülvizsgáló és alkotmányértelmező döntéseik sajátossága, hogy azok mindenkire, így a jogalkotó szervekre is kötelezőek. A határozatokban
tett
alkotmányértelmező
megállapítások
és
az
azokból
kiépülő
alkotmánybírósági esetjog pedig meghatározzák az egyes jogviszonyok szabályozására és értelmezésére vonatkozó alkotmányos kereteket.
4
Az alapvető jogok általános jellemzői, korlátozásuk, alapjogvédő mechanizmusok: Emberi jogok: filozófiai fogalom Az emberi jogok az egyéneket megillető legalapvetőbb jogosultságok, amelyek morális követelményekként a jogi dokumentumokban történő elismerésüktől függetlenül léteznek. Ezek olyan jogosultságok, amelyek az embert emberi mivoltuknál fogva illetik meg, nem az állam teremti őket, az állam csak elismeri. Ezek tehát az ember vele született, elidegeníthetetlen jogai. Ezek a jogok minden embert egyenlően illetnek meg. Ezek erkölcsi és egyben alanyi jogok, amelyek azon alapulnak, hogy a jogosult emberi lény, akit emberhez méltó bánásmód illet meg. Az alapjogi katalógusok tartalma a XX. század második felétől nem kizárólag az egyes államok mérlegelésén múlik, hanem erőteljesen meghatározzák az államok nemzetközi közössége által elfogadott nemzetközi emberi jogi egyezmények, Európában különösen az Európa Tanács égisze alatt elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményében kijelölt emberi jogi sztenderd, az ott meghatározott emberijog-védelmi minimumkövetelmények. Alapvető jogok, alapjogok: alkotmányjogi szakfogalom Alkotmányos és demokratikus államok elismerik e jogokat és beemelik a jogrendszerbe. Az egyes alkotmányok és emberi jogi egyezmények által felsorolt, s így tételessé tett emberi jogokat nevezzük alapvető jogoknak. Napjainkban az alkotmányosság egyik alapkövetelményének tekintjük az emberi jogok ilyen elismerését, az alkotmányok rendszerint külön alapjogi katalógusban deklarálják az emberek és a polgárok alapvető jogosultságait. Magyarország Alaptörvényében a Szabadság és felelősség című részben találhatóak az alapjogok:
I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
5
Az alapjogok szerkezete:
Az alapjogok alanyi oldala: Az alapjogok tehát alapvetően az egyéneknek az állammal szemben fennálló legfontosabb jogai. Az alapvető jogok az egyén és az állam viszonyát szabályozzák. Az alanyi oldal eszerint azt határozza meg, hogy az egyént milyen jogosultságok illetik meg pusztán annál a ténynél fogva, hogy embernek született. Azt követeli meg az államtól az alanyi oldal, hogy tartsa őket tiszteletben, tartózkodjon e jogok megsértésétől. Az alapjogok intézményi oldala: Az államnak nemcsak tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, hanem gondoskodniuk is kell azok védelméről. Ez jelenti a jogok objektív oldalát, az állam intézményi oldalát. Alkotmányos intézményeket is biztosít az állam. Ezen kívül jogalkotással, jogalkalmazással. Az alapjogok korlátozása Vannak korlátozhatatlan alapjogok: A gyakorlat alapján azt mondhatjuk, hogy léteznek abszolút korlátozhatatlan jogok, amelyekkel szemben nincsen lehetőség semmilyen más szempont érvényesülésére. Pl. élethez való jog, kegyetlen, embertelen bánásmód tilalma, kínzás tilalma Vannak az alapjogok között olyanok, amelyek bizonyos esetekben korlátozhatóak. A korlátozásnak azonban szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. A jogkorlátozás formai kérdései A törvényi szabályozás követelménye: Ez egyfajta minőségi követelmény. Az európai államok legtöbbjében az alapjogokat törvényben lehet csak korlátozni. 6
Az emberi jogi jogsérelem formai követelmény alapján, a beavatkozás indokoltságának és terjedelmének tartalmi vizsgálata nélkül is megállapítható. Magyarországi követelmény Alaptörvény I. cikk (3) bek.: „Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.” A jogkorlátozás tartalmi kérdései: A formai követelmények lényeges, de nem elégséges garanciát jelentenek. A tartalmi vizsgálathoz az alapvető jogokat tartalmazó katalógusok (pl. nemzetközi egyezmények, alkotmányok) adnak szempontokat. Ezek alapján az emberi jogi ügyekben döntést hozó testületek (pl. EJEB, alkotmánybíróságok) vizsgálatuk során teszteket dolgoznak ki. A tartalmi tesztek két dolog vizsgálatára irányulnak:
-
milyen célból kerül sor az alapvető jog korlátozására
-
milyen mértékben lehet korlátozni az alapvető jogot
Magyar Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés: „Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” Az európai és a magyar gyakorlatban is elterjed teszt: a szükségesség-arányosság tesztje. A magyar Alkotmánybíróság a következőképpen fogalmazta meg: Alapvető jog korlátozására akkor kerülhet sor, ha „a másik jog védelme vagy érvényesülése semmilyen más módon nem érhető el, és a korlátozás csak olyan mértékű lehet, amennyi ehhez feltétlenül szükséges.”
7
Arányosság követelményei: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással. A jogalkotó köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Más tesztek: nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztje, ésszerűségi teszt, közérdekűségi tesz. Alapjogvédő mechanizmusok: Közös elem az államok belső jogában és a nemzetközi jogban, hogy van egy szöveg, amely tartalmazza az alapjogokat (pl. alkotmány, nemzetközi egyezmény), és van egy szerv, amelynek az a feladata, hogy értelmezze azokat (pl. alkotmánybíróságok, nemzetközi bíróságok). Alkotmány :Alkotmánybíróság, ombudman, bíróságok Európa Tanács: Emberi Jogok Európai Egyezménye, EJEB Európai Unió: Alapjogi Charta, Európai Bíróság
8
