MAGYAR i{YELV rözÉnonrú r,olyóIner
vI. KöTET.
1910, FEBRUÁ_R.
2. SZÁ}í.
Debreczeni lófogatok. (Előad8tott a M. Nyelvtuilomónyi
Tór§asrg 1909. decz. 14-én ta.tott iité§éu.)
.. _ Folyóiratunk 1909. áprilisi füzetébon közreadtam egy rövid czikkot, melynok czimo: ,KopI)antóra" yolt. Tárgvalt iédig ez a _czikk egy hárma§ lófogatot, melynek lovai ,koppantói alákra vo]tak csopoltosílva, aza,Z; egy ló a csoport élén,'[ettó nögötte, paro§8,tr.
Igen ám, de az a nIroppantó" ! Mi legyen az? Csak rni, a természet kedvezéséból nrár a patriarchák kolát éljük, tudjuk. mi volt a az ifiab6 nemzedék összonó"zett "koppantó'; és nem tudta a §zót mire venni. Ezért Yilágitoitam mo8 a mondotl értekeze§t ery igazi, nópies koppantó iajzával, ogiy ilarab .már!ott". gyortyávsl ogyetemben, oly helyzetben, hogy'tri loletott veDni: hogvan koppantolta u koppántó a fasEYú-cvertva ,hamwil"; a mellójo rajzolt hármas lófoeat pedig Ű'viÜÁitotia meg,. hogy alakilag osakugyan nregfelel a ,,koppanlónak".A-tanulság itt is_az, hogy a magyarság §zelot a haiónbtosság alapján neveket alkotni, átruházni. Ánnak a kis értekezésnektormékenyitő hatása yolt, mert elsó sorban a legillotékesebb körünkben a;t az óhajtást §zülte, hogy a .soknenü magyar lófogatot tüzetesebben k"ellene meghatározni. pé|dául: a ,.rudas", az ,ostorhegges" helye tekintetében, a melyet az illotö fogat csoportjábanáfoglal. Ézaz óhajtás meg is van okolva, mert a hel.y és név szeril't való meehátá. roások szóg; rljtonényeinkben néha homályosak is; azt -pedig bajosan lehet megállápitani: vajjon az a honály már a' nép száján va^n-e meg, vagy csak a gyújró hibás felfógásában gyö-
kik a
l
kerezik-e ?
_
o. P_atonyszélen, az Alsó_Csallók ózben,
a ,Besó, kézjobb kézfelö| befogott ló'', Nyr. 12.': 142.; l§mét Bacsfi{J, ugyancsak a Csa]lóköóen, a ,Bésa a balről, ieíogott "_, Nyr. _16.:47.1 ismét Hevesmogyében a ,Belsö a jobtrről |ó tülső
Iey_
p_.
_ló bal,
befogott
ló',
MTsz.
olég ok a meghatározások tiszez a kéidé§ a maElar ösfoslalkozásokat is érinti, nómi an),agom pedig nár volt,'reáadtaű a feio-
. rl[agában véye már oz is tázásáxa, Minthogy pedig
4
50
Herma·a Ottó
met, hogy már tanulmányom érdekében is megállapitok egy typikus sorozatot, mely a lovaknak a dívó fogatcsoportokban való helyét és az ehhez kötött elnevezését lehető biztosan meghatározza. Következett a kutatás területének megválasztása, melynél két főfeltételt kellett felállítani, Ú. ru. a lehető seinmagyarságot és azt, hogy a gazdasági súly lehetőleg a lovon forduljon meg, még pedig mind ez régi, vagy éppen ősi soron. Ekkor természetesen Debreceen nemes városához kellett jutnom, mint olyanhoz, mely igen sok és igen lényeges anyago! hozott át az ősiségből napjainkra, a hol az - eredet szerintaz ősiség ködébe vesző, földet és egyebeket osztó nyílrendszer, némely vonatkozása szerint, még ma is él, a ló gazdasági jelentősége pedig igen nagy és a hol magának a nemes .czivitásnak" van egy hivatalos, nagyon "rangos, ceimeres és gangos" ötös fogata, mely úgyszólván symbolikus, a mellett országos hírű ; sőt, leginkább a nagy Hortobágyot látogató fejedelmek, vagy fejedelmi sarjak útján, hire már az ország határán túl is terjeszkedik. Ehhez a sajátos és remek fogathoz füzódik azután a mult század ötvenes éveiből származó, ma már krónikás adoma, mely az ifjú császárról. Debreczen város ötöséról és "parádés kocsisáról" szól. Az ifjú fejedelem körutazásán meg akarta ismerni a Hortobágyot és a város ki is állitotta legrangosabb ötösét, azonmód' kocsisát; ezen kivül pedig egy egész sort a népes kíséret számára, A város fogala a sor élén haladt, nehogy a felséges úr porfelhőben járjon és ehhez képest szigorúan meg is volt hagyva a kocsisnak, kogy a kisérettől el ne szakadjon - no akkoron némi egyéb oknál fogva is. A parancshoz képest a kocsis időről időre hátra nézett: vajjon győzi-e akiséret? Ez a felséges úrnak feltünt. Megkérdezte tehát a kocsistól : mit jelent az a hátratekintgetés ? A kocsis elmondta a parancsot, mire a felség azt találta mondani : "Csak eresszed a lovakat, mert szeretem a gyors hajtást l" No hiszen nem is kellett annak a Basahalmon innen fogant szittyának egyéb I Kibontotta a" bakost" , hogy suhogója csakúgy szisszent a lovak fölött. Es ez elég volt, hogy a nemes állatok "sárkányröpülésre" fogják a menést, a mi a felségnek igen nagyon tetszett. Egy darab idő mulva a kocsis megint hátranésett, mert valami fúrta az oldalát. Hát csak látja, hogy a kíséret porfelhője olt gomolyog hátul a szemhatáron. Villogó szemmel csak odafordul a fejedelemhez, kacsint a jobb szemével s mondja: "Felséges uram l maradoz' animet". No, ez eddig van. Felveszem az értekezés fonalát és úgy folytatom, hogy Debreczenben nem olyan könnyü ám a kutatás, mint a hogyan az emberek hiszik. Nagy és nehéz idők tanúságai zárkozottá tették a czivísek társadalmát. Egy szóval sem mondom, hogy nem szíves, nem tisztességtudó ez az önérzetes, sőt büszke elem; de már bensöbb dolgaihoz mégis csak nehezen bocsátja közel azt, a ki neki "jÓ'Ument". Azután a dolog bonyodalmas is,
Debre c,eni lófogatok.
51
mert sok embernek készsége is, módja is kell ahhoz. Ide tehát szervezet kellett, a melyet azután a debreczeni múzeum öre, önzetlenségénél fogva az intézet ritkasága, Zol/ai Lajos így alakított meg: ífjú Jóna István és ifjabb Jóna János birtokosok: a saraglyából, hosszú gyeplwe hajtott ötös és a nyeregböl hajtott hatos fogatra, azontúl a mesterszavakra ; Idősebb Jóna János birtokos: a nyeregböl hajtott ötös és a hetes fogatra ; Simon Miklós és Simon György urak a többi fogathoz; ezeknek öreg kocsisa Ser Tóth István pedig, a ki az egészhez ért, minden egyébre; Nagy Lajos szíjgyártó mester a szerszámra és végre Kiss István a gőzmalom egykorí nagy-taligása, a már leáldozott járómű magyarazatára. Ezúttal nem adhatom az egész összeszerzett anyagot, mert nagyon sok, majd beszámolok ~ ha megérem - az ösfoglalkozások könyvében; most csak a kifejezett óhajtásnak teszek eleget: meghatározom a fogatokat. De, hogy a szóanyagról mégis némi fogalmat nynjtsak, ide irom a debreczeni nyereg mesterszavait, a mint következík: I. Nyeregfa. 2. Első nyeregkápa. 3. Hátulsó nyeregkápa. 4. Farbör, vagy s .. gbör. 5. Oldalbór. 6. Heveder. 7. Felrántó. 8. Kengyelszíj. 9. Fokostartü.Jf). Csattos darabok. ll. Keresztfa, (mely azért máshol keresztvas, ha rézből van is, mert az igy van magyarul). Mel(jegyzem, hogy a részek részei még adnának mesterszavakat ; de hagyom és indítok debreczeni szóval : .No, gyűl gyű te '" Ha tartóztatni kell, erre való a .Hahó!"; ha megállaní: "Hó ,,' Most már a fogatok következnének; de hát ez a dolog kényes, mert sokféle a megkülönböztetés, ezért a laikusnak könnyű a botlás, az pedig nagy baj; mert a helyzet emlékeztet Blondinre, a híres kötéltánczosra, ki átment a Niagara zuhatag fölött kifeszített kötélen, de ha súlyozó rúdja csak egy hajszálnyira is a rossz oldal felé billent volna: menthetetlenül lezuhan és belepusztúl a vizek nagy forgatagába. Én pedig, ha megta/álok botlani, lezuhanok a lóhoz és a fogathoz értő czivisek bírálatába, amely - nagyon helyesen - nem gyakorol elnézést, Erősen fogom tehát a Zoltaiék súlyozó rúdját és indulok." A debreczeni fogatok az egyestöl, a két sorban és sorszerint .. Az irás és megjelenés közben a birálat meg is esett. Azon a táblázaton, a melyet előadásomkor szétosztottam, a teljes fogatok képein nincs, a mint kellene, gyeplös lovak feje 8zügynek szegve, a mit fékezéssel érnek el s a mi az ötöstlii a nyolczas fogatig jellemző. Ez itt már igazítva van. Itt-ott talán a hátl6láncz nem éri el a tengelyt, a mit magam vettem észre. 4*
52
négy-négy lóból alakított nyolczasig terjednek; a nyolczas mindenik sora ,egyszatibe" van fogva; az elemzés majd a sorrendben maga helyén következik. Az első, egyes fogat a taliga. Itt mindjárt egy kis zökkenőt kell csinálnom, hogy elő adhassam a taliga érdekes és tanúságos történetét. A kétkerekű taliga nyilván ázsiai járómü, hol araba, vagy arba a neve; nyelvileg azonban egybeesik az orosz telega járómüvel, Az egyeztetés nem az én körömbe tartozik, de igenis az: hogyan pusztul el egy ősi dolog és vele együtt a hozaáfüzödó szókincs, A Hortobágy pásztorbokrait tannlmányozva, a szervezet ez: számadó (osikös, gulyás, kanász sth.), öregbojtár, bojtár (több) és a taUgáN, ki a bokor gazdaságát látja el; de ma már' tali· gája ninwsen! A taliga addig élt, a mig a Hortobágy pásztorsága, a legelőről legelőre vándorolva, nomád életet élt. A mint a mozgó állapot megszünt, letünt ,az eleséges kamarát" alkotó taliga, helyesen kenyeres-taliga és helyébe lépett a mozdulatlan "vasaló", hozzá lassanként a kunyhó és ma már a ház. A vasaló nem patkoló hely, hanem egyben konyha és kamara; alapja patkóformájú, a szláv patkó pedig magyarul vas: innen a vasaló elnevezés. Annyi bizonyos, hogy a nomád pásztor taligájának letünésével megmaradt a név, de letünt a hoszáfűzödő szókincs. Ez pedig veszteség. A városi, kisebb taliga oly viszonyban állott: - és áll sok helyen még ma is - a n~gy, teherbíró fogatokhoz, mint a köz' uti vasút az országoshoz Es a mint a gőzre és villamosságra berendezett közuti vasút behálózza Debreczent, a taliga kiszorul, letünőben van; a már letünt nagyobb forma mesterszavait pedig már csak oly bérkocsis tudta bemondani, a ki valamikor a nagymalom búzaszállitó talígása volt. Most már zökkenő nélkül haladhatok. A kétkerekű taligába két rúd közé egy 16 volt fogva I. táblázat 1. sz. Minthogy a taliga súlya mindig előre dül, a két rudat hereder kötötte össze, ez pedig a nyergen volt átvetve; igy a ló hátát a nyereg védte a puszta hevedertöréstél. Ez a kisebb taliga leginkább a piaczi forgaimat látta el. Most haladjunk az I. táblázaton a számokhoz kötve, sorban. 2. Hármasfo,qatú taliga. A két rúd közt járó ló, melyre a teher dül, nyergelve van, tehát N = nyerges, a rúdon kivül balról fogott ló E = az embertülsö 16g6s, a jobbfelöli H = a hajszás 16g6s. A két lógósnak elnevezése nyilván azon sarkal, hogy a baloldali az ember hatalmán kivül esik, mert az ostor, a hajszolás szerszáma, az ember jobb kezében van; a jobboldali lógós tehát az ostor batalma alatt jár, hajszolható, innen hajszás. Ez a viszony valamennyi lógósos fogaton következetesen megmarad. A taligák után következik:
·3
)1-
4
6
J
G
5
7 o N
R
9
11
12
13
Iletfik jelentése: N = nyerges, R = rndas, G = gyeplös, O = ostorhegyes, E = emberlüls5 Iánesoe (lógós), H = hajs." lánceos (lógós), L = lógós,
54
lil'
Herman Ottó
3. A kettes fogat, egyrudas, négykerekd szekérbe fogva; a rúd a két 16 között van és ekkor a baloldali ló, N = a nyer.qes, a jobboldali, R = a rudas. Ez a viszony is megmarad valamennyi fogaton végig, avval a járulékkal együtt. hogya szekérből ülésból - hajtott fogatoknál a kocsis helye mindég a rudas ló mögött van, te bát a jobh oldalon. 4. A hármas fogat; a három ló egysorbau fogva, N = nyerges, R = rudas, L = lógós; az utolsó nincs tűzetesebben megkülönböztetve, mert bal felé nincs parjasa. 5. Ez. a végire marad. 6. Szíltire - egysorba - fogott négy",! fogat, középen a rúd mellett N = a nyerges, R = a rudas. A nyergestől balra E = az embertülső-, jobbra H = a hajszás lögós. Ez a ,szíZtire" fogott négyes adja meg a fogat síksági, vagy alföldi jellegét, mely abban nyilatkozik meg, hogy a magyarság nem szereti az út korlátját, hanem legszívesebben gyepen hajt, fogata tehát a kocsihoz keresztbe álló széles sort alkot, hogy lehetőleg mínden lova szem előtt legyen. Négynél szélesebbre csak ritkán, vagy ötletesen fejlesztik az egyes sort. 7. Hittyesre fogott négyes. Ez országos forma is, sőt nemzetközinek is lehet mondani. A "hittyes" nem jelenti a két előre fogott lovat, mint csoportot, hanem az egész fogat formáját iIIeti. A lovak elnevezése hely szerint igy alakul: hátulsó sor, a rúdtól balra N = a nyerqes, a rúdtól jobbra R = a rudas; az első sor: balra G ~ a gyepl"s, jobbra az O = az ostorhegyes. A gyeplós a kocsis markában - hatalmában - van, az ostorhegyest sokszorosan csupán az ostor hegye tartja rendben. Ezt a fogatot rendesen aszekérból, ,saraglyából" hajtj,\k, a mikor a gyeplő meg van hoaszabbítva, azért mondják: ,saraglyából, hosszú gyeplüre, francziásan hajtva", a mi bizonyítja, bogy a fogat hajtási módja beszármazott. A két első ló az egy darabból álló ,kisefá"-hoz van fogva, melynek vasperecze a rúdvég ragasztó· és nyak/ószege közé van akasztva. E hittyes négyesnek, egy másik hajtasi módjánál fogva magyar formája az, ha "nye,regvöl hajtják", a mikor a nyerges lovon nyereg van, a melyre u kocsis fölszáll. Ekkor a két első lovat nem a kisefához, hanem a kereszteshez fogják, mely két hámfából van összeszíjazva. Ez a keresztes két rövid lánczon függ, mely a rúdra szolgáló vaspereczben egyesül. A keresztes két rövid lánczát vasrúd fesziti széjjel, a mint ez 9. sz, alatt látható. 8. Ötös fogat; hosszú gyeplőre, francziásan, tehát sa,-ag· lyából hajtva; két soros; elöl két, hátul háron: ló. Elhelyezés szerint, a rudat mint oszlót véve, hátulsó sor balra N = a nY"'ges, jobbra R = a rudas, e mellett L = a lógós; első sor: balra G = a gyeplils; jobbra O = az ostorhe,qyes. Itt az első sor, mint a frsneziás négyesnél, kisefá-hoz van fogva. A fogat képe II. táblázaton A).
f
i.
(II. tábla.) Dobroozeni foga.tok.
A) Ötös, francalásan.
B) Ötös, nyeregböl; az igazi.
C) Hatos, első forma.
D) Hetes, nyereg ből.
Ff'
I
56
'"
I
Herman úrtó
Itt már kibontakozik a rúd mellé és az ez elé fogott kétkét ló elnevezésének állandósága, u. m. nyerges, rudas, gyeplős és ostorh~.!lyes. 9. Otős fogat, az igazi debreceeni : három ló elől, kettő hátul, nyeregböl hajtva. Az igazi debreczeni czivis ezt jobban szereti az előbbinél és erről a fogatról szól a hir és a krónikás adoma is. A lovak elnevezése igy alakul: a rúd mellett halra N = a nye>'gcs, jobbra R ~ a rudas ; az első sorban balra G = a gyeplős, jobbra O = az ostorhegyes; balfelől a gyeplős oldalán E = az embertülső lánczQs, tehát nem lógós, mert a lógósok mindég a széltibe fogott egyes sorokban, illetőleg - az előre fogatosoknál - a hátulsó sorban járnak s a szekér hátulsó tengelyéhez vannak csatolva. Ezzel szemben a lamesos hámfája a hátlótartó hosszú láncz hoz van kapcsolva, mely az első tengelyre szolgál és nehogy a földet érje, egy rövid lánczczal a nyereg hátulsó kápájához van fölfogva, a mint ezt a fogat képe - II. tábla E) világosan mutatja. Ennél az ötös fogatnál is az ostorhegyes és a gyeplős nem kiBefához, hanem a kereszteshez van fogva, a gyeplős ló feje pedig lekonyul. Meg ken jegyezni, hogya debreczeni czivis kedveli a páratlan számu fogatokat tehát 3, 5, 7 lovast. 10. Hatos fogat, első forma. Elől egyszíltibe négy, hátul két ló, nyeregböl hajtva. Hátul: N = nyerges, R = rudas; elől a középsők: G ~ gyeplős. 0= ostorhegycs; balfelöl a gyeplős mellett E = embertülső lánczos, - az ostorhegyes mellett H = a hajszás lánczos. Az emberiulsii hátló láncza a hátulsó nY"'egkápához, a hajszásé a rudas nyakához szolgál. A két sor kapcsolata keresztessel történik. Teljes képe II. tábla C). ll. .Második forma. Elől is három, hátul is három ló, a nyeregből hajtva. Hátul: N = nyerges, R = rudas, H = hajszás lógós, a tengelyhez csatolva. Elöl: G = gyeplős, O = ostorhegyes; a gyeplős mellett az embertülső lánczos; láncza az első tengelyhez csatolva és a nyereg hátulsó kápájához felfogva. 12. Hetes fogat. Elől egyszíltibe négy, hátul három ló; nyeregből hajtva. Azonos a hatos második formájával 11.avval a különbséggel, hogy az első sorhoz még egy H = hajszás laneros járul, a melynek hátló láncza a R = rudas és a H = hajseá« lógós között fut az első tengelyhez. Teljes képe II. tábla D). A gyeplős feje itt is lekonyítva. 13. Nyolczas fogat. Egyszíltiben, elől is, hátul is négynégy ló, nyeregből hajtva. Á csoport törzsét a nyerges, rudas, gyeplés és ostorhegyes alkotja. hátul jobbra-balra az embertülső és bajszás-l~gós; elől jobbra-balra a hajszás- és embertülső láncsos húz. Egyébként minden mesterszó az előző nagy fogatokéval azonos. A gyeplés feje lekonyítva. A fogatok rangjára nézve Zoltai meg,jegyzi, hogy ,a hatos, de különösen a hetes és nyolczas fogatokat csak a legvagyononosabb czivisek használják. A ceimeres, gangos fogatot a nyalka
i
I I
1
~
Dcbreczeni l6fogatok.
57
kocsis büszkébben hajtja és a legény büszkesége, mintha a lovakra is átragadna: a gyeplős kényesen szegzi földnek a fejét, a lánczos kevélyen rázza esengőjét. A gazda pedig, nem annyira fitogtatásból, mint gyönyörúségböl és - czélszerüség okából is - megsimogatja szemével a derék alkotmányt; mert a tanya sokszor három-négy mérföldnyíre van a várostól, a terik nagy, a sáros és homokos út pedig igen nehéz - kell ahhoz a sok, erős ló". A nagy fogatok sorát hadd zárja be az ötletes nyolczas, E),
EJ Nyolcsas. cegyszéltíben" az ötletes.
a melyet ma Debreczenben is alig ismer valaki. Nem e tann!mány ötletéból, hanem egy régibb alkalommal, egészen spontán, elbeszélte b. e. Széll Farkas barátunk és tagtársunk, hogy Debreczen körül járkálva, csak lát egy népes fogatot nyolcz lóval .egysziltibe", könnyű, üres szekérbe fogva, Nem állhatta meg, hogy rá ne kérdezzen a gazdára, hogyhát mirevaló az a sok ló annak a könnyű, üres szekérnek? A gazda - mondjuk - szittya nyomatékkalodavágta feleletül: .Mer' van I" J ó Széll Farkas, a magyar népiesnek buzgó hive, a halállal vívódott, a mikor elő adásomban fölemlítettem. A ki a népek lelkületét csak felületesen ismeri, könnyen azt mondhatná, hogy abból a kurta feleletből a nyers, ú. n. paraszt gőg szólt ki. Pedig nem úgy van! Tudnunk kell, hogy mije volt a ló a magyarnak a messze multban: a gazdaság fötárgya, táplálója, harcziméne, kalandjainak fóeszköze, osztályosa. S ha fölkeressük Azsia lovasnomádjait. azt találjuk, hogy azoknál a a ló ma is minden szépnek a foglalatja; több a feleségnél, szebb még a szeretőnél is. A kirgiz nem tud betelni lovainak sem szépségével, sem számával. és ha valaki azt találná kérdezni tőle: mirevaló az a sok ló? biztosan kivágná a székely Orbai ivadék módjára : .Hogy legyen!" Ilyenek az ősi szellem sugárzásai és nyilván ez hangzott ki a .Mer' van I" feleletből is. Az J. táblázatból kihagyott 5. számú hármas fogat a "koppantóra" forma; magyarázata pedig ez: megkerüIt azóta a Szilágyságból, de a Hajdúságból H -Bagosról is. Kizárólag ekében
58
Melich János
használják, tehát ott, a hol a barázda keskeny fogatot követel, De Zemplénből Szemere Lászl6 úr tndatta velem, hogy uri fogatnál, ha a hátulsó ülésen hárman szoronganak s a középsé előbbre kerül, ezt ott is .koppantóra ülni" nevezik - és társulatunknak egyik nesztora, Giirgey István, megőrizte emlékezetében, hogy egykoron házukhoz - Toporczra - Zemplénből hozattak pezdrát, ki ezt az ülésmódot szintén .koppant6ra" mondotta, Nekünk itt. a fővárosban is van módunk a zempléni formájú • koppantóban " gyönyörködni, a mikor t. i. lóversenyek idején a lapok hippológnsai egy ülésen hármasával, tehát .koppantóban" röpülnek a _.konflis" nevezetű vehiknlumon a gyep"e, a versenyek szakszerü leírása végett. Kedves emlékű barátom, Neményi Ambrus, ki elsőrendű hirlapíró is volt, el':yszer megoktatott, hogy a modern szerkesztőség legelőbbkelő, mindent kicsinylő tagja a lóverseny-rovat vezetője, mert a • tippelés " a .prognosticon" nagy szaktudást követel, a melyhez képest még a legtartalmasabb vezérczikk is csak .phrasis". MegvaHom, hogy eddig még nem jutottam odáig. hogy ezt a hipporeporteri elő kelőséget és büszkeséget a köaépázsíaí lovasnomád lelkületétól leszármaztathassam ; ..de ha ez sikerül, majd előállok és újból igénybe veszem az Onök szives tűrelmét. HERMAN
0".,6.
A tövégi magánhangzékról. II. Tővégi,
s egyszersmind egyesszámi nom.-i y (= indoLEEIUEN, Gram. der altb. Spr. 89. § B.). Ha olyan szláv eredetű szavaink szláv megfelelőit, mint baracek, murok, palaczk, retek, tö'k a ma élő szláv nyelvekben kutatjnk, azt fogjuk látni, hogy e megfelelők szóvége ma vagy -va (irva lengy.-ben -wa), vagy ev (lengy. -ew, -iew), vagy -ov (lásd MIKLOSICH, Vergl. Gramm. II. 59-62., III. 141., 213., 259., 309., 357., 430.). A m. baraczk-nak pl. ezek a megfelelői: szerb bréskoa, br'iskva, kaj.-horv. breskoa, szlov. breskeo, br~skva, cs. biéeke», ·va, -vé, lengy. brzoskiew. Minthogy a magyarban a szláv szevégi -va és -ov, -ev kivétel nélkül megmarad, illetőleg' 6.ö-vé lesz,' az a kérdés, hogyan kell magyaráznunk a fent emlitett szavakat. A helyes magyarázathoz ismernünk kell, hogy e -va, (-ev, -ov) végű ..avak hogyan keletkeztek. Vegyük pl. ezt a szót, hogy tök, melynek ma az egyes szláv nyelvekben tykva, tikev a megfelelője (lásd lejjebb). Az ó-egyházi szlávban e szó egyes b)
germ.
.a + s vö.
.. Vö. borotva, beretva -=::: briiva; morva, murva -=::: mfva, morotl.:a-e: 'mrtva, -<J; eredetileg vokális után: csáva, pely'va. ponyva,szilva, Morat'a cc morva stb.I-ó, -a-s példitk: Macsó: szcrb MaévG, posztó: postav stb.
