Kísérleti tankönyv. Erkölcstan. siker. tehetség. szeretet. felelősség. szabály. ösztön. kudarc. érzés testvériesség. érzelem

Kísérleti tankönyv

7

Erkölcstan

„A természet hatalmas, az ember parányi – írja Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar tudós. – Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.” Ezek a gondolatok jól megragadják az élet lényegét, de megragadják annak lényegét is, hogy mire kell törekednünk az iskolában. Megérteni a világot és helyünket a világban, s azután képessé válni arra, hogy harmóniában élhessünk a környezetünkkel, és harmóniában élhessünk önmagunkkal. Az erkölcstan kérdései is ebben az eligazodásban segítenek. Egy-egy író, költő, egy-egy jelentős gondolkodó eszméi, történetei segíthetnek abban, hogy jobban átlássuk: mit kell tennünk, hogy közelebb jussunk a boldogsághoz, mit érdemes tennünk, hogy jobban otthon legyünk a közösségünkben.

TANKÖNYV

Raktári szám: FI-504020701 978-963-682-828-8

Erkölcstan tehetség

szeretet

felelősség kudarc 7

Erkölcstan7_borito.indd 1

ösztön

siker

szabály

érzés

testvériesség

érzelem

2015.03.18. 14:49:20

Erkölcstan 7.



Erkölcstan



Tankönyv

7.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A tankönyv megfelel az Ember és társadalom műveltségterülete előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012), az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára 2.2.06 Erkölcstan megnevezésű kerettanterv előírásainak, valamint 5. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama 5.2.07 Erkölcstan megnevezésű kerettanterv előírásainak. Tananyagfejlesztő: Dr. Bodó Márton, Varga Attila, Saly Erika, Neumayer Éva, Kada-Molnár Krisztina, Vörös Andrea, Molnár Karolina A szerzők köszönetet mondanak Jakab Györgynek a szakmai segítségéért. Alkotószerkesztő: Bartos Károly Vezetőszerkesztő: Borhegyi Péter Tudományos szakmai szakértő: Dr. Benda József Pedagógiai szakértő: Kelemenné Farkas Márta Fedélterv: Vámos Norbert Látvány- és tipográfiai terv: Vámos Norbert Fotók: 123RF A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN 978-963-682-828-8 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató Raktári szám: FI-504020701 Műszaki szerkesztő: Vámos Norbert Grafikai szerkesztő: Vámos Norbert Nyomdai előkészítés: Susán Pál Terjedelem: 12,36 (A/5 ív), tömeg: 252 gramm 1. kiadás, 2015 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2.-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Nyomta és kötötte Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma:

Európai Szociális Alap

Bevezető Kedves Hetedikes! Az erkölcstan nem új tantárgy, hiszen az előző években már megismerkedtél vele. Ebben az évben három nagy témakörrel találkozhatsz az erkölcstanórákon. A „Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet?” témakör keretében megkíséreljük együtt feltárni a cselekedeteid mozgatórugóit. Az „Egyén és közösség” témakör óráin az emberi közösségek írott és íratlan szabályaival és a közösségek által nyújtott lehetőségekkel is foglalkozunk majd. Végül a „Párkapcsolat és szerelem” témakörben sokat beszélgetünk arról, hogyan tehető értékessé egy kapcsolat, és milyen értékek tisztelete teheti teljessé a szeretetkapcsolatot. A tankönyvben szereplő feladatok segítik az erkölcsi kérdések megértését és az érdekes, sőt izgalmas beszélgetéseket. Az idei erkölcs­tanórák egyik fontos feladata a felelős gondolkodás fejlesztése; a tudásszerzés, a közös értékek felismerése, az eredményes iskolai beilleszkedés, a kortársakkal és a felnőttekkel való jó kapcsolatok kialakítása. Eredményes, jó munkát kívánunk! A szerzők és a szerkesztő

5

Tartalomjegyzék I. RÉSZ – KI VAGYOK ÉN, ÉS MI VEZÉRLI A TETTEIMET? 1. Hetedikes lettél! (Év eleji ismétlés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 2. Nyelv és gondolkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 3. Jónak lenni jó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 4. Értelem és érzelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 5. Érték és mérték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 6. Mindennek oka van . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 7. Mi leszel, ha nagy leszel? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 8. Hogyan ismerjük meg a világot? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 9. A személyiség és szerepei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 10. Félúton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 11. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 II. RÉSZ – EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG 12. Nem jó az embernek egyedül! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13. A család . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14. A közösség hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15. Hol van a szabadság határa? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16. Erőt adó közösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17. Légy hasznos! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. Vállalkozó kedv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19. Környezettudatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20. Önállóság. Felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

50 55 59 63 67 70 74 78 82 86

III. RÉSZ – PÁRKAPCSOLAT ÉS SZERELEM 22. Lányok és fiúk, fiúk és lányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 23. Mire mennénk egyedül? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 24. Szeret? Nem szeret? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 25. Kéz a kézben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 26. Párválasztás, otthonteremtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 27. Egyedüllét, magány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 28. Azt mondtam: NEM! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 29. Felelősségtudat a kapcsolatokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 30. Senki sem önálló sziget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 31. Év végi összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125

6

I. rész KI VAGYOK ÉN, ÉS MI VEZÉRLI A TETTEIMET?

7

1. Hetedikes lettél!

Rosszul él, aki mindig csak élni kezd. • Epikurosz, ókori görög filozófus

(Év eleji ismétlés)

• • • •

Mire emlékszel vissza legszívesebben a hatodikos erkölcstanórákról? Melyik volt a kedvenc témád, amelyből úgy érzed, tanultál is? Hogyan értelmeznéd a görög filozófus gondolatát? Kitől, kiktől fogadsz el tanácsot?

Tavaly a Társadalmi együttélés, a Technikai fejlődés és A mindenséget kutató ember problémáit vitathattátok meg osztálytársaitokkal. Tekintsétek át most a tavalyi év legfontosabb gondolatköreit! A kérdések, a képek és a játékos feladatok segítenek a már ismert témák feldolgozásában.

I. Társadalmi együttélés • Mikor számít valaki egy közösség tagjának? • Mi értelme lehet másokon segíteni anélkül, hogy bármi viszonzást várnánk? Egyáltalán: miért jó másokon segíteni? • Milyen előnyei és hátrányai vannak a közösségi életnek? Miért jó néha mégis egyedül lenni? • Miért fontos a szeretet? • Vajon lehet-e mindenkit szeretni? • Miért fontos, hogy elfogadjátok osztálytársaitok világnézetét, vallását?

II. Technikai fejlődés • • • • •

Milyen hatásai lehetnek a tudományos felfedezéseknek? Milyen felfedezések és találmányok köszönhetők magyar tudósoknak? Szerintetek milyen lesz az élet száz év múlva a Földön? Mit tudtok az ökológiai lábnyomról? Az emberi tevékenységek alapján miért a következő hat tényező lett az ökológiai lábnyom kiemelt területe: szén, szántó, legelő, erdő, halászat, beépített terület? • Mennyire avatkozhat be az ember a természet rendjébe? • Mit jelent a köztulajdon kifejezés? Milyen köztulajdonban lévő szobrokat, épületeket, természetvédelmi területeket ismersz?

8

Sajtótájékoztató

Figyeljétek meg a képeket! Az első sorban az emberiség életét megváltoztató tudományos felfedezések találhatók. A második sorban néhány magyar találmányt láthattok. A harmadikban természeti és közösségi értékek szerepelnek. • Alkossatok három csoportot, majd válasszatok egy szóvivőt! • A csoportok dolgozzák fel az egyes sorokat, és készítsenek rövid beszámolókat, amelyekbe beépítik a tavalyi tananyag témaköreit is (például miként érhető tetten a mindenséget kutató ember a fejlesztések során)! • A szóvivők ezután mutassák be az összegzéseket a többieknek!

1

2

3

4

5

6

7

8

9

III. A mindenséget kutató ember • Mitől függ, hogyan gazdálkodik valaki jól az idejével? Előfordult már veled, hogy rosszul gazdálkodtál az időddel? Mi lett ennek a következménye? • Mi szabhat határt egy ember vágyainak?

Kerekasztal-beszélgetés

Párosával válasszatok magatoknak a következő oldalról egy-egy képet, és találjatok ki hozzá egy rövid történetet! Számoljátok össze, hogy hányan választották ugyanazt a képet! Hallgassátok meg egymást! Nézzétek meg, hogy a képek alapján eljátszott történetek a fenti három témakör közül kapcsolódtak-e valamelyikhez!

9

2

1

3

5

4

6

Ös��e�z� ��r�é���

• Milyen közösségekhez tartozhat egy ember? • Miért felelős minden egyes ember a jövő nemzedékének tagjaiért? • Az emberek életét befolyásolhatják olyan külső tényezők, melyeket nem tudnak irányítani. Gyűjtsetek a padtársaddal néhány ilyen élethelyzetet akár saját tapasztalataitokból is!

N��� ut�n�!

• Mely családok tettek sokat az újkorban az ország gazdasági és kulturális fejlődéséért? Mi lett néhányuknak a sorsa a 20. században? • Elevenítsétek fel, hogy Petőfi Sándor és Arany János barátsága mit adott a magyar irodalomnak! • Nézzetek utána, illetve idézzétek fel eddigi tanulmányaitok alapján, kik tettek sokat a hazai oktatás fejlesztéséért! Mely magyar királyok alapítottak egyetemet a középkorban? • Miért jelentős ebből a szempontból is Pázmány Péter munkássága? Melyik korszakban tevékenykedett?

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Tudósok, feltalálók, találmányok, Híres magyarok 1. (Budakönyvek Kiadó, 2013)

10

2. Nyelv és gondolkodás

A magyar nyelv ritka minőségű költői hangszer. • Roger Richard, francia író

• Mivel tudnád alátámasztani a francia író szavait? • Mi történne, ha egy nap az összes ember elfelejtene beszélni? Hogyan tudnád megértetni magadat ilyen helyzetben? • Honnan ered a „bábeli zűrzavar” kifejezés, és mit jelent?

Közös kincsünk: az anyanyelv Gondolatainkat szóban vagy írásban tudjuk közölni, de idetartozik a művészi megjelenítés is. Aki szépen beszéli az anyanyelvét és gazdag a szókincse, az pontosan el tudja mondani, le tudja írni, amit gondol. Aki sokat olvas, az választékosabban, érdekesebben beszél. Ez az iskolában is nagy előny: hányszor előfordul, hogy valaki tudja ugyan a leckét, de nem tudja jól elmondani! A nyelvi hagyományok és a nyelvi humor, a szólások, közmondások a beszélgetést élvezetesebbé, változatosabbá teszik. Ha még a tetejében egy (később több) idegen nyelvet is megtanulsz, akkor rád is érvényes lesz az a mondás, hogy: Auguste Rodin: A gondolkodó Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz. Gesztusokkal hangsúlyozhatod a gondolataidat, az érzése- Rodin Múzeum, Párizs idet, sőt, a barátaid vagy a családtagjaid sokszor szavak nélkül is megértenek. Az viszont nagyon fontos, hogy mindenkivel a megfelelő stílusban beszélj: kicsit olyan ez, mint a visszhang: a durva hangot durván, a szelídet szelíden veri vissza. Sok mindent elérhetsz, ha szépen, kedvesen kéred, ám ellenállásba ütközöl, ha keményen, esetleg gúnyos szavakkal közeledsz valakihez.

Beszéljétek meg!

• Hogyan lehet pusztán szavakkal segíteni valakin? • Hogyan adhat erőt az, ha csak beszélünk valakivel? • Honnan tudhatod, hogy mire gondol a beszélgetőtársad? Tudhatod egyáltalán? • Miért fontos megtanulni legalább egy idegen nyelvet? • Mitől függ, hogy milyen nyelvet tanulsz? Mire kell a választásnál ügyelned?

11

Te mondod, én rajzolom

Válassz magadnak párt, és üljetek le egymásnak háttal! Mindkettőtöknél legyen papír és ceruza! Egyikőtök rajzoljon egy egyszerű képet, és közben mondja el, mit és hogyan rajzol! A pár másik tagja ennek az útmutatásnak megfelelően rajzoljon, anélkül, hogy hátranézne! Ha készen vagytok, hasonlítsátok össze a két képet! Mennyire sikerült szavakkal kifejezned, hogy mire gondoltál, és mit rajzoltál? Szerinted mekkora a különbség a között, amit mondasz, és a között, amit a másik ember megért belőle? Hogyan lehet ezt a különbséget csökkenteni?

Ártó szavak: trollok a világhálón „Az internetes portálokon kéretlenül megjelenő negatív szereplők a  trollok. Ebben az esetben nem A Gyűrűk Urából ismert ostoba és gonosz lényekről van szó, hanem a  heccelődő, gonoszkodó, az arctalanság mögé bújó kommentelőkről, akiknek a  célja a  fórumok szétzilálása, vagy egyesek megalázása. Tari Annamária (pszichológus) szerint a valódi troll mindent megtesz, hogy provokatív módon magára irányítsa a figyelmet, és

tönkretegye mások jó hírét. (…) Trolltámadás esetén a csoporttagok, ha csak egymásra reflektálnak, és a heccelődő nem tudja elérni a célját, rövid időn belül elhagyja a fórumot. Szándékos lejáratás, gyűlöletbeszéd, személyiségi jogok sérelme esetén segítséget kell kérni a hozzátartozóktól vagy a hatóságtól!” (http://www.metropol.hu/cikk/985121-buntethetok-a-heccelodo-internetes-kommentelok)

Beszéljétek meg!

• Hogyan fedezhető fel egy troll a kommentelők között? • Miért veszélyes a trollkodás? • Hogyan lehet védekezni ellene? Trollinterjú

Sikerült egy három főből álló trollcsapatot rajtakapni, hogy különféle bejegyzésekkel próbálják tönkretenni mások jó hírét. Beszéljétek meg a témát előre (például photoshoppal átalakított képet tettek közzé)! Tartsatok sajtótájékoztatót, amelyben 2-3 önként jelentkező „újságíró” tesz fel kérdéseket! Céljuk, hogy minél érdekesebb riportot készítsenek. A többiek vállalják el a trollok szerepét, három csoportban:

12

1. nem érzi magát bűnösnek, 2. megbánta, amit tett, 3. őt csak belekeverték. Válasszatok magatok közül valakit, aki levezeti a sajtótájékoztatót! Beszéljétek meg, hogy a különféle szerepek eljátszása alatt milyen pozitív vagy negatív gondolatok jutottak eszetekbe! Mitől függ, hogy sikerül-e jól megfogalmaznod a kérdéseidet? Ki mit csinált volna másképp?

Ahány ember, annyiféle gondolkodás Egy közlés, történés jelentése változhat aszerint, hogy az embereknek milyenek a kapcsolódó előzetes tapasztalataik, milyen kultúrában élnek, milyen az önértékelésük. Szinte ahány ember, annyi történet. „Krumpli, kolompér, pityóka, grulya, kompér, földialma, svábtök, csicsóka” – nyelvünk gazdagságát a tájnyelvek is színesítik.

Beszéljétek meg!

• A képen látható esetet hogyan mesélnék el a játékosok, a nézők, a bíró és a rokonok?

■ „Ennivaló, élelem, eledel, eleség, étek, táplálék, harapnivaló, kaja, élelmiszer, koszt, elemózsia, tápanyag, betevő” – az étel jelentését sokféleképp kifejezhetjük. Gyűjtsetek ti is hasonló szócsoportokat tájnyelvi vagy rokon értelmű szavak segítségével! – Mi teszi még gazdaggá a nyelvet? – Miért fontos, hogy fennmaradjanak különféle tájszólások? Játék

Alkossatok három csoportot, és osszátok el a „megy” ige szinonimáit az alábbi versrészletből (csoportonként 7 jut)! Adjátok elő – csak mozgással – az igéket! A másik két csoport találja ki, éppen melyiket mutattátok be!

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke (részlet) Hogy a kutya lopakodik, Sompolyog, majd meglapul, S ha ráförmedsz, elkotródik. Hogy mondjam ezt olaszul?

Ám egy másik itt tekereg – Elárulja kósza nesz – Itt kóvályog, itt ténfereg. Franciául hogy van ez?

Másik erre settenkedik, Sündörög, majd elterül, Ráripakodsz, elódalog. Hogy mondjam ezt németül?

S hogy a tömeg mért özönlik Mikor tódul vagy vonul, Vagy hömpölyög s mégsem ömlik, Hogy mondjam ezt angolul?

Egy csavargó itt kóborol, Lézeng, ődöng, csavarog, Lődörög, majd elvándorol, S többé már nem zavarog.

Aki surran, mért nem oson, Vagy miért nem lépeget? Mindezt csak magyarul tudom, S tán csak magyarul lehet!

(idézi: Czakó Gábor: Beavatás a magyar észjárásba. 2008)

„Gúzsbakötve táncolni!” – írta

Kosztolányi Dezső a műfordításról. Az angol- vagy némettankönyvetek vége felé válaszszatok ki két hoszszabb mondatot, és írjátok fel őket a táblára! Fordítsátok le magyarra! Aztán cseréljétek ki a két „műfordítást”, és vitassátok meg, melyik hogyan sikerült! Beszéljétek meg, hogy szerintetek ki vállalhat fordítói munkát! Vajon mit jelent Kosztolányi Dezső idézete?

13

Beszéljétek meg!

• Ismertek-e külföldi embert, aki magyarul tanul? Mi a véleménye: vajon könnyű magyarul megtanulni? Mi okozhat neki nehézséget? • Keress olyan kifejezéseket, amelyeket más jelentéssel használsz, mint az eredeti jelentése (például tök jó, király)! • Gyűjts olyan szavakat, amelyeknek a jelentését már talán a szüleid sem értik! • A beszéden kívül milyen egyéb módjai lehetnek a gondolatok közlésének? Ismeritek a jelnyelvet? Próbáljátok meg szavak nélkül kifejezni gondolataitokat! Dolgozzatok párban! • Az activity játékhoz hasonlóan szavak nélkül adjátok a társatok tudtára, hogy szomjasak vagytok, kértek egy pohár vizet, hogy szeretnétek kölcsönkérni a füzetét. Találjatok ki további helyzeteket!

Ös��e�z� ��r�é���

• Milyen kapcsolat van a gondolkodás és a nyelv között? • Miért fontos számunkra az anyanyelv? Miért ragaszkodunk hozzá? • Mit gondoltok arról, hogy más országban élő magyar származású szülők-nagyszülők gyermekei, unokái hazajönnek magyarul tanulni?

N��� ut�n�!

• Figyeljétek meg, hogy az opera, operett, musical énekesei hogyan tudják a szöveg és a dallam közötti összhangot megteremteni? • Nézzetek utána, hogyan alakult ki a Braille-írás! • Hol alkalmazzák a morzejeleket?

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Az iskolai könyvtárban biztosan megvan a Magyar tájszótár, a Magyar szókincstár és az Idegen szavak szótára, valamint még sokféle szótár és lexikon. Érdekes kaland lapozgatni őket! Vargha Balázs: Játsszunk a szóval! (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1972)

14

3. Jónak lenni jó • • • •

Aki tisztában van azzal, hogy mi a jó, jót is fog cselekedni. • Szókratész, ókori görög filozófus

Soroljatok fel néhány jó cselekedetet! Mitől függ, hogy egy cselekedet jó vagy rossz? Hogyan tudnátok pontosan megfogalmazni, hogy mit jelent ez a szó: jó? Tényleg olyan egyszerű jót tenni, mint ahogy a mottóban olvassátok? Mi erről a véleményed?

Az erkölcsi jó Mit gondoltok erről a kijelentésről: Erkölcsileg jó az, ami elősegíti a boldog életet, a személyiség egészséges kiteljesedését és a közösségi élet működését. Vajon az „erkölcsileg jó”-ban benne van a tetten kívül a szándék, a gondolat is? A közösségi életben az általánosan elfogadott erkölcsi normák (társadalmi szabályok) segítik az együttműködést. A jó-rossz, helyes-helytelen meghatározásán már az ókori görög filozófusok is sokat gondolkodtak. Szókratész elsősorban a jóra való hajlam és az erkölcsös viselkedés értékével foglalkozott: azt mondta, hogy az erényes viselkedés alapja, hogy mindig a közösség érdeke szerint kell törekedni a legjobb megoldásra. Platón elgondolása alapján négy főerény van: bölcsesség, igazságosság, mértékletesség, bátorság. Alkossatok négy csoportot!

Mindenki válasszon ki egy erényt a négy platóni főerény közül! Beszéljétek meg, hogy miként értelmeztétek az erényeket! Akik ugyanazt választották, vessék össze a gondolataikat! A végén fogalmazzátok meg mindegyik főerény lényegét! Te mit tennél „éles helyzetben”, például ha tőled az osztályod elvárja, hogy a vadonatúj telefonodat add kölcsön egy közös játékhoz, de félsz, hogy elrontják? Vajon ebben a helyzetben milyen az erkölcsös viselkedés? Beszéljétek meg!

• Miért érdemes ma is odafigyelni az ókori bölcsek gondolataira? • Miért kellett a közösségeknek szabály? • Miért tartják sokan a vallásuk szent könyvében leírt tanításokat követendő normának?

15

A hármas szűrő: igazság, minőség, hasznosság A szóbeszéd szerint Szókratész egyik nap találkozott egy ismerősével az utcán, aki megszólította: – Szókratész, tudod mit hallottam Diogenészről? – Na, várjál csak – mondta Szókratész –, mielőtt bármit is mondanál, át kell menned a hármas szűrő próbán! – Hármas szűrő? – kérdi az ismerős. – Igen – folytatta Szókratész –, mielőtt elmondod a  Diogenészről hallottakat, szűrjük le, amit mondani akarsz. Az első szűrő az  igazság. Teljesen biztos vagy abban, hogy amit hal- Raffaello: Athéni iskola lottál, az a tiszta igazság? – Nem – mondja az ember –, tulajdonképpen csak most hallottam! – Rendben van, szóval nem tudod, hogy a hír igaz-e, vagy sem. Lássuk hát a második szűrőt, a minőséget. Amit hoztál, az valami jó hír? – Nem, sőt éppen ellenkezőleg! – Szóval akkor te akarsz valami rosszat mondani Diogenészről, amiről azt sem tudod, hogy igaz-e vagy sem? Az ember vállat vont és egy kicsit már röstellte magát. Szókratész folytatta: – Még mindig van esélyed arra, hogy a próbát kiálld, ha átmész a hasznosság szűrőn. Tehát, amit Diogenészről hallottál, abból van-e nekem valami hasznom? – Háát..., nem hiszem... – Nos, ha így áll a dolog, hogy a híred nem is biztos, hogy igaz, nem is jó és nem is hasznos, akkor miért kellene akárkinek is elmondani? Az ember kissé zavarodottan és szégyenérzettel telten odébbállt.

Beszéljétek meg!

• A három szűrőből melyiket tartod a legfontosabbnak? Miért? • Van-e további ötleted, mi alapján kellene még megszűrni a mondandónkat?

Mitől jó a jó, és rossz-e az, ami annak látszik?

Értelmezzétek a következő mondásokat! Holló a hollónak nem vájja ki a szemét, és Ember embernek farkasa! Mit jelentenek és milyen élethelyzetben használhatók? Alkossatok két csoportot, és a két mondás alapján az 1. csoport érveljen az emberi jóság mellett; a 2. csoport az ember gyarlóságát próbálja mentegetni!

16

Mi az erkölcs? „Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén. Az erkölcs eredeti jelentése ennél tágabb körű volt: általában jelentette egy személy magatartásának módját, ezért jelentéstartalma és színezete az előtte alkalmazott jelzőtől függött (például lovagi erkölcs, szerzetesi erkölcs, polgári erkölcs, paraszti erkölcs, vagy összetett jelzőként jó erkölcsű, feslett erkölcsű). Ez utóbbi szóhasználat mai maradványa a jogban ismert »jó erkölcsbe ütköző« kifejezés.” (Forrás: http://www.kislexikon. hu/erkolcs1) Beszéljétek meg!

• Mit tanultatok történelemórán a lovagi erkölcsről? Milyen viselkedésre mondjuk manapság, hogy lovagias? • Milyen jelzőket tudnál felsorolni a polgári erkölcshöz és a paraszti erkölcshöz? • Vitassuk meg, mennyire kell többé-kevésbé alkalmazkodni másokhoz! Tudunk-e érveket és ellenpéldákat hozni? Vajon lehet-e olyan helyzet, amikor nem kell alkalmazkodni a többséghez? • Soroljatok fel néhány íratlan szabályt! • Mi a különbség a kötelezően jól viselkedni és a saját akaratból jónak lenni között? Aki jól viselkedik, az már jó ember?

„A jó vagy rossz megnyilvánulhat beszédben, cselekedetben, gondolatban” Gyakorlatilag az erkölcsi „jó” és a „rossz” az emberi magatartásban valósul meg. Megjelenési formái: a szó, a cselekvés, a gondolat. a) A beszéd, a szó jó, illetve rossz mivolta és következményei, a mindennapi kifejezésekben is tükröződnek (pl. a „bátorító szó”, „simogató szó”, „szóval való bántás” stb. kifejezések). b) A „jó” és a „rossz” tettekben, cselekedetekben való megnyilvánulása nyilvánvaló tapasztalati tény. „A jót nem elég akarni, A jót tenni, tenni kell…” – írja Váci Mihály. c) Viszont általában nem sokan ismerik, és talán ezért nem nagyon fogadják el, hogy a „jó” ill. a „rossz” és az ember gondolatai között szintén erős kapcsolat, kölcsönhatás van. Gondolatban is lehet rosszat „elkövetni”, sőt a valódi rossz állásfoglalás, tett először a fejben, a tervben születik meg. Az „igazi jó”, illetve a „valódi rossz” kettős feltétele: a tudatos és akart döntés, állásfoglalás és cselekedet. Azaz, amit elméletileg is megtervezünk, amihez akaratilag is hozzájárulunk. A jog és a vallás is azt a rosszat ítéli meg súlyosabban, amit tudva és akarva követtek el. Tehát nem mindegy, hogyan gondolkodik az ember. Ugyanis előbb-utóbb úgy fog cselekedni, ahogy gondolkodik. (Forrás: fejess/ etika/joesrossz.pdf)

17

Beszéljétek meg!

• Mit gondoltok, mi hiányzik az előbbi idézetből? Jót, illetve rosszat nem lehet például mulasztással elkövetni? • Mindegyik jó, illetve rossz szóra, tettre, gondolatra hozzatok konkrét példát! 1-től 5-ig osztályozzátok a példákat (az 1-es az erkölcsileg legkisebb, az 5-ös a legnagyobb jó, míg az 1-es erkölcsileg a legenyhébb, az 5-ös a legsúlyosabb rossz)! • Mi a különbség a rossz és a gonosz között? • Milyen tulajdonságai vannak egy jóhiszemű és egy rosszhiszemű embernek? Ez állati — jó!

Alakítsatok ki három csoportot, és osszátok szét az alábbi feladatokat! Öt perc múlva mondjátok el a többieknek, hogy mire jutottatok! Beszéljétek meg, hogy miért köti össze gyakran az ember az állatvilág szereplőivel a nevelési elveit és az erkölcsi tanításait! 1. Testnevelésórán sok állatmozgást utánzó járást gyakoroltok. Milyeneket ismertek? 2. Gyűjtsetek állatokkal kapcsolatos közmondásokat! 3. Keressetek olyan állatmeséket (fabula) vagy állatos népmeséket, amelyek jól tükrözik az emberi tulajdonságokat!

Ös��e�z� ��r�é��� • • • •

Milyen kapcsolat és milyen különbség van a jó és a rossz között? Mitől jó egy cselekedet? Hogyan befolyásolják az erények a közösség életét? Miért lehet eltérő az erkölcsi jó megítélése a különféle kultúrákban?

N��� ut�n�!

• Figyeld meg Michelangelo Buonarroti Dávid, Rudolf Belling Az ember című szobrát és Raffaello Santi Esterházy Madonna című festményét! (Utóbbi Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban található.) Miért ábrázolják a művészek ennyiféleképpen az embert? • Keress olyan közmondásokat, amelyek a „jó”-val kapcsolatos tanácsokat adnak! • Beszélgess el családtagjaiddal arról, hogy a „Bezzeg az én időmben…” kezdetű mondatot hogyan fejeznék be! Miért tűnhet jobbnak valami sok idő elteltével?

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Legyetek jók, ha tudtok! (olasz film 1983, rendező: Luigi Magni) A boldogság nyomában (amerikai film, 2006, rendezte Gabriele Muccino) Oscar Wilde: A boldog herceg (Alinea Kiadó, 2013, vagy hallgasd meg a videómegosztó portálon!)

18

4. Értelem és érzelem • • • •

Az életünk pontosan annyira teljes, értelmes és csodálatos, amennyire azzá tesszük. És tényleg egészen csodálatossá tehetjük. • Richard Dawkins, evolúciós biológus

Mi jut eszedbe az idézetről? Tényleg ennyire egyszerű lenne? Sorolj fel néhány szép, emberi érzést! Az eszedre, vagy inkább az érzéseidre szoktál hallgatni? Hogyan hatnak egymásra? Hogyan képzeled el a jövődet? Mi tenné számodra csodálatossá?

Ésszel vagy szívvel? Milyen érzéseket tudsz felsorolni? A tudomány mai állása szerint hat alapérzelmet különböztethetünk meg – öröm, bánat, harag, félelem, meglepetés, undor. Ezek minden emberre jellemzőek, bárhol is él. Vannak olyan érzések is, amelyeket tanulunk, ezért ezek kultúránként eltérhetnek, de mégis egyetemesen jelen vannak. Ilyenek például a szeretet, szerelem, bűntudat, szégyen, zavar, büszkeség, irigység, féltékenység. Mivel az érzelmek egyetemesek, sokat segítenek, ha nem tudunk egy nyelven beszélni, vagy csak keveset – érzelmek kimutatásával sok mindent meg tudunk értetni. Az érzéseink kimutatását sok minden befolyásolja: családunk, tágabb környezetünk – leginkább azzal, hogy hogyan reagáltak az érzéseinkre korábban. Fontos, hogy életünkben egyensúlyba kerüljenek az érzelmek és az értelem, azaz, a dolgok átgondolása. Az ember hajlamos egy adott helyzetben „forrófejűen”, az érzelmi alapján dönteni, amit később, lehiggadva lehet, hogy megbán. Beszéljétek meg!

• Milyennek ismered magad? Miért hallgatsz néha inkább az eszedre, mint az érzelmeidre, ha döntened kell? Vagy inkább fordítva van? • Hogyan volna a legjobb? Miért döntesz néha csak az érzelmeid alapján? Most mutasd meg! Párban dolgozzatok!

• Szavak nélkül mutassatok be egymásnak különféle jó és rossz érzéseket! • Mutassátok be, hogy ti milyen érzéseket tartotok fontosnak! • Beszéljétek meg, mi segített kitalálni, hogy a másik mire gondolt!

19

Jack London: A vadon szava, Egy embert szeretni (részlet) Senki sem hitte, hogy a kutya győzhet. Thornton fejest ugrott a fogadásba, kétségek gyötörték (…) egyre lehetetlenebbnek érezte Buck sikerét. Matthewson diadalmasan nézett rá. − Három az egyhez! − kiáltotta. − Még egy ezrest, Thornton, ilyen arányban. Mit szólsz hozzá? Thornton arcáról lerítt a  kétség, de a  harci szellem felébredt benne − a harci szellem, amely fölébe kerekedik minden hátránynak, amely nem ismer lehetetlent, és süket min-

denre, kivéve a  csatazajt. Odahívta Hansot és Pete-et. Aranyporos zacskóik elég soványak voltak, (…) A szerencse már régóta nem kedvezett nekik, ez volt minden vagyonuk; de azért habozás nélkül odatették a  Matthewson hatszáz dollárja mellé. A  tíz kutyát kifogták a  szán elől, és Buckot állították a helyükbe, saját szíjaiban. Őrá is átragadt az izgalom, s megérezte, hogy valami nagyot kell tennie John Thorntonért.

Beszéljétek meg!

• • • •

Mit jelent a harci szellem kifejezés? Hogyan jelenik meg az érzelem és az értelem az idézetben? Miért szoktak fogadni az emberek? Mit jelent a mondás: A szerencse forgandó?

Érzelmi és értelmi intelligencia Az értelmi intelligencia (…) az okos gondolkodás, a  helyzetnek megfelelő viselkedés, és bizonyos, az önálló élethez szükséges jártasságok ötvözetét értjük alatta. (…) Az érzelmi képességek azt határozzák meg, hogy hogyan alkalmazkodunk a társas környezetünkhöz, mennyire tudjuk felismerni mások érzelmeit vagy éppen megérteni a társas szituációkat, hogyan tudjuk kezelni az érzelmeinket, és milyen kapcsolatokat építünk ki a többi emberrel. (…) Aki magas érzelmi

intelligenciával rendelkezik, az könnyebben boldogul a  mindennapi életben, és ehhez nem feltétlenül szükséges magas értelmi intelligenciával rendelkeznie. Ugyanakkor megállapították, hogy a  hagyományos értelemben vett és az érzelmi intelligencia között pozitív a kapcsolat, vagyis az egyik bizonyos mértékben feltételezi a másikat. (Lábadi Beatrix, pszichológus: Érzelmi és értelmi intelligencia)

Beszéljétek meg!

• Kire mondjátok, hogy intelligens? • Vajon hogyan lehet az érzelmeket megismerni? • Képes-e az ember a saját érzelmeit fejleszteni vagy irányítani? Ha igen, te hogyan próbálnád meg? • Mit jelent az empátia? • Mit teszel, ha valami nagyon rossz dolog ér, és szomorú vagy? Hogyan tudsz megvigasztalódni? Hogyan tudnád a barátodat ilyen esetben jobb kedvre deríteni? Rembrandt (rézkarc, 1631)

20

Jelen és múlt, közös az út

Alkossatok 3-4 fős csoportokat, és találjatok ki egy időutazást a jövőbe vagy a múltba! Melyik korba és hova utaznátok? Mit csinálnátok, miket néznétek meg? A csoport egy kijelölt tagja írja le a rövid történetet! Olvassátok fel hangosan, és beszéljétek meg, hogy milyen előnyökkel járna és milyen veszélyekbe sodorna benneteket az adott korszak! Próbáljátok meg beszélgetés közben összeegyeztetni az érzelmeket és az észérveket! Játékos feladat

• Mit fejezhetnek ki a képeken látható arckifejezések? • Néhányhoz találjatok ki történetet, a legjobbat osszátok meg a többiekkel! Hangulatunkat, érzéseinket manapság gyakran fejezzük ki smiley-kkal. Akár sms-ben, Facebookon, Skype-on, egyéb elektronikus levelezésben gyorsan tudathatjuk a másikkal, hogyan is érezzük magunkat az adott pillanatban, vagy mit váltott ki belőlünk egy-egy megjegyzése, válasza. • Milyen jeleket használtok leggyakrabban érzéseitek kifejezésére? • Rajzoljatok fel a táblára minél több gyakran használt jeleket!

Ös��e�z� ��r�é��� • • • •

Melyek a főbb alapérzelmek? Milyen érzelmek térhetnek el egymástól kultúránként? Gondold végig magadban, mennyire tudod mások érzelmeit elfogadni! Mit jelent számodra az együttérzés? Döntések alkalmával az érzéseidre vagy az eszedre hallgatsz-e inkább?

N��� ut�n�!

• Menjetek el közösen egy múzeumba, és nézzétek meg, hogy a különböző korokban milyen eszközökkel fejezték ki az érzelmeket a festők vagy szobrászok! Ha nincs a közelben múzeum, ugyanezt az interneten is megnézhetitek. • Hallgassatok közösen klasszikus és könnyűzenét! Beszéljétek meg, hogy kire milyen hatást gyakoroltak, kiből milyen érzelmeket váltottak ki! • Ha színjátszó körbe, néptáncra vagy énekkarra jársz, fogalmazd meg, mit érzel, amikor próbáltok, és mit, amikor felléptek!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Vásárhelyi Judit: Magyarország öröm és bánat térképe (TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, 1996) Anne Frank Naplója (több kiadásban) videómegosztó portál: Érdi Tamás látássérült zongorista játéka videómegosztó portál: Radnóti másképp! slamelőadás

21

5. Érték és mérték

Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. • Weöres Sándor, Kossuth-díjas költő, író

• Mit gondolsz, Weöres Sándor mit ért „egyetlen parancs” alatt? • Vajon miért adnak tanácsot egymásnak az emberek, hogy hogyan kell élni? • Milyen helyzetben fogad el tanácsot az ember, és mikor nem?

Az érték benned van! Biztosan volt már olyan, hogy elkeseredtél, s úgy érezted, te nem vagy jó semmiben, nem tudsz semmit, nem látják mások, mit is érsz valójában. Ilyenkor nézz bele egy tükörbe! „Ilyen az ember, egyedüli példány” – írja Kosztolányi Dezső. Megismételhetetlen, egyszeri kincs vagy. Az, hogy mivé, kivé válsz, hogyan formálódsz, milyen lesz az értékrended, mit tartasz majd értékesnek, sok mindenen múlik. De leginkább rajtad áll. Egy közösségnek (például család, osztály, iskola, társadalom) bizonyos szabályok alapján kell működnie, melyek a közösség által elfogadott közös értékeket tükrözik. De te hogyan lehetsz egyre inkább „gazdag”, értékes? A belső értékeid gyarapításához minden nap hozzájárul egy-egy esemény, élethelyzet. Az jó, ha magadat értékesnek tartod, mert akkor könnyebb meglátnod mások értékeit is. Sajnos sokszor csapdába esnek azok, akik értékes tárgyakkal, külsőségekkel szeretnék növelni saját értéküket, holott tartósabbak a belül hordozott értékek. Beszéljétek meg!

• Mi a legértékesebb három dolog számodra? • Gondold végig magadban: van-e példakép a környezetedben, akinek az értékrendjével azonosulni tudsz? • Kell-e bárkihez igazodnunk (megfelelnünk neki) vagy jobb, ha önmagunk találunk rá a saját utunkra? Mitől függ mindez?

22

Gyémánttá összeálló belső értékeink

Készítsd el saját „gyémántodat”! Írd le a füzetedbe az ábra alapján a kilenc legfontosabb belső tulajdonságodat, amelyek értékessé tesznek! • Érveljetek az értékek mellett! Készíts listát kedvenc olvasmányaidról, filmekről, dalszövegekről! Írd a címük mellé, milyen értékek tartoznak hozzájuk!

Beszéljétek meg!

• Hallottad már azt a kifejezést, hogy „csak mértékkel”? Idézd fel a helyzetet! • Mikor fontos mértéket tartani, mértéktartónak lenni? Párban beszéljétek meg, mit jelent a mértéktartás! Mondjatok rá példát! • Tudod, miért kell mértéktartóan élned? Számold ki az ökológiai lábnyomodat! (Az ökolábnyom azt fejezi ki, hogy életvitelünk mennyire terheli meg a természeti környezetet.) Többet megtudhatsz erről a http://www.fna.hu/mittehetsz/okolabnyom honlapon. • „Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni.” Hogyan értelmezhető ez a közmondás? Játékos feladatok

• „A mindenséghez mérd magad!” – ahogy József Attila kéri az Ars poetica című versében. Ábrázold valamiképpen a világegyetemben az ember helyét, nagyságrendjét! • Írj üzenetet! Mit kérnél a társaid­tól? Mit üzennél a jövőnek? Érvek és ellenérvek — Próbáljátok ki magatokat!

Alkossatok két csoportot! Álljatok föl egy vonal két oldalán, attól egyenlő távolságra! Egyik oldalra azok álljanak, akik a pénz (gazdagság) mint érték mellett akarnak érvelni, a másik oldalra pedig azok, akik a belső értékek mellett fognak kiállni! Felváltva érveljetek! Használjatok minél több meggyőzési technikát (kérdésfelvetés, humor, hasonlat stb.)! Akit sikerül meggyőzni, lépjen közelebb a vonalhoz, így ha megváltozik a véleménye, akár át is kerülhet a másik oldalra. A feladat során megtapasztalhatjátok, hogy az „okos érvelés” képessége alapján kompromisszum alakulhat ki, amely a közösség összetartó ereje. Beszéljétek meg, hogy ki miért változtatta meg a véleményét, vagy kit miért nem lehetett meggyőzni!

23

A mértékletesség „Megijedni, nekibátorodni, megkívánni, megharagudni, megszánni – általában örülni és bánkódni lehetséges a kellő mértéknél jobban is, kevésbé is, csakhogy mind a kettő helytelen; (…) Ugyanígy beszélhetünk túlzásról, hiányról és középről a cselekvésekkel kapcsolatban is. Márpedig az erény éppen érzelmekre és cselekvésre vonatkozik, melyekben a túlzás hiba, a hiányosság pedig gáncsot von maga után, a közép viszont dicséretben részesül, és megállja a helyét; (…) A „közép” minden erény sajátja. Van azonban egy erény, mely éppen ezt a közepet tűzi ki elsőrendű célnak és ezt gyakoroltatja. A MÉRTÉKLETESSÉG.” (Forrás: http://etikaiolvasokonyv.hupont.hu/49/mertekletesseg) Beszéljétek meg!

• Sorolj fel olyan cselekedeteket, amelyekben mértékletes vagy! • Miért nehéz néha a kísértésnek ellenállni?

Marlo Morgan: Vidd hírét az Igazaknak (regényrészlet) Egy amerikai orvosnő merész, páratlan kalandba keveredik, amikor elfogadja egy ismeretlen ausztrál bennszülött törzs, az Igazak népe hívását, és velük megy négy hónapos vándorútjukra. „Vándorlásunk idején két alkalommal tartottunk ünnepséget egy-egy tehetség tiszteletére. Senki nem szenvedett hiányt az elismerésben, mindenkit megünnepeltek, de a  születésnapokról nem emlékeztek meg – hiszen sokkal nagyobb dolog az, amikor az egyéniséget, az életben tanúsított rátermettséget illetik dicsérettel. Szerintük az idő múlása arra szolgál, hogy az ember lehetőséget kapjon a  fejlődésre, hogy bölcsebbé váljon, kiteljesítse önmagát. Ha valaki előrelép az előző évhez képest – és ezt neki magának kell éreznie –, bejelenti a  többieknek, és megünnepelteti magát. Aki tudja, hogy jobb lett, elért valamit, azt az egész közösség megdicséri. Egy alkalommal azt az asszonyt köszöntötték, kinek tehetsége, hogy ők mondják,

24

orvossága, a  hallgatás képessége volt. Titoktartónak hívták. Ha valaki beszélgetésre vágyott, vagy ki akarta önteni a  lelkét, meg akart szabadulni valami nyomasztó dolog súlyától, vallomást szeretett volna tenni, ez az asszony mindig rendelkezésére állt. A  beszélgetést bizalmasan kezelte, tulajdonképpen nem adott tanácsot, de nem is ítélkezett. (…) Bátorította a  rászorulókat, hozzásegítette őket, hogy megoldják a  dolgokat, hogy meghallják, amit a szívük diktál. (…) Eszembe jutottak az otthoni emberek. Fiatalok tömegei, akiknek nincsen céljuk, példaképük, a  nincstelenek, akik haszontalannak érzik magukat, a  kábítószer rabjai, akik egészen más, vélt valóságban akarnak élni, nem abban, amely körülveszi őket. Bárcsak magammal hozhattam volna őket ide, ahol láthatnák: milyen kevés is elég ahhoz, hogy az ember a  köz javára legyen, milyen nagyszerű érzés ismerni értékeinket, és igazi próbára tenni magunkat.”

Beszéljétek meg!

• Gondold végig: téged miért lehetne megünnepelni, miben fejlődtél már? • Írd össze, milyen próbákat kellene kiállnod, hogy tovább fejlődhess! Miben szeretnél fejlődni? Mérlegelj!  „Táska takarítása”

• Mi van a táskádban? Nézz bele, írj listát! • Van-e benne felesleges dolog? • Válaszd ki az 5 legfontosabb tárgyat! • Kiscsoportban vitassátok meg, kinek melyik 5 tárgy volt a legfontosabb! • A felesleget értékeljétek át! Szükséges-e? Ha nem, akkor „takarítsátok ki”, adjátok tovább annak, aki hasznát veheti!

Ös��e�z� ��r�é���

• Miért eltérő az emberek értékrendje? • Mit jelent az arany középút? • Kinek mit jelent a mértékletesség?

N��� ut�n�!

• Nézz utána, hogy milyen hatással van a környezetre és/vagy az emberekre a mértéktelen húsfogyasztás, a gyakori napozás, az izomnövelő szerek használata, az ökológiai lábnyom növekedése! • Készíts listát a kedvenc olvasmányaidról! Írj az egyikről könyvajánlót, és emeld ki az értékeit!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Cécile Aubry: Belle és Sébastien (Móra Könyvkiadó, 2010; film is készült belőle) Marlo Morgan: Vidd hírét az Igazaknak (Partvonal Kiadó, 2012) videómegosztó portál: Goal! (Góóól! amerikai–angol film, 2005)

25

6. Mindennek oka van

A döntéseink tesznek minket azzá, akik vagyunk. • Dan Krokos, író

• Képzeld el, hogy holnaptól azt csinálhatsz, amit akarsz! Nem lesz kötelező iskolába járni, és szüleid sem szólnak bele, hogy mivel töltöd a napot. Első hallásra vonzó a lehetőség, de gondolkodj el azon, hogy mit miért teszel! Vajon miért jársz iskolába? Mit fogsz csinálni, ha felnőtt leszel? • Mi alapján döntenél most erről a kérdésről, és milyen okok változtathatják meg a jövőben ezt a döntésedet?

Miért tesszük, amit teszünk? Az embereket sokféle dolog készteti cselekvésre. Vannak olyan célok, melyek mindenkit hajtanak. Senki sem szeretne éhes maradni, fázni, megsérülni, unatkozni. Ezeken az ösztönös késztetéseken kívül az embert más célok is mozgatják. De ezekben már nagyon különbözőek vagyunk. Beszéljétek meg!

• Miért fontos, hogy legyenek vágyaink és céljaink? • Mitől függ, hogy mennyire tudjuk megvalósítani vágyainkat? • Milyen életcéljai lehetnek az embernek? • Miért fontos, hogy legyen életcélod? • Milyen sorrendet állítanál fel az életcéljaidról? Az első legyen a legfontosabb! • Miért értékelődhetnek át az idő múlásával az életcélok? Sokféle cél szabhat irányt az ember életének. Van, aki meg akar gazdagodni, van, aki minél több emberen szeretne segíteni, van, aki művész szeretne lenni, van, aki híres sportoló és van, aki boldog, békés családi életre vágyik. Ezért a siker is sok mindent jelenthet. A saját magunk által kitűzött célok elérése az egyik legfontosabb mozgatóerőnk. Hosszú Katinka, többszörös világ- és Európa-bajnok úszónő

26

A tett s nem a tett következménye számít Mindig helyesen kell cselekedned. Talán nem tőled függ, s talán nem is a te idődben lesz a tettnek következménye, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell helyesen cselekedned. Sohasem tudhatod, hogy tetteidnek mi lesz az eredménye. De ha nem teszel semmit, nem lesz eredmény sem. (Mahatma Gandhi, indiai vallási vezető)

Veled is megtörténhet egyszer!

. Álmodozzunk! Nyertünk a lottón! Olvassátok el a következő értesítést! Értesítjük, hogy a …számú lottószelvényen elért nyereményét, 697 480 000 forintot folyó hó 15-én fizetjük ki a Központi Bankban 14–18 óra között a főpénztárnál. Nyereményét felveheti készpénzben, vagy kívánsága szerint átutalhatjuk az Ön által megjelölt bankszámlára. Cégünk biztosítja személyiségi jogainak védelmét, kérésére teljes titoktartást biztosítunk. Beszélgessünk a következő kérdésekről! • Kinek szólnál arról, hogy telitalálatod volt a lottón? • Milyen formában vennéd fel a pénzt? • Véleményed szerint mit jelent az, hogy biztosítják személyiségi jogaid védelmét? • Miért lehet szükség teljes titoktartásra? . Mire költenéd el a nyereményt? Használd a füzetedet! • Írj egy listát azokról a dolgokról, amelyeket a pénz segítségével megvásárolnál! • Kiknek adnál a nyereményből? • Gondold végig, hogy a megnyert pénz hány százalékát költenéd személyes szükségleteidre, más emberek megsegítésére vagy valamilyen befektetésre! • Véleményed szerint mi változna a nyeremény hatására az életedben 1, illetve 5 év múlva?

27

Hogyan lehet papírra vetni az okok és okozatok láncolatát?

■ Az okok és okozatok labirintusában sokszor azzal igazodhatunk el a legkönnyebben, ha folyamatábraként lerajzoljuk az összefüggéseket. Tegyetek rá kísérletet! Mindenki készítsen két rajzot! Az egyiken az Egri csillagok cselekményének elágazásait rajzoljátok fel, a másikon pedig egy olyan film összefüggésrendszerét, amelyet nemrég láttatok! Nyilak jelezzék az okozatokat, például: Török Bálint fogságba esett, [nyíl] ezért kellett megkísérelni a kiszabadítását. Életcélok

Alakítsatok négy csoportot! Minden csoport válasszon ki egy életcélt az alábbiak közül! Az itt leírt mondatok legyenek az elsők! Olvassa fel valaki, és a többiek sorban egymás után egy-egy mondattal folytassák a megkezdett témát! A végén a többi csoportnak tartsatok nagyon rövid beszámolót, hogy honnan hová jutottatok! Mi lehet az oka annak, ahogy az egyes történetek alakultak? A) Nem vágyom semmilyen nagy dologra. Szeretnék hosszú és nyugodt családi életet élni a rokonaim és a barátaim között. B) Sikeres vállalkozó szeretnék lenni. Fölépítek majd egy céget, sok beosztottam és pénzem lesz. Elismernek sikereimért. C) Nem szeretnék unatkozni az életben. Szeretném bejárni a világot, és kipróbálni mindent, ami érdekes. D) Szeretnék valami értelmet adni az életemnek. Valamit csinálni, ami nekem is és másoknak is fontos lehet. Tudós, feltaláló, művész, sportoló, politikus stb. szeretnék lenni. • Milyen előnyei és hátrányai lehetnek, ha megvalósul az a cél, amelyet az imént kiválasztottatok? • Mit jelent a siker a választott életcél szempontjából? • Véleményetek szerint milyen kapcsolat van (ha van) a siker és a boldogság között? • Vitassátok meg, hogy a választott életcélok megvalósíthatók-e a valóságban is!

28

■ Olvasd el a következő kívánságokat, és osztályozd a füzetedben, hogy mennyire fontosak a számodra! A nagyon fontosak esetében az 5-öst, az egyáltalán nem fontosaknál az 1-est kell megjelölnöd. A végén kiscsoportokban beszéljétek meg a kívánságaitok közötti megegyezéseket és eltéréseket. Jó lenne, ha…

1 2 3 4 5

…minden helyzetben feltalálnám magam! …felvennének abba az iskolába, ahová menni szeretnék. …bármit megvehetnék, amit akarok. …tökéletesen beszélnék több idegen nyelvet. …találnék egy életre szóló igaz barátot. …tudományos felfedezésemért Nobel-díjban részesülnék. …beválasztanának a diákönkormányzatba. …módomban lenne megszüntetni a szegénységet. …megválaszthatnám a tanáraimat. …megállíthatnám a környezetszennyezést. …olyan lenne a külsőm, amilyennek én szeretném. …olyan társat találhatnék, akivel egész életünkben tartana az igazi, lángoló szerelem. Van-e olyan fontos kívánságod, amely a fentiekben nem szerepelt? Ha igen, írd le a füzetedbe azt/azokat is!

Ös��e�z� ��r�é���

• Mi minden befolyásolja a tetteiteket és a döntéseiteket? • Többnyire milyen igények, vágyak és célok alakítják a döntéseket? • Mik lehetnek az életcéljaink?

N��� ut�n�!

• Milyen irodalmi szereplőket ismertek, akik, ha figyelmesebbek lennének, sok viszontagságtól megmenekülnének! • Nézz utána, hogy mi az a pillangóhatás!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Csukás István: Keménykalap és krumpliorr (Jonatán Könyvmolyképző Kiadó, 2013, ifjúsági film is készült belőle, 1974) William Golding: A Legyek Ura (Európa Könyvkiadó, 2011) A kétszáz éves ember (amerikai film, 1999, rendező: Chris Columbus) http://www.optimistaklub.hu/

29

7. Mi leszel, ha nagy leszel? • • • •

Hogyan értelmezhető ez az idézet? Milyen otthoni feladataid vannak? Mi a hobbid? Mivel töltöd szívesen a szabadidődet? Hogyan lehet valakinek a munkája egyben a hobbija is?

Ha olyan foglalkozást választasz, amit szeretsz, akkor egy napot sem kell dolgoznod életed során. • Konfuciusz, kínai filozófus

Pályaválasztás Mostanában már valószínűleg neked is többen felteszik a kérdést: Mi leszel, ha nagy leszel? Ugyan honnan is tudhatnád? Állíts fel sorrendet a füzetedben, hogy mivel töltöd szívesen az idődet, mihez van tehetséged, mihez van kedved, és mire tudsz kitartóan figyelni! Van-e a felsoroltak között olyasmi, ami közelít valami hasznosnak tűnő feladathoz, foglalkozáshoz? Ha van, húzd alá, és időnként gondolkodj el rajta! Ismered azt a mondást, hogy az idő pénz? Mi köze van a leendő középiskolád kiválasztásához ennek a mondásnak?

Beszéljétek meg!

• Miért mondja sok felnőtt, hogy szívesebben járna még mindig iskolába? • Mit jelent az egész életen át tartó tanulás? • Szerinted mi fog téged érdekelni tíz év múlva? Milyen tudományokkal, szakmákkal foglalkoznál szívesen a későbbiekben?

30

Mit tudtok a különféle szakmákról?

Négy-öt fős csoportokban dolgozzatok! 1. Kik tudnak 2 perc alatt több szakmát felírni? Az a csoport nyer, amelyik több olyan létező foglalkozást ír fel, amit más nem. 2. A felírt szakmák közül minden csoport válasszon néhányat az alábbiak szerint:

☛ a legnépszerűbb, ☛ a legjobban lehet vele pénzt keresni, ☛ a legkülönlegesebb, más mint a többi, ☛ a leghasznosabb, ☛ ezek nélkül megállna az élet, ☛ a nekem legkedvesebb!

A pedagógus hivatása

Egészen különleges hivatás a pedagógusé. Tanít és nevel, személyesen is törődik a rábízottakkal, türelmesen és kitartóan próbál rászoktatni a rendre és a szorgalomra. Gyűjtsétek össze kétoszlopos táblázatban, miben más a tanár, tanító munkája, mint az orvosé! Készítsetek közös felületet is a táblázatban, amely azt mutatja, mi a közös a két munkakörben!

Karinthy Frigyes: Mint egyszerű rikkancs kezdte csecsemő kezdte: egészen pici kis gyerek volt, és mennyire vitte. Vagy például a balkán háború, az egy egyszerű kis nézeteltérésen kezdte, és lett belőle egy világtörténelem. Ilyen szamárságokat nekem ne beszélj, Pistike, hogy akkor vegyelek ki az iskolából, és adjalak oda rikkancsnak, akkor te is felfedezed a villamos lámpát. A villamos lámpa már fel van fedezve, és majd kapsz egy pofont, nézze meg az ember. Mi az, hogy te is zsákot akarsz hordani, nem férsz a bőrödben? Be akarsz nekem szerezni vaVagy például az öreg Rotschild, az egy kis sza- lami tüdőbajt, mint az a Gorkij, az a bohém? Abban igazad van, Pistike, hogy a dongólégy, tócs volt, de aztán mindig szorgalmas volt, vett mindenféle sorsjegyet, és szorgalmasan meg- mint egyszerű kukac kezdte, és most mégis úgy tud repülni, mint Pégoud, aki mint egyszerű pinyerte. Vagy… vagy… na, mit mondjak még neked, lóta kezdte. Arról meg ne is álmodj, Pistike, hogy te is elPistike? A mi nagy Munkácsynk, mielőtt nagy festő lett, eleinte csak kicsi képeket festett és kezdesz kis képeket festeni, és aztán nagy festő lesz belőled. Legyen eszed, Pistike, gondolj arra senki se tudta, milyen nagy festő lesz belőle. Vagy például a nagy Gorkij Maxim, az eleinte a szegény Munkácsyra, milyen beteg lett Párizsegy egyszerű zsákhordó-munkás volt, és addig ban. Ha nem lett volna belőle festő, nem ment hordta szorgalmasan a zsákot, amíg egy nagy volna ki Párizsba. Még hogy én vegyek neked sorsjegyeket? Boíró lett belőle, és most már nem kell neki zsákot lond vagy te, Pisti fiam. Mi az, hogy te megint hordani. Vagy például ott van az Apponyi Albert bácsi, kis csecsemő akarsz lenni, örülj neki, hogy az milyen egy magas ember, és mint egyszerű ennyire megnőttél.

Pistike, azért mondom neked, hogy a kitartás és a szívós vasakarat mindenkor megtermi gyümölcsét. Látod, kérlek, Pistike, itt van ez az Edison. Hát, kérlek ez az Edison mint egyszerű rikkancs kezdte, látod és aztán mégis ő találta fel a villamos lámpát, mert szorgalmasan viselte magát, és mindig jó volt, és mindig szót fogadott a papájának. Ilyen butaságokat ne kérdezz, Pistike, hogy akkor miért nem a papája fedezte fel a villamos lámpát. Vagy, látod, itt van ez a Schwarcz Berthold. Ez egy egyszerű pap volt, és egy napon felfedezte a puskaport. (…)

31

A HIÁNYSZAKMÁK ● Asztalos, ács, gépi forgácsoló, hegesztő, szociális gondozó − a  legtöbb megyében szinte lehetetlen ilyen végzettségű szakembereket találni. Van, ahol szerszámkészítőkből van hiány, máshol a pékségek kerülhetnek nehéz helyzetbe a szakemberhiány miatt. A hiányszakmák listáját évről évre nyilvánosságra hozza a Nemzetgazdasági Minisztérium − az ilyen szakmát tanuló diákok ösztöndíjat is kapnak. (Forrás: Eduline) „− Tizenéves korában az ember hajlamos ábrándozni. Ha felmerül a  kérdés: hol kéne továbbtanulni, kizárólag azt veszi figyelembe, mi érdekli, mit lenne kedve csinálni (vagy mi tűnik izgalmasnak a  tévében). Később, évek múltán, amikor a  számlákat rendezgeti, talán bánja a  romantikus hozzáállást. Szerencsés esetben van az illető mellett egy-két praktikusabb gondolkodású ember, aki rákérdez: jó-jó fiam, de hogy fogsz ebből megélni? − Hogy mire van ma leginkább kereslet, illetve hol lehet nagyobb eséllyel normális pénzt keresni, azt legtisztábban talán az álláshirdetések mutatják meg.” (www.nlcafe.hu/ezvan/20140115/ magyarorszag-legmenobb-szakmai/)

• Gyűjtsetek minél több olyan szakmát, amelyek a modern korunkban jöttek létre! • Beszéljétek meg szüleitekkel és nagyszüleitekkel, mely szakmákról, foglalkozásokról álmodoztak gyerekkorukban!

Millet: Favágók

Millet: Kalászszedők

Beszéljétek meg!

• A fent látható két képen olyan foglalkozást ábrázol a francia festő, Millet, amit ma már egészen más eszközökkel végeznek. • Neked volna kedved a mezőgazdaságban vagy az erdőgazdálkodásban dolgozni? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? 32

• Mitől függ, hogy azt tanulhasd, amit a legjobban szeretnél? • Mi a képeken látható személyek foglalkozása? Írjátok le, mi lehet a feladatuk! Mi tetszik, mi nem tetszik nektek ezekben a foglalkozásokban? • Melyik munkát választanád a legszívesebben, illetve a legkevésbé, és miért? 1

2

3

4

5

6

Ös��e�z� ��r�é��� • • • •

Milyen tényezők könnyítik, illetve nehezítik meg a pályaválasztást? Miért fontos az egész életen át tartó tanulás? Milyen felelősségük van a fiatal pályaválasztóknak a társadalommal szemben? Milyen lehetőséget nyújt a társadalom az egyénnek a kiteljesedésre?

N��� ut�n�!

• Beszélgessetek el a rokonokkal, hogy mi alapján döntöttek a szakmájuk mellett! Neked mit tanácsolnának? • A szórakoztatóiparban és a külföldi munkaígéretek miatt sok fiú és lány kerül bajba, mert hiszékenységüket kihasználva becsapják őket gyakran olyanok is, akikben megbíznak. Gondoljátok át, hogyan lehet kivédeni az ilyen helyzeteket! • Nézzetek utána, hogyan kell önéletrajzot készíteni!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Mi való nekem? Pályaválasztási teszt általános iskolásoknak: http://eletpalya.munka.hu/ kepessegek-keszsegek-ar Milyen szakmát válasszak? Pl. Mit csinál az ács? http://eletpalya.munka.hu/filmek Lovagregény (amerikai film, 2001, rendező: Briand Helgeland) http://www.kamaszpanasz.hu – tinimunka

33

8. Hogyan ismerjük meg a világot?

• A házi feladatok elkészítéséhez bizonyára szoktál segítségként könyvet, internetes oldalt használni. Melyiket szereted leginkább, és miért? • Milyen típusú tv-csatornákat nézel? Melyek a kedvenc műsoraid? Miért ezeket kedveled?

Hír: Amadeo Tardi olasz autófényező százezer eurót nyert a lottón! Hír másnap: A hír igaz, de nem Amadeo Tardi, hanem Giuseppe Presto, nem olasz, hanem korzikai, nem autófényező, hanem lótenyésztő, nem százezer, hanem száz eurót, nem lottón, hanem kártyán, nem nyert, hanem vesztett.

Hírek és hírportálok A 21. században már számtalan helyről tájékozódhatsz a világról: az interneten rengeteg ismeretterjesztő vagy híroldal áll a rendelkezésedre, válogathatsz a különböző újságok között, a könyvesboltok kínálata szinte áttekinthetetlen. Manapság már az interneten is „járhatsz” könyvtárba, ahol az érdeklődési körödnek megfelelően böngészhetsz. A bőséges kínálat hátránya, hogy az értékes hírek közé alacsony színvonalú információk is kerülhetnek. Nehéz megállapítani egy hír valóságtartalmát, nem beszélve arról, hogy a különböző televízió-műsorok, internetes hírportálok vagy újságok – a nézettség vagy olvasottság javítása érdekében – hajlamosak a híreket felnagyítani vagy akár megmásítani, hogy érdekesebbnek tűnjenek, jobban felkeltsék a néző vagy olvasó figyelmét. Beszéljétek meg!

• Mi az előnye vagy a hátránya az internetnek a nyomtatott sajtóhoz (újság, könyv) képest? • Mit gondolsz, honnan kaphatsz hiteles információt? Mik lehetnek a jelei, ha nem bízhatsz meg egy újságcikkben, vagy internetes írásban? • Milyen médiumon keresztül próbálsz tájékozódni a világban: televíziót nézel, újságot olvasol, internetes oldalakat keresel fel, vagy könyvet olvasol? • Mit jelentenek a következő szavak: „bulvár”, „kacsa”? Nézzetek utána az interneten! • Miért kifogásolhatják a szülők, ha a gyerekeik ellenőrizetlen oldalakat látogatnak a neten? Berény Róbert: Olvasó nő

34

Valóságos és virtuális kapcsolati hálók

Beszéljétek meg!

Barátainkkal, ismerőseinkkel kapcsolatba léphetünk valóságosan, „testközelben”, és kapcsolatba léphetünk velük virtuálisan, a közösségi portálok révén. Készíts összehasonlító táblázatot: mik a különbségek a két kapcsolattartási forma között, és mik a közös pontok!

• Milyen változást eredményezett a 21. század technikai fejlődése a 20. századhoz képest? • A technikai fejlődésre hogyan reagálnak a fiatalok és hogyan az idősebbek?

Mi a virtuális világ? A virtuális világ egy számítógép alapú, szimulált környezet, amely arra hivatott, hogy a felhasználók benépesítsék, és egymással kapcsolatot létesítsenek benne: a játékosok befolyással lehetnek erre a világra, részben irányíthatják a történéseket, s új kapcsolatokra tehetnek szert. Milyen előnyei vannak ezeknek? A virtuális világokban komoly együttműködési és probléma-megoldási stratégiák kifejlesztése, vagy megtanulása szükséges, és ezeket a modern valóságban is jól tudjuk használni. Mik a virtuális világ veszélyei? Óvakodni kell attól, hogy bárki elvesszen ebben a világban, hiszen ez nem a valóság, pusztán látszat; s hasonlóan más túlzásba vitt szokással, óvakodni kell attól, hogy függővé váljunk egy játéktól. Fontos, hogy csak a korosztályotoknak szánt játékokkal játsszatok, s ha bármelyik másik játékos valamilyen módon zaklatna titeket, forduljatok szüleitekhez, vagy tanáraitokhoz segítségül. Beszéljétek meg!

• M  ilyen haszna, illetve ártalma van a médiumok ilyen nagy sokaságának? • M  ilyen következménye lehet annak, ha nagyon beleéled magad egy virtuális világba? • M  ire fontos figyelnetek, ha az interneten beszélgettek? • M  ik lehetnek a jelei annak, ha beszélgetőtársatoknak rossz a szándéka? • K ihez fordultok, ha valaki az interneten meg akar félemlíteni titeket?

• K eressétek meg Michelangelo freskójának legismertebb részletét, Ádám teremtését! Mit gondoltok, mit fejez ki az alsó kép? Játsszatok el a gondolattal! 35

A hírek világa

Beszéljétek meg!

• Válasszatok ki egy eseményt az osztály életéből, például egy kirándulás történetét! Osszátok fel az osztályt három csoportra és írjatok az eseményről egy öt-hat mondatos újságcikket vagy internetes tudósítást! • Az első csoport törekedjen a valóság tényszerű bemutatására, a második csoport figyelemfelkeltően, a harmadik csoport pedig bulvárszerűen, kisebb túlzásokkal írjon! • Hasonlítsátok össze és beszéljétek meg a cikkeket! Hogyan lehetséges, hogy még a valósághű írások is eltérnek egymástól? • Alkossatok négy csoportot! Válasszatok ki egy-egy témát és figyeljétek az azzal kapcsolatos híradásokat heteken keresztül! Mit tapasztaltok?

• Mire használod leggyakrabban az internetet? • Mit tartotok fontosnak, mire kell figyelni internetezés közben? • Olvassátok el az alábbi tanácsokat! Milyen további tanácsokat adnátok egymásnak?

Mire figyelj internetezés közben? • Ne higgy el mindent, amit az interneten olvasol! • Beszélj a szüleiddel arról, amit furcsának tartasz! • Soha senkinek ne add meg az interneten a nevedet, a lakcímedet és a telefonszámodat! Ha úgy gondolod, ez elkerülhetetlen, beszéld meg egy bizalmas személlyel. • Figyelj, ha az internetről adatokat töltesz le! Gyakran társulnak hozzájuk vírusok, amelyek kárt okoznak. • Ha túlléped az adatforgalmi korlátodat, ha fizetős szolgáltatásokat is használsz, vagy ha fizetsz a letöltött tartalomért, gondolj a pluszköltségekre is! • Ne nyiss meg olyan küldeményt, amelyről nem tudod, ki küldte! • Figyelj oda, ha zenét vagy filmet akarsz letölteni! Az interneten sok költségmentes kínálat van. A felkínálóknak azonban gyakran nincs is működési engedélyük, vagy nincs joguk megosztani a zenét, videoklipet, filmet stb. Te is büntethető lehetsz, ha letöltöd. • Beszéld meg szüleiddel, ha az interneten szerzett ismerőssel akarsz találkozni! Sajnos vannak olyanok, akik rossz szándékkal ismerkednek az interneten, és erre a virtuális tér anonimitása rengeteg lehetőséget nyújt.

36

Játékos feladatvégzés

Dolgozzatok párban! Találjatok ki egy olyan virtuális teret, amelyben szívesen játszanátok, és ahol új, érdekes dolgokat is tanulhattok! Röviden vázoljátok fel a helyszínt, a szereplőket és az alapfeladat-típusokat!

Ös��e�z� ��r�é��� • • • •

Milyen módon tehetünk szert ismeretekre? Miért szeretik sokan a „bulvársajtót”? Milyen előnyei és hátrányai vannak az internetnek? Mire kell figyelni a biztonságos internetezés érdekében?

N��� ut�n�!

• Nézzetek utána, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban milyen szolgáltatásokat vehettek igénybe az internet segítségével! • Beszélgessetek el az informatika- vagy az énektanárotokkal, hogyan lehet legálisan zenét letölteni!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e���é��� • https://saferinternet.hu/korosztaly/11-16/ • Ursula Poznanski: Erebos (Pongrác Kiadó, 2012) • Avatar (amerikai–brit film, 2009, rendező: James Cameron)

37

9. A személyiség és szerepei

Az ember az életét feszültségben éli meg. Feszültségben vagyok önmagammal, tudniillik nem vagyok még az, aki én lehetnék. Tehát a saját magamról alkotott kép és a tényleges állapot között feszültség van.

• Milyennek tartod magad, és mennyit árulsz el ebből másoknak? • Korzenszky Richárd • Miért láthatnak téged a családtagjaid, barátaid, ismerőseid bencés szerzetes, pedagógus többfélének? • Mennyire befolyásolja az életedet az, hogy milyennek tartanak mások?

Közösségi szerepek Személyiségünk hosszú fejlődés során alakul ki, formálódását számos összetevő határozza meg. A sok közül az egyik a társadalmi környezettel való kölcsönhatás, amikor az egyén különböző csoportokba illeszkedik be. Ennek során meghatározott társadalmi követelményeknek, elvárásoknak igyekszik megfelelni. Különböző szerepek alapján éljük az életünket. Vannak velünk született szerepeink (női, férfi), és vannak szerzett szerepeink (családi, tanulói), illetve kialakulnak csoporton belüli szerepek is (kezdeményező, problémafelvető stb.). • • • • • • • •

Gyűjts más szerepeket is! Párosíts a szerepekhez jogokat és kötelességeket! Hol tanulsz viselkedési mintákat (magatartásformákat) és szokásokat? Milyen elvárásai vannak veled szemben a közösségeidnek? Gondold végig a következő közösségek alapján: haza, lakóhely, család, osztály, baráti kör! Neked milyen elvárásaid lehetnek a közösségeiddel szemben? Minden elvárásnak eleget kell tennünk? Ha nem, hogyan válogatod meg, hogy melyiknek igen, melyiknek nem? Mi történik, ha két (vagy akár több) szereped konfliktusba kerül egymással? (Például jó tanuló vagy, de jó sportoló is: hetente ötször kellene edzésre menned stb.) Mikor vagy miért változnak a szerepkörök?

A tánc, a néptánc, a táncházmozgalom, a hagyományápolás is jó alkalom lehet a közösségépítésre. • Írd össze a füzetedben, milyen tevékenységekkel bővítenéd mostani programjaid körét, ha nagyon-nagyon sok szabadidőd lenne!

38

Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (részlet) A kerítés vagy harminc méter hosszú és majdnem három méter magas volt. (…) Egyszer csak ebben a  sötét és reménytelen pillanatban ragyogó ötlete támadt. Újra felvette a meszelőt, és csendesen nekilátott a  munkának. Már fel is tűnt ekkor Ben Rogers, az éppen, akinek a  gúnyolódásától leginkább tartott. (…) Ben egy pillanatra csodálkozva nézte, majd megszólalt: − Kitoltak veled, mi? Semmi válasz. Tom műértő szemmel vizsgálta az utolsó ecsetvonásokat, gyöngéd kézzel még egyszer végigsuhant rajta a  meszelővel, és az eredményt ugyanolyan szakértelemmel vizsgálta. Ben melléje szegődött. Tomnak folyt a nyála az alma láttára, de hősiesen kitartott munkája mellett. − Kaptál jó munkát. Hogy ízlik, mi? − szólt újra Ben. − Te vagy, Ben? Észre sem vettelek. − Megyek fürdeni, nem jössz? Persze, majd elfelejtettem, te inkább dolgozol! Ugye? Tom egy darabig szótlanul nézte. − Mondd: mit értesz tulajdonképpen munka alatt? − kérdezte végre. − Ezt a meszelést például. Tom bemártotta a  meszelőt, és közömbösen felelte: − Lehet, de az is lehet, hogy a meszelés nem

munka. Egy biztos, nekem tetszik. − A végén még bebeszélnéd nekem, hogy szívesen dolgozol. Tom csak meszelt szakadatlanul. − Mi az, hogy szívesen! Csak azt mondd meg, miért ne csinálnám szívesen? Azt hiszed, mindennap meszelhetek kerítést? Ez persze mindjárt más színben tüntette fel a dolgot. Ben abbahagyta az almarágást. (…) percről percre nagyobb érdeklődést árult el, mindjobban figyelt, és egészen belemerült a  munka szemlélésébe. Egyszer csak megszólalt: − Tom, hadd meszeljek egy kicsit! (…) Tom keserű pofával adta át a  meszelőt, de szíve vidám volt. (…) Mikorára Ben megunta volna a  munkát, Tom már »elcserélte« a  következő részletmeszelést egy tűrhető állapotban levő papírsárkányért Billy Fisherrel, utána Johnny Miller következett, aki a ráeső részt egy döglött patkányért vette meg, amely egy hosszú madzagra volt kötve, hogy körbe lehessen forgatni. Így ment ez órákon át, és mire a délután vége felé járt, Tom, aki még reggel földhözragadt szegény fiú volt, valósággal dúskált a „kincsekben”.

Beszéljétek meg!

• Milyen gyerek lehetett az idézet alapján Tom Sawyer? • Miben különbözött egymástól Tom és Ben? • Milyen szerepeket ismertetek fel a történetben? • Hogyan érte el a célját Tom úgy, hogy nem bántott meg senkit? • Miért mulatságos ez a történet?

39

Az embereket már évezredek óta szeretik vérmérsékletük szerint osztályozni. Habár a vérmérsékleti tipológiát már elvetette a modern pszichológia, a mindennapi beszélgetések során mégis gyakran találkozhatunk ezzel a besorolással: 1. Szangvinikus típus. Lobbanékony. Az érzelmei gyorsan keletkeznek, a viselkedésére intenzíven hatnak, de nem tartósak. 2. Kolerikus típus. Érzelmei erősek és tartósak, a személyiséget cselekvésre ösztönzik. 3. Melankolikus típus. Lassan keletkező, de erős érzelmek jellemzik, a cselekvésre azonban nincsenek ösztönző hatással. 4. Flegmatikus típus. Érzelmei lassan keletkeznek, nem túl erősek, a viselkedését nem befolyásolják.

Alexandre Dumas: A három testőr (részlet)

D’

Artagnan nem ismert senkit Párizsban. Párbajsegéd nélkül indult tehát az  Athosszal megbeszélt találkozóra: úgy döntött, elfogadja ellenfelének segédeit. (…) Egyébként, hacsak nem kontár módra vázoltuk fel ifjú vándorunk jellemét, az olvasó már biztosan észrevette, hogy D’Artagnan nem átlagember. A  jelen pillanatban is azt hajtogatta ugyan magában, hogy a  halál fia, de esze ágában sem volt szép csendesen beletörődni sorsába, ahogyan mások tették volna, akikben kevesebb a  bátorság és a  mérséklet. Leendő ellenfeleinek jellemvonásait latolgatta, és egyre világosabban látta saját helyzetét. Athost őszinte bocsánatkéréssel köszönti

majd; a  testőr nagyúri viselkedése, komoly külseje igen megnyerő; remélte, hogy elnyeri barátságát. Azután abban a hitben ringatózott, hogy Porthost a kardszíjjal fogja sakkban tartani; hiszen, ha a testőr nem öli meg azonnal, ő boldog-boldogtalannak elmondja a  titkot, és ha ügyesen kihegyezi a történetet, Porthosnak mindenki a  szeme közé nevet, nem lesz maradása; végül, ami a  sunyi Aramist illeti, az  már igazán nem sok vizet zavar; ha eljut odáig, könnyűszerrel elintézi, vagy legalábbis azt a  módszert követve, melyet Caesar javasolt Pompeius katonái ellen, az arcát sebzi meg, és örök életére elcsúfítja szabályos vonásait, melyekre olyan büszke.

Beszéljétek meg!

• Milyen személyiségvonások jelennek meg a regényrészletben? Milyen vérmérsékletű D'Artagnan? • Melyik jelmondat mely típushoz tartozik? . „Figyelj rám, és egy vidám élettel hálálom meg!” . „Tudom, ki vagyok, és mit akarok!” . „Semmi sem lehet elég tökéletes.” . „Lassan járj, tovább élsz!” • Milyen további személyiségtípusokat ismersz? Kikre mondják, hogy extrovertált típus? 40

● Senki sem kérheti számon tőlünk, hogy miért nem vagyunk olyanok, mint egy idealizált regényhős vagy egy angyal. De azt igen, hogy miért nem vagyunk önmagunk. (…) Nem tehetünk eleget mindenki elvárásának, nem szolgálhatjuk ki mindenki igényeit. Az emberek annyira sokfélék és olyan sokfélét és ellentéteset követelnek tőlünk, hogy szét kellene szakítanunk magunkat a megsemmisülésig,

ha mindennek meg akarnánk felelni. Nem lehetünk jók mindenki szemében, nem lehetünk mindenki kedvelt „Benjáminja”. Ez nem lehet magatartásunk mértéke. Szelektálnunk és választanunk kell az elvárások között. Ennek mértéke saját meggyőződésünk, lelkiismeretünk. Ezért adott esetben tudnunk kell „nemet mondani”. (www.irodalmijelen.hu/052420131012/popper-peter-bucsutanacsai)

Beszéljétek meg!

• Te szelektálod-e, hogy a különböző közösségek elvárásai közül mikor melyiknek teszel eleget? • Mely szerepedből adódnak a legfontosabb kötelezettségeid? Álláspontodat oszd meg egy társaddal, és ismerd meg az övét! • Mivel foglalkozhatnak a képen látható emberek? • Gondoljátok végig, mi motiválhatja tetteiket! • Beszéljétek meg, mi a különbség a munka és a hivatás között!

Ös��e�z� ��r�é���

• Mitől függ, hogy kinek milyen „szerepei” vannak? • Melyik szerepkörből lehet kilépni, és melyikből nem? • Mi segíthet abban, hogy elfogadjátok a szerepeiteket?

N��� ut�n�!

• Idézd fel, hogy milyen személyiségeket ismerhettél meg a Pál utcai fiúk című regényben!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e���é��� • • • • •

Jeff Kinney: Egy ropi naplója (Könyvmolyképző Kiadó, 2014) Arthur Ransome: Fecskék és fruskák (Ciceró Könyvstúdió, 2010) Jules Verne: A tizenöt éves kapitány (több kiadásban) Pókember (amerikai film, 2002, rendező: Sam Raimi) http://www.kamaszpanasz.hu – a feszültség levezetése

41

10. Félúton

Ti láttátok a víg gyermek játékait, A serdülő ifjú örömit, gondjait, Éltem vidám reggelén. • Berzsenyi Dániel

• Milyen „örömei, gondjai” vannak egy tizenévesnek? Könnyebb vagy nehezebb a helyzete, mint egy felnőtté? • Mikor telik gyorsabban számodra az idő: ha iskolába jársz, vagy ha szünidőd van? Miért érzed így? • Szokták mondani: „A kamaszokkal csak a baj van”. Mi erről a véleményed?

A serdülőkor A serdülőkor életünk legnehezebben leírható szakasza. A tizenévesek őrjítően énközpontúak, miközben bámulatos önzetlenségre is képesek. Figyelmük illékony és csapongó, majd órákat tudnak eltölteni látszólag teljesen értelmetlen tevékenységekkel. Gyakran lusták és durvák, ám éppen akkor, amikor a legkevésbé várnánk, szeretetteljesen és segítőkészen fordulnak felénk. Kamaszkornak épp ezt a kiszámíthatatlanságot, a fekete és a fehér, a hideg és a forró közötti szélsőséges csapongást nevezzük. (Csíkszentmihályi Mihály – Reed Larson: Kamasznak lenni című könyve alapján) Beszéljétek meg!

• Mi a véleményed a szövegről? Te hogy mutatnád be a saját korosztályodat? • Értelmezzétek a fogalmakat: önelfogadás, önismeret, személyiség, társasági ember! Beszéljétek meg!

• Milyen korszakokra osztanád fel az eddigi életedet? • Melyik életkorban érezted a legjobban magadat? Miért? • Szerinted miben rejlik az egyediséged? • Mitől függ, hogy kire hallgatsz vagy kire nem? • Hogyan tudod az érdekeidet érvényesíteni? • Mely tulajdonságaid változtak meg? Melyiknek örülsz, és mi az, amiről szívesen lemondanál?

42

Kinek van igaza?

Gyűjtsetek olyan helyzeteket, amelyek konfliktusforrások lehetnek szülők és gyerekeik közt! (Például rendrakás, barátok megválasztása, szórakozási lehetőségek stb.)! Játsszátok el ezt különbözőképpen: engedékeny vagy szigorú szülővel, félénk vagy nagyszájú kamasszal! Próbáljátok különbözőképpen oldani a feszültséget szülők és gyerekeik között! Jegyezzétek meg, ha találtok célravezető, jó módszert (például bocsánatkérés és megbocsátás, őszinte magyarázat valamilyen ballépésre, szelíd, kedves hangnem akkor is, ha a kamasz kiabál és fordítva stb.)!

Janikovszky Éva: A tükör előtt – Egy kamasz monológja Pocsék vagyok, fantasztikusan pocsék. Hiába bámulom magam a tükörben, ez napról napra csak rosszabb lesz. A legfantasztikusabb az, hogy észre sem vettem, mikor lettem ilyen pocsék. Mert tavaly még egész normális srác voltam, az tuti, arra még emlékszem. (…) És tavaly a  fejem is akkora volt, amekkorának egy normális fejnek lenni kell egy normális nyakon. Az idén a nyakam megnyúlt, a fejem meg összement. Fantasztikus. Csak tudnám, mitől van ez? Ha legalább a  hajam göndör volna, de semmilyen (…) És a szemem! Nem arról van szó, hogy nem szép, az nem érdekel. De az, hogy még nézni sem tudok vele normálisan, az mégiscsak sok. Nem mintha

Örök kamaszok A Pán Péter szindróma szerte Európában ismert jelenség. A húszas éveik végén, harmincas éveik elején lévő ifjak kényelmesnek találják a  szülői házban maradást, keresetüket szórakozásra költik, alig vagy egyáltalán nem járulnak hozzá a  költségekhez, élnek a  szülők háztartásában, jövedelméből, igénybe véve szolgáltatásaikat. Bár félnek a  leválás veszteségétől, az idősödő szülőknek gyakran nem kellemes, akár terhessé is válhat a  majdnem középkorú gyermek jövés-menése, rendetlensége, a  mosás, a főzés, a takarítás, a bevásárlás magától értetődő elfogadása. (http:// www.mipszi.hu/cikk/111213-felig-felnott-gyerekek)

rosszul látnék, prímán látok, azzal nincs baj. Hanem a nézésemmel, mert az mindenkinek az idegeire megy. (…) Belőlem soha nem lesz izompók, soha életemben, pedig egészen normális kissrácnak indultam. Tavaly még volt rajtam izom, a karomon, a lábamon, volt vállam, meg minden. Sose néztem tükörbe, mert nem érdekelt az ügy, de tudom, tavaly volt rajtam izom, normális formám volt. Az idén meg: mint akin átment az úthenger, piszokul megnyúltam, vékony a  karom, vékony a  lábam, eltűnt a vállam. Hiába veszek fel két pulcsit, hogy mutassak valamit, mintha vállfán lógna. Pocsék vagyok, fantasztikusan pocsék, nem csoda, ha a Kati rám se néz.

Beszéljétek meg!

• Milyen egyéb oka lehet annak, ha egy fiatal felnőtt otthon lakik? • Miért kapta a fent leírt jelenség a Pán Péter elnevezést? • Mi okozhat feszültséget ezekben az esetekben? • Te mit tervezel, mikor szeretnél önálló lenni? ■ Hunyadi Mátyás tizenöt évesen lépett a trónra. Idézd fel, hogyan szilárdította meg a hatalmát! Vajon akkoriban, hogyan tekintettek a nagyjából veletek egyidős fiatalokra? Menynyire létezhetett számukra „gondtalan” gyermekkor? Hunyadi Mátyás (18–19)

43

Sue Townsend: A 13 és ¾ éves Adrian Mole titkos naplója (részlet) Január 1. Csütörtök Újévi elhatározásaim: 1. Átkísérem a vakokat az úttesten. 2. Minden este fellógatom a nadrágomat. 3. Visszateszem a borítót a lemezeimre. 4. Az idén sem fogok dohányozni. 5. Soha többé nem nyomogatom a pattanásaimat. 6. Kedves leszek a kutyához. 7. Segítem a szegényeket és a tudatlanokat. 8. Mivel tegnap hallottam azokat a  gusztustalan hangokat odalentről, azt is megfogadom, hogy soha nem iszom alkoholt. Apa a tegnap esti bulin leitatta a kutyát cseresznyepálinkával. Ha az Állatvédő Liga megtudná, most jól elkapnák. Nyolc napja múlt karácsony, de anya még mindig nem vette föl a  zöld lurexkötényt, amit ajándékba vettem neki. Jövőre fürdősót kap. Újévre pattanás nőtt az államon. Ez az én formám. Január 2. Péntek Ma rohadtul éreztem magam. Anya az oka. Hajnali kettőkor a  „Barna skót legénynél

hagytam én a  szívem”-et énekelte a  lépcső tetején. Amilyen a  formám, ilyen az anyám. Ha így megy tovább, a  szüleim alkoholisták lesznek. A kutya visszaadta a kölcsönt apának. Felugrott, leverte a  hajómodellt, és a  lábára gubancolódott vitorlázattal kirohant a kertbe. A pattanás az államon egyre nő. Január 5. Hétfő A kutya még nem jött vissza. Micsoda nyugi van nélküle! Anya felhívta a  rendőrséget, és megadta a kutya személyleírását. Rondábbnak tüntette föl, mint amilyen: bozontos szőrzet a szem fölött meg ilyesmik. Szerintem a rendőrségnek jobb dolga is akad, mint hogy kutyák után szaglásszon; vadászhat például gyilkosokra is. Meg is mondtam anyának, de ő újrahívta őket. Ma átjött Nigel. Lebarnult a  karácsonyi szünetben. Úgy tűnik, Nigel hamarosan belebetegszik, hogy haza kellett jönnie. Rosszul bírja az angol huzatot. Azt hiszem, helytelen volt, hogy külföldre vitték a szülei. Még egyetlen pattanása sincs.

Beszéljétek meg!

• • • •

Milyennek képzelitek a „titkos” naplórészlet szerzőjét? Milyen családi kapcsolatok és konfliktusok derültek ki a naplóból? Hogyan jelenik meg a naplóban a ragaszkodás és a szeretet? Szerintetek a blog vagy egy közösségi oldal helyettesítheti a naplót? Ha igen, miért, illetve ha nem, miért nem?

Élményközösség

Régen – talán ma is néhányan – a naplójukkal beszélték meg a titkaikat; vagy a barátaikat megkérték, hogy emlékül írjanak valami szépet és rajzoljanak is bele valamit. Alkossatok csoportokat! Válasszatok ki az osztály életéből egy érdekes eseményt, írjatok róla naplót! Csoporton belül legyenek, akik írják, mások rajzoljanak hozzá! Beszéljétek meg, hogy kinek mi jutott eszébe a közös munka során, és vajon milyen lenne ezt a naplót 10-20 év múlva újraolvasni! Milyen előnyei vannak, vagy milyen hátrányai lehetnek a naplóírásnak?

44

Anne Frank naplója 1942. június 14, vasárnap Pénteken, június 12-én már reggel hatkor felébredtem. Érthető, hiszen akkor volt a születésnapom. Ilyen korán azonban nem szabad felkelnem. Háromnegyed hétig legyőztem hát a kíváncsiságomat, de tovább nem bírtam. Kiugrottam az ágyból s besiettem az ebédlőbe. Moortje, a macska, fejét lábamhoz dörzsölve üdvözölt. Alig múlt hét óra, amikor bementem apához és anyához, azután meg a nappaliba s felbontottam a születésnapi csomagokat. Első pillantásom Rád esett, igen, Rád, aki ott vártál rám. Úgy éreztem, Te vagy a legkedvesebb ajándék, amit ezen a napon csak kaphattam. (…) De most abba

kell hagynom a naplóírást. A viszontlátásra. Jaj, de örülök Neked! 1942. június 20, szombat Néhány napig nem írtam, mert előbb jól meg akartam gondolni ezt az egész naplóhistóriát. A magamfajta lánynak igen szokatlan érzés naplót írni. Nemcsak azért, mert még sose írtam, de azt hiszem, később sem engem, sem mást nem érdekelnek majd egy tizenhárom éves kislány vallomásai. De hát ez tulajdonképpen nem fontos. Nagy kedvvel látok neki. Lelki szükségletem, hogy végre alaposan kiöntsem a szívem. „A papír türelmesebb az embereknél.”

Beszéljétek meg!

• Kit szólít meg Anne a részletben? Vajon miért örül neki ennyire? • Fogalmazz meg jóslatot, hogyan alakul majd Anne élete! Ha módod van rá, kölcsönözd ki a könyvet és olvasd el! Szembesítsd jóslatodat azzal, amit elolvastál a naplóból vagy amit megtudtál a szerző későbbi sorsáról! • Milyen történelmi események határozták meg Anne Frank sorsát?

Ös��e�z� ��r�é���

• Mi különbözteti meg a kamaszt a gyerektől és mi a felnőttől? • Miért nevezik ezt az időszakot „sorsformáló” éveknek? • Milyen lehetőségek és nehézségek merülhetnek fel ekkor? Hogyan lehet ezeket megoldani?

N��� ut�n�! • • • •

Miért vezették be az érettségi vizsgát? Milyen szokások, ajándékok kapcsolódnak hozzá? Mit jelentett ez régen, és mit jelent ma? Kérdezz utána! Gondold át, hogy az irodalomórán tanultak alapján milyen lehetett az elmúlt századokban a veletek egyidős fiatalok élete!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Anne Frank naplója (több kiadásban) Tüskevár (magyar ifjúsági filmsorozat, 1967, rendezte: Fejér Tamás) Sue Townsend: A 13 és ¾ éves Adrian Mole titkos naplója (Gabó Könyvkiadó, 2009) http://gyermekkonyvtar.ekmk.hu/

45

11. Összefoglalás

Egyetlen ember sem léphet kétszer ugyanabba a folyóba, mert az már nem ugyanaz a folyó, és ő már nem ugyanaz az ember. • Epheszoszi Hérakleitosz, ókori görög filozófus

• Mit jelent a görög filozófus idézete? • Miért fontos, hogy megismerd magad? • Milyen szokások őrizhetők meg hosszú éveken keresztül? Melyekről volna jó mielőbb leszokni?

Ki vagyok én — Névadójáték

Alkossatok kisebb csoportokat! Találjatok ki egymásnak indián neveket, például Hangyaszorgalom, Halkszavú Hajnal, Örökké Kérdező Bagoly stb. Majd beszéljétek meg, miért azt a nevet adtátok a társatoknak! Fontos, hogy olyan nevet találjatok ki, amit a név viselője is elfogad. Válasszátok ki egyik társatok indián nevét, mondjátok el az osztálynak, és pár mondatban indolkoljátok meg! Az osztály feladata, hogy kitalálja, kiről van szó. Úgy is játszhatjátok ezt a játékot, hogy egy papírlapra leírjátok az indián neveket és az indoklásokat, majd az összeset összegyűjtitek, és valaki felolvas belőlük. Végül a füzetetekbe írjátok le a kitalált neveket az alábbi táblázathoz hasonlóan, és beszéljétek meg, hogy ki ért egyet vele és ki nem. Állításaitokat indokoljátok is meg! Valódi név

Indián név

Jellemző tulajdonságok

Szerepei

Minta Mária

Halkszavú Hajnal

szerény, visszahúzódó

hosszútávfutó, barátnő stb.

Kovács Géza

Hangyaszorgalom

szorgalmas, segítőkész

osztálybizalmi, (jó) tanuló stb.

Amiben jó vagyok

Keressetek magatokról minél több pozitívumot! Amiről úgy gondoljátok, hogy abban jók vagytok, vagy valamit jól tudtok, azt írjátok le a füzetetekbe! Ne csak nagy dolgokra gondoljatok, és ne csak a tanulásra! (Például jól tudom utánozni a tanárokat, tudok sakkozni, érdekes történeteket tudok kitalálni, magam javítom a biciklimet, rövid idő alatt ki tudom könyörögni, hogy megnézhessem a késő esti filmet.) Segítsetek egymásnak, hogy minél több pozitív tulajdonság, illetve jellemző kerüljön föl a füzetben a listára! ✔ Mit tudsz jól csinálni? ✔ Milyen helyzeteket tudsz jól megoldani? ✔ Miben vagy eredeti? ✔ Mik a kedves vonásaid? ✔ Milyen jó dolgokat mondanak rólad? ✔ Miben lehetsz sikeres? ✔ Mit szeretnek benned a társaid? ✔ Mit szeretnek benned a tanáraid? ✔ Mivel tudod megszerettetni magad másokkal?

46

Beszéljétek meg!

Már nem vagyunk kisgyerekek, mint a képen látható kisfiú, szüleink nélkül is boldogulnunk kell a mindennapokban. De még felnőttek sem vagyunk, akik másokról gondoskodhatnánk, akik magunk irányíthatnánk az életünket. • Gyűjtsétek össze, milyen pozitív élményeitek és örömeitek vannak, ugyanakkor milyen nehézségeket éltek át!

Iván Magda: Kicsi vagy nagy? – Petikém, húzd gyorsan a cipődet, hiszen nagyfiú vagy már! – mondja reggel anyu. – Petikém, ne szürcsölj, mint a malac, hiszen nagyfiú vagy már! – mondta délben anyu. – Petikém, elég legyen már a tévézésből, hiszen te még kisfiú vagy! – mondta este anyu. – Anyu, miért van az, hogy reggel és délben nagy vagyok, estére kicsi leszek? – kérdeztem anyut. – Összemegyek, mint a tej? Elfogyok, mint a vajas kifli? Töpörtyűvé töpörödöm, mint a zsírszalonnadarabok? Akkor én most kicsi vagyok, vagy nagy? – Hol kicsi vagy, hol meg nagy. Van, amihez még kicsi vagy, van, amihez már elég nagy! – válaszolt anyu. – Szóval, ezt mondta, de meg nem nyugtatott. Máig sem tudtam eldönteni, hogy kicsi vagyok, vagy nagy vagyok!

✔ Mitől függhet, hogy mások milyennek tartanak? ✔ Mit nem tehettél meg egészen kicsiként? ✔ Mi mindenben változtál? ✔ Miért szeretnék a fiatalok az idő múlását sürgetni, miért akarnak mielőbb felnőtté válni? ✔ Miért mondják a felnőttek, hogy de jó lenne újra gyereknek lenni? ✔ Milyen felelősségük van a fiataloknak kisebb-nagyobb közösségükért: a családjukért, az osztályukért, a lakóhelyükért, a hazájukért? És milyen felelősségük van a kisebb-nagyobb közösségeknek a fiatalokért?

47

48

II. rész EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG

49

12. Nem jó az embernek egyedül!

• • • •

Egynek minden nehéz – soknak semmi sem lehetetlen. • Széchenyi István

Hogyan tudja segíteni egy közösség a tagjait? Kivel oszthatod meg az örömödet, és kikre számíthatsz a bajban? Kivel érzed biztonságban magad? Miért érzed jól magad néha egyedül, máskor egy-két baráttal, megint máskor nagyobb társaságban? Gondold végig magadban!

Közösségi élet Születésed pillanatától közösségben élsz. Szülők, testvérek, rokonok vesznek körül. A valahova tartozás élményét az otthoni háttér alapozhatja meg. Gyakran nem választhatod meg, hogy kikkel szeretnéd az időd nagy részét tölteni, ilyen az iskolai osztályod is. Az viszont már rajtad is múlik, hogy milyen az együtt töltött idő. Ha képes vagy beilleszkedni és jó közösség alakul ki körülötted, jobb kedvvel jársz iskolába. Ez a hangulatodra és a teljesítményedre is jó hatással van. A közös elfoglaltságok, például focicsapat, tánccsoport, énekkar, filmklub, természetjáró kör is jó alkalmat teremtenek, hogy barátokat szerezz, és élvezd a közösségi életet. A közös élmények megerősíthetik az önbizalmadat, célt adhatnak a mindennapoknak. Beszéljétek meg!

• Mitől függ, hogy milyen közösségekhez tartozol? • Milyen értékeket keresel a körülötted élőkben? • Mit tehetsz, ha egy csapat, ahova szeretnél bekerülni, nem fogad be? Csapatba tartozni jó!

Páros feladat. Nézzétek meg a képeket a következő oldalon! Milyen közösségeket láttok? Válasszatok ki páronként két képet, amelyek fontosak nektek, vagy ahová szívesen tartoznátok! Találjatok ki egy történetet hozzájuk, és mondjátok el a padtársatoknak! Miért lehet nehéz bejutni egy-egy közösségbe, és miért nehéz benn is maradni?

50

Aiszóposz: A földműves gyermekei Egy földműves gyermekei veszekedtek egymással. Apjuk, mikor már sokat beszélt a  lelkükre, de szép szóval nem tudta őket rávenni, hogy megegyezzenek, belátta, hogy tettel kell ezt elérnie. Így hát felszólította őket, hogy hozzanak egy köteg vesszőt. Mikor azok megtették, amit parancsolt, először együtt adta oda nekik az egész vesszőnyalábot, és megparan-

csolta, hogy törjék el. A  fiúk erőlködtek, de nem sikerült nekik; másodszorra viszont kioldotta a köteget, s egyenként adta oda nekik a  vesszőt. Mikor így már könynyen eltörték, így szólt: „Ti is, gyermekeim, ha egyetértetek, legyőzhetetlenek lesztek ellenségeitek számára; de ha viszálykodtok, könnyen elbánnak veletek.” (Fordította: Sarkady János)

■ Alkossatok négy csoportot, és tegyétek nagyság (körülbelüli létszám) szerinti sorrendbe az alábbi közösségeket: falu, osztály, barátok, kerület (nagyvárosban), iskolai énekkar, teniszklub, állatvédő egyesület, párt, cserkészcsapat, nép, egyházi gyülekezet, munkatársi közösség, újság szerkesztősége, nemzet, tantestület! Utána hasonlítsátok össze az eredményt, vitassátok meg, ha vannak különbségek! 1. Mely közösségekben alakulhat ki szoros együttműködés? 2. Mely közösségek alakulhatnak át a leggyorsabban? 3. Emelj ki egy-két olyan közösséget, amelyhez te is szívesen tartozol, illetve tartoznál!

51

Vallási közösségek A vallások ősidők óta közösséggé kovácsolták az embereket. A keresztények mellett ma Európában az iszlám és a zsidó vallásúak vannak a legtöbben. Az európai és a keresztény értékrend alapja a zsidó vallásból ered. A tízparancsolat, amely a mai európai etikai és a jogi alapelvek első rögzítése, bibliai eredetű, a monoteizmus ugyancsak zsidó eredetű. A kereszténység több felekezetre oszlik, ezek közül Európában a legismertebbek a katolikus mellett (római és görög katolikus, valamint ortodox vallás) a protestáns felekezetek (református, evangélikus, metodista, baptista, adventista, pünkösdista és még sok kisegyház). ■ A bérmálás a katolikus hit szerint azt jelenti, hogy a fiatalt azontúl a hitben nagykorúnak fogadják el. A református vallásban a konfirmáció alkalmával a 13-14 éves fiatalok önként tesznek hitvallást keresztyén hitükről, és a gyülekezet teljes jogú tagjaivá válnak. A zsidó vallásban a barmicvó a 13 éves fiú ünnepét jelenti, míg a zsidó lányok felnőtté avatási ünnepe a 12 éves korban tartandó bat micva. „Áldott, aki ennek a tetteiért most már elhárította rólam a felelősséget!” – szól az apai áldás szövege fia barmicvóján. • Gyűjtsetek minél több olyan, az egyes vallásokra jellemző szokást és szertartást, amely erősíti a híveknek a vallási közösséghez való tartozását! Természetesen, nemcsak az előzőekben kiemelt három vallásról gyűjthettek információkat!

Konfirmáció

Bérmálás

Barmicvó

Beszéljétek meg! • Milyen szerepe van az emberek életében az ünnepeknek? Milyen ünnepeket ismersz? • Miért fontosak a szertartások? • Vitassátok meg, nagyobb-e egy felnőtt erkölcsi felelőssége, mint egy gyermeké! Miért?

52

Egy mindenkiért, mindenki egyért!

Minden ország életében fontos szerepet játszik a labdarúgó-válogatott. Gyűjtsétek össze, hogy milyen közösségeket hozhat létre a futball! Vajon miért veszik a szurkolók szívükre a 11 játékos győzelmét vagy vereségét? Milyen erkölcsi felelősségük van a focistáknak, illetve a szurkolóknak? Nézzetek utána, milyen kampányt hirdetett meg a FIFA és az UEFA a stadionokban megnyilvánuló szélsőséges nézői bekiabálásokkal szemben!

Rudyard Kipling: A dzsungel könyve (részlet) Farkas apó odatolta középre Mauglit, a  békát is. A kis poronty nevetgélve ült a körben s játszadozott a  holdfényben csillogó kavicsokkal. Akela fel sem nézve ismételte egyhangú kiáltását: – Nézzétek meg jól! Egyszerre tompa bődülés hallatszott a  sziklák mögül. Sir Khán hangja volt, aki így kiáltott: – A  kis ember az enyém! Adjátok ki nekem! Mi dolga van a farkasok szabad népének egy gyerekkel? Akela fülét sem mozdította; ennyit mondott csak: – Nézzétek meg jól, farkasok! Mi köze a  szabad farkasoknak hozzájuk nem tartozó idegenek parancsaihoz? Nézzétek meg jól! A szikla alatt mély morgás támadt, s egy fiatal négyesztendős farkas Akela elé állva ismételte Sir Khán kérdését: – Mi dolga van a farkasok szabad népének egy gyerekkel? A dzsungel törvénye azt rendeli, hogy ha vita támad, vajon egy kis farkast felvegyenek-e a falkába, legalább két falkatagnak fel kell szólalni a  kis farkas érdekében, de az apának és az anyának nincsen szava. – Ki fogja pártját? – kérdezte Akela. – Ki fogja pártját a szabad farkasok közül? Nem válaszolt senki, és farkas anyó készült már a  végső küzdelemre, mert tudta,

hogy utolsó leheletéig küzdeni fog, ha harcra kerül a dolog. Egyszerre csak az egyetlen idegen lény, akinek a  falka gyűlésén szavazata van, – Balú, az álmos, barna medve, aki a  kis farkasokat a dzsungel törvényére tanítja, a vén Balú, aki járhat-kelhet kedve szerint, mert csak diót, gyökereket és mézet eszik, – hátulsó két lábára emelkedett s így dörmögött: – A  kis embernek – a  kis embernek? – így kezdte. – Én fogom a pártját. Egy kis ember ártatlan teremtés. Beszélni ugyan nemigen tudok, de az igazat kimondom. Hadd futkosson a  falkával. Vegyétek fel a  többiek közé. Majd én magam oktatom őt. – Szükségünk van még egy szószólóra, – szólt Akela. – Balú beszélt már, s ő kicsinyeink tanítója. Ki szól még érdekében Balún kívül? Fekete árnyék vetődött a  körbe; Bagira volt, a  fekete párduc, ki feketébb volt mindeneknél, csak itt-ott volt benne egy-egy világos sáv, ragyogó, mint a selyem, melyre, mint különös jelre, minden párduc büszke szokott lenni. Ismerte Bagirát mindenki, és nemigen volt senkinek sem kedve belekötni, mert ravasz volt, mint Tabaki, rettenthetetlen, mint a vad bölény és dühében vak, mint a  sebzett elefánt. De szava édes volt, mint a  fákról csepegő vad méz, s bőre lágyabb, mint a pehely.

53

– Óh, Akela, s ti farkasok szabad népe, mindannyian – kezdte duruzsolva, – szavazatom nincs gyűlésetekben; de a  dzsungel törvénye kimondja, hogy ha kétség támad, nem kell-e megölni valamelyik új kis farkast, a  kis poronty életét meg lehet vásárolni. És a  törvény nem mondja meg, ki fi zetheti vagy ki nem fi zetheti a  vételárat. Igazam van? – Úgy van! Úgy van! – kiáltottak a  fiatal farkasok, akik mindig éhesek. – Halljuk Bagirát. A  porontyot meg lehet vásárolni. Ez a törvény. (…) – Megölni egy csupasz gyereket, gyalázat. Aztán meg, talán többet is fog érni, ha megnövekszik. Balú szólt már érdekében. Én meg megtoldom Balú szavát egy ökörrel, mégpedig egy jó kövérrel, amelyet imént öltem meg nem is félmérföldnyire innen, ha

a törvény értelmében befogadjátok a kis embert. Jó lesz így? Vagy húsz hang zsivaja zúgott fel egyszerre összevissza: – Miért ne? Úgy is elpusztul a téli esőzésben. Vagy megsül a napon. Mit árthat egy csupasz béka? Hadd szaladgáljon a  falkával. Hol az ökör, Bagira? Fogadjuk be! Fogadjuk be! Maugli még egyre elmélyedve játszadozott a kavicsokkal, és észre sem vette, mikor a  farkasok egyenkint odamentek hozzá és vizsgálgatták. Végre mindnyájan leszaladtak a dombról az ökörért, s nem maradt ott csak Akela, Bagira, Balú és Maugli farkasai. Sir Khán pedig felverte az éjszakát bömbölésével, mert szörnyen dühösítette, hogy Mauglit nem adták ki neki. (…) Így vették fel Mauglit a seeonee-i farkasok falkájába Balú jó szaváért és egy ökörért.

➊ Foglald össze a jelenet lényeget! Kinek mi a szándéka a gyerekkel? Ki mivel érvel? Hogyan és milyen döntés születik? Játsszátok újra a jelenetet, újra felidézve kinek-kinek a szónoklatát! ➋ Milyen sors várt volna Mauglira, ha a farkasok nem fogadják be? Mi lesz a sorsa így? Keressetek valóságos vagy irodalmi példákat arra, ahol valakinek a befogadása vagy kirekesztése életfontosságúvá válik az egyén és a közösség számára!

Ös��e�z� ��r�é���

• Te milyen közösségek tagja vagy, és milyenekhez szeretnél még tartozni? • Hogyan tudnak a különféle érdeklődési körű társaságok és egymástól eltérő értékrendet képviselő csoportok egymással együttműködni?

N��� ut�n�!

• Keresd meg az interneten a „nemzet” és a „nép” pontos jelentését! • Nézz utána, hogy az iskolában, a lakóhelyeden van-e olyan klub, egyesület, csapat, amelynek szívesen lennél a tagja! Nézz utána, hogyan tudnál csatlakozni! • Milyen interneten keresztül működő csoportokhoz tudsz csatlakozni, amelyek hozzád hasonló értékeket tartanak fontosnak, és megfelelnek a te érdeklődési körödnek?

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

• Rudyard Kipling: A dzsungel könyve (Ciceró Könyvstúdió, 2012, magyar musical is készült belőle, 1996 és angol rajzfilm is, 1967) • Louis Pergaud: Gombháború (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1986) • West Side Story (musical, 1957) • Made in Hungaria (magyar film, 2009, rendezte: Fonyó Gergely) • Így neveld a sárkányodat (amerikai animációs film, 2010, rendezte: Chris Sanders és Dean DeBlois)

54

13. A család

Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak. • Sir Winston Churchill, brit politikus, Nobel-díjas író

• Mit mond neked az idézet? Milyen erényekről beszél Churchill? • Milyennek képzeled azt az embert, aki majd felnőttként a társad lesz az életben? • Milyen családot és milyen otthont szeretnél?

Családi élet A család a nemzet, más társadalmakban a nemzetség, törzs vagy egyéb nagy közösség legkisebb, létfontosságú sejtje. Vér szerinti kötelék szülők, gyerekek és a rokonság között, szövetség egymás kölcsönös segítésére. Alapszövete a szeretet, bár előfordulhat, hogy az egyetértés hiányzik. Míg Európában egyre kisebbre zsugorodik az együtt élő családtagok száma, addig a világ számos pontján még ma is nagycsaládban élnek az emberek. A „család” szó hallatán mindenkinek más családforma jut eszébe attól függően, hogy ő milyenben él vagy nőtt fel. Napjainkban az együttélésre a házasság mellett az élettársi kapcsolat is jellemző. Magyarország Alaptörvénye szerint a házasság férfi és nő között létrejött, önkéntes életközösség.

Beszéljétek meg!

• • • •

Miben áll a család összetartó ereje? Milyen előnye van a többgenerációs nagycsaládnak? Mi a különbség az élettársi kapcsolat és a házasság között? Hogyan osztanád ki te a családban a feladatokat?

„El-eltű n teszi eg ődöm néha: m y apa, e i gy gyereke it annyif anya Az enyé élékké? m élesen e ek is mind lü hiába k tő jellemek, eltek és n egy fész ekben.” őnek (Varga Domoko s, író)

55

A Kalmár család üzenőfala

Rózsa János Csók anyu című filmjében a családtagok kommunikációja írásban, egy konyhai üzenőtáblán történik. Nézzétek meg az üzeneteket! Alkossatok véleményt az üzenetek alapján! (A film szabadon megtekinthető a Nemzeti Audiovizuális Archívumban. http://nava.hu/ id//)

ma kenyeret, vajat, tojást; ✒ Mari! Hozzál tejet, zajönni! Vacsora a hűtőeste nem tudok ha ben! Csók, anyu ari k a továbbtanulást! M ✒ Meg kell beszélnün om voltál suliban! Telef ✒ Peti! Már megint ne öd! Az ebédet kitettem nált az osztályfőnök y melegítsd, hogy a gázra, a krumplit úg t különben odaég. közben keverjed, mer t! Csók, anyu Csináld meg a leckéde tóza. Hozzátok el a tisztí ✒ Ma későn jövök ha. Szombatra meghívtam ból az öltönyömet re. Mondjátok meg Karcsi bácsiékat ebédten nem tudok vele a Dokinak, hogy a hé reggel futni. Apátok otot be kell fizetni az isk ✒ Anyu, ötszáz forinszíves. Kaptam egy intőt lába, tedd ki légy tehetek róla, a Liszföldrajzból, de nem énti nyai kezdte. Írd alá! Pe , mamához a kórházba ✒ Menjetek be nagy ncsot, én most nem érek vigyetek neki nara rá! Csók, anyu . enni, későn jövök haza ✒ Én sem tudok bem enjél be, légy szíves! Túlórázom! Mari, m nk. Apátok Majd vasárnap beszélü

Kérdések, feladatok

Mit tudtatok meg a Kalmár családról? Először kisebb csoportokban beszéljétek meg és alakítsatok ki közös véleményt, majd a csoportok osszák meg egymással az észrevételeiket! Jellemezzétek egyenként a szereplőket (Anya, Apa, Mari, Peti)! Milyen emberek? Gyűjtsétek össze, hogy milyen problémákat láttok a Kalmár család életében! Mennyire következnek ezek a problémák: • a családtagok személyes döntéseiből, • a külső körülményekből? Adjatok tanácsot, hogyan oldódhatna meg ez a helyzet!

56

Családi szokások A családot a szeretet és a közös élmények tartják össze. A mindennapos együttlétek, a közös reggeli vagy vacsora; a hétvégi ebédek, a közös nyaralások, az együtt töltött ünnepek. Ezek az együttlétek nagyon sokfélék, hiszen minden családban más és más szokások, szabályok szabják meg, hogyan zajlik egy közös ebéd, vagy egy ünnep. Egy dologban azonban megegyeznek: ezek az alkalmak teremtenek lehetőséget arra, hogy együtt legyünk szeretteinkkel, hogy kifejezzük irántuk érzett szeretetünket, hogy megoszthassuk velük örömeinket, segítsük őket bánataik leküzdésében, közös élményeink lehessenek.

Arany János: Családi kör Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb… a hajnali csillag. Vasalót tüzesít: új ruhája készen, Csak vasalás híja,… s reggel ünnep lészen. Körűl az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget, Héjából időnként tűzre tesznek sokat: Az világítja meg gömbölyű arcukat.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Ballag egy cica is – bogarászni restel – Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel, Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarba terem.

A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol; Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol. Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra: E fiúból pap lesz, akárki meglássa! Legalább így szokta mondani az apjok, Noha a fiú nem imádságon kapkod: Jobban kedveli a verseket, nótákat, Effélét csinálni maga is próbálgat.

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyűl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Pendül a kapa most, letevé a gazda; Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja; Kutat az apró nép, örülne, ha benne Madárlátta kenyér-darabocskát lelne. Rettenve sikolt fel, amelyik belényul: Jaj! valami ördög… vagy ha nem, hát… kis nyúl! Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel; Kinálják erősen káposzta-levéllel.

57

A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavu nője mosolyra deríti. Nem késik azonban a jó háziasszony, Illő, hogy urának ennivalót hozzon, Kiteszi középre a nagy asztalszéket, Arra tálalja fel az egyszerü étket. Maga evett ő már, a gyerek sem éhes, De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!” Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, – Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek. Fényes Adolf: Parasztszoba gyerekekkel

Beszéljétek meg!

• Arany János 1851-ben írta a Családi kör című verset. Mennyiben más ma egy család közösen töltött estéje? Gyűjtsük ki, mivel foglalkoznak a gyerekek a versrészletben! • Miért fontos, hogy a család tagjai együtt étkezzenek? • Sorolj fel néhány olyan alkalmat, amikor az egész család összeül!

Ös��e�z� ��r�é��� • • • •

Milyen szerepet töltenek be a családok a társadalomban? Miért fontos a család? Mi tartja össze a családokat? Mi szükséges ahhoz, hogy egy család harmonikusan működjön?

N��� ut�n�!

• Milyen családtípusokat ismertek az állatok világában? • Tanulmányaid során, vagy másutt biztosan láttál már kölykeiket nevelő állatokat. Hogyan viselkednek az állatszülők? • Mit tudsz a Nagycsaládosok Egyesületéről? Miért jó, ha a három- vagy többgyermekes család tagja lesz ennek az egyesületnek?

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 2014) Gerald Durell: Családom és egyéb állatfajták (Európa Könyvkiadó, 2012 és a regényből készült angol film, 2005) Bálint Ágnes: Szeleburdi család (Móra Könyvkiadó, 2014)

58

14. A közösség hatása

Lelketek gyakran olyan csatatér, melyen az értelem és a mérlegelés vív háborút. • Kahlil Gibran, amerikai költő, filozófus

• Mikor válhat csatatérré a lelkünk? Keress példákat erre a saját életedből! • A döntéseidet mennyire befolyásolja a társaid véleménye? Keress példákat arra, amikor fontosnak tartod azt, amit ők mondanak!

A közösségek meghatározó szerepe Érdekes megfigyelni, hogy sok fiatal egészen másként viselkedik, ha egyedül van, mint amikor a barátaival tölti az idejét. A társak ízlése és véleménye meghatározó a kortársak számára. Az önmegvalósítás vágya és a többieknek való megfelelés időnként azonban konfliktusba kerülhet egymással: azt tegyem, amit valóban szeretnék, vagy azt, amitől a többiek elismerését remélem? A társak hatására néha olyasmibe is beleugrik az ember, ami egyébként nem jellemző rá. Már biztos megtapasztaltad, hogy bátorság is kell ahhoz, hogy vállald a többiekétől eltérő, saját döntésedet. A baráti, osztálytársi közösség biztonságot és ösztönzést ad, de korlátozhatja is a szabadságunkat.

Beszéljétek meg!

• Idézz fel olyan helyzeteket, amikor konfliktusba került benned, hogy saját szándékodat kövesd vagy azt tedd, amit a barátaid elvárnak tőled! • Milyen érzés, ha valamilyen kérdésben mást gondolsz, mint a csoport többi tagja? • Milyen következményei lehetnek egy csoporton belül, ha másképp viselkedsz, mint a többség? • Hol, kitől tudtok segítséget kérni, ha szükséges? • Pontosan mit jelent az önmegvalósítás?

Ahány ház, annyi szokás

Ma rengetegen érkeznek az Európai Unióba – Magyarországon keresztül is – olyan országokból, amelyeknek egészen eltérő a kultúrájuk a miénktől. Ha van köztetek olyan, aki járt már Európán kívüli országban, mesélje el, mi volt neki szokatlan az ottani szabályokban és szokásokban! • Hogyan értelmezhető ez a közmondás: Ha Rómában vagy, élj úgy, mint a rómaiak. • Mit gondolsz erről a közmondásról? Egyetértesz vele, vagy más véleményen vagy? Miért?

59

● „Miért tesznek emberek rossz dolgokat? Bármilyen botrány tör ki bárhol, a  fejesek mindig azzal rázzák le a felelősséget, hogy pár gonosz ember tehet róla, az angol kifejezés erre az, hogy »pár rossz alma került a hordóba«. A  kutatásaimban azt találtam, hogy valójában rengeteg esetben jó emberek tesznek rossz dolgokat, akiket valaki rossz hordóba

tett. Azt kell megértenünk, hogy mi van abban a hordóban, ami megrontja őket: ha a jó embereket gettóba, börtönbe, rossz iskolába rakjuk, a helyzet rosszá teszi őket. (…) Az ember mindig része egy szociális környezetnek: iskolának, családnak, bandának, ahogy a jogi, kulturális, gazdasági rendszernek is.” (Philip Zimbardo, amerikai pszichológus)

Beszéljétek meg!

• „Pár gonosz ember tehet róla.” Vajon kik (mely közösségek tagjai) és mikor mentegethették magukat ezzel a történelemben? Vitassátok meg, miért nem lehet ezt valós mentséggé formálni! • Vajon milyen érzést vált ki az emberekből, ha – ahogyan Zimbardo állítja – jóságuk ellenére a rossz pártjára álltak, s ezt csak utólag ismerik föl? ■ Az itt látható jelek szimbólumok, a kereszténység jelképei: a kereszt, a hal és Krisztus monogramja. Nézz utána az interneten: miben kínálnak nagyobb szabadságot az embernek, és miben korlátozzák szabadságát a krisztusi tanítások! Az egyén szabadságának kérdése természetesen a többi vallásnál is központi szerepet kap. Gyűjtsetek hasonló példákat a zsidó és az iszlám vallásból is!

● „Az ember szabadságra teremtett lény, és konfliktusokat él meg állandóan, a szabadság és a megkötöttség feszültségeit. Az ember szabad. Szabad? Igen, de valamire szabad, valamire vagyok szabad. És amikor valóban emberi módon élek, akkor nem teszek mást, mint állandó választások sorozatában önként lemondok a szabadságomról. Erre vagyok szabad. Ha nem mondok le önként a szabadságomról, akkor például sosem lesz hivatásom. Mert a hivatás is mit jelent: valaminek a vállalását.”  (Korzenszky Richárd)

60

Beszéljétek meg!

• Mit ért azon a szemelvény írója, hogy a hivatás is vállalás, és az már nem szabadság? • Hogyan tudna működni az iskolátok vagy az osztályotok, ha nem lennének betartandó szabályok? • Mivel magyarázható, hogy ami egyikőtöknek jó, az másnak esetleg kellemetlen? • Hogyan korlátoznak az erkölcsi szabályok? Korlátoznak egyáltalán? • Soroljatok fel olyan erkölcsi szabályokat, amelyek nélkül nem tudnátok magatokat jól érezni!

■ Játsszátok el, hogy új osztálytárs érkezik közétek! Gyűjtsétek össze, hogy milyen szabályokat kell az új osztálytársnak betartania, ha a közösségetekhez akar tartozni! Milyen szabályokról tudna lebeszélni titeket? Mikor, hogyan adtok neki erre lehetőséget? Mi történik, ha az osztályon belül kialakult csoportok közül egyikhez vagy a másikhoz csapódik? Hogyan tudjátok ti megkönnyíteni a beilleszkedését? Beszéljétek meg!

• Hogyan lehet megváltoztatni egy csoport véleményét? • Mi a teendő, ha nem értesz egyet a csoporttal? Jó megoldás-e az, ha emiatt kilépsz a csoportból? • Mit tehetsz akkor, ha olyan feltételeket szabnak, amelyeket, ha elfogadsz, a későbbiekben belső konfliktust okozhatnak neked? • Mi történik, ha egy csoport tagjaként megtagadod az együttműködést? • Hozz példákat ilyen lehetséges esetekre! Hogyan fejeznétek be a következő történeteket? Vitassátok meg, mi lenne a helyes cselekedet a többiek részéről! Szerintetek mit tesznek azok, akik látják, ami a képen történik? ➊ Nagyobb gyerekek bántanak egy kisebbet, a nagyok közül az egyik csak áll és néz… ➋ Az egyik fiú elveszi a másik táskáját és használni kezdi a telefonját…

Beszéljétek meg!

• Milyen esetekben kell mindenképp szót emelni egy csoport viselkedése ellen? • Mi történhet, ha a csoport tagjai bántalmaznak valakit, és te a segítségére sietsz? • Mit tennél, ha látnád, hogy egy társad olyasmire készül, ami veszélyes rá vagy másra nézve?

61

A lemez két oldala

Párban olvassátok föl az alábbi szövegeket: szülő és gyermek gondolata ugyanarról az esetről! A | Mi ez a disznóól?!

Nekem is kell egy hely, ahol

(Forrás: http://www.osztalyfonok.hu/cikk Harc a szülőkkel, avagy a lemez két oldala)

• Fogalmazzátok meg röviden, hogy miben különbözik a szülő és a gyerek véleménye! Milyen problémák, konfliktusok fogalmazódnak meg a szövegben? • Hogyan reagálna édesanyád, ha egyszer csak rendet találna a szobádban?

Ös��e�z� ��r�é���

• Milyen közösségi szabályokat tudsz megváltoztatni, és milyeneket nem? • Milyen közösségekben érzed otthon magadat? • Milyen közösségi szabályokat alkotnál, ha megtehetnéd?

N��� ut�n�!

• Nézzetek utána, hogy kik váltak azért híressé, mert képesek voltak a saját közösségük érdekét képviselni! • Emellett nézzetek utána annak is, kik váltak híressé azért, mert képesek voltak szembemenni saját közösségeikkel, hogy saját értékrendjüket képviseljék!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

A közösségi háló (amerikai film, 2010, rendező: David Fincher) Jules Verne: Kétévi vakáció (több kiadásban) St. Trinian's – Nem apácazárda (angol vígjáték, 2007, rendezte: Barnaby Thompson és Oliver Parker)

62

15. Hol van a szabadság határa?

A szabadság, ha felelősséggel társul, meghozza az eredményeket. • Henry Cloud, amerikai pszichológus

• Mit jelent az idézetbeli felelősség? • Képzeljetek el egy olyan világot, ahol egyáltalán nincsenek szabályok! Mit gondoltok, milyen lenne ilyen világban élni?

A szabadság és a szabályok Minden társadalom szabályok szerint működik, és a közösségi szabályok is különbözőek. Az emberek szabadsága is e szabályok között bontakozhat ki. Az egyén biztonságát és szabadságát is a közösség alkotta szabályok védelmezik. A társadalom külön intézményrendszert tart fönn, amely megalkotja és betartatja ezeket a szabályokat. A szabályok teszik kiszámíthatóvá, biztonságossá a társadalom működését, segítenek eligazodni az élet- A képen a gyerekek talán épp azt fontolgatják, mihez kezdjeben és megoldani a nehézségeket. nek. Néha jó, ha azt csinálhatunk, amit akarunk, néha azonban jól jön, ha ötleteket vagy irányítást kapunk. Nem árt, ha A közösségi életben elfogadott ál- tudjuk, mit érdemes megtanulnunk az iskolában. Nem árt, ha talános érvényű, hagyományokon megszervezi az edzőnk a focimeccset. Gyűjtsetek még példákat alapuló szabályok társadalmi cso- arra, amikor örömmel vesszük az irányítást! portonként, kultúránként, országonként, régiónként eltértek, és eltérnek. A szabályok minden kultúrában jelen vannak, a civilizáció részei. Beszéljétek meg!

• Milyen íratlan szabályokat ismertek? • Mennyire helytálló az az állítás, hogy néha az erkölcsi szabályok be nem tartása nagyobb kárt tud okozni, mint a jogszabályok megsértése? • Miért lehetnek eltérő szokások és szabályok a különböző országokban? • Elképzelhető-e szabadság korlátok nélkül? • Mondjatok példákat a miénktől nagyon eltérő szokásokra és szabályokra a világ más tájain!

63

Jelen és múlt

Alkossatok három kisebb csoportot! Képzeljétek magatokat egy-egy, a történelmi tanulmányaitokból már ismert korszakba, és próbáljatok kitalálni egy történetet, amelybe csöppentek (például törzsfőnök gyermeke, apród, egy európai uralkodócsalád tagja stb.)! A történeteket egymás után mutassátok be a többieknek, aztán beszéljétek meg, hogy miért az a korszak tetszik nektek! Milyen társadalmi szabályokat fogadnátok el? Mennyire lehetnétek szabadok, és hogyan használnátok ki a szabadságot? Mi az, amiért mégsem szeretnétek, hogy visszakerüljetek abba a korba? Mit emelnétek át a múltból a jelenbe?

Eddig az egyéni szabadságról és az azt behatároló szabályokról beszéltünk, most nézzük meg, mit jelent a szabadság nemzeti szinten. Történelmünk három nagy szabadságharca az 1703−11-es Rákóczi-szabadságharc, az 1848−49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc. Mind a hármat a magyar függetlenségért: a magyar szabadságért vívtuk. Itt már nem szabályokról és korlátokról van szó, ebben az értelemben a szabadság egyenlő a függetlenséggel. Közös volt bennük a hősi önfeláldozás, a mérhetetlen áldozat, s a két utolsóban közös a szörnyű megtorlás is a szabadságharcok bukása után.

Üdv néked Ifjúság! (1956. október 26.) „Üdv néked, Ifjúság! Üdvöz légy magyar nép, ki lángban és vérben születtél meg újra három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben! Melyik nép írta fel mostanában nevét így, hogy aranyt adott kezébe Isten ujja? S mely nép beszélt így az önmaga nevében, mint angyal, mikor a harsonáját fújja? …Bús igájának fájára írja hát, s mint annyiszor a megsárgult ezerévben vérrel és vassal tanítsa zsarnokát!” (Sinka István) „…Ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc és ötvenhat: egyszer minden száz évben talpra állunk kínzóink ellen…” (Faludy György)

Beszéljétek meg!

Idézzétek fel a történelemórán tanultakat a már tanult szabadságharcokról! • Milyen okok vezettek a fegyveres küzdelmekhez? • Hogyan képzelték el az ország jövőjét a szabadságharc irányítói? • Habár még nem tanultatok az 1956-os szabadságharcról, az iskolai ünnepélyeken már biztos hallottatok róla. Nézzetek utána, mi vezetett a forradalom kitöréséhez!

64

Az élet minden területét áthatják a szabályok Szabályok nélkül nem működne a közlekedés, szabályok irányítják a munkafolyamatokat, és azért értjük meg egymást, mert mindannyian alkalmazzuk a nyelvtan szabályait. Nemcsak a mindennapokat szövik át a szabályok, hanem az ünnepek is szabályos rendben követik egymást, és szabályok (szokások) szerint zajlanak le. A tudományos kutatásoknak is megvannak a maguk szigorú szabályai, de szabályok vonatkoznak arra is, hogyan ítélik oda a Nobel-díjat, és sportolók is szabályos keretek között mérik össze erejüket, ügyességüket. Alfred Nobel (1833–1896)

Beszéljétek meg!

• Életünk során hogyan tanuljuk meg a közösség szabályait? • Milyen okai és következményei lehetnek annak, ha valaki tudatosan eltér a társadalmi szabályoktól? • Te mit teszel, hogy a családban mindenki el tudja végezni a munkáját, a feladatát?

Jó voltam!?

Alakítsatok ki csoportokat! Találjatok ki történeteket arról, mi vezetett a képeken látható „katasztrófákhoz”! Meséljétek el a történteket többféleképpen! ➊ szempont: Ti minden szabályt betartottatok, nem rajtatok múlt, hogy ez történt. ➋ szempont: Tudjátok, hogy hibáztatok, és elmondjátok, hogy miért történt így, de… (megpróbáltok kibújni a felelősség alól, vagy vállaljátok, esetleg balszerencsének tartjátok stb.).

65

Beszéljétek meg!

• Mit jelent a fair play? Volt olyan eset mostanában az iskolában vagy a sportklubban, ahová jársz, amiért fair play díjat adnál valakinek? • Képzeljétek el, hogy egyszer csak eltűnnének a szabályok az életünkből, és nektek kellene megszabni, milyen szabályok szerint éljünk. Milyen szabályokat vezetnétek be leghamarabb?

Játékos feladat

Folyamatosan kerülnek fel sportágak az olimpia műsorára. Nézzetek utána, hogy melyek ezek! • Melyik a kedvenc sportod? • Milyen alapvető szabályai vannak? • Te milyen új sportágat szeretnél az olimpia műsorán látni? • Találjatok ki egy új sportágat és alkossátok meg az alapszabályait!

Ös��e�z� ��r�é���

• Mi a különbség az írott és az íratlan szabályok között? • Soroljatok fel olyan helyzeteket, amikor ti is beleszólhattatok a szabályok alakításába! • Milyen indokok alapján szeghető meg egy szabály? Mondjatok rá példákat!

N��� ut�n�!

• A közlekedési szabályok változhatnak. Nézz utána, mikor kezdték el szabályozni a közlekedést Magyarországon? Mekkora menetsebességet engedélyeztek belterületen kezdetben a személyautóknak? Napjainkra hogyan változott meg ez? Mikor tértek át a bal oldaliról a jobb oldali közlekedésre? • Nézz utána, miért töltött Nelson Mandela 27 évet börtönben, mielőtt a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke lett. Mivel töltötte a börtönéveit?

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

www.katonahoseink.hu videómegosztó portál: A szabadság gyermekei című francia rajzfilm 2. rész (1989) videómegosztó portál: Verdi: Nabucco – Rabszolgák kórusa Petőfi Sándor: A szabadsághoz (1848) William Golding: A legyek ura (Európa Könyvkiadó, 2012, film is készült belőle, 1963, rendezte Peter Brook) Szabadság, Szerelem (magyar film, 2006, rendezte Goda Krisztina) Partyszabályok – avagy a sikeres házibuli kalauza (neon.hu)

66

16. Erőt adó közösség

Az egészséges közösség a tagok szeretetén és egymás iránti figyelmén épül fel. • Millard Dean Fuller, amerikai misszionárius

• Mit gondolsz az idézetről? Mitől jó szerinted egy közösség? • Miért jó, ha vannak barátaid? • Mit jelenthet a következő közmondás? Bajban ismerszik meg az igaz barát.

Közösségi értékek Minden közösségnek vannak közös céljai és érdekei. Ugyanakkor az ember egyszerre egyéni és társas lény. Mit is jelent ez pontosan? A közösséghez tartozók akkor tudnak kiegyensúlyozottan élni, ha a személyes céljaik és érdekeik is érvényesülhetnek. A közösség pedig akkor tud jól működni, ha képes a közösségi és az egyéni célokat összhangba hozni. Mindkettőre figyelni nem könnyű feladat. Néha szükségét érzed, hogy valakivel őszintén beszélhess. Olyan valakivel, akiben megbízhatsz, aki nem adja tovább a titkaid, akivel együtt nevethetsz és örülhetsz, vagy megoszthatod vele a bánatodat, mert tudod, hogy ha baj van, segít neked. Esetenként azonban előfordulhat, hogy mindenkiből eleged van, és ahhoz fordulsz, aki nem beszél vissza, hanem mint állatbarátod, egyszerűen csak „meghallgat”.

Beszéljétek meg!

Herbert Dicksee (186–19): Néma együttérzés

• Milyen alapvető értékek kötnek téged a saját közösségeidhez? • Milyen helyzetekben tudnak segíteni ezek a közösségek? • Milyen közös célokért tevékenykedő közösségeket ismertek? Soroljatok fel minél többet!

67

Harry Potter és a bölcsek köve (részlet)

Ingrid Sjöstrand: Gyereknek lenni azért rossz Gyereknek lenni azért rossz, mert igazán sehová nem tartozol. Persze nagyon klassz, hogy derék szüleid vannak és egészen tűrhető testvéreid – ha vannak – mégis nincs semmid, amit magad választottál. Van egy klubunk, Sten meg én vagyunk a klub, de kettőhöz tartozni nem elég. Néha levelet írok magamnak, egy régi bélyeget ragasztok rá, és bedobom a levélszekrényünkbe, hogy a többiek azt higgyék, van valakim, aki csak az enyém és akiről ők nem is tudnak.

Harry még egy utolsó pillantást vetett a zsúfolt teremre, ahol mindenki a nyakát nyújtogatta, hogy jobban lássa őt, azután a szemébe húzta a süveget. Egyszerre elsötétült előtte a világ. – Hmmm – csendült egy vékonyka hang a fülében. – Nehéz ügy, nagyon nehéz. Van bátorsága bőven, azt látom. Észből sincs kevés. Tehetsége is van, óh, de még mennyi… és egy nagy bizonyítási vágy, ez érdekes… Nos, hova tegyelek? – Harry megmarkolta a szék szélét, és azt gondolta: „csak a Mardekárba ne, csak a Mardekárba ne.” – Ne a Mardekárba? – folytatta a hang. – Jól meggondoltad? Pedig ott nagyon sokra vihetnéd. Az alapok ott vannak a fejedben és a Mardekár segítené elérni a célodat. Nem akarod? Nos, ha biztos vagy benne, akkor legyen a GRIFFENDÉL! …Hát mégis beosztották, és nem került a Mardekárba – ettől annyira megkönnyebbült, hogy fel sem tűnt neki a hatalmas éljenzés, amivel csapattársai fogadták.

• A kiválasztási szertartás során Harry fontos döntést hozott. Idézzük fel a történet alapján, miért nem akart a Mardekárba kerülni, mi tartotta vissza! • A regény olvasása közben te melyik ház lakója lettél volna, és miért!

A valahová tartozás élménye Minden közösségnek sajátos szokásai, szabályai vannak, ezeket a tagok ismerik és ideális esetben be is tartják. A jó közösség biztosítja tagjai számára az egészséges versengés lehetőségét. Tagjai tiszteletben tartják egymás érdekeit, szolidárisak és segítőkészek a többiekkel szemben. Sokszor könnyebb csoportban dolgozni és egy-egy feladatot megoldani, mert az egyéni meglátások kiegészítik egymást, és összeadódnak. Ha zenét tanulsz, vagy egyesületben sportolsz, magad is megtapasztalhattad már a közös munka és a közös siker örömét. Vannak olyan közösségek, ahová a magad elhatározásából léphetsz be. Fontos, hogy először mindig ismerd meg ennek a közösségnek az értékrendjét, mielőtt döntesz az elköteleződés mellett! A társas tevékenységek során kialakulhatnak kisebb-nagyobb konfliktusok, amelyeket közös érdek megszüntetni; a problémák feltárása és megbeszélése fejleszti a konfliktusmegoldó készséget. 68

Beszéljétek meg!

• Milyen közösségekben tudsz kiteljesedni? • Milyen előnyei vannak számodra, hogy közéjük tartozhatsz? • Gyűjtsetek irodalmi példákat arra, amikor egy közösség elfogadhatatlan dolgokat akar a tagjaira kényszeríteni! • Milyen előnyei és veszélyei lehetnek az internetes közösségeknek?

Milyen klubot nyitnál?

➊ Párban dolgozzatok! Találjatok ki olyan közösséget/klubot, amelybe szívesen belépnétek! Mivel foglalkoznátok? Milyen szabályokat állítanátok fel? Ötleteiteket osszátok meg egymással! ➋ Tervezzétek meg, milyen legyen az osztályotok címere! Fontos, hogy mindenki elmondhassa a véleményét. A közös címer elkészítése után mindenki készítsen magának is egy saját kisebb címert! Tegyétek a saját címereiteket a közös nagy címer mellé! Ha van rá lehetőség, tegyétek ki a falra, faliújságra!

Ös��e�z� ��r�é���

• Melyek a közösséghez tartozás előnyei? • Milyen esetekben választhatja meg valaki, hogy hová szeretne tartozni, és mikor nem?

N��� ut�n�!

• Kérdezzétek meg szüleiteket, nagyszüleiteket, hogy ők milyen közösségekbe tartoztak fiatalkorukban! • Hogyan emlékeznek ezekre a közösségekre? Milyen élményeket meséltek el neked? • Idézz fel olyan történelmi eseményeket, amelyekben egy-egy összetartó közösség segítette a szabadság kivívását, illetve olyanokat is, ahol egy-egy személy maga tette ezt!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

J. K. Rowling: Harry Potter (regénysorozat, Animus Kiadó, 1999–2008 és amerikai filmsorozat, 2001–2011) Lucy Maud Montgomery: Anne otthonra talál (Könyvmolyképző Kiadó, 2011, tv-minisorozatban is feldolgozták) Charles Dickens: Karácsonyi ének (Könyvmolyképző Kiadó, 2009, amerikai animációs film, 2009) Nemere István: Lidércfény nyomozóiroda / A nádas titka (Tilos az Á Könyvek, 2014)

69

17. Légy hasznos!

Ahogyan a hullám nem önmagáért van, hanem hogy az óceán hullámzásában állandóan részt vegyen, életem sem lehet soha önmagáért, mindig csak annak átélésében, ami körülöttem van. • Albert Schweitzer, Nobel-békedíjas orvos

• Hogyan értelmezed az idézetet? Mit üzent ezzel Albert Schweitzer? • Szerinted miért vállalnak sokan – anyagi ellenszolgáltatás nélkül – önkéntes munkát? • Gyűjtsétek össze saját ismereteitek alapján, hogy mi mindent csinálnak az önkéntesek!

Önkéntesség Az önkéntesség lényege, hogy saját belső indíttatásból segítesz másokon anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntesek átmeneti segítséget adnak például a természeti katasztrófák és a balesetek áldozatainak, vagy folyamatos támogatást biztosítanak például fogyatékkal élőknek, tartós betegségben szenvedőknek, időseknek és anyagi segítségre szorulóknak. Az önkéntesség önmagában jó és értékes, a társadalmi szolidaritás példamutató kifejezési módja, amely egyidejűleg hasznos az önkéntes munkát végzőknek és a támogatásra szorulóknak. Az önkéntesség lehetséges formái: 1. Személy – más személy javára (amikor egy személy nem a saját családján belül, hanem egy idegen személynek nyújt önzetlen segítséget, visszatérő rendszerességgel). 2. Szervezett formában – egyének javára (amikor több személy valamely cél érdekében összefog és saját, vagy más személyek érdekében végez önkéntes tevékenységet). 3. Szervezeteken keresztül (az önkéntesség egyes személyek tevékenysége által valósul meg, de intézmény vagy szervezet keretében. Az önkéntes konkrét tevékenységet vállal, amit a fogadó szervezetnél hajt végre). 4. Külföldi önkéntesség (külföldi nonprofit szervezeteknél végzett tevékenység, amelyért fizetés nem jár, de a szervezetek az önkéntesek ellátását a tevékenységért cserébe magukra vállalják).

70

Miért lettem önkéntes? Olvassátok el a  következő szövegeket, és keressetek hasonlóságokat a történetek között! „Zoltán: „Sokszor kértek, hogy segítsek, de sokszor csak úgy rám esett egy-egy feladat, úgy hozta a helyzet. Láttam, hogy elkelne a segítség, és azt is láttam, hogy ha én is beavatkozom az épp aktuális történetbe, akkor az sokkal sikeresebb, eredményesebb lesz. Ma már tudják a környezetemben élők, hogy nyitott és fogékony vagyok az önkéntes közösségi munkákra és rendszeresen keresnek tanácsokért, segítségért.” Tímea: „Jó érzéssel tölt el egy közösségben feltétel és minden elvárás nélkül elfogadni a másikat és elfogadva lenni, tenni valamit közösen.” Szabolcs: „Úgy éreztem, itt az ideje, hogy tegyek valamit a közösségért, amelyben élek, próbáljak, ha csak egy kicsit is, javítani rajta. Természetesen tudtam, hogy az önkéntes munka sok odaadást és türelmet igényel,

hisz az önkéntes a  legtöbb esetben nem kap a  munkájáért anyagi kompenzációt, viszont rengeteg egyéb, főként eszmei haszonnal jár ez a típusú munka.” Rita: „Csillával a kezdeti kölcsönös félelmek feloldódása után nagyon megszerettük egymást, segítettünk neki a közlekedésben, bevásároltunk, nagyokat sétáltunk vele a  városban. Borongósabb időben filmeket néztünk, és jókat beszélgettünk. Annyira közel kerültünk egymáshoz, hogy kölcsönösen megajándékoztuk egymást. A legfontosabb tapasztalatunk az volt, hogy mennyire jó adni, hiszen aki ad, az mindig kap is. Az utolsó alkalommal Csilla meghívott bennünket egy fagyira, mi pedig elvittük őt a vadasparkba, ahol nagyon jól éreztük magunkat. Rájöttünk, hogy az iskolán kívül is van élet, hogy bizony a  mi problémáink sokszor eltörpülnek Csilla problémái mellett, és hogy Csilla a  fogyatékossága ellenére nagyon értékes ember.”

Beszéljétek meg!

• Az utóbbi pár évben Magyarország egyes területeit több természeti csapás, vagy emberi mulasztásból származó katasztrófa érte: árvizek, vörösiszap áradás, belvizek. Ha láttál róluk tudósítást, mi volt a benyomásod? Felnőttként te is mennél ilyen esetben segíteni? • Mi történne a társadalommal, ha senki nem foglalkozna a másik ember gondjával, bajával? • Ti hogyan és miben tudtok segíteni másokon? • Nézzetek utána Teréz anya tevékenységének! Miért kapott Nobel-békedíjat? • Kik és miért találták ki a Jónak lenni jó segítségnyújtó adománygyűjtést? • Mit csinálnak a bohócdoktorok? Miért lesznek „doktorrá”?

71

Segíteni szeretnék!

Négyfős csoportokban találjatok ki különféle helyzeteket, amelyekben emberek segítenek egymásnak! Utána cseréljétek fel a szereposztást, majd beszéljétek meg élményeiteket! Milyen érzés másokon segíteni? Milyen érzés a hálával találkozni?

Önfeláldozó egyezség A tizenötödik században Nürnberg mellett, egy faluban élt egy tizennyolc gyermekkel megáldott szegény család. Két gyermek közülük művész szeretett volna lenni, de tudták, hogy apjuk képtelen lenne bármelyiküket taníttatni. Úgy döntöttek, sorsolnak. A  vesztes vállalja, hogy bányászként dolgozik majd, és fizetésével hozzájárul a  nyertes fiú tanulmányainak költségéhez. Miután pedig a nyertes négy év alatt művésszé képezi magát, ő fogja anyagilag támogatni a  vesztes tanulmányait, ha lehet, művészi képességeinek értékesítésével, vagy bányában robotol majd, mint korábban a testvére. A sorsolás úgy hozta, hogy Albrecht Nürnbergben tanult, testvére, Albert négy éven át bányászként szerzett jövedelméből taníttatta fivérét. Amikor 4 év után hazatért szülőfalujába, a Dürer család ünnepi vacsorát rendezett tiszteletére. Albrecht pohárköszöntőjé-

ben megköszönte Albertnek mindazt az áldozatot, amelyet azért hozott, hogy művésznek tanulhasson. ‒ És most eljött a  te időd. Most te mehetsz Nürnbergbe, és én fogok gondoskodni rólad. ‒ Nem mehetek, nézd, mit tett a négyévi bányász- Albrecht Dürer rajza munka a kezemmel! Ujjaim összes csontja már legalább egyszer eltört. Hogy tudnék én ilyen kézzel finom tollvonást, vagy ecsetvonást ejteni pergamenen, vagy vásznon? (Forrás: http://kajarikbela.hu/imadkozo-kezek)

Beszéljétek meg!

• • • •

Miért bízták a szerencsére a Dürer testvérek, hogy melyikük áldozza fel magát a másikért? Milyen érzések kavaroghattak a bányászként otthon maradt testvér szívében? Milyen okból mondanál le a saját álmaidról másokért? Hogyan szoktak segíteni egyes művészek a bajbajutottakon? Kikről hallottál már?

●„Hagyományosan kalákát egy faluközösségen belül olyan feladatok elvégzésére szerveztek, mely az egész közösség számára fontos volt, például utak,

72

hidak, középületek építése; ugyanakkor családok is szerveztek kalákát, ha a feladatok meghaladták a család erejét, vagy határidőn belül kelle elvégez-

ni. Ilyen kalákák voltak a kaszáló, arató, házépítő, szapuló, fonó stb. kalákák.” (a civilforumlap.com alapján)

Beszéljétek meg!

• Mit lehetne ma is kalákában végezni? • Mi az, amit ma már nem lehet, mert megváltoztak a körülmények? • Mi történhet, ha valaki nem viszonozza a többiek segítségét?

Kiscsoportos megbeszélés

Ti milyen önkéntes munkát tudnátok végezni? Négyfős csoportokban dolgozzatok! Először mindenki mondja el az ötletét, majd válasszátok ki azt, amelyiket a legjobbnak tartotok! Készítsetek tervet a megvalósításról! Az alábbi szempontok alapján dolgozzatok: 01. Kiknek segítenétek? 02. Mit csinálnátok? Miért lenne ez hasznos? 03. Kik fognak segíteni? 04. Hogyan fogjátok tartani a kapcsolatot? 05. Kik lesznek a felnőtt támogatóitok? 06. Hogyan lehetne a tervet nyilvánosságra hozni, és kapcsolatba kerülni a rászorulókkal, bajbajutottakkal?

Ös��e�z� ��r�é��� • • • •

Mit jelent az önkéntesség? Kik vállalnak önkéntes munkát? Milyen emberi értékeket képviselnek az önkéntes munkások? Az önkéntes munka kiknek jó?

N��� ut�n�!

• Nézz utána, hogy Magyarországon az élet mely területein van a legnagyobb szükség önkéntesekre! • Keress élménybeszámolókat ezen az oldalon: www.kozossegi.ofi.hu! • Nézzetek utána, hogy mit csinál a magyarországi MikulásGyár!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e���é��� Na végre, itt a nyár! (magyar ifjúsági film, 2002, rendező: Fonyó Gergely) Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának (Európa Könyvkiadó, 2008) videómegosztó portál: Hősök: HELP az életért (videoklip) http://www.koloknet.hu/files/onkentes

73

18. Vállalkozó kedv

A kapitalista mindig hűséges marad, ha megkaphatja a huszonöt százalékos részesedését. • Graham Greene, angol író

• Mit tanultál a történelemórán a kapitalizmus létrejöttéről? • Szerinted milyen erény a mottóban említett hűség? Egyáltalán erény az ilyen? • Vitassuk meg, milyen véleménye lehet általában az idézet szerzőjének a kapitalistákról? Milyen ellenérvekkel tudnátok cáfolni az idézetet?

Fiatal feltalálók A kíváncsiság és a vállalkozó szellem hajtotta mindig is a tudósokat és a feltalálókat. Köztük az olyan tehetséges magyarokat, mint amilyen például Kandó Kálmán, Mihály Dénes, Szent-Györgyi Albert, Neumann János vagy Goldmark Péter Károly volt. A 21. század is sok lehetőséget tartogat a fogékony fiatal nemzedék számára. 2012-ben például útjára indult az első magyar műhold, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem 15 diákja készített. Ebből is látható, hogy érdemes már diákkorban elkezdeni a kísérletezést. A jövő találmányainak felfedezői is már bizo- A MASAT műhold nyosan ott ülnek valahol közöttetek, vagy éppen ti lesztek azok. Sokféle értékes életprogram közül kell majd kiválasztani a magatokét, egyszerre figyelve az elvárásokra, a vágyaitokra és a lehetőségeitekre.

Beszéljétek meg!

• Miről voltak híresek a szövegben említett magyar tudósok? • Mit jelent a szabadalmaztatás? Miért van rá szükség? • Szerinted mire van szüksége egy tudósnak: intelligencia, ész, kreativitás, leleményesség? Te mit tennél még hozzá?

74

Négy hatodikos diák robotot alkotott A számítástechnikai szaktanteremben felállított, óceánt ábrázoló terepasztalnál a gyerekek megmutatják, hogy a robot milyen ügyesen dolgozik. Jó játék: az autóhoz hasonlító négykerekűnek fel kell szállni a kutatóhajóra és onnan vízre kell bocsátania a tengeralattjárót. Az ügyes szerkentyű a partra vetődött delfint is visszajuttatja a tengerbe. Ezzel a já-

tékkal bármelyik gyerek jól elszórakozna, ha kapna ilyet (…) a  csongrádi Batsányi János Gimnázium tanulói az elmés szerkezetet maguk építették, fejlesztették és programozták. (…) második helyen bejutottak a svédországi európai döntőbe. (www.delmagyar. hu/csongrad_hirek/europai_dontore_utazhatnak_a_csongradi_diakok)

A felfedezés öröme

A történelem során nem mindig járt hírnév és dicsőség a felfedezésekért. Idézzetek fel néhány „korszakalkotó ötletet”, amelyek megváltoztatták az emberi gondolkodást, és az életkörülményeket! Melyek voltak szerintetek a legfontosabb találmányok?

Diákvállalkozás Szeptemberben alakultunk Szegeden, a Tabán Általános Iskola ötödikes, hatodikos és hetedikes tanulóiból. (…) Összefoglalva a vállalkozás eddigi működését azt állapítom meg, hogy számunkra fontos, hogy a  termékek szépek és jó minőségűek legyenek. Az alapanyagok megválasztásánál a környezettudatos gondolkodás vezet minket. Az árakat azért tudjuk elfogadható szinten tartani, mert sok mindent újrahasznosítunk és munkadíjat csak keveset számolunk fel. A  marketingmunka eredményesen működik, a tagok tudják a feladatukat,

és azt el is végzik. A  munkákat mindig közösen készítjük, arra törekszünk, hogy mindenki többet és jobb termékeket készítsen. Nem keresünk nagyon sok pénzt, de annyit igen, hogy szét tudjuk osztani egymás között. Alapanyagra is tudunk eltenni. Egy-egy vásár alatt fejenként 200-300 Ft-ot gyűjtünk össze. Szerintem eredményesek vagyunk, nem csak azért, mert a  „Legszebb stand” díjat nyertük el, de egy nagyszerű, összetartó csapat lettünk. (Diákvállalkozás, Tabán Általános Iskola, Szeged)

Mi a véleményed a fenti beszámolóról?

• Szerintetek hogyan lehet diákvállalkozást szervezni iskolai keretek között? • Milyen fontos alapelvei lehetnek egy vállalkozásnak a fenti beszámoló alapján? • Milyen vállalkozást alapítanál a saját iskoládban? Írd le néhány mondatban, és beszéljétek meg csoportban! 75

● A rendőrség tájékoztatása szerint szerdán jelent meg a közösségi oldalon egy hirdetés, amely otthon végezhető munkáért akár napi 257 amerikai dolláros keresetet ígér. A jelentkezés során egy olyan weboldalra irányítják el az érdeklődőket, ahol a  bankkártya számát, lejárati idejét és biztonsági kódját is meg kell adni, ezekkel az adatokkal pedig visszaélnek. A rendőrség azt kérte, hogy személyes adatokat, valamint bankkártyaadatokat ne adjanak meg a felhívásra. (Forrás: valasz.hu/balesetbunugyi/veszely)

Szent-Györgyi Albert (1893–1986)

● Gazdag az, akinek több a pénze, mint a vágya, és az a szegény, akinek a vágya több, mint a pénze… A boldogság titka nem az, hogy még többet szerezzünk, hanem az, hogy örüljünk annak, amink van, és hogy kitöltsük életünk üres kereteit ahelyett, hogy azokat tovább tágítanánk. (Szent-Györgyi Albert)

Beszéljétek meg!

• • • •

Miért használunk bankkártyát? Miért nem ismerhetik mások az adataidat? Kiben bízol meg? Miért adták oda ismeretlen embereknek a kártyatulajdonosok a biztonsági kódjukat? Mire gondolhattak azok, akik elkérték: vajon miért tudnak becsapni sokakat?

Miért jön létre egy üzleti vállalkozás? Szélesebb értelemben a történelemből megismert felfedezőutak, hadjáratok is mind-mind vállalkozásnak tekinthetők. Egy modern üzleti vállalkozás azonban egészen más értékeket képvisel. Minden gazdasági vállalat elsődleges célja, hogy a piacon működve a tulajdonosának nyereséget termeljen. Egy üzleti vállalkozás a társadalom gazdasági alapegysége, olyan tevékenység, amely fogyasztói igényeket elégít ki, miközben profitot is termel. Egy vállalkozás szolgáltató vagy termelő tevékenysége mellett álláshelyeket teremt, munkabért fizet, biztosítva ezzel egyének és családok megélhetését. A nyereséges cégek átutalják az adójukat, ezzel hozzájárulnak az állami intézmények fenntartásához. A piacvezető, tőkeerős gazdasági szervezetek általában rendszeres kutató-fejlesztő tevékenységet is folytatnak, gyarapítják a tudományos eredményeket, elősegítik azok mielőbbi alkalmazását és a fogyasztói társadalomban való elterjedését.

A hosszú távú piacon maradás fontos feltétele a felelős irányítás. Minden cégvezető köteles a gazdálkodó szervezetet a legjobb tudása szerint irányítani. A gazdasági vállalkozás anyagi felelősséggel tartozik az alkalmazottai és a beszállítói felé. Egy felelősségteljesen működő cég támogatja a kultúrát, a civilszervezeteket, sportolókat vagy sportágakat szponzorál. A piaci siker egyik feltétele, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a vállalkozás által kínált termékekkel vagy szolgáltatásokkal. A termék nem okozhat csalódást a vevőnek, nem lehet egészségkárosító hatású. Az a gazdálkodó cég, amely hosszabb távon képtelen profitot termelni, nem számíthat tartós piaci jelenlétre. Távozásával vagy eltűnnek azok a termékek és szolgáltatások, amelyek a profiljába tartoztak, vagy átveszi és továbbra is értékesíti azokat egy másik, nyereségesen működő vállalkozás.

Beszéljétek meg!

• Mit jelent az, hogy egy vállalkozást felelősségteljesen kell működtetni? • Kiket érhet kár, ha a vállalatot rosszul irányítják? 76

Feltaláló lettem

Alkossatok tetszés szerint vállalkozói csoportokat, legalább 4-5 fővel! Találjátok ki, hogy ti milyen tudományos területen tudnátok sikeres vállalkozást működtetni! Találjátok ki először, hogy milyen terméket fogtok gyártani, illetve min fogtok kísérletezni! Aztán adjatok nevet a terméknek vagy elnevezést a kísérletnek! (Például ötkerekű autó, vagy: a köröm visszanövesztése.) Írjátok le a terméket, a kísérlet menetét! Kik fogják tudni használni a terméket, kik lesznek a kísérlet eredményének a haszonélvezői (ezeket nevezzük célcsoportnak)? Hogyan tudjátok majd reklámozni? Mennyi tőkét kell befektetni, és azt honnét szerzitek (például vissza nem térítendő hitel pályázatból)? Végül milyen cégformában fogtok működni (kft., részvénytársaság), és kik a vállalkozás tulajdonosai és alkalmazottai (nem név szerint, hanem funkció szerint, például igazgatótanács elnöke, ügyvezető igazgató, titkárnő, könyvelő stb.)? Beszéljétek meg!

• • • •

Szerinted milyen az erkölcsös vállalkozás? A vállalkozás vezetőinek hogyan kell viszonyulniuk a dolgozókhoz, a szakszervezethez? Kinek kell feltétlenül becsületesnek lennie a vállalkozásban? Te mit tartanál fontosabbnak a beosztottaid esetében, ha cégtulajdonos lennél: a becsületességet, a szaktudást, a szorgalmat, vagy azt, hogy végrehajtsák az utasításaidat? • Mit jelent a kft., az rt., a zrt., a bt. rövidítés?

Ös��e�z� ��r�é���

• Ki és mi befolyásolhatja a vállalkozó kedvedet? • Kivel osztanád meg először az ötleteidet? • A lelkesedés és az ötlet mellett mi kell még ahhoz, hogy vállalkozást lehessen indítani?

N��� ut�n�!

• Nézz utána a 40 éves Rubik-kocka történetének, amely világhírt hozott Rubik Ernőnek! • Kutass egy kicsit! Milyen híres találmányok vannak még, amelyek a magyar leleményesség termékei? • Nézd meg a Safer Internet oldalát, és oldd meg az Internet Biztonság Kvíz kérdéseit, amelyeket a 11–18 éves korosztály aloldalán találsz!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Száva István: A Menlo-parki varázsló, Edison életregénye (Fapadoskönyv Kiadó, 2010) Jókai Mór: Az arany ember (Európa Könyvkiadó, 2012) http://www.mva.hu/hirek.php – Fiatalok vállalkozóvá válásának segítése Derült égből fasírt 1–2. (amerikai animációs film, 2009, 2013, rendezte Chris Miller és Cody Cameron)

77

19. Környezet-

tudatosság

• • • •

A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát. • Mahatma Gandhi

Milyen erőforrásokat ismertek, amelyek kimerülése majd gondot okozhat az emberiségnek? Melyek az emberek alapvető szükségletei? Milyen emberi mohóságok veszélyeztetik a környezetet? Ki volt Mahatma Gandhi, aki szelídségével tömegeket tudott a jó ügy mellé állítani?

Az ember és környezete Az ember a természet része: tőle kapja az éltető levegőt, a tiszta vizet, az ennivalót, de az energiát is. A mostani fogyasztás alapján másfélszer ekkora Földre lenne szükség ahhoz, hogy mindenki megfelelő szinten élhessen. Jelenleg az ember a gyermekei, unokái és az utánuk jövő nemzedékek örökségét fogyasztja, herdálja el. Erről részletesebben már természetismeretből is tanultatok. Sokan nem fogják fel, vagy nem akarják megérteni, hogy minden mindennel összefügg. Úgy kellene élni, hogy az erőforrásokból a következő nemzedékeknek is jusson. Vajon hol az a határ, amelyen túl már tiltakozik az ember szervezete az adalékanyagok, a szennyezett levegő, a káros kisugárzások ellen (más szóval megbetegszik)? Bele sem gondolunk, hogy gondjaink nagy részét az életvitelünk okozza. Az egyes emberek felelőssége kicsi, de összeadódva sokat számítanak! Ha ráadásul a politikusok is fontosnak érzik a környezetvédelmet, s a döntéseik, a környezetvédelmi egyezmények is segítik a felelős magatartás kialakulását, akkor együttesen sokat tehetünk az élhető Földért. Beszéljétek meg!

Mit tehetnénk mi?

• Idézzétek fel, hogy mi az ökológiai lábnyom! • Miért fontos a keletkező hulladék újrahasznosítása? • Hogyan változott a szemétgyűjtés- és feldolgozás az elmúlt időben? • Miből készülnek az újrahasznosított tárgyak? • Milyen ötletetek van újrahasznosításra? • Mi az a komposztálás? Ha családi házban laksz, szoktatok komposztálni? Mire jó az?

Csoportokban dolgozzatok! Gondoljátok végig a családotok hétvégéjét! Gyűjtsetek össze minél több eseményt és tevékenységet, amikor lehetőség lenne valamit takarékosabban használni vagy takarékosabb megoldást választani! Azt is mondjátok el, hogyan! Próbáljatok újszerű megoldásokat kitalálni!

78

■ Igazoljátok érvekkel a Rubik-kocka példáján, hogy a szabadidő izgalmas eltöltéséhez nem feltétlenül szükségesek drága utazások, környezeti terheléssel járó szórakozási formák!

Postás a jövőből

Csoportokban dolgozzatok! Képzeljétek el, hogy a jövőből – az unokáitok korából – leveletek érkezett! Nézzétek meg a piktogramokat, és próbáljátok meg kitalálni, hogy mit kérnek tőletek a leszármazottaitok!

A háztartási hulladék A 80-100 évvel ezelőtti háztartásokban alig keletkezett szemét. Szinte mindent újrahasznosítottak, még városban is alig volt műanyagból készült termék, csomagolóanyag, sok mindent el tudtak égetni a kályhában vagy az udvaron. Manapság az egyik legnagyobb környezeti gondot a szeméthegyek jelentik. Hulladéknak nevezzük azt, ami még hasznosítható, szemétnek azt, ami már nem. Ez utóbbi kerül a szeméttelepekre, egy részét pedig elégetik. Nagyon alapos biztonsági előírások mellett történik az égetés, mert a megsemmisítés során mérgező gázok keletkezhetnek. A szemétmennyiség csökkentése mindenkinek érdeke, a gyermekeké is. 79

Beszéljétek meg!

• • • •

Mit hallottatok a klímaváltozásról? Idézzétek fel, mi az üvegházhatás! Soroljátok fel, mi termel szén-dioxidot! Milyen visszafordíthatatlan károkat okozott már az ember a Földön? Hogyan tudod csökkenteni az otthonotokban keletkező szemét mennyiségét, vagy ésszerűsíteni a fogyasztást?

T

udjuk, milyenek a fiatalok. Gyorsan élnek, gyorsan döntenek. Impulzívak és érzelemvezéreltek. Használt márkáik alapvetően meghatározzák, hogy hova tartoznak, milyen értékeket képviselnek. (…) Az online világ egyértelműen megváltoztatta a  médiahasználati szokásokat. (...) Az Y generáció még tovább lép, már közel sem csak „chatelés”-re és zenék letöltésére használja az internetet. Fórumokon, közösségi oldalakon osztják meg egymással tapasztalataikat egy

termékkel és márkával kapcsolatban. A vásárlást pedig egyre nagyobb arányban bonyolítják online. (Forrás: GfK Hungária, Internet Insight Report)

Hány km-t utazott az áru?

3-4 fős csoportokban dolgozzatok! Nézzétek meg a ruháitok címkéit! • Írjátok le, milyen országban készítették őket! • Hány km-t utaztak a ruhák? • Miért baj az környezetvédelmi szempontból, ha messziről érkeznek a műszaki cikkek, élelmiszerek? • Hogyan lehet változtatni ezen? • Mit tudtok ti is tenni ezért? Vegyem, vagy ne vegyem?

Játsszatok el különféle vásárlási helyzeteket! Például kis üzletben, interneten, bevásárlóközpontban, ahol egyedül vagy barátokkal vagytok. Miben különböznek egymástól az egyes bevásárlási szokások? Mivel tudnak titeket vásárlásra bírni?

Gyűjtsétek össze, az üzletek milyen reklámfogásokkal igyekeznek az embereket vásárlásra csábítani! Miért nehéz ellenállni ezeknek a csábításoknak? Mi a reklám funkciója, hogyan befolyásolják a vásárlókat? Miért érdemes megnézni, hogy: – milyen élelmiszert vásárolsz, melyik országból származik, meddig fogyasztható, – mennyire tartós a műszaki cikk, – környezetbarát-e?

80

Ki a környezettudatos vásárló?

Ha te is az akarsz lenni, akkor olyan árut kell találnod – keresd meg, akármilyen apró betűvel van a leírás az árura ragasztva! –, amely a lehető legrövidebb utat tette meg idáig; ha csak lehet, ne legyen csomagolva; papírtáskát vegyél a pénztárnál, ne műanyagot; a mosószerekre és tisztítószerekre legyen ráírva, hogy környezetbarát termék; lehetőleg minden természetes anyagokból legyen, és ha a szüleid pénztárcája is megengedi, vegyél „bio” terméket! Ki a tudatos vásárló?

Aki azon kívül, hogy megnézi, melyik országból érkezett ide az áru, azt is megnézi, hogy – ha ennivalóról van szó – milyen az összetétele (például hány „E” betűvel kezdődő alkotóelem van benne, azok egy része ugyanis káros), és ha csak lehet, magyar alapanyagokból, Magyarországon készített terméket vesz. Gondolkozz el rajta, és beszéld meg a társaiddal, miért fontos ez! És kik gyártották azokat az árucikkeket, amelyeken a segítő vásárlás emblémája található?

Ös��e�z� ��r�é��� • • • •

Miért fontos a környezettudatosság? Mit tudunk tenni a környezetért hétköznapi szinten? Hogyan lehet csökkenteni a hulladék mennyiségét? Milyen szempontok szerint döntesz, hogy mit vegyél?

N��� ut�n�!

• Technikaórán milyen tárgyakat tudnátok készíteni hulladékból? Tegyetek rá javaslatot! Nézzetek utána, hogyan tudnátok természetes anyagokból festékeket, tintát, színezőanyagokat előállítani! • Nézzetek utána, hogy a Föld vízkészletének hány százaléka iható!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Ernest Callenbach: Ecotópia (Göncöl Kiadó, 1992) John Fire, Lame Deer, Richard Erdoes: Sánta Őz, a sziú indián sámán (Európa Könyvkiadó, 1998) Richard Spurgeon: Kis ökológia (Novotrade Kiadó, 1990) videómegosztó portál: A villanykörte összeesküvés – A tervezett elavulás története HUMUSZ Szövetség: „A kerítés nem kolbászból van, hanem újrahasznosított műanyagból.” mkne.hu – Magyar Környezeti Nevelési Egyesület WALL-E (amerikai animációs film, 2008, rendezte Andrew Stanton)

81

20. Önállóság, felelősség

Állandóan keresem a módját, hogyan lehetnék olyan, amilyen lenni szeretnék, és lennék is, ha... nem volnának mások is a világon. • Anne Frank

• Hogyan függ össze az önállóság és a felelősség? • Miért kell felelősséggel meghozni a döntéseinket?

Önállóság, autonómia Az autonómia görög szó: autosz = ön, nomosz = törvény. Jelentése önállóság. Autonóm az az ember, aki külső és belső kényszertől mentesen, szabadon képes mérlegelni cselekvési lehetőségek között, s a saját választásának megfelelően képes cselekedni. Ehhez viszont az kell, hogy önállóan gondolkodjék, önálló legyen az akarata, és önállóan tudjon cselekedni.

Beszéljétek meg!

• Keressetek példákat a gondolkodás, az akarat és a cselekvés autonómiájára! • Kire mondható, hogy autonóm személyiség? Hogyan alakulhat ki? Egyén és közösség ‒ együtt élni vagy elkülönülni?

Válassz ki három szabályt, amelyet rendkívül fontosnak tartasz az emberek együttélése (például a család) szempontjából! Miért tartod olyan fontosnak ezeket? Találjatok ki újabb íratlan szabályokat, de ezeknek is a jobb, szeretetteljes együttélést kell segíteniük!

82

„Kisfiam, amíg az én kenyeremet eszed, itthon vagy fél 9-re!"

Játsszatok el néhány olyan rövid jelenetet, amelyben a fenti mondat a) a jelenet legelején b) a jelenet közepén c) a jelenet legvégén hangzik el! Hogyan alakulhat a történet aszerint, hogy hol van a mondat? Mikor keletkezhet konfliktus? Mikor oldódik /oldódhat meg könnyebben? Mit gondolsz a címről? Milyen helyzetben kinek adnál igazat?

Rainbow Rowell: Eleanor és Park (részlet) Park nagyjából ugyanabban a  pillanatban vette észre az új lányt, mint a  többiek. (…) Nemcsak új volt, hanem nagydarab és esetlen is. Lehetetlen, göndör haja ráadásul élénkvörös színben pompázott. És úgy volt öltözve, mintha… mintha direkt akarta volna, hogy megbámulják. De az is lehet, hogy fel sem fogta, milyen gázul néz ki. (…) Így állt a helyzet – a buszon már mindenkinek megvolt a saját helye. Az első tanítási napon lefoglalták maguknak. Az olyanok, mint Park, akiknek mázlista módon egy teljes duplaülés jutott, most nem szándékoztak lemondani erről. Különösen nem egy ilyen figura miatt. (…) Park újból felpillantott a lányra. Ő csak ott állt. – Hé, te – kurjantotta a sofőr –, ülj le! Megindult a busz vége felé. Egyenesen a fenevad gyomrába. (...)

Ekkor kiszúrt egy üres helyet, épp Parkkal átellenben. Az arca felragyogott a  megkönynyebbüléstől, és sietve megindult arrafelé. – Hé! – szólt rá Tina éles hangon. A lány csak ment tovább. – Hé! – ismételte meg Tina. – Debil! Steve elröhögte magát. A haverjai pár másodperces késéssel követték a példáját. – Oda nem ülhetsz – jelentette ki Tina. – Az Mikayla helye. (…) A lány megállt, felnézett Tinára, majd vissza az üres helyre. – Ülj le! – ordította a sofőr a busz elejéből. – Valahová le kell ülnöm – válaszolta a lány határozott, higgadt hangon Tinának. – Ez nem az én problémám – csattant fel Tina. A  busz meglódult, és a  lány hátradőlt, hogy orra ne essen. Park megpróbálta feljebb csavarni a hangerőt a walkmanjén, de az már a maximumon volt. Visszanézett a lányra, aki úgy nézett ki, mint aki mindjárt elsírja magát. Mielőtt egyáltalán meggondolta volna, mit tesz, Park hirtelen az ablakhoz csusszant. – Ülj le – mondta. Mérgesen szakadt ki belőle a két szó.

Beszéljétek meg!

• Voltatok-e már hasonló, „új gyerek” helyzetben? Milyen érzés volt? • Mitől függ, hogy kit fogadnak be szívesen egy osztályban, vagy kit rekesztenek ki? • Milyenek a fenti szemelvényben azok a gyerekek, akik már a buszon ülnek? Ki hogyan viselkedik? Mihez hasonlítja a helyzetet az elbeszélő? • Mit gondolsz, miért fogadja gyakran ilyen jelenet az újonnan érkezőket? Hogyan viselkednél hasonló helyzetben? • Mi segíthet abban, hogy bátran lépj fel? Milyen helyzetben fogod inkább meghúzni magad?

83

Szokás? Beavatás? Megalázás?

E

gyes természeti népeknél a fiúgyermekeknek a mai napig kegyetlen és véres beavatási szertartásokon kell átesniük ahhoz, hogy teljes jogú férfivá váljanak. Ezek a beavatási szertartások az egyén jelentőségét fejezik ki, és fontos átmenetet képeznek a serdülők életében. Önfegyelemre nevelik a fiatalokat, tudatosítják bennük, hogy egyre fontosabb személyekké válnak. A beavatásra váró jelöltek ideáljaikat, reményeiket úgy alakítják ki, hogy azok összhangban legyenek az egész közösséggel. A beavatási rítusok a törzs egységét, az összetartozás élményét alapozzák meg, és biztosítják a törzsi értékek tiszteletben tartását. ■ Örülhetünk, hogy nekünk nem kell részt vennünk ilyen kegyetlen rítusokban, de valóban idegenek ezek a szertartások a mi kultúránktól? Sok középiskolában és kollégiumban él az elsős diákok beavatásának hagyománya, amelynek eredeti célja a közösségformálás. A tréfás beavatási szertartások azonban gyakran erőszakba, kegyetlenkedésbe csapnak át, amelyek során a felsőbb évesek megalázó feladatokat végeztetnek el az újoncokkal.

Beszéljétek meg!

• Miért alakulhatott ki az a szokás, hogy az újonnan érkezőket az idősebb katonák, kollégisták, egyetemisták stb. kínos feladatoknak vetik alá? • Ha valaki egyszer elszenvedett egy ilyen megalázó helyzetet, helyes-e, ha másokkal később ugyanezt teszi? • Mi a véleményetek arról, aki az újoncokat védve szembeszáll a többiekkel? • Hogyan lehetne megakadályozni ezeket a szertartásokat? • Hol van a határ a közösségformáló hagyomány és a megalázó beavatás között?

84

■ Az embertelen beavatási szokások sokszor hordává teszik a gondolkodó emberek közösségét. Vitassátok meg, mit jelent a „horda” szó, miben különbözik a „csapat”-tól! A vita előtt olvassátok el Bereményi Géza dalszövegének részletét, és meg is hallgathatjátok Cseh Tamás előadásában! Mink vagyunk a Horda Száll a puszta porja Bele patanyomba Mink vagyunk a, mink vagyunk az erre járó szemenszedett horda, mink vagyunk a, mink vagyunk a szélkavarta fajta puszta porja

Ös��e�z� ��r�é���

• Mit jelent az autonómia? Ki az autonóm egyéniség? • Hogyan válhat az ember autonóm személyiséggé? • Hogyan lehet összeegyeztetni az autonómiát és a közösségi életet?

N��� ut�n�!

• Hogyan változott meg a hajótörött Robinson Crusoe személyisége a lakatlan szigeten? • Kik azok a szereplők a Pál utcai fiúk című regényben, akik mertek önálló döntéseket hozni?

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Alexandre Dumas: A három testőr (több kiadásban) Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban (Könyvmolyképző Kiadó, 2007) videómegosztó portál: Gift (Ajándék), magyar kisfilm (DeadLens Pictures, 2015) Mulan (amerikai rajzfilm, 1998, rendezte: Tony Bancroft és Barry Cook) Egy bogár élete (amerikai animációs film, 1998, rendezte: John Lasseter) Lilo & Stitch (amerikai animációs film, 2002, rendezte: Chris Sanders és Dean DeBlois)

85

21. Összefoglalás

Az ember egymagában elvész, míg a közösségben minden törekvés megtalálja a maga helyét, és együttesen hozzájárulnak minden egyén felemeléséhez. • Liviu Rebreanu, román regényíró, újságíró

• Mit jelent számodra az idézet első sora? Mi a teljes idézet üzenete? • Miért változhat az idő múlásával, hogy milyen közösségekben érzed jól magad?

A közösségi élet tisztelete „Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.” (John Donne, angol költő) Beszéljétek meg!

• Miért fontos a csoportban, a közösségben egymást tisztelni? • Milyen erények teszik a közösségi életet értékessé? • Hogyan lehet tönkretenni a hangulatot egy-egy közösségen belül? • Milyen közösségek jelennek meg a képeken?

A Közösségeim témakör végére értél, ahol a közösségi élet előnyeit, hátrányait és a lehetséges, vagy előforduló magatartási formákat vitattad meg. A régmúltban meghatározó volt, hogy ki hova született, hiszen ennek alapján került be a születés jogán vagy további ismeretség révén különféle közösségekbe. A szokások és a társadalmi normák betartását segítették a különféle erények. Sokszor küz86

delmes egy-egy baráti társaságba vagy osztályközösségbe bekerülni, beilleszkedni; és nem könnyű bennmaradni. Az elköteleződés felelősségvállalással jár, hiszen vállalni kell a közösséget vagy egyes tagjait akkor is, ha az nehezedre esik. A valahova tartozás szellemi, lelki, akár fizikai erőfeszítéseket is igényelhet. A látszatközösségek azt az érzetet kelthetik, hogy nem vagy egyedül, pedig valós kötődések nem alakulnak ki, mert a csoport tagjai alkalmi ismerősök, vagy csak virtuálisan állnak kapcsolatban egymással.

1.





Dolgozzatok párban és a végén vessétek össze a megállapításaitokat! • Kinek (volt) nehezebb barátokat találni: egy középkori szabólegénynek vagy egy mai fiatalnak? • Melyek azok a közösségek az iskolában vagy az iskolán kívül, amelyek szerintetek valódi kötelékeket teremtenek a tagjaik között? • Készítsetek egymondatos értelmezést – mint amilyet a lexikonokban találni – a következő fogalmakhoz: család, haver, munkatárs, sportkör, a szülőfalud/szülővárosod lakóközössége, a néped, a nemzeted.

2.

Érték-árverés Minden diáknak van 100 egysége, amit a börzén felhasználhat. A következő fogalmak kerülnek árverésre: család, siker, biztonság, szerelem, barátság, jól fizető munka, érdekes munka, afrikai bevándorlók vendégül látása, osztálykirándulás. A játék úgy kezdődik, hogy egy-egy fogalmat valaki árverésre bocsát, és az azé lesz, aki a legtöbbet adja érte. Érdemes annyi fogalmat árverésre bocsátani, hogy mindenkinek jusson legalább egy. Utána megbeszélhetitek, hogy milyen fogalmak keltek el a legmagasabb áron és miért.

3.

Csoportos vagy páros feladat Keressetek érveket és ellenérveket az alábbi állításokhoz! Minél nagyobb lélekszámú nemzethez tartozik valaki, annál jobb neki. Társaságban mindig jobb lenni, mint egyedül. Az a jó, ha minél több barátot szerez magának az ember. Sokgyerekes családban élni nehéz. Az a jó, ha elsősorban azokon segítünk, akik a közvetlen környezetünkben élnek.

87

88

III. rész PÁRKAPCSOLAT ÉS SZERELEM

89

22. Lányok és fiúk, fiúk és lányok

… s zeng ‒ ugye zeng, ugye zeng a szíved? • Áprily Lajos: Március

• Mit gondoltok, miért nem járhattak régen egy iskolába a lányok és a fiúk? • Milyen előnyei és hátrányai vannak, ha a lányok és a fiúk ugyanabba az iskolába járnak? • Gyűjtsetek inkább fiúsnak, inkább lányosnak tartott munkaköröket! Gyűjtsetek olyat is, amelyet régen csak férfiak tölthettek be, de ma már ez eszünkbe sem jut!

Különbség, mégis egyenlőség A különböző korokban és kultúrákban a fiúkat és a lányokat egymástól eltérő módon kezelték, és nevelték. Ez a szemléletmód csak lassan változott meg a 20. századra. A jog ma már nem tesz különbséget férfiak és nők között, ám a mindennapi életben még gyakori, hogy a nőket hátrányos megkülönböztetés éri. Az eltérő testi adottságokon kívül vannak olyan tipikus tulajdonságok, amelyeket inkább a lányoknak tulajdonítanak, másokról pedig sokan úgy gondolják, hogy inkább a fiúkra jellemzők. A viselkedéskutatás során például megállapították, hogy a nők könnyebben jegyeznek meg szavakat és arcokat, figyelmesebbek, és a társasági helyzetfelismerő képességük is jobb. A férfiak viszont ügyesebben dolgozzák fel a térbeli információkat, a mozgáskoordinációjuk eredményesebb. Beszéljétek meg!

• Szerinted minden ember egyenlőnek születik? Mi a különbség a jogi és a szociális álláspontok között? • Mely kultúrákban nem érvényesül az emberek közötti jogi egyenlőség? • Mi lehet az oka annak, hogy a nőket sokszor hátrányos megkülönböztetés éri? • Miért változik közösségenként a női és férfi szerepek megítélése? • Mit jelent az az idegen szó, hogy sztereotípia? Hogyan kapcsolódik a lecke témájához?

90

Tulajdonságbörze

Osszátok az osztályt egy fiú- és egy lánycsapatra! Minden csapat írjon össze 5 tulajdonságot (előre kiosztott üres kártyákra), amely szerintük a lányokra, 5 tulajdonságot, amely szerintük a fiúkra érvényes. Ezt követően a lányok csapata írjon össze 5 olyan tulajdonságot, amelyet szerintük a fiúk gondolnak a lányokról; a fiúk pedig 5 olyan tulajdonságot, amelyet szerintük a lányok gondolnak róluk! A táblát osszátok ketté: lány és fiú részre! Tegyétek a megfelelő helyre az első 5-5 kártyát, s beszéljétek meg, miért gondoltátok így! Ezután tegyétek fel a második 5-5 kártyát, és hasonlítsátok össze az első verziókkal! Milyen jellemző különbségeket találtatok? Beszéljétek meg, hogy mi lehet a magyarázata ezeknek a különbségeknek!

Társadalmi szerepvállalás A férfiak és nők társadalmi szerepe a történelem folyamán folyton változott. A 20. századig a lányok nem, vagy alig járhattak egyetemre, a nőkre pedig legtöbbször a házimunka, a gyermeknevelés feladatai vártak. Azonban korábban is voltak olyan különleges adottságokkal rendelkező nők, akik komoly szerepre tettek szert a történelem és a kultúra formálásában; pl. Jeanne D'Arc, I. Erzsébet angol királynő, Marie Curie kétszeres Nobel-díjas tudós. A mi magyar nagyasszonyaink közül példaként említsük meg az Árpád-házi szenteket: Piroskát, Erzsébetet, Kingát, Margitot, aztán a későbbi korokból Szilágyi Erzsébetet, Zrínyi Ilonát és Brunszvik Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója Terézt. A 20. század elején az egyik legnagyobb nőjogi mozgalmat a szüfrazsettek indították el Angliában a nők választójogáért és olyan jogokért, mint az oktatás és a munkavállalási jog kiterjesztése. Magyarország első női képviselőjét 1920 márciusában választották meg, Slachta Margit szociális missziós nővér személyében. Ma már ezt nem találjuk olyan különlegesnek, akkor azonban nagyon nagy dolognak számított. A nők ma egyenlő jogokat élveznek a férfiakkal: egyetemre járnak, közéleti és politikai szerepet vállalnak, sőt katonák is lehetnek. Magyarország Alaptörvénye is kimondja: „A nők és férfiak egyenjogúak.” 91

Beszéljétek meg!

• Mit gondoltok, a két világháború milyen szerepet játszott abban, hogy a nők kiléphettek addigi hagyományos szerepkörükből? • Gyűjtsetek példákat a festészetből férfiak és nők ábrázolására!

Férfi – nőies szakmában – Mit szólt a környezete, a családja, vagy éppen a gyerekek szülei ahhoz, hogy férfi tűnt fel az óvodában? – Úgy érzem, hogy szükség van ezen a területen is a férfiakra, akár mint nevelő, oktató vagy játszópajtás. Az óvodában egyszerre fogadták meglepődve és örömmel az érkezésemet. De a legfontosabb visszajelzést a gyerekek adják. Szükségük van a férfierőre, a szigorra, vagy akár a vadóc játékokra, s én ezt teljes mértékben képviselem. Jobban tudok kapcsolódni a fiús játékaikhoz, de a lányok is szeretik a jelenlétemet. Számukra a biztonságot, a védelmet, az erőt jelentem. (…) Bár ez valóban tipikusan női szakma, a – éves életszakaszban a gyerekeknek mind a két nemre szükségük van ahhoz, hogy tanuljanak, érzelmileg megfelelően

fejlődjenek. De a legjobb, hogy ebből is, abból is jut nekik. Látom rajtuk az érzelmi stabilitást, a kötődést. Az oviban csak velük foglalkozom, értük vagyok, együtt játszunk. Ez egy családban nagyon nehezen kivitelezhető, kevesen kapják meg Óvóbácsi ilyen formában, épp ezért erre különösen érzékenyek. (http://ridikulmagazin.hu/cikk-ferfi-noiesszakmaban)

Beszéljétek meg!

• Milyen visszhangot szokott kiváltani, ha egy férfi „nőknek való” szakmát választ? • Milyen hatása van a közösségi életre, hogy a férfiak is egyre több segítséget nyújtanak a gyermeknevelésben és a háztartási munkákban? • Gyűjtsetek rá példákat irodalmi olvasmányaitokból, amikor nők döntik el a cselekmény végkimenetelét!

92

Játékos feladat

Üljetek két körbe! Mindenki vegyen elő egy papírt, s írjon rá egy olyan szót, kifejezést, amelyet a mai óra indított el benne. Adja tovább, s a következő ahhoz a szóhoz kapcsolódóan írjon rá egy második szót és így tovább. Amint körbeérnek a papírok, vagyis mindenki visszakapja a saját eredetijét, olvassák át, s aki szeretné, ossza meg a többiekkel, majd vitassák meg a kapcsolódásokat! Olvassátok össze!

A betűrejtvényben a következő szavak nélkül értelmes mondatot kapsz: merész, vad, szép, erős, ügyes, kitartó, bájos, házias. • Milyen mondatot rejt a betűrejtvény? • Hogyan rendezik konfliktusaikat a lányok, és hogyan a fiúk a ti osztályotokban? Megfigyelhetők-e különbségek?

A

m

e

r

é

s

z

l

á

n

y

o

k

v

a

d

é

s

s

z

é

p

a

f

i

ú

k

e

r

ő

s

k

ü

l

ö

n

b

ö

z

ő

e

k

ü

g

y

e

s

k

i

t

a

r

t

ó

b

á

j

o

s

d

e

h

á

z

i

a

s

e

g

y

e

n

l

ő

e

k

Ös��e�z� ��r�é���

• Hogyan változtak az utóbbi két évszázadban a nemekhez kapcsolódó társadalmi elvárások? • Mit jelent az egyenjogúság, és miben különbözik az egyformaságtól?

N��� ut�n�!

• Nézz utána az interneten, hogyan küzdöttek a szüfrazsettek céljaik eléréséért!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Melvin Burgess: Billy Elliot (Passage Kiadó, 2001, filmváltozatban is elérhető, 2000) Csavard be, mint Beckham! (angol−német−amerikai vígjáték, 2002, rendező: Gurinder Chadha) Horányi Gábor − Pivárcsi István: Híres magyar asszonyok kalandjai (Új Palatinus Könyvesház, 2003) Nők a Tudományban Egyesület honlapja (nokatud.hu) www.lanyoknapja.hu www.talita.hu Richard Dungworth, Wingate, Philippa: Híres asszonyok – Nofertititől Thatcherig (Elektra Kiadóház, 1997)

93

23. Mire mennénk egyedül?

Az életet igazán csak akkor élvezhetjük, ha van, akivel ezt az élvezetet megoszthatjuk. • Mark Twain, amerikai író, újságíró, humorista

• Gondold végig, kik a legfontosabb emberek az életedben! • Kivel osztod meg az örömödet és a bánatodat a családban? • Milyen ember (lenne) az, akivel fenntartás nélkül megosztod (megosztanád) minden gondolatodat és érzésedet?

Az ember társas lény Az ember természeténél fogva társas lény. Együttműködés nélkül a társadalom nem tudna működni. Minden kiemelkedő teljesítmény alapja a jó együttműködés. Vannak olyan kapcsolatok, amelyekbe az ember beleszületik, nagyon sokat azonban az élethelyzetek alakítanak ki.

Beszéljétek meg!

• Milyen különbségek vannak az emberek között abban, ahogy a többiekhez viszonyulnak? • Miért nagyon fontos a bizalom az emberi kapcsolatokban? • Hogyan befolyásolják az ismerkedést az első benyomások? Játsszátok el!

Találjatok ki és játsszatok el pár olyan esetet, amikor két idegen beszélgetni kezd egymással! Legyen köztük jó és rossz példa egyaránt! Vitassátok meg, hogy melyik magatartás elfogadható, és melyik nem! Indokaitokat is osszátok meg egymással! Hívószavak: kedves, udvarias, kíváncsi, goromba, tolakodó, szűkszavú, szószátyár, tapintatlan.

94

Kunitzer Szonja: Senki sem tökéletes Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét

el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.

Beszéljétek meg!

• Tanulható-e a másokhoz való alkalmazkodás, vagy alkat kérdése? Meg lehet-e változni? Érveljetek is!

Közösségi élet Vannak, akik sokat beszélnek, vannak, akik keveset. Vannak, akik azt szeretik, ha mindig van velük valaki, mások szívesen töltik az idejüket egyedül. Sokan azt szeretik, ha valaki körülrajongja őket, mások éppen rajongani szeretnek valakiért. Egyvalamiben azonban gyakori az egyetértés: jó, ha van, akivel megosztható az öröm és a bánat; jó, ha vannak barátok, akikkel beszélgetni lehet. Az azonos érdeklődési kör megkönnyíti a kapcsolatteremtést. Egy osztályközösség, egy sportcsapat, egy énekkar, egy szakkör vagy egy baráti társaság közös élményei nagyon jó alapot teremtenek a barátságok kialakulásához, elmélyítéséhez.

Beszéljétek meg!

• Hogyan alakulhatnak ki tartós ismeretségek, kapcsolatok, életre szóló barátságok? • Barátok, haverok, spanok – milyen rokon értelmű szavakat ismersz még? • Fogalmazd meg írásban, mi a különbség az egyes szinonimák közt!

95

Párban dolgozzatok!

• A kép alapján alkossatok párokat vagy baráti csoportokat a rajzfigurákból! • Indokoljátok is meg, hogy miért gondoljátok őket egymáshoz valónak! • Osszátok szét egymás között a szerepeket, vagy válasszatok ki magatoknak egy figurát, akit majd eljátszotok, aztán „ismerkedjetek meg”!

Egyedüllét és magány: nem épp rokonszenves fogalmak. A közösség, az osztály, a barátok – még ha néha hamisan is – mégiscsak a vidámság, az összefogásban rejlő erő és a biztonság ígéretét hordozzák. De néha talán mi magunk keressük a magányt. Néha talán érdemes belekóstolnunk abba is, milyen a csend, a befelé fordulás. Gondold át: oda kell-e lépnünk amellé, aki egyedül van? Van-e tennivalónk a magányos osztálytársunkkal kapcsolatban? Felelősek vagyunk-e egymásért?

96

Dolgozzatok kiscsoportokban!

Csoportosítsátok a pozitív és negatív érzelmeket kifejező szavakat! Nevezzetek meg olyan szituációkat öt szabadon kiválasztott érzelemhez, melyekhez tipikusan társítható a fogalom! Alkossatok párokat a csoporton belül, és szavak nélkül mutogassátok el az általatok kiválasztott egy-két érzést a többieknek! Van-e még olyan érzés, melyeket gyakran átéltek, de nem találtatok meg a szófelhőben?

Ös��e�z� ��r�é���

• Miért fontosak a jó emberi kapcsolatok? • Hogyan lehet új kapcsolatot teremteni? • Mi kell ahhoz, hogy egy kapcsolat tartós legyen?

N��� ut�n�!

A társas együttműködés nemcsak az emberekre jellemző. Nagyon sok élőlény él csoportokban. A hangyabolyban vagy a méhrajban az emberi társadalmakhoz hasonló munkamegosztás figyelhető meg. De léteznek fajok közötti együttműködések is. Az afrikai méhészborz a mézkalauz madár segítségével találja meg táplálékát. Keress további érdekes példákat az állatok életközösségeinek együttműködésére!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e���é��� Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (több kiadásban) Babits Mihály: Egy szomorú vers (1911) Daniel Defoe: Robinson Crusoe (több kiadásban)

97

24. Szeret?

Nem szeret?

Mi is a szerelem? Mondd meg te, kedves. Visszatalálás legbensőbb magunkhoz, Az ártatlansághoz, a kezdetekhez? • Robert Graves, angol költő, író, tudós

• Idézzetek fel irodalmi alkotásokat, amelyekben a szerelem motívumával is találkoztatok! • Mit gondolsz, a szerelem csakugyan olyan érzés, amilyennek a költők bemutatják? • Mitől függ, hogy kit tudsz megszeretni?

Érzelmi változások A serdülőkorban szinte minden megváltozik körülöttünk. A legtöbb családi érték és szabály viszonylagossá válik, és sokszor többet adunk kortársaink véleményére. Átalakul a testünk, de még bizonyos szavak jelentése is megváltozik. Szeretlek. Mennyire mást jelent ez a szó, ha szüleinknek mondjuk, mintha a séta közben a párunk fülébe súgjuk. A szerelemnek és szeretetnek közös a gyökere, mégis különböznek egymástól. Mindezt megtapasztalni és megtanulni nem mindig könnyű feladat.

Beszéljétek meg!

Igaznak tartjátok-e az alábbi állításokat a fiúkról és lányokról? Vitassátok meg közösen ezeket az állításokat! • A fiúk szüntelenül versengenek egymással. • A lányok már felnőttesebben viselkednek, mint a fiúk. • A fiúk elviselhetetlenek, ha csapatban vannak, egyedül azonban kedvesek tudnak lenni. • A lányokat jobban izgatja a külsejük, mint a fiúkat. • A fiúk számára félelmetes dolog, ha nekik kell kezdeményezniük a kapcsolatot.

98

A szerelem olyan erő, amely szinte minden ellenállást képes elsöpörni, s abból is kihozza a mindenre elszánt személyiséget, aki korábban befolyásolható vagy tétova volt. Mi mindenre lenne képes az, aki szerelmes? Hogyan sokszorozza meg a személyiség erejét, ha egyszerre felismerjük magunkban ezt az érzést? Miként alakulunk át, amikor a szerelem kiléptet bennünket önmagunkból, és egyszerre valaki más lesz az életünk középpontja?

Honnan tudhatod, hogy valóban szerelmes vagy-e? Nem könnyű bepillantani az érzéseid és a másik fél érzései mögé, de az igaz szerelemről sok minden árulkodik. Ha a következő állításokból hét igaz rád is, nagy valószínűséggel téged is utolért a szerelem. ➊  Tudod, mert nagyon fontos neked, és Ő is mondta, hogy viszonozza iránta táplált mély érzéseidet. ➋ Érzelmeid által jobbnak, különlegesnek érzed magad. ➌ A féltékenység csak pillanatokra villan fel benned, hisz tudod, hogy a társad szeretőn óv, félt téged és a szerelmeteket. ➍ Semmi más nem okoz számodra akkora örömet, mint amikor együtt vagytok. ➎ Ha mégis vitába keveredsz vele, az nem tart tovább néhány óránál, és a végén boldogan kibékültök. ➏ A szerelmed sosem kér arra, hogy válassz közte és a családod, barátaid között. ➐ Egyikőtöknek sem jut eszébe próbára tenni a másik hűségét vagy érzéseit. ➑ Szerelmed mellett magadra találsz. (http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/lelek/493/mi-a-szerelem) Beszéljétek meg!

• • • • •

Mit jelent a szó: szerelem? Hogyan alakul ki? Vajon létezik szerelem első látásra? Te kivel tudsz beszélgetni az érzelmeidről? Miért fontos a bizalom és a tisztelet a párkapcsolatban? Mi a jó és mi a rossz a szerelemben?

99

Juhász Gyula: Szerelem? Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta túl derengő csillagok. Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. Én nem tudom, mi ez, de érezem, Hogy megszépült megint az életem, Szavaid selyme szíven símogat, Mint márciusi szél a sírokat! Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Fájása édes, hadd fájjon, hagyom. Ha balgaság, ha tévedés, legyen, Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

József Attila: Rejtelmek Rejtelmek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe’. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe. Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted. Én is írom énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyüvé énnekem ezt a nehéz hűséget.

Beszéljétek meg!

• Szerinted jól tudta visszaadni Juhász Gyula a szerelem érzését? Gondold végig magadban, milyen további érzéseket vált ki belőled a szerelem! Ha még nem voltál szerelmes, akkor válaszd ki a kedvenc zeneszámodat, amely erről az érzelemről szól, és oszd meg a többiekkel! • Keressétek meg az interneten, mely verseket tartják a tíz legszebb magyar szerelmes versnek! • Tényleg olyan nehéz a hűség, ahogy József Attila írja? Vajon miért érez így? • Mi a hűség ellentéte? • Hogy mondjuk tréfásan-népiesen az örök hűséget?

Ös��e�z� ��r�é���

• Hogyan befolyásolhatják az ember gondolkodását az érzelmei? • Miért fontos mindenkinek, hogy valaki szeresse? • Miért van szüksége az embernek arra, hogy szerethessen valakit?

N��� ut�n�!

A világirodalom jelentős része szerelmi történetek művészi ábrázolása. Kik a magyar és a világirodalom leghíresebb szerelmespárjai? Gyűjts össze minél többet!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e���é��� http://www.lelkititkaink.hu/lelkivaltozasok_kamaszkorban.html Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései (Alexandra Kiadó, 2012) Igazából szerelem (angol film, 2003, rendezte Richard Curtis)

100

25. Kéz a kézben

A szerelem és szeretet közt nagy a különbség. Az első vak, a másik szemes. • Széchenyi István

• A szerelem legtöbbször egy apró gesztussal kezdődik. Idézzetek fel irodalmi vagy filmbeli példát erre! • Milyen kedveskedő kifejezéseket ismersz a szeretett személy megszólítására?

A párkapcsolatokról Ma azt mondod: járok valakivel. Nem olyan régen még azt mondtad volna: udvarol nekem egy fiú, vagy udvarolok egy lánynak. Ma az együttjárással azt fejezed ki, hogy egyenrangúak vagytok. Nem olyan régen még volt olyan árnyalata a kifejezésnek, hogy a fiú az aktív, ő akarja „bekeríteni” a lányt. De akár jársz valakivel, akár udvarolsz valakinek vagy udvarol valaki neked, eleinte ez még nem igazi kapcsolat, csak keresitek egymás társaságát, mindketten szeretnétek, ha „lenne valami” ebből. Régen egy lánynak egyszerre több fiú is udvarolhatott, ezt nemcsak a közerkölcs fogadta el, hanem maguk a küzdő felek is, a kezdeményező szerep a fiúé volt. A felek közötti érzelmi viszonyok, illetve a lány jelzései határozták meg, hogy szorosabb kapcsolat, akár jegyesség kialakult-e a továbbiakban a lány és az őt körülvevő udvarlók egyike között. Beszéljétek meg!

• Hogyan neveznéd az együttjárást másképpen? • Milyen érzelmek jellemzik? Gondolj pozitív-negatív érzésekre egyaránt! • Mennyire lehetnek tartósak a diákkori kapcsolatok? Mi segítheti elő, hogy minél tovább együtt maradjon egy pár? • Melyek azok az értékek, amelyek manapság is fontosak?

101

Kiscsoportos megbeszélés

Korábban a fiúk udvaroltak, a szóban benne van a szimbolikus jelentés. Ahogy az udvaron keresztül lépünk a házba, úgy az udvarlás során sem volt divat „ajtóstól rontani a házba”. Az udvarlásra lehetőséget a táncos összejövetelek biztosítottak. A fiú felkérte a lányt, aki tetszett neki, vagy lekérte mástól, ha elvitték tőle. • Leginkább hol ismerkednek ma a fiatalok? • Mitől függ, hogy inkább a fiú, vagy a lány a kezdeményező?

William Shakespeare: Romeo és Júlia (részlet) JÚLIA Ne esküdj mégse. Mert öröm, hogy itt vagy, de az nem, hogy már szerződést kötünk. Túl gyors, túl kapkodó, túl hirtelen, mint a villám, mely eltűnik, mire kimondanád, hogy „villámlik”. – Jó éjt. Szerelmünk gyönge bimbóját a nyár virággá érleli lehelletével, mire legközelebb találkozunk. Jó éjt, jó éjt. A lelked pihenése édes legyen, mint szívemben a béke. ROMEO Csak nem küldesz el, üres kézzel, így? JÚLIA Mit adhatnék a kezedbe ma éjjel? ROMEO Viszonzást vártam, édes vallomást. JÚLIA Azt odaadtam már kéretlenül; bár ne tettem volna, s meglenne még! ROMEO Visszavonnád? De hát miért, szerelmem? JÚLIA Hogy újra adhassam, most már magamtól; hisz arra vágyom, ami már enyém. Szerelmi gazdagságom, mint a tenger, tágas és mély; minél többet adok, annál több jut nekem, mert végtelen.

Romeó és Júlia. 1968-ban készült film, rendezte: Franco Zeffirelli

Beszéljétek meg!

• Tudtad, hogy régen sokkal fiatalabb korban házasodtak, mint manapság? Hogy Rómeó és Júlia 15 és 13 év körüli fiatalként van jelen a történetben? • Júlia milyen hasonlatokkal él, amikor szerelmükről beszél? • Milyen meglepő mondatokkal fejezi be Júlia a párbeszédet?

102

SMS

A hársfa ágak csendes árnyán… Vígan futottam ki a rétre és kedvesem már várt reám. jött elémbe! ‒ Mily boldogság volt, Máriám! Hogy megcsókolt-e! Meg bíz ám! Ejhajahujj! Most is pirúl belé a szám (Walter von der Vogelweide, 13. század első fele)

azt írom + most  smsbe hogy beléd vagyok kedvesem esve vágyak dobálnak partra kivetnek billentyűzárát oldd ki szívednek. (Varró Dániel: SMS-versek, , részlet)

■ Hasonlítsuk össze a két verset! Hogyan fejezik ki a költők ebben a néhány sorban az érzelmeket? Vitassuk meg, mennyire könnyű vagy nehéz megfogalmazni érzéseinket!

Az együttjárás három feltétele

1.

Legyen hozzá kedved! Nagyon fontos, hogy azért kezdeményezz egy kapcsolatot, mert neked van hozzá kedved, nem azért, mert már minden barátodnak, barátnődnek van kapcsolata! Lehet olyan időszak, amikor nincs kedved új kapcsolatok létesítésére.

2. 3.

Legyen rá időd és energiád! Az együttjárás időigényes, néha pénzigényes is. Lehetsz olyan helyzetben, hogy nem érsz rá: pl. költöztök, versenysportoló vagy, vizsgára készülsz.

Legyen alkalmas jelentkező! Csak olyan valakivel járj, aki méltó arra, hogy veled járjon. Tehát meg kell, hogy feleljen a te elvárásaidnak, hiszen ha te vele jársz, mindenki másról lemondasz. Nem elég, hogy legyen két füle, két keze, két lába. Jó előre át kell gondolni, hogy egyéniségben, elvekben, emberi értékekben, életvitelben milyen elvárásokat fogalmazol meg arra vonatkozóan, akivel együtt szeretnél járni. (Varga Péter: Spielhózni)

103

Csoportban dolgozzátok fel az együttjárás három feltételét!

Érveljetek az osztály előtt arról, hogy melyik szempont a legfontosabb! • A csoportos megbeszélést követően összegezzétek a többiek számára, mire jutottatok! • Gyűjtsétek össze, hogy általában milyen tulajdonságokat vár el a lány a neki tetsző fiútól, és milyeneket a fiú a lánytól! • Szokták azt is mondani, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Igaz ez a szerelemben is? Beszéljétek meg!

„…miért költenétek és miért serkentenétek fel a szerelmet, amíg ő nem akarja?” (Énekek Éneke, héber Biblia vagy Ószövetség) • Mit jelent szerinted ez a kérdés? • Hogyan fejeznéd ki ugyanezt a figyelmeztetést mai nyelven?

Ös��e�z� ��r�é���

• Miért van fontos szerepe az ismerkedési szakasznak? • Miben különbözik a szerelem a szeretettől és a barátságtól? • Min múlhat, hogy a kapcsolat tartós marad-e?

N��� ut�n�!

• Gyűjts össze már olvasott könyveidből, filmemlékeidből, az internetről több, egymásnak ellentmondó véleményt a testi szerelemről! Rendezhetnétek fórumot az osztályban, amelyen megvitatjátok a kérdést, és kialakítotok – ha lehet – egy közös álláspontot.

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

William Shakespeare: Romeo és Júlia (több kiadásban) Romeó és Júlia (film, 1968, rendező: Franco Zeffirelli) Varga Péter: Spielhózni, Gondolatok a férfi-nő kapcsolatról, szerelemről, szexualitásról, házasságról – meg ilyenek… (Budapest, 2002) Változó szerelem (amerikai film, 2010, rendezte Rob Reiner) John Green: Csillagainkban a hiba (Gabo Könyvkiadó, 2013, film is készült, 2014)

104

26. Párválasztás,

otthonteremtés

A legfontosabb üzenet a családunk köréből nem az, amit szavakkal mondtak el, hanem amit beszéd nélkül is megérezhettünk: az, ahogyan az élethez viszonyulnak. • Pál Ferenc katolikus pap

• Miért alakulnak ki szoros érzelmi kötelékek a család tagjai között? • Miért van általában mindenkire erős hatással az, amit gyerekként a családjában tapasztal? • Milyen konfliktusok alakulhatnak ki egy családon belül?

A családról A legtöbb ember számára élete legelső és legszorosabb közössége a család, mely végigkíséri egész életünket. A társadalom még a valamilyen okból szülők nélkül felnövekvő gyerekeknek is igyekszik családi körülményeket biztosítani. Ugyanakkor, ahogy a társadalom változik, együtt változik vele a család mérete, funkciója, formája is. A mai modern társadalmakban nagyon sokféle családmodell él együtt, és ha a családtagok odafigyelnek egymásra, törődnek egymással, akkor ezek mindegyikében lehet boldog, kiegyensúlyozott életet élni. A családalapítást a történelem folyamán és különböző kultúrákban számos írott és íratlan szabály, szokás határozta meg. A szülők akaratával való szembeszegülés, a rangon aluli, vagy nem megfelelő párral való házasság főben járó Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek bűnnek számított. Mégis tudunk a történelemben több olyan királyi, fejedelmi párról, akik halálukig hűségesen szerették egymást. Ilyen volt Árpád-házi Szent Erzsébet és Lajos türingiai őrgróf szerelme. Beszéljétek meg!

• Milyen feltételei vannak a családalapításnak? • A kölcsönös vonzalmon kívül milyen szempontok merülhetnek fel családalapítás előtt? • Milyen akadályai lehetnek egy fiatal pár családalapításának?

105

● „Európa-szerte ismert jelenség az egyre kitolódó párválasztás és az élettársi kapcsolatok jelentős aránya. Az 1990-es évektől látható együttélési trend töretlen a  fejlett országokban, Észtországban például már a  gyerekek 58,4 százaléka házasságon kívül születik. Magyarország még mindig az európai középmezőnybe tartozik, de ma már házasságon kívül születik csaknem minden második gyermek: a házasságon kívüli születések aránya 2013-ban volt az eddigi legmagasabb, 46,2 százalék…" „…szintén európai trend, hogy egyre idősebbek a  gyermeket vállaló nők. Évtizedeken át a 20–24 éves nők vállalkoztak a legnagyobb arányban az anyaságra, az 1990-es évek közepétől azonban már a 25–29 évesek, 2010-től pedig a 30-as éveik elején járók.” (Forrás: mandiner.hu)

Milyen családszerkezet jellemző napjainkban? Az elmúlt évszázadban Magyarországon is fokozatosan átalakult a családok szerkezete. A modern társadalmak jellemző családtípusa a szülőket és gyermekeiket összefogó úgynevezett kiscsalád lett. Ráadásul az utóbbi időben, a válások számának gyarapodásával nagymértékben megnövekedett az úgynevezett csonkacsaládok száma, amelyekben már csak az egyik szülő él együtt gyermekeivel. Növekszik a gyermektelen párok száma, valamint az egyedül élők (egyfős háztartások) aránya a társadalomban. Rohamosan gyarapodik az úgynevezett együttélések száma is, amelyben a szülők már nem tartják fontosnak, hogy törvényesen is házasságot kössenek. Sokan új házasságot kötnek és így mozaikcsaládok alakulnak ki, ahol a szülők egyike nem vér szerinti szülője a gyerekeknek vagy mindkét szülő előző házasságból született gyermekeit nevelik együtt a közös gyermekeikkel a szülők. Beszéljétek meg!

• Ma is ugyanolyan közösség a család, mint száz évvel ezelőtt volt? • Hogyan változott meg a nagyszülők, szülők és gyermekek viszonya az elmúlt évtizedekben? • Hogyan változtak meg a férfi és női szerepek a családban?

106

Milyen feladatai vannak egy családnak?

Beszéljétek meg először csoportokban, majd közösen a család legfontosabb feladatait! Ezután minden csoport válassza ki a család egy-egy funkcióját azok közül, amelyeket korábban fontosnak tartottatok! Beszéljétek meg, hogy mi mindent lehet tenni azért, hogy a család a választott funkciót jól betöltse! A csoport szóvivője röviden mutassa be az eredményt!

Családi gondolkodtató

Ki kicsoda? Párosítsátok össze! feleségem édesapja férjem nővére sógorom felesége

feleségem unokám nővérem vagy húgom

anyósom lánya

én magam

sógornőm férjének testvére

sógornőm

gyerekem gyereke

apósom

107

➽ Készítsetek egy listát az elvégzen„Nekem és apátoknak egyre több a dolgunk, ti is dő feladatokról és írjátok a feladatok elég nagyok vagytok már, bejárónőre pedig nincs mellé, hogy ti pénzünk, ezért azt javaslom, hogy szervezzük másmit tudnátok képp a családi munkamegosztást!” – hangzott el ezekből elvégez- egy szombat reggel. ni! Három perc alatt a füzetetekbe írjátok le, mi mindent kell megszervezni, elintézni naponta, hetente és havonta, hogy a család élete jól működjék! Összegezzétek a listákat osztályszinten, írjátok fel a táblára! Milyen házimunkában segítetek otthon? Szüleitek szeretnék-e, hogy további házimunkát is vállaljatok? Ha igen, melyek ezek a munkák?

Ös��e�z� ��r�é���

• Milyen családot képzeltek magatoknak 15-20 év múlva? Írjátok le! Tegyétek el, mentsétek el, egyszer talán elolvassátok, s láthatjátok belőle, hol tart az életetek, mennyit változott az elképzelésetek! • Kérdezzétek meg nagyszüleiteket, idősebb rokonaitokat, hogy miben hasonlítottak és miben különböztek a múlt századi és a mai családok!

N��� ut�n�!

• Keressetek az interneten cikkeket, amelyek olyan családokról szólnak, ahol hét gyereknél is több született! Milyen örömökről és milyen problémákról beszélnek az ilyen nagycsaládokban élő szülők és gyerekek? • Olvassátok el az interneten Árpád-házi Szent Erzsébet élettörténetét! Miért avatták őt szentté?

K������ , ����� , �n����e�e� ���e�����

Sok érdekességet olvashatsz régi korok jegyességi szokásairól a Magyar Elektronikus Könyvtárban a Magyar Néprajz sorozatban: mek.oszk.hu Petőfi Sándor: Szülőimhez (1844); Arany János: Családi kör (1851) Nanny McPhee – A varázsdada (angol film, 2005, rendezte Kirk Jones)

108

27. Egyedüllét, magány

• • • •

Mi a meglepő a mottóul választott mondatban? Mikor szoktál egyedül lenni? Mi a jó az egyedüllétben? Mi a rossz az egyedüllétben? Ismersz magányos embert?

A testi betegségekre ott vannak a gyógyszerek, de a magányt, kétségbeesést és reménytelenséget egyedül a szeretet képes meggyógyítani. • Teréz anya, Nobel-békedíjjal kitüntetett katolikus apáca

Egyedüllét vagy magány? Mindenkivel előfordul, hogy hosszabb-rövidebb ideig egyedül van. Nagyon különbözőek vagyunk abban, hogy mennyi ideig viseljük el az egyedüllétet. Van, aki egyáltalán nem szeret egyedül lenni, van, aki akkor érzi rosszul magát, ha folyton emberek közt kell lennie, és egy kicsit sem maradhat egyedül. Aki egyedül van, még nem biztos, hogy magányos. Magányos lehet valaki, ha nem törődik vele a környezete, vagy ő nem akarja tartani a kapcsolatot senkivel, de okozhat magányérzetet a szeretethiány, vagy egy kapcsolat lezárulása is. Míg az egyedüllét pihentető és hasznos is lehet, a magány sok nehézség és probléma forrása.

Beszéljétek meg!

• Mi a különbség a magány és az egyedüllét között? • Mikor és miért van szükséged néha egyedüllétre? • Mit lehet tenni, ha magányosnak érzi magát valaki, és szeretne valakihez tartozni? • Miért érzed magad néha magányosnak, amikor olyan sokan vannak körülötted? 109

Közös feladat

Miből látod, hogy a képeken magányos emberek vannak? Kiscsoportokban válasszátok ki az egyik kép szereplőjét és találjatok ki egy történetet arról, hogyan lett magányos!

• • • • •

Mit gondolsz, hogyan érzik magukat ezek az emberek? Gondoljátok végig, hogyan tudna magán segíteni, aki magányosnak érzi magát! Hogyan tudnának neki mások segíteni? Miért jó valakivel kettesben lenni? Vitassátok meg, milyen előnyei és hátrányai lehetnek annak, ha valaki egyedül él!

Daniel Defoe: Robinson Crusoe (részlet) Az őszi napéjegyenlőséggel megérkezett az esős évszak, és miközben továbbra sem volt kilátás a szabadulásomra, szeptember 30-án az előzőhöz hasonló módon másodízben is megünnepeltem partra vetődésem évfordulóját. A napot alázatos és buzgó hálaadással töltöttem, megköszöntem Istennek jelenlegi helyzetemet, amely segítsége nélkül sokkal nyomorúságosabb lenne. Hálát adtam neki, hogy megmutatta, hogy ilyen magányos körülmények között is boldogabb lehetek, mint az emberek társaságában, világi örömök közepette, és azért, hogy pótolta az emberek társasága iránt érzett hiányomat jelenlétével és irányomba tanúsított kegyelmével. Támogatott, csillapított és arra bátorított, hogy higgyek a gondviselésében és bízzak állandó jelenlétében. Ekkor kezdtem igazán átérezni, hogy minden nyomorúságom ellenére mennyivel boldogabban viselem itt az életet, mint azt a bűnös, átkos magatartást, amely múltbéli napjaim jellemzője volt. Visszájára fordultak azok a dolgok, amelyeket korábban bántam vagy élveztem. Megváltoztak a vágyaim és teljesen más, új dolgok okoztak örömöt az addigiakhoz képest. Azelőtt, ha kirándulni mentem, vagy vadászni, keserűség fogott el és

110

a szívem is belefacsarodott, ha az erdőkre, hegyekre és síkságokra gondoltam, amelyeknek a foglya vagyok és ahol a végtelen tengertől körülzárva holtomig élhetek a megszabadulás reménye nélkül. Most azonban új gondolatok fogantak bennem. Naponta olvastam Isten igéjét, amely megnyugvást hozott nekem. Egyik reggelen különösen szomorú voltam, és kinyitva a Bibliát e szavakra bukkantam: „Sohasem hagylak magadra és nem pártolok el tőled.” Azonnal tudtam, hogy hozzám szólnak ezek a szavak, máskülönben miért olvastam volna őket éppen abban a pillanatban, amikor száműzöttségem fölött búslakodtam. ‒ Akkor hát ‒ mondtam ‒, ha Isten semmilyen okból és semmilyen körülmények között nem hagy el engem, még akkor sem, ha a világ magamra hagyott, így nem lenne-e nagyobb veszteség, ha, bár enyém lenne a világ, de Isten kegye hagyott volna el és áldása nem kísérne tovább. Ettől a perctől éreztem azt, hogy elhagyatott, magányos helyzetemben boldogabb lehetek, mint akárhol másutt. E gondolattal viszonoztam az Úrnak, hogy ide vezérelt. Hirtelen azonban a következő szavak törtek ki belőlem:

‒ Hogy lehetsz ilyen képmutató! Bármenynyire is igyekszel hálásnak látszani a helyzetedért, nem lenne-e bölcsebb őszinte szívvel imádkozni azért, hogy megszabadítson belőle? Igaz volt. Nem azért kellett hálálkodnom Istennek, hogy itt vagyok, hanem azért, hogy felnyitotta a szememet, és jóságának köszönhetően megpillanthattam gonoszságomat és megbánhattam azt. Sohasem nyitottam ki vagy csuktam be a Bibliát anélkül, hogy hálát nem adtam volna, amiért barátnőm Angliában a holmim közé tette azt, és hogy az Úr engedte megmentenem a hajóroncsból. Ilyen lelkiállapotban kezdtem neki a szigeten töltendő harmadik évemnek. Erre az időszakra jellemző munkámat már nem írom le a koráb-

biakhoz hasonló részletességgel, de álljon itt megjegyzésként, hogy csak nagyon ritkán lustálkodtam. Pontosan beosztottam az időmet az előttem álló napi foglalatosságok szerint. Első helyen álltak az Istennel kapcsolatos kötelezettségeim és a bibliaolvasás, amelyet néha naponta háromszor is megejtettem. Másodikként a táplálékszerzés következett, amely, hacsak nem esett, reggelente akár három órámba is tellett. Ezután következett a zsákmány elkészítése vagy konzerválása. Mindezek ki is töltötték a napom nagy részét, és tegyük hozzá, hogy déltájban, illetve kora délután olyan erős volt a hőség, hogy el sem hagyhattam a lakhelyemet. Az egyéb munkákra tehát mintegy négy órám maradt kora este, kivéve, ha megcseréltem a vadászat és a munka óráit.

Beszéljétek meg!

• Mi adott erőt Robinsonnak, hogy elviselhesse a magányát? • Hogyan értékelte át Robinson a korábbi életét a magány hatására?

A közösségi oldal magánya Az ausztrál Charles Stuart Egyetem összesen 616 nő üzenőfalát és közösségi életét figyelte meg, és szakértőik végül arra jutottak, hogy minél több infót oszt meg magáról valaki, annál magányosabb. Vagyis ha kiposztolod a kajádat, kiírod, hogy épp milyen könyvbe kezdtél bele, melyik számot hallgatod, esetleg megadod a telefonszámodat is, az azért van, mert szomjazod, hogy valaki végre észrevegyen. (…) vajon tényleg boldogtalanabbak-e azok, akik több időt töltenek a közösségi oldalakon (…) Szakértőnk egy igen egyszerű tényre hívta fel a figyelmünket, mégpedig arra, hogy aki sokat van gép előtt, az valószínűleg keveset van emberek között. (www.life.hu) Beszéljétek meg!

• • • • • • •

Szerintetek mennyi időt érdemes a közösségi oldalakon tölteni? A chatelés, skype-olás, viberezés vajon egészen kiválthatja az élő beszélgetést? Miről marad le – ha egyáltalán lemarad – az, aki egyáltalán nem használ közösségi oldalakat? Mi lehet tenni a magány ellen? Miért látogatják olyan sokan az internetes közösségi oldalakat? Mit gondolsz a cikkben elhangzott állításokról? Igaznak vagy hamisnak találod őket? Vitassátok meg a közösségi oldalakra kiposztolt témákat! Van közöttük olyan, amit értékesnek tartotok? • „Aki nincs fent valamelyik közösségi oldalon, az tulajdonképpen nem is létezik” – tartja a szóbeszéd manapság. Alkossatok két csoportot és érveljetek az állítás mellett és ellen! 111

Kosztolányi Dezső: Esti Kornél Ezt el kell mesélnem nektek – szólt Esti Kornél. – Múltkor egy társaságban valaki azt mondta, hogy sohasem utaznék olyan országba, melynek nem beszéli nyelvét. Igazat adtam neki. Elsősorban engem is az emberek érdekelnek az úton. Sokkal inkább, mint a múzeumi tárgyak. Ha beszédüket csak hallom és nem értem, olyan érzés fog el, mintha szellemileg süket volnék, mintha némafilmet pörgetnének előttem, zene

és magyarázó fölírások nélkül. Idegesítő ez és unalmas. Miután mindezt kifejtettem, eszembe jutott, hogy ennek az ellenkezője is épp annyira áll, mint minden dolognak a világon. Pokoli mulatság úgy járni-kelni idegenben, hogy a szájak lármája közönyösen hagy bennünket, s mi kukán meredünk mindenkire, aki megszólít. Micsoda előkelő magány ez, barátaim, micsoda függetlenség és felelőtlenség.

Beszéljétek meg!

• Szerintetek mennyire fontos, hogy értsük annak az országnak a nyelvét, ahová utazunk? Elég ha angolul tudsz, azt úgyis mindenhol beszélik? • Kipróbáltátok már, meddig bírtok úgy sétálni egy barátotok mellett, hogy nem beszéltek? Lehet beszéd nélkül tartalmas egy találkozás? • Olvasd el az irodalomkönyvben a novellát! Szerinted valóban segíthet-e valakinek, ha csupán meghallgatják? Véleményed indokold!

Ös��e�z� ��r�é���

• Milyen előnyei és hátrányai vannak az egyedüllétnek? • Mikor probléma, ha valaki sokat van egyedül? • Mennyiben segítenek a közösségi oldalak enyhíteni a magányt?

N��� ut�n�!

• A világ legelszigeteltebb embere címmel Alfred Worden büszkélkedhet, aki az Endeavour űrhajó parancsnoki moduljában több mint 4000 kilométerre volt a legközelebbi embertől, mikor társai a Holdra szálltak. Keresd meg az esemény leírását az interneten!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e���é��� Tony Lake: A magány (Park Könyvkiadó, 2003) Gravitáció (2013, rendezte Alfonso Cuarón) Számkivetett (amerikai film, 2000, rendezte Robert Zemeckis) Yann Martel: Pi élete (Európa Könyvkiadó, 2010, film is készült, 2012)

112

28. Azt mondtam: NEM! • Hogyan értelmezed az idézetet? • Mi jut eszedbe a titok szóról? • Miért nehéz felnőtthöz fordulni, ha felnőtt részéről ér sérelem minket? Miért szükséges mégis?

Olyan fáradt voltam, hogy már aludni sem tudtam. Túl sok titok volt bennem ahhoz, hogy magamban tartsam. Megfogadtam magamban, hogy nem fogok sírni. Egy újabb fogadalom, amit nem tudtam betartani. • Soul Asylum: Csellengők

Mit kell tudni a szexuális zaklatásról? – Ugyanúgy, mint akármelyik zaklatási forma, a szexuális zaklatás is történhet szóban, vagy az interneten, telefonon keresztül, SMS, MMS, képüzenet, hangüzenet formájában. Célja tulajdonképpen egy másik ember bántása, megalázása. Ez magába foglalhatja a másik testével, megjelenésével kapcsolatos durva megjegyzéseket, vagy akár a fizikai zaklatást. A szexuális zaklatás nem korlátozódik egy korcsoportra, szexuális vagy nemi hovatartozásra. Előfordul, hogy fiúk zaklatják a velük egyidős srácokat, vagy akár egy idősebb felnőtt egy tizenéves lányt. Tudtad, hogy zaklatásnak számít például durva képek küldözgetése, vagy az ízléstelen viccek, megjegyzések is? – 18 év alatti személyekről tilos szexuális tartalmú képet készíteni, ilyen képeket, videókat továbbadni, megosztani! Tehát komoly jogi következményekkel, feljelentéssel is számolnia kell annak, aki akárcsak viccből, mást meztelenül vagy intim helyzetben ábrázoló képeket tölt fel az internetre. – Ha egyszer valamit felteszel az internetre, lehetetlen teljes biztonsággal megakadályozni, hogy az valaha illetéktelen kezekbe kerüljön. Ezért csak olyan képeket küldj el, ossz meg, amelyeket maximálisan vállalhatónak érzel, és amelyeket nem lehet pornográf célra használni! (http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/lelek/6675/szexualis-zaklatas) Beszéljétek meg!

• Milyen jogi következményei lehetnek annak, ha valakit molesztálnak? • Hogyan lehet elkerülni a zaklatást? Vajon el lehet-e egyáltalán kerülni?

113

Kerekasztal-beszélgetés

Üljetek körbe, és vitassátok meg az alábbi véleményeket! Azután beszéljétek meg, hogy egyetértetek-e az állításokkal! Ha nem, miért? Milyen további, hasonló véleményt tudnátok még megfogalmazni? – Rengeteg rosszat lehet olvasni arról, mi történhet korombeli fiatalokkal, ezért sosem járok sehová. – Szeretek merész képeket kitenni magamról a hálóra. Szerintem ez menő, ha megunom, majd törlöm őket. – Nem mindegy, hány éves a pasim? Tetszem neki, és kész. – Sosem kérnék olyat a barátnőmtől vagy egy lánytól, aki tetszik nekem, hogy meztelen képet küldjön magáról. Aki ilyet küldene, azt nem tudnám többé tisztelni. – Szörnyen unom már a felnőttek szövegét! „Vigyázzak magamra, ne jöjjek haza későn, kik azok a rémes fazonok, akik lent várnak, így akarok buliba menni, hiszen alig van rajtam ruha?” Micsoda ósdi szöveg! Mi bajom lenne?

Móricz Zsigmond: Árvácska (részlet) – A nem a magáé! Kacagott a nagy ember. Őtet ez tanítja meg az enyém–tiédre? Heccelte, csak azért is. Belemarkolt a szőlőfürtbe. – Ne bántsa! – visított a kis lány. – Parazsat teszek a körmére! – Mit csinálsz? – Parazsat! Még a száját is eltátotta az ember. Kis kutya, hüj, hogy vicsorog. – No no, c c c – izgatta mint a  kutyát, és fogdosta a  szőlőt, úgy tett, mintha félne tőle, hogy a gyerek megüti, kapkodta a fejét. Még a szájába is vett egy-egy szemet a savanyú szőlőből, mondta: – Szilva a tietek volt? – Szilvát lehet, mert a nem a mienk, de szőlőt nem lehet, mert az a mienk. Kedvesapámé!

114

Kedvesanyámé! Kedvestestvéreké! Szőlőt ne bántsa! Kadarcs gazda rettenetesen mulatott. Újra tépett, újra evett. Csöre, mint harapós kiskutya elvesztette a  fejét, megfeledkezett maga fájdalmáról, nekirontott, elkapta a nagy ember kezét és beleharapott. (…) Kadarcs gazda elkapta a kis pucér lányt, nagyot, nagyot röhögve, úgy kapta fel a földről egy lábánál fogva, mint a  békát, úgy lógatta maga előtt. – Hát te megoltalmazod a  Dudás szőlejét? Akkor én téged megfogadlak. Hopp. Felhajította a magasba, a gyerek repült, és nem tudta, hogy zuppan a  földre, de mire leesett volna, már Kadarcs gazda elkapta, újra felbillentette, fel magasra, így labdázott vele.

Meg a szájához vette, belefújt a hasába, mint valami trombitába, brrrú bizsergett a kislány a rémülettől. – Ne bántson! Kadarcs gazda ment a  gyerekkel; vitte; a maga szőlejébe vitte: – Most megvagy! No most megvagy! Most nem tudsz elszaladni előlem. Kell-e mézes kenyér? Kell-e cukor... kis büdös köjke, most megtöröm még a csontodat is, megeszlek, lenyellek, megzabállak... már régen fáj rád a fogam, tudod, ki vagyok én? Rudi bácsi vagyok én, katona vagyok, most jöttem a frontról, tudod-e? De hiszen Csöre ismerte, hogy Kadarcs Pista bácsi ez, a szomszéd balkéztül. (…)

Vad nevetéssel törte, úgy csavargatta a gyereket, mintha vesszőbül volna, és semmit se érezne, lehetne hajlítani, mint a gúzst. – Nem szereted a  Rudi bácsit? Jaj te senki gyereke! A testvérek már messze jártak, de azért viszsza-visszanéztek; szerették volna tudni, mi történt Csörével. Egyszer csak velőt rázó sikoltást hallottak. A goromba ember (…) nem törődött vele. Ledobta. – Égy haza. Várnak. Csöre fogta (…), ahol fájt (…) Senki nem várta. Senki nem fogja javítani, gyógyítani, rettenetes.

Beszéljétek meg!

• A regényből film is készült. Szerinted milyen érzés lehet ilyen szerepet eljátszani? • Vajon hogyan tudta feldolgozni Csöre a vele történteket? Miért nem számíthatott senkire?

Nemi erőszaknak számít minden olyan szexuális cselekmény, amelyet az áldozat akaratán kívül követnek el. Az is nemi erőszaknak minősül, ha valamilyen okból nem tudunk nyilatkozni arról, hogy szeretnénk-e a szexuális kapcsolatot vagy sem. Ilyen például az alvás, a különböző tudatmódosító szerek alatt álló ember – még akkor is, ha saját önszántából ivott vagy drogozott –, a gyermekek és fiatalkorúak, vagy az olyan kapcsolatok, amelyeknél az elkövető és az áldozata között valamilyen alá-fölé rendeltségi viszony van.

➽ Alkossatok két csoportot, és az alábbi történetek közül dolgozzatok ki egyet! Képzeljétek el, hogy vissza tudjátok forgatni az idő kerekét, és a két történet szereplőivel még nem történt meg a baj. Mit tanácsolnátok nekik? Legyetek megértőek, kedvesek, türelmesek!

A feldolgozás szempontjai: • Mit gondoltok, hogyan tudnátok segíteni a lányoknak feldolgozni azt, ami velük történt? • Vajon ki tud segíteni ilyen helyzetben? Te kihez fordulnál? • Miért nem szólnak néha senkinek a bajbajutottak? • Mit tudnának tenni, ha maradandó károsodás éri őket? • Te hogyan tudnál segíteni rajtuk? Miért nem jó megoldás az erőszakra erőszakkal válaszolni? 115

1.

2.

Szandra nevelőotthonból szökött meg 12 éves korában. Szökés közben, egy buszmegállóban találkozott egy idősebb férfival, aki nagyon kedves volt vele. Azt mondta Szandrának, hogy nagyon tetszik neki, máris megszerette, és gondoskodni fog róla. Szandra boldogan ment vele. A férfi hat hónapig tartotta fogva, eközben rendszeresen megerőszakolta, verte, éheztette, éjszakánként pedig prostitúcióra kényszerítette más férfiakkal. Szandra folyamatosan menekülni próbált, minden „ügyfélnek” könyörgött, elmondta, hogy ő még csak gyermek, segítsenek rajta. De senki nem segített. Végül a rendőrség talált rá. Jessica Logan, kedves, csinos amerikai középiskolás lány volt. Volt egy komoly barátja, akinek készített magáról egy meztelen fotót és el is küldte neki. Miután szakítottak, a fiú a fotót elküldte minden ismerősüknek. Ezután az iskolában a lányok trágár szavakkal gúnyolták Jessicát, akinek romlott a tanulmányi eredménye, sőt végül már képtelen volt bejárni a gimnáziumba. Helyette otthon elbújt a fürdőszobában, mert nem tudta elviselni a zaklatást. Annak érdekében, hogy felhívja mások figyelmét az interneten küldött intim képek veszélyeire, interjút adott a helyi televíziónak, akkor úgy érezte, ezzel a bátor cselekedettel közelebb került ahhoz, hogy feldolgozza az őt ért bántalmakat. (http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/szex/848/szex_vagy+_eroszak)

Beszéljétek meg!

• Hol, milyen helyzetekben kell óvatosnak lennie egy fiatalnak, hogy elkerülje az erőszak veszélyét? • Fogalmazzatok meg ti is egy „bulikódexet”, amivel szerintetek a kortársaitok, szüleitek, tanáraitok is egyet tudnak érteni!

Ös��e�z� ��r�é���

• A fenti információk közül a legmeglepőbb az volt számomra… Fejezze be mindenki egyénileg a mondatot a füzetben! • Hová fordulhatsz segítségért?

N��� ut�n�!

• Nézd meg, miről szól a Csellengők című műsor! Gondold át, hogyan illik az óra témájához! • Milyen szervezetek foglalkoznak a bajba jutott gyerekekkel?

K������ , ����� , �n����e�e� ���e���é��� Móricz Zsigmond: Árvácska http://neked8.mediaunio.hu/ http://www.kamaszpanasz.hu/

116

29. Felelősségtudat

a kapcsolatokban

Nincs is szebb dolog a szeretetnél, hacsak az nem, hogy oltalmaznunk kell azt, akit szeretünk! • Émile Zola, francia író

• Mit jelent az, ha egy ember felelős valakiért vagy valamiért? • Hogyan fordulhat elő olyan élethelyzet, amikor a gyerek válik felelőssé a szüleiért? Kiért vagy miért lehet felelős egy gyerek?

A felelősség Felelősség? […] Jobban szeretném most azt mondani: kiki tegye a dolgát, és álljon jót érte, feleljen, ha kérdezik, ha számonkérik, ha bírálják, bírja szuflával, bírja lélekjelenléttel, bírja szerénységgel, alázattal, hogy ami naponta jut nekünk, az a felelősség, csak annyi, hogy valaki – egy kolléga, egy diák, egy gyerek, egy társ, egy barát, egy sorstárs, a szomszéd vagy az a bárki, aki útbaigazítást, tüzet vagy egy százast kér – számít ránk. Számít rám, gondolom, és tudnia kell, hogy számíthat-e rám. Hogy tehetek-e érte valamit, igazán. […] Nem. Nem fogod megmenteni a világot. Felelősség: mi az, mennyi az, amit igazán meg tudsz csinálni, amiért jót tudsz állni, amit meg tudsz ígérni. […] Egy szorongató kérdés – mi a feladatom a világon – akkor szűnik meg […] amikor eltűnik. Amikor ott a feladat, és elvégzem, és aztán a következőt is és a következőt is. Szeretnék átbillenni ebbe a világba, ahol nem „felelősség” van, hanem elvállalt és elvégzett feladatok. (Részletek Babarczy Eszter írásából) Beszéljétek meg!

• • • • •

Mit jelentenek ezek a fogalmak: felelősségvállalás, felelősségtudat és felelős döntés? Próbáld értelmezni azt a mondást: minden magyar felelős minden magyarért! Milyen hatással lehet a felelősségtudatra a másik iránt érzett szeretet vagy ellenszenv? Vajon hogyan fordulhat elő, hogy olyan ember iránt is felelősséget érzel, akit nem szeretsz? Mit jelent a felelősség saját magunkért?

117

A személyes felelősség

Csoportonként egy-egy kis történetet beszéljetek meg az alábbi szempontok szerint: – Véleményetek szerint kinek milyen felelőssége van az adott esetben? – Milyen következménnyel jártak ezek az esetek? Mit kellene, mit lehetne tenni, hogy a felmerült problémák megoldódjanak? – Mit érezhetnek a történetek szereplői? Válasszatok magatoknak szerepet, és játsszátok el a különböző eseteket! Tegyetek meg minden tőletek telhetőt, hogy meggyőzzétek a másikat az igazatokról, és próbáljatok meg olyan megoldást keresni, amit mindkét fél igazságosnak tart. 1. Észreveszed, hogy az egyik osztálytársad rendszeresen nem hoz tízórait. Egy barátodtól megtudod, hogy nagyon szegények és valószínűleg azért vonul mindig félre, ha ti a büfébe indultok, vagy ha tízóraiztok. 2. Rendszeresen elkéred egy jó barátod telefonját, hogy felhívhasd azt a fiút/lányt, aki tetszik neked. A barátod számtalanszor kért, hogy röviden beszélj, de te hosszasan beszéltél minden alkalommal. A telefontulajdonos az utóbbi időben nagy ívben elkerül téged. 3. A barátod/barátnőd kölcsönkéri a biciklidet, hogy vásárolni menjen, de te elfelejted megmondani neki, hogy baj van a fékkel. Útban visszafele egy lejtőn elveszíti az uralmat a kerékpár felett. Bumm! Elesik, csúnyán felsérti a karját és a lábát, és elszakítja az új dzsekijét.

Ingrid Sjöstrand: Van hozzá közöd?

Beszéljétek meg!

• Szerinted a vers alapján kinek mihez van köze? • Miért lehet vagy nem lehet egymáson számon kérni az ígéreteket? 118

Van hozzá közöd,  mit csinálok?  És hogy mit gondolok?  Van hozzá közöm,  mit csinálsz?  És hogy mit gondolsz?  Van közünk egymáshoz?  Hozzám, hozzád, mindenkihez,  aki véletlenül épp itt él  épp most,  és akin múlik,  hogy mi lesz a világból?  Van közünk egymáshoz,  talán, igen.

Fekete István: Vuk (részlet) Árnyék vált el az árnyéktól. Kag elengedte maga előtt asszonyát, aki bizony nem volt már az a  kívánatos rókamenyecske, mint februárban, amikor szikrázott a  hó, és Kag fél tucat róka lovagot mart véresre Inyért, aki aztán hűségesen követte a tóparti rókavárba… Nagy volt a szerelem, bőséges a szaporaság. És most nagy a gond. Iny lesoványodott, szép bozontos szőrét elhullatta, és türelmetlen volt, ha Kag késett az ennivalóval. – Iny – szólt utána Kag –, itt vagyok… – Hol csavarogsz? Hol az élelem? – és Iny megmutatta fogait. Kag türelmes volt. Jó férj. Nem kis dolog annyi fiat nevelni! – Ne mérgelődj, Iny. Megvan, de már nem bírtam el, és a  füstös is kiabált rám… Elrejtettem. Menj a nyomon, és hozd el. Én majd vigyázok. Iny földre tartott orral szaladt Kag meleg

nyomán. Valami fehérség villant ki a  homályból. Iny gyanakodva megállt, de mozdult a  szél, és a  legjobb illat tapadt orrához, amit csak kívánni lehetett. Felemelte a nehéz ludat, és lassan kocogott vissza a párjához. – Ne haragudj, Kag, valami bánt mindig, azért vagyok ilyen harapós. Sok a gond a fiatalokkal – szólt, mikor a ludat letette. – Nem szabad mindig mérgelődni – mondta Kag –, tudhatod, hogy minden gondom ti vagytok. Nehezen fértem a  libához. Őrzik őket. Lármát sem akartam. Várni kellett. Ez az egy került a közelembe, de mondhatom, meg se nyikkant.

Beszéljétek meg!

• Mitől válik egy kapcsolat tartóssá? Mennyi időbe telhet, amíg kialakul? Mitől múlhat el? • Milyen felelősséggel tartozol az ismerősödnek, a haverodnak, a barátodnak, a barátnődnek, a kedvesednek? • Milyen erények jellemzik az igazi barátságot, a szeretetet, a szerelmet? • Mi történik, ha elmúlik a másik iránti vonzalmad, és vele együtt a felelősségtudatod? • Miért lehet, vagy nem lehet sorrendet felállítani a barátunk és a kedvesünk között? • Beszéljétek meg, hogyan kell viselkedni mások jelenlétében! • Miért nehéz másokra is figyelni, ha szerelmes vagy?

Ös��e�z� ��r�é���

• Mit jelent a felelősség? • Mi a nehéz a felelősségvállalásban? Miért öröm mégis?

N��� ut�n�!

• Milyen iratot kell kitöltenie annak, aki közúti balesetet okoz? Nézz utána, milyen kárt térít meg a biztosító a kötelező felelősségbiztosítás alapján! • Milyen felelősségeket állapít meg az Egyezmény a gyermek jogairól című nemzetközi egyezmény? Nézz utána az interneten!

K������ , ����� , �n����e�e� ���e���é��� Fekete István: Bogáncs (több kiadásban) Fekete István: Vuk (több kiadásban)

119

30. Senki sem

különálló sziget

– Itthon vannak, kérem szépen? Horkanó zaj támadt belülről, aztán csönd lett. – Azt kérdeztem, kérem szépen, hogy itthon vannak-e? – ismételte Micimackó hangosan. – Nincsenek! – válaszolt egy hang (Nyuszié), és még hozzátette: – Ne tessék úgy ordítani! Nem vagyok süket! • A. A. Milne: Micimackó (Ford. Karinthy Frigyes)

• Mit gondolsz, mivel magyarázható Nyuszi tette? Te voltál már hasonló helyzetben? • Mi lehet az oka annak, hogy így viselkedünk? • Te mit tennél Micimackó helyében?

Ha neked fáj, nekem is fáj... A szeretet és az együttérzés igen fontos érzelem. „Az anya is úgy vigasztalja a gyerekét, aki lehorzsolta a térdét, hogy puszit ad a bibire. A gyereknek nagyobb szüksége van erre, mint ásványvízre meg sebtapaszra. A puszi nem állítja el a vérzést, de orvosolja a magányt és a bánatot.” (Rachel Naomi Remen) Beszéljétek meg!

• Mit jelent szerinted az ’együttérzés’ kifejezés? Gyűjts rokon értelmű szavakat! • Értelmezd példamondatokkal a következő fogalmakat: vigasztalás, szánakozás, sajnálat, könyörület, szánalom, kegyelem, irgalom, megbocsátás, részvét, empátia! Ki segít kinek?

• Válassz egyet az ábrák közül! Mit gondolsz, nekik milyen segítségre lehet szükségük? Válassz olyan ábrákat, ahol te is segíthetnél! • Sorolj fel olyan foglalkozásokat, ahol gyakran felmerül a felelősség, a segítségnyújtás! Mit gondolsz, miért választják ezeket a szakmákat az emberek? Te választanál olyan szakmát, amelyben mások gondozásával kell tölteni az időd nagy részét?

120

A lájkok nem mentenek életeket, a pénz és a védőoltások igen Szívesen érzünk együtt másokkal, ezt pedig online felületen könnyedén ki is fejezhetjük. A  digitális médiában igen népszerűek a közösségi együttérzésnek utat engedő helyek, profilok, bejegyzések és erősödik az odafordulás és a  segítségnyújtás szándéka, vágya is. „A nevem Rahim. 10 éves vagyok. Itt élek az öcsémmel. Néha félek attól, hogy megbetegszem, akárcsak az anyukám. Ki vigyáz majd akkor a  testvéremre? Anya nagyon beteg, és félek, hogy én is az leszek. De úgy érzem, minden rendben lesz. A  svéd UNICEF internetes oldalán már 177 ezer lájk gyűlt össze. Nyárra talán elérik a  200 ezret. Akkor minden jóra fordul.” – hallhatjuk a gyermekek védelmével foglalkozó ENSZ-szervezet, az UNICEF svéd egységének videóján. A  svédek arra próbálták felhívni a figyelmet, hogy a közösségi portálokon rengeteg szívszorító történet, fotó és videó kering, gyűlnek a lájkok a segítő szervezetek oldalain, miközben a tartalmak megosztásával, a szimpátia kinyilvánításával sokan le is tudják a jótékonykodást.

Angolul slacktivism (slack = ’laza, lezser’ + activism = ’aktivizmus’) az elnevezése annak a  jelenségnek, amihez magyarul leginkább a látszat-aktivizmus vagy kanapé-aktivizmus kifejezés közelít. A  látszat-aktivista amolyan „aktivista szimpatizáns”, aki azonosul egy szervezettel vagy üggyel, különösebb erőfeszítést ugyan nem szeretne tenni, de másoknak mindenképp meg akarja mutatni, hogy ő mennyire jó lélek. A látszat-aktivizmus olyan interneten keresztül véghezvitt cselekedetet takar, mely politikai vagy társadalmi ügyet támogat, de nem igényel túl sok időt, energiát. (http://soulbook.blog.hu)

Beszéljétek meg!

• Mit jelent a 'segítségnyújtás' szó? • Milyen helyzetben kértél/kérhetünk segítséget a szülőktől, barátoktól, tanártól? • Te miben tudnál segíteni másoknak? Volt már példa arra, hogy segítened kellett?

121

Mese a törött vízhordó edényről Kínában egy vízhordónak volt két nagy cserépedénye. Annak a  rúdnak egy-egy végén lógtak, amit a  nyakán-vállán hordott, a  pataktól a házáig. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt, és így mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a  házig tartó hosszú út végén a  megrepedt edény többnyire már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ez így ment, a vízhordó csak másfél edény vizet szállított naponta a házba. Természetesen a  tökéletes edény büszke volt a  teljesítményére, hisz hibátlanul tette a dolgát. Szegény törött cserép szégyellte a  tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak félannyit tudott teljesíteni. A  két év ke-

serűség után az egyik napon megszólította a vízhordót a pataknál: – Szégyellem magam, mert a  víz szivárog egész úton hazafelé. A vízhordó így válaszolt a cserépnek: – Észrevetted, hogy a virágok az ösvényen csak a  te oldaladon teremnek, s a  másikon nem? Ez azért van így, mert mindig is tudtam a  hibádról, és virágmagokat szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Mindennap te locsoltad őket, amíg visszaballagtunk a  pataktól. Két éve leszedem ezeket a  gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a  gyönyörűség nem ragyogná be a  házamat. Ne szégyelld hát a  mivoltodat!

Beszéljétek meg!

• Miről szól ez a mese? Fogalmazd meg saját szavaiddal! • Melyik cserépedény mit irigyel a másiktól? Mit nem vesz észre saját magában? • Mit gondolsz, mit válaszol a másik cserépedény erre? Hogy érzi magát társa szavai után? Folytasd a mesét! • Hogyan fordítanád át ezt a mesét emberi szereplőkre, helyzetekre? Milyen tulajdonságokkal rendelkeznének az emberi szereplők?

„Süllyedő hajó“

A csoportoknak döntést kell hozniuk arról, hogy egy süllyedő hajó kapitányaként kiket választanának a mentőcsónak utasainak: • barátaikat, • a legerősebbeket, hogy segítséget hozhassanak, • a leggyengébbeket, mert ők szorulnak segítségre! A feladat ismertetése után a csoportok beszéljék meg a helyzetet, és állapodjanak meg egy minden tag számára elfogadható megoldásban! A csoportok szószólói ismertetik az álláspontot. Ezek után a tanár vezetésével összegzik a hallottakat.

122

• Hogyan képzeled el a jövőbeli családodat? Írd le vagy rajzold le! • A te elképzelt családodban hogyan jelenne meg a másokért érzett felelősség, a segítségnyújtás? Mit tartasz fontosnak?

Ös��e�z� ��r�é���

• Mit gondolsz, mi a több: az együttérzés vagy az ebből fakadó segítségnyújtás? Miért? • Fontos-e az együttérzés olyan helyzetben, amikor segíteni nem tudunk? Miért?

N��� ut�n�!

• Miről szól a Hősök tere projekt, a Cipősdoboz-akció, a MikulásGyár? • Keress olyan reklámokat, hirdetéseket, amelyekben gyerekek, idősek, családok szerepelnek! Milyennek láttatják a szereplőket a reklámok?

K������ , ����� , �n����e�e� ���e���é��� Arthur Rimbaud: A kenyér-lesők (vers), Kosztolányi Dezső fordítása Valahol Európában (magyar film, 1948, rendező: Radványi Géza)

123

31. Év végi

Minden jó, ha jó a vége • William Shakespeare, angol író

összefoglalás

• Gyűjtsetek olyan emberi tulajdonságokat, amelyeken nem nagyon lehet változtatni, s olyanokat, amelyeket erős akarattal megváltoztathatunk! • Vitassátok meg egy irodalmi alak, például Jumurdzsák jellemét! Mi benne az, amiről ő tehet? Mi lehetett vajon, amin nemigen változtathatott volna?

Az éves munka összegzése Ebben az évben a „Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet?” témakör keretében az egyes ember fejlődésével, cselekedeteinek mozgatórugóival foglalkoztatok. Az „Egyén és közösség” témakör óráin az emberi közösségek írott és íratlan szabályairól és a közösségek által nyújtott lehetőségekről beszélgettetek. Végül a „Párkapcsolat és szerelem” témakörben megvitattátok, hogyan tehető értékessé egy kapcsolat, hogyan jut el két ember a megismerkedéstől a családalapításig. A család mint érték alapvető szempontként volt jelen az egész évi munkában. Beszéljétek meg!

• Milyen élményekkel gazdagodtatok ebben az évben az erkölcstanórákon? • Milyen új gondolatokkal ismerkedtetek meg? • Mit tudtál meg magadról? • Hogyan alakultak – jó vagy rossz irányba – a kapcsolataid?

124

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (részlet) Azt hittem, gazdag vagyok, van egy párjanincs virágom; és lám, nincs, csak egy közönséges rózsám. (…) – Jó napot! – mondta a róka. – Jó napot! – felelte udvariasan a kis herceg. (…) – Gyere, játsszál velem – javasolta a  kis herceg. – Olyan szomorú vagyok... – Nem játszhatom veled – mondta a róka. – Nem vagyok megszelídítve. – Ó, bocsánat! – mondta a kis herceg. Némi tűnődés után azonban hozzátette: – Mit jelent az, hogy „megszelídíteni”? (…) – Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni. – Kapcsolatokat teremteni? – Úgy bizony – mondta a róka. – Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra... – Kezdem érteni – mondta a kis herceg. – Van egy virág... az, azt hiszem, megszelídített engem... – Lehet – mondta a róka. – Annyi minden megesik a Földön... – Ó, ez nem a Földön volt – mondta a kis herceg. (…) Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát (…) – Nézd meg újra a rózsákat. Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon. Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy titkot. A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat. – Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz – mondta nekik. (…) Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon. (…) – Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamenynyien, mert ő az, akit öntözgettem. (…) Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám. Azzal visszament a rókához. (…) – Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. (…) Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért… Beszéljétek meg!

• • • • •

Milyennek találod a kisherceget? Vajon mit tudnál tőle megtanulni? Mi jellemzi a róka és a rózsa kapcsolatát a kisherceggel? Milyen közösséget alkotnának? Mitől válik egy kapcsolat barátsággá? Mennyi időbe telhet, amíg kialakul? Mitől múlhat el? Vajon a barátság szabaddá tesz vagy korlátot jelent? Hány barátja lehet valakinek? Milyen közös értékek jellemzik az igazi barátságot?

125

Drámajáték Alakítsatok három csoportot! Minden csoport válasszon egy olyan témát a tanév erkölcstanleckéi közül, amely különösen megragadta a figyelmét, amellyel kapcsolatban úgy érzi, fontos mondanivalója van a többiek számára. Találjatok ki egy rövid, két-három perces jelenetet erről a témáról, és adjátok elő az osztálynak.

■ Válasszatok a kártyák közül! Néhányat vitassatok meg szóban, előnyöket és hátrányokat gyűjtve! Ami kimarad a megbeszélésből, azt írjátok le a füzetbe, és ott folytassátok a munkát!

Belegondolni a jövőmbe…

Segíteni másokon…

Ha sok testvérem van…

• előnyei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• előnyei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• előnyei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• hátrányai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• hátrányai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• hátrányai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ha bátyám van…

Ha nővérem van…

Ha én vagyok a legnagyobb testvér…

• előnyei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• előnyei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• hátrányai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• hátrányai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ha szerelmes az ember…

Ha sok barátom van…

Ha új osztályba kerülök…

• előnyei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• előnyei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• előnyei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• hátrányai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• hátrányai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• hátrányai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ha másféle kultúrával találkozom…

Ha majd elkerülök otthonról…

Ha egyszer nekem lesznek gyerekeim…

• előnyei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• előnyei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• előnyei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• hátrányai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• hátrányai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• hátrányai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

126

• előnyei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • hátrányai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mi a család? Mi a család? „Hogy mi a család? Nem tudom, de azt remélem, hogy nekem jó családom lesz.” – ez a válasz érkezett egy kamasz gyerektől, akit arra kértünk, hogy fogalmazza meg a család fogalmát. Számunka is elgondolkodtató volt ez a válasz, hiszen ha a szakirodalmat nézzük, akkor számos definíciót találhatunk a család meghatározására. Az ember magánéletének sikerességét boldog, kiegyensúlyozott családi léte alapozza meg bármely életkorban. Az ember társas lény, a családi együttélés számára a legtermészetesebb együttélési forma, amely testi, lelki, szellemi fejlődése számára a legkedvezőbb. Ezen még az sem változtat, hogy egyes kultúrákban más és más elképzelések élnek arról, hogy kik alkotják a családot. (…) A gyermek lelki fejlődését elsődlegesen a család biztosítja. A gyermeknek elsősorban jó kapcsolatra van szüksége a környezetével ahhoz, hogy nevelése hatékony, sikeres legyen. Ha jó vele a kapcsolatunk, akkor hitele van a szavunknak, bízik bennünk, bátoríthatjuk, bíztathatjuk és korlátozhatjuk, tehát sikeresen segíthetjük személyisége fejlődésében. (…) Egyre nagyobb a jelentősége napjainkban az érzelmi szükségletek kielégítésének. Az em-

ber társas lény, egyedül nem létezhet. Ennek az igényének kielégítésére a legalkalmasabb mikrocsoport a család. Tagjai között tipikus érzelmi viszonyok alakulnak ki. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhető, hogy a család működőképes. Nemcsak egy közömbös és érzéketlen hovatartozási viszony, hanem erős érzelmi szálak által kötött kapcsolatok rendszere. Számos példa mutatja, hogy hiába van meg egy magányos embernek mindene, ezzel lelki szükségleteit nem tudja kielégíteni. Egy meleg, támogató, őszinte családi kapcsolat a család tagjait megóvja azoktól a feszültségektől, amelyek például a társadalomban betöltött szerepeikben érik őket. A család ezen funkciója, ha jól működik, érzelmi biztonságot, kikapcsolódást, harmóniát teremt. A család belső érzelmi ereje, az ebben megvalósuló energiaforrások képesek kiszűrni a családot fenyegető külső hatásokat is. A jó család tagjai testben, lélekben összetartoznak. M. Nádasi Mária (sorozatszerkesztő) A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Elte PPK Neveléstudományi Intézet 2006.; Család, gyermek, társadalom – 5. kötet (szerkesztő: Hegedűs Judit)

Beszéljétek meg!

• Idézz fel példát az életedből, hogy te vagy egy másik családtag a családban nyert vigaszt, érzelmi megerősítést, amikor a világban sérelem érte vagy nehézsége támadt! • Keressetek az olvasmány- vagy filmélményeitekben példákat „jó családokra” (csoportonként legalább hármat-négyet)! Melyiket találjátok túlságosan idealizáltnak, s melyiket reálisnak? Melyikben milyen hangulat uralkodott? Melyiknek lennétek szívesen tagjai? ■ Ádám elvált Évától. Fia Ábel az édesanyjánál maradt. Ádám Zitával házasodott össze, akinek Zoltánnal való a korábbi házasságában született gyermeke, Zsolt is Ádám és Zita új családjába kerül. Ádámnak és Zitának Viktória nevű közös kislányuk már ebbe a családban született. • A statisztikusok fentebb ismertetett szóhasználatával állapítsd meg, milyen család ez! Ábrázold ezt a helyzetet valamilyen grafikus megoldással is! (pl. családfa, táblázat, halmazábra stb.) • Képzeld magad elé Viktóriát, aki most lett 13 éves. Szerinted kivel milyen kapcsolatban áll? Kit hogyan szólít? Fogalmazz meg számára egy-egy tanácsot minden egyes szereplővel kapcsolatban!

127

■ Olvassátok el a különös mesét! Vitassátok meg, milyen lenne a világ, ha nem lennének benne nehézségek! Hogyan változna meg az életünk? Keressetek konkrét példákat is!

Ottlik Géza: Az utolsó mese Volt egyszer egy elvarázsolt királyfi, aki egy tündérszép királykisasszony kezére pályázott. De csak úgy kaphatta meg, ha előbb legyőzi a hétfejű sárkányt, felépíti a kacsalábon forgó kastélyt, s felébreszti és megnevetteti a befalazott, alvó királykisasszonyt. Sok-sok vesződség, kaland, hőstett, utazás és munka árán legyőzte hát a hétfejű sárkányt, felépítette a kacsalábon forgó kastélyt, és felébresztette az alvó királykisasszonyt. No, az mindjárt elmosolyodott, s megtartották a lakodalmat. Aztán, hogy ez is véget ért, leültek egymással szemben, és mosolyogtak. De eltelt egy nap, s még egy, még egy. Már az első is igen hosszú volt, mert sok órából állt, az órák meg sok percből, a percek sok másodpercből. – Hát most mihez fogjunk? – kérdezte a királyfi. – Most boldogok vagyunk – mondta a felesége. – Igaz is. De három nap múlva a királykisasszony szólalt meg.

– Mit is csinálunk most? – azt kérdi. – Hát boldogok vagyunk – mondta az ura. – Vagy úgy, persze. Megint mosolyogtak egymásra egy napig, de akkor egyszerre felállt mind a kettő. – No csak. – Van egy ötletem – mondta a királyfi. – Befalazlak és elaltatlak megint. – Jó! – Lerombolom a kacsalábon forgó kastélyt, és föltámasztom a hétfejű sárkányt. Hogy újra legyen mit építenem, és legyen kit legyőznöm. Neki is fogott mindjárt. Csakhogy ez nem volt már olyan egyszerű. Sem a sok vesződség, még több hőstett, sem kaland, jövés-menés árán sem bírta lerombolni a kastélyt – mert az mindig elfordult előle a kacsalábakon -, még kevésbé bírta helyére tenni a sárkány levágott hét fejét, s nem lehetett a királykisasszonyt sem befalazni, elaltatni többé. Teltek a napok, amikből hónapok lettek és rövid esztendők, s így küszködtek. Még ma is élnek, ha meg nem haltak.

■ Olvassátok el Márai Sándor gondolatait! Fogalmazzátok meg, mit tanácsol az író! Gyűjtsetek emberi törekvéseket, helyzeteket, amelyeket okosan el kellene kerülnötök majd, ha felnőttek lesztek!

Márai Sándor: A boldogságról Boldogság természetesen nincsen abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után!

128

Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit – a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek.