Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium

Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2017

Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai program 2017

Tartalom A Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkitűzései ......... 5 Rövid iskolatörténet .................................................................................................................................... 7 A gimnázium és a kollégium alapító okirata ............................................................................................ 9

I.

A gimnáziumi nevelési program ............................................................................................... 12 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................................................................................................................................... 12 1.1.1 Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ............................................................................ 12 1.1.2 Az intézményi nevelő-oktató munka céljai .................................................................................................... 13 1.1.3 A kompetencia alapú oktatás megvalósításával kapcsolatos célkitűzéseink: ................................................. 14 1.1.4 Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ................................................................................ 15

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 15 1.2.1 Kiemelt feladataink: ....................................................................................................................................... 16 1.2.2 A személyiségfejlesztési tevékenységünk elvi alapjai ................................................................................... 16 1.2.3 Céljaink és feladataink: .................................................................................................................................. 16 1.2.4 Iskolánk személyiségfejlesztésének jellemzői: .............................................................................................. 18

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 19 1.3.1 Kiindulópont .................................................................................................................................................. 19 1.3.2 Céljaink .......................................................................................................................................................... 19 1.3.3 A program megvalósításának színterei, eszközei, felelősök .......................................................................... 19

1.4 A közösségfejlesztéssel és a vallásos elkötelezettség elmélyítésével kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................................................................................................................... 23 1.4.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: ........................................................................ 23 1.4.2 A vallásos elkötelezettség elmélyítésével kapcsolatos feladatok ................................................................... 24

1.5.A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai ........................................................... 25 1.5.1 A pedagógusok feladatai ................................................................................................................................ 25 1.5.2.Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .......................................................................................................... 26

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 27 1.6.1 Tevékenységek a tanulók felzárkóztatásához: ................................................................................................ 28 1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: ...................................................................... 28 1.6.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .............................................................................. 30 1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................................................. 31 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ................................................................................. 32

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje .................................................. 33 1.7.1 A diákönkormányzat jogosítványai ................................................................................................................ 33 1.7.2 A diákmozgalmat segítő pedagógus ............................................................................................................... 34 1.7.3 A diákönkormányzat megválasztásának módszerei ....................................................................................... 34

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ..................................................... 35 1.8.1 1.8.2 1.8.3

Kapcsolattartás a szülőkkel ....................................................................................................................... 35 Kapcsolattartás a tanulókkal .................................................................................................................... 36 Kapcsolattartás az intézmény partnereivel ................................................................................................ 36

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................................ 37 1.9.1 Az osztályozóvizsga ....................................................................................................................................... 37 1.9.2 A javítóvizsga szabályzata: ............................................................................................................................ 40 1.9.3 A különbözeti vizsga szabályzata: ................................................................................................................. 41 1.9.4 A tagozatra való bejutás feltétele a nyolcévfolyamos képzésben tanuló diákok számára: ............................. 41

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .............................................................. 42 1.10.1 Az osztályba sorolás, és a csoportváltás szabályai ....................................................................................... 42

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................................................ 42 1.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................. 43

II. A kollégium nevelési programja .................................................................................................. 44 2


1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései .......................................................................... 44 2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................................................................................................................................... 45 2.2. Tanulás, tanítás, oktatás, képzés ....................................................................................................... 50 2.3. A kollégiumi foglalkozások rendje.................................................................................................... 50 2.3.1. Kötelező foglalkozások ................................................................................................................................. 51

3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................................... 55 1. Alapfogalmak ...................................................................................................................................................... 55 2. Az egészségnevelés célja: ................................................................................................................................... 55 3. Az egészségnevelés alapelvei:............................................................................................................................. 55 4. Egészségnevelés, fejlesztés területei: .................................................................................................................. 55 5. Az egészségnevelés színterei............................................................................................................................... 56 6. Kollégiumi étkeztetés .......................................................................................................................................... 57 7. Mindennapos testmozgás .................................................................................................................................... 58 8. Segítő kapcsolatok, partnerek ............................................................................................................................. 58

4. A tanulók személyiségének fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei ..................................................................................... 59 5. Nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai ................................................................................................................................. 63 6. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ................................................................................................. 63 7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ............................................................................................................... 64 8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek: a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje ......................................................................... 67 9. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve .................................................................. 70 10. Az iskolákkal, a szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái .................................... 71 11. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................................................... 73 12. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, a csoportvezetői munka tartalma, a csoportvezetők feladatai ...................................................................................................................................................... 77

III.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ........................................................................................ 79

3.1 Bevezetés: ............................................................................................................................................. 79 3.2 Az iskola órahálója évfolyamokra bontva: ....................................................................................... 80 3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................................................................. 81 3.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................. 81 3.4.1 Bevezetés: ...................................................................................................................................................... 81 3.4.2. A kulcskompetenciák részletesen .................................................................................................................. 82

3.5. Mindennapos testnevelés ................................................................................................................... 85 3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................................ 85 3.7 Projektoktatás ..................................................................................................................................... 86 3.7.1 A projektmódszerről általában: ...................................................................................................................... 86 3.7.2 A projektoktatás metodikai lépései ................................................................................................................ 86 3.7.3. A projektmódszer előnyei ............................................................................................................................. 87

3.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .......................................................................... 87 3.9 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ..................................................................................................................................................................... 88

3


3.10. Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a gimnázium tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát............................................................. 89 3.11. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei. ......................... 90 3.12. A tanuló munkájának írásban, szóban, vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei .................................................................................................................................... 90 3.12.1 Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének követelményei és formái ................ 90 3.12.2 Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ........................................................................................................................................................................ 91

3.13 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................................................................................................................................................... 93 3.14 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................................... 93 3.15 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .............................................................................................................. 94 3.16 A vallásos elkötelezettség és a közösségért vállalt felelősség elmélyítésének eszközei: ............... 94 3.17 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......................... 94 3.18. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................................. 95 3.18.1. Az iskola egészségnevelési elvei ................................................................................................................. 95 3.18.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................................................. 97

3.19 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........................... 99 3.19.1 A tanulók jutalmazásának elvei .................................................................................................................... 99 3.19.2 A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere............................................................................ 100 3.19.3 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ....................................................................................... 100

IV. A Felnőttoktatási Tagozat Esti, Levelező Munkarendű Pedagógiai Programja .................... 102 1. A felnőttoktatás sajátos nevelési programja ..................................................................................... 102 2. A felnőttoktatás helyi tanterve, az oktatás szervezeti keretei.......................................................... 105 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése ................................................................................................................................................. 109

Záradék ............................................................................................................................................ 113 A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa ............................................................................................................... 113

4


Bevezető „Boldog az ember, aki megtalálta a bölcsességet, És az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, És nagyobb jövedelme, mint a színaranynak.” (Péld 3, 13-14)

A Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkitűzései A Magyarországi Református Egyház- Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján- közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyereket Krisztusban testvérnek fogadja el. Jézus Krisztus missziói parancsa: „… tegyetek tanítványokká minden népet…”(Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt”. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban.  Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásaikat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Szent Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére.  Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát — elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat — megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.  Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra. A Magyarországi Református Egyház, iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy 5


•

megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; • a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; • hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; • növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; • növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; • a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; • a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; • gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; • megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; • rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. A református intézményekben folyó nevelői és oktatási munkát az alábbi reformátori alapelvek határozzák meg: - Solus Christus - Sola Gratia - Sola Fide - Sola Scriptura

(egyedül Krisztus) (egyedül kegyelemből) (egyedül hit által) (egyedül a Szentírás).

Tudjuk, hogy a hit ajándék és nem érdem. Nem lehet kiérdemelni jó magaviselettel, származással, híres ősökkel. A lehetőség és a vágy azonban minden gyermekben ott rejtőzik. A mi felelősségünk a helyes mintaadás, az útmutatás, az akadályok elhárítása.

6


Rövid iskolatörténet A Szilády Áron Református Gimnázium történetének kezdetei feltehetőleg a XVI: század közepén megkezdődött reformációig nyúlnak vissza, s 1592-ben már a reformátusok latin iskolájáról is tudunk. Ámde Halas törökkori többszöri elpusztulása után (1566, 1596) a török pasák támogatásával főként az Ormányságból 1626-ban, majd a következő évtizedekben Tolnából és Baranyából is idetelepülő reformátusság megmentette a várost az elnéptelenedéstől, sőt a szultáni kincstár “khász” birtokaként bizonyos önállóságot és kiváltságokat élvezve fejlődésnek is indult. Ennek egyik jele az egyház és iskolájának erősödése az elemi, triviális szintről a középiskolai tagozatig. Ez a Debreceni Kollégium particulájaként, az anyaiskola alsóbb osztályainak (declinista, coniugista, grammatista, syntaxista) másaként és annak nélkülözhetetlen segítségével történhetett meg. Az első írásos említés iskolánkról a „Schola Reformata Halasiensis”-ről a debreceni akadémikusok anyakönyvében található, mely megemlíti, hogy az 1660-ban subscribált Selymeri János Halasra ment rectornak. Az ő nevét a halasi „öreg rationarium”-ban, számadási könyvben is olvashatjuk 1668-ból. Mivel recturára az akadémiai tagozat első négy éve után mentek a theológusok, s a rectori megbízatásban rendszerint két évet töltöttek, hogy az utolsó háromévi, most már külföldi egyetemeken végzendő tanulmányokra elegendő pénzt szerezhessenek, ezért gimnáziumunk alapítási évének 1664-et tekintjük. Ez az iskola töretlenül fejlődött a török kiűzését követő történelmi viharok között is, s az 1772ből fennmaradt számadatok szerint 4 tanító és 116 tanuló található itt Balatonfüredtől Siklóson át Szentesig. Tekintélyes létszám ez, különösen ha tudjuk, hogy ebben a korban a gimnáziumok tanulóinak száma általában 100 alatt van, sőt az Alföld és a Dunántúl déli részén nincs más középiskola a halasin kívül. A csurgói még nem kezdte meg működését, a régi virágzó dunántúli iskolák, mint a tolnai és veresmarti pedig már elpusztultak. Hadd idézzük szó szerint iskolánk tudós tanárát Sütő Józsefet, aki 1937-es előadásában e szavakkal lelkesítette diákjait: „A sokszor lekicsinyelt Alföld kultúrharca ezidőben hősies. Az alföldi magyar reformátusság áldozata az európai kultúra érdekében óriási. Itt van a kis Halas. Szívós magyar városka. Sokszor kihalt, ahol csak pár diák, egy rajongó lelkű, rosszultáplált és foltozott csizmájú togátus, meg egy szakadozott nádfedelű viskó képviselte a gimnáziumot. De itt mégis a tudomány, az európai kultúra szent csarnoka volt, ahol úgy magyarázták Cicerót, s úgy adták elő a tudományokat, mint azt pár évvel Wittenbergből hozta a debreceni tudós professzor.” A XIX. Század első felében az egyházat az új református templom építésének gondja terhelte (1813-1823), de az iskola korszerűsítése, átszervezése is ebben az időben kezdődött el. A „schola reformata halasiensis”-t 1822-től nevezték gimnáziumnak, ám az igazi fejlődés Szilády László (18121862) és fia Szilády Áron (1837-1922) református lelkészek szolgálata idején történt meg. Az ő igyekezetük során emelkedett ki iskolánk a református mezővárosok többségében addigra már működő algimnáziumok sorából, s vívott ki tekintélyes helyet magának a református iskolarendszerben. Ehhez már akkor is sok pénz kellett, s ennek előteremtése az egyházi közbirtokok jövedelméből Szilády László kezdeményezésére alapítványt hoztak létre, noha a gazdálkodó presbiterekkel sem akkor, sem később nem volt könnyű megértetni ennek a nagy áldozatnak a jelentőségét. Szilády Áron erős akarattal váltja valóra apja álmait, s 1892-re Kauser József tervei alapján felépítik a teljesen új, neoreneszánsz stílusú, méltóságteljes emeletes épületet a város által juttatott telken, jelentős közmunkával és állami támogatással. Szilády Áron azonban nemcsak az épületről gondoskodott, hanem arról is, hogy kora kiválóságait nyerje meg most már főgimnáziumi tanárnak, s munkájukhoz nyugodt feltételek és jól felszerelt könyvtár álljon rendelkezésükre. Ezt annál is könynyebben megtehette, mert ő maga is kora legkiválóbb irodalomtörténészei és nyelvészei közé tartozott. Tanulmányait Kiskunhalason és Nagykőrösön (Arany János tanítványaként), főiskoláit a Debreceni Kollégiumban és Göttingában végezte, ahol főként a keleti nyelvekkel és irodalommal foglalkozott. A fiatal református lelkész és orientalista 24 évesen az Akadémia levelező tagja, 39 évesen rendes taggá választják. 27 nyelven ír és olvas. Első fontos munkája a Török-Magyarkori Okmánytár kiadása, ám később egyre inkább a régi magyar irodalom felé fordul az érdeklődése. Kiadja Balassi 7


Bálint verseit, Temesvári Pelbárt prédikációit, szerkeszti és megjelenteti a Régi Magyar Költők Tárát. A fiatal tudós-lelkipásztor 13 éven át Halas országgyűlési képviselője. Mindezeket a kapcsolatait a gimnázium felvirágoztatására igyekszik később is kamatoztatni. Ebben is apja nyomdokain jár, hiszen Szilády László idejében 7 éven át tanít Halason az egykori csurgói diák: Baksay Sándor, a későbbi kunszentmiklósi püspök-író, s éppen itt születnek első elbeszélései is. Szilády Áron Thúry Józsefet, a ragyogó tehetségű fiatal orientalistát és magyar őstörténet kutatót, Vámbéry Ármin tanítványát, az Akadémia későbbi levelező tagját hívja Halasra. Thúry kezdetben a magyar és a latin nyelvet tanította, ám a presbitérium később felmentette a tanítás alól és az akkor már több mint 30.000 kötetes könyvtár gondozásával bízza meg, hogy országos hírű és jelentőségű kutatásaival nyugodtabban foglalkozhasson. A fiatal tudóst 45 évesen ragadta el a halál, így életműve befejezetlen maradt, de eredményei így is kijelölték a magyar nemzet eredetével és őstörténetével foglalkozó kutatás további irányát. A sok kiváló tanár mindegyikét nem sorolhatjuk fel, de két nevet meg kell említenünk: a gimnázium két rajztanárát, akik a híres halasi csipke tervezői voltak. Meg kell emlékeznünk Dékáni Árpádról, aki a csipke megálmodója és az első motívumok kidolgozója volt, valamint Stepanek Ernőről, aki évtizedekig rajzolta önzetlenül az új ás új mintákat Markovits Máriának, az első, világhírnévre szert tett csipkék készítőjének és a későbbi csipkeműhely vezetőjének. Iskolánk életében az államosítás hasonló következményekkel járt, mint a többi egyházi gimnáziumban. Fokozatosan előtérbe került az ideológiai szempont, s abban az épületben, amely az egyház áldozatvállalása nélkül fel sem épülhetett volna, s amelyben megkülönböztetés nélkül tanultak együtt a református, katolikus és zsidó fiatalok, s az öregdiákok erre ma is büszkén emlékeznek viszsza, a “keresztyén” szó a lelkiismereti elnyomás és a babonaság szinonimájává vált. Annyit azonban hálásan kell elismernünk, hogy a gimnáziumot nem fosztották meg teljesen a múltjától. Szilády Áron 1922-ben bekövetkezett halála után az iskola hamarosan felvette a két nagy lelkipásztor nevét, s Református Szilády Gimnáziumnak kezdte nevezni magát. Az államosítás után – talán része volt ebben az akkori tanárok okosságának és némi halasi virtusnak is – a Szilády névtől nem fosztották meg iskolánkat, s az új neve Állami Szilády Áron Általános Gimnázium lett. Ez a név az iskola új tagozattal való bővítése után Szilády Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolára változott. Kiskunhalas mindig büszke volt jó hírű gimnáziumára, hiszen országos összehasonlításban is szép eredmények igazolták a tanárok és a diákok szorgalmát és tehetségét. Talán ezért is váltott ki heves ellenállást bizonyos körökben az egyház törvényes igénye, hogy élve a felkínált lehetőséggel 1993-ra ismét vissza akart térni az ősi falak közé, s újra aktívan be kívánt kapcsolódni az ifjúság nevelésébe. Azok, akik ezt a törekvést a sötét középkor viszszatéréseként élték meg, mindent elkövettek, hogy az egyházat a közvélemény előtt valóban befeketítsék és minden gazdaságos és ésszerű kompromisszumos javaslat elől elzárkóztak. A Dunamelléki Egyházkerület püspöke, Dr. Hegedűs Lóránt mindvégig aktív figyelemmel kísérte ezeket a fejleményeket, s látva a kialakult helyzetet, mindent megtett azért, hogy helyreálljon a békesség a városban, ugyanakkor az ország déli része ne maradjon református középiskola nélkül. Kiskunhalas városa ezért főként neki köszönheti, hogy az egyházra eső kárpótlási keretösszegből végül 300 millió forintot kapott egy “világnézetileg semleges” gimnázium felépítésére. Ez az új gimnázium gyorsan épült, s 1995 nyarán elkészült. A neve Bibó István Gimnázium, s bízunk benne, hogy ez a név garancia lesz a türelemre és a másság megbecsülésére, amelyre oly nagy szükség lett volna már korábban is. Az egyházi iskola így 1993 őszén valóban megkezdhette működését. Először közös épületben az állami gimnáziummal, és csupán két osztállyal. De voltak erős hitű tanárok, akik kezdettől fogva vállalták ezt az emberfeletti kitartást kívánó harcot, hogy egy oskolát ilyen körülmények között újraindítsanak. Hadd említsük meg legalább a két osztályfőnök nevét: Magyar Lajosné és Bognár Ágnes. Ezt az igyekezetet eddig siker koronázta. Az iskola arculatának kialakításában nagy szakmai és erkölcsi segítséget jelentett a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziumának támogatása, és az a tudat, hogy részei vagyunk egy kiváló országos iskolahálózatnak. Ezt a munkát csak így lehet és csak így érdemes folytatni. 8


A gimnázium és a kollégium alapító okirata

A KISKUNHALASI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM

SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A Kiskunhalasi Református Egyházközség (Kiskunhalas, Hősök tere 2.) mint alapító, a 2011. évi CCVI. törvény 12.§ felhatalmazása alapján az 1993. június 16-án a 7/1993. számú határozatával újraindított Szilády Áron Református Gimnázium nevű iskola alapító okiratát (OM azonosítója: 027956) az 52/2016. (V.19.). számú presbiteri határozatával a következők szerint módosítja és határozza meg.

1. A köznevelési intézmény neve:

KISKUNHALASI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

2. Az intézmény alapításának időpontja: 1664 3. A köznevelési intézmény típusa: gimnázium és kollégium 4. Az intézmény feladatellátási helyei: 4.1 Székhelye: 6400 KISKUNHALAS, Kossuth u. 14. 4.2 Telephelye, címe: 6400 KISKUNHALAS, Gimnázium u. 2., idegen nyelvi szaktanterem, technika szaktanterem, valamint a SZÁRG Tormássy János Konviktusa nevű 800 adagos konyha és 250 fős étterem 5. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. 6. Az intézmény alapítója és fenntartója:

Kiskunhalasi Református Egyházközség 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 2. 6.1. Az intézmény irányító és felügyeleti szerve: a Kiskunhalasi Református Egyházközség Presbitériuma 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 2.

7. Az intézmény célja és feladata, hogy tanulóit a Református Egyház hitelveinek és hagyományainak szellemében • művelt, szilárd jellemű, egyházukat, hazájukat, nemzetüket, családjukat szerető, az egyetemes emberi értékeket tisztelő, hűséges, áldozatkész, hivatásuk betöltésére alaposan felkészült, alkotó emberekké; • református tanulóit egyházuk hitvalló tagjaivá; • nem református tanulóit saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje 8. Az intézmény alapfeladatai - székhelyén és telephelyén: gimnáziumi nevelés-oktatás kollégiumi ellátás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása, 8.1 Szakfeladatai:  Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (5-12. évfolyam)  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (5-12. évfolyam), ezen belül 

mozgásszervi, vagy érzékszervi (nagyothalló, látássérült – aliglátó) fogyatékos,  súlyos tanulási zavarral küzdő

 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése  Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Ezen belül:  mozgásszervi, vagy érzékszervi (nagyothalló, látássérült – aliglátó) fogyatékos,  súlyos tanulási zavarral küzdő

 Tanulószobai foglalkozás 5.-8. évfolyamon  Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12. évfolyam)  Középszintű érettségi vizsga lebonyolítása

9


    

Középiskolába bejáró tanulók ellátása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme, könyvtári szolgáltatások Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára

8.2 Egyéb szakmai, gazdasági, illetve kisegítő feladatok: - Sport, szabadidős képzés, tanulmányi és sport versenyek szervezése és lebonyolítása, diáksport - Kulturális képzés, kulturális és egyéb szabadidős feladatok ellátása, - Máshová nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás, vizsgáztatás; tanfolyamok. Az intézmény jogosult államilag akkreditált nyelvvizsga és informatikai vizsga szervezésére és lebonyolítására, illetve ezen vizsgákra előkészítő tanfolyamok szervezésére és lebonyolítására. - Pedagógus szakvizsga és továbbképzés - Minőségfejlesztési feladatok - Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás - Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás - Foglalkoztatást elősegítő képzések - Szakmai továbbképzések - Kötelező felkészítő képzések - Bejáró tanulók ellátása - Fejlesztő, felzárkóztató felkészítés - Gyógytestnevelés - Könyvtári, levéltári tevékenység - Könyvkiadás és könyvterjesztés - Tankönyvforgalmazás - Szakmai és informatikai fejlesztés - Időszaki kiadvány kiadása - Hangfelvétel kiadása, felvett rádióműsor készítése - Hirdetés - A szabad kapacitás kihasználása céljából (üres férőhelyek, szünidő, hétvége) szállásnyújtás harmadik személyeknek - Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése - Iskolai intézményi étkeztetés - Munkahelyi étkeztetés - Rendezvényi étkeztetés - Egyéb vendéglátás 9. A köznevelési intézmény munkarendje:  nappali: 7.30-tól 16.30-ig  esti, levelező: 14.30-tól 19.20-ig)  kollégium: a tanév rendjéhez igazodva folyamatos munkarendben 10. Az intézménybe felvehető maximális tanuló létszám - székhelyén:  nappali tagozaton 650 fő  felnőttoktatási tagozaton esti, levelező munkarendű képzésben 150 fő ÖSSZESEN: 800 fő  kollégiumi ellátásban részesülhet 340 fő, melyből 80 fő szálláshelyet igénybe vevő (internátusi) és 260 fő externátusi tanuló lehet. 11. A köznevelési intézmény évfolyamainak száma:  nyolc évfolyamos képzés, 5-12 évfolyam  négy évfolyamos képzés, 9-12 évfolyam  felnőttoktatás esti, levelező tagozaton: négy évfolyamos képzés, 9-12 évfolyam

10


12. Az intézmény vezetője kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját a presbitérium nevezi ki, illetőleg bízza meg nyilvános pályázat vagy meghívás alapján. A megbízás, illetve kinevezés előkészítése az Igazgatótanács feladata. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat az igazgatótanács elnöke látja el. 13. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény gazdálkodási szempontból részben önállóan gazdálkodó szerv. Gazdálkodását az Egyházközség éves költségvetési szabályozása alapján végzi. 14. Az intézmény vállalkozási tevékenységet csak a fenntartó külön engedélyével folytathat, de saját kapacitásai terhére bevételt szerezhet. 15. Az intézmény feladatellátásra szolgáló vagyona, vagyon feletti rendelkezési joga: 15.1 A feladatok ellátásához rendelkezésére állnak a Kiskunhalasi Református Egyházközség tulajdonában lévő, és a tulajdonos által térítésmentesen az intézmény rendelkezésére bocsátott: székhelyén lévő 4673. hrsz.-ú 13 997 m2 területű ingatlan a rajta található 2532 m2 alapterületű épületekkel, valamint a Gimnázium u. 2. szám alatti 173 hrsz.-ú 2770 m2 területű ingatlan a rajta található 713 m2 alapterületű épületekkel. A diákotthon kizárólagos céljaira 732 m2 alapterületen 2 tanuló-tanterem, 14 háló, 2 társalgó, betegszoba, nevelői szoba, raktár található. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak a leltár szerint nyilvántartott eszközök. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelő oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja. 15.2 Az intézmény rendelkezésére álló helyiségek közül a tantermeket, a dísztermet, a tornatermet egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra a fenntartó bérbe adhatja. Az intézmény rendelkezésére bocsátott ingatlanokon található helyiségek bérletbe adására, vagy a fenntartó által más célra történő igénybevételére akkor van lehetőség, ha az nem akadályozza a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munkát, a mindennapos testedzést és az iskolában működő diáksportkör munkáját. 15.3 Az intézmény a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. 15.4 Vagyonával, költségvetésével ezen rendelkezés keretein belül önállóan gazdálkodik. Az SZMSZ-ben és az erre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint a munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója gyakorolja. 16. Az intézményben működő könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, és elláthatja az egyházközség összes oktatási intézményének könyvtári feladatait is. 17. Foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszony megjelölése: Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszony

Kiskunhalas, 2017. augusztus 31.

Szabó Ferenc főgondnok

Édes Árpád elnök-lelkész

11


I.

A gimnáziumi nevelési program

1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1.1 Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Mottó:

„Szeretet és minőség.”

Az egyház, mint Jézus Krisztus teste, híveinek közössége, Urától azt a feladatot kapta, hogy terjessze az evangéliumot, kereszteljen, és a keresztyéneket istenfiúságuk tudatában nevelje az ahhoz illő életre. (Máté 28/19-20.) A Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye szerint az egyház valamennyi közoktatási intézményének célja, hogy - tanulóit jeles keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, megőrizni, gyarapítani és közvetíteni; - református tanulóit egyházuk hitvalló tagjaivá, nem református tanulóit – vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett – saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Ennek értelmében gimnáziumunk nevelő-oktató munkájának célja, hogy növendékei életüket tudatosan megélni képes a közösséget szolgálni kész polgárokká váljanak, azaz; - a Szentírás útmutatásai, a kálvinizmus szellemisége és nevelőik példája alapján Istennek tetsző és Krisztust követő életet éljenek, - lelki és testi egészségük alkalmassá tegye őket termékeny és áldozatos élet folytatására, az ezzel járó örömök hálás elfogadására és terhük türelmes hordozására, - képzettségük elegendő legyen ahhoz, hogy valamely választott területen munkába álljanak, vagy tovább tanuljanak, - műveltségük révén elkötelezett, hűséges és tudatos gyarapítói és védelmezői legyenek szűkebb és tágabb gyakorlati és eszmei környezetüknek (otthon, lakóhely, haza, természet, család, gyülekezet és más közösségek, nemzet), - lássák el értékőrző és értékteremtő keresztyén/keresztény értelmiségi szerepüket. A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma vállalja a magyar református pedagógiai gondolkodás évszázadok során kikristályosodott elveit. Ezek az alábbiak: - A szószék és a katedra közös célt szolgál: az utóbbi feladata, hogy Isten dicsőségét hirdesse, amint az a művészetben, tudományban, természetben megnyilatkozik. - Isten személyesen szólítja meg az embert. A tanárnak tudnia kell, hogy minden tanuló önálló személyiség, s így mindegyikükhöz külön út vezet. - A Teremtő képességekkel és talentumokkal ajándékozta meg az embert. Az iskola feladata, hogy segítse a diákot ezek felismerésében, s ráébressze az ezzel járó felelősségre. A tehetségével való szerény, de okos gazdálkodás a református iskola diákjaiban szilárd hivatástudatot és munkaerkölcsöt kell, hogy kialakítson. - A reformátori szemlélet szerint hivatás és hivatás között nincsen rangsor, különbséget e téren csupán a hivatás betöltésének mértéke jelenthet.

12


- Reformátoraink vallották, hogy nemcsak az egyénnek, hanem egész közösségeknek, népeknek is Istentől rendelt küldetése van. A református iskola ennek jegyében osztozott és osztozik a nemzeti sorskérdésekben. Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: - keresztyén értékrend; - a keresztyén erkölcsi normák betartása, betartatása; - az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; - egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; - intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységben; - az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; - a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; - építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; - a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak intézményünk egész pedagógiai működésében. - A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. - A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. - Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. - Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. - Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. - Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. - A református intézmény kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítsa a minőségi tudáshoz és a keresztyén szellemben történő neveléshez való hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében.

1.1.2 Az intézményi nevelő-oktató munka céljai Pedagógiai munkánk célja, hogy: - A diákokat segítse abban, hogy a keresztyén értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. - A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza. - A diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze. - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. - Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki - A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. 13


- Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. - Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. - Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítsa. - Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat) - Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, kézműves foglalkozások, stb.). - A kulturált szórakozás igényét kialakítsa. - A kollégiumi nevelés a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, tanulását, a sikeres életpályára való felkészítését segítse, keresztyén személyiségét fejlessze. - A hiteles Krisztuskövetés vonzó személyes példáját a nevelők által is a tanulók elé állítsuk. - Az iskola hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indítsuk tanulóinkat. - Növendékeinkben felkeltse a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét. - Növendékeinket a tudományok segítségével rávezetni a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára, a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá tenni őket a szépre. - A reál és humán tudás átadásával kifejleszteni a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét. - Rendszerességgel és következetességgel a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítsa növendékeink elé. Oktatási tevékenységünk hármas célt szolgál: 1. az iskola valamennyi tanulója szerezzen olyan készségeket és képességeket, mely alkalmassá teszi őket az emelt- vagy középszintű érettségi vizsga letételére, 2. az arra alkalmas diákokat minél szélesebb körben készítse fel felsőfokú tanulmányokra, 3. az iskola diákjai szerezzenek olyan, a keresztyén értékeket is magába foglaló általános műveltséget, mely őket alkalmassá teszi nemcsak a társadalmi, hanem az egyházi közéletben való eligazodásra és helytállásra is. Végső soron nevelési, oktatási célunk a sikereknek örülő és értük Istennek hálát adó, a kudarcokat méltósággal elviselő, harmonikus, magával és a környezetével békességre törekvő személyiség formálása. Ennek érdekében az iskola elvárja, hogy diákjai a pedagógiai programunk alapelveivel azonosulva az intézmény Házirendjének szellemében éljenek és dolgozzanak. Mindehhez kéri és igényli a szülők együttműködő támogatását.

1.1.3 A kompetencia alapú oktatás megvalósításával kapcsolatos célkitűzéseink: • A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése • A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott fejlesztése • A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. • Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése • Digitális írástudás elterjesztése • Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele • A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése 14


• Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása. (a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás megszervezése)

1.1.4 Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: - A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). - A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). - A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). - A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.). Részletesen olvasható a Pedagógiai Program 2.19.2 pontjában, valamint a Házirendben. - A büntetés formái: szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, igazgatói figyelmeztetés, nevelőtestületi szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.) Részletesen olvasható a Pedagógiai Program 2.19.2 pontjában, valamint a Házirendben. - A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). Meghatározó szerepet szánunk az alábbi tanulás-szervezési eljárásoknak: • tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, • az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A református közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztyén szellemű formálását. Ezért intézményünk feladata: - Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: tanulószoba, szakkörök, kirándulás, iskolaújság, stb. - Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. - Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. - Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. - Mutasson fel ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. - Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztyén világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. - Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. 15


- Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. - Oktatási feladatainkban elsődlegesnek tartjuk a szakmai szempontok érvényesítését a társadalmi igények és a nemzeti oktatáspolitikai célok szolgálatában. - Fontosnak tarjuk, hogy iskolánk korszerű, magas szakmai színvonalú, ugyanakkor megbízható és időtálló ismereteket közvetítsen. - Iskolánk támogatja a diákok országos és helyi versenyzését, versenyeztetését, hiszen az adott területen kiemelkedő adottságú diákok fejlődésének a verseny fontos segítője lehet. Ugyanakkor valljuk, hogy a tanulmányi verseny nem célja, hanem eszköze az iskolai munkának. - A tanulási és szellemi képességek kibontakoztatása mellett tanulóinkat az élet tiszteletére, a természet szeretetére neveljük, fizikai erőnlétük fejlesztésére ösztönözzük. - Gimnáziumunk tudatosan vállalja a protestáns oktatási és nevelési hagyományokat. Tanárait a protestáns iskolakultúra nemes hagyományainak megismerésére biztatja, diákjaitól pedig elvárja, hogy tanulmányaik során a református kollégiumok magyar művelődéstörténeti szerepéről tudjanak, és erről a tudásukról számot is adjanak.

1.2.1 Kiemelt feladataink:    

Elfogadó, együttnevelési környezet kialakítása. Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Minden tanulónk számára biztosítani kell mindazon készségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. Alapokat nyújtani ahhoz, hogy mindenki képességeinek megfelelően tudjon a továbbtanulási lehetőségek között választani.

1.2.2 A személyiségfejlesztési tevékenységünk elvi alapjai A mai magyar valóságot jellemző szociokulturális adottságok nem kedveznek a kiegyensúlyozott stabil személyiség kialakulásának. Iskolánk ezért különös hangsúllyal kezeli a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Ennek elvi alapjait a szeretetparancs hármas egysége alapján határozzuk meg: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt 5,14) A legfőbb általános emberi értékek keresztyén hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust kell állítanunk. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Hangsúlyozzuk azt is, hogy a személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának szerves része, minden tanár a diákjaihoz, környezetéhez és szakterületéhez való hozzáállásával, azaz egyéniségével formálja a diákokat.

1.2.3 Céljaink és feladataink: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célunk, hogy diákjaink különböző szintű adottságaikkal, képességeikkel, iskolai tanulásukkal, individuális fejlődésükkel, más, érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiségfejlesztést a következő pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk: 16


- A kognitív képességek fejlesztése játékkal, a lehetőség szerinti tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása, a tanulási vágy felébresztése, az érdeklődés fejlesztése. Konkrétan ezt segíti elő az első két tanévben a felzárkóztatás, szintre hozás, és főleg az általános műveltséget megerősítő szakasz, amit az utolsó két évben a pályaválasztást elősegítő, arra való felkészülésben segítséget nyújtó időszak követ. - Közösségi életre nevelés: pozitív és egészséges életvezetés, konfliktusok kezelése, egyéni szociális értékrend fejlesztése, olyan iskolai és iskolán kívüli életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit és valóságát. Ennek a lehetősége leginkább internátusi keretben adott. - Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, megjelenésben a külső és belső igényességre ösztönzés, ugyanakkor az alkohol, drog, dohánytermékek fogyasztásának veszélye az osztályfőnöki órák anyagán túl a hit-és erkölcstan, valamint a biológia órák anyaga is, de a legfontosabb itt is a személyes példaadás. A tanulók személyiségének és egyben a közösségek minőségének fejlesztését szolgálják mindazok a kezdeményezések, amelyek az osztálymunka keretein túl bármiféle, az alkotó erők felszabadítását eredményező tevékenységek megszervezésére irányulnak. Az iskola ösztönzi diákjait sporttevékenységre, a különböző kulturális lehetőségek kihasználására - kórus, néptánc, Határtalanul! témanap, filmklub, színház, közös iskolai mozi látogatás, múzeumok és kiállítások megtekintése, híres személyiségek meghívása, kötetlen beszélgetések szervezése a református értelmiség reprezentatív képviselőivel, nyári táboroztatás, mind-mind növendékeink világképének és világnézetének formálódását segítik, ami a személyiségfejlődésük alapja. A személyiségfejlesztés fontos gyakorlati része a szociális kommunikáció, segítőkészség fejlesztése - a tananyagból kiemelt mintákon túl - olyan segítő légkör kialakításával és fenntartásával kívánjuk elérni, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység, és egyben a személyes kompetencia fejlődésének segítője. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok: - A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét - A hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyermek és családja hitéleti múltjához Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: - Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. - A megismerés képességének fejlesztése. - Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. - A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. - Az SNI-s tanulók differenciált fejlesztése, önmagukhoz mért fejlődés mérése, hosszabb idősáv biztosítása, segédeszközök alkalmazása A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: - Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. - Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: - A gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - A helyes arány kialakítása az érzelmek kimutatásában Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: - A sokoldalú iskolai élet: hitélet, tanulás, játék, sport, munka, kirándulás, verseny. - A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztyéni gondolkodásképességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. 17


- Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek: - A helyes önértékelés - Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük - Józan, megfontolt ítélőképesség - A mások felé való nyitottság, befogadóképesség - A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében - A szelídség, az alázat, a türelem - Alaposság kialakítása - A munkamorál kialakítása következetességgel - A mértékletesség - A belső csendre, elmélyülésre való igény - Hűség Istenhez és embertársainkhoz - Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Elvárásaink tanítványainktól a következők: - Részvétel a vallásuknak megfelelő (protestáns, katolikus) egyházi programokban. - Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. - Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. - Alapos, rendszeres és pontos munka. - A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. - A házirend felelős betartása.

1.2.4 Iskolánk személyiségfejlesztésének jellemzői: - A nevelőtestület vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét. - Az iskola pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására. - Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátíttatására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. - Az internátusi élet segít az önállóság, döntési és szervezési képességek fejlesztésében, a helyes időbeosztás kialakításában, a különböző jellemű és szocializációjú iskolatársak elfogadásában. - Az iskola lehetőséget és teret enged a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek, pályázatok). - Az intézményben folyó nevelés hangsúlyt fektet az önismeret-fejlesztésre (osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek) - A színvonalas iskolai ünnepélyekkel a tanórai tevékenységen túl is lehetőség nyílik az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére. - A nevelőtestület törekszik a hatékony kommunikáció, a véleményalkotás, a problémamegoldás képességeinek gyakoroltatására (szóbeli feleletek, versenyek, diák önkormányzati feladatok). - Nevelési programunk hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, értékmegőrző magatartásra, a természet megvédésére is nevel, fejleszti a közösségi érzést, a sportszellemet. - Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat.

18


1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.1 Kiindulópont Tanulóink, mint az az ország – néhány sportiskolájától eltekintve - valamennyi középiskolájára jellemző, fizikai állóképessége gyenge, lelki egyensúlya labilis, pótcselekvésre, drog-, és alkoholfogyasztásra „könnyű örömök” elérésére kapható ifjúság. Iskolánk konzervatív nevelése, „féltő-tanító” hozzáállása sokuk számára visszatartó erő az egészségkárosító hatások elfogadásában. A diákok körében sok a helytelen táplálkozás következtében túlsúlyos, a kevés mozgás miatt hibás testtartású tanuló. A médián keresztül reklámok formájában folyamatos felhívás éri a lakosságot táplálkozási szempontból értéktelen, egészségtelen élelmiszerek fogyasztására.

1.3.2 Céljaink Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségfejlesztéssel, egészségneveléssel kapcsolatos értelmezésének felhasználásával elősegíteni tanítványainkat az egészséges életmód kialakítására és megőrzésére. Egészségfejlesztés: „az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák.” Egészségnevelés: „olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében.”

1.3.3 A program megvalósításának színterei, eszközei, felelősök A) Intézményi bázis Az egészségnevelési ismeretek átadásának elsődleges színtere a tanóra. Itt jelentős szerep hárul a biológia, az egészségtan és a testnevelés tantárgyakat tanító tanárokra, továbbá az osztályfőnökökre, akik beépíthetik az osztályfőnöki órákba az egészséggel kapcsolatos ismeretanyag átadását önálló feldolgozás, vagy meghívott előadó által tartott előadás formájában. Az egészségnevelés egyik lehetősége a helyes táplálkozás (a korosztályoknak megfelelő mennyiség és minőség, vitamin és kalóriatáblázat, változatosság) ismertetése. Közvetlen érintettség miatt igen nagy jelentősége van az egészséges életmód fenntartásában az intézményi étkeztetés. A Thorma János Konviktusban szakképzett élelmezésvezető és szakácsok gondoskodnak a megfelelő ételek szolgáltatásáról mind azoknak, akik csak az ebédet veszik igénybe, mind pedig a diákotthonban lakó tanulóinknak. Utóbbiak a reggelit, az uzsonnát és a vacsorát is tervszerű kalória és vitaminszükséglet szerint kapják. Szociálisan rászoruló diákjaink étkezési támogatásban részesülnek. Az ebédlőben kulturált körülmények között fogyaszthatják el élelmüket a tanulók, tanárok és a különféle intézményekből érkező, a menzán ebédre befizető dolgozók. Az előtérben kézmosási lehetőség van. A tanítási nap megkezdése előtt és a szünetekben széles választékú kínálattal várja tanulóinkat az iskolai büfé. Iskolánkban drog-prevenciós program működik. A tanulók igen sokoldalú megvilágítását láthatják a kábítószer-fogyasztás végzetes következményeinek osztályfőnöki órák, meghívott előadók által tartott felvilágosító előadások, célzott filmvetítések formájában. A prevenciós programot intézményünk 19


ifjúsági felelős tanára irányítja. Nagy előny számunkra a Szülők Iskolai Közösségének határozott támogatása a drogmegelőzésben. Iskolánkat támogatja a Kiskunhalasi Drogmentes Ifjúságért Egyesület. Az általunk szervezett táborokban sok testmozgással járó programokat biztosítunk („gólyatábor”). Az egyházi jellegből fakadóan nagy gondot fordítunk képzett lelkészek segítségével tanulóink lelki életére egyrészt a hittanórák keretében, de egyéni beszélgetésekkel és a református ifjúsági kör működésével is. Az egészséges lelki fejlődést is szolgálja a színjátszó kör és az énekkar munkája, valamint a különféle vers- és prózamondó versenyek. Az 5. és 6. évfolyamon népitánc tanítása folyik, a 12. évfolyam első félévében különféle táncok (palotás, keringő, osztálytáncok) tanulásával készülnek a tanulók a szalagavatóra. 1.3.3.1 Családi életre nevelés fontossága Az osztályfőnöki és egyéb órák keretében fontos kiemelni a családi életre nevelés fontosságát. A családi életre nevelés szempontjai igen összetettek. A harmonikus családi élet, a jól sikerült és tartósan jól funkcionáló házasság feltételei szorosan összefüggnek a társadalmi és gazdasági körülményekkel is. A családi életre nevelés a biológia oktatás mellett egyrészt a lelki egészségvédelemmel, másrészt a nemi higiénével is foglalkozzon. Tisztázza az anatómiai, élettani viszonyokat, készítsen fel a házasságra, gyermeknevelésre, felelősségre, társadalmi és gazdasági elvárásokra. A nevelésnek tehát számos szempont szerint kell történnie. A családi életre nevelés elválaszthatatlan az általános neveléstől, mert az egész emberre hat. Nem elsősorban tantárgyként kell tanítani, hanem az a cél, hogy a fiatalok minden tekintetben éretté és döntésképessé váljanak. A testi egészségvédelem mellett hangsúlyozottan foglalkozni kell a lelki egészségvédelemmel is, sőt, bizonyos szempontból ezekkel még többet, mert a családi élet lelki vonatkozásairól alig beszélnek, legalább is mindenki számára hozzáférhető szinten nem. 1.3.3.2 A családi életre nevelés irányelvei       

Nyújtson ismereteket a család és társadalom viszonyáról. Formálja a felnövekvő nemzedék érzelmi és értelmi életét. Keltse fel a kölcsönös felelősséget és tiszteletet, az érdekek egyenrangú érvényesítésének és kölcsönös támogatásának igényét. Alakítson ki helyes erkölcsi szemléletet a nemek kapcsolatáról. Alapozza meg a család mindennapi életének megszervezéséhez, a család közösségé fejlesztéséhez, a családi szerepek (házastársi, apai, anyai) betöltéséhez, a családtervezéshez és a gyermekek neveléséhez szükséges felelősséget, érzelmeket, ismereteket és készségeket. Aktív egészségneveléssel előzze meg a családtagok egészségét veszélyeztető ártalmakat. Nevelje gyermeket egészséges szexualitásra és nemiségre. o Beszéljen a barátság, szerelem, gyermek és tinédzserszerelem viszonyairól, a szerelmesek viselkedésének sajátosságairól. o Adjon ismereteket a nemiség biológiai folyamatairól, anatómiáról, a nemiséggel kapcsolatos pszichés tényezőkről. o Beszéljen a pszichoszexuális fejlődésről. o Mondja el a szexualitás fajfenntartó és örömszerző jellegét. (Szaporodás, fogamzás, fogamzásgátlás.) o Hívja fel a figyelmet a nemi higiénére. (Egészség, sport, divat, bőr, nemi szervek és a test tisztán tartása.) o Tisztázza a menstruáció, pollúció folyamatát. o Ismertesse a szerelmi tabukat. (Homoszexualitás veszélyei, testvérszerelem, többnejűség stb.) 20


o Beszéljen a tinédzserek közti szexualitás folyamatáról, formáiról (csókolózás, maszturbáció, petting, erogén zónák). o Adjon ismeretet a szülők szerelméről, a felnőttek szexualitásáról, terhességről, abortuszról, szülésről. o Ismertesse a párválasztás folyamatáról (ismerkedés, udvarlás, randevú, jegyesség, házasság, családtervezés, gyermeknevelés). 1.3.3.3 A pedagógus szerepe a családi életre nevelésben A családi életre nevelés magatartás- és tudatformálás, ezért fontos az egyes csoportok, közösségek kooperációs munkája. Az iskolának egyre nagyobb szerepe lesz a családi életre nevelésben, mivel egyes szülők elfogódottság, félelem miatt képtelenek gyerekeiknek kielégítő információkat adni. Az egészségnevelőknek, pedagógusoknak minden nevelő tevékenység során, így a családi életre nevelésnél is figyelembe kell venni a gyermek szociális hátterét, lakásviszonyait, élet- és munkakörülményeit, orvosi ellátásának színvonalát, a helyi körülményeket. Minden szempontból fontos, hogy a pedagógus, egészségnevelő, egészségfejlesztő a családi életre nevelés során nyíltan, őszintén, az ismeretanyagot spirálisan felépítve adja át a fiataloknak. A pedagógia egyik jól bevált módszere a mintaállítás, ideálkép kialakítása. Fontos a szemléltetés. Beszélni kell a fiatalok között közkézen forgó könyvekről, videofilmekről. Ismertessük meg a fiatalok művészeti alkotásokkal, diasorozatokkal, játékfilmekkel, kultúrtörténeti érdekességekkel. A családi életre nevelés szempontjából a pedagógus személye, személyisége különösen nagy szerephez jut. Rajta keresztül lehet sikeres vagy sikertelen a nevelési szándék. A családi életre nevelés során a gyermekeknek olyan élményeket és elsajátított magatartási mintákat adhat a szülő és a pedagógus, amelyek olyan alaposan beívódhatnak a személyiség legmélyebb rétegeibe is, hogy azokat élete során nehezen tudja levetkőzni az ember. Családi élete kialakításában ezek a személyiségjegyek, értékek, normák, hatásrendszer folyamatosan jelen lesznek, megmutatkoznak. Fontos, hogy a nevelés során a leglényegesebb családműködéssel kapcsolatos sajátosságokat és szabályszerűségeket emeljük ki, törekedni kell a családias jelleg kialakítására, a családi funkciók időleges átvállalására, értékrendszerek, tradíciók, szerepek tisztázására. A családi életre nevelés során a szokások csak akkor lehetnek példaértékűek, ha a fiatalok egészséges lelkületűek, helyes magatartási mintát vettek át, norma- és értékrendszerük szilárd. Egy jól szocializált és családi életre nevelt személyiség, ha szülővé válik – nagy valószínűséggel – megfelelően be tudja tölteni a szülő szerepet. E témában pedig ez a legfontosabb cél. A fentiek miatt kiemelten fontos feladatunknak tartjuk a családi életre való felkészítést. Célunk, hogy minden tanévben 4-5 osztályfőnöki órán szóba kerüljön ez a téma, és az osztályfőnökök szakmai segítők (iskolai védőnő, mentálhigiénés szakember, stb.) bevonásával jól felkészülten, a diákok életkori sajátosságainak megfelelően foglalkozzon a témával. A biológia órákon a testi adottságok tisztázása segíti ezt a folyamatot. B) Intézményen kívüli bázis Rendszeres fogászati szűrést tartunk az iskolaorvosi fogászat segítségével. (Időpont egyeztetéssel a tanév folyamán; felelős: igh.) Rendszeres iskolaorvosi vizsgálat áll a tanulók rendelkezésére. (Időpont egyeztetéssel a tanév folyamán; felelős: igh.) Ifjúsági védőnő tart felvilágosítást a testi higiéniáról, a szexualitásról, a nemi betegségekről, családtervezésről, a rákmegelőzéséről, (prevenciós előadások). Bekapcsolódunk a városi és területi sportrendezvényekbe: labdajátékok, különféle versenyek, kupák. A „Kihívás napján” pedig az Utcai kosárlabda versenyt Kiskunhalas és környéke oktatási intézményei részére, valamint minden év decemberében a református iskolák asztalitenisz- és sakkversenyét.

21


C) Alternatív kiegészítések Iskolánkban támogatjuk a SZIK által kezdeményezett „Kiskunhalasi Drogmentes Ifjúságért Egyesület”, illetve a Drogmentes Ifjúságért Mozgalom működését. A további programok célja a tanulók egészséges testi-lelki fejlődését célzó komplex foglalkozások. Minden tanévben a tavaszi időszakban egy „Egészségnap”-ot tartunk, iskolánk valamennyi diákja és pedagógusa bevonásával. Megvalósítása az osztályfőnökök, a biológia tanárok, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi felelős közös feladatai közé tartozik. Témától függően meghívott szakember is részt vesz a programok megvalósításában. A nap ajánlott témái: - Kommunikáció-fejlesztés (1 tanóra) (Javasolt kor: bármely évfolyam) Pl.: Activity játék segítségével vagy oktató filmfelhasználásával. - Egészséges táplálkozásról (Pl.: bemutatóval, kóstolóval együtt) (1 tanóra, esetleg több is) (Javasolt kor: bármely évfolyam); menza - Természetes gyógymódokról. Több irányzat bemutatása, értékelése. (1 tanóra) (Javasolt kor: 10.-11.-12. évfolyam) - Tanulási módszerekről, technikákról (1 tanóra) (Javasolt kor: 7.-8.-9. évfolyam) - Szerelemről, párválasztásról, szexualitásról (Javasolt kor: 10. évfolyam) Célszerű egymás utáni 3-4 osztályfőnöki órát szánni rá. - Drog-prevenciós előadás, meghívott előadó segítségével. Általában kezdő évfolyamosoknak, minimum egymást követő két tanórányi időben. (Javasolt kor: 9. évfolyam) - Az AIDS veszélyeiről (Pl.: a „Nincs második esély” c. film alapján.) (Javasolt kor: 10.-11. évfolyam) - Az alkohol veszélyeiről, az alkoholizmusról általában, kortárs diákok segítsége igényelhető (Pl. oktatófilm felhasználásával) (Javasolt kor: 8.-9.-10. évfolyam) - A dohányzás veszélyeiről (Pl. oktatófilm felhasználásával) (Javasolt kor: 5.-6.-7.-8. évfolyam) - A viselkedés és illem szabályairól. (Javasolt minden korban. Segítő könyv pl.: Dizseri Eszter: Illik, nem illik) - A vitakultúra fejlesztése. (Bármely életkor, minél korábban.) - A test higiéniája, a tisztálkodásról fiúknak, lányoknak külön. (Javasolt 7-8. évfolyam iskolai védőnők segítségével) - A stressz szerepéről, stressz-oldásról beszélgetés, játék. (7. osztálytól ajánlott) D) A mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk 22


segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ezt segíti a Köznevelési törvény mindennapos testnevelésre vonatkozó programja is.   



Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok  +tornagyakorlatok  Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is.  Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása  Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik) A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető. E) A gyógytestnevelés helyzete iskolánkban Amennyiben erre a tanulóink körében igény van, a testnevelés órák keretében a gyógytestnevelés foglalkozásokat biztosítani kívánjuk. Ehhez minden év szeptemberében felmérjük, öszszesítjük az érintett tanulói létszámot, majd a fenntartó engedélyével megszervezzük az alkalmakat.

1.4 A közösségfejlesztéssel és a vallásos elkötelezettség elmélyítésével kapcsolatos pedagógiai feladatok „Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” / Jn. 13, 35/ A szocializáció az a folyamat, amelyben az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakul. Ezért az iskolának, mint a társadalom mikroközösségi színterének tükröznie kell az ebből fakadó feladatokat az alábbi területeken: - a vallási identitás megtalálása és megerősítése - Hon- és népismeret, - egyetemes emberi kultúra, - nemzetközi kapcsolatok ápolása, - környezeti nevelés, - vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése, - új információs környezetben kritikai módon történő eligazodás, felhasználás, - beteg sérült, fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése. A közösség nagyobb teljesítményre képes érdekeinek képviseletében, terveinek elérésében, mint az egyén. A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának szintén feladata.

1.4.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulóközösségek megszervezése

23


Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez / tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez / kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. (diákönkormányzat: DP, osztályok, szakkörök stb.) A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, különös tekintettel az SNI-s tanulókra, a kisgyermekek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró- személyiségének lassú átalakulásától az autonóm- önmagát értékelni és irányítani képes- személyiséggé válásig. Az önkormányozás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A diákönkormányzat létrehozásának, működésének elősegítése. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. Törekedni kell arra, hogy tanulóink aktívan részt vegyenek a közösségi életben. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A településünkön élő kisebbségek múltjával, kultúrájával való megismerkedés az iskolánk diákjai számára a hon-és népismeret órákon valósul meg.

1.4.2 A vallásos elkötelezettség elmélyítésével kapcsolatos feladatok Hittanórákon a keresztyén hit és élet alapjainak elsajátítása Feladat: Hitvallásos iskolában különleges helyet foglal el a hitoktatás, a hittanóra: alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye. Ugyanakkor a hittanóra komoly elméleti követelményeket támasztó, természetesen osztályzatokkal értékelt munkát is kíván tanártól és tanulótól egyaránt. Meggyőződésünk, hogy tanítványaink hitre nevelése, Istenhez vezetése csak akkor lehet igazán jó, ha egységesen történik az élet minden területén, és az iskolai munkában is mindenfajta óra keretében. Iskolán belüli keresztyén életfolytatás. Feladat: Rendszeres iskolai alkalmakon (reggeli áhitatok, ünnepélyek) istentiszteleti keretben találkozzanak a Biblia üzenetével, vegyenek részt az imádságban, és az egyházi énekben. A tanítás kezdetekor a Szentírás egy részletével kezdjék meg a napi feladatokat. Köszönésükkel, előzékeny viselkedésükkel mutassanak példát tanáraik és az idősebbek tiszteletére. Évente egy alkalommal (lehetőleg a nagyböjt, vagy advent idején) csendesnapokat (lelkigyakorlatot) kell szervezni az osztályok részére. Támogatni kell a keresztyén ifjúsági szervezetek és a cserkészek szolgálatát is. Biztosítani kell a személyes lelkigondozás lehetőségét, annak személyi és tárgyi feltételeit egyaránt. A keresztyén élethez hozzátartozó, iskolán kívüli életfolytatás gyakorlása Feladat: A tanulókat elsegíteni arra, hogy a különféle istentiszteleti alkalmakon való részvétel heti rendszerességgel életük természetes részévé váljon. Évente 1 alkalommal osztálykeretben vesznek részt diákjaink a családi istentiszteleten, a többi hétvégén lakóhelyüknek 24


és felekezetüknek megfelelően járnak templomba. Leginkább azt szeretnénk, ha a vasárnapi istentiszteleten családjukkal együtt lennének jelen. Fontos feladata iskolánknak, hogy a szülők számára is szervezzen vallásos, hitet elmélyítő programokat (tanfolyamok, előadások). Az egyház és intézményei iránti szeretet és elköteleződés erősítése, felelősségvállalás a tágabb környezetünkért is.

1.5.A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai

1.5.1 A pedagógusok feladatai Pedagógusaink a református etikai kódexet ismerik és magukra nézve kötelezőnek ítélik. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                        

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, a tehetséges diákok nyilvántartása, kapcsolattartás az osztályfőnökkel felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,

25


1.5.2.Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Iskolánkban az osztályfőnöki munka hagyományosan három területre osztható fel. Az osztályfőnöki teendők egy része adminisztrációs tevékenység. Ilyen jellegű feladat például a bizonyítványok, anyakönyvek megírása, napra kész vezetése, igazolások összegyűjtése, hiányzások bevezetése a naplóba, összesítések, statisztikák készítése. Az osztályfőnök munkájának másik része irányító, vezető jellegű feladat. Az osztályfőnök felelős vezetője osztálya közösségének, irányítja, szervezi az osztály valamennyi feladatát. Az osztályfőnöki tevékenység harmadik összetevője pedig összehangoló funkciót tölt be. Az osztályfőnök kapcsolatot tart fenn az osztályában tanító kollégákkal, a szülőkkel, az ifjúságvédelmi felelőssel, a Szülők Iskolai Közösségének tagjaival stb. Ezeket a kapcsolatokat, valamint az ezekből adódó feladatokat összehangoltan kell ellátnia. Az osztályfőnökök feladatai 1. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel való konzultáció után, annak javaslatainak figyelembe vételével az igazgató bízza meg. 2. Az osztályfőnök az iskola pedagógiai programjának és a református etikai kódexnek megfelelően neveli az osztályába járó tanulókat, figyelemmel kíséri személyiségük fejlődését, tanulmányi előmenetelük alakulását. 3. Jó kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, tájékoztatja őket gyermekük tanulmányi eredményéről, esetleges magatartási problémáiról. (pl. bukás veszélye, gyakori hiányzás stb.) Nyilván tartja a különleges bánásmódban részesülő diákokat, különös tekintettel a tehetséges tanulókra. 4. Ellátja a bizonyítványokkal, törzskönyvekkel, a digitális naplóval kapcsolatos adminisztratív teendőket, a féléves és év végi osztályozó konferenciákra összesítő jelentést készít az osztályáról. 5. Az osztályfőnök végzi a késések, mulasztások igazolásával kapcsolatos adminisztrációt is. 6. Igazolt hiányzást engedélyezhet saját hatáskörében félévente 2 nap időtartamra. 7. Figyelemmel kíséri az osztály tanulóival kapcsolatos dicséretek, figyelmeztetések beírását. A kiemelkedő teljesítményt jutalmazza, illetve kezdeményezi a jutalmazást, a szabályok ellen vétőket pedig megbünteti, vagy büntetésüket kezdeményezi. 8. Félévkor, illetve a tanév végén megállapítja az osztály tanulóinak magatartás és szorgalom jegyét az osztályban tanító kollégák véleményének figyelembe vételével. 9. Az osztályfőnök felelős osztálya rendjéért és tisztaságáért, valamint az osztálydekorációért. 10. Az osztályfőnöki munkát a tanév elején megtervezi, ennek írásos dokumentuma az osztályfőnöki tanmenet. 11. Rendszeres kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, lehetőség szerint látogatja a kollégák óráit. 12. Segíti a tanulókat a pályaválasztás, munkavállalás, illetve továbbtanulás területén. 13. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat a tanulókkal az első osztályfőnöki órán, a szülőkkel pedig az első szülői értekezleten ismerteti. Ügyel a házirend tanulók általi betartására. 14. Megismerteti osztálya tanulóival az iskola múltját, hagyományait, a református oktatási intézményekben elfogadott értékrendet. 15. Osztályával együtt részt vesz az iskola által szervezett állami és egyházi ünnepségeken, felelős az osztály magatartásáért a rendezvény ideje alatt. 16. Iskolai szintű ügyekben egyeztet az iskolavezetéssel, képviseli osztálya érdekeit. 26


17. Az osztályfőnök köteles évente két alkalommal (a tanév elején, illetve félévkor) szülői értekezletet tartani. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat. 18. A tanulókat rendszeresen tájékoztatja az iskolában zajló aktuális feladatokról, az azokban való részvételre mozgósít. 19. Előkészíti, szervezi és vezeti az osztálykirándulást. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esetében kezdeményezi alapítványi támogatás igénybe vételét. 20. Az osztályfőnök felelős osztálya tanulóinak egészséges mentális fejlődéséért. A problémás diákokkal egyénileg foglalkozik, lelkész vagy mentálhigiénés szakember segítségét veszi igénybe. 21. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. 22. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. 23. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. 24. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 25. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. Pontos meghatározása nehéz, mert a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárás-rendszer létezik. Szoros összefüggés van az adott társadalom helyzete, életszínvonala és a normaszegés mértéke, jellege között. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki. Fel kell figyelnünk:  az agresszív megnyilvánulásokra,  a közönyre és a passzivitásra,  az érzelem-szegény, apatikus magatartásra,  a túlzott félelemre és szorongásra,  a kifejezett féltékenységre, irigységre,  a beszédzavarra,  a hirtelen romló tanulmányi eredményre stb. A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása.    

a családi környezet hatásaiból ered-e (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns magatartása), a család és az iskola ellentétéből fakad-e, iskolai ártalmakra vezethető- e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú, autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny, irányítás nélküli nevelés stb.) esetleg a kedvezőtlen társas pozíciók (pl. peremhelyzet) következménye 27


Az időben nyújtott szakmai segítség képes a folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a gyógypedagógia és a nevelési tanácsadó szakembereivel. A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni: 

békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával;



a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz;



személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával;



teljesíthető, reális követelmények támasztásával;



a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással);



a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással;



az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával;



az osztályközösség segítő erejének mozgósításával;



a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával;



következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával (lásd „a tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának rendszerét”);



a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködéssel;



szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével

1.6.1 Tevékenységek a tanulók felzárkóztatásához: Esélyegyenlőség biztosítása. Lehetőség van sokszínű tevékenységformák alkalmazására. Pl.: • Differenciált tanulásszervezés • Csoportmunka alkalmazása • Esetenként projekt-módszer • Tevékenységközpontú pedagógiák • Individuális tanulás előtérbe helyezése • Fejlesztő értékelés alkalmazása  A pedagógiai munkát segítő szakemberekből álló team létrehozása – gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, gyermek-és ifjúságvédelmi szakember, családgondozó  Tanulásmódszertan tanítása  Kreatív tevékenységek  Sport tevékenységek  Kommunikáció fejlesztése  Önismereti foglalkozások  Drámajáték A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek:

28


A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni vagy csoportos tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. 1.6.2.1 Alapfeladataink A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása: • differenciált tanulásszervezés • tevékenységközpontú pedagógiák Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése. Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat. 1.6.2.2 A tehetséggondozás megvalósulásának formái          

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; érdeklődési köröknek megfelelő, az iskola által biztosítható oktatás (érdeklődési körök szerinti képzési csoportok); a nem kötelező (választható) –tanórán– tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidő-szervezéssel kapcsolatos feladatellátások (pl. színház- és múzeumlátogatások, programtáborok, stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése (felvételi tájékoztatók szervezése, pályairányítás, felkészítés a felvételi vizsgákra).

1.6.2.3 Kompetencia-alapú oktatás a tehetséggondozás szolgálatában A kompetencia-alapú oktatás célja:  A tanulók a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. A kompetencia-alapú oktatás előnyei:  Segíti a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását  Az új módszerek, technikák alkalmazásával a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. Működő módszerek:  A párban történő tanulás (tanulópár)  A részben egyénre szabott tanulás  A csoportmódszer  Lehetőséget biztosítunk a kooperatív tanulásra A kooperatív tanulás alaptétele, hogy társas környezetben zajlik a tanulás. A kooperatív tanulásban rejlő óriási lehetőség, hogy egyidejűleg valósítja meg a szociális és a kognitív kompetencia fejlesztését. Mindezt a tanulók számára élvezetes és életszerű módon teszi. Úgy működteti a készségeket és motívumokat, ahogyan a való életben is használjuk azokat.

29


Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét, és eszközrendszerét (differenciált fejlesztés különböző módjait).

1.6.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Az intézményünk gyermekvédelmi tevékenységének fő feladatai: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése, az integráció segítése, elfogadás, érzékenyítés; a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink megfelelő kivizsgálásának elindítása. a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: 1., Hátrányos anyagi helyzetű tanulóknak az iskola alapítványain keresztül nyújtandó anyagi segítség nyújtásának koordinálása. 2., Egyéni tanácsadó beszélgetések diákoknak, igény szerint szülőknek, nagyobb probléma esetén tanácsadó beszélgetés sorozat formájában. 3., A Református Pedagógiai szakszolgálat felé tartani a kapcsolatot, szükség esetén mentális, tanulási illetve egyéb esetleg organikus problémás tanulókat küldeni ide, ahol felmérés után, pszichológus segítségével fejlesztésben, vagy terápiás segítségnyújtásban részesülhetnek. 4., Egészséges életmód nap szervezése a speciális osztályfőnöki órák tartalmait megvalósítandó. 5., KDIE (Kiskunhalasi Drogmentes Ifjúságért egyesület) munkájának segítése, amennyiben az iskolában népszerűsítik, és működtetik a DIM (Drogmentes Ifjúságért Mozgalom) önkéntes megelőző drogszűrő programot. 6., A helyi televízióban ifjúságvédelmi témájú ifjúsági magazin szerkesztése, fiatalok bevonásával. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. d) A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.  tanulási nehézség észlelése esetén a Református Pedagógiai Szakszolgálat (RPSZ) bevonásával a gyermek alapos kivizsgálásának elindítása az ifjúságvédelmi felelős feladata 30


e) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  Református EGYMI-vel  polgármesteri hivatallal,  gyermekorvossal,  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. f) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  a tanulószobai foglalkozások,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (alapítványi segély, természetbeni támogatás),  a szülőkkel való együttműködés,  lelki gondozás lelkészek közreműködésével,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcok jelentős része a tanulási zavarokból következik. A tanulási zavarok értelmezése: Tágabb értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja. Szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus vagy globális zavarait jelenti. 1.6.4.1 A tanulási zavarok tipizálása A. Neurogén tanulási zavarok:  Dysphasia, (nyelvi fejlődési zavar)  Dyscalculia (specifikus számolási zavar)  Dyslexia (olvasási és helyesírási gyengeség)  Dysgraphia (írászavar)  Dyspraxia (mozgászavar) Ezek a gyermek fejlődésében időbeni változásokat idéznek elő, lassítják az észlelési, mozgásos, emlékezeti folyamatok integrációját, a képesség-struktúrán belül különböző mértékű különbségeket idéznek elő. B. Pszichoreaktív, környezetfüggő tanulási zavarok: 31


Főként a korai szakaszban elszenvedett környezeti ártalmak hatására jön létre. Jellemzője:  Motiválatlanság  Szorongás  Túlkövetelés  Kudarc orientáltság C. Jó képességekkel rendelkező, kiemelkedő intelligenciával bíró tanulóknál is felléphetnek tanulási zavarok. Ezek okai lehetnek:  Hátrányos szocio-ökonómiai státus,  Korai szocializációs probléma,  Rossz családi interakció,  A szülők oktatás- nevelés iránti nem megfelelő attitűdje,  A nem megfelelő tantervek,  A nem megfelelő oktatási módszerek,  A nem megfelelő stratégiák. 1.6.4.2 Feladataink a tanulási zavarokkal kapcsolatban A lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatásának biztosítása. Ennek érdekében: 

Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák.

 Az iskola sokat tehet azért, hogy a gyermek kellemes élményként élje meg az ismeretszerzést, amely biztosítja számára az önkibontakozás lehetőségét. A megelégedettség - mint érzelmi – gondolati - erkölcsi értékelés - aktivitást vált ki. Ébren kell tartani a tanulóban az érdeklődést, bővíteni kell a tanuló motivációs bázisát!  A tanuláshoz való viszony szorosan összefügg az iskola pszichés klímájával, az iskolai túlterheléssel, a tanár és diák viszonyainak jellemzőivel, a tantárgyi kötődéssel.  Nagyon sokat javít a tanulás iránti pozitív viszony kialakításában a szorongás-és stresszmentes iskolai légkör, a kölcsönös kommunikációra épített didaktikai szituáció. 1.6.4.3 Eszközeink a tanulási zavarok leküzdésével kapcsolatban  az osztályhoz, csoporthoz igazodó tanórai tanulás megszervezése;  az egyéni foglalkozások;  tanulószobai foglalkozások  a felzárkóztató foglalkozások;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a továbbtanulás irányítása, segítése.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése, az elfogadó környezet kialakítása, fenntartása alapvető jelentőségű. Az egyenlő bánásmód elveinek betartása iskolánkban kiemelt feladat. Az egyenlő bánásmód követelményét intézményünkben érvényesíteni kell, különösen: 

az oktatásba történő bekapcsolódás, a felvétel, az emeltszintű oktatásba bekapcsolódás során, 32


   

a tanulmányi követelmények megállapítása és a teljesítmények értékelése során, az iskolai élethez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint a nevelésben-oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek:  a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.);  a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok);  az iskolai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz tanár-diák viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.).  A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. 1.6.5.1 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.  Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése.  Mentálhigiénés programok.  Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél, honlap…).  Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai ellátásban részesüljön.  Kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.  A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása.  Táborozási hozzájárulások.  Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.  A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai.  A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése.  A továbbtanulás irányítása, segítése. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Intézményünkben Diák Tanács (DT) működik, amely diákönkormányzati szervként működik. A diákönkormányzat fogalma: speciálisan szerveződő csoport, érdekképviseleti szerv, a diákok jogérvényesítéséhez, a kötelességük teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének eszköze. Tevékenysége a diákságot érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Minden osztály két főt delegál e tanulói szervezetbe. Az iskola igazgatója egy segítő pedagógust jelöl ki a DT mellé.

1.7.1 A diákönkormányzat jogosítványai Döntési jogok • Dönt saját működéséről, munkája megszervezéséről • Dönt saját szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról, annak tartalmáról • Dönt tisztségviselői megválasztásáról • Dönt a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról 33


• Dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról • Dönt saját tájékoztatási rendszeréről Egyetértési jogok • Egyetértési jogot gyakorol az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor, módosításakor a jogszabályban meghatározott ügyekben: pl. az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok tárgyában. • Egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása esetében. • Egyetértési jogot gyakorol tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal kapcsolatos jogszabályban meghatározott kérdésekben. • Egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználásában. • Egyetértési jogot gyakorol a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. • Egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor és módosításakor. Véleményezési jogok • Véleményezési jogot gyakorol az intézmény működését érintő valamennyi kérdésben. • Véleményezési jogot gyakorol a tanulókat érintő valamennyi kérdésben. • Véleményezési jogot gyakorol a tanuló ellen folyó fegyelmi eljárásban. • Véleményezési jogot gyakorol az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával kapcsolatban. • Véleményezési jogot gyakorol az intézmény költségvetésének meghatározásával és módosításával kapcsolatban. A DT véleményét ki kell kérni: • A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál. • A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához. • A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez. • Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához. • A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel, a kollégiumi és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához. • A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához. • A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

1.7.2 A diákmozgalmat segítő pedagógus Diákmozgalmat segítő pedagógus a diákönkormányzat munkáját segítő, a diákok egyetértésével az igazgató által választott nagykorú személy.

1.7.3 A diákönkormányzat megválasztásának módszerei A tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozik az iskolai DT megválasztása. A diákközösségek két fő képviselőt delegálnak az intézményi szintű DT-be. A delegálás és a választás módjáról a közösségek döntenek. A választás módját a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ) kell szabályozni. Fontos elv: mindenki választó és választható! A választás módja lehet: a) A DT elnökét közvetlenül választja az intézmény összes tanulója minden év áprilisában, az osztály képviselőket szeptemberben, egész tanévre választja az osztály valamennyi tanulója. b) Az osztályképviselőket delegálják, az elnököt, a tisztségviselőket közvetlenül választják. Fontos szempontok a választáskor: • Csak olyan jelölt állítható, aki írásban vállalja a jelöltséget. • A jelöltek számára időt és nyilvánosságot kell biztosítani nézeteik kifejtésére. 34


• A jelölteknek tekintettel kell lenniük más jelöltek személyiségi jogaira (nem lehet negatív kampány). • A választásokat titkosan kell bonyolítani. • A szavazatszámlálást szavazatszámláló bizottság végezze. • A választási jegyzőkönyvet nyilvánossá kell tenni. (pl. diákszoba, iskolai könyvtár) 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.8.1 Kapcsolattartás a szülőkkel Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés-tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek. A szülők részéről elvárható az iskolától: - A beiskolázással kapcsolatos információk korrektek, részletesek, időben hozzáférhetők legyenek. - Folyamatosan figyelemmel kísérhesse az iskola működését. - Gyermeke tanulmányi és magatartási helyzetéről folyamatos tájékoztatást kapjon. - Aktív szereplője, tevékeny részese is lehessen az iskola életének. A szülők tájékoztatásának formái iskolánkban: - beiskolázásunk rendje: Beiratkozáskor minden szülő megkapja az iskola Házirendjét, valamint nyilatkozatban kötelezi el magát, hogy egyetért a már korábban megismert dokumentumokban foglaltakkal, s gyermeke nevében is vállalja a szabályzatok betartását, s betartatását. A Nyilatkozat a Pedagógiai Programunk mellékletében olvasható. - szórólapok, - éves program publikálása, - az általános iskolás korú tanulók szüleinek bevonása a gyülekezeti alkalmakra - Családlátogatás (szükség szerint) - Szülői értekezlet (évente 2, esetleg rendhagyó szülői értekezlet) - Fogadó óra (általában a hónap utolsó csütörtökén) - Szülők fogadása előre egyeztetett időpontban - Nyílt tanítási nap, személyes tájékozódás lehetősége. A felvételi tájékoztató („nyílt nap”) alkalmával bemutatjuk iskolánkat, őszintén és világosan válaszolunk a szülők kérdéseire, az esetleges hamis elképzeléseket már az elején igyekszünk eloszlatni. Röviden ismertetjük az iskola Pedagógiai Programjának, valamint Házirendjének tömör összefoglalóját. A szóbeli elbeszélgetés után a szülőkkel és esetleg a kísérő lelkipásztorokkal is találkozunk. Ezt az alkalmat jól ki lehet használni a családi háttér megismerésére, az iskolaválasztási szándék valódi okainak kiderítésére. - Írásbeli tájékoztató az ellenőrzőn keresztül - Digitális napló használata - Pályaválasztási tanácsadás - Szülői szervezet ülése Szülői szervezet (SZIK=Szülők Iskolai Közössége): Intézményünkben a szülők képviseletét látja el, melybe az egyes osztályokból delegálnak 2-2 főt.

35


A Szülői szervezet vezetője értesíti az iskola igazgatóját gyűléseikről, a felmerülő problémákra az iskola vezetőjétől kap tájékoztatást. Az iskola igazgatója köteles a felmerülő problémákra két héten belül reagálni szóban vagy írásban. A szülők részéről elvárhatjuk: - Aktív részvételt az iskolai, kollégiumi rendezvényeken, családi istentiszteleteken - Őszinte véleménynyilvánítást, - Együttműködő magatartást, - Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, - Érdeklődő, segítő hozzáállást, - Esetleges szponzori segítségnyújtást. A szülői házzal való együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei: - Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, szülők-nevelők bálja, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. - Osztály-család közös hétvége igény szerint.

1.8.2 Kapcsolattartás a tanulókkal A tanulókkal közvetlenül a pedagógusok és az iskolavezetés személyesen tartja a kapcsolatot. Ezt segíti az iskola honlapja, és a szülőkkel való egyeztetés is.

1.8.3 Kapcsolattartás az intézmény partnereivel Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében, egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. Az iskola rendszeres és személyes kapcsolatot tart a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató vagy megbízottja képviseli. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart:  a fenntartóval,  Kiskunhalasi Református Egyház intézményeivel  az egyházmegye szuplikációs református egyházközségeivel,  a beiskolázásai körzet római katolikus és evangélikus egyházközségeivel  a református közoktatási intézményekkel,  a vonzáskörzet általános- és középiskoláival,  Bács-Kiskun Megye középiskoláival,  a Református Pedagógiai Intézettel,  A Református EGYMI-vel  Katolikus Karitásszal  Kiskunhalas Város Önkormányzatával  az intézményt támogató alapítványok kuratóriumaival  az intézményt támogató más intézményekkel és jogi személyekkel,  a minisztériumokkal, az Oktatási Hivatallal, Kormányhivatal  a külföldi partnerekkel,  a Gyermekjóléti szolgálattal,  a Kiskunhalasi Drogmenetes Ifjúságért Egyesülettel  a Vöröskereszttel,  a közművelődési intézményekkel,  a Kiskunhalasi Önkéntes Ponttal  a Szilády Áron Öregdiákjainak Baráti Körével  a Diák Sport Egyesülettel A kapcsolattartás formái: 36


 Az Emberi Erőforrás Minisztériummal, az OH- lal az illetékes vezetők tartják a kapcsolatot, a felmerülő problémák megoldásában kikérik véleményüket.  A beiskolázási területünkön működő általános iskolákkal a kapcsolatot az igazgató, illetve az általa megbízott igazgató-helyettes tartja. Az általános iskolák meghívására az igazgató személyesen, vagy az iskolavezetőség más tagja útján tájékoztatót tart az intézményben folyó képzésről.  A közművelődési intézményekkel a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a könyvtáros és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető közvetlenül tartják.  A Gyermekjóléti Szolgálatokkal a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tart kapcsolatot, igény szerinti időközökben.  A nappali tagozatos tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását végző, Kiskunhalas Város Önkormányzata által alkalmazott főfoglalkozású iskolaorvossal és védőnővel az ifjúságvédelmi felelős tartja a rendszeres kapcsolatot.  A külföldi iskolákkal az iskolai programvezető tartja a kapcsolatot.

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A követelmények a helyi tantervben szabályozottak.

1.9.1 Az osztályozóvizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához vagy az adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, amennyiben - előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot. - a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; - külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; - felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték - tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); - más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték - a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott. 1.9.1.1.Az osztályozó vizsga szabályzata: 1. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei - az adott tantárgyból a tanuló előző tanévben félévi és év végi eredménye legalább jó (4), - tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,5 volt; nem bukott egy tárgyból sem, - a vizsga évében az adott tantárgy témazáró dolgozatainak eredménye minimum közepes, - az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése, - magatartása legalább közepes (a jelentkezéskor és a vizsga megkezdésekor is), (A jelentkező a felsorolt feltételek mindegyikének meg kell, hogy feleljen!) 37


Az osztályozóvizsga – ha a tanuló önként vállalja – lehetőség a tanulmányok lerövidítésére, más tantárgy választására, illetve előrehozott érettségi letételére. Az osztályozóvizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való készülés alól. Hittan tantárgyból osztályozó vizsgát tehet leghamarabb 11. évfolyam végén az a diák, aki  református és evangélikus hittanra járók esetében: konfirmált, gyülekezetének alkalmain, közöttük istentiszteleteken rendszeresen részt vesz, az ifjúsági csoportnak legalább két éve aktív tagja és erről lelkészi igazolást hoz.  baptista hittanra járók esetében: a baptista egyház hitvallásával azonosul, erről bizonyságot tett gyülekezete előtt, bemerítkezett valamint közösségének istentiszteleteket látogató, aktív tagja és erről lelkészi igazolást hoz.  katolikus hittanra járók esetében: bérmálkozott vagy felkészítőre jár legalább egy éve, gyülekezetének alkalmain, közöttük szentmiséken rendszeresen részt vesz, az ifjúsági csoportnak legalább két éve aktív tagja és erről plébániai igazolást hoz. 2. Az osztályozó vizsga időpontja: Osztályozóvizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: február 1-10-ig és augusztus 15-től augusztus 31-ig. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. Pl.: félévi osztályzat megállapításához december 15-től január 10-ig. Ehhez a tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek kérelmet kell benyújtania. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga időpontjáról a vizsgázó, a vizsga előtt 3 hónapon belül értesítést kap. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés kérelmét a februári vizsgaidőszakra január 10-ig, az augusztus 15–augusztus 31-ig terjedőre pedig június 10-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve. (Rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel későbbi időpontban is beadható.) 3. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 3 évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga. 4. Az osztályozóvizsga helye: az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre az engedélyt az igazgató adja. 5. A vizsga jellege: A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. Kivételt képeznek ez alól: - informatika – gyakorlati vizsga és szóbeli vizsga - média – írásbeli - rajz és vizuális kultúra – írásbeli és gyakorlati vizsga - testnevelés – gyakorlati vizsga és szóbeli vizsga - technika – írásbeli és gyakorlati vizsga 6. A vizsga lebonyolítása: A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az osztályozóvizsga napján a tanuló a vizsga kezdetétől függően az első 3, illetve 4 órán köteles részt venni. Ez alól felmentést csak rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel kaphat. A) Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként legfeljebb 60 perc lehet. Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet tenni, melyek között pihenő időt kell tartani. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

38


Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. B) A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból (szükség esetén külső segítséggel) alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 30 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 15 perc. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Egy napra legfeljebb 3 vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 7. Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése: Az értékelés a mindenkori középszintű érettségi értékelési elve szerint történik. Eltérés csak az adott tantárgyat tanító pedagógusok közössége által elfogadott és a tantárgyra vonatkozó helyi tantervben rögzített módon lehetséges. 8. Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan 9. A szabályosan megtartott osztályozóvizsga nem ismételhető meg. 10. Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az összevont osztályozóvizsga eredményeit évfolyamonként külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetőleg a törzslapba és a bizonyítványba külön-külön kell minden évfolyam osztályzatát bevezetni. Az eredményhirdetés az osztályozóvizsga jegyzőkönyvének átadásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő 2. napon. 11. Ha a tanuló osztályozóvizsgával teljesítette a gimnáziumi követelményeket, a vizsga után nyilatkoznia kell: - nem kívánja tovább tanulni az adott tárgyat - idegen nyelv esetén az órarend függvényében más nyelvet kíván tanulni - tovább kívánja tanulni – ha van rá lehetőség, emelt szinten Ha a tanuló a tantárgyat továbbra is tanulni szeretné, vagy más tantárgyat kíván tanulni, úgy ezek az órák számára a pedagógiai program szerint választott tantárgynak minősülnek, s a tanórára járás és a 39


követelmények teljesítése kötelező. Ha a tanuló a tantárgyat nem kívánja tovább tanulni, az így keletkező „lyukas órákon” jogszerű tartózkodási helye a könyvtár. Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak 3 hónapon belül javítóvizsgát kell tennie. 12. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá.

1.9.2 A javítóvizsga szabályzata: Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, vagy a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni: 1. A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. 2. A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet. A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban (pl. az iskola faliújságán, és honlapján keresztül) értesíti. 3. A javítóvizsga követelményeiről a tanuló a tanító szaktanároktól kap tájékoztatást. 4. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. 5. A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie. 6. Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. 7. A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. 8. Az értékelés a mindenkori középszintű érettségi értékelési elve szerint történik. Eltérés csak az adott tantárgyat tanító pedagógusok közössége által elfogadott és a tantárgyra vonatkozó helyi tantervben rögzített módon lehetséges. 9. A javítóvizsga díjtalan a vizsgázó számára. 10. A javítóvizsga nem ismételhető meg. 11. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá. 1.9.1.2 A felnőttoktatási tagozatra vonatkozó eljárásrend az osztályozóvizsgákkal kapcsolatban Osztályozóvizsga egy adott tanév anyagának számonkérésére szolgáló vizsga. 1. A hallgató írásban kérvényt nyújt be a rövidebb tanulmányi időről. 2. Az igazgató a Pedagógiai Programunk értelmében a tantestület véleményének kikérésével eldönti, hogy engedélyezi-e a kérelmet. 3. Az igazgató a döntésről Határozatban értesíti a tanulót. 4. Az igazgató az osztályozó vizsgák időpontját, és a tanár személyét kijelöli, és erről írásban értesíti a tanulót. 5. Az osztályozó vizsga lezajlik a Pedagógiai Programban lefektetett szabályok szerint. 6. Sikeres vizsga esetén a tanuló tanulmányait az adott tantárgyból sikeresnek minősítjük és ezt a törzslapra valamint a bizonyítványába bevezetjük. Amennyiben a tanuló valamennyi tantárgyból sikeres osztályozó vizsgát tett, felsőbb osztályba léphet és megkezdheti a tanulmányait a következő évfolyamon.

40


1.9.3 A különbözeti vizsga szabályzata: 1. Különbözeti vizsgát kell tenni annak a tanulónak, aki tagozatot, érettségi előkészítő csoportot (fakultációt) vált. Erre a 9. és 10. évfolyamon érdemjeggyel lezárt félév után adunk lehetőséget. 11. évfolyamon az első két hétben vagy negyedév után van erre mód. Ehhez az igazgatóhoz benyújtott, a szülővel és valamennyi érintett szaktanárral aláíratott kérvény beadását várjuk el. 2. A különbözeti vizsga követelményeiről és módjáról a tanuló a tanító szaktanároktól kap tájékoztatást. A követelményeket az adott tantárgy helyi tanterve tartalmazza. 3. A különbözeti vizsga megszervezésekor az osztályozó vizsgához hasonlóan kell eljárni. A különbözeti vizsga értékelése a mindenkori középszintű érettségi értékelési elve szerint történik. Eltérés csak az adott tantárgyat tanító pedagógusok közössége által elfogadott és a tantárgyra vonatkozó helyi tantervben rögzített módon lehetséges. A) Amennyiben olyan tantárgyról van szó, amit eddig nem tanult a tanuló, a különbözeti vizsga eredménye a féléves jegynek számít. B) Amennyiben olyan tárgyról van szó, amit a tanuló addig nem emelt szinten tanult, de lezárt félévi érdemjeggyel rendelkezik, a különbözeti vizsga eredménye háromszoros értékű jegynek számít. 1.9.3.1 Eljárásrend a különbözeti vizsgákkal kapcsolatban: Különbözeti vizsga egy adott tanévben tagozat vagy fakultáció váltás esetében kötelező vizsga. 1. A tanuló írásban kérvényt nyújt be a szándékáról, amit aláírat az őt tanító tanárral, ahonnan el akar jönni, az új fogadó tanárjával és az osztályfőnökével is. 2. Az igazgató a Pedagógiai Programunk értelmében eldönti, hogy engedélyezi-e a kérelmet. 3. Amennyiben a helyi tanterv alapján erre szükség van a tanuló köteles különbözeti vizsgát tenni. A vizsga időpontját az igazgató jelöli ki, a tanító tanár javaslatának kikérésével és figyelembevételével. A vizsga a tantárgyra vonatkozó érettségi vizsga követelményei szerinti részekből áll (szóbeli, írásbeli). A vizsgán két szakos és egy harmadik tanár vesz részt. 4. A különbözeti vizsga lezajlik, erről jegyzőkönyv készül. A vizsgán megszerzett érdemjegy a digitális naplóba kerül témazáró jegyként. Abban az esetben, ha már lezárt tanév után kerül erre sor (pl.: tagozatváltás miatt) és az adott tantárgyat nem tanulják tovább, akkor „teljesített vizsga”-ként kell rögzíteni a naplóban a sikeres eredményt. 5. Sikeres vizsga esetén a tanuló folytathatja a tanulmányait az új fakultáción vagy tagozaton. Ezen szabályzat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet „24. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályai”-val együtt alkalmazandó.

1.9.4 A tagozatra való bejutás feltétele a nyolcévfolyamos képzésben tanuló diákok számára: 1.9.4.1 Tagozatra való bejutás lehetősége a 2015–2016-os tanévben a 7. évfolyamon tanuló diákokra vonatkozóan: A 2017-2018. évben induló tagozatokra – ugyanúgy, mint a négyévfolyamos tanulmányokra jelentkezők esetében – a 7. év vége és a 8. I. félév eredményét kell figyelembe venni, ugyanakkor a tagozatra való bejutás feltétele a választott tagozatnak megfelelő tantárgy(ak)ból való dolgozat megírása. Ez a vizsgadolgozat bekerül a naplóba és háromszoros szorzóval számít az év végi jegy kialakításánál. Aki nem jut be a választott tagozatra, az az emelt óraszámú informatikai általános képzésű csoportban folytathatja a tanulmányait. Ahány tagozatra jelentkezik a tanuló, annyi dolgozatot kell írnia a választott tagozatnak megfelelő tantárgyakból. 1.9.4.2 Tagozatra való bejutás lehetősége a 2015–2016-os tanévben a 8. évfolyamon tanuló diákokra vonatkozóan: A 2015–2016-os tanévben a 8. év végi jegy alapján juthatnak be a diákok a 2016–2017. tanévben induló tagozatokra. Ugyanakkor a tagozatra való bejutás feltétele a választott tagozatnak megfelelő

41


tantárgy(ak)ból való dolgozat megírása. Ez a vizsgadolgozat bekerül a naplóba és háromszoros szorzóval számít az év végi jegy számításánál. Aki nem jut be a választott tagozatra, az az emelt óraszámú informatikai általános képzésű csoportban folytathatja a tanulmányait. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Nem zárkózunk el más intézményekből érkező tanulók fogadásától sem. Az átvétel adminisztratív feltétele, hogy a tanuló életkora a közoktatási törvényben előírtaknak megfeleljen, hogy kiskorú tanuló esetében a szülő írásban nyilatkozzon gyermeke iskolaváltoztatási szándékáról. Ha egy tanuló egy másik iskola másik iskolatípusából jelentkezik, az igazgató egyéni elbírálás alapján dönt a különbözeti vizsga vagy az évfolyamismétlés szükségességéről. Döntése előtt az igazgató kikéri az érintett osztályfőnök véleményét. Az átvételi döntés meghozatala előtt elbeszélgetés formájában győződünk meg a tanuló felkészültségéről és arról, hogy az iskolánk szabályainak megfelelő viselkedési normáknak megfelelő magatartást tanúsít. Iskolaváltoztatási kérelem esetén bármelyik esetben a végső döntés az igazgatóé. Felvétele adminisztrációs szempontból ugyanúgy zajlik, mint a kezdő évfolyamokon (5. és 9. ) beérkező diákoké. Felvételekor az osztályfőnök megtartja számára a balesetvédelmi oktatást, ezt jegyzőkönyvbe s foglalják. A szülő aláírja a Szülői Nyilatkozatot, valamint átveszi az iskola házirendjét.

1.10.1 Az osztályba sorolás, és a csoportváltás szabályai Az oktatás az egyes évfolyamokon osztálykeretekben folyik. Az osztályokba sorolás a felvételi eljárásban meghatározott szempontok alapján történik és az igazgató hatáskörébe tartozik. Az osztályok, csoportok szervezésénél az igazgató figyelembe veszi a köznevelési törvény létszámokra vonatkozó szabályait. Esetleges magas létszám esetén, amennyiben ezt a fenntartó jóváhagyja, a csoportbontást megvalósítjuk. Az idegen nyelvi csoportokba való besorolás alapja a tanuló tudásszintje, melynek felmérésére az 5. évfolyam, illetve a 9. évfolyam esetében a tanév elején (szeptember 20-áig) kerül sor. A nyelvi csoportokba való besorolás egy tanévre szól (indokolt esetben lehet csak változás). A besorolásnál a tanuló tudásszintjén kívül fontos szempont a csoport létszáma is. Vitás esetekben a fentiek figyelembevételével az igazgató dönt. Tanulóink számára a 9. évfolyamban az egyes tagozatokra az első félév végén átlépést biztosítunk. Az átlépést írásban kell kérni az igazgatótól. Az átlépés lehetőségéről és módjáról egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt, figyelembe véve a tanulmányi eredményeket, az indokokat és a tanuló helyzetét egyaránt. Szükség esetén különbözeti vizsga szükséges az új tantárgyak megkezdése esetében. Ezt a tantárgyakra vonatkozó helyi tantervek szabályozzák részletesen. A 10. évfolyamon az SZMSZ-ben szabályozott módon jelentkezhetnek a diákok a 11. évfolyamon meghirdetett fakultációs képzésre. Az általános tagozaton tanuló diákjaink számára kettő, a reál és a humán tagozatokon tanuló diákjaink számára egy fakultáció választása kötelező. A fakultációra való bejutást az egyes tantárgyak esetében külön-külön a helyi tantervben szabályozzuk. A fakultáció ideje alatt a tantárgyak leadása és felvétele céljából a 11. évfolyam első két hetében és negyedévkor átjárást biztosítunk. Az átlépést írásban kell kérni az igazgatótól. Az átlépés lehetőségéről és módjáról egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt, figyelembe véve a tanulmányi eredményeket, az indokokat és a tanuló helyzetét egyaránt. Szükség esetén különbözeti vizsga szükséges az új tantárgyak megkezdése esetében. Ezt a tantárgyakra vonatkozó helyi tantervek szabályozzák részletesen. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Az iskolánk 5. évfolyamára beiratkozhat minden olyan tanuló, aki sikeresen befejezte az általános iskola 4. évfolyamát, és felvételt nyert a tanév rendjében meghatározott felvételi időszakban. Az iskolánk 9. évfolyamára beiratkozhat minden olyan tanuló, aki sikeresen befejezte az általános iskola 8. évfolyamát, és felvételt nyert a tanév rendjében meghatározott felvételi időszakban. Az iskolába történő jelentkezés és felvétel rendjét miniszteri rendelet, illetve az iskola felvételi eljárása határozza 42


meg, melyet minden év október 31-éig közzéteszünk a miniszteri rendeletben meghatározott módon, illetve az iskola honlapján. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesül a református vallású diák, ezt követően a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, ezt követően az a jelentkező, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének településén található, illetve akinek szülője, testvére az iskola tanulója (volt). 1.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtás helyes elsajátításának megtanítása fontos feladatunk. Az elsősegélynyújtás célja: az élet megmentése, a további egészségkárosodás megakadályozása, a gyógyulás elősegítése. Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. A fenti ismereteket elsősorban biológia órákon a 8. és a 11. évfolyamon tanulják meg a diákok. Az évente sorra kerülő Egészségnap keretein belül minden alkalommal külön figyelmet fordítunk ezen ismeretek rögzítésére. Iskolánk Életmentő pont is, saját defibrillátor készülékkel és lélegeztető AMBU babával rendelkezünk, így az oktatásunkat kiegészítve jól felkészült diákjaink és pedagógusaink segítségét is igénybe vesszük a tanulók oktatásakor. A fentieken túl az iskola védőnője osztályfőnöki órák keretében a 8. osztályban és az négy évfolyamos képzés 9. osztályában külön elsősegéllyel kapcsolatos órákat tart.

43


II. A kollégium nevelési programja 1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései A református kollégium (diákotthon) a hagyományt, az értékeket, az értékrendet védi, ezzel magát az embert védi. -

-

-

-

Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, és olyan munkát végezni, hogy tanulóink testileg – lelkileg egészséges, felelős közösségi emberként tudjanak élni a mindennapokban. Kiemelt feladatnak tekintjük a tanulókra való személyes odafigyelést, a személyre szabott foglalkozást mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás terén. Arra törekszünk, hogy a kollégiumban jó hangulatban, szép környezetben nevelődjenek a gyerekek. Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, melyet a társadalmi és a partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes, keresztyén légkörben végzünk. Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy az egészséges életmód megismert elemei épüljenek tanulóink személyiségébe. Célunk: a szilárd alapkészségek kialakítása mellett megtartani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel szerezni az ismereteket; s kitartással eljutni a kitűzött célig. Azért dolgozunk, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. Olyanokká, akik a megszerzett tudást értéknek tekintik és használják. Akik egyéni értéknek tekintik boldogulásukat, a családjukat, a nemzetüket, a keresztyén egyházat és az emberiséget szolgálva tudják elérni, önmagukat és környezetüket mindig fejlesztve, jobbítva. Arra törekszünk, hogy ápoljuk, továbbvigyük hagyományainkat, a családi tradíciókat, a felelősségtudatot, a felnőttek tiszteletét, a szülőföld, a szabadság, a keresztyén értékek, a munka szeretetét.

A diákok megismerése, az elfogadó, empatikus kölcsönös bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik, amelyben folyamatosan nagy szerepet kap a kollégisták családi körülményeinek, személyiségüknek, egyéni sajátosságaiknak a megismerése. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését, legyen meg a kisközösség intimitása mellett a kollégiumi nagy- és kisközösségi tevékenységek együttes élménye, a foglalkozások viszonylagos kötetlensége, az idővel való szabadabb, rugalmasabb gazdálkodás, az iskolai értelemben vett teljesítménykényszer hiánya. A tanulók bármikor megkereshetik nevelőtanárukat és feltárhatják problémáikat. Ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. Csoportfoglalkozásokon, de külön alkalmakon is van módjuk találkozni a diákoknak csoportnevelőjükkel. Vallástanár nevelő foglalkozik heti egy alkalommal tanulóinkkal, aki speciális lelki segítséget és tanácsokat is tud adni. Igyekszünk rugalmasan, mindenki megelégedésére nevelni, szem előtt tartva az alapvető emberi normákat és az egyházi erkölcsi elvárásokat.

44


2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei, feladatai, eszközei, eljárásai A kollégiumi nevelés különleges feladatai A kollégium különleges nevelési helyzetet teremt azáltal, hogy az itt lakó gyermekek hamarabb kiszakadnak a családból, így intenzívebben érik őket az intézményes nevelés hatásai. Felgyorsul a pszichés leválás a családtól, ezzel növekszik a gyermek önállósága. Ugyanakkor a fiatal felnőtt támasz nélkül marad a legnehezebb életkorban. Az empatikus, egészséges világnézetű, szilárd erkölcsi értékrendszerű és toleráns pedagógus azonban megtalálhatja annak módját, hogy átsegítse a gyermeket ezen az érzésen. Tudjuk, a csoportpszichológiai befolyások serdülőkorban a szokásosnál is erőteljesebbek. Számos hasznos közösségi készség csiszolódik közben: tolerancia-készség, a „pozitív gondolkodás”, a kezdeményező képesség, értékes barátságok megszületése. A kollégiumi élet hatásainak mérlege végül a szerint billen a pozitív vagy negatív irányba, hogy a pedagógus mennyire hozzáértően és felelősségteljesen irányítja a természetes önnevelési folyamatokat. Kollégiumi nevelésünk feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni értékrend, érdekek között. Társadalmilag elfogadott, jó közösségi szokásokat és mintákat közvetítünk. Kulcsfogalmak: empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, közösségi együttélés, szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia fejlesztése. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése A kollégium biztosítja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket, technikákat. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük a kreativitást, erősítjük a tanulási motívumokat, arra törekszünk, hogy feltárjuk az egyéni tanulási kudarcok és zavarok okait, majd személyre szabott, hatékony megoldási lehetőségeket kínálunk fel. Szaktanári segítséget adunk a napi felkészülésben. Szeretnénk, hogy az ismeretek elsajátítása ne pusztán monoton feladatteljesítés legyen, hanem egyfajta belülről fakadó belső igény, vagyis a világ iránti természetes érdeklődés mozgassa a tanulókat. Kulcsfogalmak: hatékony, önálló tanulás; matematikai kompetencia; digitális kompetencia.

45


Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció segítése Megpróbálunk nagyon változatos és hatékony szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmazni, amelyek segítségével oldhatjuk a tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket. Feladatunk a tanulók képességeinek minél részletesebb megismerése: a tehetséges tanulókat képességeinek kibontakoztatásával párhuzamosan támogatjuk a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat. Biztosítjuk annak feltételrendszerét, hogy az iskolában mindenki eredményesen végezze tanulmányait. Lehetővé tesszük az egyes szakmák, hivatások megismerését, segítjük a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést a helyes és pozitív egyéni önértékelés kialakításával. Kulcsfogalmak: magas szintű anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejező- és fogalmazási készség fejlesztése, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. A kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése Töretlenül valljuk, hogy bővítenünk kell a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, és azok eredményeiről. Fel kell keltenünk az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség és Földünk globális problémáival kapcsolatban. Kapjon fontos szerepet a természeti és társadalmi ismeretek átadása, a művészeti élmények intenzív megtapasztalása. Változatos és sokrétű kulturális programokat kínálunk a magyar, az európai és az egyetemes kultúrkör megismeréséhez, az idegen nyelvek elsajátításához. A kollégiumi nevelés megalapozza a tanulókban az európai uniós polgár identitástudatát. Kulcsfogalmak: globalitás, európaiság, univerzalitás, esztétikai-művészeti tudatosság, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. Az egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi, szellemi és lelki egyensúly, a belső harmónia megteremtésére kell törekednünk e társadalmilag szervezett közösség keretei és szabályai között. Azt szeretnénk, ha diákjaink képessé válnának önnön természetes, alkotó életritmusuk, saját szokásrendszerük kialakítására, úgymint egészséges táplálkozás, kulturált megjelenés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, igényes környezet megteremtése. Kollégiumunk a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít. Azt reméljük, hogy a tanulók itt jól érzik magukat, és ez hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti feltétlen igény kialakításához. Célunk a környezettudatos magatartásforma felmutatása. Feladatunk továbbá a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. Kulcsfogalmak: fenntartható fejlődés, tudatos környezetvédelem, társadalmi és családi szerepvállalás, szexualitás, érett személyiség.

46


Társadalmi gazdálkodási jártasságok fejlesztése Segítenünk kell a tanuló önálló életvitelének kialakítását, különös tekintettel a családi háztartás és gazdálkodás megtervezésére, a tudatos fogyasztóvá válás kritériumaira, illetve a gazdaság, pénz- és hitelpiaci alapismeretekre, hiszen csak egy autonóm, felelős gondolkodású, jogait és kötelességeit jól ismerő állampolgár képes a társadalom mikro-egységének és egyben a jövő zálogát képviselő családi létforma működésének biztosítására, fenntartására. Kulcsfogalmak: család, társadalom, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. Általános célok: - Biztosítjuk és tiszteletben tartjuk az Alkotmányban deklarált állampolgári, gyermeki és szabadságjogokat, személyiségjogokat. - A NAT által megfogalmazott alapelvek és fejlesztési feladatok megvalósításában a demokráciát, a humanizmust, a nemzeti és európai önazonosságra nevelést tarjuk irányadónak. - Felelősségre, bizalomra, szeretetre, segítőkészségre és emberi tapintatra neveljük tanítványainkat. - Tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése. - Elősegítjük a tanulók aktivitását, az alkotói képességek, az öntevékenység fejlesztését, a tanulói önszerveződést. - A szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködést felhasználjuk a napi feladatok megoldásaiban. Egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek számára (szülők, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi és iskolai nevelőtestület, közvetlen és távolabbi környezet, stb.) - A környezet esztétikus kialakításával szociális és érzelmi biztonság megteremtésére törekszünk. - Változatos és tartalmas művelődési és szabadidős tevékenységeket biztosítunk. - Pedagógiánkat a nyugodt következetesség; az integrált nevelés megvalósítása; illetve az orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő nevelési módszerek alkalmazása hatja át. - Pedagógiai munkánkat éves szinten megtervezzük. A tervezés során érvényesítjük a NAT és a KNOAP (Kollégiumi nevelés országos alapprogramja) által meghatározott pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat. - Valljuk, hogy az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele, az egyéni bánásmód alkalmazása vezet el az eredményes munkához. - Munkánkhoz elengedhetetlen a nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése. Tanáraink a foglalkozásokon változatos pedagógiai módszereket alkalmaznak, külön figyelmet szentelve a különleges bánásmódot igénylőknek. A szakmódszertani ismeretek fejlesztés érdekében pedagógusaink rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, konferenciákon. - Meggyőződésünk, hogy a keresztyén-nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat tiszteletben tartása és ápolása kollégiumunk példás szellemiségét erősíti.

47


Konkrét célok: -

-

-

-

-

-

A tanulmányi munka támogatása: kooperatív tanulási formák alkalmazása a tanulási teljesítmény fejlesztése érdekében, megfelelő tanulási, gondolkodási, és munkakultúra kialakítása. Önismeretre nevelés. Ha a fiatal felnőtt szembesül saját személyiségével, akkor konfliktushelyzetekben megfontoltabban reagál. Az önmagát jól ismerő ember képes önállóan dönteni, képes megfelelni a társadalmi normatíváknak. Akaraterő fejlesztése. „Az egyén érez, ért és akar.” – mondja Arisztotelész. A lélek tisztaságának megóvása és az érzelmi intelligencia kibontakoztatása érdekében fel kell mutatni a tanulók számára a szabad akarat fogalmának helyes értelmezési lehetőségeit, mely rendkívüli jelentőséget kap a közösségi létforma gyakorlása során. Pozitív individuális (egyéni) fejlődés. Az önelfogadás, az önbecsülés és optimista világlátás segítségével szeretnénk elérni, hogy tanulónk higgyen önmagában és társaiban. Legyenek saját céljai, legyenek tervei és azok megvalósításához elegendő elkötelezettsége. Egyéni fejlődése ne mások rovására, hanem a közösségi értékek, az erkölcs megtartására, fejlesztésére irányuljon. Szeretetre, boldogságra nevelés. A napi feladatok elvégzésének nélkülözhetetlen része, hogy a diákok elegendő „szeretet- és örömélményt” kapjanak, és azt ne a fogyasztói vagy információs társadalom tömegembereként, hanem tartalmas emberi kapcsolatokban, értéket adó művészi alkotásokban, klasszikus zeneművek átélésében, illetve a természet örök értékeinek felfedezésében tapasztalja meg. Konfliktuskezelés. A konfliktusok, a siker és a kudarc mindennapjaink, életünk szükségszerű elemei. Feldolgozásuk, kezelésük, elfogadásuk a személyiség fejlődésének elengedhetetlen része. Rá kell vezetnünk tanulóinkat arra, hogy miként lehet válságszituációkból megújult erővel, a tanulságokat megfogalmazva talpra állni, hiszen az emberi élet célja nem más, mint végigmenni saját belső utunkon. Szociális érzékenység, empátia. Az egyén a közösség része, közösen, szeretettel kell alakítanunk, formálni társas kapcsolatainkat. A másság kritikus elfogadása, az együttérzés ugyanis egy magasabb minőségű erkölcsi létformához vezet, mely a mindennapokban a családi, baráti, társadalmi és párkapcsolatok felelős vállalásában artikulálódik.

A kollégium tevékenységrendszere 1. Alaptevékenység A kollégium alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási, pihenési és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A törvény egyértelműen feltételteremtő intézményként határozza meg a kollégiumot, s mint ilyen, egyfajta speciális védőhálóként definiálhatjuk intézményünket. Ebben az értelemben a következő funkciókról beszélhetünk: - Alkotmányossági védőháló - Szociális védőháló - Érzelmi védőháló - Kulturális védőháló

48


1.1. Oktatáspolitikai és szociálpolitikai funkció - A szabad iskolaválasztás joga. - A tankötelezettség megvalósíthatósága és teljesítése. - A továbbtanulás lehetősége. - Az esélyegyenlőség és a társadalmi mobilitás elősegítése. - A társadalmi munkamegosztásban való részvétel. 1.2. Szociális gondoskodás - Az élet szociális alapjainak megteremtése. - Szociális „védőháló” az egyén és a közösség számára. - Az otthon, a „második otthon” kialakításának lehetősége. 2. Pedagógiai tevékenység 2.1. Nevelés

A kollégiumi élet megszervezése

Fogalmak Ügyelet, készenlét: Bent vagyok a „helyemen”, őrzöm a rendet, a nyugalmat. Esetleg házon kívül tartózkodom, de elérhető vagyok, bármikor mozgósíthatnak. (Nem tartozik bele a 30 óra órakeretébe!) Rendelkezésre állás. Felügyelet: Járom az épületet, a szobák rendjét ellenőrzöm, figyelem a történéseket, és beavatkozom, ha szükséges. A kollégiumi élet szervezése: Járom az épületet, a szobákat, megszólítom, „mozgatom”, majd értékelem a gyerekeket. Interaktív cselekvés. Foglalkozás: Előre megtervezett módon (hely, idő', tartalom, módszer pontos megjelölésével) foglalkozom egy csoporttal, oktatási-nevelési-fejlesztési tevékenység. Egyéni törődés: Tervezett módon foglalkozom egy-két tanulóval (kötetlen vagy irányított egyéni beszélgetések, meghallgatás).

49


A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésnek segítése, keresztény személyiségnek fejlesztése, kibontakoztatása. -

Családhelyettesítő funkció Szocializációs funkció Személyiségformáló funkció Nevelési értékeket közvetítő (etikai, norma stb.) funkció Követelményeket állító funkció Ellenőrző, értékelő funkció

2.2. Tanulás, tanítás, oktatás, képzés -

az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése, felzárkóztatás, személyes konzultáció, leckekikérdezés, korrepetálás, tehetséggondozás, pályaorientáció, pályaválasztás, szabadidős foglalkozások szervezése, élethosszig tartó tanulás szükségességének elfogadtatása.

2.3. A kollégiumi foglalkozások rendje A nevelőtanárok a kötelező és szabadon választható foglalkozások formáját, rendjét és tartalmát demokratikus nevelési alapelvek mentén, irányító beavatkozással, a csoporttal közösen tervezik meg, alternatívát javasol, amelyek közül választani lehet. A csoport szabadon választ a felkínált témák közül, és meghatározzák a feladatok elosztását is. Rendkívüli jelentőséggel bír a közös munka során a tanulók erkölcsi és szellemi gyarapodása, a kompetenciák fejlesztése, a csoportdinamika, illetőleg az egyéni szükségletek és képességek. A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni, mely kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. Minden tanév első hetében fel kell mérni, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves munkatervet - az elfogadást követő három munkanapon belül - a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be - írásban - a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni.

50


2.3.1. Kötelező foglalkozások Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulási motívumok - a csodálkozás, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának - fejlesztését. A tanuló ideje védett a kötelező szilencium időtartama alatt, naponta hétfő-szerdáig 16.00-18.30-ig, csütörtökön 15.00-17.30-ig. Ez alól felmentést a kiváló eredményt elért tanulók kaphatnak, akiknél az iskolai érdemjegyek átlaga 4,7 feletti: ők a szobájukban tanulhatnak. A kollégium biztosítja a kötelező foglalkozások rendszeres, tervezett, csoportos vagy egyéni keretben való szervezését. 2.3.1.1. Felkészítő, fejlesztő egyéni vagy csoportos foglalkozások, speciális ismereteket adó foglalkozások lehetőségei -

Tanulást segítő foglalkozások (heti 13 óra): o rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás (szilencium) (heti 10 óra), o differenciált képességfejlesztő foglalkozások (heti 1+1 óra) 

tehetség kibontakoztató/gondozó foglalkozás, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladását, sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatását biztosító foglalkozások, szakkörök, diákkörök.



felzárkóztató foglalkozások: előzetes felmérésen, a tanuló vagy a szaktanár jelzésén alapuló, bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatását segítő, hátránykompenzáló foglalkozások, korrepetálás.

o Tematikus csoportfoglalkozások (heti 1 óra): a rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési formák figyelembe vételével - konkrét célok, feladatok, módszerek. Célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető' szabályait; a konfliktuskezelő' képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek-, káros szenvedélyek - dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás, stb. - kialakulása), valamint az életvitel helyes tervezése és megvalósítása. -

(Az óra mindig tanóra időtartamot jelent.) Csoportonként 1-1 nevelőtanár látja el a tanári feladatokat.

-

A foglalkozások látogatása alól a csoportvezető nevelőtanár vagy az igazgató felmentést adhat: - rendszeres iskolai elfoglaltság, pl. szakköri tevékenység - egyesület által igazolt sporttevékenység, - szülő által igazolt magánóra okán, - egyéb, a szülő által kért elfoglaltság okán.

2.3.1.2. Közösségi fejlesztést megvalósító kötelező csoportos foglalkozások lehetőségei (heti 1óra) Célunk a kollégiumi közösségek fejlesztése, megfelelő csoportdinamika kialakítása, informális és formális csatornák működtetése: 51


-

Csoportvezetői foglalkozás (heti 1 óra): Célja, a kollégiumi élethez, a csoport életéhez kapcsolódó feladatok, tevékenységek, aktualitások megbeszélése.

2.3.1.3. A szabadidő eltöltését biztosító csoportos foglalkozások (heti 1 óra) -

A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: A pedagógus által irányított csoportos vagy egyéni foglalkozás, amelynek megszervezése a lehetséges kollégiumi kínálatból választott tanulói igény alapján a kollégiumnak kötelező, s amelyen a tanuló választása alapján köteles részt venni. A lehetőségekből szabadon válaszható, de választani kötelező. Ezek lehetnek: az egészséges és kulturált életmódra nevelés, diáksport, a természeti környezet ápolása, vagy irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek, kreativitás fejlesztése, vagy öntevékeny diákkörök működése, hasznos gyakorlati ismeretek, pályaorientáció szempontjából hasznos tartalmakat hordozó foglalkozások. A foglalkozások során hangsúlyt kap az irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek, mozgáskultúra fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése. A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget. A szabadidő megszervezésénél figyelembe vett elvek a következők: -

egymás megismerése, közösségformálás, hagyományaink megismertetése, az ünnep átélésének megtanítása, tehetséggondozás, műveltségfejlesztés, tartalmas szórakozás biztosítása.

Szabadon választható foglalkozások, programok Az intézményben jelenleg a következő szakkörök működhetnek, a kínálat a diákok igényéhez igazodva tanévenként bővíthető vagy csökkenthető: 

Bibliakör



Informatika szakkör



Anyanyelvi felkészítő kör



Sport szakkör



Sakk-kör



Sütő-főző szakkör



Olvasó kör



Angol és/vagy, német és/vagy orosz nyelvkör



Kézműves kör



Tánckör



Film klub



Fitnesz klub



„Ismerd meg a várost, amelyben élsz”-kör 52




Kondi-kör



Teadélután



Filozófiai gondolatok-kör

2.3.2. További lehetőségek kollégiumi foglalkozásokra 2.3.2.1. A tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás -

Egyéni törődést biztosító foglalkozás: a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére, tapintatára, és empátiájára.

2.3.2.2. A kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás A kollégium életének megbeszélésével kapcsolatos foglalkozások, pl. kollégiumi gyűlés. A tematikus csoportfoglalkozások megtervezése írásban: -

a témakörön belül a tartalom („tananyag”) meghatározása a fejlesztési célok meghatározása a fogalmak felsorolása az eljárások, munkaformák, módszerek (tanár/diák) megtervezése az alkalmazott eszközök megnevezése az elvárt teljesítmény, végeredmény, produktum leírása (reflexió)

Lehetséges módszerek -

Tanári előadás (frontális munka) Szemléltetés Elemzés Kérdőívek kitöltése és feldolgozása Tanulói csoportmunka Kooperatív munka Páros munka Egyéni munka Szorongás-és stresszoldó technikák alkalmazása Tájékozódás segítése: szakirodalom (könyvek, folyóiratok), webhelyek ajánlása Személyiségállapot, személyes tulajdonságok feltárására irányuló felmérés Önismereti tréning, dramatikus játékok Önmenedzselési technikák Színház- vagy múzeumlátogatás

A csoportfoglalkozások tervezésének, ellenőrzésének és értékelésének pedagógiai szempontjai -

A foglalkozás illeszkedése a kollégium pedagógiai programjához, a csoport éves munkatervéhez A foglalkozás tervezettsége A cél tisztázottsága A tanulók motiválása, aktiválása A szervezési mód céllal való megfelelősége Eszközhasználat céllal való megfelelősége Megértés, elsajátítás ellenőrzése Tanulói teljesítmények mérése, értékelése – az értékelési módszereket a céloknak megfelelően kell megválasztani, a tanulói munkák értékeléséből kapott adatok alapján szükség esetén módosítani kell az eddigi gyakorlatot. 53


-

A tanulók önértékelésének fejlesztése visszajelzésekkel, az értékelés alapján a tanulók fejlődésének segítése Szakmai és nyelvi szempontból igényes nyelvhasználat, megfelelő kommunikáció Tanár-diák viszony a foglalkozáson Nevelői hatások lehetőségeinek kihasználása Keresztény tartalom megjelenése Eredményesség

54


3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok (Egészségnevelési, egészségfejlesztési program)

1. Alapfogalmak Mi az egészség?  Testi, lelki, szociális jólét állapota, nem a betegség hiánya  Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz  Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.  Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, kollégium, más közösségek) Egészségnevelés: A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit.

2. Az egészségnevelés célja: Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be a kollégium mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá a testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is.

3. Az egészségnevelés alapelvei:        

a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység kiterjed minden tanulóra résztvevője a kollégium minden dolgozója helyes cselekvésre serkentő segíti az „egészséges kollégiumi légkör” kialakulását személyiség megerősítése csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (nevelő, diákcsoport)

4. Egészségnevelés, fejlesztés területei: A./ Testi nevelés:        

személyi higiéné környezeti higiéné környezetvédelem testnevelés- és sport – több mozgás egészséges táplálkozás balesetek megelőzése elsősegélynyújtás időben orvoshoz fordulni – szűrővizsgálatok 55


   

megelőzésre nevelés biztonság igénye szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség) életkorral járó biológiai sajátosságok

B./ Pszicho-higiénés nevelés: a./ Egészséges életvezetés      

napi és heti életritmus alvás, tanulás, munka, játék ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak fogyasztói szokások pozitív értékrend kialakítása a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belső harmónia

b./ Stressz-elhárítás    

apróbb sikertelenség elviselése konfliktusok megoldása, problémamegoldás önismeret, „én”-tudat dönteni tudás

c./ Deviancia megelőzése   

szenvedélybetegségek megelőzése dohányzás-, alkohol-, drogtagadás társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései

d./ Érzelmi nevelés   

az életkorral járó pszicho-higiénés életmóddal kapcsolatos tennivalók érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése

C./ Szociális higiénés nevelés: a./ Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása       

barátságok kialakítása kommunikáció fejlesztése kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend) szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek) társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség…) fontossága, előnyei

5. Az egészségnevelés színterei a. Szakmai szervezetekkel való együttműködés Egészségügyi felvilágosító előadások; b. Részvétel városi, megyei, vagy országos akciókban és programokon 56


Rendszeresen részt veszünk a városi, megyei, illetve országos sport, egészség- témájú programokban, pályázatokon. A helyi Vöröskereszttel ápolt jó kapcsolatok révén pl. részt veszünk a Véradások szervezésében, a mozgósításban. c. Helyi kezdeményezések Témanapok Olyan témanapokat kívánunk meghonosítani, amikor a diákok érdeklődésüknek megfelelő szervezett programokon vehetnek részt. Lehetőség szerint meghívott előadókkal, szervezetekkel vesszük fel a kapcsolatot. Ennek kapcsán kihasználjuk a gimnázium vagy más, a kollégistáink iskoláinak szervezéseit is. Ilyen témanapok lehetnek pl. a következők: Diáksport-nap: egész napos rendezvény, sport, egészség, baleset megelőzés Dohányzásmentes Világnap: filmvetítés, beszélgetés A továbbiakban újabb témákban hívjuk fel diákjaink figyelmét: 2-3 jeles nap (Egészségügyi Világnap {április 7.}, Nemzetközi Vöröskereszt Napja {május 8.}, Lelki Egészség Napja {október 10.}) kapcsán az ügy fontosságára.

6. Kollégiumi étkeztetés Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. A kollégium tanulói és alkalmazottai részére az étkezést a Thormássy János Konviktus biztosítja. A tanulók részére a munkanapokon napi háromszori (reggeli, ebéd, vacsora) étkezést biztosítunk. Amennyiben a tanuló az ellátást betegség vagy más indok miatt nem veszi igénybe, a távolmaradása okát a csoportvezető tanárának be kell jelentenie. Az étkezési igényét az intézményrendszer pénztárában önállóan lemondja, vagy egyéb módon gondoskodik annak lemondásáról. Speciális szükségletek kielégítésével (lisztérzékeny, diabetes betegségben szenvedők) a konyhához kell segítségért fordulni.

57


7. Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem, hogy arra törekedjünk, hogy megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. A./ Célok, alapelvek    

Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik, természetjárás) A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.

B./ A mindennapos testedzés formái A diákok életkori sajátosságai- és a tanóra rendszerű oktatásból adódó helyhez kötöttségük -, a tanuláshoz kapcsolódó szellemi megterhelésük egyaránt indokolja a mozgáslehetőségek minél szélesebb körű biztosítását. A kollégium eszközeivel és forrásaival támogatja a testedzés minden formáját. Az intézményben egy kondicionáló terem és a gimnázium sportlétesítményei állnak a diákok rendelkezésére. A sérülésveszéllyel járó eszközöket a tanulók a működésért felelős tanár engedélye nélkül nem használhatják. A kondicionáló terem működtetésével csak szakember bízható meg. Ezen kívül –külön engedéllyel– látogathatják a városi sportlétesítményeket. Biztosítjuk diákjaink számára: kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, tollaslabda lehetőségeket szabadtéri pályán, valamint tornateremben, kondicionáló tréningek –megfelelő feltételek teljesülése esetén– a kondicionálóteremben , fitnesz – a tornateremben vagy, a kondicionálóteremben, asztalitenisz – a tornateremben vagy a pincében. futás – az udvari futópályán vagy a városi sportpályán.

8. Segítő kapcsolatok, partnerek        

ifjúságvédelmi felelősök szülők, család szülői munkaközösség, háziorvos, védőnő gyermekjóléti szolgálatok, családsegítők rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi munkatársai Magyar Vöröskereszt helyi csoportja ANTSZ

58


4. A tanulók személyiségének fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei Az oktatási-tanulási folyamat segítője és kulcsszereplője is a pedagógus, aki formál, orientál, támogat, egyre önállóbbá teszi tanítványait, kialakítja bennük az önszabályozás készségét, az autonómiát és a szabadságot, mert tudja, hogy az oktatás-tanulás komplex, interaktív folyamat. Nagyon fontosnak tartjuk a mindennapos tanulói munkában, hogy a tanulást csendben, nyugodt körülmények között, önállóan végezzék tanulóink, de ha segítségre van szükségük, akkor azt a lehető leghamarabb megkapják. Kollégiumunk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle kollégiumi tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 

A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.



A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.



A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.



A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.



A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.



A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.



A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.



A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A gyakorlati megvalósítás –csoport vagy osztályszinten– a munka minőségének és mennyiségének mérlegelése után igazgatói engedély alapján történhet. 59




A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A tehetséggondozás legfontosabb módszere a gazdagítás, a tudás felfedezése, a rácsodálkozás öröme, az ismereteknek a kötelezőn túli élesítése, elmélyítése, mely fejleszti a kritikus és a kreatív gondolkodást, az intellektuális képességet. A képességek fejlesztésére tevődött át a hangsúly, ma az alkotó gondolkodás és az együttműködés a leghasználhatóbb tudás. Ennek okán a nevelőtanárokkal szemben a XXI. században új kompetenciaelvárások jelentek meg: -

A tanuló empatikus elfogadásával személyiségfejlődésének segítése. Megfelelő kommunikáció és hitelesség. Nyugalom, türelem, szükség esetén higgadt határozottság a fegyelmezésre. Gyermekközpontú szemlélet, mely nem elsősorban a gyermek akaratát, sokkal inkább a gyermek testi-lelki, tudásbeli, neveltségi érdekeit szolgálja. Szociális érzékenység, az eltérések elfogadásának, a különbségek kezelésének a képessége. A kooperatív tanulást megvalósító gyakorlatok alkalmazása, az egymást segítő tanulók együttműködése. Rugalmas tanulásszervezés mindennapi gyakorlata, alternatív utak kínálata a tanulók számára. Hatékony tanulás, amelynek jellemzője az igényesség, az elért eredményekkel kapcsolatos viszszajelzés, az egyéni tanulmányi terv és megvalósulásának rendszeres nyomon követése. Együttműködés a problémamegoldásban intézményen belüli és intézményen kívüli szakemberekkel.

Tehetséggondozás: Azon tanulók vesznek részt, akik valamilyen területen kiemelkedő képességekkel rendelkeznek. A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása intézményünkben differenciálással és egyéni ráfigyeléssel történik. Ennek érdekében, az arra alkalmas tanulókkal kapcsolatos differenciálás áthatja az intézmény egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, módszereit, pedagógiai eszközeit. Alapfeladataink: A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos a tanulás-szervezési eljárások választása. Pl.: • differenciált tanulásszervezés, • a tanuló célirányos feladatellátása azon a területen, amelyen tehetséges, • kooperatív technikák, • projektmódszer, • tevékenységközpontú pedagógiák, • egyéni vagy csoportos kutatás könyvtárban, interneten. Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók –ha vannak– célirányos fejlesztése. Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív (megismerő) és affektív (érzelmi, indulati) szférájukat. Ennek érdekében:  Lehetőség szerint differenciált foglalkoztatást alkalmazunk,  A közösségi nevelés mellett nagy figyelmet fordítunk az egyéni bánásmódra,  Egyéni feladatok adásával igyekszünk kibontakoztatni a gyermek képességeit, tehetségét, 60


     

A tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelően szakköröket szervezünk. A szakkörök szervezésénél a sokoldalúságra, a változatosságra törekszünk. Folyamatosan részt veszünk pályázatokon. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy vegyenek részt tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön. Lehetővé tesszük tanítványainknak, hogy bekapcsolódjanak az intézményen kívül megszervezett tanfolyamokba, tevékenységekbe, ha azok összeegyeztethetőek kollégiumi kötelezettségeikkel. A közművelődési intézmények által biztosított lehetőségek kihasználása (múzeum-, hangverseny-, és színházlátogatások; könyvtárakban, levéltárakban végzett kutatómunka stb.). Diák-önkormányzati tevékenység, –ha igény van rá akkor– diákújság szerkesztése, kollégiumi rendezvények szervezése.

Korrepetálás: Lehetőségeink függvényében azon tanulóknak szervezzük, akik - hiányzás miatt lemaradtak a tananyagban, - ismereteik hiányosak egy-egy részterületen, - igénylik a fokozottabb tanári segítséget, - az órai tananyag elmélyítésében szaktanári segítségre szorulnak. Felzárkóztatás: Lehetőségeink függvényében azon a tanulóknak szervezzük, akik év közben csatlakoztak hozzánk és valamilyen szinten lemaradásuk van, vagy eltérő felkészültséggel érkeztek az általános iskolából. Az egyéni tanulási stratégiák fejlesztése Az individualizált (egyénre szabott) tanulás előnye, hogy az egyéni anyagot egyéni tempóban, önállóan dolgozza fel a tanuló. Az egyéni tanulói igények kielégítése áll a fejlesztés középpontjában. Ez a fejlesztési tevékenységrendszerek olyan kidolgozását és alkalmazását jelenti, amely csökkenti a hátrányokat, esélyt ad a felzárkózásra és lehetőséget biztosít a követelmények, elvárások teljesítésére. Feltételezi az egyéni tanulói igényekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és a rugalmas alkalmazkodást kifejezetten az egyén fejlődési üteméhez mérten. Olyan humanizálódó kollégiumnak valljuk magunkat, amely tudomásul veszi, hogy nincs tanuló, aki mindenben egyformán kiváló. Az egyik ügyesebb, a másik gyorsabb, a harmadik kitartóbb. Mindenki hátrányos helyzetű a nála bizonyos szempontból jobb adottságokkal vagy előnyösebb körülmények között lévőkkel szemben. Olyan kollégiumnak valljuk magunkat, ahol minden gyermek lehetőséget kap a fejlődésre a pedagógus részéről egyéni törődéssel, de tanácsokkal is. Azok a képességek, amelyeket az egyén nem használ, fejletlenek maradnak, amelyeket viszont sokat foglalkoztat, mind magasabb szintre fejlődnek. Ha egy képesség fejlődésbeli lemaradását szeretnénk csökkenteni, olyan tevékenységet kell végeztetni a gyerekekkel, amely a célzott képességre fejlesztő hatással lehet. Az esélyteremtéshez, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez az egyik legfontosabb tennivaló, hogy a kollégium kezelni tudja az egyéni igényeket, az egyéni eltérésekből fakadó problémákat. Képes legyen arra, hogy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztosítani tudja azokat az egyéni tanulási útvonalakat, egyéni tanulási stratégiákat, amelyek megakadályozhatják, illetve kompenzálhatják az iskolai kudarcokat. Kooperatív tanulás Több ember közösen végzett tevékenysége kapcsán szoros kölcsönhatás alakul ki. Nemcsak a tananyag elsajátítása a cél, hanem a szociális folyamatok elsajátítása is. A közös munkával a gyerekek a személyiségfejlődés területén is kibontakozhatnak, nő a motiváció a tanulásra. Csökkenhet a szorongásuk, ezáltal erősödik pozitív beállítottságuk a kollégiummal, iskolával szemben. Javul a tanulási teljesítményük, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásuk fejlődik. Jó irányba mozdul el a diákok egymás iránti toleranciája is. Képessé válnak a társadalmi, etnikai, kulturális különbségek tisztább 61


értelmezésére. A pedagógus feladata tehát, hogy kiépítse tanulói között az együttműködés képességét. Ez megkívánja a tanulóktól az interperszonális és kiscsoportban való munka képességét. A tanulóknak el kell sajátítaniuk azokat a technikákat, melyek az együttműködéshez szükségesek. Nem az egyéni felelősség elmosásáról van szó, sokkal inkább annak a csoport tükrében való felerősítéséről. A módszert részben az azonos tananyagot tanulók tanulásában, közösen kapott feladatok ellátásában, részben a szabadidő hasznos eltöltésére, vagy a közéleti tevékenységek megismerésére adott feladatok elvégzésére alkalmazhatjuk. A kooperatív tanulás négy alapelve: -

Az építő egymásrautaltság Az egyéni felelősség Az egyenlő részvétel A párhuzamos interakció (kölcsönös egymásra hatás)

A pályaválasztási tevékenység elvei: -

a 11-12. évfolyamosok számára folyamatos tevékenység; legyenek tisztában képességeikkel, legyen reális önismeretük; a pályaismertetők tartalmazzák a velük kapcsolatos képzési módokat; lássák a választott pálya és életük fő kérdései közti összefüggéseket, mit kell tenniük céljuk eléréséhez; alkalmazni kell a modern informatikai eszközöket (pl.: e-palya.hu weboldal tanulmányozása); törekedni kell, hogy az egyéni adottságokhoz illeszkedő választásuk összhangban legyen a munkaerő-piac elvárásaival; tudatosítani kell, hogy az iskolában megszerzett ismeretek csak a továbbtanulás megkezdéséhez elegendőek; legyenek készek a permanens tanulásra, ami alapja lehet a későbbi pályakorrekciónak; választásuk során gondolkodjanak pályakörben, pályairányban, ennek megfelelően látogassanak el munkahelyekre.

Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei: -

a polgári értékrend elemeinek megismertetése; kollégistáink elképzelésének megismerése a jövőről; jövőképük fejlesztése a realizmus irányába; ki kell alakítani az egy életen át való tanulás és önművelés igényét; konfliktuskezelési technikák megismertetése, gyakorlása; élethelyzetek modellezése szituációs játékok révén; a családi és társadalmi élet főbb tennivalóinak megismertetése; demokratizmus a mindennapi életben – előgyakorlatok; a változó világ körülményeihez való konstruktív alkalmazkodás megalapozása, felkészítés az ésszerűen takarékos gazdálkodásra.

62


5. Nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai A kollégiumot illetően nem releváns.

6. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve Egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése -

egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása a tehetségfejlesztés érdekében, a tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, és további szolgáltatások, folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól az egyéni fejlesztési tervek alapján – lehetőségeink figyelembe vételével – szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok.

Az egyéni fejlesztés eszközrendszere

-

tanulási motivációt fejlesztő tevékenységek, előítéletek kezelése, identitás artikulálása és erősítése, nemzeti hagyományok az oktatásban, kortárs-segítés, ha lehetőség adódik, tanári mentori rendszer működtetése, önismeret és mentálhigiéné, a tanulói önkormányzatiság kialakítása.

Olyan pedagógiai környezet megteremtése a cél, amelyben a tanuló fejlődése a leghatékonyabb módon folyik. Alkalmazhatók: - kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoport-foglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő tevékenység keretében), - projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), - tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, - drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, - egyéni motiváció a tanulásban, -szembesítés az elért és a lehetséges eredményekkel, - családlátogatás,- mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával.

63


7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 









A különféle kollégiumi tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: A kollégiumi élet egyes területeihez (pl. tanulmányi munka vagy a szabadidő hasznos eltöltése) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Lehetőséget adunk, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetőséget adunk, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A diákönkormányzat célja, hogy a működési szabályzattal összhangban példamutató magatartásukkal részt vegyenek önmaguk és társaik formálásában, életmódjuk kialakításában a pedagógusok irányításával szervezzék és ellenőrizzék a közösség életét és munkáját. DÖK munkáját pedagógus segíti. A diákönkormányzatot maguk által választott képviselők alkotják, akik képviselik a kollégista diákokat kulturális rendezvényeken, illetve vezetőjük a fegyelmi tárgyalások alkalmával, vagy azokon a nevelőtestületi értekezleteken, amelyekre az érintettség kapcsán meghívjuk. A szociális képességek fejlesztése tudatos módon történik a különböző diák-önkormányzati tevékenységek gyakorlása kapcsán: - A tanulók sokoldalú fejlődésének segítése, az elért eredmények értékelése. - A tanulmányi munka megszervezésének segítése - A kollégium kapcsolatrendszerének kiépítése más iskolákkal, kollégiumokkal. - A kollégiumi nevelőtestület munkájának támogatása. - Választások, rendezvények szervezése, diákvezetői megbízások ellátása. A Diákönkormányzat tagjaitól elvárjuk, hogy: - Személyes példamutatással, kiemelkedő tanulmányi eredménnyel járjanak társaik előtt. 64


-

Ismerjék és gyakorolják a demokrácia alapvető szabályait. Önállóan végezzék az önkormányzó munkát. Ismerjék meg jogaikat, teljesítsék kötelezettségeiket. A feladatokat előre tervezzék, a munkát osszák meg. Közösségszervező tevékenységük kiemelkedő legyen.

Sport – játéktevékenység A szabadidős tevékenységek közül kollégiumunkban kiemelt szerepet kap a sport és a játéktevékenység, a rendszeres mozgás. A kollégiumi sportolás terén fő elvünk a sport beépítése a gyermekek mindennapjaiba. Fontos, hogy kihasználva az infrastruktúra adta összes lehetőséget erősítsük a tanulóinkban a mozgás örömét. A testi nevelés során szerencsére támaszkodhatunk a sportra, mint eszközre, mert tanulóink körében a sportmozgások kedveltek. A testi kulturáltság azonos értékű a kultúra többi területeivel, s egyik formája az önmegvalósulásnak. Küzdeni tudást, erős akaratot, kitartást, jobb eredményekre való törekvést követel az egyéntől is. Feladata az egészség védelme, az egészségnevelés. A sport egészségmegőrző szerepénél hangsúlyozni kell a fizikai cselekvőképességet, a test és a pszichikum összhangjának megteremtését, a tevékenység kollektív magatartást követel, segítségnyújtást, kölcsönös bizalmat egymásban. A sport olyan állóképességet ad, amely ellenállóbbá teszi a diákokat mindenfajta fizikai megpróbáltatással szemben. Feladataink: - a rendszeres testedzés iránti igény felkeltése, állandósítása - a környezet kínálta lehetőségek kihasználása - a mindennapos mozgás jelszavának megfelelően tevékenységek szervezése, beindítása - csapatjátékok szervezése - tudatosítás, hogy a versenyzésnél nem az eredmény, hanem a részvétel a fontos - tudjanak örülni saját és mások elért sikereinek - tudatosodjon bennük a hatás öröme, a fölösleges energia levezetése - a túlterhelés elkerülése. A kulturális tevékenység, esztétikai nevelés A kulturális, a művészeti, az esztétikai, a vizuális nevelés a szabadidő kulturált eltöltésének megszervezése rendkívül szerteágazó és összetett feladat. Szorosan kapcsolódik a tanulmányi munkához a jól szervezett életrend kialakításához éppúgy, mint az etikai, a világnézeti, a környezeti, a testi nevelésben megnyilvánuló értékéhez, de a szerepekre nevelés sok részlete is szorosan ide tartozik. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy a természet szépségeiben megtalálható esztétikai értékek, a műalkotások, az irodalmi művek, a filmek, a zeneművek, a táncok, a népművészeti hagyományok értékrendszerének ismerete az ember általános műveltségének része, mint a kémia, fizika, matematika alapkérdéseiben való jártasság. A kollégiumi nevelésben a tanulás, a szabadidő optimális megtervezése alapvető fontosságú, hiszen e szűkre szabott időben zajlik a pihenés, a tanulmányi munkát kiegészítő tehetséggondozás, a hiányok pótlása, a művészetekre nevelés, a vizuális nevelés, a fiatalos időtöltések, a megemlékezések, ünnepségek, a hagyományos kollégiumi összejövetelek, a sportversenyek, a csoportfoglalkozások, az egyéni beszélgetések és sok egyéb tevékenység. A művelődést érintő elvünk leginkább az, hogy a tanulókban kialakuljon az igény a színvonalas, rendszeres kulturális élmények iránt. Az olvasás szeretete mellett szeretnénk, ha valódi alkotó tevékenységekben is kipróbálnák magukat: ezért szorgalmazzuk, és támogatjuk, hogy a Gimnázium által kínált szakkörökben, és egyéb nem kötelező tanórai tevékenységekben vegyenek részt a kollégista diákok is. 65


Az esztétikai nevelés legfontosabb feladatai: - az egyén esztétikus megjelenése, ízléses öltözködés, testkultúra, - a környezet esztétikus alakítása, formálása, a természet szépségei, - az alkotó munkában megjelenő esztétikum, - a művészetek sokféleségének megismertetése, - néphagyományok ismerete, tánc- mozgáskultúra, - a múzeumba, moziba, színházba, hangversenyre járás szokásainak kialakítása, - egyéni könyvtár, lemeztár, kazettatár, video tár kialakítására való ösztönzés, - újságfigyelő rendszer megszervezése, Az esztétikai és kulturális nevelés lehetőségei kollégiumunkban: 1. Rendezvények szervezése: (Lásd! A kollégium hagyományai c. fejezet.) 2. Városi kulturális intézmények „műsorfigyelése”. 3. Könyvtárlátogatások, napilap-figyelő. 4. A könyvtári és a gimnáziumi lehetőségeket is kihasználva – az anyagi szűkösség figyelembe vétele mellett – lehetőséget adunk az alábbi diákkörök, érdeklődési körök működésére, amelyek igény szerint tanévenként kiegészíthetők más körökkel: - népzenei önképzőkör - klasszikus-zenei klub - házi videofilm klub - számítógépes szakkör - népmese-kedvelők köre – esetleg az ezeket feldolgozó „árnyék-színház” - olvasó kör - kézműves kör - tánckör 5. Színházlátogatás megszervezése - az előadások előkészítése, értékelése. 6. A diákönkormányzat által szervezett versenyek, rendezvények: - szobák tisztasági versenye, - a kollégiumi napok. 7. Kapcsolódás az iskolai rendezvénytervben szereplő alkalmakhoz, lehetőség szerint elkerülve a „dupla” megemlékezést, ünneplést. 8. Kiállítások szervezése évfordulókhoz kapcsolódóan.

66


8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek: a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje A gyermek és ifjúságvédelmi munka minden csoportvezető nevelőtanár napi feladatai közé tartozik. A csoportvezető beköltözéskor összegyűjti a szükséges információkat a tanulókról. Jelzi a „problémás” tanulókat az igazgató, illetve az ifjúságvédelmi felelős felé. Az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a nevelőtestületet, továbbá konzultációt folytat a szülőkkel, az iskolával. Szükség esetén a tanuló helyzetét jelzi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálat felé. Szükséges az intézményen belüli rendszeres tapasztalatcsere, konzultáció, az esetmegbeszélés. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai  Tájékoztatja a diákokat arról, hogy milyen problémával hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá az intézményen kívül milyen ifjúságvédelmi feladatot, ellátó intézményt kereshetnek fel.  A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – szükség esetén családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.  Bántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen.  A tanuló anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.  Tájékoztatást nyújt a diákok részére szervezett szabadidős programokról.  A kollégiumban a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.  A kollégium nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az igazgatónál.  A törvényi változások figyelemmel kísérése. A segítségnyújtás általános formái -

az egyéni beszélgetés, egyéni törődés, meghallgatás, életvezetési tanácsadás, a kiscsoportos, szobaközösségi beszélgetés, mentálhigiénés szakember hívása.

Fontos célkitűzésünk, hogy pedagógiánk szellemisége kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, esetleg kitaszított helyzetbe kerüljön. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kollégista diákok szívesebben fordulnak úgymond „házon belül” segítségért olyan pedagógushoz, akit ismernek, és akiben megbízhatnak, hiszen ezek a serdülőkori problémák elsősorban magánéleti, személyes 67


jellegűek, közösségi beilleszkedéssel, egészségüggyel, tanulással, családi háttérrel, pszichés vagy egzisztenciális nehézségekkel kapcsolatosak. A veszélyeztetettség külső megjelenési formái A kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére. Fokozott figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését a következő esetekben: -

a változás a családban (első osztályba lépő gyermek, testvér születése, válás), a médiumok hatása gyermekeink fejlődésére (pozitív-negatív), az engedékenység-szigor kérdése (hol a helyes középút?), szenvedélybetegségek – megelőzésük, gyógyításuk, (italozás, dohányzás, drogfogyasztás, túlzott internet-használat), tanulási nehézségek (dysgrafia, dyslexia, dyscalculia, egyéb) és tanulmányi eredmény látványos visszaesése, deviáns viselkedés: szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükröző külső öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben, szélsőséges politikai nézetek hangoztatása, szektához való csapódás,

A gyermekvédelmi munkát meghatározó pedagógiai elveink A gyermeki jogok minél magasabb szintű megvalósulása, érvényre jutása érdekében el kell különítenünk: -

A prevenció, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a veszélyeztető körülmények kialakulásának széleskörű megelőzése és megszüntetése. A szociális segítségnyújtás, a gyermek és természetes környezetének együttműködésére építve kísérjük figyelemmel a konkrét veszélyeztető hatásokat, és azok kezelésére megoldásokat keresünk. A hatósági beavatkozás szintjét. A család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen.

A gyermek- és ifjúságvédelmi munka színvonala emeléséért az alábbiakat kívánjuk tenni: -

pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése, gyermekközpontúság, bizalmi elv érvényesítése, a pedagógiai munkát segítő külső szakemberek szükség és lehetőség szerinti bevonása (pszichológus), továbbképzések igénybe vétele, rugalmasság a diákok igényeihez, problémáihoz, a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában, magatartásának alakításában együttműködünk a szülővel, a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése, felkészítjük a tanulót a családi életre, családtervezésre, krízishelyzetekre, olyan légkört teremtünk, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön a kollégiumban, törvényesség megtartása a működésben az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

68


A betegségek, szenvedélybetegségek megelőzése illetve kezelése -

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód-életvitel témakörrel. Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését. Az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, klubok tevékenységébe, így integráljuk őket a kollégiumi közösségbe. - Filmklub keretében lehetőséget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre. - Prevenciós céllal drogellenes programokat szervezünk. - Szükség esetén a pszichológus szakellátását kérjük. - Tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatást szervezünk. - Intézményi „szociális hálót” működtetünk, melynek kapcsán kiszűrjük a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat. - Többszöri konzultáció a szülőkkel, nevelési segítség, életvezetési tanácsadás. - A gyermek nevelési tanácsadóhoz irányítása. - Javaslat egészségügyi ellátás igénybevételére. - Rendszeres gyermek- és ifjúságvédelmi támogatás, illetve természetbeni juttatás kérelmének előterjesztése. - Alapítványi támogatások igénylése.

69


9. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A kollégium feladatai közé tartozik Magyarország állami ünnepeinek, a hozzájuk kapcsolódó eseményeknek a megismertetése, méltó megünneplése, a kollégiumi közösség egészének bevonásával, a nevelőtestület segítő közreműködésével. Sajátos helyzetünkből adódóan az oldottabb légkörben tartott megemlékezéseket szorgalmazzuk, a megemlékezéseket az éves munkaterv tartalmazza. A hagyományápolás a diákok személyiségfejlődését is szolgálja. A kollégium pedagógusai a diákokkal együtt minden tanév végén értékelik az elmúlt tanév eseményeit és ennek során javaslatokat fogalmaznak meg a folytatást illetően: melyik program sikerült a legjobban, melyek voltak a fejlesztendő területek, illetve megtervezik azt, hogy a következő tanévben milyen események legyenek megszervezve. Mindenképpen ragaszkodunk a közösségépítő programok megtartásához és minél tartalmasabbá tételéhez. Minden csoportvezetőtől elvárjuk, hogy a csoportjával együtt tevékenyen részt vállaljon a kollégiumi közösség számára szervezett rendezvények előkészítésében és lebonyolításában. Faliújságon hívjuk fel a figyelmet az ünnep közeledtére. A tervezés időszakában a kollégium vezetése a diákönkormányzattal és a tantestülettel egyeztet. Az ünnepségek általában a délutáni szilenciumot követően kerülnek megrendezésre, amennyiben hétvégére esik az ünnep, az azt megelőző munkanapokon előzetes egyeztetést követően. A hagyományok tiszteletben tartása, ápolása, újabb hagyományok teremtése és azok ápolása, valamint a kollégium jó hírnevének megőrzése az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve tanulójának a kötelessége, különösen a nevelőtestületé és a vezetőségé. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja a kollégium meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. Hagyományos rendezvényeink, megemlékezéseink: - Ismerkedési est (Gólyaavató), melyen minden új kollégista bemutatkozhat. - Kiskunhalas - diákéveim városa, városnéző séta tanári kísérettel az új kollégisták számára, - Karácsonyi ünnepség, - Kollégiumi ballagás, végzősök búcsúztatása, kitüntetések átadása. - Pedagógusok napja, - Kirándulás, színházlátogatás szervezése.

70


10. Az iskolákkal, a szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium a Kiskunhalasi Református Kollégium egyik intézménye ezért folyamatos, napi kapcsolatban áll a Kiskunhalasi Református Kollégium alábbi nevelési-oktatási intézményeinek vezetőivel és nevelőtestületeivel: Kiskunhalasi Református Kollégium Központi Általános Iskolája 6400 Kiskunhalas, Köztársaság u. 9. Kiskunhalasi Református Kollégium Gólyafészek Óvodája 6400 Kiskunhalas, Ősök tere 2. A kapcsolattartás megvalósulásának alapvető formája a rendszeresen megtartott igazgatói értekezlet az intézményvezetők munkaértekezlete, az operatív teendők koordinálására és intézkedésére. A szülőkkel történő kapcsolattartás/együttműködés formái A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról – lehetőleg a gimnázium szülői értekezleteihez igazodva (tanévenként 2 alkalommal)–  az igazgató: o a szülői szervezet (közösség) választmányi ülésén o a hirdető táblán keresztül,  a nevelőtanárok: o a szülői értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a családlátogatások,  a szülői értekezletek,  a nevelőkkel egyeztetett időpontban,  a nyílt napon,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszélésen,  írásbeli tájékoztatókkal. A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az intézményi munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény igazgatójához, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi szülői szervezethez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, nevelőtestületével vagy az intézményi szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézmény igazgatójától kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az intézmény fenntartójánál,  az intézmény irattárában,  az intézmény nevelői szobájában,  az intézmény igazgatójánál,  az intézményrendszer könyvtárában,  az intézményrendszer honlapján. 71


A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az intézmény irattárában;  az intézményrendszer könyvtárában;  az intézmény nevelői szobájában;  az intézmény igazgatójánál;  elektronikus formátumban pedig az intézményrendszer honlapján. A házirend egy (rövidített) példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

72


11. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségnevelési elvek: A helyi megvalósításának részletes szabályai a pedagógiai program „A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok” c. fejezetében találhatók. Környezeti nevelési elvek: A környezeti nevelés filozófiája szerint az ember nem mindenható ura, hanem része a természetnek. A többi élőlény közül való kiemelkedésünk pedig nem előjogokkal jár, hanem éppenséggel a Föld iránti kötelességekkel. A fenntarthatóság, a fennmaradás érdekében pedig nekünk, felnőtteknek, pedagógusoknak, kollégiumi nevelőtanároknak is olyan szemlélet kialakítása kell törekednünk, amelynek elsajátításával minden diákunk belső kényszerévé válik az egyetemes természetnek – mint létező értéknek – a tisztelete és megőrzése is. A környezeti nevelés értéknek tartja a természet erőforrásainak kíméletét, a természet törvényeivel harmonizáló magatartást és a környezetért felelős életvitelt, s ennek megfelelően az anyagi javak tekintetében a mértékletességet, a takarékosságot is. Úgy véljük, hogy igen komoly értékközvetítő erő intézményünk egészének működése, atmoszférája, miliője, valamint a benne dolgozók környezeti értékrendje és harmóniája is. Szem előtt tartjuk, hogy a kollégiumi élet mindennapjaiban érvényesüljön nevelőintézményünk egészének ökológiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, stb.) valamint társas harmóniájának rendje. Mivel az egyes tantárgyak kerettantervi tematikája szerint sok helyen nyílik lehetőség arra, hogy a diákok a környezeti kérdések tudományos, társadalmi és gazdasági vonatkozásait megismerjék, ezért kollégiumunk környezeti nevelési programjának a szakmai ismeretek átadása mellett, a gyakorlati tevékenységre is gondot fordítunk, ahol a tanulók megfelelően alkalmazhatják, és a cselekvés szintjére emelik a tanítási órákon is elsajátított elméleti tudásukat. Célunk és feladatunk ezzel az, hogy megmutassuk és gyakoroltassuk azokat a tevékenységi formákat, amelyekre diákjainknak, mint környezettudatos, a fenntarthatóságot (fenntartható fejlődést) szem előtt tartó állampolgároknak szükségük lesz. Mivel az alapprogram időkerete most is csak szinte bepillantást enged e rendkívül fontos nevelési területbe, úgy véljük, hogy a kötetlen beszélgetések, a szabadidős programok egy részét továbbra is – koncepciózusan – ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretek nyújtására is kell fordítanunk. A programok közül kiemelést érdemelnek a különböző szakkörök (pl. természetjáró). Emellett azok a szabadidős- és kulturális tevékenységek (tanulmányi kirándulások; közművelődési intézmények, nemzeti parkok, múzeumok, vadasparkok látogatása; a kollégium belső- és külső környezetének folyamatos gondozása, szépítése), ahol remek lehetőség nyílik a pl. a természettudományi és technológiai-, valamint a szociális- ill., a kulturális kompetenciák fejlesztésére is. Nagyon fontos, hogy a kollégium nevelőtestülete támogassa, irányítsa és személyes részvételével is segítse ilyen jellegű programok megvalósítását. A kollégium nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozója is aktívan közreműködik a környezeti neveléssel kapcsolatos céljaink megvalósításában (pl. virágok gondozása). A kollégiumi közösség egészségmegőrzésének programjai és az egészséges környezet megteremtése továbbra is kiemelkedő feladat a számunkra. Éppen ezért a jövőben még nagyobb figyelmet kívánunk fordítani a helyi közösségekkel való kapcsolatok kiépítésére, valamint a helyi környezetvédelmi és környezetjavítási akciókban való részvételre is. 73


Közös céljaink: Kollégiumunk feladatának tekinti, hogy diákjaink a környezettudatos magatartással kapcsolatosan megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek. Célunk, hogy olyan szemléletet erősítsünk és alakítsunk ki a tanulókban, mely a környezettel harmonikus kapcsolatot állandósít, meghatározva ezzel az egyéni életvezetését. S mivel környezetünk állapota rendkívüli módon befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, elengedhetetlennek tarjuk, hogy környezeti nevelésünk által a tanulók erkölcsi alapelvévé váljon a természet tisztelete, épségének megóvása. Ennek eléréséhez a következő távlati célok megvalósítását tartjuk szem előtt a kollégiumi élet valamennyi színterén: - biztosítani kívánjuk minden diákunk számára a lehetőséget, hogy elsajátítsa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert és elkötelezettséget - szeretnénk elősegíteni annak felismerését, hogy a gazdasági, társadalmi és ökológiai jelenségek kölcsönösen függenek egymástól (falun és városon egyaránt) - arra törekszünk, hogy diákjainkban kialakítsuk ill., megfelelő módon formáljuk a környezettel kapcsolatos óvó-védő magatartási és életviteli mintákat. Célkitűzéseink között szerepel, hogy az általunk választott programok, beszélgetések vagy az alkalmazott módszerek: - adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség-, fenntartható fejlődéskérdéskör) - rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket - alakítsanak ki kritikus gondolkodást - fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) - ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására - alakítsanak ki környezeti érzékenységet (közvetlen kollégiumi környezet, otthoni, stb.) helyes szokásokat, viselkedési normákat - ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében) - tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét - tegyék világossá diákjaink számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével - legyenek nyitottak a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve a természet fenntarthatóságát. A továbbiakban nagyon fontosnak tarjuk, hogy mi magunk (pedagógusok), valamint a felnőtt dolgozók és a szülők is személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. Meggyőződésünk, hogy egy vonzó, környezettudatos életstílus propagálásával tudjuk a leghatékonyabban elérni a pozitív változást. Természetesen a pozitív személyiségvonásokon túl mindannyian szükségesnek tartjuk a megfelelő szakmai hozzáértést is. Fontos a szakmai továbbképzéseken való részvétel. Különösen igaz ez egy olyan témában, mint a környezeti nevelés, hiszen naponta újabb és újabb problémákkal találkozunk, melyek feldolgozásához a szakmai anyagok naprakész ismeretére van szükség.

74


Módszerek, tartalmak, tevékenységek A környezeti nevelés módszereinek kiválasztásánál a kollégium adottságait is figyelembe vesszük. Mivel a környezeti nevelés az évfolyam-foglalkozások keretén belül nem tud megvalósulni, ezért olyan programok megvalósulására adunk lehetőséget, melyeken önként és szívesen részt vesznek a tanulók (pl. szakkörök, kézműves foglalkozások, akciók, vetélkedők, múzeumlátogatások, városnézés, tanulmányi kirándulás). A feladatok összeállításánál mindig arra törekszünk, hogy azok érdekesek, ötletesek, játékosak és hasznosak legyenek, annak érdekében is, hogy a tanulók szívesen oldják meg azokat. Ennek megfelelően a feladatok között szerepelhetnek: -

Kiselőadások tartása (évfolyam-foglalkozások alkalmával is) Poszterek, plakátok készítése és bemutatása (pl. Föld napja alkalmából) Faliújságok készítése Diákmédia rovata (pl. Zöld Hírek) Vitrinek, tárlók kiállításanyagának készítése (jeles napokhoz kapcsolódóan is) Pályázatok írása (Ismerjék meg lakóhelyük változásait környezetvédelmi szempontból, hol vannak a településen problémás, esetleg veszélyesen szennyezett helyek.) Multimédiás módszerek alkalmazása, a számítógép felhasználása Környezetvédelemről szóló rádiós és televíziós hírek, környezetvédelmi cikkek feldolgozása (évfolyam-foglalkozások, kiscsoportos foglalkozások keretein belül) A kollégium belső környezetének folyamatos, tervezett gondozása, szépítése, beltéri növények gondozása (önkiszolgáló tevékenység, esztétikai feladatok) Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése a kollégiumban Helyes vásárlói szokások kialakítása – környezettudatos vásárlás, fogyasztás (foglalkozás, gyakorlat) Az otthoni környezetvédelembe való bekapcsolódás lehetőségeinek megismerése ill., abban való részvétel (szülők irányítása, ill. részvétele által: lomtalanítás, illegális szeméttelepek felszámolása, vizek, vízpartok védelme, stb.) otthoni fiatalokkal való összefogás, szervezeti keretek megteremtése, (önkormányzatok) hagyományőrzés, - teremtés

75


A környezeti nevelés lehetőségei -

Szakkörök (természetjáró szakkör) Tanulóknak adott feladatok (kiadunk a tanulóknak egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra) Ellátogatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, természetvédelmi területekre, múzeumokba. Dráma-, vagy szituációs játék: (pl. környezetvédelmi katasztrófa esetén: mérgező anyagok vagy gázok folyókban, lakóhelyek közelében, stb.) Kézműves foglalkozások: (természetes anyagokból tárgyak készítése: tojásfestés technikái, anyagfestés, batikolás, üvegfestés) Akciók, vetélkedők: (pl. a város természeti környezetének változásai, kiállítás rendezése: időszerűségekhez kapcsolódva: víz világnapja, madarak és fák napja, stb.) Múzeumlátogatások, „bio” boltok felkeresése, piac, stb. Versenyek: dekorációs verseny a szobák között rajzolás, festés (környezetvédelmi témák, illusztrációk)

Taneszközök, segédeszközök A kollégium rendelkezik néhány olyan oktatási eszközzel, melyek a környezeti munkához elengedhetetlenül szükségesek. Az intézményrendszer könyvtárából történő kölcsönzéssel, illetve az ilyen témájú internetes honlapok tanulmányozásával biztosítjuk, hogy a környezeti nevelési foglalkozásokon és programokon megfelelő audiovizuális, illetve multimédiás eszköz álljon rendelkezésre.

76


12. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, a csoportvezetői munka tartalma, a csoportvezetők feladatai

A pedagógus jogai és kötelezettségei:

-

-

 A pedagógus joga, hogy személyét, mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyi jogait tiszteletben tartsák, nevelői tevékenységét értékeljék és elismerjék megválassza a pedagógiai program alapján a nevelési módszerét nevelői-oktatói munkáját a református nevelési követelményeknek megfelelően végezze irányítsa és értékelje a tanulók munkáját hozzájusson a munkájához, szükséges ismeretekhez részt vegyen a pedagógiai program készítésében és értékelésében gyakorolja nevelőtestületi jogait vegyen részt továbbképzésben, kísérletekben és kutatásokban szakmai egyesületekben, kamarákban részt vegyen az intézmény szervezésében foglalkozás-egészségügyi ellátásban részesüljön.  Kötelessége: a tanulók nevelése, testi épségének megóvása, erkölcsi védelme, személyiségének fejlesztése az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítése az egészségvédelmi ismeretek átadása a közreműködés az ifjúságvédelmi feladatok elvégzésében a tanuló életkora és fejlettségi szintje szerinti együttélési szabályok megismertetése hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának szervezése és segítése a szülőkkel történő rendszeres kapcsolattartás a szülők, és a tanulók kérdéseire érdembeli választ adjon a tanulókkal az etikus viselkedés szabályait elsajátíttassa rendszeres továbbképzésben vegyen részt részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken rendszeres módszertani önfejlesztés, új módszerek kipróbálása éves szinten a munka megtervezése (foglalkozástervek, tematikus tervek készítése) a tanév végén beszámoló készítése az éves munkáról pontos dokumentációvezetés a foglalkozásokról az önértékelésben érintett pedagógusok kötelessége az ellenőrzések megállapításainak megfelelően önfejlesztési tervet készíteni, melyben rögzítik a fejlesztendő területeket együttműködés más pedagógusokkal a pedagógiai folyamatokban más intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás különböző konfliktushelyzetek, problémák feltárása, megoldása érdekében – szükség esetén – szakmai segítség kérése partneri együttműködés a tanulókkal, a szülőkkel, az intézmény nem pedagógus munkatársaival rendszeres tájékozódás a legújabb szakmai eredményekről pontos, megbízható munkavégzés szakmai igényesség az SzMSz-ben, a kollégiumi nevelőtanár feladatai között szereplő spirituális kompetencia teljesítése

77


A csoportvezető nevelők külön feladatai A csoportvezető nevelőtanár kötelessége, hogy a kollégiumi életben, a rábízott tanulók otthonszerű együttélésében rejlő nevelési lehetőségeket önállóan, felelősségteljesen, tudatosan és építő jelleggel használja ki. Különösen fontos törekvése kell, hogy legyen csoportja tagjainál kialakítani és fejleszteni az egymáshoz való alkalmazkodást, elfogadást, toleranciát, az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás iránti igényt. Meg kell követelnie a szabálytiszteletet, az illemtudó magaviseletet, tisztességet, erkölcsösséget, egymás iránti türelmes bánásmódot – általában – az etikai, esztétikai, emberi értékekre épülő normákat. A csoportvezetők az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal a házirend szabályait, a balesetvédelmi, tűzvédelmi előírásokat, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel is. A csoportvezető nevelőtanár feladata, hogy felkeltse az igényt a diákokban ahhoz, hogy együtt legyenek, érdeklődjenek egymás és a közös programok iránt, valamint, hogy tájékozódjon a különböző intézmények kínálta programokról is, és azokat saját ajánlásával kiegészítse. A csoportvezető nevelőtanárnak folyamatosan tájékozódni kell a tanuló kollégiumon kívüli tevékenységéről, szükség esetén a tapasztalatairól értesíti a szülőt, osztályfőnököt, a nevelőtestületet és az igazgatót. Ellenőrzi csoportja napi létszámát, szervezi és ellenőrzi a kollégiumban végzett tanulmányi munkájukat és figyelemmel kíséri iskolai eredményeiket. Engedélyt ad kimenőre, szervezi és figyelemmel kíséri a szabadidejük hasznos eltöltését. A tanév elején elkészíti a csoport éves munkatervét. A tanév során pontosan vezeti a csoportnaplót, a tanév végén önreflexiót készít és megfogalmazza a következő tanévre vonatkozó feladatait. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot az illetékes osztályfőnökökkel, illetve szaktanárokkal. Az érettségizett tanulóknál nyomon követi a felvételi eredményeket. A csoportba sorolás elvei: A kollégiumi tanulócsoportok heterogén korosztályú és különböző iskolákba járó tanulókból is állhatnak. Csoportszervezésük elve, hogy az egy korosztályt alkotó azonos iskolába járó új kollégisták lehetőleg egy csoportba kerüljenek. Így amennyiben más szempont nem merül fel, az 5-8. évfolyamosok, a 911. évfolyamosok, illetve a végzősök egy-egy csoportot alkossanak. A csoportok tanulólétszáma törvényben meghatározott (jelenleg max. 27 fő). Az SNI-s tanulókkal való foglalkozást gyógypedagógus segítheti, hogy hatékonyabban megvalósulhasson az SNI-s tanulók csoportba történő beintegrálása, hátránykompenzációjuk. A csoportok létszámának változásáról /átirányítás, összevonás, bontás/ a nevelőtestület javaslatának figyelembevételével az igazgató dönt. Lehetnek azonos érdeklődés mellett szerveződő más értelemben vett tanulócsoportok is (pl. azonos szakkörre, sportra, érdeklődési körre, stb. jelentkezők). Az ő szerveződésüket és tevékenységüket a tanulócsoportok vezetői segítik és figyelemmel kísérik.

78


III.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

3.1 Bevezetés: A helyi tantervek mellékletekben találhatók. Nyolc évfolyamos, illetve négy évfolyamos képzésű változatban készültek. A külön mellékletek részletesen tartalmazzák a következőket: 1. a választott kerettanterv megnevezését, 2. a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, 3. az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, 4. a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot ott, ahol a tantárgy ezt lehetővé teszi: hon és népismeret, történelem. A szabadon tervezhető órakeret a Heti óratervben feltüntetett módon került elosztásra. Elsajátítandó tananyag a plusz óraszámra vonatkozóan a helyi tanterv követelményének elmélyítésére, gyakorlására szolgál.,

79

3.2 Az iskola órahálója évfolyamokra bontva:

3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A. Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a tantárgyfelelősök véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. B. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Ez alól kivételt képeznek esetenként a nyelvi könyvek, és esetenként a középilletve emelt szintű érettségire való felkészítő tankönyvek, segédletek bármely tantárgy esetén. C. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. D. A tankönyvrendelés elkészítését az iskolában működő tantárgyfelelősök koordinálják. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: a) a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak; b) a pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása érdekében azon tanulók számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni. Ez alól kivételt képeznek a nyelvi csoportok tanulását segítő tankönyvek, segédletek. A következő tanévben szükséges taneszközökről az újonnan beérkező évfolyamon tanulók diákok számára a tavaszi szülői értekezleten szóban, és írásban, valamint az iskola honlapján elhelyezett listán, írásban tájékoztatjuk a szülőket. Az iskola honlapján tájékoztató található arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak ingyenesen tankönyvet (jogszabályi rendelkezés alapján), illetve támogatást a tanulók (szüleik) a tankönyvek megvásárlásához. 3.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

3.4.1 Bevezetés: A Nemzeti Alaptantervben meghatározott elveknek megfelelően szervezzük meg az iskolánkban folyó nevelési, oktatási feladatokat. Különös hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.


3.4.2. A kulcskompetenciák részletesen Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

82


A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Nyitottság Isten valóságára, vallásos, transzperszonális kompetencia Az ember boldogságának alapja, ha megtalálja életének értelmét, amelyet a Biblia sok évezredes hagyománya szerint Isten szeretett és a tőle való elszakadtságból megváltott teremtményeként való önismeretünk alapoz meg. Hisszük, hogy mindennapi világunkon túli tapasztalatok is gazdagítják életünket. Ide tartoznak kiemelkedő szellemi, lelki élményeink, Bibliaolvasásban, az istentiszteleti közösségben és imádságban szerzett tapasztalataink, az élet sokszor fájdalmas, szenvedésteli, máskor feledhetetlen boldogsággá fokozódó pillanatai. Megváltott emberként lehetőségünk van arra, hogy ezeknek a különleges tapasztalatoknak jelentést és értelmet adjunk, általuk hétköznapi életünket megfényesítsük, és személyiségünk fejlődésével az emberi közösség szolgálatára lehessünk.

83


Iskolánkban két fajta képzést valósítunk meg: a nyolcosztályos és a négyosztályos gimnáziumi képzést. A) A nyolcéves képzési egység három jól elkülöníthető, de nem mereven elválasztott szakaszra tagolódik. Az előkészítő szakasz két, a szaktudományok alapjaiba történő fokozatos bevezetés (orientáció) két és a szakmai előkészítő szakasz négy évig tart. a) Az első, előkészítő szakasz (5–6. osztály) A képzés szempontjából ez a legfontosabb, a további munka eredményességét tekintve a leginkább meghatározó. Az első két év fő feladata a képességfejlesztés. Folytatódik az általános iskola első négy osztályában megindult fejlesztés. Az előkészítő szakasz középpontjában az anyanyelvi és a természettudományos nevelés áll. Megkezdődik egy választott első élő idegen nyelv tanítása. A testnevelésóra keretében, kapcsolódva az ének és a vizuális nevelés órák tananyagához a tanulók megismerkednek a magyar néptánc alapjaival is. Amennyiben erre a szülők segítsége és egyéb támogatási lehetőség módot ad, erdei iskolát szervezünk, ahol a tanulók terepi körülmények között megtapasztalva ismerik meg a természetet, de egyúttal a közösséget is építeni tudjuk általa. b) Orientációs szakasz (7–8. osztály) A második, kétéves szakaszban megkezdődik, ill. folytatódik a hagyományos szaktárgyi oktatás, még mindig egységes program alapján. Folytatódik az első élő idegen nyelv, és 9. osztályban megkezdődik a második tanítása. Ebben a szakaszban izgalmas, újszerű módszerekkel segítjük a diákokat az őket igazán érdeklő, nekik sikert adó területek megtalálásában. c) Szakmai előkészítő szakasz (9–10–11–12. osztály) A harmadik szakasz, vagyis az utolsó négy év kiemelt képzési célja, hogy a tanulókat előkészítse a választott pályára, a továbbtanulásra. Az óratervet az utolsó négy évben kiegészíti az ún. specializáció, az emelt szintű érettségire történő felkészítés: emelt óraszámban, tagozatos csoportban tanulhatja az őt érdeklő tárgyakat. Minden diák számára lehetőség csupán, amelynek igénybevételéről szabadon dönthet. Biológia, matematika, humán és általános tagozat közül választhat. B) Négy évfolyamos képzési forma Az első két évben az osztályközösségek kialakítása a fő feladatunk, hogy egymást ismerő, elfogadó csoportban tudjanak kibontakozni a tanulóink. Amennyiben a tagozatokra jelentkeztek, már 9. osztályban megkezdik az emelt óraszámban a választott tantárgyaik elsajátítását. Biológia, matematika, humán és általános tagozatos csoportokat indítunk. A második két évben az intenzív érettségire való felkészítés és pályaorientáció zajlik. Azok a diákok, akik nem tagozatos képzést választottak és szabad órakeretük megengedi, fakultációs képzést választanak, ahol a közép vagy az emelt szintű érettségi vizsgára illetve nyelvvizsgára készülnek fel. Mindkét képzési formánkban az alábbi elvek szerint oktatjuk diákjainkat:  

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, 84


 

 • •

•

• • 

•

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

3.5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánk tanulóit megilleti az a jog, hogy kiválaszthatják az őket érdeklő tantárgyakat és azt magasabb óraszámban tanulhatják. Ezt a nyolc évfolyamos képzésben részt vevő tanulóink a 8. osztály második félévében, a négy évfolyamos képzésben részt vevő diákjaink a felvételi eljárás során jelölhetik meg. A 11-12. évben megvalósuló fakultációs képzésre az iskola vezetősége minden év április 15-ig megjelöli a következő év választható fakultációit, az aktuális helyzetnek megfelelő pedagógus megjelölésével együtt. Május 20-ig kell kijelölni minden tanulónak a fakultációs tárgyakat. Amennyiben az adott évben több csoportot tudunk indítani, a csoportok között a választási lehetőséget megadjuk diákjainknak.

85


3.7 Projektoktatás Iskolánkban a projektpedagógia módszereit is alkalmazni kívánjuk.

3.7.1 A projektmódszerről általában: A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell (minta a valóság tanulmányozásához, terv, pl. szabásminta stb.), makett (gép, eszköz, kicsinyített alkotás), előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, összetett alkotások, bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás, rendezvény, ünnepély, egyéb A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága. A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során. Tanítás, ismeretátadás, ismeretfelhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés.

3.7.2 A projektoktatás metodikai lépései A) Tervezés, témaválasztás: Minden tanév elején, az éves munkaterv összeállításának folyamatában megtervezzük az év projektjeit. Meghatározzuk, hogy melyik évfolyamon milyen témájú projekt megvalósítására van lehetőség. Ezek után, a tanév során, kezdődik a projekt konkrét megtervezése, amely az alábbi lépésekből állhat (a számok nem feltétlenül jelentenek sorrendiséget): 1. Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése 2. További konkrét problémák, részcélok megfogalmazása 3. Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása az osztályon vagy tanulócsoporton belül 4. Választás a megfogalmazott problémákból 5. Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása 6. Tanári együttműködés, segítség a célok megfogalmazásába, csoportok szervezésében, a terv elkészítésében. B) Megvalósítás: 1. Feladatelosztás megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek kiválasztása, megállapodás az adatközlők személyében 2. Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során. Együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás, 3. Differenciált segítség adása szükség szerint C) Értékelés 1. A produktum bemutatása a csoportok előtt 2. A projekt értékelése: 86


a tanulói önértékelésnél a középpontban a projekt készítésének folyamata, a csoportok értékelésének középpontjában a bemutatás áll. A szükséges javítások elvégzése D) A projekt közzététele. 1. Az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása (a termék bemutatása, beszámolók, viták, bemutatók, kiállítások, előadás stb.). Az iskola valamennyi projektje felkerül a honlapra, illetve a lehetőségek lehető legjobb kihasználásával bemutatásra kerülnek az iskolaépületben is: faliújságok, paravánok, aula, udvar színhelyein. 2. a felvetődő kérdések (az értékelés, bírálat, visszajelzések tükrében) megbeszélése, esetleg új projektek tervének megfogalmazása 3. 4. 5.

3.7.3. A projektmódszer előnyei (a teljesség igénye nélkül): 1. A tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak. 2. Saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős. 3. Fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását. 4. Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja. 5. Saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában. 6. Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt. 7. Lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására. 8. Örömteli, stresszmentes együttműködést biztosít. 9. Előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, így javítja a tantestület összetartását. 10. Megvalósul az egymástól történő tanulás elve. A projektmódszer kiváló lehetőség az oktatás során, ezért mindenképpen törekszünk arra, hogy minden tanévben minden tanuló részt vehessen legalább egy projektben. Ezt minden tanév előtt, a tanmenetek tervezésekor összehangoltan, az osztályt, évfolyamot tanító pedagógusok közösen tervezik meg figyelembe véve az adott tanév tananyagait és az adott évfolyamon tanuló diákok személyes érdeklődését, adottságait egyaránt. 3.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A hozzánk beiratkozó tanulók között vannak hátrányos helyzetűek is. Ahhoz, hogy a helyzetüket javíthassuk, hogy az esélyüket a tanulásra növeljük, a következő feladataink vannak: • a gyermek körülményeinek alapos megismerése, • prevenciós stratégia tervezése, • folyamatos nyomon követés, • támaszkodás a gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményekre, kapcsolódási pontok feltárása, igénybevétele, • a veszélyeztetettségi tünetek, tünetegyüttesek feltérképezése, • általános és specifikus jegyek elkülönítése, tervezés, szervezés, • folyamatos ellenőrzés, értékelés, • csoportmunka: a gyermek és ifjúságvédelmi felelős összehangolja a pedagógusok, a család, a segítő munkatársak (pszichológus, szociális munkás, orvos, védőnő, gyámügyi szervek) munkáját. A fentieket kiegészítve minden tanulónk érdekében pedagógiai módszereket is alkalmazunk az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Iskolánkban fontos szempont, hogy a tanító pedagógusok megfe87


lelő ismeretekkel rendelkezzenek az együttnevelés elméletéről és gyakorlati módszereiről. Rendelkezniük kell a személyközpontú nevelés és differenciálás megvalósításához szükséges kompetenciákkal. Olyan nevelési és tanulásszervezési módszereket kell alkalmazniuk, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő hátterét, alkalmasak a legkülönbözőbb helyzetű tanulók együttnevelésére, a differenciálásra és a személyre szabott értékelési rendszer használatára. Ezek a módszerek a következők:  Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza.  Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére.  Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások alkalmazása, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják.  Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek A cél a tanuló megismerése a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások szükség szerinti alkalmazásával. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal előítéletmentesen ismerjék meg a gyermekek viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket. A hátrányos helyzetű diákokat személyes odafigyeléssel, mentorálással az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős vagy szaktanárja támogathatja. Mindezt a szülőkkel való sikeres kommunikáció egészítheti ki.  Projektpedagógia A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása - a kulcskompetenciák és személyiségjellemzők fejlesztése, valamint a projektmunkáknak heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása érdekében.  Drámapedagógia A terület alkalmat nyújt a tanítási drámába való bevezetésre: felkészít egyes dramatikus módszerek és technikák alkalmazására az együttnevelés érdekében. 3.9 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Intézményünkben az alábbi tantárgyakat tanítjuk:  magyar nyelv és irodalom  történelem  hon-és népismeret  latin örökségünk  ének-zene  angol  német  olasz  latin  orosz  matematika  fizika  biológia  kémia  földrajz  természetismeret  rajz 88


        

technika testnevelés informatika média dráma hit- és erkölcstan francia életvitel művészetek A 11. évfolyamon, fakultáció választáskor, amennyiben ugyanabból a képzési formából több csoportot is tudunk indítani (a jelentkezés magas volta miatt) a diákok számára a csoportválasztás jogát fenntartjuk.

A választott kerettanterv az egyes tantárgyakhoz tartozó helyi tantervben van feltüntetve. 3.10. Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a gimnázium tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát. Közép szintű érettségi tantárgyaink:  magyar nyelv és irodalom  történelem  idegen nyelvből évfolyamonként egy csoportot tudunk indítani, igény szerint angol vagy német nyelvből  matematika  fizika  biológia  földrajz  informatika Emelt szintű érettségi tantárgyaink:  magyar nyelv és irodalom  történelem  matematika  fizika  angol  német Amennyiben erre igény és lehetőség van, iskolánk biztosítani kívánja egyéb tantárgyak esetén is a közép és emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítést. A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a tantárgyak fakultációs és tagozatos helyi tanterve tartalmazza.

89


3.11. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei. Az egyes tantárgyak témaköreit, érettségi követelményeit a Helyi tantervekben részletezzük. Egy adott tanévi témakört és tételsort a szaktanár állítja össze, a tantárgyfelelős egyetértésével.

3.12. A tanuló munkájának írásban, szóban, vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

3.12.1 Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének követelményei és formái A) Alapvetések: • Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. • A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. • Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. • A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni. • Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). • A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. B) Az értékelés formái: Pedagógusaink a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét a) heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, b) heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel, c) heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli. Az értékelés legyen folyamatos: • visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, • jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái: • órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére), • szóbeli felelet értékelése, • gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyak teljesítményének értékelésére), • írásbeli munka minősítésére: osztályzat • szülőknek a digitális napló útján és papír alapon küldött jelzés a negyedévi, illetve háromnegyedévi értékelésről (dicséret/figyelmeztetés) a feltűnően gyenge, vagy– a kiemelkedően jó teljesítményért. • félévi és tanév végi 90


Az ellenőrzés fajtái: • szóbeli feleltetés, • házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése, • írásbeli számonkérési formák: • írásbeli felelet (egy anyagrészből), • beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése, • röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból), • dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből), • témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő). • a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése. Érdemjegyek, osztályzatok • jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. • jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. • közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel képes alkalmazni tudását. • elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. • elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. A felelet értékű jegyeket a félévi és év végi osztályzat kialakításánál egyszeresen, a témazáró dolgozat jegyeket duplán kell számítani. Egy adott tantárgy tanév végi osztályzatának kialakításában az egész évi munkát kell értékelni.

3.12.2 Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái: a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető c) Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk A tanulói teljesítmény értékelése írásbeli számonkérés esetén A tanuló tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük. Az utolsó két évfolyam kivételével minden tárgyból a szaktanár dönt az alábbi két értékelési táblázat alkalmazása között a témazáró dolgozatok értékelésének kialakításakor:

91


Teljesítmény 0-29% 30-49% 50-69% 70-89% 90-100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Teljesítmény 0-25% 26-39% 40-59% 60-79% 80-100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Az utolsó két évfolyamon minden tárgyból az alábbi –a diák számára kedvezőbb– pontozás alkalmazandó: Teljesítmény Érdemjegy 0-25% elégtelen (1) 26-39% elégséges (2) 40-59% közepes (3) 60-79% jó (4) 80-100% jeles (5) Ha a szaktanár a meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb három százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja. Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya 1. Az írásbeli beszámoltatás szerepe, súlya a) A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Ugyanakkor a tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. b) A témazáró dolgozatokat – kétszeres súllyal számítjuk. Az év végi jegyek kialakításánál a félévi osztályzatokat kétszeres súllyal számítjuk be, és a kerekítés szabályait alkalmazzuk. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja erről a tanulókat. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a digitális naplóba piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. A témazáró dolgozatokat – a jeles osztályzatú kivételével – javítani lehet a szaktanár döntése alapján. A két dolgozat közül a jobb eredményűt kell kétszeres súllyal számítani, a másikat csak egyszeresen. c) Év végi jegy csak annak a diáknak adható, aki minden témazáró dolgozatot megírt. Indokolt esetben egyéni elbírálásnak helye van: az igazgató döntése szükséges hozzá. 2. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai: a) Témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. b) Egyéb dolgozatot is két héten belül kijavítja. d) A félévi és tanév végi minősítés írásbeli és lehetőleg szóbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből alakítható ki azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére. e) A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) rövid időn belül értékelni, javítani kell.

92


3.13 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai A) A házi feladatok kiadásának szempontjai: • a tanulók napi és heti terhelése, • az életkori sajátosságok, • házi feladat előkészítettsége B) A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei: • A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre! • A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. • A tanulószobás kollégák visszajelzést adnak a pedagógusoknak a megoldás nehézségeiről. • A házi feladatok lehetőség szerint kerüljenek ellenőrzésre! • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint! • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. • Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. • A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. • A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) szorgalmi feladatként lehet adni C) Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai • A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. • Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. • A napi felkészülés otthoni (tanulószoba) ideje nem lehet több 2 óránál.

3.14 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban az idegen nyelveket csoportbontásban tanítjuk. A csoportok kialakítása 5. és 9. év elején az idegen nyelveket tanít tanárok közös döntése alapján történik meg. Kérdéses esetben az igazgató a csoportlétszámokat érintő szabályt figyelembe véve dönt. A 9-12. évfolyam részére a következő idegen nyelveket oktatjuk: angol, német heti 3 és 4 órában, valamint olasz, orosz, francia és latin nyelvek heti 3 órában. A heti 3 órás képzést minden évben évfolyamonként legalább egy csoporttal szervezzük. A csoportok létszámát egyenlően kívánjuk kialakítani. A csoportba való bejutás feltétele: jelentkezés digitális felületen keresztül. Amennyiben egy nyelv esetében megtelt a létszám, a jelentkezőt másik csoportba irányítjuk. Kérdéses esetben a nyelvi tantárgyfelelős meghallgatása után az igazgató dönt. A fenntartó engedélyéhez kötötten egyéb tantárgyak esetében is lehetséges csoportbontás, amennyiben ezt a tanulók magas létszáma indokolja. A csoportok közötti átjárást korlátozni kívánjuk. Meggyőződésünk, hogy diákjaink és tanáraink számára a legideálisabb munkakörülmény az, ha a csoport kialakulása és működése közben csak valós 93


és nagy horderejű indokkal változtatjuk meg a létszámát, összetételét. Arra biztatjuk a feleket, hogy a felmerülő problémákat, esetleges konfliktusokat kezeljük, kommunikáció útján rendezzük. Szükség szerint az osztályfőnök vagy az igazgató, mint moderátor részt vesz a folyamatban. Ezzel tanulóink megtanulhatják a helyes konfliktuskezelést, a problémák megoldásának helyes útját, ami a felnőtt életük során hasznos lesz majd. Amennyiben a fent vázolt megoldási stratégiák nem vezetnek eredményre és a minden érintett bevonásával lezajlott ülés után valamennyien úgy érzik, hogy a csoportváltás indokolt, azt írásban kell kérni. Az érintett két szaktanár, az osztályfőnök és az igazgató aláírása után a kérelem engedélyezése megtörténik. Iskolánkban lehetőség van egyéb foglalkozások megszervezésére is. Ez minden esetben a fenntartó engedélyéhez kötött. A létszámokat minden esetben külön határozzuk meg. A foglalkozások típusai: tanulószoba, szakkör, tehetséggondozó foglalkozás, önismereti foglalkozás, korrepetálás, versenyfelkészítés.

3.15 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A nemzetiséghez nem tartozó tanulóink a településen élő nemzetiség kultúrájával elsősorban a hon– és népismeret, valamint a történelem tantárgy keretében ismerkedhetnek meg. Törekszünk rá, hogy ezen kívül a lehető legtöbb alkalommal találkozhassanak diákjaink ezzel a témával.

3.16 A vallásos elkötelezettség és a közösségért vállalt felelősség elmélyítésének eszközei: Hétfő reggeli áhítat, és ezen alkalmakkor egyházi énekek gyakorlása, Napi igeolvasás, imádságok, Hittanórák, Iskolai ünnepélyek és rendezvények, Kirándulások, csendesnapok, Kötelező és támogatott istentiszteleti részvétel, Személyes lelkigondozás, Ifjúsági csoportok (SDG, KIE, zenekar).

3.17 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A 2014-2015-ös tanévtől került bevezetésre a NETFIT felmérés, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt. A felméréseket a testnevelők végzik a testnevelés órák keretein belül, évente egy alkalommal, tavasszal. Az eredményeket elektronikusan rögzítik és továbbítják a Magyar Diáksport Szövetséghez. A tesztrendszer alkalmas a pozitív megerősítésre (attitűdformálásra) és a személyre szabott visszacsatolásra. Segítségével a testnevelésben dolgozó pedagógusok könnyen és egyszerűen tájékoztatni tudják a gyermekeket és szüleiket a tanulók aktivitási és fittségi szintjéről-állapotáról. A projekt keretében kidolgozott mérési-értékelési rendszer online felületen is lehetővé teszi az állandó kommuni-

94


kációs kapcsolatot a pedagógusok és az érintett közvetlen és közvetett partnerek között. Az eredmények digitalizált kezelése korszerű és folyamatos visszajelentést ad a gyermekek számára, ezzel is segítve az egyéni és önálló mozgásprogramok tervezését, és a testnevelés oktatási hatékonyságának növekedését. A folyamatos visszacsatolás révén a diákok az évek során egyre inkább érdeklődővé válnak saját fizikai állapotuk karbantartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása iránt, amely még nagyobb motivációt eredményez. A felmérés célja: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Az iskolaorvosok és védőnők adatainak kibővítése a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapnak a tanulók funkcionális állapotáról, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, (kardiorespiratórikus állóképesség, általános testi izomerő, vagy gyengeség) segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primer prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos és védőnő, valamint a testnevelő tanár együttműködése.

3.18. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

3.18.1. Az iskola egészségnevelési elvei Kiindulópont: Az egészség • • • •

a testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya. alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz. összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt. kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek). Az egészségnevelés A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Az egészségfejlesztés Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. 3.18.1 1Az egészségnevelés célja Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre.

95


Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Pedagógiai programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is. 3.18.1.2 Az egészségnevelés feladatai · szemlélet-formálás, · helyes értékrend kialakítása, · felvilágosító munka, · megelőzés, · egészségünk védelme, megóvása. 3.18.1.3 Az egészségnevelés területei · személyiségfejlesztés, · egészséges táplálkozás, · káros szenvedélyek elkerülése: alkohol, dohányzás, drog, · betegségek megelőzése, ill. felismerése, · testkultúra, személyi higiénia kialakítása, · szexuális nevelés, · a lelki egyensúly megteremtése, · a helyes napirend kialakítása, · a mozgás igényének kialakítása, mindennapos testmozgás.

•

3.18.1.4. Az egészségnevelés színterei 3.18.1.4.1. Tanítási órákon Minden tanár képes arra, hogy a saját szaktárgyában megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit és ezt beépítse a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Célunk, hogy az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát.

3.18.1.4.2. Egészségnevelés tanórán kívül • • • •

•

iskolai sportkörök egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, hallás-és látásvizsgálatok, stb.) egészségügyi felvilágosító előadások versenyekre való felkészítés (A tanulók igényei és a lehetőségeink szerint különböző sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget.) Egészség nap megszervezése minden tavasszal

96


3.18.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. 2.18.2.1 Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. 1. Személyi erőforrások: Iskolánkban a környezeti neveléssel kapcsolatos feladatokat a Környezetvédelmi munkaközösség (Szitakötő) szervezi és koordinálja. Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokon. Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezet-egészségügyi tartalmakat. Dekoráció, kiállítások, programok szervezői, résztvevői, segítői. Környezetvédelmi munkaközösség Elkészíti a pedagógiai programoknak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását, pályázatokat ír, kapcsolatokat teremt a külső támogatókkal. Osztályfőnökök Évfolyamokra lebontva az egészségneveléshez és a környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmak feldolgozása. Diákönkormányzatot segítő tanár Napi kapcsolatot tart a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. A különböző diákprogramok megszervezésekor a környezettudatos magatartásra buzdítja a diákokat, ezen szempontokat előtérbe helyezve segíti a folyamatot. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Diákok A tervezett éves programokban sokoldalúan vesznek részt / hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló munkák és kezdeményezések. Szülők Segítik az iskola törekvéseit, ezen belül a környezettudatos programok megvalósulását is. Elsősorban az otthonról kapott szülői támogatás és az anyagi háttér biztosítása révén teszik ezt. 2. Anyagi erőforrások: Iskolai keret SZIK által felajánlott hozzájárulás Pályázatok Kiskunhalasi Református Oktatási Intézmények Szilády Áron Alapítványa Sziládys Öreg Diákok Társasága 97


2.18.2.2 Jövőkép, alapelvek, célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink egy értelmes, és Isten akarata szerint való felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása, az egyetemes emberi lét egymást segítő kiteljesedése érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek - az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt - a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés - a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése - hálaadás az isteni gondviselésnek a nekünk adott csodálatos természetért Pedagógiai célok - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai – az élővilág és a környezet kapcsolatait vizsgáló – gondolkodás kialakítása, fejlesztése - az egyedit és a teljeset összefüggéseiben vizsgáló – holisztikus és globális – szemléletmód kialakítása - fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése - környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia és segítő életmód kialakítása az emberi életre káros tényezők kiszűrésével - a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése - az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése - az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése - a helyzetfelismerés, az ok-okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése Konkrét célok és feladatok A rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. -

megemlékezés a „jeles napokról” pl. A Föld Napja gyűjtési akciók szervezése. pl. a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése osztályfőnöki órákon beszélgetések környezetvédelmi témákról a szakórákon lehetőségek megragadása a környezeti nevelésre, pl. ember és környezete, a természet állapotának mérési módszerei hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon, pl. környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása, pl. csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok

98


Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összességét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban megfelelő módon egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A biológia, kémia és földrajz órák kiemelt fontossága mellet egyéb lehetőségeink is vannak - látogatások: múzeumok, nemzeti parkok, állatkert, botanikus kert, arborétum, stb. - versenyek - szakkörök - rajzversenyek Hagyományos tanítási óra Minden tantárgy tanításakor a lehetőségek szerint, kihasználva a tantárgyi adottságokat foglalkozunk a környezeti neveléssel. Az év elején, a tanmenetek elkészítésekor a különböző tantárgyak tanmeneteinek elkészítése során figyelembe vesszük az illeszkedéseket és lehetőség szerint projekteket alkotunk e témában is. A nem hagyományos tanórai formák -

dísznövényház gondozása és fejlesztése az iskolakert kialakítása, növényritkaságok telepítése elhunyt tanáraink sírjának gondozása tanterem díszítése ünnepségek alkalmából kiállítások szervezése a témában Természettudományos Önképző Kör előadása a témában projektek szervezése a témában

3.19 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

3.19.1 A tanulók jutalmazásának elvei 2.19.1.1. Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi, és igazgatótanácsi dicséret. A dicséretnek a dicséretben részesülő tanulók magatartási illetve szorgalmi jegyeiben is tükröződniük kell. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök dönt. 2.19.1.2 Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka stb.) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. 2.19.1.3 Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, színház vagy kiállítás-látogatás stb. Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök írásban terjeszti elő a tanulót az igazgatóhelyettesnél (a tanulóközösség, a szaktanárok javaslata alapján). A jutalmazást a nevelőtestület dönti el az osztályozó értekezleten. 2.19.1.4 Az egész gimnáziumi tanulmányai alatt kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanuló a ballagás alkalmából „Pro excellentia”, kiemelkedő közösségi munkájáért pedig „Pro nobis” kitüntetésben részesíthető.

99


3.19.2 A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere Magatartás Példás (5) magatartású, aki a következő szempontok mindegyikének megfelel - Felelősségérzettel van az iskola, a közösség iránt. Megtartja az iskola házirendjét és feladatkörében arra törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák. - Önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért és ezt megbízhatóan teljesíti. - Önállóan, meggyőződésből és bátran nyilvánítja ki véleményét, emberi kapcsolataiban őszinte, művelt fiatalhoz méltó hangnemet használ - Törekszik – lelki érettségének megfelelő – önnevelésre, önfegyelemre, önművelésre. Az ehhez kapott útmutatást elfogadja, igyekszik megvalósítani - Nincs fegyelmi büntetése, illetve fegyelemsértésre vonatkozó ismételt tanári bejegyzése. Jó (4) magatartású, aki az előbbiek egyikének-másikának nem felel meg kifogástalanul, igazgatói figyelmeztetése vagy fegyelmi büntetése nincs. Változó (3) magatartású, aki az előbbi pontok egyike ellen súlyosan vétett – illetve kisebb mértékben, de ismételten vétett –, aki igazgatói figyelmeztetésben, vagy megrovás fegyelmi büntetésben részesült; akinek egynél több igazolatlan órája van. Rossz (2) magatartású, aki az előbbi pontok közül több ellen súlyosan vétett; aki szigorú megrovást, vagy annál súlyosabb fegyelmi büntetést kapott; aki ismételten, írásbeli figyelmeztetés ellenére igazolatlanul mulasztott. Szorgalom Példás (5) szorgalmú, aki a következő szempontok mindegyikének megfelel: - Aki kötelességeit pontosan teljesíti (az órákra képességeinek megfelelően és megbízhatóan készül; írásbeli feladatait mindig elkészíti; indokolt készületlenségét időben jelenti; hiányait mulasztás esetén rövid időn belül pótolja; iskolai felszerelését rendben tartja) - Aki tevékenyen részt vesz az egyéni fejlődést szolgáló diákkörök munkájában, illetve tanulmányi versenyeken, pályázatokon. Jó (4) szorgalmú, aki az előbbiek egyikének-másikának nem felel meg kifogástalanul, de ilyenek miatt írásbeli figyelmeztetés nem terheli. Változó (3) szorgalmú, aki az előbbiek ellen súlyosan vétett, illetve kisebb mértékben, de ismételten vétett és emiatt írásbeli figyelmeztetést kapott. Hanyag (2) szorgalmú, aki az előbbi pontok ellen súlyosan és többször vétett és ezért ismételt írásbeli figyelmeztetést kapott.

3.19.3 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei  Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt minimális, a továbbhaladásoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és a minimális tényanyag tudást valamennyi tantárgyból. 

A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik.

 Ha a tanuló a tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a tantárgyak számától függetlenül, javítóvizsgát tehet  Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, 100




az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,



egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott,



ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 % -át meghaladja – és a nevelőtestület engedélyezi – júniusban, vagy pedig augusztus hónapban osztályozó vizsgát tehet,



magántanuló volt

 :

A mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők 

5-6. évfolyamon: a helyi tantervben szereplő tantárgyak



7-8. évfolyamon: a helyi tantervben szereplő tantárgyak



9-12. évfolyamon:a helyi tantervben szereplő tantárgyak

101


IV. A Felnőttoktatási Tagozat Esti, Levelező Munkarendű Pedagógiai Programja Gimnáziumi pedagógiai programunk tartalmazza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, és a Ktv. által előírt többi kérdésre is megfelelő választ kínál. Ezek az alapelvek, eszközök a felnőttoktatásban is alkalmazhatóak, de néhány sajátosságra figyelemmel kell lennünk. E speciális feladat megoldásában segítségünkre volt a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozata által, Nemcsok Erika tagozatvezető vezetésével kidolgozott és folyamatosan fejlesztett, távoktatási módszerekkel segített levelező rendszerű oktatás programja.

1. A felnőttoktatás sajátos nevelési programja A hasonló társadalmi környezetben élő iskolánkra változtatás nélkül érvényesek a Móra Ferenc Gimnázium nevelői által megfogalmazott diagnózisok és megoldási javaslatok, amelyeket velük együttműködve és egymást ebben kölcsönösen segítve igyekszünk megvalósítani: Helyzetértékelés Városunkban az ezredfordulón különösen erőteljesen érvényesültek azok a kedvezőtlen makrogazdasági trendek, amelyek országos viszonylatban már korábban éreztették hatásukat. A külföldi (multiés szupranacionális) cégek beruházó kedve látványosan csökkent; a már működő telephelyeket egymás után számolták fel. Ez regionálisan a munkaerőpiacon lévők egy részének elbocsátását okozta, ami tartóssá váló tömeges munkanélküliséghez vezethet. A város földrajzi helyzetéből fakadó sérülékenysége, a mezőgazdaságból élők óriási száma oda vezetett, hogy egyik napról a másikra szembesülniük kellett azzal a szomorú ténnyel, hogy sokan szereztek iskolarendszerben és azon kívül olyan szakmai tudást, végzettséget, amely birtokosát nem teszi alkalmassá arra, hogy az egyre inkább átalakuló gazdaságban helyet találhasson a maga számára, az egyre inkább tudásigényessé váló munkahelyek egyikének megszerzésével. A kedvezőtlen demográfiai mutatók azt jelzik, hogy a hazai társadalom „elöregedő” társadalom. Ez azt jelenti, hogy a következő években kedvezőtlenné válik a foglalkoztatott és inaktív népesség aránya, aminek következményei a jövendő munkavállalókra az optimálist messze meghaladó teherként fognak ránehezedni. Ha arra gondolunk, hogy városunk vonzáskörzete kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, ahol az elöregedés, a sok esetben magas munkaterhek kedvezőtlen egészségügyi állapotot eredményeznek, (országos viszonylatban Bács-Kiskun megyében második legmagasabb az öngyilkosok száma) ez már önmagában sem teremthet kedvező feltételeket a tanuláshoz, és a munkavállaláshoz. Közismert, hogy a munkanélküliség sokkal jobban sújtja az iskolázatlan vagy korszerűtlen szakmai végzettséggel rendelkezőket. Úgy látjuk, hogy a szegénység koncentrálódása az apróbb településeken azért különösen súlyos probléma, mert orvoslására pillanatnyilag nincs mód és lehetőség. Az alacsony iskolai végzettség, a korszerűtlen szakmai tudás önmagában „garanciája” lehet a tartós munkanélküliségnek. A veszély ebben az esetben kettős: • ezeket a személyeket nem lehet bejuttatni a munkaerőpiacra • másrészt pedig nem lehet benntartani. A tartós munkanélküliség következménye a tartós szegénység, a leszakadás, a marginalizáció. A rendszerváltást követő időszakban - részben a teljes foglalkoztatásra törekvő szocialista munkaerőpiac, részben pedig a szocialista nagyiparra felépülő szakmunkásképzés összeomlásával összefüggésben szinte teljesen reménytelen helyzetbe került a hazai roma társadalom 15 és 60 év közötti korosztálya. 102


Egyrészt elvesztették, igaz, többnyire alacsony presztízsű, de mégis biztos megélhetést jelentő állásaikat, és részben megélhetési gondjaik, részben pedig alacsony, sok esetben befejezetlen iskolai és korszerűtlen szakmai végzettségük nem tette lehetővé számukra, hogy • újra visszakapaszkodjanak a munkaerőpiacra és ott megszilárdítsák helyzetüket, valamint azt sem, hogy • tanulmányaikat befejezve magasabb iskolai végzettségre tegyenek szert, mely biztosabb megélhetésük forrásává válhat. A helyzetet nehezíti, hogy a roma fiatalok iskolai kudarcai, az általános iskolából kimaradó, valamint a szakiskola kilencedik évfolyamáról kihulló tanulók következtében folyamatosan bővül azoknak a száma, akik az előbbi tábort gyarapítják. Ezen többszörösen hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok képviselői számára jelent hatalmas segítséget a gimnáziumunkban induló felnőttoktatás. A felnőttoktatásban általánosan mutatkozó problémák: a) A hallgatók többsége nem tud rendszeresen iskolába járni. Munkahelyük megtartása, családi problémáik, a lakóhelyük távolsága az iskolától jó, ha heti egy alkalommal lehetővé teszi az órákon való részvételt. Ez sem az ideális esetben megálmodott konzultációt, hanem a tananyag „leadását” jelenti. b) Az egy osztályra (tanteremre) eső hallgatói létszám igen magas. Mivel finanszírozási kényszer van, az elégséges létszám kialakítása - eleve kalkulálva a lemorzsolódás magas arányával így érhető el. Így már az indulásnál megteremtődik egy kedvezőtlen pedagógiai szituáció. Sok más mellett ez az emberileg és pedagógiailag is méltatlan helyzet az egyik forrása a megengedhetetlen arányú lemorzsolódásnak. c) a levelező oktatásban a tanórák száma nem elegendő. A Közoktatási Törvény eleve behatárolja a maximális óraszámot. Ez, ha hagyományos tanórákban gondolkodunk, sohasem elég. Mivel az alkalmazott módszer - frontális munka - szegényes, ezért ezen az úton tovább menve (pl. óraszámemeléssel) sem lehet jobb eredményeket elérni. A heti 2 napos tanítási rend napi 6 tanórája tehát tovább nem növelhető. d) Az egyéni foglalkozások, az interakciók hiánya, illetve gyenge minősége. Pedig az eltérő képességű és felkészültségű hallgatók iskolai sikerességének ez lenne az egyik kulcsa. A hagyományos szerkezetű felnőttoktatás nem vagy csak csekély mértékben teszi lehetővé a differenciált foglalkozások megtartását. Nálunk ekkor még csoportbontásban tanított tantárgyak sem léteznek. e) A taneszközök gyenge minőségűek, nem a felnőttek igényei szerint valók. Nem áll rendelkezésre a felnőttek számára kidolgozott, az otthoni tanulást is segítő taneszköz - csomag. A tankönyvek önálló tanulásra nem alkalmasak, a papíralapú segédletek ideig-óráig jelentenek megoldást, de csak abban az esetben, ha biztosítják az otthoni önálló tanulást. f) Értékelésből adódó nehézségek. Csak az iskolában megszerzett tudást értékeljük, teljesen lemondunk a korábban megszerzett tudás „beszámításáról”. Ráadásul az értékelés egyetlen célja az osztályzat biztosítása. Értékelésünk időpontjai nem alkalmazkodnak a hallgatók egyéni haladási üteméhez. g) A kooperáció szinte teljes hiánya. Kevés és hiányos az együttműködés a hasonló gondokkal küzdő oktatási intézmények között. h) A hátrányos társadalmi csoportokkal történő iskolai foglalkozás alacsony szakmai presztízse. i) A pedagógusuk mellett más szakemberek tevékenységének teljes hiánya. Hiányzik egy mentálhigiénés szakember, egy pályaválasztási tanácsadó, vagy éppen egy karrier-tanácsadó, munkaügyi kérdésekben jártas szakember. Új szemléletű, tanulóközpontú felnőttoktatás Ez előbbiekből kiderült, hogy a jelenlegi állapot nem tartható fenn. Egy OECD kutatás a felnőttek tanulási motiváltságával kapcsolatban arra hívja fel a figyelmünket, hogy: 103


• Ha a tanulási módszerek nem alkalmazkodnak a felnőttek speciális tanulási követelményeihez, közülük sokan abbahagyják tanulmányaikat, kimaradnak az iskolából. • A felnőttek igényelnék, hogy az előrehaladás ütemét, gyorsaságát egyénre szabottan tervezzék meg, és a program, az időbeosztás vegye figyelembe a munkaidejüket, közlekedési feltételeiket, a könnyen megközelíthetőséget. Vállalni kell az élethosszi tartó tanulás stratégiáját, melynek középpontjában a hallgatói szükségletek kielégítése áll.

Négy alappillér: a) Programunkban az egyéni élettapasztalataikat beépítjük a képzésbe. A felnőttek teljesen új, idegen tartalmakat csak nagy fenntartásokkal, alacsony motivációs szinten fogadnak be. Ezért törekeszünk arra, hogy a számukra összeállított anyagban megjelenhessen saját világuk is. b) Törekeszünk arra, hogy a tananyag értelme, haszna világos legyen. Szemben a közoktatás alsóbb évfolyamain tanulókkal, a felnőttek csak akkor motiváltak a tanulásra, ha látják a tanulási utat és az egyes anyagok, tantárgyak kapcsolódását. A tanult ismeretek már a tanulás során hasznosíthatók a munkában. c) A tanulást rugalmasan és egyénre szabva szervezzük meg. Saját maguk választhatták meg a tanulási környezetet, a tanulás idejét és tempóját. Így nem kell megszakítaniuk munkahelyi feladataik végzését, ugyanakkor önfegyelemre és motivációra tesznek szert, ami megjelenik a napi munkájukban is. d) Az értékelést személyessé és folyamatossá tesszük. A felnőttek számára támogató motivációs elem a folyamatos és személyes visszacsatolás. Ez nem feltétlenül osztályozást jelent. Fontos a rendszeres önellenőrzés, önértékelés. Ez a szemlélet alapvetően különbözik attól az oktatáspolitikai megközelítéstől, amely a formális intézményi folyamatokra helyezi a hangsúlyt.

Távoktatási módszerek Minden tárgyból egy engedélyezett tankönyvcsalád mellé távtanulási útmutatókat készítünk. A tantárgyak anyagát három részre bontjuk. Az egyes fejezetek és az egyes részek végén is önellenőrző kérdéseket talál a hallgató, amelyek helyes megválaszolása után haladhat tovább. A nehezebb fogalmakat folyamatosan, közérthető módon magyarázzuk, a más tantárgyakban már tanult ismeretekre rendszerint utalunk. A követelményeket szintekre bontva - az egyes vizsgák kérdéseihez illesztettük. Minden tantárgyhoz mellékeltünk tanulási útmutatót, a felhasználható tankönyv és segédanyagok, térképek, táblázatok, stb. jegyzékét. A nehezebben átlátható témakörökhöz feleletvázlatokat készítettünk, aminek tartalommal való megtöltése a hallgató feladata. Ezeket az anyagokat CD-ROM-on minden hallgatóhoz eljuttattuk az első tanítási napon. A tantárgyi részek mellett megtalálhatók ezen a tanév megszervezéséről, a beszámolók ütemezéséről szóló információk, a tankönyvek és segédanyagok jegyzéke, valamint az otthoni önálló tanulást segítő módszerek. Feltüntetjük a szaktanárok elérhetőségét elektronikus úton, telefonon és faxon. Levelező tagozatunkon ugyanolyan fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatok kialakítását, mint a nappali rendszerű oktatásban. Meggyőződésünk, hogy a hallgatók és tanáraik, illetve a hallgatók egymás közötti kapcsolatai előnyösen befolyásolják a tanulási kedv fenntartását, az esetleges kudarcokon való átlendülést. Így szeretnénk elkerülni, hogy tanulóink támasz nélkül küzdjenek a tananyaggal, vagy a magárahagyatottság keserű élményét éljék át. A tanulók számára folyamatos, egyénre szabott segítséget nyújtanak a szaktanárok, illetve az osztályfőnök szerepét átvállaló tutor. Vele lehet megbeszélni az iskolával, oktatással kapcsolatos problémákat, segítséget nyújt személyes kérdések esetén, ő tartja a kapcsolatot a tanárok és a diákok között, tanácsokat ad, szervezési feladatokat lát el. 104


Hasznos lehet a tananyaggal kapcsolatos véleménycsere, a tanulási módszerek megbeszélése a tanulótársakkal, ezért - közös megegyezés alapján - nyilvánosságra hoztuk a tanulók egymás közötti elérhetőségét is. Az iskola és a tanár hagyományos szerepe mellé az új feltételeknek megfelelően eddig nem, vagy csak kevéssé gyakorolt tevékenységformákat kell kialakítanunk. 2. A felnőttoktatás helyi tanterve, az oktatás szervezeti keretei Az Oktatási Minisztérium kiadványaként, Mayer József által szerkesztett a „Kerettantervek az iskolarendszerű felnőttoktatás számára” (Budapest 2001.) könyv bevezetőjében ezt olvashatjuk: „Az iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevő iskolák kerettanterveinek kidolgozásánál alapvető elvként kell figyelembe venni, hogy - miként a közoktatási törvény és végrehajtási rendelkezései - a kerettantervek kidolgozásáról és bevezetéséről szóló rendelet (28/2000. (IX. 21.) OM rendelet) valamennyi rendelkezése érvényes a felnőttoktatásra is. Természetesen úgy, hogy itt is figyelembe kell venni a közoktatási törvény és az iskolák működéséről szóló miniszteri rendelet azon rendelkezéseit, amelyek a felnőttoktatásban az általános szabályoktól történő eltérést engedélyeznek. … A közoktatási törvény 78. §-a, 121. § (1) bekezdés 26. pontja a felnőttoktatás megszervezésének olyan szabadságát biztosítja, amely feleslegessé teszi az eltérések külön engedélyezését, hiszen az eltérésre a törvény ad felhatalmazást. … Az nyilvánvaló, hogy a tanítás megszervezésének módjában, az egyes tantárgyak kialakításában, óraszámának meghatározásában, a tanulók teljesítménye értékelésének rendjében mutatkozó eltérések nem adnak felmentést a tantárgyi követelmények, és az érettségi vizsga követelményeinek teljesítése alól. A felnőttoktatásban tanuló ugyanolyan tartalmú, ugyanolyan értékű, ugyanolyan jogokat adó bizonyítványt kap, mint a nappali rendszerű iskolába járó társa, ezért a „kimenet” követelményeiben eltérés nem lehet.” Mindezek indokolják, hogy a levelező tagozaton ugyanazt – a jóváhagyott – helyi tantervet valósítjuk meg, mint a nappali tagozaton, ezért a pedagógiai programban szereplő – az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, az előírt tananyagot és követelményeit, – az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, – az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, – a középszintű érettségi vizsga témaköreit illetően nincs különbség, azokat szükségtelen a távoktatási tagozatnál még egyszer megismételni. Különbség van viszont a tananyag előadásának és elsajátításának módjában, – a kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámaiban, – az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formáiban. A köznevelési törvény 60. § (8 ) bekezdés szerint, ha az iskola az egyes iskolatípusok heti óraszámának 10 százalékát teljesíti, már eleget tesz a levelező oktatás megszervezési követelményeinek. Ha tehát az iskola levelező osztálya számára heti 3–4 órás helyi tantervet készít, nem vét a törvény rendelkezései ellen. A mi pedagógiai programunkban heti 6 órás kötelező oktatás, és mellette 2 óra választható, személyes segítséget is nyújtó foglalkozás és távoktatási módszerekkel támogatott legalább 10–15 órás egyéni felkészülés szerepel. Az otthoni munka során kell a tanulónak a tankönyv és segédkönyvek, térképek, táblázatok, alapján a tananyagot elsajátítania. Ehhez a konzultációkon, illetve az előre kiadott segédanyagokban önellenőrző kérdéseket talál a hallgató, amelyek helyes megválaszolása után haladhat tovább. A segédanyagokban közérthető módon megmagyarázott fogalmakat folyamatosan meg kell tanulnia. Az egyes témakörökhöz feleletvázlatokat készítünk, aminek tartalommal való megtöltése a tankönyv alapján a 105


hallgató feladata. A tananyag be-gyakorlásához kiadott házi feladatokat ugyancsak az otthoni felkészülés során kell elkészíteni. A segítségnyújtás formái. Minden tantárgyhoz mellékeltünk tanulási útmutatót, a felhasználható tankönyv és segéd-anyagok, térképek, táblázatok, stb. jegyzékét, önellenőrző kérdéseket, óravázlatokat, házi feladatokat. Ezt az útmutatót a tanév kezdetén CD-ROM –on a tanulók megkapják. Hasonlóan megkapják a tantárgyi részek mellett a tanév megszervezéséről, a beszámolók ütemezéséről szóló információkat, valamint az otthoni önálló tanulást segítő módszerek írásos összefoglalását is. A vizsgák előtt konzultációs lehetőséget biztosítunk – választható formában – az egyes tantárgyakból. Tanáraink egyéb időben is személyesen rendelkezésre állnak, hogy a hallgatók halaszthatatlan, és felkészülésüket elősegítő kérdéseire választ adjanak. Ismételten hangsúlyozni kell azt, hogy a felnőttoktatás tanulmányi követelményei általában, beleértve az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeit, azonosak a nappali oktatás követelményeivel. Ez azt is jelenti, hogy új, kötelezően tanítandó és érettségin megkövetelendő tantárgy lett az idegen nyelv, amely nagy feladatokat ró a felnőttoktatási intézményekre. Számolva a feladat újszerűségével és nehézségével, az óratervben viszonylag nagy óraszámmal szerepel az idegen nyelv, (60 óra) és az egyéni tanulással ugyancsak nehezen elsajátítható matematika (évente 60 óra) A felnőttoktatásban figyelembe kell venni még azt is, hogy a köznevelési törvény 60. § (9) bekezdés c) pontja szerint a felnőttoktatásban a tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező. A köznevelési törvény szerinti nem kötelező tanórai foglakozásokat nem kell beépíteni a helyi tantervbe, s a törvény 55. § (1) bekezdése alapján a tanulók sajátos helyzetére tekintettel (a felnőttoktatásban való részvétel sajátos helyzetnek tekintendő) mentesíteni lehet őket a készségtárgyak tanulása alól is. Végezetül megemlítendő, hogy a felnőttoktatásban is lehetősége van a tanulónak választani, hogy középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgára készül fel. Az ehhez szükséges emelt óraszámot azonban legfeljebb a nappali munkarend szerinti oktatásban lehet biztosítani. Az esti, levelező, egyéb oktatásban a tanuló egyéni felkészítése keretében tud elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal.

106


A levelező tagozat óraterve, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint az egyéni felkészülésre minimálisan szükséges elfoglaltság óraszámai*

Évfolyam / Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Matematika

9 köt.

10

vál. egyéni

köt.

19,5

3

102

17

59

3

102

53,5

Fizika

11

vál. egyéni

3

köt.

102

17

68

53,5 7

7

3

24

12

vál. egyéni

3

köt.

vál. egyéni

102

17

3

100

68

53,5

3

24

7

3

24

3

34

64

Kémia

7

3

34

7

3

34

Földünk és környezetünk

7

3

17

7

3

17

Biológia

7

3

17

7

3

17

7

3

17

Történelem

11

3

34

10

34

10

3

34

11

Művészeti ismeretek

5

12

3,5

12 3,5

12

3,5

8

Filozófia / Etika

3,5

8

3,5

12

Mozgókép és Média Idegen nyelv Angol Német

3,5

12 102

Társadalomismeret Informatika

11

2

18

5,5

4

18

53

102

53

102

53

102

52

Hit és erkölcstan

11

17

9

17

5,5

12

7

Osztályfőnöki

3,5

3,5

Tanulásmódszertan

4

Testnevelés, sport

33

Összesen: Kötelező óraszám a törvény alapján**

187

54

104

3,5 33

428

183 104

52

167 104

16

3,5 33

435

3

45

31 391

165

48

377

93

*45 perces tanórákra átszámítva **testnevelés nélkül

107


ESTI MUNKARENDŰ ÓRATERV, A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉVES ÓRASZÁMAI* Évfolyam / Tantárgy

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

74

74

74

64

Matematika

56

56

56

64

Fizika

28

46

37

Kémia

37

37

Földünk és környezetünk

37

37

Biológia Történelem Művészeti ismeretek

28

37

32

37

37

56

48

18,5

18,5 9

8

19

16

Társadalomismeret Informatika

37

Filozófia / Etika Mozgókép és Média Idegen nyelv Hittan/egyházi ének

111 37

111 37

9 111 37

8 96 32

Osztályfőnöki

18,5

18,5

18,5

16

9

9

Szabadon szervezhető

27,5

18,5

74

80

Összesen:

528

528

538

464

518

518

518

448

Dráma/tánc

Kötelező óraszám a törvény alapján**

*45 perces tanórákra átszámítva **testnevelés nélkül

108


A tanulók tanítási órákon való részvételének rendje A felnőttoktatásban tanévenként a kötelező tanítási hetek száma a 9–11. évfolyamon 35 hét, a 12. évfolyamon 30 hét. A kötelező tanítási napok száma: levelező munkarendben heti egy nap 6 tanórával, esti munkarendben heti három nap 5 tanórával. A választható foglalkozásokra levelező munkarend esetén egy másik napon kerül sor. A tanórák 40 percesek. A tanítás 14:30-tól 19:20-ig tart. A tanulók a nyitvatartási időben látogathatják az iskolai könyvtárat, használhatják az ott elhelyezett számítógépeket. A kijelölt időben részt vehetnek a Diáksportkör foglalkozásain. Diákigazolványt igényelhetnek, mely utazási kedvezményre jogosít az állandó lakóhelyük és az iskola között. A felnőttoktatásban a tanuló - azáltal, hogy képzési formát választ - önmaga dönt arról, hogy milyen módon kívánja teljesíteni tanulmányi kötelezettségét. A tanulói jogviszonyra a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. §. nyújt előírásokat: (7) Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. (8) Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire. (9) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. A helyi tantervben meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozásokkal kapcsolatban, a tanuló dönthet arról, hogy részt kíván-e venni ezeken, vagy nem. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése A tanuló teljesítményének értékelése, minősítése a felnőttek oktatásában szemléletében eltér a hagyományos – csupán érdemjegyekkel történő – értékeléstől. Számukra fontos támogató motivációs elem a folyamatos és személyes visszacsatolás. Ez nem feltétlenül osztályozást jelent. Fontos a rendszeres önellenőrzés, önértékelés. Ehhez a távoktatási módszerek alkalmazásával nyújtunk segítséget. A felnőttoktatásban a hallgatók egyéni időbeosztással, saját tempójukban, képességeiknek megfelelően sajátítják el a tananyagot, szaktanáraik irányításával és segítségével. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. § (6) szerint: a) a tanuló tudását - ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik - a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni. 109


Iskolánkban a helyi tantervben a következők szerint kell az értékelést szabályozni: az órákat rendszeresen látogató tanulóknak félévente legalább egy írásbeli beszámoló alapján (egyes érettségi tantárgyak estén szóbeli beszámolóval kiegészítve) ajánlunk félévi és év végi érdemjegyet. Az év végi osztályzatot a beszámolók jegyei alapján állapítja meg a szaktanár. Magasabb évfolyamba akkor lép a tanuló, ha az év zárásához minden tantárgyból sikeresen teljesítette a követelményeket. Ezzel a rugalmas vizsgáztatási rendszerrel – a követelményszint megtartása mellett – csökkenthető a „kibukás", a kudarc, és ami ez után következne: a tanulás abbahagyása. A vizsgákon való megjelenés kötelező, de indokolt esetben a tanuló halasztást kérhet a következő beszámoló időpontok valamelyikére. Az év végi vizsgákat egy „javító, pótló hét” követi, amikor a halasztott beszámolókat pótolni, az elégtelen érdemjegyet javítani lehet. Ezen való részvétel nem kötelező. Akinek ez az idő sem elegendő, augusztusban tehet osztályozó vizsgát. Az a tanuló, aki három tantárgyból elégtelen osztályzatot ért el, az augusztusi osztályozó vizsgán nem vehet részt, tanulmányait nem folytathatja magasabb évfolyamon. A Köznevelési Törvény értelmében a jó képességű és szorgalmas tanuló évfolyamot is ugorhat, egy tanévben két évfolyamot is elvégezhet. Osztályozó vizsgát – előzetes kérésre és a tantestület engedélyével – bármelyik vizsgaidőszakban lehet tenni. A művészeti ismeretek és az informatika tantárgyakból beadandó házi feladatok alapján lehet osztályzatot kapni. Ezek a feladatok segítik valamelyik érettségi tantárgy jobb megértését, így kapcsolódhatnak az irodalomhoz vagy a történelemhez is. A megoldásukhoz szükséges információt az internetről kell letölteni, a házi dolgozatot pedig szövegszerkesztővel kell elkészíteni. Aki az informatika világában kevésbé jártas, vagy nehezen jut számítógép közelébe, segítséget kérhet és kap az informatikus kollégától. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK RENDJE A jelentkezők az intézmény által meghirdetett időpontban és módon a tanév kezdetéig jelentkezhetnek a felnőttoktatásba. Felvételi vizsga nincs. A köznevelési törvény 13.§ (3) bekezdése értelmében a szakiskola tanulója élhet azzal a lehetőséggel, hogy „A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára.” Az intézménybe lépés feltételei: • általános iskolai végzettséggel (néhány hónapos tanfolyamon szerzett OKJ-s szakmai végzettséggel is) a 9. évfolyamra, • szakmunkás bizonyítvánnyal a 10. évfolyamra, • egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal a 10. évfolyamra lehet beiratkozni.

110


Melléklet: Az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma A kollégiumi foglalkozások módosított éves óraszáma 2014. szeptember 01-től TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

1-8. évfolyam 4 2

9. évfolyam, 9./N évfolyam, 10. évfo9./Kny. évfolyam, lyam 9./Ny. évfolyam 3 2 2 2

11. évfolyam

12. évfolyam

2 2

2 1

2

2

2

2

1

1

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

111

Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai program 2017 A kollégiumokban évi 36 nevelési héttel (a 12. évfolyamon 32 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat - részben vagy egészben - a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13–14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek

112


Záradék A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa a./

A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje A véleményezésre jogosultak számára, a program elfogadása előtt, az igazgató biztosítja a programtervezet 1-1 példányának átadásával a megismertetést 30 napos véleményezési határidővel.

b./

A hozzáférhető elhelyezés biztosítása A helyi pedagógiai program 1-1 példánya az intézmény igazgató-helyettesi irodájában, irattárában. nevelői szobában, ill. könyvtárában kerül elhelyezésre

c./

A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje Az iskolahasználók az iskola igazgatójától kérhetik a pedagógiai programba történő betekintést. Az érdeklődők az iskolai könyvtárban olvashatják el a dokumentumot, ill. az intézmény honlapjáról is lehetőség van azt letölteni.

d./

A pedagógiai program módosítása Az iskola Pedagógiai Programjának módosítását - indoklás mellett - kezdeményezheti az igazgató, az iskolavezetőség, az egyes tantárgyi munkacsoportok/munkaközösségek. A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról. Amennyiben a nevelőtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a döntés után 10 napon belül köteles a módosítási kérelmet a fenntartónak felterjeszteni.

113

Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium

Recommend Documents