kincses kalendárium A 2017-es esztendőre cental kft. budapest Kincses Kalendárium 1 a 2017-es esztendőre

kincses kalendárium A 2017-es esztendŐre

cental kft. budapest

Kincses Kalendárium 1

a 2017-es esztendőre

naptár

Főszerkesztő: Bárd András Felelős szerkesztő: Csulák András Kiadja a Cental Kft. 1054 Budapest, Alkotmány u. 31. Felelős kiadó: Villás Károly ügyvezető igazgató Címlapterv: Dombrádi Norbert Nyomdai előkészítés: M. Nagy Péter Műszaki vezető: Lénárt Zsolt – AZÉNA Kft. Nyomdai előállítás:

Nyomtatva 165 000 példányban A Kincses Kalendárium összeállítása során felhasználtuk az MTI hírarchívuma (www.mti.hu) és a Wikipédia (http://wikipedia.org) anyagait. A szerkesztés lezárva: 2016. szeptember 15. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, a posta webshopjában (https://eshop.posta.hu/storefront/), e-mailben a [email protected] címen, telefonon 06-1-767-8262 számon, levélben az MP Zrt. 1900 Budapest címen. Árus terjesztés: Lapker Zrt. és Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazgatóság Külföldi terjesztés: Colorinterpress Kft. Előfizetői ár: 690 Ft, utcai árusításban 790 Ft HU ISSN 0133-9613



Kedves Olvasóink!

M

egható, ugyanakkor elgondolkodtató jelenségről meséltek faluhelyen dolgozó postások és hírlapkézbesítők. Azt mondják, elsősorban a nyugdíjasok körében terjed az a szokás, hogy a Kincses Kalendárium előfizetési díját részletekben, havonta száz forintjával gyűjtik össze perselyben, egy pohárban, hogy amikor leróják az egy doboz cigaretta áránál is kisebb előfizetési díjat, együtt legyen az összeg. Azért, mert egyszerre túl nagy teher kifizetni még ezt a pénzt is. De ahogy annyi éven át kitartottak, most sem akarnak lemondani a Kincses Kalendáriumról. A ragaszkodásról szóló történet több tanulságot hordoz. Szól a múlt tiszteletéről, a hagyományról: arról, hogy a Kincses Kalendárium már több nemzedék óta elsősorban a vidéki emberek fontos olvasmánya. Ezt forgatták dédapáink is, ezt ütötték fel, ha kíváncsiak voltak, hogy változott egy esztendő alatt a világ, ha tanácsokat akartak kapni mindennapi teendőik elvégzéséhez, ha azt keresték, mikor vannak vásárok, mikorra esnek szeretteik ünnepei, ha születendő gyermeküknek nevet akartak választani, ha recepteket kutattak egy jó ebédhez. Ez a kiadvány egyszerre volt lexikon és biblia, naptár és jegyzetfüzet, szórakoztató olvasmány és mesekönyv. Azóta persze sokat változott a világ. Az olvasók kíváncsiságát már lapok sokasága elégíti ki, szól a rádió, sugároz a tévé, hírt szolgáltat az internet már okostelefonon is. De a Kincses Kalendárium mégis tovább él. Olvassák faluhelyen, olvassák városokban, mert sokakat arra az egykori otthonra emlékezteti, ahonnan elindultak, ahol – még ha nélkülöztek is – boldogok voltak, s ahová rendszeresen visszatérnek, ahová még álmaik, gondolataik is visszajárnak. A ragaszkodásnak ez a megható megnyilvánulása azonban üzen arról is, hogy bajban van a magyar falu. Arról, hogy a kis településeket egyre idősebb, egyre inkább nélkülöző emberek lakják. A felnőtt gyerekek a könnyebb megélhetés reményében, a munkanélküliség elől menekülve elköltöznek, már nem csak a viszonylag közeli városokba, hanem külföldre is. Szokás lett az unokákat interneten keresztül megnézni, velük e-mailben üzenetet váltani, Skype-on keresztül társalogni. De nagyon sokaknak ez sem adatik meg. Ők azok, akik egyedül maradtak, akik fölött majdnem összedől a ház, se erő, se pénz nincs a reparálásra, mert minden fillért be kell osztani. Nincsenek kevesen azok, akiknek hiányzik a lelkipásztor, mert bezárt a parókia, ahogy az iskola, de még a vegyesbolt és a kocsma is. S ilyen körülmények között egyre nehezebb élni. Faluhelyen túlnyomórészt földhöz kötődő emberek laknak, de manapság mezőgazdaságból csak kevesen tudnak megélni. Másféle értelmes munka pedig nincs, vagy alig akad. Magyarország lakosságának közel fele él apró vagy nagyobb falvakban, falusias kisvárosokban, legalább harmaduk hátrányos helyzetű. Segítségre, törődésre szorulnak. Értük kell megmozdulnia mindenkinek, akinek van valami köze a magyar vidékhez. A törvényhozóknak, a földbirtokosoknak, a vállalkozóknak, mindazoknak, akik valaha olvasták, s ma is forgatják vagy emlékeikből vissza tudják idézni, miről is szól a Kincses Kalendárium. Mert mi, akik szeretjük a magyar falut, nem hihetjük el, hogy nincs kiút. Csulák András



tartalom Kedves Olvasóink!

3

NAPTÁR

6

NÉVNAPTÁR 54 HAZAI FÖLDÖN Az idő a haza bölcsét igazolta Megpöckölte a dominót A fegyelmezett Duna csöppnyi szabadsága Kincsek palotája Egerben „Hozzá lévén a vízöntéshez szokva...” Szulejmán a veteményesben Egy esztendő krónikája

70 76 81 85 89 94 96

GAZDÁLKODÁS Válságban a magyar falu? A paradicsom titka Szavanna, őserdő, sivatag a magyar tanyán Kerti virágok méze Sivár vidékek hűséges fája A lacipecsenyétől az izmos bikáig

104 107 111 117 119 124

TUDOMÁNY, TECHNIKA Támadnak a mamutok Földönkívüliek, törpék, lidérces kísértetek Világszép szökőkutak Füstjel, tam-tam, távirat Tankoljon levegőt!

129 132 136 141 145

HATÁRAINKON TÚL

Az Ararát népe Idegenként Európában Amerikai Budapest, Kaposvár, Békevár Utazás egy úszó városon Ez történt a világban

152 156 159 162 164

SORSOK, EMBEREK Az ellenséget is gyógyította „A mi örökségünk az iskola” Kecskenyájra épülő jövő Kempingezni jó

169 174 177 180



tartalom CSALÁD, OTTHON Kalendáriom, avagy a nyomtatott okostelefon Kertek dicsérete Csuklógyakorlatok a pamlagon Ajándékok és ünnepek Az úri kaszinók titkos világa

182 187 190 192 194

KIKAPCSOLÓ Nálatok laknak-e vámpírok? Keresztrejtvény Nevezetes tévhitek A 2016. évi nyereménypályázat nyertesei Horoszkóp 2017-re A halhatatlan krimi Nyereménypályázat A világ legerősebb emberei Az Ötöslottó hatvan éve Vásárnaptár

199 202 204 207 208 210 213 214 216 220

IRODALOM Arany János: Intés Tompa Mihály: A visszhang Mikszáth Kálmán: Az elvándorolt megye Vajda János: Hajón Csáth Géza: Történet a három leányokról Dsida Jenő: A tisztviselőtelep Karinthy Frigyes: Kik csókolóznak többet?

221 222 224 226 227 230 231

SPORT A főbejáraton tértünk vissza Olimpiai ellentmondások

233 235

KÉPREGÉNY Arany János: Rege a csodaszarvasról

241

Gyermekrejtvény

256

HIRDETŐINK: Balneo Hotel Zsóri, Mezőkövesd (151. o.); Béres Zrt. (101. o.); CE Quelle Hotel, Hévíz (103. o.); Duna International Könyvkiadó (150. o.); Gránit Bank Zrt. (B2); KAVOSZ Zrt. (B4); Pest Megye Lapja (220. o.); SóstóGyógyfürdők Zrt.(102-103. o.); Szaktudás Kiadó (B3); Szerencsejáték Zrt. (6–51. o., 128. o.); WestEnd City Center (151. o.)



naptár

Január

Télhó, Boldogasszony hava

Első negyed 5-én 20 óra 46 perckor Telihold 12-én 12 óra 33 perckor Harmadik negyed 19-én 23 óra 13 perckor Újhold 28-án 1 óra 7 perckor

Névnap

01 V 02 H

Újév, Fruzsina Ábel

Mária, Isten anyja Vazul, Gergely

03 K

Genovéva, Benjámin

Genovéva

7:30

16:05

10:22

21:46

Angéla, Renáta

7:30

16:06

10:51

22:55

7:30

16:07

11:21

–

Vízkereszt

7:30

16:08

11:51

0:06

07 Szo Attila, Ramóna

Bálint, Rajmund

7:30

16:09

12:23

1:19

08 V

Gyöngyvér

Szeverinusz

7:29

16:10

13:01

2:33

09 H

Marcell

Juliánusz, Marcella

7:29

16:12

13:44

3:46

10 K

Melánia

Vilmos

7:29

16:13

14:34

4:57

11 Sze

Ágota

Ágota, Honoráta

7:28

16:14

15:33

6:03

12 Cs

Ernő

7:28

16:15

16:38

7:01

13 P

Veronika

Veronika, Hiláriusz

7:27

16:17

17:46

7:50

14 Szo Bódog

Félix

7:26

16:18

18:56

8:32

15 V

Lóránt, Loránd

Mór, Pál

7:26

16:19

20:05

9:07

16 H

Gusztáv

Marcell

7:25

16:21

21:12

9:38

17 K

Antal, Antónia

Antal

7:24

16:22

22:16

10:05

Árpád-házi Szt. Margit

7:24

16:24

23:19

10:31 10:57

04 Sze Titusz, Leóna 05 Cs

Simon

06 P

Boldizsár

18 Sze Piroska

Szentek napja

A Nap A Nap A Hold A Hold kel nyugszik kel nyugszik 7:31 16:03 9:18 19:32 7:31 16:04 9:51 20:38

Nap

19 Cs

Sára, Márió

Márta, Máriusz

7:23

16:25

–

20 P

Fábián, Sebestyén

Sebestyén, Özséb

7:22

16:26

0:20

11:24

21 Szo Ágnes

Ágnes

7:21

16:28

1:20

11:52

22 V

Vince, Artúr

Vince, Artúr

7:20

16:29

2:19

12:24

23 H

Zelma, Rajmund

Emerencia

7:19

16:31

3:16

12:59

24 K

Timót

Ferenc

7:18

16:32

4:12

13:40

7:17

16:34

5:05

14:27

25 Sze Pál 26 Cs 27 P 28 Sz

Vanda, Paula Angelika Károly, Karola

Timóteusz, Paula Angéla, Angelika Tamás, Károly

7:16 7:15 7:14

16:35 16:37 16:38

5:54 6:38 7:18

15:20 16:19 17:22

29 V

Adél

Adél, Valér

7:13

16:40

7:53

18:28

30 H

Martina, Gerda Marcella

Bosco-Szt. János

7:12 7:10

16:42 16:43

8:26 8:56

19:37 20:46

31 K



január December 22-től január 20-ig Bak csillagjegy

Határidőnapló

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 1. 90 éve vezették be hazánkban a korona helyett a pengőt mint fizetőeszközt. 3. 125 éve született J. R. R. Tolkien nyelvész, regényíró, a Gyűrűk ura szerzője. 8. 70 éves lenne David Bowie angol zenész, színész, zenei producer és zeneszerző. 15. A Landerer és Heckenast nyomdában 160 éve indult meg a Bérczy Károly által alapított Lapok a lovászat és vadászat köréből című lap, az első magyar sportújság. 18. 170 éve született Dobos C. József cukrász, szakácsmester, szakácskönyvíró, a dobostorta megalkotója. 22. 165 éve született Csonka János mérnök, Bánki Donáttal a porlasztó (karburátor) feltalálója. 23. Mária Terézia 250 éve adta ki úrbéri rendeletét, amivel szabályozta a magyarországi jobbágyok helyzetét, enyhítette korábbi terheiket és csökkentette kiszolgáltatottságukat. 26. 110 éve született Selye János osztrák–magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész, a stresszelmélet kidolgozója.


HIRDETÉS

A szerencse nem más, minthogy elhiszed, hogy szerencsés vagy. (Tennesse Williams, amerikai író)


naptár

TÚRATIPPEK Nem kell külhonba utazni a hideglelésért, egy kis időutazás, egy kis hátborzongató történelem Nyírbátorban is várja a turistákat. A Báthori-család XV–XVII. századi életébe enged bepillantást a várkastély panoptikuma, öt életképpel, negyvenöt életnagyságú viaszbábuval. A hely, a szereplők, az események mind a magyar történelem fontos részei, hiszen Nyírbátor közelében, Kenyérmezőn vívott 1479. október 13-án csatát Báthori István és Kinizsi Pál az Isza bég vezette török sereggel. A győzelem utáni pillanat elevenedik meg a panoptikumban katonákkal, török foglyokkal, csatamezővel. Ugyanígy beleshetünk a három részre szakadt ország egyesítésére törekvő tárgyalásokba, ahol az ország domborzati térképe előtt a tárgyalóasztalnál ül Báthori András, Fráter György, és I. Ferdinánd biztosa, Salm Miklós országos főkapitány 1549 szeptemberében. S persze ott van az egyik legvitatottabb, legtitokzatosabb magyar asszony, az 1560. augusztus 7-én Nyírbátorban született Báthori Erzsébet is. Bár történészek már

A nyírbátori panoptikum

bizonyítottnak tekintik, hogy a vádak hamisak voltak, az asszonyt, aki gazdagabb volt II. Mátyás királynál, a vagyonától akarta megfosztani Thurzó György. Ő azzal vádolta Báthori Erzsébetet, hogy hatszáznál is több szolgálóleány életét oltotta ki, s vérükben fürdött szépsége megőrzéséért. A panoptikumban a vérfürdő, Erzsébet s a vádlói, II. Mátyás és Thurzó György is hátborzongatóan élethűen megfigyelhető. Maga a várkastély is figyelemre méltó, hiszen a településnek nevet adó Báthori családot már 1433-ban említik az iratok. A hányatott sorsú várkastélyt 2006-ban újjáépítették, a palota északi része az ország egyik legjelentősebb késő gótikus emléke. A várkastély és a panoptikum egész évben látogatható.

történelmi étkek

Fenyőmagos nyalánkság. Ez a finomság nem föltétlenül desszert, sült húsokhoz, halas ételekhez is illik. Mellé vagy utána, ki hogyan érzi. Az elkészítése kicsit macerás. Mézet és porcukrot kell együtt hevíteni, csészényi vízzel fölfőzni, kellő időben leszűrni, majd újból vízzel fölfőzni, ha kívánja az alapanyag. A massza akkor jó állagú, ha ujjbegyünkre fölvéve belőle egy csöppet – ne égessük meg az ujjunkat, mert a hólyag betakarja a mézet, s akkor nem tudjuk ellenőrizni –, és a mézcsöppet óvatosan, vízben lehűtjük, a házi nektárunk már nem csöppen el. Ha már itt tartunk, akkor darált fenyőmagot tegyünk bele, ha spórolni akarunk, egy kis zsömlemorzsával dúsíthatjuk, a lényeg az, hogy művünk végül ne folyjon el. Ezután jöhet bele a szintén őrölt gyömbér, s még lassú tűzön a forralás, az állandó kevergetés. Mikor már kellően sűrű az aranysárga, aranybarna nedű, hideg vagy hideg vízbe állított edénybe öntsük át, s várjuk dermedését. Szeletelve adjuk a vadhoz, a halhoz vagy a szánkhoz.



január

115 éve

született Jávor Pál

Az 1902. január 31-én Aradon világra jött Jávor Pál a magyar filmtörténet legnagyobb sztárja volt. Nyomorúságos gyermekkor és küzdelmes fiatal évek után 1922-ben kapta meg diplomáját az Országos Színészegyesület színiiskolájában Budapesten. Miután már korábban a Országos Színművészeti Akadémiáról is robbanékony természete miatt kényszerült távozni, egész életét végigkísérték híres mulatozásai, indulatkitörései, botrányai. Konfliktusai miatt került vidékre a budapesti Renaissance Színházból is, ahová Csortos Gyula szerződtette. Székesfehérváron, majd Szegeden nagy sikereket arat, Shakespeare Makrancos hölgy című darabjában Petrucchioalakítása eredményeként 1928-tól ismét a főváros színházaiban játszik, míg végül megbecsült tagja lesz a Nemzeti Színháznak. Emlékezetes alakítást nyújt Ibsen Peer Gyntjeként, a Nóra Rank doktora, a Rómeó és Júlia Mercutiója, Bródy Sándor Tanítónőjének ifjabb Nagy Istvánja szerepében. Közben elindul filmkarrierje is: eleganciája és férfias bája a legnagyobb főszerepekre teszi alkalmassá. Az első két magyar hangosfilm, A kék bálvány és a Hippolit, a lakáj után

egy sor nagy sikerű mozidarab főhősét alakítja, Karády Katalinnal legendás párost alkotnak. Botrányai továbbra is folytatódnak, ám emberi kedvessége és önzetlensége mindezt ellensúlyozza. A fajvédő törvények idején kiáll színésztársai mellett, a sajtóban sem leplezi elítélő véleményét a nácizmusól, ezért meghurcolják. 1944-ben a Színészkamara eltiltja hivatása gyakorlásától, majd a Gestapo letartóztatja, megjárja Sopronkőhidát és német koncentrációs táborokat. Hazatérése után játszik pesti színházakban, de a Nemzetibe nem kerülhet be, ezért Amerikába indul, ahol azonban nyelvtudás híján nem tud komoly karriert befutni. Mikor 1959-ben hazatér, befogadja a Nemzeti Színház, de egészségi állapota miatt már nem vállalkozhat komolyabb szerepekre. A harmincas évek férfiideálja, a színészlegenda 1959 augusztusában hunyt el, de filmjeiben máig tovább él.

A hónap itala

A kávé A tűz föltalálásának értelme mindjárt a hússütés után a kávéfőzés volt, legalábbis brit tudósok szerint. Ha ez nem is, az már bizonyított, hogy a kávé főzve, forrón az igazi. A forró vízen és persze a számtalan fajta kávén kívül még megannyi hozzávalóval lehet bolondítani a fekete nedűt. Van, aki presszón szereti, van, aki levesnek, mások tejjel, mézzel, habbal, csokoládéval. Azoknak, akik a nestlés változatra esküsznek, vagy a gyomruk nem bírja a csersavat, azoknak sem kell lemondaniuk a kávé élvezetéről. Ez a kávéital is forró, lobogó vízzel készül, ám előtte a csészében a kellő, két-három mokkáskanálnyi neszkávét habosra kell keverni pici víz hozzáadásával, cukorral vagy mézzel, de föltétlenül pici fahéjjal, ugyanannyi kakaóporral. Erre öntjük a forró vizet, s olyan habos presszókávét kapunk, amelyben megáll a kanál.



naptár

Február

Első negyed 4-én 5 óra 18 perckor Telihold 11-én 1 óra 32 perckor Harmadik negyed 18-án 20 óra 33 perckor Újhold 26-án 15 óra 58 perckor

Télutó, Böjtelő hava Nap

Névnap

Szentek napja


01 Sze Ignác 02 Cs Karolina, Aida

Brigitta

03 P

Balázs

Balázs, Celerina

7:06

16:48

10:26

–

04 Szo Ráhel, Csenge

András, Veronika

7:05

16:49

11:01

0:21

05 V

Ágota, Ingrid

Ágota, Etelka

7:04

16:51

11:40

1:33

06 H

Dorottya, Dóra

Pál, Dorottya

7:02

16:53

12:26

2:43

07 K

Tódor, Rómeó

Richárd

7:01

16:54

13:19

3:49

08 Sze Aranka

Jeromos

6:59

16:56

14:20

4:48

09 Cs

Abigél, Alex

Apollónia, Erik

6:58

16:57

15:25

5:40

10 P

Elvira

Skolasztika, Elvira

6:56

16:59

16:34

6:25

6:55

17:00

17:43

7:02

11 Szo Bertold, Marietta 12 V

Lívia, Lídia

Lídia, Eulália

6:53

17:02

18:51

7:35

13 H

Ella, Linda

Katalin

6:52

17:03

19:58

8:05

14 K

Bálint, Valentin

Szt. Cirill, Metód

6:50

17:05

21:02

8:32

15 Sze Kolos, Georgina

Georgina

6:48

17:07

22:05

8:58

16 Cs

Julianna, Lilla

Julianna

6:47

17:08

23:06

9:25

17 P

Donát

Donát

6:45

17:10

–

9:53

18 Szo Bernadett

Bernadett, Simon

6:43

17:11

0:06

10:23

19 V

Zsuzsanna

Zsuzsanna

6:41

17:13

1:05

10:57

20 H

Aladár, Álmos

Leó

6:40

17:14

2:01

11:35

21 K

Eleonóra

Péter, Eleonóra

6:38

17:16

2:55

12:19

22 Sze Gerzson

6:36

17:17

3:45

13:09

23 Cs

Alfréd

Polikárp, Alfréd

6:34

17:19

4:31

14:05

24 P

Mátyás

Szt. Mátyás apostol

6:33

17:20

5:13

15:06

25 Szo Géza

Cézár

6:31

17:22

5:51

16:12

26 V

Edina

Viktor

6:29

17:23

6:25

17:21

27 H 28 K

Ákos, Bátor Elemér

Gábor, Leander Oszvald

6:27 6:25

17:25 17:27

6:57 7:27

18:32 19:44



február Január 21-től február 19-ig Vízöntő csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 1. 125 éve született Nóti Károly író, újságíró, a magyar kabaré klasszikusa. 6. 85 éves lenne François Truffaut francia filmrendező, író, forgatókönyvíró, filmkritikus, producer, a francia új hullám egyik legjelentősebb képviselője. 7. Az Európai Közösség tagjai 25 éve írták alá a maastrichti szerződést a gazdasági együttműködésről, közös kül- és biztonságpolitikáról és az igazságszolgáltatás összehangolásáról. 10. 95 éves lenne Göncz Árpád író, műfordító, 1990–2000 között a Magyar Köztársaság elnöke. 13. 110 éve született Rajz János Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész. 14. 85 éves lenne Csermák József atléta, 1952-ben olimpiai bajnok kalapácsvető. 24. 460 éve született II. Mátyás, 1608-tól 1619-ig magyar király, 1612-től német-római császár. 26. 215 éve született Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró. 29. 125 éve született Apor Vilmos győri püspök, vértanú, akit II. János Pál 1997 novemberében boldoggá avatott.


HIRDETÉS

Csak tanuld meg elkapni a jószerencsét, mert mindig karnyújtásnyira van. (Johann Wolfgang Goethe, német költő)


naptár

TÚRATIPPEK „Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.” Anonymus írja ezt a Gesta Hungarorumban 1200 körül. Az országgyűlés a millennium idején, 1896-ban rendelkezett a honalapítás évfordulójának megörökítésére alkalmas művek létrehozásáról, többek között egy pusztaszeri emlékműről. A hajdani monostor közelében épült föl az Árpád-emlékmű, Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász alkotása. Az emlékpark terve történelmünk során szinte mindig napirenden volt, végül 1995 óta látható ismét a hely legfőbb látványossága, a körképcsarnokban fölállított, hányatott sorsú, restaurált Feszty-körkép. Az

Az ópusztaszeri emlékpark

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak ma öt egysége látogatható, a rotunda, a monostor, a skanzen, a nomád park és a Csete-jurták. Ezen kívül reneszánsz panoptikum, Mátyás korabeli emberekkel, interaktív történelmi játékokkal, a szabad téren szobrokkal, többek között Anonymuséval, vagy a földosztási emlékmű, amelyik a helyi Pallavicini-uradalomra emlékeztet, ahol először kezdték meg Nagy Imre rendeletére a földosztást 1945-ben. De székely kapu, artézi kút, tó, történelmi szoborpark is föllelhető a sokféle kort idéző parkban. A park egész évben látogatható, nyáron a szeri kempingben szállhatnak meg a kitartóbb vendégek.

történelmi étkek

Borsmártásos szarvashús A szarvast a mártáshoz méltóan sütjük. Mert ennek az éteknek a lényege a mártás, csak mellékesen van hozzá valami vadhús – hogy ne a kenyéren, állunkon csorogjon a finom szaft, hanem megadva a módját, késsel, villával ehessük. A szarvast a saját királyi uradalmunkban lőttük, vagy a helyi piacon, fejedelmi áron. Nemesebb húst, például combot vettünk, azt sózzuk, borsozzuk, mustározzuk, s akár egy éjszakára a hűtőben pihentetjük. Másnap szalonnás, hagymás ágyon borókabogyóval, fokhagymával együtt megkapatjuk a hússzeletek mindkét oldalát. Ezután lassú tűzön, alaplével – vízzel, vörösborral, húslevessel – locsolgatva puhítjuk vagy fél órát. A mártáshoz néhány szelet finom, friss fehér kenyér kell, héja nélkül piruljon valami nemes zsírban, pecsenyeszaftban, maradék húsos zsírban. Ha megsült, daraboljuk föl, jó apróra, akár turmixolhatjuk is, engedjük föl egy kis húslével, adjunk hozzá frissen őrölt borsot, pici borecetet vagy valami nemesebb borból egy-két slukkot. Aztán a tűzön kavargassuk még, amíg sűrű, szaftos, egynemű állaga nem lesz. Forrón tálaljuk a sülthöz, kicsi tálkában. Még áfonyalekvár is dukál hozzá.



február

175 éve

született Karl May

Az 1842. február 25-ikén született Karl May, Winnetou, Old Shatterhand és Old Firehand szülőatyja, minden idők legtöbb könyvet eladó német írója. Magyar olvasói között olyan bensőséges hírnévre tett szert, hogy nemzedékek csak May Károly néven emlegetik. Szegény gyerekkor, majd tanári munkálkodás és közben lopás, szélhámoskodás miatti börtönévek töltötték ki élete első felét. 33 éves korában kezdett írással foglalkozni, ezután azonban bepótolta az elveszett éveket, egymás után írta regényeit és novelláit, élete során ötvenezer oldalnyit. Ezek bevételét azonban nagyrészt a kiadók vágták zsebre, csak ötvenéves kora után kezdett tisztességes honoráriumot kapni. A vadnyugati regényeiről híressé vált író sohasem járt a vadnyugaton, Amerika földjére is csak 1908-ban lépett először, de Buffalónál nyugatabbra akkor sem vetődött el. Cselekményei helyszínének és történeteinek hitelességét gyerekkorában hallott történetekből, olvasmányélményeiből és saját fantáziájából teremtette meg. Misztikus regényeket is írt, a mélyen átélt, nem dogmatikus keresztény értékrend indiánokról szóló történeteiben és a KözelKeleten játszódó műveiben is megnyilvá-

nul. Romlatlan rézbőrű hősei gyakran az elvetemült fehérek áldozatai, a „nemes vademberek” ők, korának romantikus eszményképei. A „jó” fehérek viszont gyakran német származásúak, nagyszabású „arábiai” története, A vad Kurdisztánon át című kalandregény főhősét Kara ben Nemsinek, azaz Németországi Károlynak hívják. Egyes vélemények szerint azonban Kara ben Nemsi és indián regényekbeli megfelelője, Old Shatterhand, Winettou fehér vértestvére alakjának megmintázásához Xantus János szolgált mintául, az erdélyi görög családból származó ügyvéd, Széchenyi István magyarra tanítója, a szabadságharc résztvevője, később neves antropológus, a budapesti Néprajzi Múzeum ősének, a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának alapítója, akinek Amerikában töltött éveivel és kutatásaival kapcsolatos tapasztalatait Karl May jól ismerhette.

A hónap itala

A bor Megoszlik a történetírók véleménye arról, hogy a bor volt-e előbb, vagy sör. A kései utód nagy szerencséje, hogy csak lemegy a közértbe, s a polcokon egymás mellett sorakozik e kettő. Ha bor, akkor sok tényezőt kell figyelembe venni vásárláskor. Az évszakot, a szándékot, s a pénztárcánk méretét. Előbb persze elmélázhatunk azon még, hogy a Han-kori Belső-Ázsiában keletkezett versek kétféle bort említenek, az édes fehéret, a li-t, és a sötét vöröset, a csiu-t, hogy nehezebben tudjunk választani. De öntsön erőt belénk, hogy a bor szavunk hun eredetű, s hitvilágunk elmaradhatatlan kelléke volt a vérszerződésektől az áldozati szertartásokon át a koronázásokig; a keresztény miséken át a hajléktalanok éjjeli rítusáig. Így helyezve történeti-teológiai alapokra a borivást, forralt borhoz fehéret vegyünk, férfi vendégnek szárazat, vadhúshoz és asszonycsábításhoz vöröset. Vagy fordítva.



naptár

Március

Tavaszelő, Böjtmás hava Nap

Névnap

Első negyed 5-én 12 óra 32 perckor Telihold 12-én 15 óra 53 perckor Harmadik negyed 20-án 16 óra 58 perckor Újhold 28-án 4 óra 57 perckor

Szentek napja


01 Sze Albin 02 Cs Lujza

Leontina, Lea Ágnes, Henrik

03 P

Kornélia

Frigyes, Kornélia

6:20

17:31

04 Szo Kázmér

Kázmér, Luciusz

6:18

17:32

9:41

–

05 V

Adorján, Adrián

Adorján, Kolett

6:16

17:34

10:24

0:35

06 H

Leonóra, Inez

Koletta

6:14

17:35

11:14

1:41

07 K

Tamás

Perpétua, Felicitász

6:12

17:37

12:11

2:42

János, Domonkos

6:10

17:38

13:13

3:35

08 Sze Zoltán 09 Cs

Franciska, Fanni

10 P

Ildikó

9:03

6:08

17:40

14:19

4:21

Emil

6:06

17:41

15:27

5:00

11 Szo Szilárd

Konstantin

6:04

17:43

16:35

5:34

12 V

Gergely

Gergely, Maximilian

6:02

17:44

17:41

6:04

13 H

Krisztián, Ajtony

Patrícia

6:00

17:46

18:46

6:32

14 K

Matild

Matild, Paulina

5:58

17:47

19:50

6:59

Kelemen, Lujza

5:56

17:49

20:53

7:25

15 Sze Nemz. ünn., Kristóf 16 Cs

Henrietta

17 P

Gertrúd, Patrik

5:54

17:50

21:54

7:53

Patrik, Gertrúd

5:52

17:51

22:53

8:22

18 Szo Sándor, Ede

Cirill, Sándor

5:50

17:53

23:50

8:54

19 V

József, Bánk

Szt. József

5:48

17:54

–

9:30

20 H

Klaudia

Alexandra

5:46

17:56

0:45

10:11

21 K

Benedek

Benedek, Miklós

5:44

17:57

1:36

10:58

Beáta, Katalin

5:42

17:59

2:24

11:51

5:40

18:00

3:07

12:49

5:38

18:01

3:46

13:52

5:36

18:03

4:21

14:59

22 Sze Beáta, Izolda 23 Cs

Emőke

24 P

Gábor, Karina

Gábor, Karina

25 Szo Irén, Irisz 26 V* Emánuel

Emánuel

6:34

19:04

5:54

17:10

27 H

Hajnalka

Lídia

6:32

19:06

6:25

18:23

28 K

Gedeon, Johanna

Johanna

6:30

19:07

6:56

19:38

29 Sze Auguszta

6:28

19:08

7:27

20:54

30 Cs 31 P

6:26 6:24

19:10 19:11

8:01 8:39

22:10 23:24

Zalán Árpád

Benjámin

* A nyári időszámítás kezdete

23:24



március Február 20-tól március 20-ig Halak csillagjegy A tavasz kezdete:március 20. 11:29 Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 6. 90 éves lenne Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író. 9. 60 éves lenne Bajor Imre színművész, humorista. 15. Belügyminisztériumi rendelettel 145 éve kötelezővé tették az első hivatalos magyar gyógyszerkönyv használatát. 18. 95 éves lenne Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész. 19.

130 éve született a nagy magyar nevettető, Kabos Gyula.

21. 200 éve indult próbaútjára az első dunai gőzhajó, Bernhard Antal technikus Carolina nevű gőzöse. 24. Helsinkiben 25 ország képviselői 25 éve írták alá a Nyitott égbolt szerződést, mely biztosítja egymás légterének katonai ellenőrzését. 26. VI. Pál pápa 50 éve bocsátotta ki Popularum progressio kezdetű enciklikáját, amelyben állást foglalt az elmaradott országok gazdasági megsegítésének szükségességéről. 31. Székesfehérvárott 630 éve koronázták magyar királlyá Luxemburgi Zsigmondot.


HIRDETÉS

Úgy tűnik számomra, hogy minél keményebben dolgozom, annál nagyobb szerencsém van. (Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke)


naptár

TÚRATIPPEK

A felsőcsatári vasfüggönymúzeum

Ez az osztrák határ menti kis falu a Vashegy lábánál, a Pinka patak által vájt szurdokvölgyben, szőlőhegyek alatt fekszik. A romantikus kis település hangulatát fokozza a patakra épült, XVI. századi nevezetes malom, amely 1927-től elektromos áramot biztosított a falunak. 1941-ben egy 33 méteres, 3 méter mély úszómedence meg egy kicsi lubickoló épült a malom mellé, de ezeket már régen nem lehet használni. Mint ahogy a falut átszelő országhatár is jócskán veszített jelentőségéből. Bár az emlékek még elevenen élnek, a település a trianoni békeszerződés utáni népszavazás eredményeként visszakerült Magyarországhoz, később erre kanyargott a vasfüggöny. Ennek emlékét lehet föleleveníteni abban a múzeumban, amelyet Goják Sándor helybéli ember alapított és üzemeltet. A szőlőhegy határövezet volt, oda csak a helyiek, meg a határsáv-igazolvánnyal rendelkezők léphettek be. Most a szabadtéri múzeumban az 1948-tól 1989-ig fönntartott aknákat, kerítésdarabokat, elektromos riasztórend-

szereket lehet megnézni, sőt, aki szereti az ilyet, veszély nélkül ki is próbálhatja azokat. Békésebb program a máig élő horvát hagyomány, a rozmaringszedés. Ez a háromnapos farsang csúcspontja, a fiúk ünneplőbe öltözve, gitározva, énekelve, kurjongatva vonulnak végig a falun, a lányos házaknál szedik a rozmaringot. Közben az udvaron táncolnak, a házban étellel-itallal kínálják őket. A lányok pedig a rozmaringot a legények kalapjára tűzik – a legkapósabb kapja a legtöbbet. A rozmaringszedést hamvazószerdán tartják, ez 2017-ben március elsejére esik. Előtte bál, utána bál, s a fiatalok, amióta a vasfüggöny már csak muzeális tárgy, a borospincékbe is fölmehetnek mulatni.

történelmi étkek

Roston sertés fűszeres borral A malac akkor az igazi, ha beleszalad a nyársba, s fölugrik a tűz fölötti tartóra. Így néhány óra múlva, kellő locsolgatás, húslé, víz, bor, némi fűszerezés, só, bors, majoránna után egész udvartartásunkat vendégül láthatjuk egy kiadós lakomára. Ha nem a disznó jön szembe, hanem az ökör, az se baj, csak bírja a nyárs meg a tűzifa. Ha a konyhában toporzékol királyságunk népe, s a hűtőben szeletelve lapul a karaj, akkor se essünk kétségbe. Tegyünk egy kis koriandert, zúzott fokhagymát, sót, borsot, őrölt köménymagot egy kis vörösborba, icipici cukrot mellé – csak azért, hogy kihozza az összes ízt – s ha forr már, fektessük bele a hússzeleteket. Őket előzőleg csipkedjük meg a zsírosabb szélein, hogy ne kunkorodjanak föl. Ha már áztak eleget, süssük ki a szeleteket vajon, olajon, ahogy tetszik, locsolgassuk a mártással. Kaparjuk föl a keletkező pörcöket – ez ad igazán karakteres ízt a szaftnak. Ha pár perc alatt megsült a hús, öntsük rá az összes mártást, forraljuk, keverjük, ha kívánja, kicsi keményítővel sűrítsük. Tálaláshoz intsük magunkhoz a szolgákat, ha éppen szabadnaposak, az aprónépet.



március

200 éve

született Arany János

A nemességét vesztett szegény bihari családban, Nagyszalontán 1817. március 2-án kései gyerekként megszületett Arany János hosszú pályája során a legműveltebb irodalmárok és a legnagyobb magyar költők közé emelkedett. Küzdelmes, tanulással és munkával, majd vándorszínészkedéssel, töltött fiatalság után tanítóként, majd nagyszalontai másodjegyzőként dolgozott. Görög és Shakespeare-drámák fordításai után az irodalomba aktívan. Az elveszett alkotmány című vígeposszal kapcsolódott be, melyben az antik eposzok műformájában a korabeli közigazgatást és a pártok marakodását gúnyolta ki, s amellyel 1845-ben elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Országos sikerét és hírnevét a társaság felemelt nagydíjával együtt az 1847-es pályázatra beküldött elbeszélő költeménye hozta meg, melyben az édesapjától gyerekkorában megismert Toldi-legendát dolgozta fel. Erre figyelt fel Petőfi is, akivel ettől kezdve jó barátok lettek, s akivel máig párban emlegetik őket, mint a magyar költészet két – nagyon különböző, de összetartozó – állócsillagát. A forradalomban Arany

aktívan nem vett részt, írt néhány verset, elbeszélést, lapot szerkesztett, hivatalt vállalt, ám Arad védelmében nemzetőrnek állt, ezért állását a bukás után elvesztette, de rövid bujkálástól eltekintve komolyabb retorzió nem érte. 1851-től a nagykőrösi gimnázium latin- és magyartanára. Ez az időszak hozta meg epikus költészetének fellendülését, de híres balladáin kívül, melyekben egyesíti a népi és az urbánus szemléletet, verseiben érzékeny lélekábrázolónak mutatkozik. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1860-tól a Kisfaludy Társaság igazgatója, lapszerkesztő és tanulmányíró, míg 1865-ben az Akadémia titkára, majd főtitkára lett. Az adminisztratív munka és Juliska leánya korai halála fölötti bánat a költőt elhallgattatta benne, az csak a főtitkárságról való lemondása, 1882 után támadt fel újra, amikor az Őszikék ciklus lírájával már a XX. század hangját előlegezi meg. Befejezte a Toldi-trilógiát és fordításait. Megérte még barátjának szoborállítását, 66. évében halt meg.

A hónap itala

A csokoládé Sokkal egyszerűbb mindjárt a sztaniolból a bolt ajtajában a szánkba tolni a csokit, de néha megadhatjuk a módját. Pláne, ha tudjuk, hogy afrodiziákum, hogy különleges. Hogy van belőle fehér, tejes, ét, mogyorós, gyümölcsös, magvas, száraz és folyékony. A folyékony csokinak hódolótábora van. Aki ivott már ilyet, persze nem az automatából az aluljáróban, az tudja, hogy miről van szó. A forró csokoládé önálló műfaj. Nem csoki és nem kávé. Hanem lassan csordogáló, igen sűrű, illatos, négerbarna boldogságözön, amely hidegben fölmelegít, forró napokon lehűt, de mindig fölajz. Jobb hát párban, a kiszemeltünkkel fogyasztani, különösen, hogy a csoki is kettőzve finom: egy csoki nem csoki. A szép csészében tálalt forró csokoládé finom illata, lassan múló kortyai megteszik a hatásukat. Vannak élvhajhászok, akiknek semmi nem elég, ők tejszínhabot ültetnek a tetejére.



naptár

Április

Tavaszhó, Szent György hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 Szo Hugó 02 V Áron

Hugó Áron, Ferenc

03 H

Buda, Richárd

Richárd

04 K

Izidor

Izidor

A Nap A Nap A Hold A Hold kel nyugszik kel nyugszik 6:22 19:13 9:21 – 6:20 19:14 10:10 0:34 6:18

19:16

11:05

1:38

6:16

19:17

12:06

2:33

05 Sze Vince

6:14

19:18

13:11

3:21

06 Cs

Vilmos, Bíborka

6:12

19:20

14:17

4:02

07 P

Herman

Herman

6:10

19:21

15:24

4:36

Dénes, Valér, Valter

6:08

19:23

16:30

5:07

08 Szo Dénes 09 V

Erhard

6:06

19:24

17:35

5:35

10 H

Zsolt

6:04

19:25

18:38

6:01

11 K

Leó, Szaniszló

6:02

19:27

19:41

6:27

12 Sze Gyula 13 Cs

Ida

14 P

Tibor

Leó, Szaniszló Gyula

6:00

19:28

20:43

6:54

5:58

19:30

21:43

7:22

Tibor

5:56

19:31

22:42

7:53

15 Szo Anasztázia, Tas

Anasztázia, Oktávia

5:55

19:32

23:37

8:27

16 V

Húsvét, Csongor

Bernadett

5:53

19:34

–

9:06

17 H

Húsvéthétfő, Rudolf

Izidóra, Dezső, Rudolf

5:51

19:35

0:30

9:50

18 K

Andrea, Ilma

Apolló

5:49

19:37

1:19

10:40

19 Sze Emma 20 Cs

Tivadar

21 P

Konrád

Emma

5:47

19:38

2:03

11:35

5:45

19:39

2:42

12:35

Anzelm, Konrád

5:43

19:41

3:18

13:39

22 Szo Csilla, Noémi

Kájusz, Noémi

5:42

19:42

3:51

14:47

23 V

Béla

Adalbert, Béla

5:40

19:44

4:22

15:58

24 H

György

György, Fidél

5:38

19:45

4:52

17:11

25 K

Márk

Szt. József

5:36

19:46

5:23

18:27

26 Sze Ervin 27 Cs

Zita, Mariann

28 P

Valéria

29 Szo Péter 30 V Katalin, Kitti

Első negyed 3-án 20 óra 39 perckor Telihold 11-én 8 óra 8 perckor Harmadik negyed 19-én 11 óra 56 perckor Újhold 26-án 14 óra 16 perckor

Ervin, Klétusz

5:35

19:48

5:56

19:45

5:33

19:49

6:32

21:03

Valéria, Péter

5:31

19:51

7:13

22:18

Katalin Piusz, Zsófia, Katalin

5:30 5:28

19:52 19:53

8:01 8:55

23:27 –



április Március 21-től április 20-ig Kos csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 2. Az Egyesült Államokban a pénzverési törvén�nyel 225 éve rendelkeztek a dollár egységes bevezetéséről. 6. Jan van Riebeeck holland orvos a Jóreménység fokától 50 kilométerre északra 365 éve létrehozta az első állandó európai települést Dél-Afrikában, ezzel megalapította Fokvárost. 8. 200 éve született Jókainé Laborfalvi Róza színésznő, 1837-től 1869-ig a Pesti Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház tagja. 11. 160 éve született báró Weiss Manfréd nagyiparos, a nevét viselő csepeli Acél- és Fémművek alapítója. 14. 15 éve indult az első, már megszűnt magyar közösségi oldal, a Várady Zsolt által kifejlesztett iwiw.hu. 18. Ópusztaszeren 35 éve avatták fel a Nemzeti Történeti Emlékparkot. 25. 100 éve született Ella Fitzgerald amerikai dzsessz énekesnő. 30. 240 éve született Carl Friedrich Gauss német matematikus, fizikus és csillagász. HIRDETÉS

Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. (Caecus római szónok)



naptár

TÚRATIPPEK Muhi kicsiny falu Miskolctól délre, alig hatszázan lakják. Különösebb érdekesség nincs is a rendezett kis településen, nem is vetődik arra a turista. Mégis híres falu, a múltja, a magyar történelem egyik legszomorúbb eseménye tette azzá. Maga a település az őskor óta létezik, Muhi mezővárossá fejlődött, mellette élt a kis Poga falu. Mivel országos főút és a Sajó folyó mellett fekszik, a kedvező adottságok miatt újra és újra föléled. Az 1241-es muhi csatában, ahol IV. Béla király katonáira mértek végzetes csapást Batu kán seregei, a falu teljesen elpusztult, s vele az ország legtöbb települése a beözönlő tatár seregtől. Muhi többször életre kelt: a diósgyőri uradalom majorsága, vásárok helyszíne, királynéi birtok, de a török még többször elpusztítja az 1500-as években, s a XVII. században már csak Muhi puszta a neve. Amikor 1627-ben Hejőn hidat építenek a folyóra, a vámszedés, kereskedés ismét föllendíti Poga falut, s a XVIII. századra ismét benépesül. 1928-ban átnevezik Muhira. A község a mezőgazdaságból él, a közeli Miskolc jó piac a terményeknek,

A muhi golgota

de munkásoknak is sokáig volt álláslehetőségük a szocialista nagyüzemekben, gyárakban, építkezéseken, a közeli Tiszai Vegyikombinátban. A muhi csata emlékhelye mesterséges dombon áll, hogy a főútról is jól lehessen látni. Dülöngélő keresztek, golgota. Alkotója szándéka szerint emlékül a múltnak, figyelmeztetésül a jelennek. A dombtetőről rálátni a végtelen pusztára, ahol minden év április 11–12-én megemlékeznek a tragikus csatáról és IV. Béla királyról. Az esemény országos hírű, ilyenkor özönlenek a turisták is. Akik, ha már arra járnak, fölkereshetik a falu szélénél kezdődő nyéki bányatavakat, ott horgászni is, strandolni is lehet.

történelmi étkek

Lombard szeletek A méz alapanyag. Már az őskorban is éltek méhek, ők akkor is gyártottak mézet, s eleink is igen édesszájúak voltak – mit sem változtunk ebben a tekintetben a történelem során. Persze, még föl kellett találni a tüzet meg a lábost, amiben aztán a lombard szeletek elkészülhetnek. A mézből tekintélyes mennyiséget kell tűzön forralni sűrűsödésig, majd kemény tojások sárgáját apróra morzsolva hozzáadni, elkeverni. Tojás sárgája helyett tehetünk a mézbe datolyát vagy mandulát, ezeket is mozsárban törve. Éhenkórászok egyszerre mindet. A lényeg, hogy simára keverjük a tűzön, ne égessük oda, kicsit borsozzuk, adjunk hozzá zsemlemorzsát is talán, majd kevés jófajta bort, őrölt gyömbért, fahéjat s még egy kis mézet. A masszát érdemes szűrőn átnyomni, vagy botturmixszal elegyengetni. Ezután hagyjuk kihűlni – kicsit folyósan tortára, húsra önthető, ha megdermed, szeletelhető édesség.



április

70 éve

indult útjára a Kon-Tiki expedíció

Kon-Tiki az inkák Napistene volt, az ő nevét viselte az a tutaj, amelyet Thor Heyerdahl norvég tengerbiológus öt társával azért készített, hogy igazolja: Dél-Amerika őslakói a maguk egyszerű eszközeivel eljuthattak a csendes-óceáni szigetvilágba. Expedíciót szerveztek: Peruban fennmaradt dokumentumok alapján kenderkötél gúzsokkal összekötözött balsafa- és mangrovefa-törzsekből és fenyődeszkákból mindenféle csavar vagy szög felhasználása nélkül tutajt építettek, melyet vitorlával és kabinnal szereltek fel. Az utat személyesen kívánták megtenni, ehhez 1300 liter vizet, továbbá kókuszdiókat, tököket, édesburgonyát halmoztak fel, amit az amerikai hadsereg túlélőkészletébe szánt élelmiszerek egészítettek ki, ezekre azonban nem volt nagy szükség, mivel az út során a tenger bőségesen ellátta őket ennivalóval. Az expedíció 1947. április 28-án hajózott ki a perui Callao kikötőjéből, majd ráálltak a Humboldt-áramlatra. 101 nap alatt 8000 kilométert tettek meg nyugat felé, ezalatt két komolyabb vihart éltek át, de a tutaj kibírta. Fényesen bebizonyosodott, hogy a tudósok által korábban gyengének vélt anyagok alkalmasak egy ilyen tengeri

út megtételére. 1947. augusztus 7-én a Tuamotu-szigetcsoporthoz tartozó Raroia sziget körüli korallzátonyon fennakadt a Kon-Tiki, de az expedíció alapjául szolgáló hipotézis igazolást nyert. A tudósok nem gondolják, hogy a polinéziai szigetvilág Dél-Amerika felől népesedett be, valószínűbb, hogy az őslakosok Délkelet-Ázsiából érkeztek. Ám létezhetett egy népcsoport, még mielőtt a mai indiánok ősei a középkorban benépesítették Dél-Amerikát, amelynek tagjai a Heyerdahlék által kipróbált módon odalátogattak. Ezeknek a „magas, fehér bőrű, szakállas” embereknek az emléke mind a dél-amerikai, mind a polinéziai mondákban fennmaradt. A Kon-Tiki expedíció mindemellett számos tengerbiológiai és néprajzi felfedezéssel gazdagította a tudományt. Tárgyi emlékei Oslóban, a Kon-Tiki Múzeumban megtekinthetők, Heyerdahl könyve, melyben az expedíció történetét meséli el, több kiadást megért magyarul is.

A hónap itala

A víz Népvándorló őseink, amikor éppen nem volt leigázható bennszülött népség a közelben, kamráikban boros hordókkal, kénytelen-kelletlen vizet ittak. Élemedett korú kocsmatöltelékek el sem tudják képzelni azt a történelmi hőstettet, amit Árpád apánk és utódai szenvedtek el, hogy a borral-sörrel folyó Kánaán helyett a forrásvizekben, termálvizekben gazdag Kárpát-medencében eresszenek gyökeret. Írott emlékek tanúskodnak arról, hogy a hunok többféle vízzel főztek, sőt, itták is a forrás-, az eső-, a patak-, a folyóvizet. De erőt próbáló és adó lehetett a mokány harcosoknak a forrásvízzel fölhergelt seregeket csatára lelkesíteni! Ami volt, elmúlt, ma már túrákat szerveznek ahhoz, hogy tiszta vizet ihassunk. Hétköznap beérjük a palackozottal, ebből is van szénsavas, dús, mentes, Emese meg István. Ja, és már csapvíz is van – az sem olyan rossz.



naptár

Május

Tavaszutó, Pünkösd hava Nap 01 H 02 K

Névnap Munka ünn., Fülöp Zsigmond

Szentek napja Fülöp, Jakab, József Atanáz, Zsigmond


03 Sze Tímea, Irma

Fülöp, Jakab

5:23

19:57

12:09

2:04

04 Cs

Mónika, Flórián

Mónika, Flórián

5:22

19:59

13:16

2:40

05 P

Györgyi

Irén, Gotthárd

5:20

20:00

14:22

3:12

06 Szo Ivett, Frida

Judit, Frida

5:19

20:01

15:27

3:40

07 V

Gizella

Gizella

5:17

20:03

16:30

4:06

08 H

Mihály

Mihály, Győző

5:16

20:04

17:33

4:32

09 K

Gergely

Gergely

5:14

20:05

18:34

4:57

10 Sze Ármin, Pálma

Izidor, Ármin

5:13

20:07

19:35

5:24

11 Cs

Ferenc

Ferenc, Fábiusz

5:11

20:08

20:34

5:54

12 P

Pongrác

Pongrác

5:10

20:09

21:32

6:27

13 Szo Szervác, Imola

Szervác, Imelda

5:09

20:11

22:26

7:04

14 V

Bonifác

Bonifác

5:07

20:12

23:16

7:46

15 H

Zsófia, Szonja

Zsófia

5:06

20:13

–

8:33

16 K

Mózes, Botond

János, Mózes

5:05

20:14

0:01

9:26

17 Sze Paszkál

Paszkál

5:04

20:16

0:42

10:23

18 Cs

Erik, Alexandra

Alexandra

5:03

20:17

1:19

11:25

19 P

Ivó, Milán

Celesztin, Ivó

5:02

20:18

1:51

12:29

20 Szo Bernát, Felícia

Bernát, Bernardin

5:00

20:19

2:22

13:37

21 V

Konstantin

András

4:59

20:21

2:51

14:47

22 H

Júlia, Rita

Rita, Júlia, Emil

4:58

20:22

3:20

16:00

23 K

Dezső

Dezső, Renáta

4:57

20:23

3:51

17:16

24 Sze Eszter, Eliza

Eszter

4:56

20:24

4:24

18:34

25 Cs

Orbán

Gergely, Orbán

4:55

20:25

5:02

19:52

26 P

Fülöp, Evelin

4:55

20:26

5:47

21:06

27 Szo Hella

Pelbárt, Ágoston

4:54

20:27

6:39

22:14

28 V

Emil, Csanád

Vilma, Vilmos

4:53

20:28

7:39

23:12

29 H

Magdolna

Magdolna, Ervin

4:52

20:29

8:45

–

Johanna Petronella

4:51 4:51

20:30 20:31

9:55 11:04

0:01 0:41

30 K Janka, Zsanett 31 Sze Angéla

Első negyed 3-án 4 óra 46 perckor Telihold 10-én 23 óra 42 perckor Harmadik negyed 19-én 2 óra 32 perckor Újhold 25-én 21 óra 44 perckor



május Április 21-től május 20-ig Bika csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 8. 90 éves lenne Paskai László bíboros, 1993 és 2002 között esztergom–budapesti érsek. 11. 160 éve hat év várfogság után amnesztiát kapott Teleki Blanka grófnő, reformpedagógus, aki az 1848-as forradalom bukása után Leövey Klárával bújtatta a szabadságharcosokat. 14. 120 éve, 18 évvel svájci doktorálása után Magyarországon is orvosdoktorrá avatták Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt. 21. 115 éve született Breuer Marcell magyar építész, a Bauhaus mestere, a csővázas szék alkotója. 25. 75 éves lenne Sudlik Mária Liszt Ferenc-díjas szoprán énekesnő, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, érdemes művész. 27. 140 éve született Vízvári Mariska színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja, népszerű filmszínész és szakácskönyvíró. 27. 80 éve adták át a gyalogosforgalomnak a San Franciscó-i Golden Gate hidat. 28. 15 éve a Mars Odyssey, a NASA űrszondája nagy mennyiségű hidrogént talált a vörös bolygón, ami víz jelenlétére utal. HIRDETÉS

A tett kezdetét a bátorság, a végét a szerencse vezeti. (Demokritosz, görög filozófus)



naptár

TÚRATIPPEK Muhitól 3 kilométerre északra fekszik az ország egyik legrégebbi vásárvárosa, Ónod. 1396-ban egy oklevélben Zsigmond király mezővárosi és vásártartási joggal ruházta föl. A falu azóta is minden hónap első csütörtökén megtartja a vásárt, kora hajnaltól kora délutánig lehet a Sajó partján, az országos állat- és kirakodóvásáron bárányt, juhot, csirkét, malacot, lovat, marhát, csacsit, gyümölcsöt, zöldséget adni-venni. Kétségtelenül ez a vásár a legmozgalmasabb eseménye a Sajó és a Hernád összefolyásához települt városnak, de a turisták is találnak maguknak néznivalót. A zaklatott életű vár története 1356-ban kezdődött, amikor Nagy Lajos király a jobbágyfalut Cudar Péternek és testvéreinek ajándékozta. Nem is várnak épült, inkább az uradalom központjának, de ugyanúgy áldozata lett a testvérek marakodásának, mint a török seregek pusztításának. Többször újjáépítették, vagy legalábbis tervezték, 1588-ban például egy jelentés szerint az állaga közepes lenne, ha nem ázna be a romos tető. A várral történelmünk lapjain többször találkozunk: itt született Lorántffy

Az ónodi vásár

Zsuzsanna, s a Bocskai-felkeléshez csatlakozott a vár akkori tulajdonosa, Rákóczi Zsigmond. A helyreállítás máig nem teljes, de egy bástyát, benne kiállítással, a konzervált romokat föl lehet keresni. Ónod legnevesebb eseménye a Rákócziszabadságharc idején megtartott országgyűlés volt. Rákóczi a gyűlést 1707. május elsejére, „nemes Borsod vármegyében levő Ónod nevű mezőváros tájékára” hívta össze, de el kellett halasztani május 16-ra, mert az árvizek miatt a követek lassan gyűltek össze. Maga a fejedelem is csak 24-én ért oda, s végül 31-én nyitották meg a gyűlést. Az Ónod határában lévő sajókörömi mezőn ma emlékkő jelzi a sátor föltételezett és vitatott helyét, a közeli Köröm község is magáénak vallja s ünnepli a történelmi eseményt.

történelmi étkek

Agyagban sült fácán Sok türelmet igénylő étel, de a türelem sült fácánt terem. A madarat először nagyobb tollaitól kell megfosztani, a szárnyán, a farkán lévőket föltétlenül ki kell tépkedni, az állatot pedig kibelezni, jól kimosni, majd a hasába sok zöld fűszert, majorannát, bazsalikomot meg még vörös- és fokhagymát, füstölt szalonnadarabokat, s persze sót tölteni. Kívülről sűrű agyaggal borítjuk be a szárnyast, jó vastagon, nagyon vastagon, hiszen ez lesz a sütőedénye. A művet ezután parázsba tesszük, azzal is beborogatjuk, óvatosan, hogy ne csússzon le róla az agyagmáz. Legalább egy órát sütjük, forgatjuk, s újra sütjük. A parazsat életben tartjuk. Mikor jónak gondoljuk, kiemelve a parázsból egy kalapáccsal leütjük az agyagkérget a madárról, ezzel a művelettel lejönnek a maradék tollak is róla, majd nyársra húzzuk, s a tűz fölött pirítjuk még egy kis ideig. Közben pecsenyelével, szalonnazsírral locsolgatjuk, hogy puha, zamatos, piros legyen.



május

200 éve

született Irinyi János

Az 1817. május 18-án világra jött Irinyi Jánost a robbanásmentes foszforos gyufa feltalálójaként őrzi a nemzeti emlékezet. A kémia egyik legtehetségesebb magyar művelője volt, munkássága annak leghaladottabb területeit felölelte. Kiváló mezőgazdász fiaként vegytani tudását és a tudományok haladása iránti érdeklődését később saját gazdaságában is hasznosította. Nagyváradi gimnáziumi és debreceni jogi tanulmányok után a bécsi Politechnikumban tanult vegytant, majd Berlinben megismerkedett a kémiát forradalmasító új eszmékkel és képviselőikkel. Ezután még a híres hoffenheimi gazdasági akadémián is tanult. Magyarországra hazatérve Lavoisier szellemében igyekezett terjeszteni a vegytan legmodernebb irányzatait, az akkoriban uralkodó Winterl Jakab-féle irányzattal szemben. Már 21 évesen könyvet írt a kémia elméletéről, amelyet még számos cikk, szakkönyv és népszerűsítő munka követett. Ezekben a modern magyar kémiai szaknyelv alapjait is lefektette. A zajtalan és robbanásmentes gyufa ötlete bécsi professzorának egy sikertelen kísérlete nyomán fogalmazódott meg benne: a foszforhoz az addig használt robba-

nékony kálium-klorát helyett ólom-dioxidot adott, így elérte, hogy a „gyújtófácskák… nem zajonganak, s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot nem csinálnak”. Találmányára Pesten 1839-ben gyufagyárat alapított. Részt vett az 1848-as forradalomban, van olyan vélemény, mely szerint a 12 pontot nem öccse, a jogász-hírlapíró Irinyi József fogalmazta volna eredetileg, hanem ő. Kossuth a szabadságharcban az ágyúöntés és puskaporgyártás felelősévé tette: ő lett a nagyváradi lőporgyár vezetője. A bukás után öccsével együtt ő is börtönbüntetést szenvedett. Szabadulása után birtoka modernizálásával foglalkozott, majd miután a gépesítés felemésztette vagyonát, állásba ment, először a debreceni Tisza Biztosítónál dolgozott, majd ugyanott az István gőzmalom igazgatója lett. 1895-ben halt meg.

A hónap itala

A sör Vannak okos emberek, akik szerint őseink inkább sört ittak, mint bort. Azzal magyarázzák, hogy a szőlő termesztése, ültetése, termőre fordulása időigényes dolog, s ezt a népvándorlás, portyázás közben nehéz kivitelezni. Meg visszatalálni pont ahhoz a tőkéhez, amiről esetleg a fürtöt az asszony már begyűjtögette a szájába. Szóval a sör gyorsabb, akár menet közben is elkészülhet. Állítólag a Kárpát-medencében lakó elődeink ismerték a sört, s a migráns hunok már készen kapták a receptet. Eszerint nagy kövek segítségével meg kellett őrölni a gabonát, ez ugye már lábon állt az avarok szorgalmának köszönhetően, aztán bőrtömlőbe töltötték, vizet küldtek utána, rázták, áztatták, tüzes kővel hevítették, majd megint rázták, majd hűtötték, komlót is adtak hozzá, megint rázták, hűtötték – s állítólag már iható is volt a sör. Mindenesetre a régészek romlott sört nem tártak még föl. Nekünk meg ott a hűtő, benne az üveges, dobozos, habos, hab nélküli.



naptár

Június

Nyárelő, Szent Iván hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 Cs 02 P

Tünde Kármen, Anita

Jusztiniusz, Paulina Marcellinusz, Péter

03 Szo Klotild

Első negyed 1-jén 14 óra 42 perckor Telihold 9-én 15 óra 9 perckor Harmadik negyed 17-én 13 óra 32 perckor Újhold 24-én 4 óra 30 perckor

Károly, Klotild

A Nap A Nap A Hold A Hold kel nyugszik kel nyugszik 4:50 20:32 12:12 1:15 4:50 20:33 13:18 1:45 4:49

20:34

14:23

2:12

04 V

Pünkösd, Bulcsú

4:48

20:35

15:25

2:37

05 H

Pünkösdhétfő, Fatime Bonifác, Reginald

4:48

20:36

16:27

3:03

06 K

Norbert, Cintia

Norbert

4:47

20:36

17:28

3:29

07 Sze Róbert

Fülöp, Róbert

4:47

20:37

18:28

3:57

08 Cs

Medárd

Medárd, Ágnes

4:47

20:38

19:26

4:28

09 P

Félix

Efrém

4:46

20:38

20:21

5:04

10 Szo Margit, Gréta

Margit

4:46

20:39

21:13

5:44

11 V

Barnabás

Barnabás

4:46

20:40

22:01

6:29

12 H

Villő

János

4:46

20:40

22:43

7:20

13 K

Antal, Anett

Antal, Antónia

4:46

20:41

23:21

8:16

14 Sze Vazul

Vazul

4:45

20:41

23:55

9:16

15 Cs

Jolán, Vid

Jolán, Viola

4:45

20:42

–

10:19

16 P

Jusztin

Jusztina, Auréliusz

4:45

20:42

0:25

11:24

17 Szo Laura, Alida

Adolf, Laura

4:45

20:43

0:54

12:31

18 V

Arnold, Levente

Arnold

4:46

20:43

1:22

13:41

19 H

Gyárfás

Gyárfás, Romuald

4:46

20:43

1:51

14:53

20 K

Rafael

Rafael, Florencia

4:46

20:43

2:21

16:08

21 Sz

Alajos, Leila

Alajos, Lujza

4:46

20:44

2:56

17:24

22 Cs

Paulina

Tamás

4:46

20:44

3:35

18:40

23 P

Zoltán

Etelka

4:46

20:44

4:23

19:52

24 Sz

Iván

Iván

4:47

20:44

5:19

20:56

25 V

Vilmos

Vilmos, Viola

4:47

20:44

6:23

21:51

26 H

János, Pál

Cirill, Dávid

4:48

20:44

7:33

22:37

27 K

László

László, Sámson

4:48

20:44

8:44

23:15

28 Sze Levente, Irén

Iréneusz, Irén, Laura

4:48

20:44

9:56

23:47

29 Cs 30 P

Péter, Pál, Judit Szt. Emília

4:49 4:50

20:44 20:44

11:05 12:11

– 0:16

Péter, Pál Pál



június Május 21-től június 21-ig Ikrek csillagjegy A nyár kezdete: június 21. 06:24 Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 4. 100 éve adták át először a Pulitzer-díjat, a Makón született amerikai lapkiadómágnás, szerkesztő, Joseph Pulitzer alapítványából megalapított újságírói elismerést. 10. 90 éves lenne Kubala László labdarúgó, aki játszott a magyar, a csehszlovák és a spanyol válogatottban is. 13. 120 éve született Paavo Nurmi, a finn csodafutó, többszörös olimpiai aranyérmes sportoló. 15. 90 éves lenne Foky Ottó Munkácsy- és Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendező, reklámgrafikus, a Misi mókus és az első TV Maci megformálója. 20. 90 éves lenne Dargay Attila Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes és kiváló művész, többek között Pom-Pom és Vuk megalkotója. 25. A temesvári születésű Johnny Weissmüller ötszörös olimpai bajnok úszó 95 éve érte el első két világcsúcsát: egy rövid távú (25 yardos) uszodában, 300 yardon 3:16,6-ot, 300 méteren 3:35,2 percet úszott. 29. 10 éve került forgalomba az Apple első okostelefonja, az iPhone, amit Steve Jobs januárban mutatott be a nyilvánosságnak. HIRDETÉS

Az élet egyik fele szerencse, a másik fegyelem. Fegyelem nélkül nem tudnánk, mit kezdjünk a szerencsével. (Carl Zuckmayer, német drámaíró)



naptár

TÚRATIPPEK Talán az ország legrégibb, de mindenképpen az egyik legkülönlegesebb temploma a veleméri. Valószínűleg István királyunk rendelte el az építését, hiszen akkor az őrségi kicsiny település tíz falunak volt a központja. Román stílusa alapján az 1200-as évekre datálják, 1360-ban már oklevél is említi. Különleges falfreskóit Aquila János készítette 1377–78-ban. A freskók a csodával határos módon maradtak fönn, hiszen a katolikus templom a XVII. században a reformátusok kezére került, ők lemeszelték őket, majd az 1800-as évek második felében Rómer Flóris s a helyi tanító, Gózon Imre fedezte föl az immár ismét katolikus templom falain rejtőzködő kincseket. A falfestmények a hosszú helyreállítási munkálatok során egyéb csodákra is fényt vetettek. Mégpedig szó szerint. Az épület tervezője ugyanis igen nagyon figyelte a nap járását, s úgy tervezte a templom alaprajzát és ablakait, azok méretét, hogy rajtuk keresztül a sugarak éppen arra a freskóra, festményrészletre, netán arcra vetődjenek, amire akkor éppen kell. A téli

A veleméri fénytemplom

napforduló hajnalán például a Madonna ölében fekvő kisded Jézus arcát világítja meg a nap, a sötétségből újjászületik a fény. A naptisztelet hagyománya mára kicsit alábbhagyott, a közelben növő fák némelyike útját állja a napfénynek. Kívül is találhatunk fényjátékot. Faragott emberfejek díszítik a templom külső falán a hajó sarkait, ezeket is a napfordulók idején világítja meg a fény, máskor árnyékban bújnak meg. A templom freskói, ha már nem is eredeti pompájukban, de még mindig a régiek csodálatos művészi gondosságáról, tehetségéről tanúskodnak. Ugyanígy maga a templom épülete, a világegyetem, a nap, a csillagok, a szentek különösen míves mementója.

történelmi étkek

Gulyások tarhója A gulyások fagylaltjának nevezi az 1838-ban megjelent Tájszótár az Alföldön népszerű, hidegen fogyasztott ételt. A gulyások a barna kenyér héjából készítették az ehhez szükséges segédanyagot, az oltót, oly módon, hogy vízben áztatás után pici tejbe morzsolták. Mivel a legelőn mindig volt kéznél fejőstehén, a fölforralt tejből egy kondérnyi langyos adagot beoltottak ezzel a morzsolt, áztatott oltóval. Letakarták, pihentették, majd báránybundába tekerték, gödörbe állították, s ott altatták néhány órát. A tarhó, azaz az oltott vagy aludttej népszerű étel volt, kicsit mindig hagytak belőle a következő adag oltásához. Ez az oltóanyag nagyon kelendő volt, a fáma szerint a falusiak kijártak érte a pusztába, cserébe bort, dohányt adtak. A tarhó kocsonyás, édeskés, laktató, egészséges étel, hidegen illik fogyasztani. Ha a gulyás véletlenül elrontotta, vagy túl sok lett a maradék, habarásnak tették a tarhonyalevesbe, vagy tovább dolgozva vele, túróvá alakították. Egy csöpp sem ment kárba.



június

180 éve

kezdték el építeni a Nemzeti Múzeumot

Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben uralkodói engedéllyel „mindörökre és visszavonhatatlanul” a hazának és a közhaszonnak adományozta 11 884 nyomtatványból, 1156 kéziratból, 142 kötet térképből és rézmetszetből, 2019 aranyéremből, címerekből, néhány festményből és egyéb régiségekből álló nagycenki gyűjteményét. Az adományt eleinte a pesti pálos kolostorban helyezték el, majd több helyszínt is megjárt. 1808-ban törvény született a könyvtárhoz kapcsolódó gyűjtemény, a magyarországi régészeti és történeti emlékeket, természeti produktumokat és műipari alkotásokat gyűjtő Magyar Nemzeti Múzeum felállításáról. További adományok és vásárlások folytán csakhamar szükségessé vált egy önálló épület létrehozása is. Az 1832–36-os országgyűlés megszavazta az ehhez szükséges pénzalapot, és a korabeli klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt megbízták az épület megtervezésével. 1837. június 22-én megkezdődött az építkezés, amely tíz évig tartott, az intézmény 1848. január 24-én nyitotta meg kapuit. Pollack Mihály klasszicista épületét a különös gonddal megtervezett múzeumkert övezi, benne Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor és

Károly, továbbá az 1848–49-es szabadságharcban részt vevő olasz régió parancsnoka, Alessandro Monti, a lengyel önkéntesek őrnagya, Josef Wysocki az olasz szabadságharcos, Giuseppe Garibaldi szobrával. A kert közepén áll Arany János monumentális ülőszobra, műveinek néhány alakjával körülvéve, Stróbl Alajos megfogalmazásában. A gyűjtemény az ezt követő évtizedekben folyamatosan gyarapodott, differenciálódott, idővel ezt az épületet is kinőtte: levált róla 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban a Szépművészeti Múzeum, 1949-ben pedig a Néprajzi és Természettudományi Múzeum, és önállóvá vált a Széchényi Könyvtár is. A huszadik század hatvanas éveitől jónéhány hozzácsatolt vidéki tagintézménnyel és néhány külföldi emlékhellyel ma is fontos terepe a nemzeti emlékezetnek, a tudományos munkának és a közművelődésnek.

A hónap itala

A bambi Bambi ismét kapható néhány strandon, boltban, hogy visszahozza a kellően időseknek gyerekkoruk ízét. Rózsaszín, buborékos, üdítő italról van szó, csatos üvegben, vidám címkével. A rossz nyelvek szerint kátrányból készült, de az biztos, hogy nem gyümölcsből. Ilyen íze még a magyar narancsnak sem lett volna, valami meghatározhatatlan, az eperre vagy málnára csak igen halványan emlékeztetett. Mondjuk, nagy választék nem volt anno. Apánk, hogy beavasson a kocsmai társaságba, s hogy ne kelljen nagyon sietnie haza, kiskorú utódának málnaszörpöt rendelt. Nagy, fröccsös pohárba egy kupica málnaszörp – ne firtassuk, miből volt – majd igazi szódavíz. Habos, hideg, vidám. A gyerek szája napokig rúzsos volt. Ma is lehet málnaszörpöt inni, már mindenféle alapanyagból, ásványvízből – de az íze, az azért elmúlt.



naptár

Július

Nyárhó, Szent Jakab hava Nap

Névnap

Szentek napja


01 Szo Tihamér, Annamária 02 V Ottó

Olivér, Áron Ottó

03 H

Kornél, Soma

Tamás, Kornél

4:51

20:43

15:20

1:34

04 K

Ulrik

Erzsébet, Ulrik

4:52

20:43

16:20

2:01

05 Sze Emese, Sarolta

Antal

4:53

20:42

17:19

2:31

06 Cs

Csaba

Mária

4:53

20:42

18:16

3:04

07 P

Apollónia

Apollónia, Vilibald

4:54

20:41

19:09

3:43

08 Szo Ellák

Edgár

4:55

20:41

19:58

4:26

09 V

Lukrécia

Veronika

4:56

20:40

20:43

5:16

10 H

Amália

Engelbert

4:57

20:40

21:23

6:10

11 K

Nóra, Lili

7:09

Benedek

4:58

20:39

21:58

12 Sze Izabella, Dalma

Eleonóra, János

4:59

20:38

22:30

8:11

13 Cs

Jenő

Henrik, Petronella

5:00

20:37

22:59

9:16

14 P

Örs, Stella

Kamil

5:00

20:37

23:27

10:22

Bonaventura

5:01

20:36

23:54

11:30

15 Szo Henrik, Roland

Első negyed 1-jén 2 óra 51 perckor Telihold 9-én 6 óra 6 perckor Harmadik negyed 16-án 21 óra 25 perckor Újhold 23-án 11 óra 45 perckor Első negyed 30-án 17 óra 23 perckor

16 V

Valter

5:02

20:35

–

12:39

17 H

Endre, Elek

András, Elek

5:04

20:34

0:23

13:51

18 K

Frigyes

Hedvig, Frigyes

5:05

20:33

0:54

15:04

19 Sze Emília

Emília

5:06

20:32

1:30

16:17

20 Cs

Illés

Illés, Margaréta

5:07

20:31

2:12

17:29

21 P

Dániel, Daniella

Lőrinc, Dániel

5:08

20:30

3:03

18:37

22 Szo Magdolna

Mária Magdolna

5:09

20:29

4:02

19:36

23 V

Lenke

Brigitta, Apollinár

5:10

20:28

5:08

20:27

24 H

Kinga, Kincső

Kinga, Krisztina

5:11

20:27

6:20

21:09

25 K

Kristóf, Jakab

Jakab, Kristóf

5:12

20:26

7:33

21:45

26 Sze Anna, Anikó

Joakim, Anna

5:14

20:25

8:45

22:16

27 Cs

Olga, Liliána

Natália, Rudolf

5:15

20:23

9:54

22:44

28 P

Szabolcs

Ince

5:16

20:22

11:01

23:10

29 Szo Márta, Flóra 30 V Judit, Xénia

Beatrix, Flóra Péter, Judit

5:17 5:19

20:21 20:20

12:06 13:09

23:37 –

31 H

Loyolai Szt. Ignác

5:20

20:18

14:10

0:04

Oszkár



július Június 22-től július 22-ig Rák csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR

4. 20 éve landolt a Marson a Pathfinder, a Bejczy Antal által kifejlesztett Marsjáró. 8. 520 éve indult útnak Vasco da Gama portugál tengerész első indiai expedíciója. 12. 80 éves lenne Margitai Ági, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész. 14. Londonban 35 éve mutatták be a Pink Floyd The Wall (A fal) című filmjét, amit Alan Parker rendezett. 17. A pozsonyi parlament 25 éve hirdette ki a Szlovák Köztársaság szuverenitását, így először a miniszterelnökök, majd a parlamentek kimondták Csehszlovákia megszűnését, Csehország és Szlovákia létrejöttét. 23. 125 éve született Hailé Szelasszié etióp császár, az olasz megszállókkal szembeszálló alkotmányos uralkodó, a „négus”. 24. 120 éve este 9-kor a világon elsőként Tatán gyulladtak fel utcai acetilénlámpák. 27. 110 éve született Sárdy János tenor operaénekes, érdemes művész.


HIRDETÉS

A szerencse istenasszonya odatalál a szívósan igyekvő emberhez. (indiai népi mondás)


naptár

TÚRATIPPEK Kőszegen 11 órakor van dél, ekkor kondulnak meg a templomokkal igencsak bőségesen ellátott városka harangjai. A hagyományt az 1532-es csata emlékére őrzik, ugyanis a fáma szerint Szulejmán szultán seregeinek maradéka délelőtt 11 órakor hagyta el a környéket. Az Alpokalja kicsiny ékszerdobozában minden Jurisics Miklós körül forog. Bár a történészek máig törik a fejüket, hogy miért is állt ellen az utolsó vár 46 katonával és 700, a környékről bemenekült paraszttal a legalább 80 ezres, jól fölszerelt török hadnak. Miközben innen a török már csak Bécs felé akart menni, ahol tekintélyes keresztény hadsereg várta. További rejtély, hogy Szulejmán miért erre jött, miért nem a rövidebb Duna-mentén, s ha már erre jött, minek állt le a hadászatilag jelentéktelen váracskát ostromolni? Ha így, ha úgy, a csata lezajlott, a Jurisics-vár már szinte csak kőhalom volt, amikor – újabb rejtély – a kor legfejlettebb haditechnikáját fölvonultató Szulejmán békét ajánlott a rommá lőtt vár embereit

A kőszegi harangszó

javarészt elveszített kapitányának. Jurisics kitűzte a lófarkas zászlókat a romokra, a névleges bevétel jelképeként, s a törökök augusztus 29-én 11 órára elvonultak. A vár ma szépen fölújítva várja a látogatókat. Fölidézhető benne a korábbi tulajdonosok, Garaiak, Széchyek, Esterházyak világa, láthatók a hajdani magtárak, borospincék, szénapajták, sörfőzdék, kocsmák, kovácsműhelyek maradványai. Kőszegen a város is csupa történelem, a terek, a templomok, az épületek, a szobrok, a vendégfogadók s Ottlik Géza iskolája a határon mind-mind a régi korokról mesélnek az arra kíváncsi embereknek.

történelmi étkek

Töltött káposzta szőlőlevéllel A legmagyarabbnak tartott étel bizony török eredetű. Szakácskönyvekben már az 1600-as években megtalálható nemcsak a húsos káposzta, de a káposzta minden formája. A törököktől örökölt töltött káposzta oly sikeres volt, hogy kiszorította a magyar húsos káposztát. A Balkánon szőlőleveles változata terjedt el, ezt mi is kipróbálhatjuk. A recept annyiban módosul, hogy a szőlőleveleket mossuk, puhítjuk vízben, s ezekbe töltjük nagyon óvatosan a darált húst, melyet tojással, rizzsel, sóval, borssal, hagymával, fokhagymával pörköltösítünk előzőleg. A föltekert, két oldalán behajtott leveleket a fazékba sorakoztatjuk, mehet még elébb alá zsírjára pirított szalonna, a töltelékek közé apróra vágott savanyú káposzta – szép sorban, talán füstölt kolbásszal bélelve, jó magasan, mert a töltött káposztából nem lehet túl sokat készíteni. Persze sok fűszer bele, kapor, borsikafű illik hozzá. A benne rejlő hús eredetét tekintve bárány, esetleg marha, de a magyar konyha szereti disznóból is. Ami viszont nemzetközi: rengeteg tejföl dukál hozzá, s friss, ropogós kenyér. Ha törököt fogtunk a vacsorához, neki vegyünk az albán péknél arab pitát.



július

210 éve

született Giuseppe Garibaldi olasz tábornok

Az egykor a szárd királysághoz, később Napóleon császárságához tartozó Nizzában 1807. július 4-én világra jött Garibaldi eleinte egy kereskedőhajó kapitánya volt. Megismerkedett az Ifjú Olaszország mozgalom egyik tagjával, aki az Itália egyesítéséért küzdő társaság alapítójához, Giuseppe Mazzinihez küldte őt. Az addig különféle birodalmakhoz tartozó, illetve önálló kisebb államokból álló Olaszország egységesítéséről ekkor többféle elképzelés létezett, volt olyan, amely köztársaságként, és olyan is, amelyik királyságként képzelte el az új államalakulatot. 1834-től több felkelés tört ki részben az országon belül, részben az Olaszország egyik-másik részén fennhatóságot gyakoroló európai nagyhatalmak ellen. Garibaldi Mazzini piemontei felkelésének leveretése után 1834-ben Amerikába menekült a rá szabott halálos ítélet elől, s csak az 1848-as forradalmak hírére tért vissza, amikor önkénteseivel részt vett az osztrákok, majd a francia intervenciós csapatok elleni hadműveletekben. A bukás után ismét Amerikába emigrált, majd egy olaszországi birtokot vásárolt, ahol 1854-től 1859-ig visszavonulva élt. Szülőföldje, a Szárd–Piemonti Királyság osztrá-

kokkal szembeni szabadságharca kitörésekor ismét önkénteseket gyűjtött, és Viktor Emánuel király szolgálatában sorra aratta a győzelmeket. Majd amikor nápolyi és szicíliai menekültek az ottani Bourbonfennhatóság elleni harcukhoz kérték a segítségét, 1860 májusában 1064 emberével – köztük jó néhány magyarral – délre hajózott. Marsalában partra szállva elfoglalta a Nápoly–Szicíliai Királyságot, és rövid diktátorkodás után átadta az országrészt az egységesülő Olaszország királyának, Viktor Emánuelnek. 1862-ben uralkodója kompromisszumos politikája ellenében még megpróbálta elfoglalni az egységből egyelőre kimaradt Rómát, majd részt vett az 1866-os osztrák–olasz háborúban az olaszok, és az 1870–71-es porosz–francia háborúban a franciák oldalán. A hetvenes években rövid időre képviselőként részt vett a politikában, de a nem hozzá illő életforma miatt visszavonult birtokára, ahol 1882-ben bekövetkezett haláláig élt.

A hónap itala

A turmix Kevés olyan üdítő van, amely egyszerre táplál, hűsít és élvezetet ad – az élenjárók zászlaját a turmix viszi. Különösen nyáron érdemes a figyelmünkre, hiszen a nagy melegben, a folyadékpótlás okán s esetleg az étvágytalanság ellen is kitűnő. Ilyenkor mindenféle gyümölcsből lehet választani, nemcsak az eddigre már uncsi banán–mandarin fölállásból. Eper, cseresznye, meggy, málna, dinnye, őszi- és sárgabarack, áfonya, szeder, egres – bármi, ami gyümölcs és szeretjük. Bátrabbak kísérletezhetnek paradicsommal, zellerrel, spenóttal. A lényege ennek az italnak, hogy hideg legyen a tej (vagy joghurt, kefir, aludttej). Persze a tej az igazi, pláne, ha házi, friss, s minden benne van, mert csak őt lehet habosra turmixolni. Kemény, a gyümölcstől színes habja teszi rá a koronát. Tehát a turmix az, amit keverve, nem rázva kell készíteni.



naptár

Augusztus Nyárutó, Kisasszony hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 K Boglárka 02 Sze Lehel

Alfonz, Péter Özséb

03 Cs

Hermina

Lídia, Hermina

04 P

Domonkos, Dominika János

A Nap A Nap A Hold A Hold kel nyugszik kel nyugszik 5:21 20:17 15:10 0:33 5:22 20:15 16:07 1:05 5:24

20:14

17:02

1:41 2:23

5:25

20:12

17:53

Krisztina

5:26

20:11

18:40

3:10

Sixtus, Kajetán Domonkos

5:27 5:29 5:30

20:09 20:08 20:06

19:22 19:59 20:32

4:03 5:01 6:02

09 Sze Emőd

Román

5:31

20:05

21:03

7:07

10 Cs

Lőrinc

Lőrinc, Blanka

5:33

20:03

21:31

8:14

11 P

Zsuzsanna, Tiborc

Klára, Zsuzsanna

5:34

20:02

21:59

9:22

12 Szo Klára

Hilária

5:35

20:00

22:27

10:31

13 V

Ipoly

Ipoly

5:37

19:58

22:57

11:41

14 H

Marcell

Maximilian, Marcell

15 K

Mária

05 Szo Krisztina 06 V 07 H 08 K

Berta, Bettina Ibolya László

5:38

19:57

23:31

12:52

5:39

19:55

–

14:04

16 Sze Ábrahám

Ábrahám, Rókus

5:41

19:53

0:09

15:15

17 Cs

Jácint

Jácint

5:42

19:51

0:55

16:22

18 P

Ilona

Ilona, Rajnald

5:43

19:50

1:48

17:23

19 Szo Huba

Emília, Marián

5:44

19:48

2:50

18:16

20 V

Áll. ünn., István,Vajk

Szt. István

5:46

19:46

3:58

19:02

21 H

Sámuel, Hajna

Piusz, Sámuel

5:47

19:44

5:09

19:40

22 K

Menyhért, Mirjam

Menyhért

5:48

19:42

6:22

20:13

23 Sze Bence

Róza

5:50

19:40

7:33

20:43

24 Cs

Bertalan

Bertalan

5:51

19:39

8:42

21:11

25 P

Lajos, Patrícia

Patrícia, Elvira

5:52

19:37

9:49

21:37

26 Szo Izsó

Natália

5:54

19:35

10:54

22:04

27 V

Gáspár

Mónika, Cézár

5:55

19:33

11:57

22:33

28 H

Ágoston

Ágoston, Mózes

5:56

19:31

12:58

23:04

29 K

Beatrix, Erna

Beatrix

5:58

19:29

13:57

23:39

Félix, Rózsa Arisztid

5:59 6:00

19:27 19:25

14:53 15:46

– 0:18

30 Sze Rózsa 31 Cs Erika, Bella

Telihold 7-én 20 óra 10 perckor Harmadik negyed 15-én 3 óra 14 perckor Újhold 21-én 20 óra 30 perckor Első negyed 29-én 10 óra 12 perckor



augusztus Július 23-tól augusztus 23-ig Oroszlán csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 6. 110 éve született Heller László Kossuth-díjas gépészmérnök, akadémikus, Forgó Lászlóval az erőművek léghűtési eljárásának feltalálója. 9. 85 éves lenne Nádas Gábor zeneszerző, zongorista, számos színházi zenés játék és több száz táncdal komponistája. 10. A Tuilériák elfoglalásával és XVI. Lajos bebörtönzésével 225 éve kezdődött a francia forradalom második szakasza, a girondista köztársaság. 14. 150 éve született John Galsworthy Nobel-díjas angol író, a Forsyte Saga szerzője. 15. India 70 éve vált függetlenné Nagy-Britanniától. 17. 130 éve született I. Károly osztrák császár és cseh király, IV. Károly néven az utolsó magyar uralkodó. 22. Vörösmarty Mihály Árpád ébredése ünnepi előjátékának és Eduard von Schenk Belizár című tragédiájának előadásával 180 éve nyílt meg a mai Rákóczi úton Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház. 27. 205 éve született Szemere Bertalan, az első független magyar kormány belügyminisztere, későbbi miniszterelnök.


HIRDETÉS

Bátraké a szerencse. (Szimonidész, görög költő)


naptár

TÚRATIPPEK Ma is megtekinthető a vizsolyi református templomban a Károli Gáspár által fordított, első, teljes, magyar nyelvű biblia egy példánya. „Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását ...” – írta munkájáról. A nemrégiben hungarikummá vált s a gönci református lelkész munkálkodása óta használatos könyv nem véletlenül készült Vizsolyban. Erre, a mai Borsod megyében, a Hernád partján fekvő falun át vitt a legfontosabb út Lengyelországba, ahonnan a papírt hozták a helyi nyomdába. A Biblia, amely nyomtattatott Mantskovit Bálint által, 2412 oldalas, egyenként hat kilós, másfél év alatt, 1590-re 800 példányban jelent meg. Ebből mintegy félszáz példány maradt fönn, 24 az országhatáron belül, egy látható a vizsolyi templomban. Ezt ugyanis Károli vitte ajándékul: „... Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt

A vizsolyi biblia

viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.” S ez, mármint a fordítás a másik páratlan értéke a könyvnek, a magyar nyelv fejlődésének irodalomtörténeti állomása, a nyelv és a stílus fejlődésének megalapozója. Ezért olyan fontos a magyar emberek, még az ateisták számára is. Máig a legnépszerűbb bibliafordítás, száznál több kiadást ért meg. Vizsolyban magát a református templomot is érdemes megnézni – itt a Bibliát március közepétől november végéig tekinthetik meg az érdeklődők. De számot tarthat az érdeklődésre a katolikus templom, a görög katolikus templom vagy éppen a kőfejtő is. Ez a geológiai bemutatóhely a miocén kori vulkanizmus korába vezet vissza.

történelmi étkek

Parázson sült kürtőskalács A ma már hungarikummá lett süteményt 1450 körül egy heidelbergi kézirat említi. Ebben írják, hogy egy dorongra, csigavonalban kell föltekerni a kelt tésztát, s parázs fölött forgatva, tojássárgával kenegetve megsütni. A kürtőskalács történelme éppoly kalandos, mint a magyaroké, a székelyek, a magyarok, a csehek, a morvák, a litvánok, a lengyelek, a szászok, a németek, az osztrákok, a franciák, a svédek mind ették, csak ilyen-olyan, lényegét tekintve érdektelen eltéréssel. A lényeg pedig az, hogy a tészta kellően legyen elkészítve. Minőségi liszt, tojás, só, vaj, élesztő, tej, porcukor kell hozzá. Gyúrjuk, kelesztjük, gyúrjuk, nyújtjuk. Innen lehet variálni ízlés vagy lakóhely függvényében: mehet a tésztába mazsola, vanília, citromhéja, bármi finom fűszer, akár ánizs. Aztán a vajazott dorongra tekerjük a tésztát, s vagy cukrozzuk, mézzel kenjük, vagy dióbéllel, kókusszal hintjük. Mert a kürtőskalács édesen az igazi – bár történelmi elődje még édesítés nélkül készült. Nem lehetett rossz úgy sem – ha azóta ekkora karriert futott be.



augusztus

525 éve

indult el Kolumbusz Kristóf Spanyolországból, hogy eljusson Indiába

A genovai posztókészítő és -kereskedő családból származó Cristoforo Colombo szakított a családi hagyománnyal, és tengerész lett. Első útja után Portugáliában telepedett le, ahonnan bejárta az Atlanti-óceán ismert részeit, megtanult görögül és latinul, és elsajátította a hajózás tudományát. Azt tervezte, hogy nyugatra indulva átkel az óceánon, hogy eljusson Kínába, Japánba és Indiába. Azt, hogy a Föld gömbölyű, a tengerészek ekkor már jól tudták, de Kolumbusz II. János királytól nem kapott felhatalmazást expedíciójához, mert a portugálok Afrika megkerülésével, kelet felé keresték az utat Indiába. Kolumbusz ezért a Spanyolországot egyesítő királyi párhoz, Aragóniai Ferdinándhoz és Kasztíliai Izabellához fordult, és többszöri folyamodás után 1492-ben elnyerte támogatásukat. Ez év augusztus harmadikán kifutott Palos kikötőjéből a Pinta, a Niña és a vezérhajó, a Santa Maria. Kolumbusz abban nem tévedett, hogy nyugat felé haladva elérheti Ázsiát, de a

valóságos távolságról és az út hosszáról nem volt fogalma, még kevésbé arról, hogy útközben egy addig számukra nem ismert földrészre akadnak. Október 12-én pillantotta meg a Niña egyik matróza a Bahama szigetek keleti tagját, amit Kolumbusz a Megváltóról San Salvadornak nevezett el. Mivel azt hitte, hogy Indiába értek, az ott élő embereket, akik egyébként általában nagyon barátságosan fogadták őket, indiainak, azaz indiánnak keresztelte. A következő hetekben behajózták a környéket, mindenhol felfedeztek valami új dolgot, például a kukoricát és a burgonyát. 1493 januárjában indultak vissza egy hajóval, március 15-én kötöttek ki Palosban, ahol hősként fogadták őket. Kolumbusz ezután még háromszor járt az Újvilágban, és Dél-Amerikát is érintette. Végig abban a tudatban élt, hogy Ázsiába jutott. Emlékét nem a földrész, hanem Kolumbia neve őrzi.

A hónap itala

A joghurt, a kefir Tejimádóknak szomját leginkább a savanyúbb kefir, a teltebb joghurt oltja. Nehéz persze eldönteni, hogy étek-e vagy itóka, hiszen laktat is, szomjat is olt, így ebben a műfajban ők a kiválóbbak közé tartoznak. A kaukázusi, esetleg ótörök eredet óta számtalan variációjuk létezik, nem kell tehát előre fanyalognunk. Különösen, ha tudjuk, hogy a kefirt erjesztéssel készítik, így van egy kis szénsavas íze, alkoholos tartalma is. Vagyis férfiak is fogyaszthatják bátran. Bármilyen zöld fűszer, bazsalikom, kapor, majoránna, rozmaring föl tudja dobni az alapjáraton is finom kefirt. Föl lehet turbózni zöldségekkel, répával, céklával, paradicsommal. A krémesebb joghurt szereti a gyümölcsöket, mindenféle bogyósat, még a szőlőt is, de mehet bele őrölt dió, mogyoró, mandula, mazsola. S ha már édes, egy kis méz is elfér benne. Ételekhez is adhatjuk mindkettőt, az uborkasaláta, a görög tzatziki kívánja tejföllel vegyítve, de lángoshoz, tésztákhoz, habarásnak, reggeli müzlihez is jól jön.



naptár

Szeptember Őszelő, Szent Mihály hava

A Nap A Nap A Hold A Hold kel nyugszik kel nyugszik 6:02 19:23 16:34 1:03 6:03 19:21 17:18 1:53 6:04 19:19 17:57 2:49 6:06 19:17 18:32 3:50

Nap

Névnap

Szentek napja

01 P 02 Szo 03 V 04 H

Egyed, Egon Rebeka, Dorina Hilda Rozália

Egyed, Noémi István, Renáta Gergely, Hilda Ida, Rozália, Róza

05 K

Viktor, Lőrinc

Lőrinc, Viktor

6:07

19:15

19:04

4:54

06 Sz

Zakariás

Zakariás, Beáta

6:08

19:13

19:33

6:01

07 Cs

Regina

Regina

6:10

19:11

20:02

7:10

08 P

Mária, Adrienn

6:11

19:09

20:30

8:20

09 Szo Ádám

Ádám, Péter

6:12

19:07

21:00

9:31

10 V

Nikolett, Hunor

Miklós

6:14

19:05

21:33

10:43

11 H

Teodóra

Jácint, Igor

6:15

19:03

22:09

11:56

12 K

Mária

Mária

6:16

19:01

22:52

13:07

János, Kornél

6:18

18:59

23:42

14:14

6:19

18:57

–

15:16

13 Sze Kornél 14 Cs

Szeréna, Roxána

15 P

Enikő, Melitta

6:20

18:55

0:40

16:11

16 Szo Edit

Ciprián, Edit

6:22

18:53

1:44

16:57

17 V

Zsófia

Róbert, Zsófia

6:23

18:51

2:52

17:37

18 H

Diána

József

6:24

18:49

4:03

18:12

19 K

Vilhelmina

Januáriusz

6:26

18:47

5:14

18:42

20 Sze Friderika

Zsuzsanna

6:27

18:45

6:24

19:10

21 Cs

Máté, Mirella

Máté, Jónás

6:28

18:43

7:32

19:37

22 P

Móric

Tamás, Móric

6:30

18:41

8:38

20:04

23 Szo Tekla

Linusz, Tékla

6:31

18:39

9:43

20:32

24 V

Gellért, Mercédesz

Gellért

6:32

18:37

10:45

21:02

25 H

Eufrozina, Kende

Kleofás, Eufrozina

6:34

18:35

11:46

21:35

26 K

Jusztina

Kozma, Jusztina

6:35

18:33

12:43

22:13

27 Sze Adalbert

Vince, Adalbert

6:37

18:31

13:38

22:55

28 Cs

Salamon, Pelbárt

6:38

18:29

14:27

23:43

Mihály Jeromos

6:39 6:41

18:26 18:24

15:13 15:53

– 0:36

Vencel

29 P Mihály 30 Szo Jeromos

Telihold 6-án 9 óra 2 perckor Harmadik negyed 13-án 8 óra 24 perckor Újhold 20-án 7 óra 29 perckor Első negyed 28-án 4 óra 53 perckor



szeptember Augusztus 24-től szeptember 22-ig Szűz csillagjegy Az ősz kezdete: szeptember 22. 22:02 Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 4. 90 éve született Sánta Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Húsz óra, Az áruló, Az ötödik pecsét szerzője. 15. 20 éve jegyezték be a google.com domaint, az azóta világszerte nélkülözhetetlenné vált kereső honlapot. 17. 230 éve a philadelphiai konvenció elfogadta az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát. 18. 95 éve Magyarországot egyhangú határozattal felvették a Népszövetségbe, amelynek 1939. április 11-i kilépéséig volt tagja. 20. Farkaslakán 120 éve megszületett Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus, a trilógiabeli Ábel alakjának megteremtője. 25. 360 éve született Thököly Imre gróf, kuruc vezér, felső-magyarországi (1682–85), majd erdélyi (1690. szeptember–október) fejedelem. 26. 60 éve mutatták be Leonard Bernstein West Side Story című musicaljét. 29. 470 éve született Cervantes spanyol költő, az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha történetének szerzője. HIRDETÉS

Szerencse az, amikor az alkalom készségbe botlik. (Seneca, római költő)



naptár

TÚRATIPPEK A Gerecse lábánál, a tatai medencében fekvő kicsi faluban igen nagy forgalom volt a történelem hajnalán. Vértesszőlőst – persze akkor még neve sem volt – 350 ezer évvel ezelőtt csak az előember lakta. Az ő nyomaira a mésztufa-bányában bukkantak a hatvanas években, de lakott itt az ősember is, az ő maradványait a falu határában lévő Szent Vit barlangban lelték föl. Samu, az előember azóta világhírű lett: nyakszirtcsontja, két gyermekfog, pattintott kavicsszerszámok, tűzrakó helyek, ősállatok csontjai világszenzációnak számítanak. Ahogy az ősember konzerválódott lábnyoma is s még több ősi állat- és növénymaradvány. Találtak még etruszk orrszarvút, ősi lovat, bölényt, azóta kihalt szarvast, őzet, óriás őshódot, sőt, kardfogú tigrist. A csontokat a tűzrakó helyekben találták főképp, ebből arra következtettek, hogy zsíros csonttal tüzeltek, nem pedig fával. De a hely igen kedvelt volt akkoriban, a ma a Nemzeti Múzeum Őskori Előembertelepének szépen kiépített szabadtéri

A vértesszőlősi őslakó

kiállítóhelyén kilenc kultúrréteggel ismerkedhetünk meg. Kőeszközök, tűzhelyek, őskori ragadozó és növényevő állatok maradványai, növények, levelek, pollenek lenyomatai – mind a neandervölgyi embert megelőző kor tanúsága. S azért olyan szenzációs, mert egyben, egy helyen található, az egymásra rétegződött kultúrák pedig azt bizonyítják, hogy a nemzedékek rendre vis�szatértek ide. Így összességében teljes képet nyújt a történelem előtti ősünk életéről. A védett kiállítóhelyet áprilistól október végéig lehet látogatni. A faluban pedig hangos, négy nyelvű idegenvezetés élvezhető okostelefonon keresztül.

történelmi étkek

Velős csont ősi módon Velős csont az emberiséggel egy időben került az étlapra. Másképp nem lehetett, hiszen aki zsíros csonttal tüzel, annak előbb-utóbb föltűnik, hogy valami bennmarad a csontban, ami illatos, szaftos, ínycsiklandó, tutira Samu is megkóstolta. És láss csodát, az előember fölcseperedett, szaporodott, benépesítette a világot. Tette mindezt a velő áldásos hatásaként, s azon belátásból, hogy mások is részesüljenek ebből az örömből. Ha a történetkutatók, régészek figyelmét el is kerülte ez a lényeges momentum, mi bízzunk benne, ha szeretteink jóléte és a világbéke lebeg a szemünk előtt. Mert a velős csont maga a túlélés, a történelmen átívelő folytonosság, az élet veleje. És elkészíteni semmiség. Lemegyünk őshentesünkhöz, aki ismer minket, aki ősidők óta megbízható forrásból szerzi be a csontokat, s veszünk néhány kilót. Azért ilyen sokat, mert a csontban kevés a velő, legalábbis étvágyunkhoz képest. Finom húslevest kanyarítunk belőle, persze, hús is mehet bele, avagy sütjük a csontos lábszárat – a velőről csak annyit kell tudnunk, hogy jól be kell sóznunk még nyersen a csontot, így a velő benne marad, bárhogy maceráljuk utána. Kellő idő után kirázzuk a csontból a velőt, s sóval, borssal, pirítós kenyéren tálaljuk. Frissen, forrón az igazi.



szeptember

145 éve

alapították az Iparművészeti Múzeumot

Az 1848-ban megnyitott Nemzeti Múzeum eleinte a magyar műipari alkotásokat is gyűjtötte, az anyag gyarapodása azonban csakhamar kikövetelte egy önálló intézmény alapítását az egyetemes régiségek és világkiállítási vásárlásokon beszerzett tárgyak és neves cégek adományaként kapott kortárs művek számára. 1872. szeptember elsején Rómer Flóris és Pulszky Ferenc kezdeményezésére a magyar műipar fejlesztésére és a közízlés nemesbítésére Európában harmadikként megalapították a Magyar Királyi Iparművészeti Múzeumot. 1890-ben aztán pályázatot írtak ki Iparművészeti Múzeum és Tanoda építésére, amelyet Lechner Ödön és Pártos Gyula terve nyert meg. Az építkezés 1893ban indult, és 1896. október 25-én a millenniumi ünnepségek záróakkordjaként Ferenc József felavatta az Üllői úti épületet, amely a közönség számára a következő évben nyitotta meg kapuit. Az épület, az európai szecesszió különleges palotája a magyar nemzeti formanyelv és a keleti hatás különleges ötvözetét

mutatja, mindemellett a belső aula fémszerkezetes lefedésével, illetve a homlokzat majdnem száz százalékos kerámiaburkolásával technológiailag kora legmagasabb színvonalát testesíti meg. A múzeum első főigazgatója városligeti fasori villájának teljes berendezését és műgyűjteményét az intézményre hagyományozta. A Ráth György Múzeum néhány évtizedig az Iparművészeti Múzeum filiáléjának, a Hopp Ferenc KeletÁzsiai Múzeumnak adott otthont. A másik filiálé, a Budapest XXII. kerületében található nagytétényi Száraz–Rudnyánszky-kastély a múzeum bútorgyűjteményét őrzi és állítja ki. A négy másik nagy gyűjtemény – Kerámia- és Üveg-, Kisgyűjtemények (könyv-, ex libris-gyűjtemény, miniatűrök stb.), Ötvösgyűjtemény, Textil- és Viseletgyűjtemény –, valamint az Esterházy-kincstár, a templomi berendezések gyűjteménye, a Damaszkusz-szoba és a Bigot-pavilon a központi épületben található, ahol időszaki kiállításokat és egyéb programokat is szerveznek.

A hónap itala

A gyümölcslé Legegyszerűbb a limonádé, amit bármilyen, sima vagy bubis, csapvagy ásványvízből készítünk, nyomunk bele egy kis citromot – s már kész is. Így oltja a szomjat, gátolja a skorbutot. Akinek túl savanyú a limonádé, az tehet bele cukrot, még jobb, ha mézet, akkor vitaminokhoz is jut. A limonádé továbbfejlesztett változata a gyömbéres fajta. Ilyenkor nyers gyömbért reszelünk tekintélyes mértékben, ezt mézzel keverjük, majd megágyazunk vele a kancsóban a limonádénak. A gyümölcslevek királynője a paradicsomlé, ennek megfelelően kényes persze: hámozni kell, préselni, aztán sóval, zellerrel megkínálni, kavargatni, kóstolgatni, hűteni – de jutalmul sűrű, szaftos, ízletes italt kapunk, jéggel, borssal fejedelmi. Egyéb gyümölcsből, zöldségből is készíthetünk üdítőket, a répalé, céklalé, csalánlé, almalé, körtelé mind finom, egészséges. S megágyaz a későbbi pálinkának. Vagy mindjárt egyszerre: egyik gyümölcslé sem veti meg a vodkát.



naptár

Október

Őszhó, Mindenszentek hava Nap

Névnap

Telihold 5-én 20 óra 40 perckor Harmadik negyed 12-én 14 óra 25 perckor Újhold 19-én 21 óra 12 perckor Első negyed 28-án 0 óra 22 perckor

Szentek napja


01 V 02 H

Malvin Petra

Teréz

03 K

Helga

Évald

6:45

18:18

17:33

3:42

04 Sze Ferenc

Ferenc

6:46

18:16

18:01

4:51

05 Cs

Aurél

Placid, Attila

6:47

18:14

18:30

6:02

06 P

Brúnó, Renáta

Brúnó, Renáta

6:49

18:12

19:00

7:14

07 Szo Amália

Amália

6:50

18:11

19:32

8:28

08 V

Koppány

Simeon

6:52

18:09

20:08

9:43

09 H

Dénes

Ádám, János, Dénes

6:53

18:07

20:49

10:57

10 K

Gedeon

Ferenc

6:54

18:05

21:38

12:07

11 Sze Brigitta, Gitta

Lajos

6:56

18:03

22:33

13:12

12 Cs

Miksa

Edvin

6:57

18:01

23:36

14:09

13 P

Kálmán, Ede

Kálmán, Edvárd

6:59

17:59

–

14:57

14 Szo Helén

Kallixtusz, Helén

7:00

17:57

0:42

15:38

15 V

Teréz

Teréz

7:02

17:55

1:51

16:13

16 H

Gál

Margit, Hedvig

7:03

17:53

3:01

16:44

17 K

Hedvig

Ignác, Rudolf

7:04

17:51

4:10

17:12

18 Sze Lukács

Lukács, Jusztusz

7:06

17:50

5:17

17:39

19 Cs

Nándor

János, Pál

7:07

17:48

6:24

18:05

20 P

Vendel

Vendel, Kleopátra

7:09

17:46

7:29

18:32

21 Szo Orsolya

Orsolya, Celina

7:10

17:44

8:32

19:01

22 V

Előd

Szalóme

7:12

17:42

9:34

19:33

23 H

Nemz. ünn., Gyöngyi

János

7:13

17:41

10:34

20:08

24 K

Salamon

Salamon, Antal

7:15

17:39

11:30

20:49

25 Sze Blanka, Bianka

Blanka

7:16

17:37

12:22

21:34

26 Cs

Dömötör

Armand

7:18

17:36

13:08

22:25

27 P

Szabina

Szabina

7:19

17:34

13:50

23:20

28 Szo Simon, Szimonetta

Simon, Júdás, Tádé

7:21

17:32

14:28

–

29 V*

Nárcisz

Melinda

6:22

16:31

14:01

0:20

30 H 31 K

Alfonz Farkas

Alfonz, Zenóbia Wolfgang

6:24 6:25

16:29 16:27

14:31 15:00

0:23 1:29

* A nyári időszámítás vége



október Szeptember 23-tól október 23-ig Mérleg csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 4. A Szovjetunió 60 éve bocsátotta Föld körüli pályára az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. 5. Angliában 55 éve jelent meg a Beatles első kislemeze, a Love me do. 12. 135 éve született Gulácsy Lajos festőművész. 13. 50 éve nyílt meg a Mikroszkóp Színpad. 15. 100 éve született Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas film- és színházi rendező, színész, festő, kiváló művész, számos fesztivál díjazottja, a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna, a Húsz óra, A Pál utcai fiúk alkotója. 21. 90 éves lenne Körmendi János Jászai Mari- és Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész. 23. Budapesten 140 éve adták át a forgalomnak a déli vasúti összekötő hidat. 24. 135 éve született Kálmán Imre zeneszerző, ope rettkomponista, a Csárdáskirálynő világhírű alkotója. 31. Luther Márton wittenbergi teológiaprofesszor 500 éve tette közzé 95 tézisét, amivel kezdetét vette a reformáció. HIRDETÉS

Senki sem szerencsésebb annál, mint aki hisz saját szerencséjében. (német közmondás)



naptár

TÚRATIPPEK A Vésztő–Mágor Történelmi Emlékhely és a mellette kialakított park természeti és történeti látnivalókat egyaránt bőségesen kínál. A Kőrös–Maros Nemzeti Park területén lévő újkőkori kunhalom ritka leleteket bemutató múzeuma és a Sebes-Körös holtágának élővilága miatt kettős, régészeti és természeti védelem alatt áll 1978 óta. A kunhalom ötezer éves régészeti leleteket rejt, szentélyt, koporsót, tálkákat, a kettős domb területén újkőkori, rézkori, bronzkori és Árpád-kori leletek kerültek napvilágra, házak, szabadtéri tűzhelyek, temetők, hulladékgödrök – évezredek során egymásra épült települések, életmódok tárulnak a szemünk elé. Bejárható egy újkőkori, rekonstruált lakóház, a sárral tapasztott, vesszőből font falak között pattintott kőpengék is megtekinthetők. A Szeghalomtól nem messze található Mágor-pusztán olyan ritka, védett növények és élőhelyek találhatók, mint löszgyepek, bárányparéjos vakszikesek, holtágmedrek,

A mágori rétegek

nedves rétek, ligeterdők. Megél itt az európai vörös könyves sulyom, az erdélyi útifű, a sárma, a réti őszirózsa, állatok közül mocsári teknőssel, vízityúkkal, szárcsával, bölömbikával és barna réti héjával, szürke egérrel, bakcsókkal, kis kócsaggal, harissal, fürjjel, túzokkal lehet találkozni. A parkban a fák között sétálva a népi írók szobraival ismerkedhetünk, többek között a mágori dombok között juhnyáját legeltető költővel, Sinka Istvánnal, de a Sárréten és környékén kibontakozó mozgalom egyik fóruma, az 1935-ben alapított Kelet Népe című folyóirat másik két alapítója, Barsi Dénes és Szabó Pál is kapott szobrot. Mellettük áll Németh László, Szabó Pál, Féja Géza, Veres Péter szobra is.

történelmi étkek

Szegfűszeges vaddisznópörkölt A vadakban az a jó, hogy csak nőnek erdőn, mezőn, nincs sok gond velük, önállóan igyekeznek nagyon finommá cseperedni. Hát jó, le kell vadászni, meg kell nyúzni, ki kell belezni, el kell vonszolni a konyháig – de mitől éheznénk meg különben? Ősi magyar eledel a vaddisznópörkölt, hisz ez az állat már elődeink, királyaink erdeiben is kellette magát. Minket meg a fejlődés útján egyengetett. Főleg a pörkölt fejlődésének útján, amely azóta magyar találmány, amióta belevarázsoltuk az Amerikában őshonos paprikát. A vaddisznópörkölt készítése nem nagyon tér el egyéb pörköltökétől. Bár variálhatjuk. Például az üstben rotyogó hagymás, paprikás szaftban puhuló húskockákhoz adhatunk barna kenyérből morzsalékot, vörösbort mellé. Ha kiveszünk a pörkölt levéből, készíthetünk pikáns toldalékot hozzá. Áttört mandulát, mazsolát, almát, körtét, szegfűszeget teszünk bele, összesűrítjük – ebben hasznunkra van a már benne lévő kenyér morzsaléka, ha nem, kis keményítő besegíthet. A végén még mézet, borsot, sáfrányt is tehetünk a mártásba vagy a pörkölt szaftjába, ha esetleg már az eddigieket is visszaöntöttük a húshoz. Nehéz elrontani.



október

140 éve

nyitották meg a Nyugati pályaudvart

Az 1846-ban a Budapest és Vác között felavatott első járattal megindult magyarországi vonatközlekedés az ezt követő évtizedekben hihetetlen fejlődésnek indult. Az első pályaudvart, a Magyar Központi Vasúttársaság Zitterbach Mátyás tervei nyomán, klasszicista stílusban, egy városszéli telekre épített indóházát pedig körbe- és túlépülte a város. A kiszolgált állomásépületet le kellett bontani. A felépítendő új pályaudvart, melynek tervezésére az 1870-es évek elején tervpályázatot írtak ki, a réginél kissé északabbra kellett helyezni. A pályázatot az osztrák August de Serres építész és a később világhírűvé vált Gustave Eiffel terve nyerte meg, amely Európa egyik legmodernebb pályaudvarát álmodta meg. A 146 x 42 méter hosszú, 25 méter magas csarnok vasszerkezete a legújabb technikát testesítette meg, a körút felőli oldalra néző hatalmas ötszög formájú üvegfal pedig a város egyik szimbólumává lett. A technikai színvonalat a működtetésben is magasan tartották: 1881-ben itt vezették be a Siemens & Halske cég modern váltórendszerét, ahol a váltók kapcsolatban voltak a jelzőkkel, a XX. században pedig innen indultak

próbaútjukra a Kandó-féle villanymozdonyok, ezért a Nyugati–Dunakeszi-Alag vonalat már 1923-ban villamosították. Ekkor már Nyugati pályaudvarnak hívták az egykori Budapesti pályaudvart, ezt a nevet 1891-ben kapta, amikor az építtető tulajdonos Osztrák–Magyar Vasúttársaság tulajdonából átkerült a sok kis magán vasúttársaságot, köztük a Magyar Északi és a Magyar Keleti Vasúttársaságot már magába foglaló Magyar Királyi Államvasutak tulajdonába. A pályaudvar 1877. október 28-án megnyílt főépülete ma műemléki védettséget élvez, és bár átadása óta sokféle átalakításon, bővítésen, fejlesztésen és modernizáláson esett át és várhatóan még fog is, városi környezete pedig az eltelt évtizedekben néhányszor alapvetően átalakult, ma is Budapest és a magyar vasútközlekedés egyik központja.

A hónap itala

Az uniCum Mi hungarikumként becsüljük, bizonyság erre, hogy külföldön nem nagyon jut hozzá az így boldogtalanná vált vándor. Igyekszik is rögvest haza, mert Unicumot inna az istenadta. Hiszen aki Unicumot iszik, az mindent iszik, nem kell neki se whisky, se brandy, se egyéb nagyzolás. Itt van a magyarhoz leginkább passzoló fekete nedű, a keserű étvágygerjesztő. Benne a balsors, az ősi életerő, a selymes bizakodás, a fűszeres álmodozás. Leginkább boltban, kocsmában jutunk hozzá, hiszen a receptje hétpecsétes titok, az esztergomi prímási levéltárban van letétben. A több mint negyven gyógy- és fűszernövény keverékéből összeállított nedűt a Zwack család egyik őse alkotta meg, aki II. József udvari orvosaként a császárt kínálta, gyógyítgatta vele. A likőr nevét az uralkodó adta, mivel ízlett neki, azt találta mondani, hogy ez egyedülálló. A név s az ital azóta is uralkodik a magyarok körében.



naptár

November

Őszutó, Szent András hava Nap

Névnap

Szentek napja


01 Sze Mariann 02 Cs Achilles

Mindenszentek Achilles

03 P

Márton, Szilvia

6:30

16:23

16:28

5:04

04 Szo Károly

Károly

6:31

16:21

17:02

6:20

05 V

Imre

Imre, Zakariás

6:33

16:20

17:42

7:37

06 H

Lénárd

Krisztina

6:34

16:18

18:29

8:52

07 K

Rezső

Ernő, Florentin

6:36

16:17

19:24

10:02

Gottfrid

6:37

16:16

20:26

11:04

Győző

08 Sze Zsombor 09 Cs

Tivadar

Teodor

6:39

16:14

21:33

11:57

10 P

Réka

Leó, András

6:40

16:13

22:42

12:41

11 Szo Márton

Márton

6:42

16:12

23:52

13:18

12 V

Jónás, Renátó

Jozafát

6:43

16:11

–

13:49

13 H

Szilvia

Szaniszló, Szilvia

6:45

16:09

1:01

14:17

14 K

Aliz

Huba

6:46

16:08

2:08

14:43

15 Sze Albert, Lipót

Albert

6:48

16:07

3:14

15:09

16 Cs

Ödön

Margit

6:49

16:06

4:19

15:35

17 P

Hortenzia, Gergő

Dénes, Hilda

6:51

16:05

5:22

16:02

18 Szo Jenő

Jenő

6:52

16:04

6:25

16:33

19 V

Erzsébet, Zsóka

Erzsébet

6:53

16:03

7:25

17:06

20 H

Jolán

Zsolt

6:55

16:02

8:23

17:45

21 K

Olivér

Olivér

6:56

16:01

9:17

18:28

Cecília, Filemon

22 Sze Cecília

6:58

16:00

10:05

19:17

23 Cs

Kelemen, Klementina Kelemen, Kolumbán

6:59

15:59

10:49

20:10

24 P

Emma

Emma, Flóra

7:01

15:59

11:28

21:07

25 Szo Katalin, Katinka

Katalin

7:02

15:58

12:02

22:08

26 V

Virág

Konrád, Viktória

7:03

15:57

12:33

23:11

27 H

Virgil

Virgil

7:05

15:56

13:01

–

28 K

Stefánia

Jakab

7:06

15:56

13:28

0:17

Filoména András

7:07 7:08

15:55 15:55

13:55 14:24

1:26 2:37

29 Sze Taksony 30 Cs András, Andor

Telihold 4-én 6 óra 22 perckor Harmadik negyed 10-én 21 óra 36 perckor Újhold 18-án 12 óra 42 perckor Első negyed 26-án 18 óra 2 perckor



november Október 24-től november 22-ig Skorpió csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 1. Napi 3 órás tesztsugárzással 25 éve indult a Duna TV műholdas magyar adása. 6. 100 éve született Mihály András Kossuth-, Liszt Ferenc- és négyszeres Erkel-díjas zeneszerző, karmester, tanár, 1978 és 87 között a Magyar Állami Operaház igazgatója. 14. 20 éve lehetett először magyar részvényt jegyezni a New York-i tőzsdén. 17. 115 éve született Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus, vegyészmérnök, az atombomba egyik fejlesztője. 19. 100 éve született Indira Gandhi, aki 1966 és 77, majd 1980 és 84 között India miniszterelnöke, a tömbön kívüli államok vezető személyisége. 26. 75 éve mutatták be a Casablanca című filmet, melyet a magyar származású Michael Curtiz rendezett. 29. 220 éve született Gaetano Donizetti olasz zeneszerző, a Szerelmi bájital, a Don Pasquale, a Lammermoori Lucia és még sok népszerű opera komponistája. 30. 115 éve született Kovács Margit Kossuth-díjas szobrász, keramikus, érdemes és kiváló művész.


HIRDETÉS

A bölcs ember az esélyt jó szerencsévé változtatja. (Thomas Fuller, angol történész)


naptár

TÚRATIPPEK Történelmünk leginkább szimbolikus helye nem múzeumban van, s tulajdonképpen nem is igazán különleges. Mégis, minden magyar ismeri, vagy legalábbis tanult róla. Egy kirándulást mindenképpen megér. A Vereckei-hágó az Északkeleti-Kárpátok gerincén húzódik, 841 méter magasan. Oda Alsóvereckéről lehet följutni, mert az országút ma már elkerüli. Az Ukrajna területén fekvő hágó sok történelmi csatát ért meg: állítólag 895-ben itt jöttek a Kárpát-medencébe honfoglaló őseink, ennek jelképe a 2008-ban állított emlékmű. 1241-ben a mongol-tatár fősereg talált itt utat hazánkba, 1914-ben csatáztak itt az orosz cári csapatokkal az osztrák– magyar seregek, de csaták dúltak itt a II. világháborúban is. Nem volt békéjük az ide állított emlékműveknek sem. Hol a háború, hol a nacionalisták, hol a változó történelmi határok

A Vereckei-hágó

miatt kerültek ide-oda, úgyhogy belőlük több is található a környéken. A ma látható emlékmű Matl Péter alkotása, középütt a vérszerződést szimbolizáló oltárkő. A természet azonban határtalan – a Kárpátok látványa bármelyik évszakban megéri, hogy fölmásszunk a hágóra. Erdők, hegycsúcsok, a kanyargó folyók s a messzire kalandozó tekintet békességet, bölcsességet, nyugalmat, örökkévalóságot sugároz.

történelmi étkek

Lóhús nyereg alatt módra Honfoglaló őseink a közhiedelemmel ellentétben nem a nyereg alatt puhított lóhúst ették. Ezen eljárásnak a célja az volt, hogy a ló hátát gyógyítsa, a föltört, fájdalmas sebet borogatták, gyógyították vele. Evéshez frissen vágták le a lovat, mégpedig sokat. Az Árpád-kori csontmaradványok legalább negyede földolgozott lovakra utal, ez szerepelt a paraszti népek, az alföldi pásztorok étlapján egészen a XX. századig. Vagy akár napjainkig. Hiszen a lóhús egészséges, telítetlen zsírsavakban gazdag, gyorsan fölszívódik, teljes értékű fehérjét tartalmaz. Kicsit édesebb ugyan, mint a marha, de ez csak szokás kérdése. Mi nem szoktunk lovat enni. Egyrészt sajnáljuk, másrészt méregdrága. Nem is nagyon lelni föl, néha talán egyes piacokon, akkor is inkább kolbász, szalámi formájában. Azt pedig már bajos a nyereg alá igazítani – talán pörkölthöz, töltött káposztához, szendvicshez kóstolgathatjuk. Ha mégis szert tennék nyers lóhúsra, elkészítése ugyanolyan, mint a marháé. Levesnek, pörköltnek, sültnek kiváló – mesélik, akik ettek már ilyet.



november

125 éve

tört ki a Panama-botrány

Az Észak- és Dél-Amerikát összekötő földszoros átjárhatóvá tétele sok száz éven át foglalkoztatta a hajósokat, mivel az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti, mintegy 80 kilométeres utat több mint tízezer kilométeres kerülővel kényszerültek megtenni. Többszöri nekirugaszkodás után, a Szuezi-csatorna megépítésén felbuzdulva a francia kormány égisze alatt megalakult az Óceánközi Csatornatársaság, és 1880ban megkezdődtek a Panama-csatorna építési munkálatai, ám a vállalat 1889-ben csődbe került, rengeteg kisrészvényes ment tönkre. 1892 októberében a párizsi képviselőházban Jules Delahaye képviselő 510 kollégáját, köztük jónéhány volt minisztert vádolt meg azzal, hogy felelősek a csődért. Bebizonyosodott, hogy a társaság kiadásainak a harmadánál is kisebb részét fordították ténylegesen az építkezésre. Pedig nem volt szükség direkt lopásra ahhoz, hogy a társaság tönkremenjen, mivel utólag kiderült, hogy Ferdinand Lesseps, aki a Szuezi-csatorna építésével szerzett hírneve alapján kapta a megbízást, alábecsülte a

várható költségeket, és nem számolt az afrikaitól eltérő időjárási és földrajzi körülményekkel. A parlamenti beszédet hatalmas felzúdulás követte a sajtóban és a közvéleményben, és november 19-én vád alá helyezték Lessepset és a csatornatársaság további öt vezetőjét. A francia kormány lemondásra kényszerült, több politikusnak hosszú időre vissza kellett vonulnia a nyilvánosságból. Új csatornatársaság alakult, ám az is tönkrement, ekkor a francia építők eladták a megkezdett beruházást. A Panama-csatorna végül az Egyesült Államok felügyeletével 1914-ben nyílt meg, és csak 2000 óta Panama tulajdona. A XXI. században kiszélesítették, ezzel párhuzamosan egy újabb átjárót is elkezdtek építeni Nicaraguában. Ezúttal remélhetőleg nem adódik újabb lehetőség olyan tettekre, amelyeket a magyar nyelvben ebből a történetből kialakult szóval fejezünk ki: a panamázás szót megvesztegetésre, csúszópénzek elfogadására, botrányos üzelmek jellemzésére használjuk.

A hónap itala

A kumisz A kancatejből készült alkoholos italt kedvelték a belső-ázsiai népek, így az ősmagyarok is. Persze, mit ittak volna, kinn a pusztában, a sivatagban, ahol nem nagyon termett szilva, barack – csak lovak mindenfelé. A férfiember találékony volt, életképes, s így kiszaszerolta, hogy mitől lehetne még bátrabb, fittebb, jobb kedvű, mint amilyen egyébként is volt a friss levegőn. Persze, hogy ott volt neki a tej, meg a tej, meg a tej – amit nem akart meginni, ám az megerjedt, hogy kedvére legyen. A mongolok például pálinkáig tudták fokozni a macerálást, s azzal védekeztek, hogy a nyers tejet nem bírják megemészteni. A magyar férfiak is rengeteg érvet tudnak fölsorakoztatni a pálinkafogyasztás legalizálására – s eredményesen. A kumiszt ma már magyar ember nem issza. Asszonyok! Vissza a kumiszt a poharakba!



naptár

December Télelő, Karácsony hava Nap

Névnap

Szentek napja


01 P Elza 02 Szo Melinda, Vivien

Blanka Aranka

03 V

Ferenc, Olívia

Ferenc, Natália

7:12

15:53

16:15

6:25

04 H

Borbála, Barbara

János, Borbála

7:13

15:53

17:07

7:40

05 K

Vilma

7:14

15:53

18:08

8:49

7:15

15:53

19:16

9:49

06 Sze Miklós

Miklós

07 Cs

Ambrus

7:16

15:52

20:27

10:38

08 P

Mária

7:17

15:52

21:40

11:19

09 Szo Natália

Valéria, Natália

7:19

15:52

22:51

11:53

10 V

Judit

Eulália, Judit

7:19

15:52

23:59

12:23

11 H

Árpád

Damazusz

7:20

15:52

–

12:49

12 K

Gabriella

Johanna, Franciska

7:21

15:52

1:06

13:15

Lúcia

7:22

15:52

2:11

13:40

13 Sze Luca, Otília 14 Cs

Szilárda

15 P

Valér

7:23

15:52

3:14

14:07

Valér

7:24

15:53

4:17

14:35

16 Szo Etelka, Aletta

Adelaida, Albina

7:25

15:53

5:18

15:07

17 V

Lázár, Olimpia

Lázár, Olimpia

7:25

15:53

6:16

15:43

18 H

Auguszta

Gracián

7:26

15:53

7:12

16:25

19 K

Viola

Anasztáz, Orbán

7:27

15:54

8:03

17:12

Teofil, Liberátusz

7:27

15:54

8:48

18:03

20 Sze Teofil 21 Cs

Tamás

22 P

Anikó, Zénó

7:28

15:55

9:29

18:59

Flórián, Zénó

7:28

15:55

10:04

19:59

23 Szo Viktória

János, Viktória

7:29

15:56

10:36

21:01

24 V

Ádám, Éva

Szenteste, Adél

7:29

15:56

11:04

22:04

25 H

Karácsony, Eugénia

Urunk születése

7:29

15:57

11:31

23:09

26 K

Karácsony, István

István

7:30

15:58

11:57

–

27 Sze János

János, Teodor

7:30

15:58

12:24

0:17

28 Cs

Kamilla

Aprószentek, vértanúk

7:30

15:59

12:53

1:27

29 P

Tamás, Tamara

Tamás

7:30

16:00

13:25

2:40

Libériusz Szilveszter, Donáta

7:30 7:31

16:01 16:02

14:03 14:49

3:55 5:10

30 Szo Dávid 31 V Szilveszter

Telihold 3-án 16 óra 46 perckor Harmadik negyed 10-én 8 óra 51 perckor Újhold 18-án 7 óra 30 perckor Első negyed 26-án 10 óra 20 perckor



december November 23-tól december 21-ig Nyilas csillagjegy A tél kezdete: december 21. 17:28 Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 2. 35 éve ültették be az első mesterséges szívet; dr. Robert Jarvik készülékével, a „Jarvik7”-tel, melyet dr. William DeVries operált be a páciens testébe, Barney Clark seattle-i fogorvos még 112 napig élt. 4. Albert Flórián 75-szörös válogatott labdarúgó 50 éve nyerte el a France Football által alapított aranylabdát. 13. 220 éve született Heinrich Heine német költő és író, Goethe és Schiller mellett a német költészet legnagyobb klasszikusa. 15. 215 éve született Bolyai János matematikus, aki Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkijjel párhuzamosan megalkotta az első nemeuklideszi geometriát. 18. 580 éve Pozsonyban magyar királlyá választották az első Habsburgot, V. Albert osztrák herceget. 27. A Budapesten működő számos közlekedési vállalkozás egyesítésével 95 éve megalakult a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság, a „Beszkárt”. 30. A X. Összoroszországi Szovjetkongresszuson az Oroszországi, Ukrán, Kaukázusontúli és Belorusz köztársaságokból 95 éve alakult meg a Szovjetunió.


HIRDETÉS

A természet megteremti a képességet, a szerencse gondoskodik a lehetőségről. (Francois de la Rochefoucauld, francia aforizmaíró)


naptár

TÚRATIPPEK Az egyik legkedveltebb kirándulóhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, a 700 méter magasan fekvő Dobogókő. Páratlan panorámája a Dunakanyarra, tiszta időben a Magas Tátrára, a Rám-szakadékra nyílik, az innen induló kiránduló utak egész évben csábítják a túrázókat. A közelben van a Thirring-szikla, a Zsiványsziklák, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék s a pilisszentkereszti szurdok. Itt halad keresztül az országos kéktúra útvonala, télen pedig közel-távol az egyetlen sípálya működik itt. Ez szinte már történelmi ereklye, hiszen a két világháború alatt is üzemelt, az ország első sípályája volt, 1923-ban nyitották meg. Sporttörténeti ritkaság is föllelhető a hegyen. Itt épült az ország első turistaháza 1898-ban. A báró Eötvös Loránd menedékházban ma turistamúzeum működik – régi bőrbakancsok, fotók, természeti kincsek, a turistamozgalom kezdeteinek relikviái, neves turisták személyes tárgyai, térképek láthatók hétvégenként. A menedékház ma

Dobogókő télen, nyáron

is üzemel az 1906-ban épült kőépületben, melynek falán több emléktábla s a rendszeres emlékezés koszorúi láthatók. Sajátos emlékmű a volt szocialista szálló romja, a kilátó közelében lógó kábelek, betört ablakok, porladó betonhalmaz emeletei, teraszai néznek a hegyek felé, elmerengve egy letűnt koron, amely nyüzsgő életet varázsolt ide télen-nyáron. Az ezoterikusok is látnak fantáziát Dobogókőben, szerintük itt dobog a Föld szíve, amely mindenkit energiával tölt föl. Ha így, ha úgy, a levegő kristálytiszta, a sport pedig egészséges – csak jól járhatunk egy dobogókői túrával.

történelmi étkek

Karácsonyi húsos pite A középkorban kedvelt receptet újra fölfedezhetjük. Az ünnepi húsos pitének a titka a húsok sokféleségében rejlik: borjú, birka, kappan, tyúk, kacsa, nyúl, galamb, szalonka, fürj s bármi kedvünkre való jöhet hozzá. Hogy honnan, az a másik titok, de azt tartsa is meg mindenki magának. Legalább három-négyféle húst azért földi, újkori halandók is be tudnak szerezni. Először is gyúrjunk rétestésztát, ezzel béleljünk ki egy méretes tepsit, majd aprózzuk föl a kellően megfőtt húsokat. Mindegyiket a maga módján főzzük puhára, illően fűszerezve, levében pihentetve, lehűtve, akkor daraboljuk, daráljuk, szaggatjuk, nyúzzuk, ahogy tetszik, fontos, hogy apró legyen, pitéhez alkalmas. Ezután keverjük a cafatokat össze, adjunk hozzá fűszereket, sót, borsot, tojást, szegfűszeget, fahéjat, ínyencségnek még aprított datolyát, mazsolát, aszalt szilvát. Ha jól összekevertük, terítsük el a tésztán, öntsük nyakon a besűrített húslével. Ha tettünk a húsok közé zsírosabbat is, az jó, mert húzósabb lett így a levünk. Végül takarjuk be a rétestészta másik felével, kenjük meg tojással, és süssük pirosra, ropogósra.



december

180 éve

született Sissi, a magyarok Erzsébet királynéja

Az 1837 karácsonyán világra jött Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnő a királyi udvartól távol, apja müncheni palotájában nevelkedett, és 1853 augusztusában találkozott unokatestvérével, Ferenc József osztrák császárral, akit ekkor még nővére, Ilona házastársául szántak, az uralkodó azonban őt választotta. Erzsébet négy éven belül három gyermeknek adott életet, akiknek a nevelésétől eltiltották, ráadásul kisebbik lányát kétéves korában elvesztette. Az udvarban lekezelően bántak vele, házassága is megromlott. Mindez megviselte egészségét, ezért orvosi tanácsra 1860-ban Madeirára, majd Korfu szigetére utazott. Itt kezdett el addigi angol-, francia- és csehtudása mellett magyar társalkodónője, majd Tessedik Sámuel segítségével magyarul tanulni és a magyar kultúrával ismerkedni. 1866-tól gyakran ellátogatott Magyarországra, Budán adott életet negyedik gyermekének, Mária Valériának, akit a magyar trónra szánt. Közben politikával is foglalkozott, aktívan részt vett a kiegyezés előkészítésében. 1867 júniusában Magyarország királynéjává koronázták, pihenő rezidenciaként megkapta a gödöllői kastélyt. A férjével koronázási ajándékként kapott 50-50 ezer aranyat a szabadságharc

özvegyeinek, árváinak és rokkantjainak ajánlották fel – ezt Erzsébet hatásának tulajdonították. 1889-ben újabb tragédia érte, egyetlen fia, Rudolf öngyilkossága után testi és lelki betegségei fokozódtak, visszavonulva egyre több időt töltött korfui kastélyában, vallásfilozófiával és költészettel foglalkozott. Mikor a millenniumi ünnepségek alkalmából Magyarországon járt, Mikszáth Kálmán „fájdalmas anya”-ként, Mater Dolorosaként írta le azt az asszonyt, akit korábban a világ legszebb uralkodónőjének tartottak. 1898-ban genfi tartózkodása során szíven szúrta egy olasz anarchista, aki eredetileg az orléans-i herceget akarta megölni, de mivel őt már nem találta ott, bármilyen uralkodói személyt keresett tőre számára, így a királynét találta el. Sissi Bécsben, a Kapucinusok kriptájában alussza örök álmát fia, Rudolf nyughelye mellett. Alakját a magyarok emlékezete mellett számos irodalmi, képzőművészeti alkotás és film őrzi.

A hónap itala

A tea Rendkívüli alkalmakkor teát is ihat az ember, s talán a december rendkívüli. Vendégek jönnek, teát kérnek, vendégségbe megyünk, teával kínálnak. Tea majdnem bármiből készíthető – legeredményesebb azonban a teafű. Tea van zöld, fehér, fekete, sőt kamilla is, meg egyéb gyógyfüves, gyümölcsös változat. Ez utóbbiakban nincs koffein, tehát bátran ihatjuk a víz helyett, más értelme nem nagyon van. Néhányan – hívő teafogyasztók ne olvassanak tovább – megsegítik az italt pár csepp tejjel avagy citrommal, mézzel, rummal. A teának alighanem közösségformáló ereje a legnagyobb. Társaságban jókat lehet vitatkozni arról, hogy alumíniumfőzőben készítsük vagy rézüstben forraljuk, netán cserépedényben áztassuk, hogy szálas fű legyen vagy filteres, bögréből igyuk vagy porcelán csészéből... addig-addig, amíg meg nem fő a kávé.



névnaptár Abélia VIII. 5. Abiáta II. 5. Abigél II. 9. Ada VII. 28., XII. 4. Adala I. 29., XII. 24. Adalberta IV. 23. Adalbertina IV. 23. Adél I. 29., XII. 24. Adela XII. 24. Adéla XII. 24. Adelgund I. 30. Adelheid II. 5., XII. 16. Adelina VII. 28., VIII. 28., XII. 4. Adelinda VIII. 28., XII. 4. Adeodáta VII. 31. Adina XII. 22., VI. 17. Admira IX. 7., X. 22. Adolfina VI. 17., VI. 30. Adria XII. 2. Adriána III. 4., III. 5., IX. 8. Adrianna VI. 26. Adrienn III. 4., III. 5., IX. 8. Áfra VIII. 5., VIII. 7. Afrodita VIII. 5., VIII. 7. Afrodité VIII. 5., VIII. 7. Agáta I. 11., II. 5. Aglája I. 1., V. 14. Agnella XII. 14. Ágnes I. 21., I. 28., III. 6., VI. 8., XI. 16. Ágota I. 11., II. 5. Agrippína II. 5. Aida II. 2., VIII. 31. Aina V. 10. Ainó V. 10. Ajándék II. 6., VII. 17., XII. 31. Ajna V. 10. Ajnácska IV. 25., XI. 15. Ajnó V. 10. Ajsa IV. 25., XI. 15. Ajtonka VII. 19., X. 4. Akilina II. 5. Alba XII. 16. Alberta VIII. 24., XI. 15. Albertin VIII. 24., XI. 15. Albertina VIII. 24., XI. 15. Albina III. 1., VI. 22., XII. 16. Alda V. 10. Áldáska VIII. 13., X. 8., XII. 29. Aléna V. 29.

Anriett I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13. Aleszja I. 9. X. 7., XI. 20., XI. 21., Antea II. 27. Antigoné II. 27. Alesszia I. 9. XI. 30. Antoanett II. 28. Alett XII. 16. Amélia V. 4., VI. 2. Antonella V. 3. Aletta XII. 16. Amelita VIII. 16. Antónia II. 28., IV. 29., Alexa III. 20. Ametiszt X. 26. V. 3., V. 4., V. 10. Alexandra III. 18., III. 20., Amina VIII. 31., XI. 27. Antoniett II. 28. V. 18. Aminta I. 30., VIII. 17. Antonietta II. 28. Alexia I. 9. Amira VIII. 31. Anzelma IV. 21. Alfonza VIII. 2., X. 30. Amrita XII. 7. Apollinária I. 8., VII. 23. Alfonzina VIII. 2., X. 30. Anabel VI. 9., VII. 1. Apollónia I. 28., II. 9., Alfréda II. 23., VII. 19., Anabella VI. 9., VII. 1. X. 28. Anasztázia III. 10., IV. 17., III. 8., VII. 7. Aporka II. 2. Alica VI. 29., VIII. 24. XII. 25. Appia III. 23., XI. 22. Alicia VI. 29., VIII. 24. Anatólia VII. 3. Áprilka III. 23., XI. 22. Alícia VI. 29., VIII. 24. Ancilla III. 25., XII. 23. Arabella III. 13., VIII. 7. Alida II. 5., VI. 17. Anda II. 19. Aranka II. 8., VII. 19., Alina VI. 17., VII. 28. Andelin I. 27. X. 4., X. 15., X. 16., Alinda XII. 4. Andelina I. 27. XII. 2. Alinka VI. 17., XII. 24. Andi II. 4. Arany VI. 16., VII. 19., Alitta XII. 16. Andrea II. 4. X. 4. Alíz VI. 29., VIII. 24. Androméda II. 4. Aranyka VI. 16., VII. 19., Aliz VI. 29., VIII. 24., Anélia VII. 26. X. 4. XI. 14. Anelma XII. 2. Aranyos VI. 16., VII. 19., Aliza VI. 29., VIII. 24. Anett VI. 13., VII. 26. X. 4. Alízia VI. 29., VIII. 24. Anetta VI. 13., VII. 26. Alma VII. 10. Angéla I. 4., I. 27., V. 31., Ariadna VI. 7., IX. 17. Ariadné VI. 7., IX. 17. Almira III. 9., V. 28., VI. 1., VII. 21. Ariella IV. 11., XI. 10. VIII. 25. Angelika I. 4., I. 27. Almiréna III. 24., V. 29. Angelina VII. 15., VII. 21. Arika VIII. 17. Alojzia VI. 21. Angyalka I. 4., I. 27., Arikán VIII. 17. Arita III. 13. Aloma VI. 21. V. 31. Arlett IV. 11. Alóma VI. 21. Anica VII. 26. Armanda IV. 7. Alvina VI. 22., XII. 16. Anicéta IV. 17. Armandina IV. 7. Amábel VI. 11., VII. 11. Aniella XII. 14. Armida IX. 14., IX. 22., Amadea I. 28., III. 30., Anika VII. 26. XII. 4. VIII. 10. Anikó VII. 26., XII. 22. Armilla IX. 14., IX. 22., Amadil I. 5., II. 20., IX. 13. Anilla VII. 26. XII. 4. Amál I. 28., V. 4., VII. Anina VII. 26. Ármina VI. 2. 10., X. 7., XI. 20., XI. 21., Anissza I. 21. Árnika IV. 17. XI. 30. Anita VII. 26. Arnolda VII. 8., VII. 18. Amália I. 28., V. 4., VII. Anitra VII. 26. Árpádina XII. 11. 10., X. 7., XI. 20., Anízia XII. 30. Artemisz I. 22., VI. 6. XI. 21., XI. 30. Anka VII. 26. Árvácska V. 5., VII. 27. Amanda II. 6., X. 26. Anna VII. 26. Arzénia VII. 19. Amarant XII. 7. Annabel VI. 9., VII. 1. Asma IV. 17. Amaranta XI. 7., XII. 7. Annabell VI. 9., VII. 1. Aszpázia I. 2., XII. 29. Amarill V. 1. Annabella VI. 9., VII. 1. Asszunta IV. 7., VIII. 15. Amarilla V. 1. Annaliza VI. 9. Asztéria VIII. 10. Amarillisz V. 1. Annamari VI. 9. Asztrid XI. 12. Amáta I. 5., II. 20., IX. 13. Annamária VI. 9. Asztrida XI. 12. Amázia I. 23., XII. 29. Annaregina VII. 26. Atalanta III. 10., VII. 6. Ambrózia XII. 7. Annarita VI. 9. Atália XII. 3. Amelda IX. 16. Annavera VI. 9. Atanázia VIII. 14. Ameli I. 28., V. 4., VII. 10., Annunciáta III. 25.

női nevek



névnaptár Aténa I. 18., VII. 16. Aténé I. 18., VII. 16. Auguszta III. 27., III. 29., XII. 18. Augusztina III. 27., III. 29. Aura VII. 19., XII. 2. Aurea VII. 19. Aurélia VII. 19., X. 15., X. 16., XII. 2. Auróra X. 4., X. 15., X. 16. Avarka XI. 5. Azálea XII. 24. Azucséna IV. 7., VII. 30. Azura VI. 19. Azurea VI. 19. Babett VII. 4. Babetta VII. 4. Babiána XII. 4. Babita XII. 4. Bagita V. 25. Balbina III. 31. Balda II. 27. Balzsam IV. 6. Baranka I. 21. Barbara XII. 4. Barka IV. 17., VI. 13. Bársony V. 25., VI. 27. Bársonyka V. 25., VI. 27. Baucisz XII. 4. Bea VII. 29., IX. 6. Beáta III. 8., III. 22., VI. 24., VI. 29., IX. 6., XII. 16. Beatricse I. 18., VI. 29., VIII. 29., X. 14. Beatrisz I. 18., VI. 29., VIII. 29., X. 14. Beatrix I. 18., VI. 29., VIII. 29., X. 14. Béda V. 25. Begónia IX. 7., XII. 17. Béke VI. 5. Belinda II. 3., VIII. 13. Bella VIII. 31., IX. 1. Benáta I. 4. Benedikta I. 4., VIII. 13., X. 8., XII. 29. Benigna VI. 20., XI. 1. Benita XI. 12. Benjamina III. 31. Bereniké II. 4., VII. 9. Berill VII. 26., XI. 4. Bernadett II. 18., IV. 16. Bernadetta IV. 16., V. 19., V. 20. Bernarda IV. 16., V. 19., V. 20.

Berta V. 1., VII. 4., VIII. 6. Bertilla XI. 5. Bertina IX. 5. Bertolda III. 29., XI. 5. Béta XI. 19. Betsabé XI. 19. Betta VII. 4. Betti VII. 4. Bettina VII. 4., VIII. 6., X. 8. Bianka VIII. 10., XII. 1. Bibiána XII. 2. Bíbor IV. 6. Bíbora IV. 6. Bíboranna IV. 6. Bíborka IV. 6. Birgit II. 1., VII. 23., X. 8., X. 11. Bítia XI. 19. Blandina V. 10., V. 18., VI. 2. Blanka VIII. 10., X. 25., XII. 1. Blazsena II. 3. Blondina XII. 1. Bóbita VI. 1., VI. 22. Bodza V. 15. Bogárka V. 22. Bogáta IX. 15. Bogi VIII. 1., VIII. 22. Boglár VIII. 1., VIII. 22. Boglárka VIII. 1., VIII. 22. Bojána IV. 24. Bolda VIII. 29. Bonita XII. 1. Bóra XII. 4. Borbála XII. 4. Borbolya III. 11. Borcsa XII. 4. Bori XII. 4. Boris XII. 4. Boriska XII. 4. Borka XII. 4. Boróka XII. 4. Borostyán III. 11. Borsika III. 11. Bozsena II. 11. Bozsóka VII. 15., XI. 9. Brenda V. 16., XI. 29. Brigitta II. 1., VII. 23., X. 8., X. 11. Brunella X. 6., X. 11. Brunhilda XI. 17. Cecília VI. 3., XI. 22. Cecilla XI. 22.

Celerina II. 3. Celesztina IV. 6., V. 19., VI. 27., VIII. 14., X. 14. Célia VI. 3., XI. 22. Celina VII. 17., X. 11., X. 21. Cezarina I. 12. Ciklámen XI. 26., XII. 4., XII. 5. Cilla VI. 3., XI. 22. Cinella I. 22., VI. 6., X. 20. Cinna I. 22., VI. 6., X. 20. Cinnia II. 1., VI. 12. Cintia I. 22., VI. 6., X. 20. Cippóra VII. 5., IX. 26. Cipra VII. 5., IX. 26. Cipriána VII. 5., IX. 26. Ciprienn VII. 5., IX. 26. Cirilla VII. 5., VII. 7., X. 28. Csende VII. 11., XI. 18. Csendike VII. 11., XI. 18. Csenge II. 4., VII. 24. Csengele II. 4., VII. 24. Cseperke III. 1., VIII. 7. Csepke III. 1., VIII. 7. Cserne V. 10. Csilla III. 22., IV. 22., VI. 2., VIII. 10., XI. 22. Csillag III. 22., VIII. 10. Csinszka II. 3., XII. 6. Csobánka VIII. 6. Csobilla VIII. 6. Csönge II. 4., VII. 24. Csöre XI. 19. Dafna X. 25. Dafné X. 25. Dália X. 25. Dalida V. 31., VII. 21. Dalla X. 25. Dalma V. 7., V. 12., VII. 12., XII. 5. Damarisz X. 4. Damiána IX. 26., IX. 27. Damira IX. 26., XII. 11. Damjána IX. 26., IX. 27. Dana VII. 21. Danica VII. 21. Daniela VII. 21. Daniéla VII. 21. Daniella VII. 21. Danila VII. 21. Danka VII. 21. Danuta VII. 21. Dára IV. 10.


Dária X. 25. Darina II. 24., XII. 31. Darinka II. 24., XII. 31. Dea VI. 20., VII. 31. Debóra IV. 24., IX. 15. Délia I. 22., VI. 6., X. 20. Délibáb VIII. 25., XII. 24. Delila XII. 9. Delinda III. 28. Delinke XI. 10. Della I. 29., XII. 24. Demetria VI. 21. Denisza V. 15., XII. 6. Denissza V. 15., XII. 6. Dezdemóna VI. 18., XI. 28. Dézi V. 23. Dezideráta V. 8. Dezidéria V. 8. Dia VI. 9., VI. 10., IX. 18. Diána VI. 9., VI. 10., IX. 18. Diké X. 1. Dina VI. 20., VIII. 12. Dionízia V. 15., X. 9., XII. 6. Ditta V. 6., VI. 29., VI. 30., IX. 16. Ditte II. 6., IX. 16. Dolli II. 6. Dolóresz VI. 18., IX. 15. Dolorita VI. 18., IX. 15. Doloróza VI. 18., IX. 15. Domicella V. 12. Dominika VII. 6., VIII. 4. Dominka VII. 6., VIII. 4. Domitilla V. 12. Donáta VII. 7., VII. 17., XII. 31. Donatella VII. 30., VIII. 7. Donna VII. 30. Dóra II. 6. Dorina II. 6., IX. 2. Dorinka II. 6., IX. 2. Dorisz IV. 28. Dorit II. 6. Dorka II. 6. Dorkás II. 6. Dorkász II. 6. Dormánka I. 22., XI. 30. Dorotea II. 6. Doroti II. 6. Dorotina II. 6. Dorottya II. 6. Döníz V. 15. Druzsiána VII. 11.


névnaptár Dulcinea VIII. 11., V. 13. Dusánka III. 26., IV. 9., IX. 7. Dusmáta III. 26., IV. 9., IX. 7. Dzsenet V. 30. Dzsenifer I. 3. Dzsenna I. 3., V. 30. Dzsenni I. 3., V. 30. Dzsesszika VII. 17. Éda XII. 13. Edda XII. 13. Edentina II. 26. Edina II. 26. Edit IX. 16. Edmunda XI. 16., XI. 20. Edna II. 26. Édua III. 10., V. 9., VI. 23. Eduárda III. 18., X. 13. Edvarda III. 18., X. 13. Edvina X. 4., X. 12. Effi II. 8. Egberta IV. 24. Eija II. 19. Elektra III. 15., V. 26. Eleonóra II. 21., VII. 9., VII. 11., VII. 12. Életke XI. 4. Elfrida II. 8., VIII. 2. Eliána II. 16., VII. 20. Eliz V. 6., VI. 18. Elíz V. 6., VI. 18. Eliza II. 19., V. 24. Elizabet II. 19. Elke II. 5., XII. 16. Ella II. 10., II. 13., III. 24., IX. 2. Ellina I. 7., XI. 4. Elma V. 4., VII. 10. Elmira III. 9., V. 28., VIII. 25. Elvira II. 10., III. 6., III. 9. Elza XII. 1., XII. 13. Emanuéla III. 26. Emerencia I. 23. Emerita IX. 14., IX. 22., XII. 4. Emese I. 23., VII. 5. Emili I. 5., VII. 19., IX. 19. Emília I. 5., VII. 19., IX. 19. Emiliána I. 5., V. 19., VI. 30., VIII. 17., XI. 20. Emíra VIII. 31. Emma IV. 19., VI. 29., XI. 24., XI. 25.

Emő III. 23., XII. 8. Emőke III. 23., XII. 8. Enciána VI. 9., XII. 11. Ené XI. 13. Enéh XI. 13. Enid VIII. 13., XII. 1., XII. 13. Enikő IV. 16., IX. 15. Enna IX. 8. Eper VII. 8., VII. 19. Eperke VII. 8., VII. 19. Epifánia I. 6., I. 21. Eponin II. 16., IX. 20. Era I. 24., II. 9., V. 18., VIII. 21., VIII. 31. Erátó II. 12., XII. 10. Erika I. 24., II. 9., V. 18., VIII. 21., VIII. 31. Erina VI. 28. Ermelinda X. 29. Erna I. 12., V. 5., VIII. 29. Erneszta I. 12., VIII. 29. Ernesztina I. 12., VIII. 29. Ervina IV. 25., IV. 26. Ervínia IV. 25., IV. 26. Erzsébet XI. 19. Esma III. 16., VIII. 8. Estilla VII. 8., VII. 15. Eszmeralda III. 16., VIII. 8. Esztella VII. 14., VII. 15., VII. 19. Eszténa VII. 15., VII. 19. Eszter V. 24., VII. 8. Etel II. 24. Etelka I. 29., II. 5., VI. 11., VI. 12., X. 8., XII. 16. Eudoxia III. 1., IX. 16. Eufémia VI. 18., VI. 27., IX. 16. Eufrozina I. 1., IX. 25. Eugénia IX. 16., XII. 25. Eulália II. 12., XII. 10. Eunika II. 24. Euniké II. 24. Euridiké X. 1. Eutímia V. 3. Euzébia III. 16., X. 29., XII. 16. Éva XII. 24. Evangelina XII. 27. Evelin V. 26. Evelina V. 26. Evetke V. 6. Evódia VI. 18.

Fabiána I. 20., VI. 20. Fabrícia XII. 27. Fáni I. 2., I. 16., III. 9., X. 30. Fanni I. 2., I. 16., III. 9., X. 30. Fáta II. 23. Fatima V. 13., VI. 4., VI. 5., X. 13. Fatime V. 13., VI. 4., VI. 5., X. 13. Fausztina I. 18., II. 15., VII. 9. Febrónia VI. 25. Fedóra IV. 28. Fédra V. 1., VII. 4., IX. 2. Fehér XII. 16. Fehéra XII. 16. Fehére XII. 16. Fehérke V. 9., XII. 16. Felícia V. 20., VI. 6., IX. 30. Feliciána VI. 9., VI. 20. Felicita III. 6., XI. 23. Felicitás III. 6., XI. 23. Felicitász III. 6., XI. 23. Ferdinanda V. 30. Fernanda V. 30. Fiametta II. 1., V. 22. Fiamma II. 1., V. 22. Fidélia IV. 24. Filadelfia I. 3., V. 10. Filippa II. 16. Filoméla VIII. 11., XI. 29. Filoména VIII. 11., XI. 29. Filotea XI. 5., XII. 9. Fióna VIII. 11. Fiorella VII. 29. Fioretta VII. 29. Flávia X. 5. Flóra VII. 29., XI. 24. Floransz VI. 20. Florencia VI. 20., IX. 27., XI. 10. Florentina VI. 20., IX. 27., XI. 10. Florianna V. 1., V. 4. Florina V. 1., V. 4. Florinda VII. 29., XI. 24. Fortuna IV. 23. Fortunáta IV. 23. Franciska III. 9., VIII. 21., XII. 12. Franka X. 4. Frida V. 6., IX. 20., X. 19. Friderika V. 6., IX. 20., X. 19.


Fruzsina I. 1. Fulvia IV. 10., X. 5. Fürtike V. 15. Füzike II. 13. Gabriella II. 4., III. 24., IX. 29., XII. 12. Gajána I. 19., VII. 27. Galamb V. 20., IX. 17. Galatea IV. 19., VIII. 1. Galina X. 5., X. 11. Gardénia V. 10., XII. 9. Gemella VI. 2., XII. 10. Gemma IV. 11., V. 12., V. 14., VI. 20. Genovéva I. 3. Georgina II. 15., XII. 9. Gerda I. 30., V. 13., VIII. 13., IX. 24. Gerle III. 29., V. 20. Gertrúd III. 17., VIII. 13., XI. 16., XI. 17. Gertrúdisz III. 17., VIII. 13., XI. 16., XI. 17. Gilberta X. 24. Gilda IV. 19., IX. 1. Gina II. 15., XII. 9. Giszmunda IX. 24. Gitta VI. 10., X. 8. Gizella V. 7. Glenda IV. 11., V. 13. Glória IV. 11., V. 13. Godiva IV. 11. Golda VII. 19., X. 4. Gordána V. 10. Grácia VI. 13., VIII. 21. Graciána VI. 1. Graciella VI. 1., XII. 18. Gréta I. 28., II. 22. Gréte I. 28., II. 22. Gréti I. 28., II. 22. Grizelda IX. 24. Gunda III. 3. Gvenda I. 3. Gvendolin I. 3. Gyémánt X. 4. Gyopár III. 1., XII. 6. Gyopárka III. 1., XII. 6. Gyöngy I. 18., V. 12., V. 14. Gyöngyi V. 12., V. 14., X. 23. Gyöngyike V. 12., V. 14., X. 23. Gyöngyös V. 12., V. 14., X. 23. Gyöngyvér I. 3., V. 26., X. 23.


névnaptár Gyöngyvirág IV. 24., V. 12., V. 14. Györgyi II. 15., IV. 24., V. 5., XII. 9. Györgyike II. 15., IV. 24., V. 5., XII. 9. Hágár VIII. 9., XII. 4. Hajna VII. 9., VIII. 21., X. 10. Hajnácska IV. 25., XI. 15. Hajnal III. 27., VI. 19., X. 4. Hajnalka III. 27., VI. 19., X. 4. Hajni III. 27., VI. 19., X. 4. Hanga V. 18., VIII. 31. Hanka V. 24. Hanna III. 28., V. 20., V. 30. Hannadóra III. 6. Hanni III. 28., V. 20., V. 30. Hargita VIII. 5. Hargitta VIII. 5. Harmat VIII. 3., XII. 18. Harmatka VIII. 3., XII. 18. Havaska VIII. 5. Hedda X. 17. Hédi X. 17. Hedvig II. 24., VII. 18., X. 15., X. 16., X. 17. Héla IV. 23., VII. 31. Helén VIII. 13., VIII. 18., VII. 21., VII. 31., X. 14. Heléna VII. 31., VIII. 13., VIII. 18. Helga VI. 8., VII. 11., IX. 11., X. 3. Helka VII. 11. Hella IV. 23., V. 27., VII. 31., X. 14. Heni I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13. Henriett I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13. Henrietta I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13. Héra VI. 24. Hermia VIII. 28. Hermina I. 3., IV. 13., IV. 18., VIII. 3., XII. 24. Herta VI. 14. Hetti II. 24., VII. 18., X. 15., X. 16., X. 17.

Hiacinta I. 30. Hieronima IX. 30. Hilária VIII. 12. Hilda IV. 30., VIII. 12., IX. 3., XI. 17. Hildegárd IX. 17. Hilka XI. 17., XI. 27. Hippia VIII. 13. Hippolita VIII. 13. Hófehérke V. 9., VIII. 5., XII. 16. Holda IV. 30., VII. 11. Honóra IX. 10., IX. 30. Honoráta I. 11., IV. 5. Honória IX. 10., IX. 30. Honorina IX. 10., IX. 30. Honorka IX. 10., IX. 30. Horácia VI. 22. Hortenzia VI. 1., XI. 17. Hóvirág III. 21., IV. 3. Huberta III. 20., XI. 3. Hunóra IV. 24., IX. 10., IX. 30., IX. 30. Hunorka IV. 24., IX. 10., IX. 30., IX. 30. Ibolya VIII. 7., VIII. 13., IX. 12. Ibolyka VIII. 7., VIII. 13., IX. 12. Ica III. 13., IV. 13., V. 6., IX. 4., IX. 6., XI. 3. Ida III. 13., IV. 13., V. 6., IX. 4., IX. 6., XI. 3. Iduna V. 5., V. 6., V. 8. Ifigénia IX. 21. Ignácia VII. 31. Ilda III. 10., IV. 30., IX. 17., IX. 21., IX. 23., XI. 17. Ildikó III. 10., IV. 30., IX. 17., IX. 21., IX. 23., XI. 17. Ilka IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Illa IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Ilma IV. 18., IV. 23., VII. 21., VIII. 18., X. 14., XI. 29. Ilon IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Ilona IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Ilonka IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Ilus IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23.

Iluska IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Ilze XI. 19. Imelda V. 12., IX. 16. Immakuláta XII. 8. Imola V. 13. Indira IV. 3., VII. 30. Indra VII. 13., VIII. 4. Inez I. 21., I. 28., III. 6. Inge II. 11. Ingeborg VII. 30., X. 22. Ingrid II. 5., IX. 2. Inka VII. 30., IX. 2. Innocencia II. 1. Ippolita VIII. 13. Irén III. 25., IV. 3., IV. 5., V. 5., VI. 28., X. 20. Iréne III. 25., IV. 3., IV. 5., V. 5., VI. 28., X. 20. Irénke III. 25., IV. 3., IV. 5., V. 5., VI. 28., X. 20. Irina III. 25., IV. 3., IV. 5., V. 5., VI. 28., X. 20. Iringó VI. 28., X. 20., XII. 24. Írisz III. 25., IX. 22. Irma III. 3., III. 20., V. 3., VI. 2., IX. 8., IX. 12. Isméria III. 25., IX. 28. Itala I. 15., III. 10. Ivána V. 12., V. 13. Ivett I. 13., V. 6. Ivetta I. 13., V. 6. Ivica V. 12. Ivola V. 3., VI. 15., VI. 25. Ivon V. 19. Ivonn V. 19. Iza VII. 8. Izabella I. 4., II. 26., VI. 8., VII. 4., VII. 8., VII. 12., VIII. 31., IX. 1. Izaura V. 1., V. 15. Izidóra IV. 17. Izméne III. 25., IX. 28., IX. 30. Izolda VI. 15. Izóra V. 1., V. 15. Jácinta I. 30. Jadviga X. 17. Jáél II. 8. Jáhel II. 8. Jakobina II. 8., VII. 25. Jana V. 24., V. 30. Janina I. 16., III. 28., V. 30. Janka II. 4., V. 30. Jára II. 4., III. 14.


Jarmila II. 4., III. 14. Jávorka II. 24., V. 10. Jázmin II. 24., V. 10. Jelena VII. 31., VIII. 13., VIII. 18. Jelina VII. 31., VIII. 13., VIII. 18. Jelka VIII. 18. Jella III. 24. Jenni V. 30. Jerne VI. 28. Jeronima IX. 30. Jerta VIII. 13. Jetta III. 16. Johanna II. 2., II. 4., III. 28., III. 31., V. 12., V. 20., V. 30., VIII. 21., XII. 12. Jolán VI. 15., XI. 18., XI. 20. Jolanda VI. 15. Jolánta VI. 15. Jolina IX. 15. Jonka VI. 15. Jordána II. 15. Jozefa II. 14., III. 19., X. 3. Jozefina II. 14., III. 17., III. 19., X. 23. Józsa II. 14., III. 19., IX. 1. Judit I. 13., V. 5., V. 6., VI. 29., VI. 30., XII. 10. Júlia IV. 8., V. 22., VII. 21. Julianna II. 16., IV. 5., V. 14., V. 22., VI. 19. Julietta VII. 30. Julitta VII. 30. Júnó II. 16., VI. 1. Jusztícia VI. 16., IX. 26., IX. 28. Jusztina VI. 16., IX. 26., IX. 28. Jusztínia VII. 16., IX. 26., IX. 28. Jutta V. 5., VII. 30., XII. 22. Kalina VII. 11. Kalipszó VI. 8. Kalli VI. 8. Kalliopé VI. 8. Kalliszta II. 6., IV. 25., V. 11., IX. 2. Kámea III. 3., V. 18., VII. 18.


névnaptár Kamélia VIII. 3., IX. 16. Kamilia III. 3., III. 10., V. 18., VII. 18., VII. 27., VIII. 29., XII. 28. Kamília III. 3., III. 10., V. 18., VII. 18., VII. 27., VIII. 29., XII. 28. Kamilla III. 3., III. 10., V. 18., VII. 18., VII. 27., VIII. 29., XII. 28. Kandida III. 10., VIII. 29., X. 22. Karen III. 24., XI. 7., XI. 25. Karin III. 24., XI. 7., XI. 25. Karina III. 24., IV. 30., XI. 7., XI. 25. Karitász VII. 3., VII. 4. Karla V. 9., XI. 4. Karméla VII. 16. Karmelina VII. 16. Karmella VII. 16. Karmen VI. 2., VII. 16. Kármen VI. 2., VII. 16. Karola V. 9., XI. 4. Karolin V. 9., XI. 4. Karolina II. 2., V. 9., XI. 4. Karolt XI. 4. Kasszandra IV. 25., IX. 2. Kata IV. 29., XI. 25. Katalin II. 13., III. 9., III. 22., III. 24., IV. 29., IV. 30., V. 9., IX. 15., XI. 25., XII. 31. Kenza V. 27. Kersztin VII. 24. Kerubina VI. 4., VIII. 4. Késa V. 7. Kiara IV. 17., VIII. 11., VIII. 12. Kiliána VII. 8. Kimberli VIII. 3. Kincső II. 1., VII. 24. Kinga VII. 24. Kira VII. 7., VIII. 3. Kíra VII. 7., VIII. 3. Kiri VII. 24. Kirilla VIII. 3. Kisanna VII. 26. Kisó VII. 26. Kitti IV. 30., XI. 25., XII. 31. Klára IV. 17., VIII. 11., VIII. 12. Klarissza I. 15., VIII. 11., VIII. 12.

Klaudia III. 20., V. 18., VI. 6. Klélia XI. 23. Klemencia XI. 23. Klementina X. 21., XI. 14., XI. 23. Kleó VIII. 1., X. 20. Kleopátra VIII. 1., X. 20. Klió IV. 11., IX. 25. Kloé VI. 21. Klotild VI. 3. Kolett III. 6. Koletta III. 6. Kolomba V. 20., IX. 17. Kolombina V. 20., X. 21. Konkordia I. 1., II. 18. Konstancia IX. 19. Konstantina IX. 19. Kora X. 22. Korália V. 12., V. 14. Korall V. 12., V. 14. Kordélia X. 22. Korina X. 22. Korinna X. 22. Kornélia III. 3., III. 31., IX. 16. Kozett III. 6. Kozima IX. 26., IX. 27. Kreszcencia IV. 5., IV. 7., VI. 15. Krimhilda XI. 17. Kriszta VI. 22., VII. 24., VIII. 5. Krisztabell VI. 22., VII. 24., VIII. 5. Krisztiána VI. 22., VII. 24., VIII. 5. Krisztina VI. 22., VII. 24., VIII. 5. Krizanta X. 14., X. 25. Kunigunda III. 3. Küllikki XII. 8. Küne III. 3. Ladiszla VI. 27. Lamberta IV. 16. Lara III. 26. Larcia X. 4. Larina VIII. 12., IX. 5. Larissza III. 26. Lartia X. 4. Laura VI. 17., VI. 28., X. 19. Laurencia VI. 28., X. 8. Lavínia IV. 14. Lea III. 22. Léda II. 5., XII. 24.

Leila II. 13., VI. 21. Lejla II. 13., VI. 21. Lelle X. 16. Léna VII. 21., VII. 22., VII. 31. Léni VII. 21., VII. 22., VII. 31. Lenka VII. 21. Lenke VII. 22., VII. 23., VIII. 18. Lenóra II. 21. Leona I. 4., II. 20., II. 21., IV. 11., XII. 9. Leonarda XI. 6., XI. 26., XI. 27. Leonetta I. 17. Leonóra II. 21., III. 26., VII. 9., VII. 12., VII. 15. Leontina III. 1., XII. 6. Leopolda XI. 15. Leopoldina XI. 15. Letícia VIII. 12., VIII. 30. Létó VIII. 12., VIII. 30. Letta V. 3., VI. 15., VI. 25. Letti VIII. 12., VIII. 30. Levendula VI. 18., VII. 22., VII. 24. Lia III. 22. Liána VI. 19. Lícia I. 6., I. 9. Lida II. 12., III. 27., IV. 14., VIII. 3. Lídia II. 12., III. 27., IV. 14., VIII. 3. Lígia III. 27., VIII. 3. Lili VII. 11. Lilia VII. 11. Lilian VII. 27., VIII. 11. Lilián VII. 27., VIII. 11. Liliána VII. 27., VIII. 11. Lilianna VII. 27., VIII. 11. Lilibell VII. 11. Lilien VII. 27., VIII. 11. Liliom VII. 27., VIII. 11. Liliróza VII. 11. Lilla II. 12., II. 16., VII. 11. Lilu I. 19. Lina IX. 23., XI. 4. Linda II. 13. Linett IX. 23., XI. 4. Linetta IX. 23., XI. 4. Lionella III. 1. Lívia II. 12., X. 14., XII. 10. Liza VII. 8., XI. 25. Lizandra I. 18., III. 13.


Lizavéta XI. 19. Lizett XI. 19. Lizetta XI. 19. Lola IX. 15. Lolita IX. 15. Lolli VI. 17., VI. 28., X. 19. Lora VI. 28., X. 19. Loréna X. 8. Lorett VI. 17., VI. 28., X. 19. Loretta XII. 10. Loriana X. 8. Lorin X. 8. Lorina X. 8. Lotte VII. 17. Lotti VII. 17. Luca XII. 13. Lúcia III. 25., IX. 16., XII. 13. Luciána I. 7., XII. 13. Lucilla VII. 27. Lucinda VII. 27. Ludmilla IX. 16., IX. 17. Ludovika I. 31., III. 15., VI. 9., IX. 13., X. 1. Lujza I. 31., III. 2., III. 15., VI. 21., VII. 24., VIII. 11., IX. 13. Lukrécia III. 15., VII. 9. Mábel VI. 11., IX. 7. Mabella VI. 11., IX. 7. Madlen V. 25. Madléna V. 25. Magda V. 25., VII. 17., VII. 22. Magdaléna V. 25., VII. 17., VII. 22. Magdi V. 25., VII. 17., VII. 22. Magdó V. 25., VII. 17., VII. 22. Magdolna V. 25., VII. 17., VII. 22. Maja III. 28., V. 1. Maléna V. 25., VII. 17., VII. 22. Malvin IV. 19., X. 1. Malvina IV. 19., X. 1. Mályva V. 11., X. 17. Manda II. 6., VII. 22., X. 26. Manfréda I. 28. Manka III. 26., VII. 15. Manna IV. 7. Manolita III. 26., VII. 15.


névnaptár Manon VIII. 5. Manszvéta II. 19. Manuela III. 26., VII. 15. Manuéla III. 26., VII. 15. Manuella III. 26., VII. 15. Mara IV. 26. Marcella I. 31., VI. 28. Marcellina VII. 17. Margarét VII. 20. Margaréta VII. 20. Margaretta VII. 20. Margarita VII. 20. Margit I. 18., I. 19., I. 28., II. 22., VI. 10., VI. 20., VII. 9., VII. 20., VIII. 26., IX. 2., X. 16., X. 17., X. 25., XI. 16., XII. 30. Mária I. 23., II. 2., II. 11., III. 25., IV. 2., IV. 7., IV. 26., V. 24., V. 29., V. 31., VII. 2., VII. 6., VII. 16., VII. 17., VII. 22., VIII. 2., VIII. 5., VIII. 15., VIII. 22., IX. 8., IX. 12., IX. 15., IX. 19., IX. 24., X. 3., X. 7., X. 8., X. 11., X. 22., XI. 21., XII. 8., XII. 15., XII. 18. Mariann IV. 27., IV. 30. Marianna IV. 27., IV. 30., XI. 1. Marietta II. 11. Marilla IX. 21. Marina VII. 9., VII. 20. Marinella III. 25., VII. 9., VII. 20. Marinetta VII. 9., VII. 20., VIII. 25. Markéta VII. 13. Marléne V. 25., VII. 17., VII. 22. Márta I. 19., VII. 29. Márti I. 19., VII. 29. Martina I. 30. Matild III. 14., V. 31. Matilda III. 14., V. 31. Mátka III. 25., XI. 10. Maura II. 13., V. 3., IX. 21. Maurícia IX. 22. Maxima III. 26., VII. 30. Maximilla VI. 25. Medárda VI. 8. Médea V. 15., VIII. 1., IX. 30.

Médi VII. 22. Megán VIII. 20. Melani I. 10. Melánia I. 7., I. 10., XII. 31. Melina VII. 10. Melinda X. 29. Melióra IV. 24., V. 29. Melissza III. 10. Melitta III. 10., IV. 24., IX. 15. Melodi V. 29. Melódia V. 29. Meluzina IX. 15., XI. 10. Mendi II. 6., X. 26. Menodóra II. 6., IX. 10. Menta VIII. 14. Mercédesz IX. 24. Méta III. 14. Metella I. 24., V. 31., VII. 6., VIII. 31. Metta III. 14. Mia VII. 2., VIII. 2. Mihaéla VI. 19., VIII. 24. Mikolt XII. 6., IX. 10., IX. 25. Milda VII. 13. Miléna I. 24., V. 24. Miletta VII. 6. Milica IX. 16. Milka VII. 18. Milla VII. 18. Mimóza VIII. 28. Mína IV. 13. Mínea XII. 24. Minerva V. 2., VIII. 23. Minka IV. 13. Minna IV. 13. Mira V. 10., IX. 21. Míra V. 10., IX. 21. Mirabel IX. 27., X. 22. Mirabell IX. 27., X. 22. Mirabella IX. 27., X. 22. Miranda V. 10. Mirandella V. 11. Mirandola V. 11. Mirandolína V. 11. Mirella V. 21., IX. 21. Miriam VIII. 22. Miriám VIII. 22. Mirjam VIII. 22. Mirjána VIII. 22. Mirka V. 10., IX. 21. Mirna V. 9. Mirtill II. 23., VIII. 3. Misell VI. 19., VIII. 24.

Modeszta II. 5., XI. 4. Mona VIII. 31. Móna VIII. 31. Móni V. 4., VIII. 27. Mónika V. 4., VIII. 27. Montika VIII. 14. Morella VII. 6., VII. 19. Morgána VI. 26., VIII. 28. Muriel IX. 4. Múzsa IV. 2., IV. 3. Nadett II. 18., IV. 9. Nadia VIII. 1. Nadin VIII. 1. Nadinka VIII. 1. Nádja VIII. 1. Nanett VII. 26. Nanetta VII. 26. Naomi IV. 22., IX. 1., IX. 10., XII. 24. Naómi IV. 22., IX. 1., IX. 10., XII. 24. Napsugár III. 21., VII. 3. Nárcisz III. 18., X. 29. Narcissza III. 18., X. 29. Násfa V. 12., V. 14. Nasztázia III. 10., IV. 17., XII. 25. Natália VII. 27., VIII. 26., XII. 1., XII. 9. Natasa XII. 9. Nauszika VII. 28., XII. 16. Nausziká VII. 28., XII. 16. Nauzika VII. 28., XII. 16. Nedda VII. 6., VIII. 4. Nefelejcs IV. 17., IV. 24. Nelli VII. 11. Nenszi VII. 26. Nerina V. 12., XII. 25. Neszta IV. 15., IV. 17. Netta VI. 13. Niké IV. 25., XII. 23. Niki III. 21., IX. 10., IX. 25., XII. 6. Nikodémia III. 27., VIII. 3. Nikol III. 21., IX. 10., IX. 25., XII. 6. Nikola III. 21., IX. 10. Nikolett III. 21., IX. 10., IX. 25., XII. 6. Nikoletta III. 21., IX. 10., IX. 25., XII. 6. Níla IX. 10. Nilla V. 31. Nimfa XI. 10. Nina VII. 26., XII. 22.


Ninett VII. 1., VII. 26. Ninetta VII. 1., VII. 26. Ninon VII. 26. Niobé IX. 15. Noa IV. 22. Noélia VII. 27., VIII. 26., XII. 1., XII. 9. Noella VII. 27., VIII. 26., XII. 1., XII. 9. Noémi IV. 22., IX. 1., IX. 10., XII. 24. Nona III. 16., III. 17., VIII. 5. Nóna III. 16., III. 17., VIII. 5. Nóra II. 21., VII. 9., VII. 11., VII. 12. Norberta VI. 6. Nóri II. 21., VII. 9., VII. 11., VII. 12. Norina VII. 11., IX. 30. Norma IV. 13., IV. 23., V. 23. Nyeste III. 10., IV. 15., IV. 17., XII. 25. Odett IV. 20., X. 23. Odetta IV. 20., X. 23. Odil IV. 20., X. 23. Odília IV. 20., X. 23., XII. 13. Ofélia V. 13., IX. 5. Oktávia VIII. 6., IV. 15. Olga VI. 21., VI. 27., VII. 11., VII. 27. Olimpia XII. 17. Olinda VII. 7., XI. 16. Oliva III. 5. Olivia III. 5. Olívia III. 5. Opika II. 2., VII. 15. Orália IV. 19., VIII. 12. Orchidea VIII. 1. Orgona I. 30., IX. 9. Oriána VI. 7., IX. 17. Orsi X. 21. Orsika X. 21. Orsolya X. 21. Oszvalda VIII. 5. Otília XII. 13. Ottilia XII. 13. Oxána I. 24., IV. 12. Örsi VII. 14., X. 26. Örzse XI. 19. Őszike IX. 23. Őzike III. 16., VIII. 5., X. 29.


névnaptár Pálma V. 10., VIII. 1., X. 5. Palmira V. 10., X. 5. Palóma V. 20., IX. 17. Pamela VI. 1., IX. 15. Paméla VI. 1., IX. 15. Pamína VIII. 31., IX. 6. Pandora VI. 1. Pandóra VI. 1. Panka VII. 26. Panna VII. 26. Panni VII. 26. Paszkália II. 11., V. 14., V. 17. Pasztorella V. 17., VIII. 6. Patrícia III. 13., IV. 28., VIII. 25. Paula I. 26., II. 20., VI. 11. Paulin II. 20., III. 14., VI. 1., VI. 22. Paulina II. 20., III. 14., VI. 1., VI. 22. Peggi VI. 10. Pelágia VI. 9., VIII. 28., X. 8. Pénelopé VI. 26., VIII. 1. Peónia V. 1., VIII. 1. Peregrina IV. 26., V. 1., V. 2., VIII. 5., X. 5. Perenna III. 15., VI. 24., XI. 13. Perla VII. 13. Perpétua III. 6., III. 7. Petra VI. 29., X. 2. Petronella V. 31., VII. 13. Petrónia V. 31., VII. 13. Petúnia IV. 27., VI. 28. Pilár X. 12. Pintyőke IV. 27., X. 11. Piri I. 18. Pirit I. 18. Piros I. 18. Piroska I. 18. Placida VII. 11., X. 11. Platina IV. 4., X. 11. Polda XI. 15. Polett II. 20. Pólika III. 14. Polina I. 8., VII. 23. Polixéna VII. 30., IX. 23. Polla I. 8., VII. 23. Pompília VII. 15. Pompónia IX. 19., X. 30. Poppea IV. 27. Priszcilla I. 16., III. 10., VII. 8. Prudencia VII. 3., VII. 4.

Psziché IV. 9., IX. 7. Ráchel II. 4., V. 2., VII. 11., X. 24. Rafaéla I. 6., VI. 20. Rafaella I. 6., VI. 20. Ráhel II. 4., V. 2., VII. 11., X. 24. Rajmonda VIII. 31. Rajmunda VIII. 31. Rákhel II. 4., V. 2., VII. 11., X. 24. Ramóna VIII. 31. Rea IX. 7. Rebeka III. 3., IX. 2. Regina IX. 7. Réka II. 6., XI. 10. Relinda II. 13., III. 22., VIII. 13. Rella X. 15. Relli X. 15. Renáta V. 22., V. 23., X. 6., XI. 12. Réta VII. 9., X. 25. Rezeda V. 17. Rézi X. 15. Rika IX. 25. Ríka IX. 25. Rikarda IX. 18., IX. 25. Rita V. 22., VIII. 26. Ritta V. 22., VIII. 26. Riza III. 11. Roberta IV. 29., V. 13. Robina IV. 29., V. 13. Rodelinda II. 26., VIII. 13. Romána II. 23., V. 22. Romi IX. 4. Romina II. 23., V. 22. Romola VII. 6., VII. 23. Rovéna VII. 30. Roxána I. 17., VI. 11., IX. 14. Róza VIII. 23., VIII. 30., IX. 4. Rozál VIII. 23., VIII. 30., IX. 4. Rozália IX. 4. Rozalinda I. 17., VI. 11., VIII. 30. Rozamunda IV. 30. Rozanna IX. 4., IX. 14. Rozi IX. 4. Rozina III. 13. Rozita VIII. 30., IX. 14. Rozmarin IV. 30. Rozmaring IV. 30. Rozvita VI. 22.

Rózsa VIII. 23., VIII. 30., IX. 4. Rózsi VIII. 23., VIII. 30., IX. 4. Röné V. 23. Rubin VII. 10., VII. 19. Rubina VII. 10., VII. 19. Rubinka VII. 10., VII. 19. Rudolfina IV. 17., X. 17. Rufina VII. 10., VII. 19. Ruperta III. 27. Ruszlána VII. 17. Rut I. 4., III. 13. Ruzsinka I. 1. Sába IV. 12., IV. 24., XII. 5. Sáfély VIII. 18., XI. 22. Salomé VI. 29., X. 22., XI. 17. Salóme VI. 29., X. 22., XI. 17. Samuella VIII. 20., VIII. 21. Santál VIII. 21., XII. 12. Sára I. 19., VII. 13., X. 9. Sári I. 19., VII. 13., X. 9. Sarlott V. 9., XI. 4. Sarolt VII. 2., VII. 5. Sarolta I. 19., V. 9., VII. 5., VII. 13., VII. 17., XI. 4. Sáron I. 19. Seherezádé V. 3., VI. 7. Seila VI. 3., XI. 22. Sejla VI. 3., XI. 22. Seron I. 19. Skolasztika II. 10. Stefánia I. 2., I. 16., VIII. 20., X. 23., X. 30., XI. 28., XII. 26. Stella VII. 14., VII. 15., VII. 19. Sudár III. 15., VI. 18. Sudárka III. 15., VI. 18. Sugár III. 20., VIII. 12. Sugárka III. 20., VIII. 12. Szabella VII. 8., VIII. 29., X. 27. Szabina VIII. 29., X. 27. Szabrina VIII. 29., X. 27. Szalóme VI. 29., X. 22., XI. 17. Szalvia I. 11., X. 28. Szamanta II. 6., X. 26. Szamira X. 26. Szandra V. 18. Szániva VII. 8.


Szanna II. 19., VIII. 11. Szavéta V. 6., XI. 19. Szavina VIII. 29., X. 27. Szeder VII. 11., VII. 19. Szederke VII. 11., VII. 19. Szegfű VII. 17. Szelina X. 11., X. 21. Szelli I. 19., X. 9. Szellő IV. 6., VIII. 26. Szellőke IV. 6., VIII. 26. Szelma IV. 21. Szemira IV. 22., VI. 1. Szemirámisz IV. 22., VI. 1. Szemőke VII. 18., VII. 30. Szende VII. 11., X. 11. Szendi V. 18. Szendike VII. 11., X. 11. Szendile III. 2., X. 5. Szénia I. 24., VII. 30. Szenta IV. 7., VI. 15. Szerafina IX. 8., X. 12. Szeréna VII. 28., VIII. 16. Szerénke VII. 28., VIII. 16. Szeverina I. 8., X. 23. Szibilla X. 9. Szidónia VIII. 23. Sziglind I. 7. Szilárda IX. 19., XII. 14. Szilvána VII. 10. Szilvesztra XII. 31. Szilvi XI. 3., XI. 13. Szilvia XI. 3., XI. 13. Szimóna V. 24., X. 28. Szimonett V. 24., X. 28. Szimonetta V. 24., X. 28. Szindi I. 22., VI. 6., X. 20. Szintia VI. 6., X. 20. Szirén I. 22., II. 23. Sziringa IX. 9. Szirom VIII. 16., VI. 28. Szironka VIII. 16., VI. 28. Szixtin III. 28., IV. 6., VIII. 6. Szixtina III. 28., IV. 6., VIII. 6. Szkarlett IV. 6. Szofi V. 15., IX. 17. Szofia IV. 30., V. 15., V. 24., V. 25., IX. 17., IX. 30. Szófia IV. 30., V. 15., V. 24., V. 25., IX. 17., IX. 30. Szofrónia III. 11. Szolanzs V. 10. Szona V. 31., IX. 14.


névnaptár Szonja V. 15. Szonóra V. 31., IX. 14. Szorina VI. 19. Szörénke V. 27., VII. 20. Sztella VII. 14., VII. 15., VII. 19. Szulamit VI. 29., X. 22., XI. 17. Szultána I. 19., VI. 23. Szvetlána V. 1., VII. 4., XI. 24. Tábita IV. 22., VII. 1. Tácia I. 8., IV. 22. Taciána I. 30. Tália V. 20., VIII. 26. Tamara V. 6., IX. 1., XII. 29. Tánya I. 12., IV. 22. Tarzícia VIII. 15. Tatjána I. 12., IV. 22. Tavasz III. 21. Tavaszka III. 21. Tea VIII. 3., XII. 19. Tegza X. 15. Tekla IX. 23., X. 15. Telma IX. 23. Témisz XII. 21. Ténia V. 3. Teobalda V. 21., VII. 1. Teodolinda I. 22., II. 11. Teodóra II. 11., IV. 5., IV. 28., IX. 2., IX. 11. Teodózia IV. 2., V. 29. Teofánia II. 2., III. 12., XII. 22., XII. 27. Teofila V. 21., VI. 17., XII. 28. Teónia VIII. 23. Tercia IV. 16., IV. 30. Teréz X. 15. Tereza X. 15. Teréza X. 15. Terézia III. 11., VI. 17., VII. 8., VIII. 3., X. 1., X. 3., X. 15. Teri X. 15. Terka X. 15. Tertullia IV. 29., IV. 30. Tétisz II. 6., XII. 19. Tícia VIII. 11., VIII. 12., VIII. 30. Ticiána II. 6., III. 3. Tifani II. 2., III. 12., XII. 22., XII. 27. Tilda III. 14., V. 31., VI. 3.

Tilla III. 14., V. 31., XII. 13. Tímea I. 20., III. 11., V. 3. Timótea VIII. 22. Tina VI. 16., VII. 24. Tíra II. 20. Tirca IX. 3. Tíria VIII. 3., IX. 3. Tirza IX. 3. Titánia I. 26., II. 6., II. 11. Titanilla I. 26., II. 6., II. 11. Titti I. 26., II. 11. Tittína I. 26., II. 11. Tóbia III. 1. Tomázia IV. 14., VIII. 25. Toszka V. 18. Túlia II. 22. Tulipán VI. 11., VIII. 1., X. 5. Tullia IV. 27., X. 5. Tünde IV. 2., VI. 1., XI. 10. Tündér VI. 1. Tündi IV. 2., VI. 1., XI. 10. Tűzvirág VII. 29., XI. 24. Uljána V. 22. Ulla V. 8., VII. 4. Ulrika V. 8., VIII. 6. Uránia V. 28., VIII. 7. Urbána V. 25. Urszula X. 21. Urzula X. 21. Urzulina IV. 7. Uzonka VII. 12. Üdvöske VII. 13., XII. 9. Valencia VII. 25. Valentina VII. 25. Valéria IV. 28., VI. 5., XII. 9. Vanda I. 26., II. 25., XI. 14. Vanessza V. 24. Varínia XII. 4. Vaszília IV. 22., V. 30., VI. 11. Vélia IV. 28. Velmira X. 9. Vendelina X. 7., X. 20. Vénusz VI. 2., VIII. 7. Vera I. 13., I. 24., VII. 9. Verbéna VII. 9., VII. 22. Veréna VII. 22., IX. 1. Verita VII. 9., VII. 22., IX. 1. Veronika I. 12., I. 13., I. 19., I. 24., II. 4., VII. 9. Veronka I. 12., I. 13., I. 19., I. 24., II. 4., VII. 9.

Veszta III. 1., VII. 17. Véta V. 24., XI. 19. Vetúria VII. 17. Viki XI. 17., XII. 23. Viktória XI. 17., XII. 23. Viktorina I. 26., IX. 5., XI. 26. Vilhelma V. 28., IX. 19. Vilja VIII. 27. Villő VI. 12., V. 31. Vilma I. 10., V. 28., VI. 25., IX. 19., X. 15., XII. 5. Vincencia I. 27., II. 1., IV. 20. Viola V. 3., V. 5., VI. 15., VI. 25., XII. 19. Violet V. 3., VI. 15., VI. 25. Violetta V. 3., VI. 15., VI. 25. Viorika V. 3., VI. 15., VI. 25. Virág I. 8., VII. 29., XI. 24., XI. 26. Virgília III. 5., XI. 27. Virgínia II. 1., II. 2., XI. 10. Víta VI. 15., VIII. 13., XII. 13. Vitália IV. 28., VIII. 13., XII. 13. Vitolda IV. 28. Viviána XII. 2. Vivien XII. 2. Vivika XI. 16. Vulfia I. 31., IX. 9., X. 31. Xavéria XII. 3., XII. 22. Xénia I. 24., VII. 30. Zádorka III. 16., VIII. 8., IX. 1. Zakária III. 15. Zalánka VII. 14. Zamfira VIII. 26. Zara I. 19., VII. 13., X. 9. Zdenka VI. 23., VIII. 23. Zelda IX. 24. Zelina X. 11., X. 21. Zelinda IX. 22., X. 17. Zelinde IX. 22., X. 17. Zella I. 31., IX. 22. Zelli I. 31., IX. 22. Zelma I. 23., IV. 21. Zelmira II. 21., IV. 21. Zenina IV. 12., VI. 5. Zenóbia X. 30. Zenta IV. 7., VI. 15. Zeta IV. 27.


Zetta IV. 27. Zia IV. 17. Zília VI. 3., IX. 16. Zille IX. 16. Zina III. 13., VI. 5., X. 11. Zinaida VI. 5., X. 11., X. 30. Zita IV. 27. Zoárda XII. 3., VII. 17. Zoé V. 2., VI. 15., VII. 5. Zohara VI. 19., VII. 29. Zolna VI. 23., X. 17. Zoltána VI. 23. Zomilla VII. 15., VII. 18. Zora VI. 19., X. 4. Zóra VI. 19., X. 4. Zorina VI. 19., X. 4. Zorinka VI. 19., X. 4. Zorka VI. 19., X. 4. Zöldike IX. 22. Zulejka I. 9., III. 1. Zsadányka VIII. 23. Zsaklin II. 8., V. 1., V. 3., VII. 25. Zsálya I. 11., X. 28. Zsanett V. 30., VIII. 21. Zsanin V. 30., VIII. 21. Zsanina V. 30., VIII. 21. Zsanna II. 19., VIII. 11. Zsazsa II. 19., VIII. 11. Zsella I. 31., IX. 22. Zselyke IV. 8., X. 21. Zseni IX. 16., XII. 25. Zseraldin IV. 19. Zseráldin IV. 19. Zseraldina IV. 19. Zsinett I. 3. Zsófi V. 15., IX. 17. Zsófia IV. 30., V. 15., V. 24., V. 25., VIII. 1., IX. 17., IX. 30. Zsóka V. 6., VII. 8. Zsorzsett II. 15., XII. 9. Zsuzsa II. 19., VIII. 11. Zsuzsanna II. 19., VIII. 11., IX. 20. Zsuzsánna II. 19., VIII. 11., IX. 20. Zsuzsi II. 19., VIII. 11., IX. 20. Zsuzska II. 19., VIII. 11. Zsüliett IV. 8., V. 22., VII. 21., VII. 30. Zsüsztin IV. 14., IV. 1., IV. 16., VII. 18.


névnaptár Aba XI. 12. Abád XI. 12. Abbás XI. 12. Abdiás XI. 19. Abdon XI. 19. Ábel I. 2., VI. 2., VIII. 5., XII. 5., XII. 9. Abelárd IV. 21. Abod XI. 12. Abony VII. 12. Abos XI. 12. Abosa XI. 12. Ábrahám VI. 15., VIII. 16., X. 9. Ábrám X. 9. Ábrán X. 9. Ábris III. 16., X. 9. Absa I. 19., III. 2., IX. 2. Absolon III. 2., IX. 2. Achilles IV. 23., V. 12., XI. 2. Achillesz IV. 23., V. 12., XI. 2. Acsád I. 2., V. 8. Adalbert IV. 23., IX. 27. Ádám IX. 9., XII. 24. Adelmár V. 29., VII. 29. Adeodát VI. 19., VI. 26., XI. 8. Adolár IV. 21., VIII. 26. Adolf II. 11., VI. 17. Adony VI. 26. Adorján IX. 8. Adrián IX. 8. Adriánó IX. 8. Agád I. 10., IV. 1. Agapion IV. 1. Agaton I. 10., VIII. 22., XII. 7. Agenor VIII. 18. Aggeus I. 4., VII. 4., XII. 16. Agmánd II. 6., V. 28. Ágost V. 28., VIII. 3., VIII. 8., VIII. 28. Ágoston V. 27., V. 28., VIII. 28. Ahillész IV. 23., V. 12., XI. 2. Áhim III. 20., IV. 16., VII. 26., VIII. 16. Ahmed I. 16. Ajád III. 9., IX. 15. Ajándok II. 17., VIII. 7. Ajtony III. 13., IV. 30., VI. 16., VII. 27.

férfinevek Akács II. 27., III. 31., V. 8., VI. 22. Ákos I. 2., II. 27., III. 31., VI. 22. Aladár II. 20., III. 11., IV. 18., IV. 20., V. 26. Aladin II. 9., IV. 20., VIII. 8. Alajos VI. 21., X. 17. Alán IX. 8., X. 14., XI. 25. Alárd X. 19. Albert IV. 23., VIII. 7., VIII. 24., IX. 5., IX. 27., XI. 15. Albin II. 5., III. 1., VI. 22., X. 26. Aldán VIII. 31., IX. 6. Áldás VIII. 13., X. 8., XII. 29. Aldó I. 10., IV. 15., V. 31. Áldor II. 6. Alek II. 26., III. 18., V. 3. Alen IX. 8., X. 14., XI. 25. Alex II. 9., II. 17. Alexander II. 26., III. 18., V. 3. Alfonz I. 23., VIII. 1., VIII. 2., X. 30., X. 31. Alfréd I. 15., II. 15., II. 23., VII. 19., VIII. 15., VIII. 28., X. 28., XI. 16. Algernon I. 1. Ali VIII. 15. Almár III. 24. Álmos II. 20. Alpár III. 27., IX. 5. Alvián V. 19. Alvin V. 19. Amadé I. 28., III. 30. Amadeusz I. 28., III. 30. Amadó I. 28., III. 30. Amand II. 6., X. 26. Amator V. 1. Ambos VII. 19., X. 16., X. 18., XII. 7. Ambró VII. 19., X. 16., X. 18., XII. 7. Ambrus VII. 19., X. 16., X. 18., XII. 7. Ámer VII. 19. Ámon I. 14., X. 4. Amondó I. 28., III. 30. Ámos I. 14.

Anasztáz I. 6., I. 8., I. 22., III. 10., IV. 21., IV. 27., XII. 19., XII. 25. Anatol VII. 3. Andor V. 17., X. 9., X. 11., XI. 30. Andorás II. 4., V. 21., XI. 10., XI. 30. András II. 4., V. 21., XI. 10., XI. 30. André XI. 30. Andrej II. 4., V. 21., XI. 10., XI. 30. Andzseló V. 5. Angelus V. 5. Angelusz V. 5. Ángyán IV. 25., XI. 15., XII. 7. Anicét IV. 17. Aníziusz XII. 30. Antal I. 17., VI. 13., VII. 5. Antigon II. 23. Anton I. 17., VI. 13., VII. 5. Antónió VI. 13. Anzelm IV. 21. Ányos IV. 25., XI. 15., XII. 7. Apollinár I. 8., VII. 23., IX. 2., X. 5. Apolló III. 8., IV. 18. Apor II. 2., XII. 28. Apostol I. 25., VI. 30. Apród XII. 28. Archibald III. 27. Arétász X. 24. Arián III. 4. Ariel IV. 11., XI. 10. Arion II. 3. Árisz IV. 27., VIII. 31. Arisztid IV. 27., VIII. 31. Arkád I. 12., XI. 13. Árkád I. 12., XI. 13. Árkos I. 12. Armand IV. 7., V. 10., X. 26. Armandó IV. 7. Ármin IV. 7., V. 10., VI. 2., XII. 28. Arnó VII. 13., XI. 16. Arnold VI. 18., VII. 18., XII. 1. Arnót VI. 18., VII. 18., XII. 1. Áron IV. 2., VII. 1.


Árpád I. 5., III. 31., IV. 7., XII. 11. Árszen VII. 19., X. 30. Arszlán VI. 23. Artemon X. 20. Artúr I. 7., I. 22., IX. 1., X. 20., XI. 15., XII. 11. Arvéd VIII. 31. Arvid III. 13. Arzén VII. 19., X. 30. Aszter I. 17., III. 3., IV. 28., VIII. 23., X. 30. Asztrik XI. 12. Ata XI. 12. Atád XI. 11. Atanáz V. 2., VIII. 14., XI. 26. Atilla I. 7., X. 5. Atlasz IV. 6. Atos III. 10., V. 22., XI. 11. Atosz III. 10., XI. 11. Attila I. 7., X. 5. Augusztusz VIII. 3., VIII. 8. Aurél I. 15., VI. 15., VII. 15., VII. 20., VII. 27., X. 5., XII. 2. Aurélián VI. 16., X. 20. Avenár VII. 30. Axel III. 2., IX. 2. Azár III. 20., III. 16. Bács I. 10., VI. 10., VI. 30., XI. 12., XII. 5. Bagamér II. 8., XI. 8. Baján IV. 24., XII. 20. Bajnok III. 4., VI. 24. Bakács X. 7. Baksa III. 29., X. 7. Balabán III. 23., V. 20. Balambér I. 26., II. 23., II. 27. Balár I. 24. Balassa II. 3. Balázs II. 3. Baldó II. 27. Baldvin IV. 12., VII. 15., VIII. 21., X. 26. Bálint I. 7., II. 14., III. 16., XI. 3. Balló VI. 11. Balmaz II. 3. Baltazár I. 6., I. 11., VI. 20. Bán II. 12., VI. 5., VIII. 28. Bandó VII. 7., XI. 30. Bánk III. 19., III. 21., IV. 16., V. 1., VII. 17.


névnaptár Bános I. 24., IV. 16. Barabás VI. 11. Baracs III. 29. Barakony VIII. 13., VIII. 22. Bardó VI. 10. Barlám XI. 19. Barna VI. 11. Barnabás VI. 11. Barót VI. 15., VI. 16. Bars I. 30., VII. 28. Barsz I. 30., VII. 28. Bató VI. 17., VII. 31., XI. 2. Bátony I. 26., VI. 15. Bátor II. 27. Bazil I. 2. Bazsó I. 2., X. 1. Becse IV. 24., IX. 30. Bedecs V. 25., X. 16. Bedő V. 25., X. 16. Beke V. 14., VII. 10., X. 7. Bekény V. 14., VII. 10., X. 7. Bekes V. 14., VII. 10., X. 7. Bekő III. 21., XII. 29. Béla IV. 23. Belián V. 13. Belizár XII. 17. Ben III. 31. Bence III. 21., VII. 11. Bende III. 21., VII. 1. Bendegúz V. 7., X. 10. Bene III. 21., IV. 14., IV. 16., V. 1., VII. 11. Benedek III. 21., IV. 14., IV. 16., V. 1., VII. 11. Benedikt III. 21., IV. 14., IV. 16., V. 1., VII. 11. Benediktusz III. 21., IV. 14., IV. 16., V. 1., VII. 11. Benett III. 21., IV. 14., IV. 16., V. 1., VII. 11. Béni III. 31. Benignusz II. 13., V. 1., XI. 1. Benitó III. 21., IV. 14., IV. 16., V. 1., VII. 11. Benjamin I. 3., III. 31. Benjámin I. 3., III. 31. Benke I. 12., XI. 1. Benkő I. 16., III. 11. Bennó VI. 16., VII. 27., VIII. 3. Benő III. 31.

Benvenútó VII. 15. Berárd V. 20., VI. 15., VII. 3., VII. 24., VIII. 19., VIII. 20., IX. 28. Bercel III. 29., VI. 3. Bere VIII. 14. Berec VI. 3. Berend XII. 3. Berengár V. 26., VI. 7., X. 2., XI. 26. Berény X. 6., X. 15., X. 19., XII. 3. Beriszló XII. 14. Bernárd V. 20., VI. 15., VII. 3., VII. 24., VIII. 19., VIII. 20., IX. 28. Bernát V. 20., VI. 15., VII. 3., VII. 24., VIII. 19., VIII. 20., IX. 28. Bertalan VIII. 24. Bertin IX. 5. Bertold I. 2., II. 11., III. 29., VII. 27., XI. 3., XII. 14. Berton IX. 5. Bertram I. 23., I. 24. Bese VI. 30., X. 27. Beten VII. 27. Boáz V. 22. Bocsárd VI. 25., X. 14. Bod V. 28., VI. 15. Bodó II. 2. Bódog I. 14., II. 21., V. 18., VI. 9., VII. 7., XI. 20. Bodomér XII. 21. Bodony VIII. 30. Bodor X. 4., XI. 19. Bogát IX. 15. Bogdán IX. 2. Bogumil X. 7. Bohumil XI. 8. Bohus I. 27., X. 7. Boján IX. 5. Bojta IV. 24., XII. 20. Bojtorján IV. 24., XII. 20. Boldizsár I. 6. Boleszláv XII. 14. Bolivár II. 18. Bonaventúra VII. 15. Bonifác IV. 24., V. 14., VI. 5., X. 25., XII. 19. Borbás II. 19. Borisz V. 2., VII. 24., IX. 15. Boromir IX. 5. Boroszló XII. 14.

Bors I. 12., III. 11. Botár I. 27. Botond V. 16., VII. 28. Bottyán I. 25. Bozsidár XI. 9. Bozsó XI. 9. Bökény XII. 29. Böngér V. 12., IX. 7. Brájen IX. 6. Brendon XI. 13. Brúnó II. 2., II. 14., V. 17., X. 6., X. 11. Brútusz II. 2., III. 4. Buda II. 19., IV. 3., V. 19. Bulcsú IV. 28., V. 4., VI. 4., XI. 13., XI. 20., XII. 12. Buzád IV. 30., X. 14., XII. 8. Buzát IV. 30., X. 14., XII. 8. Cecilián IV. 16., VI. 3. Celesztin IV. 6., V. 19., VII. 27. Cézár I. 12., II. 25., III. 25., IV. 15., VIII. 27., VIII. 29., IX. 25. Ciceró II. 9. Ciprián IX. 16., IX. 26. Cirill II. 9., II. 14., III. 18., III. 29., VI. 26., VII. 7., VII. 17. Cirják III. 16., VIII. 8. Cirjék III. 16., VIII. 8. Círus I. 31., VI. 16., VI. 28. Csaba IV. 12., IV. 24., VII. 6., X. 6., XII. 5. Csák III. 20., X. 11. Csanád IV. 12., V. 28., IX. 6., XII. 5. Csát IV. 6. Csatád VII. 8., V. 25. Csatár VII. 8., VII. 29. Csató VII. 8. Csege VII. 15. Csegő VII. 15. Cseke VIII. 26., X. 31. Csekő VIII. 26., X. 31. Csenger XI. 7. Csépán IX. 2. Csepel V. 24., XII. 12. Cserjén X. 25. Csikó V. 10. Csobán VIII. 6., IX. 3., IX. 8. Csolt III. 8., III. 13. Csoma I. 1., IV. 9.


Csombor I. 1., IV. 9. Csomor I. 1., IV. 9. Csongor I. 13., IV. 16., IV. 17. Csörsz I. 31., V. 10. Dagobert XII. 23. Dagomér XII. 23. Dalia I. 5., VI. 27. Dalibor VII. 25. Damáz XII. 11. Damír VI. 5. Damján IX. 26., IX. 27. Dániel II. 16., VII. 21., IX. 26., X. 10., XI. 23., XII. 11. Daniló XII. 17. Dárius X. 25., X. 19. Dáriusz X. 25., X. 19. Dávid III. 1., VI. 26., XII. 29., XII. 30. Deján VI. 24. Dejte IV. 20. Deli I. 5., VI. 27. Demény IX. 26., IX. 27. Demeter X. 8., X. 26. Demjén IX. 26., IX. 27. Dénes IV. 6., IV. 8., X. 9., XI. 17., XII. 2., XII. 26., XII. 30. Denisz IV. 6., IV. 8., X. 9., XI. 17., XII. 2., XII. 26., XII. 30. Ders III. 25., XII. 14. Derzs III. 25., XII. 14. Dés V. 23., XII. 18. Detre VII. 1., VII. 9., VIII. 24., XII. 15. Dévald V. 21., VII. 1. Dezsider II. 11., V. 23., V. 30., XI. 15., XII. 15., XII. 18. Dezső II. 11., V. 23., V. 30., XI. 15., XII. 15., XII. 18. Dienes IV. 6., IV. 8., X. 9., XI. 17., XII. 2., XII. 26., XII. 30. Dimitri X. 26. Dimitrij X. 26. Dioméd III. 29., VIII. 16., IX. 11. Ditmár I. 2. Domán III. 9., III. 12., VIII. 8. Dominik III. 9., VIII. 4., VIII. 8., X. 14.


névnaptár Domokos III. 9., VIII. 4., VIII. 8., X. 14. Domonkos X. 14. Donald II. 9., VII. 7. Donát II. 17., VII. 7., VIII. 7. Dorián IX. 19. Dorion IX. 19. Dormán I. 22., XI. 30. Dormánd I. 22., XI. 30. Döme IV. 9., VIII. 4., IX. 27., X. 25. Dömjén IX. 26., IX. 27. Dömös X. 9. Dömötör IV. 9., X. 8., X. 26. Dukász V. 19. Dusán III. 26., IV. 9., IX. 7. Dzsúlió I. 9., III. 8., V. 22. Ede I. 5., III. 10., III. 18., X. 13., XI. 17., XII. 1. Edgár VII. 8., IX. 10., X. 13. Edmond XI. 16., XI. 20. Edmund XI. 16., XI. 20. Edömér I. 14., II. 24. Eduárd III. 18., X. 13. Eduárdó III. 18., X. 13. Edvárd III. 18., X. 13. Edvin X. 4., X. 12. Efraim II. 1., VI. 9., VI. 18. Egbert III. 12., IV. 24. Egmont IV. 24. Egon IV. 23., VII. 15., IX. 1. Egyed II. 17., III. 13., IV. 23., IX. 1. Elek II. 11., II. 17., VII. 17. Elemér II. 20., II. 28., VIII. 25., VIII. 28., X. 9. Éliás II. 16., VII. 20., VIII. 20. Elígiusz XII. 1. Elizeus VI. 14. Ellák I. 5., VII. 8. Elmár V. 29. Elmó VII. 29. Előd VI. 9., VII. 1., X. 22., XII. 26. Emánuel III. 26. Emil III. 10., V. 22., V. 28., IX. 11. Emilián III. 10., IX. 11., XI. 12. Emőd II. 17., VIII. 5., VIII. 9., VIII. 13.

Endre VII. 17., XI. 30. Éneás II. 27., X. 30., XI. 7. Engelbert VII. 10., XI. 7. Engelhard III. 12. Énók VI. 7. Énok VI. 7. Enrikó I. 16., I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13., VII. 15. Erazmus VI. 2. Erhard I. 8., IV. 9. Erik I. 24., II. 9., V. 18., VIII. 21., IX. 10. Erk I. 24., II. 9., V. 18., VIII. 21., IX. 10. Ernák III. 25. Erneszt I. 12., VII. 12., VII. 13., XI. 7. Ernesztó I. 12., VII. 12., VII. 13., XI. 7. Ernik I. 16., I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13., VII. 15. Ernő I. 12., VII. 12., VII. 13., XI. 7. Ernye III. 25. Erős II. 9., V. 18. Ervin IV. 25., IV. 26., XII. 24. Ete VIII. 1., VIII. 17. Etele I. 7., III. 10., VI. 2., X. 5. Etre III. 10., VI. 2. Eugén VI. 2., VII. 8., VII. 13., XI. 13., XII. 20. Euszták IV. 14., VII. 16., IX. 20. Eutim I. 20., I. 11. Évald VII. 7. Evariszt X. 26. Everard IV. 25. Ezékiel IV. 10., IV. 19. Ézsaiás VII. 6. Fábián I. 20. Fábiusz V. 11., V. 17., VII. 31. Fabrícius VII. 31. Fabríciusz VII. 31. Fajsz IX. 1., X. 31. Farkas VIII. 23., IX. 1., X. 31. Fausztusz II. 15. Fedor VII. 12., XI. 9. Felicián VI. 9. Félix I. 14., III. 1., V. 18., V. 30., VI. 9., VII. 7., VII. 9., VII. 11., VII. 12.,

VII. 29., VIII. 30., IX. 11., XI. 20. Ferdinánd V. 30., VI. 5., X. 19. Ferenc I. 24., I. 29., IV. 2., V. 11., VI. 4., VI. 16., VII. 14., X. 4., X. 10., XII. 3. Fernándó V. 30., VI. 5., X. 19. Fernandó V. 30., VI. 5., X. 19. Fidél IV. 24. Filemon III. 8., III. 22. Filep II. 16., V. 1., V. 3., V. 11., V. 26., VI. 6., VIII. 23., IX. 20. Filibert VIII. 20. Filip II. 16., V. 1., V. 3., V. 11., V. 26., VI. 6., VIII. 23., IX. 20. Filippó II. 16., V. 1., V. 3., V. 11., V. 26., VI. 6., VIII. 23., IX. 20. Filomén VIII. 11. Flavián II. 18., XII. 22. Flávió II. 18., XII. 22. Fláviusz II. 18., XII. 22. Florentin IX. 27., XI. 7. Flórián V. 4. Fodor VIII. 1., IX. 2., X. 4., X. 25. Folkus VI. 17., VII. 20. Fortunát VI. 1., VII. 12. Fortunátó VI. 1., VII. 12. Fridolin III. 6. Frigyes III. 3., VII. 18. Fülöp II. 16., V. 1., V. 3., V. 11., V. 26., VI. 6., VIII. 23., IX. 20. Gábor II. 27., III. 24., IX. 29. Gabos II. 27., III. 24., IX. 29. Gábriel II. 27., III. 24., IX. 29. Gál X. 16. Gallusz X. 16. Gara II. 6., IX. 9. Gáspár I. 5., I. 6., VIII. 27., XII. 28., XII. 29. Gaszton II. 6., IV. 24. Gécsa II. 25., II. 26., V. 8., VIII. 6. Gede III. 28., IX. 1., X. 10.


Gedeon III. 28., IX. 1., X. 10. Gedő III. 28., IX. 1., X. 10. Gejza III. 28., IX. 1., X. 10. Gellén VII. 8., XI. 13. Gellért I. 30., IV. 23., V. 13., IX. 24., X. 16. Geminián I. 31., VI. 2., IX. 16. Geraszim III. 5. Geréb III. 16. Gergely I. 2., II. 13., III. 9., III. 12., III. 21., V. 9., V. 25., IX. 3., XI. 17. Gergő XI. 17. Gerhárd I. 30., IV. 23., V. 13., IX. 24., X. 16. Gerjén X. 9. Germán II. 21., V. 7., V. 12., V. 28., VII. 31., X. 11. Gerold IV. 19., X. 7. Gerváz VI. 19. Gerzson II. 22., VII. 12. Géza II. 25., II. 26., V. 8., VIII. 6. Gibárt VI. 15., VIII. 27. Gilbert II. 4., VI. 6., X. 24. Gilgames X. 24. Gobert I. 26. Godó I. 16., V. 26. Godvin V. 24. Gorán II. 21., III. 9., III. 12., IV. 23., IV. 24., V. 9., V. 25., VII. 27., XI. 17., XII. 9. Gordon V. 10. Gorgiás IX. 9. Gotárd V. 4., V. 5. Gotfrid I. 13., I. 14., I. 16., VII. 9., XI. 8. Gothárd V. 4., V. 5. Gotlíb III. 6., VI. 7. Göncöl II. 14., II. 18., II. 19., IV. 20., IV. 21., VI. 1., XI. 26., XII. 14. Gracián VI. 1., XII. 18. Gregor I. 2., II. 13., III. 9., III. 12., III. 21., V. 9., V. 25., IX. 3., XI. 17. Guidó I. 12., I. 15., III. 30., III. 31., V. 11., IX. 12.


névnaptár Gujdó I. 12., I. 15., III. 30., III. 31., V. 11., IX. 12. Gusztáv I. 16., III. 10., IV. 14., VIII. 1., VIII. 2., VIII. 8. Günter X. 9. Gyárfás VI. 19., VII. 6. Gyenes XII. 2. György II. 21., III. 9., III. 12., IV. 23., IV. 24., V. 9., V. 25., VII. 27., XI. 17., XII. 9. Györk II. 21., III. 9., III. 12., IV. 23., IV. 24., V. 9., V. 25., VII. 27., XI. 17., XII. 9. Györke II. 21., III. 9., III. 12., IV. 23., IV. 24., V. 9., V. 25., VII. 27., XI. 17., XII. 9. Győző II. 26., V. 8., VII. 28., XI. 3. Gyula IV. 12., V. 27., VI. 28., VII. 1. Hadúr VII. 3. Hamilkár XI. 12. Hannibál V. 16. Hannó VIII. 13. Harald X. 24. Harkány IX. 6. Harlám II. 10. Harri III. 2., VII. 13. Hartvig VIII. 8., VI. 14. Harun IV. 2., VII. 1. Hasszán II. 23. Hektor VI. 28. Heliodor VII. 3., X. 3. Héliosz VII. 3. Helmut III. 16. Henrik I. 16., I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13., VII. 15. Herbert III. 16. Herkules VII. 14. Herman IV. 7. Hermész VIII. 28. Hermiás V. 31., VIII. 28. Herold X. 24. Hetény VIII. 17., IX. 15. Hiador VII. 3., X. 3. Hiláriusz I. 13., I. 14., III. 16., VIII. 12., X. 21. Hilmár I. 13. Hippolit VIII. 13. Hódos XI. 8. Holló II. 4. Honor I. 16.

Honorát I. 16. Honorátusz I. 16. Honóriusz I. 16., IV. 24., IX. 30. Hont I. 9., X. 11., X. 20. Horác V. 3. Horáció V. 3. Horáciusz V. 3. Horka IX. 6. Huba VIII. 19., XI. 14. Hubert III. 20., XI. 3. Hubertusz XI. 3. Hugó IV. 1., IV. 29., VII. 27. Humbert III. 25. Hunor IV. 24., IX. 10., IX. 30., XII. 30. Hümér IV. 24., XI. 12. Ibrahim VI. 15., VIII. 16., X. 9. Ibrány X. 9. Ignác II. 1., VII. 31., IX. 1., X. 3., X. 17., X. 23., XII. 20. Igor IX. 11., XI. 1. Ilárion I. 14., X. 21. Ildefonz I. 23. Ilián VII. 3., X. 3., XI. 21. Illés II. 16., VII. 4., VII. 20. Ilmár II. 28., VI. 18. Imbert I. 15. Immánuel III. 26. Imre XI. 5. Ince I. 8., III. 12., IV. 17., VI. 19., VII. 4., VII. 28., VIII. 11., VIII. 13., XII. 28. Ipoly III. 10., III. 20., VIII. 13. Iréneusz VI. 28. Irnik III. 25. István VIII. 3., VIII. 16., VIII. 20., IX. 2., IX. 7., XII. 26. Iván VI. 24. Ivó V. 19. Ivor IX. 7. Ixion III. 28. Izaiás VII. 6. Izidor I. 16., III. 30., IV. 4., V. 11., V. 15., XII. 21. Izmael IV. 25. Izrael II. 3., II. 5. Izsák V. 15., X. 19.

Izsó VIII. 26. Jácint VIII. 17., IX. 11. Jáfet II. 5. Jagelló X. 13. Jakab V. 1., V. 3., V. 11., VII. 13., VII. 25., X. 13., XI. 27., XI. 28. Jákim III. 20., IV. 16., VII. 26., VIII. 16. Jákob V. 1., V. 3., V. 11., VII. 13., VII. 25., X. 13., XI. 27., XI. 28. János I. 23., I. 27., I. 31., II. 8., II. 24., III. 8., III. 27., III. 28., V. 6., V. 15., V. 16., VI. 12., VI. 24., VI. 26., VII. 12., VIII. 9., VIII. 13., VIII. 19., IX. 13., X. 8., X. 23., X. 25., XI. 24., XII. 27. Január VII. 10., IX. 19. Járed V. 1. Járfás VI. 19., VII. 6. Jávor VI. 19., VII. 6. Jázon III. 21. Jefte V. 1. Jelek III. 31., IV. 7. Jenő VI. 2., VII. 2., VII. 8., VII. 13., XI. 13., XI. 18. Jeremi V. 1., VI. 7. Jeremiás V. 1., VI. 7. Jermák VIII. 28. Jernő III. 25. Jeromos II. 8., VII. 20., IX. 30. Joachim III. 20., IV. 16., VII. 26., VIII. 16. Joáhim III. 20., IV. 16., VII. 26., VIII. 16. Joakim III. 20., IV. 16., VII. 26., VIII. 16. Joákim III. 20., IV. 16., VII. 26., VIII. 16. Jób V. 10. Joel X. 19. Jónás III. 29., IX. 19., IX. 21., XI. 12., XI. 18., XI. 20. Jonatán VIII. 24., XII. 29. Jordán II. 13., II. 15. Jozafát IX. 16., XI. 12., XI. 14. József III. 17., III. 19., IV. 7., IV. 16., V. 1., VIII. 25., VIII. 27., IX. 18.


Józsiás II. 16., VI. 22., VII. 6. Józsua VI. 22., IX. 1. Józsué VI. 22., IX. 1. Júda IX. 1. Jukundusz I. 8., V. 29. Juliánusz I. 9., III. 8., V. 22. Júliusz I. 9., III. 8., V. 22. Jusztin IV. 14., VI. 1., VI. 16., VII. 18. Jusztusz VII. 14., VIII. 6., X. 18., XI. 10. Juszuf II. 16., VI. 22., VII. 6. Jutocsa I. 8., II. 8. Juvenál V. 3. Kabos II. 19., XII. 25. Kada II. 4., III. 2., III. 8., III. 10. Kadicsa III. 10., III. 11. Kadisa III. 10., III. 11. Kadocsa III. 10., III. 11. Kadosa III. 10., III. 11. Kajetán VIII. 7. Kájusz IV. 22. Kál XI. 8. Káldor V. 19., VIII. 27. Káleb X. 13. Kálmán X. 13. Kamill VII. 14., VII. 18. Kamilló VII. 14., VII. 18. Kán III. 10., V. 29. Kandid III. 10. Kanut I. 19., VII. 10. Kapisztrán III. 28., X. 23. Kaplon I. 12. Kaplony I. 12. Kapolcs III. 24., IX. 29. Kara I. 16., V. 28. Karácson V. 13., XII. 18., XII. 25. Karád I. 16., V. 28., XI. 8. Karcsa I. 16., V. 28. Kardos I. 3., II. 23., IV. 24., VII. 15. Karim IV. 16. Karion I. 12. Kármán VIII. 17. Károly I. 28., III. 2., IX. 27., XI. 4. Karsa I. 16., V. 28. Kartal III. 23. Kászon IV. 24., VIII. 13. Kasszián VIII. 13. Kasztor VI. 7., XI. 8.


névnaptár Katapán III. 28., X. 23. Kazimír III. 4. Kázmér III. 4. Keled V. 1., III. 15. Kelemen III. 15., IV. 22., XI. 23. Kelemér III. 15., XI. 23. Kelen III. 15., IV. 22., XI. 23. Kemenes VIII. 21. Kende IX. 1., IX. 25., X. 21. Kenese II. 15., VII. 10., XII. 13. Kenéz I. 19. Kerecsen XII. 5., XII. 20. Kerény IV. 4., VI. 4. Keresztély IV. 3., VII. 27., XI. 12., XII. 20. Kerubin VI. 4., VIII. 4. Keszi I. 12., VI. 29. Ketel I. 12. Keve I. 8., II. 22., VI. 9. Kevin VI. 3. Kilény VII. 8., XI. 13. Kilián VII. 8., XI. 13. Kilit IV. 26., VII. 13. Klaudiusz VI. 6., XI. 8. Klausz III. 21., IX. 10., IX. 25., XI. 13., XII. 6. Kleofás IX. 25. Kleon IX. 25. Klétus IV. 26. Kocsárd IV. 19., V. 4., V. 5., VI. 7. Kolja III. 21., IX. 10., IX. 25., XI. 13., XII. 6. Kolos II. 5., II. 15., III. 10., VI. 6., X. 30., XI. 8. Kolozs II. 5., II. 15., III. 10., VI. 6., X. 30., XI. 8. Kolta XII. 6. Kolumbán XI. 21., XI. 23. Kolumbusz VI. 9. Kond V. 29., IX. 1., IX. 25. Konrád II. 14., II. 18., II. 19., IV. 20., IV. 21., VI. 1., XI. 26., XII. 14. Konstantin III. 11., IV. 12., V. 21., VI. 27. Kont VII. 16., X. 17. Koppány VI. 20., VI. 9., X. 8., X. 23. Koridon V. 10. Koriolán III. 6., IX. 8., XI. 20.

Kornél III. 3., VI. 2., VII. 3., IX. 13., IX. 16. Korvin II. 6. Kósa IX. 7., IX. 27. Kozma IX. 26., IX. 27. Kötöny III. 20., VIII. 7. Kövecs I. 8., II. 22., VI. 29. Kristóf III. 15., III. 25., V. 9., VII. 25., X. 31. Krisztián III. 13., VII. 27., XI. 12., XII. 20. Krisztofer III. 15. Krizosztom I. 27., IX. 13. Kund V. 29., IX. 1., IX. 25. Kunó II. 19., V. 29., VI. 1. Kurd VIII. 23., IX. 1., X. 31. Kurszán XI. 24. Kürt II. 14., II. 19. Laborc VII. 23., IX. 30. Lád VII. 15., XI. 15. Ladomér VII. 15., XI. 15. Lajos VIII. 19., VIII. 25., X. 10. Lambert IV. 16., IV. 18., VI. 22., IX. 17. Lantos II. 27., VII. 18. Larion I. 14., X. 21. László II. 27., V. 4., VI. 27., VIII. 8., VIII. 28. Laurent VII. 21., VIII. 10., IX. 5. Lázár II. 23., XI. 7., XII. 17., XII. 27. Leander II. 22., II. 27., III. 13. Lehel III. 26., VIII. 2., X. 16. Lél III. 2., IV. 9., VIII. 2., IX. 7., X. 16. Lénárd XI. 6., XI. 26. Lénárt XI. 6. Leó II. 18., II. 20., IV. 11., IV. 19., VI. 12., VI. 28., VII. 3., VII. 17., X. 10., X. 17., XI. 10. Leon II. 18., II. 20., IV. 11., IV. 19., VI. 12., VI. 28., VII. 3., VII. 17., X. 10., X. 17., XI. 10. Leonárd XI. 6., XI. 26. Leonárdó XI. 6., XI. 26. Leonidász IV. 22., VI. 28. Leopold XI. 15. Lestár VII. 16. Levedi VI. 18., VI. 24.

Levente II. 13., VI. 18., VI. 24., VI. 28., XI. 12. Lévi IV. 2., VII. 1. Liberátusz VIII. 17., XII. 30. Libériusz XII. 30. Libóriusz XII. 30. Lionel XI. 11. Lipót VII. 22., XI. 15. Lívió IX. 23., XI. 12. Liviusz IX. 23., XI. 12. Líviusz IX. 23., XI. 12. Lizander III. 13. Loránd I. 15. Lóránd I. 15. Lóránt I. 15., VII. 15., VIII. 10., IX. 15. Lorenzó VII. 21., VIII. 10., IX. 5. Lotár I. 27., IV. 7., VI. 15., XII. 30. Lőrinc VII. 21., VIII. 10., IX. 5. Lucián I. 7., V. 28. Lúciusz III. 4., VIII. 5., X. 19., XII. 3. Lukács II. 17., X. 18. Lüszien I. 7., V. 28. Magnusz IX. 6. Magor X. 8. Majlát V. 11. Makabeus VIII. 1. Makár I. 2., I. 15. Malakiás I. 14., XI. 3. Manassé I. 28. Manfréd I. 28. Manó III. 26. Manszvét II. 19. Manuel III. 26. Mánuel III. 26. Marcel I. 9., I. 16., IV. 26., VIII. 14. Marcell I. 9., I. 16., IV. 26., VIII. 14. Marcián II. 9., II. 17., VII. 2., X. 25. Március VI. 30. Marcselló I. 9., I. 16., IV. 26., VIII. 14. Marián II. 9., VIII. 19. Marinusz III. 3., IX. 4., XI. 15. Márió I. 19. Máriusz I. 19., XII. 31. Márk IV. 25., V. 25., VI. 18., X. 7.


Márkó VI. 18. Markó VI. 18. Márkus IV. 25., V. 25., VI. 18., IX. 7., X. 7. Márkusz IV. 25., V. 25., VI. 18., IX. 7., X. 7. Marót III. 27., IX. 22. Martin IV. 13., XI. 11., XI. 12. Márton IV. 13., XI. 11., XI. 12. Marton IV. 13., XI. 11., XI. 12. Máté IX. 21. Mateusz II. 24., XII. 8. Mátyás II. 24., XII. 8. Mauríció I. 15., III. 20., IX. 4., IX. 13., IX. 22., X. 25., XII. 4. Mauró I. 15., III. 20., IX. 4., IX. 13., IX. 22., X. 25., XII. 4. Max IV. 14., V. 29., VI. 25., VIII. 13., XI. 19. Maxim IV. 14., V. 29., VI. 25., VIII. 13., XI. 19. Maximilián III. 12., VIII. 14., VIII. 21., X. 12. Maximusz IV. 14., V. 29., VI. 25., VIII. 13., XI. 19. Medárd VI. 8. Megyer IV. 17., XI. 13. Melchior I. 6. Meliton IV. 24. Ménás XI. 11. Mendel III. 26. Ménrót IV. 28., VIII. 1., XI. 11. Menyhért I. 6., VIII. 14., VIII. 22. Merse VIII. 22. Metód II. 14., III. 9., VI. 14., VII. 5., VII. 7., IX. 18. Mihály V. 8., VI. 19., IX. 29. Mikán III. 12. Mike I. 15., XII. 6. Mikeás VIII. 14. Mikes V. 23., IX. 29., XII. 6. Miklós III. 21., IX. 10., IX. 25., XI. 13., XII. 6. Mikó VI. 19., XII. 6. Miksa III. 12., VIII. 14., X. 12., XII. 6.


névnaptár Milán V. 19., VII. 18., IX. 11. Miló I. 25., XII. 18. Milos XI. 26. Mirkó III. 3., VII. 18. Miron XII. 10. Misa V. 8., VI. 19., IX. 29. Misel V. 8., VI. 19., IX. 29. Miske V. 8., VI. 19. Misó V. 8., VI. 19., IX. 29. Modesztusz II. 5., VI. 15. Mór I. 15., III. 20., IX. 4., IX. 13., IX. 22., X. 25., XII. 4. Morgan VI. 9., VI. 26., VIII. 28. Móric I. 15., III. 20., IX. 4., IX. 13., IX. 22., X. 25., XII. 4. Mózes V. 16., VII. 26., VIII. 28., IX. 4., XI. 4., XI. 25. Nándor V. 30., VI. 5., X. 19. Napóleon V. 7., VIII. 15. Narcisszusz III. 18., X. 29. Nátán XI. 9. Nátánael XI. 9. Nataniel XI. 9. Nemere XII. 19. Nepomuk V. 16. Nesztor II. 26., IX. 8. Nétus V. 2. Nétusz V. 2. Nikander VI. 17. Nikétás I. 7. Nikodémus III. 27., VIII. 3., XII. 25. Nikodémusz III. 27., VIII. 3., XII. 25. Nikolasz XII. 6. Nimród IV. 28., VIII. 1., XI. 11. Noé IV. 22., XI. 18., XII. 24. Noel V. 13., XII. 25. Nónusz III. 16. Norbert VI. 6. Norman VI. 6. Norton VI. 6. Nyikoláj III. 21., IX. 10., IX. 25., XI. 13., XII. 6. Oberon I. 26.

Odiló I. 1., I. 2., VII. 4., VII. 7., XI. 18. Odin III. 23., VII. 2. Odisszeusz I. 2. Odó VII. 4., VII. 7., XI. 18. Ódor VII. 4. Oguz XI. 4. Oktáv III. 22., VIII. 6. Oktávián III. 22., VIII. 6. Olaf VII. 29. Oleg IX. 20. Olivér III. 5., VII. 1., VII. 11., XI. 21. Omár IX. 9. Ompoly V. 14. Ond VII. 17. Orbán V. 25., VI. 29., VII. 29., XII. 19. Orbó VI. 29. Oresztész I. 14., XI. 9., XII. 13. Orfeusz II. 27. Orion I. 14. Ormos II. 4. Oros I. 17., XII. 1., XII. 19. Oszkár II. 3., III. 3., VII. 31., XII. 1. Oszlár II. 3. Osszián II. 28. Oszvald II. 19., II. 28., VIII. 5. Otelló I. 16. Otmár XI. 16. Ottó I. 16., II. 23., III. 23., VII. 2., IX. 22., XI. 18. Ottokár II. 26., IV. 2., V. 8., VII. 2. Ovídiusz V. 6. Ozmin V. 21., VIII. 20. Ozor I. 16. Ödön XI. 16., XI. 20. Örkény VII. 15. Örs VI. 26., VII. 14., IX. 30., X. 2. Özséb I. 18., I. 20., III. 5., VI. 20., VIII. 2., VIII. 14., IX. 26., XII. 16. Pál I. 15., I. 18., I. 25., II. 10., II. 22., IV. 1., IV. 28., VI. 26., VI. 29., VI. 30., X. 19. Pálos I. 15., I. 18., I. 25., II. 10., II. 22., IV. 1., IV. 28., VI. 26., VI. 29., VI. 30., X. 19.

Pamfil VI. 1. Pantaleon VII. 27. Páris III. 17., IV. 28., VIII. 5. Paszkál II. 11., V. 14., V. 17., V. 27. Patony II. 21., IV. 28. Patrícius III. 17., IV. 28. Patrik III. 17., IV. 28. Pázmán VIII. 30. Pelágiusz V. 4., VI. 9., VI. 26., VIII. 28., X. 8., XII. 19. Pelbárt V. 27., VIII. 21., IX. 28. Pellegrin V. 2., V. 16. Periklész VII. 8. Perjámos V. 28., VI. 9. Péter I. 25., I. 28., I. 31., II. 21., II. 22., II. 23., IV. 27., IV. 29., V. 8., VI. 2., VI. 16., VI. 29., VIII. 1., IX. 9., X. 19., XI. 16., XI. 18., XI. 26., XII. 4., XII. 9., XII. 21. Petrik I. 25., I. 28., I. 31., II. 21., II. 22., II. 23., IV. 27., IV. 29., V. 8., VI. 2., VI. 16., VI. 29., VIII. 1., IX. 9., X. 19., XI. 16., XI. 18., XI. 26., XII. 4., XII. 9., XII. 21. Petróniusz V. 31. Petúr III. 17. Piládész XII. 9. Pió IV. 30., V. 5., VII. 11., VIII. 21., IX. 3. Piramusz VI. 9. Piusz IV. 30., V. 5., VII. 11., VIII. 21., IX. 3. Placid VII. 11., X. 5. Platón IV. 4., VII. 22. Polidor IV. 10. Polikárp I. 26., II. 23. Pongrác V. 12. Porfir II. 26. Prímusz VI. 9. Principiusz IX. 25. Rabán II. 4. Radamesz IV. 10. Radiszló IV. 17. Radó IV. 17. Radomér VI. 21. Rados XI. 7. Radován XI. 7. Radvány XI. 7.


Rafael VI. 20., IX. 29., X. 24. Ragnar X. 1. Rajmond I. 7., I. 23. Rajmund I. 7., I. 23., VII. 4., VIII. 31. Rajnald II. 9., VIII. 18. Ralf IV. 17., VI. 21., XI. 7. Ramón VII. 4. Rápolt XI. 29. Rátold XI. 2. Raul IV. 17., XI. 7. Razmus VI. 2. Rázsony IV. 17., VII. 23. Reginald II. 12., VI. 5., XII. 4. Regő VI. 5., VIII. 2. Remig X. 1. Rémus X. 1. Rémusz X. 1. Renátó XI. 12. Renátusz IX. 2., X. 6., XI. 12. Rézmán VI. 2. Rezső IV. 17., X. 12., X. 17., XI. 7. Richárd II. 7., IV. 3., IX. 18., XI. 15. Rihárd II. 7., IV. 3., IX. 18., XI. 15. Rikárdó II. 7., IV. 3., IX. 18., XI. 15. Róbert II. 4., IV. 29., V. 13., VI. 7., VII. 17., IX. 17. Robertó II. 4., IV. 29., V. 13., VI. 7., VII. 17., IX. 17. Robin I. 30., VI. 7. Rodel III. 13., X. 30., X. 31. Roderik III. 13., X. 30., X. 31. Rodion X. 7. Rodrigó III. 13. Rókus VIII. 16. Roland VII. 15., VIII. 9., VIII. 10., IX. 15. Román II. 28., V. 22., VIII. 9., XI. 18. Románó II. 28., V. 22., VIII. 9., XI. 18. Rómeó II. 7., VI. 19., X. 1. Romuald II. 7., VI. 19. Romulusz VII. 6., IX. 5., X. 13.


névnaptár Ron II. 9., VIII. 18. Ronald II. 9., VIII. 18. Ronaldó II. 9., VIII. 18. Roni II. 9., VIII. 18. Ruben IV. 6. Rúben IV. 6. Rudolf IV. 17., VII. 27., X. 17., XI. 7. Rúfusz XI. 21., XII. 28. Rupert III. 7., III. 27., V. 15. Ruszlán VII. 17. Rusztem X. 9., XI. 10. Ruven IV. 6. Salamon II. 8., III. 13., IX. 28., X. 17., X. 24. Sámson VI. 27. Samu VIII. 21. Sámuel II. 16., VIII. 20., VIII. 21., X. 10. Sándor I. 15., II. 26., III. 18., IV. 23., V. 3., X. 11. Saul I. 25., X. 20. Sebes II. 3., VI. 7. Sebestyén I. 20. Sebő I. 20., IV. 12., IV. 24., VIII. 29., IX. 19., XII. 5., XII. 30. Sebők I. 20., XII. 30. Semjén X. 8. Simeon I. 5., II. 18., III. 24., IV. 21., V. 24., VI. 1., X. 8. Simon I. 5., II. 18., IV. 24., V. 16., V. 24., X. 28. Solt III. 13. Sólyom IX. 25. Som VII. 3., IX. 16. Soma VII. 3., IX. 16. Stefán VIII. 3., VIII. 16., VIII. 20., IX. 2., IX. 7., XII. 26. Surány I. 22., I. 24. Surd I. 22., I. 24. Sükösd IV. 3. Szabin II. 9., VIII. 29., XII. 7., XII. 11., XII. 30. Szabolcs VII. 17., VII. 28., IX. 19. Szalárd VII. 17. Szaléz I. 24., I. 29. Szalók I. 24., I. 29., V. 17. Szalvátor III. 18., VIII. 5. Szalviusz X. 28.

Szaniszló IV. 11., V. 7., XI. 13. Szavér XII. 3. Szebáld VIII. 19. Szebasztián I. 20. Szecső III. 1., IV. 9. Szelemér II. 8., VII. 17., IX. 12. Szelestény IX. 12. Szelim IX. 28. Szemere II. 23., V. 26. Szente XII. 23. Szeráf X. 12. Szerénusz VI. 28., VIII. 2., VIII. 16., IX. 14. Szergiusz IX. 8., IX. 9., X. 7., X. 8. Szervác V. 13. Szevér I. 8., II. 1. Szeveréd II. 15. Szeverián I. 8., X. 23. Szeverin I. 8., X. 23. Szidor I. 15., I. 16. Szigfrid II. 15., VIII. 22. Szilamér VI. 20. Szilárd III. 11., IV. 12., XII. 14. Szilas VII. 13. Szilvánusz II. 6., II. 18., II. 20., III. 8., V. 4., VII. 10., VII. 13., VIII. 24., XI. 12., XII. 2. Szilveszter XI. 26., XII. 31. Szilviusz XI. 3. Szindbád VII. 25. Szíriusz I. 22. Szixtusz III. 28., IV. 3., IV. 6., VIII. 6., VIII. 7. Szofron III. 11. Szókratész XI. 28. Szolón V. 17., XI. 13. Szórád VII. 13., VII. 17. Szovát VII. 13. Szörény I. 8., X. 23. Tacitusz II. 25. Taddeus I. 24., VII. 26., X. 28. Tádé I. 24., VII. 26., X. 28. Tadeusz I. 24., VII. 26., X. 28. Taksony IV. 6., III. 29., VIII. 24., XI. 29. Talabér VII. 25. Talabor VII. 25. Talamér I. 5., VII. 15. Táltos I. 5.

Tamás I. 28., III. 7., VI. 22., VII. 3., VII. 6., VIII. 25., IX. 22., X. 2., XII. 21., XII. 29. Tankréd V. 6., VII. 6. Taráz II. 25. Tarcal II. 25. Tarcsa II. 25. Tardos IX. 10. Tarján VIII. 11., XI. 30. Tárkány IX. 5., IX. 28. Tarsa II. 25. Tarzíciusz VIII. 15. Tas I. 8., II. 22., IV. 15., IV. 27., VI. 8. Tasziló I. 11., X. 11. Tege II. 25. Teó IX. 2. Teobald V. 21., VII. 1. Teodor VIII. 16., IX. 2., XI. 9., XII. 27., XII. 28. Teofil III. 5., III. 10., V. 21., VI. 17., X. 13., X. 29., XII. 20. Terestyén II. 7., XI. 28. Tétény V. 1., XI. 5. Tézeusz I. 11. Tibériusz VIII. 11. Tibor IV. 14., VIII. 11. Tiborc IV. 14., VIII. 11. Ticián I. 26. Tihamér IV. 20., IV. 26., IV. 29., VII. 1., XI. 9., XI. 12., XII. 16. Timon V. 3. Timóteus I. 24., I. 26., V. 3., VIII. 22. Timóteusz I. 24., I. 26., V. 3., VIII. 22. Timur VII. 25., IX. 18. Tirzusz X. 12. Titán II. 6. Titusz I. 4., I. 26., II. 6. Tivadar IV. 20., IV. 30., VI. 28., IX. 19., XI. 9. Tiván VI. 22. Tóbiás I. 1., VI. 13., IX. 12., XI. 2. Tódor II. 6., II. 7., IX. 19., X. 11., XII. 28. Toma I. 28., III. 7., VI. 22., VII. 3., VII. 6., VIII. 25., IX. 22., X. 2., XII. 21., XII. 29. Tomaj III. 7., X. 2. Tomor VII. 25.


Tonuzóba XII. 11. Torda VI. 27. Tormás III. 26. Torna III. 26. Torontál III. 26. Töhötöm IV. 20., VI. 14., IX. 2., IX. 15., XI. 5., XII. 18. Tömör X. 28. Törtel VIII. 4. Trajánusz VIII. 11., XI. 30. Trisztán II. 7., XI. 28. Tullió VIII. 11., XI. 30. Turul III. 26. Tuzson V. 19. Ubul III. 7., V. 16., XII. 31. Údó III. 23., VII. 4. Ugocsa V. 22., XI. 9. Ugod V. 16. Ugor V. 3., VIII. 16. Ugron V. 22., XI. 9. Ulászló I. 27., VI. 27., VI. 29. Ulisszesz I. 2. Ulpián IV. 3. Ulrik III. 11., VII. 4., VII. 10., VII. 11., VIII. 7. Umbertó III. 25. Upor V. 15., VI. 26. Urbán IV. 1., V. 25., VI. 29., XII. 19. Uriás I. 14. Uriel I. 14. Uros I. 14., I. 17., XII. 1. Uzon I. 15., I. 16., IV. 18. Uzor IV. 18. Üllő III. 31. Vadony VIII. 30. Vajk VIII. 20. Vajta IV. 24., XII. 20. Valdemár II. 27. Valdó II. 27. Valentin I. 7., II. 14., III. 16., VII. 25., XI. 3. Valentínó I. 7., II. 14., III. 16., VII. 25., XI. 3. Valér I. 29., III. 10., VI. 14., XII. 15. Valérió I. 29., III. 10., VI. 14., XII. 15. Valter IV. 8., VII. 16. Várkony VII. 2., X. 22. Varsány VII. 19. Vászoly I. 2., V. 30. Vata IV. 24., XII. 20.


névnaptár Vazul I. 1., I. 11., III. 22., V. 30., VI. 14. Vázsony I. 19., V. 30. Velek IX. 28. Vencel IX. 28. Vendel X. 20. Verner IV. 18. Versény VII. 19. Viátor VIII. 5., X. 21. Vid VII. 15. Vidor I. 13., I. 14., III. 16. Viktor II. 26., V. 12., VII. 28., IX. 5., IX. 30., XI. 2. Vilibald VII. 7., X. 22. Vilmos I. 10., II. 10., IV. 6., V. 23., V. 28., VI. 8., VI. 25., VII. 5. Vince I. 22., IV. 5., IV. 9., V. 24., VI. 19., IX. 27. Vincent I. 22., IV. 5., IV. 9., V. 24., VI. 19., IX. 27. Virgil III. 5., XI. 27.

Vitálij IV. 28., X. 20., XI. 4. Vitális IV. 28., X. 20., XI. 4. Vitéz IV. 28., XI. 2. Vító I. 15., VI. 15. Vitold IV. 28. Vitus I. 15., VI. 15. Vladimír VII. 15., XI. 15. Vojta IV. 23. Volfram III. 20. Vulkán V. 19. Xavér XII. 3. Zádor III. 16., VIII. 8., IX. 1. Zágon VIII. 23., XI. 17. Zajzon XII. 18. Zakariás II. 21., III. 15., IX. 6., XI. 5. Zakeus VIII. 22., VIII. 23., XI. 17. Zala VII. 14. Zalán III. 30., VII. 14., IX. 10., XII. 30.

Zámor II. 16., II. 19. Zaránd VI. 8., X. 23. Zdenkó XI. 14. Zebulon VIII. 5. Zekő IV. 21., VIII. 23., XI. 17. Zénó IV. 12., X. 29., XII. 22. Zente XII. 23. Zerind I. 8., X. 23. Zéta XI. 22., XII. 23. Zete XII. 23. Zétény II. 22., XII. 23. Zoárd VII. 17., XII. 3., XII. 30.

Zobor V. 1., VII. 17., XI. 19. Zoltán III. 8., III. 13., VI. 23., XI. 20. Zombor VIII. 22., XII. 26. Zorán III. 4. Zotmund III. 1. Zsadány VIII. 23. Zserald IV. 19., X. 7. Zsigmond V. 1., V. 2. Zsolt IV. 10., X. 21., XI. 20. Zsombor IV. 21., XI. 8. Zsülien I. 9., III. 8., V. 22.

A névnapadatok az MTA Nyelvtudományi Intézetétől származnak. MTA NYTI Utónévkereső: http://corpus.nytud.hu/utonevportal

Ezeket a keresztneveket adták leggyakrabban a 2015-ben született gyermekeknek (Forrás: http://www.nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_ujszulottutonev_2016.xls) Fiúk

Első utónévként

Második utónévként

Lányok

Első utónévként

Második utónévként

BENCE

1 689

262

HANNA

1 682

394

MÁTÉ

1 405

262

ANNA

1 194

539

LEVENTE

1 241

222

JÁZMIN

926

219

ÁDÁM

1 137

166

LUCA

830

128

MARCELL

1 090

159

LILI

798

145

DOMINIK

1 088

237

NÓRA

780

119

DÁVID

1 044

226

ZOÉ

773

306

DÁNIEL

993

244

ZSÓFIA

753

180

MILÁN

982

257

EMMA

750

129

ÁRON

929

220

BOGLÁRKA

740

122

NOEL

928

333

DORINA

660

111

BALÁZS

854

189

CSENGE

600

147

KRISTÓF

842

162

FANNI

591

91

ZALÁN

819

158

DÓRA

551

142

PÉTER

802

339

LÉNA

547

153



hazai földön

Az idő a haza bölcsét igazolta Szerelmi pletykák és igaz történetek a kiegyezésről Százötven éve annak, hogy a forradalom és szabadságharc leverését követő, majd két évtizedes megszállás és elnyomás után rendezték az osztrák birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat. Megszületett a ma is vitatott kiegyezés a Habsburg-uralkodóház és a Deák Ferenc vezette magyar tárgyalódelegáció között. Hazánk túlnyomórészt visszanyerte önálló államiságát. A paktum bírálói szerint ez a forradalom elárulását jelentette, és mélységesen ellenezte Kossuth Lajos is. A korszak kutatója, Gerő András történész, egyetemi tanár véleményét kérdeztük arról, ennyi év távlatából miként látja a kiegyezést. Ön szerint az idő Deákot vagy Kossuthot igazolta? – Magyarország a Habsburg-hatalom számára a forradalom és szabadságharc után is bizonytalan hátország volt. Céljuk az volt, hogy egy lehetséges jövőbeli forradalom kitörésének elejét vegyék. Ezért végeztek ki 120 embert, a megtorlás elől ezrek emigráltak, több mint 1200-at bebörtönöztek, 40-50 ezret kényszerrel besoroztak a császári hadseregbe. Abszolutisztikus módon kormányoztak, korlátozták a gyülekezési jogot, a véleménynyilvánítást. De az élet nem állt meg minden tekintetben. Pesten például fejlődött a malomipar, nagyszabású építkezések kezdődtek, kiépült az oktatási rendszer. Az első évek után a rendszer valamelyest konszolidálódott. Évtizedeken keresztül dédelgettük azt a legendát, hogy az elnyomatás ellen a magyar társadalom passzív ellenállással védekezett. Ez nem egészen igaz. Valóban ezt tette, aki megengedhette magának. Ugyanakkor az anyagi kényszer miatt sokan állami hivatalt vállaltak, s ebben a pozícióban már nem engedhettek meg maguknak semmilyen véleménynyilvánítást. n

Volt-e fegyveres ellenállás? – Minden ilyen kezdeményezés elbukott, s el kell mondani, hogy a szervezkedőket magyarok árulták be. Kossuthnak például itt maradt a felesége és a két gyermeke, őket is honfitársaik jelentették fel.

n

Melyik fél kezdeményezte a kiegyezést? – Mindkét oldal számára kényelmetlen, ártalmas volt ez az állapot. Az elnyomó rendszer fenntartása rengeteg pénzbe került a császárságnak. Az osztrák államadósság 1848 és a kiegyezés között megháromszorozódott, s ehhez a magyar helyzet is jelentősen hozzájárult. Ausztria súlyos katonai vereségeket szenvedett el, többek között azért is, mert haderejének jelentős részét kénytelen volt Magyarországon állomásoztatni. Elvesztették a leggazdagabb olasz tartományokat. Ausztria nem lett a német újraegyesítés vezető ereje, sőt Königgrätznél súlyos vereséget szenvedett. Magyar oldalon a konzervatívok úgy gondolták, hogy a kiegyezést azon az alapon kellene megkötni, mintha 1848 nem is történt volna meg. A mértékadó magyar politikusok számára ez elfogadhatatlan volt. Az uralkodó megpróbált n



hazai földön egy olyan koncepciót keresztül erőszakolni, miszerint megmarad az összbirodalmi szerkezet, s az ország betagozódik a birodalmi rendszerbe. Magyarországnak ugyan lettek volna képviselői az összbirodalmi parlamentben, de döntéseiket az uralkodó bármikor felülírhatta volna. A magyar politikai elit számára ez sem volt tárgyalási alap. Végül is Deák volt az, aki 1865-ben lefektette a mindkét fél számára elfogadható tárgyalási alapelveket. Egyfelől elfogadta, hogy a birodalom egy és oszthatatlan, ugyanakkor Magyarországnak önrendelkezési jogot kell biztosítani. Így jött létre az a szerkezet, amelyben lett felelős magyar kormány, választott országgyűlés, de voltak közös ügyek is, nevezetesen a külügy, a hadügy, illetve az ezek fedezésére szolgáló pénzügy. Mit hozott nekünk a kiegyezés? – A kiegyezés Magyarországon sohasem volt népszerű. Az emberek érzelmileg inkább Kossuthtal azonosultak, azaz önálló, független országot akartak. Ennek azonban nem volt realitása, ezt a kiegyezés nem is adta meg. Ugyanakkor magyar szempontból rengeteg pozitívumot mutatott fel. Létrejött az ország területi egysége. Az ország ekkor lépett a nyugat-európai fejlődés útjára, korábban elképzelhetetlenül gyors civilizációs előrelépést produkált. Jól látszik ez azon is, hogy Magyarország városaiban hatalmas városházák nőttek ki a földből. Budapest ekkor lett világváros, számszerűen is gyorsan gyarapodott, nagyobb lett, mint Moszkva vagy Amszterdam. Számottevő

Gerő András Az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem-szociológia szakos hallgatója volt. 1977 óta ugyanitt a kar oktatója, 1996 óta egyetemi tanára. Többször tanított külföldön, így 1990ben Utrechtben, 1991-ben Amszterdamban volt vendégprofesszor. 1994-ben a University of Pennsylvanián Fullbright-ösztöndíjas, 1995-től 1997-ig ugyenezen egyetem vendégprofesszora. 2001-ben a Columbia Egyetemen tanított. 1991 óta a Central European University professzora. Az MTA doktora. 2002 óta a Habsburg Történeti Intézet igazgatója. 1993–2010 között a Budapesti Negyed főszerkesztője. 1995 óta az ELTE BTK Gazdaságés Társadalomtörténeti Tanszékének tanszékvezetője. 2013-tól az Első Világháborús Centenáriumi Projektben a Tudományos Tanácsadó Testület alelnökeként vesz részt. Kutatási területe az Osztrák–Magyar Monarchia története. Munkássága nyomon követhető honlapján: www.geroandras.hu

n

volt az életkörülmények javulása is. Még ma is működnek olyan kórházak, melyek akkor épültek, ekkor teremtették meg a népiskolai hálózatot. Ezek persze csak példák, de a XXI. századból visszatekintve is elmondhatjuk, hogy ez volt a modern magyar történelem talán legprosperálóbb korszaka, beleértve a Horthy-rendszert, a



hazai földön

Ferenc József magyar királlyá koronázása

szocialista korszakot és a rendszerváltást követő éveket is. Magyar részről a történet főszereplője Deák Ferenc volt. – Deák olyan önzetlen, nagyravágyástól, anyagi megfontolásoktól mentes politikus volt, akinek tisztessége azóta is párját ritkítja. Politikai tőkéjének ez nagyon fontos összetevője volt. Nem véletlenül kapta meg a haza bölcse titulust. Amikor politikai barátai azt mondták neki, hogy te vagy a mi vezérünk, azt válaszolta, hogy „az ördög a ti vezéretek, de nem én”. An�nyira nem akart hatalmat, hogy amikor 1867-ben megtörtént a kiegyezés, nem vállalta a miniszterelnökséget sem, s ő javasolta a szabadságharc után távollétében jelképesen felakasztott Andrássy Gyulát a posztra.

n

Forrás: OSZK EPA

Kossuth dinamikus, karizmatikus népvezér, Deák megfontolt, mérlegelő és elvszerűen gondolkodó ember volt. Nem véletlen, hogy az őt ábrázoló szobrok jórészt ülő helyzetben ábrázolják. Kossuth mindig áll. Jellemző történet, hogy amikor Deák a koronázás után a királyi pártól kapott egy képet emlékül, az ábrázolatot megtartotta, de a számára drágának tűnő keretet visszaküldte. Szerényen élt. Birtokait eladta, s egyszerű körülmények között az Angol királynő szállodában lakott. Ezért, amikor még életében utcát neveztek el róla, joggal mondhatta, hogy „utcám már van, lakásom még nincs”. Élete utolsó éveiben gyámleányánál, a nagy költő gyermekénél, Vörösmarty Ilonánál lakott. Ennek egyébként a pletykák szerint az a magyarázata, hogy korábban viszonya



hazai földön volt Vörösmarty feleségével, ami persze nem föltétlenül igaz. Kossuth milyen utat képzelt el a magyar nemzet számára? – Kossuth az ötvenes évekig reménykedett egy új forradalom kitörésében. De realista ember lévén később már belátta, hogy erre nincs esély. Ideája egy demokratikus, független Magyarország volt. Politikai alternatívaként a Dunai Szövetséget képzelte el. Együttműködő, több nemzetből álló erős közép-európai államot vizionált Ausztria és a Habsburgok nélkül. Ennek az eszmének azonban nem volt támogatottsága Magyarországon sem. Erre mondta azt Deák, hogy inkább Bécsbe megyek tárgyalni, mint Bukarestbe. n

n A magyar nép megbocsátott egykor véres kezű elnyomójának, sőt egyfajta megkülönböztetett szeretet vette körül az osztrák császárt és magyar királyt. Mikszáth írja, hogy a magyar parasztházakban

A medvebarlangnál

Deák orvosai tanácsára gyakran kisétált az állatkertbe, s előszeretettel ült le a medvebarlang melletti padra, ahol mindig összegyűlt egy kisebb csoport. Gyakran ott volt Gyulai Pál irodalmár, a rettegett színikritikus is. Deák és Gyulai egyaránt alacsony ember volt, de az utóbbi inkább. Gyulait barátai mindig froclizták termete miatt, mire ő azt válaszolta, hogy „látni nálam kisebb embert is”. Mire Deák azzal tromfolta le, hogy „lehet, Palikám, de nem ingyen”.

Deák Ferenc (Benesch Pál festménye)

egymás mellett volt kinn a falon Ferenc József és Kossuth Lajos portréja. – Mégsem tekintettek egyformán a képekre. Kossuth Lajos élő mítosz volt, az uralkodó szemükben legfeljebb csak Ferenc Jóskává szelídült, de ez is csak a kiegyezés utáni időszakban történt. Szimpátia sokkal inkább Erzsébet királynét övezte, aki éveket töltött Magyarországon – több mint 2000 éjszakát –, főként Gödöllőn. De nem elsősorban a magyarok vagy a magyar ügy miatti szimpátiája okán, hanem azért, mert nem szerette a bécsi udvar merevségét, s házassága sem volt tökéletes. Individualista volt, szabadságra vágyott. Pletykáltak a későbbi miniszterelnökhöz, Andrássy Gyulához fűződő feltételezett intim kapcsolatáról is. Ezt semmi sem igazolja. A korabeli közhit arról szólt, hogy Andrássy Kossuth törvénytelen gyermeke. Ez szintén valószínűtlen, noha az megfelel a valóságnak, hogy Kossuth vélhetően bizalmas



hazai földön

Millenniumi ünnepség. Díszmenet az új igazságügyi palota (Néprajzi Múzeum) előtt a koronát és a koronaőröket szállító díszkocsikkal

viszonyban volt Andrássy édesanyjával, Szapáry Etelkával. Tehát értékelhették úgy is a pletykát, hogy ha Andrássy, Kossuth fia elcsábította Sissit, a császár feleségét, akkor ez valamiféle elégtétel a levert forradalomért. Igaz az a mítosz, hogy Erzsébetnek szerepe lehetett a kiegyezés tető alá hozásában? – Én azt gondolom erről, hogy Erzsébetnek nem volt semmiféle politikai szerepe, legfeljebb segített meggyőzni a császárt, hogy egyezzen ki a magyarokkal.

n

Aranykort hozott-e a kiegyezés? – Praktikusan szemlélve, ha kompromisszumokkal is, de végső soron az 1848as törvényes átalakulás győzött a tárgyalóasztalnál. Összevetve a megelőző és a n

következő időszakkal, kétségtelenül jobb volt, s ebben a megközelítésben aranykornak is nevezhetjük. A kiegyezéses rendszer parlamenti igazolásához azonban nagyon szűken kellett tartani a választójogot, s így az ország kevéssé tudott demokratizálódni. A társadalom többsége nem támogatta a rendszert. A magyarok egy része a nemzeti függetlenség hiánya miatt kárhoztatta, a nemzetiségek pedig azért, mert szemükben a magyar hegemóniát testesítette meg. Tudományos pályafutása során többször is jelezte, hogy kívánatosnak tartaná a monarchia államformájának bevezetését a mai Magyarországon. Hogyan képzeli, ki lenne alkalmas a koronára? Vagy csak meg akarta botránkoztatni magyar kollégáit és a magyar közéletet? n



hazai földön – Nem viccelődni akartam, hanem elgondolkoztatni. Engem a modern kori tapasztalat győzött meg arról, hogy érdemes az alkotmányos királyság államformájáról elgondolkodni. Úgy látom, hogy az Európai Unión, illetve Európán belül a monarchiák jól működnek. Az uralkodónak ugyan semmi hatalma sincs, de mégis ő testesíti meg a nemzet egységét. Így van ez például Dániában, Svédországban, Luxemburgban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Norvégiában. Belgiumban a flamand– vallon ellentét nyomán jószerivel csak a király testesíti meg a belga nemzet egységét. Minden országban jó, ha van egy olyan megkérdőjelezhetetlen tekintély, amely kohéziós erőként működik. Magyarországon nincs ilyen. A köztársasági elnöki funkció nem vált be ebben a tekintetben, hiszen az emberek, okkal vagy ok nélkül, de viselőjéről párthoz kötődést, de legalábbis ilyen szimpátiát tételeznek fel. Elgondolkodtató, hogy az angol trónörökös pár esküvőjét 2 milliárd ember követte nyomon, ami, ha mást nem jelez, annyit mindenképpen, hogy az emberek számára ez fontos esemény. Magyar vonatkozásban azért is az, mert nekünk van egy, az állam egységét kifejező királyi koronánk, amely azonban jelen formájában funkciótlan. Egyébként a korona magyar eszméjében az a nagyszerű, hogy miközben megtestesíti a magyar államiságot, nem tud beszélni, így visszabeszélni sem, tehát mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. n És ki lenne a király? Talán ismét a Habsburgok? – Nem föltétlenül. Nagyon tisztelem a családot, Ottóval személyes kapcsolatot is ápoltam, de a királyi családok jellemzője

egyfajta nemzetekfölöttiség is. Ha megérett a gondolat, bizonnyal fognak találni megfelelő, alkalmas, Európában már létezett vagy létező dinasztiát. Meddig tartott és hogyan ért véget a kiegyezés kora? – Az első világháború kitörésével, 1914-ben. A békevilágnak ekkor lett vége. Hiszen addig stabil volt a pénz. Lehetett vállalkozni, tervezni. A századforduló táján azonban számos új és súlyos probléma keletkezett, amelyekkel szembe kellett volna nézni. Ezt a magyar elit és Ferenc József is elmulasztotta. Ilyen volt például az agrárkérdés. Föld nélküli tömegek éltek nyomorban, s őket megélhetéshez, földhöz kellett volna juttatni. Ezért ment el másfél millió ember Amerikába. Újra kellett volna gondolni a nemzetiségekhez való viszonyt. Velük is kellett volna egyfajta kiegyezés; olyan, amely érdekkel köti őket Magyarországhoz. Vagy itt van a választójog kérdése, ami a munkások legfontosabb és jogos követelése volt, hiszen az embereknek csupán 6-7 százaléka rendelkezett választójoggal. A kiegyezésnek és az azt követő „boldog békeidőknek” számomra az a tanulsága, hogy érdemes kompromisszumot kötni, de a jó kompromisszum az, amelyik önkorrekcióra képes. A kiegyezés, amikor megkötötték, rendjén való volt, a századfordulót követő önkorrekcióra való képtelenség azonban megölte mindazt, amit akkor és utólag a kiegyezés erényének láthatunk. A nagy háború kitörése után már egy egészen más világ jött: forradalmak és ellenforradalmak, megszállások, s az egész véres, rettenetes és békétlen XX. század. Csulák András

n



hazai földön

Ötszáz éve indult útjára a reformáció

Megpöckölte a dominót Ötszáz esztendővel ezelőtt Luther Márton tételeinek kihirdetésével vette kezdetét a reformáció, amely a keresztény vallás megújítását tűzte zászlajára. Az európai történelem alakulásában nagy szerepet játszó mozgalom napjainkig érvényes elveit, hatását igyekeztünk föltárni Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke segítségével.

A

XVI. század első évtizedeiben X. Leó pápa a római Szent Péter-székesegyház építési költségeinek egy részét úgynevezett búcsúcédulák árusításából kívánta fedezni. Ezek megvásárlása esetén fölmentést ígért az egyház Isten előtt a bűnök alól. A kezdeti lelkesedés később felháborodást váltott ki az emberekből, ami párosult a papság világias, fényűző életmódja miatt fellépő engedetlenséggel is. Természetesen ez csak egy volt az okok között, az a konkrétum, amihez Luther Márton fellépését kötjük. Nevezetesen, hogy 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára szegezte 95 pontját. Ebben közhírré tette eszméjét, miszerint egyedül a hit által üdvözülhet az ember. Nincsen szükség közvetítőre, egyházi szertartásokra vagy akár egyházi vagyonra. Megkérdőjelezte a pápa hatalmát is. Fontos, a későbbiekben meghatározóvá váló tétele volt az anyanyelvi igehirdetés követelése. Le is fordította a Bibliát németre, hogy a hívek közvetlenül olvashassák a szentírást.

STEINBACH JÓZSEF: A lutheri gondolat lényege, hogy az egyház eredeti küldetése Jézus evangéliumának hirdetése, nem

Luther Márton

pedig hatalmi törekvések szolgálata; az a meggyőződés, hogy Isten Krisztusban megváltót adott nekünk, aki megszabadít minket a bűntől és haláltól, és üdvösségre vezet bennünket. És ha valaki ebben hisz, ha ezt megéli, megváltozik az élete. A reformáció egyházai mai napig vallják, hogy az embernek erre a megújulásra van szüksége. Luther rádöbbent, hogy az egyház nem azt hirdeti, aminek a szolgálatában áll, tehát Jézus Krisztushoz méltatlan. Elkezdte



hazai földön tanulmányozni a Szentírást, amiből arra a következtetésre jutott: Isten az élet istene, mindig, mindenkor, mindenki számára. Azt akarja, hogy az örök élet már a földi létet is áthassa. Hogy az ember élete már a Földön kiteljesedjék. Ezért fogalmazta meg a tételeit. Ehhez hatalmas bátorság kellett.

Steinbach József (1964) Tanulmányok: a Balatonfüredi Kertészeti Szakközépiskola (1982) elvégzése után a Budapesti Református Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait, s lett református lelkész (1990). A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán középiskolai református vallástanár képesítést szerzett (1999), majd elvégezte a Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar antropológia–etika–társadalomismeret szakát (2008). Egyházi szolgálatai: 1990-től a Balatonalmádi–Balatonfűzfői Refor mátus Társegyházközség lelkipásztora; 1996-tól egyházmegyei tisztségeket tölt be a Veszprémi Református Egyházmegyében; 2007–2009-ig a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője (püspökhelyettes); 2009-től a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. 2012-től a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnöke. Tudományos tevékenysége: 1999től óraadó tanár a Pápai Református Teológiai Akadémián; a Doktorok Kollégiuma Gyakorlati Teológiai szekciójának tagja. Teológiai és társadalomtudományi konferenciák rendszeres előadója, 21 kötete, 840 publikációja jelent meg.

A reformáció természetesen összekapcsolódott más gazdasági, társadalmi változásokkal. A feltörekvő polgárság hozzájárult a reformáció térnyeréséhez – mintegy felhasználta azt –, mivel az új hit által, ami tagadta az egyház uralkodó mivoltát, közelebb került a hatalom megszerzéséhez. Ebben volt óriási szerepe például az anyanyelvi igehirdetésnek. A könyvnyomtatás elterjedése is szoros kapcsolatban állt a reformációval. A reneszánsz örökségét a reformáció tette társadalomformáló tényezővé. STEINBACH JÓZSEF: Luther természetesen nem akart új egyházat létrehozni, csak a meglévőt akarta megújítani. De miután a pápa 1521-ben kiközösítette, arra kényszerült, hogy tanításait egy külön közösség keretei között hirdesse. A reformáción belül is hamar kialakultak a különböző nézetek. A svájci-francia reformáció vezéralakja például Kálvin János lett, aki inkább volt jogász, mint pap, s lényegében rendszerezte a lutheri gondolatokat. Mondhatjuk úgy is: Luther megpöckölte a dominót, Kálvin rendszert alkotott. A XVI. század közepére a német lakosság közvetítésével Magyarországon is elterjedt a reformáció, kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. Az ország három részre

szakadása és az újraegyesítő törekvések ugyancsak kedveztek a reformációnak. Az új vallás ettől kezdve a katolikus Habsbur-



hazai földön gok elnyomó politikájával Felekezetek Magyarországon Népesség % szembeni „nemzeti üggyé” * 5 402 101 54,36 is vált. A református erdélyi ÁBRAHÁMI VALLÁSOK 5 385 557 54,19 fejedelmek és főurak számos kereszténység nyomdát és főiskolát alapíkatolikus 3 871 922 38,96 tottak, amelyek elősegítették római katolikus 3 691 389 37,15 a hazai oktatás és művelődés görögkatolikus 179 176 1,80 ügyét. Mivel a reformátoegyéb katolikus 1 357 0,01 rok magyarul prédikáltak és lefordították a Bibliát, tevéprotestantizmus 1 451 542 14,61 kenységük nagymértékben református 1 153 454 11,61 hozzájárult az irodalmi nyelv evangélikus 215 093 2,16 kialakulásához. baptista 18 211 0,18 A XVI. század végére az unitárius 6 820 0,07 ország 80-90 százaléka vált protestánssá. (Ez aztán elegyéb protestáns 57 964 0,58 sősorban az ellenreformáció ortodox kereszténység 13 710 0,14 hatására jelentősen és máig egyéb keresztények 48 383 0,49 hatóan megváltozott – lásd 10 965 0,11 táblázatunkat). A Kárpát- izraelita medence lakossága körében iszlám 5 579 0,06 eleinte Luther tanai domi- A táblázat a 2011. évi népszámlálás adatai alapján náltak, de hamar ismertté készült. A hívők, az aktív vallásgyakorlók száma enváltak Kálvin nézetei is. nél valószínűleg lényegesen kevesebb. * Az ábrahámi Elsősorban a magyar kisne- vallások közé sorolják a világ három fő monoteista messég tért át hamar a kál- vallását, a közös gyökerekkel és értékekkel rendelvinista (református) hitre. kező zsidó vallást, a kereszténységet és az iszlámot. Az 1560-as években végül a Gyökereik a judaizmusban találhatók, amely a Kr. e. német és a svájci reformáció 2. és 1. évezredben alakult ki forrás: wikipédia hívei a három részre szakadt ország valamennyi részén két külön egy- dig megreformálandó. Ez nem azt jelenti, házzá alakultak. A magyarság túlnyomó hogy minden, ami eddig volt, elvetendő, s része kálvinista lett, jobbára csak a nyu- most jövök én, aki tudja, milyen a tökélegat-dunántúli területeken élők maradtak tes egyház, én tudom hitelesen megszólítöbbségükben lutheránusok, azaz evangé- tani az embereket, s ha ez vitát szül, akkor likusok. egyszerűen kiválunk… STEINBACH JÓZSEF: Mi a mai napig azt valljuk, hogy az egyház egy, de ezer ok miatt máig sok-sok felekezet működik. Nagyon sajnáljuk, hogy maga a protestantizmus is sokfelé szakadt. Sokan rosszul értelmezik az elvet, hogy az egyház min-

A reformáció egyházi és történelmi jelentősége mellett, vagy tán éppen ezért, nem kevésbé fontos napjainkig érő hatása. Nehezen feloldható ellentmondásokkal, kihívásokkal teli időket élünk. Bizonyos szempontból akár még párhuzamot is vonhatunk Luther



hazai földön kora és napjaink között, annyiban mindenképp, hogy akkor is és most is korszakos változások közepette kellett válaszokat találni sokakat foglalkoztató kérdésekre.

Ünnepi istentisztelet A reformáció 500. évfordulójára való emlékezésnek legfőbb mondanivalója Steinbach József szerint az kell legyen: a kirakat-ökumenénak vége! Nagyon nagy szükség van arra, hogy a keresztény felekezetek valóban összefogjanak. Nem pazarolhatjuk most az erőinket arra – mondta a püspök –, hogy részletkérdéseken vitatkozzunk. Feladatunk szeretni és segíteni az embereket és hitelesen megélni a krisztusi szeretetet. Ennek szellemében szervezzük meg a központi ünnepségeket (ünnepi istentisztelet 2017. október 31-én, reprezentatív kiállítás nyílik a Nemzeti Múzeumban), és a felekezeti megemlékezéseknek is ez áll majd a középpontjában.

STEINBACH JÓZSEF: Hitünk és életünk zsinórmértéke a Szentírás – ez a reformáció egyik fontos alapelve. Megmutatja, hogy mit higgyünk és hogyan éljünk. Ez különösen fontos a mai világban, amikor fogyatkoznak az igazodási pontok. A kereszténység nem fogadja el, hogy, minden relatív, hogy mindenki azt gondol, amit akar. A Tízparancsolat olyan értékeket tartalmaz, amelyek minden korban érvényesek. Ezek olyan alapvető, az együttélést szabályozó elvek, amelyek benne vannak a Szentírásban. Ha ezek alapján él az ember, akkor teljesítheti ki saját és mások életét. Ezek az alapelvek, ezek az együttélési szabályok korunkban mintha egyre kevésbé érvényesülnének. Mind kevesebb a visszatartó erő, terjed az erőszak, a szabadosság, korábban megkérdőjelezhetetlen tabuk dőlnek romba. Sokan ezért kizárólag a liberalizmust okolják, mások a jóléti társadalmat kárhoztatják. STEINBACH JÓZSEF: Amit a kultúrában a reneszánsz elindított, azt a reformáció teljesítette ki. Ennek köszönhető az a fajta nyitottság, szabadság, jólét, ami ma az európai kultúrát jellemzi – s aminek a levét isszuk, hiszen egyfajta korlátok nélküli szabadságot élünk meg. Pedig a szabadság valójában nem azt jelenti, hogy bármit megtehetek, mert arra is szabad vagyok, hogy nemet mondjak bizonyos dolgokra. A kereszténység és a reformáció nélkül az a fajta európai kultúra, amiben élünk, nem alakulhatott volna ki. Most látjuk

igazán, hogy ez mit jelent: a kisázsiai, afrikai népek még a töredékét sem harcolták meg annak, amit Európa, még ezer ok miatt előtte vannak ennek. Mi mégis most akarnánk egy olyan kultúrát integrálni, amit átjárhatatlan szakadék választ el a mi világunktól. Az integrációt szorgalmazó törekvések viszont föltartózhatatlanul igyekeznek hidat verni a szakadék fölött, dilemmák, kétségek elé állítva minden gondolkodó, hívő és nem hívő embert. STEINBACH JÓZSEF: A kereszténység azt vallja: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. A kereszténység tehát nyitott, befogadó, mégis sokan zártsággal vádolják,



hazai földön

Károli Gáspár bibiliafordító szobra a gönci múzeumban, Deák Árpád alkotása

A vizsolyi református templom a nyitott magyar nyelvű bibliával

pusztán azért, mert odáig már nem akar elmenni, hogy önmagát feladja. Az igazi feladat az lenne, hogy önző hatalmi érdekekről lemondva minden ember számára biztosítani lehessen a boldog életet a saját kultúrájában. Mert hogyne esne meg a szívünk az éhező gyermekek, a menekülő családok láttán. De nem kellene ennek így lennie, hiszen a világon jelenleg megtermelt javak harminc százaléka elegendő lenne nyolcmilliárd ember eltartására.

többsége előtt. Még egyházi körökben is hallani olyan megnyilvánulásokat, hogy az európai kereszténység válságban van.

Ez a megoldás egyelőre nem körvonalazódik, sőt, akár az utópia kategóriájába sorolható. A politikusok tehetetlennek bizonyulnak, egymásra mutogatnak, háttérbe rejtett okokra hivatkoznak. Miközben Európa számos más problémája egyre kezelhetetlenebbnek tűnik. Mindez persze elsősorban nem vallási és hitbéli kérdés, illetve annyiban talán igen, hogy az a biztos fogódzó, az a bizonyos zsinórmérték is mintha kevésbé markánsan rajzolódna ki az emberek

STEINBACH JÓZSEF: A kereszténység nincsen válságban, megtisztulási folyamaton megy át, ami nagyon is kapcsolódik a reformációhoz. Mindaz, ami napjainkban történik, a kereszténység újabb reformációjához vezet. Nem biztos, hogy szenvedések nélkül, de a kereszténység megerősödéséhez vezet ez a folyamat. Én nagyon látom az embereken, hogy ki vannak éhezve arra, hogy az életükben találjanak valami biztos fogódzót, vigaszt, erőforrást, nagyobb távlatokat. Várják, hogy értelmesen és szeretettel megszólítsák őket. Amíg az egyház szereti az embereket, és nem hatóságként akar föllépni, addig teljesíti, ami a feladata a világban. S ezt bátran mondhatjuk mint Luther Márton és a reformáció máig hangzó üzenetét. M. Nagy Péter



hazai földön

A mohácsi szigetet visszakapta a természet

A fegyelmezett Duna csöppnyi szabadsága Fölveri a kis ladik motorja a mohácsi csöndet. Távolodunk a város partjától, elhagyjuk a földszintes házak sorát, a vizen terpeszkedő, luxus kirándulóhajókat, elhúzunk az üzemanyagot szállító teherhajó mellett, s eltűnik a szemünk elől a magtár, a határkikötő. Beúszunk a Duna mellékágába, a Szabadság-sziget takarásába. A szélesen elterülő vízen hordalékfák jönnek szembe, néhány műanyag palack, egy kis kócsag száll föl a parti a füzesből, barna kánya röppen a fák között, fecske rebben a víz színén, iszik belőle. Csönd és nyugalom, lehalkítjuk a motort.

A csónakot Omacht Zoltán, a Duna–Dráva Nemzeti Park (DDNP) természetőre vezeti, ő kalauzol bennünket ezen a szigeten, ahová egyébként földi halandó nem nagyon jut el. A sziget neve most a természet szabadságát jelenti, azét a ter-

mészetét, amely három éve itt visszakapta fennhatóságát. Akkor, amikor 2013 végén elkészült az az ötéves munka, amelyet a WWF (Természetvédelmi Világalap) ötlete, pénze, fölajánlása, közreműködése nyomán a nemzeti park és még nagyon sok



hazai földön

Omacht Zoltán természetőr és egy szilfa

szervezet, például Mohács önkormányzata, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., de még a másfajta folyadékban utazó Coca-Cola Magyarország is teljes erőbedobással segített. Kellett is a sok szereplő, hiszen nagy fába vágták a fejszéjüket. Illetve kőbe a kalapácsukat: egy hat méter magas kőgátat kellett eltakarítani, amely a mellékágat keresztbevágta, s ezzel lassan, de biztosan pusztulásra ítélte a folyóágat, a szigetet. Teszi a dolgát az élővilág A kőgátat 1982-ben építették a mellékágban abból a megfontolásból, hogy a főágban a hajóknak kedvezően mélyebb és gyorsabb legyen a víz. Ám itt haladt keresztül a bal parti ivóvízkutakat és a

jobb parti víztisztítókat összekötő csatorna, melynek meder alá fektetésével már nem bajlódtak az akkori építők, jó sok kővel födték be, hogy baja ne essen. Annak nem is esett, csak a mellékág kezdett mocsarasodni, elköltöztek vagy elpusztultak a halak, másfajták költöztek a helyükre, a sziget növényei sem bírták a változást, az őshonos fák visszaszorultak, helyüket idegen jövevények foglalták el. Ez azért is nagy baj, mert a Dunának már a szabályozás is nagy kihívás volt, azóta nem épít új mellékágakat, új szigeteket, a folyó fegyelmezetten, természetéből sokat visszafogva szolgálja a vízi forgalmat, a partján élők vízellátását. A mellékágak viszont nagyobb szabadságot élveznek, ha engedik nekik – itt háborítatlanul és védetten teheti dolgát a természet.



hazai földön A Szabadság-szigeten legalábbis. A kőgátat elbontották, a csővezetéket a helyére, a mederbe fektették, kikotorták az iszapot, így újból folyik benne friss víz. Visszatértek a száraz időben is legalább másfél méteres mélységű vízbe az ívó halak, a ponty, a kecsege, a menyhal, de ilyenkor megjelennek újból a tocsogók is, a gázlómadarak kedvenc étkezdéi. A szigeten is volt munka, hiszen az erdőirtás, a fa kitermelése miatt keletkezett foltokba betelepült migránsokat, jövevényeket, a nemes nyárfát például ki kellett szorítani az itt honos fűzzel, szillel, kőrissel, tölg�gyel. Az idegen fajokat nem kellett kivágni, a ravasz természetőrök túljártak az eszükön. Feles sortávban ültették a hazai fajokat, így ugyan kézzel kellett kapálni, gondozni őket, ám hamarabb adtak lombárnyékot – ami halála az idegen cserjéknek. Omacht Zoltán beenged bennünket egy kicsit a szigetre, óvatosan sétálunk a sűrű bokrok, nyurga fák között, mutatja vezetőnk a szilt, a tölgyest, melyek már szépen fejlődnek, erősödnek. Szarvasok,

őzek, vaddisznók is laknak a szigeten, nyomaik látszanak a vaddisznómagasságban lelegelt faágakból, tőlük kerítéssel védik az ártéri erdőt. Érdekes állat a szarvas. Természetőrünk meséli, hogy még semmi jele az árvíznek, még Pesten sem mutatnak semmit a vízmérő oszlopok, de a szarvas már menekül a szigetről, úszik át a Dunán, a szárazföld felé. Rejtély, miért, de bölcsen teszi. Az ebihalak nem ilyen fölkészültek, ők nem tudnak védekezni a kirándulóhajók által gerjesztett hullámok ellen, kőhöz csapva azok vetnek véget életüknek. A hódok sem szeretik a túl nagy vizet, barlangjukat a víz szintje alá, a fák gyökerei közé rágják, ha túl magas a víz, nem tudják kicsinyeiket kimenekíteni. Most éppen jó a vízállás. Június legvégét írjuk, Omacht Zoltán nem győzi dicsérni az 550-600 centis magasságot. Nem kicsi, nem nagy, pont jó. A hódok nincsenek veszélyben, látjuk is a rágások nyomát a sziget parti fái között, illetve ő látja, tapasztalt szemével, élő hód sajnos

Hogyan tovább? A szigeten a cseperedő erdőt még néhány évig gondozni kell, csupán azután hagyhatjuk magára, amint a lombkorona záródik. A mellékágban vizsgálni fogjuk, hogy alakulnak az áramlási viszonyok, lesz-e újabb lerakódás. Az ivóvízkutakból kitermelt nyersvíz minőségét rendszeresen összehasonlítjuk a projekt előtti minőségi adatokkal – a szűrőhatás eredménye várhatóan 3-5 év múlva fog jelentkezni a vízmű parti szűrésű rétegre települt kútjaiban. A Duna hazai szakaszán több mint száz sziget-mellékág rendszer található, melyek többsége hasonló problémákkal küzd, mint a mohácsi Szabadság-sziget. Legtöbbje gáttal elzárt, és így továbbra is elszenvedi a szabályozott folyó intenzív mellékág-feltöltő viselkedését. Az egyre fokozódó hordaléklerakás megállítása érdekében minél hamarabb bele kell vágni a Duna mellékágainak a nagyléptékű rehabilitációjába, hogy a víz szabad utat kaphasson, és fennmaradhassanak ezek a fontos vízi ökoszisztémák, csodálatos vízi paradicsomok. Összefogással még megőrizhetőek a Duna élővilágának e páratlan értékei. Erre buzdítunk minden szervezetet és magánszemélyt, amihez minden szakmai segítséget szívesen megadunk. (WWF)



hazai földön nem kerül elénk. De vezetőnktől tudjuk, hogy már szépen szaporodnak, a WWF segítségével telepítették vissza őket, hét zátonyon már megjelentek, s húzódnak északra, délre – pár év múlva az egész országban találkozhatunk velük. Ez a vízállás azért nagyon jó, mert hozza a friss vizet bőven, a homokot, a humuszt, az üledéket. Ami kell a növényeknek, a fenéklakóknak, a halaknak. Az árvíz is jó, néha. Az ártér ugyanis különleges élőhely, néha kell a sok víz, hogy karban tartsa. Az elmúlt tíz évben volt belőle jócskán, legalább annyi, mint 100 éve összesen. Kilenc métertől van a nagy árvíz, azt a zátonyok már nem bírják, akkor már megfullad a hód is, s nem szeret ennyi vizet a dunavölgyi csillagvirág, a kockás liliom sem. És szerencsére nem szeretik a horgászok, a strandolók sem. A sas leszállópályát keres Mert bár a sziget fokozottan védett, a sekély víz homokos partot ad a pancsolni vágyóknak, a halimádóknak. S az ember nem türtőzteti magát, ha kell neki valami, elveszi a természettől. A strandolók például a sas elől foglalják el a helyet, a ragadozó méretes pontyokat vadász magának az újra élő vízből, de karmai közt a hallal nem tud leszállni, nem tudja meg enni, mert mindenütt emberek napoznak, foglalják a helyet. Kicsit a népet is meg lehet érteni. Itt van nekik a Duna, a hőség, a nyár, ám nemigen van strand, kijelölt egy sem. Mohácson az a módi járja, hogy ott lehet fürödni, ahol nem tilos. Nos, a kikötőben, a rakpart alatt, a határállomáson tilos, a stégeken is csak napozni lehetne – hát rendetlenkedik a fürödni vágyó. Valahogy össze kéne hangolni a természet meg az ember kapcsolatát ezen a gyönyörű vidéken is.

Ez nem olyan könnyű ám, mert az ember a leginkább természetidegen faj errefelé is. Ha fürdik is, horgászik is olykor-olykor a tilosban, ez még mindig a legkisebb baj vele. A nagyobbik az, hogy folyton szemetel. Döglenek a halak a fejükre szorult műanyag palacktól, a füzes konzervdobozoktól ékes. No és kísért még a múlt. A Szabadság-szigettel együtt hét sziget van még Mohács környékén, hat alatt van még gát. Ezek ugyan kisebbek, de eltakarításukkal lehetne folytatni a természetet fölszabadító munkákat. A WWF módszert hozott, a társult szervezetek eredményes munkát végeztek. Most már csak folytatni kellene ily módon, Mohács környékén is, másutt is, a folyók mentén. Földi halandók egyébként minden szépségét élvezhetik ennek a tájnak. Ha a Szabadság-sziget előlünk elzárt világ is, a Mohács alatti déli Duna-szakaszon a nemzeti park szervezett túrákkal várja a kirándulókat, kajakosokat, bicikliseket. Bemutatják nekik a környék flóráját és faunáját, a Béda-Karapancsán a rendkívül ritka fekete galagonyát, az ártéri tölgyesek fekete gólyáját, a tölgyesek alatt megbújó hazai orchideát, a bíboros kosbort, a kardos madársisakot. A Fehér Gólyamúzeumban iskolások tanulhatnak a vizek és az árterek madarairól, halairól, a nagypartosi, szintén szigorúan védett területen tanösvényt járhatunk be gyalog vagy lovas kocsival, ismerkedve az ártéri gazdálkodással, szürke marhagulya legel útközben, végül parti fecskék várnak minket a folyónál. S csicseregnek is vadul, ha éppen nem ijeszti el őket luxus kirándulóhajók Villányból visszatérő lakóinak zajongása, a nagytestű hajók motorzúgása. Jakubovits Anna



hazai földön

Kincsek palotája Egerben

P

ár lépés a Hosszú utcán Eger kellős közepén. Ott, ahol a turisták bízvást sikerrel kezdhetik kitartó nézelődésüket a történelmi városban, hiszen kikerülhetetlen a nagytemplom, vele szemben a Líceum, s innen tovább sétálva máris itt vagyunk Fazola mester tágas térre nyíló kovácsoltvas kapuja előtt. A teret a felújított érseki palota épületegyüttese veszi körül. Nem tévedtünk el: a középkorban nevezték Hosszú utcának a mai Széchenyi utcát, országos főút volt ez akkoriban, a Felvidék felé vezette az utazót. Szélesebb is lehetett a mai sétálóutcánál. A kovácsoltvas kapu – több ilyen munkája is akad erre Fazola Henriknek – hos�szú ideig zárva volt a látogató előtt. Évekig tartó munkálatok befejeztével nemrég nyílt meg a park, és a megújult érseki palotában már látogatóközpont fogadja az érdeklődőket Eger legújabb látványosságaként. A bejárat közelében üldögélő utcazenész muzsikájától kísérve, ha belépünk a térre, itt is érdemes kissé elidőzni. Jobbra egy védett császárfa, még a felújítás előtti időből, az érsekség jubileumára emlékeztet. Balra pedig egy igencsak öreg, szomorú gömbakác girbegurba ágaival hívja fel magára a figyelmet. Védett fák, természetesen. – Minden tavasszal aggódva figyeljük, kihajt-e újra ez az akác – fogad a téren dr. Löffler Erzsébet, az egyházi múzeum, a látogatóközpont igazgatója, Az igazgatónő, aki évtizedek óta gondozója Egerben az egyházi kincseknek, a fák alatt sétálva arról is felvilágosít, hogy a tér közepén egykor elhelyezett Szent Erzsébet-szobor azért került most oldalra, mert az érseki

lakosztály felé eső részre Szent Istvánszobrot terveznek. Így nyeri el majd végső arculatát a tér, amely csendet, pihenést ígér az ide betérőknek. A múlt köde Szakértő kalauzunk kíséretében lépünk be a palotába, ahonnan a török idők után évszázadokon át igazgatták a Felvidéktől az Alföldig kiterjedő hatalmas egyházmegyét. Jelenleg is 650 ezer katolikus hívő főpásztora dr. Ternyák Csaba egri érsek. Ami pedig a történetet illeti: az egri püspökség Szent István általi alapítására IV. Béla király 1261-ből származó oklevele a bizonyíték, igazolja, hogy az egyházmegye 1009-ben már bizonyosan létezett. Eger korai püspökei tanácsadóikkal, a káptalanokkal a várban alakították ki székhelyüket. Róluk néhány oklevél és a hagyomány tájékoztat. Eszerint az egyházmegye első püspöke Katapán volt (1009), akit Bonifác követett. A harmadik püspök Buldus, aki Gellért püspökkel együtt halt vértanúhalált a Vata-féle pogánylázadás idején 1046-ban.

Asztalosremek. Dr. Löffler Erzsébet a bazilika egykorú makettjét mutatja.



hazai földön

A madarak meszelt falon rejtőzködtek évtizedekig

Az egyházi központ első temploma a várdombon fából épült. A krónikák szerint a későbbi, román stílusú Szent János székesegyházban temették el Imre királyt 1204-ben. A mindent elpusztító tatárdúlás, harcos évszázadok, majd a csaknem száz esztendőn át tartó török uralom után Eger szabad királyi városnak meg kellett küzdenie a püspök földesurakkal is. Az idegen uralom alatt az egri püspökök Kassán tartózkodtak. A törököktől vis�szavett rossz állapotú székvárosba először Telekesy István püspök költözött vissza, helyreállíttatta a megrongálódott templomokat és újakat építtetett. Kijavíttatta a Szent Mihály-plébániatemplomot, amely ettől kezdve püspöki székesegyházként működött. Megnyitotta az egri szemináriumot, majd 1690-ben három palota épületéből kialakítva kezdte meg a mai püspöki palota építtetését. A főpapok közül ő támogatta a Rákóczi-szabadságharcot,

1707-ben az ónodi országgyűlésen elsőként írta alá a Habsburg-ház trónfosztását. Emiatt egy időre meg is fosztották főpapi méltóságától, ezért vonult vissza a szarvaskői várba. Utódai már jó kapcsolatot ápoltak az udvarral. A12 vármegyére kiterjedő egyházmegye kincsei Eger gyarapodását is segítették: folyamatosan bővült, gazdagodott a püspöki palota, melynek lakója 1804-től érseki rangot kapott. Szerzetesrendek, új kórház Erdődy Gábor püspök építtette az új barokk székesegyházat, a mai bazilika elődjét a Szent Mihály-templom helyén. Az ő támogatásával telepedtek le az irgalmasok és a trinitáriusok. Az irgalmas rendiek bevonásával kórház szervezéséhez kezdett. A palota történetéhez tartozik, hogy a kórház felépültéig püspöki lakosztályában biztosított helyet a betegeknek, a hagyomány szerint ő és kano-



hazai földön

A megújult palotaegyüttes

nokjai vetették meg a kórház első négy ágyát 1727-ben.

Bél Mátyás 1730-ban Egerben járt, leírásaiban részletesen foglalkozik Erdődy Gábor püspöki rezidenciájának szépségeivel. Az akkori ismertetés szerint: „...alakja négyzetes, főhomlokzati

része egyemeletes és olyan beosztású, hogy a földszinten vannak a lakószobák, éléskamrák, melegítő és hűtő helyiségek, jégverem; az emeleten fogadó szobák és középütt a nagy tanácskozóterem, elegáns előcsarnokkal.” Az épület mögött egykor egzotikus fákkal és virágokkal beültetett, sétányokkal tagolt díszkertbe lehetett kilépni, ahol madárházat is elhelyeztek. A madárházat már rég elbontották, de az első emeleten található pihenőterem, a sala terrena ma is áll. Különleges látványosságai a teremnek az egzotikus madárvilágot ábrázoló falfestmények. Ezek lemeszelve rejtőzködtek évtizedeken át, mondhatni, szerencsére, hiszen így meg-

menthették őket az utókornak. Az érsek ugyanis az épületegyüttes székesegyház felőli szárnyába költözött, a középsőt pedig az Egri Borkombinát irodaházként vehette birtokba 1950-től. Elmondhatjuk utólag, hogy jó gazda volt, vigyázott az itt hagyott értékekre, bár a bútorok nagy részét akkoriban az érsek magánkápolnájába mentették, az pedig befalazva állt egészen mostanáig. A püspöksüveges

Erdődy-címer mellett egyszarvú, fölötte pedig a latin felirat: „Non sibi sed aliis”, „nem magának, hanem másoknak”. Lehetne akár az utókornak szóló üzenet. Történetek útközben A látogatót kis táblagéppel, fülhallgatóval látják el útravalóul a földszinten, alapos tájékoztató szöveggel. Kiváltságosként én az igazgatónő szakszerű kalauzolására hagyatkozhatok az információk gazdag tárházában. A látnivalók nemcsak egyházi kincsek, szűkebb környezetünk, egész



hazai földön országunk történetének is dokumentumai, hiszen a püspökök, érsekek gyakran megfordultak külországban, s értékes műkincsekkel tértek haza. Akadtak persze köztük olyanok is, mint például Mátyás király sógora, Estei Hippolit, aki többet tartózkodott Itáliában, mint Egerben, ám a reneszánsz kultúra számos emlékét hagyta ránk. Haladjunk sorjában. A sekrestyével kezdhetjük, a szent dolgok tárolóhelyével, aztán a kincstár következik, amely anyagában kibővítve költözött ide a szomszéd épületszárnyból. Különleges értéke Mária Terézia ajándékaként Erdődy püspök miseruhája, a királynő koronázási ruhája szoknyarészének anyagából. Aztán a nagy építő püspök, Eszterházy Károly emlékei. Ő a Líceum építtetője volt, a velencei pátriárka, Pyrker érsek pedig a bazilikát építtette. A pátriárka érsek polihisztor, költő is volt, egyik versének kéziratát egy fiókból húzza elő az igazgatónő. De van itt Mozart-levél is, bizonyítva a főpap zene iránti érdeklődését. – Az érsek birtokában volt egy Stradivari-hegedű, később ezt eladták, nemrégiben bukkant fel újra – kapom a kiegészítő információt. A vár képtárából ide költözött az egyházi tulajdonú festmények nagy része, remélhetőleg az egész anyag újra látható lesz. Nagy értékű festményeket csodálhatunk: németalföldi festő műve a XVI. századból A pipára gyújtó fiú, aztán egy néhány éve előkerült XIV. századi szárnyasoltár-részlet a kunhegyesi plébániához tartozó Pusztatomajról. A múlt század elején vásárolta Firenzében a birtokos műgyűjtő Nemes Albert gróf. Sokáig kallódott, most végleges helyére került a Szent Sebestyént és Szent Domonkost ábrázoló oltárkép.

A látogató a könyvtár, az egykori püspöki dolgozószoba, hálószoba berendezéseivel ismerkedhet, majd az emeleti ablakból megtekintheti a felújított, de most is lezárt magánkápolnát. Az ablak hólyagüvege a Rákóczi alapította parádi üveggyárból való, történetéhez egri tűzvészek is kapcsolódnak. Mennyezeti freskója 1801-ben semmisült meg a tűzben, újat festettek helyette. Ekkor égett le egyébként több ház is a közelben, például az utca közepén kiállításoknak helyet adó palota, homlokzatán a „Fati Partus”, „a végzet szülötte” felirattal, jelezvén, tűzvészek után többször is újjáépült. Évtizedekig üresen A hosszú, elegáns emeleti folyosón – talán túl erőteljesre sikerült – vaskorlátok mögött ott sorakoznak az egri püspökök képei. Az első Katapáné, az utolsó Eszterházy püspököt ábrázolja. A sorból 21 püspök, érsek képe hiányzik, tudom meg dr. Löffler Erzsébettől. Így is csaknem ezer évnyi múlt históriája tekint ránk a falakról. A palota műalkotásai közül egyébként néhány még avatott restaurátori kezekre vár; összefutunk Verebes Dóra restaurátorral, akinek akad munkája az épületben, de a várban is dolgozik, a külső falon éppen Estei Hippolit püspök címerét kell megmenteni. A valamikori fényes udvartartás, főúri méltóságok életének dokumentumai immár mindannyiunk kincsei. Nagy történelmi átalakulások tanúi, elszenvedői voltak ezek a falak, amelyek a borkombinát kivonulása után hosszú évekig elhagyatottan pusztultak. Végül az unió milliárdos támogatása révén gyarapodott újabb látnivalóval a város. Megmentve, megújítva a jövőnek. Hekeli Sándor



hazai földön

Sarudi barangolás

„Hozzá lévén a vízöntéshez szokva...”

E

szti néni a kapuig kísér, miközben hosszasan búcsúzkodunk. Jó néhány esztendeje annak, amikor utoljára találkoztunk, akkoriban meg szinte havonként, télen is, nyáron is, szerettük ezt a vidéket. Figyeltük, ahogy a Tisza-tó elhanyagolt környezete éledezni kezdett: először egy kimustrált autóbusz-karos�széria jelent meg a stranddá kinevezett parton, ragadós lángosokat kínálva, aztán egyre több, már szemnek is tetszetős építmény sorakozott egymás mellé, kitúrva a rozsdás monstrumot. Fák kezdtek nőni a homokkal feltöltött parton, parkolót kellett építeni a tülekedő autóknak. Eszti néninek akkor még élt a férje is, Tokaji Gyuri bácsi. A gyerekeim alig várták az alkalmat, hogy beszaladjanak takaros házuk udvarára, hátul az istállóban kisborjút nézni, friss tejet inni. Sokat változott a világ Sarud falujában. A polgármester kockás füzete A település mai gondjairól, örömeiről a polgármestertől igyekszem tájékozódni. A hivatalba kopogtatok, ami messziről egy módosabb portának látszik, hasonlóképpen a többihez a falu központjában. Tilcsik Istvánt, a helybéli agrárvállalkozót nyolc jelölt közül választották a falu élére két esztendeje. Kockás füzetet vesz elő, abból sorolja, miket kellett pótolni a múlt ciklusok elmaradt tennivalóiból,

mik a legsürgetőbb feladatok. A turizmus érdekelne, arról kérdezem, mit tart fontosabbnak: az idegenforgalmi fejlesztéseket vagy a saját intézményei ügyeit. – Első helyre szeretném tenni a turizmust, de lepukkant óvodánk, iskolánk, kultúrházunk, orvosi rendelőnk, egészségházunk ügye nem tűr halasztást – kezdi válaszát, egy levegővel sorolja a gondokat a polgármester. – Most éppen öt pályázatot készülünk beadni, hogy ezeket felújítsuk. Szeretnénk egy konyhát is, ahol főzhetnénk a gyerekeknek, időseknek, de az ide látogatóknak is. Egy korábbi pályázaton, elődöm idejében szerzett támogatásból épült meg a közösségi ház. Kiállítóteremre adták a pénzt, így aztán

Tilcsik István polgármester a közösségi házat mutatja



hazai földön például a nagyterem világítása osztott fényű, hogy jobban látsszanak a falra akasztott képek. Itt kiállítás ugyan nem volt, de legalább ez megvan, itt is összejöhetünk. Az egyik legfőbb gond, hogy a korábbi téesz-területek tulajdonjoga szinte mind más faluba került: Tiszanánára, Kömlőre, sokfelé máshová. Bevételt a falu ezektől nem nagyon várhat. Az ezerkétszáz lelkes községben száznál is több közmunkásunk van, az ő foglalkoztatásukra a falu határában, Hídvégen egy startudvart szeretnénk, ahol állatokat tartanánk, szarvasmarhát, birkát, sertést, nyulat, építenénk egy mini fejőüzemet. Az önkormányzat vállalkozásaként gondoljuk mindezt, én szövetkezeti formát nemigen tudok elképzelni. Újra munkához kell szoktatni az embereket. A baj az, hogy ugyanúgy fizetjük előírás szerint azokat is, akik naponta néhány papírzsebkendőt hajlandók összeszedni, meg azokat is, akik mondjuk négy órában kőművesmunkát végeznek. Eddig apróságokat tudtunk teljesíteni, székeket, asztalokat, számítógépeket vásároltunk, aprítékoló gépet, amivel az intézményeink fűtését segítjük, rendbe tettünk néhány épületet, például a ravatalozót is. Mostantól szeretnénk nagyobb léptékben előbbre jutni. Tervezzük önkormányzati kézbe venni a strandot is, a kezelési jog megvásárlásával. A pályázatokhoz szükséges önerőről érdeklődöm. Van olyan támogatás, ami száz százalékos, a többit, nos, ahogy a vállalkozó polgármester mosolyából látom, azt is megoldják. Élni kell. Magyar törzsökből A múlt az, amire építeni lehet, a hagyományok, amelyek segítik az egybetartozás érzését. Sarudnak a szerteszét folydogáló, gyakran mindent elöntő Tiszához kö-

Attila fakardja

tődve, nagy múltja van. Ősidőktől lakott vidék. Bronzkori eszközök, szarmaták, jazigok emlékei kerültek elő, leletek arról is, hogy a honfoglaláskor már állatokat legeltettek, halásztak itt. Nevének eredete bizonytalan, egyes történészek szerint Géza feleségének, Sarolt fejedelemasszonynak szállásbirtoka lehetett, de lehetségesnek tartják, hogy egy besenyő nemzetség Sarud nevű leszármazottja volt a névadó. Dely József községi jegyző 1864-ben szolgáltatott adatközlése szerint



hazai földön

Múltidéző aratás

„a község népesítése honnan eszközöltetett, nem tudatik, a nyelv, vezetéknevek, szokásos viselet eredeti magyar törzsökből feltételeznek...” Az életet hol gazdagította, máskor pusztításaival igen megnehezítette a folyó. A kanyargós Tisza szabályozása új szántóterületekkel gyarapította a sarudi határt, bár a terület jó része, szintén az egykori jegyző közlése szerint, „...régibb idő óta hozzá lévén a vízöntéshez szokva igen csekély szénatermést nyújt.” Régi idők homályába vesző emlékek, mondák, történetek. A több ágban futó víz, a felbukkanó, eltűnő szigetek világa láttán szárnyra kelhetett a képzelet is. A hun ős, Attila király ezen a vidéken tanyázott népével, itt temették el titokzatos körülmények között, ahogyan tudni illik.

Miért ne lehetne éppen a Sarud környékiTisza-ágak valamelyike alatt a hármas koporsó? Kiss István, aki a korábbi években több cikluson át volt a község polgármestere, erre így emlékezik: – A Tisza-tó, a strand, a vízi világ mind vonzó a turistáknak, nyaralóknak, de kellene valami különlegesség, ami ismertté tehetné a nevünket. Kitaláltuk hát, keressük itt is Attila sírját. Sokfelé kutatták már eddig az országban, mindenféle történetek, magyarázatok keringtek, nekünk ezeknél akár több érvünk is lehetne. Riportfilmek készültek, szakembereket is kerestünk, jó ötletnek tűnt az ismertségünkhöz. Itt van az Aranyosi-sziget, arrébb az Attilaöböl. Ezek nagyon régi nevek. Az is igaz, hogy vízfolyások, feltöltődések miatt ez a térség folyamatosan átalakult. Amikor a



hazai földön

Kiss István, Kádár Zoltán, Gál János vontatja helyére a százéves cséplőmotort

termálkúttal próbálkoztunk, a vízügy képviselője régi térképeket, iratokat mutatott arról, hogy valamikor itt volt a Sajó torkolata. Az egyik szigetre Makovecz Imre kápolnát tervezett, a terv meg is van a család birtokában. Érdemes volna mindezekről újra gondolkodni. Ezek a gondolatok mára tartalékba tétettek, a következő polgármestereket más ötletek foglalkoztatták. Hiszen Attilát nemigen találják, még ha manapság sokan állítják is, hogy a sírja valahol a Pilisben rejtőzik. Az itteniek szerint: hátha mégsem. Mindenesetre a sarudi kikötő tulajdonosa, Gál János egy hirtelen elhatározással és ügyes kézzel fából kifaragta Attila kardját, amit fel is állított a kikötő melletti kis szigeten. Az alkotón kívül ma már kevesen tudják, hol is lehet ez a bizonyos kard. Kutatni kezdtem hát utána, ha a koporsót nem is, legalább a kardot meglátni. A kikötői alkalmazott útba igazított, bár szerinte a szobrot már benőtte a „susnya”. A „belépni

tilos” feliratot a kíváncsiság által leküzdve, bolyongani kezdtem az elhagyatott kicsiny szigeten. Aprócska terület, víztől vízig, eltévedni sem nagyon lehet, így hamar megtaláltam a sarudi Attila-kutatás egyetlen emlékét. A bokrok közt Attila karja mintha a föld alól nyúlna ki, kezében a karddal. Még ha fából is. Kaszára, nótára Ötletekből, persze, ma sincs hiány. A polgármester egy turisztikai kiadványt mutat az idei sarudi programok sorával. Pünkösdkor rendezték a bibliai ételek fesztiválját. Van itt Tisza-tavi horgászverseny, sárkányhajó-vetélkedő, traktoros ügyességi verseny, motorcsónak gyorsulási verseny, kajak-kenu élménytúra. Megnyílt a Tisza-tavi horgászmúzeum, ahol Gál János hajómotor-régiségeit is láthatják. Élményfalu projekt, diáktáborral, vitorlás táborral. Ami pedig a hagyományokat illeti: évtizede éledt újjá meglehetős ér-



hazai földön deklődéstől kísérve a Péter-Pál-napi aratóünnep. Tikkasztó a hőség, mint mindig ilyenkor. A strand mögötti búzamező kétszáz hektárnyi birtok tulajdonosáé, ezúttal ő engedett át néhány négyszögölnyit a vetélkedéshez. Kilenc környékbeli falu csapata méri össze tudását, ki bánik jobban a kaszával, a marokszedő sarlóval. Az egykori paraszti élet legnehezebb munkáját elevenítik föl nótaszótól kísérve. Népviseletbe öltözött, sokszoknyás asszonyok „hátyit” cipelve járkálnak a versenyre jelentkezett kaszások és a szurkolótábor bámészkodói közt, kemencében sült pogácsát, vizet osztogatva. Ahogy az idősebbek mondják, az asszonyok a hátyiban annak idején aratáskor még a kisgyerekeket is kivitték a mezőre. Miközben a hőség ellenére mind nagyobb tömeg gyűlik össze, várva az esemény kezdetét, Kiss István jóvoltából megismerkedem egy már-már helybéli német polgárral is, aki az év jó részét itt tölti, ha hidegebbre fordul, Spanyolországba utazik, majd kis időre haza. Max, így mutatkozik be, büszkén sorolja, néhány szót magyarul is tud már: bor, sör, pálinka... A tábla szélén felállított sátrak egyikében üldögélve türelmesen várakozik a település plébánosa, Eperjesi István is, nem éppen az időjáráshoz illő öltözékében. Mint mondja, innen éppen egy temetésre kell sietnie a szomszéd faluba. Itt az életet ünneplik, ott egy élettől búcsúznak. Egy budapesti vendég fennhangon értesít mindenkit, hogy kilenc óvodát képvisel, s az ajándékba kapott kalászokból szeptemberben az óvodások pergetik ki a magot, megőrlik és pogácsát sütnek belőle. Nagy tapsot kap, majd néhány rövid köszöntő, és elkezdődik a munka. A fotósokat és a kamerákkal szép számban

izzadókat figyelmeztetik, ne tapossák le a búzatáblát, ne nehezítsék a vetélkedő után érkező kombájnok dolgát. A tó partján, a strand végében ezalatt különleges látnivaló készülődik a fürdőzők kedvére: a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeumból Kádár Zoltán igazgató vezényletével szállítottak ide gépeket, s a verseny végeztével kicsépelnek egy szekérnyi learatott kévét a vendégek előtt. Ma is működő, százéves, monarchiabeli gépek állnak kis időre munkába, petróleumhajtással. Az első gépi eszközök, amelyek a kézi cséphadarót igyekeztek felváltani egykoron. Ezzel a látványossággal persze még nem zárul az aratóünnep, hiszen a mulatság a tervek szerint is az éjszakába nyúlik. (Talán véletlen, de a hazai pálya előnyét kihasználva a végső győzelem a sarudi csapaté lett.) n Nem kolompol délutánonként az utcán a hazafelé ballagó gulya, eltűnt az istálló Tokajiéknál. Eszti néni biztat, vegyünk házat a faluban, megint sok eladó a régi, tornácos hajlékok közül, amiket annak idején is érdeklődve nézegettek a „vikkendesek”, a nyaralóhelyet kereső városiak, akiknek tojást, csirkét, tejet lehetett eladni, ha hétvégeken ellepték a falut. Nemigen akad ma már, akiktől ilyesmit vásárolhatnának. Éttermek nyíltak, majd bezártak, vállalkozók egymással versengve próbálnak szerencsét turistákat csábító ötleteikkel. A százéves iskolaépületet teljesen felújítják, mintha a falu jövőjét sejtenék benne. Néhány tanterem azonban üres marad iskolakezdéskor. Csak az alsó tagozatosok tanulnak már a szülőfalujukban. Hekeli Sándor



hazai földön

Világszenzáció Szigetváron

Szulejmán a veteményesben Nagyon úgy tűnik, hogy megtalálták I. Szulejmán egész világ által keresett sírhelyét Szigetváron, a turbéki szőlőhegyen. No, nem valami rangjához illő, hatalmas építményről van szó, hanem egy girbegurba utcácska kicsi házának hátsó kertjéről, ahol egy karalábé, egy szőlősor, egy török épületmaradvány. Egy karalábé, egy szőlősor, egy kolostorrom. Gondolná az ember, hogy azért nem fejlődik az újhagyma, mert egy török város romja nem a legjobb altalaj neki?

H

át, nem gondolná. Sőt, senki nem gondolta, amíg a szigeti vár közelében keresték az uralkodó sírját. Mert az tudnivaló volt, hogy I. Szulejmán Szigetvár alatt lelte halálát 1566-ban, és több helyet is föltételeztek a halott uralkodó nyughelyének. A török–magyar barátság parkban is képzelték, a Mariahilfe, avagy Segítő Boldogasszony-templomot is azért építették, mert ott vélték a sírját. Hogy a karalábék alatt? No, ahhoz egy földrajztudós kellett a Pécsi Tudományegyetemről, hogy ilyen merészet gondoljon. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója gondolta ezt a merészet, a korabeli földrajzi viszonyok, térképek tanulmányozása után föltételezte, hogy a török nem annyira közel, a mocsaras, lápos, vár melletti vidéken táborozott, hanem kicsit messzebb. A turbéki hegyről akkoriban jó kilátás esett a várra s környékére, s mi az a négy kilométer az edzett janicsároknak? A tudósok, főképp a földtani professzorok meg a régészek alighanem különös fajtája az embereknek. A karalábé alatt talált löszös földből, meg a most már látható kőfalak maradványaiból el tudnak képzelni egy oszmánkori várost, sírhellyel, kegyhel�lyel, kolostorral, fürdővel. Az ember nézi

a romokat, néhány követ, s ámul. De hisz nekik. Hiszen találtak karkötőmaradványt, kengyelt, mázas cserépkályha-töredékeket, korabeli pénzérmét – s mesélnek egy régen volt városról. Olyanról, amilyen sehol máshol, a törökök által megszállt területeken nem épült. Mert az oszmán újrahasznosított, amerre jártak, használták ami volt. Házakat, földeket, termést – beültek a készbe. Különleges a Szigetvár-turbéki föltárás – egy egész város bújik meg a veteményes alatt. Ez önmagában is szenzáció. Ha itt van Szulejmán sírhelye is, az még csak a hab a tortán. S nagyon úgy néz ki, hogy itt van. Persze, kézzel fogható bizonyíték nincs, s nem is lesz soha. Mert török szokás szerint csak a szultán belső részeit temethették el, hogy egyesüljenek az anyafölddel. Szimbolikusan egy fakoporsót helyezhettek el a türbében, aminek nyomát föltárták, ám a fa ugye elkorhadt. Magát a bebalzsamozott testet – jóval a szultán halála után – díszes hintajában hazavitték, úgy alakítva a dolgokat, hogy a katonák még élőnek gondolják, s ne széledjenek szét, ne legyen anarchia. A testet a csapatok leszerelése után temették el Isztambulban – ma ott látható a sírja. Ez a sok árulkodó jel a török szakértőket is meggyőzte. Ők is – Ali Uzay



hazai földön

Egy egész török várost rejt a föld

Karkötő, kengyel, kályha maradványai

Peker, a Közel-keleti Műszaki Egyetem professzorának vezetésével – úgy látják, a magyar és a német nyelvű írásos anyagokból, hogy később a Habsburgok sokat tettek az oszmán város pusztulásért. A török szakértők pedig az oszmán források kutatásával valóban világra szóló szenzációt találtak. Ami a magyarok Zrínyilegendáját, a törökök oszmán kultúráját s végtére is az egyetemes történelmet pontosítja, gazdagítja, világítja meg még jobban. És szerez hírnevet Szigetvárnak. Erre szükség is van, hiszen Zrínyi Miklósról hall az ember az iskolában, de azért felejti. Szigetvárra ritkán látogat el, s a hős hadvezérről esetleg unokája, a költő Zrínyi Miklós költeményeiből emlékszik. Pedig, ahogy Hóvári János, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékbizottság elnöke is mondja, a magyarság ott kezdődik, hogy emlékezünk történelmünkre, ismerjük hőseinket, tetteiket. A 2016 szeptemberében tartott szigetvári ünnepségek méltón idézték föl a két nép, a török és a magyar közös történelmét, avattak szobrokat, mondtak méltó beszédeket, de azért a hétköznapok fontosabbak. Hogy lássuk Zrínyi Miklós és társainak hőstetteit.

Ennek hitelességét legjobban ellensége, Szulejmán fővezére, Sokollu Mehmed emlékezése adja vissza. Ő ámult Zrínyi és kicsi csapata elszántságán, ravaszságán, kiemelkedő hadi tudásán, hazaszeretetén. Azt írta később, ilyen hős ellenféllel még soha nem volt dolga. No, Szigetvárnál emberére akadt. A jelentős túlerőben lévő törököket a már maroknyira fogyott magyar (horvát) katonák meg tudták lepni. A fölsorakozott ágyúk, harcosok a rohamra készültek, amikor Zrínyiék kitörtek a várból, s csépelték az ellent. Persze, esély nem volt a győzelemre, el is estek mind, hősi halált halva. Ám előtte még fölgyújtották a várat, s a betóduló törökök a lőporraktár robbanására érkeztek. A hadvezér e csata után döntött úgy, hogy föladja a hadjáratot, s hazamennek. Viszik az ekkor már napok óta halott Szulejmán testét, s hagyják békén Bécset, Európát. A turbéki ásatásokat folytatni kell, hiszen még több épület maradványa rejlik a földben. Ha érthetetlenül nem nő a vetemény hátul a kertben – tessenek gyanakodni! A török föl-alá járt az egész országban, ki tudja, mibe ütközik a répa, a retek, a fejes saláta, a karalábé? Jakubovits Anna



hazai földön

Egy esztendő krónikája 2015. október Megkezdte az állami földek eladását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet – az intézkedést több bírálat érte, többek között a lehetséges spekulációk miatt, és azért, mert a Natura 2000 védettség alá eső területek is magántulajdonba kerülhetnek. • Leégett a Testnevelési Egyetem 3000 négyzetméteres sportcsarnoka, benne a több mint 160 világklasszis magyar sportoló kezének lenyomatát őrző Magyar Sportcsillagok Fala. • Körbejárhatóvá tette Magyarországot az Országos Kékkör Túraútvonal, amely egységesíti a három Kéktúra-útvonalat, az Országos Kéktúrát, a Dél-dunántúli Kéktúrát és a kerékpárral is teljesíthető

Alföldi Kéktúrát, így egy Európában is egyedülálló, egységes jelzésű, 2550 kilométeres turistaút jött létre. november Kilőtték azt a farkast, amelyik a pécsi állatkertből szökött meg. • Aláírásgyűjtést indított a Fidesz az illegális bevándorlók kötelező betelepítésére vonatkozó európai uniós kvóta ellen. Ezzel egy időben az Országgyűlés megszavazta azt a Fidesz– KDNP-s törvényjavaslatot, amely kötelezi a kormányt, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, és kezdeményezze a menekültek kötelező kvóták alapján való szétosztásáról szóló uniós jogszabály

Életének 94. évében, 2015. október 6-án meghalt Göncz Árpád politikus, író, műfordító, a rendszerváltáskor létrejött harmadik magyar köztársaság első államfője, első évtizedének egyik legfontosabb politikusa. Temetésén kormánypárti és ellenzéki politiFotó: MTI kusok együtt tisztelegtek emléke előtt.



hazai földön megsemmisítését. • A Norvégia elleni pótselejtezőn elért kettős győzelemmel Magyarország 44 év után kiharcolta a jogot a részvételre a 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságon. december Megtörtént az első sikeres tüdőátültetés Magyarországon, a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikáján. • A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) kiterjesztéseként 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást és további tízmilliós alacsony kamatozású hitelfelvételi lehetőséget jelentett be a kormány, melyet három gyermeket vállaló családok vehetnek igénybe új lakás vásárlására vagy építésére, feltéve, hogy nincs köztartozásuk és rendelkeznek legalább 2 év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal. • A világ legkreatívabb városai közé választotta Budapestet az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO. • Nem lehet népszavazást tartani a budapesti olimpiáról; a Kúria arra hivatkozva tagadta meg a kérdés hitelesítését, hogy a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje 2016. február 17-e, a népszavazás várható időpontja pedig hónapokkal későbbi lenne. 2016. január Egy napra Magyarországra látogatott David Cameron; a brit miniszterelnök Orbán Viktorral és Áder Jánossal tárgyalt egyebek között a brit és a magyar uniós politikáról, valamint a külföldi munkavállalók nagybritanniai helyzetéről. • Életbe lépett az a rendelet, amely szerint tilos ebet tartósan kikötve tartani – ez azonban nem azt jelenti, hogy a kutyákat egyáltalán nem lehet láncon tartani, csak azt, hogy az állattartók kötelesek biztosítani a kutyájuk egyedi

igényeinek megfelelő életkörülményeket, beleértve a szabad mozgás lehetőségét is. • Jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték a romagyilkosságok három vádlottját. • Blokáddal tiltakoztak taxisok Budapesten az Uber közösségi sofőrszolgáltatás ellen. • Két hét alatt csaknem 16 ezren írták alá a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt levelét, melyben a reformok miatt kaotikussá váló oktatási rendszer problémáira hívták fel a figyelmet. február A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy az online lapok nem tehetők felelőssé a sérelmes hozzászólásokért, feltéve, hogy azokat azonnal eltávolítják, amint tudomást szereznek róluk. • Ismeretlen személyek (kopaszok) csoportja akadályozott meg egy MSZP-s politikust abban, hogy elsőként nyújtsa be a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezését – az esetet ellenzéki és kormánypárti politikusok egyaránt méltatlannak nevezték. • 35 év után ismét Oscardíjat kapott egy magyar film: Nemes Jeles László első filmje, a Saul fia. • Becslések szerint ötvenezer diák nem volt iskolában a hónap utolsó napján – az akció szervezői arra kérték a szülőket, hogy azzal fejezzék ki a tiltakozó tanárok iránti szolidaritásukat, hogy otthon tartják gyermekeiket. március Az Országgyűlés kimondta, hogy a jövőben csak kilenc magyar kutyafajta tenyésztői maradnak hatósági felügyelet alatt, a többi ebfajtával foglalkozó tenyésztő törvényi szabályozása megszűnik. • Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szabálytalanságok gyanúja miatt elállt az Országos Roma Önkormányzattal a Híd a munka világába projektről kötött



hazai földön

Több demonstrációt is szerveztek országszerte a közoktatás és az egészségügy fotó: mti helyzetének javításáért. Képünkön a februári „esernyős tüntetés”

szerződéstől, a kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük a lehívott támogatási összegeket. • Az egész ország területére kihirdette a migrációs válsághelyzetet a kormány, mert Szlovénia, Horvátország és Szerbia intézkedései miatt a Magyarország zöldhatárainál felépített kerítésnél megnövekedett a mozgás.• A brüsszeli repülőtéri robbantások miatt kettes, magas terrorfokozatot léptettek érvénybe Magyarországon – egy héttel később a belügyminiszter ezt hármas, közepes fokozatúra mérsékelte. • Polgári engedetlenséget hirdetett meg a Tanítanék mozgalom, miután hiába kérte a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt arra, hogy kérjenek bocsánatot a megalázott emberektől, és hogy a sajtó nyilvánossága előtt, kormánytagokkal tárgyalhassanak.. április Működésbe lépett a hivatalosan Véda közúti intelligens kamerahálózatnak nevezett új, fix traffipax-rendszer – a 365 kamera a

sebességmérés mellett forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmas. • Lemondott Kiss László, az úszóválogatott szövetségi kapitánya, miután kiderült, hogy 55 évvel korábban két másik úszóval megerőszakolt egy fiatal lányt, amiért három év börtönre ítélték. • A kormány bejelentette, hogy egy év és néhány hét után visszavonják a vasárnapi zárva tartást.• Egész napos országos pedagógussztrájk volt Magyarországon, melyben 1185 iskolában, majdnem 25 ezer tanár vett részt.• Közzétették az MNB 260 milliárd forintból létrehozott alapítványainak szerződéseit, miután a Kúria is kimondta, hogy közpénzzel gazdálkodnak. május Az Országgyűlés elrendelte a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást, amelyet a kormány kezdeményezett. • A kormány változásokat jelentett be az oktatással kapcsolatban, melyek értelmében állami kézbe veszik az összes közok-



hazai földön tatási intézményt, és új intézményfenntartó rendszer jön létre, melynek három szintje lesz, egy központ, 56 tankerületi központ és harmadik szinten az intézmények. • Brutálisan összevertek és megöltek egy gólyát Jászapátiban – az országos felháborodást kiváltó tettel két 15 éves fiút gyanúsított a rendőrség. • Döntött a kormány az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átszervezéséről: feladatait a Magyar Államkincstár és az Emberi Erőforrások Minisztériuma veszi át. • Budaörsnél egy kisrepülőgép autók közé szállt le az M1-M7-esen, mert felszállás közben a pilóta a motor meghibásodására gyanakodott. június Két párt képviselője lemondott parlamenti mandátumáról és párton belüli tisztségéről: Novák Előd a Jobbikon belüli csatározások miatt távozott, Schiffer András pedig azért, hogy az LMP körüli szellemi erőtér felépítésén dolgozhasson. • Az Országgyűlés a kormánypártok és a Jobbik frakcióinak támogatásával megszavazta az Alaptörvény hatodik módosítását, amely „terrorveszélyhelyzet” esetén új, különleges jogrend bevezetésére ad lehetőséget. • Négy budapesti egészségügyi centrum, „szuperkórház” létrehozásáról döntött kormány: az észak-pesti a Honvédkórház, a dél-pesti az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint az Országos Kardiológiai Intézet bázisán, a dél-budai centrum Kelenföldön, az észak-budai pedig a területet érintő „közlekedésfejlesztési beruházásokkal összefüggésben” jönne létre. • Sztrájkolt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), mivel a kormány 2015 végén visszavonta az általános béremelést, és az önkormányzati dolgozókat kizárva,

csak a közszolgák egy részének rendezi a bérét. • Módosította a parlament a migrációs tárgyú törvényeket; a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) csak a rászoruló magyar állampolgároknak is járó támogatásokban részesülhetnek, nem lesznek jogosultak olyan plusz támogatásokra, melyek segítségével megtanulhatják a nyelvet, munkát és lakhatást kereshetnek. július A tiltakozások ellenére megkezdődött a budapesti Városliget épületeinek bontása – az Országgyűlés rendkívüli ülését, melyet a beruházást lehetővé tevő Liget-törvény megsemmisítése érdekében hívtak össze ellenzéki képviselők, határozatképtelenség miatt berekesztette a levezető elnök. • Elhunyt Esterházy Péter Kossuth-díjas író, a kortárs magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja. • A személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó törvény módosítása miatt határozatlan időre felfüggesztette működését Magyarországon az Uber. • Közfoglalkoztatottakat rendelt be toborzásra a Magyar Honvédség; a Belügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy nem lehet hátrányos jogkövetkezménye annak, ha valaki nem megy el a toborzásra vagy nem fogadja el a felkínált honvédségi állást. • Megszüntette a Budapest Környéki Törvényszék azt a ketrecharcos sportszövetséget, amely szegény sorsú tizenéves gyerekeket verekedtetett egymással az egyik legkeményebb küzdősportban, fejvédő nélkül, felnőtt szabályok szerint. Augusztus A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át Bayer Zsolt újságíró – a sokak szerint rasszista uszító és trágár megnyilvánulásairól ismert publicista kitünteté-



hazai földön

Bár a nemzeti össztermék növekedése folytatódott, a jövőre nézve figyelmeztető jel, hogy – a KSH augusztusi jelentése szerint – 2016 első felében 17,3 százalékkal kevesebb beruházás valósult meg Magyarországon, mint egy esztendővel korábban.

se miatt száznál is több korábbi díjazott mondott le a sajátjáról. • A Nemzeti Választási Iroda vizsgálata szerint nem volt meg a szükséges mennyiségű érvényes aláírás a Gőgös Zoltán MSZP-elnökhelyettes által földügyben kezdeményezett népszavazás kiírásához. • Első fokon 13 év, fegyházban letöltendő büntetésre ítélte terrorizmus miatt a Fővárosi Törvényszék Budaházy Györgyöt, akinek vezetése alatt a „Magyarok nyilai” nevű szervezet tagjai politikusok házaira dobtak Molotov-koktélokat, és súlyosan bántalmazták Csintalan Sándor újságírót • Ángyán József után – egyebek mellett a bevándorlás ügyében tett szolgalelkű nyilatkozat miatt – kilépett a konzervatív szellemiségű Professzorok Batthyány Köréből az egyik közismert alapító, Solymosi Frigyes akadémikus is. • Orbán Viktor bejelentette: újabb kerítéssor létesül a déli határszakaszon a legmodernebb technikai eszközökkel, hogy a „masszívabb védelem” akár több százezer embert is fel tudjon tartóztatni.

Szeptember Jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre enyhítette a Fővárosi Ítélőtábla annak az első fokon még hét év börtönre ítélt férfinak a büntetését, aki a sorozatos lopások megakadályozása érdekében fagyállót öntött saját borába, és emiatt meghalt egy ember. • Hárommillió eurót, azaz 930 millió forintot különít el a kormány arra, hogy a világban élő, támadásokat elszenvedő keresztény közösségeket segítse, és e tevékenység ös�szehangolására egy külön helyettes államtitkárságot is létrehoznak – jelentették be. • Felfüggesztette az Országgyűlés a korrupció gyanújába keveredett Mengyi Roland fideszes képviselő mentelmi jogát. • Semmilyen mulasztást, hibát, vétséget, elővigyázatlanságot nem állapított meg a közigazgatási hatósági eljárás a júliusi, négy tűzszerész halálát okozó hortobágyi baleset ügyében. • Életének 87. évében meghalt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze.



hirdetés

AKTUÁLISABB, MINT VALAHA... Fél évszázaddal ezelőtt egy zseniális kutató, id. dr. Béres József, sok éves következetes kutatómunkával, az akkori tudományos eredményeket megelőzve, felismerte a nyomelemek nélkülözhetetlen élettani szerepét, mely a szervezetünkben végbemenő sok ezernyi biokémiai folyamat nélkülözhetetlen alapja. Ezeknek az esszenciális tápanyagoknak a szükséges mennyisége, megfelelő egymáshoz viszonyított aránya, a szervezetben hasznosulni képes, különleges komplex formája adja a Béres Cseppet. HOGYAN HAT? A szervezetünk csodálatos, mondhatjuk, hogy tökéletes rendszer. Ha biztosítva vannak számára a működéséhez szükséges feltételek, hibátlanul mennek végbe benne az anyagcsere-folyamatok ezrei, és tökéletesen ellátja feladatát védelmi apparátusa is. Képes ellenállni a gombák, baktériumok, vírusok támadásainak, vagyis szervezetünk ellátja önmaga védelmét. Önmaga képes egészségének megőrzésére! MIT KELL TENNÜNK ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY EZT AZ ÁLLAPOTOT FENNTARTSUK? Helyes táplálkozással meg kell adnunk a szervezetünk számára azt, amire szüksége van. Ebben nehéz dolgunk van. Évtizedekkel ezelőtt a termésfokozás érdekében végzett meggondolatlan műtrágyázás eredményezte azt, hogy a növények, az állatok, és így végső soron az emberi szervezet is elszegényedett bizonyos létfontosságú anyagokban, aminek következtében leromlott a természetes védekező rendszerük.

MIT TEHETÜNK? A lehető legszélesebb módon igyekezzünk biztosítani szervezetünk számára azt, ami hiányzik ahhoz, hogy jól tudjon működni! A Béres Csepp különleges formulája képes a szervezet nyomelemhiányát pótolni, s az abból eredő betegségeket, problémákat orvosolni. A Béres Csepp és a Béres Csepp Extra vény nélkül kapható roboráló gyógyszerek.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!



www.beres.hu

HOGYAN VÁLTOZOTT AZÓTA A VILÁG? Jól tudjuk, hogy a szép termés, a gazdag húshozam és az élelmiszerek eltarthatósága érdekében intenzíven vegyszerezik a növényeket, kemikáliákkal kezelik az állatokat, és a feldolgozás során egyre több adalékanyagot használnak. Élelmiszereink minősége katasztrofálisan romlik. Akkor miért csodálkozunk azon, hogy a szervezetünkben fennálló kényes egyensúlyok, és érzékenyebbé válunk a betegségekre?

hirdetés

Csodás gyógyulások Nyíregyházán Sokan talán nem is tudják, milyen szépségeket tartogat a látogatók számára Nyíregyháza üdülőövezete, a várostól 5 kilométerre található Sóstógyógyfürdő, amely a nemzeti gyógyhely védjegyet is kiérdemelte, ami páratlan adottságokról tanúskodik: kristálytiszta levegő, éltető gyógyvíz, 320 hektár őstölgyes, négy gyönyörű fürdő, hazánk legnagyobb állatparkja. Tehát egészség és élmény minden mennyiségben! A kalandok javát az Aquarius Élmény- és Parkfürdő – amely valójában két külön létesítmény – kínálja. Az egész évben működő fedett élményfürdő a nyári szezonban kiegészül a szomszédos, csodás növénykultúrával rendelkező parkfürdővel. Ilyenkor a két létesítmény egy jeggyel látogatható! A sóstói fürdők vízének gyógyhatását eddig is igyekeztek kiaknázni, de a közelmúltban modern, európai színvonalú fürdőgyógyászati részleggel bővült az élményfürdő. Az itt szerzett tapasztalatokról kérdeztük dr. Czímer Éva Gréta reumatológus szakorvost, fürdőorvost. – Sok olyan beteggel találkoztam, akik a gyógyfürdőkezelésük utáni kontrollvizsgálatukon jelentős javulásról, sok esetben teljes panaszmentességről számoltak be. Egyik ülőmunkát végző női páciensünk erős nyaki fájdalmakkal érkezett. Szédülésre, karzsibbadásra panaszkodott, majd a negyedik kezelés után arról számolt be, hogy fél év óta először tudott úgy lepihenni este, hogy nem voltak fájdalmai. Állapota azóta is folyamatosan javul. Esetében súlyfürdőt alkalmaztunk masszázzsal és iszapkezeléssel kombinálva. Egy másik vendégünk, aki többszörös lábszártörést szenvedett, s térdízületei is sérültek a műtétet követően is mozgásában korlátozott maradt. Rehabilitációjának fontos része volt a száraz gyógytorna kombinálása víz alatti mozgással. A fizikoterápiával így viszonylag rövid idő alatt látható javulást értünk el. A példák azt támasztják alá, hogy merev ízületek esetén nagyon fontos és hatásos a lazító hatású gyógyvíz alkalmazása.”

A sóstói vizet természetes gyógyhatása teszi alkalmassá olyan egyéb kezelési eljárásokra, mint súlyfürdő, szénsavas fürdő, víz alatti vízsugármas�százs, illetve a víz alatti csoportos gyógytorna. Igen kedvelt terápia az orvosi gyógymasszázs, valamint a hévízi iszapkezelés. A gyógyító szolgáltatások fejlesztésének részeként valósulhatott meg az a régi terv, hogy a gyógyítás legősibb ága, a fizikoterápia, – amely valamilyen természeti energia felhasználásával fejti ki jótékony hatását – elérhető legyen. Sóstógyógyfürdőn sokszínű a fizikoterápiai kezelések palettája: gyógytorna-mozgásterápia, víz alatti ultrahangkezelések, úgynevezett kisfrekvenciás terápiák, úgymint stabil galván, iontoforézis, diadynamikus áram, szelektív ingeráramkezelés, TENS, valamint középfrekvenciás áramkezelésként az interferencia. De alkalmazzák a fototerápia-lágylézerfény kezelést, és a termoterápiakrioterápia mellett rendelkezésre áll a magnetoterápia is. Új lehetőség pedig a lökéshullám-terápia. Ezen eljárásokkal fájdalmat csillapítunk, regenerálni tudunk egy gyengült izmot, hatásukra javulhat az anyagcsere és a vérkeringés, a mélyen fekvő szövetek is elérhetővé válnak, akár sejtszinten is végezhető a kezelés. pacienseink számára OEP-támogatással vehetők igénybe. A felsorolt fizikoterápiás eljárások és a száraz gyógytorna pedig a komplex fürdőgyógyászati ellátás részeként írható ki támogatással, valamilyen gyógyvizes kezeléssel kombinálva. A kezelések teljes áron is elérhetők bárki számára, beleértve a külföldi vendégeket is, az előzetes orvosi vizsgálat természetesen ebben az esetben sem maradhat el. Az ingyenes fürdőorvosi rendelés azok számára elérhető, akik korábban reumatológus szakorvosnál megjelentek, ismert reumatológiai jellegű panaszuk, betegségük van. Aki nem rendelkezik kórelőzménnyel, annak előbb fel kell keresnie egy szakrendelést.


a 2017-e s esztendőre

hirdetés

PORCKORONGSÉRV?

Hátfájdalom?

DERÉKFÁJÁS?

a gyógyító erő NYÍREGYHÁZA

Teljeskörű fürdőgyógyászatiés ﬁzikoterápiás kezelésekkel állunk rendelkezésére

Bejelentkezés és időpont egyeztetés a 06 42/ 475 031-es telefonszámon.

WWW.SOSTORT.HU Projec6:Layout 1 2016.09.05.

8:10

szállás

tipp

Lehetősége van 8, 15 és 22 napos gyógykúrák igénybevételére is. Kedvezményes szállás az 50 méter távolságban található Hotel Fürdőház*** -ban! Tel.: +36-42/411-191 Page 1

Pihenjen nálunk egész évben! Kikapcsolódás Hévízen a CE QUELLE Hotelben Kínálatunk: Kétágyas szobák saját fürdôszobával, TV-vel, minibárral, telefonnal és WIFI-vel. Éttermünk gazdag büféreggelivel, snack-és büféétkezési lehetôségekkel, salátabárral; Drinkbárunk koktélokkal, tea-és kávékülönlegességekkel, borokkal várja a vendégeinket. Wellness részleg saját gyógyvizes medencével, pezsgôfürdô, finn szauna, infrakabin, sószoba, aromakabin. Terápiás részleg masszázsokkal, elektromos kezelésekkel és pakolásokkal. További info:www.cequellehotel.hu H-8380 Hévíz, Kossuth L.u.76. Tel.:+36 83 340 484 Fax: +36 83 340 527 [email protected]



gazdálkodás

Egy nagybirtokos a mezőgazdaság jövőjéről

Válságban a magyar falu? Raskó György nagybirtokos család sarja, agrárközgazdász, 2400 hektáros mezőgazdasági vállalkozás irányítója. Volt államtitkár, egyetemi oktató, szakértőként éveket töltött külföldön. Arról kérdeztük, milyennek látja a magyar mezőgazdaság jövőjét, mi a véleménye a falusi népesség egy részének látványos leszakadásáról, az agrárium versenyképességéről. – Közvetlen, személyes tapasztalatai vannak arról, hogyan változott meg a falu az elmúlt három évtizedben. Igaz-e az a feltételezés, hogy a vidéki Magyarország válságban van, lakói megöregedtek, elszegényedtek? – Viharos évtizedeket éltek meg a magyar vidék lakói ebben a három évtizedben. A téesz-időkben a falun élőknek lehetőségük volt a gyarapodásra, láttak perspektívát. A szövetkezetek biztosítottak munkát, társadalombiztosítást, szerény, de biztos nyugdíjat, de ami ennél fontosabb, a háztáji gazdálkodás nem csak lehetőséget adott a több munkára és a több bevételre, az életszínvonal emelésére, hanem országos megszervezésével az értékesítésre is. Gondoljanak bele, annak idején szinte minden portán hízott a sertés, a marha, fejték a teheneket, volt az udvarban tyúk, kacsa, liba. A szövetkezet gépi segítséget is adott a földműveléshez, szállításhoz. A bevételekből épültek faluhelyen ezerszámra a házak, sőt a téeszek által még olyan szolgáltatásokra is futotta, mint az öregek napközi otthona, nyugdíjas találkozó. A falu jelentős lökést adott a magyar gazdaságnak, s ez az ott lakók javuló életszínvonalán is egyre inkább érzékelhető volt.

– Az emberek mégis utálták a szövetkezeteket, s megszűnésük miatt nem ejtettek könnyeket. – Ez igaz, hiszen a téeszek kis vagyonkájukat kebelezték be, erőszakos módon, egyfajta diktatúra eredményeként jöttek létre, tehát korlátozták szabadságukat. S a magyar paraszt nem felejt. Ezért tart még napjainkban is az idegenkedés a szövetkezéstől, pedig a gazdáknak sok haszna származna belőle. – Hogyan alakultak a falun élő emberek életviszonyai a rendszerváltás után? – A volt téeszvezetők, diplomás agrárszakemberek lettek a változás nagy nyertesei. Ők látták a mezőgazdaságban a jövő nagy lehetőségét, értettek a nagyüzemi gazdálkodáshoz, s rendelkeztek annyi pénzzel, hogy megtegyék a korszerű gazdálkodáshoz vezető első lépéseket. Olcsón vásárolták meg a kárpótlási jegyeket, saját jogon is kaptak vissza földeket, és valamennyi, ha nem is jelentős saját tőkéjük is volt, így például megvehették a téeszek gépeit és más eszközeit is. És akkor még nem is beszéltünk a kapcsolati tőkéről, ami szintén jelentős előny. És megértették azt is, micsoda óriási haszonnal járhat az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Ők a falusi lakosság 7-8 százalékát tették ki,



gazdálkodás Raskó György László Ősei mezőgazdasági vállalkozók, árutermelő középparasztok voltak. Édesapja 1980. évi nyugdíjazásáig osztályvezető, tudományos munkatárs volt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépkísérleti Intézetében. 1970-ben érettségizett. Elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet. Közgazdászoklevele mellé megszerezte az agrármarketing szakközgazdász képesítést is. 1977-ben az Agrárgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa lett. 1980-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1983-ban a mexikói mérnöktovábbképző intézetben a vállalati gazdaságtan és könyvvitel tanára. Ezzel egyidejűleg Veracruz szövetségi államban a Világbank által finanszírozott Iparszerű Kukoricatermelési Program pénzügyi szakértője. 1987-től ismét külföldön dolgozott, 1990-től a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, 1991 márciusától a helyettes államtitkára, majd közigazgatási államtitkárrá nevezték ki. Az MDF 1996. márciusi, X. országos gyűlése után többekkel együtt kilépett a pártból, társaival Magyar Demokrata Néppárt néven új pártot alapítottak, amelynek elnökségi tagja és szóvivője, majd alelnöke lett. Napjainkban sikeres mezőgazdasági vállalkozó, egyetemi oktató.

50 ezer családot, 350 ezer embert, akik a rendszerváltást követő években elképesztően meggazdagodtak. – Elképesztően? – Ez így történt. Hevenyészett számítás szerint, akinek volt 5 millió forint saját tőkéje, annak ma 100 millió forint vagyona van, s az éves nyeresége 10 millió forint körül mozog. Ekkora különbségeket a magyar falu korábban nem ismert. Hiszen az agrárium mai vezető szereplőit nem lehet összehasonlítani az egykori földbirtokosokkal. Azokkal az emberek szinte nem is találkoztak, ezekkel korábban majdnem egy életnívón éltek. Óriási lett a látható különbség. – Mi lett a falusi lakosság döntő többségével, akik nem jártak jól? – Városokba menekültek, közmunkások vagy napszámosok lettek. Mindenesetre a korszerű, elektronikai alapokon működő mezőgazdaság csak elenyésző részben tart igényt munkájukra. A legtöbben írni-olvasni is alig tudnak, de okostelefont, számítógépet kezelni végképp nem. Márpedig az én gazdaságomban csak olyan traktoros működhet, aki professzionálisan tudja kezelni ezeket a kütyüket. Kézzel kapálni pedig csak nagyon kis területeken kell. – De akkor mi lesz a falusi lakosság elszegényedő 93 százalékával? – Ennyiről azért nincs szó. A falusi emberek egy része azért megőrzi életnívóját, szorgalmas munkával úgy-ahogy boldogul. Egyharmaddal azonban súlyos a gond. Róluk a társadalomnak kell gondoskodnia, mert ők a rendszerváltás többnyire vétlen vesztesei. Egyszerűen nincs más lehetőség.



gazdálkodás

A professzionális mezőgazdaságé a jövő

Van ebben feladatuk a sikeres agrárvállalkozóknak is. Én például fejlesztem a sertéságazatot, egy 50 ezer malac nevelésére alkalmas telepet és egy vágóhidat akarok megépíteni, tervezek húsfeldolgozó üzemet is, ahová a hizlalással foglalkozó gazdák szállítanák az alapanyagot. Ide is kellenek emberek. Száz hektáron termesztek cukorrépát, elsősorban azért, mert a kapálással mintegy száz családnak tudok tisztes jövedelmet biztosítani. Szívesen alkalmazok cigány napszámosokat is, kiválóak, precízek a gyümölcsszedésben, kukoricacímerezésben, de ez az alapvető foglalkoztatási gondokat nem oldja meg. Más feladatot nem tudok adni nekik, mert a többségük analfabéta. Ezeken a gondokon – legalábbis a következő nemzedékek tekintetében – lassan, sziszifuszi munkával, állami programokkal lehet javítani. – Eddigi kijelentéseiből arra következtetek, hogy ön elkötelezett híve a nagyüzemi mezőgazdaságnak. Pedig az agrárkormányzat a kis- és középgazdaságokat favorizálja.

– Szó sincs róla, nem a nagyüzem, hanem a professzionális mezőgazdaság híve vagyok. Ilyet néhány hektáros kisbirtokon nem lehet megvalósítani, ez legfeljebb a hobbi mezőgazdaság fogalomkörébe sorolható. A magyar agrárpolitika lehetőségeit alapvetően nem a mezőgazdasági kormányzat, hanem az Európai Unió határozza meg, hiszen ők adják a pénzt, s ennek következtében a szabályokat is ők szabják. Emlékeztetnék arra is, hogy a nagygazdaságok túlnyomó többségének tulajdonosai Fidesz-közeli személyiségek, akik aligha támogatnának egy nagybirtok-ellenes kormányzati politikát. – Hírek szerint 2021-ig megszűnnek, vagy legalábbis jelentősen csökkennek az uniós mezőgazdasági támogatások. Versenyképes lesz-e ezután is a magyar agrárium? – Van egy jó hírem a gazdálkodók számára! A britek kilépésével ez a terv alighanem lekerül a napirendről. A támogatások valószínűleg megmaradnak. Én egyébként a verseny híve vagyok. Az maradjon a piacon, aki olcsóbban és jobb élelmiszert, huszonegyedik századi színvonalon tud előállítani. Cs. A.



gazdálkodás

Világkarrier a zöldségfélék között

A paradicsom titka A Paradicsomban még nem volt paradicsom, ezt a piros termésű zöldséget nem élvezhette Ádám és Éva. A mitológia és a kertészet szembetűnő ellentmondásai ezek a tények. Igaz persze, hogy létezik zöld, sárga és fehér paradicsom is, ám a pirosban található az az anyag, a likopin, amiben e növény termésének egészségőrző hatása rejlik. Csakhogy ez az antioxidáns hatású vegyület egyedül a paradicsom megfelelő feldolgozása esetén hasznosul igazán az emberi szervezetben.

L

ehetséges, hogy nem is annyira a fűben és a fában kell keresnünk az orvosságot, hanem inkább a zöldségekben? Helyes Lajos professzor, a Szent István Egyetem tudományos rektorhelyettese az utóbbiak vegyületeiben tengernyi kihasználatlan lehetőséget lát. De vajon hány zöldségfaj is van? Nem biztos, hogy sokan tippelnének jól a kérdés hallatán, ugyanis több mint 200, más vélemények szerint közel ezer. S melyik az, amit a legnagyobb mennyiségben termesztünk és fogyasztunk? A paradicsom! Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. kalifornia a mekkája – Ez annak ellenére van így, hogy csak pár száz éve kerül az asztalunkra – ejt ámulatba a professzor, akinek akadémiai doktori értekezését ez a zöldségféle ihlette. Tájékozottságát az is jelzi ezen a területen, hogy a kétévente megrendezett paradicsom-világkongresszusok közül tucatnyin vett részt. A XVI–XVII. században még mérgezőnek tartották a paradicsomot. Vele szemben a vörös- és a fokhagyma, a retek, a sárgarépa már a piramisépítők kosztjában is helyet kapott. Ma pedig a világon megtermelt minden hetedik-nyolcadik kiló zöldség paradicsom. Évente átlagosan

18 kilót eszünk meg belőle, de a görögök, a törökök és a tunéziaiak ennek az ötszörösét is elfogyasztják. A paradicsomtermesztés Mekkája Kalifornia, ahol évi 12 és fél millió tonna ipari célú paradicsomot szednek. Spanyolországban, Olaszországban szabadföldi ipari paradicsomból egy hektárról 100 tonnát takarítanak be. Főleg a mediterrán régióban egyre komolyabb gondot okoz az öntözés, mert nincs elegendő édesvíz. Ma már a gyakorlati bevezetés előtt áll a sós víz felhasználása a termesztésben, illetve a tengervíz lepárlása és az abból történő öntözés. Gödöllőn a Paradicsomban érezheti magát, aki ennek a zöldségfélének a kutatásával foglalkozik. Az egyetemi kertészet talán az egyetlen hely a világon, ahol több mint 50 éves adatsorral rendelkeznek az öntözéses paradicsomtermesztésről. A Kertészeti Intézet elődjének élén több évtizeden át Cselőtei László akadémikus állt, és a kutatások elsősorban a zöldségfélék öntözésére, vízzel való ellátottságuk termésképzésre gyakorolt hatására irányultak. A paradicsom nagyüzemi termesztése és konzervipari feldolgozása az előző korszak sikeres innovációi közé tartozott. A társadalmi igények módosulásával a kutatási irány is megváltozott. Helyes Lajos



gazdálkodás

Dr. Helyes Lajos

vezetésével a növényi eredetű ételeinkben található antioxidáns hatású bioaktív anyagok kerültek a vizsgálódás célkeresztjébe. Ma már táplálkozás-élettannal is foglalkozó szakemberek bevonásával dolgoznak. eurómilliók kutatásra – A XX. század végén ezen a területen a legnagyobb orvosi felfedezés az volt, hogy az emberi szervezetben szabad gyökök, azaz nagyon reakcióképes molekulák vagy molekularészek keletkeznek. Ha ezek felhalmozódnak, akkor valamilyen betegség alakul ki: szívinfarktus, stroke, rák, csontritkulás, a szem látóidegeinek a romlása és így tovább – folytatja dr. Helyes Lajos. – Ezeket a szabad gyököket az antioxidánsok semlegesítik. Világszerte eurómilliókat fordítanak ezek kutatására. A párizsi orvosi egyetemen a

likopin, a paradicsom piros színanyaga és a kardiovaszkuláris betegségek közötti összefüggéseket vizsgálták. Az orvosilag teljesen bizonyított, hogy a vérünkben lévő likopinszint és a szívinfarktus között összefüggés van. Minél több van belőle a vérplazmában, annál kisebb az infarktus veszélye. Ez a vegyület a prosztatarák elleni küzdelemben is az egyik legfontosabb antioxidáns. Az amerikai polgárok likopinszükségletük több mint 90%-át paradicsomból, illetve a belőle készült termékekből elégítik ki. előny az ipari fajtáknál Helyes Lajos egyetemi munkatársaival, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, valamint az Univer cégcsoport szakembereivel közösen másfél évtizede kutatja a paradicsomban lévő likopin kialakulására ható biológiai



gazdálkodás

Paradicsom van gömbölyű...

és egyéb tényezőket. Vizsgálataik kiterjedtek a fajták és a különböző termesztési módok, mint a hajtatás, a támrendszeres és ipari technológiák, valamint az ezzel összefüggő, de eltérő ökológiai feltételek hatására. Eredményeik közé tartozik annak a kimutatása, hogy az ipari fajták likopintartalma szembetűnően magasabb. E vegyület kialakulása és mennyisége jelentősen függ – különösen a zsendülés és érés fázisában – a fény- és hőmérsékleti értékektől, továbbá a szedési érettségtől, a betakarítás időpontjától. napi negyven deka Ám, ha mindezek során el is érjük a legkedvezőbb feltételeket, a paradicsom egészségvédő hatása csak megfelelő előkészítés után jelentkezik. A nyers termésben lévő vegyület nem igazán szívódik fel.

Magyarán: paradicsomlét kell inni. Gödöllőn ezt is kutatják a regionális egyetemi tudásközpont laboratóriumában, ahol az analitikai eszközökkel ki tudják mutatni, miként változik a vér likopinszintje különböző paradicsom alapanyagú élelmiszerek fogyasztásakor. Az ENSZ szerint évente közel ezer milliárd dollárt lehetne megtakarítani az egészségügyben, ha a zöldség-gyümölcs fogyasztást 25 százalékkal növelnénk, a vöröshús-fogyasztást pedig 50-55 százalékkal csökk ent enénk a Földön. Az Egészségügyi Világszervezet által javasolt minimális zöldség-gyümölcs dózis napi 40 dekagramm. Ezt lehetőleg minél több színű termésből kellene megennünk, hogy szervezetünk minél többféle vitaminhoz, karotinoidhoz, polifenolhoz és egyéb bioaktív anyaghoz



gazdálkodás jusson. Néha több figyelmet fordítunk az okos eszközökre, mint saját magunkra, de nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy biológiai lények vagyunk, s mint SzentGyörgyi Albert is mondta, az leszel, amit eszel… Az élelmiszeripari kutatások előtt tehát óriási lehetőségek és feladatok állnak. És nem is kell megállni a paradicsomnál! – Több pályázatban is foglalkozunk az étkezési paprikával, ami szintén számos antioxidánst tartalmaz – tágítja horizontunkat a professzor. – A vöröshagyma és a fokhagyma kénvegyületeit évtizedek óta használja a gyógyszeripar, ebből állítják elő az allicin hatóanyagú antibiotikumot. Az sem véletlen, hogy a japánok egyik kedvenc növénye a brokkoli. A benne található szulforafán rákmegelőző hatású, és mivel nagy az élelmi rosttartalma is ennek a fajnak, ezért a vastagbélrák, gyomorrák megelőzésében Ázsiában elsődleges szerepet tölt be. A brokkolival folytatott kísérleteink célja az, hogy minél magasabb koncentrációban tartalmazzák az említett kénvegyületet. Rájöttünk arra, hogy hideghatással 15-20-szorosára növelhető e vegyület jelenléte a növényben. Ezért célszerű ezt a zöldségfélét másodnövényként termeszteni és a rendszeres hajnali fagyok jelentkezése után betakarítani. legyen színes az étrend A kutatások során az is kiderült, hogy az antioxidánsok a növényi anyagcsere másodlagos termékei. Különféle, a növényeket ért hő-, víz- és sóstresszek hatására növekszik meg a koncentrációjuk. Leegyszerűsítve, úgy tűnik, hogy megfelelően előkészítve és fogyasztva a zöldségfélék élvezeti értékükön, illatukon és ízükön túl a bennünket érő stresszek negatív hatásait is mérsékelni képesek…

... és hosszúdad

A paradicsom táplálkozástani szempontból – ízletessége mellett – persze nemcsak a likopintartalma miatt értékes. A bogyókban található más vegyületek, ásványi anyagok, vitaminok is kitűnő étrendi hatást nyújtanak egészséges táplálkozásunkhoz. Ott a helyük az asztalunkon akár egy kerti partin, akár üzleti vacsorán, nyersen és feldolgozva, szezonban és szezonon túl is. Jó tudni, hogy a pirosan szedhető és jól tárolható fajták is rendelkeznek azokkal a kedvező tulajdonságokkal, amelyek a legkeresettebb zöldségfélék közé emelték ezt a növényt, amelyből csupán az Európai Unió fajtalistáján több mint 2000 fajta szerepel! Balázs Gusztáv



gazdálkodás

Egzotikus állatokat tart a magyar gazda

Szavanna, őserdő, sivatag a magyar tanyán Képzeljünk el egy alföldi tanyát. Az udvaron struccok és emuk szaladgálnak, a kis tóban óriás kagylók híznak, a parton bivalyok dagonyáznak, az akácos fáin kígyók tekeregnek, a réten zebuk legelésznek, a padláson fürjek sokasága zajong, a karámban törpe szamár és kameruni kecske szaladgál. Ilyen magyar gazdaság nem létezhet, hiszen a felsorolt állatok többnyire Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában élnek. Ám ez lehet, hogy tévedés. Ha nem is egy helyen, de valamennyi egzotikus állat megtalálható nálunk is. Mi több, nem is kevesen ezekre az állatokra alapozzák mezőgazdasági vállalkozásukat. A strucckakas háreme Ennek a hatalmas afrikai futómadárnak európai karrierje nálunk mintegy húsz esztendeje kezdődött. Megbarátkozott a klímával, jól viselte a téli fagyokat, nem beszélve a forró nyarakról. Az óriás szárnyas bőréből táska, cipő, szemüvegtok, tollából különböző porolók készülnek. A strucchús kilójáért 4000-4500 forintot is elkérnek. A kilencvenes években vágott bele néhány vállalkozó kedvű ember a strucctenyésztésbe. Ma nagyjából két-négyezer madár alkotja a hazai állományt. A felnőtt madár beszerzési ára 500-600 ezer forint. A négynapos madaraké 15 ezer forintról indul. Legalább hat családot érdemes tartani ahhoz, hogy a gazdaság nyereséget is hozzon. Egy családban egy kakasra egy, de jobb és gazdaságosabb, ha két vagy több tojó jut. A „magyar” struccot elsősorban Olaszországba exportálják. A 80–100 kilós, 8–12 hónapos, vágásra érett madárnak szinte minden porcikája felhasználható, és 30-35 kiló húst ad. Bőre rendkívül értékes, mert vékony, de roppant erős és tartós. A nyers

Strucc

struccbőrt olasz és spanyol cégek vásárolják fel. Egy madár másfél négyzetméter bőrt ad, s ez 40-60 ezer forintos bevételt hozhat. Miután a strucctoll az egyetlen természetes antisztatikus anyag, így a számítógép és műszeripar is keresi, de a riói karnevál vagy a híres mulatóhelyek is



gazdálkodás elképzelhetetlenek nélküle. A strucctojás itthon is keresett, főleg húsvétkor, de csak mint szezonális melléktermék, hiszen egy árutermelő gazdaságban a tojás megy a keltetőbe. A csavargó emu esete Az ausztrál szavannákon honos emut Európában legnagyobb arányban Spanyolországban tenyésztik. Megéri, mert Németországban 30 euróért vásárolják fel húsának kilóját. Magyarországon mintegy 200 portán legalább 4 és félezer emu szaladgál. A különleges haszonállat repülni ugyan nem tud, de annál gyorsabban – akár 50 kilométeres sebességgel – tud futni. Az emu bőréből készített csizma párját kétezer dollárért adják Amerikában, apró szálú tollát a divattervezők is kedvelik, emellett műszerecsetként is használják. A legnagyobb hasznot azonban az állat olaja termeli. Egyetlen emu zsiradékából három liter olyan olaj készíthető, melyet a gyógyszergyártás és a kozmetikai ipar is felhasznál. Emucsibéket manapság 15 ezer forint körüli áron lehet beszerezni. Az emu 60 évet is megélhet, és legalább 30 évig tojik.

Emu

Igénytelen, alkalmazkodó, a hideg időjárást is jól viseli. Szinte mindent megeszik, szereti a zöldséget, gyümölcsöt, de vadászik az egérre, a patkányra, és felcsípi a gilisztát is. A hús nagy előnye, hogy nem esik össze, egy kiló az egy kiló marad. Pörköltnek, rántva, grillezve, vadasnak egyaránt kiváló. Csontos részéből finom leves főzhető. Tojása hosszan fő, a fehérjeréteg vékony lesz, de a sárgája hatalmas, koleszterinszegény. Érdekes történet az emuk életéből: egy magyar tanyáról egyszer megszökött az egyik emufiú, s a párja azalatt csak ült, nem evett, nem ivott, csak emésztette magát. Amikor a néhány faluval arrébb fekvő erdőben vadászok megtalálták a kalandort, s az visszakerült a helyére, a felesége úgy elverte, csípte, rúgta, hogy a fiú egy életre megtanulta a rendet. Egy gulya, egy bivalybika Bár a hazai bivalyállomány még csekély, egyre többen látnak fantáziát a védett őshonos magyar házi bivaly tenyésztésében. A világ bivalyállományának 98%-át a forró égöv alatt, a trópusokon és szubtrópusokon tenyésztik, ő a rizstermelő vidékek legfontosabb igásállata. A házi bivaly őse valószínűleg az indiai vadbivaly. A Kárpát-medencében már a népvándorlás idején is megtalálható volt. A tömeges elterjedést azonban a török háborúk eredményezték, mert a bivalyokat nagy igavonó erejüknek köszönhetően ágyúvontatásra is használták. A XIX. század fordulóján majd’ 150 000 bivaly legelt Magyarországon. Napjainkban mindössze 4-5 ezer darab, ám Olaszországban mintegy 370-380 000 bivaly él. A bivaly vegyes hasznosítású állat, húsáért, tejéért, valamint igavonó erejéért tartják. Hazánkban elsősorban igen jó



gazdálkodás

Házi bivaly

hústermelő képessége jelenti a fő jövedelmet, hiszen egy legelőn tartott választáskori borjú (8–10 hónapos) testtömege meghaladhatja a 300 kilót is. A teje igazi kuriózum, mert bár nem ad sokat (5–10 litert naponta), magas zsírtartalma miatt különleges minőségű tejtermékeket lehet belőle készíteni. Meg kell említeni a bivaly pocsolyaszeretetét. Erdélyi bivalyos gazdák elmondása szerint a nyári nagy melegben nemegyszer előfordul, hogy szénával megrakott szekérrel a Szamosba, Oltba vagy a Küküllőbe mennek be az állatok, és ott elhevernek, a gazda bosszúságára. A bivaly jellegzetessége, hogy egy gulyában egy bika tartható, eltérően a többi szarvasmarhától, a maga közelében nem tűr meg többet. Ez a jellemvonása érvényesül akkor is, amikor a kétéves bikaborjakat az apjuk kiveri a gulyából.

Kóstoljunk zebupúpot A szarvasmarhafélék családjába tartozó zebu Indiából származik. Valószínűleg az Indus-völgyi civilizáció háziasította meg a ma már kihalt, ázsiai őstulokból. A zebut sokféleképpen fel lehet használni, illetve hasznosítani. Manapság ezt a házi tulkot főleg a trópusokon tenyésztik, mivel kön�nyen tűri a magas hőmérsékleteket. Az állat legfőbb jellemzője a vállpúpja és a nyakán csüngő, nagy bőre. Fülei lógnak. Szarva, fajtától függően, különböző méretű lehet. A kis testű zebuk tenyésztése némely források szerint több mint háromezer éves múltra tekint vissza. Az elnevezés a tibeti „zeba” szóból ered, ami púpot jelent. Ez a púp a bikáknál feltűnően nagy, míg az üszőknél, teheneknél néha alig észrevehető. A púp lényegében hatalmas, olykor tizenkét kilogrammos izomtömeg, amelynek márványos húsa igazi ínyencfalat. A törpezebu gazdasági célból létrehozott fajta, amelynél a legfontosabb értékmérő a hústermelés volt, csak ezután következett az igavonó erő, illetve a tejtermelés. A törpezebu teste a többi szarvasmarháéhoz képest lényegesen alacsonyabb, lábai feltűnően izmosak, így az

Zebu



gazdálkodás állat meredek területeken is magabiztosan mozog. A bikák testsúlya 400–550, míg az üszőké 250–350 kilogramm közötti, ezzel magyarázható, hogy taposásukkal lényegesen kevesebb kárt okoznak a legelő vegetációjában, mint a szélesebb körben elterjedt fajták. Az állatok színezete túlnyomó részt barna, fekete vagy egészen világos, de előfordulhat foltos, tarka, pettyes és vörös is. A bikák marmagassága 110–125, a teheneké pedig 90–110 centiméter. A tehenek általában 28 hónapos korukban ellenek először. Könnyen, általában emberi segítség nélkül jönnek világra a 11–13 kilogrammos borjak. Nyáron elég nekik, amit a legelőn találnak, télen szénával takarmányozzák őket. Könnyen szelídülnek, répa vagy abrak etetésével meglehetősen hamar kézhez szoktathatók. Európában azért vállalkoznak tartásukra, mert a gyepterületeket nemcsak lelegelik, hanem gyommentesen is tartják. Némely növényeket ugyanis a válogatósan legelő, púp nélküli szarvasmarhák otthagynak, így hatalmas területek válnak már-már hasznosíthatatlanná. A törpezebu húsa egyre keresettebb, hiszen könnyen emészthető, enyhén vadas, különös ízű. A vásárlók azért is hajlandók igen magas árat fizetni a zebuhúsért, mert ezek az állatok semmilyen gyógyszeres kezelésben nem részesülnek, így szermaradvány nem kerülhet a szervezetükbe. Ily módon a legigényesebb biotermék-vásárlóknak is megfelelnek. A fürj mint szépségtapasz Hazánkban a 80-as években sokan tartottak ilyen apró madarat, mára azonban csökkent a számuk. A japán fürjek, más néven gazdasági fürjek kisebb területen is megélnek, húsuk és tojásuk is ízletes, ez utóbbit még arcpakolásnak is lehet használni.

Fürj

Magyarországon még kevesen ismerik a fürjtojáspakolást, de például Németországban nagyon elterjedt. A tojást fel kell törni, majd villával felverni, és mindenféle adalék nélkül az arcra, testre kenni. Bőrfeszítő hatása van, pattanások, ráncok ellen nagyon hatásos. Fogyasztása egyesek szerint nagyon jó hatással van a vérnyomásra, és hasznos a keringési zavarokkal, cukorbetegséggel, májbetegségekkel, asztmával, vesebetegségekkel vagy vérszegénységgel küzdők számára. Gyulladáscsökkentő is. Egy fürj évente mintegy 280–300 tojást tojik. A madarak húsa kifejezetten ízletes grillezve, sütve. A világ legtöbb táján nagyon keresett a tojásuk, de a húsuk is. Németországban, Olaszországban, Japánban és az Egyesült Államokban is komoly igény mutatkozik ezekre a termékekre, és hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik az apró madarak tartásához. mini szamár, törpekecske A miniatűr szamár aranyos, bolyhos állat, de ha ilyen állatot akarnak tenyészteni, legalább két példányt vásároljanak. Ugyanis a mini szamarak társas lények,



gazdálkodás

Törpekecske, mini szamár

nem bírják elviselni a magányt. Kis méretükkel ellentétben viszonylag nagy helyet igényelnek. Egy kifejlett mini szamár általában közel egy méter magasra nő, súlya pedig elérheti a 120 kg-ot is. Ezek az állatok jól kijönnek a gyermekekkel, és teljesen veszélytelenek. A mini szamarakhoz hasonlóan a törpekecskék is kiváló háziállatok lehetnek. Rendkívül szórakoztató és mozgékony lények. Kis méretük ellenére időnként nagyon zajosak. A mini szamarakhoz hasonlóan ők sem bírják elviselni a magányt. Érdemes nagy, fűvel borított területen tartani őket, ahol kedvükre legelészhetnek. Szívesen fogyasztanak szénát és leveleket is. Tenyésztésük azért is ígéretes, mert Európa-szerte nagy a kereslet irántuk.

Módos emberek kagylója Hazánkban két édesvízi kagylófaj is él, amelyek nemhogy nem védettek, de invazív fajnak számítanak, és kifejezetten szaporák. Invazív faj – magyarosan: özönfaj – azon tájidegen faj, amely agresszíven és nagy tömegben terjed, tűrőképessége, szaporodó- és terjedő képessége révén elfoglalja a természetes vagy az ember által létrehozott élőhelyeket, módosítja és veszélyezteti azok terméshozamát, stabilitását, fennmaradását, és ezáltal ökológiai, gazdasági és/vagy egészségi károkat okoz. Az amuri kagyló ázsiai eredetű, hozzánk feltehetőleg valamilyen hal révén kerültek be a peték, és igénytelen faj lévén igen hamar elszaporodtak. Főleg állóvizekben érzik jól magukat, de megtalálhatók a folyók sekélyebb részein is, a part közelében. A paksi erőmű hűtővizének kifolyójához közel például rengeteg van, döntően húszcentis példányok, nyilván a meleg víz miatt. A hazai vizek másik bitorlója a kosárkagyló. Ezt először 1999-ben észlelték Bajánál, azóta szédületes sebességgel terjed.

Szédületes sebességgel szaporodik



gazdálkodás Tenyészteni igen jól lehetne őket, és ha jó minőségű, tiszta vízben nőnek meg, akkor az egészségre sem ártalmasak. Mi is a kagylók szerepe a vizekben? Mivel apró, lebegő élőlényekkel, szerves anyagokkal táplálkoznak, átszűrik magukon, tisztítják a vizet. Ez a jellegzetes hazai kagylófajokra, a tavi és a festőkagylóra is vonatkozik, s a tengeri eredetű, nálunk szintén viszonylag újabban megjelent vándorkagylóra is. Az amuri kagyló azonban, nagy mérete és mennyisége miatt még hatékonyabban szűrheti a vizet. Ez hasznos lehet, ugyanakkor kutatók föltételezik, hogy visszaszoríthatja az őshonos kagylókat. Szakemberek szerint tenyésztése, szaporítása megfelelő körülmények között vállalkozásszerűen is ígéretes lehet, a módos emberek egyik kedvenc csemegéje. Kígyóhoz egér dukál Magyarországon természetesen kígyót, egeret és patkányt is tenyésztenek. Hasonló vállalkozás létezett már korábban is Ipolydamásd mellett, s most Kaposvár közelében is megvalósulni látszik hasonló terv. A farm a tervek szerint a megyeszékhely húsz kilométeres vonzáskörzetében épülne

Keresztes vipera

Pápaszemes kobra

fel, természetesen lakott területen kívül. A speciális, teljesen zárt, szigorú biztonsági követelményeknek megfelelő épületben európai és ázsiai mérgeskígyófajokat tartanának. Az elképzelések szerint egyszerre ezer kígyót nevelnek majd, kistestűektől, mint a keresztes vipera, egészen nagyokig, mint amilyen például a pápaszemes kobra. A kígyófarmhoz szükség lenne egy egér- és patkánytenyészetre is, hiszen egy állat havonta 10-15 egeret, illetve patkányt eszik meg, s ilyen mennyiséget csak tenyésztéssel lehetne előállítani. Egy-egy kígyó értéke fajtától függően 100 és 2000 euró, azaz 30 és 600 ezer forint között mozog, tehát már az állatok megvásárlása is sokmilliós befektetést igényel. Ez persze idővel megtérül, hiszen egy kiló kristályosított toxin ára 800 ezer euró, tehát negyedmilliárd forint körül mozog. Évente négyszer-ötször lehet levenni a mérget. A lecsapolt méregből készítik a kígyómarás elleni szérumokat, a gyógyszergyárak fájdalomcsillapítókhoz, vérképzőkhöz és neurológiai szerekhez használják, de a szépségipar is hasznosítja. Világi



gazdálkodás

A városinak született ember színeváltozása

Kerti virágok méze

H

a ez most filmriport lenne, két dalt választanék aláfestő zenének. Az egyik a „Méz, méz, méz, termett méz, termett méznek áldottsága, lehullott virága” kezdetű lenne, a másik pedig az, amelyik ezzel a strófával indul: „Beültettem kiskertemet a tavasszal, rózsa, szegfű, liliom és rezedával”. A négy telephelyen, három városban, Pesten, Monoron és Gödöllőn méhészkedő Szekerka János élete ugyanis néhány éve főleg erről szól: a kerti virágokról szüretelt mézről. Nemigen hallottam még méhészembert megindultság vagy szenvedély nélkül mesélni a hivatásának vagy éppen hobbijának választott foglalatosságról, így aztán azt hittem, a méhek és a méhészek közt idővel afféle meghitt kapcsolat alakul ki, amiben nincs helye az egymástól való félelemnek vagy bizalmatlanságnak. Most azonban, hogy a rövid ujjú pólóban megláttam Szekerka János összeszurkált karjait, némileg árnyaltabb lett a kép. A méheket nemigen lehet olyan háziállatokként számon tartani, mint a lovakat

– magyarázta a méhész, aki a friss szúrásokat az előző napi, este tízig tartó kaptártelepítés közben szerezte. A hasonlat nem véletlen, hiszen vállalkozói múltjában a lovak voltak az elsők. Annak ellenére, hogy lovaival sorra nyerte a díjakat, beigazolódott a lótartók és tenyésztők közt elterjedt szólás, miszerint „ha van pénzed, vegyél lovat, akkor majd nem lesz”. Építőipari és csomagoló vállalkozásának hasznát is elnyelték az istállók. És bár kedvtelésből ma is tart lovat, annak már semmi köze az üzlethez – derült ki beszélgetésünkből. A gyerekkori barátjával közös, mindmáig sikeres lapkiadói társaság az egyik legstabilabb oszlopa a vállalkozásainak, a méhek azonban a múltjában és a jelenében is a főszereplők közt kaptak helyet. Szekerka Jánosnak a nagyapja és az édesapja is méhészkedett, ő már gyerekként belenőtt a hasznos kis rovarokkal való foglalatosságba. Érdekelte, szerette is. Sokan tudták ezt róla, hiszen közvetlen, jó svádájú



gazdálkodás ember lévén széles az ismeretségi köre. Így aztán egyszer csak azt vette észre, hogy az elszabadult, kirajzott méhek befogásához egyre többször hívják őt környékszerte. A befogott méhcsaládokkal pedig, mindkét fél jól felfogott érdekében, kezdeni kellett valamit. Négy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy nem csupán beilleszti életébe a méhészkedést, de olyan újdonságot is megpróbál belevinni a méztermelésbe, amivel kiemelkedhet a többiek közül. Az már kezdetben kiderült, hogy a vándorméhészkedés nem neki való. Annak vadregényes viszontagságaival birkózzanak inkább a húszévesek – döntötte el, és úgy határozott: húsz-negyven családos telephelyeiket inkább városi kiskertek közelében helyezi el, ahol méhei szinte szünet nélkül gyűjtögethetnek, hiszen a kerti virágok folyamatosan nyílnak. De nem csak a jó minőségű méz előállítására törekedett. Tudta, különleges hozzáadott minőség nélkül csupán egy vállalkozás lesz a sok közül. Az Apifito – mert ez lett a vállalkozás neve – ősszel és télen kísérletezéssel foglalkozik: termékeket fejleszt. Gyógy- és fűszernövényeken érleli a mézet, amely így vírus- és baktériumölő hatással bír, a kémiailag előállított szerekre jellemző hőkezelés roncsoló hatása nélkül. Gyógynövényekből pedig hatalmas a választék, elméletileg akár ezerféle bajra is találhatnak és előállíthatnak mézet, de kétszázfélére egészen biztosan. A már igen baráti áron megvásárolható csipkebogyós, citromfüves, levendulás, de akár répás vagy az összeválogatott gyógynövényeken érlelt mézek fajtáit jó ideig sorolhatnánk, mégsem jutnánk a végére, hiszen a kísérletekre bőven van még lehetőség. Szekerka János Pesten született, városi embernek, mégis a tanyán érzi magát a legjobban. A tanyán, ami nem csak a marasztaló,

semmihez nem hasonítható otthonos hangulatával veszi őt körül, de el is látja szinte mindennel. Nem kell ismeretlen eredetű fóliacsomagokat bontogatnia, ha csirke- vagy nyúlpaprikásra vágyik, netán birkahúst enne vagy kecsketejet inna. Volt idő, amikor akár strucctojásból is süthetett volna rántottát. Ráadásul mindezekről úgy tud mesélni, hogy echte városit is átcsábítana a vidéket szeretők táborába, negyedóra sem kellene hozzá. A vállalkozásokhoz azonban szükség szerint ki kell lépni időnként a zajosabban zakatoló világba. Az újabb és újabb tanfolyamok, az önképzés és a tapasztalatok révén, na meg az ötleteknek köszönhetően a méhészet egyre ígéretesebb. Kiderült például, hogy egy egyszerű gyógyszerkeverő géppel krémesítheti a könnyen ikrásodó mézeket – ilyen például a repcéé –, hogy a vásárló, aki azt hiszi, hogy a kristályos szerkezetű méz vagy hamisított, vagy romlott, nagyobb bizalommal kóstolja meg a krémes állagú, igen kellemes ízű finomságot. A mézesüvegek harsány színektől mentes, pasztellben tartott feliratai ugyanezt az érzést sugallják: bízz benne, szeresd meg. Ehhez persze kellett a lapkiadásban, a reklámok piacán szerzett tapasztalat is. Ma már a lapkiadó irodáiba is feljárnak a törzsvásárlók, hogy az ottani polcokon sorakozó mézek közül kiválasszák a kedvenceiket. A méztermelés, méhészkedés történetéről, a méhek természetéről, nagyszerűségéről és ellenségeiről, a természetközeliség lírájáról és a termelés, az értékesítés racionális világáról egy egész délelőttöt végigbeszélgettünk úgy, hogy észre sem vettük az időt. Ami Szekerka János szerint a méhekkel való foglalatosság közben, és egyáltalán, kint, a természetben – aminek a létezéséről a digitális bennszülöttek korában olyan könnyű megfeledkezni – ugyanígy röpül. K. Zs.



gazdálkodás

A migráns akác magyar karrierje

Sivár vidékek hűséges fája Tele van a határ migránsokkal. Vegyük csak a krumplit, a kukoricát, a paradicsomot, a paprikát. Ezek a növények mind a világ más tájairól, többnyire Amerikából származnak, letelepedtek nálunk, s lettek jó magyar kultúrnövényekké, mondhatnánk, hungarikumokká. Beépültek a magyar növénytársadalomba, képesek voltak alkalmazkodni kultúránkhoz. Nem úgy, mint néhány agresszív természetű terrorista, teszem azt, a parlagfű, melyekkel szemben már hatósági eszközökkel kell fellépni, mert úgy érkeztek ide, hogy nem hívta őket senki, egyre jobban szaporodnak, kiszorítják élőhelyükről őshonos növényeinket, s hozzák ránk a rossznyavalyát. Az Európai Unió kiirtaná, Magyarország viszont hungarikummá nyilvánította az akácfát és a virágporából termelt mézet.

E

urópa akácállományának fele hazánkban található, ami a kétmillió hektárnyi magyar erdő negyedét jelenti, több mint 400 ezer hektárt. Ez a lombos fa közel 300 éve van jelen nálunk. Magyarországra úgy telepítették be, mint a megváltót, mely a várakozások szerint megoldja a szegény emberek legtöbb gondját, hiszen a rossz földeken, a félsivatagos területeken is megterem. Áldásai szinte vég nélkül sorolhatók. Megköti a talajt, szárazságtűrő. Kiváló tűzifa, bútoripari alapanyag, lehet belőle hordót készíteni, kerítésoszlopnak évtizedekig is időtálló, tűzifaként még nedvesen is jól ég. Az akácnak a futóhomok megkötésében több száz éve kiemelkedő a jelentősége, napjainkban pedig lehetővé teszi az erdőgazdálkodást ott is, ahol a gyenge adottságok és a klímaváltozás miatt más fajokkal nem lehetne eredményesen erdősíteni. Hollandiában oszlopanyagként a tengertől visszahódított töltések megerősítésére vagy az autópályák melletti kerítések oszlopának is alkalmazzák mint természetbarát és olcsó megoldást. Előnye, hogy egy minimális

pörköléses kezeléssel akár 30 évig is bírja földbe ásva. S akkor még nem is szóltunk az egyik legnagyobb jótéteményéről, az akácmézről, melyet aranysárga színe, kiváló íze s gyógyhatása miatt szívesen és jó áron vesznek szerte a világon. Magyarország méztermelésének közel felét az akác adja, éves átlagban a termés nagyjából 12-13 ezer tonna. A méhészkedés húszezer családnak biztosít megélhetést. Az akác a leggazdaságosabban termeszthető fafajok közé tartozik. Hosszú életű, gyorsan növő fa (Magyarországon az akácerdők többségét 30 éves korukban már kivágják). Ez van a mérleg egyik serpenyőjében. Mert az akácnak esküdt ellenségei is élnek e hazában. Sőt azon túl is. Közéjük sorolhatók a biológusok, a környezetvédők, bizonyos brüsszeli hivatalnokok. Mindenekelőtt arra hivatkoznak, hogy az akác, közöttük a leggyakoribb fehér akác tájidegen, nem őshonos, agresszív, inváziós természetű növény. Ez a bizonyos inváziós természet abban nyilvánul meg, hogy ellenőrizetlenül szaporodik, különösen a folyók árterein, maga körül szinte minden más növény elől



gazdálkodás

elszívja a vizet, s ezzel kipusztítja őket. Az állatok sem kedvelik. Az akác távozásra késztet sok erdőlakó állatot – az akácerdőkből jórészt eltűnik a gyöngyvirág, a szarvasbogár, a kakukk, a harkály –, csökkenti a biológiai sokszínűséget, és őshonos fajokkal teli területekről való visszaszorítása jelentős rehabilitációs költséggel jár a nemzeti parkok számára. Az akác által okozott veszélyek csak közvetettek, elsősorban a szívós térhódításában rejlenek. Kiirtását általában nem szorgalmazzák, csak további terjeszkedésének megfékezését javasolják. Kivétel néhány nemzeti park és erdészet. De az ő törekvéseik sem igazán sikeresek, mert ahol az akác megtelepszik, ott már elpusztítani se nagyon lehet. Az Egererdő Zrt. például állami támogatással szorítja vissza a területén burjánzó akácot. Valójában élőhelyvédelemről van szó,

természetközeli, őshonos erdőket óvunk meg az irtással – nyilatkozta Vigh Ilona, a társaság erdőművelési előadója. Az agresszíven terjedő fafaj ugyanis az elhagyott mezőgazdasági területekről, útszélek felől fenyegeti a védett, őshonos erdőtársulásokat, melyek megóvása az erdőtörvényhez kapcsolódó kötelezettsége az erdőket kezelő társaságoknak. Az akác természetéről folyó vita Magyarországon 2014-ben politikai jelleget is kapott az EP-választások előtt. Kövér László, a Parlament elnöke ekkor még azt mondta, hogy az akác nemcsak a bükk- és tölgyerdők meg az aljnövényzet eltűnését segíti elő, hanem felgyorsítja a Magyarországra jellemző állatvilág kipusztulását is. Magyarország akácnagyhatalom, törekedni kell arra, hogy a jövőben is így legyen, és elhárítsuk az akác elleni támadásokat – ezt pedig Fazekas Sándor vidékfejlesz-



gazdálkodás tési miniszter erősítette meg többször is. Az akác jelenléte, spontán terjedése a természeti területeken jelentős kárral jár – nyilatkozta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője. Glattfelder Béla magyar európai parlamenti képviselő sze-

rint nem elfogadható az az uniós és hazai törekvés, ami az akác fafajok telepítését akadályozza, azok hatósági üldözéséhez vezet vagy kiirtásukat célozza.

A méz ízletes, finom sütemények alapanyaga. Ugyanakkor szépségápoló szer, gyógyszer. Külsőleg és belsőleg egyaránt kedvezően alkalmazható. A klasszikus mitológiában Apollón mézzel gyógyította a betegeket, Árész vagy Mars, a harc istenei a csata után a sebeket mézzel kezelték, a tengeren a megfázást Poszeidón mézzel kúrálta. Maradtak orvosi könyvek az ókorból, amelyek szerint sokféle bajt gyógyítottak vele, Hippokratész is előszeretettel alkalmazta. Ma kétségtelen, hogy ez a sokoldalú nedű segíti a felépülést, és naponta egy-egy kiskanál méz elfogyasztásával megelőzhetőek a betegségek. Tudományos kísérletek szerint baktériumölő és sebfertőtlenítő hatása is van, emellett csonterősítő. Meghűlés és köhögés esetén szintén remek gyógyír. Az ifjú titánok és titaniszok kaphattak mézet vérszegénység ellen, és ma szintén nyugodtan adhatjuk a csecsemőknek. Sőt az alvást is elősegíti. Zeusz mézmasszázzsal kényeztethette feleségét, Hérát, amit mi is ugyanúgy megtehetünk, és érezhetjük a méz méregtelenítő hatását. Az biztos, hogy Aphrodité és Vénusz, a szerelem és szépség istennői tisztában voltak az édes folyadék fiatalító és karcsúsító voltával. A méz regenerálja a száraz bőrt és ajkakat, leszárítja a pattanásokat, használhatjuk arcpakolásként is, a mézes fürdő pedig ápolja a testet. Nem véletlenül számos szépségápolószer alapanyaga. Otthon ugyancsak kiválóan hasznosíthatjuk kozmetikumként: – Hajmosás után kenjük be mézzel a hajat. Tekerjünk rá alufóliát, majd hagyjuk tíz-tizenöt percig hatni, és bő vízzel öblítsük le. – Arcápolásban: kenjünk a megtisztított bőrre mézet, várjunk egy kis ideig, és mossuk le. A kiszáradt ajakra szintén vigyünk fel jó bőven mézet, addig hagyjuk rajta, amíg alaposan beszívódik. – Bőrápolásban: a száraz, érzékeny bőrt kenjük be vastagon mézzel. A fürdővizünkbe is tegyünk néhány kanállal, tejjel elegyítve még jobb hatást érhetünk el. A méz kalóriaértéke ötszöröse a tejének, háromszorosa a húsénak és kétszerese a tojásénak, mégsem hizlal, mert a benne található gyümölcscukrok rendkívül gyorsan felszívódnak. Tehát nyugodtan fogyaszthatjuk.



gazdálkodás

A nálunk több mint 300 éve élő fafaj a XIX. században szerzett nagy népszerűséget, mivel a mező- és legelőszerzés következményeként lényegében fátlanná vált vidékek környezeti állapotát főként ezzel a fajjal lehetett újra élhetőbbé tenni. Amellett, hogy az akác mostoha termőhelyek fásítására is alkalmas, jobb talajokon kiváló haszonnövény, mivel növekedése gyors, faanyaga pedig kültéren is ellenálló, széleskörűen használható alapanyag. Ma már ugyan a kisparaszti gazdaságok sem készítenek maguknak szerszámnyelet, amire korábban az akác fája volt leginkább alkalmas, még mindig ez a fafaj elégíti ki az ilyen gazdaságok igényeit. Készítenek belőle oszlopot, karámfát, feldolgozzák karónak, és tűzifának is kiváló. Az akác magyarországi elterjedésében komoly szerepet játszott a trianoni döntés, amikor határon kívülre került az erdőterületek 85 százaléka. Óriási fahiány alakult ki, ezt enyhíteni kellett, viszont a rendelkezésre álló 1-2 aranykoronás – gyenge termőképességű, lecsapolt, vagyis emberi tevékenység révén szárazzá, futóhomokossá lett Duna–


Az akác az Egyesült Államok délkeleti részén honos, de elterjedt a mérsékelt öv számos további részén is, így Európában, Dél-Afrikában és Ázsiában is. Magyarországra a XVIII. században, Mária Terézia rendeletére telepítették a futóhomok megkötésére, ezért főleg az Alföldön, kisebb részt dombvidékeinken terjedt el. Hazánkban az összes erdőterület 22,5%-a akácos, ez az erdők fatömegének 12,5%-a, az évi folyónövedék 23%-a. Magyarországi elterjedése az utóbbi száz évben gyorsult fel. 1885-ben Magyarország mai területét vizsgálva 24 ezer hektáron nőtt akácfa, 1920-ban már 110 ezer hektáron. 1963-ban érte el a 154 ezer hektárt. Ezután elterjedése új lendületet kapott, 1992-re 268 ezer hektárra nőtt az akácerdők területe, 2014-re pedig csaknem újra megduplázódott, már 400 ezer hektárt borít akácerdő, ezzel a magyarországi faállomány 24 százaléka már akác. Magyarországon így már több akácos van, mint Európa összes többi országában együttvéve.


gazdálkodás

Tisza-közi és nyírségi – földeken nem élt meg más fa. Az akác előnye ugyanis, hogy ott is lehet telepíteni, ahol más fafaj nem él meg. Mivel a pillangósvirágúak családjába tartozik, gyökerén nitrogénkötő baktériumok élnek. Gyakorlatilag magát trágyázza a levegőből, és gyenge, sívó homokon is jól növekszik. A faipari technológiák fejlődésének köszönhetően ma már a trópusi faanyag kiváltására is alkalmas, és bútor- vagy parketta-alapanyagként használható. Az akác az egyik legjobb tűzifa, mivel jól hasítható, olajtartalmának köszönhetően akár kevésbé száraz állapotban is jól ég,

és a parazsat is jól tartja. Európa akácerdeinek közel fele nálunk található, a hazai erdők negyede akác. A magyar méhészek bevételének a fele akácmézből származik. Az Európai Unióban komoly tervek születtek az akácerdők kiirtására, legalábbis terjedésük visszaszorítására. Beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha egy uniós döntés miatt a magyar erdők egynegyedét kiirtanák – nyilatkozta dr. Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója. Kifejtette: az akác tényleg nem őshonos, Amerikából származik, ahogy a kukorica, a burgonya, a paprika és a paradicsom is, de rendkívül hasznos növény. Az 1800-as évektől tudatos döntés volt az akácerdők telepítése az egészségügyi kockázatot jelentő porszennyezést okozó futóhomok megkötése céljából. Ma főleg jövedelemezősége és a termőhellyel szembeni igénytelensége teszi kedveltté az erdőtelepítők körében. Az akácot 20-25 éven belül jövedelmező befektetésnek lehet tekinteni, faanyagának szinte végtelen piaca van Európában, igen igénytelen és sok mindenre hasznosítható – tette hozzá a szakértő. Az akácerdők más célra nem használható, rossz minőségű földeken vannak, helyükön csak a szürke vagy a fehér nyár tudna megélni, aminek ugyan természetvédelmi értéke van, de jövedelmezősége alig. H. A.

Két székely fát vág az erdőn. Az egyik leteszi a fejszét, megpödri a bajuszát, mondván: – Kend ma meg fog halni, komám. A másik nem szól semmit, vágja a fát. Negyedóra múlva leteszi a fejszét, megvakarja a fejét, és megkérdezi: CC! EZ VI – Miért, komám? Ebben a percben rádől a fa és agyonüti. Mire a koma újabb bajuszpödrés után: – Hát ezért, komám.



gazdálkodás

A tipikus vásárlátogató

A lacipecsenyétől az izmos bikáig Bizonyára sokan vannak úgy vele, mint magam is, hogy az egykori mezőgazdasági kiállításokra visszagondolva elsősorban szagokra és illatokra emlékeznek. A friss szénára és szalmára, melyeket az állatok elé és alá dobtak, az óriás tökökre és zöldségekre, a virágkavalkádra, az étvágygerjesztő lacipecsenyékre, a habzó sörökre. Persze a látvány se volt mindennapi. A hatalmas és izmos bikáké, a jámbor teheneké, a bűbájos bárányoké, a világszép lovaké. És akkor még nem is beszéltünk a csodagépekről, amelyek mindent tudtak, még azt is, amire talán szüksége sem volt a magyar gazdáknak. Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok egyfelől a gyökereinket, másrészt a csodák világát jelenítették meg. Ezért is szerettük, szeretjük annyira.

Ú

gy tűnik, vásárok, kiállítások mindig is voltak. Hogy ne menjünk vissza egészen az ókori Egyiptomig, idézzük fel csak Szent László királyt (1077–1095), aki törvénykönyvében már előírta, hogy „senki ne adjon, vagy vegyen vásáron kívül”, ami alighanem azt jelenti, hogy a vásárok rendezési jogát és a vele együtt járó bevételeket a korona magának tartotta fenn. A mezőgazdasági kiállítások mindig is az adott ország agrotechnikai színvonalát jelenítik meg, ezért akár büszkék is lehetünk arra, hogy Svájc és Anglia után nálunk rendeztek először ilyen jellegű, országosnak nevezhető seregszemlét. Például a Széchenyi által szervezett tenyészállat-bemutatót 1829-ben Pesten az 1841-ben juhkiállítást és nyíróversenyt, de volt mezőgazdasági kiállítás Pozsonyban, Kolozsvárott, Debrecenben, Szegeden és Pécsett is. A forradalom és szabadságharc után először gépkiállítást rendeztek 1854-ben.

A kiegyezés utáni tízegynéhány évben 53 nagyobb mezőgazdasági kiállítást jegyeztek fel. Különösen hatalmas seregszemle a 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás, majd az 1896-ban rendezett fél évig tartó millenniumi bemutató. Jól jellemzi az országos mezőgazdasági kiállítások hangulatát egy huszadik század eleji hírlapi tudósítás: „Csak szép időt adjon az ég, s városunk olyan napokat fog élni, mint a régi szép múltban, melyre ma is könnyezve gondolunk vissza.” 1902. szeptember 7-én ezekkel a sorokkal indított Pozsony korabeli napilapja, a Nyugatmagyarországi Hiradó: „Jelentős, nagy ünnepe van ma az őskoronázó városnak. Ma nyílik meg gyönyörű ligetünkben a II-ik országos mezőgazdasági kiállítás dicső uralkodóházunk egyik legnépszerűbb és legszeretettebb tagjának, Frigyes kir. hercegnek és a m. kir. kormány több tagjának jelenlétében. Nemcsak vármegyénk, de az egész ország képviselve lesz a mai ünnepségen. (...) Kiállításunk olyan,



gazdálkodás

A Kühne gépgyár plakátja az OMÉK elődjének tekinthető millenniumi kiállításra

amilyen vidéken még nem volt Magyarországban, és biztosra vehetjük, hogy forgalma is olyan lesz, hogy még a legmesszebb külföldről is számíthatunk vendégekre. A kiállítás tartama alatt úgyszólván megint az ország fővárosa lesz Pozsony.” Tengernyi nép A kiállítást Frigyes főherceg nyitotta meg – aki egyben a rendezvény védnöke is volt – Széll Kálmán miniszterelnök, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter, Brolly Tivadar polgármester és Bujanovics Sándor, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elnöke jelenlétében. Az ünnepi beszédek után elhangzott a Himnusz és a Szózat, majd a kiállítási viharágyúk 21 díszlövést adtak le, hogy

így hirdessék „az ünnepi aktus megtörténtét”. A megnyitó után „a csarnokokat ellepte a tengernyi nép”. Csak az első napon húszezer-négyszáz látogatója volt a kiállításnak. A három hétig, szeptember 7-től 28-ig tartó seregszemle legjellemzőbb részlegei az istállókban berendezett állatkiállítások voltak, melyek a legfontosabb magyar haszonállatok – szarvasmarha, ló, sertés, juh – különböző fajtáit mutatták be, továbbá a mezőgazdasági gépek pavilonja, illetve a háziipar-kiállítás, ahol olyan hagyományos mesterségekkel ismerkedhetett meg közelebbről a látogató, mint a szövés, fazekasság, kosárfonás, kefekötés, fafaragás, kovácsmesterség. Fokozott érdeklődésre tarthatott számot a borászati és szőlészeti pavilon, melyben négyszáz, az ország különböző pontjáról érkezett borosgazda ezerkétszázkilencvenhat-féle borát kóstolhatta meg a nagyérdemű. Nem hiányoztak az olyan különlegességek sem, mint a kertészeti és méhészeti pavilon, a gyümölcskiállítás, a mesterségesen kialakított erdőrészlet „eleven dámvadakkal”, vadászati és erdészeti pavilonnal, fácánröpdével, valamint a „nemzetközi ebkiállítás”. A rendezvény fénypontja a korabeli beszámoló szerint mégis a hagyományos parasztudvar volt: „Igazán poétikus hangulatok ragadnak meg, midőn a parasztudvarba lépünk. A házon gólya fészkel, az udvaron hever a házőrző eb, amott a kotlóstyúk őrzi a csibéit. Kifogott szekér a háttérben, gémeskút ágaskodik a zöldellő kerítés szomszédságában.” Voltak azért árnyoldalai is a nagy eseménynek. A kiállítás után, 1902. október 1-jén dr. Ortvay Tivadar vezércikkével jelent meg a Nyugatmagyarországi Hiradó, melyben a kiváló helytörténész és földrajztudós számba vette a nagyszabású rendez-



gazdálkodás

Plakát 1955-ből

vény okozta súlyos károkat. Szomorúan konstatálta, hogy a botanikus kertnek is beillő Városi Díszligetben hét fát kivágtak, a park kiváló útjait, ösvényeit tönkretették, és majdnem mindenhol kitaposták a gyepet. De további csapások is érték Pozsony legkedveltebb parkját: „Annyi szemét, nem tudom hány illemhelynek phoekáliája maradt vissza, hogy a rondaságtól és bűztől alig szabadíthatni meg egyhamar a ligetet, melybe a városi közönség tiszta jó levegőt szívni jár.” (Kacsinecz Krisztián: Parasztok Pozsonyban – Országos Mezőgazdasági Kiállítás, 1902) Méznád és téesz Az első világháború és a trianoni megrázkódtatás után 1922-ben tartották meg a Magyar Növénynemesítők I. Országos

kiállítását, 1926-ban, Debrecenben pedig rét- és legelőgazdálkodási bemutatót láthatott a közönség. Érdekes, hogy a kiállítások sorozata a II. világháború alatt sem szakadt meg: az 1944-es kiállítási katalógusban például a méznád termesztésére biztatták a gazdákat, jelenkori ismereteink szerint nem sok sikerrel. Pedig a leírás szerint a méznád magas tápértékű, cukorlédús. Egy katasztrális holdon 150-180 mázsa szártermést ad, melyből sajtolással 10-12 mázsa kitűnő zamatú szirup nyerhető. A felszabadulás utáni mezőgazdasági kiállítások szervezőinek hivatása az volt, hogy igazolják a szövetkezetek felsőbbrendűségét az egyéni gazdálkodás felett. Persze a verseny korántsem volt tisztességes, hiszen egyéni gazdálkodó legfeljebb hírmondónak maradt, s a kiállításokon ők nem is tudtak megjelenni. A kiállítások és vásárok ékes bizonyítékai annak, hogy a magyar gazdák, agrármérnökök a lehetetlen helyzetekben is helytállnak. A hetvenes, nyolcvanas években több ágazat is világszínvonalú eredményeket ért el. középkorú, közel lakik A rendszerváltás utáni részleges kárpótlást, a tulajdonviszonyok változását ismét megsínylette a mezőgazdaság. Igaz, lassacskán magához is tért. Az agrárium ma is kielégíti a hazai szükségleteket, s nyugaton és keleten egyaránt színvonalas magyar mezőgazdasági cikkeket értékesít, jelentősen hozzájárulva ezzel az ország büdzséjéhez. Jól tükrözik ezt az utóbbi évek kiállításai és vásárai is, ahol ugyan még mindig sok a gyönyörű tenyészállat, de egyre több a mindent tudó gép, a korszerű számítástechnikai alkalmazás. Nem egészen az, ami van, sokkal inkább az, ami lesz.



gazdálkodás

OMÉK-reklám cigarettás dobozon és plakát napjainkból

No de ki jár manapság mezőgazdasági kiállításra? Találgatás helyett forduljunk szakemberhez. Varga Levente hazaiak és külföldiek körében végzett felmérése alapján megrajzolta az átlagos vásárlátogató profilját. Nos, ezek szerint az átlaglátogató férfi, középkorú (átlagosan 42 éves), felsőfokú végzettségű, 3-4 fős család tagja, 150 kilométernél közelebb lakik a kiállítás helyszínéhez, de hajlandó messzebbről is odautazni. Amennyiben gazdaság- (farm-) tu lajdonos, úgy az országos átlaghoz képest nagyobb méretű területtel rendelkezik. Évente 2-3 kiállításon vesz részt, amelyek a mezőgazdaság mellett ipari, technikai, illetve egyéb tematikájúak. Látogatásának elsődleges célja az ismeretszerzés, másodlagos célja a szórakozás. A kiállítással kapcsolatos elégedettsége a „jó” kategóriába esik. Rendelkezik agrárgazdaságból származó jövedelemmel, összjövedelméből a mezőgazdaság aránya meghaladja az 50%-ot, őstermelőként, illetve családi gazdálkodóként, egyéni vállalkozóként folytatja a mezőgazdasági tevékenységét. Állattartásra nincs berendezkedve, amennyiben mégis,

úgy jellemzően nagyméretű állatállomány tulajdonosa. Ha kimegyünk a legközelebbi OMÉKra, lehet, hogy találkozunk is vele. Csa


Magyar bemutatók Az Aranyhomok Kecskeméten, a Gyöngy Expo Gyöngyösön, az Agra Savaria Szombathelyen, a Szent György-napi Agrárexpo Pápán, az Alföldi Állattenyésztési Napok Hódmezővásárhelyen, az Agroraab Győrött, a Jász-Expo Jászberényben, az Eger-Expo Kiállítás és Vásár Egerben, a Szentlőrinci Gazdanapok, a debreceni Farmerexpo, az Alpoktól az Adriáig és Pannon Állattenyésztési Napok Kaposvárott, a békéscsabai Csabai Kolbászfesztivál, a Hortus Hungaricus Szigetszentmiklóson, a Bábolnai Gazdanapok, a pécsi Vinfood Borászati és Élelmiszeripari Kiállítás, a budapesti IFE Hungary és a Foodapest.


hirdetés



tudomány, technika

Támadnak a mamutok

A

mamutokat mindenki sajnálja. A múzeumban bűbájosnak tűnnek, de valószínűleg élőben is ilyenek lehettek. Nagyok, lomhák, szőrösek, ártalmatlanok. Bánjuk is, hogy csak a filmeken elevenednek meg. Elképzeljük, hogy a gyerek visongva utazhatna a hátán, a férjünk fűcsomóval kedveskedne neki, mi meg őrülten rohannánk előre, hogy a négyméteres agyaránál fürgébbek legyünk. Nem, azt nem képzeljük el, hogy hazavisszük, hiszen ötméteres magasságukkal, tíz tonnájukkal nem igazán pótolják az aranyhalat a nappaliban, s a gyerek is olcsóbb annyival, hogy ő nem eszik meg napi kétszáz kiló kaját

– még jó, hogy a mamut vegetáriánus –, s nem iszik meg száznyolcvan liter vizet, pláne szörpöt, pláne sört. Bár értelmileg egy szinten lehetnének, a mamutbébi is 13-15 éves korában kezdeget felnőtté lenni – de egyébként nem sok másban lehetne társa a gyerekünknek vagy nekünk. Ugyanis nem vagyunk a mamutok barátai. Bármilyen szörnyű is bevallani, sírhatjuk vissza őket naphosszat, de mi okoztuk a vesztüket. Legalábbis a tudósok ezt az elméletet pártolják. Arra hivatkoznak, hogy az Afrikában, a Szaharától délre született mamut ötmillió éves története során képes volt



tudomány, technika elterjedni észak felé, Ázsiában, Európában, egészen Szibériáig, majd belakta Alaszkát, s onnan délre még Mexikót is. Hőségben, fagyban, faleveleken élve. Ám ekkor jött az ember, s ahol járt, ott leterítette s megette a mamutot. Azt az állatot, amely igen lassan szaporodik, 22 hónapig vemhes, s aztán évekig szülési szabadságot tart. Igaz, hogy az ősemberek sem voltak sokan, mégis ők győztek. Jó, persze, mi, modern emberek a mamuthúson edzett elődöknek hála vagyunk itt, de azért mégse kéne most meg elefántokra lődözni. Az elefánt rokona a mamutnak, s hogy ő még nem halt ki, az annak köszönhető, hogy jobban ismer minket. Tudja, mire számíthat, fut, menekül, támad. De azért ne legyenek kétségeink, nem ő áll nyerésre. A mamutok 3600 éve haltak ki, s a tudósok arra következtettek, hogy a különböző fajok kihalása egyenes arányos az ember megjelenésével. Ausztráliába 50-40 ezer éve, Európába 40-30 ezer, Amerikába 15-12 ezer, Madagaszkárra 2-1 ezer, ÚjZélandra ezer éve tettük be a lábunkat. Minél később léptünk, annál később kezdtek kihalni a fajok. S ha nem is pont a mi kezünk által, akkor az általunk behurcolt emlősökkel, patkányokkal, macskákkal kerültek szembe az addig ellenség nélküli állatok. Ilyen behurcolt ellenség volt a dorong is, amellyel az antarktiszi halászok kólintották fejbe a gyanútlan, pajkos fókákat – akiknek addig nem volt szárazföldi ellenségük. Hát lett. Némelyik tudós kétséget táplál, hogy az ősember azonnal főbe kólintotta volna a mamutokat, például, ha szembe jöttek vele. Föltételezhető, hogy csak akkor tette hűvösre vagy tűzre őket, ha éhes volt, a raktározás, a harácsolás nem született velünk. Talán. Sosem tudjuk meg az igazságot – hacsak Tonna és Mázsa, a zirci Bakony

Múzeum két fiatal mamutja, csontvázaikból fölébredve, el nem mesélik az igazat. Ez nem olyan lehetetlen. A tudósok fontolgatják, hogy föltámasztják a mamutot. No nem éppen Gyimát, aki 35 ezer évig pihent a szibériai tundra fagyott mocsarában. Ő alig egy méter magas, mindössze 115 kiló, s hét hónapos, tehát még bébi, de ő maradt a legjobb állapotban ránk. Őt már nem lehet föléleszteni, de a génjei még jók lehetnek. Ha nem az övéi, akkor Zsarkovéi, aki akár az apja is lehetett volna, ivarérett hím példány, akit szintén arrafelé találtak. Vagy bármelyikét, hiszen amerre lépünk, ott mamut terem. A mamutok föltámasztásának módja az lenne, hogy DNS-t nyernének ki a maradványokból, esetleg ép hímivarsejtet, s klónozással vagy elefántba való beültetéssel, keresztezéssel, valamilyen hókuszpókusszal előbb-utóbb születhetne egy kis mamut. Föltehetően bájos, aranyos, esetlen, ártatlan, a nevét eldöntendő akár szavazást is indíthatnánk. Kérdés azonban, hogy mi végre lenne mindez? A kísérlet okán persze – ez a tudósok kenyere, rendben is van. De a föltámadott mamut magányos lenne, kaphatna ugyan elefántkislányt, ha megkedvelné, az javítana a kedélyállapotán. Ám mi lesz, ha észhez tér, s eszébe jutnak a réges-régi dolgok? Hogy jött az a kétlábú, csupasz törpe, s lenyilazta a családját, őt magát? Hogy akkoriban még voltak pálmák, fák, bokrok, füvek, tiszta tavak, folyók, források? Hogy kék volt az ég, csöndes a táj, szilárd a jég, magasak a jéghegyek? Hogy voltak mamutkislányok, mamutkisfiúk, mamutóvoda? Hogy ő csöndben várt a jégsírban egy még boldogabb időre, de fölzavarták álmából? Mit szólna a városokhoz, autókhoz, repülőgépekhez, hűtőszekrényekhez, a csillagokat eltakaró lámpákhoz?



tudomány, technika

Jég által konzervált mamutbébi a svájci luzerni Gletschergarten múzeumban Forrás: Wikipédia

Lehet, hogy némi csodálkozás után elfogadná a helyzetet, hiszen mégiscsak kapott egy második esélyt. Ezt méltányolhatná, van annyira intelligens, ha egyszer az elefánt rokona. Ám, ha tényleg intelligens, alkalmazkodik, elefántoknak bemutatkozik, fejlődik, tovább és tovább, viszi magával az elefántokat, szól a fókáknak, a dínóknak meg a többi kihalt állatnak – jaj nekünk. Jaj nekünk, ha a fejünkre olvassa bűneinket, egészen a kezdetektől. Nem is mindent – hiszen honnan tudna a kis Gyima Heródesről, a keresztes háborúról, Hitlerről, Sztálinról, Rákosiról –, hanem csak a természet ellen elkövetetteket. A sarkvidék fogyását, a légkör foltjait, a csillagok halványodását, a Dodó madarat, s ha már itt tartunk, a fecskéket. Mert a fecskék fogyásáról bizonyára értesülne a többi állattól. Most éppen értük aggódik mindenki, földön, vízen,

levegőben, szőrtelenül, tollasan – kinek mi adatott. Ezek a kicsi, kecses, csivitelő, a tavaszt jelző, a múló nyarat sirató, százféle alakban pompázó madárkák elfogyóban vannak. Halnak kifelé. Magyarországon egyre kevesebb van belőlük. A balatoni állomás peronján még költ néhány, amelyiknek a fészkét nem verték le gyorsan, hogy ne rongálják a szépen fölújított épület képét, vagy a globális fölmelegedés miatt kétszer is költenek, s az új fészekalja még nem olyan erős szeptemberre, hogy útra keljen Afrika felé. Bármi az oka, van félnivalónk. A fecskék lassan, a szemünk előtt tűnnek el. Négyezer év múlva talán előkerül egy tetemük, valaki majd életre kelti őket. A mamutoknak tetszeni fog kecses táncuk. Jakubovits Anna



tudomány, technika

Földönkívüliek, törpék, lidérces kísértetek

Rejtélyes helyek víz alatt, kincsek fölött, várfalak mögött Vannak megmagyarázhatatlan dolgok, amelyeket az emberek mégis meg akarnak magyarázni. Mert mindent tudni akarunk, mindent érteni akarunk. Pedig hát hol vagyunk a Föld keletkezésének rejtélyétől, bölcsességétől, furfangosságától? Néhány olyan helyet nézünk most meg, amelyeket tudásvágyunk ellenére máig nem fejtettünk meg. Maradnak továbbra is rejtélyes helyek. Megoldásra várva.

A

bretagne-i Carnacban 2730 menhir, vagyis hosszú kő, kősor, kőkör maradt épen az időszámítás előtti 40. század óta. Ahány kő, annyi talány. A kutatók szerint a kövek építői nagyon fejlett tudással rendelkeztek, s talán csillagászati órát építettek. Ezt támasztja alá, hogy a Carnac melletti három mezőn föllelt kősorok közül az egyik, a kermariói a nyári napforduló napfölkeltéjének irányát adja meg, a la menec-i tizenegy kősor és két körbezárt terület a május 6-i és egyben az augusztus 8-i nap keltének irányát mutatja. A kerlescani kőkör egy körbezárt területe és tizenhárom kősora a tavaszi napéjegyenlőség nyitányának irányát mutatja. Más elméletek szerint a kőkörök szent helyek voltak, a kősorok pedig az ide vezető utakat, az ünnepi menetek irányát jelölték. A kősorok nagy távolságba tartanak, pontosan kimért úton, dombokon és völgyeken keresztül, egymáshoz képest nagyjából párhuzamosan, kelet-nyugati irányban, a nap sugarai tehát a kősorokon lépkednek napi útjuk során. A körbezárt területeken a régészek neolitikus sírokat tártak föl, ebből arra következtetnek, hogy templomok állhattak a kősorok végén.

Telefon a piramisépítőkhöz Akárhogy is, bámulatra méltó építmények ezek a menhirek. Mert akkoriban nem voltak pontos mérőműszerek, a lakosság földművelésből, halászatból, hajózásból élt. Ehhez képest a kövek alapanyagát, a gránitot helyben bányászták, s bár a kövek legtöbbje hasáb alakú, vannak eltérőek is. Ezek szerint dolgoztak is némelyiken, faragták őket, tehát voltak megfelelő szerszámaik. Ami még ennél is beszédesebb, hogy a kövek fölállítása, térbe rendezése, egymáshoz való távolságuk, csillagászati mértékkel mért pontosságuk megvalósítása sok ember pontos, szervezett, irányított, tervezett munkáját igényelte. Fölállításuk – a szakemberek szerint egy-egy ilyen oszlop harminc tonnát nyom – kerekekkel, kötelekkel, csigákkal, sok ember fizikai munkájával és komoly technikai tudással volt kivitelezhető. S vegyük figyelembe, hogy nem tudtak telefonos segítséget kérni a kairói piramisépítőktől. Vagy? Az emberek fantáziája jócskán túlszárnyalja a tudósok földhözragadt tényeit – rengeteg ötlet van forgalomban a carnaci kősorok magyarázatára. Például az, hogy Szent Kornél pápa, amikor a római katonák



tudomány, technika

Carnac – ahány kő, annyi talány

elől menekült a III. században, nem talált hajót, s visszafordulva kővé dermesztette a támadó katonákat. Vagy az, hogy a kövek kincsek lelőhelyét jelölik, de az egyik földöntése alkalmával az összes alól elpárolgott a nyeremény. A legkedvesebb ötlet talán az, hogy a kövek repedéseiben törpék élnek, akik erejükkel sziklákat bírnak mozgatni. A carnaci kősorok több állagmegóvás után bizonyos védelmet élveznek – a rengeteg turista veszélyezteti az oszlopok stabilitását, ezért csak tisztes távolból lehet őket megszemlélni. Ádám hídja Talán észre sem vettük volna a Srí Lankát és Indiát összekötő víz alatti földnyelvet, ha nincsenek műholdjaink. Vagy nem vagyunk ennyire feledékenyek.

A NASA-fotókon kirajzolódó földnyelv megdöbbentette ugyan a ma emberét, de a régészek szerint a hidat egészen a XV. századig használták elődeink a száraz lábbal való átkeléshez. Egy-egy ciklon, viharos időjárás, s évszázadokra eltűnt a földnyelv, hogy aztán egyes részei, itt-ott, néha-néha ismét előbukkanjanak. Ma például csak egy-egy darabja tűnik elő, s egyik végéről nézve sem gondolná az ember, hogy egy kicsit lesüllyedt híd, korallzátonyok, homokpadok láncolatának pillérénél áll. Az űrfotó látványos, megdöbbentő – szárnyra is keltek mindjárt a találgatások. Az összefüggő, tenger alatti, 30 kilométer hosszú képződmény egyesek szerint a földönkívüliek építménye, nem tudni persze, hogy ők miért pont itt akartak volna Indiába jutni



tudomány, technika

A híd Srí Lanka és India között

erről a kicsi Srí Lankáról, amikor ott volt nekik a galaxisokon átsuhanó űrhajójuk – de mindent nekünk sem kell tudnunk. Aztán vannak spirituális elképzelések. A hinduk szerint Visnu isten egyik reinkarnációja építette a földnyelvet majomhadseregével, amikor megtámadta Srí Lanka gonosz uralkodóját, Rávant, akinek fogságából ki akarta szabadítani feleségét. A hinduk a földnyelvet Ráma hídjának nevezik. Egy másik legenda szerint ez a képződmény Ádám hídja, mert ő, az első ember, Földre érkezésekor éppen Srí Lanka legmagasabb pontjára lépett. Ez az iszlám hite, de bármelyik elmélet hívője is legyen valaki, az biztos, hogy tiltakozik a földnyelv átvágása ellen. Bármennyire segítse is az a hajózást, a kereskedelmet.

Mert a földnyelv szép, természetes, földről, tengerből, levegőből. az ír Kísértetkastély Az Írország déli részén, a tengerparton álló Leap kastélyt a legszellemesebb kastélynak tartják. Turistáknak inkább nappalra ajánlják látogatását, mert éjszaka ez a kísértetek kedvenc találkahelye. Persze, aki nem ijedős... A helyi fáma a borzalmak borzalmát meséli, amely véres testvérgyilkossággal kezdődött 1532-ben a várkápolnában. A masszív kővár – Írországban minden sarkon van egy vár vagy legalább egy torony, nyilván telis-tele szellemekkel – Mulroney O’Carroll 1532-es halálával írta be magát a rémségek tárába. Ezután



tudomány, technika

Leap – a legszellemesebb kastély

ugyanis családi háborúskodás kezdődött a birtoklásért, mígnem a félszemű Teige O’Carroll megtámadta a kastély kápolnáját, s késsel meggyilkolta bátyját, az éppen miséző Thaddeust. Ő utolsó leheletével elátkozta öccsét, s megígérte neki, hogy hazajár. Szemtanúk szerint a véres kápolna ablakában a gyilkosság óta minden este föltűnik egy lidérces fény. Sokáig elvoltak így békességben, a lidérc és a kastély urai, ám 1922-ben egy fölújítás során a munkások csapóajtót találtak a kápolnában, amely egy börtönbe vezetett. A kínzóeszközök mellett három szekérre való emberi maradványt is találtak, mindegyikben fakaró, nyilván a kivégzőeszköz. Állítólag az O’Carroll család ily módon tüntette el riválisait, jó alaposan, hiszen

több száz év évig rejtve maradt a titkuk. A föltárás után azonban a helybeliek esküdöztek, hogy sokszor láttak négykézláb közlekedő szellemeket, akiknek lyukas volt a hasuk. A helybeliek fantáziája azonban nem áll meg ilyen négykézlábas történetnél. Beszélnek bizonyos Elementálról is, aki szintén szellem, s a várat a magáénak mondta egy asztaltáncoltatás során még az 1800-as években. Elementál fölkészült szellem volt, púpos, magából a rothadó hús szagát árasztotta némi kénes beütéssel. Így öltözve vacsorához ijesztgette a népeket hosszú évtizedekig. Ma pedig várják a kastélyba a borzongásra váró turistákat. j. a.



tudomány, technika

Világszép szökőkutak Hasznos, üdítő, nagyzoló, különleges – a vizek játéka A víz, azonkívül, hogy élet, erő, egészség, jót tesz a szemnek, a fülnek, a léleknek. Már a látványa is üdítő, ezért használják díszítőelemként. Kifinomult módja ennek a szökőkút, amikor a magasba törő vízsugár márványmedencébe zuhan alá, aranyozott mitologikus alakok lubickolnak benne, szobrok szájából csorog a víz, tengerrel kapcsolatos történetekről mesél, olykor zenél és színes, meghökkentő vagy nagyzoló. Szerte a világban ámulatba ejtő szökőkutak működnek, rajongó tisztelettel övezve az őserőt, a vizet.

A

z első szökőkutak még praktikus okokból készültek, a források vizét tálalták így a városok lakóinak. Így indult a római Trevi-kút példátlan karrierje is. Időszámításunk előtt 19-ben egy szűzlány mutatta meg azt a helyet, ahol a forrás fakad – ezt a jelenetet ábrázolták is a kút homlokzatán –, és ahonnan a 22 kilométernyire fekvő Rómába, három út találkozásához (latinul trivium, talán ebből ered a kút neve) vezették a vizet. A vízvezeték a birodalom bukása után tönkrement, későbbi fölújítása és bővítése után, 1453-ban egy medencét építettek a végébe Leon Battista Alberti tervei alapján. Sok pápa bábáskodott a kút elkészültén, az építkezést VIII. Orbán pápa fölkérésére a 1640-es években Giovanni Lorenzo Bernini kezdte, de a végeredményt Nicola Salvinak köszönhetjük, akinek a tervei alapján 1762-ben készült el. Trevi Kellően drámai és nagy és fenséges, megfelelően a pápák elvárásainak, rakták a téren ide meg oda, házakat bontottak el, toldottak meg, sőt, XIII. Ince pápa még családi palotáját is addig-addig bővítgette, hogy

a Palazzo Poli végül is majdnem a kútba ér, jócskán kiterjeszti az egyébként is egy diadalívre hasonlító kút kereteit. A világhírű barokk szökőkút témája persze a tenger. Középen áll Neptunusz, a tengerek istene, Pietro Bracci szobra, korinthoszi oszlopokkal körbevéve, a medencében az ő segítői, a tritonok, akik hippokamposzokkal (halfarkú lovakkal) pancsolnak. Egyikük küzd az állattal, mert a tenger haragos, a másiké szelíd már, mert a tenger nyugodt is tud lenni. Neptunusz mellett két falfülkében a bőség, illetve a tisztaság istennői állnak, mert a tenger tiszta s bőséges. A monumentális, 26 méter magas és 20 méter széles építmény tetején a szűz legendája is megelevenedik, a lány megmutatja a mérnököknek a forrás helyét. A Trevi-kút az egyik legméltóbb tisztelete a víznek. Sajnos a szemünk-fülünk nem sokat profitál ebből a csodából, hiszen olyan nagy a nyüzsgés a téren, hogy alig látunk rá, alig hallunk valamit a csobogásból. Pedig oda kell férnünk valahogy, hiszen be kell dobnunk néhány pénzérmét, ha vissza akarunk térni ide. (S miért ne akarnánk, Rómát nem lehet elégszer látni – örökké kellene.)



tudomány, technika

A római Trevi-kút

A fáma szerint – ezen alapul az 1954ben készült Három pénzérme a szökőkútba című film – ha két érmét dobunk a vízbe, szerencsések leszünk a párválasztásban, ha hármat, sikeres lesz a válásunk. De lehet egyet is dobni, a visszatéréshez. A lényeg viszont, hogy a bal vállunk fölött, jobb kézzel kell az érméket a kútba dobni. Ha a legenda nem kel életre, haszna akkor is van: a napi körülbelül háromezer eurónyi pénzt éjszakánként összesöprik a leengedett vizű medencéből, s Róma szegényeit segítik vele. (Reméljük, hogy ez nem legenda.) A Trevi-kút népszerűségét csak tovább növelte az Édes élet című Fellini-film 1960ból, amelyben Anita Ekberg, a kor egyik szexszimbóluma Marcello Mastroianni segédletével megfürdött a kútban. Nálunk ez a jelenet Gothár Péter Megáll az idő című 1981-es filmjében nyert igazán értelmet: a szabadság, a testiség, a csábítás, a páratlan

gazdagságban való tiltott lubickolás élménye, illetve ugye nálunk, annak kukkolása. Navona Rómában persze nehéz kettőt is lépni anélkül, hogy a házak udvarára minduntalan bekukkantva egy gótikus szoborral megtisztelt falikutat, egy apró medencét, egy kis csobogót ne találnánk, s akkor még itt vannak nekünk a köztéri csodák. A római Navona téren például mindjárt három – hogy sárguljon a magyar. A középső, a méltán kedvenc, a Négy folyó kútja, mely egy obeliszk talapzatát adja. X. Pius pápa rendelte 1650–51-ben Berninitől, aki igen nagy kihívás elé állt, hogy a barlangszerű, igen mozgalmas talapzaton megálljon a hatalmas obeliszk, amely eredetileg Maxentius császár arénájánál állt. A talapzaton négy barokk szoboralak jelképezi a négy földrész folyóit:



tudomány, technika helyén álló, arab, normann és mór stílusú székesegyház rejti az apostol földi maradványait, de a hozzá imádkozó helybeliek még egy szökőkutat is emeltek az emlékére. Tisztelik őt máig, mindennap kerül friss virág a kút szélére, mert 1544-ben Szent András vihart keltett a tengeren, s így Amalfi megmenekült a szaracén kalózoktól. A szökőkút, mely 1760-ban épült, kissé pikáns azáltal, hogy a szent alatt, az angyalok között fürdő hableány melléből is folyik a víz.

A budapesti Danubius-kút

a Gangesz Ázsiát, a Duna Európát, a Rio de la Plata Amerikát, a Nílus Afrikát. Az ő arcát lepel födi, jelezve, hogy akkoriban még nem ismerték a folyó forrását. Rossz nyelvek szerint viszont azért, hogy ne lássa a vele szemben – egyébként később – Borromini tervei alapján épült Sant’Agnesetemplomot, Amerika folyóistene pedig azért tárja égnek a karjait, hogy elkapja az épületet, ha dőlni akarna. A két művész közötti rivalizálás adta az alapot ennek a pletykának, hiszen a szökőkutat is Borromini kezdte építeni, de Bernini lett a befutó. Amalfi Még egy olasz kutat kell megemlítenünk a nagy pátosz ellensúlyozására: a dél-olaszországi Amalfi városának székesegyháza előtt kedveskedő Szent András-kutat. Bár a főtéren álló őskeresztény bazilika

Budapest Bár nem pikáns, de gyönyörű, buja nők ülnek a budapesti Danubius-kútban, amely a Navona térihez hasonlóan négy, inkább nekünk kedves folyó allegóriái. A Kálvin téren 1883-ban fölavatott kút Ybl Miklós tervei alapján készült: a szobrokat Feszler Leó találta ki és Brestyánszky Béla faragta kőbe. Alsó, legnagyobb medencéje budakalászi mészkőből készült, ezer mázsát nyom. Valóságos bravúrt hajtott végre Schön Ignác fuvarozó, amikor áthozta a Dunán. A neoreneszánsz kút a pestiek büszkesége volt, s egyúttal a városgazdák is bizonyították, hogy az éppen épülő pesti vízműrendszer már ilyen luxust is megengedhet magának. Neptunus mint a Duna deltás istene áll a kút tetején, delfinen pihen a lába, kezében kagyló, lapát. Alatta ül a Tisza kecsegéktől roskadozó hálót tartó istennője, a Dráva megszemélyesítője egy díszedényen pihenteti a lábát, negyedik társuk a Száva, aki mélázón néz a messzeségbe – talán látta előre sorsát. Ma ugyanis a Kálvin tér egyik házának udvarán üldögél magányosan – a kút többi része elpusztult a második világháborúban. Amit ma az Erzsébet téren látunk, azt a darabokra tört maradványok, rajzok, fényképek alapján a Százados úti



tudomány, technika

Az orosz Versailles: Petrodvorec

művésztelepen faragták újra 1959-ben Győry Dezső műhelyében. Szentpétervár A barokk nem ismer határokat. Ami a Párizs melletti versailles-i kastélykertben pompában, gazdaságban, aranyban, látványban előadható, azt a Létó és Apolló medencék 1685-ben elnyert formájukkal mind felsorakoztatták. Apolló a Nap szekerén, istennők, de még a békák serege is aranyba van foglalva, a kék víz gazdagon ömlik mindenhol, csillog a fényben. S a határtalan barokk még nagyobb tobzódásával találkozhatunk Szentpétervár mellett az orosz Versailles-nak nevezett Peterhofban, orosz nevén Petrodvorecben. A Nagy Péter építette palota grandiózus, 270 méter széles, tengerre néző, oszlopsorral díszített homlokzata előtt a tera-

szosan lejtő kertben 64 szökőkút lövelli a vizet, a sugarakat 200 aranyozott isten és istennő élvezi, vigyázza, mielőtt a víz egy hatalmas márványmedencében gyűlne össze alul. Ebben a medencében van a Sámson-kút, oroszlánfejeiből 20 méter magas vízsugár lövell az égnek. Onnan egy hasonlóan látványos, szökőkutakkal és parkkal körülvett csatorna viszi a vizet a helyére, a tengerbe. A szökőkutak lépcsőjét a svédek fölött aratott 1709-es győzelem emlékére emelték. Genf A szökőkutak hajdani szerepének emléke a svájci Genfi-tó 140 méter magasra lövellő vízsugara. Kezdetben, 1886-ban a város vízvezeték-hálózatának volt szerves része, így vezették el a rendszerben keletkező fölösleges nyomást. Ekkor még



tudomány, technika

A világ legnagyobb szökőkútja Dubajban

nem a jelenlegi helyén állt, s nem is volt ilyen nagyratörő. Mai formáját és helyét 1891-ben kapta, a svájci államszövetség 600. évfordulóján, mikor a genfiek úgy döntöttek, megtartják ezt a mára a város szimbólumává vált, óránként 200 kilométeres sebességgel, másodpercenként 500 liter vizet magasba lövellő kutat. las vegas Nem a szükség, hanem a dac vezérelhette az amerikai Nevada állambeli Las Vegas építőit: a zord sivatag közepén összehordták az óvilág kedvenceit, s építettek egy minden szerénységtől mentes homokozót a gazdagoknak. A vízhiányos környéken a szökőkutak a leginkább ingerlőek, ezek közül is a Bellagio hotel és kaszinó szökőkútja. Reklám persze az egész, de látványnak nem utolsó. Adatai lenyűgözőek: 1200 vízsugár táncol fénnyel, zenével koreografálva félóránként a 32 ezer négyzetméteres tóban. Dubaj A legeket azonban manapság Dubaj állítja föl. Ne feledjük el, hogy az Arabfélsziget homoksivatagában járunk, a víz tehát kincs. Az ivóvíz legalábbis, hiszen tengervíz van bőven, a város a Perzsa-

öböl partján fekszik. De ha nincs is víz, van olaj, vagy pénzvilág, vagy turizmus, van hát gazdaság is: épülnek sorra a legmagasabb tornyok, s itt, az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb városában adták át 2009-ben a világ máig legnagyobb szökőkútját. A Dubaj-szökőkút a híres felhőkarcoló, a világ legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa (Kalifa-torony vagy Dubaj-torony) tövében lévő tóban 270 méter széles vízfüggönyt gyárt, 150 méterre (kicsit tehát lepipálva a genfit) lövell magasba másodpercenként 83 ezer liter vizet. 6600 lámpa és 25 vetítő adja hozzá a fényt, a zenét, a ritmust. 220 millió dollárba került. Szöul Talán az egyik legkülönösebb játék a vízzel, amit a szöuliak építettek a Banpo hídra. A kellemesen egyszerű híd mindkét oldaláról állandóan zuhog a víz, vissza a folyóba. A különös látványosság nemcsak a turistákat ejti rabul, hanem a helybélieket is. A másodpercenként 190 tonna vizet éjszaka megvilágítják, s ez csodálatos látvány a hídon közlekedőknek, a híd alatt bámészkodóknak. J. A.



tudomány, technika

Egy órán belül kézbesítendő

Füstjel, tam-tam, távirat

V

alami megint eltűnik az életünkből. Unokáim már nem tudják, mi az a távirat, s ha gyorsan akarnak üzenni nekem, akkor küldenek e-mailt vagy sms-t. S persze nem hallottak a morzeábécéről sem, vagy ha mégis, akkor azt hiszik, hogy az valami olyasmi, mint indiánoknál a füstjelzés, vagy az afrikai törzseknél a tam-tam dob. Pedig a szóban forgó kommunikációs eszköz a XIX. és a XX. század egyik legnagyobb találmánya volt. Az első lépés a világháló felé, ami a hírközlésben először győzte le az időt és a távolságot. De mi is az a távirat? Olyan rövid közlés, melyet vezetékeken továbbítanak. A táviratnak, régebben sürgönynek is hívták, nagyon nagy előnyei voltak például a levéllel, levelezőlappal szemben. Sokkal gyorsabban, ráadásul vasárnap és éjszaka is kézbesítették. Az 1840-es években az Egyesült Államokban egy Samuel Morse nevű ember találta fel a távírás rendszerét. A morzeábécé lényegében vonalak és pontok kombinációjával megalkotott kódrendszer. A távírász a hosszú és rövid impulzusokat egy Morse-billentyű segítségével adta le. Ezeket az elektromos jeleket a vevőoldalon egy elektromágneshez kapcsolt íróeszköz (kékíró) írta az óraművel húzott papírszalagra, megoldva ezzel egyben az üzenet dokumentálását is. Morzetáviratokat azonban csak jól képzett távírászok tudtak adni, illetve venni, hiszen ezeket a pontokból és vonásokból álló üzeneteket adáskor kódolni, vételkor pedig dekódolni kellett.

Apámra gondolok Apámra gondolok, ki távírász volt, És Morse és Hughes gépen zenélt, Figyelte a búsan zengő világot, S fölfogta száz, ezer izenetét. Finom és keskeny ujján, mint a szikrák, Szállt sóhaj, üdv, vágy, álom és panasz, És lázak is cikáztak, mint a villám, És tűnt a nyár, ősz, a tél és tavasz. Juhász Gyula Magyarországon 1847 karácsonyának másnapján, Bécs és Pozsony között továbbították az első táviratot. 1850-ben már Pestet is összekötötték a birodalmi fővárossal. A távirdákban kezdetben Morsegépeket alkalmaztak, később megjelentek a Hughes-féle betűíró távírók, amelyeknél már olvasható szöveg jelent meg a papírszalagon. A hátoldalán ragasztós papírszalagot távirati űrlapra ragasztották, és így továbbították a címzettnek. Királyt a napra A kiegyezéskor a magyar kormány 8100 kilométer hosszú vonalhálózatot vett át, 181 távirat-felvevő állomással. A következő években a vármegyék székhelyét bekapcsolták a forgalomba, illetve bővítették a nemzetközi összeköttetést. A távirat-kézbesítés első szabályozására 1872-ben került sor. Ebben a postafőnöknek előírták többek között, hogy köteles megfelelő berendezésről és személyzetről



tudomány, technika gondoskodni, hogy minden távirat (sürgöny) a beérkezésétől számított 1 órán belül a címzettnél legyen. A MÁV-vonalakon közlekedő gyorsvonatokon 1956-tól kezdve bármely vonaton utazók a kalauznak átadva bocsáthatták útra távirataikat. Repülőgépről vagy léghajóról rádiótáviratként továbbították az üzenetet. A különleges táviratok közé lehet sorolni a dísztáviratokat. Az első dísztáviratűrlapokat 1928. június 1-jén hozta forgalomba a Magyar Királyi Posta. A posta a különleges kezelésért járó pótdíj 60%-át jótékonysági céllal a tüdővész elleni küzdelem javára utalta át. Az azóta eltelt 70 év alatt 108-féle, különböző ábrájú dísztáviratlap volt forgalomban. Dísztáviratot divat volt feladni házasságkötéskor, gyermek születéséhez gratulálva, születés- és névnapokon. Halálesetkor gyásztáviratot küldtek. Csontváry Kosztka Tivadar táviratmániáját őrültsége egyik derűs bizonyítékaként említik a róla szóló írások. A sok száz közül egy, az udvarnak szóló üzenete így szólt: „királyt a napra kitenni stop csontváry”. Az Osztrák–Magyar kabinetiroda ismereteink szerint nem tette közzé köszönetét a király egészségéért aggódó nagyszerű baráti tanácsért. Nem vált be Nagy divat volt, főleg bölcs vezérek születésnapja alkalmából üdvözlő táviratot küldeni. Rákosi 60. születésnapján rengeteg kommunista párt köszöntötte akkori vezérünket. A Koreai Munkapárt például így: A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának távirata Rákosi Mátyás elvtársnak,a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárának, Budapest. A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága forró baráti üdvözletét küldi

Posta és távírda az ópusztaszeri skanForrás: Panoramio zenben

Önnek 60. születésnapja alkalmából. Ön egész felbecsülhetetlen, nagyszerű munkásságát a proletariátus ügyének, a szocializmus felépítésének szentelte. Az az önzetlen, testvéri segítség, amelyet Ön, tisztelt főtitkár elvtárs, és az egész magyar nép a harcoló koreai népnek nyújtott, döntő győzelemre lelkesít bennünket a haladó emberiség közös ellensége, az amerikai–angol imperializmus ellen vívott harcban. A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága a legnagyobb sikereket kívánja a magyar népnek s vezető erejének, a Magyar Dolgozók Pártjának a szocializmus felépítéséért és a világ békéjének megvédéséért vívott harcához. Önnek, tisztelt főtitkár elvtárs, még hosszú évekig tartó jó egészséget kívánunk. De üdvözlő távirat ment Zelk Zoltántól a „Fiúknak, akik zseniális játékukkal (tényleg) legyőzték 6:3-ra az angolokat”. Alighogy átszállt a határon / a győ-



tudomány, technika zelem, az a hat-három /, s fáradtan a nagy drukkolástól / ledőlnék, egyszerre csak rám szól / a rádió és arra biztat, / hogy verset írjak…/ Hát írok is. Miért ne tenném, / mért ne váljon ez az eredmény, / ez a diadal verssorokra, / mért ne mondhassam rímmel szólva, / hogy milyen szívvidítón jó volt / hallani azt a hat magyar gólt! A legaranyosabb táviratot – legalábbis a városi legendák szerint – Királyhegyi Pál küldte Moszkvába az ötvenes években: JOSZIF VISSZARIONOVICS SZTAALIN STOP MOSZKVA STOP RENDSZER NEM VAALT BE STOP KEZDJEEK ELOELROEL STOP KIRAALYHEGYI 1950 januárjában – kedvezményes díjjal – bevezették a szocialista munkaversenyhez, a szocializmus építéséhez kapcsolódó kötött szövegű táviratokat. Ezeket 1951. július 14-én szüntették meg.

Hazánkban 1980-ban küldték a legtöbb, 13 420 000 táviratot, amelynek közel egyötöde dísztávirat volt az emberi élet nagy eseményeire, a születésre, az esküvőre és a temetésre küldött üzenetekkel. A távirat-szolgáltatás népszerűsége az egész világon csökken, sőt olyan hatalmas országokban, mint India, már meg is szűnt. Nálunk az elmúlt tíz év alatt harmadára csökkent a forgalom, de még mindenütt működik a rendszer. Normál esetben egy belföldi távirat hat órán belül érkezik meg a címzetthez, 540 forintos felárért azonban négy órán belüli kézbesítést is vállalnak, a szombati kiszállítás azonban további 2500 forintba kerül, vasárnapit pedig kérni sem lehet. Táviratfajták A távirat mint az egyik legmodernebb hírközlő eszköz diadalútja mára véget

Hughes betűtávíró (1930) a budapesti Postamúzeumban



tudomány, technika ért. Legyőzte a modern számítástechnika több modern kori áldása, a mobil telefonon küldhető szöveges üzenet, az sms, a számítógépen továbbítható e-mail, a már képkapcsolatot is létesítő skype, nem is beszélve a technika olyan áldásairól, mint a műholdas telefon, Morzekódokat használó távíró az I. világháború idejéből mellyel a világ bármely Forrás: Wikipédia pontját el lehet érni. Néhány huszadik századi különleges vizaközpont, terménytőzsde, húsvásár, táviratfajta azonban legalábbis elvben ma vetőmagvak piaci árainak és egyéb közgazis létezik. Ilyen például az állami távirat. dasági hírek távirati úton való terjesztését. 1932. március 15-étől kezdve – a BudaIde soroljuk az államfő, a minisztériumok, az állami hatóságok és hivatalok, az állami pest–Bécs között közlekedő – légi járműtisztviselők, a diplomáciai képviseletek, vekről úgynevezett utastáviratot lehetett a törvényhatóságok, a belügyi és katonai feladni Ausztria és Magyarország bármely szervek által feladott üzeneteket. Már nem területére. 1933-tól kezdve Európa bármely létezik a lottó nyerőszámait közlő lottójá- országába lehetett ilyen táviratot feladni. 1937-től kezdve képtáviratot is lehetett ték-távirat, melyet 1874. október 1-jétől az állami táviratok közé soroltak, s ennek küldeni. 1985-ben vezették be a belföldi és megfelelően kezelték. Ugyanígy leáldozott a közérdekű táv- a nemzetközi forgalomban a postafax iratnak is. Pedig néhány esztendeje így (nyilvános távmásoló) szolgálatot, ami továbbították a vízállásjelentéseket, a már nemcsak írott anyagok, hanem rajzok, leesett csapadék mennyiségének számait, dokumentumok továbbítására is alkalés ide tartoztak a baleset, tűzvész, áradás, mas volt. Gyors térhódítására jellemző, forgalmi szerencsétlenségek esetén vagy az hogy 1987 végén az országban még csak árvízvédelmi ügyekben feladott táviratok. 26 postafax állomás működött, de ez a 1878 júliusában bevezették a hírlaptáv- szám néhány év alatt mintegy 2000-re iratot. A hírlapok tudósítói a reggeli, esti nőtt. Magyarországon a távírda műszaki és éjjeli órákban a kincstári hivataloknál emlékeit, a tisztviselők egyenruháit, a kedvezményes díj mellett 200 szóig terjedő szolgáltatásra vonatkozó szabályzatokat a Postamúzeum gyűjti és tárja a nagykötáviratot adhattak föl. zönség elé. Az ő segítségükkel született ez a múltunk egy szeletét feldolgozó Telegramm-variációk 1883-tól lehetett pénzt távirati úton, utal- visszatekintés is. Címük: 1068 Budapest, Benczúr u. 27., webhelyük elérhetősége: ványtávirattal küldeni. 1923-ban bevezették a közgazdasági www. postamuzeum.hu. Cs. A. hírszolgálati táviratok intézményét; de-



tudomány, technika

Tankoljon levegőt! A jövő autója már a spájzban van A kérdésre, milyen lesz a jövő autója, nagyjából három irányból kereshetjük a választ. A leglátványosabbak a szerkezeti felépítésre, dizájnra, a maitól teljesen eltérő működési elvekre vonatkozó elképzelések, amelyeket a koncepcióautónak nevezett távoli realitású tervek, prototípusok testesítenek meg. Ennél lényegesen fontosabb lehet, hogy milyen üzemanyag hajtja majd az autókat, és mennyire lehet automatizálni, biztonságosabbá tenni a vezetésüket. Az utóbbi két szempontot tekintve nem túlzás azt állítani – a szállóigévé vált mondatot kissé átalakítva – , hogy a jövő autója már a spájzban van.

A

futurisztikus formákból gazdagon szemelgethetünk, ha beütjük a Google keresőbe a megfelelő kifejezést, vagy ha szorgalmasan böngésszük az autókiállításokról, szalonokról szóló tudósításokat. A választékból egy példát emelünk ki.

Nem gurul, siklik Svéd formatervezők szerint hamarosan mágneses lebegtetésű járművek vehetik át az automobil helyét. A jármű Peugeot-nak látszik, de a Maglev Racer egy független stúdió, a skandináv Gray Design munkája. A merészen ívelt vonalvezetés, a félkör

A mágneses lebegtetésű Maglev Racer



tudomány, technika

A Tesla Motors elektromos hajtású luxusmodellje

alakú lámpatestek és a markáns orr-ornamentika azonban jól rokonítja a franciák aktuális formatanulmányaival. A jármű első számú újítása, hogy hajtóanyagát nem fedélzetén hordja: ugyanolyan lineáris villanymotor hajtja, mint napjaink mágneses lebegtetésű szupervasútjait, amelyek az alattuk gerjesztett elektromos mező hatására siklanak. Azokhoz hasonlóan a Maglev Racer sem érintkezik a talajjal, ami a súrlódási ellenállást kiküszöbölve csendesebb, takarékosabb és gyorsabb haladást tesz lehetővé. Ráadásul ezek az autók nem csupán az úthoz, hanem egymáshoz is igazodva haladnak. A tervezők fizikai kapcsolatot képzelnek el a konvojban haladó járművek között; az elektromágneses csatlakozók révén valóban közúti vonatként haladhatnának, amelyek között ilyenkor kommunikációs kapcsolat is felépül. A merészet álmodó mérnökök mindazonáltal arról sem feledkeztek meg, hogy a vezetés maga is élmény, s olykor nem

csak azért akarunk autóba ülni, hogy eljussunk A-ból B-be. Ezért a Maglev Racer gombnyomásra kiereszti rejtett kerekeit, a műszerfalból elbújik a kormány… és akkor rajta, adjunk neki, ahogy a csövön kifér – állítólag egészen 400 km/h sebességig. Átlát rajtad az autód A robotpilóta kifejezés régen ismert, a repülőgépeket hosszú ideje komputerek „vezetik”, igaz, a pilóták szoros felügyelete alatt. A vasúti közlekedésben is bevett gyakorlat, hogy a masinisztát a számítógép, az elektronika helyettesíti, ahogy a budapesti 4-es metró vezetőjét is. Az utóbbi időben a gépjárműfejlesztők is egyre több segítséget igyekeznek nyújtani a gépkocsivezetőknek. Ismertek már a sávelhagyásra, a holttérben fölbukkanó akadályra, az álmosságra, a követési távolság betartására figyelmeztető berendezések. Mindennaposak a parkolást segítő kamerák, radarok. Ezek a kamionok prémium



tudomány, technika modelljeiben lassan már szériafelszereléssé válnak, de mind több – egyelőre luxus – személyautóban is fölbukkannak. De emlékszünk? Nem is olyan régen csak a csúcsmodellekbe szereltek szervókormányt és -féket meg ABS-t… A legújabb kísérleti detektorok már az alapvető emberi érzelmeket is fölismerik, például a dühöt, az undort, a félelmet, a boldogságot vagy a szomorúságot. A program először fényképekről tanulta az egyes érzelmekhez tartozó arckifejezéseket, aztán kipróbálták élőben is, önként jelentkezőkön. A detektor az esetek 85 százalékában jól vizsgázott. Akár az is elképzelhető, hogy a műszerfalból kinyúlik majd egy robotkar, és a szánkra üt, ha melegebb éghajlatra küldjük a minket akadályozó autóst?

Hasonló módszerrel szűri ki az érzékelő az álmosságot is: a szemhéj mozgását figyeli, s amikor a sofőr elálmosodik, hangos, élénk zenét kezd sugározni, hogy felélénkítse, vagy megváltoztatja a műszerfal világítását. Egyes szakemberek szerint a vezető érzelmeire reagáló, a döntéseket ezzel befolyásoló detektor lehet az átmenet a hagyományos vezetésből a gépkocsi teljes önállóságáig. Az emberi felügyeletet természetesen ebben az esetben sem lehet majd mellőzni. A (közel)jövő autói képesek lesznek egymással is kommunikálni, megoszthatják egymással sebességüket, pozíciójukat, ezzel is a közlekedés biztonságát szolgálva. De az sem álom már, hogy a jármű fölis-

Formájában – a könnyűépítésű karosszéria szerkezetét az emberi csontváz ihlette – és műszaki megoldásaiban is forradalminak tartja a szakma egy ifjú tervező, Simon Péter munkáját, a Credo E-Bone névre keresztelt autóbuszt. Ennek – a rendkívül látványos és futurisztikus forma mellett – nagy újdonsága a null-emisszió, azaz, hogy semmilyen káros anyagot nem bocsát ki működés közben. A mérnök egy térbeli tartószerkezetet tervezett – tehát nincsen klasszikus értelemben vett alváz –, melynek stresszpontjainál erősebb, a többi részén pedig gyengébb karbon-műanyag elemeket helyeznének el. Ezzel a technikával állítólag közel húsz százalékos tömegcsökkenést lehet elérni. A járművet négy darab egyenként 80 kW teljesítményű elektromos motor hajtja, mindegyik közvetlenül egy-egy kerékhez kapcsolódik. A hidrogéncellákat és a lítiumos akkumulátorokat a busz tetején helyezték el.



tudomány, technika meri tulajdonosát, s senki más nem képes elindítani. Ennek jelentőségét nem kell magyaráznunk. Szélerőmű a motortérben A jelenleg használt kőolaj alapú üzemanyagokkal a legnagyobb probléma, hogy károsítják a környezetet, és állítólag – ez azért már korántsem olyan biztos – belátható időn belül elhasználjuk az utolsó cseppet is. Az alternatív lehetőségek kutatása-fejlesztése sokáig nem volt összhangban a hagyományos energiaforrásokkal kapcsolatos riogatások mértékével. Az utóbb időben mozdult ki a holtpontról a kísérletezés, s jelentek meg új megoldások, mint az elektromos vagy a hibrid hajtás. De még mindig nem látszik, melyik megoldás hozza meg az áttörést s váltja föl véglegesen a benzint és a gázolajat. Az elektromos meghajtás elve egyszerű. Kell egy jó akkumulátor, amit viszonylag rövid idő alatt bárhol feltölthetünk, mert az akkumulátoros motor hatótávolsága csekély. A probléma a bárhol és a rövid idő! Mert maga a villanymotor jó megoldás lehet, hiszen csöndes, nagy a nyomatéka, és főleg nem szennyez (más kérdés persze, hogy az elektromos áram előállítása mennyi káros anyagot juttat a levegőbe). A mindennapi használatban is találkozunk már elektromos hajtású autókkal, például az amerikai Tesla Motors luxus modelljeivel, egyre bővülő típusválasztékban. Jelenleg ez a cég az elektromosautó-gyártás emblematikus képviselője, messze a konkurencia előtt járnak. (Bár sokat rontott a márka megítélésén az első halálos baleset, ami bekapcsolt robotpilóta – mert a Tesla az ilyen rendszerek fejlesztésében is az élen jár – mellett következett be. A cég képviselői azt állítják, hogy csak félautomata rendszert kínálnak, ami segíti a vezetőt,

Az air hibrid hajtásláncot Franciaországban mutatták be

akinek azonban a beavatkozásra mindig készen kell állnia.) A Porsche fejlesztői szerint Misson E modelljüknek legfontosabb feladata lenne, hogy megtörje a Tesla egyeduralmát. Ez egy tisztán elektromos áram által hajtott koncepcióautó, aminek imponálóak a paraméterei: 600 lóerős motorja 500 kilométeres hatótávú, ami már elegendő lehet ahhoz, hogy a márka szerelmesei mellette tegyék le voksukat. Sokat emlegetett lehetőség a hidrogén mint hajtóanyag. Az ilyen motor alapelve, hogy a sűrített hidrogént égetik el, s az így keletkező energia mozgatja a járművet. A végtermék pedig nem más, mint víz. Van azonban egy kis szépséghibája a dolognak: a hidrogént földgázból állítják elő. Az előnyök közül nem elhanyagolható a motor kis mérete. Elsőként a Hyundai jelent meg egy hidrogénnel hajtott városi terepjáróval, de foglalkoztatja a lehetőség a Toyotát, a Hondát, a Chevrolet-t és a Mercedest is. Az E-gáznak nevezett hajtóanyaggal való kísérletezés az Audihoz kötődik. Lényegében egy teljes rendszerről van szó: a cég által a tengeren elhelyezett szélerőművekkel és napelemekkel termelnek áramot, amiből elektrolízis módszerével előbb hidrogént, majd gázt nyernek. Innen kezdve semmi újdonság nincsen a dologban,



tudomány, technika

A Quant belső tere

ezt a gázt a már jó ideje bejáratott módon tankolhatjuk akár átalakított hagyományos autónkba is. A motor ugyan szén-dioxidot bocsát ki, de a fejlesztők esküsznek rá, hogy a gáz előállításakor pontosan ugyanannyit megkötnek ebből a káros anyagból, tehát a környezetszennyezési mutató: 0. „Hagyományos” elektromos autót is fejleszt az Audi. Az E-tron Quattrót 2018ra ígérik. Az 500 lóerős elektromotor 4,6 másodperc alatt gyorsul majd 100 km/h-s sebességre. Tankolása meglehetősen lassú lesz ugyan – mintegy 50 perc –, de a tetőre szerelt napelemek segítségével a hatótávolsága mintegy 500 kilométer lesz. A Mercedes-Benz IAA nevű egyik új fejlesztése kicsit kilóg a sorból, mert nem tisztán elektromos, hanem hibrid hajtású modell. A gyár mérnökei viszont olyan autót álmodtak, amely alakváltó lesz, azaz képes lesz menet közben 390 milliméterrel megnyújtania magát, valamint apró karosszériamódosításokkal javítani a levegő áramlását. A 274 lóerős motor 250 km/h-s sebességre lesz képes felgyorsítani a járművet, az elektromos hatótáv azonban szerény, mindössze 32 kilométer.

A liechtensteini nanoFLOWcell AG cég Quant nevű modellje úgymond folyékony akkumulátorral üzemeltetett autó. A kerekeket külön-külön, egyenként mintegy 230 lóerős elektromotor hajtja. De az igazi érdekesség az, hogy az akkumulátor-cellákhoz hasonlóan a sós vizet elektrolitként hasznosítja a jármű. Hatótávolsága 500 kilométer, de a töltéssel nem kell bajlódni, elég a csomagtartót megpakolni sós vízzel, amivel a rendszer utántölthető. Ma már nem gondoljuk, hogy a levegőbe beszél, aki levegő meghajtású járműveket emleget, főleg Franciaországban, ahol évekkel ezelőtt bemutatták már az air hibrid hajtásláncot. Az elnevezés utal rá, hogy a megoldás még nem nélkülözheti a hagyományos motort, de egy hidraulikus rendszer egy gázzal töltött akkumulátorban tárolja el – nagy hatásfokkal – a fékezési energiát. Az utakon ilyen autóval egyelőre még nem találkozhatunk, de a Peugeot-kat és a Citroëneket érdemes figyelni, elsőként ezekben bukkanhat fel a levegővel (is) hajtott motor. M. N. P.



hirdetés



hirdetés

MINDEN SPORT MINDENKIÉ: A WESTEND CITY CENTER IS A MAGYAR PARALIMPIAI CSAPAT TÁMOGATÓI KÖZÖTT A WestEnd City Center 17 éve elkötelezetten támogatja a fogyatékkal élőket, hátrányos helyzetűeket és a sportot. A bevásárlóközpont akadálymentessége példaértékű, idén pedig a Magyar Paralimpiai Csapat egyik kiemelt hivatalos támogatója. „A bevásárlóközpont számára a rászorulók támogatása mellett kiemelten fontos a magyar sport szponzorációja is. Idén, a sérült emberek iránt tanúsított érzékenység és a sport támogatásának összefonódásából született meg az a döntés, hogy a WestEnd City Center, kifejezve tiszteletét a Magyar Paralimpiai Csapat sportolói iránt, a Csapat hivatalos támogatója legyen. A támogatás során pénzadományokkal segítjük a csapatot és egyes sportolókat, de a kommunikációnkban való kiemelt szerepük által arra is lehetőség nyílik, hogy az emberek megismerjék a para sportolókat, mely ismertség pozitív kihatással lehet az életükre” - mondta László Kata a WestEnd City Center marketing igazgatója. Az együttműködés apropójából elsőként

májusban, a WestEnd trendmagazinjának történetében először került parasportoló a címlapra, Adámi Zsanett úszó személyében. Szintén májusban a Glamour magazin Gardróbfrissítés elnevezésű 3 napos rendezvénye során, a vásárlók jóvoltából összegyűlt pénzt a WestEnd megduplázta, így összesen 1.064.180 Ft került a paralimpiai sportolóknak felajánlásra, mely összeget sporteszközök megvásárlására fordították. Május közepétől indult el a WestEnd televíziós, sajtó és közterület kommunikációja is. A szeptemberig sugárzott reklámlmben, a bevásárlóközpont által több éve támogatott Márton Anna kardvívó mellett Váczi Anita paralimpiai kajakost is láthattuk.

Augusztusban, az olimpia ideje a WestEnd tetőkertjén kialakításra került egy street workout pálya, közvetlenül mellette pedig, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal együttműködve, egy „Ability Park” (interaktív élménypark) kapott helyet. Így az egészséges látogatókkal/sportolókkal együtt a mozgásukban korlátozottak is próbára tehették képességeiket. Szeptemberben pedig, a Riói Paralimpiát követően a WestEnd City Center nagyszabású, nyilvános koncertet szervezett tisztelegve hazaérkező magyar parasportolók előtt. Az éremmel hazatérő sportolókat nagy összegű vásárlási utalvánnyal jutalmazta meg a bevásárlóközpont.

WestEnd Paralimpia Kincses Kalendárium hirdetés indd 1


05/09/16 15 15


határainkon túl

Az Ararát népe

A

Kaukázus déli részén 30 000 négyzetkilométer nagyságú területen található a festői Örményország, örmény nevén Hajasztán. Északon Grúzia, keleten Azerbajdzsán, délen Irán, nyugaton Törökország határolja. Azerbajdzsán, Örményország és Irán között található HegyiKarabah, amely hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozik. Hovatartozása kérdésében ma is éles viták zajlanak.

levonult a hegyről és ott letelepedtek. Ezt a helyet ma is Nahicsevánnak, az alászállás helyének nevezik. Chorenei Mózes neves krónikás, aki időszámítás előtt az V. században élt, így írt Arménia története című művében az örmények eredetéről: „Hajk, az örmények ősapja, aki Noé dédunokája volt, fiával, Armennel és nemzetségével Babilóniától északra menekülve az Ararát hegy lábánál telepedett le.”

Az örmények eredete A Biblia szerint az Özönvíz idején az Ararát hegyén feneklett meg Noé bárkája. Ezt követően Noé családjával és az állatokkal

az első keresztény állam Arménia, az első önálló örmény állam a Krisztus előtti VI. században alakult ki. Királyuk, Nagy Tigran Arméniát nagy-



határainkon túl hatalommá tette. Utóda, III. Tirdat pedig 301-ben, elsőként a világon, a kereszténységet államvallássá tette. A kereszténység elterjesztésében nagy szerepe volt Megvilágosító Szent Gergelynek, aki később Örményország első püspöke lett. Szent Gergely keresztény nevelést kapott, és a perzsák erőszakos hittérítése elől menekült Kappadókiába, ahol kezdetben üldözték hite miatt, börtönbe is vetették. A legenda szerint a beteg király csodás meggyógyításával nagy tekintélyt szerzett magának és vallásának. a végzet lándzsája Már a kereszténység felvételének évében elkezdték építeni az Ecsmiadzint, az örmények és a világ első székesegyházát, mely két év alatt el is készült. Azóta sokszor átépítették, ám ma is áll, és az Örmény Apostoli Egyház vezetőjének székhelye. Az Ecsmiadzinban található nevezetes ereklye: a Szent lándzsa (több kalandfilmben láthattuk a veszedelmes Végzet lándzsájaként említve). Mivel állítólag ezzel döfték át a keresztre feszített Jézus oldalát, a legendák szerint varázslatos hatalommal bír. Az örmény misék is különlegesek. Három órán át tartanak, mindenki végig áll, és a mise során körmeneten is részt vesz. A szertartás énekelve hangzik el, csengőkkel és kórussal is kísérik, a ceremónia végén pedig hátrálva vonulnak ki a hívek a templomból. A Meszrop Mastoc tudós szerzetes által megalkotott örmény ábécé 405 óta alapjaiban változatlan. Az anyanyelv használata nélkülözhetetlen volt a keresztény tanítások elterjesztésében és összetartotta a népet a hódítókkal szembeni harcban. Az egyháznak fontos szerepe volt a nyelv megtartásában, az örmény templomokban a szertartásokat ma is örmény nyelven tartják. Az örmény írás megalko-

tása után anyanyelvi iskolákat alapítottak, a tudomány és a művészetek minden ága virágzott. A kultúra központjai később a távoli hegyekben fekvő kolostorok lettek, mert ide a hódító seregek nehezebben tudtak betörni. A hanyatlás korszaka A VII. században Arménia nagyobbik része az arab hódítás áldozata lett, kisebb része Bizánc befolyása alatt maradt. A korábban virágzó ország lepusztult, a lakosságot elhajtották földjeikről, a vagyonosabbak Bizáncban kerestek menedéket. Három évszázadig folytatták a harcot függetlenségükért az arabok ellen, végül az arabok hegemóniája megtört, és elismerték Arménia függetlenségét. Ezt követően az örmény uralkodók virágzó államot hoztak létre, újból fellendült az ipar, a kereskedelem és a kulturális élet, felépült új fővárosuk, az ezer tornyú, gyönyörű Ani. A XI. században a szeldzsuk törökök pusztították el falvaikat és városaikat, bár uralmuk nem tartott sokáig, de akkora pusztítást vittek végbe, hogy az örmények tömegei menekültek el az országból Kis-Ázsiába, Európába, többek között Magyarországra is. Diaszpórában folytatták tovább életüket a befogadó államokban. Ez volt az első tömeges kivándorlás, melyet több is követett. A XIII. században az országot mongol invázió érte. A XIV– XVI. századra a nomád törzsek támadásai megszűntek, de közben megerősödött az oszmán-török birodalom, és Perzsia is újra erős állam lett. Az ország keleti része perzsa, a sokkal nagyobb középső és nyugati része török fennhatóság alá került. 1603-ban a perzsa sah seregei elfoglalták Jerevánt, és 350 000 örményt Perzsiába hurcoltak. Az örményeknek az oszmán birodalomban még mostohább sors jutott, életük és munkájuk soha nem lehetett biztonságban,



határainkon túl

Az örmények szerint ez az igazi Szent lándzsa – nem a vatikáni vagy éppen a bécsi...

elsősorban vallásuk miatt üldözték őket. A XIX. században újabb hódító jelent meg a történelem színpadán: az oroszok. Örményország keleti része a hanyatló perzsa birodalomtól az oroszokhoz került, a nagyobb rész a törökök kezén maradt. Az első világháborúban a törökök oroszok elleni gyűlölete a területükön élő örmények ellen fordult, mivel az örmény fegyveresek az oroszok csapataiban is harcoltak ellenük. 1914–15-ben elrendelték Kelet-Anatólia egész örmény lakosságának kitelepítését. Úgy akarták őket megsemmisíteni, hogy gyalogosan hajtották őket a szíriai sivatagba, ellátásukról nem gondoskodtak. Körülbelül másfél millió embert pusztítottak el így. Ennek a több mint száz éve

történt szörnyű tragédiának állított emléket az Örmény Népirtás Múzeuma, mely Jerevánban található. A XIX. század végén és a XX. század elején, a népirtást követően indult el a menekültek újabb nagy hulláma Amerikába, Ausztráliába, Egyiptomba, Líbiába és Európába. Örményország kis része azonban megmaradt, és őrzi ősi hagyományait. A világ minden táján található diaszpórákban élő örmények ugyanezt teszik Az ország 1936-tól a Szovjetunió önálló köztársaságaként működött, 1991 óta létezik újra a független örmény állam. Örmények Magyarországon A magyarországi örménység az egyik legrégibb diaszpóra Európában. A XIII.



határainkon túl században fővárosuk, Ani elpusztítása után Európa felé menekültek. Számottevő örmény közösség telepedett le a magyar királyság különböző városaiban, így Esztergomban is. IV. Béla kiváltságokban is részesítette őket, az egész országban szabad kereskedelmi jogot kaptak. Ezek az örmények a következő négy évtizedben beolvadtak vagy tovább vándoroltak. Az örmények Magyarországra való tömeges betelepedésének második hulláma a XVII. században kezdődött, egy nagyobb csoportjuk Moldvából indult el, és hosszas vándorlás után Erdélyben fogadta be őket I. Apafi Mihály fejedelem. 1672ben Gyergyószentmiklóson telepítette le őket, később szabad kereskedési jogot és egyéb privilégiumokat biztosított számukra. Négy erdélyi örmény templommal rendelkező város, Gyergyószentmiklós, Szamosújvár, Erzsébetváros és Csíkszépvíz őrzi emléküket. Az Erdélyben élő vagy onnan elszármazott örményeket magyar örményeknek vagy örmény származású magyaroknak is nevezik. Ma Szamosújváron a papon kívül csak alig 10 ember beszéli az örmény nyelvet, és alig 100-200 család vallja magát örmény katolikusnak. Gyergyószentmiklóson is csak néhányan beszélik a nyelvet, az örmény hagyományokat elsősorban az egyház őrzi. hétköznapi hazafiak Az örmények az évszázadok során szinte teljesen asszimilálódtak a magyar néphez, de erősen él bennük az örmény származás tudata is. Elsősorban magyarnak vallják magukat, és csak azután örménynek. Így határozzák meg magukat: „Mi hét közben magyarok vagyunk, a hét végén a templomban pedig örmények.” Az első diaszpórából az egykori örmény kereskedők leszármazottai a XVIII.

században tömegesen települtek át az Alföldre és Budapestre. Az azonosulást megpecsételte az 1848/49-es szabadságharc élménye, az általuk kiállított több mint ezer honvéd és két vértanújuk, Lázár Vilmos és Kiss Ernő. Az I. világháború után az örmény népirtás elől menekülve leginkább Budapesten telepedett meg közel 70 örmény család. Ők hamar beilleszkedtek a már itt élő örmény közösségbe. A magyarországi örmények intenzívebb kapcsolatot tartanak fenn az erdélyi magyar örményekkel, mint adott esetben a velük egy városban lakó genocídium után betelepedett örmény nyelvet beszélő törökországi örményekkel. anyanyelvi istentisztelet Budapesten, a ma is működő Orlay utcai Örmény Katolikus templomban a liturgia örmény nyelven folyik, a pap örmény miseruhát visel és örményül misézik. Az örmények sok kiváló művészt adtak a hazának. Több országgyűlési képviselő került ki soraik közül, de pénzügyminiszter és kormánybiztos is. A kultúra területén meg kell emlékeznünk Hollósy Kornéliáról, a híres énekesnőről, Hollósy Simonról, a nagybányai festőiskola megalapítójáról és gróf Karátsonyi Guidóról, a magyar kultúra bőkezű mecénásáról. A közelmúlt kiemelkedő örményei a felejthetetlen színész, Agárdy Gábor, a képzőművészek közül a Dobridánok, Gajzágók, Barcsay Jenő, a nemrég elhunyt Gross Arnold Kossuth-díjas grafikus, az irodalmár Dávidok, Kabdebók, a muzsikus Kirkósák és még sokan mások. A kisebbségi törvény a tizenhárom elismert, Magyarországon honos kisebbség között az örményeket is nemzetiségként deklarálta. Pánti Irén



határainkon túl

London, te furcsa

Idegenként Európában Az ember azért szeret utazni, mert megtapasztalhat más kultúrákat, ízeket, hangokat, szokásokat. Ez könnyű egy másik kontinensen, ahol szembeötlő az eltérőség. Európaiként ez Európában, főleg az EU-ban nehezebb, mert mi próbálunk hasonlítani egymásra. Közös pénzt, mértékegységeket, nyelvet szeretnénk bevezetni, hogy egyszerűsítsük életünket. De minden közösségben van valaki, aki öntörvényű. Az óvodában az övé lesz a legfurább farsangi maskara, az iskolában az övé lesz a legkirívóbb rajz. Az EU-ban ez Anglia. Londonban, Anglia fővárosában jártunk, és örömmel tapasztaltuk, hogy van még olyan hely a közvetlen környezetünkben, ahol össze tudunk zavarodni.

L

ondon gyönyörű, tele van látványosságokkal, egytől-egyig turistahívogatók. Tele is van ezért külföldiekkel az egész város, honfitárs is akad minden sarkon. Az eső tényleg folyton esik, a taxik tényleg feketék, az angolok tényleg kifinomultak. Ezeken nem is nagyon lepődik meg az ember. Viszont az öntörvényű (vagy hagyományőrző?) angoloknak ennyi nem elég, imádnak eltérni. Királynőjük van. Akinek egyébként két születésnapja van minden évben. Születésének napja április 21-e, az angolok viszont június második szombatján ünneplik. Ez azért van, mert az időjárási viszonyok miatt áprilisban nem lehetne megtartani a szabadtéri katonai parádét. Ez a nap nemzeti ünnep. A királynőt egyébként hatalmas rajongótábor veszi körül. A közlekedés horror. Minden pontosan máshogy van, mint ahogy mi tudjuk. Baloldali közlekedés van, a sofőr jobb oldalon ül. Felfestett zebrák nincsenek. Onnan tudjuk, hol lehet átkelni, hogy fel van festve a „Look left” vagy „Look right”, azaz balra vagy jobbra nézz felirat. Van olyan komplikált kereszteződés, ahol az

van kiírva, hogy „Look both ways”, azaz nézz mindkét irányba. A busz a megállóba nem balról, hanem jobbról érkezik, ezért nagyon kell figyelni, mert ha balról várjuk, lemaradhatunk róla, egyébként pedig le kell inteni ahhoz, hogy megálljon nekünk. A piros buszok emeletesek. A lépcsőn, ami felvezet az emeletre, könnyen el lehet esni, ezért csak akkor lehet használni, ha áll a busz. Ez persze a gyakorlott angolokat nem érdekli. Ha valaki piros buszra ül, fent érdemes utazni, olyan, mint egy jobbfajta vidámpark. Jobb oldalon retteghetünk a szembejövő szintén emeletes buszoktól, bal oldalon pedig a KRESZ-táblákat és a faágakat rombolja a karosszéria. Mivel az utak is keskenyek és a sofőrök sem totojáznak, elég félelmetes dolog magasan utazni. A kanyarokat ugyanolyan gyorsan veszik be, mint ahogy vezetnek. Viszont fantasztikus élmény a buszok emeletéről benézni az igazi angol lakások ablakán, rálátni az emberekre, a kocsikra. Nincs is szükség városnéző buszokra, elég ha 4-5 különböző tömegközlekedési eszközzel utazunk fél-fél órát. Annyira jól kiépített a



határainkon túl

Jellegzetes londoni házak

tömegközlekedés, hogy nincs olyan szeglete a városnak, ahova busz, metró vagy hajó ne vinne el. Londonban van a legfejlettebb metróhálózat a világon. Mi magyarok – a négy metrónkkal – hozzájuk képest sehol sem vagyunk. Teáznak. Sokat. Szinte csak azt isznak. Tejjel isszák, nem cukorral vagy citrommal. Ők a világ első számú teafogyasztói. A konnektorokon is van kapcsoló, a villanykapcsolók fordítva működnek (lefelé kell nyomunk, ha fel akarjuk kapcsolni). Ahhoz, hogy be tudjuk dugni az elektromos kütyüinket, átalakítóra van szükségünk. Nincsenek függönyök. Nem szeretik őket. A magas, szűk épületeik keskeny, tolható ablakain nincs semmi, szabad a belátás a lakásokba és házakba. Az ablakokat nem is lehet házilag megpucolni a toló szerkezetüknek köszönhetően, mivel nyitott állapotban fel van tolva az ablak alsó része.

A kilincsek helyén gomb alakú, csavarható elem található. Mások a mértékegységeik. Kilogramm helyett fontot, kilométer helyett mérföldet, Celsius helyett Fahrenheitet használnak. Fizetés hetente van, nem havonta. Nem kell készpénzt hordanod magaddal, mindenhol elfogadják a kártyát. A hivatalos iratokat feketével kell aláírni, nem fogadják el a kéket. Nem szeretnek (vagy nem tudnak?) főzni, ezért minden boltban viszonylag olcsón lehet venni félkész ételeket, amiket csak meg kell mikróznunk otthon. A legalapvetőbb konyhai műveleteket sem szeretik, ezért lehet kapni reszelt sajtot, meghámozott zöldségeket. Hogy ennek a konyhai nemtörődömségnek mi az oka, az fogas kérdés. Lehet, hogy Anglia gazdaságilag nem tartana ott, ahol, ha mindenki otthon főzőcskézne? Lehet, hogy a sajtreszelésre szánt időt is a gazdaság gyarapításával töltik?



határainkon túl viszem a régen kihízott nacim viszem a kelet-német származású macim ezernyi véglet közül a köztest viszem a Csokonai Vitéz Mihály Összest (…) viszem a Marcsit viszem a Karcsit elviszem Kenesétől Keszthelyig a Balcsit kicsit a nyarat kicsit a telet viszem a mindörökké-MoszkvaMoszkva teret (…) viszem a Duna-parton levetetett cipőm mit bánom úgyis elviszem lazán elviszem gond nélkül a hátamon a hazám”

A Tower Bridge

Bárhova lép be az ember, valaki biztosan hangosan ráköszön, és hozzáteszi: „How are you?”, azaz „Hogy van?”. Erre persze nem várnak választ, de azért kedves. Itthon megijednék, ha valaki megkérdezné egy boltba belépve, hogy hogy vagyok. Sosincs hideg szerintük. Mikor rajtunk sál, sapka, kesztyű, kezünkben esernyő, rajtuk papucs és sort. Végül is, szokás kérdése. A focit mindenki szereti. Aki nem, az bevándorló. London nekünk, magyaroknak furcsa hely. Az első pár „Majdnem elütöttek!” pillanat után belejön az ember, muszáj neki, ha élni akar. Turistaként vicces pár napot tudunk átélni Angliában. Érdemes mindenkinek megtapasztalnia. Én nem tudnék ott élni, mert imádom, hogy balról jön a busz, hogy nem kapok szívrohamot az emelet nélküli hetes buszon, hogy nem lehet belátni a lakásomba, hogy tudok és szeretek is főzni. Imádom, hogy magyar vagyok. De az sem véletlen, hogy mi magyarok ide vándorlunk ki a legszívesebben. Gazdagság, tisztaság, kedvesség. Ezt is meg lehet szokni. Ha valaki mégis hosszabb időre menne angol barátainkhoz, fogadja meg a Kistehén zenekar Ezt is elviszem magammal című dalából Erdős Virág sorait:

Persze, mindez megváltozhat. Hiszen a Brexitről, azaz az Egyesült Királyság uniós tagságáról szóló 2016. júniusi népszavazás a kilépésre voksolók győzelmével végződött. Megint a különbözőség, a különcködés. Majdnem a fele Nagy-Britannia pedig maradni szeretne. S velük a kinn dolgozó magyarok is élnének, dolgoznának tovább Londonban. Kérdés, hogy tehetik-e, vagy kiebrudalja őket, az amúgy idegeneket, a vendégmunkásokat, a migránsokat toleráló angol nép. S akkor nem kell már idegenbe mennünk, nem kell elvinnünk hátunkon a hazánkat. London kilép az Európai Unióból. Tán most nekünk kéne belépnünk, már tényleg. A hazánkba. Lydie



határainkon túl

Másfélmillió leszármazottunk lábnyoma

N

Amerikai Budapest, Kaposvár, Békevár

em leltem nyomára, hogy kitől jelét is tapasztalják, akik átutaznak a konszármazik a következő bűbájos tinensnyi országon. Így például ki hinné, anekdota, melyet évekkel ezelőtt hogy számos magyar nevű amerikai falu olvastam vagy hallottam. Valamikor, a II. és városka létezik az országban. Mintha világháború idején hazánk légterében le- csak otthon járna az ember. Van például lőttek egy angol vagy amerikai bombázót. Buda, Kaposvár, Balaton nevű település. A pilóta szerencsésen túlélte a zuhanást, Számos lakóhely viseli magyar emberek ejtőernyővel érkezett egy kis szabolcsi falu nevét, például Kossuthét. határába. A közelben egy parasztember dolNew Buda az első magyar település az gozott, és a katona segítségére sietett, aki Egyesült Államokban. A levert 1848–49elámulva konstatálta, hogy az útbaigazító, es forradalom után kimenekült magyar koros paraszt tökéletes angolsággal társa- emigránsok alapították Missouri határában. log vele. Az információ nyomán el is indult Megalapítását 1850-ben jelentette be az a legközelebbi település felé, s útközben akkori amerikai elnöknek Újházy László, a még más parasztokkal is találkozott, akik volt sárosi főispán, aki a szabadságharc végszintén ékes angolsággal köszöntötték. napjaiban Komárom kormánybiztosa volt. A pilóta nem értette, hogy lehet, hogy Ma már sajnos ez a lakóhely nem létezik. itt, Közép-Európában mindenki ilyen jól Van Budapest utca a texasi San Antonibeszél angolul. óban és a georgiai Bremenben is, de valaha Nos, a történetre az a magyarázat, hogy létezett Budapest nevű város is. Illetve a XIX–XX. század fordulóGeorgiában, Haralson meja után, ahogy József Attila gyében még mindig létezik, is megírta – „kitántorgott csak senki nem lakja, és Amerikába másfél millió mindössze hét épületből áll. emberünk”. Többségük A magyar nevű televissza is tért családjához, pülések többsége a XIX. de azért maradtak néhány században jött létre, legszázezren Amerikában is. többször egy-egy gazdag Sőt, a később kirajzottakkal úr költöztette ide a jó munegyütt még ma is 1 millió kásként ismert, szorgal500 ezren vallják magyar mas magyarokat, általában származású, magyar gyökecsoportosan. A georgiai rű embernek magukat. Budapestre az 1880-as A magyarok amerikai A Balaton nevű település években érkeztek honfijelenlétének számos egyéb rendőreinek jelvénye társaink Ralph L. Spencer



határainkon túl

Esterhazy

úr hívására, aki a magyarok évszázados borkészítési tudását felhasználva szeretett volna nagy szőlőültetvényeket létrehozni. Az 1900-as évek első évtizedében nem kevesebb, mint 200 család települt le a környéken, illetve létrehoztak még két települést: Tokaj és Nyitra néven. Fénykorában az amerikai Budapest 60 épülettel rendelkezett, volt saját temploma (magyar plébánossal) iskolája, postaállomása. A lakók magyarul társalogtak, magyarosan főztek, egyebekben is megtartották otthoni szokásaikat. Az 1907-es alkoholtilalmi intézkedés miatt a bortermelés visszaszorult, a település lakossága pedig inkább az északi bányavárosokba

költözött, a város állaga folyamatosan romlott, 1964-ben pedig meghalt a magyar telepesek utolsó leszármazottja is. Jelenleg hét épületből áll, és egy kis közösség lakja. Talán a legismertebb, magyarok által alapított település Észak-Amerikában Esterhazy, amelyet a magát a híres családhoz tartozónak valló Esterházy Ottó Pál alapított 1886-ban. Esterházynak sikerült rábírnia 35, főleg Kaposvárról és környékéről származó családot, hogy telepedjenek le a kies kanadai dombok közt. A várost, amelyet eredetileg Kaposvárnak neveztek, ma 2600-an lakják. Két fontos műemléke az 1904–1907 között emelt, faszerkezetes malom és a századfordulón emelt, Kaposvárról elnevezett római katolikus templom. Saskatchewan államban több, magyarok által alapított település létezik: az Otthon nevű tanyaközpontot 56an lakják, míg az eredetileg Békevár nevű Kiplingben 1100-an élnek ma. Van egy város New York államban, ahol a magyar származású emberek aránya kiugróan magas, ez a „legmagyarabb város” Amerikában. Itt a lakosok negyede vallja magyar származásúnak magát. Sokan otthon is magyarul is beszélnek. A 20 ezres városka egy órányi autóútra van New Yorktól, Kiryas Joelnek hívják. Szinte kizárólag

Kossuth Gimnázium Mississippi államban



határainkon túl

Kiryas Joel – Joel-falva

ultraortodox zsidók lakják, a szatmári haszid rabbi követői, ezért is nevezték el a települést az 1979-ben elhunyt Joel Teitelbaum rabbiról. Találunk az Egyesült Államok térképén Kossuth járást (Iowa államban), több, Kossuth nevét felvett települést, Indiana, New York, Ohio, Pennsylvania, Texas és Mississippi államban, továbbá ne feledjük a floridai Kossuthville-t és a wisconsini Kossuth várost sem. Kossuth Lajos amerikai látogatásának időpontjában 52 település viselte a nevét, de ezek közül többet hamarosan megváltoztattak. Nehéz vállalkozás számba venni, hogy napjainkban hány Kossuth nevű település létezik az Egyesült Államokban, mivel olykor csupán 60-80 lakosúak... A Mississippi állam északnyugati részén levő Kossuth falu, amely jószerével egyetlen útkereszteződésből áll, 1853-ban vette fel mostani nevét. Ezt központjában emléktábla hirdeti. Ott van az Amerikában elmaradhatatlan benzinkút, a Kossuth Gas Station, ugyanott működik a szerény élelmiszerüzlet, a Kossuth Grocery Service Station, továbbá az elemi iskola, a Kossuth Elementary School és a Kossuth

High School, vagyis a gimnázium. De ne feledkezzünk meg a Kossuth Volunteer Fire Departmentnál tanyázó önkéntes tűzoltókról sem. Kossuth helységben minden évben megünneplik március 15-ét. Balaton, egy kis város nagy célokkal – hirdeti magát a minnesotai Balaton település. A hely a közkedvelt Yanktontó közelében van, egyre többen lakják, főleg családosok. A tavon csónakázni, horgászni, körülötte kirándulni is lehet, partján üzletközpont és softball pálya is található. A magyar kivándorlás nyomai nem csak Észak-Amerikában, de szerte a világon megtalálhatók. Dél-Amerikában az egyik legnagyobb, magyarok lakta terület a venezuelai Caracasban van, azon belül is egy Chacao nevű kerületben. Itt a polgármester úgy döntött, hogy tisztelete jeléül utat és teret is elnevez országunkról. Az 1956-os forradalom után több mint ezer magyar ember érkezett Új-Zéland különböző részeire. A számuk olyannyira megnőtt az évek során, hogy először egy parkot kereszteltek Magyarra, majd egy újságot is. A parkban egy székelykaput is felállítottak. -vil



határainkon túl

Utazás egy úszó városon

Sokféle kompon utaztam már. Még olyanon is, azt hiszem, a Hernádon, ahová felállt a lovas szekér, a révész, a kocsis és a többi utas a két part között kifeszített kötél segítségével húzta át a rakományt a túlsó partra. Utaztam számos dunai kompon, évente legalább egyszer Tihany és Szántód között. De azt azért nem gondoltam volna, hogy egyszer egy toronyházon fogok átkelni a másik partra a Balti-tengeren.

H

allottam már regélni a híres tengeri kompokról, melyek fő attrakciója az olcsó lengyel és orosz vodka, amit az otthonihoz képest tizednyi áron dönthetnek magukba az alkohol iránt mély vonzalmat tápláló finn és svéd utasok. S mint később kiderült, a történet nem alaptalan. Valóban léteztek ilyen kompjáratok, melyekről kikötés után a személyzet hordágyon hordta ki a csontrészeg utasokat. Ennek a jó világnak a finn és svéd kormányok már régen véget vetettek. Egyszerűen felvásárolták a kompjáratokat üzemeltető kelet-európai hajótársaságokat, megemelték az árakat,

s a hajókon szigorúbb alkoholszabályokat vezettek be. Ma már az a helyzet, hogy az észak-európai állampolgárok is csak méregdrágán tudnak a hajókon berúgni. mindenki hajózik E rövid történelmi kitérő után térjünk át ismerkedésünk valódi tárgyára, a hajózás, pontosabban a komphajózás élményére. S kezdjük talán azzal a különös vonzalommal, mely ezeket az északi embereket a tengerhez és a hajózáshoz köti. Svédországban és Finnországban mindenki hajós. Vagy tengerész, vagy halász, de ha egyik sem,



határainkon túl akkor van saját hajója. Akkor is, ha történetesen nem a tengerparton lakik, a hétvégi házában vagy valamelyik közeli tengerparti vagy tó melletti városban van egy jachtja, motorcsónakja, vitorlása. Amúgy ezen a vidéken a hajó praktikus eszköz. Nem csak azért, mert Finnország a több ezer tó országa, de azért is, mert Skandinávia az ezer szigeté is. Pontosabban 60 000 szigeté, s ezek közül Stockholm környékén 10 000 lakott is. S akkor még szót sem ejtettünk az országban található tavakról, melyek közül 95 000 hajózható. A hajózás tehát a svédek vérében van. Több mint egymillió kisebbnagyobb hajó úszkál a svéd vizeken. Közülük egy, amelyiken nekem volt módom utazni, a Silja Line hajóstársaság óriáskompja, mely Svédország és Finnország között közlekedik a Skärgården szigetvilágán át. vízvonal alatt Kezdjük a behajózással. Több ezer ember, sok száz gépkocsi, kamion, lakóbusz vár bebocsáttatásra. A rámpa előtt a hajó kapitánya és talán az egész tisztikar, jelezve, hogy izgalomra semmi ok, ők vigyáznak ránk. Mögöttük magasodik a hajó a maga hihetetlen méreteivel. Akkora, mint egy toronyház, az ember nyaka kitekeredik, ha fel akar nézni a tetejére. Begördülünk egy ovális folyosóra, aztán, miután kiszálltunk, kapunk egy cetlit. Amikor a folyosó megtelik a kocsikkal, egy szerkezet az egész szintet megemeli, a kocsink eltűnik a magas semmibe. Gyanús lesz, hogy soha sem fogjuk többé látni, de nem, mert a cetlin lévő rejtélyes számok azt jelzik, hogy néhány perc múlva az autó hányadik szinten, hányadik állásban lesz megtalálható. Ezen a szállodahajón a legfényesebb eleganciától a legegyszerűbb turista szol

gáltatásokig minden megtalálható. Liftekből például több is, tizenhárom szint között cikáznak. Elvisznek az uszodába, az éttermekbe, a sörözőkbe, a gyermek játszóházba, a játéktermekbe, a bárokba, az üzletekbe, a borbélyhoz, a fodrászhoz, az orvoshoz és természetesen a kabinokhoz is. Ezek meglepően tágasak, bár az alsó szinteken lakók számára kissé nyomasztó lehet, hogy messze a vízvonal alatt hajthatják álomra a fejüket. Viszont egy ilyen kupéban is van fürdőszoba, sőt ablak is; igaz, a helyén csak egy tájkép fotóját lehet megszemlélni. Van persze kényelmesebb szállás is: több szobás lakosztály, hatalmas terasszal, bárszekrénnyel, de az már tíz emelettel feljebb, szinte elérhetetlen magasságban. Az indulást jelző kürtszó után a fedélzetre, gitárkoncertre invitálnak, s a hajó zeneszó közepette navigál a sok ezer svéd sziget között. Igényei szerint ki-ki pezsgővel búcsúztatja Stockholmot, s amikor már besötétedett, indulhat felfedező útra a számtalan emelet és látványosság között. Csak játékteremből több tucatnyi, korosztályok és a játékos hajlamú utas pénztárcája szerint. Meghallgatjuk még a vendéglők, bárok jobbnál jobb együtteseit, végigjárjuk az éjjel-nappal nyitva tartó shopokat, és nyugovóra térünk. horgonyt vetünk Arra ébredünk, hogy úszó városunk behajózott a Finn-öbölbe, közeledik Helsinkihez. A kiszálláskor némi galibát okoz, hogy nem találjuk a kocsit. Valahogy éjszaka néhány szinttel arrébb, és más oldalra került. De némi liftezés, vaslépcsőkön és folyosókon át bolyongás, a többi hasonszőrűvel való tülekedés árán megtaláltuk. Nagyon örültünk neki. K. S.



határainkon túl

Ez történt a világban 2015. október Évekig tartó tárgyalások után Japán, az Egyesült Államok és tíz térségbeli ország megkötötte a Csendes-óceáni Partnerséget, amely a világ bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 40 százalékára lesz hatással, ha a résztvevő országok törvényhozásai jóváhagyják. • Elfogadta a román képviselőház és a szenátus az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezetet, amely Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánítja november 13-át. • Palesztin szélsőségesek felgyújtották József sírját a ciszjordániai Nábluszban. • Több mint 50 ember vesztette életét egy diszkótűzben Bukarestben; az eset miatt lemondott Victor Ponta román kormányfő. • Azzal vádolta a Nyugat Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy szíriai beavatkozása során nem az Iszlám Állam állásait, hanem kormányellenes lázadókat és civil célpontokat támad. • A török rendőrség megszállta 22 médiacég irodáját és pénzügyi visszaélésekre hivatkozva állami megbízottakat nevezett ki az élükre, a médiacégek vezetői azonban Erdoğan ellenzéke elleni puccsnak minősítették az intézkedést. november Törökország lelőtte az orosz légierő egyik vadászbombázóját, arra hivatkozva, hogy a Szíriából átrepült gép megsértette az ország légterét. • Egyszerre több helyszínen történt terrortámadás Párizsban, 147 ember életét vesztette, öt támadót ártalmatlanítottak.• Kétmillióan maradtak áram nélkül a Krím-félszigeten, miután ismeretlenek megrongálták a Krímet árammal ellátó távvezetékek oszlopait. • Őrizetbe vették a vatikáni gazdasági ügyek prefektúrájának

titkárát és egy PR-szakembert a Vatikánban, mert a vád szerint bizalmas iratokat szivárogtattak ki, és feltörték a Vatikán első számú könyvelőjének számítógépét. december Beválasztottak egy nőt egy Mekka környéki település önkormányzatának képviselő-testületébe Szaúd-Arábiában, ahol első ízben indulhattak és szavazhattak nők a helyhatósági választásokon. • A párizsi klímacsúcson részt vevő 195 ország elfogadta a klímavédelmi megállapodást, amely megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti mértékhez képest, monitorozzák a résztvevő államok vállalásait, és először 2023-ban, majd utána ötévenként kötelező felülvizsgálatot írnak elő a célok pontosítására. • 100 ezer dollárért vásárolta meg egy német műkereskedő Beethoven kézírásos kottáját, amelyet valószínűleg a zeneszerző egy 1810-ben használt jegyzetfüzetéből téptek ki. • Legalább 30 munkás eltűnt, mikor – valószínűleg egy erős szélben megsérült gázvezeték miatt – tűz ütött ki egy Kaszpi-tengeri olajfúróplatformon. 2016. január Nők tömegeit molesztálták és rabolták ki német városokban szilveszter éjszakáján – a támadók jelentős része Szíriából származó, nemrég regisztrált menedékkérő volt. • Védett műemlékvédelmi területté nyilvánította a román kulturális minisztérium az erdélyi Verespatak települést, így nem épülhet meg a tervezett ciántechnológiás aranybánya. • Ratifikálta az Európai Parlament az EU és Koszovó



határainkon túl közötti társulási megállapodást, melynek értelmében a balkáni államnak az unióéhoz kell igazítania jogrendszerét és vámmentesen exportálhat az unióba. • Néhány hét alatt több súlyos robbantásos merényletet követtek el Törökországban – a csaknem 150 ember halálát okozó támadásokat az Iszlám Állam vállalta magára. február Globális egészségügyi veszélynek minősítette az Egészségügyi Világszervezet a Brazíliában gyorsan terjedő Zika-vírust, amely agyszövetpusztulást és magzati halált okozhat. • Az ENSZ BT elítélte Észak-Koreát egy nagy hatótávolságú rakéta kilövése miatt; Észak-Korea hivatalosan műholdat juttatott az űrbe, ám a feltételezések szerint a lényeg a ballisztikus rakéta tesztelése volt. • Eltörölték a Fehéroroszország ellen elrendelt szankciók többségét az uniós tagállamok külügyminiszterei, de aggodalmukat fejezték ki az emberi jogok fehéroroszországi helyzetével kapcsolatban. • Megállapodás jött létre Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről – az egyezség megerősítette Nagy-Britannia különleges státusát az Európai Unióban. március Az Iszlám Állam több tízezer tagjának elektronikusan tárolt adatait juttatta el a Sky News brit hírtelevíziónak a dzsihadista terrorszervezet egy volt tagja. • Elvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről: Ankara további pénzügyi támogatást, a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, valamint az uniós vízumkötelezettség eltörlését kérte, cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsokat. • Szlovénia, Szerbia és Horvátország is

NÉZŐKÉP

Az 1054-es nagy egyházszakadás óta először találkozott egymással február közepén a római katolikus és az orosz ortodox egyház feje. Ferenc pápa úton Mexikóba állt meg Havannában, ahol Kirill pátriárka éppen hivatalos látogatást tett FOTÓ: MTI/EPA/AFP

lezárta határait a menekültek előtt, és csak azokat engedik be, akik érvényes útlevéllel és vízummal rendelkeznek, ezzel lezárták a balkáni útvonalat. • Elfogták a novemberi párizsi terrorakciók kitervelőjét, Salah Abdeslamot. • Több robbanás történt Brüsszelben: kettő a Zaventem repülőtéren, egy másik pedig az EU-intézmények melletti Maelbeek metróállomáson; a merényletsorozatban, melyet az Iszlám Állam vállalt magára, 32 ember vesztette életét. április 53 napig tartó béke után Szíriában a legnagyobb ellenzéki csoportok bejelentették, hogy a kormányoldal állandó atrocitásaira



határainkon túl válaszul újrakezdik a harcot. • 11,5 millió titkos dokumentum, egy panamai ügyvédi iroda belső iratanyaga szivárgott ki offshore cégekről – az iratok tanúsága szerint politikusok, élsportolók, de diktátorok és bűnszervezetek is éltek az adóoptimalizálás, adóelkerülés vagy illegális adókijátszás lehetőségével. • A Richter-skála szerint 7,8as fokozatú földrengés rázta meg Ecuadort, melyet mintegy 700 utórengés követett; a halálos áldozatok száma hatszáz fölött van. • Mindannyian migránsok vagyunk – jelentette ki Ferenc pápa Leszbosz szigetén, közös imát mondva I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával és Ieronimosz athéni ortodox érsekkel. május Kim Dzsongun észak-koreai vezető a Koreai Munkáspárt harminchat év után először tartott kongresszusán kijelentette, hogy országa csak akkor fogja használni nukleáris fegyvereit, ha atommal rendelkező „agresszív erők” támadják meg. • Muszlim polgármestert választottak Londonban – Sadiq Khan nyolc év óta az első baloldali polgármestere a brit fővárosnak. • A brazil parlament támogatásáról biztosította a Dilma Rousseff államfő elmozdítására irányuló jogi eljárás megindítását; az elnököt azzal vádolták, hogy meghamisította az államháztartás mérlegét. • Szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek pártja által támogatott független államfőjelölt nyerte meg az osztrák elnökválasztást az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) indulójával, Norbert Hoferrel szemben. • Először látogatott hivatalban lévő amerikai elnök Hirosimába – Barack Obama találkozott az atomcsapás túlélőivel, felkereste a hirosimai Béke Emlékmúzeumot, de az előzetes várakozásokkal összhangban nem kért bocsánatot.• 56 utassal és tízfős személyzettel

a fedélzetén a Földközi-tengerbe zuhant az EgyptAir légitársaság gépe. június Ellopták a 2005-ben meghalt II. János Pál pápa ereklyéjét a kölni dómból.• 50 halálos áldozata van az Egyesült Államok története legvéresebb lőfegyveres mészárlásának, melyet a floridai Orlando egyik melegbárjában követtek el; a támadót, aki a mészárlás előtt nem sokkal felhívta a 911-et, és hűséget esküdött az Iszlám Állam vezetőjének, végül lelőtték. • Nagy-Britanniában népszavazást tartottak arról, hogy az ország elhagyja-e az EU-t; a kilépéspártiak 51,9–48,1% arányban kerekedtek felül. • Pakisztáni muzulmán hitszónokok eretnekségnek nyilvánították a becsületgyilkosságokat azt követően, hogy Pakisztánban az elmúlt hetekben több nőt öltek meg a rokonai, mert olyan férfihez mentek feleségül, akit a családjuk nem fogadott el. • Az Iszlám Állam „magányos farkasa” lehetett az a férfi, aki megölt egy francia rendőrparancsnokot és túszul ejtette feleségét; a támadót sikertelen tárgyalások után a rendőrök agyonlőtték. • Bocsánatot kért a török elnök Vlagyimir Putyintól a Szíriában szolgálatot teljesítő orosz vadászgép novemberi lelövéséért – a látványos török külpolitikai fordulat mögött a Brexit állhat, amellyel Ankara elveszítheti a török EUcsatlakozás legfőbb támogatóját. július A szavazatszámlálás körüli szabálytalanságok miatt meg kell ismételni az elnökválasztás második fordulóját – jelentette be az osztrák alkotmánybíróság.• Theresa May lett David Cameron utóda NagyBritannia miniszterelnöki székében, így a korábban az ország EU-ban maradását támogató politikusasszony fogja levezé-



határainkon túl

Milliós demonstrációt tartottak augusztusban, a puccskísérletet követően Erdoğan Fotó: török elnöki hivatal elnököt támogatva Isztambulban

nyelni a Brexitet. • Egy fekete jogegyenlőségi mozgalom vállalta magára azt a támadást, melynek során öt rendőr meghalt és tizenegy megsérült Dallasban az amerikai rendőri túlkapások elleni tüntetésen. • 84 ember veszítette életét, amikor Nizzában egy teherautó a július 14-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett tűzijátékra érkezett tömegbe hajtott és bele is lőtt; a támadót, aki társaival együtt hónapok óta készült a gyilkolásra, megölték a rendőrök. • Két, a közelmúltban Európába érkezett menekült kísérelt meg támadást Németországban: egy 17 éves afgán fiú késsel támadt egy vonat utasaira, egy szíriai férfi pedig felrobbantotta magát egy fesztiválon; mindketten az Iszlám Állam nevében cselekedtek. • Puccsot kísérelt meg a török hadsereg néhány egysége Recep Tayyip Erdoğan ellen; a puccskísérletet elfojtották, a megtorlás során több mint 40 ezer embert letartóztattak vagy elbocsátottak, az elnök három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett,

ideiglenesen hatályon kívül helyezte az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és kilátásba helyezte a halálbüntetés bevezetését. • 9 embert – köztük egy magyar fiút – ölt meg egy ámokfutó Münchenben; az iráni származású, de Németországban született 18 éves gyilkos Anders Behring Breivik 77 áldozatot követelő norvégiai ámokfutása ötödik évfordulóján követte el tettét. • 19 fogyatékkal élőt ölt meg, majd feladta magát egy késes gyilkos Japánban; tettét azzal indokolta, hogy meg akarja szabadítani a világot a fogyatékosoktól. • Az Iszlám Állam két katonája megölt egy idős papot és túszokat ejtett az észak-franciaországi Rouen egyik elővárosában.• A pártok országos gyűlésein véglegessé vált, hogy a demokraták Hillary Clinton korábbi külügyminisztert, Bill Clinton volt elnök feleségét, a republikánusok pedig Donald Trump milliárdos üzletembert indítják elnökjelöltként a novemberi amerikai elnökválasztáson.



határainkon túl Augusztus Helytelen az iszlámot a terrorizmussal azonosítani – jelentette ki újságírók előtt Ferenc pápa, aki szerint minden vallásban van egy kisebb fundamentalista csoport. • A brazil rendőrség kiszabadította a Forma-1 versenysorozat kereskedelmi jogait birtokló Bernie Ecclestone anyósát, akiért Brazília történelmének legnagyobb váltságdíját, 120 millió realt (több, mint 10 milliárd forintot) követeltek az emberrablók. • Ötvenegy halálos áldozatot követelt Törökországban egy kurd esküvőn elkövetett robbantásos merénylet, melyet Erdoğan török államfő szerint egy 12-14 év közötti gyerek hajtott végre az Iszlám Állam megbízásából. • 292-en vesztették életüket, és hatalmas anyagi kár keletkezett egy 6,2-es erősségű földrengésben Közép-Olaszországban. • Alkotmányos vádemelési eljárással véglegesen eltávolította a hata-

lomból a szenátus Dilma Rousseff brazil köztársasági elnököt. Szeptember 78 éves korában meghalt Iszlam Karimov, Üzbegisztán – világszerte keménykezű diktátornak tartott – első elnöke, aki posztját 1990 óta töltötte be, megszakítás nélkül. • Kína és az Egyesült Államok (a világ két legnagyobb széndioxid-kibocsátója) is ratifikálta a globális hőmérsékletnövekedés korlátozásáról szóló párizsi klímaszerződést. • Ferenc pápa szentté avatta a „szegények angyalaként” is emlegetett Kalkuttai Teréz anyát, Nobel-békedíjas apácát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját. • John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szíriai konfliktus rendezését szolgáló új béketervet jelentett be, melyhez Damaszkusz, Ankara és Teherán is hozzájárulását adta.

A tűzoltóság drónfelvétele az olaszországi földrengés során teljesen rombadőlt Amatrice városáról



sorsok, emberek

Kossuth Zsuzsanna, a tábori főápoló

Az ellenséget is gyógyította

M

essze földön a magyar egészségügy volt az egyik legfejlettebb a XIX. században. Nem véletlenül alakult így a szabadságharc idején, hiszen sok katonát, sok csatamezőt kellett a tábori kórházaknak megjárniuk. Az Európában is kivételes színvonal nagyrészt Kossuth Zsuzsannának köszönhető, ő szervezte, ellenőrizte, intézte a tábori kórházak fölállítását, működését, ellátását. A szabadságharc során három hónap alatt 172 tábori kórházat szervezett meg. Páratlan munkabírású nő volt, úgy termett Pestről Debrecenbe, majd Komáromba, majd Nagyváradra, mikor hová kellett, mintha csak a neten száguldozna. Pedig még autó sem volt, leginkább szekérrel, rossz, sáros, kátyús utakon közlekedett. Olykor vitte magával egész családját, gyermekeit, idős anyját, testvéreit, azok gyerekeit. Minden azzal kezdődött, hogy kevés volt a kötszer. Akkor éppen, 1849 januárjában Debrecenben lakott Kossuth Lajos legifjabb lánytestvére, Zsuzsanna Könyves Tóth Mihály református lelkész házában. Később e ház mellett létesült az a raktár, ahová a kötszereket szállították az ország minden részéből. Zsuzsannának jutott ugyanis eszébe, hogy a teázgató, bánatoskodó úrinők is hasznára lehetnek a hazának. Az ő ötletére megalapították hát az Önkéntes Nőegyletet, Kossuth Lajos feleségét kinevezték az elnökének, s az ő irányításával a honleányok, leányiskolai tanulók lepedőket, párnákat, fehérneműket varrtak, gyűjtötték a vásznat, a gyolcsot, készítették a tépéseket. A civilek, önkéntesek bevonása az ország

ügyeibe, az öntevékeny erők mozgósítása messze meghaladta a kor szellemét. A másik forradalmi újítás a magyar szabadságharc egészségügyében az volt, hogy munkát adtak a nőknek. Igaz, a nők már ekkor is segédkeztek a betegellátásban, de intézményessé akkor vált ez, amikor 1849. április 16-án Kossuth Lajos kinevezte Zsuzsannát országos főápolónővé, s mindjárt mellékelte a hatáskörét, valamint a kórházparancsnokok vele szembeni kötelezettségeit. „Hogy pedig ebbéli fáradozásának minél kívánatosabb sikere legyen, a tábori kórházak parancsnokai és felügyelő orvosai oda lesznek utasítandók, hogy mind azon intézkedéseknél, miket a kórházakban – az orvosi segedelmeken kívül – a gyöngédebb ápolásra nézve a főápolónő, vagy meghagyásánál fogva a segédápolónők hasznosnak és czélszerűnek tartandanak, azokban a kórházparancsnokok és felügyelő parancsnokok minden kitelhető segédkezéssel lenni mulaszthatatlan polgári kötelességüknek ismerjék.” A főápolónő kinevezése után rögtön a helyzet fölmérésével kezdte ténykedését, a tábori kórházak igazgatóihoz így írt: „…legyen szíves haladék nélkül azon hiányokról tudósítani, amelyek az orvosi segedelmen kívül a betegeknél szorosabb értelemben vett ápolás, az élelmezés és a tisztaság fenntartása körében mutatkoznak, miszerint addig is, amíg a szükséglet javításáról személyes tapasztalást szerezhetnénk, a hiányok elhárítása körül haladék nélkül intézkedhessem.”



sorsok, emberek

Flór Ferenc

És április 22-én, hat nappal a kinevezése után már intézkedik is: Gödöllőre kell szállítani 125 személyre való kórházi készletet. Ápoló gonddal őrködjetek Hogy megerősítse információit, egyúttal a kórházi vezetők körmére is nézhessen, a nőkhöz is intézett fölhívást: „Ne várjatok hivatalos kiküldetéseket, ne várjátok a rendszabályok kihirdetését. Minden nő, aki erőt érez magában, keresse fel a helyben vagy vidéken levő kórházakat. Ha elhagyott állapotban szűkölködve, minden kényelmi cikk nélkül találja azokat, szólítsa fel a legközelebbi polgári hatóságot, legyen az kormánybiztosi, megyei vagy városi hatóság, a kórházi szükséges készletek beszerzésére, ha a körülmények úgy kívánják, requisitio útján is… És ha

akár a hatóságok, akár a kórház igazgató személyzet által gátoltatást vagy erélytelenséget tapasztalnátok a közmunkálkodásban, tegyetek nekem rögtön jelentést, hogy eszközölhessem azon egyéneknek méltóbbakkali felcserélését. Egyesüljetek városonként, kerületenként és osszátok fel magatok között a munka napjait, minden percben ápoló gonddal őrködjetek a szabadságért szenvedőknek még álmai fölött is.” Bár Kossuth Lajos teljes szívéből szerette a legkisebb húgát, kinevezését nem toldotta meg később egyéb hatáskörökkel. Pénzt adni is félt nyomorgó családjának, anyjának, nehogy bárki rosszat gondoljon róla, nehogy a rokoni szálak a korrupció árnyékát vessék rá. Meg hát, Zsuzsanna mégiscsak nő volt. Ezért a katonai parancsnokok, a honvédorvosok is lázadoztak kinevezése ellen. Flór Ferenc azonban nem tartozott közéjük. A Közlönyben 1849. május 7-én ezt jelentette meg: „…addig is míg az újon kidolgozandó ápolási rendszabályok hivatalosan közöltetnek, kötelességül tűzetik ki minden katona kórházigazgató s parancsnoknak: az országos főápolónő akár ideiglenes, akár állandósítandó rendszabályait sikeresíteni s úgy gazdászati, mint ápolási szempontból őtőle utasítást venni és neki felelni az általa kitűzött kötelessége körébe tartozandó; egyszersmind a kórház és kezelés körül tapasztalandó vagy feladott vádak esetén vizsgálatot rendelni és kiderülendő hűtlenség esetében a vétkes egyéneknek elbocsájtatásukat és czélszerűbbekkel kipótlásukat eszközölni.” Ez a rendelet hatásos volt, hiszen Flór Ferenc volt 1849 januárjától a honvédség katonai egészségügyének irányítója. A katonai egészségügyi szervezet kiépítése az ő érdeme volt. Flór Ferenc az európai hadisebészetben először vezette be a kloroformos altatást. Ez



sorsok, emberek sem volt egészen új Magyarországon, az amerikai találmányt már 1847-ben alkalmazta Balassa János sebészprofesszor Pesten. A pestiek egyébként az akkoriban nyilvános műtétekre tömegesen jártak, leginkább azért, hogy belélegezhessék az étert. A korabeli ingyen narkó igen népszerű volt, a Pesti Hírlap szerint a színházakban minden huszadik ember éterszagú volt. Éter, lepedő és bujakór Az éter nagy előrelépés volt a sebészetben. Flór Ferenc hadikórházaiban már nem kellett a sorukra váró sebesülteknek végignézniük és -hallgatniuk az operációkat, az amputálásokat, és a soron lévő delikvens szenvedését, üvöltését. Flór Ferenc műtőjében – neki már volt műtője! – legalább egy lepedő határolta el az operálandók és a várakozók közötti területet, az operálás közben pedig az éterrel elaltatott beteg fájdalommentesen vészelte át az elkerülhetetlent. Flór Ferenc volt az, aki bevezette az újoncok orvosi ellenőrzését, a hadirokkantak utógondozását, sőt a kórtermeket is úgy rendezték be, hogy a fertőző betegek külön terembe kerüljenek. Ez azért is fontos volt, mert 1849 nyarán az orosz intervenciós csapatok kolerát hurcoltak be az országba, s terjedt a bujakór is a katonák között. Nem volt ritka, hogy a hadikórházban ápoltak kétharmada szenvedett a nemi betegségtől, de őket ugyanúgy el kellett látni, mint a harctéri sebesülteket. Csak példaként: 1849 májusában egy hét alatt 12 827 katonát, a haderő tíz százalékát gyógyították a kórházakban. Ebből meggyógyult 6453, meghalt 931 – főképp kolerában – , utókezelésben részesítettek 5333 katonát. Flór Ferenc kísérletet tett arra, hogy az orvosi műszerek ne csak a csempészek által kerüljenek az országba, a magyarországi gyártást is próbálta megszervezni. Műsze-

rek gyártására a nagyváradi kardgyár egyik részlegét rendezték be, a városban kötszert is készítettek. Amikor a várost és a gyártást elzárta a határ, a hazai gyógyszeripar indult fejlődésnek, s központi, mozgó gyógyszertárak látták el a csatatereket. A honvédség megszabta, hogy a csapatok milyen és mennyi patikaszerrel rendelkezzenek. A magyar szabadságharcos seregnek 840 tiszti orvosa volt, s a legjelesebbek is megsínylették a vereség utáni megtorlást. Lumniczer Sándort besorozták az osztrák seregbe hadiápolónak, Flór Ferencet száműzték Tápiószelére, s csak a kiegyezés után lehetett a Rókus igazgatója. Balassa Jánost tekintélye miatt börtön helyett katedrára ítélték. 1849 tavaszára a magyar katonai egészségügyi ellátás Európa egyik legszínvonalasabbja lett. Az orvosok és a honvédség egészségügyi sikereihez jelentősen hozzájárult Kossuth Zsuzsanna főápolónő, az ő szervezése alatt egyre mindennaposabbá lett, hogy a nők is részt vehettek az ápolói munkában. Ezt egyébként – tévesen – a tízennégy évvel később megalakult Vöröskereszt érdemének könyvelik el. A Nőegyleten belül betegápoló egyletek alakultak, a nők tömegesen vettek részt a hátország és a frontvonalak egészségügyi ellátásában. A kórházakba is vettek föl nőket ápolónőnek, de ezt inkább csak kísérletnek szánták. Flór Ferenc is úgy rendelkezett, hogy emiatt férfiápolókat el ne bocsássanak, sőt, a kellően képzett munkaerőt a tábori szolgálat alól mentsék föl és „a kórházakban továbbra is múlhatatlanul tartsák meg – annál is inkább, mivel a női kezek a betegeknek nyújtandó terhesebb erőt igénylő ápolás férfi segítség nélkül nem is elégségesek.” Ápoldák a zárdákban Kossuth Zsuzsanna eközben állandóan járta az országot, a honvédség egészség-



sorsok, emberek ügyi osztályának pontos útiterve alapján, főképp a távoli, például a tiszafüredi, jászberényi, hatvani, balassagyarmati, lévai kórházakat kereste föl, ahonnan a legkevesebb információt kapták, vagy ahol a legnehezebb volt a helyzet. A fő-

ápolónő ellenőrizte az ellátást, javaslatot tett, hogy mit kell küldeni és hová, hol kell új ápoldákat, kórházakat nyitni, pontosan fölmérte és javasolta, hogy ezt mely iskolákban, zárdákban, bármilyen erre alkalmas épületben lehet megtenni. Ekkor Zsuzsannát már Barna Ignác főorvos kísérte, mert a Kossuth Lajos által mellérendelt irgalmas nővéreket a főápolónő hazaküldte. Azt írta bátyjának, hogy kedvesek, segítőkészek, de a kórházszervezéshez mit sem értenek. Amikor Pestet visszafoglalták a szabadságharcosok, Zsuzsanna is Pestre jött. A Lu-

Kossuth Zsuzsanna Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Zsuzsanna meszlényi Meszlényi Rudolfné (Sátoraljaújhely, 1817. február 19. – New York, 1854. június 29.) Kossuth László (1765–1839) ügyvéd és tyrlingi Weber Karolina (1770–1852) negyedik leánygyermekeként született. Apja idős korára állás nélkül maradt, ezért Zsuzsanna 1833-ban szüleivel Pestre került, ahol Kossuth Lajos anyagi támogatásával tudtak megélni. Segített bátyjának a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében, a Kossuth letartóztatása előtti házkutatás elől ő mentette meg az utolsó szám kéziratát. 1841. április 18-án Budán feleségül ment Meszlényi Rudolf (1813–1848) kisdémi birtokoshoz, ügyvédhez és hírlapíróhoz – Kossuth Lajosné Meszlényi Terézia testvéréhez –, és férjével Sárbogárdon telepedtek le. Mindketten részt vettek az Országos Védegylet szervezésében, melynek Fejér vármegyei szervezetét ők hozták létre. Két leánygyermekük született, Gizella és Ilona. 1848 januárjában Meszlényi Rudolf meghalt, harmadik gyermekük, az ő halála után néhány héttel született. Zsuzsanna 1848-ban nehéz anyagi körülmények között Pesten élt gyermekeivel, majd a főváros feladása előtt Debrecenbe költözött. A világosi fegyverletétel Aradon érte, orosz, majd császári fogságba esett. 1854. június 29-én (harminchét éves korában) halt meg.



sorsok, emberek dovikában szervezte meg a központi kórház fölállítását és berendezését. Ekkor már tömegesen dolgoztak nők a kórházakban, a közvélekedést sokban segítették az ápolói egyletek lelkes asszonyai, akiknek önfeláldozó munkája országos lelkesedést vívott ki. A kórházi személyzet azonban képzetlen volt, őket a kórházi orvosok tanították be. Hiányzott viszont a központi oktatás. Ennek megszervezésére nem kerülhetett sor, hiszen 1849. június végén ismét költözködni kellett, az osztrák és orosz seregek létszámfölénye, a főváros várható eleste miatt. A főápolónő, immár Lumniczer Sándorhoz, Flór utódához beosztva, Balogh Pálnét, Pest főápolónőjét Komáromba küldte a szállítható betegekkel, ő pedig Szegedre ment, ahová a csapatok áthelyezték a védelmüket. Előtte azonban még üzent a pesti asszonyoknak: „Mint nőegyleti tag szóltam hozzátok Debrecenből, midőn elébe mentünk a véres küzdelmek által nyerendő szabadságnak. Azóta kormányi megbízás tűzte ki kötelességemül az önként választott pályát, hőseink ápolását. Most én intézek hozzátok kérelmet. Intézem a kormány megbízásából, ki azon reményben bízandja rátok a hon hű fiait, testvéreiteket, hogy őket a vészsújtotta honnak megtartani és visszaadni kedves mulaszthatatlan kötelességeteknek tartandjátok… A kormány másodszor elhagyja a fővárost, hogy a honmentés nagy műveletét bevégezni törekedjék. Minden intézkedés megtétetett a könnyebb sérültek elszállítására: de vannak, akik az út nehézségeit meg nem bírnák, és ezeket ajánlom jótékony figyelmetekbe. Vegyétek őket házaitokba, gyógyítsátok saját orvosaitok által, ápoljátok őket nőkhöz, honleányokhoz méltó feláldozó hűséggel, kezeitekbe tettem életüket, épségüket. Tartsátok meg őket a honnak s az életnek,

hogy örvendezhessenek a szabadságnak, amelyet kivívni segítének. Legyetek szerény munkásai a közboldogságnak, legyetek őrangyalai szenvedő hőseinknek, legyetek nők! Hogy ezen felszólítás nyomán felmerülő segedelmezésnek irányt és összpontot adjak, megkérek és megbízom három nőt, kik nemes ígéretükhöz képest eszközei leendenek minden önkéntes jótéteménynek. Neveik ismeretesek szenvedő honvédeink előtt: Székáts Júlia, Balogh Amália és Forster Karolina. A kórház-igazgatók hivatalosan értesítvék, miszerint a fennevezett asszonyságok felszólítására sebesült beteg honvédeinket akár összesen, akár egyenként a nők ápolására bocsájtani kötelesek…” A nem szállítható sebesülteket családokhoz rendelte ápolásra, Kossuth pedig a betegeket befogadó szegény sorsúaknak saját magánvagyonából javadalmazást fizetett. Azokat, akiket sehol nem tudtak elhelyezni, Zsuzsanna az irgalmasok budai kórházába szállíttatta. A forradalom leverése után perbe fogták Kossuth Zsuzsannát is, aki jogi jártasságát is kihasználva azzal védekezett, hogy ő csak az emberiesség parancsának engedelmeskedett: ápolt, a szenvedéseket csillapította. Ennek ellenére az osztrák bíróság elítélte volna, ha nem tanúskodnak mellette osztrák tisztek. Vallomásuk szerint hadifoglyokként egyenlő bánásmódban részesültek a magyar hadikórházakban a magyar sebesültekkel. Pedig akkor még sem a genfi egyezmény, sem a Vöröskereszt nem volt föltalálva. Viszont az asszony így megmenekült a kivégzéstől. Érdemeit nem ünnepli a nagyvilág, száműzetés lett a sorsa. Előbb Belgiumba, majd Amerikába vándorolt, New Yorkban halt meg. Itthon inkább egészségügyi körökben ismerik, még sírja is száműzetésben van. J. A.



sorsok, emberek

Tanítani jó – A Heltaiak példája

„A mi örökségünk az iskola” A XIX. század a költőké volt, a XX. század a pedagógusoké lesz! Sokszor hangzott el ez a mondat Nagyszalontán, Kaposváron, végül Gödöllőn, ahová 1952-ben költözött a Heltai család. Az épületnek ma már hűlt helye, átellenben viszont a háromszáz éves alapokra épült Hamvay-kúria áll, a Gödöllői Városi Múzeum otthona. Gyűjteményét a családfő, id. Heltai Miklós (1909–1989) alapította. A történelem–latin szakos tanárnak és tanító feleségének, Teréziának legnagyobb kincse a nyolc gyermek, akikből kivétel nélkül alkotó ember: pedagógus, könyvtáros, kutató lett. Hatan közülük falusi iskolától egyetemi katedráig jutva teljesítették be a jóslatot. Az unokák közül jelenleg kilencen tanítanak.

H

ol találjuk a kulcsot a Heltaiakhoz? Kereshetjük a protestáns szorgalom és hozzáértés hagyományában, hiszen, mint a legidősebb fiú, Miklós (1941) válaszolja: – Jelszavunk, jelmondatunk soha nem volt. Lévén valamennyien reformátusok, elfogadtuk egyházunk jelmondatát: kegyelemből, hit által. A zárba mégis másféle kulcs illeszkedik. A gyerekek számára édesapjuk az origó, akinek Karácsony Sándor, a múlt század legnagyobb magyar neveléstudósa volt a gimnáziumi osztályfőnöke. Azt vallotta, hogy hazánk, de a nagyvilág sorsa is azon múlik, hogy mennyire tud a felnőttek társadalma az ifjúsággal szót érteni, majd együttműködni. Id. Heltai Miklós ezt a tanítást igyekezett a valóságba ültetni. Még azzal is, hogy mind a nyolc gyermeknek Karácsony Sándor lett a keresztapja. – Édesapánk, édesanyánk küldetésüknek tekintették a pedagóguspályát, vállalták az ezzel járó szűkös anyagi körülményeket, a vidéki pedagógussorsot – meséli a testvérek bizalmából a családot képviselő tanár. – Szemléletük szerint a tanári munkához erőtöbblet szükséges,

ami fakadhat hitből vagy humanista meggyőződésből, de ami nélkül lehetetlenség kapcsolatba kerülni a gyerekekkel. Szüleink mindenütt tanítványokat gyűjtöttek, Nagyszalontán is, Gödöllőn is, akikkel térítés nélkül évekig foglalkoztak. Heltai Miklós az ELTE BTK történelem–latin szakán végzett 1964-ben. Péceli pályakezdése után harminc éven át igazgatta a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumot, amely ez idő alatt az ország legjobbjai közé emelkedett. Munkáját Apáczai Csere János-díjjal ismerte el a szakma, díszpolgári címmel honorálta a város. Évtizedek óta Pécelen él, ahol elnöke a Karácsony Sándor neveléstudományi műveit kiadó, a szerző nemesi előnevét felvett Csökmei Körnek. A civil szervezet vezetője a névadást azzal magyarázta, hogy „Karácsony Sándor nagy tudós, mi kevésbé vagyunk azok, nem szerettük volna a nevét kompromittálni.” MINT ORGONASÍPOK A gyerekek orgonasípokként követték egymást, mit sem törődve a történelem éppen soros kataklizmáival. 1942-ben Terézia,



sorsok, emberek

A Heltai család 1956-ban

1944-ben Pál, 1945-ben Julianna, 1946-ban György, 1948-ban Katalin, 1950-ben János, 1952-ben Bálint született. Az ifjúkor emlékeit szívesen feleleveníti a legfiatalabb testvér. Bálint Pécelre járt gimnáziumba, ahol Miklós bátyja volt az osztályfőnöke. Jánossal együtt utaztak a vonaton, és amíg megtették a 16-17 perces utat, legkisebb bátyja 3-4 osztálytársának is megírta a leckéjét. A sors fordulatai is érdekesek: Pál kapott karácsonyra kis kémikus készletet, de Györgyből lett a kémia professzora. Pál nem tanult angolul az iskolában, de élőben magyarra fordítva olvasta fel testvéreinek Defoe Robinsonját. Megtanulták és kipróbálták a puskapor készítésének kunsztját is. Itt említhetnénk azt az atyai kijelentést, hogy számára mindegy, milyen jegyet kapnak a gyerekek az iskolában, az a fon-

tos, hogy értsenek valamihez. Tény, hogy sikerült elplántálni a gyermekekben azt az érzést, hogy tanítani jó. És azt is, hogy lehet akármilyen bürokratikus az adott helyzetben az oktatásirányítás, azt nem kell mellre szívni, mert a tanárnak mindig akad valamilyen lehetősége jól tanítani és nevelni a diákot. Az ELTE-n végzett „ötösfogatból” a magyar–latin szakos dr. Bene Sándorné Heltai Terézia főkönyvtáros lett, legutóbbi munkahelye az Egyetemi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára. Latin és angol nyelvtudására végig szüksége volt. Dr. Heltai Pál angol–orosz szakon végzett, három egyetemen tanított idegen nyelvet, az ELTE címzetes egyetemi tanára. Dr. Heltai György professzor kémia–fizika szakon szerzett oklevelet, tanszékvezető, dékán, rektorhelyettes volt a Szent István Egyetemen. A magyar–latin szakos Heltai



sorsok, emberek János 1992-től a Miskolci Egyetemen dolgozik. Egyik munkahelye még most is a Régi Nyomtatványok Tára az Országos Széchényi Könyvtárban. Ezen a bázison jöttek létre a Régi Magyar Nyomtatványok kötetei – egyiknek szerkesztője, másiknak szerzője. Ezek a munkák a magyar könyvészet alapműveivé váltak. Az utóbbi két testvér az Akadémia doktora. A Szegedi Tanárképző Főiskolán magyar–orosz szakon végzett trióból Gyulai Sándorné Heltai Katalin Pécelen kezdett tanítani. 1974-ben, gyermekszülés szövődményében hunyt el. Urbánné Heltai Julianna általános iskolai tanárként dolgozott Pécstől Budapestig. Bálint könyvtáros diplomát is szerzett az ELTÉ-n. Szegeden majd Gödöllőn lett könyvtáros, és később tanár. TUDÓS TANÁROK A „Heltai-gyerekek” a tanítás mellett kutatással is foglalkoznak, tudós tanárok, könyvtárnyi publikációs teljesítménnyel. Szerkesztőként, szerzőként tankönyveket, egyetemi jegyzeteket jegyeznek. Különösen megkapó, hogy nemcsak az emberi tudás gyarapítására törekednek, hanem kimondottan a tudás megszerzésének módjáról is írtak. Mitől fordítás a fordítás? címmel például dr. Heltai Pál írt könyvet. Ebben a szemléletben is benne van Karácsony Sándor hatása. Miként dr. Heltai György fogalmaz: – A tehetség valamilyen módon a másokra való figyelés képessége. Amit megtanultam, amit tudok, én is másoktól kaptam. A jó példának akár meghatározó szerepe is lehet a nevelésben. Apám már kiskoromban a kezembe adta példaképének Leckék a leckéről című könyvét, amely arra tanít, hogy hogyan kell tanulni.

A bármely körülmények közötti alkotás képességére Heltai Bálint is kiváló példával szolgál. Ő családjával a Galga menti Turára költözött. A helyi Vigyázó Kör munkájába bekapcsolódva neves előadók megnyerésével tudományos konferenciát szervezett az 1849. július 20-i turai ütközetről. Ennek az előadásai – köztük a saját dolgozata – könyvben is megjelentek. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagjaként évente rendez Gödöllőn tanácskozásokat, melyeken sok újdonságot is megtudhattunk Petőfiről és Jókairól, a forradalom és szabadságharc máig vitatott eseményeiről. – Szüleink pedagógusélete nekünk példát adott: szinte nem is volt kétséges, milyen pályát választunk – összegez Heltai Miklós. – Ők gyakran hangsúlyozták: a mi örökségünk az iskola, a gyermekszeretet, ők ezt tudják ránk hagyni. Gazdag örökség volt, ma is ebből élünk, s igyekszünk továbbadni gyermekeinknek, unokáinknak. Hogy kié lesz a XXI. század? Ez a kérdés Heltai Bálint szerint még nem dőlt el. – Édesapánk gyakran idézte Ady Endre: Költő a XXX. századból című versét: Szép átálmodni magunkat a másba,/ A nincsbe, a szépbe,/ De ezer évet sietni s nem élni,/ Édes fiam, nem irigyelem érte,/ Mert jaj annak, aki kihull a Mából. A mában kilenc pedagógus unoka élteti tovább a nagyszülők gazdag örökségét. Bővült is a tudományok palettája, mert például ifjabb Heltai Miklós a gödöllői egyetem vadbiológiai és vadgazdálkodási kutatásokat és oktatást végző Vadvilág Megőrzési Intézetének docense. Istók Anna pedig – dr. Heltai György lánya – az agrármérnöki pályát cserélte el könyvtárosira és alapítója a gödöllői IRKA irodalmi kerekasztalnak. A Heltai-családregény újabb kötetei is érdekfeszítőnek ígérkeznek! Balázs Gusztáv



sorsok, emberek

Nem csak ábránd, hanem terv

Kecskenyájra épülő jövő Álldogál a piacon, egy kicsiny placcon, a tejes palackokkal, sajtgurigákkal, joghurtos flakonokkal és körözöttes dobozokkal megrakott kis asztala mögött egy fiatal nő, meghazudtolva a piaci kofákról alkotott mindennemű elképzelésünket és tapasztalatunkat. Nem terebélyes, nem nagyhangú, nem erőteljes, hanem kis termetű, vékony, szelíd, csöndes. Igaz, a környéken kecskefarmként emlegetett vasadi tanyáján gazdálkodó Steiber Orsolya csak alkalmilag kofaasszony, habár az ilyen alkalmak igen gyakoriak. Amúgy agrármérnök, valamint egy, a siker lépcsőin felfelé menetelő vállalkozás feje.

P

esti lány Steiber Orsolya, mégis agrármérnöknek tanult a gödöllői egyetemen, ahol még úgy gondolta, a birkatenyésztésben ér majd el eredményeket. A dunapataji tejelő juhászatban töltött gyakorlati ideje alatt is ezt tervezte, noha akkor azért már többször is eszébe jutottak a hollandiai tanulmányútja alatt készített jegyzetei, amikben szorgalmasan rögzítette az ottani, kétszázötven kecskét nevelő farmon szerzett benyomásait és tapasztalatait. E tudás birtokában úgy érezte (s vajon melyikünk nem érezte ugyanígy tanulmányait befejezve, az önállóság kapujában),

hogy akkor most felépít szépen egy gazdaságot. Édesanyja segítségével – aki azóta is teljes erővel áll mellette, és még arra is képes volt, hogy a lánya által készített első, piacképtelennek ítélt tejtermékeket jóízűen elfogyassza, mondván, ha kissé csámpás is némelyik sajt, attól az ízük még nagyon is finom – vásárolt Vasad külterületén egy tanyát. Szilassy-birtok volt hajdan a rávágyi tanyavilág, ahová Hugonnai Vilma, az első magyar orvosasszony – akinek minden, azóta diplomát szerzett magyar nő hálával tartozik, amiért a saját, keserves sorsával



sorsok, emberek verekedte ki, hogy a nőket is ugyanazok a jogok illessék meg tanulmányaikban és a tudományokban, mint a férfiakat – csapodár férje mellé tizenéves, fiatal feleségként kiköltözött. Ott gyógyítgatta és tanítgatta a cselédgyerekeket, akiknek hajdani tanyai iskolája ma egy tehetős ember kúriája. Ennek közelében vett a frissen végzett mérnök egy elhagyott tanyát, amiből aztán alig győzte kitakarítani a hajdani tulajdonosok lomjait. Még egy autót is találtak a földbe ásva. Orsolya párja, aki karosszérialakatosként eleinte nem volt elragadtatva a gondolattól, hogy meg kell tanulnia kecskét fejni, mostanra már nem csak belejött a tanyasi életformába, hanem meg is szerette: nemrégiben már egy gyengélkedő gidát is visszaápolgatott az életképesek közé. Az első nyáron két kecskével kezdték, azoknak a tejéből már készítettek tejtermékeket, amik aligha lehettek rosszak, ha decemberben azzal kereste meg őket az ezeket a termékeket forgalmazó kereskedő, hogy többet is felvásárolna. Ez a kapcsolat aztán annyira gyümölcsözőnek bizonyult, hogy ő azóta is vevő a termékek nyolcvan százalékára. Pedig a találkozást úgyszólván a véletlen szülte, mondhatni annak bizonyítására, hogy ha életünk sorsfordulóin felbukkannak jó emberek, és mi felismerjük őket, dolgaink a helyes irányba fordulnak. Steiber Orsolya éppen pályázott a Fiatal gazda elnevezésű, 2012-es kiírásra, amihez be kellett adnia egy igazolást is arról, hogy van olyan vállalkozó, aki hajlandó a termékeit felvásárolni. Ez a vállalkozó akkoriban utcai árusként dolgozott, de első kérésre aláírta a nyilatkozatot: persze, hogy árusítja majd a Steiber-tanya tejtermékeit is, hogyne lenne segítségére egy fiatal gazdának.

Steiber Orsolya

Noha ezen a pályázaton még nem, 2014ben már sikerült nyerni 12 millió forintot. Ami csak első hallásra sok, de nagyon be kell osztani, hogy fussa belőle gépekre, tejházra, sajtérlelőre, új istállókra – és a nyáj százhúsz állattal való növelésére. A fiatal nő és párja már akkoriban sem sokat aludt, amikor még csak hét kecskét gondoztak és azok tejét dolgozták fel, csomagolták és árusították – hiszen Orsolya akkoriban a vendéglátóiparban vállalt munkával teremtette elő a takarmány árát, az éjszakai munkából ment a tanyára. Sokszor alig tudta megállni, hogy a volánra ne boruljon vezetés közben a fáradságtól. Mostanra meg már, hogy az állatállomány a sokszorosára nőtt, a tejükből készített termékekre pedig igencsak



sorsok, emberek

Kelendők a kecsketejből készített termékek

megnőtt a kereslet, amiatt nem jut elég idő sem az alvásra, sem a magánéletre, hogy ugyanúgy ketten vannak a munkára, mint a legelején. Hiába keresnek segítőket, nem akad ember, aki értené és szeretné is a tanya és az állatok körüli teendőket. Ha nagy néha mégis akad, az egykettőre továbbáll, sok itt a munka. A fiatal gazdasszony ugyanis pedáns ember, és sokat ad az áru minőségére, hiszen a vevőket csakis ezzel lehet megtartani. Mindent friss, kezeletlen tejből készít, ehhez pedig elengedhetetlen a higiénia. Volt nagy szobájuk, nagy konyhájuk, mert mindketten imádnak főzni, és volt nagy tévéjük. A tanyán kicsi a lakás, de tágas a tér. Azért azt mégis szeretnék elérni, hogy legyen újra nagy a szoba, nagy a konyha, legyen magánéletük, lehessen gyerekük, tarthassanak

bográcsozós baráti összejöveteleket – majd’ azt mondtam, ábrándozik Steiber Orsolya a piaci placcon az asztala mögött, de nem, ez nem ábránd: terv. Ugyanúgy megvalósul majd, mint eddig az összes többi. Odalép a kis asztalhoz egy nagypapa korú férfi, maga is piaci árus, a tejért jött, amit mindig félretetet magának. Kérdi: – Hol is végzett maga, Orsolya? Amikor kiderül, hogy Gödöllőn, dühösen csap egyet az öklével a levegőbe: az én unokám is, de mégse gazdálkodik. Neki csak a bank, meg a bank, az kellett. Steiber Orsolya elmosolyodik, de a mosolya mögött ott szürkéllik az előző nap éjszakába nyúló meghosszabbítása, a hajnali kelés, a zsúfolt piacnap fáradsága. Pedig hol van még az este? Koblencz Zsuzsa



sorsok, emberek

Holland nyugdíjas Martfűn

Kempingezni jó

„Amikor használom a saját véleményem…” – mondja Frits Niessen, aki ugyan jól beszél magyarul, de vannak még ehhez hasonló, kicsit nyakatekert megjegyzései. Ő holland nyugdíjas, aki Magyarországon telepedett le, hosszas, kempingezős évei után ma már családi háza van Martfűn. Bár továbbra is rögeszméje, hogy föllendíti a magyarországi kempingezést, mert szerinte kempingezni jó. Az uniós országokban a turisták 23 százaléka, a hollandoknál 36 százaléka, nálunk pedig 7 százaléka kempingezik. És ez kevés. Egy bolygó hollandinak mindenképp.

H

ogy kerül ide egy holland úriember, és honnan ismeri ilyen behatóan a magyar helyzetet? Hollandiában légi kommunikációs eszközök és gyógyászati berendezések fejlesztésével foglalkozott, ám megromlott az egészsége, és leszázalékolták. Feleségével együtt ekkor utazgatni kezdtek. A nyolcvanas években részt vettek Eindhovenben egy magyar héten, amelyen az egriek is bemutatkoztak. Ez adta az ötletet, hogy hozzánk is ellátogassanak, a következő két évben sűrűn megfordultak hazánkban, és persze kempingekben aludtak. Kedvenc helyük a dunaföldvári kemping volt, és Frits úr, barátkozós természetű ember lévén, jó kapcsolatokat teremtett. Amikor a szekszárdi turisztikai hivatal vezetője felkereste, hogy segítsen holland turistákat toborozni, nem habozott. Egy holland autóklubbal kötött szerződés alapján jöttek is a hollandok, ő pedig a klub újságjában cikksorozatot írt hazánkról, ezért több kemping vezetőjét is felkereste. Ennek eredménye egyre több és több holland turista lett. Persze rátalált egy idegenrendészeti hivatalnok is, azzal, hogy illegálisan dolgozik hazánkban. Szerencsére tudta bizonyítani, hogy ő mindezt ingyen

teszi. Frits Niessen dühös lett, fölkereste az idegenforgalmi államtitkárt, és ezzel elkezdődött az ő hivatalos turisztikai pályája hazánkban. Az utrechti turisztikai börze magyar pavilonjában kapott munkát, és tíz éven át részt vett különböző projektekben is. Annyit foglalkozott a kempingekkel, hogy végül aktív szerepet játszott a Magyar Kempingszövetség létrehozásában is. – Dunaföldváron nem volt a külföldieknek való turistatérkép, magam készítettem egyet, hogy lássák, mit hol találnak, és milyen nevezetességeket érdemes meglátogatni a környéken – mondja. A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskola ma is használja tankönyvét, amit számukra írt, tanácsadója a Magyar Kempingek Szakmai Szövetségének, az interneten a nevére keresve több mint 46 ezer találat jön ki. Szóval, a holland úriembernek neve van a szakmában, neve van a hazai turizmusban. Frits Niessen és felesége jól érezte magát nálunk, ráadásul a nyugdíjából itt jobban kijött. A házaspár döntött, eladtak mindent Hollandiában, gyerekeik nem lévén az átköltözés könnyebb döntés volt. A kezdetekben nem volt állandó tartózkodási engedélyük, kempingekben, lakókocsiban laktak Tö-



sorsok, emberek

A Niessen házaspár

rökbálinton, Csillaghegyen és a Rómain. Ahogy meséli, abban a húsz évben rengeteg helyen laktak. Martfűn beszélgettünk vele és a feleségével. Miért is telepedtek le végül Martfűn, és fejezték be a kempingezést? Felkérték, hogy segítsen a martfűi kemping kiépítésében. Ő segített, és itt is ragadt. Mert úgy látta, nagyon jó a város infrastruktúrája, mindenütt van csatorna, kiválóak az utak, s nem utolsósorban, nagyon jó a közösség. Tapasztalatai alapján órákon keresztül is mesélné elképzeléseit, több vendéget hozna hozzánk, jobban működne a falusi turizmus is. Többek között a településtervezést látja fontosnak. Hollandiában szinte minden városban van ezzel foglalkozó szakember. Ezt a gyakorlatot nálunk is követni kellene. Ő Martfűn olyan dolgokat is el tud intézni, amit a hivatal nem, mert minket kötnek a szabályok – mondja a város polgármestere, dr. Papp Antal. Ezzel arra céloz, hogy Frits Niessen javasolta, készítsenek egy nagy, 12 személyes grillsütőt, hogy a fesztiválokon az emberek egymás mellett versenyezve

süthessenek. A különböző engedélyek miatt nem sikerült ezt megvalósítani, de Niessen úr magának elkészíttette, és az összejöveteleken hozza magával. Tomasovszky László, a Martfű Termál SPA Gyógyászati Központ, Uszoda és Gyógyszálló tulajdonosa és vezetője közel egy évtizede ismeri és tiszteli Frits Niessent és feleségét, sokat beszélgetnek, s tanulnak egymástól. – Mi magyarok nagyra értékelünk mindenkit, aki külföldi létére jól beszéli, érti nehéz nyelvünket. Ehhez képest is csodának számít, ha egy külföldi magyar fejjel gondolkodik. Ám soha nem gondolunk bele a lélekbe. A szív és a lélek nem ismer határokat, nemzeteket, mint ahogyan Frits esetében sem. Önzetlen segítőkészsége, tettrekészsége meghazudtolja korát, nem ismer korlátokat és határokat. Ő a jövő építőköveit hordja mások elé, csak tudni kell egymásra rakni őket – mondta róla Tomasovszky László. Frits Niessen szereti Martfűt. A város pedig elismeri őt, ennek kifejezéseként a Martfű Városért díjjal is megjutalmazták. Bódi Ágnes



család, Otthon

Munkatársaink jelentik a XIX. századból

Kalendáriom, avagy a nyomtatott okostelefon Ismét jubileumot ülünk. Kutatásaink szerint éppen 120 éve jelent meg először a Kincses Kalendárium. Ezt az bizonyítja, hogy ennél régebbi példány egyetlen nemzeti könyvtárunkban sem lelhető fel. Erről az első számról és a megjelenés körülményeiről megemlékeznek a Kincsest kiadó és szerkesztő Pesti Hírlap egyik 1936-os évfolyamának a 40. évfordulót ünneplő számában. Ebből tudjuk meg, hogy a Kincses Kalendáriom szülőatyja Rákosi Jenő volt, a legendás író, újságíró, színházi ember és lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki 1842 és 1929 között élt, s a magyar újságírás egyik legtekintélyesebb alakja volt. Ő találta ki, hogy a néptömegek számára szükség van egy olyan kiadványra, ami „arra van szánva, hogy az év családi eseményeinek krónikája legyen, hogy eltegyük, megőrizzük. Minden tagja a családnak találjon benne valamit, ami neki való.” Arra is fölszólítják a családfőt, hogy a benne föllelhető üres lapokra jegyezze fel a család eseményeit.

A

Kincses Kalendáriom afféle lexikon is volt annak idején. Persze, nem volt még internet, wikipédia, tévé, jó szolgálatot tett tehát, ha kéznél volt a kalendáriom. Vegyük kézbe például a harmadik évfolyamot. Megtalálható benne Európa összes állama, címerekkel, adatokkal, történelmükkel, fejedelmeik életrajzával, portréfotóival. De benne van a naptár minden napja, minden napnál hely a jegyzeteknek, az emlékeztetőknek – ez volt az okostelefon nyomtatott elődje. Az élet minden területére kiterjedt a szerkesztők figyelme, így hasznos tanácsokat kaptak a hölgyek arról, hogy ruhaszabáshoz hogyan vegyenek méretet magukról – rajzokkal, magyarázatokkal. Ugyanilyen mélyrehatóan taglalja a kiadvány az élelmi cikkek szállításáról és eltartásáról, a tojás osztályozásáról való

tudnivalókat. De rávilágítanak a Boszniába, Hercegovinába érvényes kocsipostai és távírdai tarifákra is. Úszás a szőnyegen Az 1899-es kalendáriom olvasói fölkészülhettek e könyv előtt az ökölvívás minden csínjából-bínjából, rajzokkal, részletes magyarázatokkal bárki kitanulhatta e sportágat, arra az esetre, ha éppen nem volt nála a fegyvere, s így kényszerült volna önvédelemre – írja a szerző. Ebből a kiadványból az úszást is meg lehetett tanulni – tanító nélkül. Rajzok útmutatása és alapos elemzés nyomán a mellúszást például a szőnyegen hason fekve is lehet gyakorolni, a fejeshez már érdemes egy vízzel teli medencét keresni. De a háztájiban is hasznos tanácsokat kapnak az olvasók, például arról, hogy



csalÁd, otthon

Az 1956-os évfolyam sem maradt ki

hogyan lehet a kotlást előmozdítani. Akinek nincs elég kotlós tyúkja, annak azt ajánlják, hogy a tyúktojásra pulykát ültessen. Erre könnyű őt rávenni, annyi az egész, hogy 2-3 napig alacsony fenekű kosárral a fészkéhez kell letakarni. Hosszas és igen részletes fölsorolás olvasható a pályaválasztó fiatalok számára a minisztériumokban, a hadseregben, az állami hivatalokban betölthető állásokról, az irodatisztek, ajtónállók számáról, fizetéséről, s hogy jár-e lakás a hivatalhoz. Franciául is megtanulhat az, aki szorgalmasan olvassa e lapokat. Komplett nyelvtan, szótár, a szavak kiejtéssel együtt, kifejezések, különböző élethelyzetek szokványos mondatai, az étlappal, a női ruhatárral, a vámhivatallal, a vendéglői személyzettel, a gőzhajóval kapcsolatos legfontosabb szavak mind az olvasók hasznára válhattak.

Olvashatunk tanácsokat bérházak és istállók építéséhez, mennyit kell beruházni, mennyi a várható bevétel a bérlőktől, mennyit kell félretenni karbantartásra, állagmegóvásra, hogyan kell a pincét megépíteni, szigetelni, a falakat fölhúzni. Tanulságosak a hirdetések is, többek között az a reklámozásra biztató szerkesztőségi szöveg, miszerint „Csak a szatócs nem hirdet!” A hirdetések által értesülhetünk a kor találmányairól is. Így például arról, hogy a Royal szállóban már villanyvilágítás és személyfelvonó is működik. Jó tanács az 1897-es számból: Mihelyst a tavaszi munka beáll, az igás lovaknak ki kell szolgáltatni a rendes abrakjukat. A lovak vakarását, mivel már vedleni kezdenek, kétszeres gonddal kell végeztetni. A Kincses Kalendáriom az olvasók teljes köréhez akart szólni. Erről tanúskodik, hogy a katolikus, református, evangélikus



család, Otthon egyházi ünnepek mellett részletesen közölte a görög és pravoszláv, zsidó egyházi ünnepeket is. Kiből lesz jó feleség? Miért dorbézolnak az emberek? – teszi fel a kérdést az egyik cikk. A kérdést így válaszolja meg: Az emberek azért isznak, mert mások is isznak. Isznak, amikor elvárják, isznak, amikor újra összekerülnek, isznak, amikor jóllaknak, isznak, amikor szomorkodnak. Az első néhány év kalendáriuma fontosnak tartotta tájékoztatást adni arról, hogyan házasodjunk, milyen tulajdonságai vannak a jó feleségnek, hányféle csíziója van a nyakkendőkötésnek. Az 1910-es évre szóló Kincses Kalen dáriom, azaz a gyakorlati élet általános útmutatója Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Újságvállalatának kiadása, József krt. 5. Az aranyszélű lapokból 576 sorakozik egymás után, súlyra is lexikon. Hát még a tartalom! Az első oldalon, ahogy addigra az olvasók már megszokhatták, nemzetségfát találunk, üres levelekkel. Ide írhatták be az emberek őseiket és leszármazottaikat. A rokonságfokokat mutató fa alatt a család krónikája írható meg, születés, keresztelés, bérmálás dátuma, az első fog megjelenésének ideje, az első kiejtett szó, az első lépés nagy napja. Hosszú lista következik az 1910-es év évfordulóiról. 384 év telt el a mohácsi vész óta, 43 a kiegyezés óta, 568 a puskapor föltalálása óta. Az ünnep- és böjtnapok is rendbe vannak szedve, a római katolikusoké, a protestánsoké, a görögkeletieké és az izraelitáké egyaránt. A polgári esztendő jeles napjai is fölsoroltatnak: a bírósági szünet ideje, a katonaság menetrendje. Ebben az esztendőben az elemi iskolákban szeptember 5-től június 28-ig tartott a tanév, a karácsonyi szünet december 23-tól január 4-ig volt.

A névnapokat is ökumenikusan kezelték, 1910. április elsején, pénteken a római katolikusoknak és protestánsoknak Hugó napjuk volt, a görög-oroszoknak ez a nap 19-e volt, Krizánt és Dária napja, az izraelitáknak 21-e és Parali napja. Bőséges teret kap az előző két év története. A belső politikában például 1908. november 10-én Andrássy Gyula gróf belügyminiszter a függetlenségi pártban ismertette a választási reformot. Az egyéb események között tudható meg, hogy 1909. március 8-án Budapesten megnyílt az első magyar bélyegkiállítás. A magyar–osztrák közös ügyek között érdeklődésre tartott számot, hogy 1909. február 9-én Bilinszki Leó lovag, az Osztrák és Magyar Bank kormányzója megvált állásától, mert osztrák pénzügyminiszter lett. A külföld hírei közül Angolország, Japánország fontosabb történései mellett az „Északamerikai EgyesültÁllamokra” is figyeltek. New Yorkban 1909. június 19-én egy kínai vendéglő pincéjében meggyilkolták Siegel Elza német hittérítőnőt, Siegel Ferenc egykori német tábornok húszéves unokáját. Ebből a kiadványból a hegymászás professzorai lehetünk, a cipők milyenségétől a kötelek erősítésén át a kötélen függeszkedés és szakadék fölötti átkelés minden fortélyát megtanulhatjuk. Ugyanígy, rajzos útmutató alapján tenyérjósokká válhatunk, valamint úriemberekké a társasági étkezéseknél. asztalkendőt térdre Az asztalnál való illendőségről tudni illik, hogy „az asztalkendőt a térdedre tedd, ha a nyakadra vagy a mellényedre akasztod, ezzel elárulod, hogy nem tudsz enni anélkül, hogy bemocskolnád magad. Az étkezés fontos dolog. Elárulja az ember ugyanis étkezés közben a jellemét, bizonyságot tesz arról, mily fokig terjed neveltsége.”



csalÁd, otthon

A Kincses 1966. évi kötetének borítója és egy belső oldala

Komoly tudományt szánnak a szerkesztők a háziasszonyoknak a háztartás pénzügyeinek kezelésére. Táblázatban mutatják be, hogy egy kis háztartásban táplálékért az egész kiadás felét adhatjuk, lakásért az egyötödét, szórakozásra és egyéb apró költségekre a másik egyötödét, a tizedét pedig megtakaríthatjuk. Például 1000 korona éves jövedelemből ezzel a módszerrel évente 100 korona takarítható meg. S így gyűlik szépen a pénz, azt írják, egy korona nem sok pénz, de ügyes as�szony szaporíthatja. Adnak is egy mintát, előirányzatot egy középosztálybeli család háztartásából, ahol egy gyerek van, s az asszony is kiveszi részét a könnyebb háztartási munkákból. „A család havi bevétele 416 korona 65 fillér. A házbér 60 korona, az adó 6, a táplálék 180 korona, a szolgáló fizetése 18, fűtés és világítás 12, fehérnemű és ruha 60, a gyermek iskolája és ruhája 30,

különféle apróságok 20 korona, megtakarítás 30 korona 65 fillér.” Mindenki utánuk csinálhatja, mert a kalendáriomban minden naphoz van egy táblázat a bevételek és kiadások részletezéséhez. borok föltöltése Az 1940-es évre készült Kincses már a mai nyelven kalendárium, a XLIV. évfolyam, szerényebb papír, szerény kivitel, s alig 160 oldal. A Stádium Sajtóvállalat R.T., Budapest kiadványa, utánzás ellen 4558 4563 sz. alatt törvényesen védve. A kiskerti tennivalók között márciusra megtudhatjuk, hogy a veteményesben már minden zöldséget el lehet vetni, a pincék tisztántartása és a borok szorgalmas föltöltése azonban a legfőbb föladatunk. Az adóügyi naptár figyelmeztet arra, hogy március 5. és 10. között a 48–240 pengőig terjedő havi forgalmiadó-átalány



család, Otthon 1/6-od részének lerovása délután 6 óráig lehetséges. A névnaptár olvasói fölfigyelhetnek rá, hogy eltűnt az izraelita rubrika. De akinek kétségei lennének, hogy hol járunk és mikor, annak Afra Nagy János dr. írása rajzos, közérthető formában magyarázza meg a zsidótörvény várható hatását a magyar gazdasági és közéletre. Itt van például az új magyar földreform lehetősége. „Minden zsidót kötelezni lehet mezőgazdasági ingatlanainak átengedésére, így 0,8-1 millió kh. jut a birtoktalan magyarság földhöz juttatásához. A keresztény kereskedelem pedig erősödik, hiszen a budapesti 28 279 önálló kereskedő közül 16 289 izraelita (57,6%) – ám amíg az ő számuk a törvényben meghatározott 6%-ra nem csökken, vagyis 1700-ra, addig csak keresztény kereskedő kaphat igazolványt a fővárosban.” Fényképes összeállítás és lelkes cikk olvasható a húsz éve az ország élén álló Horthy Miklósról Barabás Endre dicshimnuszában megénekelve. Főméltóságú As�szonyunk rókagallérban gyerekek és lufik között, háborús képek a lengyel frontról, a Führer fotói, horogkeresztes zászlók, közben otthontalan finn kislányról fotó – alatta reklám a Váncza sütőporról.

viseletbe öltözött Magyarországban ismét életre keljenek. Ebben a háborús világban a nemzet ruházkodása nem lehet a divat pocsékoló szeszélyének kiszolgáltatva. Amit termelünk, abból élünk, amit készítünk, abban járunk!” Aki pedig imígyen fölöltözött, az elmehet az Arizonába – amely egy hirdetés szerint „raffinált technikai berendezésű csodabár, városi telefonokkal felszerelt, süllyeszthető páholyaival és ragyogó revüműsorával az éjszaka királynője.” A finn–orosz háború fotói alatt olvashatjuk a Solymosi képszalon hirdetését (IV. Károly körút 26., telefon: 189-762). A nagy kalapú, öreg Marci bácsinál kaphatók festmények, szentképek, bronzszobrok kedvező részletfizetésre is. Képek ára: Szűz Mária glóriával, kis Jézussal, galambokkal, 52x120 centiben, díszes blondel keretben 36 pengő, négy havi részletre 40. S persze becsúszott egy-egy pesti vicc is. „Két úr háborús híreket olvas a kávéházban. – Ha békét akarsz, készülj a háborúra – morogja az egyik. A másik lapozgat fegyverzajtól hangos újságjában. – Tyű, micsoda óriási béke lesz itt!”

a faj művészetéből Az asszonyok most sem maradnak tanács nélkül. Zsindelyné Tüdős Klára üzeni a lányoknak, asszonyoknak: „A ruha, amely nemcsak az egyén s a kor jellemző vonásait mutatja, hanem a fajét is, s annak művészetéből táplálkozik, nem lehet csak divat. Az ilyen ruha hagyományokat őriz. A magyar viselet feszes pruszlikja, bő szoknyája ráncba szedi az asszonyfélét, a zsinóros atilla pedig keményen kihúzza a férfiak derekát, hogy szemérem és büszkeség, a mi fajtánk olyannyira jellemző tulajdonságai a nemzeti

Százhúsz év tiszteletet parancsol. Ennyi éve jelenik meg a Kincses Kalendárium. Amikor megemlékezünk az évfordulóról, mégsem a nyomtatott betűt, az üzletember kiadót, a ceruzája, majd az írógépe mellett görnyedő hírlapírót ünnepeljük, sokkal inkább az olvasóra, apáinkra, nagyanyáinkra, dédszüleinkre emlékezünk, akik képzeletben velünk együtt forgatják a Kincses Kalendárium több mint száz éves és mai példányait. cs. j. a.


n


csalÁd, otthon

Kastély, kolostor, falusi udvar

Kertek dicsérete

A veteményessel csak a baj van. Vetni kell, palántázni, gyomlálni, öntözni, tápolni, karózni, fattyazni, szemmel hizlalni, elővetemény, utóvetemény, kikelt-e, ha nem, rávetni, locsolni – a terülj-terülj asztalkám reményében hajladozunk, fáradozunk, leszünk sárosak, repedt körműek. Aztán persze büszkén tehetjük az asztal közepére az újhagymát, a paradicsomot, a fejes salátát, a kukoricát, borsót, tököt, tehetjük a mélyhűtőbe a zöldbabot, répát, száríthatjuk a kaprot, a lestyánt, a petrezselymet, tölthetjük üvegekbe az uborkát. De a házi kertész igazi kedvtelése a virágoskert. Ugyan itt is ugyanaz a munkamenet, ugyanúgy fáj a derék, de a látvány kedvesebb a szemnek: a sok színes virág, a burjánzó bokrok, a nyíló rózsák, az illatozó levendulák. Hasznuk nem sok, talán semmi, mégis nélkülözhetetlenek. Mert valami szépség jár nekünk.

V

an-e szebb egy ibolyaszőnyegnél, ami kora tavasszal fogad a kert teraszain, üdébb a színpompás tulipánoknál, sárga fejű, törékeny nárciszoknál – ahogy nyitányát adják a kert nyári szimfóniájának? Belejátszanak a gyümölcsfák, egy-egy hatalmas csokor a cseresznyefa hófehér virágaiból, a mandula rózsaszínje, a gránátalma pirosa, aztán a többiek, a nyírfa barkái, a boglárka sárga virágai. S hogy teljes legyen az összhang, előbukkannak a liliomok ezerféle színben, a nőszirom, majd a cserjés pimpó, a kúpvirág, a nyári orgona. No és persze kedveskednek nekünk a vadvirágok, aki nem angol pázsitot nevel, annak burjánzik a kicsi fejű százszorszép, az illatos citromfű, a nefelejcs, a lóhere, a kanadai aranyvessző sárga, hatalmas virágzata. Bár a paradicsomnál kevesebb illatos növény van, őt mégis jázminnal helyettesítjük vázában vagy a kerítésre futtatva. A trombitavirág nagyon szép, de nem lehet leszedni, azonnal elhervad, így vagyunk a pipaccsal is. Csak nézni szabad őket. A folyondár persze kivétel, ha nem vagyunk résen, elburjánzik mindenhol, ott is, ahol nem kéne. Ilyen típus

a lila akác is – kevés ilyen szép növény van, egész nyáron bámulhatjuk a lila, lecsüngő, virágokat – de nevelésük még a zöldségeknél is több időt, energiát igényel. Az ember szívesen mutogatja a kertjét, örül, ha mindenkinek tetszik a műve. De nem éri be ennyivel, olykor eljárogat nevezetes kertekbe is. Azért, hogy ő is ámuljon, ötleteket csórjon, élvezkedjen, izomláz nélkül nézze a tökéletest. Vannak ilyen kertek a világon szerte, itthon is bőséggel. Ciprussétányok a kastélyban A leghíresebb talán a fertődi Esterházy-kastély, a magyar Versailles kertje. A kastély a XVIII. század végén kulturális központ volt, ehhez illően barokk kerttel övezték. Kezdetben a francia barokk mintájára mértani elrendezésű volt a 300 hektáros terület, később az angol barokk kicsit emberközelibb módjára, végül Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margit hozatta rendbe, alakította ki mai formáját az 1800-as évek végén. A kert középpontja a kastély volt, innen indultak ki a fákkal szegélyezett sétányok, amelyek egy-egy épülethez vezettek. Annak idején



család, Otthon

A fertődi Esterházy-kastély parkja

az egyik a röjtöki erdőben álló, öt kilométer távolságra lévő vadászkastélyhoz, egy másik a Csapod melletti Göbös-kastélyhoz vezetett. De legalább egy szobor, szökőkút, muzsikaház biztosan útba esett. A grófné a környék természetét csalta le a kastély köré. A süttöri erdő mocsárciprusait és tölgyeseit telepítette ide párjával, Esterházy Miklós Pállal való pihenőhelyének kialakításához, de ugyanilyen fákból alakíttatta ki a két kilométer hosszú Hercegasszony sétányt. Kettejük sírdombját pedig fenyőpark öleli körül. A park akkoriban is, most is szabadon látogatható. Aki sok menyasszonyt akar látni a szépen rendezett kertben, hétvégén menjen. A helybeli fiatal párok ki nem hagynák az itt készülő fotókat. A szerzetesek idillje Árpád apánk nem szegfűk, rózsák övezte utakon lovagolt be kis hazánkba, akkoriban még nem volt divat a díszkert. A liliomok, levendulák a kolostorkertek lakói voltak

először. A szerzetesek sem a látványra hajtottak, gyógyításhoz termesztették a biogyógyszerek alapanyagait. A pannonhalmi apátság kertjét az alapítás, 996 óta gondozzák a szerzetesek, angolkert jellegűre Szeder Fábián alakította ki 1840-ben, de a két időpont között is már csaknem nyolcvanféle fa és cserje díszítette a kertet. Ma védett botanikai kert, a több száz fa- és cserjefaj között számos egyedülálló is van. A szabadon látogatható huszonkét hektáros területet nem egyszerű bejárni, pláne, ha rá akarunk lelni a ritkaságszámba menő szillevelű gumifára, az illatos vasfára. Pannonhalmán az arborétum mellett föltétlenül meg kell látogatnunk a gyógynövénykertet is, ahol a többi gyógynövény mellett a levendulaültetvény nyűgözi le az embert. Többek között illóolaj is készül belőle az üzemi lepárlóban – kicsit könnyebben, mintha otthon próbálkoznánk vele. A kolostori idillt hazatérve becsempészhetjük a mi kis kertecskénkbe. Például egy



csalÁd, otthon korfui útról megjővén azonnal megtaláljuk a kerítés mellett régóta hányódó agyagkorsót vagy a tuniszi tengerparton csent halászamforát – keresünk neki valami kellemes helyet a terasz környékén, beültetjük valami színes, futó, folyton virágzó növénnyel, s máris klastromi hangulatban tölthetjük el délutáni sziesztánkat. Ha nyugtalan alvók vagyunk, tegyünk egy vázába néhány levendulavirágot – a hangulat és a nyugalom érdekében. A falusi csodavilág Nem kell nekünk Japánig, Hitachinaka városáig szaladni, ahol a világ egyik legkülönlegesebb kertjében a bájos, nagy szirmú, észak-amerikai származású, egynyári, kék nemophilából négy és félmillió virágzik egyszerre. Kék a föld, mintha tenger lenne vagy az ég szállt volna alá, hogy összeérjen a láthatáron, s mindent beborítson. Ilyen távolra azért nem tekintünk, nem futunk. Japán messze van. A saját kicsike kertünket szemlélgetjük, ott is bármi megtörténhet. Csak rajtunk múlik. Meg a többieken. Vannak olyan falusi utcák, amelyek beillenének bármelyik turistakalauzba. Erdőkertesen például olyan változatos színben, pompában kísérik a liliomok a főutcát, hogy az ember csak bámul, s azonnal akar magának is otthonra. Ez persze nem ügy, ha a szomszéd is kertészkedik, szereti a virágokat, lehet vele csereberélni, gumókat ültetni, magról szaporítani. Türelem kell hozzá persze, mert nem kel ki minden mag, a liliomok sem virágoznak ki mindjárt az első évben, van tulipán, írisz, amelyik jobban érzi magát a föld alatt, s véletlenül sem dugja ki a fejét – de a lelkes kertész nem csügged. Vár, vagy megint ültet, s megint.

Kolostor a korfui Paleokasztricán

Aztán egyszer csak észreveszi, hogy a kakastaréj, a kardvirág, a büdöske, a léggömbvirág, a mályva, a petúnia, a török szegfű, a mézvirág, a muskátli, a pünkösdi rózsa térdig ér kicsi kertjében, kalandosabb társaik, az indás pimpó, a molyhos madárhúr, a körömvirág, az árvácska, a citromfű, a menta, a tátika ellepi a gyepet, az árokpartot, a rézsűt. Jut a vázába, a szomszédnak, s lehet vele dicsekedni a vendégek előtt. No és persze, nekünk is jól esik, ha gyönyörködhetünk bennük. Miközben a veteményes felé araszolunk a kapával, megmegállva, nagyokat szippantva, egy-egy gyomot kihúzkodva. Grófokra, szerzetesekre gondolva. Úton a mindennapi betevőért. -ja



család, Otthon

Sport otthonülőknek, nyugdíjasoknak, lustáknak

Csuklógyakorlatok a pamlagon

F

ekszik az ember a pamlagon. Jól beigazítja a párnákat, mert fáj a nyaka itt is, ott is. A lába alá magasítót tesz, a vérnyomás miatt. A karjait lazán helyezi el, nehogy a zsibbadás találja meg. Próbál mozdulatlankodni, különben sajog dereka, háta. Ily pozícióban elmélkedik. Arról, hogy mozogni kéne, sportolni legalább egy kicsit. Mert az egészséges, az a hosszú élet titka, ivódik be a kalcium a csontokba, fiatalos marad izma, bőre, nem hízik el, nyavalyák nem gyötrik, fürgébben takarít. Húz a pamlag. Jólesik az ejtőzés ebéd után, amelynek készítése sajnos kivette az összes erőnket. Hiába volt itthon hús, le kellett ugrani hagymáért, hiába szeleteltük föl az uborkát, elfogyott a tejföl. A postaládában is akadt valami intéznivaló csekk, majd kávészünet, aztán az elkészült mosást kellett kiteregetni, körülnéztünk a neten a hírekért, kicsit söpörgettünk a

konyhában, s épp csak a reklámújságot tudjuk átfutni, máris ebédelünk. Jár egy kis délutáni pihenés. Fekszünk tehát a pamlagon, s vadul kattog az agyunk. Hogy most kéne a nyakunkat tekergetni, a karunkat emelgetni, a lábunkkal rugózni. Ja. Ha nem lenne tele a poci, ha nem lennénk ilyen ernyedtek, s ha nem kora délután lenne. Ha még meglenne a szobabicikli, amit kemény cipekedéssel, több ismerőssel, hetekig tartó szervezéssel cígöltünk föl a harmadikra, azért, hogy rendszeresen törölgessük alatta, derékgyakorlatokkal a csöpögő olajat, azért, hogy a villás kulc�csal végezzünk térdhajlításokat alatta, a kormány hajlott el folyton, s nem akartunk lila orrokat már az első körben. Ha ez lenne még, most taposhatnánk vadul a pedált, kardiózna, akinek kardióznia kell, s nézhetnénk a tévét, röhögve, ki gondolná, hogy közben edződünk?



csalÁd, otthon Mi sem gondoljuk. Azt gondoljuk, így a kanapén heverészve, hogy hosszú még ez a nap, még bőven belefér a mozgás. Csak előkapjuk a kazettát, leterítjük a pokrócot, s háromnegyed óra alatt fittek leszünk. Mi az a félórácska? Olykor tíz perc is elég, ha úgy alakul. Lényeg az, hogy mozogjunk. Mára már az is elég lenne, ha lemennénk a szemközti edzőterembe, megbeszélnénk, hogy mi mennyi, s mikor lehet jönni, évek óta nyitva vannak éjjel-nappal, de hátha változott valami, holnaptól kérnénk a beosztást persze, s gyalog megyünk a harmadikra. No ez már valami! Két perc, s minden porcikánk megkapta a magáét. Holnaptól pedig komolyan elkezdünk sportolni. Vagy elővesszük a kazettát, vagy lemegyünk a másik sarkon lévő jógaközpontba, vagy végre elkezdjük az úszást. Jó ég! Ezt hónapok óta halogatjuk. Esett a hó. Hideg volt. Meleg volt. Vélhetően sokan voltak. A hajunk éppen frissen fodrászolt volt. Vendégeket vártunk. A postára kellett mennünk. Mi is volt még? Valami biztos közbejött. Különben mentünk volna. Sőt, biciklivel terveztük, mert úgy még hatékonyabb. Kerekezés, vízi

torna, szauna, úszás. Jó, az úszást kihagyjuk olykor-olykor, mert hideg van, vizes lesz a hajunk, lenyomja a sapka, jönnek szembe, fröcskölnek ... macerás. Ám van helyette gyógyvíz, jó az ízületeknek, még melegebb medence, jó a reumának, csoda, hogy úszásra nem jut idő? De most már eljárunk majd. Vagy a konditerembe, vagy a fürdőbe, vagy, vagy itthon a szőnyegen. Minek annyit utazgálni? Fölöltözni, levetkőzni, várakozni, pénzbe is van, közben itt a pokróc, csak le kell teríteni, s tekergetni a tagjainkat. Ugyanolyan hasznos. Ugyanúgy fogyaszt. Bármikor kéznél van. Még ma is. Hiszen hosszú még a nap. Most pedig vigyázzfekvés a pamlagon. Kezünkbe fogjuk a nyomkodót – ez az a sporteszköz, amellyel a tévécsatornákat váltogatjuk vadul –, ujjainkat mozgatjuk, csuklónkat tekergetjük. Mert ezek a testrészek is mozgást kívánnak ám, ha hiszik, ha nem. Közben pedig lazítunk, testileg és agyilag egyaránt. Rákészülünk a sportra. Ha elalszunk közben, pont jó. Nincs egészségesebb egy kis délutáni alvásnál. -ja



család, Otthon

Ajándékok és ünnepek Születésnap, vendégség, anyák napja, karácsony A hétköznapokban az a jó, hogy föl lehet dobni őket. Esti pezsgőzés a tűz mellett, egy szál kerti virág a társunknak, egy különleges étel ebédre, egy hirtelen palacsinta a betoppanó gyereknek. Minden alkalom, ürügy nélkül, hétfőn vagy szerdán, reggel vagy délután. Amikor eszünkbe jut, amikor kedvünk van hozzá. A hétköznap ünnepi pillanatai kicsi szokatlanságot, ünnepélyességet csempésznek az egyhangúan pergő percekbe, órákba, napokba. Amelyekből sokkal több van, mint ünnepekből, s hogy kihúzzuk a következő piros betűs napig, addig is kell valami váratlan.

A

z ünnepekben viszont az a jó, hogy ritkán vannak. Hosszan készülhetünk rájuk, várhatjuk őket a hétköznapokat számolva, tervezhetjük eljövetelüket. De ez így van jól, az ünnepek végtére is azért vannak, hogy kiszámíthatóan, de mindig elkövetkezzenek, hogy fölosszák az évet ünnepnap előtti és utáni időszakokra. Eléggé szakadozott hát az évünk, hiszen rengeteg alkalmunk van az ünneplésre. Név- és születésnapok az egész rokonságban, esküvők, bérmálás, házassági évfordulók, ballagás, lakásszentelő, anyák napja, apák napja, gyereknap – és ahány ház, annyi ünnep. S ha ünnep, akkor ajándék. Valami olyasmi, ami megkoronázza azt a jeles

napot, ami már önmagában is jelentőségteljes, hiszen nem születik mindennap unokánk, nincs állandóan szülinapunk, s elég ritkán köszöntenek minket az ezüstlakodalmunkon. De azért mi csak fokozzuk az élvezeteket, ajándékot veszünk, virágot viszünk, melyik családban mi a divat, mit enged a pénztárca, s mit diktál az illem. Az ajándékok is annyifélék, ahány ünnep családonként. Van, ahol az arany súlya számít, az ital márkája, a csokor mérete, van, ahol rendelik az ajándékot, az ifjú pár autót, az érettségiző külföldi nyaralást, az új lakásba költöző házimozit. De van, ahol a gyerekrajz, a házilagosan varrott hátizsák, a saját készítésű almalekvár



csalÁd, otthon okoz örömöt. Esetleg nem csak azért, mert ott már megvan a lapos tévé, a BMW, s talán nem is csak azért, mert ott a papír, a színes ceruza, a cérna, a cukor nagy kincs. Hanem azért, mert az ilyen ajándék telibe talál. Eltalálja a titkos gondolatot, figyelmes az ízlésre, emlékszik a vágyakra. S így gazdagít. Van, akit anyagilag, van, akit örömmel. Ha így, ha úgy, az ünnepekre ajándék dukál. Már az is ajándékozási alkalom, ha vendégségbe megyünk, biztosan viszünk valamit a háziaknak. Virágot, bort, süteményt, kávét, kit hogyan neveltek. De aztán jönnek a sátoros ünnepek, amikre ország-világ készül. Lázban ég város és falu, ha bekanyarodunk a decemberbe, a Mikulás még hagyján, akkor a gyerek csizmájába rejtünk csokit, diót, virgácsot, az ablakba befér a mesekönyv is, de a karácsony komoly dolog. Azt alapjáraton elvárja a család, hogy a lakás ragyogjon, az ünnepi menü az asztalon legyen, a földíszített fa plafonig csillogjon, a bejgli illatozzon. Az ajándékok csak ezután kerülnek sorra. Mennyivel könnyebb egy szál vadvirágért lehajolni a kertben, mint kilesni, hogy az ágas-bogas család minden ágánakbogának a kedvében járhassunk. Kihívás ez a javából, jó, hogy csak egyszer van egy évben. Így van időnk fölkészülni rá. Egy családi ebéd, egy unokavigyázás, egy közös

shoppingolás közben gyűjteni lehet a kívánságokat, be lehet cserkészni az óhajokat, sóhajokat. Csak résen kell lennünk, nem árt, ha már márciusban följegyezzük a naptárba az ötleteket. Könnyebb, ha boltban kapható trendi pulcsit, vadi új okostelefont sóhajtott szerettünk, de annak is utána kell járni. Jó lesz-e a méret, tetszik-e a szín, elég puha-e, kellően divatos-e? Nehezebb, ha meglepetést óhajtanak, akkor törhetjük igazán a fejünket. Tervezhetünk, barkácsolhatunk, varrhatunk, kutathatunk padláson, járhatjuk a zsibvásárokat, bújhatjuk a netes portálokat. Csak bírjuk megállni, hogy ne vegyük meg magunknak azt a pirosat, azt a csillogót, azt a gömbölyűt, amire már mióta vágytunk. Mert hátha elsóhajtottuk magukat, hátha megjegyezték, hátha ott lesz a fa alatt. Az ember nem vesz magának ajándékot ünnepek előtt. Hiszen az ünnepek arról is szólnak, hogy ajándékot kapunk. Ne álszerénykedjünk, kapni igenis jó. Izgatottan bontogatni a csomagot, meglepődni, örülni. Nem baj, ha nem pont olyan, ha más színű, ha másból van, ha másra való – a lényeg, hogy időt, munkát, pénzt szántak ránk, csomagolás közben eszükbe jutottunk, szóval gondoltak ránk. S ez a legjobb az ünnepekben, az ajándékokban. Hogy együtt vagyunk, s hogy számítunk egymásnak. vanczák



család, Otthon

Az úri kaszinók titkos világa Póker, politika és üzlet a füstös szalonok mélyén

Tisztesség, feddhetetlen jellem, műveltség, önállóság – ezek a tulajdonságok kellettek a kaszinóbéli tagsághoz. No nem a mafélékbe, oda elég egy igazolvány, némi pénz, s az ember máris nyomkodhatja a félkarú rablót, leülhet a pókerasztalhoz. Az említett dicsérendő tulajdonságok a Széchenyi István által alapított Pesti Casinóba biztosítottak fölvételt.

A

Pesti, később Nemzeti Casino tagsága főképp arisztokrata és nemes urakból állt. Többek között Edward walesi herceget, Jenő és Rudolf királyi hercegeket is tiszteletbeli tagjai között tudhatta, no és persze az alapítót. Mert Széchenyi István angol példa nyomán sok minden mással együtt a lóversenyt és a kaszinót is meghonosította itthon. Persze távolról sem a csillogó-villogó reklámok, a puhán suhanó pincérek, a nyakkendős krupiék, a csusszanó zsetonok világa volt ez még akkor, hanem a művelt emberek klubja, eszmecserék helye, könyvek és újságok lelőhelye. Alakításakor így tervezte Széchenyi: „... hogy a Londoni, Párisi, Gráczi, Prágai s több casinók példáján, a mi Hazánkban is legyen egy olyan megkülönböztetettebb díszes összegyülekező hely, melyen főbb és előkelőbb s jobb nevelésűek, eszes, értelmes férfiak a társasági rendek mindenik osztályából egymással vagy barátságos beszélgetés végett találkozzanak, vagy többféle politikai újságokat, mint amilyeneket rendszerént a kávéházakban találni lehet, s hasznos gazdasági, tudományos, művészi hónapos írásokat olvassanak. Magokat pedig üres óráikban illendően mulathassák, vagy ha történnék, hogy ezutánra több magyar főúri házak az esztendőnek egy részét itten Pesten töltenék, ezek közül azok, akik külön házat nem tartanak, a Casinóban egyúttal kények

szerint való vendéglőt is lelhessenek és így azt, amit az életnek gyönyörűbbé tehetésére nézve idegenben bőven feltalálnak, nálunk hazánkban is lassankint mindinkább pótolva leljék s ez által folyvást többen és többen ide szokjanak.…” Fényűző, gazdag, kényelmes 1827. június 10-én meg is tartotta alakuló ülését az egylet Pesten, a Dorottya utcában. Nevét 1830-ban változtatta Nemzeti Casinóra. 1871-ben megvették a már évekkel korábban bérelt Kossuth Lajos utcai Cziráky-palotát. Akkor már 30 ezer kötetes könyvtáruk volt, köztük számos könyvritkaság, 190-féle hazai és külhoni újságot és folyóiratot járattak, melyeket fényűző, értékes bútorokkal berendezett termekben lehetett olvasni. A hasonló európai klubok közül kitűnt, ilyen fényűző és gazdag berendezés, ilyen kényelem, ilyen szellemi gyűjtemény alig akadt máshol. Ám nem volt öncélú az egyesület. A tagdíjat, mely fölvételkor 200, évente pedig 120 forint volt, nemcsak a gyarapodásra fordították. A fölösleget a nemzet javára, hazai kulturális célokra ajánlották föl. A szabadságharc idején a Casino az összes aranyát, ezüstneműjét önként fölajánlotta, sőt, a palota megvásárlására összegyűjtött 20 ezer pengőforintot is a haza javára adakozták. Ugyanígy jeleskedett az egyesület a



csalÁd, otthon

A Nemzeti Casinó épülete

szegedi árvíz idején, a millenniumkor pedig a hazai kultúra, a nyelvművelés támogatására 10 ezer forintos alapítványt tettek. De azért nem volt savanyú, a hazáért gondterhes, könyvolvasástól csöndes a kaszinó. Az elegáns termekben sűrűn rendeztek bálokat, híresek voltak vasárnapi hangversenyeik, s persze üzletek is köttettek a klubok mélyén, hiszen a tagok boraikat küldhették a kaszinóba, így egymás termékeit kortyolgatva, az üzlet is nyélbe üttethetett. A többnyire arisztokrata tagság a politika egy részét is itt döntötte el. A Nemzeti Casinó kivívta a mágnáskaszinó nevet is, hiszen 1941-ig tagjainak kétharmada gróf vagy báró volt. Novák Béla A fővárosi kaszinók című könyvében idézi erről Bölöny Józsefet: „Az 1878-ban elhunyt kaszinótagok közül 3 gróf volt, 3 báró, és 8 fő nem tartozott az arisztokraták közé. A tagok névsorában többek között a következők szerepelnek: Brüll Miksa,

Falk Miksa, Hirschler Ignác, Grosz Lajos, Harkányi (eredetileg: Koppély) Frigyes és Károly, Moskovicz Mór, Ulmann Sándor, Vámbéry (korábban: Bamberger) Ármin, Wahrmann Mór, Weisz Bernát, Wodiáner Albert, Béla és Móric (tagja volt a kaszinónak Jókai és Klapka is). A 730 tagból 367 fő, tehát több mint a fele nem volt arisztokrata! A most felsoroltak pedig nem, vagy akkor még nem nevezhetők iparbáróknak, de kivétel nélkül zsidó származásúak voltak.” Polgári kaszinó, női szekció A Nemzeti Casino mintájára szerte az országban alakultak úri kaszinók. Olyan tempóban, hogy 1833-ban már 33, 1848ban 180, még Erdélyben is 30 működött. 1840-től azonban már – Széchenyi elveivel ellentétben – az elkülönült arisztokrata klubok mellett a középréteg tagjai polgári kaszinókba, olvasó egyletekbe tömörültek.



család, Otthon

A kaszinó étterme

Sőt, a századfordulón, 1900. január elsején megnyílt az első női kaszinó a Nemzeti Casinó földszintjén, a Sárga szalonban. Elsősorban persze a klubtag férfiak feleségei számára, szabadidejük tartalmas eltöltésére. Cikkeztek is az újságok, már a hosszas előkészületi idő alatt is, hogy a nőknek vajon a kávéház való-e inkább, vagy jobb, ha rendezetten, a kaszinóban pletykálkodnak, kártyázgatnak, esetleg maradnának otthon a tűzhely mellett, s maguk nevelnék a gyerekeiket, nem pedig a cselédek, akikre a kaszinózó asszonyok bízzák őket kártyapartik idejére. A női kaszinóban fölolvasások, táncos estek, hangversenyek szórakoztatták a hölgyeket, többek között Sarolta nagyhercegnőt, Vilmos császár nővérét, akit tagjaik között tudhattak. A kaszinók már foglalkozás szerint is alakultak, voltak tiszti, postai, tisztviselői kaszinók, vá

rosrészek és városok kaszinói – de mind a Nemzeti Casinó mintájára jött létre. A munkások olvasó egyletei hasonló funkcióval működtek, de nem használhatták az előkelő kaszinó nevet, csak körök vagy egyletek lehettek. A vidék is jeleskedett kaszinók működtetésében. Salgótarjánban volt a legtöbb, az ottani öt kaszinót az élénk iparosítás éltette. Az elsőt, a Kaszinó Egyletet 1876-ban alapították, majd a századforduló után nyitotta meg kapuit a Gyári Tiszti, az Inászói Tiszti, a Vasöntő Rt. Tisztviselő-kaszinója, majd 1924-ben a tiszti kaszinó. De Pécsett, Szegeden, Baján, Debrecenben, Miskolcon, Nagykőrösön is nyíltak kaszinók. Ramsli, ferbli, botrányok Bognár János, aki harminc évig volt az Országos Kaszinó főkomornyikja, számos érdekességet megírt Három évtized egy úri



csalÁd, otthon

A kaszinó könyvtára

kaszinó életéből címmel. Ebből a könyvből, tehát a leghitelesebb forrásból lehet tudni, hogy a délelőtt a személyzet munkálkodásával telt az üres kaszinóban, az első vendégek délután három körül jelentek meg. Átolvasták az újságokat, a dohányzó szalonban megvitatták az olvasottakat s a világ egyéb ügyeit. Itt ütötték nyélbe üzleteiket, s a politikai megbeszéléseknek is e szalon adott helyet. Ezután vonultak át a játékszalonba, sakk, biliárd, de leginkább kártya várta az urakat az asztaloknál. Vacsora az étteremben, nyolc, kilenc körül, majd folytatódott a játék, annak, aki bírta, záróráig, hajnali ötig. A kaszinó világa zárt volt, a ritka fotókon csak az üres szalonok láthatók. Ám mégis kiszivárogtak a dolgok. Mindenki úgy tudta, hitte, hogy a kaszinókban hatalmas vagyonok cserélnek gazdát – s ez

a néphit nem volt alaptalan. Az újságok rendszeresen cikkeztek az úri népek romlottságáról, például a kártyacsaták kapcsán – amit leghevesebben a Népszava támadott: „A legnagyobb magyar úgy érvelt egykor a kaszinók szükségessége mellett, hogy ezek lesznek a magyar társadalom kulturális bástyái. Széchenyi István gróf rosszul látott. A kaszinókból kártyavár lett, ahol a frakkos naplopók kirabolják egymást és a bársonypamlagokon nem az ország kultúrnagyságai, hanem a Munka kizsákmányolásából élő, könnyű pénzű kártyakiválóságok adnak egymásnak találkát.” Néhány évvel később ugyancsak a Népszava írt cikket arról, hogy a Nemzeti Casinó alapszabálya szerinti közhasznú elmélkedés helyett az alapszabályban tiltott



család, Otthon szerencsejáték folyik, s nem kis tételben. Az 1908. évi elszámolás szerint például a kaszinónak 43 309 korona bevétele volt a kártyajátékokból. Könyvekre 3335 koronát, jótékonyságra 3000 koronát, míg új kártyapaklik beszerzésére 10 626 koronát fordítottak. Pontosan megszabták a kártyapénz összegét is, tehát azt a pénzt, amit a kaszinó szed be a kártyázóktól. Itt felsorolják a ramsli, a ferbli és a póker díjtételeit is. A botrányok sem voltak ritkák a kaszinó úri közönségének köreiben. Novák Béla már idézett könyvében olvashatjuk ez alábbit, mely a Lipótvárosi Kaszinóban esett meg. „Történt ugyanis, hogy a kaszinó egyik tisztségviselője, a gazdasági vezetői funkciót betöltő Spitz Ede trükkös módon elsikkasztott 150 000 koronát a kártyapénzből. Ám, hogy a nagyobb botrányt megelőzzék, a kaszinó elnöke, Bánffy Dezső közbenjárására elsimították az ügyet, Spitznek nem kellett bíróság elé állnia, elegendő volt csupán az országot elhagynia. A kaszinónak tehát sikerült megszöktetni a szemétdomb 150 000 koronát sikkasztott gazdáját, akinek esetleges vallomása kellemetlen adatokkal szolgálhatott volna a kártyavár titkairól.” Másképp alakult hát a kaszinók sorsa, mint ahogy a legnagyobb magyar, Széchenyi elképzelte. A kaszinók nem váltak demokratikus közintézménnyé, az osztályok, rendek gyűjtőhelyeivé, a nagy nemzeti egyetértés és kiegyezés színtereivé. Sokkal inkább egy megkövesedett, a múltat idéző, dohos szagú lenyomataivá. Már az Amerika Hangja is Eőry Gabriella a kaszinómozgalomról szóló tanulmányából tudhatjuk meg, hogy a kaszinók sorozatos megszűnésének számos

oka volt. Némelyik érdeklődés hiányában magától elhalt, mások vétettek a szabályzat ellen, például nem tartottak választmányi gyűlést, nem volt jó a leltáruk, másokban hiba volt, hogy csak kártyáztak. Volt, amelyiket a hatóság csukatta be, különösen a II. világháború idején, a zsidótörvényre hivatkozva. Így járt a Nagykőrösi Polgári Kaszinó is 1943 tavaszán, mely tagságának 92 százaléka, a vezetőségnek pedig 81 százaléka volt „zsidófajú egyén”. 1945 után sem látták szívesen a kaszinókat, a kiskőrösi Petőfi Kaszinót például ezzel az indoklással oszlatták föl: „Ma, amikor demokratikus pártok működnek és fejtenek ki áldásos tevékenységet, az országépítés szempontjából nincs arra szükség, hogy kaszinók folytathassák működésüket, és ha azok az egyének, akik a kaszinóba tömörültek eddig, az ország újjáépítésében részt kívánnak venni, akkor csatlakozzanak, illetve lépjenek be valamelyik demokratikus pártba.” A belügyminiszter a legtöbb ilyen intézményt üldözte, mondván, az úri kaszinók propagandát fejtenek ki az Egyesült Nemzetek ellen. Ez súlyos vád volt a fegyverszüneti egyezmény miatt, s tulajdonképpen minden egylet, olvasókör, kaszinó úri kaszinó volt – bármilyen néven nevezték is. Ennek ellenére maradtak talpon kaszinók, ha csak mutatóba is, ám csodaszámba ment, hogy alakultak is újak. 1946-ban például a Kunhegyesi Paraszt Kaszinó, amely demokratikus szempontokat is beépített alapszabályába, s a Nemzeti Parasztpárt támogatta. Ennek ellenére nem lett hosszú életű, 1948-ban már be is csukatta az államvédelem, kulák és reakciós tagokra hivatkoztak, akik nemcsak dorbézoltak, de az Amerika Hangja rádióadót is hallgatták. V. A.



kikapcsoló

Nálatok laknak-e vámpírok? Baljós szelek fújnak, a fekete fák földig hajolnak, a függöny föllebben, a gyertya kialszik, a telihold huhogó bagoly sziluettjét rajzolja egy felhő elé, az elhagyatott temetőben kripták nyílnak nyikorogva, s vérszívó kísértetek rajzanak szerteszét. Minden kislány a paplan alá bújik, a kastély folyosóin még a lepedők is falhoz lapulva rettegnek. Igen, igen, jönnek a vámpírok vacsizni. Ezek a lények halottak, ám mégis igen falánkak. Az energiájukat élők véréből, testéből nyerik, módszerekben nem nagyon válogatósak, de általában nyakból, karból, bokából szeretik. Az alany választásában már finnyásabbak, jobb körítés hozzá a friss, női husi, a fehér, fiatal bőr. Maguk a vámpírok leginkább sármos, jóképű pasik, trendi köpenyben, fogkőmentes agyarral. Persze, hogy a kaja után olykor jöhet a szerelem is – a vérátömlesztés után a lélekre is ráfér egy kis izgalom. Legalábbis a vámpíros filmek mindig kapnak egy ilyen szálat a történetben. Szerelem alkonyatkor Mint például az elfogyhatatlan vámpír eposzban, a Catherine Hardwicke által rendezett, több részes Alkonyat című filmben. Főhőse, Edward hősszerelmes, jóképű, magas, fehérbőrű vámpír. Ő

nem öl embert, jót akar mindenkinek, és a történet végére legyőzi a gonosz vámpírokat. Bella, a hús-vér emberi lény szerelembe esik ezzel a jó vámpírral, a hideg testű Edwarddal, ám ahhoz, hogy szerelmük beteljesedhessen, Edwardnak ki kell szívnia Bellából a vért és az életet. De meg nem öli a nőt, így a hősnő vámpírként éled újjá, immár egyenrangúan szerelmével. És ezt ragozzák a tévécsatornákon évről évre, miközben az ember már nagyon unja a jó és rossz vámpírokat egyaránt, ám bonyolódik az igazi vezérszál, a halhatatlan szerelem. A szerelem, aminek útjába semmi sem állhat. Még egy kis vérszívás sem. S imígyen a love story egészen más fényben láttatja a vámpírokat, szinte már el is hisszük, hogy léteznek. Legalábbis nem bánnánk nagyon, ha tényleg ilyen jóképűek, jólelkűek.



kikapcsoló

Drakula szerepében Lugosi Béla

Ám van egy rossz hírünk: vámpírok nem léteznek. Sőt, a magyar mondavilágban egyáltalán nem fordultak elő. A sírjukból följáró kísértetek, amelyek az élők vérét szívják, akár halálukat is okozva ezzel, a velünk szomszédos népek némelyikének legendája, nálunk, a Sajó és a Tisza között egy hasonló rémségben, a nora nevűben hittek. Ezek a lények a kereszteletlenül vagy kétszer, háromszor is megkeresztelt elhunyt csecsemőkből, gyermekekből lesznek, s igen nagyon gonosz dolgokat művelnek. Ahogy a Magyar Néprajzi Lexikon írja: „Éjjel az alvót megnyomja és megszopja a mellét; tejet, ritkábban vért szív, amit izzó parázsba hány és pogácsát süt belőle. Akihez járt, egyre soványodott, s végül olyan lett, mint a madzag. A megdagadt mellbimbót fokhagymával megnyomják (háromszor), megkeresztezik, vöröshagy-

mával megdörzsölik, embertrágyával megkenik, gatyamadzaggal elkötik, tömjénnel megfüstölik; szenteltvízzel meghintik a mellét, a szobát; szentelt gyertyát égetnek, kilincsre szentelt olvasót kötnek, böjtölnek.” Talán ennyi gonoszság már kiütötte a biztosítékot, vagy a nora nem volt eléggé fotogén, mindenesetre a vámpírok futottak be karriert. Nekünk jutott viszont a hírnév, miszerint a vámpírok szülőhazájának a történelmi Magyarországot, pontosabban Erdélyt tartják. Talán nem egészen ok nélkül. Az ördög meg a fája Drakula ugyanis Mátyás király kortársaként Segesváron született, Havasalföld fejedelme volt, igen kegyetlenül bánt az ellenségeivel, de a barátaival és az alattvalóival is. A Tepes (karóbahúzó) ra-



kikapcsoló gadványnevet pedig kegyetlenkedéseinek kedvenc módjával szerezte: mindenkit, akivel baja volt, karóba húzatott. Aztán hogy a Karóbahúzó Vlad nem székely volt, nem magyar, hanem román, az a világ más tájáról nézve már igen csekély különbség. Ám Lugosi Béla magyar származású volt, joggal fényezte babérkoszorúnkat ez ügyben (is). 1931-es Drakula-alakítása mára ikonikussá vált. A film amerikai rendezésű horror, mely Bram Stoker 1897-es könyvén alapszik. Lugosi hátborzongató megjelenése, hosszú szemfogai, denevérszárnyai, elegáns frakkja, a film félelmetes képi világa, a díszletek, a jelmezek, a nyomasztó és ijesztő jelenetek, a ma már komikusan régiesnek mondható reklámposzterek azok, amik a filmet mára örök klasszikussá tették. Lugosi a film megjelenése után bekerült a hollywoodi hírességek sétányán csillaggal elismert színészek közé. Amerikának persze kellett saját vámpír, saját neves színésszel. Ők Brad Pittben találták meg maguknak azt a vámpírt, aki jóképű, leveszi a nőket a lábukról, azok gyönyörűek, szexisek, s persze a karjaiba omlanak, s furcsa, fehérített fogai láttán is csak annyit mondanak: „harapj, te őrült, harapj!” Az Interjú a vámpírral című film New Orleansba röpít minket, a szűk sikátorok, a félelmetes, igazi díszletek közé. Aki élőben is kíváncsi rá, az bejárhatja a forgatás eredeti helyszíneit. Ja, Drakulával találkozni?

Van egy kis bökkenő. Lugosi Béla meghalt, Brad Pitt átöltözött, a többi meg mozi, kasszasiker, péntek esti borzongás. Bár ... lefejezve nehéz vért szívni 2013-ban lengyel régészek olyan, valószínűleg XVI. századi sírokat tártak föl az ország déli részén, Gliwice városa közelében, amelyben a csontvázak levágott fejét a lábszárcsontjaik között találták meg. A néphiedelmekben járatos muzeológusok nem ijedtek meg nagyon, tudták, hogy a vámpírnak hitt embereket temették így el: biztosra akartak menni, hogy az illető nem járkál éjszakánként, nem jön vissza vért szívni fej nélkül. Több ilyen sírt is ismernek a régészek, Bulgária például gazdag lelőhely. Száz olyan sírt tártak föl, amilyet Szozopolban, egy kolostor melletti, nyolcszáz éves temetőben is találtak, ahol a holttest mellkasát előzőleg nehéz vasrúddal átszúrták a gyászoló rokonok. Vagy azért, hogy ne vámpírkodjon, vagy azért, hogy ne vessenek szemet rá a vérszívók. Ha tudjuk, hogy a vámpír görög és szláv találmány, s termékeny talajba hullott a hiedelem a szláv, a román, a lengyel, a bolgár népeknél – akkor kicsit megértőbben tekintünk a fejvesztett lengyel csontvázakra. Ha nem ... elő a fokhagymával! Egészséges is. És hátha nálatok laknak vámpírok. J. A.

A vádlott kezében egy baseballütővel jelenik meg a bíróságon. ICC! V Z E – Mit akar ezzel? – kérdi a bíró a baseballütő felé nézve. – Kérem, az idézésben az állt, hogy a védelemről magamnak kell gondoskodnom.



kikapcsoló

Keresztrejtvény Kétszáz esztendje született Arany János, rejtvényünk beküldendő fő sorai vele kapcsolatosak. A megfejtés beküldendő a CENTAL Kft. címére: 1509 Budapest, Postafiók: 44. Írják a címzés alá: „Keresztrejtvény”. Beküldési határidő: 2017. március 31. Nyeremények: – 1 nyertes részére 300 000 Ft, nettó összeg, (mely nettó módon kerül kifizetésre, a kiadó az adó- és járulékköltséget megfizeti!); – 1 nyertes részére 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness, félpanzióval a CE Hotel FIT-ben, Hévízen; – 1 nyertes részére 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness, félpanzióval a Hotel Fürdőházban, Nyíregyházán; – 3 nyertes részére a Duna Kiadótól könyvcsomag; – 5 nyertes részére 1-1 db, 2018. évi Kincses Kalendárium előfizetés A n yertesek névsorát a Kincses Kalendárium honlapján (http://www.kincses.hu) és a Népszava 2017. április 29-i számában tesszük közzé. Sudoku

Ha még nem ismeri: a 81 mezőből álló négyzet 9 sort és kilenc oszlopot tartalmaz, valamint 9 kisebb, 3 x 3 mezőből álló kisebb négyzetet. Néhány mezőben előre megadott számokat találunk (minél kevesebbet, annál nehezebb a feladvány), a többi mezőt úgy kell kitölteni, hogy minden sorban és minden oszlopban, illetve a kisebb négyzetekben csak egyszer forduljanak elő a számok 1-től kilencig. (Nem pályázati rejtvény.A megoldást a www.kincses.hu oldalon megtalálják.)

8 7 9 1 3 7 2 4 8 6 1 6 5 5 1 2 7 3 3 8

3 8 9 2

3

2 7

4 5

8 1 3 8 7


2

8

9

3 7 5 3 1

8 6 3

9 2

7 9

5

5

6

8

1

7

5

7 2 6

1 4 3 8 9

8 5 4

4

3 9

7

1 5 4

2

6

3

4 7 3

2

7

4

1 3 9

2

1

9


5 1 4

kikapcsoló

ARANY JÁNOS



kikapcsoló

Nevezetes tévhitek Sok olyan dolgot hiszünk világunkról, amik nem, vagy nem teljesen igazak. Hajlamosak vagyunk különösebb megkérdőjelezés nélkül elhinni sok mindent, amit olvasunk vagy hallunk. Például tudta-e, hogy a diabetikus jelző az ételeken nem azt jelenti, hogy teljesen cukormentes? Vagy, hogy a főzővízhez adott étolaj nem akadályozza meg a tészta összeragadását? Netán azt tudta-e, hogy a kávé nem dehidratálja a szervezetet (mivel amennyi vizet elvonna a koffein, annyi vizet pótol is maga a kávé)? Az alábbiakban három nevezetes tévhitet mutatunk be, amelyeket a társadalom többsége elhisz, sőt tanuljuk is az iskolában, ámde nem igazak. Az agyunknak csupán tíz százalékát használjuk? A XX. században az a tévhit, mely szerint az ember az agyának csak a 10%-át használja, annyira elterjedt, hogy erre közvetlen vagy közvetett utalás is szerepel rengeteg újságban és könyvben, sőt, több film is készült kifejezetten erről a témáról. A 2011-es Csúcshatás és a 2014-es Lucy című amerikai filmek arról szólnak, hogy a főszereplő különleges hallucinogének segítségével „megnyitja” agyának eddig lezárt 90%-át (a pontos százalékok változnak), melynek segítségével egészen lehetetlennek tűnő intelligenciára tehet szert. Ezek azonban téves hiedelmeken alapszanak. Az agy 10 százalékának használatáról szóló mítosz eredete valószínűleg az 1890-es évekig nyúlik vissza, amikor is William James és Boris Sidis amerikai pszichológusok speciális módszerekkel tanították Sidis éppen felcseperedő fiát, Williamet, melyekkel az ifjú intelligenciáját akarták növelni. William Sidist több cikk is a valaha élt legnagyobb IQ-val rendelkező embernek kiáltotta ki. Felnőtt korára állítólag több mint 40 nyelven beszélt, és matematikai zseni volt. A kísérlethez kapcsolódóan a két pszichológus azt nyilatkozta, hogy „a legtöbb ember a lehetséges intelligenciájának csupán egy tö-

William Sidis

redékét éri el élete során”. Erre a kijelentésre később többen is hivatkoztak, gyakran egy kicsit eltorzítva. 1936-ban Lowell Thomas már azt írta, hogy William James szerint a legtöbb ember a lehetséges intelligenciájának csupán 10%-át éri el. Szintén ekkortájt írták több helyen, hogy „… tudósok és pszichológusok szerint az agyunk mindössze 10%-át használjuk”. Agyunknak azonban minden egyes részét használjuk, efelől nem is lehet kétség. Barry Gordon amerikai



kikapcsoló neurológus e tévhittel kapcsolatban több bizonyítékot is fölsorolt, csak néhány példa: ha agyunknak csak 10%-át használjuk, akkor a maradék 90%-ot gyakorlatilag ki is vehetnénk, bármiféle következmény nélkül. Az agy rendkívül energiaéhes, tömege a testünknek mindössze 2%-a, mégis a szervezet energiaigényének 20%-át igényli. Ha ennek nagy része felesleges lenne, úgy az evolúció során a természetes szelekcióval kihalt volna ez a felesleges rész. Ma már korszerű eljárásokkal, például pozitron emissziós tomográfiával (PET) is láthatjuk, hogy egy adott pillanatban agyunk mely része aktív. Ilyen felvételeken egyértelműen látszik, hogy az agyunknak teljes egészét használjuk. Lapos-e a Föld? Sokan tartják, hogy a középkorban az emberek azt hitték, a Föld lapos. De ez nem igaz. Arra, hogy a Föld gömb alakú, már az ókori görög tudósok is rájöttek, és maradt uralkodó nézet a későbbi korokban is. Minden kicsit is iskolázott ember már a középkorban is úgy tartotta, hogy a Föld gömbölyű. Az a nézet, hogy a középkorban laposnak gondolták, valószínűleg azért keletkezett, hogy a tudományoktól távol álló, vallásos világné-

zetek alsóbbrendűségét bizonyítsák. A Föld gömbölyűségét ma már számos módszerrel igazolhatjuk, legmegtagadhatatlanabbul talán az űrből vagy akár a Holdról készült fotók alapján. Azonban ennek belátására vannak sokkal egyszerűbb módszerek is, melyek alapján egy ókori vagy egy középkori ember számára is világos volt, hogy a Föld igenis gömbölyű. A kikötőben állva, az érkező hajóknak először az árbocát látjuk meg, majd a hajó testét, végül pedig az alját. Ha sík lenne a Föld, úgy a hajó egy pontként jelenne meg, és nőne, ahogy a hajó közeledik. Az égbolton látható csillagképek változnak, ahogy az ember utazik a Földön. Magasabbra állva messzebbre lát az ember. Ez, a hajókhoz hasonlóan szintén azért van, mert a Föld görbülete eltakarja a messze lévő dolgokat. Biztonságosak-e A jelszavak? A biztonságos jelszóválasztásra szinte mindenkinek megvan a saját stratégiája. Sokan mondják, hogy nem szabad hozzánk közel álló személyek adatait vagy általunk szeretett dolgok neveit választani, egyesek szerint semmilyen értelmes szót nem szabad választani, mások szerint pedig az a fontos,



kikapcsoló hogy a különböző helyekre különböző jelszavakat használjunk. Ez utóbbit rengeteg ember gyakorolja, mivel úgy tartják, hogy ha két különböző weblapra ugyanaz a jelszavuk, vagy akár két különböző bankkártyára ugyanaz a pin-kódjuk, akkor az egyik szolgáltató tudni fogja a jelszavukat a másikhoz. De általában nem kell félnünk attól, hogy a szolgáltató tudja a jelszavunkat. Nem csak hogy a bankunknál dolgozók nem tudják megnézni a jelszavunkat, de maga a bank sem, azaz a bank gépei sem tudják azt. A jelszavunk, miután megadtuk, nem tárolódik el sehol, nincs leírva sehova, és nincsen meg egyetlen távoli számítógépen sem. Fölmerül: ha a bank számítógépei sem tudják a jelszavunkat, akkor hogy ellenőrzik, hogy jót ütünk be bejelentkezéskor? A dolog nyitja, hogy a jelszavunk ugyan nincs feljegyezve sehol, de egy úgynevezett hasítása igen. Jelszavunkon, amikor először adjuk meg, a gép elvégez mindenféle bonyolult műveleteket, olyanokat, amiket nem tud visszacsinálni. Ilyen módon átírja azt, majd az eredményt jegyzi fel. Például képzeljük el, hogy a jelszavunkból a gép kitöröl minden második betűt, majd a maradékot feljegyzi. Ekkor a feljegyzett „KRTS” szóból nem fogja senki tudni, hogy mi a jelszavunk, mert ez lehet „KERETES” vagy „KARÁTOS” is. Leellenőrizni azonban, hogy jó jelszót ütünk-e be, lehet. A beütött szóból megint csak ki kell törölni minden második betűt, és ha az megegyezik a feljegyzett „KRTS” szóval, akkor az illető jó jelszót ütött be. Természetesen lehetséges, hogy véletlenül rossz jelszót is elfogad a rendszer (hiszen ha a helyes jelszó a „KERETES”, és mi a „KARÁTOS” szóval próbálkozunk, azt el fogja fogadni), de a gyakorlatban a gép által a jelszavunkon végzett műveletek sokkal bonyolultabbak. Annyira, hogy egyrészt a megmaradt hasítás olyan távol áll az eredeti

jelszótól, amely teljesen értelmezhetetlenné teszi a kódot, másrészt annak az esélye, hogy más jelszót beütve ugyanazt a hasítást kapjuk vissza, gyakorlatilag nulla. Így hát nem kell félnünk attól, hogy több helyen ugyanazt a jelszót használjuk, hiszen jelszavaink nincsenek feljegyezve sehol, csupán a mi fejünkben. Ez persze nem azt jelenti, hogy érdemes rögtön minden jelszavunkat „jelszó”-ra változtatni, hiszen egyrészt ez a módszer sem tévedhetetlen, másrészt ez senkit sem fog megakadályozni hogy nemes egyszerűséggel kipróbálja az összes értelmes, értelmesnek tűnő vagy egy értelmes szóra hasonlító szót, hogy bejusson a bankszámlánkra. Használjunk minél hosszabb, minél kevésbé értelmes jelszavakat, azonban attól hogy általunk megbízott helyeken ugyanazt a jelszót használjuk, nem kell félnünk. Járjunk nyitott szemmel, szívjunk információkat magunkba mindenhonnan, de kérdőjelezzünk meg mindent, amit hallunk, olvasunk, tanulunk! Ne higgyük el, hogy a kínai nagyfal szabad szemmel is látható az űrből, hogy a denevérek vakok, hogy az alvajárókat nem szabad felébreszteni, a borotválkozás erősíti a szőrt, mert ezek nem igazak. De nem szabad cinikussá sem válnunk, rögtön hamisnak ítélni mindent. Mielőtt elhiszünk valamit, kapjuk elő a lexikont és olvassunk utána a dolgoknak. Várkonyi Dávid



kikapcsoló

nyertesek

A 2016. évi Kincses Kalendáriumban megjelent pályázatok, rejtvények dr. Kanyó Mónika budapesti közjegyzőhelyettes jelenlétében történt sorsolásának eredményei Nyereménypályázat, a megfejtés: Szombathely. Nyertesek: bruttó (a kifizetést terhelő adókat is tartalmazó) 2 000 000 Ft készpénzösszeget nyert: Telegdi Károly 4150 Püspökladány; egy-egy darab 2 főre szóló, 3 nap/2 éjszakás wellness üdülést nyertek, félpanzióval a Balneo Hotel Zsóri szállodába: Tanács Viktória 6400 Kiskunhalas és Fritz István 9700 Szombathely; egy darab 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness üdülést nyert, félpanzióval a Majerik Hotel Hévíz szállodába: Tóth Magdolna 5137 Jászkisér; egy darab Duna Kiadó könyvcsomagot (Leo Kessler Háborús regényei I., II., III.) nyert: Birkás Anita 1112 Budapest; egy darab Duna Kiadó könyvcsomagot (Ízőrzők szakácskönyvsorozat) nyert: Ginter László 7145 Sárpilis; egy darab Duna Kiadó könyvcsomagot (Magyar királyok és uralkodók, I-II-III.) nyert: Eszes Antal 5143 Jánoshida; A Kincses Kalendárium 2017. évi kötetére szóló előfizetést nyertek: Kasos Angéla 7043 Bikács, Nagy-Debertin Tímea 7900 Szigetvár, Dr. Nagy Péterné 6722 Szeged, Török Zoltánné 1214 Budapest, Farkas Edit Szlovákia, 94501 Komárno, Fehér Lászlóné 1144 Budapest, Kocsis Imréné 6917 Nagyér, Torma Júlia 3531 Miskolc, Nagy Árpádné 5400 Mezőtúr, Mihók Jánosné 2151 Fót. Keresztrejtvény, a megfejtés: Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn. Nyertesek: bruttó (a kifizetést terhelő adókat is tartalmazó) 300 000 Ft készpénzösszeg nyert: Juhász Gyuláné 2481 Velence; egy-egy darab 2 főre szóló, 3 nap/2 éjszakás wellness üdülést nyertek, félpanzióval a Balneo Hotel Zsóri szállodába: Kiss Antalné 4200 Hajdúszoboszló és Bán József 7815 Harkány; egy darab 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness üdülést nyert, félpanzióval a Majerik Hotel Hévíz szállodába: Székelyné Tóth Julianna 2541 Lábatlan; egy darab Duna Kiadó könyvcsomagot (Maria Treben előadásai, 1-12.) nyert: Borsos Józsefné 2621 Verőce; egy darab Duna Kiadó könyvcsomagot (Magyar királyok és uralkodók) nyert: Lefler Péter 3281 Karácsond; egy darab Duna Kiadó könyvcsomagot (Magyar királynék és nagyasszonyok, I-II-III.) nyert: Sándorné Mészáros Andrea 3176 Hollókő; a Kincses Kalendárium 2017. évi kötetére szóló előfizetést nyertek: Kemenár János 2737 Ceglédbercel, Báthory Judit 8960 Lenti, Fazekas Istvánné 5650 Mezőberény, Opauszkiné Sándor Judit 5552 Kardos, Kozla Jolán 6423 Kelebia. Gyerekrejtvény, a megfejtés: 1. Dr. Bubó, 2. Mekk Elek, az ezermester, 3. Mézga Aladár. Nyertesek: bruttó (a kifizetést terhelő adókat is tartalmazó) 200 000 Ft készpénzösszeget nyert: Baranyai Boldizsár 9783 Egyházasrádóc; egy-egy darab Duna Kiadó könyvcsomagot (Nagy csaták, 1-10.) nyertek: Csobolyó László 8531 Ihász, Czuppon József 7813 Szava; egy darab Duna Kiadó könyvcsomagot (Benedek Elek meséi, 1–10.) nyert: Gazdig Edina 3711 Szirmabesenyő; egy darab Duna Kiadó könyvcsomagot (Magyar királynék és nagyasszonyok, I-II-III.) nyert: Gecse Erika 3778 Varbó. A Kincses Kalendárium 2017. évi kötetére szóló előfizetést nyertek: Limperger Sándorné 8500 Pápa, Tóth Izabella 9327 Vág, Bagonyi Kitti 9221 Levél, Dudás Domonkos 1222 Budapest, Fritz Zsófia 9700 Szombathely. A kiadó és a szerkesztőség gratulál a nyerteseknek.



kikapcsoló

Horoszkóp 2017-re Kos (március 21. – április 20.) Helyzete rendeződni látszik. Csak az a fránya szerelem… Ne törődjön most ezzel, régóta megfásult helyzetből sikerült kiszakadnia. Élvezze a változást, mindennap új barátokat, kalandokat. Ez most a legfontosabb. Így sokkal könnyebb lesz a tanulásra is koncentrálnia, ami még előrébb viszi az eltervezett úton. És miközben erre összpontosít, könnyen lehet, hogy végre beköszönt a hőn áhított szerelem is. Bika (április 21. – május 20.) Valami még mindig nem kerek. Attól, hogy egyszer megégette magát, nem kell örökre távol maradnia a tűztől. Inkább a hozzáálláson kéne változtatnia, és nem ellökni azokat, akik erre próbálják figyelmeztetni. Higgye el, jót akarnak! Minden kapcsolat nagy munka, legyen szó szerelemről vagy barátságról. Törődjön azokkal, akik közel állnak önhöz, akik eltávolodtak, azokat engedje, hadd menjenek. Ikrek (május 21. – június 21.) Csak egy pár lépés választja el a céljától, lubickolhat a sikerben. Mindent elért, amiért keményen dolgozott. Ezt a kis időt még bírja ki, nehogy épp a legvégén lustuljon el. Tartalékolja energiáit, megéri. Nagyon sikeres lesz minden vállalkozásában. Szerettei is megérdemlik, hogy mostantól egy kicsit többet törődjön velük.

Rák (június 22. – július 22.) Szépen építgeti új életét, de úgy tűnik, az még mindig nem fenékig tejfel. De nem szabad feladnia. Eddig is kitartó volt, a legmélyebb mélypontokat is átvészelte. Igyekezzen erre gondolni, s arra, aki ön mellett van a bajban is, hiszen nem is olyan régen még egyedül kellett harcolnia. Merítsen erőt a pozitív emlékekből, és bízzon a jövőben. Oroszlán (július 23. – augusztus 23.) Sokat köszönhet kedvese kitartásának, de önmagára is büszke lehet, sokat fejlődött. Környezete is értékeli, és látja az igyekezetét. Arra figyeljen: nehogy a fejébe szálljon a dicsőség, hiszen egyszerű, hétköznapi dolgokról van szó. A ház körüli munka és az otthoni jelenlét a minimum, amit nyújtania kell. Így is röpködnek ön körül a sült galambok, igazán szerencsésnek mondhatja magát. Szűz (augusztus 24. – szeptember 22.) Az ámokfutás utáni csendben furcsán visszhangzik, hogy talán mégis másképp kellett volna. Lehet, hogy már akkor szembe kellett volna néznie a démonokkal. Most viszont itt az idő. Ezt a lehetőséget már meg kell ragadnia. Önsajnálat helyett gondolja végig, hogy legutóbb mit csinált volna másképp. Az élet megy tovább, mindennap hozza a helyzeteket, és ha ráismer ugyanarra a gödörre, merje átugrani.



kikapcsoló Mérleg (szeptember 23. – október 23.) Becsapták és elárulták. Így érzi, és igaza is van. Hozzáállása fantasztikus, ilyen erő és kitartás kevés emberben van. Az élet a lehető legjobbat fogja elhozni önnek, hogy ezért a csalódásért kárpótolja. Nagyon sokat tanult belőle, és biztos, hogy többé senki nem fog visszaélni a jóindulatával és a türelmével. Igyekezzen a dühét feldolgozni, el kell jönnie a megbocsátás idejének is, hogy ezzel újra helyet csinálhasson a szívében. Skorpió (október 24. – november 22.) Úgy érzi, lelassultak az események, pedig már egészen közel volt a cél, és egy-két buktatóra is fény derült. Elkeseredésre semmi ok, minden halad a maga útján, csak most kicsit csendesebben. Az akadályokat könnyedén legyőzi, a vitákat okosan rövidre zárja. Magabiztosan és ügyesen halad a maga útján, és erről senki és semmi nem térítheti el, csak a kétségbeesés. Bízzon magában és a szerencsében, higgye el, kitart ön mellett! Nyilas (november 23. – december 21.) Munka, párkapcsolat, barátok, család, minden a helyén. Igazán irigylésre méltó helyzetében sem feledkezik meg róla, hogy másoknak is segítsen, önre mindig lehet számítani, de mégis megtartja határait. Minden tökéletes, azonban jó lesz, ha egészségére több figyelmet fordít. Időzített bombaként ketyegnek napjaink betegségei. Jól vigyázzon, mit eszik, mit iszik, egy kicsi odafigyeléssel óriás eredményeket érhet el.

Bak (december 22. – január 20.) Valamiért még mindig nem hallgat a szívére, pedig ön is tudja, hogy valami nincs rendben. Pedig mindene megvan: jó munka, szép otthon, tökéletes kapcsolat… Lehet, hogy többre vágyik? Szenteljen magának egy kis időt, hogy kideríthesse. Amikor csak magára figyel. Amikor a lelke mélyéről meghallja azt, amit igazán szeretne. Amit a hétköznapok zaja elnyom. És bármi ijesztő is kerül elő… Vágjon bele! Vízöntő (január 21. – február 19.) Kitűnően műveli az élet által önre bízott feladatot. Az élet habos oldalán élni, ilyen nem jut mindenkinek! És bár néha nehezebb napok köszöntenek be, azokat is könnyen veszi. Igen, sok nehézség volt az életében, és még mindig akad, de ilyen vagány hozzáállással ez nem lesz gond. Az élvezetek halmozásával azonban vigyázzon, könnyen visszájára fordulhat a dolog, és megbosszulja magát az egészsége! Halak (február 20. – március 20.) Végre megkönnyebbült, úgy érzi, kicsit jobban átlátja, mi miért történik. Nyilván nem a világot váltotta meg, de most nem is így gondolja. Csak saját magát, és ennél a hétköznapokon nem is kell több. Remek kis vállalkozást indított, elhintette valami nagyon jó dolog magját, ami most növekedni kezdett. Mindenhol ott a segítség, mindenhol tárt karokkal fogadják. Időközben fel tudja szedni a megfelelő mennyiségű tudást is, csak azt ne feledje, hogy a hozzáállása fontosabb, mint a tudása!



kikapcsoló Gyilkosok születnek, fölnőnek, elkövetnek, lecsukatnak. Nyomozók születnek, öregszenek, előléptetnek. Bűnözők és bűnüldözők futnak és követnek, elbújnak és elkapatnak, kergetik egymást, egymásért és egymás ellen élnek. A gyilkosság, a rablás, az erőszak egyidős az emberiséggel, s mint ilyen, valószínűleg halhatatlan. Mint a krimi, az irodalom bűnügyi műfaja.

A halhatatlan Sherlock Holmes és a Kisvárosi gyilkosságok krimi

A

bűnügyi történetek velünk élnek. Ha bulvárlapban olvassuk, ha híradóban nézzük, ha rongyos ponyvaregényben lapozzuk, azt keressük benne, ami elrémiszt, ami elborzaszt, ami elképeszt, amiről fölháborodva lehet pletykálni. Mert a bűn rossz, büntetést érdemel, hát nem is megyünk át a sötét oldalra. De a kíváncsiság! Muszáj átkukkantani a másik oldalra. Bele kell látni, legalább egy kicsit, a gonosz arcába, lelkébe, gondolataiba. Valami magyarázatot kell kapnunk arra, hogy miért tette, miért éppen ott, akkor, vele, s miért pont ő. No és hogy csinálta, melyik késsel, milyen bottal, miért fűrésszel, kinek a fúrójával? Csupa rejtély, rengeteg kérdés, nagy izgalom. Persze, hogy imádjuk a krimiket, melyekből még

a válaszokat is megkapjuk, drukkolhatunk a nyomozóknak, s elégtételt érzünk, ha a gonosz rács mögé kerül. A krimik koronázatlan királya valószínűleg Sherlock Holmes. A zseniális nyomozó 130 éve, 1887-ben született meg Sir Arthur Conan Doyle regényének lapjain, mely a The Strand Magazine-ban jelent meg, folytatásokban. Évtizedekig tartottak a folytatások, Doyle nem fogyott ki a történetekből. Sherlock kifinomult műveltségű, ravasz észjárású, intellektuális nyomozó. Szinte ki sem kell lépnie bútorokkal zsúfolt szobájából, alig kell kilesnie súlyos bársonyfüggönyei mögül az utcára, máris tud mindent. Szegény dr. Watson, hiába végzett egyetemet, hiába orvos, hiába



kikapcsoló rohangál a városban Sherlock utasításainak megfelelően, csak tátja a száját, s teszi föl naiv kérdéseit. Aztán persze neki köszönhetjük, hogy tudomást szerzünk az esetekről. Sherlock nagyvárosi nyomozó. Képzett, művelt, hegedül, olvas. Logikusan gondolkozik: egy mandzsettagombból, egy rúzsos cigarettacsikkből meg egy gyűrött levélbélyegből kisakkozza, hogy a cselédlány teaidőben, a rakparti sikátorban, féltékenységből ölte meg a cár ivadékát, aki tulajdonképpen a féltestvére volt. Holmes tudatában van kolosszális elméjének, így megengedi magának a különcséget, a kockás sapkát, a pipázást, a lezserséget, a kíméletlen, udvariatlan őszinteséget, a sármos nagyképűséget. De hogy mégse járjon annyira a fellegekben, a földi halandók észbeli képességei fölött, tudatja velünk az író, hogy Sherlock kábítózik. Így már persze értjük, honnan a zseniális meglátások. Azért ez nagy megkönnyebbülés. Az már nem, hogy tudja ugyanezt bódulat nélkül is. Az 1980-as, 1990-es évek tévésorozataiban a klasszikus Sherlockot alakító zseniális színész, Jeremy Brett utóda, Benedict Cumberbatch már a mai kor embere. Józan életet él, csak a nyomozás veri föl a vérnyomását, csak a hajsza, a rejtélyek hozzák izgalomba. Jóképű, sármos, magas, fiatal férfi, fehér sálját laza eleganciával viseli. De ő is entellektüel, ő is megoldja a legrafináltabb ügyeket is a Scotland Yard főfelügyelőjének bos�szúságára és ámulatára. A legújabb epizódok már egészen messze rugaszkodtak az eredetitől, hiszen a Jonny Lee Miller által megformált Sherlock Holmes New Yorkban nyomoz, már nagyon nagyvárosi nyomozó, a vékony, izgága, kicsit idegbajos alak nyomokban, legalább agyilag

hasonlít az eredetire. Watson viszont egy csöppet sem, ugyanis nővé lett, Lucy Liu alakítja. S hogy mennyire modern a földolgozás, Miss Watson még ráadásul kínai származású is. Bármennyi egzotikum, bármennyi újítás, a bűnesetek mindig izgalmasak, méltó kihívás a modern kori zseniális nyomozónak. Bár sajnáljuk a kockás sapkát, a remegő kezű hegedűvirtuózt, a konflisokkal száguldó, a londoni csatornákban bolyongó ős Holmest, illetve kiváló alakítóját, Jeremy Brettet. n Az angolok értenek a vidéki krimihez is. A Kisvárosi gyilkosságok, avagy Midsomer gyilkosságok – attól függ, melyik csatornán nézi az ember – 1997-től a mai napig hódít a tévénézők körében. Nekünk persze mindig az ismétlés jut, az is harmadszor, de akárhányszor meg lehet nézni ugyanazokat a részeket. Lehet, hogy emlékszünk a sztorira, de ebben a filmben nem ez a lényeg. A lényeg maga Midsomer, az a képzelt angol kisváros, ahol a lehető legangolosabban telnek a napok. A lakások szűkek, zsúfoltak, az ablakok picik, a konyhákban tűzhely, a falakon serpenyők. A ház körüli kertecskében rózsák virítanak, a kertkapu alacsony és fehér, a ház falain repkény fut. A háziasszony a kicsi konyhaablakból lesi az utca történéseit, az elegáns kocsik suhanásait, a részeg szomszéd kerekezését. A faluban adott még egy igazi angol, vidéki pub, ahol törzstagok fölhörpintik a whiskyjüket, mások, még a nyomozó is egy-egy jó pofa sört. Ez a nyomozó Barnaby főfelügyelő – évadoktól függően hol John Nettles, hol Neil Dudgeon alakítja –, hétköznapi öltönyben, pocakosan, családja kedvenceként, beosztottja, Troy őrmester (avagy



kikapcsoló

Barnaby főfelügyelő és Jones őrmester nyomoz

Scott, avagy Jones őrmester) példaképeként oldja meg a bűnügyeket. A középkorú vidéki férfiról senki nem gondolná, hogy udvarias modora, türelme, alapossága eredményre vezethet. Pedig minden részben eljön az igazság pillanata. Igaz nagyon lassan. A Caroline Graham ötlete nyomán Anthony Horowitz forgatókönyvéből készült epizódok másfél óra hosszú, egész estét betöltő filmek. Lassacskán folynak az események, bepillantunk a vidéki házakba, a csúnya, pletykás, irigy lakók házaséletébe, családi perpatvaraikba, ellenségeskedéseikbe, hétköznapi titkaikba, szerelmi életük tökéletlenségeibe, anyagi problémáikba, örökösödési gondjaikba, múltjaik sötét árnyaiba. A történetek lassan csordogálnak, ahogy a vidéki angol élet. Ám a folyóparton, a mocsárban, a rekettyésben, a fészerben, az istállóban, a borospincében időről időre fölbukkan egy hulla. Hol akasztott, hol vízi, hol kettészelt

fejű, hol golfütővel agyonvert, hol marháktól tiport, hol kocsitól gázolt – folyik a vér, sorjáznak a hullák. Csöndes, békés, vidéki idill. Ha csak egy részt néz meg az ember, már akkor is gyanút fog: mi lesz a következőben? Hiszen már ebben is, a csöndes angol kisvárosban a jámbor, teázgató kispolgárok egyik fele gyilkos, a másik áldozat. Tehát az egyik fele – Barnaby főfelügyelő áldozatos nyomozása révén – börtönbe kerül, a másik pedig – illő módon – a temetőbe. Mi jöhet még a következő részben? A következő részben ugyanez jön. Tökéletlen, csúnya, csámpás, elhízott, sápadt asszonyok, nagyravágyó úri népek, pocakos, begyöpösödött, iszákos férfiak. Hétköznapi emberek. Szeretnivalók, ha bűnösök, ha áldozatok. Ha felügyelők, ha őrmesterek, ha gyanúsítottak. Kisvárosi emberek. Közülünk valók. -ja



kikapcsoló

Nyereménypályázat Hagyományos pályázatunkon mindenki részt vehet, aki a helyesen kitöltött pályázati szelvényt kivágja, és 2017. március 31-ig címünkre visszaküldi. A címzés alá kérjük, írják fel: Nyereménypályázat. Cím: CENTAL Kft., 1509 Budapest, Postafiók: 44. A helyes választ beküldők közül – közjegyző jelenlétében – sorsoljuk ki a nyertesek nevét. A nyertesek névsorát a Kincses Kalendárium honlapján (http:// www.kincses.hu) és a Népszava 2017. április 29-i számában tesszük közzé. A fŐdíj: 1 nyertes részére 1 000 000 Ft, nettó összeg, (mely nettó módon kerül kifizetésre, a kiadó az adó- és járulékköltséget megfizeti!) További nyeremények: 1 nyertes részére 2 fős, 4 nap/3 éjszakás wellness, félpanzióval a Majerik Hotel Hévizben; 1 nyertes részére 2 fős, 4 nap/3 éjszakás wellness, félpanzióval a Balneo Hotel Zsóriban; 1 nyertes részére 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness, félpanzióval a Hotel Fürdőházban, Nyíregyházán; 3 nyertes részére a Duna Kiadótól könyvcsomag; 5 nyertes részére 1-1 db, 2018. évi Kincses Kalendárium előfizetés. Sportrovatunkban beszámolunk a 2016. évi olimpiai játékokról, és értékeljük a magyar résztvevők eredményeit. Pályázati rejtvényünkben kérjük válaszolják meg a következő kérdést: Ki volt a riói olimpia legeredményesebb magyar versenyzője? Beküldendő a kitöltött pályázati szelvény. Csak a szelvényen beérkező helyes válaszok vesznek részt a sorsoláson.

&------------------------------------------------------------------------------------------------PÁLYÁZATI SZELVÉNY

Név:…………………………………………………………………................... Lakcím:………………………………………………………………..................



kikapcsoló

Súlyemelők és gombócbajnokok

A világ legerősebb emberei Ki a világ legerősebb embere? Erre a kérdésre ebből a kitekintésből nem fognak megbízható választ kapni, ugyanis legerősebb emberből több is van. Rövid tájékozódás után kiderül, hogy erre a címre több sportág versenyzői is igényt tartanak. Közéjük tartoznak a súlyemelők, az erőemelők, s kibővíthetjük a sort a bokszolókkal, a szumózókkal, a szkanderezőkkel. Teljesítményeikről összefoglalhatóan elmondhatjuk: elképesztők.

A

világ egyik legerősebb embere a közvélekedés szerint az izlandi Hafþór Júlíus Björnsson, aki saját testi adottságain kívül, egy tv-sorozatban játszott brutális szerepének is köszönheti hírnevét. A mindössze huszonhét éves, 206 centiméter magas és 173 kilós fiatalember szinte színtiszta izom. Képes 350 kilogrammal a kezében leguggolni, 230 kilóval fekve nyomni, és 420 kilót bármikor fölemel a magasba. Háromszor nyerte meg A világ legerősebb embere címet a 38 éves litván erőemelő, Žydrūnas Savickas. A sportember a Columbusban (Ohio) minden évben megrendezett, Arnold Schwarzeneggerről elnevezett versenyeken indul rendszeresen. Legutóbb új világrekordot is beállított azzal, hogy egy 8 gumiabroncsból álló súlyt emelt meg, amelynek a tömege 525 kiló volt. Nyolcszor volt a világ legerősebb embere a már visszavonult magyar Fekete Laci, de még mindig kiváló formában van. „Betöltöttem az 57. életévemet. A fizikális erőmmel, úgy érzem, hogy probléma nincsen. A 300-400 kilókat újra tudom mozgatni.” Van még egy majdnem világ-legerősebb emberünk. Nagy Ákos egykori junior

Hafþór Júlíus Björnsson

Žydrūnas Savickas



kikapcsoló

Fekete László

súlyemelő világbajnok. Ő a Malajziában, Kuala Lumpurban megrendezett, hivatalos világ legerősebb embere verseny állandó meghívottja. Ez a világ legkeményebb és legnagyobb nézettségű erősember-versenye. A 181 centi magas, 140 kiló súlyú magyar erőatlétának többek között olyan óriásokkal kell felvennie a versenyt, mint a Trónok harcából is ismert, több mint két méteres, közel kétszáz kilós izlandi óriás, Thor Björnsson, vagy éppen a négyszeres világbajnok litván erősember legenda, Žydrūnas Savickas. A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) elnöke, dr. Aján Tamás két orosz súlyemelőnek ítélné a legjobbaknak járó a kitüntető címet. A férfiaknál az ólomsúlyú (+105) Ruszlan Albegov nyerne, aki 464 kilós eredménnyel lett világbajnok. A nőknél a 75 kilós Tatjana Kasirina érdemelné ki

Tatjana Kasirina

az első helyet, ő 333 kilós teljesítménnyel lett a világ legjobbja, egyébként ő a világcsúcstartó lökésben 190 kilóval.


A. S.


kikapcsoló

Csodák pedig nincsenek! Vagy mégis?

Az Ötöslottó hatvan éve Jubileumot ül a szerencsejáték-ipar s vele együtt sok millió magyar ember, mindazok, akiknek van valami közük a Lottó nevű számsorsjátékhoz. S kinek nincs? Néhány különc kivételével aligha akad olyan ember, aki legalább egyszer ne tette volna próbára ily módon a szerencséjét.

A

z Ötöslottó játék szabályairól először 1957. február 13-án, a Sportfogadás című lapban jelentek meg részletek: „A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor a szelvény nyertes.” Egy lottósorsjegy ára akkor 3 forint 30 fillér volt, ugyanannyi, mint az akkor már tíz éve bevezetett Totó minimális fogadásának ára. Valószínű, hogy az 1956-os forradalom leverését Érdekes adatok n 5 092 890 758 Ft: Az eddigi legnagyobb nyeremény az Ötöslottón. n 43 949 268: Ennyi szelvényt kell különbözőképpen kitölteni, hogy garantáltan legyen öttalálatosunk. n 31%: A magyarok közül ennyien érzik magukat szerencsésnek. n 91%: A felnőtt lakosság ilyen arányban próbálta ki a lottót legalább egyszer. n 2005: Lottón nyertem – egy lottómilliárdos igaz története címmel jelent meg egy könyv. A jelek szerint maga az a boldog ember írta, aki az eddigi legnagyobb nyeremény nyertese volt.

követően, nyugati mintára, részben kedélyjavító intézkedésként került sor a lottó hazai bevezetésére. A lottózásnak azonban ennél sokkal régebbi a múltja Magyarországon is. Az első húzásokra kétszáz évvel a modern kori lottó megjelenése előtt Budán került sor, s mint arról Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye is tanúskodik, a számsorsjáték elterjedt az egész országban, csak éppen nem lottónak, hanem lutrinak hívták, az igazoló szelvényt pedig reskontónak. Feljegyezték, hogy az 1848–49-es forradalmat leverő osztrák császárság lottójátékát a hazafias érzelmű polgárság bojkottálta. 1957-ben viszont az első sorsolást már másfél milliónál is több szelvény tulajdonosa várta izgalommal. Az első telitalálatoshoz azonban még öt hétnek kellett eltelnie; a boldog nyertes egy 66 éves özvegyasszony lett, aki gyermekei, illetve saját életkorát játszotta meg, s ezt Fortuna 855 ezer forinttal honorálta. Ezzel a játék árának 260 ezerszeresét kasszírozta. Akkoriban, az 1957-es évben a cukor kilónkénti ára 7 forint, a kenyéré 96 fillér volt, a 74/76 oktános benzin literjéért pedig 1 forint 60 fillért kértek. Alig öt évvel később az ötös már ennek dupláját hozta, az angyalföldi Akkumulátorgyár közösen játszó szerencsés dolgozói 1962-ben, a 24. játékhéten értek el telitalá-



kikapcsoló

Lottó Ottó megérkezett – Kabos László az archív tévéreklámban

latot, és 1 621 000 forintot nyertek. Először 1959-ben fordult elő, hogy egy sorsolás alkalmával két telitalálatos is született. 1960-ban viszont, az év 15. sorsolásán már 3 darab telitalálatos lett, ráadásul az a hihetetlennek tűnő eset állt elő, hogy ugyan három szelvény nyert, de szerencséjének csak két nyertes örülhetett. Ugyanis a két játékos közül az egyik nem egy, hanem két alapjátékkal játszott, és a két szelvény mindegyikén ugyanazt az öt számot jelölte be. A boldog kétszeres nyertes, egy 16 éves lány az 1 millió 588 ezer 635 forintból, a telitalálatosokra jutó nyereményalap-hányadból több mint egymillió forintot nyert el. Állítólag az történt, hogy először elment a lottózóba, de hazamenve nem találta az igazoló szelvényt, ezért a biztonság kedvéért újra játszott. Létezett tárgynyeremény is. A nyereménytárgyak között mezőgazdasági gépek, lovas szekerek, hangszerek, fényképezőgé-

pek és vásárlási utalványok is szerepeltek. Közkedvelt volt a „Tetőtől talpig felöltözhet” vagy éppen az „Éléskamra” utalvány is. Természetesen a sorsolások egyik valódi álomnyereménye a személygépkocsi volt, annál is inkább, mert a lakásokkal ellentétben, 1957-ben magánszemély csak külön engedély birtokában vásárolhatott autót. Az Ötöslottón 1999 harminchetedik hetében született meg az első milliárdos nyeremény. Az egyedüli nyertes nyereménye 1 059 489 762 forint volt. 2003-ban pedig 38 hét telitalálat-mentes időszak után született meg a valaha volt legnagyobb ötöslottónyeremény Magyarországon: az 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forintot 2003-ban, a 48. játékhéten nyerte meg egy játékos. 1957. március 7-től számolva az Ötöslottó mintegy 60 éves történetében eddig több mint 3000 húzást tartottak. Az 1998. január 1. óta eltelt időszakban lefolytatott majd ezer sorsolás során 93



kikapcsoló

Fortuna ajándéka A II. világháború utolsó napjaiban egy érettségi előtt álló, félig gyerek fiatalembert behívtak katonának. Ez bizony nagy pech volt, mert néhány nap múlva már felszabadult felvidéki szülővárosa. Harc nélkül esett fogságba, s ez sokkal jobb volt annál, mintha mondjuk lelőtték volna a fronton, de fogságba esni mégsem leányálom. Csak azért nem indították el azonnal Szibériába, mert rögtön vérhast kapott, s ezt a fordulatot megítélhetjük úgy is, hogy szerencse volt a szerencsétlenségben. Az azonban már igazán pozitív kifejlet, hogy egy nagyapa korú orosz tizedes olajban sütött pirítós kenyérrel kigyógyította a kórból. Még inkább az, hogy sikerült megszöknie, s elkerült Pestre, ahol egyetemista lett. Nem volt ilyen szerencsés fordulat, hogy leereszkedtek a határok Magyarország és Csehszlovákia között, s az egyetemista hontalan lett, elvágva családjától. Az éhhaláltól az mentette meg, hogy közben szüleit a Felvidékről áttelepítették a Magyarországra. Nem volt malaca azzal sem, hogy kicsit belekeveredett az 56-os eseményekbe, s ezért száműzték tanítónak Borsod megye egyik legtávolabbi falujába. Ez egy reményteljes, tudományos karrier előtt álló fiatal tanárember számára maga a vég, hacsak nem rendelkezik különleges küzdőképességgel. De benne megvolt ez a tulajdonság. Sokak elképedésére tudományos karrierrel próbálkozott, mégpedig úgy, hogy irodalomtudományi doktorátusra jelentkezett. Ehhez számos vizsgát kellett tennie, s egy eredeti, bő terjedelmű tanulmányt produkálnia. A dolgozatot 5 géppel írott példányban kellett benyújtani ez egyetem tudományos tanácsának. Erre a szerencsétlen fordulatra azonban hősünk nem volt felkészülve. Egy írógép akkoriban rengeteg pénzbe került, s erre egy falusi tanítónak nem tellett a fizetéséből. A búbánat és szomorkodás okán megivott néhány féldeci után a doktorjelölt arra a következtetésre jutott, hogy rajta már csak a Jóisten vagy Fortuna segíthet. Elment tehát a postára, s vett egy lottószelvényt. És várta a húzást, ami majd feltölti a családi kasszát, amiből majd telik írógépre. De nem volt szerencséje. Mert nem nyert. Maradt tehát a száműzetés, a falusi tanítóság, a szegénység. Ám jött Fortuna. Alighanem elszégyellhette magát, mert megjelent a lapokban a tárgynyeremény-sorsolás eredménye. És a már teljesen magába roskadt fiatalember nyert! Igaz, hogy nem lovas kocsit, nem autót, nem lakást, hanem egy Kolibri márkájú írógépet. Hősünk tehát megvalósíthatta álmát, elindulhatott tudományos karrierje, mert lett írógépe. Előbb középiskolai, majd főiskolai tanár lett, tagja számos tudományos testületnek, történelmi és irodalomtörténeti tanulmányok szerzője. Hogy így történt, én is tanú vagyok. Ez ugyanis apámmal történt meg. alkalommal született telitalálat, összesen 110 darab. Átlagban tehát minden 10. alkalommal születik telitalálat az Ötöslottón.

Abszolút, s feltehetően soha meg nem ismétlődő csúcsot 1990 májusa, a 21. játékhét hozta, akkor 13 ötös volt.



kikapcsoló 1958-ban és 1970-ben az egész évben csak egy-egy öttalálatos volt. A leghos�szabb „ötösmentes” időszak 1957. november közepétől 1958 utolsó hetéig, több mint egy éven keresztül tartott. Ugyanakkor 1990-ben felborult a „szerencse rendje”, lévén 27 darab telitalálat. Ez még a 21. heti 13-mal együtt is példátlan. Az öttalálatos elérésének matematikai esélye 1:43 949 268, azaz ennyi különbözőképpen kitöltött szelvénynél garantált a telitalálat. De nem árt tudni, hogy ennyi alapjáték közel 10 milliárd forintba kerülne, vagyis nem bizonyulna kifizetődő vállalkozásnak. (És persze az sem lenne kizárható, hogy a főnyeremény egyik felét valaki más néhány száz forintos alapjátékkal elvinné.)

Az idősebbek biztosan emlékeznek még Lottó Ottóra (és megformálójára, Kabos Lászlóra), aki 1957-ben tűnt fel a szintén akkoriban induló Magyar Televízió képernyőjén. A fogadók manapság heti 3,5-4 millió szelvényt töltenek ki csak az Ötöslottón. Amíg vannak optimista lelkek, akik heti egy-két szelvényükkel próbálják elnyerni Fortuna kegyeit, addig Lottó Ottónak nem kell féltenie az állását. A lottójátékok mai szervezője, a Szerencsejáték Zrt. az ország egyik legnagyobb adó- és osztalékfizetője. Évente több milliárd forinttal támogatnak olyan célokat, mint a hazai sport, a kultúra és az egészségügy fejlesztése. Újvári

Nyugger lett a totó

1947. október 19-én, vagyis 70 évvel ezelőtt indult Magyarországon a Totó. A legnagyobb nyeremény a hírek szerint a mai napig egy 1998-as héten született, amikor valaki 46,5 millió forintot kaszált 13+1 találatával. A játék bevezetése az 1948-as londoni olimpiához kapcsolódott, az eseményre való felkészülésre, illetve a részvételi költségek fedezésére vezették be a sportfogadást. Meghatározták azt, hogy 3 forint 30 fillér lesz a szelvény, az első fogadási esemény 1947. október 17. lesz, és már szombatonként közlik azokat a mérkőzéseket, amelyekre fogadni lehet. A sportfogadást kezdetben Budapesten kívül 7 városban vezették be: Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, Győrött, Szeged, Szolnokon, Szombathelyen. A szelvény árából 3 forint volt a részvételi díj, melynek fele ment a nyereményalapba. Kezdetben 12 főmérkőzésre és 4 pótmérkőzésre lehetett fogadni, az első héten 20 882 darab szelvényt adtak fel. Fél év múlva viszont már több mint 1,3 millió szelvénnyel játszottak. Máig a legnagyobb forgalmat 1985-ben regisztrálták, akkor majdnem 20,8 millió szelvényt küldtek játékba. 1964 márciusában volt az utolsó 12 főmérkőzéses fogadási hét, utána jelent meg a ma már klasszikus 13+1-es forma. A régi rendszer legnagyobb nyereményét 1956 októberében fizették ki, amikor valaki 644 ezer forintot tett zsebre. 1956 november-decemberében a forradalom miatt 8 hetes kényszerszünet volt a Totón. A játék sikereinek csúcsát a 70-es és a 80-as években érte el, majd a modern sportfogadások megjelenésével fokozatosan veszített népszerűségéből. Azért még most is vannak megrögzött totózók, többnyire az idősebb generációkból, akik évtizedek óta az „1, 2, x” bűvöletében élnek.



vásárnaptár Vásárnaptárunkat a településektől kapott előzetes információk alapján állítottuk össze, ezért lehetséges, hogy nem minden adatunk pontos, és a lista bizonyára nem teljes. Konkrét érdeklődés esetén feltétlenül javasoljuk, hogy tájékozódjanak a helyi önkormányzatnál, illetve annak internetes honlapjáról. Békéscsaba minden hónap első szombatján OKV; minden szombaton OÁV. A bővülő számú vásárok különböző helyszíneken kerülnek megrendezésre! Kérjük, érdeklődjenek a Városházán! Debrecen május 13–14., október 7–8. OKV. Fertőszentmiklós február 21., április 18., június 20., augusztus 15., október 17., december 19. OKV. Jánoshalma április 19., május 17., június 14., július 19., szeptember 20., november 15., OKV; október 18., OÁKV. Jászapáti minden hónap első vasárnapján, kivéve az elsőt, ami január 8. OÁKV. Jászberény január 14., február 11., március 11., április 8., május 13., június 10., július 8., augusztus 12., szeptember 9., október 14., november 11., december 9. OÁKV. Kaposvár minden vasárnap OKV. Kiskunhalas január 8., február 5., március 5., április 2., május 7., június 4., július 3., augusztus 6., szeptember 3., október 1., november 5., december 3. OÁKV. Kunhegyes április 30., szeptember 24. OÁKV. Lajosmizse január 1., február 5., március 5., április 2., május 7., június 4., július 2., augusztus 6., szeptember 3., október 1., november 5.,

december 3. OÁKV; augusztus 27. OKV. Miskolc minden hónap első és harmadik vasárnapja OKV. Mórahalom január 15., február 19., március 19., április 16., május 21., június 18., július 16., augusztus 20., szeptember 17., október 15., november 19., december 17. OÁKV. Nagykőrös február 26., március 26., április 30., május 28., június 25., július 30., augusztus 27., szeptember 24., október 29., december 3. OÁKV. Tab minden hónap első szerdáján OKV. Törökszentmiklós április 23., július 23., szeptember 17. OÁKV. Vác január 15., február 19., március 19., április 16., május 21., június 18., július 16., augusztus 20., szeptember 24., október 15., november 19., december 17. OÁKV. Visegrád július második hétvégéje OKV. Zalaegerszeg január 10., február 14., március 14., április 11., május 9., június 13., július 11., augusztus 8., szeptember 12., október 10., november 14., december 13. OKV. Jelmagyarázat: OÁV – országos állatvásár OKV – országos kirakodóvásár OÁKV – országos állat- és kirakodóvásár

Kiállítások, vásárok, rendezvények kereshető adatbázisa

www.programturizmus.hu



irodalom 200 éve, 1817. március 2-án született

Arany János

INTÉS Jó költőktül azt tanultam S adom intésül neked: Sose fáradj, sok cifrával Elborítni éneked! Szólj erővel, és nevezd meg Ön nevén a gyermeket; Szólj gyöngéden, hol az illik, S ne keríts nagy feneket. Olykor egy-két szó is jobban Helyre üti a szeget, Mint az olyan, ki beléhord Földet, poklot és eget, S ordít, amíg elreked.



irodalom 200 éve, 1817. szeptember 28-án született

Tompa Mihály

A VISSZHANG A déli tengerpart fuvalmas Szelíd tájékirúl, Hol kék a menny s a föld örökké Tavasz-színben virúl: Két tündér vándorolt nyugotnak, Mind-kettő szép, deli; Örömtől zengenek nyomukban A lég ösvényei. Hang volt az egyik és utána Ki könnyen lengve szállt: Szép anyja Visszhangnak nevezte Az ifjú szép leányt. A lányka, anyja képe mása, Járása és szava, Egészen az volt – tán ha gyengébb És halványabb vala. Utánok, hortyogó lován, a Vihar közelgetett; A mén sötét, lengő serénye Borítván a leget; Hogy a szülőtől elragadná A kedves magzatot: Földön és tengeren keresztűl Utánok vágtatott. Közel hallatszott már zugása, Bár amelyet vere, Feltűnni tisztán nem hagyá még A pornak fellege. A két vándor, hogy el ne vesszen – A vész rohan vadúl – Mély, bérci barlang rejtekében Hallgatva meglapúl.


A vész előtör vad haraggal – A bérci büszke cser Megroppan – a sugár fenyőszál Szilánkokban hever. Kuszált a rét, ki van sodorva Medréből a folyam; Rom és inség marad nyomában, Amerre elrohan. S midőn jól elhaladt, csupán a vad Zugása hallaték: Kijött a Hang, de gyermekét a Barlangba hagyta még. Készíte néki lágy mohágyat, És arra fekteté; Maga megnézni a dühös vészt Elsuhant kifelé. De szólt még a barlangnyilásnál: „Leánykám, itt maradj! Szavamra majd midőn kiáltok, Rögtön visszhangot adj; És tudd, ha nem hallasz kiáltást, Hogy veszve már anyád; És én tudom, hogy veszve vagy, ha Választ ajkad nem ád!” Elszállt a hang és öszvejárta A bércet és mezőt; S látván, hogy a vész messzeföldnek Vidékin jár, üvölt: Kiáltott – és saját szavánál Nem hallott egyebet; Ismét, meg ismét... s hangosabban, De semmi felelet...!


irodalom „Ah gyermekem, kedves leányom! Miért hallgat szavad? Meglesve a vész, rejtekedből Kicsalt és elragadt! Ah mért éljek nélküled én is...!” Ím, visszatér a vész: Szólt, s a vihar karjába futva, Zokogva elenyész. Visszhang, a barlang rejtekében Ülvén addig magán, Édesded, mély álom nyomá el A szirt mohpamlagán. De rögtön felrezzent ijedve... És hosszan hallgata, Mi volt ez? álmodott csupán? vagy Hangnak zengő szava...?


De nem hallott mást a viharnál, Amint zuhogva ment; Az is lassan elhalva – végre Lőn szerte néma csend. „Oh szólj anyám? e bús üregben Ne hagyd el gyermeked; Hagyj veszni véled a viharban...” De hang nem érkezett. S a tündérhölgy bús rejtekéből Nem mer kiszállani; Ott ül maig – és várva anyját, Nincsenek álmai. S nehogy bus ajka válaszolni Hangnak feledjen el: Minden kiáltás szózatára Gyöngéden megfelel.


irodalom 170 éve, 1847. január 16-án született

Mikszáth Kálmán

Az elvándorolt megye Egyszer a jó öreg Pulszky Ferenc fölment – így mesélik – a közlekedésügyi minisztériumhoz, hogy mint hírlapíró vasúti jegyet kérjen az államtitkártól. – Benn van az államtitkár úr? – kérdé egy elegáns kinézésű fiatalembertől. – Rögtön jön. Tessék addig is leülni az én szobámban. Pulszky bement az udvarias meghívásra, s levetette magát a pamlagra. – Jegyet jöttem kérni Eperjesre – szólt az öreg nagyot fújva. – Sok, sok esztendeje nem láttam már a szülő vármegyémet, szeretnék oda fölutazni, s a rokonságot meglátogatni. – Mikor szándékozik fölmenni, Feri bácsi? Az öregúr figyelmes lett a bizalmas megszólításra: – Kinek hínak, öcsém? – Én Bilinyi Károly vagyok Sárosból. – Szervusz, gyerek! Hiszen rokonok vagyunk. Mit üzensz haza apádnak, mert ahhoz is elmegyek Bilinbe. – Az már nehéz lesz, Feri bácsi, mert ő itt van alkalmazva a közoktatásügyi minisztériumban. – No, az derék. Hát így már most kihagyom Bilint a programról, hanem elmegyek Sztropkóra a Szalokayakhoz. – Hiába lenne! Hisz azok is mind a ketten itt vannak a, legfőbb számszéknél. – Üsse meg a kő! Akkor hát fölkeresem az én ifjúkori cimborámat, Demethey Janit. – Írnok a belügyminiszteriumnál. – No, szépen vagyunk! Így hát az egész időt a Komoródy Miska keresztfiam kastélyában kell töltenem Berzéten. – A Miskánál? Hisz az meg nálunk iktató... Itt körmöl a szomszéd szobában. E pillanatban nyitott be az államtitkár. – Mit parancsolsz, kedves barátom? – kérdé Pulszkytól. – Egy jegyet akartam tőletek kérni a vármegyémbe – felelte az öreg szeretetreméltó humorával –, de látom, hogy fölösleges, mert ti azt már egészen idehoztátok. Lemondott az útitervéről, hazament. Harmadnapra erre, két útiporral lepett dzsentri kinézésű alak nyitott be a dolgozószobájába. – Mi tetszik? Előadták, hogy valami hivatalt szeretnének a kormánynál, az iránt kérik protekcióját, nem felejtvén beleszőni kérelmükbe azt is, hogy szögről-végről rokonságban vannak vele.



irodalom – Honnan valók vagytok? – Sáros megyéből. – Az lehetetlen! Ejnye, ha tudtam volna. Hát volt ott még valaki?



irodalom

190 éve, 1827. május 7-én született

Vajda János

Hajón Ülök a hajófödélen Száll a füst, zúg a kerék. Haladunk vígan, serényen. Fut mögöttem a vidék. Ringatózom e csalképen A keringő táj felett. Hogy sietnek szembe vélem, S tűnnek el fák, ligetek. Így foly egybe mult, jövendő; És a lelkem révedez: Idő, idő, örök idő – Nem-e a te képed ez? Hátha nem is az idő múl, Ez csak úgy tetszik nekünk.


Örök a lét innen és túl; Elmuló csak életünk? Hátha csak látásunk téved? Az idő áll, mint a nap, S csak a hátán bolyg az élet, Fölszinén a sugarak? Hátha az a mulandóság, Mit mi annak képzelünk, A valódi állandóság? S csak a lét játszik velünk? Hátha úgy van, hátha úgy van... Az idő is, mint a part, Változik, de mozdulatlan... Mi megyünk csak, ő marad?...


irodalom 130 éve, 1887. február 13-án született

Csáth Géza

Történet a három leányokról Egy nagy-nagy, liliomos, orgonabokros kertben lakott a három leány. Az első fekete, a második vörös, a legkisebb aranyszőke hajú. Együtt szedték le a tavasz ibolyáit, együtt énekelték túl a hiú rigómadarat, együtt kergetőztek az őzikékkel meg az öreg, százéves baglyokkal, akiket nagyon szerettek mind a hárman. Megosztották velök az ebédjöket és a forrásvizet, melyet utána ittak, s amely a kert közepén bugyogott fel a földből. Ilyenkor az őzikék kecses ugrándozásokkal köszönték meg az ennivalót, a nagyfejű, komoly baglyok pedig integettek és huhogtak hozzá, mintha így szóltak volna: – Köszönjük szépen az ebédet. Az egészségetekre! Egy test, egy lélek volt ez a három leány, mert testvérek voltak, s nem volt titkuk egymás előtt, de még csak olyan gondolata se egyiknek is, amelyet a másik kettő ne tudott volna. Tavasztól őszig egész nap a kertben tanyáztak, és csak este mentek be a házukba, amely olyan volt, mint valami kis kastély. Az őzikéket is bevitték magukkal a hálószobájukba, s a baglyoknak is ott adtak helyet egy erős régi diófarúdon, amely az ablak előtt húzódott el. Akkor aztán meggyújtották a gyertyákat, és levetkőztek. (Az ingök a legfehérebb patyolatból készült, a rózsaszínű bőrük átlátszott rajta.) Elővették a rokkát, kieresztették a gyönyörű, selymes nagy hajukat, és fontak késő éjszakáig. És mondtak gyönyörű hosszú meséket, amelyeket ki-ki maga gondolt ki. Mikor ebbe már belefáradtak, megcsókolták egymást, és belefeküdtek a hatalmas nyoszolyába, amely a szoba közepén állott. S ott elaludt a három szépséges leány. (Még lélegzetet is egyszerre vettek.) Így folyt az élet őszig, amikor a sárga szőlőfürtöket leszedték a tőkéről, és bevitték fölaggatni a házba. Ezután már csak keveset jártak ki, s naphosszat fontak az ablak mellett, s mesélték egymásnak a csodálatos szép meséket, miközben az ég felhőit nézték sokáig. Így múltak az esztendők... Egyszer azután megváltozott a lányok házának békességes élete. Éppen azon a napon, amikor a barackfa virágai kinyíltak a nagy kertben, és a barnahajú lány a kert sarkából fölnézett a hegyek hágói felé, egy lovagot pillantott meg. (Nem is volt még lovag talán, csak apród.) A fiú megszólította: – Jó reggelt, te szép barna lány. A lány eltakarta kezeivel az arcát, mert még addig fiút sohasem látott, és el akart szaladni, de a lábai gyökeret vertek, és nem tudott egy lépést se tenni. A fiú folytatta. – De ne takard ám el arcodat, kérlek, mert nem látom a szép szemeidet.



irodalom A lány levette kezeit az arcáról, s a fiúra nézett, aki közelebb lépett, és erősen, borzasztóan és édesen belenézett a szemeibe. S a kisasszony hófehér arca tele lett lángrózsákkal. Remegve visszaköszönt a fiúnak. – Jó reggelt! Észre se vette, hogy ez már átvetette magát a kerítésen, és megfogta a kezét. Azaz dehogynem vette észre. Hiszen égette a kézfogás. S amikor a lovag átölelte a nyakát, s a szájára rányomta a száját, csupa tüzes, gyönyörűséges izgalom lett az egész teste. A következő pillanatban már ő is átölelte az apródot, és viszonozta csókjait. S szépen múlt így az idő addig, amíg az egyik őzike oda nem dörgölődött hozzájuk, mire a lovag átvetette magát a kerítésen, és eltűnt. (Hol kóborolt addig ez az őzike?) Azontúl minden nap találkoztak. És minden maradt a régiben. De a testvérek semmit sem tudtak erről, mert a lány nem szólt a lovagról egy szót sem. S a másik két leány éjszakái továbbra is nyugodtak és álomtalanok voltak. De a barna lány álmai tele voltak a lovag alakjával. Így múlott el a nyár. Míg egy napon leszedték a lányok az óriási sárga szőlőfürtöket, s bevitték a házba, selyemfonalakra kötve. Azontúl nemigen jártak a kertben. A barnahajú



irodalom ugyan titokban másnap kilopódzott, de nem találkozott a lovaggal. A lovag nem jött el azután se. Tele volt a szíve aggodalommal a barnahajú lánynak. Egy napon testvérei úgy találták, amint egy vizestálban nézegeti az arcát, és könnyezik. Megölelték és megkérdezték, miért búsul, hiszen a bánat előttük ismeretlen; a barna csak ennyit mondott: – Elment! Elhagyott! A testvérei többet nem kérdezték. De elérkezett a másik tavasz. S a barackfák egy reggelen újra tele lettek virággal. A barna lány visszaemlékezve az elmúlt tavaszra, reménykedően várta a lovagját. De hiába. Egyszer azután hetek múlva meglátta. A kert másik sarkában. A húgával, a vöröshajúval. Hévvel csókolták egymást. Elkezdett sírni a barnahajú lány, és ájultan esett hátra, de a szőke húga, aki szintén látta a dolgot, fölfogta. Aztán eljött megint az ősz, s vége volt a vöröshajú lány szerelmének is. A lovag bizony nem jött többé. Keserves sóhajokkal volt teli a lányok hálószobájának éjszakája. Csak a legfiatalabb aludt nyugodtan, tiszta, hideg álommal. A vén baglyok rosszkedvűen rázták a fejüket. Bizonyosan azt gondolták magukban: – Oh, ezek a lányok! Már nem is alhatik az ember miattok nyugodtan! Múltak, múltak a hónapok, és egyszer a lányok arra ébredtek, hogy a barackfa virága megint kivirágzott. Vidáman felöltöztek, s mindegyik eltűnt valahová. A kert sarkaiba lopóztak és vártak. A szőke lány, a legfiatalabb találkozott vele azon a napon. És azon túl is. A testvérei pedig hiába várták nap-nap után. Egyszer azután megpillantották, amint a szőke húgukkal a lovag szerelmeskedik. Oly erősen szorította magához a deli vitéz a szép lányt, hogy annak szinte a lélegzete is elállott. A barna és vöröshajú lányok szíve pedig úgy vert ennek láttára, hogy majd kiugrott a mellükből. De egyikük se szólt egy szót se. És elmúlt az a nyár is, mint a többi. S a lovag őszre megint nem jött többé. A tél pedig bánatban-ábrándokban múlt el. Az őzikék kedvetlenül csüggesztették le a fejöket, s még a sóskenyérnek se örültek, a baglyok pedig mogorvák voltak mindig, amit különben nem lehet csodálni. Amikor pedig a barackfák negyedszer is kivirágoztak, a három lány a kert sarkában epedve várta a lovagot. De a lovag nem jött. És a testvérek néhány nap alatt megértették, hogy nem is jön többé. Éjjel pedig, amikor a csendes szobájukban alszanak a százéves baglyok meg a pajkos őzikék, s a lányok beléunnak a fonásba meg a mesékbe, némán néznek a gyertyalángba, s azután róla beszélnek, csak a lovagról, aki jött tavasszal, és elment őszre, s megcsalta mind a hármukat. A három lány szemeiben a könnyeket a gyertya vörösre festi. A vén baglyok pedig morcosan rázzák a fejöket. – Oh, ezek a lányok; hát nem lehet tőlük nyugodtan aludni!!! Ez az a régi történet a három lányokról.



irodalom 110 éve, 1907. május 17-én született

Dsida Jenő

A tisztviselőtelep Enyhe, tavaszi friss esők után újult-zöld a fák rügyes koronája, s hol az esővíz gödreit kivájja, papírhajót ereszt a kisgyerek. A vizes járdák tükrösen ragyognak, üdén simul a tömött zsenge fű, – harangkongás és alkonyi derű tér pihenni a házak tetejére. A póznás sarkon perecet árulnak mezítlábas kis sípoló fiúk: itt-ott kinyílnak a színes zsaluk, és kacagósan születik a vásár. Emberek lépte vidáman kopog (pedig mindnek volt roskadásig dolga). És mintha farkasszemet mosolyogna derült arcukkal a jegenyesor. Piros kabátos gimnazista lány megy egy beszédes kacagó diákkal, és minden szavuk tavasz-muzsikát vall. Már bimbózik az orgonabokor.



irodalom 130 éve, 1887. június 25-én született

Karinthy Frigyes

Kik csókolóznak többet? (Tavaszi probléma)

Következőképpen állítottam fel a körkérdést: Eldöntendő, vajjon igaz-e a pesszimista gondolkodók amaz állítása, hogy a nő általában erkölcstelenebb a férfinál, hűsége ingadozóbb, vágyai szabadosabbak: – szerelme megbízhatatlanabb? A spekulatív karakterológia meggyőző választ nem tud adni e kérdésre, a gyakorlati filozófia legmodernebb kútforrása: a statisztika nyújthatna csak világosságot. Feleljenek hát végre nyíltan és őszintén a tapasztalás és elmélkedés nagymesterei: mit gondolnak, kik csókolóznak többet (szerelmi csókról van szó!) általában: a férfiak vagy a nők? A válaszok homlokegyenest ellenkező véleményekről tanúskodtak. A legtöbb válasz – adatok híján – részletesen kifejtett érvekkel támogatta feltevését, mely szerint (egyik esetben) feltétlenül a nők csókolóznak többet (ezt rendesen férfiak írták) vagy pedig (másik esetben) bizony, hogy nem a nők, hanem a férfiak csókolóznak többet (ez többnyire a nők nézete a dologról). A papírhiányra való tekintettel csak két, egymással elleneredményre jutó elmélkedést közlök e tárgyban, mindkettő figyelmet érdemel érvelésének, logikájának meggyőző szabatosságánál s az elfogulatlan tárgyilagosságra való törekvésénél fogva. Az egyik válasz Srindberger aláírással így hangzik: – Nem is kérdés. Statisztikára hál’ istennek semmi szükség, a női jellem alapos ismerete minden statisztika nélkül nyilvánvalóvá teszi, hogy a nő a férfinál hűtlenebb és csapodárabb. Következik ez először a nők általános lelki jellemtanából, másodszor pedig a nők mai társadalmi helyzetéből, neveléséből, abból az elhelyezkedésből, ahogy a ma nőjének körvonalai jelentkeznek. Fizikai és pszichikai adottságánál fogva a nő természettől fogva közelebb áll a csak testi életet élő állathoz, s így a férfinál jelentékenyen kisebb mértékben gátolják cselekvéseit olyan motívumok, melyek speciálisan emberi produktumai az idegrendszernek, mint: hűség, jog, tulajdon, önfegyelem, belátás. Társadalmi helyzeténél fogva pedig a nő, szemben a sokféle és sokfelé irányuló tevékenységű férfival, majdnem kizáróan, de legalábbis túlnyomó részben speciálisan a szerelmi tevékenységre van utalva, mint hitves, mint szerető. A nő életének és megélhetésének egyetlen lehetősége a szerelem, természetes hát, hogy minden törekvése a szerelem felé irányíttatván, szükségképpen a szerelemhez való érzék nagyobb mértékben s intenzívebben fejlődik ki benne, mint a férfiban, s így a szerelem összetevői, köztük a legfőbb, a szerelmi vágy is nagyobb erővel jelentkezik a nőben, s ennélfogva több módot és alkalmat keres és talál



irodalom e vágyak kielégítésére: nyilvánvaló tehát – quod erat demonstrandum –, hogy a nők többet csókolóznak általában, mint a férfiak. A másik válasz Ellen- és MellettKey aláírással: – Nem is kérdés. Statisztikára hál’ Istennek, semmi szükség, a férfijellem alapos ismerete minden statisztika nélkül nyilvánvalóvá teszi, hogy a férfi a nőnél hűtlenebb és szabadabban éli szerelmét. Következik ez először a férfiak általános lelki jellemtanából, másodszor pedig a férfi társadalmi helyzetéből, neveléséből, abból az elhelyezkedésből, ahogy a mai férfi körvonalai jelentkeznek. Fizikai és pszichikai adottságánál fogva a férfi, mint természettől fogva a szerelemben támadó fél, nincs kitéve ama gátoló körülménynek, mely a nőt arra kényszeríti, hogy megvárja a másik kezdeményezését, s így választása csak azoknak az egész férfinemhez képest elenyészően kicsi csoportjából lehet, akik speciálisan őt választották, míg a férfi választási lehetősége az egész női nemre kiterjed. Társadalmi helyzeténél fogva pedig a férfi – szemben a nővel – mindenféle eszköznek birtokában van, amik számára a nő szerelmét megszerezhetik: pénz, állás, pozíció; hiszen a nőnek semmi egyebe nem lévén szerelménél, csak egyszer és egy férfinak adhatja oda, míg a férfi a fentnevezett eszközök folytonos és nem csappanó birtokában újra és újra megszerezheti magának egy újabb s megint újabb nő szerelmét. Mindebből, de főként a nőnek mint anyának való lekötöttségénél fogva nyilvánvalóan következik – quod erat demonstrandum –, hogy a férfiak általában többet csókolóznak, mint a nők. A válaszok lelkiismeretes tanulmányozása után letettem az egész papírcsomót és két percig gondolkodtam. E gondolkodás eredménye gyanánt engedtessék meg nekem, hogy szerényen én is hozzászóljak a nevezetes kérdéshez. Szerény nézetem szerint a férfiak és nők egészen bizonyosan egyformán sokat csókolóznak, miután minden csókolózáshoz egy férfi kell, meg egy nő. a rovatot budai tibor illusztrálta



sport

Labdarúgó Európa-bajnokság, 2016

A főbejáraton tértünk vissza A 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság a magyar futball történetének reményteli eseménye volt. Ám ilyen rövid idő elteltével még nem lehet tudni, hogy feltámadásról vagy fellángolásról beszélhetünk.

K

étségtelen tény: 44 év után a magyar válogatott ismét kivívta a jogot az Eb-n való részvételre. Ez már önmagában olyan sikernek könyvelhető el, ami mögött kemény munka áll, amelynek során három kapitányt is elfogyasztott a válogatott. Pintér Attila és Dárdai Pál után végül a német Bernd Storck vitte sikerre a nemzeti tizenegyet. Meccsekről, gólokról, eredményekről most nem szólunk, hiszen alig akad valaki is a hazában, aki ne kísérte volna figyelemmel a mérkőzéseket. Most az is a képernyő elé ült, aki sose nézett végig egy meccset, az óvoda és iskolaudvarokon kis Király Gáborok és Szalai Ádámok kergették a labdát. Óriási volt hát a várakozás, különösen az osztrák válogatott legyőzése után. A távoli múlt ködébe vesztek azok az előzetes vélemények, miszerint álom a csoportból való

továbbjutás, Franciaországban mérkőzést egyet sem nyerhetünk. Eufórikus hangulatba hozta az országot a csoportgyőzelem. Mindjárt az első mérkőzésünket megnyertük, és éppen az osztrákokat győztük le, akik nagy mellén�nyel, nagy reményekkel (a selejtezők során kilenc győzelmet arattak) utaztak az Eb-re. Régi időkre emlékeztetett az örömmámor, a foci még a korábban megszokottnál is nagyobb jelentőséget nyert. Megteltek az utcák ünneplőkkel, országszerte óriási kivetítőket állítottak főterekre, parkokba, „Hajrá magyarok!” feliratú címeres pólókat osztogattak, aki kérte, annak az arcára pici nemzetiszín zászlócskát festettek lelkes focirajongó aktivisták. Együtt örült az ország, nemre, korra, pártállásra való tekintet nélkül. Senkit sem zavartak az ilyen lapvélemények: „Két

Ünneplő tömeg Budapesten, a Hősök terén


FOTÓ: MTI a 2017-es esztendőre

sport Bundesliga-játékos vezette győzelemre Magyarországot, Szalainak (Hannover) és Stiebernek (Nürnberg) köszönhetik a sikert a magyarok” – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Amúgy valóban, a magyar csapat Eb-történelem A labdarúgó kontinensviadal története 1960-ig nyúlik vissza. 1976-ig csak a legjobb 4 csapat vett részt a tornán. A résztvevők száma 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16-ra nőtt. 2016-tól 24 csapat vehet részt az Eb-n. 1960-ban és 1964-ben a selejtezők odavisszavágós, egyenes kieséses rendszerűek voltak, ezt követően a selejtezőkben csoportmérkőzések, illetve pótselejtezők döntöttek. 1976-ig a rendező országot a 4 résztvevő csapat hazája közül választották. Az első Eb-n, 1960-ban a Szovjetuniótól elszenvedett vereséggel korán kiestünk. 1964-ben viszont ott voltunk az első négy között, a harmadik helyen végeztünk. 1968-ban újra közbeszóltak az oroszok, kikaptunk, így ismét kimaradtunk a négyes döntőből. 1972-ben negyedikek lettünk, utána 44 év szünet következett. Az első kontinensviadalt a Szovjetunió nyerte. Három-három alkalommal a német és a spanyol válogatott diadalmaskodott. Még a franciák mondhatják magukat többszörös győztesnek, kétszer nyertek Eb-t. A harmadik hely sorsát 1980-ig az elődöntő vesztesei között döntötték el, 1984-ben azonban eltörölték a bronzmérkőzést, csak az első két helyért játszottak.

23 fős keretéből a hétköznapokon 11-en idegen országban rúgják a labdát, még ha nem is feltétlenül élvonalbeli klubok színeiben. Kétségtelenül rászolgált a magyar csapat az ünneplésre, hiszen minden várakozást felmúlt, hogy az izlandiakkal elért 1:1-es és a portugálokkal kiharcolt 3:3-as döntetlen után csoportelsőként jutottunk tovább. S milyen a magyar szurkoló, mekkora önbizalmat, de legalább reményeket válthat ki a nem várt siker: egyre erősebbek lettek a hangok, hátha... Valójában mindenki tudta, hogy innen most nincsen tovább, nem is könyvelte el kudarcként lényegében senki a belgákkal szemben elszenvedett négygólos vereséget. Bernd Storck szövetségi kapitány nagyon elégedett volt a csapat szereplésével, ugyanakkor – mint a torna után nyilatkozta – már a jövőre, a következő két évre gondol, mert a legfontosabb cél, hogy a válogatott kijusson a 2018-as oroszországi világbajnokságra. Hozzátette: nem szabad, hogy az elvárások megnőjenek a csapat iránt, hiszen nemzetközi szinten továbbra is tapasztalatlan együttesről van szó, amely ugyanakkor a kontinensviadalon megmutatta, hogy az élcsapatokkal is képes felvenni a küzdelmet. Magyarország a főbejáraton tért vissza az európai futball világába. De legalább is betette a lábát az ajtó és a küszöb közé... mnp-

A tornát Franciaország rendezte (így selejtezőkön való részvétel nélkül került a mezőnybe s végül a döntőbe, ahol a portugáloktól vereséget szenvedett). A tornát tíz francia város stadionjaiban bonyolították le: Bordeux, Lens, Lille, Lyon, Marseille, Nice, Párizs, Saint-Denis, Saint-Etienne, Toulouse. A magyar válogatott négy mérkőzést játszott: Ausztriát 2:0 arányban legyőzte, döntetlent ért el Izlanddal (1:1) és Portugáliával (3:3), végül 4:0-s vereséget szenvedtek Portugáliától, a majdani Európa-bajnoktól. A tornán összesen 108 gól született. A magyarok hatot könyvelhetnek el maguk javára, illetve csak ötöt, mert egy öngólnak minősült az izlandi mérkőzésen. A legtöbb gólt a franciák lőtték (13), a további sorrend: Wales (9), Belgium (9), Portugália (9), Izland (8). Legtöbbször talált a kapuba (6) Antoine Grezmann, Franciaország. Magyar góllövők: Dzsudzsák Balázs (2), Gera Zoltán, Stieber Zoltán, Szalai Ádám (1–1).



sport

Olimpiai ellentmondások A XXXI. nyári olimpiai játékok megrendezésével először adott otthont a nagy világversenynek dél-amerikai város. A brazíliai Rio de Janeiróban 2016. augusztus 5–21. között lebonyolított játékokat bátran lehet az ellentmondásos jelzővel illetni. Rekordszámú részvevő, nagyszerű eredmények állnak szemben a gyakran kifogásolható körülményekkel. Rióban 64 ország több, mint 10 000 sportolója versengett 28 sportágban a 306 aranyéremért. Magyarországot 160 sportoló képviselte 21 sportágban.

A

z ellentmondásos jelző nem csak az olimpia rendezésére, hanem a magyar sportolók teljesítményére, de leginkább annak szakmai és társadalmi megítélésére is alkalmazható. Az érmek számára, a rangsorban elfoglalt 12. helyre nem lehet panasz. Az eredmények, a statisztikák elemzése azonban sokféle megvilágítást tesz lehetővé, s akár ellentétes előjelű következtetések is levonhatók belőlük. Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azt mondta például, hogy ha a játékok előtt garantálják neki ezt a szereplést, gondolkodás nélkül aláírta volna. (Egy olimpiai esélylatolgatással foglalkozó sportszak-


Magyar érmek Rióban ARANY (8): 1. Szász Emese női párbajtőr, egyéni; 2. Hosszú Katinka 400 m vegyes úszás (4:26.36 világcsúcs); 3. Hosszú Katinka 100 m hát; 4. Hosszú Katinka 200 m pillangó ; 5. Szilágyi Áron férfi kard, egyéni; 6. Szabó Gabriella-Kozák Danuta K-2 500 m; 7. Kozák Danuta K-1 500 m; 8. Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Csipes Tamara, Fazekas-Zur Krisztina K-4 500 m. EZÜST (3): 1. Imre Géza ffi párbajtőr, egyéni; 2. Hosszú Katinka 200 m hát; 3. Cseh László 100 m pillangó. BRONZ (4): 1. Kenderesi Tamás 200 m pillangó; 2. Kapás Boglárka 800 m gyors; 3. Férfi párbajtőrcsapat (Somfai Péter, Rédli András, Imre Géza, Boczó Gábor); 4. Márton Anita súlylökés.


sport

A remeklő kajak négyes: Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Csipes Tamara, FazekasFOTÓ: MTI/MTVA Zur Krisztina

„A legproblémásabb olimpia” Az olimpiákon a létesítmények és a szervezés színvonalát illetően magasak az elvárások. Márpedig a riói játékokkal kapcsolatban sokan úgy fogalmaztak, hogy semmi nem működött rendesen. Emlékezhetünk az olimpiai falu állapotáról szóló hírekre, a félig kész lakosztályokra, az ételmérgezésekre, s arra hogy több sportoló – köztük Hosszú Katinka is – inkább másutt keresett magának szállást. A riói közbiztonságról szólva még a brazil labdarúgó-világbajnok, Rivaldo is úgy nyilatkozott, aki jót akar, ne utazzon oda. A játékok ideje alatt a rendre 65 000 rendőr és 20 000 katona ügyelt, de mindenki mellé nem lehet testőrt állítani, így bizony több sportolót is kiraboltak. Már az olimpia kezdete előtt rémhírek terjengtek a riói víz minőségéről, különösen a nyílt vizeken rendezett versenyszámok résztvevőit látták veszélyeztetettnek. Egy belga vitorlázó súlyos baktériumfertőzést kapott a szeméttel és hulladékkal borított Guanabaraöbölben, a hosszútávúszás helyszínén pedig a női verseny reggelén vízi hullát találtak. S mint tudjuk, Kozák Danuta is bélfertőzést kapott az előfutama előtt. De az uszodákban sem volt minden rendben, előbb a műugrásra, majd a vízilabdameccsekre használt medence vize is váratlanul bezöldült. Az első ködösítő magyarázatok a vízcserélő meghibásodásáról szóltak, de valójában 80 liter hidrogén-peroxid került a vízbe, az közömbösítette a klórt, ami épp a vízben levő organizmusok hatástalanítására szolgált volna. A víz nem csak elszíneződött ettől a malőrtől, de bűzlött is, s szinte minden vízilabdázónak fertőtlenítő szemcsepegtetésre volt szüksége.



sport mai honlap – a sportsdemo1.gracenote. com – augusztus 3-án, tehát két nappal a riói nyitány előtt 6 arany-, 3 ezüst- és 10 bronzérmet jósolt a magyar sportolóknak. A végeredmény darabra ugyan kevesebb, de eloszlásban jobbnak bizonyult.) Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy 21 sportágból mindössze négynek a képviselői szereztek érmet, ráadásul a tizenötből hetet az úszók, s ezen belül is négy medál egy versenyző – Hosszú Katinka – nevéhez fűződik. További három aranyat a női kajakosok hoztak, még négy érmet a vívók, míg egy bronz jutott női súlylökőnknek. Innen nézve tehát nem lehetünk maximálisan elégedettek, hiszem számos, jellemzően eredményes sportág képviselői a várakozáson alul teljesítettek. S ha

örökrangsor. A történelem verhetetlenül legeredményesebb olimpikonja Michael Phelps amerikai úszó a maga 23 aranyérmével, amelyeket négy olimpián gyűjtött be. Az utána következő a ranglistában már „csak” 9 aranyéremmel büszkélkedhet, s ilyenek többen is vannak. Az élmezőnytől tehát olyan nagyon itt sem vagyunk leszakadva, mert van egy hétszeres magyar olimpiai bajnok (Gerevich Aladár), két hatszoros (Kárpáti Rudolf és Kovács Pál), két ötszörös (Egerszegi Krisztina, Keleti Ágnes) után Kozák Danuta lett a hatodik sportolónk, aki karrierje során legalább ötször állhatott az ötkarikás dobogó tetején.

A tudósítások annak ellenére üres lelátókról szóltak, hogy az eseményekre összesen 7,5 millió jegyet adtak ki, ezek 70 százalékát brazil állampolgárok vásárolhatták meg, a belépők több mint fele számított olcsónak. Meg nem erősített források szerint a belépőknek 80 százalékát értékesítették, de ennek ellentmondani látszik a közvetítések során látható sok üres széksor. Hogy valami nem volt rendben a jegyárusítással, azt az is jelzi, hogy Patrick Hickey-t, az Európai Olimpiai Bizottság elnökét letartóztatták, mert állítólag illegálisan üzletelt a belépőkkel, a vád szerint jegyüzéreknek adta tovább a tiketteket. A játékok tisztaságát beárnyékolta még, hogy gyanús melléfogásokat lehetett tapasztalni az ökölvívó-mérkőzések bíráskodásában. S mint tudjuk, nem zörög a haraszt…: a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség a kétes ítéletek felülvizsgálata után több bírót is hazaküldött. De születtek megmagyarázhatatlan eredmények a vízilabdatorna csoportmeccsein is. És akkor még nem szóltunk az oroszok tömeges kitiltásáról államilag irányított doppingolás miatt. Talán nem véletlenül mondta – a DPA német hírügynökség szerint – John Coates, a NOB alelnöke: „A riói a legproblémásabb olimpia, amelyet valaha rendeztek.”



sport még fokozni szeretnénk: nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a legsikeresebb Hosszú Katinka és Fazekas-Zur Krisztina felkészítéséhez nem sok köze volt a hazai sportműhelyeknek, mindketten külföldön, külföldi módszereket alkalmazva hozták magukat csúcsformába az olimpiára. Arra viszont igenis büszkének kell lennünk, hogy több mint 10 000 kiváló sportoló közül két magyar (Hosszú és Kozák) is bekerült a 10 legeredményesebb közé. S ugyancsak nincs szégyenkeznivalónk, ha az ország népességéhez és gazdasági erejéhez mérjük érmeink számát s a ranglistán elért helyünket. Hogy a magyar sport, a klubok, a szakosztályok háza táján nincsen minden a legnagyobb rendben, arra jó példával szolgálnak az úszószövetség botrányai, s hogy a szakág legnagyobb reménységei közül többen is kudarcot vallottak. Több sportoló is panaszkodott, hogy nagy rajtuk a nyomás, nehéz teher az olimpiai részvétel. Ha valaki aranya(ka)t nyer, akkor elkerülhetetlen, hogy doppinggal vádolják, akinek ezüst jutott, azon számon kérik, hogy miért „csak” második lett. Bár ezüst és ezüst között néha van különbség, Imre Géza vívó valóban elvesztette az aranyérmet, csak második lett, biztos nyerő helyzetből, Cseh László ezüstérme viszont majdnem olyan fényesen csillog, mint az arany, mert abban a helyzetben, abban a mezőnyben a második hely fölért egy győzelemmel. A felkészülés évei alatt elért, dobogóval kecsegtető eredmények valóban kiválthatnak túlzó elvárásokat a klub, a szakvezetés részéről. De igazán kegyetlen ítéletekre a közvéleménytől számíthatnak a sportolók. Az internet világában mindenre azonnal van reakció, s többnyire – a névtelenség pajzsa mögé bújva – kíméletlen, gyakran

otromba, ízléstelen stílusban. Ha egy versenyző nem jut el a dobogóig, könnyen megkaphatja: minek ment oda, csak súly volt a repülőn… Ráadásul az ítéletek azonnaliak; még le sem fújták a mérkőzést, az úszók még ki se másztak a medencéből, már az egész világ olvashatja, hogy mit gondolnak/írnak az emberek. Pedig hátra van még több meccs, több futam, amikor nem hiányoznak még újabb lelki terhek. Faludi Viktória sportpszichológus – aki részt vett a Rióban olimpiai bajnoki címét megvédő Szilágyi Áron kardvívó felkészítésé ben – úgy véli, a sportolóknak részben a belső nyomással, a belső elvárásokkal, az esélyesség terhével kell megküzdeniHelyezésünk az éremtáblázaton Hely 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12


Ország USA Nagy-Britannia Kína Oroszország Németország Japán Franciaország Dél-Korea Ausztrália Olaszország Hollandia Magyarország

Arany Ezüst Bronz 43 37 36 27 22 17 26 18 26 17 17 19 17 10 14 12 8 21 9 17 14 9 3 9 8 11 10 8 11 7 8 6 4 8 3 4

rekordhalmozó Hosszú Katinka Rióban mind az öt vegyesúszószám világrekord-birtokosává vált, hiszen a mostani 400 méter mellett övé a 200 méter világrekordja és rövid pályán mind a három táv (100–200–400 méter) minden idők legjobb eredménye is.


sport ük, részben pedig a nagyon komoly külső nyomással a sportszövetség, az edző és a társadalom részéről. A szakmai, fizikai felkészítés mellett tehát fontos szerepe lenne a mentális tréning nek is. Ezzel szemben még ma sem általános gyakorlat hazánkban, hogy a sportolókkal szakpszichológusok foglalkoznának a felkészülés és a fontos világversenyek ideje alatt. A népes magyar olimpiai delegációban – a MOB honlapjának adatai szerint – egyetlen pszichológusnak jutott hely. Hosszú Katinka egész könyvet szentelt annak, hogy a londoni kudarc után hogyan tudott rendet tenni a fejében, hogyan tanulta meg, hogy a medencében el kell felejteni az elvárásokat, az esélyesség terhe ugyanis csak lassíthatja… Egy dologra szabad és kell koncentrálni: most a maximumot kell nyújtani, nem a többieket kell figyelni, nem azon agyalni, hányadik is lehetek, hanem még egy kicsit beleadni… Könnyű neki, mondhatnánk, hiszen ő maga és edzőjeférje is pszichológus. Na, ezért kellenek szakemberek az élsportolók mellé… Remek példa erre a hozzáállásra a riói teniszdöntő. A Puerto Ricó-i Mónica Puig

Népes ország = sok érem? Elvileg minél népesebb egy ország, annál nagyobb eséllyel és számban nevel ki tehetséges sportolókat. Az ilyen irányú statisztikák azonban nem feltétlenül igazolják ezt: a világ tíz legnépesebb országa közül öt (India, Indonézia, Pakisztán, Nigéria, Mexikó) összesen sem gyűjtött be annyi érmet, mint Magyarország. Tanulságosak tehát azok a táblázatok, amelyek azt mutatják, hogy egy országban hány lakosra jut egy olimpiai érem. Ebben a rangsorban a tizedikek vagyunk a 654 ezer fő/érem adattal. Az olimpiai éremtábla második helyén álló Nagy-Britanniában például ez a szám az egymillióhoz közelít, míg Kínában csaknem 20 millió lakosra jut egy medál. Figyelemre méltó, hogy a kelet-közép-európai régió országai hozzánk hasonlóan jó vagy még jobb eredményt tudnak fölmutatni. Talán nem járunk messze az igazságtól, hogy ebben része lehetett annak, hogy az egykori szocialista országokban politikai kérdés volt jól szerepelni az olimpiákon, hiszen ezzel a rendszer életképességét, netán a felsőbbrendűségét akarták bizonyítani, s ehhez szabták a sportolók felkészítését. látványosan menetelt a cél felé, parádés végjáték során nagy küzdelemben győzte le a világklasszis német esélyest, Angelique

Szász Emese (jobbra) a női párbajtőr elődöntőjében


MTI Fotó: Czeglédi Zsolt


sport Kerbert, aki a női teniszezők világranglistáján a 2., míg a 22 éves Puerto Ricó-i lány a 34. Monicát láthatóan nem nyomasztották elvárások, senki nem várt tőle aranyat, de semmilyen érmet sem. Örült, s valószínűleg megtiszteltetésnek érezte, hogy ott lehet az olimpián, s nem tett mást, mint legjobb tudása szerint játszott. Puerto Rico, ez pici, különleges státuszú amerikai állam pedig, amely 1948 óta vesz részt olimpiákon, Puig révén szerezte első olimpiai aranyérmét. Kemény edzés, mentális felkészítés – ezek tehát a siker zálogai, de emellett vagy ehhez pénz is kell, nem is kevés. Az állam gazdasági ereje, bőkezűsége vagy fukarsága meghatározó az olimpiai eredményekben. Nagyon jó példát szolgáltat erre az Egyesült Királyság, amely korábban sose állt az olimpiai éremtáblázatok élén: 1976-ban 13., 1988-ban a 12., de Barcelonában is csak a 13. helyen végeztek, de a mélypontot az atlantai 36. helyük jelentette. Ekkor döntöttek úgy a britek, hogy ez így nem mehet tovább. Azóta az állami bevételnek számító lottópénzekből finanszírozzák – bőkezűen – a nem professzionális sportokat. A hatás nem volt azonnali, de már jelentkezett Sydney-ben és Athénban

(10. hely), Pekingben (4.) végül hazai pályán, Londonban (3.). A Rio előtti négy évben 346 millió fontot (mintegy 124 milliárd forint) fordítottak a nemzeti lottóból az olimpiai felkészülésre – ez azt jelenti, hogy minden egyes brit lottózó hozzájárult a sport finanszírozásához –, amivel elérték azt a bravúrt, hogy a mostani játékokon az éremtáblázaton megelőzve Kínát, a második helyen végeztek. Hasonlóan gondolkodhatnak a magyar vezetők is. A sokat vitatott TAO-törvény (a társaságiadó-kedvezmény sporttámogatási rendszere), a sportinfrastruktúra fejlesztését és az utánpótlás-nevelést hivatott biztosítani. A kormány – ezen túl – a 2014–2020-ig tartó időszakban összesen 135 milliárd forinttal támogat 16 kiemelt olimpiai sportágat. Ennek a hatását Rióban még nem lehetett érezni, viszont ha a sportszövetségek, a MOB jól használják föl az állami forintokat, akkor 2020-ban ez már az eredményekben is megmutatkozhat, de még inkább a 2024-es olimpiára érhet be a befektetés… Talán éppen az esetleges budapesti ötkarikás játékokra akarják csúcsformára hozni a magyar versenysportot? M. Nagy Péter

ÉREMPÉNZ ÉS JÁRADÉK. Érmeket és pontokat szerző sportolóink hosszú éveken át mindent föláldozva készülnek életük nagy versenyére, az eredményekért járó jutalmazás egyre inkább arányban állni látszik a befektetett munkával. Az eredményes sportolók egyszeri javadalmazása 1,2–35 millió forint között van attól függően, hogy egyéniben, párosban, legfeljebb 8 fős csapat tagjaként vagy 9-nél több tagot számláló együttesben nyer valaki. A dobogósok 35. születésnapjukat követően havi életjáradékot is kapnak, ennek az előző évi országos havi bruttó átlagbér alapján állapítják meg, amely ma hozzávetőleg 250 ezer forint. 2015-ben például olimpiai járadékra összesen 1454 millió forintot fizettek ki sportolóknak, edzőknek, özvegyeknek. Hosszú Katinka például mintegy 135 millió forinttal lesz gazdagabb Rió után, amihez jön majd még az életjáradék (amit a férje is megkap majd!). Hogy is jön ki ez az összeg? Az egyéni aranyéremért 35, az ezüstért 25, míg a bronzért 20 millió forint jár az államtól tehát a három első és az egy második helyezésért 130 millió forintot kap az úszónő. Emellett a 4x200-as gyorsváltóban is úszott, a 6. helyükért 5 millió Ft-ot kapnak fejenként, s így már össze is jött a 135 millió. Érdekesség: a legnagyobb jutalmat Szingapúr adja az aranyérmesnek, 210 millió forintnyi dollárt, míg az Egyesült Államok sportolói mindössze 7 millió forintot kapnak.



KÉPREGÉNY

Arany János

Rege a csodaszarvasról Rajzolta Fazekas Attila



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



KÉPREGÉNY



gyerMekrejtvény

Gyermekrejtvény A csodaszarvas a néphagyomány szerint egy Isten által küldött vezérállat. A mondát, amely szerint Hunort és Magort vadászat közben egy szarvas vezette letelepedésre alkalmas területre, Kézai Simon jegyezte fel magyarokról szóló krónikájában 1283 körül. Arany János a történetírók munkáját felhasználva akarta megírni a magyarok őstörténetét. A Rege a csodaszarvasról a Buda halála című történelmi eposz hatodik éneke. Azt kérjük a gyermekektől, hogy miután elolvasták a regét, válaszoljanak az alábbi kérdésekre:

1. Kik voltak a vers szerint a két testvér szülei? 2. Milyen állatot űz a két dalia? 3. Melyik folyón kelnek át először vadászat közben? 4. Miből van a tündérlányok sátra? 5. Milyen hangszereken játszanak a tündérlányok? A válaszokat a kérdések sorszámát megadva írjátok le!

A megfejtést 2017. március 31-ig kérjük beküldeni a következő címre: CENTAL Kft. 1509 Budapest, Postafiók: 44. A címzés alá kérjük felírni: Gyermekrejtvény. A helyes válaszokat beküldők között az alábbi nyereményeket sorsoljuk ki: – 2 nyertes részére egy-egy Xbox One S 2 TB játékkonzol – 3 nyertes részére a Duna Kiadótól könyvcsomag – 5 nyertes részére 1–1 db, 2018. évi Kincses Kalendárium előfizetés A nyertesek névsorát a Kincses Kalendárium honlapján (http://www.kincses. hu) és a Népszava 2017. április 29-i számában tesszük közzé.



kincses kalendárium A 2017-es esztendőre cental kft. budapest Kincses Kalendárium 1 a 2017-es esztendőre

Recommend Documents