Készítette: Juhász-Varga Katalin
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör , 2010. március 18.
1
Készítette: Juhász-Varga Katalin
Tartalom:
1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék, felhasznált irodalom
2
Készítette: Juhász-Varga Katalin
1. Program A NYUDU-KÖVIZIG vezetésében 2010. március 18-án betekintést nyerhettünk a KisBalaton Vízvédelmi rendszer mőködésébe. Elsıként a Kis-Balaton Házat (Zalavár, Vársziget) tekintettük meg, ahol Presír József elıadásának keretében átfogó képet kaphattunk a Vízvédelmi rendszer történetérıl és mőködésérıl. A fogadóteremben elhelyezett terepasztalon egy légi-felvétel segítségével került bemutatásra a rendszer elemei és funkciói. Azonban a bemutatóház sok látnivalónak ad helyet. Található itt még 3 mozgatható web
kamera
is,
amelyeken
keresztül
a
látogató
betekintést
nyerhet
a
természetvédelmi területek élıvilágába, annak megzavarása nélkül. Megtekinthetı Zalavár-Vársziget történelmének illetve régészeti feltárásainak kiállítása is valamint vetítıtermekben, rövid filmek segítségével mutatják be a térség történelmét és élıvilágát. A bemutató teremben megszerzett ismeretek után a Hídvégi tó, a Fenéki tó és Zalatorkolat helyszíni bemutatására illetve a Kányavári sziget megtekintésére került sor.
2. Kis-Balaton története A XVIII. században a mai Kis-Balaton területe a Balatonhoz tartozott. A Zala-völgy azonban mocsaras, nádas jelleggel bírt - a korabeli irodalmak szerint - így a Zala vize megszőrve érkezett a Balatonba. A késıbbi területrendezések, töltésezések és csatornázások a Zala-völgy vizének utánpótlását elzárták.
1. Ábra: Balaton a XVIII. században (1)
3
Készítette: Juhász-Varga Katalin
Az urbanizáció és a mezıgazdaság kiterjedésével azonban a Zala folyó nagy mennyiségő tápanyagot szállított magával, melynek következtében a Balatonba jutva eutrofizációt okozott. Ennek jele volt a Keszthelyi-öbölben 1966-ban megfigyelt vízvirágzás is. A ’70-es évekre olyan nagy mértékő volt a szennyezés, hogy a szakemberek egy vízvédelmi rendszer kialakítását szorgalmazták és az évtized végére megszületett a döntés a Kis-Balaton Vízvédelmi rendszer megépítésérıl.
3. Hídvégi tó A Vízvédelmi rendszer I. ütemében került kialakításra mintegy 18 km2-en a Hídvégi tó. A Zala folyót földgáttal duzzasztották fel a Balatonmagyaród és Zalavár közötti közúttól 300 méterre. A vízfolyás hozama 5,5 m3/s a Hídvégi tóba való belépésnél. Elsıdleges célja a tápanyag eltávolítása. Jó fény- és oxigénviszonyok mellet megnı a víz lebegıanyag tartalma, eutrofizáció jellemzi. A folyó vizét terelıgátak szabályozzák, annak érdekében, hogy a tóban egyenletes áramlás alakuljon ki. Kialakításra került egy 3,4 km2-es kazetta, amely beeresztı és leürítı zsilippel rendelkezik. Ezen kazetta funkciója, hogy nagyobb szennyezés esetén tovább tudják növelni a tározási idıt illetve a szennyezett víz kezelésére is lehetıség van. A duzzasztás és a töltésezés következtében a területrıl lefolyó vizek nem tudnak a befogadóba lépni, így létrehoztak 3 belvízrendszert: •
Bárándi belvízrendszer : Báránd és Esztergályi patakok között
•
Búberki belvízrendszer : Esztergályi és Szentkirályi patakok között
•
Kis-Zala belvízöblözet : Zala balpartján
A belvízrendszerekbıl a vizet szivattyútelepekkel emelik át a Zalába.
4
Készítette: Juhász-Varga Katalin
1. Kép: Hídvégi tó és a Kányavári-híd
4. Fenéki tó A II. ütemben egy mintegy 50 km2-es területen Hídvég és a Zala torkolat közötti szakaszon kerül kialakításra a Fenéki tó. Itt elsıdleges cél az ülepedés és a felsı tározóban keletkezett alga pusztulása, amelyet a nád árnyékolása és annak tápanyagigénye segít elı. Az építés 1984-ben kezdıdött meg, azonban pénzügyi okok miatt nem került befejezésre, így szükségmegoldás született. 1992-ben elárasztásra került egy 16 km2nyi terület, az Ingói Berek, ahonnan egy fix küszöbő bukón jut a víz a Zala medrébe.
5. Elért eredmények A Vízvédelmi Rendszer célja tehát a lebegıanyag (L.A.) illetve szervesanyag (fıként foszfor- és nitrogénformák) visszatartása és eltávolítása. Az elért eredményeket az 1. táblázat mutatja. A táblázatból jól látható, hogy a lebegıanyag visszatartás esetén mintegy 81% -os, az összes-foszfor esetén 62% -os, míg az összes-nitrogén esetén 57%-os csökkenést értek el a vizsgált idıszakban.
5
Készítette: Juhász-Varga Katalin 1. táblázat: Zala torkolati szelvényének átlag terhelés-változásai (2)
Elért eredmények közé sorolható még, hogy a Kis-Balaton a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó vizes élıhely, madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedı terület. Magas faji diverzitás és fokozottan védett fajok jellemzik. Teljes területe természetvédelmi terület illetve a belsı, vízborította területek nagy része fokozottan védett, melyek csak szakmai céllal, külön engedéllyel látogatható. A látogatók számára azonban nyitva áll a Kányavári-sziget, ahol kilátók és tanösvények segítik a terület élıvilágának megismerését.
2. Kép: Kányavári sziget
Ezúton is köszönjük a közremőködést Presír Józsefnek és a NYUDU-KÖVIZIG-nek!
6
Készítette: Juhász-Varga Katalin
Ábra jegyzék: 1. Ábra: Balaton a XVIII. században (1)
Táblázat jegyzék: 1. táblázat: Zala torkolati szelvényének átlag terhelés-változásai (2)
Kép jegyzék: 1. Kép: Hídvégi tó és a Kányavári-híd 2. Kép: Kányavári sziget
Forrás: (1)
- http://www.kisbalaton.hu/index.html
(2)
- http://www.nyuduvizig.hu/?m=86
Felhasznált irodalom: http://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/kis_balaton/ http://www.nyuduvizig.hu/?m=86 http://www.kisbalaton.hu/index.html
7
