Kisbodak Településfejlesztési Koncepció május Előkészítő fázismegalapozó vizsgálat TH

TÉR-HÁLÓ KFT

9024 Győr, Babits M. u. 17/A

Kisbodak Településfejlesztési Koncepció

Kisbodak Településfejlesztési Koncepció 2017. május Előkészítő fázismegalapozó vizsgálat TH-16-02-05

Felelős tervező:

Németh Géza TT/1É 08/0065/08

Munkatársak:

Leitner Attila Szabó Roland

1 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Tartalomjegyzék

1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ........................................................................................................................ 5 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ...................................................................................................... 5 1.1.1. A település helye a településhálózatban ....................................................................................... 5 1.1.2. Térségi kapcsolatok ......................................................................................................................... 5 1.2. ATERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA................................... 6 1.2.1. Országos Területfejlesztési Koncepció ......................................................................................... 6 1.2.2. Megyei Területfejlesztési Koncepció ............................................................................................. 7 1.2.3. Térségi Területfejlesztési Koncepció és program ........................................................................ 8 1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA .................................................... 8 1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TEVEINEK-AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI ................................................................................ 14 1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA .................................................................. 15 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai .................................................................................................................................................... 15 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések .......................................... 16 1.6. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA ............................................... 16 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ......................................................................... 16 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ............................. 16 1.7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA ........................................................................................................................ 17 1.7.1. A társadalom összetétele .............................................................................................................. 17 1.7.1.1. 1.7.1.2. 1.7.1.3. 1.7.1.4.

1.7.2. 1.7.2.1. 1.7.2.2. 1.7.2.3. 1.7.2.4.

Demográfia ................................................................................................................................................. 17 Népesség .................................................................................................................................................... 19 Képzettség .................................................................................................................................................. 20 Foglalkoztatottság ...................................................................................................................................... 21

Települési identitást erősítő tényezők ......................................................................................... 22 Történeti és kulturális adottságok ............................................................................................................ 22 Társadalmi élet, szokások, hagyományok ............................................................................................. 23 Nemzetiségi kötődés, civil szerveződések ............................................................................................. 23 Vallás ........................................................................................................................................................... 23

1.8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA................................................................................................. 24 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) ................................................................... 24 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása ........................................................................................................ 29 1.9. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA .......................................................................................................................... 30 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ................................................................................... 30 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ......................................................................... 31 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése......................................................................................................................................................... 47 1.9.4. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ................................................................................... 48 1.10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ-ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE .... 49 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program .......................................................... 49 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége ................................................................ 49 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység................................................................................................ 49 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika..................................................................................................................... 50 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás ................................................................................................... 50 1.10.6. Intézményfenntartás....................................................................................................................... 50 1.10.7. Energiagazdálkodás....................................................................................................................... 50 1.11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ........................................................................................... 50 1.12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ..................................................................................... 51 1.12.1. Természeti adottságok .................................................................................................................. 51 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet (tájtörténeti vizsgálat, tájhasználat értékelés) ............................. 51 1.12.2.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek................................................................ 52 1.12.2.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék ..................................................................................................................................................................... 52 1.12.2.3. Ökológiai hálózat........................................................................................................................................ 52

2 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Kisbodak Településfejlesztési Koncepció 1.12.3. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ................................................................. 52 1.13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ..................................................................................................... 53 1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei ..................................................................................... 53 Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó 53 Zöldfelületi ellátottság értékelése ............................................................................................................ 54

1.13.1.1. elemek 1.13.1.2.

1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ....................................................................... 55 1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ......................................................................................................... 55 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata ..................................................................................................... 55 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek ............................................................................ 56 Konfliktussal terhelt terület........................................................................................................................ 56

1.14.1.1. 1.14.1.2.

1.14.2.

A telekstruktúra vizsgálata ............................................................................................................ 56 Tulajdonjogi vizsgálat ................................................................................................................................ 56

1.14.2.1.

1.14.3. 1.14.4. 1.14.5.

Önkormányzati kataszter ............................................................................................................... 56 Az épületállomány .......................................................................................................................... 56 Az építmények vizsgálata ............................................................................................................. 59 Funkció, kapacitás ..................................................................................................................................... 59 Beépítési jellemzők (mód, mérték, sűrűség) .......................................................................................... 59 Magasság, szintszám, tetőidom............................................................................................................... 59 Településkarakter, helyi sajátosságok (utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok) .................... 59

1.14.5.1. 1.14.5.2. 1.14.5.3. 1.14.5.4.

Az épített környezet értékei ...................................................................................................... 60

1.14.5.5. 1.14.5.6. 1.14.5.7. 1.14.5.8. 1.14.5.9. 1.14.5.10. 1.14.5.11.

Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ................................................... 60 Világörökségi és világörökségi várományos terület .............................................................................. 60 Műemlék, műemlékegyüttes ..................................................................................................................... 60 Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet ......................... 60 Nemzeti emlékhely ............................................................................................................................... 60 Helyi védelem ........................................................................................................................................ 60

1.14.6. Az épített környezet konfliktusai, problémái ............................................................................... 61 1.15. KÖZLEKEDÉS ............................................................................................................................................... 61 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ............................................................................................... 61 1.15.2. Közúti közlekedés .......................................................................................................................... 61 1.16. KÖZMŰVESÍTÉS ........................................................................................................................................... 62 1.16.1. Víziközművek .................................................................................................................................. 62 1.16.1.1. 1.16.1.2. 1.16.1.3.

1.16.2.

Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás).................... 64 Szennyvízelvezetés ................................................................................................................................... 64 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ........................................................................................ 64

Energia ............................................................................................................................................. 65

1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, táv hő ellátás és más ellátórendszerek) .................................................................................................................................................... 65 1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei ..... 65 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése ...................................................... 65

1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) ........................................................................................................................................................ 65 1.17. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) ............................................................................... 65 1.17.1. Talaj .................................................................................................................................................. 66 1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek ....................................................................................................... 66 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme ........................................................................................................ 66 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés ................................................................................................................... 67 1.17.5. Sugárzás védelem .......................................................................................................................... 67 1.17.6. Hulladékkezelés .............................................................................................................................. 67 1.17.7. Vizuális környezetterhelés ............................................................................................................ 67 1.17.8. Árvízvédelem .................................................................................................................................. 67 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ................................................................. 67 1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, BEÉPÍTÉST BEFOLYÁSOLÓ VAGY KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK) ................................................................................................................................................................ 67 1.19. ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY ............................................................................................................. 67 1.20. TELEPÜLÉSI KLÍMA ...................................................................................................................................... 68 2

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................................... 68 2.1

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ............................................................................................................................ 68 3 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Kisbodak Településfejlesztési Koncepció 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 2.10

A GAZDASÁGI HELYZET ............................................................................................................................... 68 AZ INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG ..................................................................................................... 68 KÖZLEKEDÉS .............................................................................................................................................. 68 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ............................................................................................................................. 69 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS .......................................................................................................................... 69 TERMÉSZETVÉDELEM ................................................................................................................................. 69 TÁRSADALMI HELYZET ................................................................................................................................ 69 INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG ......................................................................................................................... 69 FEJLESZTÉSI FELADATOK AZ ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN.................................................................................... 70

4 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

1 1.1.

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

1.1.1. A település helye a településhálózatban Kisbodak Magyarország Nyugat-Dunántúli Régiójában, Győr-Moson-Sopron Mosonmagyaróvár statisztikai kistérségének dél-keleti részén található.

megye

1.1.2. Térségi kapcsolatok A település tágabb környezetének – a régiónak – fejlődési trendjeire a következő fontosabb tényezők hatnak: - Globalizáció - Uniós csatlakozás - Versenyképesség Régiónk, illetve megyénk abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem kell az elavult iparszerkezettel és a munkanélküliséggel, mint meghatározó problémával küzdenie. Ezzel szemben az Uniós csatlakozás és a globalizációs verseny követelményeinek kell eleget tennie. Ehhez szinten kell tartania e fejlettebb kistérségeket, mint a Mosonmagyaróvári statisztikai kistérség. Győr-Moson-Sopron megye az ország és a régió meghatározó gazdasági potenciáljával rendelkezik. A közlekedési, gazdasági potenciáljának köszönhető ez a helyzet. A megye kulcspozíciójában pedig a Kisbodakhoz közeli városok Győr, illetve Mosonmagyaróvár található. A két város jó elérhetősége és közelsége lehetővé teheti azt, hogy abból az előnyből, amely a régió részesedik a település is “hasznot húzhasson”. Ennek megfelelően azt kell megvizsgálni, hogy melyek azok a hatások, amelyek regionális folyamatok közül Győrre, Mosonmagyaróvárra és a városokon keresztül Kisbodakra hatnak. Győr két kelet-közép európai nagyváros Budapest és Bécs között fekszik, a transzeurópai IV.-es és dunai közlekedési folyosókon. Gyakorlatilag a térség verőere valamint az “Arany Háromszög” területe közvetlenül, 30 kilométerre fekszik a településtől. Ez azt jelenti, hogy egy dinamikusan fejlődő gazdasági csomópont közvetlenül a település mellett található. Ezt a gazdasági környezetet kell a településnek kihasználnia. A másik jelentős regionális jellegű hatás, ami Kisbodak szempontjából fontos a természeti környezet és adottságok felértékelődése. Európában meghatározó trend a “zöld gazdaság” térnyerése. A káros gazdasági és környezetszennyezési folyamatoktól mentes Szigetköz jó adottságokkal rendelkezik ennek a megváltozott tényezőnek a kiaknázására. Kisbodak nagy előnye, hogy két dinamikusan fejlődő város közelében található. Ez a megállapítás igaz, de a település nem tartozik Győr és Mosonmagyaróvár közvetlen agglomerációs körzetébe. Tulajdonképpen elmondható, hogy a Felső-Szigetköz települései egyik központ kimondott vonzáskörzetéhez sem tartoznak. Annak ellenére, hogy a KSH körzet kétpólusú, Kisbodak a KSH körzet központjához, Mosonmagyaróvárhoz kötődik erősebben. A kapcsolatok a 14105. sz. állami mellékúton bonyolódnak. A kapcsolatok diverzifikálásához szükséges lenne a közúti kapcsolatok erősítésére. 1. A település több éve ápol testvér települési kapcsolatot a szlovákiai Nagybodak, (Bodíky), és az ausztriai Ottenschlag im Mühlkreis községekkel. Szükséges lenne több településsel hasonló kapcsolatokat ápolni. 5 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.2.

ATERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA

1.2.1. Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat) Az Országos Területfejlesztési Koncepció az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az ország hosszú távú területfejlesztési céljait, és a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. Az Országos Területfejlesztési Koncepció Győr-Moson Sopron megyét érintő összefüggései: Pozícionálás: A megye az ország észak-nyugati felében található, földrajzi fekvése kedvező (BudapestPozsony-Bécs tengely). Forgalmas nemzetközi közlekedési folyosók szelik át. E korridorok, valamint a kapcsolódó multimodális logisztikai bázisok, kikötők és repülőterek fejlesztését indokolt felgyorsítani. Értékes és változatos a megye természeti öröksége, de a Szigetköz ökológiai problémája megoldatlan. Kiváló a termőtalaj, jelentős a termál-, a gyógy- és az ivóvízkincs. Társadalmát a bevándorlási többlet jellemzi, ám az öregedési index magas. Viszonylag kedvező a foglalkoztatottsági szint, igaz vannak hiányszakmák és magasabb munkanélküliségű térségek is. Az átlagosnál nagyobb a gazdaság (különösen a járműipar) fejlettsége és az egy főre jutó GDP. Magas a külföldi közvetlen tőkebefektetések aránya és exportrészesedése. A megye folyamatosan fejlődő gazdaságához is kapcsolódóan történtek egyetemi, tudás- és kutatóközpont, valamint a K+F fejlesztések. Déli és középső része a megye általános fejlettségéhez képest kifejezetten leszakadt, periféria jellegű. Turisztikai és kulturális adottságai változatosak: folyók, tavak, fürdők, világörökségi helyszínek, műemlékek, múzeumokkiállítások, gazdag rendezvény-kínálat. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK  A humán erőforrások diverzifikált fejlesztése: az innovatív, jól képzett emberi erőforrások gyarapítása; erős identitástudattal és közösségekkel; a jól működő egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése.  A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; kkv-k fejlesztése; turizmusfejlesztés, a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, az élelmiszerfeldolgozó-ipar újraélesztése, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével.  A megyén áthaladó TEN-T közlekedési korridorok (közutak, vasutak, Duna), valamint ezek csomópontjai (logisztikai központok, kikötők) és a kapcsolódó hálózat fejlesztése.  A környezet minőségének javítása: környezet- és hulladékgazdálkodási program, természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja.  A települések és térségek adottságainak hasznosítása, infrastruktúrájuk fejlesztése.  A multi- és interregionális kapcsolatok erősítése: szorosabb együttműködés a nagyvárosi terekben (Bécs-Pozsony-Győr); a megye- és országhatáron átnyúló együttműködések fokozása; az európai területi együttműködési csoportosulások (ETT-k) kiterjesztése.

6 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



  

Győr és Sopron (a határon átnyúló agglomerációjú centrumok), valamint Mosonmagyaróvár gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, szolgáltató és innovációs központi szerepének erősítése. A többi város térség- és gazdaságszervező erejének növelése, vidékfejlesztési szerepkörének fejlesztése. A megye periférikus térségeinek felzárkóztatása.

1.2.2. Megyei Területfejlesztési Koncepció A megyei koncepcióban is megállapításra került, hogy: „A megye gazdaságfejlődésének napjainkban tapasztalható akadályozó tényezője a belső közlekedési,szállítási kapcsolatok elavultsága, a jelenlegi közlekedési rendszerek nem képesek követni a gazdasági fejlődést és az igényeket. Szükségszerű, hogy 2030-ig a megye belső közlekedési és szállítási kapcsolatai teljesen megújulásra kerüljenek.” A megyei közlekedésfejlesztési kapcsolatok nem érintik Kisbodak terültét és a környező települések területét. A megye közlekedési kapcsolatainak javítása érdekében a Baross Gábor programban fogalmazták meg és tűzték ki a célokat, melynek segítségével a megye kohéziója erősödhet. Tervezett programok és intézkedések a közúti közlekedésben: Országos főutak (tengelyek): - M9, Sopron-Szekszárd kapcsolat, Térségfejlesztési Tanács kezdeményezése (2027 után) - M85 autóút kiépítése, beleértve a Sopron keleti elkerülőt, megteremtve a kedvező határkapcsolatot (2017-2020 között), - M86 autóút kiépítése, tekintettel a teherforgalomra (Szombathely-Csorna) (2016-ig), - M15 2*2 sávos kiépítés, mint az M86 –észak-déli tengely folytatása (2016-ig), - Nagyszombat-Győr-Székesfehérvár tengely kiépítése (új Duna híddal) (nincs tervben), - 83. sz. főút Győr-Pápa közötti 11,5 tonnás burkolat megerősítése (pápai repülőtér elérése) (2016-ig), - 82. sz. főút fejlesztése a korábbi megyeszékhelyeket összekötő úthálózat fejlesztési elve szerint, illetve az ország „belső” területeinek, valamint a Balaton jobb elérhetősége érdekében(nincs tervben), - - M85 autóút Sopron kelet (84.sz.főút) - Pereszteg (84.sz főút) Nagycenk keleti elkerülő (2017-2020) Kiemelt mellékutak: - Kapuvár-Beled tengely, - Fertőszentmiklós-Kőszeg tengely, - „győri gyűrű” – Dunaszentpál-Enese-Tét-Kisbér gyűrű megújítása. Mellékutak, belterületi utak fejlesztése: - külön kiemelés nélkül fontos fejlesztési terület a régi és rossz állapotú mellékúthálózat fejlesztése (gondolva a kerékpáros közlekedésre is), - országhatár közeli utak, határkapcsolatok kiépítése. Kitűzött célok a kerékpáros közlekedésben: A megyei koncepció alapján: „A kerékpáros közlekedésnél a korábbi extenzív (mennyiségi) bővítést minőségi irányba kell továbbfejleszteni. Ez alatt értendő az egységes szerkezetű, összefüggő kerékpárút-hálózatkialakítása, illetve a meglevő szakaszok minőségi fejlesztése (vonalvezetés, burkolatszélesség közúti átvezetések). Kiemelten fejlesztendőek a kerékpáros létesítmények (kerékpárutak és az azokat kiszolgáló kerékpáros-barát vendéglátó- és szálláshelyek) a megye turisztikailag frekventált területein (Fertőtérsége, annak kapcsolódása Kapuvár irányába, EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút). Emellett a megye belső kapcsolatait javítandó, meg kell teremteni a kerékpározható mellékúthálózat rendszerét is.” 7 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.2.3. Térségi Területfejlesztési Koncepció és program A település domináns helyi gazdasági szektora a mezőgazdaság. A mezőgazdaság nemzetközi fejlődési követelményei a következők:  Foglalkoztatottak számának csökkenése  A termelés hatékonyságának növekedése  A teljes vertikumú termelés előtérbe kerülése Az Európai Unió a mezőgazdaságot és az azzal kapcsolatos problémákat kiemelten kezeli. A problémák megoldása céljából olyan programokat támogat, amelyek elősegítik a termékek versenyképességét. Ennek céljából a termékek feldolgozottságának növelését és nagy tételben történő termelését támogatja. Kifejezetten támogatja a mezőgazdaságból megélő réteg más, helyi orientációjú tevékenységeit (erdő- és vadgazdálkodás, falusi turizmus). Hazánkban, a mezőgazdaság napjainkban jelentős válságot él át. A termelés szétaprózódott, a megtermelt termékek nagyrészt feldolgozatlanul kerülnek értékesítésre. 1.3.

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA

Országos Területrendezési Terv: A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki es ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. A területrendezési tervek között legjelentősebb az Országos Területrendezési Terv (OTrT.), amely a léptéknek megfelelő mélységben az ország egészére határozza meg a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet es az annak elérését szolgáló szabályokat. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény (a továbbiakban: Törvény) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai es kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervet, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

8 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Kivonat az országos területrendezési tervből

Az OTrT. által meghatározott övezetek közül a település területét az alábbiak érintik:      

Országos ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület övezete

Országos ökológiai hálózat övezete

Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhetı ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó elıírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei 9 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete a kimagasló agrárpotenciállal és mérsékelt környezetérzékenységgel rendelkező szántóterületeket védi a beépítésre szánt területek (lakó-, gazdasági-, vegyes-, üdülő és különleges beépítésre szánt terület) növekedésével szemben. Az övezetben beépítésre szánt területet csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, területrendezési hatósági eljárás keretében lehet kijelölni. Az övezetben bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint történhet.

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Az OTrT a kiváló termőhelyi adottságú szántó fogalmát határozza meg, mely mindössze egyetlen művelési ágnak egy részét fedi le. Bár nagyobbrészt átfedés van a Tfvt. szerinti átlagosnál jobb minőségű szántó és az OTrT szerinti kiváló, valamint a tervezett jó termőhelyi adottságú szántó fogalma között, de azok a módszertanok különbözősége miatt szakmailag nem feleltethetők meg egymásnak. A fentiek ellenére a két ágazati jogszabály egymás hatását erősíti a termőföld védelme tekintetében, igaz különböző hatósági eljárásokban, eltérő államigazgatási eszközök igénybevételével. 10 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

11 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Országos vízminőség-védelmi terület övezete

A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területébe az ország nagytavain kívül azok a területek tartoznak, amelyekre vízminőségük védelme érdekében a környezetvédelmi felügyelőségek az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területére vonatkozó követelményeket írnak elő. A második vízminőség-védelmi kategóriába az egyéb védett területek befogadói tartoznak, illetve amelyet a felügyelőségek egyedi határozattal ide sorolnak. Az övezet lehatárolása az érintett települések közigazgatási területével történt. Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Terv

Kivonat a megyei területrendezési tervből

A Győr-Moson Sopron Megyei Területrendezési Terv által meghatározott övezetek közül a település területét az alábbiak érintik:      

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Magterület, Ökológiai folyosó, Pufferterület övezete Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete Széleróziónak kitett terület övezete 12 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

Magterület, Ökológiai folyosó, Pufferterület övezete

13 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

Széleróziónak kitett terület övezete

1.4.

A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TEVEINEKAZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI 14 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az egyes települések településszerkezeti tervét az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk: - Van-e számottevő mértékű lakó-, illetve gazdasági tartalékterület? - Van-e olyan technikai, elsősorban közlekedési infrastruktúra a vizsgált településen, amely nem csak a települést szolgálja, illetve van-e olyan technikai infrastruktúra a Kisbodak - településszerkezeti tervén, amely létesítési, működési feltételeit a szomszéd község településszerkezeti terve nem biztosítja? - Van-e a fentieken túl térségi jelentőségű terület felhasználás? Általánosságban megállapítható, hogy a szerkezeti tervek a települések lakosságszámához képest nem tartalmaznak nagyméretű lakó tartalékterületet és jelentős méretű gazdasági tartalékterületet, így ezt az egyes települések értékelésénél külön nem jelezzük.

Dunasziget

Dunaremete 1.5.

Lakosság / fő

Terület/ km2

Terv bef./ jóváhagyás

k

650

8.39

2004.10

k

650

8.39

2014.06

k

650

8.39

2014.06

k

255

4.36

2004.03

k

1472

35.90

2014.02

k

1472

35.90

2014.02

Terv címe

Döntés

Püski, 58/2004 (X.28.) településszerkezeti határozat terv Püski (északi és északnyugati terület), 21/2014. (VI. 10.) településszerkezeti hat. terv - módosítás 2014 Püski (északi és északnyugati terület), 4/2014. (VI. 24.) szabályozási terv és rend. HÉSZ - módosítás 2014 Dunaremete, szabályozási terv és helyi építési szabályzat Dunasziget, településszerkezeti terv - 2014 Dunasziget, szabályozási terv és HÉSZ - 2014

Vonatkozás

Város/Község

Püski

Településnév

Az alábbi táblázatban látható a Kisbodakkal szomszédos települések szerkezeti és szabályozási tervvel való ellátottsága:

teljes t.

t. rész

t. rész

3/2004 (III.17.) rendelet

teljes t.

18/2014. (II. 20.) hat.

teljes t.

4/2014. (II. 26.) rend.

teljes t.

HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA

1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Az önkormányzat képviselő testülete az 47/2002.(XII.16.) számú határozatával fogadta el a település fejlesztési koncepcióját. Kisbodak község képviselő testület az elfogadott település fejlesztési koncepciójának fő fejlesztési céljai az eltelt 14 évben részben módosultak. A 15 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



koncepcióban kijelölt kereskedelmi és szolgáltatói gazdasági területek, illetve a turisztikai fejlesztési területek nem valósultak meg. A kijelölt területeken a lakó területi fejlesztések sem realizálódtak. A vonalas infrastruktúra esetében is jelentős a „lemaradás” a koncepció elgondolásaihoz képest, a javasolt út és kerékpárút fejlesztések nem épültek ki. A közmű rendszerek esetében jelentős előrelépés a körzeti szennyvíztisztító telep üzembe helyezése és működése, mely a környezeti terhelést is jelentősen csökkenti. A kastély hasznosítása és a környező területek idegenforgalmi „helyzetbe” kerülése is elmarad a korábban megfogalmazott céloktól. 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Jelenleg nincsenek érvényben levő településfejlesztési és településrendezési szerződések, azonban a jövőben javasoljuk bevonni a településrendezés eszközei közé. 1.6.

A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

Kisbodak község önkormányzatának képviselőtestülete 2015. novemberében úgy döntött, hogy a község 2003-ban elkészült településrendezési tervét felülvizsgálva egy új rendezési tervet készíttet. A hatályos jogszabályoknak megfelelően, a településszerkezeti és a szabályozási terv előtt a településfejlesztési koncepció készül el. A község jelenleg hatályos szabályozási terve többször módosításra került, így egységes szerkezetű tervdokumentáció nem áll rendelkezésre. A HÉSZ is többször kiegészítésre került az eltelt 14 év alatt. A 314/2012. (XI.08.) Korm. Rendelet átmeneti időszakra vonatkozó rendeletei alapján a jelenleg hatályos tervek 2018. december 31-ig használhatóak. A település fejlesztési idősávja és a jogszabályi „kényszer” miatt a község az új rendezési terv elkészítéséről döntött. 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök Kisbodak Község Településszerkezeti Terve: 34/2003.(IX.03.) sz. Kt. határozattal került elfogadásra. Kisbodak Község Szabályozási Terve: 6/2003.(IX.04.) sz. Kt. rendelettel lett elfogadva. A község hatályos településszerkezeti és szabályozási tervmódosításai 2003 és 2015 között. 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településen a hatályos településszerkezeti tervből a lényeges elemek nem realizálódtak. A kisebb belterületi lakó- és intézményi területváltozások az évek alatt megvalósultak, önkormányzati és magán beruházásban. A hatályos terv szerinti térségi léptékű nyomvonalas infrastrukturális elemek - elkerülő településközi utak, Kisbodak-Püski kerékpárút - nem épültek ki. A szigetközi kerékpárút a községet nem érinti, mely az 1401-es út mellett megvalósult, Győr és Mosonmagyaróvár irányában.

16 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.7.

A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA

1.7.1. A társadalom összetétele 1.7.1.1.

Demográfia

Az alábbi ábrán Kisbodak demográfiai mutatóinak alakulását látjuk 2007-2013. intervallum között:

Év

Népesség fő

2014

359

2013

348

2012

343

2011

354

2010

349

2009

359

2008

362

2007

356

Az alábbi ábrán az öregségi mutató látható (100 db 0-14 évesre jutó 60-x éves)

17 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán az odavándorlások száma látható (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen)

Az alábbi ábrán az elvándorlások száma látható (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen)

18 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.7.1.2.

Népesség

A település lakosságszáma a koncepció készítésekor elérhető (2015. január 1.) adatok alapján: 359 fő.

ÉV

1980

1990

2001

2011

Megye összesen

439 502

435 757

432 717

433 403

Mosonmagyaróvári kistérség 1000-1499 lakosú Községek, nagyközségek Kisbodak

72 767

72 790

72 574

72 834

38 100

35 040

34 615

34 194

425

386

389

364

Állandó népességszám alakulása 1980-2011

A lakosságszám alakulása a 80-es évek csúcsa óta ingadozó tendenciát mutat. Az alábbi ábra Kisbodak lakosságszámának alakulását mutatja be 2007 és 2014 év között éves lebontásban.

Az alábbi ábrán, a lakónépességen belüli 0-14, a 15-59, és a 60 év felettiek aránya látható százalékos eloszlásban. (Népszámlálás 2001)

19 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.7.1.3.

Képzettség

Kisbodakon általános iskola nem működik. Az alábbi ábrán az általános iskolai tanulók számát láthatjuk gyógypedagógiai oktatással együtt 2007-2014. évek közötti intervallumon belül. – Nincs adat

Kisbodakon nem működik középiskola. A felsőfokú végzettségűek aránya 8,3% a 2011-es népszámlálás alapján, ami több mint a hasonló lakos számú településeken (5,8%) viszont a kistérségi átlagot (10,8%) és a megyei átlagot (14%) nem éri el. 20 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Megye összesen

4 142

39 775

98 944

Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 94 965

Mosonmagyaróvári kistérség

631

6 856

17 941

18 052

18 600

7 552

69 632

200-499 lakosú Községek, nagyközségek

192

1 606

4 709

3 824

2 788

819

13 938

Kisbodak

3

43

89

93

81

28

337

Általános Iskola első 1-7. 8. évfolyamát évfolyam sem végezte el

Terület

1.7.1.4.

Érettségi

Egyetem, főiskola stb. oklevéllel

Összesen

119 774

59 618

417 218

Foglalkoztatottság

Az alábbi ábrán a településen élő regisztrált munkanélküliek számának alakulása látható.

Az alábbi ábrán a településen élő nyilvántartott álláskeresők aránya látható a munkaképes korú népesség százalékában.

21 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.7.2. Települési identitást erősítő tényezők „Önmeghatározásunk fontos részét képezi a területi, térségi hovatartozásunk, különösen meghatározó e tekintetben a települési hovatartozásunk, lokális identitásunk.” (Nárai, 2009). „A területi/települési identitás egyszerre tudatos és emocionális azonosulás, kötődés egy térséghez, településhez, amely történelmi és területi szocializációs folyamat eredményeképpen jön létre.” (Raagmaa, 2002). „A közös identitás társadalmi, területi, történelmi és kulturális gyökerekre nyúlik vissza” (Paasi, 2003). A fejezetben olyan kiemelendő és kiemelkedő értékeket jelenítünk meg, amelyek az emberek mentális térképében Kisbodakhoz kötődhetnek, a települési identitás (azonosulás) építőkövei, illetve hordozói. 1.7.2.1.

Történeti és kulturális adottságok

Bodakot 1330-ban említik először, mint a Héderváry család birtokát. Ekkor még egy falu lehetett, miként az 1429-0548 közötti évekből fellelt tucatnyi, a Héderváry család oklevéltárában fennmaradt irat is csak Bodakról tesz említést. A Kis-Bodak és a Nagy-Bodak név is először 1591-ben fordul elő az okiratokban. A XVII-XVIII. századból meglehetősen kevés adat maradt fenn. Háborús veszedelmek nem érték a települést, de az árvizek többször elpusztították. Az 1712 és az 1736 évi árvizek pusztítását a krónikák kiemelten említik. Kisbodak egyházilag környező szigetközi egyházközösségekkel együtt – az Esztergom Főegyházmegyéhez tartozott egészen 1991-ig. A település földesurai az évszázadok során többször változtak. 1696-ban pl. a báró Amade családé, majd a gróf Viczay családra szállt a birtok. Lakossága a XV-XVIII. században főként halászattal foglalkozott, Bodakot a legjobb halászterületként említették a korabeli összeírások. A község határában híres malmok működtek. Később aranymosással is próbálkoztak az itt lakók, akiknek létszámáról ebből a korszakból nincs hiteles adat. A Napóleoni háborúk során a visszavonuló, élelem után kutató katonák felperzselték a falut. 1924-ben alapították az iskolát. A XIX. században többször pusztít tűzvész, de a község mindig újjáépül. 1900-ban a lakosság kb. 600 fő, nagyrészt katolikus vallásúak. A helyi termelőszövetkezet 1938ban alakult meg. Az 1954-es árvíz elpusztította a falut, mely ekkor költözött a Dunától távolabbra, a mai helyére. Az árvíz után hatalmas földtömegeket mozgattak meg a töltés építésekhez, mely jelentős mezőgazdasági földterület csökkenéssel járt. A több szempontból hátrányos helyzetű település szerep nélküli községgé vált, a helyi munkalehetőségek beszűkülése, a városba való 22 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



napi ingázás nehézségei, az oktatás intézmény „elköltöztetése”, a fiatatok elvándorlását és a lakosság elöregedését jelentette. Az 1991-es évtől a Duna elterelése miatt tapasztalható vízhiány sújtotta a település mezőgazdaságát és turisztikai fejlődését. A Felső-Szigetközi hullámtéri és mentett oldali vízpótlás megvalósulásával a turisztikai fejlesztések felgyorsultak. A község nevezetessége a falu közepén álló kőkereszt, melyet a földesúr Viczay gróf neje Khuen Mária grófné állította 1817-ben. 1993-ban épült fel a falu modern temploma, melyet szt. Balázs és szt. László tiszteletére szenteltek fel. A XXI. századra a község ismét fejlődési pályára állt: a közművesítettség teljes körű, a falukép tiszta, rendezett. A foglalkoztatottság gyakorlatilag teljes körű. Újraépítették a falu jellegzetességét, az ácsolt szerkezetű haranglábat és a híres boglyakemencéket. Az önkormányzat apartmanokkal segíti a fiatalok helyben maradását és letelepedését. 1.7.2.2.

Társadalmi élet, szokások, hagyományok

Kisbodakon 2008-ban a régi művelődési otthon helyén épült fel a modern közösségi ház. Az épületben színházterem, klubhelyiség, aula, galéria áll a rendezvények, kiállítások látogatói rendelkezésére. 2015-től itt működik a település kitűnően felszerelt könyvtára. Az intézmény udvara is helyet ad a közösségi rendezvényeknek. A mozgalmas társadalmi életet a falu számos civil egyesülete, klubja biztosítja. Az idősek, a faluszépítő nők és férfiak, a vízisportok kedvelői, a vadászok, a horgászok mindannyian egy-egy klub tagjai. A civilek és az önkormányzat aktivitásának köszönhetően a rendezvénynaptár évről évre egyre több közösségi összejövetelt tartalmaz. Ezek sorából néhány: Hősök Napja, gyermeknap, nyugdíjasnap, a nemzeti és községi jeles napok ünnepségei, megemlékezései, vízi majális, nyárbúcsúztató, Let’s Clean Up Kisbodak, falunap, búcsú, adventi jótékonysági rendezvény. Kisbodak a Duna-régió Vízi Turisztikai Szövetség egyik székhelye, a nemzetközi „Víz-Csöppek” Mozgalom alapítója, a Melk-Budapest Vízi Zarándokút állomása. A község ma is ápolja népszokásait: a Balázs-járást, a hagyományos húsvéti locsolkodást, a betlehemezést, a mendikálást, az aprószentek-járást, a legényavatást és a lakodalmas hagyományokat. A falu egyik híres néprajzi hagyatéka a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felállított kisbodaki nyakas pajta, amiben lakodalmakat és egyéb mulatságokat tartottak és tekintélyes méretei miatt az egész falu kényelmesen elfért benne. Másik ilyen emlék a bárki által hozzáférhető helyen állott „köz” kemence, melyben egykoron a falu lakói sütötték a kenyeret. E boglyakemencéket Kisbodakon 2015-ben ismét megépítették, így újra a falut szolgálják. A környék gazdag természeti értékekben, a település határában elterülő Pálffy-erdő a Szigetközi Tájvédelmi Körzet része. A Kis utcai tavak és a Duna a horgászat, a folyó vadregényes ágrendszere a vízitúrák, a galériaerdők a vadászat, a jól járható erdei és mezei utak pedig a gyalogos-, kerékpáros- és lovasturizmus szerelmeseinek nyújtanak kitűnő kikapcsolódási lehetőséget. A település közigazgatási területén ugyan nem halad át a szigetközi kerékpáros útvonal, de az árvízvédelmi töltésen a Szigetköz több települése fele lehetséges a kerékpáros túrázás.

1.7.2.3.

Nemzetiségi kötődés, civil szerveződések

Civil szerveződések: Kisbodakért Alapítvány, Kisbodaki Baráti Kör Egyesülete, Kisbodaki Horgászegyesület, Kisbodaki Sportegyesület, Agg-Duna Vadásztársaság, Nők Kisbodakért Klub, Öreg Fűz Nyugdíjasklub. 1.7.2.4.

Vallás

A vallási megoszlás a 2011. évi népszámlálás adati szerint a következő: 23 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Népesség vallása felekezet szerint - 2011

fő

%

Római katolikus

246

69,3

Görög katolikus

-

-

Református

8

2,2

Evangélikus

-

-

Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik

3

0,8

Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik

30

8,4

Ateista

6

1,7

Nem nyilatkozott

62

17,6

Összesen

355

100

A településen egy római katolikus templom és plébánia található. A papi teendőket a halászi plébános látja el. 1.8.

A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA

1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) Kisbodak, Püski, Lipót, Dunaremete egy háziorvosi körzetet alkot. Az alapellátás ellátási szerződés keretében valósul meg. A háziorvosi körzet székhelye Püski község. Az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi ügyelet ellátási szerződés keretében valósul meg, az ügyeleti ellátás székhelye Mosonmagyaróvár város. Kisbodak, Püski, Lipót, Dunaremete község teljes közigazgatási területével egy házi gyermekorvosi körzetet alkot. Az alapellátás ellátási szerződés keretében valósul meg. A gyermekorvosi körzet székhelye Püski község. Az alapellátáshoz kapcsolódó házi gyermekorvosi ügyelet ellátási szerződés keretében valósul meg, az ügyeleti ellátás székhelye Mosonmagyaróvár város. Kisbodak, Halászi, Püski egy fogorvosi alapellátási körzetet alkot. Az alapellátás ellátási szerződés keretében valósul meg. A fogorvosi alapellátási körzet székhelye Halászi község. Az alapellátáshoz kapcsolódó fogorvosi ügyelet ellátási szerződés keretében valósul meg, az ügyeleti ellátás székhelye Mosonmagyaróvár város. Kisbodak, Püski, Lipót, Dunaremete egy védőnői körzetet alkot. Az alapellátás közalkalmazotti jogviszonyban álló védőnő útján valósul meg. A védőnői körzet székhelye Püski község. Kisbodak szociális kötelezettségeit a mosonmagyaróvári székhelyű Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény útján látja el. Az intézmény szervezeti keretébe az alábbi ellátási formák tartoznak: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás az Idősek Klubjaiban, a Fogyatékossággal Élők Nappali Intézményeiben és a Hajléktalanok Nappali Melegedőjében. Szakosított ellátások: Idősek Gondozóháza, Hajléktalanok Átmeneti Szállása, „Aranykor” Idősek Otthona és Idősek Otthona. Családi és gyermekjóléti szolgáltatások: Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, Gyermekek Átmeneti Otthona, Családi Napközi. A bölcsődei ellátást a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás 3 bölcsődéje biztosítja.

24 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



A bölcsődések száma is hasonló képet mutat, így térségi szinten elegendőnek mutatkozik a bölcsődei férőhelyek száma, azonban Mosonmagyaróváron a statisztikai adatok szerint 3 bölcsődére 282 gyermek jut.

Az alábbi ábrán az óvodai feladat ellátási helyek számát láthatjuk (gyógypedagógiai neveléssel együtt) a térség viszonylatában. Kisbodak óvodai köznevelési feladatát a Darnózseli Köznevelési Önkormányzati Társulásban működő Gólyavár Körzeti Napköziotthonos Óvoda látja el.

25 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán az egy férőhelyre jutó óvodások számának alakulását láthatjuk a 2007-2013. évek közötti intervallumban.

Az alábbi ábrán az általános iskolai tanulók számának alakulását láthatjuk a 2007-2013 év közötti intervallumban.

26 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Kisbodak általános iskolai köznevelési feladatát Darnózseli, Dunaremete és Kisbodak intézményi társulásában, a Szigetköz Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el. Az iskola tárgyi feltételei adottak. A környék legjobban felszerelt iskolája. 8 tanteremmel, és két szaktanteremmel (informatika terem, természettudományi előadó) rendelkezik. 22 számítógépes állomással működő informatika teremmel büszkélkedhet, ezen felül minden osztály interaktív táblával felszerelt, amely nagy segítséget jelent a tanítás-tanulás folyamatában. Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a térségben, Lébényben és Mosonmagyaróváron pedig 10 gimnázium és szakközépiskola működik.

27 www.ter-halo.hu

Jánossomorján,

1-1

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán az idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága látható ezrelékes megadásban térségi viszonylatban.

Önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtságáról nincs adat sem Kisbodak, sem a térség viszonylatában.

Az alábbi ábrán a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma látható a 2007-2013. év közötti intervallumban.

28 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy ez a szám térségi átlag alatti.

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Kormány Rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI Rendelet rendelkezéseivel, Kisbodak Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. 29 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.9.

A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA

1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre „Az ország gazdasági fejlődésében kialakult területi különbségek már az 1990-es évektől kezdve ugyanazt a térségi differenciálódást mutatják. Erős megosztottság mutatkozik egyrészt a főváros és a vidék, másrészt a nyugati és keleti országrész fejlettségében”. (KSH 2012, 22. o.) A település gazdasága egyoldalú. Abból, hogy a munkaképes korú lakosság döntő része a település közigazgatási határain kívül végzi munkatevékenységét látható, hogy nincs jelentős elsődleges termelő a településen. A gazdálkodás döntő többsége a jövedelem kiegészítés körébe tartozó mezőgazdasági tevékenység. A település vállalkozásainak többsége a helyi szolgáltató szférába sorolható. A kereskedelmi profil a második legjellemzőbb tevékenységi kör. Az iparűzési adó 7,5-8,5 millió Forint között mozog. Sok azon vállalkozások száma, akik innen származnak, vagy más kapcsolódási pontjuk van a településhez. Meg kell még állapítani, hogy a vállalkozók között sok a kényszervállalkozó. Az alábbi ábrán a rendelkezésre álló adatok alapján az iparűzési adó mértékének alakulása látható 2007-2010. közötti intervallumban (1000 Ft).

30 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén ) (db) 2011-től az adatkör gyűjtése a GFO nómenklatúra szerint megváltozott, ezért egy idősorban nem összehasonlítható, a megelőző évekkel. (Bizonyos vállalkozási formák átkerültek a vállalkozások köréből a nonprofitok vagy az egyéb szervezetek kategóriájába.). A GFO nómenklatúra szerinti mutató a "Regisztrált vállalkozások száma (GFO '11)" mutató név alatt érhető el.

31 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Regisztrált vállalkozások száma (GFO '11) (db) 2011-től az adatkör gyűjtése a GFO nómenklatúra szerint megváltozott, ezért egy idősorban nem összehasonlítható, a megelőző évekkel. (Bizonyos vállalkozási formák átkerültek a vállalkozások köréből a nonprofitok vagy az egyéb szervezetek kategóriájába.)

32 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán a működő gazdasági társaságok száma látható (db).

33 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán a mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya látható (az összes működő vállalkozás százalékában). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

34 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán a működő vállalkozások száma látható a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (TEÁOR ’08: A gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

Az alábbi ábrán az Ipar-, építőiparban működő vállalkozások aránya látható az összes működő vállalkozás százalékában. Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

35 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



36 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán a működő vállalkozások száma látható az ipar-építőiparban (szekunder szektor, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

37 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán a működő vállalkozások számát láthatjuk a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR ’08: C gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

Az alábbi ábrán a működő vállalkozások száma látható az építőipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR ’08: F gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

38 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán a szolgáltatásokban működő vállalkozások aránya látható az összes működő vállalkozás százalékában. Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

Az alábbi ábrán a működő vállalkozások száma látható a szolgáltatásokban (tercier szektor, db). 39 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

Az alábbi ábrán a működő vállalkozások számát láthatjuk a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR ’08: G gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

40 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán a működő vállalkozások számát láthatjuk a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR ’08: H gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

Az alábbi ábrán a működő vállalkozások számát láthatjuk a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR ’08: I gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

41 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán a működő vállalkozások számát láthatjuk az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban (TEÁOR ’08: J gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

Az alábbi ábrán a működő vállalkozások számát láthatjuk a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR ’08: K gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

42 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán a működő vállalkozások száma látható az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban (TEÁOR ’08: L gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

Az alábbi ábrán a működő vállalkozások száma látható a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR ’08: M gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

43 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán a működő vállalkozások száma látható az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR ’08: N gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

Az alábbi ábrán a működő vállalkozások száma látható az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR ’08: S gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint, db). Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

44 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül, db):

Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db):

45 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Vendéglátó helyek száma (db):

Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma (kiskereskedelmi és magánszállás adás, db):

46 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Vendégforgalom (db):

Vendégéjszakák száma a szálláshelyeken (db):

1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Kisbodakon Győr-Moson-Sopron Megyében utolsók termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezet 1992-ben szervezetek száma 49. db. Közülük a legnagyobb tevékenykednek. Napjainkban 4 kereskedelmi üzletet, 1 tartunk nyilván. 47 www.ter-halo.hu

között 1949-ben szervezték meg a megszűnt. Ma a regisztrált gazdasági arányban mezőgazdasági őstermelők élelmiszerüzletet és 2 vendéglátóhelyet

TÉR-HÁLÓ KFT



1.9.4. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Kisbodak ingatlanainak négyzetméter ár alakulása (2016. szeptember alapján)

A nominál ár a mindenkori, forintban értendő árakat jeleníti meg egy négyzetméterre vetítve, míg a reál ár a nominál ár inflációval korrigált értéke. A szórás megmutatja, hogy az adott időszakban az átlagos négyzetméter áraktól átlagosan mennyivel tértek el az ingatlanok négyzetméterre vetített árai. A reál m² ár alakulását a Központi Statisztikai Hivatal szezonálisan kiigazított maginfláció segítségével kalkuláltuk. A diagramon Kisbodak területén található családi házakra vonatkozó négyzetméter árak havi alakulását követheti nyomon. A szaggatott vonallal jelzett időszakokra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre elegendő információ. Családi házak esetén Kisbodak településen az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár 147 825 forintról 161 258 forintra nőtt, ami 13 433 forintos emelkedést jelent.

48 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



A lakóingatlanok száma Kisbodak településen 2009-ben 163 darab volt, mely 2014-re 164 darabra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy Kisbodak településen a lakóingatlanok száma 5 év alatt 0.61%-kal, azaz 1 darabbal bővült. Ez alatt az időszak alatt a lakóingatlanok száma átlagosan egy évben 0 darabbal növekedett meg.

1.10.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ-ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat költségvetési bevételi terve nagyságrendileg 2014-ben 28.000.000 Ft., 2015ben 24.000.000 Ft., 2016-ban 38.000.000 Ft volt. A takarékos gazdálkodás mellett mindig jutott civil szervezeteink és a Római Katolikus Egyházközség támogatására is fedezet. Kisbodak vagyona jelentősen gyarapodott a vonalas infrastruktúrával, művelődési ház felújításával. A hatályos Gazdasági Programot Kisbodak Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 21/2015. (IV.16.) Határozatával fogadta el. 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége Az önkormányzat koordináló tevékenysége mellett a civil faluszépítő egyesület is működik, mely a fejlesztési kérdésekben állást foglal, véleményez. A közös tulajdonú területek esetében a tervezett fejlesztéseket átfogó társadalmi párbeszéd előzi meg, közmeghallgatással, falu fórummal. A rendezési terv - és a korábbi módosításainak alkalmával - készítése során többször is lakósági kérdőívekkel a helyi lakósok megszólításra kerültek, a képviselő testület több alkalommal tárgyalt a munkaközi fejlesztési koncepció anyagát. A testület minden információ birtokában tud dönteni az önkormányzati- és a magántulajdont érintő fejlesztésekről. 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzat minden lehetőséggel támogatja a helyi gazdaság erősödését. A rendezési tervben a fejlesztési területek nagy része magántulajdonú terület, a tervezett beruházások 49 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



önkormányzati területeken nem megvalósíthatóak. A községben működő vállalkozások fejlesztési elképzeléseit a terv koncepció szintjén már figyelembe veszi. Az önkormányzat saját gazdasági élénkítő programot nem tud folytatni – források hiányában – de a magánterületeken jelentkező gazdasági fejlesztési szándékokat a közérdekek egyeztetése mellett támogatja. 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika A település önálló foglakoztatási koncepcióval nem rendelkezik, erre vonatkozóan az állami lehetőségeket tudja szem előtt tartani. 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás A település helyiséggazdálkodási szabályzattal nem rendelkezik. Az önkormányzat a tulajdonát képező ingatlanban apartmanokat alakított ki, ezzel segíti a fiatalok letelepedését. 1.10.6. Intézményfenntartás A helyi intézmények fenntartását önkormányzati költségvetésből oldja meg a település. 1.10.7. Energiagazdálkodás A település épületei többnyire vezetékes földgázzal ellátottak mind magán, mind közösségi szinten. Az elektromos áramellátás a szolgáltató által üzemeltetett középfeszültségű hálózaton légkábeles kiépítéssel megoldott. Alternatív energia rendszerek a közösségi tulajdonú ingatlanokon üzemelnek a településen: a községháza és a közösségi ház áramellátását napelemes kiserőmű biztosítja. A könyvtár és klubhelyiség fűtése e zöld energia felhasználásával történik – infrapanelek segítségével. 1.11.

TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

Kisbodak településüzemeltetési szolgáltatásai: Aqua Kft. Fő tevékenység: Víz – és csatorna ellátás Az AquaKft. , melynek főtevékenysége az ivóvíz szolgáltatás és a szennyvízkezelés. ENKSZ Észak-Dél Földgázelosztó Zrt. Fő tevékenység: Gázellátás A településen a gázelosztó hálózat üzemeltetési feladatát mint elosztói engedélyes az ÉgázDégáz Földgázelosztó Zrt. látja el. A település területén az egyetemes szolgáltatói tevékenységet ugyanakkor a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. végzi. Az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2007. június 1. óta a GDF SUEZ vállalatcsoport tagja. A földgázellátás majdnem 100%-osnak mondható Kisbodakon. Eon Áramhálózati Zrt. Fő tevékenység: Elektromos energia ellátás A korábbi ÉDÁSZ elektromos energiaszolgáltató 2004. június 1. óta E-On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. néven működik a településen, az E-On Hungária csoport tagjaként. Az elektromos energia ellátás 100%-os Kisbodakon. Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Fő tevékenysége: Háztartási hulladék elszállítása. 50 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Heti egy alkalommal szállítja el a háztartási hulladékot a jánossomorjai hulladéklerakóba. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. A szelektív hulladékgyűjtés minden háztartásnál és intézménynél megoldott. Az elszállítás havi egy alkalommal történik. Szelektív gyűjtősziget is a lakosság rendelkezésére áll. Magyar Telekom Nyrt. Fő tevékenység: Vonalas távközhálózat A korábbi MATÁV 2005 után Magyar Telekom Nyrt. (T-Com) néven folytatta tovább működését. Észak-Nyugat Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Fő tevékenység: Közösségi közlekedés A Kisalföld Volán Zrt. jogutódjaként 2014 óta zártkörűen működő részvénytársaság. A szombathelyi székhelyű személy- és árufuvarozással foglalkozó részvénytársaság, nemcsak Győr helyi közösségi közlekedési feladatait látja el, hanem Sopronét, és Mosonmagyaróvárét is a megyében. Továbbá az ÉNYMKK Zrt. biztosítja a megyén belüli helyközi, valamint a megyén kívüli távolsági utazások kiszolgálását is. 1.12.

A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA

1.12.1. Természeti adottságok A község területe, így a tervezési terület is teljes egészében árvízveszélyes alacsonyártéri síkság. Tengerszint feletti magassága 111,5-112,0 m között van. A feltöltődő területen völgyhálózat nem maradt fenn. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. A terület szerkezetileg jelenleg is süllyedő fiatal medencerészlet, amit a Duna hordalékkúpja tölt ki. A területet tagoló fő szerkezeti vonalak a folyók futására merőleges irányban haladnak. A süllyedéket kitöltő homokos kavicsos rétegek vastagsága 100-250 m. Alattuk a homokos iszapos üledékrétegek 2000 méternél is vastagabbak. Ezek nagy tömegű réteg és talajvizet tartalmaznak. A Duna-meder ma is feltöltődő kavicskészlete kb. 80 millió m3.

1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet (tájtörténeti vizsgálat, tájhasználat értékelés) A történeti áttekintésből kiderül, hogy Kisbodak nem a középkortól egységesen fejlődő település, hanem többször újratelepített falu. Az újratelepült falut földművesek tették lakhatóvá, a csalitos, bozótos, erdős, vízjárta területek művelhetővé tételével. Az erdőirtásokon nyert tisztásokon a 12. századtól folyamatosan fejlődött, növekedett a Szigetköz központjában. Az I. és a II. katonai felmérés térképrészletén a Duna melletti település tisztán kivehető, valamint látható a környező településekre, Dunaremetére, Püskire, Halászira, valamint a Darnózselire vezető utak nyomvonala. Jól látható, hogy Kisbodak egészen az 1850-es évekig organikus fejlődésű, kettős magvú település volt, a dunai árvizek miatt többször „helyet” változtatott. Az 1954-es nagy árvíz után, mely teljesen romba döntötte a falut. Kisbodak fő utcája kettős kanyarral szeli át a települést, az első kanyarulatnál háromágú útkereszteződésre jellemző háromszög alakú tér jött létre, mely eredetileg piactér lehetett. A második kanyarnál újabb tér alakult ki, itt ágazik ki belőle a Duna felé vezető út. Később már tisztán kivehető az orsó alakú tér. A település központjában található az 1993-ben épült r.k. templom. A Kossuth Lajos utca mentén újabb telkek alakultak ki a Pontyos-Örvényesi csatornáig. Itt és a templom környékén nagyobb a teleksűrűség, ami arra engedd következtetni, hogy itt lehetett a település múlt századi központja. 51 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az 1980-as években a hosszanti fésűs beépítés alapján az utcák nyugat fele az Arany János irányában terjeszkedtek, ahol új telek létesültek. A múlt század végi településszerkezetből a jelenlegi település nem sokat őrzött meg. A település szerkezet a természetföldrajzi adottságok és a mindenkori közlekedési útvonalak vonalvezetése határozta meg. Kisbodak a magasabban fekvő területekre terjeszkedett az 1954-es árvíz után, az 1980-as évektől északi és nyugati irányban fésűs beépítéssel fejlődött tovább. Az 1990-es évektől az új lakóterületek a község déldélkeleti részén helyezkednek el oldalhatáron álló családi házas beépítéssel. 1.12.2.1.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

Tájképvédelem szempontjából két kategória szerint emelik ki a védendő területeket. Vannak „országos jelentőségű”, valamint „térségi jelentőségű” tájképvédelmi területek. Kisbodak teljes közigazgatási területe a „térségi jelentőségű” kategóriába tartozik. Ugyanakkor több szomszédos település területére eső övezet határos Kisbodak közigazgatási területével. Az „országos jelentőségű” kategóriát az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY Határozat definiálja, mely szerint a táj integráns értékhordozó, komplex, kulturális, társadalmi, természeti kategóriát alkot, az Európai Táj Egyezményhez való csatlakozásunk pedig megköveteli a tájak, tájképi értékek fokozott védelmét, a tájkarakter kutatását és feltárását. Az alábbi ábrán az országos jelentőségű tájképvédelmi övezet és térségi jelentőségű tájképvédelmi övezeteket láthatjuk Kisbodak és környezete vonatkozásában. (Kivonat Győr-Moson-Sopron Megye Rendezési Tervéből, 2010)

1.12.2.2.

Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék

Kisbodak közigazgatási területén a táblázatban felsorolt helyi és országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló terület / érték található. A település közvetlen szomszédágában húzódik a Szigetközi Tájvédelmi Körzet is, mely 9300 hektár területen 1992-ben létesült. Két súlypontos része a Duna melletti hullámtér területek és a Mosoni-Dunát körülvevő ártéri területek. A védett területek a www.termeszetvedelem.hu honlap adatai szerint.

1.12.2.3.

Ökológiai hálózat

Kisbodak északi részén fekvő, főként ártéri erdőterületeket magában foglaló része, valamint a Dunaszigettel határos nyugati csücskében fekvő erdőterületek alkotnak egybefüggő ökológiai hálózat foltokat. 1.12.3. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A legelső térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közigazgatási területén több erdő volt, de főleg a mezőgazdasági terület volt számottevő már akkor is, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Már a két katonai felmérés közötti időszakban is megindult az erdőterületek csökkenése. 1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés, a jobb minőségű területeken azonban tovább folytatódott a szántóföldi művelés.

52 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Kisbodak község külterületét nagy kiterjedésű szántó területek és kisebb összefüggő erdő és rétlegelő területek jellemzik. A művelési ág szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja a koncepció tervezet szerint:

Művelési ág

Terület (Ha)

Mezőgazdasági általános területek Védelmi erdő területek Gazdasági Erdő területek Vízgazdálkodási területek Természetközeli területek Kivett területek

Összesen

200 412,5 13,7 147,7 13,7 121,8

909,4

Arány (%) 22 45,4 1,5 16,2 1,5 13,4 100

A település külterületének nagysága 866 ha. A külterületi zöldfelületeket tekintve a község nagy kiterjedésű szántó területtel, kisebb részben erdő, rét, legelő, nádas területekkel rendelkezik. A szántók nagy része SZ4, SZ5 és SZ6 közötti minőségi osztályokba tartozik. A településen jó minőségű SZ1-SZ2 szántó nem található. 1.13.

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA

1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés, a rosszabb minőségű területeken is megjelentek a magángazdálkodók és vállalkozások. A mezőgazdasági támogatás rendszere miatt nagyrészt néhány családi gazdálkodó bérli és használja külterületi földterületeket. A növénytermesztés szerkezeti változásával a jobb minőségű területen kisebb táblákban, de folytatódott a szántóföldi művelés. Az előző évekhez képest jelentős arányú a műveletlen, gyomos terület. A belterületeken a gazdaságtalanná vált burgonyatermesztés csökkent. Az elöregedő lakosság jelentős része nem művelte a felhagyott területeket, így jobb esetben a bérbeadással lehetet elérni a szántó területek üzemszerű fenntartását. A fiatalabb telektulajdonosok már nem végeznek mezőgazdasági melléktevékenységet. A rendezett füvesített telkek a falu belterületi helyein találhatók. 1.13.1.1.

Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek

A település külterületét jelenleg szántóterületek, rétek és nagy kiterjedésű ártéri erdők alkotják. Az erdők egy része a Szigetközi Tájvédelmi Körzet részét képezi. Az erdők faállománya döntően fűz és nyár, kisebb részben akác. A fennmaradó részeken rétek és szántóföldek váltják egymást. Szerencsés módon jól megmaradtak a területen a mezőgazdasági táblákat és utakat határoló védőerdősávok, és a csatornákat, vízfolyásokat övező rétek, melyek változatosabbá teszik a település egészét. A belterület nagysága 43 ha. Jelentősebb zöldfelület a település központjában a Szabadság utca közpark, valamint a templom és parkja. Ezen kívül a településen további kialakított közpark jellegű terület a falu elején, a játszótér környezetében létesült. A legnagyobb egybefüggő zöldfelületet az ún. Kis utca tavak (József Attila utca, Béke utca) gondozott környezete adja. Emellett a belterület a nagyméretű magánkertek sokasága miatt nem szűkölködik természetes zöldfelületekben. A belterület részét képező zöld még a csatornák melletti gondozott kertvégek, melyek hangulatos, természetközeli állapot érzetét keltik. Kisbodakon jelenleg egy temető van. A település egyik központi helyén található temető szépen gondozott, rendben tartott területe a településnek. 53 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az utcák zöldfelületi ellátottsága vegyes képet mutat. Vannak olyan utcák, melyek fásítása megfelelő és vannak olyan utcák is, melyek nem rendelkeznek fasorral, egyéb zöldfelülettel. Ez azonban a belterületi hatalmas szabad zöldfelületek miatt egyáltalán nem zavaró. Az utcai fasorokat általában gyümölcsfák alkotják, ritkábban díszcserjék. A település sportpályája a belterület középső részén található, szintén gondozott, rendezett terület.

1.13.1.2.

Zöldfelületi ellátottság értékelése

Az alábbi ábrán a zöldfelületek nagyságának alakulása látható Kisbodakon a 2007-2010. közötti intervallumban.(m2) Láthatjuk, hogy az említett időszakban nem történt változás a zöldfelületek nagyságát illetően. A 2011-es mutató értéke jelenleg felülvizsgálat alatt áll. Az adat a KSH és a MÁK közös 1616-os (Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról) kérdőívéből származik, melyet a MÁK dolgoz fel és továbbít a KSH-nak.

Az alábbi ábrán az egy lakosra jutó zöldfelület nagyságának alakulása látható Kisbodakon a 2007-2010. közötti intervallumban.(m2) A 2011-es mutató értéke jelenleg felülvizsgálat alatt áll. Az adat a KSH és a MÁK közös 1616-os ("Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról") kérdőívéből származik, melyet a MÁK dolgoz fel és továbbít a KSH-nak.

54 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszert a növénnyel fedett területek összessége alkotja. Elemei közterületi és nem közterületi, korlátlan és korlátozott közhasználatú kategóriába sorolhatók. A település jelentős, a megye falusi átlagát messze meghaladó területnagyságú, kiépítettségű fenntartottsági szintű közterületi zöldfelületekkel rendelkezik. A község leghangsúlyosabb helyein – a főút iránytöréseiből kiágazó mellékutak csatlakozásánál kialakuló teresedésekben – magas díszértékű közparkok találhatóak. A parkok területileg és növényanyaguk tekintetében is helyi védelemre érdemesek. A településen jelenleg is találhatóak jól fásított, magas díszértékű növényzettel beültetett utcák pl.: Felszabadulás utca, Szabadság utca, egy szakasza. A belterületen jelentős még a Béke utca melletti „vizes” területek területe, településszerkezeti szerepe szerint díszesebb, gondozottabb, esztétikusabb kialakítást igényel. A zöldfelületi rendszer területileg legnagyobb kiterjedésű elemét a lakókertek alkotják. Szerepük, jelentőségük kondicionáló és esztétikai hatásukban rejlik. A település zöldfelületi rendszerének szerves alkotóelemei a belterületi vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó erdőterületek. A Duna melletti galéria erdők, a vízfolyásokat, csatornákat kísérő erdőterületek összefüggő hálózatot alkotnak. Az erdők nagy része NATURA 2000 területbe esik. Településképi jelentőségű a Duna irányából érkezőket fogadó erdős-ligetes terület a környező csatornák mentén. A zöldfelületi szerkezeti elem a településkép meghatározó eleme, megtartásáról, megőrzéséről gondoskodni kell. 1.14.

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA

1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata A község belterületén döntően lakóterületi funkciók vannak túlsúlyban, kisebb részben a településközponti vegyes öveztek, melyek az intézmények elhelyezését biztosítják. A különleges területfelhasználású területek is jelentős számban vannak jelen (temető, sportpálya, stb.), melyek önálló fejlesztési elemként kezelhetőek a koncepcióban. 55 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.14.1.1.

Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek aránya a falusias használatnak megfelelő, a hatályos településszerkezeti terv nem tartalmaz nagyfejlesztési terület kijelöléseket a külterületi táji környezet csökkentésével. A jelenlegi hagyományos terület felhasználási kategóriák továbbra is a koncepcionális tervezés részei maradhatnak. 1.14.1.2.

Konfliktussal terhelt terület

A település közigazgatási területén nincs jelentősebb tájseb, mind a bel- mind a külterületek „roncsolásmentes” felhasználású területek, melyek különösebb tervezett beavatkozást, rekultivációt nem igényelnek. 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata A történeti adottságokból adódóan a központi belterületen – a templom és környéke - a kisebb területű „zömökebb” telkek a jellemzőek, a történeti fejlődéssel a hosszabb, elnyúló struktúra alakult ki a helyi gazdálkodás területigényinek kielégítésére. A II. világháború után a mérnöki kiosztásokkal létrejött telkek – itt is mint máshol az országban – dominálnak, 800-1500 m2-es nagyságokkal. Az 1990 –es évek utáni tervezett telekosztások már összefüggésében próbálnak alkalmazkodni a meglévő utca- és telekstruktúrához, melyekből csak korlátozott számban kerültek kialakításra a telkek.

1.14.2.1.

Tulajdonjogi vizsgálat

1.14.3. Önkormányzati kataszter A településen az önkormányzati tulajdonú ingatlanok nyilvántartása megoldott, melynek vezetése folyamatos. Az önkormányzati ingatlanok az intézmények telkei és a külterületi mezőgazdasági utak nagy része. 1.14.4. Az épületállomány A település alakját a domborzati adottságok határozzák meg. A település organikus falu képét nyújtja. Kisbodak morfológiai jellemzését külön fejezetben mutatjuk be. Kiemelendő épületek nem maradtak fenn az 1954 es árvíz után, mely teljesen romba döntötte az épületeket. Az eredeti tájjellegű parasztházak megsemmisültek. A közterületen található emlékműveket és nem védett éplületeket az alábbi táblázat foglalja össze: Jelentősebb Épületek

Közterületi objektumok

Római katolikus templom, épült 1933 -ban, hrsz.:2

Szt. Kristóf emlékhely, hrsz.: 248/2,3

Faszerkezetű harangláb

1954 –es dunai árvíz emlékmű, hrsz.:381

Boglyakemencék

Khuen Mária grófnő kereszt, hrsz.: 34

Az épületállomány elöregedését és műszaki színvonalát mutatja, hogy szemrevételezéssel vizsgálva az épületek 9 %-a felújításra javasolt, 3 %-a pedig bontásra javasolt állapotban van jelenleg a településen. 56 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az épületek építési korát tekintve az épületállomány változatos képet mutat. Az állomány 44 %-át az ’50-es ’60-as évek típusházai alkotják. A 1946 előtt épült házak aránya, mely 8,6 %-ot tesz ki. Ezek a házak csak jelentős ráfordítások által válhatnak a mai kor követelményeinek, komfortjának megfelelő épületekké. Az épületállomány 21,7%-a épült a 1990-es évek után. Ezek az épületek azonban műszaki téren kielégítik a mai kor igényeit. Az épületeik változatosabbak, mint az 50-es 60-as évek házai, azonban nem minden esetben illeszkednek a falusi környezetbe. Terület

1946 előtt

1946 1960

1961 1970

1971 1980

1981 1990

1991 2000

2001 2005

2006 2011

Összesen

Megye összesen

28 160

22 522

31 218

39 827

27 263

13 705

14 708

10 943

188 346


4 329

3 375

4 611

6 795

4 428

2 336

2 632

2 195

30 701


1 926

1 465

1 383

822

628

371

253

160

7 008

Kisbodak

5

50

24

24

20

15

23

3

164

Az egy lakásra jutó lakosok számát tekintve Kisbodak alacsonyabb értéket mutat a többi településcsoporthoz képest. Ennek oka az egyedül élők magasabb aránya lehet. Az alábbi ábrán Kisbodak lakásállományának száma található a 2001-es népszámlálási adatok szerint:

57 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán Kisbodak lakásállomány számának alakulása látható a 2007-2013. évek közötti intervallumban:

Az alábbi ábrán a Kisbodakon épített lakások számának alakulása látható a 2007-2012. évek közötti intervallumban:

A 2007-2012. évek közötti vizsgált intervallumban nem szüntettek meg lakást Kisbodakon. 58 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1.

Funkció, kapacitás

A Központi Statisztikai Hivatal, 2011-es népszámlálási adatai szerint Kisbodakon 164 db lakásból 132-t laknak és 32 nem lakott. Az önkormányzat adatai szerint jelenleg ez a szám 4 db nem lakott ingatlan. Lakott üdülő nem találhat.

1.14.5.2.

Beépítési jellemzők (mód, mérték, sűrűség)

A település épületei nagyrészt oldalhatáron állóak, a falusias telekhasználatnak megfelelően. Az intézményi, közösségi épületek részben oldalhatáron állóan, részben szabadon állóan helyezkednek el. Az 1990-es évek után épült épületek az új telekstruktúrák felhasználásával jöttek létre, melyek már igazodnak a nagyobb alapterületű közösségi épületek funkcionális igényeihez. Mind a magán telkek és beépítésük, mind az önkormányzati telkek jellemzően nem „zsúfolt” beépítésűek, községi szintű légtérhasználattal rendelkeznek. Az 1954-es dunai árvíz után jelentős számú épület tönkre ment, melyek újjáépítésével már az adott kornak megfelelő színvonalú telkek és épületek jöttek létre. Az 1980-as évektől kezdődően a megerősödő háztáji gazdálkodásnak köszönhetően nagyobb, mértékben került sor új teleosztások kialakításra, új többgenerációs lakóházak építésére. Ez az utcai látkép az ország jelentős részén „uniformizálta” a községeket, amit a tervgazdálkodás és az „ajánlott” tervgyűjteményből történő építkezési szemlélet is erősített.

1.14.5.3.

Magasság, szintszám, tetőidom

A településen döntő többségben a falvakra jellemző módon földszintes egylakásos épületek találhatóak. Az emeletes házak aránya, csupán 1,8 %. Kisbodakon a hasonló méretű településeknél magasabb mintegy 2,5% a 2 vagy több lakásos házak aránya. Lakóházak és üdülőépületek magassága és nagysága: Terület

Földszintes Emeletes

1

2-3

4-10

11-

lakásos

Összesen

Megye összesen

112 578

6 981

109 386

4 187

3 402

2 577

119 559


21 368

917

20 706

728

547

303

22 285


6859

16

6811

53

9

2

6875

Kisbodak

157

3

156

4

-

-

160

1.14.5.4.

Településkarakter, helyi sajátosságok (utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok)

59 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



A falu településképi karakterét a folyóvizek és a tavak hálózata, valamint a zöldfelületek nagy aránya határozza meg. A településnek kiemelkedő épített környezeti sajátossága a 2000-es években épített közösségi ház az ácsolt szerkezetű haranglábbal és az artézi kút környezetében létrehozott kis parkkal egységet képező terület. A templom és a környékét övező park a másik jelentősnek tekinthető építészeti karakter. A szellős jó légtérviszonyokkal rendelkező tér a későbbi beépítési struktúrára is hatott, mely alapján a környező, a történelmileg a templomhoz tartozó településmag utcái is megfelelően nem „túlépítettek”, annak ellenére, hogy napjainkra már nem maradtak fenn sem lakóház sem más funkciójú épületek. Említést érdemel még a természet közeli környezetben, a Duna felé vezető úton újra felépített boglyakemencék sora, mint tradicionális elem. 1.14.5.5.

Az épített környezet értékei

Kisbodakon az épített értékek nem jelentősek. A katolikus templom országos védettségű épület. Védelme megoldott. A község önkormányzata helyi szinten védelemre javasolja a településképet meghatározó, az eredetivel teljesen megegyezően újjáépített ácsolt szerkezetű haranglábat, a Khuen Mária grófné által 1817-ben állíttatott, a parkban lévő kőkeresztet, valamint a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum archívuma segítségével 2015-ben újra megépített kisbodaki boglyakemencéket.

1.14.5.6.

Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

A hatályos szabályozási terv alátámasztó munkarészei nem tartalmaznak régészeti hatástanulmányt, mely összefüggésében mutatja be a község közigazgatási területét. A később készített tervmódosítások részterületekre kiterjedően tartalmaz régészeti hatástanulmányt. A fejlesztési koncepcióban meghatározott területeket figyelembe véve új egységes tanulmány készítése javasolt. 1.14.5.7.

Világörökségi és világörökségi várományos terület

A község területén nem tervezett világörökség várományos terület

1.14.5.8.

Műemlék, műemlékegyüttes

A településen nem találhatóak műemlékvédelmi sajátosságok a FORSTER KÖZPONT által 2016. október 6-án nyújtott adatszolgáltatás alapján 1.14.5.9.

Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet

A településen nem található műemléki környezetű terület. 1.14.5.10. Nemzeti emlékhely A településen nem található nemzeti emlékhely. 1.14.5.11. Helyi védelem A műemléki védettségű épület, építmény nincs a községben. A helyi védelemre javasolt épületek, szakrális emlékek pontos listája a rendezési terv alátámasztó munkarészeiben kerül pontosításra. A község épített történelmét jól mutatja a Khuen Mária grófnő által állított kereszt, a „Szakítási emlékmű” a Duna 1954 –es gátszakadásának emlékére, a harangláb, a Szt. Kristóf emlékoszlop a Duna partján, melyek megőrzése közösségi feladat. 60 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.14.6. Az épített környezet konfliktusai, problémái A településen nem jelentkezik környezeti konfliktus az épített környezetben. 1.15.

KÖZLEKEDÉS

1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Kisbodak községet legmagasabb rangú elemként a 14105. sz.-ú állami út érinti, melyről Püskin keresztül elérhető az 1401. sz.-ú szigetközi állami főút és Mecsér, Lébény irányában az M1-es autópálya is. A fő közúti kapcsolatok mellett jelentős a szomszédos községeket összekötő Kisbodak-Püski 14105. sz.-ú mellékút és a Lipót-Halászi közötti 1405. sz.-ú mellékút. Ez az irány biztosítja az egyetlen gazdasági, társadalmi összeköttetést a környező települések és Kisbodak. 1.15.2. Közúti közlekedés A települést az országos közúthálózat az 14105. sz.-ú állami útja érinti. A települési úthálózat közvetlen és közvetett elemeit az alábbi utak jelentik:   

14105. sz.-ú mellékút Püski felé 1405. sz.-ú mellékút Halászi és Kimle fel M1-es autópálya Bécs-Budapest felé Mecséren, Mosonszentmiklós- Gyártelepen keresztül

Kisbodak községet legmagasabb rangú elemként az 14105. sz.-ú országos mellékút érinti, Püskin, Halászin keresztül könnyen elérhető az 1401. sz.-ú országos mellékút, az 1. sz.-ú főút és az M1-es autópálya is. A fő közúti kapcsolatok mellett jelentős a szomszédos községeket összekötő Lipót - Halászi 1405. sz.-ú mellékút.

Település Győr M.magyaróvár Budapest Lébény Kimle Máriakálnok Ásványráró Lipót Darnózseli Mecsér M1-es autópálya

Közúti elérhetőség 36,2 km 16,3 km 158 km 29,3 km 17,4 km 11,0 km 14,3 km 8,5 km 10,0 km 20,7 km 22,5 km

Elérési idő 31 perc 14 perc 2 h 19 perc 26 perc 15 perc 9 perc 12 perc 8 perc 9 perc 17 perc 21 perc

A táblázat Kisbodak és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek, települések központjának elérhetőségét mutatja be. A szomszédos települések között – Püski, Lipót, Halászi - nincs külön kerékpárút összeköttetés, így a külterületi és belterületi részen is csak az útpálya szélén közlekedhetnek a kerékpárosok. A községtől 11 km-re halad az 1401 sz. állami út mellett kiépült a szigetközi kerékpárút, mely 61 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



biztonságos szabályozott közlekedést biztosít Győr és Mosonmagyaróvár irányában. A túra kerékpározás jelentősebb mértékű a szigetközi táj miatt, valamint a helyi lakosság közlekedik kerékpárral a falun belül, illetve a szomszédos településekre. Az autóbusz közlekedést az Észak-Nyugat Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. látja el. A napi járatok száma 29, melyek Mosonmagyaróvárra és Halászira közlekednek, valamint Győrbe a Szigetközön keresztül. A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. A burkolatok minősége megfelelő. A szennyvízcsatornázás után az útburkolatok helyreállítása megtörtént. A külterületi utak kiépítettsége és a burkolatok minősége kívánnivalót hagy maga után. A mezőgazdasági – önkormányzati és szövetkezeti tulajdonú - utak kiépítettsége hiányos. További problémát jelent, hogy az utak és útburkolatok szélessége több helyen nem éri el a közlekedési szempontból ideális méreteket. Az utak vízelvezetése is csak részben megoldott. Néhány helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok, illetve a meglévők kiépítettsége, mélysége nem megfelelő.

1.16.

KÖZMŰVESÍTÉS

1.16.1. Víziközművek Az alábbi táblázatok a közüzemi vízhálózat, csatornahálózat és komfortossági mutatókat mutatja be Kisbodak, a Megye, a Statisztikai kistérség és a hasonló lakos számú települések viszonylatában a 2011 népszámlálás adatai alapján.

Hálózati Terület Megye összesen Mosonmagyaróvári kistérség

Házi

vízvezetékkel

Köz-

Meleg Vízöblítéses folyóvízzel WC-vel

Házi

csatornával

Összesen

ellátott lakás 181 797 182 210

165 123

20 708

188 346

183 803

2 028

30 065

365

29 766

29 967

28 590

1 840

30 701


6 583

101

6 315

6 323

3 971

2 713

7 008

Kisbodak

158

1

153

156

156

3

164

Terület Megye összesen Mosonmagyaróvári kistérség

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos

Komfort Szükség- és Összesen nélküli egyéb lakás

139 430

39 332

3 518

5 133

933

188 346

23 631

5 695

535

635

205

30 701

62 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT




3383

2795

222

586

22

7008

Kisbodak

99

54

3

8

-

164

Szennyvízcsatorna hálózat Kisbodakon a szennyvízelvezetés megoldott. A hálózat nagyrészt gravitációs rendszerű, helyenként nyomott szakaszokkal. A szennyvíz a településről a hédervári szennyvíztisztítóba kerül. A tisztítómű kapacitása 1500m3/d. A szennyvíztisztító Kisbodak mellett ellátja Lipót, Ásványráró, Kimle, Püski, Hédervár, Dunaremete és Darnózseli településeket is. Az 2011-es állapotok alapján Kisbodak lakásállományának közel 96 % van bekapcsolva a szennyvízhálózatba. Ez az arány jelentősen meghaladja a megyei községek arányát (74%) Az alábbi ábrán a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások arányát láthatjuk százalékos eloszlásban 2007-2012. év közötti intervallumban.

Az alábbi ábrán a közüzemi ivóvízvezeték és csatornahálózat hosszának alakulását láthatjuk 2007-2012 év közötti intervallumban (km).

63 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.16.1.1.

Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás)

A község közüzemi ívó vízhálózattal rendelkezik. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt Ez a megye községeinek átlaga feletti (95,6 %). Az egészséges, szennyeződés mentes ívó vízzel való ellátás megoldott. A település vezetékes vízellátása 1989 óta üzemel, mely jelenleg az Aqua Kft. üzemeltetésében. A rendszer vízbázisa Darnózseli községben található, mely Darnózseli, Hédervár, Ásványráró, Lipót, Kimle Máriakálnok, Halászi, Dunaremete, Püski, és Kisbodak településeket látja el. A község éves vízfogyasztása 31.000 m3, a napi átlagos fogyasztás 85 m3/d. A rendszer 50 %-os szabad kapacitással rendelkezik, ami fedezi a környező települések fejlesztési igényeit is.

1.16.1.2.

Szennyvízelvezetés

A településen kiépítették a zárt elvezető rendszert, mely 16,5 km hosszúságú. A szennyvízelvezető hálózat döntően gravitációs rendszerű, csak rövid szakaszon vannak nyomott vezetékek. A településen 2 db. átemelő üzemel. A Hédervár külterületén található tisztítómű 1500 m3/d kapacitású és a Héderváron kívül a környező községek szennyvizeit is fogadja. A tisztított szennyvizek befogadója a Mosoni-Duna. A rendszer üzemeltetője az Aqua Kft. 1.16.1.3.

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés

A felszíni csapadékvizek befogadói a csatornák és a Duna folyó. A belterületen hiányos a csapadékvíz elevezető rendszer, melynek karbantartás is elmaradt. A külterületi mezőgazdasági területeken a csatornák tisztítása már folyamatosan történik, mely elsőrendű feladat a belvízkárok csökkentése érdekében. A településen 2016 évben elkészül egy átfogó felszíni vízrendezési terv, mely meghatározza a feladatokat és a hatásköröket, mint a bel, mind a külterületi vízelvezetők esetében. 64 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.16.2. Energia 1.16.2.1.

Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, táv hő ellátás és más ellátórendszerek)

Az országhatár-Győr közötti szállító vezeték megépítése lehetővé tett a település bekapcsolását a földgázellátásba. A Püski felöl, érkező vezeték kettéágazik a NY-i ág Dunasziget irányába a K-i ág Dunaremete irányába halad. A gazfogadó állomás a község nyugati oldalán a Püskiről érkező út mellett található. A szolgáltató az ENKSZ Észak-Dél Földgázelosztó Zrt. A közvetlen vezetékrendszer kapcsolat a Lipót-Dunaszeg közötti 20 Kv-os légkábelről megoldott, mely az Ásványráró TR-II. alállomásról induló vezetékről ágazik le. A községben 2 db. transzformátor állomás van. A jelenlegi állomások a települést ellátást biztosítják. A kisfeszültségű hálózat légvezetékes rendszerű, döntően önálló oszlopsoron halad. A belterületen a közvilágítás teljesen kiépült.

1.16.2.2.

Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei

A településen az önkormányzati tulajdonú épületeken részleges energetikai korszerűsítés történt: a községháza és a közösségi ház épülete villamos energia ellátását napelemes kiserőmű biztosítja. A lakossági épületállományban már megjelenik a környezettudatos építési szemlélet (nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, homlokzati hőszigetelés), mely az állami és az Eu–s pályázatok megindulásával nagyobb mértékben realizálódhat.

1.16.2.3.

Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

Az önkormányzati tulajdonú épületek energetikai korszerűsítése indokolt, jelenleg a hatályos szabályozásnak a közösségi épületek nagy része nem felel meg. Az épületek energia hatékonysági tervezésénél a komplex gondolkodást javasoljuk szem előtt tartani, mely nem önálló szigetként kezeli az épületeket, hanem egy egységes rendszerként. A község alternatív energia forrásait megvizsgálva célszerű a gazdaságossági számítások után a megfelelő megoldást választani. 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A településen halad át az országos digitális gerinchálózat részét képező GyőrMosonmagyaróvár-országhatár viszonylatú optikai kábel, mely nem vesz részt a község ellátásában. A település a T-Com Nyrt. ellátási területéhez tartozik. Győrben van a primer központ, a községbe a mosonmagyaróvári alközpontból mikrohullámú összeköttetés segítségével érkezik a jel. A község egy része a vevőtoronytól kiépített távbeszélő föld- vagy légkábel segítségével kapja az ellátást, a másik része vezeték nélküli ellátásban részesül. A TCom Nyrt. adótornyán kapott helyet további két mobil átjátszó állomás (Telenor Nyrt., Vodafon Magyarország Nyrt.). A településen kiépült a kábel tv hálózat, mely a digitális átállással jelentős minőségi javulást ért el.

1.17.

KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS)

65 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.17.1. Talaj A község területe teljes egészében árvízveszélyes alacsonyártéri síkság. Tengerszint feletti magassága 111,5-112,0 m között van. A feltöltődő területen völgyhálózat nem maradt fenn. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. A terület szerkezetileg jelenleg is süllyedő fiatal medencerészlet, amit a Duna hordalékkúpja tölt ki. A területet tagoló fő szerkezeti vonalak a folyók futására merőleges irányban haladnak. A süllyedéket kitöltő homokos kavicsos rétegek vastagsága 100-250 m. Alattuk a homokos iszapos üledékrétegek 2000 méternél is vastagabbak. Ezek nagy tömegű réteg és talajvizet tartalmaznak. A Duna-meder ma is feltöltődő kavicskészlete kb. 80 millió m3. 1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek A település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII.25.) KvVM Rendelet értelmében: érzékeny. A település a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet szerint a nitrát érzékeny területek listáján nem szerepel. A terület vízgazdálkodását nem befolyásolják negatívan a szabályozási terv alapján megvalósítható építmények elhelyezése. A szennyvíz kezelése, valamint a hulladék folyamatos elszállítása és feldolgozása esetén a területen környezetszennyező anyagok nem maradnak vissza. Veszélyes hulladéknak minősülő anyagok gyűjtése zárt, fedett térben zárt edényzetekben történjen. A felszín alatti víz (talajvíz) szennyezettségéről nincs tudomásunk. Kármentesítésre, különleges műszaki beavatkozásra a területen nincs szükség. A csapadékvíz elvezetésénél műtárgyak (olaj- és hordalékfogó) beépítésével gondoskodni kell, hogy szennyező anyag ne juthasson a talajba. A település a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, a lehulló csapadékot a Duna és a PontyosÖrvényi-csatorna vezeti le. A talajvíz és a rétegvíz mennyisége és az artézi kutak száma kevés i. A 80-as évek elején a helyi termelőszövetkezet jelentős meliorizációs programot hajtott végre, sajnos az utóbbi 10 évben a rendszer elemeinek karbantartását nem végezték el, így a belvíz és annak veszélye erősödött. Ipari eredetű szennyeződés nem ismert, a mezőgazdaság szennyezőanyag felhasználása erőteljesen lecsökkent. Kisbodak területén mezőgazdasági pontszerű szennyező forrás a volt TSZ területén működő turisztikai állattartó telep volt, míg nem pontszerű szennyező forrás jelenleg is a szántóterületekre kiszórt műtrágya. A mezőgazdaság általános rossz helyzete kedvezően befolyásolja a káros anyagok emisszióját. A jövőre nézve a mezőgazdasági üzemi területeken környezetkímélő állattartótelepek építése és új technológiák bevezetése jelent megoldást. A növénytermesztésből adódó káros szennyeződések csökkenthetőek lennének a biotermesztés és a szervestrágyázás elterjedésével. Ezek mellett a szelektív hulladékgyűjtéssel és az abból adódó komposztálással szintén csökkenthető a műtrágyázás káros hatása és a szeméttárolással illetve szemét-szállítással járó környezetterhelés. A település csatornahálózata mára teljes mértékben kiépült, így ez a jelentős szennyezőanyag kibocsátás megszűnhet a közeljövőben. 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme Mivel Kisbodakon ipari jellegű termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. Ezt a szennyezést lehetne út menti fa és bokorsorokkal csökkenteni. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, azonban kevés a rácsatlakozott lakások aránya. A fűtési szezonban a település síkvidéki adottságai miatt magas légnyomás esetén a káros szennyeződések könnyen felhalmozódhatnak. 66 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés Kisbodakon a légszennyeződéshez hasonlóan a legnagyobb zajforrás is a közlekedéshez köthető. Átmenő forgalom nincs, jelentős zajkárosító hatásokkal nem kell számolni. 1.17.5. Sugárzás védelem A településen sugárzást indukáló tevékenység nincs és nem is tervezett, védett területek nem kerültek kijelölésre. 1.17.6. Hulladékkezelés A község kommunális hulladékát a mosonmagyaróvári székhelyű Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi 2014. év végétől. A szemétszállítás szervezetten megoldott. 1.17.7. Vizuális környezetterhelés A település kül- és belterületét a település belterületi határa mellett a 80 –as években felállított AK 200 –as típusú víztorony acél toronyszerkezete terheli, mely a tájszerkezetbe nem illeszkedő építmény. A torony esztétikai vizuális „lágyítására” koncepciót kell kidogozni az esetleges áthelyezés alternatíváját is megvizsgálva. 1.17.8. Árvízvédelem A Duna, mint jelentős árvízvédelmi kockázatot jelentő tényező szerepet játszik a területfelhasználás kialakításában. A Duna mértékadó árvízszintje 114,75 mBf. A környező partok magassága 113,60- 116,65 mBf. van. Árvízvédelmi töltés épült. 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A településen érzékelhető konfliktus nincs, a külterületek használta során jelentősen eltérő használat nem tapasztalható. A külterületeken jelentős részben mezőgazdasági tevékenység, növénytermesztés, kisebb részben állattenyésztés folyik. A szennyvíztisztító távolság a belterülettől megfelelő, a környező külterületi gazdálkodást és az idegenforgalmi hasznosítást nem befolyásolja.

1.18.

Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést befolyásoló vagy korlátozó tényezők)

A település közigazgatási területe nem tartozik földrengésveszélyes övezetbe, illetve széleróziónak kitett területbe. A község a Duna árterületén található, de a kiépítette elsőrendű védvonalak az árvízvédelmi biztonságot az elvárt módon biztosítják. A belvizek esetében jelentős veszélyeztetettség léphet fel, melyek árvizek esetén fakadóvizek formájában jelentkezik. A mélyfekvésű területek lehatárolása a rendezési terv keretében történik meg. A domborzati viszonyok - síkvidéki jelleg – nem indokolják egyéb korlátozások rögzítését a később készítendő településszerkezeti és szabályozási tervben.

1.19.

Ásványi nyersanyag lelőhely

A település területén működő ásványi nyersanyag lelőhely nem található.

67 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.20.

Települési klíma

A község jelenlegi település szerkezeti elemei és a tervezett fejlesztések sem változtatják meg a klimatikus viszonyokat, a rendezési terv jövőbeni elhatározásai nincsenek hatással a jövőbeni klimatikus viszonyokra.

2 2.1

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET

A település jó környezeti adottságokkal rendelkezik, melyek kihasználásában jelentős lehetőségek vannak. A természetvédelmi területek, a vízrajzi tényezők a Szigetköz többi településéhez hasonlóan az idegenforgalmi fejlesztéseket segítik elő. A mentett oldali fejlesztések a vízi turizmust hozhatják jó helyzetbe. A község dél-keleti részén tervezett jelentős nagyságú egyéb idegenforgalmi fejlesztés – melynek pályázati forrásokból - az országos gazdasági helyzet függvényében valósulhatnak meg.

2.2

A GAZDASÁGI HELYZET

A jelenleg gyenge helyi ipari gazdasági potenciál változása nem várható ugrásszerűen, de a település a lehetőségét próbálja megteremteni a helyi vállalkozások fejlődésének. A több „lábon” állás a helyi bevételek szempontjából fontos érv a gazdasági területek kijelöléséhez. A külterületeken a hagyományos mezőgazdasági termesztés, feldolgozás működik, melyek fejlesztési területei beilleszthetőek a készülő rendezési terv és a településfejlesztési koncepció dokumentumaiba. A község észak-keleti részén tervezett nagyléptékű idegenforgalmi fejlesztést az önkormányzat kívánja megvalósítani, magfán beruházók segítségével. A volt TSZ major területén gazdasági övezet kialakítása tervezett, melyet - mint a helyi szintű gazdasági és foglalkoztatottsági stabilitást megalapozó kiugrási lehetőséget – támogatja a beruházást. 2.3

AZ INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG

A község jelentős lemaradásban van a helyi infrastruktúra kiépítésében, javításában. A belterületi utak vízelvezető árkok kiépítése üzemeltetése kiemelt önkormányzati feladat. Az intézményi ellátottság a helyi szintekhez képest megfelelő, de a változó állami szabályozás tekintetében a kötelező feladatok és a biztosított források között jelentős eltérések adódnak. A település jelentős anyagi ráfordítással és pályázatok útján tudja az önkormányzati épületek műszaki színvonalát tartani, illetve emelni. A közműellátás megfelelőnek mondható, de a megváltozott vízi közmű társulatok jogi szabályozása a működés szempontjából szintén jelentős terhet tesz az önkormányzatok vállára. Az informatikai és kommunikációs fejlesztések országos programjai a helyi szereplőkhöz is eljutnak, de a szolgáltató szinten tapasztalható hiányosságok (internet) javítása az önkormányzat hatáskörén túlmutat. A község honlapja megfelelően működő, aktív kapcsolati lehetőséget adó felület, melyet a lakosság nagy része használ a helyi szintű kommunikációban is. 2.4

KÖZLEKEDÉS

A közlekedési ellátás Győr irányában és Mosonmagyaróvár felé is elfogadható. A szigetközi 14105-ös út állami fenntartású, a belterületi utak önkormányzati üzemeltetésben vannak. Mind az állami , mind az önkormányzati utak esetében a felújítások és a tervszerű karbantartások elmaradása látható.

68 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



2.5

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET

Az épített környezet értékelése esetében elmondható, hogy országosan is védett objektum nem található a településen. A belterületi régi „paraszt” házak az 1954-es dunai árvíz után elpusztultak. A község a korábbi nagy területű – de meg nem valósított lakóterületi kijelölés helyett egy racionálisabb felhasználás mellett döntött, melyek nagy része már a kialakult és beépített belterületi utcák folytatását jelentik. A település lélekszámát és szaporulatát szem előtt tartva a lakó területek reális kijelölése történik meg a koncepcióban.

2.6

TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS

Az intézményi fejlesztés területi feltételeit a koncepció a belterületen biztosítja a településközponti vegyes övezetek rögzítésével. A költséghatékony és ökologikus település fenntartás érdekében területet biztosít az önkormányzat a megújuló energiák termelésére, az önkormányzati tulajdonú épületeken. Az önkormányzati tulajdonú épületek energetikai felújítása a közeljövő feladata, melyek keretén belül napelemes rendszereke objektumonkénti kiépítése is fokozatosan halad.

2.7

TERMÉSZETVÉDELEM

A település külterületének nagy része a Duna hullámtéri területein található melyek fokozottan védet területek. A természetvédelmi területeken fejlesztések nem tervezettek, mely a községi koncepció alapját is jelenti a természeti értékek megőrzésének. A külterületeken jelentős építési tevékenység nem tervezett, az önkormányzat fenntartja a természeti környezet megőrzésének fontosságát. 2.8

TÁRSADALMI HELYZET

A községben a munkanélküliség minimális, a győri, mosonmagyaróvári gazdasági központok jelentős mértékben foglalkoztatják a helyi munkaképes lakosságot. A megyeszékhellyel és a járási központtal megfelelő a közlekedési kapcsolat. A lakosság nagyrész egyénileg és tömegközlekedéssel ingázik, mely az elérési időket figyelembe véve nem jelent számottevő időkiesést a munkavállalóknak. A helyben foglalkoztatottság mértéke minimális, az önkormányzati szektoron kívül a mezőgazdasági és egy-két ipari magánvállalkozás tud helyi munkaerőt foglalkoztatni. A községben az utóbbi években megjelent az igény a lakó telkek vásárlására, melyek után a helyi lakosokon kívül jelentős számban az ország egyéb vidékéről is nagy az érdeklődés. A népességmegtartása érdekében az önkormányzat a telekkínálattal (magán és önkormányzati9 kíván jelentős lépéseket tenni, mely intézkedések része a racionális ütemezetten végrehajtható rendezési terv. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a helyi értékek megőrzésére - az indentitás – erősítésére (helyi programok, fesztiválok) melyek ápolása és fejlesztése minden helyi közösség fontos feladata. 2.9

INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG

A helyi szintű alapellátást az önkormányzat biztosítja, de a jelenlegi erősen változó jogi helyzetben jelentős erőfeszítést igényel az oktatási és az egészségügyi- szociális feladatok elvégzése. A pályázati lehetőségekkel élve tudatosan szükséges az ellátások színvonalának emelése, mely párhuzamosan kell erősítenie a helyi népesség megtartására irányuló intézkedéseknek. Az önkormányzati feladatok elvonásával és a hozzájuk kapcsolt állami források csökkenésével a költségvetések összeállítása minden évben gondot jelent.

69 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



2.10 FEJLESZTÉSI FELADATOK AZ ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN -

Az önkormányzati fenntartásban lévő úthálózat, vízelvezetőárkok minőségének javítása. A községi közterületek minőségének javítás (járdák, díszburkolatok, parkok zöldterületek). A Duna vízi turisztikai lehetőségeinek kihasználása (infrastruktúra kiépítéssel). Az önkormányzati intézmények műszaki színvonalának javítása. Az önkormányzati dolgozók bérszínvonalának emelése. A helyi gazdasági szereplők megtartása, új lehetőségek megteremtése. A lakósság megtartása, új betelepülők lakhatási körülményeinek megteremetése. Az energia hatékony fejlesztések és a környezettudatos szolgáltatások támogatása mind az önkormányzati, mind a vállalkozói szektorban.

70 www.ter-halo.hu

Kisbodak Településfejlesztési Koncepció május Előkészítő fázismegalapozó vizsgálat TH

Recommend Documents