KISLÁNGI TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS TARTALMAK 2013

KISLÁNGI TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA 201103

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS TARTALMAK

2013.

TARTALOMJEGYZÉK

A) A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) ........................................................................... 3. B) TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK ........................................................................................................... 4. C) A TANULÓK FINANSZÍROZOTT HETI FOGLALKOZTATÁSI IDŐKERETE 2011. ÉVI CXC. TV. 6. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN .................................................................................................................................................... 6. D) A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBE VÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT...................... 11. E) AZ OSZTÁLYBA ÉS CSOPORTBA SOROLÁS ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .................................................................................................................................................. 12. F) VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ..................................................................................................................... 12. G) A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI...................................................................................................... 13. H) A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK .............................................................. 16. I) ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS. AZ ÉRTÉKELÉS DIAGNOSZTIKUS, FORMATÍV ÉS SZUMMATÍV FORMÁI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI MÓDJA; AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE .............................................................................................................. 18. J) A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, VALAMINT MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK ............................................................................... 22. K) A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI................................................................27. L) AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ............................................................................................................ 28. M) A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ..................................29. N) A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE...................................................................................................29. O) EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................................. 37. P) KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................................... 39. Q) KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM .................................................................................................................... 40. R) A VÁLASZTOTT KERETTANTERVBEN SZEREPLŐ TANANYAGOK ÉVFOLYAMONKÉNTI BONTÁSA, ILLETVE AZ EGYES TÉMÁKHOZ TARTOZÓ ÓRAKERETEK MEGHATÁROZÁSA .......................................... 52.

2

HELYI TANTERV

A) A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei:  

1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

A szabadon tervezhető órák számából megnövelt óraszámú tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Kémia Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika

A szabadon tervezhető órák óraszámából felhasznált keret 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 3

4. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Biológia és egészségtan A változat Kémia B változat Fizika A változat Ének-zene A változat

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatunk volt a tananyagok évfolyamonkénti bontása és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására. Ehhez segítségül használtuk a tankönyvkiadók tantervi ajánlásait. Az alsó tagozatban minden tantárgynál az Apáczai Kiadó ajánlását adaptáltuk. Felső tagozatban magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv, erkölcstan, történelem, honés népismeret, matematika, biológia-egészségtan, földrajz, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés tantárgyakból az Apáczai Kiadó, fizika, kémia, informatika tantárgyakból a Nemzedékek Tudása, ének-zenéből a Mozaik Kiadó által készített ajánlást adaptáltuk. 6. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják.

B) Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak, minimális óraszámok, a szabadon tervezhető órák elosztása az 1–4. évfolyamon Óraterv 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4+1 1 1 2 2

4+1 1 1 2 2

4+1 1 1 2 2

4. évf. 6+1 2+1 4+1 1 1 2 2

1

1

1

1

5 2 25

5 2 25

5 3 25

5 3 27

4

Kötelező tantárgyak és óraszámok alakulása a szabadon tervezhető órák elosztása után az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra

1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8

8

8

7

-

-

-

5 1 1 2 2

5 1 1 2 2

5 1 1 2 2

3 5 1 1 2 2

1

1

1

1

5 25

5 25

5 25

5 27

Kötelező tantárgyak, minimális óraszámok, a szabadon tervezhető órák elosztása az 5–8. évfolyamon Óraterv 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 4+1

6. évf. 4+1 3 3+2

7. évf. 3+1 3 3+1

8. évf. 4+1 3 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1 1

2 2 1+1 1 1 1

1 1+1 2 2 1 1

1 1 5 1 3 28

1 1 5 1 3 31

1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31 5

Kötelező tantárgyak és óraszámok alakulása a szabadon tervezhető órák elosztása után az 5-8. évfolyamon 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra

Összes heti óra

5

5

4

5

3 5

3 5

3 4

3 4

2

2

2

2

1 2 1 1 1 -

1 2 1 1 1

1 2 2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 2 1 1 1

1

1

1

-

5 1 28

5 1 28

5 1 31

5 1 31

C) A tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete 2011. évi CXC. tv. 6. sz. melléklet alapján évfolyam

tanuló heti óraszáma

osztályok heti időkerete

különbözet

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

25 25 25 27 28 28 31 31

52 52 52 55 51 51 56 56

27 27 27 28 23 23 25 25

A 2011. évi tv. 27. § (5) bekezdés alapján élni kívánunk a + 1 óra felhasználásának lehetőségével osztályonként.

6

A tanulók heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret terhére tervezett foglalkozások: alsó tagozat osztályonként/hét - a felosztás évfolyamonként történik, értelemszerűen tanévenként az osztályok számának függvényében számítandó

évfolyam

foglalkozás megnevezése napközis foglalkozás egyéni fejlesztés a BTM-es tanulók számára (szakértői vélemény alapján)

foglalkozás óraszáma 2011. évi CXC. tv. 27. § (5) bekezdés 11 6

egyéni differenciált fejlesztés

6

sportfoglalkozás

1

egyéb tehetséggondozó foglalkozás (szakkör, versenyre felkészítés) tehetséggondozás vagy felzárkóztatás

3

1.

+ 1 óra összesen

évfolyam


2.

27+1 óra



6

angol nyelvi szakkör

2

sportfoglalkozás

1


1 összesen

+ 1 óra 27+1 óra

7

évfolyam


3.



6


2

sportfoglalkozás

1


1 összesen

évfolyam


4.

+ 1 óra 27+1 óra



6


2

sportfoglalkozás

1


2 összesen

Összevont napközis csoportok esetén, vagy egyéb módon csoportbontásra is felhasználható.

+ 1 óra 28+1 óra

felszabaduló időkeret

8

felső tagozat osztályonként/hét

évfolyam

foglalkozás megnevezése tanulószoba egyéni fejlesztés a BTM-es tanulók számára (szakértői vélemény alapján)

5.



6


2

sportfoglalkozás

2


2 összesen

évfolyam


6.

+ 1 óra 23+1 óra



6


2

sportfoglalkozás

2


2 összesen

+ 1 óra 23+1 óra

9


7.



6

angol nyelvi szakkör magyar előkészítő matematika előkészítő

2 1 1

sportfoglalkozás

2


2 összesen

évfolyam


8.

+ 1 óra 25+1 óra



6

angol nyelvi szakkör magyar előkészítő matematika előkészítő

2 1 1

sportfoglalkozás

2


2 összesen

+ 1 óra 25+1 óra

Összevont tanulószobai csoportok esetén, vagy egyéb módon felszabaduló időkeret csoportbontásra is felhasználható. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére a 6. sz. mellékletben meghatározott időkeretet használjuk fel.

10

D) A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybe vétele biztosításának kötelezettségét 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, vizuális kultúra, ének-zene, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket alsóban a nevelők szakmai munkaközössége, felsőben a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek és a szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

11

E) Az osztályba és csoportba sorolás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az osztályba sorolás rendje Az iskolánkba beiratkozó tanulók évfolyamonként azonos tanterv és óraszám szerint tanulnak. Az együttnevelés szellemében integráltan kerülnek osztályainkba  az alapító okiratban meghatározott körhöz tartozó sajátos nevelési igényű tanulók  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel diagnosztizált tanulók  a hátrányos helyzetű tanulók  a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók speciális fejlesztését a szakvéleményben meghatározott heti óraszámban kiscsoportos és/vagy egyéni formában gyógypedagógus látja el. Abban az esetben, ha egy évfolyamon két osztályunk indul, az osztályba sorolás elsődleges szempontja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma a hatályos jogszabályban meghatározott mértéken belül legyen. A csoportbontás elvei Az eredményesebb oktatás érdekében a nagy létszámú osztályok esetében, ha erre lehetőség adódik, csoportbontásban tanítjuk a gyermekeket magyar nyelv és irodalom, matematika és idegen nyelv tantárgyból. A csoportbontás kialakítása a szaktanárok feladata. A csoportok a gyermekek teljesítményétől függően átjárhatóak, törekedve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának arányos elosztására. Egyéb foglalkozások szervezésének elvei A szülők és tanulók körében a tárgyévet megelőző tanév májusában felmérjük az igényeket, majd ennek függvényében határozzuk meg a következő tanévben szervezendő egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat összevont csoportban (napközi, tanulószoba, szakkörök, sportfoglalkozások), illetve évfolyamonként (angol nyelvi szakkör), osztályonként (differenciálás). Egyéni fejlesztésnél (BTM, SNI) a csoportba sorolásnál az életkort és a szakértői véleményben meghatározottakat vesszük figyelembe.

F) Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai A kerettantervben meghatározott kötelező órák szerepelnek az óratervben. A szabadon tervezhető órákat felosztottuk a kötelezően tervezendő órák között gyakorlás, készségfejlesztés céljából. A tanulók heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret terhére tervezett foglalkozásokat felsoroltuk. A tantárgyfelosztásban szereplő pedagógusok tartják az egyes foglalkozásokat. Elsődleges cél a megfelelő szakképzettség megléte. Nincs lehetőségünk biztosítani a foglalkozást tartó pedagógus személyének megválasztását a létszámkorlátok miatt. 12

G) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai I./1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében fontos feladat a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Ezen időszakban  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  teret adunk a gyermek játék - és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejlődését;  fejlesztjük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot;  figyelmet fordítunk a fejlesztő értékelés segítségével a pozitív énkép megtartására/kialakítására, a reális önértékelés megalapozására;  segítjük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát;  differenciált tanulásszervezéssel, egyéni bánásmóddal törekszünk a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó hátrányok kompenzálására;  támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, a tehetséggondozást;  a tananyagtartalmak megtervezésekor, a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük irányadónak;  az alapvető képességek, készségek, kompetenciák és a kreativitás fejlesztésében a tanulói tevékenységekre építünk;  fokozatosan kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; Fontos feladatnak tartjuk a közösségépítést, közösségfejlesztést osztályszinten is. I./2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ezen időszakban  továbbra is teret adunk a gyermek - játék és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejlődését;  fejlesztjük a gyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot;  a fejlesztő értékelés segítségével alakítjuk a gyermek önismeretét, az önértékelés képességét  kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók motivációs bázisának kialakítására, fenntartására  segítjük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát;  differenciált tanulásszervezéssel, egyéni bánásmóddal törekszünk a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó hátrányok kompenzálására; 13

        

támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, a tehetséggondozást; az alapvető képességek, készségek, kompetenciák és a kreativitás fejlesztésében a tanulói tevékenységekre, a tapasztalati tanulásra építünk; mintákat adunk a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez; megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők és az egyéni képességek figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; segítjük a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; segítjük a tudatos környezetvédő magatartás kialakulását fokozatosan bővítjük az egészséges életvitelhez szükséges ismereteiket

I./3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Ezen időszakban  továbbra is teret adunk a gyermek - játék és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejlődését;  az alsó tagozatban elért készségi szinteket továbbfejlesztjük;  fejlesztjük a gyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot;  a fejlesztő értékelés segítségével alakítjuk a gyermek önismeretét, az önértékelés képességét  kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók motivációs bázisának kialakítására, fenntartására  segítjük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, megtanítjuk tanulni gyermekeinket,  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.  segítjük önismeretük alakítását a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  fejlesztjük kreativitásukat; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára törekszünk, bővítjük szókincsüket, törekszünk a helyes artikulációs bázis fejlesztésére;  figyelünk a tanulók egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésükre;

14

 

segítjük a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

I./4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Ezen időszakban  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, megtanítjuk tanulni gyermekeinket,  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.  segítjük önismeretük alakítását a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  fejlesztjük kreativitásukat; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára törekszünk; figyelünk a tanulók egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésükre;  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  segítjük önismeretük alakítását a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  fejlesztjük kreativitásukat; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára törekszünk; figyelünk a tanulók egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésükre;  segítjük a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,  segítjük boldogulásukat az életben a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  kialakítjuk tanulóinkban az életen át tartó tanulás igényét, segítjük a pályaválasztásukat

15

H) A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Oktató-nevelőmunkánk során feladatunk a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Ennek érdekében fokozott figyelmet fordítunk − a megkülönböztetés tilalmára − az egyenlő bánásmód érvényesülésére, − az emberi méltóság tiszteletben tartására, − a társadalmi szolidaritás megvalósulására Biztosítjuk az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: − − − − − − − − − − −

beiratkozásnál, felvételinél, tanításban, ismeretközvetítésben, a nevelőmunkában, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásban, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humán-erőforrás fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Az intézmény célja, hogy érvényesüljön: − a diszkriminációmentesség, − a szegregációmentesség, − a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, − a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az integráció megvalósulása. Az intézmény feladatai az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében: − az iskolai háttérből adódó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, − a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, − az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,

16

− a szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, − a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, − a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, − a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása. Konkrét célok Alsó tagozatban folytatjuk a differenciált foglalkozások szervezését magyarból és matematikából. A 8. osztályos diákok részére ingyenesen továbbra is előkészítő foglalkozásokat tartunk magyar nyelv és irodalomból, matematikából. Szükség szerint korrepetálást szervezünk. A napköziben is biztosítjuk a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. A BTM-es tanulók számára gondoskodunk a nevelési tanácsadó által meghatározott fejlesztő foglalkozások megvalósulásáról. Az SNI-s tanulókkal az előírásnak megfelelően gyógypedagógus foglalkozik. A kulcskompetenciák fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk. Második évfolyamtól biztosítjuk az angol nyelv tanulását szakköri keretek között. Tanulás-módszertani foglalkozásokat (a tanulás tanítása) tartunk több évfolyamon, melynek keretében a tanulók elsajátítják az eredményesebb, sikeres ismeretszerzéshez, tudáshoz szükséges módszereket. A pályaorientáció során arra törekszünk, hogy minden diákunk – így a hátrányos helyzetűek is – megtalálja a neki leginkább megfelelő helyet, szakmát, irányt. Kérjük és rendszeresen meg is kapjuk a Nevelési Tanácsadó pszichológusának segítségét – egyéni és kiscsoportos segítségnyújtás keretében Az osztálykiránduláson való részvétel elősegítése érdekében az IPR-es tanulók illetve a szociálisan rászorulók támogatást kapnak a pályázati forrásból, illetve a diákönkormányzattól. Intézményünk eddigi tevékenységei segítik az esélyegyenlőség biztosítását, ezáltal iskolánk befogadóvá válását, az inkluzív pedagógiai elvek és a gyakorlat térnyerését. Folyamatosan feladatunk: a felsoroltak fenntartása és hatékonyabbá tétele.

17

I) Ellenőrzés, értékelés, minősítés. Az értékelés diagnosztikus, formatív és szummatív formái. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési módja; az iskolai beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az iskola az oktató és a nevelő munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését, minősítését. A pedagógiai értékelés a tanulási folyamat eredményeinek értékelése mellett a tudatos fejlesztést is magában foglalja. A diagnosztikus (helyzetfeltáró) mérés-értékelés során feltárhatóak a tanulócsoportok és/vagy az egyes tanulók előismeretei, hiányosságai – ezáltal lehetővé válik a pedagógusok számára a tanítási-tanulási folyamat adott szintjén történő beavatkozás, a tanítás és a fejlesztés hatékonyabb tervezése, a pedagógiai folyamatok eredményesebbé tétele. A visszajelzés elsősorban a pedagógusnak szól, de segítheti a diákot és a szülőt is. A diagnosztikus értékelés kiterjedhet a háttértényezők, az elmaradások okainak feltárására, így támogathatja a nevelők munkáját a tervezésben, innovációban. A formatív értékelés alkalmazásával a pedagógusok a tanulás részfolyamatait, a tudás bizonyos elemeit értékelik. A fejlesztő értékelés célja nem a minősítés, hanem a tanulási erősségek, hibák és nehézségek differenciált feltárásával a diákok eredményesebb tanulásának elősegítése: folyamatos visszajelzés a tanuló számára bepótolandó hiányosságairól, tanulási szükségleteiről, fejlődési lehetőségeiről – folyamatos korrigálás, beavatkozás a tanulás menetébe a tanuló aktív részvételével, az elsajátítási motiváció erősítésével. Az értékelés a nevelő számára is jelzés, hogy munkája mennyire eredményes: folyamatosan a gyermek fejlődési szükségleteihez igazíthatja a tanítás módját. A fejlesztő értékelés a gyakori visszajelzéssel, a fejlődés nyomon követésével az elmaradások mielőbbi korrigálását, az adaptációt segíti. A minősítő értékelés azt mutatja meg, hogy egy adott, kívánatos szinthez képest hogyan teljesítenek az egyes tanulók, s a tanulókat teljesítményük alapján kategóriákba soroljuk, minősítjük. Ezen belül a szummatív értékelés az oktatási-nevelési folyamat eredményének rögzítésére szolgál: célja egy-egy szakasz lezárásakor az összegzés, a záró minősítés.

1. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 2. A magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;

3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: 

a nevelők a tanulók munkáját és tudását egy-egy témakörön belül szóban és írásban is számon kérhetik; 18



az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egyegy tantárgy esetében egy témakörön belül törekszünk arra, hogy a témazáró dolgozaton kívül csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez (kritérium-orientált értékelés); emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődötte vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon és második évfolyam első félévben minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.  A második évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.  Az első évfolyamon, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL Szülői kérésre tájékoztatásként a szöveges minősítés osztályzatban történő kifejezése a következő:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT (5)  JÓL TELJESÍTETT (4)  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT (3)  FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL (2) 

A második évfolyam év végétől, a többi évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

7. Az első évfolyamon, valamint a második évfolyamon félévkor a következő értékelő lapot alkalmazzuk.

19

Szöveges értékelés az 1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyam első félévében. Magatartás:……………………………………………………………………………………… Szorgalom:……………………………………………………………………………………… Kiválóan teljesített (tárgyakból):……………………………………………………………….…………………… ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. Jól teljesített (tárgyakból):……………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. Megfelelően teljesített (tárgyakból):…………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. Felzárkóztatásra szorul (tárgyakból):…………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. Kelt: …………………., …………év…………..hó ………nap P. H. ………………………………………. osztályfőnök

8. A második évfolyamon az év végi, a többi évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

10. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

11. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

12. A diagnosztikus és fejlesztő értékelések eredményeiről a pedagógus belátása szerint tájékoztathatja a tanulót és a szülőt írásban vagy szóban.

20

13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők (kivéve a szövegértés és a helyesírás 5. évfolyamtól): Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

SZÖVEGÉRTÉS ÉS HELYESÍRÁS 5. évfolyamtól Teljesítmény Érdemjegy 0-50 %: szint alatt (1) 51-61 %: kezdő (2) 62-75 %: haladó (3) 76-90 %: befejező (4) 91-100 %: optimális (5) 14. A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, a többi évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre osztályzattal [félévkor számjeggyel, év végén szöveggel- 5D (kitűnő), 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1(elégtelen)]:       

második évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, énekzene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, énekzene, vizuális kultúra, testnevelés és sport.

21

J) A tanuló jutalmazásával összefüggő, valamint magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 1. A tanulók magatartásának értékelésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket használjuk. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden második hónap végén értékeli. A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a korábbi értékelések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. (Lásd 1. pont) 2. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:         

a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

előzékenyen,

b) Jó (4) az a tanuló, aki:      

a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki.       

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. 22

d) Rossz (2) az a tanuló, aki:       

a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 3. A tanulók szorgalmának értékelésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítéseket használjuk. 4. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden második hónap végén értékeli. A szorgalom félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a korábbi értékelések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. (Lásd 3. pont) 4. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:      

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki     

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek:

23

    

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:       

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 5. Azt a tanulót, aki képességihez mérten     

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

6. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén    

szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. 24

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 7. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 8. Azt a tanulót, aki    

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

9. Az iskolai büntetések formái:           

szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 10. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 11. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 25

12. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

26

K)A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítik. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy, kettő vagy három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  a jogszabályban meghatározott időnél (250 óra) többet mulasztott és a nevelőtestület engedélyezte,  magántanuló volt. A javító-és osztályozóvizsgára vonatkozó előírásokat részletesen lásd „A tanulmányok alatti vizsgák szabályai” című fejezetben.

27

L) AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:    

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli plusz házi feladatot; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

28

M) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében.

N) A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 29

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2

1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8

1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2

1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3

1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4

1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5

1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

30

6

1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7

1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8

1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9

1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10

1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11

1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12

1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13

1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14

1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15

1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16

1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17

1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18

1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19

1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21

1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN

(A

hátizmok

dinamikus

erő-

állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: 31

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20 22 24 26 28 30 32 34

2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

32 34 36 38 40 42 44 46

5

36 38 40 42 44 46 48 50

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

48 50 52 54 56 58 60 62

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10

56 58 60 62 64 66 68 70

11

60 62 64 66 68 70 72 74

12

64 66 68 70 72 74 76 78

13

68 70 72 74 76 78 80 82

14

72 74 76 78 80 82 84 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60

9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

32

12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét

térdét

90

fokos

szögben

behajlítja.

Laza

tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92 33

12

80 83 86 89 91

93

95

13

85 88 91 94 96

98

100 102

14

90 93 96 98 100 102 104 106

97

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.

8.

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

évfolyam

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). 34

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

2

7

9

11 13 15 17 19 21

3

9

11 13 15 17 19 21 23

4

11 13 15 17 19 21 23 25

5

13 15 17 19 21 23 25 27

6

15 17 19 21 23 25 27 29

7

17 19 21 23 25 27 29 31

8

19 21 23 25 27 29 31 33

9

21 23 25 27 29 31 33 35

10

23 25 27 29 31 33 35 37

11

25 27 29 31 33 35 37 39

12

26 28 30 32 34 36 38 40

13

27 29 31 33 35 37 39 41

14

28 30 32 34 36 38 40 42

11 13 15 17 19

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10 35

6

4

5

6

7

8

9

7

5

6

7

8

9

10 11 12

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

10 11

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

36

O) Egészségnevelési program 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén.

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, egészségfejlesztő testmozgás; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szereplő minden tantárgy tartalmaz olyan tananyagot, ami az egészségnevelést szolgálja; c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - tömegsport foglalkozások napi rendszerességgel; - minden évben iskolai szintű gyalogtúra szervezése a madarak és fák napján - a nyári táborban gyalog- és kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az első-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

37

-

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

38

P) Környezeti nevelési program 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő minden tantárgy tartalmaz olyan tananyagot, ami az környezeti nevelést szolgálja; b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;

-

évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

-

a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

39

Q) Könyvtár-pedagógiai program Iskolánk életében jelentős szerepet tölt be a könyvtár, a tanulás-tanítás folyamatának fontos fázisa. A könyvtár nagy szerepet tölt be a korszerű általános és szakmai műveltség megszerzésében, a folyamatos önművelés, önképzés igényének kialakításában. A NAT egyre szélesebb körű ismereteket kíván minden területen, így egyre nagyobb feladat hárul az iskolai könyvtárra. A könyvtár- pedagógiai módszerek és az iskolai könyvtár színesíti, élményszerűbbé, sokoldalúbbá teszi az iskolai tanítási-tanulási folyamatot. Cél: Az iskolai könyvtár célja, hogy az ismeretforrások rendszeres használatával képessé tegye a tanulókat a különböző típusú könyvtárak használatának elsajátítására, az egész életen át tartó tanulásra. A könyvtár feladatai:  a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári és tanulói igények minél szélesebb körű kielégítése  könyvtár-pedagógiai program megvalósítása: segíti az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátítását  ápolja az olvasás-és íráskultúrát  segíti a szabadidő hasznos eltöltését  kulturális és ismeretterjesztő tevékenység végzése A tananyag szerkezete: Spirális szerkezetű ismeretek: Eszköztudás jellegéből adódóan elsősorban ily módon építkezik a könyvtárhasználati tananyag, s az évek folyamán egyre gazdagabb tartalommal telítődik. Lineáris szerkezetű ismeretek: Súlyponti ismeretkörök évfolyamonkénti fogalmi kifejtése.  Viselkedés a könyvtárban  Könyvek csoportosítása tartalom és funkció szerint  Könyvtárhasználati szabályok  A könyv szerkezete és tartalma  A könyvtári állomány raktári rendje, betűrend  Dokumentumtípusok  Lakóhelyi gyermekkönyvtár  Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok  Raktári rend  Dokumentumtípusok  Segédkönyvek  Betűrendes leíró katalógus  Kézikönyvtár  Információkeresési nyelvek  Katalógus, szakkatalógus, elektronikus információhordozók  Könyvtártípusok, bibliográfia  Szakmai tájékozódás (információs központ, adatbank, szakkönyvtár) 40

 Számítógéppel elérhető információs szolgáltatások, adatbázisok Rendelkezésre álló ajánlott tankönyvek, segédletek:  Könyves-Tóth Lilla: Információ - Könyv - Könyvtár 1. Alapfokú információkeresési gyakorlatok a könyvtárban 8-12 éveseknek.- Bp.: Typotex,1998.  Katsányi Sándor, Könyves-Tóth Lilla: Információ - Könyv - Könyvtár 2. Információkeresési gyakorlatok a könyvtárban 12-18. éveseknek.- Bp.: Typotex,1998.  Horváth Tibor- Papp István: Könyvtárosok kézikönyve 1.- Bp.: Osiris Kiadó, 2003.  Celler Zsuzsanna: Az iskolai könyvtárak.- Bp.:OPKM,1998. Tevékenységi formák, eljárások, módszerek: Az egykönyvű, ismeret-centrikus képzéshez, az egyirányú ismeretközvetítéshez képest elmozdulást jelent a könyvtárban végzett szaktárgyi tevékenység, a forrásalapú tanulás, a tanulói tevékenységet központba helyező kreatív, fejlesztő jellegű tanulási formák, módszerek alkalmazása felé. A könyvtári forrásokkal, eszközökkel megvalósuló ismeretszerzés jellemzője, hogy teret enged a tantárgyi témák, problémák különböző nézőpontú megközelítésének, a megszerzett ismeretek problémahelyzetben történő alkalmazásainak, az egyes tantárgyak kereteit átlépő témakörök (projektek) feldolgozásának. A könyvtári munkát igénylő tantárgyi témák feldolgozása közben a diákok megismerik az adott szaktárgy intézményes, dokumentálás forrásait, és megtanulják az információk összegyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének és bemutatásának technikáit és módszereit. Mindebből az következik, hogy a könyvtár eszközi felhasználása nemcsak és nem elsősorban a megtanult tantárgyi ismeretek további bővítését, hanem a tudáshoz vezető kreatív, fejlesztő célú módszerek, a szellemi munka technikai elsajátítását szolgálja. Tanulói tevékenységtípusok:     

szaktárgyi tematikus gyűjtőmunka – egyéni és csoportos irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása megadott témához kiselőadás tartása vagy írásbeli beszámoló készítése egy-egy komplex, több tantárgyat érintő problémáról egy-egy neves kutató, író, művész életútjának feldolgozása könyvtári dokumentumok segítségével sajtófigyelés aktuális társadalmi problémákról, stb.

Taneszközök A törvény előírásainak megfelelő könyvtár: a szakmai követelményeknek megfelelő összetétel és feltárás, jól fejlesztett kézikönyvtár), applikációs táblák, diafilmek, videofelvételek, kazetták, CD-lemezek, tankönyv, feladatgyűjtemény, munkafüzet, tanári kézikönyv.) Megfelelő példányszámú, gyermekek részére készült segédkönyv, folyóirat. 41

Integrált könyvtári szoftver megfelelő technikai háttérrel, fénymásoló, fénymásolópapír, festék, oktató-programok, adatbázisok, INTERNET kapcsolat és megfelelő számítógépek.

Ellenőrzés, értékelés: Évfolyamonként, a tanegység végén írásbeli ill., folyamatos szóbeli értékelés megerősítéssel. Helyi könyvtárhasználati tanterv A könyvtárhasználati tananyag szerkezete Kiemelt szerepe van az 5-6. évfolyam programjának, amely mintegy összefoglalja, rendszerezi az alsó tagozaton játékos tevékenységek formájában, olykor spontán módon szerzett könyvtárhasználati tapasztalatokat. E két évfolyamon jelennek meg először a könyvtárhasználat főbb ismeretköreinek fogalmai, fogalmi összefüggései. A jelzett időszakban elsajátított és kellő gyakoroltatással rögzült tudás alapozza meg a felsőbb évfolyamok könyvtárhasználati képzésének hatékonyságát. Az alapfokú nevelés-oktatás (1-4. évfolyam) Általános fejlesztési követelmények Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban végezhető tevékenységekről. Tudja azonosítani a könyvtár tereit és állományrészeit. Ismerje meg a könyvtár használatának módját és a könyvtárban való viselkedés szabályait. • Ismerje a több dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő anyagokból. • Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket. • Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Legyen képes gyermekkönyvek,- és folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni. • Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidős tevékenységekben. Ismerje meg a lakóhelyi gyermekkönyvtárat, és használata során tudja alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait. •

42

Tananyagegység

Fejleszteni kívánt képességek, célok

Tartalom

1. évfolyam Befogadó tantárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 1 • Látogatás az iskolai • Olvasási szokások • Cél egy pozitív könyvtárban alakítása a könyvtárban könyvtárkép kialakítása • A könyvtár • A könyvtár fogalma, • Ismerje és tartsa be a • Válogatás a korosztálynak részei, funkciói, szolgáltatásai viselkedési szabályokat készült könyvekből • Viselkedés a könyvtárban • Ismeije és alkalmazza a • A kölcsönzés szabályai kölcsönzési szabályokat • A tanulók könyvtárlátogatás alkalmával szerezzenek élményeket. • Ismerjék meg a helyes könyvtári viselkedés szabályait. • Szerezzenek tapasztalatokat a könyvtárban elhelyezett gyermekkönyvek csoportosításáról. • Alakuljon ki bennük az olvasás szeretete, a könyvek védelme iránti igény

2. évfolyam Befogadó tantárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 1 • Gyermekkönyvek • A könyvtárhasználat válogatása megadott témához, szabályai egyéni érdeklődés szerint. • A könyv tartalmi és • Eligazodás a könyvekben formai elemei, főbb adatai tartalomjegyzék alapján • Gyermeklexikon • Ismerkedés szerkezete, használata gyermeklapokkal • Gyermeklapok • Gvermekkönyv tartalmának megállapítása

Felismeri a könyv főbb formai és tartalmi elemeit, meg tudja állapítani szerzőjét és címét • Gyermekkönyv témájának megállapítása a cím és az illusztrációk segítségével • Segítséggel keresni tudjon a gyermeklexikon betűrendjében •

43

3. évfolyam Befogadó tantárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 1 A könyvtár terei és • Könyvek keresése a • szabad-polcon szerző és cím állományrészei • A könyv tartalmi és szerint formai elemei, főbb adatai • Tájékozódás a • A könyvek tartalmi gyermeklexikon csoportjai: szépirodalom, betűrendjében ismeretterjesztő irodalom • Szépirodalmi és • A szótárak szerkezeti ismeretterjesztő művek jellemzői, használata témájának megállapítása • Adatok, információk (cím és tartalomjegyzék alapján) és csoportosításuk a gyűjtésének, célszerű főbb állományrészek szerint elrendezésének módja

Eligazodás a könyvtár tereiben és a gyermekkönyvek között • A könyv témájának megállapítása a főbb tartalmi és formai elemek segítségével • Az ismeretterjesztő és szépirodalom megkülönböztetése • Címszavak keresése a gyermeklexikon és szótár betűrendjében •

Ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon és értelmező szótár segítségével. A magyar helyesírási szótár használata •

4. évfolyam Befogadó tantárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 1 • A lakóhelyi • Könyvek tartalmi és gyermekkönyvtár (terek, formai elemeinek (pl. • Látogatás a lakóhelyi állományrészek, szolgáltatások) tartalomjegyzék, fülszöveg) gyermekkönyvtárban. • Gyermekek részére felhasználása a tartalom Mesegyűjtemények, megállapításához gyermekek részére készült készült gyermeklapok, gyermekrovat • Tájékozódás szótárakban, verseskötetek válogatása a • Az enciklopédia gyermeklexikonokban, szabadpolcon jellemzői, gyermekenciklopédiák segítséggel enciklopédiában • Megadott • A nem nyomtatott • Gyűjtőmunka megadott szempontok alapján a dokumentumok alaptípusai segédkönyvből segítséggel, könyvtár megfigyelése, a • Szaktárgyi feladatok beszámoló a megtalált tapasztalatok feljegyzése megoldása a megismert információról • Az iskolai és dokumentumokkal gyermekkönyvtárról szerzett tapasztalatok összehasonlítása • Ismeretlen fogalmak, szavak keresése lexikonban, szótár betűrendjében • Fogalmak, nevek, témakörök keresése enciklopédiában a mutatók és a tartalomjegyzék alapján

44

Azonos fogalmak keresése az alapvető segédkönyv típusokban; hasonlóságának és különbségének megállapítása • Tények és adatok gyűjtése segédkönyvekből tantárgyi témához. A szerzett ismeretekről jegyzet, vázlat segítségével beszámoló •

5-8. évfolyam Általános fejlesztési követelmények Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. • A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában • Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. • Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. • Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. •

45

5.évfolyam Befogadó tantárgy: osztályfőnöki óra Évi óraszám: 1 Fejleszteni kívánt képességek, Tananvagegység Tartalom célok • A könyvtár fogalma, • Könyvtári gyűjtőmunka • A könyvtár tereinek és részei, funkciói, különféle tantárgyak megadott állományrészeinek szolgáltatásai témáihoz megkülönböztetése, könyvtári • Viselkedés a • Szótárak, gyermekfogalmak könyvtárban lexikonok használata • Könyvek tartalmának • A könyvtár raktári • Bibliográfiai leírás, megállapítása és ismertetése rendje katalóguscédula funkcióinak formai és tartalmi elemeik • Dokumentumtípusok: ismerete felhasználásával könyv, időszaki kiadvány, • Könyvek keresése sajtótermék különböző tantárgyak megadott • A könyv tartalmi és témáihoz formai elemei, főbb adatai • Segédkönyvek használata a bibliográfiai leírás ismeretlen fogalmak, kifejezések, • Segédkönyvek: eseményekhez, személyekhez szótár, lexikon, enciklopédia kapcsolódó adatok kereséséhez • A felhasznált források azonosítása a dokumentumok főbb adatainak megnevezésével

6.évfolyam Befogadó tárgy: osztályfőnöki óra Évi óraszám: 1 Tananvagegvség Tartalom Fejleszteni kívánt képességek, célok • Megadott • Raktári rend, •Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár müvek keresése és raktári jelzet szabadpolcos állományában tematikus Tájékozódási gyakorlatok •Legyen képes megkülönböztetni a főbb gyűjtőmunka a az iskolai könyvtár tér- és dokumentumtípusokat könyvtár szabadpolcos állományszerkezetében • Ismerje a könyvtártípusokat állományában a • Szépirodalom: • Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár feliratok és a raktári betűrend tér- és állományszerkezetében jelzet segítségével • Ismeretközlő • Különböző irodalom: szakrend típusú és témájú • könyvtártípusok dokumentumok formai, tartalmi és használati jellemzőinek megállapítása

46

7.évfolyam Befogadó tárgy: osztályfőnöki Évi óraszám: 1 Tananyagegység Tartalom

Fejleszteni kívánt képességek, célok • Tájékozódás • A könyvtár • A kézikönyvtár dokumentumokról a szerző, cím dokumentumainak felhasználása funkciójának ismerete és egyéb szempontok szerint a különféle témák • Gyűjtőmunka betűrendes leíró katalógus feldolgozásában segédkönyvekből segítségével • Tájékozódási • Jegyzet és vázlat • Önálló tájékozódás a gyakorlatok az iskolai könyvtár készítése könyvtárban tér- és állományszerkezetében • Forráshasználat ismerete • Anyaggyűjtés különböző • Forrásfeldolgozás • Tudjon tájékozódni az tantárgyak témáihoz • Tájékozódás iskolai könyvtár tér és • Tárgyszavak, azonos állományszerkezetében művek keresése különböző ismerethordozókon • Egyszerűbb témák önálló feldolgozása a könyvtár dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat stb.) felhasználásával • A forrásfeldolgozás lépéseinek alkalmazása: a téma pontos megfogalmazása, problémafelvetés, forrásválasztás- és feldolgozás segítséggel (jegyzetelés, rendszerezés, vázlatkészítés), beszámoló (szóban vagy írásban), hivatkozás a forrásra

47

8.évfolyam Befogadó tárgy: osztályfőnöki Évi óraszám: 1 Tananvagegységek Tartalom • Források • Tárgyszavak keresése szaktárgyi • Forrásismeret feladatokhoz tárgyi • Online katalógusok katalógus segítségével • Tájékozódási • A keresett gyakorlatok az téma kifejezése iskolai könyvtár tértárgyszóval, ill. és szakjelzettel állományszerkezetéb • Könyvtárak en az interneten • Online katalógus

Fejleszteni kívánt képességek, célok • Tudja, hogy a tárgyszó, ill. szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki « Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni • Használja a könyvtárak online katalógusát • Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében

48

Könyvtárhasználat az informatika tantárgy tananyagához kapcsolódóan. 4. és 5. évfolyamokon nincs informatika, ezért ezeken az évfolyamokon a magyar nyelv és irodalom tantárgyak anyagába épül be a könyvtárhasználati anyag. Tananvagegység Évfolyam: 4 Évi óraszám: 3 Befogadó tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Az iskolai könyvtár térés állományszerkezetében való eligazodás.

Tartalom


Felfedező keresés az Tanóra az iskolai életkornak megfelelő könyvtárban. információhordozókban A szolgáltatások - a helyben olvasás és kölcsönzés szabályai, audiovizuális eszközök. Könyvtár A főbb Segédkönyvek: lexikon, dokumentumfajták szótár, enciklopédia. megkülönböztetése, Műfaji sajátosságaik, tartalmának és adatainak szerkezeti jellemzőik, a megállapítása. tájékozódásban betöltött szerepük. Segédkönyv nyomtatott és elektronikus formában. A lakóhelyi könyvtár „élő” látogatása, az Országos Széchenyi Könyvtár, OSZK http://oszk.hu és a Magyar Elektronikus Könyvtár internetes látogatása Egyes közhasznú Adatok csoportosítása, Adatbázisok, adattáblák információforrások, értelmezése. alkalmazása, mindennapi adatbázisok Keresés indextáblázatok, adatbázisban keresés megismerése lekérdezések alkalmazásával Keresési eredmények rögzítése

Továbbhaladáshoz szükséges követelmények Tudja aktívan használni a könyvtár gyermekirodalmát a tanulásban Tudjon célszerűen információt keresni adott könyvtári környezetben Rendszeres látogasson könyvtárakat1 Tudjon tájékozódási feladatokat megoldani, (tények, adatok keresése az életkori sajátosságoknak megfelelő segédkönyvekben

Tudjon adatokat gyűjteni, értelmezni (csoportosítani és rendezni) és feldolgozni a rendelkezésre álló adathalmazból. Adatkeresés, információgyűjtés Egyes közhasznú információforrások, mindennapi adatbázisok megismerése

49

Tananvagegység Évfolyam: 5. Fejleszteni kívánt Tartalom Évi óraszám: 2 képességek, célok Befogadó tantárgy: magyar nyelv és irodalom Könyv, könyvtár A könyv részei. Formai Ismerje a főbb Kézikönyvek használata jegyek, belső tartalmi dokumentumfajták Forrásjelölés A könyvtári egységek A jellemzőit, és tudjon állomány dokumentumok tartalom információkat keresni és használat szerinti az életkorának csoportosítása. megfelelő anyagokból. A lexikon, enciklopédia és Legyen képes használni szótár felépítése és az életkorának használata. megfelelő A könyvek legfontosabb segédkönyveket adatelemei. A forrásjelölés Megadott forrásból szabályai. tudjon tényeket, A sajtótermékek típusai adatokat kiemelni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni A sajtótermékek legfontosabb jegyei. Információgyűjtés sajtótermékekből

Tananyagegység Évfolyam: 6 Évi óraszám: 3 Befogadó tantárgy: informatika

Tartalom

Könyvtári médiumok Forrás- és információkeresés

Legyen képes gyermekkönyvek és folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni


Hagyományos és új információs eszközök a könyvtárban. Egyszerűbb irányított Médiumok forrás- és megkülönböztetése formai információkeresés és használati jellemzőik, direkt információs értékük eszközökben és a helyi alapján. Papíralapú és adatbázisban digitális ismerethordozók Tanuláshoz Az ismerethordozók keresőkérdések nyilvántartásának rendje. megfogalmazása Adott ismerethordozón az információk kinyerése, keresése Tájékozódás az iskolai könyvtárban Irányított forrás- és információkeresés

Könyvtári szolgáltatások Könyvtári szolgáltatások megismerése.

Továbbhaladáshoz szükséges követelmények

Továbbhaladáshoz szükséges követelmények Igazodjon el az iskolai könyvtárban. Tudjon a célnak megfelelő tartalmú irodalmat (ismerethordozót) találni. Ezekből legyen képes kinyerni a szükséges információkat

50

Tananvagegység Tartalom Évfolyam: 7. Évi óraszám: 2 Befogadó tantárgy: informatika Könyvtári hálózat Különböző típusú Magyarországon könyvtárak megismerése

A kézikönyvtár

A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak megismerése

Fejleszteni kívánt képességek, célok A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, ill. közvetett forrásokból A Súgó használatának megismerése

Továbbhaladáshoz szükséges követelmények

Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz Tudjon információt keresni segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia). Szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közművelődési könyvtárban Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár. Ismerje a Súgó felépítését, az ott található információk megszerzésének módját és azok gyakorlati felhasználását (alkalmazását)

51

Tananvagegység Évfolyam: 8. Évi óraszám: 4 Befogadó tantárgy: informatika Információkeresés a könyvtárban

A forráshasználat

Tartalom


Az iskolai könyvtár. Források keresése Szak- és tárgyszó katalógus szaktárgyi feladatokhoz, tárgyi katalógusok Könyv adatainak jelölése. segítségével A keresett téma kifejezése Időszaki kiadvány, cikk tárgyszóval, ill. adatainak jelölése szakjelzettel A tematikus keresés lépéseinek felismerése, gyakorlása.

Továbbhaladáshoz szükséges követelmények Tudja, hogy a tárgyszó, ill. szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni Legyen képes segítséggel - egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával

R A VÁLASZTOTT KERETTANTERVBEN SZEREPLŐ TANANYAGOK ÉVFOLYAMONKÉNTI BONTÁSA, ILLETVE AZ EGYES TÉMÁKHOZ TARTOZÓ ÓRAKERETEK MEGHATÁROZÁSA

Lásd: Helyi Tanterv II. rész - alsó tagozatos tantárgyak tanterve című dokumentumot Lásd: Helyi Tanterv III. rész - felső tagozatos tantárgyak tanterve című dokumentumot Az idegen nyelv (angol és német) tanterv 4. osztályra vonatkozó tantervét a Helyi Tanterv III. rész - felső tagozatos tantárgyak tanterve című dokumentum tartalmazza.

52

KISLÁNGI TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS TARTALMAK 2013

Recommend Documents