KISEBBSÉGEK KÖZÖTTÜNK. V4 országaiban élő kisebbségek és jövőjük a fiatalok szemével. Kisebbségek közöttünk < a >

KISEBBSÉGEK KÖZÖTTÜNK

Kisebbségek közöttünk

A V4 országaiban élő kisebbségek és jövőjük a fiatalok szemével

TARTALOM 1


2

Lengyel kisebbség a mai Magyarországon

3

Híres személyiségek, máshonnan

4

Bevándorló művészet: ukrán művészek Lengyelországban

6

Jancsi bácsi udvara – a legszínesebb hely a világon

8

Fából készült mecset a Podlaskie vajdaságban, mint találkozóhely

9

Kezdjük együtt Óvoda

11 12

Szakacs Mirjam / Magyarország

Alexandr Pačan / Cseh Köztársaság

Iuliia Lashchuk / Lengyelország

Anna Herold / Magyarország

Paulina Sawczuk / Lengyelország

Adriana Trejtnarová / Cseh Köztársaság

Számít az elkövető - valóban?

Krisztina Éva Szilágyi / Magyarország

Gyönyörű természet, jó iskola és norvég diákok. Üdvözöljük Túrócszentmártonban Anna Jacková / Szlovákia

A kiadvány a Kisebbségek a V4 országokban 2025-ben munkaprogram része. A program megvalósulását a következő négy szervezet támogatta – Človek v ohrození non-profit szervezet Szlovákia, Romea o.p.s. Csehország, Fundacja “Nasz Wybór” Lengyelország, és a Roma Sajtóközpont Magyarország. A kiadványt a Nemzetközi Visegrádi Alap finanszírozta. A cikkek kizárólag helyesírási és stilisztikai ellenőrzésen estek át, tartalmi és véleményi részük érintetlen maradt.

Kisebbségek közöttünk Közép-Kelet-Európa, része a világnak, melyhez a V4 országai természetesen hozzátartoznak, mindig is etnikailag változatos régió volt. Az okokat a történelmében kereshetjük, a Nyugatot Kelettel, Délt Északkal összekötő csomópont történelmében. Annak ellenére, hogy ennek a sokféleségnek egy része örökre eltűnt a második világháború szörnyű eseményei idején, még mindig találunk benne olyan területeket, amelyek közelebb hozzák gazdag hátterét, és példaként szolgálhat különböző csoportok együttélésére egy adott földrajzi területen. A V4 egyes országai változatosabbak, mint a többiek. A rangsor élén helyezkedik el Szlovákia, lakosságának majdnem egyötöde nem szlovák nemzetiségű, ennek köszönhetően, bár viszonylag kis területű, mégis az egyik legváltozatosabb ország Európában. Ennek ellentéte Lengyelország, amely olyan etnikai különlegességeket rejt magában, amelyek máshol nem igazán ismertek.


Ez a rövid, mégis változatos kiadvány a V4 országok fiataljainak különböző újságírói műfajok változatos stílusú mikrotörténeteiből áll. A 14 és 25 év közötti fiatalok cikkeikben a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában élő kiválasztott kisebbségi közösségek mikrotörténeteit tárják elénk. Biztosak vagyunk abban, hogy írni a kisebbségekről, feltárnio a média által rejtve maradt történeteket a körülöttünk élő, gyakran ismeretlen embercsoportokról, széles körben lehetővé teszi a közös sorsunk megértését, mint egyenrangú polgárok és lakosok közös világunkban. Kellemes olvasást kívánunk. A projekt csapata

<1>

Lengyel kisebbség a mai Magyarországon Szakacs Mirjam Magyarország

M

indegyikünk élete, kultúrája, identitása egyedi. Ez az egyediség különösen kiemelkedő a különböző nemzeti kisebbségek tagjainál. Ez a tény hogyan befolyásolja a kisebbség tagjainak mindennapi életét? Van elég hatalmuk, hogy megőrizzék életmódjukat, saját kultúrájukat, mi több, biztosítsák ezek továbbfejlődését? Hogyan működik ez a gyakorlatban? Ebben a cikkben ezt szeretném megmutatni a Magyarországon kevésbé ismert példán-a lengyeleken.

Néhány alapvető adat Elmondhatjuk, hogy a függetlenségre való törekvés természetes emberi vonás. A gyakorlatban történő elérését az egyének és egész csoportok függetlenségét biztosító különböző törvények segítik. A függetlenség, vagy autonómia gondolata az önrendelkezésen alapszik. A kormányok fő feladata általánosságban biztosítani az emberek számára a függetlenség lehetőségét. Amerikai tudósok már a 60-as években arra figyelmeztettek, hogy a társadalom modernizációja veszélybe sodorhatja a kis etnikai csoportok és kultúrájuk puszta létét. Az állításukból viszont következik a kérdés-milyen típusú intézmények és tevékenységek létrehozása szükséges ahhoz, hogy a fiatalok továbbra is azonosulni tudjanak a szüleik, és az előző generációk kultúrájával, kollektív értékeivel? 1

Néhány tény a magyar-lengyel kapcsolatokról A magyar és lengyel nemzetek közötti barátság és együttműködés több száz éves. Lengyelországgal való kapcsolatunk mindig is erős és kölcsönösen előnyös volt. Mindkét ország történelmében találunk párhuzamokat és metszéspontokat. A köztük lévő diplomáciai kapcsolatok hagyományosan nagyon erősek voltak, és jelenleg is azok.

<2>

Kapcsolataink egyik jelentős fejezetét abban az időben találjuk, amikor Lengyelországot az egyik oldalról a náci Németország, a másikról pedig a Szovjetunió támadta meg. Abban az időben több, mint 100 ezer lengyel menekült talált legalább ideiglenesen menedéket a háború elől. A két nemzet barátsága megerősödött a lengyelek általi szoliodaritással, amelyet az 1956-os magyarországi forradalom idején tanúsítottak. A lengyelországi Poznanban ugyanabban az évben tört ki forradalom, röviddel a magyar előtt.

Kulturális autonómia – helyi vezetés, intézmények, események

A Lengyel Intézet fő céljai közé sorolja a lengyel kultúra és művészet bemutatását az ország többi lakosa számára. Ezenkívül támogatja a személyes kapcsolatok építését a kisebbség körében, valamint a többségi lakosok között. Az egyik legfontosabb feladata ajövőre nézve a fiatalok bevonása a tevékenységébe. Például érdekes rendezvényekkel, versenyekkel, kulturális eseményekkel, vagy cserediákprogrammal. Ebben jelentős szerepet játszanak az egyetemek lengyel karai. Az Európai Únió mellett, amely ideális kerete a közös Európa felépítésének, a V4 létrehozása is emlékezetet arra, mennyire fontos az országok közötti szövetségek létrehozása, valamint a régió előnyeinek kihasználása. Ahogyan a lengyel példa is mutatja, Magyarország országos szinten elkötelezett a kisebbségek kultúrális autonómiájának támogatása és biztosítása érdekében, ami pozitív kilátást biztosít a jövőre nézve. Csak rajtunk

A lengyel kisebbség Magyarországon a 2010-es választásokon 49 helyi és 2 területi önkormányzatott alakított. A lengyel közösség rendszeresen szervez nagy kulturális eseményeket. Elsősorban egyet júniusban, a másodikat júliusban. Közülük az elsőt Szent László Forrás: www.gryiludzie.pl tiszteletére, ez az úgynevezett Szent László nap. A második néhány nappal múlik, hogyan használjuk ki a lehetőkésőbb júliusban kerül megrendezésséget, és biztosítjuk a más kultúrával re. Ez a Derenki búcsú, ahová az egész rendelkező embereknek azt, hogy tárországból érkeznek résztvevők. Ezek sadalmunk részévé váljanak. az ünnepségek azon kívül, hogy erősitik a helyi lengyelek összetartozását, elősegítik a kapcsolatokat a magyarokkal, és más nemzetiségek képviselőivel. 1 Ezzel kapcsolatban meg kell Anna Gyivicsán: The National Minorities említenem a Lengyel Intézetet. MinCultural Autonomy and the Common Euden évben közel 150 különböző renropean http://www.sulinet.hu/oroksegtar/ dezvényt és tudományos programot data/magyarorszagi_nemzetisegek/ támogat. Ezzel jelentős szerepet vállal altalanos/nemzeti_es_etnikai_kisebbsegek_ a lengyel kulturális autonómia képvimo_on%20a%2020_sz/pages/003_kult_ autonomia.htm seletében.

Híres személyiségek, máshonnan Alexandr Pačan Cseh Köztársaság

Nagyon gyakran szegény és hátrányos körülmények között élnek. Életük során nem kapnak lehetőséget, hogy teljes mértékben kihasználják lehetőségeiket, ennek ellenére képesek kreativitásukkal, akaraterejükkel valamit jobbá tenni, hatással lenni a környezetükre. Olyan tehetséges, kisebbséghez tartozó emberekről van szó, akik nehéz sorsuk ellenére is képesek voltak kitörni. Monika Horáková JEzek közül egy példaként említhetjük Monika Horákovát. Az ő története egy szerény lakókocsiban kezdődött, ahol a szüleivel élt. A főiskola elvégzése után politikai pályára lépett, ahol sikeres lett. Elérte, amit kevesen, a cseh kormány roma közösségi ügyekkel foglalkozó hivatalának helyettes államtitkára lett. Nem sokkal később egy újonnan megalakult – Unie Zelených – párt tagja és jelöltje lett. Eredményesen. Másik oldalról viszont gyakran céltáblája volt a ras�szista diszkriminációnak. Az első rossz tapasztalatok az általános iskolában érték. Sajnos sem az idő múlása, sem társadalmi helyzete ezen nem változtatott. „ Már mint képviselő a saját bőrömön tapasztaltam, milyen az, amikor egy éjszakai szórakozóhelyre nem engednek be egy romát csak azért, mert roma“, mondta el a romove.radio.cz-nek.

Forrás: www.zeleni.cz

Talán ez a tény adta az ihletet, hogy megalapítsa az Athiganoi polgári társulást, amely tehetséges roma fiatalok nevelését tűzte ki célul. Hosszú ideje szervezi a roma középiskolások és diplomások találkozóját.

Jarmila Balážová

Forrás: www.ceskatelevize.cz

Jan Josef Horváth A következő személy, akit mindenképp meg kell említeni természetesen Jan Josef Horváth. Nagyon sikeres, már visszavonult fényképész, aki Rožmberk nad Vltavou-ban született, nyolcan voltak testvérek. Munkásságának jelentős része úgyszintén az úgynevezett zsidó tematika. Ez az édesapjának köszönhető, aki félig roma, félig zsidó volt. 1984-ben a kisváros szülötte Prágába költözött. Itt Kisebbségek közöttünk

A fiatal és tehetséges Jarmila Balážová soha nem tartozott azok közé, akik megtartják maguknak a véleményüket. Épp ezért 1992 novemberében társalapítója volt a cseh közszolgálati rádió roma műsorának. Ezekkel a tapasztalatokkal a háta mögött 1997-ben a Romano Gendalo havilap főszerkesztője lett. Hat évvel később a Romano Vodi havilaphoz került, amely hosszú ideje foglalkozik a többségi társadalom, valamint a roma kisebbség problémáival és előnyeivel is. Itt elsősorban a roma társadalom és kultúra médiában történő valóságos bemutatása fűződik a nevéhez.“ A Romák helyzete egyenlőtlen. Annak ellenére, Cseh Köztársaság alkkotmányos törvényei mást mondanak, a gyakorlat naponta, minden egyes órában és percben bizonyítja.“

főleg a filmes és színházi területen kezdett dolgozni. Egy idő után sikeres kiállításiokat tudhatott maga mögött. Az egyik a kelet-szlovákiai települések szegényeinek történeteit jeleníti meg. Pályafutása csúcsán olyan ismert médiákban jelentek meg képei, mint például a Blesk. Mint egyedüli fényképész vett részt Lucie Bílá koncertjén a brüsszeli Konrad hotelben, vagy fényképezte Helena Vondráčková koncertjét New Yorkban.

<3>

Bevándorló művészet: ukrán művészet Lengyelországban

I. L.: Szakmai, mégis személyes kérdéssel kezdem. Hogyan változtak meg a műveik témái azután, hogy Lengyelországba költöztek?

Iuliia Lashchuk

N.D.: Hm, azt mondanám, hogy a munkám stílusa jobban változott, mint a témák.

Lengyelország

I.L.: Olyasmire gondoltam, mint a kettős identitás, az érzésre, hogy Önök vendégek/bevándorlók/idegenek...

Forrás: Iuliia Lashchuk

Ha egy átlagos lengyeltől az országban élő legnagyobb kisebbségről érdeklődik, biztosan azt fogja mondani, hogy azok az ukránok. Az emberek többsége a Lengyelországban élő ukránokat csak két főbb csoportra osztja: fizikai munkások és diákok. Ez az egyoldalú látásmód a lengyel társadalomban erős előítéletet eredményez az ukrán kisebbséggel szemben. A valóság azonban teljesen más. A lengyelországi ukrán közösség nagyon változatos. Olyan csoportok is találhatók közöttük, akik nem illenek a szegény országból származó, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fizikai munkásokról alkotott képbe. És a gazdasági menekültek statisztikájába sem. Az egyik ilyen csoport az ukrán művészek. Natalka Dovha (N.D.) ismert ukrán fényképész. Két évvel ezelőtt érkezett Lengyelországba azzal a céllal, hogy fényképészetet tanuljon a varsói főiskolán. De nem az iskola volt az egyetlen oka annak, hogy Natálka úgy döntött, Kijevből Varsóba költözik. Magánéleti változások is indokolták döntését, miszerint lakóhelyet változtat. Lia Dostlieva (L.D.) és Andrei Dostliev (A.D.) a vizuális műveszet képviselői közé tartoznak, valamint kurátorok Donyeckből. Lia abban az időben érkezett Poznanba, amikor a férje ott tanult. Ez abban az időben történt, amikor elkezdődött az ukrajnai háború. Szülővárosuk harcmezővé változott. Teljes családjuk átköltözött Kijevbe, és ők már nem tudtak hová hazatérni. Poznan a második otthonuk lett. Biztonságos otthon.

<4>

N.D.: Nem vagyok biztos abban, hogy az én példám megfelelő, ha a kettős identitásról beszélünk. Lengyelországban otthon érzem magam. Ha véletlenül nem ismerek egy szót, akkor egyszerűen megalkotom. Ezek az újonnan létrehozott szavak a közöttem és a lengyelül beszélő emberek között lévő távolságot kisebbítik. Ahogy Kijevben, úgy Varsóban is az ember érdekel, a magánélete nyilvános összefüggésben. Lehet, azt követően, hogy átköltözetm Lengyelországba, a képeim stílusa valamiben változott. Ezt inkább a főiskolai tanulmányaimmal, valamint a látóköröm kiszélesedésével hozom összefüggésbe. Nemzetközi csoportban tanultam, lengyelekkel, oroszokkal, fehéroroszokkal. A tanáraink azt mondták nekünk, hogy a mi posztszovjet államaink „élénkebbek“ és sokkal érdekesebbek, mint az egységesedett Európa. Egyetértek azzal, hogy a mi városi utcáink tele vannak történetekkel, amelyek megjeleníthetők képeken, filmeken, de ellene vagyok annak, hogy az ukrajnai szegénységgel, és a szociális instabilitással visszaéljenek a sötét és negatív tartalom megszerzésének céljából. L. D.: Én olyan témákon kezdtem dolgozni, mint a megrázkódtatás, vagy a múlt. Folyamatosan azon gondolkodom, milyen a saját helyzetem a saját történelmemhez, hogyan tudom megőrizni, az ember és hely kapcsolatáról. Az új tervem, amelyen dolgozom épp erről szól. A. D.: Személy szerint szabadabbnak érzem magam, ha városi közegben dolgozhatok, amely több lehetőséget kínál a művészi önkifejezésre. I.L. Milyen kihívások/ perspektívák előtt állnak az ukrán művészek Lengyelországban?

L.D.: Az egyik gondot a törvényességben látom. Lengyelország nem biztosít úgynevezett művészi vízumot, mint például Németország. És még egy probléma, amit szintém megemlítenék, hogy Ukrajnán kívüli tartózkodással az ember kezdi elveszíteni az összefüggést. Nagy pluszt jelent természetesen az európai kultúrkörökbe való integrálódás lehetősége. N.D.: A kihívások, amelyek előtt az ukrán művészek állnak pontosan ugyanolyanok, mint amilyenekkel a lengyel művészek szembesülnek -az egyik oldalon-ez egy fejletlen művészeti piac, a másik oldalon viszont nagyfokú konkurencia. A Lengyelországban élő ukránoknak ugyanakkor kevesebb lehetőségük van pénzbeli támogatást szerezni terveik megvalósítására. Ezzel egyidejűleg több lehetőségük van az önképzésre: workshopok, viták. Maguk a művészek gyakran vándorolnak, tehát ha valaki aktív, könnyen talál helyet magának. I.L.: Milyen a jövője az ukrán művészetnek Lengyelországban? L.D. és A.D.: Nem igazás gondoljuk azt, hogy úgy kell minket meghatározni, mint Ukránok Lengyelországban. Ma mindannyian globális környezetben élünk. Személy szerint furcsán éreznénk magunkat, ha csak az alapján lennénk művészként meghatároz-


hatóak, hogy milyen a nemzetiségünk, vagy a hely, ahol élünk. A lényeg az, hogy azt csináld, ami fontos számodra és azon a helyen, ahol épp vagy. N.D.: Az utóbbi 4-5 évben a kortárs ukrán művészet erőteljesen jelen van a lengyel galériákban. Nem csak Varsóban, de mindenhol-Lublin, Bialystok, Poznan. Léteznek ukrán-lengyel projektek, és egyéni kiállítások is. Több tényező közrejátszik ebben. Elsősorban hasonló a kultúránk, mentalitásunk, amely megkönnyíti a személyes kapcsolatokat. Másodsorban intézményi támogatás, például támogatások és

ösztöndíjak formájában, melyet a Kulturális Örökség Minisztériuma biztosít. Ez lehetőséget biztosít elmerülni a művészeti életben. Harmadszor pedig az olyan helyi kezdeményezések, mint például a nyáron megrendezésre kerülő Ukrán fesztivál Poznanban, amely teret biztosít a találkozásoknak és beszélgetéseknek. Végül léteznek olyan határon átnyúló kezdeményezések, amelyek elősegítik a tapasztalatcserét, és teret engednek a közös projekteknek. Az én előrejelzésem nagyon optimista. Az ukrán művészet jelenléte a lengyel művészet terén mindinkább előtérbe kerül.



<5>

Jancsi bácsi udvara – a legszínesebb hely a világon Anna Herold Magyarország

megijednek, és olyanokat kérdeznek mint „nem félsz tőlük?“, „Istenem, ez nehéz lehet! Ön annyira elszánt!“, „Hogyan tud hinni nekik? Biztosan be akarják csapni, nem?“, „Miért csinálja ezt önkéntesként? Nem hajlandóak dolgozni, csak pénzt követelnek“. Majd olyasmivel folytatják“ De nem, arra gondoltam, hogy én is ismerek romákat, vannak közöttük barátaim

Szerencsére még mindig vannak olyan emberek, akik, bár nem sokat tudnak a romákról, mégis hajlandóak megismerni őket. is, de ők mások, ők normálisak...Nem olyanok, mint az átlagosak. Nem vagyok rasszista, semmi gondom nincs azokkal, akik dolgoznak, és rendesen viselkednek...“ És a lista folytatódik tovább és tovább... Szerencsére még mindig vannak olyan emberek, akik, bár nem sokat tudnak a romákról, mégis hajlandóak

Forrás: Anna Herold

K

edvenc gyerekkönyvem – ha lehet ezt mondani- A kis herceg. Egy távoli kisbolygóról a Föld nevű bolygóra jut el a kis herceg. Találkozik egy pilótával, akinek a repülőgépe lezuhant a sivatagban. A kis herceg sokmindenre megtanítja a pilótát, főleg a szeretetről, és az élet elfeledett értelméről. Néhány párbeszédükben maga a pilóta fejti ki nézeteit a felnőttekről. Az egyik kedvenc idézetem a következő: “A felnőttek szeretik a számokat. Ha egy új barátotokról beszéltek nekik, sohasem kérdezősködnek alényegről. Sohasem kérdik, „Milyen csengése van a hangjának? Mi a kedvenc játéka? Gyűjt-e lepkéket?“ Azt kérdik „Milyen idős? Hány testvére van? Hány kiló? Mennyit keres az édesapja?“ És ha mindezt tudják, azt hiszik, hogy ismerik. Ha azt mondjátok a felnőtteknek“Egy szép rózsaszín házat láttam, ablakaiban muskátli volt, a tetején galambok“... Képtelenek elképzelni azt a házat. Úgy kell nekik mondani. „ Láttam egy százezer frankos házat.“ Akkor felkiáltanak. „ Ez aztán szép!“ Az indok, amiért ezt mondom az, hogy ha azt mondom az embereknek, hogy romákkal dolgozom, akkor

<6>



megismerni őket, és felfedezni a kultúrájukat. Mindig örömmel tölt el, ha az emberek kíváncsisággal telve fordulnak hozzám, és szeretnék, ha többet mondanék nekik a roma kultúráról. Ilyen esetben mindig az a válaszom „Jöjjön el a mi Jancsi bácsi udvara elnevezésű roma kertünkbe, és a saját szemükkel fogják látni!“. Engedjék meg, hogy elvigyem Önöket egy virtuális utazásra a magyarorszégi Kapolcsra. Ez a kis település minden nyáron a művészetek és a kultúra fővárosa, köszönhetően a legnagyobb multikulturális fesztiválnak, amely “A művészetek völgye“néven ismert. A fesztivál egy festői völgyben kerül megrendezésre, Nyugat-Magyarországon, a Balatontól északra. Minden 1989-ben kezdődött, és ma ez a leglátogatottabb kulturális fesztivál a Kárpát-medencében. Amint megérkezünk Kapolcsra, máris érezhető a különleges hangulat tele harmóniával, energiával. Jancsi bácsi udvara tulajdonképp egy kis kertes házikó, amely az alpolgármesteré, Jancsi bácsié, aki egyaránt megbecsült tagja a roma és nem roma közösségnek. Minden nyáron a fesztivál Kisebbségek közöttünk

idején megnyitja kapuit minden látogató előtt. Ezeken a napokon MINDENKIÉ. Ide bárki jöhet, tekintet nélkül arra, melyik településen lakik, a fővárosból érkezik, vagy külföldről, nem számít, roma-e vagy nem, mindenkit szeretettel fogadnak a kerti ünnepségeken. Első látásra, mivel Roma kertnek nevezik, azt gondolhatják, hogy itt minden a roma kultúráról szól. Ige, egyrészről ez így van. A látogatók megismerkedhetnek a hagyományos roma mesterségekkel, mint a kosárfonás, faragás, valamint a hangszerekkel. A gyerekek ezeket saját maguk is elkészíthetik, hkészíthetnek hagyom-

Jancsiho bácsi tulajdonképp még ennél is több: az egész program a jobb megértésről, az emberek ünnepléséről, egyediségről, kölcsönösségről, az életről, rólunk szól.

Ha ezeken a napokon együtt táncolhatunk, élvezhetjük közösen az életet, miért ne tehetnénk ezt meg egész évben, egész életünkben? Az emberek többsége úgy beszél a romákról, mint gondról. Egy gondról, amelyet főleg a társadalomnak, a kormánynak, stb. kell megoldania. Az emberek úgy viselkednek velük, mintha számok lennének. A mi kertünk szeretné őket bemutatni egy más perspektíván keresztül. Ha ezeken a napokon együtt táncolhatunk, élvezhetjük közösen az életet, miért ne tehetnénk ezt meg egész évben, egész életünkben? Úgy gondolom,


nányos roma ékszereket és segíthetnek a kerti cigánykaraván festésében. Egész nap autentikus cigányzenével várjuk látogatóinkat, melyet néhány tehetséges cigányzenekar ad elő. Azokat, akiket a tánc érdekel, hivatásos táncosaink megtanítják néhány lépésre. Azokat a látogatókat, akik szeretnék megtanulni a cigány nyelv alapjait, szintén nagy örömmel fogadjuk kertünkben, mivel minden délután kötetlen nyelvleckéket ajánlunk.

hogy Jancsi bácsi kinyitotta házának ajtaját, a mi egyedüli feladatunk pedig kitárni szívünket, és befogadni ennek a környezetnek az összes szépségét, pozitívumát. Nagyon nehéz leírni, mi mindenről szól Jancsi bácsi udvara. Remélem, hogy mondataimnak köszönhetően sikerült képet alkotni, de az egyetlen módja, hogyan tudják ezt megérteni az, ha eljönnek és csatlakoznak hozzánk. Ott találkozunk!

<7>

Fából készült mecset a Podlaskie vajdaságban, mint találkozóhely Paulina Sawczuk Lengyelország

A

Podlaskie régió öreg falvain keresztül vezető úton zöld tornyok vonják magukra a figyelmet. Mes�sziről templomtoronynak tűnnek. Amikor azonban közelebb érünk, egy ismerős jelképet vehetünk észre a tetejükön. Meglepő módon ez egy félhold. Kétségtelen, hogy egy mecsetre bukkantunk. De miért épp egy olyan régióban, ahol a többség keresztény? Egy országban, ahol hírhedten szégyenteljes vita folyt a bevándorlásról? A helyi muzulmánok történelme a 17. szházadig nyúlik vissza, amikor Ján III. Sobieski lengyel király a tatároknak adományozta Kruszyniany falut és környékét. A tatárok menedéket kerestek, hogy ne kelljen a török hadseregben szolgálniuk. Eredetük az Oroszországi Kazanyig , a Krími kánságig, egész Mongóliáig nyúlik vissza. Az évek során ellengyelesedtek. Nagyon fontos viszont megjegyezni, hogy a tatárok kultúrájukkal és hitükkel különböznek a többi muzulmán közösségektől. A nőkkel, akik fontos szerepet töltenek be a családban, tisztelettel bánnak. Fátylat csak az

Forrás: Paulina Sawczuk

<8>

esküvőn viselnek. A koedukált oktatás régóta elfogadott. És mindezt annak ellenére, hogy még mindig őrzik hagyományaikat. Például a vallási ünnepek előtt bikát áldoznak a mecsetben. Érdekes, hogy ez a hagyomány valószínűleg a lehetséges mongol nomád történelmi örökségből származik. Lengyelország más vallásaival ös�szehasonlítva a muzulmánok a hatodik Forrás: Paulina Sawczuk legnagyobb vallási közösség, miközben a tatárok csak kis közösség nagyban különbözik a Lentöredékük. Az 1925-ben alakult Muzulgyelországban élő többi kisebbségtől. mán vallási únió elnevezésű szervezet A minisztérium adatai szerint jelenleg tagjai. 1828 tatár él az országban, miközben De térjünk vissza ismét a zöld a muzulmánok összlétszáma megkömecsethez. A Kruszynianyban élő zelíti a 20 ezret. Kruszynianyban 33 tatár él, akik aktívan őrzik kultúrájukat, hagyományaikat, hitüket. Első pillantásra ez nem tűnik soknak. Összehasonlítva a település lakosságának teljes számával viszont elég sok. A településnek 160 lakosa van. Ez a kisebbség így már jelentős. Még Károly herceg Nagy-Britanniából is ellátogatott a régióba. Még egy érdekesség, a régióbal létezik egy úgynevezett „tatár út“, amely olyan városokon vezet keresztül, mint Białystok, Sokółka, Kruszyniany, Supraśl, vagy Bohoniki. 150 kilométer hosszú. Ma a fa mecset a muzulmán közösség számára nem csak az ima helyszíne, hanem találkozóhely is. A közösség vallási ünnepek során közösen hallgatja az imámot, arccal Mekka felé fordulva, így tér vissza a tatár kisebbség a gyökereikhez.

Kezdjük együtt Óvoda Adriana Trejtnarová Cseh Köztársaság

Broumov városa Csehország észak-keleti részén található. Ebben a városban néhány olyan rész van, ahol 800–1000 szociálisan hátrányos helyzetű roma él, a város összlakosságának kürölbelül 10 százaléka. Az itt élők gyakran szociálisan elszigetelődnek, saját túlélési stratégiát fejlesztenek ki, amely a többségi társadalomban nem elfogadott. Az ilyen szülők gyerekei ezután átveszik ezt az életformát, és az egész újra és újra ismétlődik. Ebból az életformából hiányzik a tanulási motiváció, ezért itt magasabb a munkanélküliség. Ezeken a helyeken a munkanélküliek aránya több, mint 70 százalék.

események adták. A nacionalisták és romák közötti elhíresült verekedés után sorra érkeztek Broumov városába a kormány képviselői, akik a legkülönfélébb javaslatokat adták a feszült helyzet megoldására. Miután minden az oktatásnál kezdődik, Goral úr(a kormány Roma Közösségi Ügyeinek képviselője, RVPZRK)és Milan Pospíšil (Oktatási, Iskolaügyi és Sportminisztérium képviselője) javasolták az előkészítő évfolyam létrehozását.

Senki nem hitte, hogy hosszúéletű lesz a kezdeményezés A kezdet nem volt könnyű. A roma származású tanítónők olyan elképzelést támogattak, amely Csehországban még gyerekcipőben járt. Ihletet egy hasonló programtól vártak, amely Rokycanyban indult. A tapasztalatok ezzel az előkészítő évfolyammal viszont még nem voltak nagyok, mivel még csak az elején jártak. Tulajdonképp senki nem hitte, hogy hosszúéletű lesz a kezdeményezés. Az emberek megvetéssel figyelték, és kevesen hittek a megvalósulásban. Az előkészítő évfolyam létrejötte főleg az OSF Praha(Open Society Foundation) prágai szervezetnek köszönhető, amely támogatta a „Kezdjük együtt“ képzési programot, és amely átadta a broumov-i kezdeményezésnek az elnevezését. Továbbá az MŠMT, amely a béreket biztosította, és Broumov városi hivatala, amely támogatta a szükséges helységeket.

Majdnem abbahagytam

Forrás: www.ms-zacitspolu.cz

A

z 1998. évben hivatalosan is megalakul a Kezdjük együtt polgári társulás, amely egyéb tevékenysége mellett még ugyanabban az évben elindítja a Kezdjük együtt ún. Előkészítő évfolyamát. Mi is ez tulajdonképp? Miért, és hogyan alakult? Ezekre a kérdéseimre az előkészítő osztály alapítója, Lenka Kurová válaszolt.


Honnan jött a gondolat, hogy megalapítsa az „előkészítőt“? „A Kezdjük együtt előkészítő évfolyamán együtt dolgoztam édesanyámmal(Božena Danihelová) és nővéremmel(Božena Trejtnarová). Az első lökést az előkészítő évfolyam megalapításához az 1997-ben történt nyugtalanító

Az előkészítő évfolyama Lidické utcai általános iskolához tartozott. Eleinte a Step by Step alternatív módszerrel folyt az oktatás. 2000-ben átkerült a kezdeményezés a Masaryk általános iskolához. Nagy változás történt 2013ban, amikor az Előkészítő évfolyam befejezése elé állították őket. Döntenem kellett, hogy vagy abbahagyom, és más utat választok, vagy folytatom, és így jött létre a Kezdjük együtt Óvoda 2013-ban. (Lenka Kurová, az óvoda igazgatónője)

Néha hallom, hogy roma óvoda vagyunk Már második éve mint magánóvoda működik – alapítója egy iskolai jogi személy. Különbség csak a több papír-

<9>

Forrás: www.ms-zacitspolu.cz

munkában, és nagyobb felelősségben van, egyébként ugyanúgy működik, mint a többi. Bár néha azt hallom, hogy mi „roma óvoda“ vagyunk, ezzel nem foglalkozom, mivel több ellenőrzés is volt, és semmilyen hiányosságot nem tapasztaltak. Számomra legfontosabb a szülők érdeklődése, amely nagyobb, mint a lehetőségeink. A gyerekek mind egyformák, tehát nem teszünk köztük különbséget, nem a nemzetiségük alapján állunk hozzájuk. Városunkban még további öt óvoda van, a szülők szabadon választhatnak. A jövőben szeretnék bővíteni az óvodát, amennyiben továbbra sem csökken a szülők érdeklődése. (Lenka Kurová, az óvoda igazgatónője).

Számomra legfontosabb a szülők érdeklődése, amely nagyobb, mint a lehetőségeink. Befogadás? Korunk jelensége Az óvoda a befogadó képzés alapján működik tulajdonképp a kezdetektől

< 10 >

fogva. Amikor belefogtunk a Kezdjük együtt képzési programba, nem is gondoltuk, hogy befogadunk. Egyszerűen egy bevált módszerrel kezdtünk tanítani, amely lehetővé tette, hogy azoknak a gyerekeknek az igényeihez igazodjunk( viselkedési zavaros, más kultúrából származó, fogyatékkal élő gyerekek...), akik az osztályba érkeztek. A teljes képzés a család, közösség iránti nyitottságon, stb. alapszik, mondta el Božena Trejtnarová óvodapedagógus-gyógypedagógus.

A szülők együttműködése nélkül ez nem menne Mivel az óvodába olyan szülők gyerekei járnak, akiknek korábbi évekből már van itteni tapasztalata, és megszokták a lefektetett szabályokat, a szülőkkel való együttműködést az óvónők pozitívan értékelik. Mindkét óvónő más nemzetiségű, az egyikük roma, a másikuk cseh. Ezt mindketten nagyon megfelelőnek tartják, főleg a szülőkkel történő együttműködés során, ahol kölcsönösen kiegészítik egymást. Pozitív tényként értékelik a szülők, hogy az

óvónő az ún. „jobb“ romák közé tartozik, és ezt a szülők elismerik. Ebből fakad a késztetés, hogy taníttassák saját gyermekeiket.

A teljes képzés a család, közösség iránti nyitottságon, stb. alapszik Félünk, nehogy a gyerekeink veszélyben legyenek Nagyon szívesen adják a szülők a gyerkeket ebbe az óvodába, mert látják, hogy itt boldogok. Gyakran megtörténik, hogy nem is akarnak hazajönni, ha megérkezünk, az mondják „anya, miért jöttél ilyen korán“. A szülők többsége megegyezik abban, hogy nem bíznak másik óvodában, abban, hogy a gyermekük ott biztonságban lesz. „A mai napig emlékszem arra, hogy gyerekkoromban, az óvodában, ahová jártam, egyáltalán nem játszhattam a játékokkal,“ mondta el az egyik szülő a tapasztalatát.

Számít az elkövető – valóban? Krisztina Éva Szilágyi Magyarország

A

bűnözésről naponta olvasunk, és túl könnyen ítélkezünk. Ha egy bűncselekmény történik, és írnak róla egy cikket, néha nem is tudatosítjuk, hogyan hozzák létre a mi és ők kategóriákat, hogyan skatulyáznak be közösségeket, amelyekből az elkövetők kikerülnek. A kérdés tehát, hogy nézeteinket csak a tények alapján alkotjuk, vagy a média és nyelvezete befolyásol-e bennünket. Természetesen hagyjuk magunkat befolyásolni, de számít ez nekünk? Vagy – észrevesszük egyáltalán? Ennek a cikknek a célja rámutatni, mennyire fontos a cikkek nyelvezete. Elemzésemben öt cikket használok fel eseti tanulmányként, amelyek ugyanazzal a bűncselekménnyel foglalkoztak.

Az ügy bemutatása

Mi történk? A nő megütötte gyermeke tanárnőjét. Budapest egyik elővárosának általános iskolájában történt az eset. Jelen volt még a család több tagja is. Az elemzett szövegek a bíróság végső döntésével kapcsolatosak. Ugyanolyan eset többféleképpen felhasználható. Nézzük meg, hogyan volt ez ebben az esetben. Az elemzés alapját öt cikk adja, amelyek öt különbőző médiában jelentek meg. Kettő közülük semlegesnek tekinthető, a tényekre alapuló újságírást képviselik (Origo és Index), következő kettőnek politikai háttere van - 444.hu baloldali beállítottságú, 888.hu pedig jobboldali. Ezen kívül elemzem azt a szöveget, amely a Kuruc.info oldalon jelent meg, a szélsőjobboldalhoz közelít.

Origo Döntött a bíróság a peseterzsébeti tanárverők ügyében Index Elkapták és már el is ítélték a pesterzsébeti tanárverőket 444 Felfüggesztett börtönt kapott az anya, aki az iskolában megverte a gyereke tanárát 888 Felfüggesztettel megúszták a tanárverők Kuruc.info Retteghetnek a tanárverő cigányok: a pesterzsébeti fajtársak is nagyon súlyos felfüggesztettet kaptak

Az első két esetben a hangsúly a döntésen van. A tényen, hogy ítélet született. A 444 és 888 oldalakon a főcímek nem csak az ítélethozatalról szólnak, de arról is, hogyan hangzott az ítélet. A 444 esetében a főcím semlegesebb, a 888 főcíme sokatmondó, amikor a „megúszták“ kifejezést használja. Mindegyik esetben fontos kihangsúlyozni, hogy a főcímek politikailag korrektek, mivel az érintett család hátteréről semmit nem árulnak el. Nincs ez így az utolsó Kuruc.info oldal esetében, amely főcímével gyűlöletet kelt egész népcsoport ellen. A nyelvhasználazt ebben az esetben nyilvánvalóna nem arra irányul, hogy információkat osszon meg az adott hírről, hanem mint egy darab információ az oldal érdekeinek történő megfelelésre – gyűlöletkeltés és a roma közösség másságának kihangsúlyozása.

A szövegek maguk kicsit más képet alkotnak. Az Origon úgy utalnak az elkövetőkre, mint „emberek“, vagy „ a nő és testvére“, az Indexen mint „gyanúsítottak“. Egyik cikk sem említi, hogy bármilyen kisebbséghez tartoznának. A Kuruc.info minden meglepetést nélkülözve azután, hogy elolvastuk a főcímet, olyan kifejezéseket használ, mint „cigány nő“ abban az esetben, amikor a „nőről“ és „gyanúsítottról“ tesz egyidejűleg említést. Ami még érdekesebb, az a mód, ahogyan a két hátralévő oldal számol be a témáról. A 888 szövegében a nőről úgy beszélnek, mint „ gyanúsított“, vagy „V.Eleonóra“, de a szöveg egyidejűleg idézi a tanárnőt, amiben arról beszél, hogy nem tesz különbséget a roma és nem roma származású gyerekek között. A 444 cikkében hasonló idézetet találunk. Ezzel mindkét oldal egyértelművé teszi, hogy az elkövetők romák voltak. Monst biztosan azt kérdezik, ez miért fontos. Tényleg lényeges, hogy ez meg van-e említve? Biztos vagyok abban, hogy igen. Hiszen csak próbálják meg elképzelni, hogy egy másik cikkben arra utalnánka, hogy az elkövető fehér. Vagy a német kisebbséghez tartozik. Esetleg zsidók. Tudomásul kellene vennünk azt, hogy a bár az úgynevezett „mainstream média“ első látásra korrektnek tűnik, némely szöveg a végén olyan adatokat közöl a gyanúsítottakról (természetesen nem erőszakosan), amelyek nem teszik a cikket értékesebbé, csak erősítik az emberek gondolataiban a roma közösség és bűnözés ös�szefonódását.

Az első benyomás - főcímek A főcímek fontossága megkérdőjelezhetetlen – nemcsak az első benyomást adják az olvasónak, de néha egyedüli információforrást is jelentenek, ami eljut az olvasóhoz – ha az olvasó nem kattint rá, akkor csak a cikkek listájában látja a honlapon. A választott példa nagyon találó, hogyan lehet egyszerűen más szavak használatával a főcímben teljesen más benyomást kelteni. Kisebbségek közöttünk

AZ ELEMZETT CIKKEKET ITT LEHET ELÉRNI: • www.origo.hu/itthon/20160609-pesterzsebet-bantalmazas-tanarveres-birosag.html • http://index.hu/belfold/2016/06/09/elkaptak_es_mar_el_is_iteltek_a_pesterzsebeti_tanarveroket/ • http://444.hu/2016/06/09/felfueggesztett-boertoent-kapott-az-anya-akik-aziskolaban-megverte-a-gyereke-tanarat • http://888.hu/article-felfuggesztettel-megusztak-a-tanarverok • https://kuruc.info/r/35/159927/

< 11 >

Gyönyörű természet, jó iskola és norvég diákok. Üdvözöljük Túrócszentmártonban Anna Jacková Szlovákia

T

úrócszentmártonban az elmúlt évben 640 külföldi diák tanult, közülük 450 norvég. A legtöbb norvég diákkal rendelkező szlovák város a környező természetnek köszönhetően az otthonukra emlékezteti őket. „Felvételiztem Prágában és Krakkóban is, de mindenki ezt a várost dicsérte. Úgy emlegették Túrócszentmártont, mint olyan várost, ahol a diákok kellemes és jó csapatot alkotnak, ezért határoztunk sokan úgy, hogy ide jövünk“ , mondta Karl-Nils, A Komenský Egyetem Jessenius Orvostudományi Karának ötödéves hallgatója.

Felvételiztem Prágában és Krakkóban is, de mindenki ezt a várost dicsérte. Túrócszentmártonban már évek óta jelen van a külföldi diákok csoportja, ahol a legtöbben Norvégiából jöttek. Ebbe az alig 56 ezres kisvárosba azért jönnek, hogy az Orvostudományi Karon tanuljanak, amelynek nagyon jó híre van a külföldi diákok körében. Arlin és Lars egy évet végeztek el egy norvég egyetemen, utána jöttek ide. A képzés minőségével elégedettek, szerintük az itteni kar ugyanolyan jó, mint a norvég. Az északi iskolarendszer mégiscsak más. Főleg a személyes kapcsolatok terén vannak különbségek. „A tanárok és diákok közötti kapcsolat itt viszonylag hivatalos. Norvégiában a diákoknak nagyobb hatalmuk van, több lehetőségük egyenesen kimondani, ha valamivel elégedetlenek. A vezetés próbál párbeszédet folytatni a gondokról, és javítani, amin lehet. Itt mindig a pedagógusoknak van igaza,“ állapította meg Arlin, aki múlt év júliusában érkezett Túrócszentmártonba.

< 12 >

Forrás: Túrócszentmárton

A Jessenius Orvostudományi Kar már 1992-ban megkezdte az együttműködést külföldi partnerekkel. Ján Danko dékán elmondta, hogy az első norvég diákok 2000-ben érkeztek azért, hogy itt folytassák orvosi tanulmányaikat. Azóta számuk folyamatosan növekszik. A múlt évben az Orvostudományi Karon 650 külföldi diák tanult, ezek közül 450 volt norvég nemzetiségű.

A drága tandíj kifizetődik Az egyik ok, amiért a norvég fiatalokat vonzza tanulmányaik folytatása Túrócszentmártonban, az a többi diák ajánlása. A kar minőségét alátámasztja az a rangsor, amelyet 2005 óta készít a legjobb iskolákról Szlovákiában az ARRA ügynökség. A Jessenius Orvostudományi Kar 2006 óta foglalja el az első helyet kategóriájában. A másik ok a környező természet, amely a külföldi diákokat az otthonukra emlékezteti. Még az Orvostudományi Kar egyes épületeit is kis erdei ösvény köti össze. A Kis- és Nagy-fátra csúcsaira pedig gyönyörű a kilátás.

A másik tényező, hogy az orvostudományi tanulmányok folytatása Norvégiában csak kiváló tanulmányi eredményekkel lehetséges. Norvégiában viszont nincs elég hely az ös�szes jelentkező számára, mondta Nils, aki negyedéves orvostanhallagtó. Azt mondja, hogy szülőhazájában több az álláslehetőség, mint a férőhelyek száma a főiskolai oktatásban. „A kormány már az 50-es, 60-as években nyíltan kijelentette, hogy a norvégoknak majd az orvostudományi tanulmányaikat külföldön kell folytatniuk, különben nem lesz elég orvos“ mondta. Nils megtöri a sztereotípiákat, amely a gazdag norvégokat övezi, azt az elképzelést, hogy minden északi magasabb életszínvonalon él, amely az átlag szlovák ember számára elérhetetlen. „Egy gazdálkodó fia vagyok, édesanyám az egészségügyben as�szisztens. A tanulmányaimért itt évente 9000 eurót fizetek, diákhitelt kellett felvennem, mert egyébként ezt nem engedhettem volna meg magamnak.“ Norvégia „kiküldött diákok“ kormánymodelljével mindkét fél elégedett. A fiatal norvégok számára a szlo-

Ledönteni a korlátokat

Forrás: Anna Jacková

vák felsőoktatási tandíj elfogadhatóbb, delmet biztosít számukra, mint bárhol mint hazájukban. A kormánynak viSzlovákiában. szont nem kell aggódnia, hogy felsőfo„Ugyanakkora összeget kapunk, kú végzettséggel rendelkezők elhagymint a Norvégiában tanuló diákok. ják az országot. Az itteni alacsoÉpp ellenkezőnyabb áraknak Amikor először jöttem köszönhetően leg. A megkérdezettek közül azonban jobban Szlovákiába, a nyelvi senki nem akar élünk, mint ők,„ akadályok nehézséget t a n u l m á nya i k mondta Lars. okoztak a boltokban, befejezése után Azt, hogy az itt Túrócszentmártanuló külföldi a kávézókban. tonban letelediákok nem élpedni, és olyan nek rosszul, feldiáktársaikról sem hallottak, akik ezt ismerték a lakástulajdonosok is, akik fontolgatnák. A nemzetközileg elismert, kiadják nekik a lakásaikat. Egy FaceTúrócszentmártonban megszerzett cím book csoportban, egy egyszobás lakáNorvégiában sokkal magasabb jövesért havi 400 eurót is elkérhetnek.


Arlin elmondásából úgy tűnik, mintha a szlovák és norvég diákok két külön szigeten élnének. Egy híd köti össze őket – a norvég ANSA diákszervezet, amely az érkező diákok számára minden fontos szervezeti információt biztosít. Ezzel egyidejűleg igyekszik azzal is szorosabbá tenni a kapcsolatokat, hogy futballmérkőzéseket szerveznek, vagy ún. Slovak-English estéket a fiataloknak. Silvia, aki szlovák orvostanhallgató megerősítette, hogy nem nagyon kerül kapcsolatba a külföldi diákokkal. Szerinte ezt az eltérő órarend okozza. Arlin megemlíti a szlovákok részéről tapasztalható nyelvi akadályokat. Komoly gondot okozott neki megértetni magát angolul az üzletekben, éttermekben, de a szlovák diákokkal is. „Amikor először jöttem Szlovákiába, a nyelvi akadályok nehézséget okoztak a boltokban, a kávézókban. Néha vicces helyzetek is adódtak, amikor szlovákul próbáltam kidadogni egy mondatot. Az üzletben egyszer zoknit kértem, és pulóvert kaptam“, mondta Karl-Martin. „ Utána azonban javult a szlovák nyelvtudásom, és rájöttem, hogy a szlovák nagyon barátságos nemzet, azonban a nyelvi akadályokat le kell küzdeni“ fejezte be.

< 13 >

KISEBBSÉGEK KÖZÖTTÜNK: Kisebbségek és jövőjük a V4 országokban a fiatalok szemével Szerzők: Szakacs Mirjam (Magyarország)

Paulina Sawczuk (Lengyelország)

Alexandr Pačan (Cseh Köztársaság)

Adriana Trejtnarová (Cseh Köztársaság)

Iuliia Lashchuk (Lengyelország)

Krisztina Éva Szilágyi (Magyarország)

Anna Herold (Magyarország)

Anna Jacková (Szlovákia)

Človek v ohrození, n.o. 2016

Ez a kiadvány a „Kisebbségek a V4 országokba 2025-ben“ munkaprogram része. A Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával készült. A megjelent cikkek tartalmáért azok szerzői felelnek, és nem tükrözik a kiadó véleményét.

KISEBBSÉGEK KÖZÖTTÜNK. V4 országaiban élő kisebbségek és jövőjük a fiatalok szemével. Kisebbségek közöttünk < a >

Recommend Documents