kincses kalendárium A 2015-ös esztendőre cental kft. budapest Kincses Kalendárium 1 a 2015-ös esztendőre

kincses kalendárium A 2015-ös esztendŐre

cental kft. budapest

Kincses Kalendárium 1

a 2015-ös esztendőre

naptár

Főszerkesztő: Bárd András Felelős szerkesztő: Csulák András Kiadja a Cental Kft. 1054 Budapest, Hold u. 6. Felelős kiadó: Villás Károly ügyvezető igazgató Címlapterv: Dombrádi Norbert Nyomdai előkészítés: M. Nagy Péter Műszaki manager: Lénárt Zsolt – AZÉNA Kft. Nyomdai előállítás: http://www.quadgraphics.pl A Kincses Kalendárium összeállítása során felhasználtuk az MTI hírarchívuma (www.mti.hu) és a Wikipédia (http://wikipedia.org) anyagait.

A szerkesztés lezárva: 2014. szeptember 15. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazgatóság. Postacím: 1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot is kézbesítő postásoknál, valamint megrendelhető e-mailben: [email protected] és telefonon 06-80/444-444 Árus terjesztés: Lapker Zrt. és Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazgatóság Külföldi terjesztés: Colorinterpress Kft. Előfizetői ár: 680 Ft, utcai árusításban 780 Ft HU ISSN 0133-9613



Kedves Olvasóink!

H

ollandiában élő magyar barátom panaszkodik, hogy ott minden szép, minden jó, csak az a sok értekezlet ne lenne. Meséli, hogy az emberek, ahelyett hogy gyorsan döntenének egy-egy, a közösséget érintő ügyről, végeláthatatlanul vitatkoznak, keresik a kompromisszumokat, arra törekszenek, hogy végül mindenki számára elfogadható határozatot hozzanak. Az egyébként dolgosságukról ismert németalföldiek annak ellenére sem szakítanak e furcsa szokással, hogy lassan már egész Európában nevetség tárgyai, viccek sokasága szól a hollandok konok ülésezéseiről. Ezt a megbeszélésmániát a tudományos irodalomban polder-jelenségként emlegetik. A polder alacsonyan fekvő terület, melyet a hollandok mesterségesen hódítottak el a tevngertől gátak segítségével. Egy adott területen birtokkal rendelkezők kötelesek megépíteni, majd megvédeni a gátakat, hiszen egyetlen gyenge szakasz miatt a víz elöntheti a többiek földjét is. A hollandok a földmunkák során megtanultak valami fontosat, ami talán sokkal többet ér, mint a termőföldek ára: ez az együttműködés. Azért kellenek a végeláthatatlan ülésezések, azért kell megegyezésre jutniuk az ellenzőknek is, a támogatóknak is, mert közös a tenger, közös a polder. Az egyhangúan elfogadott határozatok végrehajtása lényegesen könnyebb, mintha a kisebbséget kényszerítenék a többség akaratának elfogadására. Ezt a módszert érdemes lenne eltanulni a hollandoktól. Nálunk a községi, városi képviselő-testületekben legfeljebb csak akkor születik egyhangú döntés, ha a tiszteletdíjról szavaznak, a parlamentben – kormányokon átívelően – nem csak nem fogadják el az ellenzéki javaslatokat, de napirendre sem tűzik. Nincs az az isten, aki a magyar parasztot ráveszi a szövetkezésre, vagy akár a legkisebb együttműködésre. Még arra sem, hogy két gazdaság használjon egy traktort, pedig a kapacitás elég lenne, a költség a fele. A legkisebb település helyi lapjában sem megszokott, hogy a helyi ügyekről vitát indítsanak. S így van ez az élet szinte majd minden területén. „A magyar ember tud termelni úgy, mint egy német, olasz vagy holland” – mondta a közelmúltban az agrárminiszter. Ha tud, akkor miért nem keres vele annyit, mint e szerencsésebb országok parasztjai? Minek köszönheti például Hollandia a fejlettségét? A természeti viszonyoknak aligha, hiszen annál nehezebb körülmények között megélni a mezőgazdaságból, mint amikor úgy kell ellopni a földet a tengertől, aligha lehet. Ennek ellenére Hollandia az Amerikai Egyesült Államok után a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőre. S mindezt egy Dunántúl nagyságú területen produkálják. Talán vitatkozhatunk a miniszter magyarázatával, aki hátrányainkat természeti körülmények mellett külkereskedelmünk viszonylagos fejletlenségével indokolja. Az ok nem, legalábbis elsősorban nem ebben keresendő. A sikeres országokban a politikai érdekcsoportok nem ellenségei, nem is föltétlenül mindig ellenfelei egymásnak. Hiszen ugyanazt akarják: az emberek jólétét. Legföljebb a megvalósítást gondolják másképp. Az egyik így építené meg a gátat, a másik úgy védekezne a tenger ellen. Amikor dűlőre jutnak, közösen emelik a töltést, közösen óvják a poldert. A példa azt mutatja, hogy ez a járható út a jóléthez, a boldoguláshoz. A többi még nem vezetett eredményre. Csulák András



tartalom Kedves Olvasóink!......................................................................................................3 naptár..............................................................................................................................6 névnaptár...................................................................................................................54 Hazai földön Szabadítóként jöttek, megszállóként maradtak........................................................... 70 Sérültek a szegényekért............................................................................................... 75 A kunok a legkiválóbb magyarok............................................................................... 78 Flotta a Balatonon....................................................................................................... 82 Félig kész falu............................................................................................................. 87 Egy esztendő krónikája............................................................................................... 91 gazdálkodás Miből él a magyar gazda?........................................................................................... 99 Régi fajták dicsérete.................................................................................................. 102 Mennyi legelő jut egy emberre?............................................................................... 105 Ünnep előtt a krumpli fővárosában........................................................................... 109 tudomány, technika Abba halt bele, amiért élt...........................................................................................115 Globális fényesedés...................................................................................................118 A sárga kacsák univerzuma....................................................................................... 121 határainkon túl Magyar jogok a határon túl....................................................................................... 127 Eurós felvidékiek...................................................................................................... 131 „Még mindig imádom Ausztráliát”........................................................................... 134 Magyar vendégmunkások a nagyvilágban................................................................ 138 Ez történt a világban................................................................................................. 144 sorsok, emberek A galambigazolvány és egyéb tudós történetek........................................................ 152 Eltörött a hegedűm... ................................................................................................ 156 Nagy fehér ló a parafán............................................................................................. 160 Mint bujdosó igric…................................................................................................. 162 család, otthon Macera konyhában, fürdőben.................................................................................... 166 A fagyi forradalma.................................................................................................... 169 Az álcázás művészete............................................................................................... 172 A sátortól a lakóautóig.............................................................................................. 176 Ki védi meg nevétől a gyereket?............................................................................... 180



tartalom kikapcsoló Az úr a pokolban is úr – képregény.......................................................................... 184 Találkozás egy pléhkocsmában................................................................................. 202 Arzén, kötél, injekciós tű.......................................................................................... 204 Keresztrejtvény......................................................................................................... 208 Horoszkóp 2015-re.................................................................................................... 210 Nyereménypályázat................................................................................................... 212 Utánajártunk szerencséjének..................................................................................... 213 Vonósnégyes kocsmára és istállóra........................................................................... 217 A 2014-es nyereménypályázat nyertesei................................................................... 219 Velünk élő tévedések................................................................................................. 220 vásárnaptÁr..................................................................................................... 223 Irodalom Jókai Mór: A huszti beteglátogatók........................................................................... 224 Lesznai Anna: Egyszerű dal...................................................................................... 227 Vörösmarty Mihály: A magyar hölgyekhez.............................................................. 228 Kellér Dezső: Hogyan lettem nyelvújító?................................................................. 230 Tamkó Sirató Károly: Biztató................................................................................... 232 sport A stadionok nem állnak örökké................................................................................. 233 Isten igaza teljesült Szocsiban.................................................................................. 236 A igazi foci faluhelyen lakik..................................................................................... 239 Kis kincses Rudyard Kipling: Hogyan lett púpos a teve?............................................................ 243 Rudyard Kipling: A rinocérusz................................................................................. 245 Gárdonyi Géza:A veréb............................................................................................. 248 Móra Ferenc: A cinegefészek.................................................................................... 249 A gyakorlat tesz mesterré (perzsa történet)............................................................... 252 Nyúl koma (népmese)............................................................................................... 254 Gyermekrejtvény....................................................................................................... 256 Hirdetőink: AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (95. o.); Alföld Gyöngye Hotel (150. o.); Aura Természetgyógyászati Központ (151.o.); Balneo Hotel (69. o.); Béres Zrt (183. o.); Cellspan Kft. (B 3); Duna International Könyvkiadó (96. o.); Gránit Bank Zrt. (B 4); Hotel Fürdőház Nyíregyháza 149. o.); Hotel Szieszta Sopron (148. o.) ; KA-VOSZ Zrt. (B 2, 112–114. o.); Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (98., 125., 126. o.); Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (97. o.); Szerencsejáték Zrt. (6–51. o., 124. o.); Toldi fogadó (247. o.).



naptár

Január

Télhó, Boldogasszony hava

Mária, Isten anyja Vazul, Gergely

A Nap A Nap A Hold A Hold kel nyugszik kel nyugszik 7.32 16.03 13.31 3.33 7.32 16.04 14.14 4.35

03 Szo Genovéva, Benjámin

Genovéva

7.32

04 V

Titusz, Leóna

Angéla, Renáta

7.31

16.06

15.55

6.24

05 H

Simon

7.31

16.07

16.51

7.10

06 K

Boldizsár

Vízkereszt

7.31

16.08

17.50

7.49

07 Sze Attila, Ramóna

Bálint, Rajmund

7.31

16.09

18.49

8.23

08 Cs

Gyöngyvér

Szeverinusz

7.31

16.10

19.49

8.53

09 P

Marcell

Nap

Névnap

01 Cs 02 P

Újév, Fruzsina Ábel

Szentek napja

16.05

15.02

5.33

Juliánusz, Marcella

7.30

16.12

20.49

9.20

10 Szo Melánia

Vilmos

7.30

16.13

21.48

9.46

11 V

Ágota, Honoráta

7.29

16.14

22.48

10.11

7.29

16.15

23.49

10.36

Veronika, Hiláriusz

7.28

16.17

–

11.03

14 Sze Bódog

Félix

7.28

16.18

0.51

11.33

15 Cs

Lóránt, Loránd

Mór, Pál

7.27

16.19

1.54

12.07

16 P

Gusztáv

Marcell

7.27

16.21

2.58

12.46

17 Szo Antal, Antónia

Antal

7.26

16.22

4.01

13.34

18 V

Piroska

Árpád-házi Szt. Margit

7.25

16.23

5.02

14.30

19 H

Sára, Márió

Márta, Máriusz

7.24

16.25

5.58

15.35

20 K

Fábián, Sebestyén

Sebestyén, Özséb

7.23

16.26

6.48

16.47

21 Sze Ágnes

Ágnes

7.23

16.28

7.32

18.03

22 Cs

Vince, Artúr

Vince, Artúr

7.22

16.29

8.10

19.21

23 P

Zelma, Rajmund

Emerencia

7.21

16.31

8.45

20.38

Ferenc

7.20

16.32

9.18

21.53

7.19

16.34

9.49

23.06

Ágota

12 H

Ernő

13 K

Veronika

24 Szo Timót 25 V

Pál

26 H

Vanda, Paula

Timóteusz, Paula

7.18

16.35

10.21

–

27 K

Angelika

Angéla, Angelika

7.17

16.37

10.56

0.17

28 Sze Károly, Karola

Tamás, Károly

7.16

16.38

11.33

1.25

29 Cs

Adél, Valér

7.14

16.40

12.14

2.28

Bosco-Szt. János

7.13 7.12

16.41 16.43

13.00 13.50

3.27 4.20

Adél

30 P Martina, Gerda 31 Szo Marcella

Telihold 5-én 5 óra 54 perckor Utolsó negyed 13-án 10 óra 47 perckor Újhold 20-án 14 óra 14 perckor Első negyed 27-én 5 óra 49 perckor



január December 22-től január 20-ig Bak csillagjegy

Határidőnapló

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

Kincses Kalendárium

NAP-TÁR 1. 235 éve jelent meg Pozsonyban az első magyar hírlap, Rát Mátyás Magyar Hírmondója. 4. 230 éve ezen a napon született Jacob Grimm német mesegyűjtő és -író. 7. 90 éve ezen a napon született Gerald Durrell brit zoológus és író, többek között a Családom és egyéb állatfajták című regény szerzője. 10. 115 éve ezen a napon született Magyari Endre gépészmérnök, akinek a nevéhez fűződik a hazai rádiós műsorsugárzás beindítása. 11. 215 éve ezen a napon született Jedlik Ányos bencés szerzetes, tudós, feltaláló. 16. 95 éve az Amerikai Egyesült Államokban ezen a napon vezették be a szesztilalmat, ami 1933-ig volt érvényben. 23. 10 éve ezen a napon indult a Jóban Rosszban tévésorozat. 28. 185 éve ezen a napon jelent meg Széchenyi István Hitel című munkája a polgári átalakulás alapvető gazdasági és társadalmi feladatairól. HIRDETÉS

7


naptár

TÚRATIPP A szinte érintetlen természetet lesheti meg, aki a gemenci erdőbe kirándul. Az ország legnagyobb, Európában is ritka ártere 30 kilométer hosszan, 7 kilométer szélesen terül el a Duna élő és holtágaitól szabdaltan. Füzek, nyárfák, galagonya, hamvas szeder, tavaszi csillagvirág népesíti be olyan sűrűn, hogy a tanösvényeken kívül alig-alig járható. Ennek köszönhetően bé-

A gemenci erdő késen élnek itt az őshonos gímszarvasok és vaddisznók, őzek, szürke gémek, réti sasok, kerecsensólymok, hódok és persze halak. Az erdős, bozótos, belső tavakkal, ritka madarakkal népes térség 1996 óta védett, a Duna–Dráva Nemzeti Park része. A Nemzeti Park területét bejárhatjuk gyalog a kijelölt, információs táblákkal, pihenőhelyekkel, madárfigyelő tornyokkal kiépített tanösvényeken, hajókázhatunk, kenuzhatunk, barangolhatunk biciklivel, s fölszállhatunk a kisvonatra. A túrákra nem csak magunk indulhatunk, csoportoknak is kínál programokat, szakszerű vezetéseket a nemzeti park. Ezekről bővebb információt a park honlapján: www.ddnp.hu vagy az erdészet honlapján: www.gemenczrt.hu találni. A gemenci élővilág minden évszakban lenyűgöző, ám gondoljunk rá, hogy a nádasos, vizes ártéren nyáron a szúnyogok is háborítatlanul vigadoznak.

Tájjellegű receptek Vaddisznógombócok almás káposztával Kicsit macerásabban készül ez a húsgombóc, mint társai, hiszen a vadhús keményebb, inasabb – viszont nagyon szeretjük. A vaddisznónak a combját vesszük, nem annyira a hentesnél, mert ott igen ritka vendég, inkább vadász ismerőseinktől. A sötétvörös, nemes húst aztán pucoljuk, kockázzuk, többször forrázzuk, hűtjük – puhítjuk kényes gyomrunkhoz –, daráljuk, mert most nem pörköltre vágyunk, hanem tojással, kevéske áztatott zsömlével, fokhagymával, kaporral, borssal, sóval, előfőzött rizzsel összedolgozott gombócokká formázzuk. A gombócokat pörköltalapon puhuló, már nagy lábasunkban rotyogó savanyú káposztába eresztjük óvatosan, küldünk utána zöldfűszereket, akár kakukkfüvet, zsályát, valami vadon növő növényfélét, hadd érezze otthonosan magát a vaddisznónk. Az illatokkal kényeztetjük orrunkat, féken tartjuk egyre növekvő étvágyunkat, s mikor már puhának ítéljük a gombócot is, a káposztát is, közéjük rendezünk néhány friss almagerezdet. Pár perc múlva tejföllel, friss kenyérrel tálalhatjuk. Illik eléje egy kis gyomorerősítő.



január

90 éve

1925. január 29-én született Kemény Henrik bábművész

Vándor cirkuszos-bábos családból származott, későbbi népszerűsége első számú hősét, Vitéz László alakját nagyapja bábozta el először. Édesapja először a hűvösvölgyi Nagyréten, később a népligeti Mutatványos téren működtetett színházat, ebben a bódéban lépett fel először Kemény Henrik hatévesen, saját maga gyártotta Miki egér figurájával. Negyedik osztályos volt, amikor egy beugrás miatt a pad alatt tanulta a szerepet, emiatt megbuktatták az iskolában. A Koldus és királyfi karácsonyi bemutatója sikeres volt, a következő tanévben pedig az ifjú bábszínész mindent bepótolt egy másik tanítónál. A háború után munkaszolgálatban eltűnt édesapjától átvette a népligeti bábszínház működtetését, majd az államosítás után az Állami Bábszínház munkatársa lett. A családi vállalkozás tagjai minden bábot, kelléket, színpadi eszközt saját kezűleg készítettek, így a nagy tudású bábjátékos az Állami Bábszínházban is tervezett és készített bábokat. Később újra a vándorélet felé fordult. „Volt egy Trabantom, bőröndlakó bábokkal egymagam jártam az országot – emlékezett vissza. – Azokban a kis falvakban, ahol nem volt művelődési

Jeles napok 1. – Újév napja A jóslások és köszöntések napja. Ma kell felköszönteni a rokonainkat, barátainkat, továbbá a gyümölcsfákat, hogy bő termést hozzanak. Ezen a napon csülkös bablevest, töltött káposztát kell enni, de leginkább főtt disznófület.


ház, az istállóban, szalmakupacokon ülve élvezték a darabot. Egyes helyeken nem volt villany, ott a háború után talált tábori aggregátoromat indítottam be, autólámpát szereltem a paravánra, azzal világítottam.” Ez az időszak hozta el Vitéz László országos népszerűségét. A nyolcvanas években Kemény Henrik mozgatta Bodrogi Gyula hangjára Süsüt Csukás István és Szabó Attila bábfilmjében, és ő alakította Hakapeszi Makit a Zsebtévében. 2002-ben a már országos szeretetnek örvendő legendás bábos kiváló művész címet, 2005-ben Kossuth-díjat kapott. 2011-ben, 87 esztendős korában hunyt el. 2. – Ábel Ha hideg van, éjfélkor megszólalnak az állatok, s még érteni is lehet, amit mondanak. 21. – Ágnes Kivezetik az istállóból a lovat, összeszedik a patájából kihulló trágyadarabokat, azokat a tyúkok fészkébe teszik, hogy sokat tojjanak, majd később elkotoljanak, és jó kotlók legyenek. 25. – Pál fordulása Pálforduló, a tél közepe, ezen a napon fordul az idő jobbra. 9


naptár

Február

Telihold 4-én 0 óra 9 perckor Utolsó negyed 12-én 4 óra 50 perckor Újhold 19-én 0 óra 47 perckor Első negyed 25-én 18 óra 14 perckor

Télutó, Böjtelő hava Névnap

01 V 02 H

Ignác Karolina, Aida

Brigitta

03 K

Balázs

Balázs, Celerina

7.08

16.48

16.40

6.24

04 Sze Ráhel, Csenge

András, Veronika

7.07

16.49

17.40

6.55

05 Cs Ágota, Ingrid

Ágota, Etelka

7.05

16.51

18.39

7.24

06 P

Pál, Dorottya

7.04

16.52

19.39

7.50

07 Szo Tódor, Rómeó

Richárd

7.02

16.54

20.39

8.16

08 V

Aranka

Jeromos

7.01

16.55

21.39

8.41

09 H

Abigél, Alex

Apollónia, Erik

6.59

16.57

22.39

9.07

10 K

Elvira

Skolasztika, Elvira

6.58

16.59

23.40

9.35

6.56

17.00

–

10.06

Lídia, Eulália

6.55

17.02

0.42

10.42

Katalin

6.53

17.03

1.44

11.24

Dorottya, Dóra

Szentek napja

11 Sze Bertold, Marietta 12 Cs Lívia, Lídia 13 P

Ella, Linda

14 Szo Bálint, Valentin

Szt. Cirill, Metód

6.52

17.05

2.44

12.14

15 V

Kolos, Georgina

Georgina

6.50

17.06

3.41

13.13

16 H

Julianna, Lilla

Julianna

6.48

17.08

4.33

14.20

17 K

Donát

Donát

6.47

17.10

5.20

15.33

18 Sze Bernadett

Bernadett, Simon

6.45

17.11

6.02

16.50

19 Cs Zsuzsanna

Zsuzsanna

6.43

17.13

6.39

18.09

Leó

6.42

17.14

7.14

19.28

Péter, Eleonóra

6.40

17.16

7.47

20.45

20 P

Aladár, Álmos

21 Szo Eleonóra


Nap

22 V

Gerzson

6.38

17.17

8.21

22.00

23 H

Alfréd

Polikárp, Alfréd

6.36

17.19

8.56

23.12

24 K

Mátyás

Szt. Mátyás apostol

6.34

17.20

9.33

–

25 Sze Géza

Cézár

6.33

17.22

10.14

0.19

26 Cs Edina

Viktor

6.31

17.23

10.58

1.20

27 P Ákos, Bátor 28 Szo Elemér

Gábor, Leander Oszvald

6.29 6.27

17.25 17.26

11.47 12.40

2.16 3.05



február Január 21-től február 19-ig Vízöntő csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 6. 120 éve ezen a napon született Dési Huber István posztumusz Kossuth-díjas festőművész. 10. Ezen a napon lenne 90 éves Szirtes Ádám színész, Kossuth-díjas, kiváló művész, a Talpalatnyi föld, a Körhinta, A fekete város és sok más színpadi, film- és tévészerep népszerű alakítója. 14. 25 éve ezen a napon a Voyager-1 űrszonda kilépett a Naprendszerből. 16. 275 éve ezen a napon született Giambattista Bodoni nyomdász és betűmetsző, a róla elnevezett betűtípus megtervezője. 19. 25 éve ezen a napon jelent meg a számítógépes képszerkesztés modern eszköze, a Photoshop. 23. 110 éve ezen a napon alapították meg a Rotary Clubot, üzletemberek humanitárius szervezetét. 24. 165 éve ezen a napon született Jászai Mari, a híres magyar tragika. 26. 200 éve Napóleon 1200 emberével ezen a napon hagyta el Elba szigetét, hogy első bukása után újra meghódítsa Franciaországot.


HIRDETÉS


naptár

TÚRATIPP A Balaton szerelmeseinek nehezen múlik az év pancsolástól pancsolásig. A tavat pedig látni kell télen is. Ehhez remek választás az Edericsről megközelíthető, a Balaton-felvidéki dombok között megbúvó kicsi falu, Nemesvita. A balatoni panoráma csak a magasan fekvő, gépekkel is szüretelhető szőlősökből élvezhető teljes mértékben, innen azonban a szigligeti várat, a Szent György-hegyet, a Gulácsot, a Tóti-hegyet, a Csobáncot és a Badacsonyt is látni. A falu dombnak kaptató utcácskáin hol egy kút, hol egy gondozott kert, nádtetős házikó, parasztbarokk kúria, hol egy hangulatos terasz ejti rabul az embert. A település a szőlőből és a borkészítésből élt a kezdetektől, s jól ment sora, mert a krónikák szerint 1333-ban a pápai tized fejében már 30 „széles dénárral” adóztak. A falu honlapján olvasható az is, hogy ez a jómód az ide települt templomos lovagoknak volt köszönhető, sőt a templomot is a rendjük emelte, föltehetően az 1100-as évek végén. Meg a máig ép kőfallal körülvett lovagházat fölötte, ami ma plébánia.

Nemesvita lovagjai

A lovagokból mára az emlékek és a lovaglás maradt. Nemesvitán, ha az ember már bejárta a központot – ez egy műremek buszmegálló, mellette vegyesbolt, a hátában kocsmahivatal terasszal, alkalmanként falusi sütés-főzéssel körített táncos mulatsággal –, akkor átadhatja magát a lovaglás örömének. Ha megtanulta a mesterséget, ha csutakolt, szerszámozott az elegáns, korszerű istállóban, ha összebarátkozott a helyi lovászokkal és paripákkal, akkor lovagolhat a környező erdőkben, hegynek föl, völgybe le. Aztán fáradt testtájait szaunában, pezsgőfürdőben pihentetheti, a téli táj hangulatos megvilágításában.

Tájjellegű receptek Borkorcsolyás hidegtál A szőlőkben és vadakban gazdag szelíd erdők között, a kandallóban ropogó tűz mellett, lovaglás és szaunázás után nincs jobb – és kényelmesebb – étkezés a hidegtálnál. Vadhúsból készült, karakteres ízű vastagkolbász karikázva, majoránnától illatos szarvaspástétom tálkában, saját zsírjában pirosra sült oldalas, földarabolt kacsacomb, füstölt szalonna, esetleg töltött tojás, a környéken is népszerű kézműves sajtok bármelyike, például diós kecskesajt, fokhagymás-paprikás tehénsajt, aztán snidlinges túró, házi tejföl, lilahagyma, ecetes cseresznyepaprika, kevéske ajvár, friss kenyér, foszlós kalács szépen elrendezve a tálon – már csak a bicska kell a falatgyártáshoz. No meg dugóhúzó, öblös poharak, hiszen borozgatunk éppen itt a Balaton-felvidéken. A választék zavarba ejtően gazdag, száraz, muskotályos, fehér, vörös, rozé, kinek mi ízlik a korcsolyákhoz.



február

575 éve

1440. február 21-én ellopták a Szent Koronát

Szent István koronája hosszú története során a világ számos pontján megfordult, ritkán került arra sor, hogy több évig huzamosan egy helyben maradjon. Hol biztonsági, hol politikai okokból gyakran utaztatták Fehérvár és Prága, Esztergom és Bécs, Trencsén és Buda és egyéb városok között. A háborús események következtében folyamatosan hadi fenyegetéseknek, a hatalom jelképeként, sőt letéteményeseként pedig az egyes uralkodók, trónkövetelők és vetélkedő főurak meg-megújuló viszályainak volt kitéve annak ellenére, hogy a koronát már a XII. század óta népes őrség vigyázta, amelynek élén magas rangú egyházi és világi nemesek álltak. Egy ilyen kalandos pillanat volt az a bizonyos februári éjszaka. I. (Habsburg) Albert király 1439. októberi halála után várandós özvegye, Luxemburgi Zsigmond lánya, Erzsébet a főurak kérésére beleegyezett, hogy férjhez megy I. Ulászlóhoz, akit őt szerettek volna királynak, de a koronát valójában saját, hamarosan megszületendő fiának szánta. Miközben az urak küldöttséget menesztettek Ulászlóhoz, Erzsébet Budáról

Jeles napok 2. – Gyertyaszentelő boldogasszony napja A tavasz kezdete. Az ókori rómaiak Plútótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház gyertyaszentelő ünneppé alakította. A szentelt gyertya az egészség, a szerencse jelképe.

Pozsonyba indult, s megbízta bizalmas udvarhölgyét, nevelőjét, Kottaner Jánosnét, hogy az akkor a visegrádi fellegvárban őrzött koronát hozza el neki. Az akció során Kesselőkői Liptai Bálint és szolgája segítségével leszerelték a fellegvár ötszögletű kincseskamrájának ajtaját, kihozták a koronát, az ajtóra visszahelyezése után még a pecséteket is visszarakták, a koronát pedig egy vörös bársony vánkosba helyezve kilopták a várból, és a befagyott Dunán szánon átkelve eljuttatták a királynőhöz, aki azt hamarosan átadta a fia gyámjaként megjelölt Frigyes főhercegnek, a gyermek királyt pedig 1440 májusában Kottaner Jánosné karjaiban megkoronázták vele. A Szentszék által támogatott Ulászlót a Szent Korona hiányában, Szent István fejereklyéjének diadémjével koronázták meg 1440 júliusában. Ulászló 1444-ig uralkodott. 5. – Ágota A gonoszűzés napja. Körül kell söpörni a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. A tavaszi munkák megkezdése előtt tisztába kell tenni a házat és környékét, ideje, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól. 16. – Julianna A tavaszt váró emberek Juliannától várják a tél szorításának engedését, a szebb, a jobb időt, a természet ébredését.



naptár

Március

Tavaszelő, Böjtmás hava Nap

Névnap

Telihold 5-én 19óra 6 perckor Utolsó negyed 13-án 18 óra 48 perckor Újhold 20-án 10 óra 36 perckor Első negyed 27-én 8 óra 43 perckor

Szentek napja

01 V 02 H

Albin Lujza

Leontina, Lea Ágnes, Henrik

03 K


Kornélia

Frigyes, Kornélia

6.21

17.31

15.33

4.58

04 Sze Kázmér

Kázmér, Luciusz

6.19

17.32

16.32

5.27

05 Cs

Adorján, Adrián

Adorján, Kolett

6.18

17.34

17.31

5.54

06 P

Leonóra, Inez

Koletta

6.16

17.35

18.31

6.20

07 Szo Tamás

Perpétua, Felicitász

6.14

17.37

19.31

6.45

08 V

Zoltán

János, Domonkos

6.12

17.38

20.31

7.11

09 H

Franciska, Fanni

6.10

17.40

21.32

7.39

10 K

Ildikó

Emil

6.08

17.41

22.33

8.09

11 Sze Szilárd

Konstantin

6.06

17.43

23.34

8.42

12 Cs

Gergely

Gergely, Maximilian

6.04

17.44

–

9.21

13 P

Krisztián, Ajtony

Patrícia

6.02

17.46

0.33

10.07

14 Szo Matild

Matild, Paulina

6.00

17.47

1.29

11.00

15 V

Nemz. ünn., Kristóf

Kelemen, Lujza

5.58

17.49

2.22

12.01

16 H

Henrietta

5.56

17.50

3.09

13.08

17 K

Gertrúd, Patrik

Patrik, Gertrúd

5.54

17.51

3.52

14.21

18 Sze Sándor, Ede

Cirill, Sándor

5.52

17.53

4.31

15.38

19 Cs

József, Bánk

Szt. József

5.50

17.54

5.07

16.57

20 P

Klaudia

Alexandra

5.48

17.56

5.41

18.15

21 Szo Benedek

Benedek, Miklós

5.46

17.57

6.15

19.33

22 V

Beáta, Izolda

Beáta, Katalin

5.44

17.59

6.50

20.49

23 H

Emőke

5.42

18.00

7.27

22.01

24 K

Gábor, Karina

5.40

18.01

8.08

23.07

5.38

18.03

8.53

–

5.36

18.04

9.42

0.07

Gábor, Karina

25 Sze Irén, Irisz 26 Cs

Emánuel

27 P

Hajnalka

Emánuel Lídia

5.34

18.06

10.34

1.00

28 Szo Gedeon, Johanna

Johanna

5.32

18.07

11.30

1.46

29* V

Auguszta

Virágvasárnap

6.30

19.09

13.27

3.25

30 H 31 K

Zalán Árpád

Benjámin

6.28 6.26

19.10 19.11

14.26 15.25

3.59 4.30

* A nyári időszámítás kezdete



március Február 20-tól március 20-ig Halak csillagjegy A tavasz kezdete: március 20-án 23 óra 45 perckor Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 1. 450 éve Estácio de Sá spanyol gyarmatosító ezen a napon alapította meg Rio de Janeiro városát. 7. 485 éve VII. Kelemen pápa ezen a napon tagadta meg, hogy felbontsa VIII. Henrik házasságát, aki megtorlásul megalapította az anglikán egyházat. 8. 115 éve ezen a napon született Patkós Irma primadonna, aki hosszú visszavonultság után idős korában ismét filmsikerek sorát aratta. 11. 130 évvel ezelőtt ezen a napon született Malcolm Campbell, a világ első autóversenyzője. 17. 70 éve a minisztertanács ezen a napon fogadta el a földreformról szóló rendeletet. 18. 50 éve ezen a napon Alekszej Leonov a Voszhod-2 űrhajóból kiszállva 20 percet tartózkodott a világűrben. 25. 220 éve ezen a napon született Vásárhelyi Pál mérnök, a magyar térképészet és folyamszabályozás kiemelkedő alakja. 27. 170 éve ezen a napon született Wilhelm Konrad von Röntgen, a róla elnevezett sugarak felfedezője.


HIRDETÉS


naptár

túratipp A Hanság természeti értékei közepette egy Kapuvárhoz közeli kis község, Hövej a csipkéivel vívott ki világhírt magának. A rábaközi hímzésen alapuló, helyben a lyukacsos jelzővel illetett kézimunka technikáját Nyikos Gáspárné Horváth Borbála hozta magával egy másik hansági településről, Barbacsról, még az 1860-as években. Különlegessége abban rejlik, hogy az olyan finom, vékony anyagok, mint például az organza lyukacsait különböző: csillagos, kalinkós, gombos, órás, búzaszemes, tekert, macskatalpas, legyezős, szőlős, tiklábas, sarlós, szép, borjúfogas, nyolcas mintájú kötésekkel töltötték ki. Pókozásnak hívják ezt a műveletet, vékony cérnaszállal szövik át a lyukakat. De a höveji lányok-asszonyok vastagabb anyagra, sifonra is tudnak hímezni: búzavirágot, szegfűt, margarétát, tulipánt, nefelejcset, s a környék is igen gazdag további modellekben. A textíliákat a közeli osztrák falvakból szerezték be akkoriban az asszonyok, akik közül már akkor nagyon so-

Hövej csipkéi

kan éltek a csipkehímzésnek. És jól is éltek belőle, aki nem volt nagyon ügyes, vagy férfiból volt, az meg házalt a kész munkákkal, kötényekkel, oltárterítőkkel, fejkendőkkel, zsebkendőkkel, ágyterítőkkel a környező városokban, az üdülőhelyek tehetős vendégeinél. 1962-ben a höveji csipke aranyérmet nyert a brüsszeli világkiállításon. A Csipkefaluban – előzetes bejelentésre – egész évben megtekinthető a hímzés múzeuma.

Tájjellegű receptek Hansági bojtár kedvence Nekünk meg ez a bojtár lesz kedves, ha megízleltük a főztjét. Bojtár létére elég jól el volt eresztve, ha futotta neki marhahátszínre, mert abból aztán legalább négy vastag szelet kell, vagy ahányan belekukkantanak a serpenyőbe. Mert ebből fenséges illatok szállonganak, amint a szélein bevagdalt, kicsit meglapogatott, sózott, borsozott hátszíneket az olajon pár perc alatt megkapatunk, félreteszünk, aztán a maradék olajon megpirítjuk a hagymát, megpároljuk a kellően sok gombát, visszarakjuk a husikat a serpenyőbe, csontlével fölengedve, födő alatt puhítjuk. Adhatunk még hozzá babérlevelet, mustármagot, esetleg borókabogyót. Aztán előkerítjük a saját kisbojtárunkat, s kizavarjuk az erdőbe, mászna föl a fára, s hozna fürjtojást. Mert a kedvenc bojtárunk ezzel ette a hátszínt – értem én, hogy a marha legelés közben elveszített egy-két szelet hátszínt, s nem volt körítésnek más a környéken, mint egy fürjfészek. De talán a tyúktojástól sem sértődik meg senki – a főtt tojást szeletelve kell a megpuhult, gombával halmozott húsra ültetni. Rizs és búzasör dukál hozzá.



március

85 éve

1930. március 12-én Gandhi elindította a Sómenetet

Az 1869-ben született Mohandász Karamcsand Gandhi az erőszakmentes politikai harc, a pacifizmus, a passzív polgári ellenállás nagyhatású képviselője volt az India függetlenségéért és az állampolgárok egyenlőségéért folytatott küzdelemben. Az I. világháború előtt Dél-Afrikában ügyvédként az elnyomott indiaiak szószólója volt, a későbbi évtizedekben Indiában a brit uralom ellen, India függetlenségéért és egyben a különböző vallású indiaiak, muszlimok és hinduk közötti viszályok elsimításáért küzdött. Módszere a bojkott, a passzív ellenállás, az engedetlenség, a sztrájk, a böjt volt, tanainak elméleti alapja az ősi indiai dzsáinizmusból kiinduló teljes erőszakmentesség. Konok agresszióellenessége gyakran agressziót váltott ki. Többször került börtönbe, végül merénylő golyója által végezte. De sokszor sikerrel járt: visszavontak rendeleteket, nyélbe ütöttek megállapodásokat. Egyik legemlékezetesebb akciója az úgynevezett Sómenetelés volt. 1930 januárjában 11 pontban fogalmazta meg az indiai nemzeti mozgalom követeléseit. Március 2-án levélben sürgette az alkirálynál a reformok bevezetését, majd 12-én elindult Ahmadabádból a 400 km-re fekvő Dandiba. A menethez április 5-éig több

Jeles napok 4. – Kázmér A patkányok menekülésének napja. Házból, ólból, istállóból ki kell űzni őket, mindenhonnan, ahová befészkelték magukat. 24. – Gábor Vetni kell a káposztát és társait. Ám nem szabad vetés közben, a földek


ezren csatlakoztak, s a résztvevők a tengerparton sókristályok gyűjtésébe fogtak. A sót mindig is az indiaiak termelték ki, ám értékesítésének monopóliuma a briteké volt, akik 1923-ban még meg is duplázták a sóadót. Gandhiék a Sómenettel ezzel a monopóliummal szegültek szembe, és kinyilvánították, hogy sót gyűjteni a tengerből mindenkinek joga van. Ez az akció azóta is a békés tiltakozás és az erőszak nélküli harc szimbóluma, egyik fő összetevője annak az elkötelezettségnek, amelynek következtében Gandhi a Mahátma – „Nagy lélek” – nevet kapta tisztelőitől. között vándorolva kakassal találkozni, mert akkor repce nő a káposzta helyett. 25. – Gyümölcsoltó, fecskehajtó boldogasszony napja A mező növekedésnek indul. Eddig, ha vasfogóval húzták, se jött ki a fű a földből, mostantól kalapáccsal sem lehet visszaverni. Megérkeznek a fecskék, fölveti magát a hal a vízben. 17


naptár

Április

Tavaszhó, Szent György hava Nap

Névnap

Hugó Áron, Ferenc

04 Szo Izidor 05 V Húsvét, Vince

Izidor

10 P 11 Szo 12 V 13 H 14 K 15 Sze 16 Cs 17 P 18 Szo 19 V 20 H 21 K 22 Sze 23 Cs 24 P 25 Szo 26 V 27 H 28 K 29 Sze 30 Cs

Richárd

Húsvéthétfő, Vilmos

07 K Herman 08 Sze Dénes 09 Cs Erhard

Szentek napja

01 Sze Hugó 02 Cs Áron 03 P Buda, Richárd

06 H

Telihold 4-én 14 óra 6 perckor Utolsó negyed 12-én 5 óra 44 perckor Újhold 18-án 20 óra 57 perckor Első negyed 26-án 1 óra 55 perckor A Nap A Nap A Hold A Hold kel nyugszik kel nyugszik 6.24 19.13 16.24 4.58 6.22 19.14 17.24 5.24 6.20

19.16

18.24

5.49

6.18

19.17

19.24

6.15

6.16

19.18

20.25

6.42

6.14

19.20

21.27

7.11

Herman

6.12

19.21

22.28

7.44

Dénes, Valér, Valter

6.10

19.23

23.27

8.21

6.08

19.24

–

9.05

6.06

19.25

0.24

9.54

6.04

19.27

1.17

10.51

Zsolt Leó, Szaniszló

Leó, Szaniszló

Gyula

Gyula

Ida

6.02

19.28

2.05

11.54

6.00

19.30

2.48

13.03

Tibor

Tibor

5.58

19.31

3.27

14.16

Anasztázia, Tas

Anasztázia, Oktávia

5.56

19.33

4.02

15.31

Csongor

Bernadett

5.54

19.34

4.36

16.47

Rudolf

Izidóra, Dezső, Rudolf

5.52

19.35

5.09

18.04

Andrea, Ilma

Apolló

5.51

19.37

5.43

19.21

Emma

Emma

Tivadar

5.49

19.38

6.19

20.36

5.47

19.40

6.59

21.47

Konrád

Anzelm, Konrád

5.45

19.41

7.42

22.52

Csilla, Noémi

Kájusz, Noémi

5.43

19.42

8.30

23.50

Béla

Adalbert, Béla

5.41

19.44

9.23

–

György

György, Fidél

5.40

19.45

10.19

0.40

Márk

Szt. József

5.38

19.47

11.17

1.23

Ervin

Ervin, Klétusz

Zita, Mariann

5.36

19.48

12.16

2.00

5.35

19.49

13.15

2.32

Valéria

Valéria, Péter

5.33

19.51

14.15

3.01

Péter Katalin, Kitti

Katalin Piusz, Zsófia, Katalin

5.31 5.29

19.52 19.54

15.14 16.14

3.27 3.53



április Március 21-től április 20-ig Kos csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


NAP-TÁR 2. 210 éve ezen a napon született Hans Christian Andersen dán költő, író, a rendíthetetlen ólomkatona, a rút kiskacsa és még sok halhatatlan mesealak kitalálója. 11. 115 éve ezen a napon született Márai Sándor regény- és drámaíró, költő, újságíró. 12. 200 éve ezen a napon született Rómer Flóris bencés szerzetes, művészettörténész, a magyar régiségtudomány megalapítója, a magyarországi műemlékvédelem első kezdeményezője. 15. Hatvan éve ezen a napon nyitotta meg Chicagóban első éttermét Ray Kroc, és ezzel megalapította a McDonalds hálózatot. 16. Háromszáztíz éve Anna brit királynő ezen a napon ütötte lovaggá Isaac Newtont. 24. Ezen a napon lenne 95 éves Zenthe Ferenc Kossuth-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, számtalan film- és tévészerep népszerű alakítója, a Nemzet Színésze. 26. 115 éve ezen a napon született Charles Richter szeizmológus, a földrengések erősségét mérő Richter-skála megalkotója HIRDETÉS

19


naptár

túratipp Ha a fővárosból Pilisvörösvár felé autózunk, Ürömről csak az útjelző tábla értesít minket. Jócskán fölfelé kell kapaszkodni, hogy megtaláljuk a Pilis vonulatai, a Róka-, a Kő-, az Ezüsthegy, a Nagy-Kevély, a Kis-Kevély karéjában megbúvó, a Péter-, az Arany- és az Ürömhegy alkotta erdők mögött ezt a csinos sváb falut. A főtér virágágyásoktól színes, s minden itt van, ami a lakosoknak a hétköznapokhoz kell: nagy bolt, kis üzletek sora, templom pici parkkal, buszmegálló, orvos, posta, hivatal, fodrász, hentes. A turistáknak azonban érdemes továbbmenniük, az erdőkkel határolt utcákban a régi falusi házak keverednek lakóparkokkal, villákkal. Azért találunk a régi időkből is látnivalókat. A falu büszkesége a kápolna, amelyet a fiatal földbirtokos József nádor korán elhunyt feleségének, Alexandra Pavlovnának emeltetett, igen gazdag belső díszítéssel, kívül faragott kővel, márvánnyal burkoltatott. A Kálvária-dombon helybéli, adakozó sváb családok neveit olvasgathatjuk, mi-

Üröm visszafoglalása

közben a panorámában gyönyörködünk, de megpihenhetünk a közeli Cigány-árok partján, a védett műemlék kőhídnál. A helybeli lapos kőből készült boltíves híd a Tábordűlőn (Lägerecker) csodálható meg. Ez a név a szabadságharcot idézi, Kmety György vagy Görgey Artúr katonái táboroztak itt, s innen indultak Buda visszafoglalására 1849-ben. Ők biztos gyorsabban odaértek, mint a mai ürömiek, akiknek az Árpád híd bevétele is fölér egy hadakozással. A 10-es út olyan keskeny, olyan zsúfolt, hogy az ürömi túrát nem hétköznapokra ajánljuk.

Tájjellegű receptek Sváb gőzgombóc mákkal Az eredeti nevén germknödel az édesszájúaknak és a soványaknak ajánlott, hiszen a fehér gömböket szilvalekvárral kell megtölteni, vaníliaöntettel burkolni, majd mákkal megszórni – nem fogyókúrás étel. Fél kiló liszthez egy evőkanál cukor, 3 deci tej, egy tojás, egy szelet vaj, pici só, citrom reszelt héja kelletik kellően összegyúrva. Félórás kelesztés után egy pohárral gombócokat szaggatunk belőle, közepébe szilvalekvárt teszünk, esetleg kis rumot adunk hozzá, ezt megkóstoljuk elébb, tán kis fahéjat is érzésre, majd újból jól záródó gombóccá formáljuk a tésztát. Még egy kicsit pihentetjük a gombócokat, majd forró víz gőze fölé tesszük egy lyukacsos edénybe vagy szűrőbe, lefödjük, hagyjuk puhulni. De kifőzhetjük őket a hagyományos módon, lobogó vízben is. Ha kész, vaníliapudinggal, sodóval vagy bármi kedvünkre való édessel leöntjük, cukros mákkal megszórjuk. Nem spórolunk a kalóriákkal, így leöblíthetjük félszáraz pezsgővel, gyerekek persze gyerekpezsgővel, limonádéval kísérjék.



április

90 éve

1925. április 18-án nyitották meg az első Budapesti Nemzetközi Vásárt

A budapesti kiállításoknak akkor már több mint negyedszázados hagyománya volt. A mai Hősök terén rendezett, Ferenc József által megnyitott nagyszabású millenniumi kiállítást évtizedes szünet után követte az első magyar árumintavásár, a Márciusi Vásár a Vigadó földszintjén, de a következő évben már ismét a Városligetbe költözött a kiállítás. A következő években egyre szélesebb profillal nyílt meg újra meg újra. Eleinte a hazai ipar és kereskedelem propagálásáról volt szó, de igen hamar megjelentek külföldi kiállítók is olyan termékekkel, amelyeket Magyarországon nem gyártottak, s létrejött a szakmai tapasztalatcsere lehetősége. 1913-tól a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gondozásába került a Tavaszi Vásár, s a további nemzetközi nyitás értelmében 1914-ben Bulgária és Törökország vendégeskedésével immár Keleti Vásár néven nyílt meg a kiállítás, amit 1918-ban meg is ismételtek. A háború utáni sorozatos vásárokon egyre nagyobb szerepet kaptak a külföldi kiállítók, s miközben a nézőközönséget is különféle utazási és egyéb kedvezményekkel csalogatták az eseményre, végre 1925 tavaszán a Tavaszi Árumintavásárból és a Keleti

Jeles napok 1. – Hugó Komolytalan újév. A naptárreformok előtti időkben évkezdő napként ünnepelték. Mókázással, bolondozással illik köszönteni a természet megújulását, újjáéledését. S persze az alaposan lóvá tett bolondokat.

Vásárokból megszületett a Budapesti Nemzetközi Vásár. A következő években szakvásároktól kísérve egyre tovább fejlődött a BNV, 1938-ban kiállították a Philips cég televízióját, 1941-ben pedig a római Termini pályaudvar makettjét. A II. világháború utáni rövid fellendülést többéves szünet követte, majd az ötvenes évek közepétől újrainduló Budapesti Ipari Vásár 1962-től ismét „Nemzetközi” lett, s 2012-ig ilyen néven fogadta évről évre sok százezer látogatóját, amikor az ipar és kereskedelem fejlődésének felgyorsulásával végleg átadta helyét a nagyszabású szakvásároknak. 12. – Gyula Az év századik napja. Féregűzésre, takarításra, tisztaságteremtésre alkalmas. A ház, az ólak kitakarítása, fertőtlenítése után az emberek is megfürdenek, a ruháikat kimossák, az állatokat lecsutakolják. 30. – Széna Kata napja Katalin Széna jelzője a Sienai név magyar, népies változata, tehát Sienai Szent Katalin napja. Időjósló és termésjósló nap is.



naptár

Május

Tavaszutó, Pünkösd hava Nap

Névnap

Szentek napja


01 P Munka ünn., Fülöp 02 Szo Zsigmond

Fülöp, Jakab, József Atanáz, Zsigmond

03 V

Tímea, Irma

Fülöp, Jakab

5.25

19.58

19.18

5.13

04 H

Mónika, Flórián

Mónika, Flórián

5.23

19.59

20.20

5.45

05 K

Györgyi

Irén, Gotthárd

5.21

20.00

21.21

6.21

06 Sze Ivett, Frida

Judit, Frida

5.20

20.02

22.20

7.02

07 Cs

Gizella

Gizella

5.18

20.03

23.15

7.50

08 P

Mihály

Mihály, Győző

5.17

20.04

–

8.45

09 Szo Gergely

Gergely

5.16

20.06

0.04

9.47

10 V

Ármin, Pálma

Izidor, Ármin

5.14

20.07

0.48

10.53

11 H

Ferenc

Ferenc, Fábiusz

5.13

20.08

1.28

12.03

12 K

Pongrác

Pongrác

5.11

20.10

2.03

13.15

13 Sze Szervác, Imola

Szervác, Imelda

5.10

20.11

2.36

14.29

14 Cs

Bonifác

Bonifác

5.09

20.12

3.08

15.43

15 P

Zsófia, Szonja

Zsófia

5.07

20.14

3.40

16.58

16 Szo Mózes, Botond

János, Mózes

5.06

20.15

4.14

18.12

17 V

Paszkál

Paszkál

5.05

20.16

4.51

19.25

18 H

Erik, Alexandra

Alexandra

5.04

20.17

5.32

20.33

19 K

Ivó, Milán

Celesztin, Ivó

5.03

20.19

6.18

21.35

20 Sze Bernát, Felícia

Bernát, Bernardin

5.02

20.20

7.09

22.30

21 Cs

Konstantin

András

5.00

20.21

8.04

23.17

22 P

Júlia, Rita

Rita, Júlia, Emil

4.59

20.22

9.03

23.58

Dezső, Renáta

4.58

20.23

10.03

–

23 Szo Dezső 24 V

Pünkösd, Eszter, Eliza Eszter

4.57

20.24

11.03

0.32

25 H

Pünkösdhétfő, Orbán

4.56

20.26

12.03

1.03

26 K

Fülöp, Evelin

Gergely, Orbán

4.56

20.27

13.03

1.30

27 Sze Hella

Pelbárt, Ágoston

4.55

20.28

14.02

1.56

28 Cs

Emil, Csanád

Vilma, Vilmos

4.54

20.29

15.02

2.21

29 P

Magdolna

Magdolna, Ervin

4.53

20.30

16.03

2.47

Johanna Petronella

4.52 4.52

20.31 20.32

17.05 18.08

3.14 3.44

30 Szo Janka, Zsanett 31 V Angéla

Telihold 4-én 5 óra 42 perckor Utolsó negyed 11-én 12 óra 36 perckor Újhold 18-án 6 óra 13 perckor Első negyed 25-én 19 óra 19 perckor



május Április 21-től május 20-ig Bika csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 1. 215 éve ezen a napon született Landerer Lajos nyomdász, aki 1848. március 15-én kinyomtatta a Nemzeti dalt. 3. Ezen a napon lenne 50 éves Bódi László (Cipő) rockénekes, zeneszerző, a Republic együttes tagja. 4. Ezen a napon lenne 90 éves Buzánszky Jenő labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje. 8. 180 éve ezen a napon született Székely Bertalan festő számos ismert történelmi tárgyú festmény és portré alkotója. 13. 65 éve ezen a napon rendezték az első Formula 1-es versenyt. 16. Theodore Maiman fizikus a kaliforniai Hughes Research Laboratoriumban 55 éve ezen a napon villantotta föl először a lézersugarat. 23. Az 1990-es választások nyerteseként Antall József történész, az MDF elnöke 25 éve ezen a napon alakította meg kormányát. 29. 810 éve ezen a napon koronázták meg II. Andrást, az első magyar királyt, aki koronázási esküt tett.


HIRDETÉS


naptár

túratipp A Tisza-parti, Hódmezővásárhelytől ugrásnyira fekvő kis halászfalu büszke természeti adottságaira, s ezeket hirdetve csalogatja a turistákat. Lehet csatlakozni például az erdei iskolásokhoz, akiknek májusban hagyományosan megrendezik a fülemülék éjszakáját: természetvédőkkel keresik föl a sötét erdőt, s hangjuk alapján próbálják fölismerni a madarakat. De minden nap- és évszaknak gazdag a kínálata: a Tisza és holtágai nemcsak a megélhetést adják, a közeli s távoli városokból kirándulók zarándokolnak ide fürödni, csónakázni, pecázni, csodálják a szőlőket, a szilvás, körtés, birsalmás kerteket, az erdőket, az ófalu fölújított halászházait, a kicsi település hangulatát. A természetkedvelők a tájvédelmi körzetet keresik föl, amelyet 1971-ben nyilvánítottak védetté a Tisza bal partjának hullámterén, 2232 hektáron. A sajátosan magyar tájegység a folyamszabályozáskor alakult ki, amikor kézi erővel építették meg a 3500 kilométeres gátrendszert és 170

Mártélyi fülemülék kilométeren egyengették a Tisza útját. A védett körzetben ecsetpázsitos mocsárrét, sulyom, békatutaj, rucaöröm, békaszőlő, vízidara s egy viszonylag ritka békalencseféle lelhető föl. De a tiszavirágzást is megcsodálhatja itt az ember június közepén. A halak közül a híres tiszai kecsege, madarakból gémek, kócsagok, vadrécék s a ritka fekete gólyák is szép számban képviseltetik magukat. A Madártani Intézet helyi kutatóállomása 37 halfajt, 34 emlőst, 119 fészkelő és 124 féle átvonuló madarat számolt meg a környéken.

Tájjellegű receptek Kecsegepörkölt orránál fogva Egy szép kecsegét megfogunk az orránál. Ekkor már persze nem él, tehát nem a szót fojtjuk belé, hanem őt magát a forró, lobogó vízbe néhány másodpercre. E kegyetlennek tűnő művelettől vastag, kemény bőre könnyen leválasztható róla, ha a deszkán fekszik, s már leütöttük fejét, farkát. (Másik, könnyebb módszer, hogy férjurunkat vezetjük orránál fogva a kecsegéhez, intézze ő a munka nehezét.) Ha így, ha úgy a gerincétől is megfosztott halacskát fölszeleteljük, besózzuk s hőálló üvegedényben pihentetjük. Mi addig szorgosan pörköltszaftot készítünk szalonna zsírján fonnyasztott hagymából, zöld- és pirospaprikából, paradicsomból, némi citromfűből, mustármagból. Ebből annyit öntünk a halakra, hogy nagyjából ellepje őket, de azért maradjon még későbbre is. Az üvegtálat lefödjük s a sütőbe toljuk. Ha megpuhult a hal, tejföllel és liszttel bekevert maradék szafttal nyakon öntjük, s már födő nélkül pirítjuk még egy kicsit. Tarhonyával, száraz fehérborral körítjük.



május

110 éve

1905. május 31-én elindult próbaútjára Csonka János első, magyar gyártmányú gépkocsija

A magyar gépkocsigyártás akkor már jó néhány éves kísérletező periódust tudhatott maga mögött. Lassacskán kialakult a gépkocsi-közlekedés, és 1900 óta közúti szabályrendeletek is érvényben voltak. Külföldi alkatrészekből gyártotta Phönix gépkocsiját a Podvinecz és Heisler Malomberendezések gyára, és Csonka János mérnök háromkerekű, tengelykapcsoló és sebességváltó nélküli motoros levélgyűjtő járműve is használatban volt. A Magyar Királyi Posta- és Távirda-igazgatóság postaautók gyártására 1903-ban kiírt pályázatát szintén Csonka János nyerte meg négyütemű, vízhűtéses, sorosan kapcsolt sebességváltóval ellátott járművével. Az autó kézműves módszerrel a Műegyetem Múzeum körúti gépműhelyében készült, amely ma az ELTE Bölcsészkarának Gólyavára. Első útja a Várba és onnan vissza vezetett, a kereskedelemügyi miniszter által előírt 2000 km-es próbautat pedig a Felvidék, Erdély és az Alföld nehéz terepein teljesítette a tervezőn kívül Haltenberger Samu és Cimponeriu Dénes postamérnökök közreműködésével. A

Jeles napok 2. – Zsigmond Uborkát éppen ma kell vetni, biztosan jó lesz a termés. Azonban vigyázni kell, nem szabad vetés közben beszélgetni, mert egy szó – egy mag, hiányos lesz a sor. Ha ajándékba kapunk uborkamagot, ne köszönjük meg, mert nem kel ki. 4. – Flórián Flórián a tűzoltók védőszentje, ezért ezen a napon nem

márkát Doxának nevezték el, az autó átlagsebessége 26, maximális sebessége 35 km/óra volt. A járművek 1906. január 15-én álltak forgalomba a Postánál. A következő években Csonka János tovább fejlesztette a járműveket és újabb autókat épített a Röck István Gépgyár, illetve a Győri Magyar Waggon- és Gépgyár fődarabjaiból, melyek még a harmincas években is működtek. A magyarországi gépjárműgyártás az 1929es nagy válságot még valahogy túlélte – bár ezután elsősorban autóbuszokat és teherautókat gyártottak –, a II. világháború azonban már túl nagy pusztítást okozott. Autóbuszok és teherautók gyártása mellett a személygépkocsi-gyártás csak a huszadik század utolsó évtizedében indult újra.

az asszonyé, hanem a férfié a tűzrakás nemes munkája. Begyújtás előtt kezet kell mosni, a vizet pedig szétpermetezni, hogy az ezen a napon különösen haragos tűz ne okozzon bajt. További óvintézkedés, hogy 10 óra után szabad csak meggyújtani a tüzet, különben a korai tűz fölgyújtja a házat. 21. – Konstantin Még ezen a napon lehet palántázni, tököt, sütőtököt vetni, hogy télen süthessünk majd belőle. A hétéves tökmag terem a legjobban.



naptár

Június

Nyárelő, Szent Iván hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 H 02 K

Tünde Kármen, Anita

Jusztiniusz, Paulina Marcellinusz, Péter

03 Sze Klotild

Telihold 2-án 18 óra 19 perckor Utolsó negyed 9-én 17 óra 42 perckor Újhold 16-án 16 óra 5 perckor Első negyed 24-én 13 óra 3 perckor

04 Cs

Bulcsú

04 P

Fatime

Károly, Klotild

A Nap A Nap A Hold A Hold kel nyugszik kel nyugszik 4.51 20.33 19.10 4.18 4.50 20.34 20.11 4.58 4.50

20.34

21.09

5.44

4.49

20.35

22.02

6.38

Bonifác, Reginald

4.49

20.36

22.49

7.38

06 Szo Norbert, Cintia

Norbert

4.48

20.37

23.30

8.44

07 V

Róbert

Fülöp, Róbert

4.48

20.38

–

9.54

08 H

Medárd

Medárd, Ágnes

4.47

20.38

0.07

11.06

09 K

Félix

Efrém

4.47

20.39

0.40

12.18

10 Sze Margit, Gréta

Margit

4.47

20.40

1.12

13.31

11 Cs

Barnabás

Barnabás

4.47

20.40

1.43

14.44

12 P

Villő

János

4.46

20.41

2.15

15.57

13 Szo Antal, Anett

Antal, Antónia

4.46

20.42

2.49

17.08

14 V

Vazul

Vazul

4.46

20.42

3.27

18.17

15 H

Jolán, Vid

Jolán, Viola

4.46

20.43

4.10

19.21

16 K

Jusztin

Jusztina, Auréliusz

4.46

20.43

4.58

20.19

17 Sze Laura, Alida

Adolf, Laura

4.46

20.43

5.51

21.10

18 Cs

Arnold, Levente

Arnold

4.46

20.44

6.48

21.54

19 P

Gyárfás

Gyárfás, Romuald

4.46

20.44

7.48

22.31

20 Szo Rafael

Rafael, Florencia

4.46

20.44

8.49

23.04

21 V

Alajos, Leila

Alajos, Lujza

4.46

20.45

9.50

23.33

22 H

Paulina

Tamás

4.47

20.45

10.50

23.59

23 K

Zoltán

Etelka

4.47

20.45

11.50

–

24 Sze Iván

Iván

4.47

20.45

12.50

0.25

25 Cs

Vilmos

Vilmos, Viola

4.48

20.45

13.50

0.50

26 P

János, Pál

Cirill, Dávid

4.48

20.45

14.50

1.16

27 Szo László

László, Sámson

4.48

20.45

15.52

1.44

28 V

Levente, Irén

Iréneusz, Irén, Laura

4.49

20.45

16.54

2.16

29 H 30 K

Péter, Pál Pál

Péter, Pál, Judit Szt. Emília

4.49 4.50

20.45 20.45

17.56 18.56

2.53 3.36



június Május 21-től június 21-ig Ikrek csillagjegy A nyár kezdete: június 21-én 18 óra 38 perckor. Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


NAP-TÁR 4. 10 éve ezen a napon jelent meg a magyar Wikipédián a 10 000. szócikk, a „Gouache” (egy vízfestési technika elnevezése). 14. Ezen a napon lenne 90 éves Darvas Iván színművész, Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész, a Liliomfitól Gogol Egy őrült naplója című hatalmas monológjának főszerepéig számtalan fontos színpadi és filmszerep nagyhatású és népszerű alakítója. 21. 42 év után huszonöt éve ezen a napon nyitotta meg újra kapuit a Budapesti Értéktőzsde. 24. 105 éve Ugo Stella ezen a napon alapította meg az „Anonima Lombarda Fabbrica Automobili”, azaz az Alfa Romeo céget. 29. 115 éve ezen a napon született Antoine de Saint-Exupéry francia pilóta és regényíró, A kis herceg megalkotója. 30. 110 éve ezen a napon jelent meg Albert Einstein A mozgó testek elektrodinamikájáról című cikke, amelyben lefektette a speciális relativitás elméletét.

HIRDETÉS

27


naptár

túratipp

A Mecsek haragoszöld erdei között lankásan kanyarog az út Pécsről Orfűre, amely muskátlis, nádtetős, vendéglős, gyerektáboros, vállalati üdülős, horgásztanyás, kempinges, sörözős vízi paradicsom a hegyek között. Ha valaki vizet akar nyárra, az a hatvanas-hetvenes években épített négy tó, az Orfűi-, a Pécsi-, a Herman Ottó- és a Kovácsszénájaitó füzérén minden elképzelhetőt megtalál. A Herman- és a Kovácsszénájai-tavon csónakázni és horgászni lehet, itt védett és ritka vízimadarak, halak élnek, ezeken a völgyzárógátas, akadókkal, nádasokkal szegélyezett tavakon akár vidrát is láthatunk. A partról, stégről, csónakból ponty, amur, kárász, süllő, csuka, harcsa, keszeg, kecsege, lénai tok, pisztráng kerülhet horogra. Az Or-

Orfű vizei

fűi- és a Pécsi-tó a strandolók, szörfözők, vitorlázók, sárkányhajósok terepe. Aki inkább partra vetve érzi jól magát, az megnézheti a kivételes gyűjteményű tájházat, a Malommúzeumot, a Vízfőforrást, elkalandozhat a közeli abaligeti cseppkőbarlangba, a denevérmúzeumba. Denevér élőben is látható a környéken, a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet védett állatai között. Röptében figyelhetjük meg a sárgafoltos hegyi szitakötőt, a hegyi billegetőt, a kis légykapót, de a fokozottan védett harist is akár. És hogy minden kerek legyen, már Orfűn is van fesztivál. A Fishing on Orfű az alternatív hazai és külföldi együttesek rajongóit várja június derekán egy helybéli kempingbe.

Tájjellegű receptek Medvehagymás afrikai harcsa Az az apró bökkenő, hogy a Mecsek medvehagymás ligetei tavasszal pompáznak, mi meg nyáron fogtuk a harcsát a tóban. De nem esünk kétségbe, tettünk el a zöldből mélyhűtőbe vagy üvegbe. Innen már nincs nehéz dolgunk, pláne, ha emberünk elvégezte a férfimunkát, s a halacska pucolva, nyúzva, filézve, szeletelve hever deszkánkon. A sütéshez kellően vékony halszeleteket jól megkenjük vajjal, szórunk rá rozmaringot, kakukkfüvet, sót, de csak illendően, mert a fő fűszerünk a medvehagyma most, amellyel bőkezűen bánunk. Erre finom füstölt sajt szeleteit fektetjük, majd összetekerjük az egyre vaskosabb szeleteket, megtűzzük, hogy úgy is maradjon. Kisüthetjük tejszínnel locsolgatva tepsiben, vagy alufóliába göngyölve parázson, de akkor pici szalonna ne maradjon ki a tekercsből. Idevalósi cirfandlival koccintsunk rá.



június

125 éve

1890. június 24-én született Baktay Ervin India-kutató

Festőnek készült, a budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben Hollósy Simonnál tanult. Az I. világháborúban a harctéren szolgált. Az ezt követő években India kultúrájával ismerkedett, könyvet írt Rabindranath Tagoréról, kiadta a Mahábharáta regéit és Gandhi válogatott írásait. 1926-ban nagyszabású tanulmányútra indult, melynek során bejárta Kőrösi Csoma Sándor útját. Itteni tudósításaiból született később háromszor kiadott India című munkája. Hazatérve a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagjaként A földgömb című folyóiratot szerkesztette, további könyveket írt India múltjáról, hétköznapi életéről és vallásbölcseletéről, fordításokkal és előadásokkal népszerűsítette az indiai kultúrát. A II. világháború után a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum igazgatóhelyetteseként az indiai gyűjteményt gondozta és előadott a budapesti egyetemen. Ebben az időszakban született 1942-es művének átdolgozott és kibővített kiadása Kőrösi Csoma Sándor életéről, valamint legnagyobb szabású műve, az India művészete. Művei számos más nyelven is nyilvánosságot kaptak, idővel nemzetközi tekintélyre tett szert,

Jeles napok 10. – Retkes Margit napja A Retkes melléknevet Margit a Mura-vidéken kapta. A gazdasszonyok ugyanis azt tanácsolják, ha esik az eső Margitkor, legjobb lesz retket vetni, mert alkalmas rá az időjárás. 18. – Úrnapja Az úrnapi koszorúból három szál virágot érdemes kihúzni,


egyike volt annak a tizenhét nem buddhista embernek, akit az indiai kormány 1956ban meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatra, a Buddha Dzsajantira. Bár Baktay munkásságának centrumában India állt, más földrészek múltja és kultúrája is érdekelte, könyvet írt Közép- és Dél-Amerikáról, valamint Ausztráliáról és Óceániáról, népszerűségének jelentős tényezője azonban a nálunk sokáig tiltott asztrológiával való foglalkozása volt: A csillagfejtés könyve máig alapmű e terület művelői számára. Nevét szülőhelyének, Dunaharasztinak gimnáziuma, valamint az asztrológiai egyesület viseli. 2013-ban halála 50. és nővére lányának, a magyar-indiai Amrita Sher-Gil festőművész születése 100. évfordulóján emlékév keretében kiállításokkal és konferenciákkal emlékeztek meg a nevezetes család munkásságáról. tűzben vagy szentelt gyertyában elégetni. Így kerülheti el az embert a nagy zivatar, vihar. 29. – Péter, Pál napja Az aratás kezdetét jelzi, de ezen a napon nem szabad dolgozni. Tehát csak készülni lehet az aratásra, a gabonatáblába egy-két suhintással betolni a kaszát, fölmérni, hogy hányadán áll a búza. Ilyenkorra már általában megszakad a gyökere, nemsokára lehet aratni. 29


naptár

Július

Nyárhó, Szent Jakab hava Nap

Névnap

Szentek napja


01 Sze Tihamér, Annamária 0 Cs Ottó

Olivér, Áron Ottó

03 P

Tamás, Kornél

4.52

20.44

21.28

6.30

04 Szo Ulrik

Erzsébet, Ulrik

4.52

20.44

22.08

7.40

05 V

Emese, Sarolta

Antal

4.53

20.43

22.44

8.53

06 H

Csaba

Mária

4.54

20.43

23.16

10.07

07 K

Apollónia

Kornél, Soma

Apollónia, Vilibald

4.54

20.42

23.48

11.21

08 Sze Ellák

Edgár

4.55

20.42

–

12.35

09 Cs

Lukrécia

Veronika

4.56

20.41

0.19

13.47

10 P

Amália

Engelbert

4.57

20.41

0.52

14.58

11 Szo Nóra, Lili

Benedek

4.58

20.40

1.28

16.06

12 V

Izabella, Dalma

Eleonóra, János

4.59

20.40

2.08

17.11

13 H

Jenő

Henrik, Petronella

5.00

20.39

2.52

18.10

14 K

Örs, Stella

Kamil

5.01

20.38

3.43

19.03

Bonaventura

5.02

20.37

4.37

19.49

15 Sze Henrik, Roland

Telihold 2-án 4 óra 20 perckor Utolsó negyed 8-án 22 óra 24 perckor Újhold 16-án 3 óra 25 perckor Első negyed 24-én 6 óra 5 perckor Telihold 31-én 12 óra 43 perckor

16 Cs

Valter

17 P

Endre, Elek

5.03

20.37

5.36

20.29

András, Elek

5.04

20.36

6.36

21.04

18 Szo Frigyes

Hedvig, Frigyes

5.05

20.35

7.37

21.35

19 V

Emília

Emília

5.06

20.34

8.38

22.02

20 H

Illés

Illés, Margaréta

5.07

20.33

9.38

22.28

31 K

Dániel, Daniella

Lőrinc, Dániel

5.08

20.32

10.38

22.53

22 Sze Magdolna

Mária Magdolna

5.09

20.31

11.37

23.19

23 Cs

Lenke

Brigitta, Apollinár

5.10

20.30

12.37

23.46

24 P

Kinga, Kincső

Kinga, Krisztina

5.11

20.29

13.38

–

25 Szo Kristóf, Jakab

Jakab, Kristóf

5.12

20.27

14.39

0.16

26 V

Anna, Anikó

Joakim, Anna

5.14

20.26

15.40

0.49

27 H

Olga, Liliána

Natália, Rudolf

5.15

20.25

16.40

1.28

28 K

Szabolcs

Ince

5.16

20.24

17.38

2.14

29 Sze Márta, Flóra

Beatrix, Flóra

5.17

20.23

18.32

3.08

30 Cs 31 P

Péter, Judit Loyolai Szt. Ignác

5.18 5.20

20.21 20.20

19.20 20.03

4.10 5.19

Judit, Xénia Oszkár



július Június 22-től július 22-ig Rák csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR

3. Szilárd Leó 70 éve ezen a napon küldte el 68 kollégája által is aláírt petícióját Truman elnöknek, melyben kérte, hogy ne használják fel az atombombát a háborúban. 5. 165 éve ezen a napon született Kvassay Jenő mérnök, a vízügyi szolgálat megalapítója, a magyar vízépítésügy korszakos irányítója. 7. 50 éve ezen a napon fedezték fel az algyői kőolaj- és földgázmezőt. 13. Bob Geldof kezdeményezésére 30 éve ezen a napon tartották az első Live Aid segélykoncertet. 16. 80 éve Carlton Cole Magee ötlete alapján Oklahoma Cityben ezen a napon állították fel a világ első parkolóóráját. 17. A Szojuz-19 és az Apollo űrhajó összekapcsolásával 40 éve ezen a napon jött létre az első nemzetközi űrállomás. 20. 425 éve ezen a napon fejeződött be Vizsolyban a Károli Gáspár által fordított Biblia kinyomtatása. 31. Ezen a napon lenne 80 éves Antal Imre zongoraművész, tévés személyiség.


HIRDETÉS


naptár

TÚRATIPP

Dunabogdány szabad strandja

A Szentendrei Duna-ág jobb partján, a Visegrádi-hegység lábánál fekvő Dunabogdány azon ritka helyek egyike, ahol még szabadon lehet fürödni. Igaz, hogy Pesttől 35 kilométert kell autózni a többnyire zsúfolt, ám lenyűgözően szép dunakanyari főúton, de aki a klóros vizű, csempézett medencék helyett az élő Dunában szeret pancsolni, annak itt jó helye van. A szabad strand tiszta, kulturált, padok, büfék, éttermek szolgálnak pihenésre, étkezésre. A folyóparton füves, homokos részek, árnyat adó fák várják a napozni vagy éppen hűsölni vágyókat. Olykor programok is házhoz jönnek, s esetleg egy táltos-dobos hagyományőrző együttes ritmusos, fülbemászó zenével, jelmezes tánccal örvendezteti meg a strandolókat. A Dunán a bójákkal kijelölt helyen biztonsággal lehet úszni, fürödni. A strand szomszédságában kenut, kajakot, jachtot lehet bérelni, s mert kicsiny csónakkikötő is van a strand mellett – a bámészkodók is kedvüket lelhetik a vízi

járművek sokaságában. De nemcsak a strand szabad, hanem a kempingezés is a dunabogdányi parton. Akár autóval, akár tutajjal érkezik az ember, az ártéren ingyenesen kempingezhet, csak az

illemhely és a zuhany használatáért kell néhány forintot fizetni. Ám az ilyenfajta éjszakázásra alaposan föl kell készülni – a főzés, a világítás csak nomád módon, tűzrakással, petróleumlámpával oldható meg. Persze, így romantikus, így különleges egy kirándulás. És így szeretik a szúnyogok is.

Tájjellegű receptek Parti lecsó kondérban A strandolásban kimerült ember nagyon éhes, tehát kevés macerával gyorsan szeretne vacsorázni. Szerencsére emberünk fölkészült a Duna-parti étkezésre. Olyan alapanyagokat hozott magával, melyek nem romlottak meg: a hagymát, paprikát, paradicsomot fölkarikázza fürgén, nem spórol egyikkel sem, pláne nem a hagymával, a szatyor védett mélyéről előkerül a szalonna is, azt kockázni illik, még mélyebbről a füstölt kolbász, annak egy része a szakácsba vándorol – mert az éhség tud türelmes lenni, de nem ilyen illatok, színek között –, a maradék főzésre ítélt sorstársai mellé kerül. Imígyen előkészülve párunk körmére nézünk, hogy mennyire él még benne az ősember, ég-e már a tűz. A parti homokba vájt tűztérben ropognak az ártéri gallyak, fölöttük ágas bot várja a bográcsot. Már serceg is a szalonna, pirul a hagyma, rotyog a paradicsom, a paprika, bekerül a kolbász is, persze sót meg pirospaprikát is szórtunk rá – s míg csobbanunk egy gyorsat a Dunában, már kész is a nyári parti vacsora. Jóllakottan, hideg sört szürcsölgetve hallgatjuk, ahogy a folyó halkan csurog a város felé.



július

240 éve

1775. július 27-én született Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója

Apja, Brunszvik Antal, a felvilágosodás gyermeke, II. József nevelésügyi referense volt, szorgalmazta a magyar nyelvű nőnevelést, állami leányiskolák fenntartását, és négy gyermekét zongorára, angol és görög nyelvre tanította. Elsőszülött leányának II. József császárnő-édesanyja, Mária Terézia volt a keresztanyja. Apja korai halálakor Teréz megfogadta, hogy nem megy férjhez, s megözvegyült nővére gyermekei nevelésének vállalásakor ismerte fel, hogy feladata a kisgyermekkori nevelés magyarországi megszervezése. Európa számos városában járva megismerte a modern pedagógiai eszméket, Svájcban pedig találkozott Johann Heinrich Pestalozzival, a nagy reformer pedagógussal. Magyarországon Brunszvik Teréz volt az első, aki 6-7 évesnél kisebb gyermekek oktatására figyelmet fordított. Az első óvoda létrehozására – helytartótanácsi és főnemesi támogatás híján – széles körű gyűjtést indított, s anyja budai házában 1828. június elsején megnyitotta

Jeles napok 2. – Sarlós Boldogasszony ünnepe Szűz Mária az aratás patrónája, ezen a napon a papok megáldják a szerszámokat, s másnap kezdődik az aratás. 20. – Illés Ezen a napon nem szabad dolgozni, legalábbis kinn a földeken, mert attól tartottak, Illés hozza a vihart, az esőt,

kisdedóvó intézetét, melyet Angyalkertnek nevezett el. Mivel ezzel önmagában nem elégedett meg, és Kisdedóvó Intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesületet is alapított, első óvodáját saját közreműködésével tizenegy, élete során útmutatásai alapján nyolcvan óvoda követte. A kisgyermekeket nem csak felügyelték és szeretettel vették körül, hanem koruknak megfelelő ismereteket is oktattak nekik: számolást, éneket, nyelvi és vallási alapokat. Eleinte brit példa alapján férfiak voltak a kisdedóvók, a nők csak a XIX. század vége felé vették át ezt a szerepet. Az óvodából kikerülő leányok számára Brunszvik Teréz ipariskolát is alapított, és egész életében előmozdítója volt a női egyenjogúságért vívott korai törekvéseknek. Külföldi útjaira magával vitte húgának lányát, Teleki Blankát, aki az ő hatására szintén a nőnevelést választotta hivatásul, és az ő segítségével nyitotta meg magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetét 1846-ban. s akit ilyenkor a mezőn ér, azt villám sújtja. A gazdák ezen a napon féltik a kazlakat, a boglyákat, nehogy jég verje, tűz gyújtsa föl. 26. – Anna A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kell a kendert betakarítani, nyűni. Lehet szedni az Annababot. A hagyma sokáig eláll, ha ma szedik ki a földből. Ám nem nőknek való munka ez, Anna-napon az asszonyoknak nem szabad dolgozniuk. Bálozniuk annál inkább.



naptár

Augusztus Nyárutó, Kisasszony hava Nap

Névnap

Utolsó negyed 7-én 4 óra 3 perckor Újhold 14-én 16 óra 54 perckor Első negyed 22-én 21 óra 31 perckor Telihold 29-én 20 óra 36 perckor

Szentek napja

01 Szo Boglárka 02 V Lehel

Alfonz, Péter Özséb

03 H

Hermina

Lídia, Hermina

04 K

Domonkos, Dominika János

5.23

20.16

21.50

9.05 10.21

5.25

20.14

22.22

Krisztina

5.26

20.13

22.56

11.36

06 Cs Berta, Bettina 07 P Ibolya 08 Szo László

Sixtus, Kajetán Domonkos

5.27 5.29 5.30

20.11 20.10 20.08

23.31 – 0.09

12.48 13.58 15.04

09 V

Emőd

Román

5.31

20.07

0.52

16.04

10 H

Lőrinc

Lőrinc, Blanka

5.33

20.05

1.40

16.59

11 K

Zsuzsanna, Tiborc

Klára, Zsuzsanna

5.34

20.03

2.32

17.47

12 Sze Klára

Hilária

5.35

20.02

3.28

18.28

13 Cs

Ipoly

Ipoly

5.37

20.00

4.27

19.05

14 P

Marcell

Maximilian, Marcell

5.38

19.58

5.27

19.37

5.39

19.57

6.28

20.05

05 Sze Krisztina

15 Szo Mária


16 V

Ábrahám

Ábrahám, Rókus

5.40

19.55

7.28

20.32

17 H

Jácint

Jácint

5.42

19.53

8.28

20.58

18 K

Ilona

Ilona, Rajnald

5.43

19.51

9.27

21.23

19 Sze Huba

Emília, Marián

5.44

19.50

10.27

21.49

20 Cs

Áll. ünn., István,Vajk

Szt. István

5.46

19.48

11.26

22.17

21 P

Sámuel, Hajna

Piusz, Sámuel

5.47

19.46

12.26

22.49

22 Szo Menyhért, Mirjam

Menyhért

5.48

19.44

13.26

23.24

23 V

Bence

Róza

5.50

19.42

14.25

–

24 H

Bertalan

Bertalan

5.51

19.40

15.23

0.06

25 K

Lajos, Patrícia

Patrícia, Elvira

5.52

19.39

16.18

0.55

26 Sze Izsó

Natália

5.54

19.37

17.08

1.51

27 Cs

Gáspár

Mónika, Cézár

5.55

19.35

17.54

2.56

28 P

Ágoston

Ágoston, Mózes

5.56

19.33

18.35

4.07

29 Szo Beatrix, Erna

Beatrix

5.58

19.31

19.12

5.22

30 V 31 H

Félix, Rózsa Arisztid

5.59 6.00

19.29 19.27

19.47 20.21

6.40 7.58

Rózsa Erika, Bella



augusztus Július 23-tól augusztus 23-ig Oroszlán csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 2. Ezen a napon lenne 90 éves Vámosi János énekes, aki feleségével, Záray Mártával évtizedeken át népszerű slágerek előadója volt. 3. Ezen a napon lenne 85 éves Lévai Sándor bábszínész, báb- és díszlettervező, Süsü megálmodója. 7. A Tokyo Telecommunications Engineering cég, a mai Sony elődje 60 éve ezen a napon hozta forgalomba az első tranzisztoros rádiót. 8. Ezen a napon lenne 75 éves Gregor József Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művész operaénekes. 25. 395 éve a besztercebányai országgyűlés a Habsburgok trónfosztásával ezen a napon választotta Bethlen Gábort magyar királlyá. 27. 105 éve ezen a napon született Agnes Gonxha Bojaxhiu albán származású apáca, aki a szegényeket, nélkülözőket, betegeket és árvákat gyámolító „Szeretet Missziunáriusai” közösség megalapításával Kalkuttai Boldog Teréz – Teréz anya – néven vonult be az emberiség emlékezetébe.


HIRDETÉS


naptár

túratipp Csongrád parkokban, folyópartokban bővelkedő hangulatos kis város az Alföldön, de legfőbb nevezetessége Tisza-parti szabad strandja. A kényelmesen sétáló szőke folyót itt éri el a Körös, s ha alacsony a vízállás, hatalmas homokos föveny a partja. Igazi nyári üdülőhely. A csongrádiak magas betonlábakon álló kicsi faházikókat tartanak fönn itt nyaralónak, ha szerencsések vagyunk, kapunk egyet kölcsön. Ha nem, a Körös partján vadkempingezhetünk vagy a Tisza partján válogathatunk a fizetős kemping faházai, sátrai, a horgásztanyák, panorámás-teraszos szobák, hotelek között. Éhezni és szomjazni biztosan nem kell, a parton sorakoznak a falatozók, éttermek, kocsmák, de főzhetünk is magunknak szálláshelyünkön vagy estefelé a parti homokban. Az alapanyagot a folyók adják, a málnát, kukoricát a part. A fákkal szegélyezett Tisza kanyarulatában vagy a békalencsés Körösön csónakkal,

A csongrádi Kőrös-torok

kajakkal, de akár kis hajóval is kirándulhatunk, a selymes vízben még a gyerekek is bátran – felügyelet mellett persze – lubickolhatnak. Sok játékról nem kell gondoskodnunk, a homokvár építése napokig leköti a lurkókat. Meg a fölnőtteket is, az augusztus első hétvégéjén rendszeresen megrendezett Körös-torki napokon műremek szobrok készülnek a homokba. S amíg a sötét víz lassan-lassan elmossa a homokműveket, a parton zenével, koncertekkel, tánccal, bográcsozással múlik az éjszaka.

Tájjellegű receptek Körös-torki romantikus saslik Abból főzünk, amink van, amit a folyó, a partja adott, vagy ami még maradt a hűtőben. A lényeg, hogy laktató legyen, de mégis nyáriasan könnyű, gyorsan elkészíthető, s a parti homok adta körülményekhez illően, azaz romantikusan elkészíthető. Tehát fát gyűjtünk a hordalékból a tűzhöz, melyet homokgödörbe rakunk, a pofásabb ágakból nyársat faragunk, s szép sorban ráhúzkodjuk az apróbb darabokra vágott napi fogást, tán maradt egy kis csirkemell, karajdarabka, aztán szalonna, hagyma, uborka, csöves kukorica, paprika, paradicsom, kenyérkatonák, citromgerezdkék. A fölváltva sorakozó falatkákat sózzuk, borsozzuk s a már parázzsá szelídült tűz fölé támasztjuk. A feketére váltott folyók csobogását hallgatva lassan forgatjuk a nyársakat, híres csongrádi borokat kóstolgatunk közben, s számoljuk a csillagokat. Nem merészkedünk túl a Tejúton, mert elkészült a vacsoránk, amelyet nyugágyban fogyaszthatunk el friss szódavízzel kísérve.



augusztus

190 éve

1825. augusztus 11-én született Türr István katonatiszt, diplomata

Kalandos élete folyamán földrajzilag is, politikailag is sok helyen megfordult. Az osztrák hadsereg önkénteseként Milánóban érte a forradalom, amelyben szerepet vállalt, ezért az osztrákok száműzték. A krími háborúban először a török oldalán tárgyalt Klapka György mellett, majd az angol hadsereg tagjaként hadianyag-beszállító volt. Ismét elfogták, ezúttal halálra ítélték: Viktória királynő személyes közbeavatkozása mentette meg. Az 1859-ben kitört, Ausztria elleni olasz függetlenségi háborúban Garibaldi oldalán harcolt. Az ő tanácsainak volt köszönhető Palermo bevétele, ezért tábornok lett, végül Nápoly kormányzója és katonai parancsnoka és a későbbiekben számos diplomáciai küldetés lebonyolítója. Az olaszok máig l’Intrepido Ungherese-ként, a „rettenthetetlen magyar”-ként tisztelik. Házassága révén 1861-ben rokonságba került III. Napóleonnal, és ezután a köztársaságiak és a királypártiak belső harcában az utóbbiak mellett foglalt állást. A magyar emigráció elismert tekintélyeként a magyar függetlenség eszméjét sohasem adta fel.

Jeles napok 15. – Nagyboldogasszony napja Érdemes tartózkodni a sütéstől, a kemencében való tüzeléstől. Úgy vélik, a láng kitörhet a kemencéből, sparheltből, és körülnyaldossa a konyha falát. Ha kezet, lábat mosunk e napon, félő, hogy nyomorékok leszünk. 18. – Ilona Ilona sem engedi az asszonytársakat dolgozni. Nem szabad kenyeret sütni, mert aki süt, annak elhullanak a kiscsibéi. Ugyanezért nem szabad kotlót


Az 1867-es kiegyezés, az ezzel járó amnesztia következtében Türr hazatért Magyarországra, és nagyszabású gazdasági vállalkozásokban tette le névjegyét. Részt vett a Panama-csatorna, majd a Korinthoszicsatorna előkészítő munkálataiban, Magyarország csatornahálózatának fejlesztésén is ügyködött. Az országon belül népoktatási köröket szervezett, a Corvina Társulat megalapításával hasznos információkkal igyekezett ellátni a kétkezi munkásokat, az 1879-es szegedi árvíz károsultjainak megsegítésére saját adományán kívül nemzetközi gyűjtést szervezett. Diplomataként, idős korára a békés fejlődés előmozdítója lett, elnökölt és megnyitó beszédet mondott a millennium évében Budapesten megtartott VII. egyetemes békekongresszuson, aktív, páholyalapító szabadkőművesként a társadalom megjavításán dolgozott. ültetni, csirkét keltetni, kemencét befűteni. 24. – Bertalan Bertalan napját sokan őszkezdő napnak, a kánikulát végző napnak tartják. Több jelére is felfigyelhet az ember a természetben. A gólyák hosszú útra készülnek, a halak már nem nőnek, csak híznak, az elpusztulni akaró kígyó nem bújik be a földbe, mint a többi, hanem a kerékvágásba húzódik, hogy eltapossák. A szőlőkben elszaporodnak a seregélyek, meg kell tehát kezdeni üldözésüket. Kerepelnek, zajt ütnek, mert különben oda a termés, kicsipkedik a szemet a hívatlan vendégek. 37


naptár

Szeptember Őszelő, Szent Mihály hava Nap 01 K 02 Sze 03 Cs 04 P

Névnap

Szentek napja

Egyed, Egon Rebeka, Dorina Hilda Rozália

Egyed, Noémi István, Renáta Gergely, Hilda Ida, Rozália, Róza

A Nap A Nap A Hold A Hold kel nyugszik kel nyugszik 6.02 19.25 20.55 9.16 6.03 19.23 21.30 10.32 6.04 19.21 22.09 11.45 6.06 19.19 22.51 12.54

05 Szo Viktor, Lőrinc

Lőrinc, Viktor

6.07

19.17

23.38

13.58

06 V

Zakariás

Zakariás, Beáta

6.08

19.15

–

14.55

07 H

Regina

Regina

6.10

19.13

0.29

15.45

08 K

Mária, Adrienn

6.11

19.11

1.24

16.28

09 Sze Ádám

Ádám, Péter

6.12

19.09

2.21

17.06

10 Cs

Nikolett, Hunor

Miklós

6.14

19.07

3.21

17.39

11 P

Teodóra

Jácint, Igor

6.15

19.05

4.20

18.09

12 Szo Mária

Mária

6.16

19.03

5.20

18.36

13 V

Kornél

János, Kornél

6.18

19.01

6.20

19.02

14 H

Szeréna, Roxána

6.19

18.59

7.20

19.27

15 K

Enikő, Melitta

6.20

18.57

8.19

19.53

16 Sze Edit

Ciprián, Edit

6.22

18.55

9.19

20.20

17 Cs

Zsófia

Róbert, Zsófia

6.23

18.53

10.18

20.50

18 P

Diána

József

6.24

18.51

11.17

21.24

19 Szo Vilhelmina

Januáriusz

6.26

18.49

12.16

22.02

20 V

Friderika

Zsuzsanna

6.27

18.47

13.13

22.47

21 H

Máté, Mirella

Máté, Jónás

6.28

18.45

14.07

23.39

22 K

Móric

Tamás, Móric

6.30

18.43

14.58

–

23 Sze Tekla

Linusz, Tékla

6.31

18.41

15.44

0.38

24 Cs

Gellért, Mercédesz

Gellért

6.33

18.38

16.26

1.43

25 P

Eufrozina, Kende

Kleofás, Eufrozina

6.34

18.36

17.04

2.55

Kozma, Jusztina

6.35

18.34

17.40

4.10

26 Szo Jusztina 27 V

Adalbert

Vince, Adalbert

6.37

18.32

18.15

5.28

28 H

Vencel

Salamon, Pelbárt

6.38

18.30

18.49

6.47

Mihály Jeromos

6.39 6.41

18.28 18.26

19.25 20.03

8.06 9.23

29 K Mihály 30 Sze Jeromos

Utolsó negyed 5-én 11 óra 54 perckor Újhold 13-án 8 óra 42 perckor Első negyed 21-én 10 óra 59 perckor Telihold 28-án 4 óra 51 perckor



szeptember Augusztus 24-től szeptember 22-ig Szűz csillagjegy Az ősz kezdete: szeptember 23-án, 10 óra 20 perckor. Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


NAP-TÁR 2. Japán kapitulációjával 70 éve ezen a napon fejeződött be végérvényesen a II. világháború. 5. 110 éve ezen a napon született Budapesten Arthur Koestler író, újságíró, esszéista, a Sötétség délben című világhírű regény szerzője. 8. 165 éve ezen a napon született Blaha Lujza színésznő, a Nemzet Csalogánya. 13. 30 éve ezen a napon jelent meg a Super Mario Bros című számítógépes játék, amely hamarosan világszerte népszerűvé vált. 14. Az olajtermelő országok 55 éve ezen a napon alapították meg a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetét, az OPEC-et. 15. 125 éve ezen a napon született Agatha Christie angol krimiíró. 26. 55 éve Richard Nixon és John F. Kennedy dialógusával ezen a napon tartottak első ízben televíziós elnökjelölti vitát az Egyesült Államokban. 30. 55 éve az ABC amerikai tévécsatorna ezen a napon mutatta be a Flinstone család című rajzfilmet. HIRDETÉS

39


naptár

túratipp A lillafüredi kisvonat egyik megállója Újmassa, ahol egy ma már nem üzemelő vaskohó gyönyörű ipari műemlék épülete látható. A Fazola család a kohóépítést egy kicsit távolabb, ma Ómassa nevet viselő falu helyén kezdte. Maga a kohó a mostani iskola helyén állt, emléktábláján olvasható: „Ezen a helyen állt az 1770-ben alapított diósgyőri vasmű első nagyolvasztója. Tervezte 1770. máj.-ban J. K. Reizner bányaigazgató rhökig. vasmű kohóinak mintájára, 6,3 m3 hasznos térfogattal. Felépítése után 1772. március 11-én először fújtak rá a vízikerék-meghajtású 2 bőrfújtatós kohóra. A

A kohótlan Ómassa gyáralapító Fazola J. Henrik 1772. március 17-én jelentette az első nyersvascsapolást. Az eredetileg hegyoldalhoz épített kohót többször átépítették, majd az újmassai nagyolvasztó 1814. évi indítása után a vele egybeépített frisstűzzel együtt lebontották.” Ami maradt, az egy bűbájos, hegyek övezte, bensőséges, pici falu, meredek utcákkal, a forrásvíz az árokban csörgedez, a központ a buszvégállomás, mert ide már nem jön el a kisvonat, a busz is ritkán, s az is igen körülményesen fordul meg. Várni rá az egymás melletti két kocsmában lehet, a törzsközönség araszol két lépést, hogy mindkettőt eltartsa. De lelkesen teszi ezt, van olyan nyaraló, aki Debrecenből jár ide hétvégeken, kirándulni, pihenni, a helyiekkel szót váltani. A cserépkályha pokoli meleget ad, az étteremben kockás abroszok, a másik helyen az udvari kemencében készül a soron lévő falusi buli lakomája. Így kési le az ember az utolsó Lillafüred–Miskolc buszjáratot, de bizton talál szállást a faluban, például a kulcsos házban.

Tájjellegű receptek Lillafüredi sült pisztráng A kisvonat egyik megállója Újmassa felé a méltán híres pisztrángtelep, ahol a medencékben egész évben megnézhetjük, hogyan nevelik, szaporítják a halak egyik legnemesebbikét, a pisztrángot. A látvány persze beindítja az ízlelőbimbókat, de mindjárt ott a sütöde, amely szeptember végéig üzemel – így egyszer ehetünk olyat, amit készen tesznek elénk. De Lillafüreden is bárhol kaphatunk ételt pisztrángból, amely a helyi nevelőben lett szivárványos, sebes vagy aranypisztráng. A Garadna-patak vizében, természetes takarmányon nevelt finomságok helyben vagy a Hámori-tó partján egy kellemes teraszon fölszolgálva is otthon érzik magukat – hát még mi, amikor a tizenkét, gondosan titkolt fűszerből készült páclében egy éjszakán át pihentetett, bükkfán füstölt, majd pirospaprikás lisztben hengergetett pisztráng aranybarnára sütve várja méltó sorsát tányérunkon. Körítésnek a kezünket ajánljuk, s még egy pisztrángot. Bármivel, borral, sörrel, forrásvízzel öblíthetjük, fölöslegesen, mert úgyis kell még enni egy darabkát.



szeptember

105 éve

1910. szeptember 8-án adták át a nagyközönségnek a János-hegyi Erzsébet-kilátót

A Budai-hegység legmagasabb pontján, a János-hegyen már a XIX. század nyolcvanas éveiben állt egy fából készült kilátó. Ezt a száraz, páramentes levegőjű, régóta közkedvelt kirándulóhelyet, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik dél felé az Alföldre, északnyugaton a Pilisig, északkeleten a Bükkig, 1882-ben Erzsébet királyné is felkereste. Részben az ő emlékére, részben a nagyszámú természetbarát látogató érdekében 1900-ban tartós és ellenálló anyagból készült kilátót javasolt a Magyar Turista Egyesület, ám a költségvetés meghaladta a természetjárók és a főváros lehetőségeit. Végül a szállodások ipartestületének felajánlásával sikerült elindítani az építkezést. Az előkészületek Schulek Frigyes felügyelete alatt folytak, aki jóváhagyta, majd az eredetileg kúp alakúra tervezett tető helyett két felső terasszal egészítette ki Klunzinger Pál tervét. Az építkezés 1908-ban kezdődött. A torony 23,5 méter magas, neoromán stílusú. A felső teraszra

Jeles napok 1. – Egyed Őszkezdő nap. A középkorban köménymagot szenteltek a jószág betegsége, megrontása ellen. E naptól kezdve nem szabad a szőlőskertben szekérrel járni, sem abroncsos edényt hordani. Virradat előtt a gazda meztelenül körüljárja a szőlőjét, négy sarkán összeköti a gallyakat, hogy ezzel elzárja a gonosz elől. Ehhez a naphoz kapcsolódó, többfelé ismert tréfás találós kérdés: mikor van a túrós csusza neve napja? Egyed napján. 8. – Fecskehajtó Kisasszony napja Ősi pogány őszkezdő nap. A

egy 101 fokból álló csigalépcső vezet fel. Az előcsarnokban látható Stróbl Alajos Erzsébet királynőről mintázott szobra, a mögötte látható üvegmozaik Róth Miksa munkája. A kilátó a rendszerváltás utáni többszöri tulajdonosváltás után – melyek során rövid ideig a Vidám Színpad kezelésében is működött – 2001-ben átkerült a XII. kerületi önkormányzathoz, ezután az épületet és környezetét is felújították. Nemrégiben innen készítették el a világ legnagyobb felbontású, 71,3 milliárd pixeles, körpanorámás fotóját Budapestről. fecskék is összesereglettek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek. Dologtiltó nap lévén, az asszonyok nem dolgoznak, különösen a fonás tilos. Megkezdődik a termények betakarítása, leverik a diót is. Ha a vetőmagot Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kiteszik a harmatra, az Úristen megszenteli, s majd bőven terem. 28. – Vencel A csehek királya, nemzeti szentjüket hazánkban is tisztelték. A legenda szerint a misebort maga szüretelte és préselte, így hazánkban is több helyen a szőlőhegyek védőszentje. Névnapja a szüreti hetekre esik.



naptár

Október

Őszhó, Mindenszentek hava Nap 01 Cs 02 P

Névnap Malvin Petra

Utolsó negyed 4-én 23 óra 7 perckor Újhold 13-án 2 óra 6 perckor Első negyed 20-án 22 óra 32 perckor Telihold 27-én 13 óra 5 perckor

Szentek napja Teréz


03 Szo Helga

Évald

6.45

18.20

22.23

12.47

04 V

Ferenc

Ferenc

6.46

18.18

23.18

13.41

05 H

Aurél

Placid, Attila

6.48

18.16

–

14.27

06 K

Brúnó, Renáta

Brúnó, Renáta

6.49

18.14

0.15

15.07

07 Sze Amália

Amália

6.50

18.12

1.14

15.41

08 Cs

Koppány

Simeon

6.52

18.10

2.14

16.12

09 P

Dénes

Ádám, János, Dénes

6.53

18.08

3.14

16.40

10 Szo Gedeon

Ferenc

6.55

18.06

4.13

17.06

11 V

Brigitta, Gitta

Lajos

6.56

18.04

5.13

17.31

12 H

Miksa

Edvin

6.57

18.03

6.12

17.57

13 K

Kálmán, Ede

Kálmán, Edvárd

6.59

18.01

7.12

18.24

14 Sze Helén

Kallixtusz, Helén

7.00

17.59

8.12

18.53

15 Cs

Teréz

Teréz

7.02

17.57

9.11

19.25

16 P

Gál

Margit, Hedvig

7.03

17.55

10.10

20.02

17 Szo Hedvig

Ignác, Rudolf

7.05

17.53

11.08

20.44

18 V

Lukács

Lukács, Jusztusz

7.06

17.51

12.02

21.33

19 H

Nándor

János, Pál

7.08

17.49

12.53

22.28

20 K

Vendel

Vendel, Kleopátra

7.09

17.48

13.40

23.29

21 Sze Orsolya

Orsolya, Celina

7.10

17.46

14.22

–

22 Cs

Előd

Szalóme

7.12

17.44

15.00

0.35

23 P

Nemz. ünn., Gyöngyi

János

7.13

17.42

15.35

1.46

24 Szo Salamon

Salamon, Antal

7.15

17.41

16.09

3.01

25* V

Blanka, Bianka

Blanka

6.16

16.39

15.42

3.17

26 H

Dömötör

Armand

6.18

16.37

16.17

4.35

27 K

Szabina

Szabina

6.19

16.35

16.54

5.53

28 Sze Simon, Szimonetta

Simon, Júdás, Tádé

6.21

16.34

17.34

7.10

29 Cs

Melinda

6.22

16.32

18.20

8.23

Alfonz, Zenóbia Wolfgang

6.24 6.25

16.30 16.29

19.10 20.05

9.31 10.30

Nárcisz

30 P Alfonz 31 Szo Farkas * A nyári időszámítás vége



október Szeptember 23-tól október 23-ig Mérleg csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 4. Ezen a napon lenne 90 éves Kállai Ferenc színész, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, Rómeótól Tartuffe-ig, Bánktól Pelikán Józsefig számtalan színpadi és filmszerep alakítója. 6. 220 éve ezen a napon született Lahner György honvédtábornok, a 13 aradi vértanú egyike, akit 54. születésnapján végeztek ki. 9. Ezen a napon lenne 75 éves John Lennon, a Beatles együttes tagja. 16. 290 éve ezen a napon született Gvadányi József író, a falusi nótárius utazásának megörökítője. 18. 275 éve ezen a napon született Dugonics András, az első magyar regény, az Etelka szerzője. 20. 115 éve ezen a napon adták át a pesti Duna-parti villamosvonalat. 21. 210 éve ezen a napon zajlott a trafalgari ütközet, amely az angolok győzelmével és a győztes hadvezér, Nelson admirális halálával ért véget. 30. 25 éve a Csalagút francia és brit alagútépítői ezen a napon találkoztak össze a La Manchecsatorna alatt.


HIRDETÉS


naptár

túratipp Az Északi-Bükk 772 méter magas csúcsa, az Örvénykő tövében panorámás, csöndes erdei utakon kanyarogva bukkan elénk a kedves nevű Mályinka. Ide csak betévedni lehet, hiszen a falun csak az országos kéktúra útvonala vezet át, főútvonal nem, így az 500-nál alig több lakos békésen éldegél a mára teljesen fölújított, aszfaltos utak menti takaros házakban. Szükség volt a jó utakra, hiszen a völgyben megbújó, erdőkkel ölelt falucskára esők, hóolvadás idején a víz zúdul le. Igaz, forrásvizük is van bőven a Látókő alatti Mária-forrásból vagy a Nagyvölgy-forrásból, melynek tiszta karsztvize az egész községet ellátja ivóvízzel. Még egy kis vízesésre is futja Mályinkának a harangláb mellett, hogy a műemlék látványa még szebb legyen. A fából, szegek nélkül épült harangláb a református templommal áll szemben. Ez is műemlék jellegű, mindkettőt 1785-ben építették. A falun a látogató is látja, hogy módos, mindenük megvan, meg még több is: egy

Mályinka fatornya 1930-ban készült, még mindig üzemképes tűzoltófecskendő, gémeskút, no meg egy szökőkút – hogy néznének már ki vízeséssel, de szökőkút nélkül –, körötte virágok, padok, kellemes kis terecske. A falu ízléses kocsmahivatalával szemközt egy kézzel festett, napelemes, hatalmas ház terpeszkedik, nagy udvarral, az ember iskolának nézné – kiderül, hogy Németországba szakadt hazánkfiai települtek haza idős korukra. Irigylésre méltó, aki ide jöhet haza. Aki nem teheti, legalább látogasson el ide.

Tájjellegű receptek Bükki kaszás aprópecsenye Egy kis bükki falu szélén megpihenünk, nézzük a fenséges panorámát, mókusokat és baglyokat üdvözlünk csöndesen, óvatosan tüzet rakunk a megfelelő helyen a bogrács alá. Megéheztünk a jó levegőn, és szeretjük a szabadtéri étkezést késő ősszel is. Már jólesik a tűz melege. Karajt, őzcombot, dagadót, combot – amit hoztunk magunkkal – vékony csíkokra vágunk, majd a szalonnát is, elébb ezt dobjuk a kondérba, zsírját vesszük, mellétesszük a husikat, fehérré varázsoljuk, sózzuk, borsozzuk. Már így is ehetnénk, de megadjuk a módját még néhány karika debrecenivel, füstölt kolbásszal, kicsi patakvizet öntünk alá, megkínáljuk paradicsom- és paprikakarikákkal, jöhet a bolondító majoránna, bazsalikom, koriander, borókabogyó – ezeket hoztuk a túlélőkészletben, nélkülük minek élnénk túl bármit is –, ha éppen nagyon jól megy, kevés konyakot is öntünk alá a karamellás íz miatt. Egy-két korty a szakácsokba, s a hús puha már. Csípős savanyúság, vörösbor kísérje méltó útján.



október

620 éve

1395. október 6-án IX. Bonifác pápa kiadta az óbudai egyetem alapítólevelét

Európában a XIII. században jöttek létre az egyetemek. Bologna és Párizs, Padova és Cambridge egyetemét Közép-Európában Prága, Krakkó és Bécs követte a XIV. században. Az első magyarországi egyetemet Nagy Lajos uralkodása alatt 1367-ben Pécsett alapították, de ez egyre inkább elcsökevényesedett, majd a török hódoltság idején megszűnt. Ezt követte Luxemburgi Zsigmond kérésére az óbudai egyetem megalapítása. Az alapító pápai bulla nem maradt fenn, de azt tudjuk, hogy a gazdasági hátteret az óbudai társaskáptalan adta, a pápa Szántai (Órévi) Lukács prépostot nevezte ki az egyetem kancellárjává. A négyfakultásos egyetem első korszakának működéséről nem maradt fenn sok adat, nem is biztos, hogy mind a négy kar ténylegesen megalakult, maga az intézmény, valószínűleg egy Zsigmond elleni sikertelen felkelés következtében 1403-ban bezárt. Néhány év múlva, mikor Zsigmond rendezte a hazai viszonyokat, újra követet küldött Rómába az akkor uralkodó XXIII.

Jeles napok 4. – Ferenc A vetésre legalkalmasabb hét Ferenc hete, s a szüret kezdete. A gazdasszonyok nyírfaágat tegyenek tyúkólba, ha ilyenkor ültetnek kotlóst, a csirkék nem pusztulnak el. Úgy vélik, a nyírfaág mindaddig, amíg ki nem kelnek a csirkék, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól. 15. – Teréz Teréz napja is szüretkezdő nap. Egerben Teréz-szedés a neve. Az asszonyoknak dologtiltó nap, mosni, kenyeret sütni nem szabad.

A konstanzi zsinat

János (ellen)pápához, akitől 1410-ben meg is kapta az újjáalapítási engedélyt. Több neves európai univerzitásról érkeztek professzorok, és teológia, jog, orvostudomány és szabad művészetek (bölcsészet) körében meg is indult az oktatás. A nagy egyházszakadást felszámoló, 1414 és 1418 között ülésezett konstanzi zsinaton, amelyre a korszak valamennyi jelentős egyetemének képviselőit meghívták, a tudósítások szerint az óbudai egyetem hét tanára is részt vett. Az iskola működéséről 1419-ig van adat, Zsigmond valószínűleg felhagyott a támogatásával. 20. – Vendel E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották, mert félő volt, hogy Vendel elviszi, azaz elpusztítja. Vendel napja a pásztorok ünnepe, mulatsággal, tánccal, lakomával. 26. – Dömötör Dömötör napját juhászújévnek is nevezik, sokfelé ekkor számolnak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbítják vagy megszüntetik a szolgálataikat. Az állatokat megszámolják, osztanak, szoroznak, kinek mi jár. A számadást juhvizsgával, juhászbállal, dömötörözéssel, azaz mulatsággal pecsételik meg. A juhászok birkapaprikást, kecskesültet, a juhásznék rétest és bélest tálalnak.



naptár

November

Őszutó, Szent András hava Nap

Névnap

Utolsó negyed 3-án 13 óra 24 perckor Újhold 11-én 18 óra 48 perckor Első negyed 19-én 7 óra 28 perckor Telihold 25-én 23 óra 44 perckor

Szentek napja


01 V 02 H

Marianna Achilles

Mindenszentek Achilles

03 K

Győző

Márton, Szilvia

6.30

16.24

04 Sze Károly

Károly

6.31

05 Cs

Imre

Imre, Zakariás

6.33

06 P

Lénárd

Krisztina

07 Szo Rezső 08 V

Zsombor

09 H 10 K

23.05

12.43

16.23

–

13.15

16.21

0.05

13.43

6.34

16.20

1.05

14.10

Ernő, Florentin

6.36

16.18

2.05

14.35

Gottfrid

6.37

16.17

3.04

15.01

Tivadar

Teodor

6.39

16.16

4.04

15.27

Réka

Leó, András

6.40

16.14

5.04

15.55

11 Sze Márton

Márton

6.42

16.13

6.04

16.26

12 Cs

Jónás, Renátó

Jozafát

6.43

16.12

7.04

17.02

13 P

Szilvia

Szaniszló, Szilvia

6.45

16.11

8.03

17.42

14 Szo Aliz

Huba

6.46

16.09

8.59

18.29

15 V

Albert, Lipót

Albert

6.48

16.08

9.52

19.22

16 H

Ödön

Margit

6.49

16.07

10.39

20.21

17 K

Hortenzia, Gergő

Dénes, Hilda

6.51

16.06

11.22

21.25

18 Sze Jenő

Jenő

6.52

16.05

12.01

22.33

19 Cs

Erzsébet, Zsóka

Erzsébet

6.54

16.04

12.36

23.44

20 P

Jolán

Zsolt

6.55

16.03

13.09

–

21 Szo Olivér

Olivér

6.57

16.02

13.41

0.57

22 V

Cecília

Cecília, Filemon

6.58

16.01

14.13

2.11

23 H

Kelemen, Klementina Kelemen, Kolumbán

6.59

16.00

14.47

3.27

24 K

Emma

Emma, Flóra

7.01

16.00

15.25

4.43

25 Sze Katalin, Katinka

Katalin

7.02

15.59

16.07

5.57

26 Cs

Virág

Konrád, Viktória

7.04

15.58

16.55

7.08

27 P

Virgil

Virgil

7.05

15.57

17.48

8.13

28 Szo Stefánia

Jakab

7.06

15.57

18.46

9.10

29 V 30 H

Filoména András

7.07 7.09

15.56 15.56

19.48 20.50

9.59 10.40

Taksony András, Andor



november Október 24-től november 22-ig Skorpió csillagjegy

Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


NAP-TÁR 5. A budapesti 1-es vonalon 55 éve ezen a napon állt forgalomba a világon elsőként csuklós autóbusz. 11. 395 éve a Mayflower nevű hajóval ezen a napon érkezett meg az amerikai szárazföldre Southamptonból az a 41 angol puritán, akiket később az USA „alapítói atyáinak” neveztek. 12. 125 éve ezen a napon született Kronberger Lili, a női műkorcsolyázás úttörője és négyszeres világbajnoka (1908, 1909, 1910, 1911), a magyar sport első világbajnoka. 14. 140 éve ezen a napon kezdte meg működését a Liszt Ferenc alapította Magyar Királyi Zeneakadémia. 24. 100 éve ezen a napon született Lőrincze Lajos nyelvészprofesszor, a rádió Édes anyanyelvünk című műsorának évtizedeken át népszerű jegyzetírója. 27. 120 éve ezen a napon kelt Alfred Nobel végrendelete, amelyben a fizika, kémia, orvostudomány, irodalom művelésében és a béke előzmodításában élen járó emberek kitüntetéséről rendelkezett. HIRDETÉS

47


naptár

túratipp Az egyik legszebb természeti kincsünk Sárospatak mellett van, a belvárostól a piros turistajelzést követve laza sétával érhető el. Az elnevezés némi nagyzolásra vall, a 324 méter magas Megyer-hegy vulkáni kúpja is alig több, mint domb – az általa ölelt tó részben az ember alkotása. Az 1400-as évektől bányászták a horzsakövekké, kovás riolittufává szilárdult vulkánt. Az ilyen, kovasavas kőzet a megszilárdulással igen kemény lesz, kristályos zárványai, üregei teszik kiváló malomkő-alapanyaggá. A bányában kézi erővel dolgoztak, évente 300-400 darab méretes malomkövet készítettek. A bányászok a riolittufába vájt mélyedésekben laktak egészen 1907-ig, amikor bezárták a bányát. Ekkor az esővíz vette át a terepet s töltötte föl a hajdani fejtőgödröt. A lélegzetelállítóan szép tó négy-

Sárospatak tengerszeme

ezer négyzetméteren terül el, legmélyebb pontja 6 és fél méter, a majdnem függőleges sziklafalak 70 méter magasra kúsznak föl. A tengerszem 1977 óta természetvédelmi terület, jól kiépített, információkkal ellátott ösvényeken járható körbe. De a sziklamászók, kajakozók is kihasználják a nálunk ritka természeti adottságokat, a közeli tisztáson tűzrakóhely várja a kirándulókat.

Tájjellegű receptek Ómagyar sonka „Ételek nemeiről vagy hellyesen lehető készítéseikről és más egyébb aféle szükséges házidolgokról írott könyv” címmel jelent meg az első, már az alapanyagok pontos mértékét is szerepeltető, 1753–58 között, kézzel írott szakácskönyv Sárospatakon. A 244 recept közül a 77. recept a sonkakészítésről szól: „Sonka csinálás módgya egy sertéshez. Salétrom 1 font (56 dkg) Fenyőmag 1 font (56 dkg) Babérmag 2 loth (3,6 dkg) Babérlevél 4 loth (7,2 dkg) Só 2 kupa Bors 2 loth (3,6 dkg) Koriandermag 2 loth (3,6 dkg) Rozmaringlevél 2 loth (3,6 dkg) Spanyol csombor 2 loth (3,6 dkg). ... Ezen specieseket meg kell jól törni, s’ egybe elegyíteni a’ meleg sertéshúsba jól belé kell dörgölni, annakutánna egy megfúrt cseberbe vagy kádba belé-kell rakni, a jukát cseréppel betakarvaán, úgy hogy levének, mellyet magából kibocsát szabad menedék hellye légyen; ezt kívülről egy csappal jól bé-kell dugni, minden 24 órában a levét le-kell bocsátani, fellyülről újjólag reá tölteni, minden harmadnap a’ húsokat ki kell szedni, és a mely fellyül volt, azt aloll rakni, s azt alsót fellyül ezen pátzban legyen 2 hétig, akkor egy darabotskát le-kell vágni, s megfőzvén, hogy elég piros-é és eléggé meg-járta é a’ fűszer, ha nem, úgy tovább benne hagyda az ember. Ha pedig kész, úgy ki-veszi, tiszta kendőkkel jól ki-dörgöli a’ nedvességet belőle, és 24 óráig szellős helyen tartya, annakutánna a füstre teszi.” Újmagyarul is finom lesz.



november

110 éve

1905. november 19-én adták át a híveknek a budapesti bazilikát

A XVIII. század végi Pest egyik nevezetessége az állatviadalokat bemutató Heccszínház (Hetz-Theater) volt, amelyet 1796-ban lebontottak, és a helyére ideiglenes templomot emeltek. Az 1817-ben megalakult lipótvárosi plébánia gyűjtést indított saját állandó templomra. Az 1838-as árvíz idején a tér közepén álló természetes domb sokak számára menekülési lehetőséget jelentett, ami megszaporította a fogadalmi adományokat. 1851-ben Hild József tervei alapján és irányításával megkezdődhetett az építkezés, amely sokáig elhúzódott, és problémák kísérték. 1868-ban egy vihar megtámadta a kupolát, amely a rossz minőségű építőanyag, a rosszul felhúzott épületrészek egyenlőtlen terhelése és a süllyedés miatt beomlott. A törmelékek több évig tartó eltakarítása után az építtetők Ybl Miklóst kérték fel a munkálatok folytatására, aki áttervezte az épületet, és Hild klasszicista templomából neoreneszánsz épületet faragott. Az ő 1891-ben bekövetkezett halála után Kauser József fejezte be az építkezést. A templomot 1905. október 9-én szentelték fel, és miután a millennium tiszteletére 1897-ben az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte a készülő épületet, az eredetileg tervezett Szent Lipót helyett a Szent István nevet

Jeles napok 11. – Márton A gazdasági élet őszi zárónapja. A gulyát ezen a napon behajtják a legelőről. 22. – Cecília Gondoskodik a szőlősgazdákról. Ott lebeg a levegőben, és fonalat


kapta. 1931-ben XI. Pius pápa basilica minor címet adományozott neki. A görög kereszt alapú templom Magyarország harmadik legmagasabb épülete, belső kialakításában a kor legnevesebb képző- és iparművészei közreműködtek, Székely Bertalantól Lotz Károlyig, Than Mórtól Stróbl Alajosig. Kincstári tárlatán számtalan értékes liturgikus és művészeti tárgy tekinthető meg, egyik oldalkápolnája pedig a Szent Jobb őrzési helye. A második világháború után felújított, majd a XX. század végén teljesen újjávarázsolt templomot, amely liturgiai funkcióját folyamatosan betölti, ma turisták ezrei látogatják. húz a kertek köré, hogy semmi baj ne érje azokat. 25. – Katalin Ha Katalin kopog, karácsony locsog. Katalin rámutató nap, megmutatja január időjárását. 30. – András A téli évnegyed kezdőnapja. Férjet, párt jósolhatnak maguknak a lányok. Közben egész napos böjt járja. 49


naptár

December Télelő, Karácsony hava Nap

Névnap

Utolsó negyed 3-án 8 óra 41 perckor Újhold 11-én 11 óra 30 perckor Első negyed 18-án 16 óra 15 perckor Telihold 25-én 12 óra 12 perckor

Szentek napja

01 K Elza 02 Sze Melinda, Vivien

Blanka Aranka

03 vCs Ferenc, Olívia

Ferenc, Natália

7.12

15.54

04 P

János, Borbála

7.14 7.15

Borbála, Barbara

05 Szo Vilma Miklós

23.54

12.13

15.54

–

12.39

15.53

0.53

13.04

7.16

15.53

1.53

13.30

06 V

Miklós

07 H

Ambrus

7.17

15.53

2.53

13.57

08 K

Mária

7.18

15.53

3.53

14.27

09 Sze Natália

Valéria, Natália

7.19

15.53

4.54

15.00

10 Cs

Judit

Eulália, Judit

7.20

15.53

5.54

15.39

11 P

Árpád

Damazusz

7.21

15.53

6.52

16.24

12 Szo Gabriella

Johanna, Franciska

7.22

15.53

7.47

17.15

13 V

Luca, Otília

Lúcia

7.23

15.53

8.38

18.14

14 H

Szilárda

7.24

15.53

9.23

19.17

15 K

Valér

Valér

7.24

15.53

10.04

20.24

16 Sze Etelka, Aletta

Adelaida, Albina

7.25

15.53

10.40

21.34

17 Cs

Lázár, Olimpia

Lázár, Olimpia

7.26

15.53

11.13

22.46

18 P

Auguszta

Gracián

7.27

15.54

11.44

23.58

19 Szo Viola

Anasztáz, Orbán

7.27

15.54

12.15

–

20 V

Teofil, Liberátusz

7.28

15.54

12.47

1.11

Teofil

21 H

Tamás

22 K

Anikó, Zénó

7.28

15.55

13.22

2.24

Flórián, Zénó

7.29

15.55

14.00

3.37

23 Sze Viktória

János, Viktória

7.29

15.56

14.44

4.48

24 Cs

Ádám, Éva

Szenteste, Adél

7.30

15.57

15.33

5.55

25 P

Karácsony, Eugénia

Urunk születése

7.30

15.57

16.29

6.56

26 Szo Karácsony, István

István

7.31

15.58

17.29

7.49

27 V

János

János, Teodor

7.31

15.59

18.31

8.34

28 H

Kamilla

Aprószentek, vértanúk

7.31

15.59

19.35

9.13

29 K

Tamás, Tamara

Tamás

7.31

16.00

20.38

9.46

Libériusz Szilveszter, Donáta

7.31 7.32

16.01 16.02

21.39 22.40

10.15 10.42

30 Sze Dávid 31 Cs Szilveszter




december November 23-tól december 21-ig Nyilas csillagjegy A tél kezdete: december 22-én, 05 óra 48 perckor. Határidőnapló .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

NAP-TÁR 3. 85 éve ezen a napon adták át a sportolóknak Magyarország első fedett uszodáját, a Hajós Alfréd tervei alapján épült Nemzeti Sportuszodát. 4. 120 éve ezen a napon született Gombos Sándor orvos, vívó, az 1928-as amszterdami olimpia aranyérmes kardcsapatának tagja. 6. 350 éve ezen a napon született gróf Bercsényi Miklós kuruc főgenerális, a Rákóczi-szabadságharc egyik vezéralakja. 13. 200 éve ezen a napon született Veres Pálné Beniczky Hermin, a magyar nőnevelés egyik kezdeményezője, az első Nőképző Egylet alapítója. 15. 110 éve ezen a napon született Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, Erkel- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, számos opera, daljáték, kórus- és zenekari mű, film- és színpadi kísérőzene komponistája, a Csínom Palkó megalkotója. 27. 170 éve ezen a napon tartotta előkészítő ülését a Balaton Gőzhajózási Társaság, amelyen Kossuth Lajost bízták meg az alapszabály-tervezet elkészítésével.


HIRDETÉS


naptár

túratipp A világ legnagyobb könyvét őrzik egy borsodi kis faluban, a szlovák határhoz közeli Szinpetriben. A Guinness-rekorder könyv 4,18 x 3,77 méteres, 346 oldalas, 1420 kilót nyom. Lapjai egyetlen, nem ragasztott papírból készültek, 26 szakember négy év alatt hagyományos, kézzel fűzött kódex-technikával készítette. Az Aggteleki Nemzeti Park élővilágát, építészeti emlékeit, barlangjait mutatja be. Az impozáns méretű könyvet persze nehéz olvasgatni, bár nyitható, hiszen a marhabőrrel bevont fatáblákat fémveretek tartják. A világ legnagyobb könyvét a Magyarországon egyedülálló, újjáépített papírmalomban a fagerendás tető átalakítása árán egy daruval emelték a helyére 2010-ben. Az impozáns könyvkötészeti, nyomdai ritkaság csak az egyik érdekessége a Jósva-patak partján álló malomnak, hiszen a több mint 7 méteres, alulcsapott vízikerék

Szinpetri könyve

ma is működteti a papírmalmot, melyben Gutenberg-féle nyomdagépet, betűasztalt, XV. századi íróasztalokat, a Gutenbergbiblia egyik, gótbetűkkel kirakott oldalát nézhetik meg a látogatók, sőt, maguk is meríthetnek papírt, nyomtathatnak. Természetesen egyházi könyvek is láthatók a kiállítótermek egyikében. A kultúra után pihentessük szemünket például a közeli Szelce-pusztán, ahol vadon élő állatokkal is találkozhatunk, a vadászterület fenséges hegyek, völgyek, erdők között terül el.

Tájjellegű receptek Krumplis zsámiska Ez az eredetileg szlovák paraszti étel – olcsó és laktató – készülhet kukoricadarából is, de mi most a krumplisra hajlunk, túró így is, úgy is lesz rajta. Öt-hat megpucolt, kockára vágott krumplit sós vízben megfőzünk. Ha megpuhult, összetörjük, leöntjük a maradék víz nagyját, s hozzákeverünk, kicsi lángon, nehogy odakapjon, két-három marék lisztet. Kinek mekkora marok jutott, de a krumpli a lényeg, s hogy a kettő vegyítésével picit folyós masszát kapjunk. A folytonos és idegölő kevergetést akkor lehet abbahagyni, amikor hólyagosodik az anyag. Ekkor megolvasztott vajba mártott kanállal gombócokat formálunk, melyeket egy tepsibe fektetünk sorba. Erre összetört, kaporral vagy snidlinggel ízesített túrót fektetünk, majd így sorban. A tetejére pirított szalonna dukál tejföllel. Lehet még tálalás előtt a sütőben átmelegíteni, összeérlelni. Aki szereti az olyat, annak szlovák mézbor jár utána.



december

150 éve

1865. december 26-án született Róth Miksa üvegfestő és mozaikművész

Üveges családból származott. Az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában és a Székesfővárosi Iparrajztanodában képezte magát, majd szakmája tökéletesítése érdekében két éven át Franciaországban, Németországban, Angliában és Belgiumban tanulmányozta az üvegfestést. 1884-ben hazatérve önállósította magát, és saját műtermet nyitott. „Üvegfestészeti műintézetében” ólomüveg-ablakokat, majd üvegmozaikokat készített. A századforduló gomba módra szaporodó igényes középületei viselik a keze nyomát. Budapesten az ő munkái díszítik többek között a Parlament, a Zeneakadémia, a Nemzeti Bank épületét. Budapesten a Szervita tér 3. számú házon található „Hungária megdicsőülése” című monumentális műve, a főváros legnagyobb köztéri mozaikja. Ő készítette a Széchenyi fürdő és a Deák- és Kossuth-mauzóleum üvegmozaikjait, a Kálvin téri és a Rózsák terén álló templom vagy a Fasori Evangéli-

Jeles napok 1. – Elza December első napjával megkezdődik a hóvégi ünnepekre való előkészület. Többek között befogják a karácsonyi pulykát is hízni. 3. – Disznóölő Szent Ferenc napja. Kiváló alkalom a disznók levágására, feldolgozására, már elég hideg van, van ideje és lehetősége a húsnak, hogy kifagyjon. 8. – Földtiltó boldogasszony napja Ez a napon nem szabad szántani,

kus Gimnázium dísztermének üvegablakait, az ő munkái láthatók a marosvásárhelyi kultúrpalotán és városházán, a szabadkai városházán vagy a pannonhalmi apátsági templom homlokzatán. Több munkája található Norvégiában, például az oslói FageborgKirkében vagy a sandefjordi templomban. Mexikóváros Nemzeti Színháza tizenkét múzsát ábrázoló üvegkupolájának terve szintén Róth Miksa műhelyében készült. Munkája során gyakran működött együtt kora neves képzőművészeivel és építészeivel, például Steindl Imrével, Körösfői-Kriesch Aladárral vagy Rippl-Rónai Józseffel. Munkásságát széles körben elismerték, 1898-ban elsőként neki ítélték oda az Iparművészeti Állami Aranyérmet, megkapta a Ferenc József-rendet, és számos külföldi kitüntetés birtokosa volt. 1944-ben halt meg. Pesti, Nefelejcs utca 26. szám alatt található egykori lakóházában munkásságát átfogó kiállítás mutatja be. sem vetni. Nem is igen lehet már a rossz idő miatt. 21. – Disznóölő Tamás napja Aki ezen a napon egyszer disznót öl, annak azután minden évben le kell vágnia valamit, mert különben Tamás öl, s elpusztítja valamelyik állatot. 27. – János János napján a fiúknak érdemes kivinniük a szemetet, s az utcán hangokra figyelni. Amelyik irányból hallják meg először, onnan találnak majd menyasszonyt. A lányok Szilveszter napján fürkészték a jövendőbelijüket ólomöntéssel.



névnaptár Aba XI. 12. Abád XI. 12. Abbás XI. 12. Abdiás XI. 19. Abdon XI. 19. Ábel I. 2., VI. 2., VIII. 5., XII. 5., XII. 9. Abelárd IV. 21. Abélia VIII. 5. Abiáta II. 5. Abigél II. 9. Abod XI. 12. Abony VII. 12. Abos XI. 12. Abosa XI. 12. Ábrahám VI. 15., VIII. 16., X. 9. Ábrám X. 9. Ábrán X. 9. Ábris III. 16., X. 9. Absa I. 19., III. 2., IX. 2. Absolon III. 2., IX. 2. Achilles IV. 23., V. 12., XI. 2. Achillesz IV. 23., V. 12., XI. 2. Acsád I. 2., V. 8. Ada VII. 28., XII. 4. Adala I. 29., XII. 24. Adalbert IV. 23., IX. 27. Adalberta IV. 23. Adalbertina IV. 23. Ádám IX. 9., XII. 24. Adél I. 29., XII. 24. Adéla XII. 24. Adela XII. 24. Adelgund I. 30. Adelheid II. 5., XII. 16. Adelina VII. 28., VIII. 28., XII. 4. Adelinda VIII. 28., XII. 4. Adelmár V. 29., VII. 29. Adeodát VI. 19., VI. 26., XI. 8. Adeodáta VII. 31. Adina XII. 22., VI. 17. Admira IX. 7., X. 22. Adolár IV. 21., VIII. 26. Adolf II. 11., VI. 17. Adolfina VI. 17., VI. 30. Adony VI. 26. Adorján IX. 8. Adria XII. 2. Adrián IX. 8. Adriána III. 4., III. 5., IX. 8.

Adrianna VI. 26. Adriánó IX. 8. Adrienn III. 4., III. 5., IX. 8. Áfra VIII. 5., VIII. 7. Afrodita VIII. 5., VIII. 7. Afrodité VIII. 5., VIII. 7. Agád I. 10., IV. 1. Agapion IV. 1. Agáta I. 11., II. 5. Agaton I. 10., VIII. 22., XII. 7. Agenor VIII. 18. Aggeus I. 4., VII. 4., XII. 16. Aglája I. 1., V. 14. Agmánd II. 6., V. 28. Agnella XII. 14. Ágnes I. 21., I. 28., III. 6., VI. 8., XI. 16. Ágost V. 28., VIII. 3., VIII. 8., VIII. 28. Ágoston V. 27., V. 28., VIII. 28. Ágota I. 11., II. 5. Agrippína II. 5. Ahillész IV. 23., V. 12., XI. 2. Áhim III. 20., IV. 16., VII. 26., VIII. 16. Ahmed I. 16. Aida II. 2., VIII. 31. Aina V. 10. Ainó V. 10. Ajád III. 9., IX. 15. Ajándék II. 6., VII. 17., XII. 31. Ajándok II. 17., VIII. 7. Ajna V. 10. Ajnácska IV. 25., XI. 15. Ajnó V. 10. Ajsa IV. 25., XI. 15. Ajtonka VII. 19., X. 4. Ajtony III. 13., IV. 30., VI. 16., VII. 27. Akács II. 27., III. 31., V. 8., VI. 22. Akilina II. 5. Ákos I. 2., II. 27., III. 31., VI. 22. Aladár II. 20., III. 11., IV. 18., IV. 20., V. 26. Aladin II. 9., IV. 20., VIII. 8. Alajos VI. 21., X. 17. Alán IX. 8., X. 14., XI. 25.

Alárd X. 19. Alba XII. 16. Albert IV. 23., VIII. 7., VIII. 24., IX. 5., IX. 27., XI. 15. Alberta VIII. 24., XI. 15. Albertin VIII. 24., XI. 15. Albertina VIII. 24., XI. 15. Albin II. 5., III. 1., VI. 22., X. 26. Albina III. 1., VI. 22., XII. 16. Alda V. 10. Aldán VIII. 31., IX. 6. Áldás VIII. 13., X. 8., XII. 29. Áldáska VIII. 13., X. 8., XII. 29. Aldó I. 10., IV. 15., V. 31. Áldor II. 6. Alek II. 26., III. 18., V. 3. Alen IX. 8., X. 14., XI. 25. Aléna V. 29. Aleszja I. 9. Alesszia I. 9. Alett XII. 16. Aletta XII. 16. Alex II. 9., II. 17. Alexa III. 20. Alexander II. 26., III. 18., V. 3. Alexandra III. 18., III. 20., V. 18. Alexia I. 9. Alfonz I. 23., VIII. 1., VIII. 2., X. 30., X. 31. Alfonza VIII. 2., X. 30. Alfonzina VIII. 2., X. 30. Alfréd I. 15., II. 15., II. 23., VII. 19., VIII. 15., VIII. 28., X. 28., XI. 16. Alfréda II. 23., VII. 19., X. 28. Algernon I. 1. Ali VIII. 15. Alica VI. 29., VIII. 24. Alicia VI. 29., VIII. 24. Alícia VI. 29., VIII. 24. Alida II. 5., VI. 17. Alina VI. 17., VII. 28. Alinda XII. 4. Alinka VI. 17., XII. 24. Alitta XII. 16. Aliz VI. 29., VIII. 24., XI. 14. Alíz VI. 29., VIII. 24.


Aliza VI. 29., VIII. 24. Alízia VI. 29., VIII. 24. Alma VII. 10. Almár III. 24. Almira III. 9., V. 28., VIII. 25. Almiréna III. 24., V. 29. Álmos II. 20. Alojzia VI. 21. Aloma VI. 21. Alóma VI. 21. Alpár III. 27., IX. 5. Alvián V. 19. Alvin V. 19. Alvina VI. 22., XII. 16. Amábel VI. 11., VII. 11. Amadé I. 28., III. 30. Amadea I. 28., III. 30., VIII. 10. Amadeusz I. 28., III. 30. Amadil I. 5., II. 20., IX. 13. Amadó I. 28., III. 30. Amál I. 28., V. 4., VII. 10., X. 7., XI. 20., XI. 21., XI. 30. Amália I. 28., V. 4., VII. 10., X. 7., XI. 20., XI. 21., XI. 30. Amand II. 6., X. 26. Amanda II. 6., X. 26. Amarant XII. 7. Amaranta XI. 7., XII. 7. Amarill V. 1. Amarilla V. 1. Amarillisz V. 1. Amáta I. 5., II. 20., IX. 13. Amator V. 1. Amázia I. 23., XII. 29. Ambos VII. 19., X. 16., X. 18., XII. 7. Ambró VII. 19., X. 16., X. 18., XII. 7. Ambrózia XII. 7. Ambrus VII. 19., X. 16., X. 18., XII. 7. Amelda IX. 16. Ameli I. 28., V. 4., VII. 10., X. 7., XI. 20., XI. 21., XI. 30. Amélia V. 4., VI. 2. Amelita VIII. 16. Ámer VII. 19. Ametiszt X. 26. Amina VIII. 31., XI. 27. Aminta I. 30., VIII. 17. Amira VIII. 31.


névnaptár Ámon I. 14., X. 4. Amondó I. 28., III. 30. Ámos I. 14. Amrita XII. 7. Anabel VI. 9., VII. 1. Anabella VI. 9., VII. 1. Anasztáz I. 6., I. 8., I. 22., III. 10., IV. 21., IV. 27., XII. 19., XII. 25. Anasztázia III. 10., IV. 17., XII. 25. Anatol VII. 3. Anatólia VII. 3. Ancilla III. 25., XII. 23. Anda II. 19. Andelin I. 27. Andelina I. 27. Andi II. 4. Andor V. 17., X. 9., X. 11., XI. 30. Andorás II. 4., V. 21., XI. 10., XI. 30. András II. 4., V. 21., XI. 10., XI. 30. André XI. 30. Andrea II. 4. Andrej II. 4., V. 21., XI. 10., XI. 30. Androméda II. 4. Andzseló V. 5. Anélia VII. 26. Anelma XII. 2. Anett VI. 13., VII. 26. Anetta VI. 13., VII. 26. Angéla I. 4., I. 27., V. 31., VI. 1., VII. 21. Angelika I. 4., I. 27. Angelina VII. 15., VII. 21. Angelus V. 5. Angelusz V. 5. Angyalka I. 4., I. 27., V. 31. Ángyán IV. 25., XI. 15., XII. 7. Anica VII. 26. Anicét IV. 17. Anicéta IV. 17. Aniella XII. 14. Anika VII. 26. Anikó VII. 26., XII. 22. Anilla VII. 26. Anina VII. 26. Anissza I. 21. Anita VII. 26. Anitra VII. 26. Anízia XII. 30.

Aníziusz XII. 30. Anka VII. 26. Anna VII. 26. Annabel VI. 9., VII. 1. Annabell VI. 9., VII. 1. Annabella VI. 9., VII. 1. Annaliza VI. 9. Annamari VI. 9. Annamária VI. 9. Annaregina VII. 26. Annarita VI. 9. Annavera VI. 9. Annunciáta III. 25. Anriett I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13. Antal I. 17., VI. 13., VII. 5. Antea II. 27. Antigon II. 23. Antigoné II. 27. Antoanett II. 28. Anton I. 17., VI. 13., VII. 5. Antonella V. 3. Antónia II. 28., IV. 29., V. 3., V. 4., V. 10. Antoniett II. 28. Antonietta II. 28. Antónió VI. 13. Anzelm IV. 21. Anzelma IV. 21. Ányos IV. 25., XI. 15., XII. 7. Apollinár I. 8., VII. 23., IX. 2., X. 5. Apollinária I. 8., VII. 23. Apolló III. 8., IV. 18. Apollónia I. 28., II. 9., III. 8., VII. 7. Apor II. 2., XII. 28. Aporka II. 2. Apostol I. 25., VI. 30. Appia III. 23., XI. 22. Áprilka III. 23., XI. 22. Apród XII. 28. Arabella III. 13., VIII. 7. Aranka II. 8., VII. 19., X. 4., X. 15., X. 16., XII. 2. Arany VI. 16., VII. 19., X. 4. Aranyka VI. 16., VII. 19., X. 4. Aranyos VI. 16., VII. 19., X. 4. Archibald III. 27.

Arétász X. 24. Ariadna VI. 7., IX. 17. Ariadné VI. 7., IX. 17. Arián III. 4. Ariel IV. 11., XI. 10. Ariella IV. 11., XI. 10. Arika VIII. 17. Arikán VIII. 17. Arion II. 3. Árisz IV. 27., VIII. 31. Arisztid IV. 27., VIII. 31. Arita III. 13. Arkád I. 12., XI. 13. Árkád I. 12., XI. 13. Árkos I. 12. Arlett IV. 11. Armand IV. 7., V. 10., X. 26. Armanda IV. 7. Armandina IV. 7. Armandó IV. 7. Armida IX. 14., IX. 22., XII. 4. Armilla IX. 14., IX. 22., XII. 4. Ármin IV. 7., V. 10., VI. 2., XII. 28. Ármina VI. 2. Árnika IV. 17. Arnó VII. 13., XI. 16. Arnold VI. 18., VII. 18., XII. 1. Arnolda VII. 8., VII. 18. Arnót VI. 18., VII. 18., XII. 1. Áron IV. 2., VII. 1. Árpád I. 5., III. 31., IV. 7., XII. 11. Árpádina XII. 11. Árszen VII. 19., X. 30. Arszlán VI. 23. Artemisz I. 22., VI. 6. Artemon X. 20. Artúr I. 7., I. 22., IX. 1., X. 20., XI. 15., XII. 11. Árvácska V. 5., VII. 27. Arvéd VIII. 31. Arvid III. 13. Arzén VII. 19., X. 30. Arzénia VII. 19. Asma IV. 17. Aszpázia I. 2., XII. 29. Asszunta IV. 7., VIII. 15. Aszter I. 17., III. 3., IV. 28., VIII. 23., X. 30. Asztéria VIII. 10.


Asztrid XI. 12. Asztrida XI. 12. Asztrik XI. 12. Ata XI. 12. Atád XI. 11. Atalanta III. 10., VII. 6. Atália XII. 3. Atanáz V. 2., VIII. 14., XI. 26. Atanázia VIII. 14. Aténa I. 18., VII. 16. Aténé I. 18., VII. 16. Atilla I. 7., X. 5. Atlasz IV. 6. Atos III. 10., V. 22., XI. 11. Atosz III. 10., XI. 11. Attila I. 7., X. 5. Auguszta III. 27., III. 29., XII. 18. Augusztina III. 27., III. 29. Augusztusz VIII. 3., VIII. 8. Aura VII. 19., XII. 2. Aurea VII. 19. Aurél I. 15., VI. 15., VII. 15., VII. 20., VII. 27., X. 5., XII. 2. Aurélia VII. 19., X. 15., X. 16., XII. 2. Aurélián VI. 16., X. 20. Auróra X. 4., X. 15., X. 16. Avarka XI. 5. Avenár VII. 30. Axel III. 2., IX. 2. Azálea XII. 24. Azár III. 20., III. 16. Azucséna IV. 7., VII. 30. Azura VI. 19. Azurea VI. 19. Babett VII. 4. Babetta VII. 4. Babiána XII. 4. Babita XII. 4. Bács I. 10., VI. 10., VI. 30., XI. 12., XII. 5. Bagamér II. 8., XI. 8. Bagita V. 25. Baján IV. 24., XII. 20. Bajnok III. 4., VI. 24. Bakács X. 7. Baksa III. 29., X. 7. Balabán III. 23., V. 20. Balambér I. 26., II. 23., II. 27. Balár I. 24.


névnaptár Balassa II. 3. Balázs II. 3. Balbina III. 31. Balda II. 27. Baldó II. 27. Baldvin IV. 12., VII. 15., VIII. 21., X. 26. Bálint I. 7., II. 14., III. 16., XI. 3. Balló VI. 11. Balmaz II. 3. Baltazár I. 6., I. 11., VI. 20. Balzsam IV. 6. Bán II. 12., VI. 5., VIII. 28. Bandó VII. 7., XI. 30. Bánk III. 19., III. 21., IV. 16., V. 1., VII. 17. Bános I. 24., IV. 16. Barabás VI. 11. Baracs III. 29. Barakony VIII. 13., VIII. 22. Baranka I. 21. Barbara XII. 4. Bardó VI. 10. Barka IV. 17., VI. 13. Barlám XI. 19. Barna VI. 11. Barnabás VI. 11. Barót VI. 15., VI. 16. Bars I. 30., VII. 28. Bársony V. 25., VI. 27. Bársonyka V. 25., VI. 27. Barsz I. 30., VII. 28. Bató VI. 17., VII. 31., XI. 2. Bátony I. 26., VI. 15. Bátor II. 27. Baucisz XII. 4. Bazil I. 2. Bazsó I. 2., X. 1. Bea VII. 29., IX. 6. Beáta III. 8., III. 22., VI. 24., VI. 29., IX. 6., XII. 16. Beatricse I. 18., VI. 29., VIII. 29., X. 14. Beatrisz I. 18., VI. 29., VIII. 29., X. 14. Beatrix I. 18., VI. 29., VIII. 29., X. 14. Becse IV. 24., IX. 30.

Béda V. 25. Bedecs V. 25., X. 16. Bedő V. 25., X. 16. Begónia IX. 7., XII. 17. Beke V. 14., VII. 10., X. 7. Béke VI. 5. Bekény V. 14., VII. 10., X. 7. Bekes V. 14., VII. 10., X. 7. Bekő III. 21., XII. 29. Béla IV. 23. Belián V. 13. Belinda II. 3., VIII. 13. Belizár XII. 17. Bella VIII. 31., IX. 1. Ben III. 31. Benáta I. 4. Bence III. 21., VII. 11. Bende III. 21., VII. 1. Bendegúz V. 7., X. 10. Bene III. 21., IV. 14., IV. 16., V. 1., VII. 11. Benedek III. 21., IV. 14., IV. 16., V. 1., VII. 11. Benedikt III. 21., IV. 14., IV. 16., V. 1., VII. 11. Benedikta I. 4., VIII. 13., X. 8., XII. 29. Benediktusz III. 21., IV. 14., IV. 16., V. 1., VII. 11. Benett III. 21., IV. 14., IV. 16., V. 1., VII. 11. Béni III. 31. Benigna VI. 20., XI. 1. Benignusz II. 13., V. 1., XI. 1. Benita XI. 12. Benitó III. 21., IV. 14., IV. 16., V. 1., VII. 11. Benjamin I. 3., III. 31. Benjámin I. 3., III. 31. Benjamina III. 31. Benke I. 12., XI. 1. Benkő I. 16., III. 11. Bennó VI. 16., VII. 27., VIII. 3. Benő III. 31. Benvenútó VII. 15. Berárd V. 20., VI. 15., VII. 3., VII. 24., VIII. 19., VIII. 20., IX. 28. Bercel III. 29., VI. 3.

Bere VIII. 14. Berec VI. 3. Berend XII. 3. Berengár V. 26., VI. 7., X. 2., XI. 26. Bereniké II. 4., VII. 9. Berény X. 6., X. 15., X. 19., XII. 3. Berill VII. 26., XI. 4. Beriszló XII. 14. Bernadett II. 18., IV. 16. Bernadetta IV. 16., V. 19., V. 20. Bernárd V. 20., VI. 15., VII. 3., VII. 24., VIII. 19., VIII. 20., IX. 28. Bernarda IV. 16., V. 19., V. 20. Bernát V. 20., VI. 15., VII. 3., VII. 24., VIII. 19., VIII. 20., IX. 28. Berta V. 1., VII. 4., VIII. 6. Bertalan VIII. 24. Bertilla XI. 5. Bertin IX. 5. Bertina IX. 5. Bertold I. 2., II. 11., III. 29., VII. 27., XI. 3., XII. 14. Bertolda III. 29., XI. 5. Berton IX. 5. Bertram I. 23., I. 24. Bese VI. 30., X. 27. Béta XI. 19. Beten VII. 27. Betsabé XI. 19. Betta VII. 4. Betti VII. 4. Bettina VII. 4., VIII. 6., X. 8. Bianka VIII. 10., XII. 1. Bibiána XII. 2. Bíbor IV. 6. Bíbora IV. 6. Bíboranna IV. 6. Bíborka IV. 6. Birgit II. 1., VII. 23., X. 8., X. 11. Bítia XI. 19. Blandina V. 10., V. 18., VI. 2. Blanka VIII. 10., X. 25., XII. 1.


Blazsena II. 3. Blondina XII. 1. Boáz V. 22. Bóbita VI. 1., VI. 22. Bocsárd VI. 25., X. 14. Bod V. 28., VI. 15. Bodó II. 2. Bódog I. 14., II. 21., V. 18., VI. 9., VII. 7., XI. 20. Bodomér XII. 21. Bodony VIII. 30. Bodor X. 4., XI. 19. Bodza V. 15. Bogárka V. 22. Bogát IX. 15. Bogáta IX. 15. Bogdán IX. 2. Bogi VIII. 1., VIII. 22. Boglár VIII. 1., VIII. 22. Boglárka VIII. 1., VIII. 22. Bogumil X. 7. Bohumil XI. 8. Bohus I. 27., X. 7. Boján IX. 5. Bojána IV. 24. Bojta IV. 24., XII. 20. Bojtorján IV. 24., XII. 20. Bolda VIII. 29. Boldizsár I. 6. Boleszláv XII. 14. Bolivár II. 18. Bonaventúra VII. 15. Bonifác IV. 24., V. 14., VI. 5., X. 25., XII. 19. Bonita XII. 1. Bóra XII. 4. Borbála XII. 4. Borbás II. 19. Borbolya III. 11. Borcsa XII. 4. Bori XII. 4. Boris XII. 4. Boriska XII. 4. Borisz V. 2., VII. 24., IX. 15. Borka XII. 4. Boróka XII. 4. Boromir IX. 5. Borostyán III. 11. Boroszló XII. 14. Bors I. 12., III. 11. Borsika III. 11. Botár I. 27.


névnaptár Botond V. 16., VII. 28. Bottyán I. 25. Bozsena II. 11. Bozsidár XI. 9. Bozsó XI. 9. Bozsóka VII. 15., XI. 9. Bökény XII. 29. Böngér V. 12., IX. 7. Brájen IX. 6. Brenda V. 16., XI. 29. Brendon XI. 13. Brigitta II. 1., VII. 23., X. 8., X. 11. Brunella X. 6., X. 11. Brunhilda XI. 17. Brúnó II. 2., II. 14., V. 17., X. 6., X. 11. Brútusz II. 2., III. 4. Buda II. 19., IV. 3., V. 19. Bulcsú IV. 28., V. 4., VI. 4., XI. 13., XI. 20., XII. 12. Buzád IV. 30., X. 14., XII. 8. Buzát IV. 30., X. 14., XII. 8. Cecília VI. 3., XI. 22. Cecilián IV. 16., VI. 3. Cecilla XI. 22. Celerina II. 3. Celesztin IV. 6., V. 19., VII. 27. Celesztina IV. 6., V. 19., VI. 27., VIII. 14., X. 14. Célia VI. 3., XI. 22. Celina VII. 17., X. 11., X. 21. Cézár I. 12., II. 25., III. 25., IV. 15., VIII. 27., VIII. 29., IX. 25. Cezarina I. 12. Ciceró II. 9. Ciklámen XI. 26., XII. 4., XII. 5. Cilla VI. 3., XI. 22. Cinella I. 22., VI. 6., X. 20. Cinna I. 22., VI. 6., X. 20. Cinnia II. 1., VI. 12. Cintia I. 22., VI. 6., X. 20. Cippóra VII. 5., IX. 26. Cipra VII. 5., IX. 26. Ciprián IX. 16., IX. 26. Cipriána VII. 5., IX. 26. Ciprienn VII. 5., IX. 26.

Cirill II. 9., II. 14., III. 18., III. 29., VI. 26., VII. 7., VII. 17. Cirilla VII. 5., VII. 7., X. 28. Cirják III. 16., VIII. 8. Cirjék III. 16., VIII. 8. Círus I. 31., VI. 16., VI. 28. Csaba IV. 12., IV. 24., VII. 6., X. 6., XII. 5. Csák III. 20., X. 11. Csanád IV. 12., V. 28., IX. 6., XII. 5. Csát IV. 6. Csatád VII. 8., V. 25. Csatár VII. 8., VII. 29. Csató VII. 8. Csege VII. 15. Csegő VII. 15. Cseke VIII. 26., X. 31. Csekő VIII. 26., X. 31. Csende VII. 11., XI. 18. Csendike VII. 11., XI. 18. Csenge II. 4., VII. 24. Csengele II. 4., VII. 24. Csenger XI. 7. Csépán IX. 2. Csepel V. 24., XII. 12. Cseperke III. 1., VIII. 7. Csepke III. 1., VIII. 7. Cserjén X. 25. Cserne V. 10. Csikó V. 10. Csilla III. 22., IV. 22., VI. 2., VIII. 10., XI. 22. Csillag III. 22., VIII. 10. Csinszka II. 3., XII. 6. Csobán VIII. 6., IX. 3., IX. 8. Csobánka VIII. 6. Csobilla VIII. 6. Csolt III. 8., III. 13. Csoma I. 1., IV. 9. Csombor I. 1., IV. 9. Csomor I. 1., IV. 9. Csongor I. 13., IV. 16., IV. 17. Csönge II. 4., VII. 24. Csöre XI. 19. Csörsz I. 31., V. 10. Dafna X. 25. Dafné X. 25. Dagobert XII. 23. Dagomér XII. 23. Dalia I. 5., VI. 27.


Dália X. 25. Dalibor VII. 25. Dalida V. 31., VII. 21. Dalla X. 25. Dalma V. 7., V. 12., VII. 12., XII. 5. Damarisz X. 4. Damáz XII. 11. Damiána IX. 26., IX. 27. Damír VI. 5. Damira IX. 26., XII. 11. Damján IX. 26., IX. 27. Damjána IX. 26., IX. 27. Dana VII. 21. Danica VII. 21. Dániel II. 16., VII. 21., IX. 26., X. 10., XI. 23., XII. 11. Daniela VII. 21. Daniéla VII. 21. Daniella VII. 21. Danila VII. 21. Daniló XII. 17. Danka VII. 21. Danuta VII. 21. Dára IV. 10. Dária X. 25. Darina II. 24., XII. 31. Darinka II. 24., XII. 31. Dárius X. 25., X. 19. Dáriusz X. 25., X. 19. Dávid III. 1., VI. 26., XII. 29., XII. 30. Dea VI. 20., VII. 31. Debóra IV. 24., IX. 15. Deján VI. 24. Dejte IV. 20. Deli I. 5., VI. 27. Délia I. 22., VI. 6., X. 20. Délibáb VIII. 25., XII. 24. Delila XII. 9. Delinda III. 28. Delinke XI. 10. Della I. 29., XII. 24. Demény IX. 26., IX. 27. Demeter X. 8., X. 26. Demetria VI. 21. Demjén IX. 26., IX. 27. Dénes IV. 6., IV. 8., X. 9., XI. 17., XII. 2., XII. 26., XII. 30. Denisz IV. 6., IV. 8., X. 9., XI. 17., XII. 2., XII. 26., XII. 30. Denisza V. 15., XII. 6. Denissza V. 15., XII. 6.

57

Ders III. 25., XII. 14. Derzs III. 25., XII. 14. Dés V. 23., XII. 18. Detre VII. 1., VII. 9., VIII. 24., XII. 15. Dévald V. 21., VII. 1. Dezdemóna VI. 18., XI. 28. Dézi V. 23. Dezideráta V. 8. Dezidéria V. 8. Dezsider II. 11., V. 23., V. 30., XI. 15., XII. 15., XII. 18. Dezső II. 11., V. 23., V. 30., XI. 15., XII. 15., XII. 18. Dia VI. 9., VI. 10., IX. 18. Diána VI. 9., VI. 10., IX. 18. Dienes IV. 6., IV. 8., X. 9., XI. 17., XII. 2., XII. 26., XII. 30. Diké X. 1. Dimitri X. 26. Dimitrij X. 26. Dina VI. 20., VIII. 12. Dioméd III. 29., VIII. 16., IX. 11. Dionízia V. 15., X. 9., XII. 6. Ditmár I. 2. Ditta V. 6., VI. 29., VI. 30., IX. 16. Ditte II. 6., IX. 16. Dolli II. 6. Dolóresz VI. 18., IX. 15. Dolorita VI. 18., IX. 15. Doloróza VI. 18., IX. 15. Domán III. 9., III. 12., VIII. 8. Domicella V. 12. Dominik III. 9., VIII. 4., VIII. 8., X. 14. Dominika VII. 6., VIII. 4. Dominka VII. 6., VIII. 4. Domitilla V. 12. Domokos III. 9., VIII. 4., VIII. 8., X. 14. Domonkos X. 14. Donald II. 9., VII. 7. Donát II. 17., VII. 7., VIII. 7. Donáta VII. 7., VII. 17., XII. 31. Donatella VII. 30., VIII. 7.


névnaptár Donna VII. 30. Dóra II. 6. Dorián IX. 19. Dorina II. 6., IX. 2. Dorinka II. 6., IX. 2. Dorion IX. 19. Dorisz IV. 28. Dorit II. 6. Dorka II. 6. Dorkás II. 6. Dorkász II. 6. Dormán I. 22., XI. 30. Dormánd I. 22., XI. 30. Dormánka I. 22., XI. 30. Dorotea II. 6. Doroti II. 6. Dorotina II. 6. Dorottya II. 6. Döme IV. 9., VIII. 4., IX. 27., X. 25. Dömjén IX. 26., IX. 27. Dömös X. 9. Dömötör IV. 9., X. 8., X. 26. Döníz V. 15. Druzsiána VII. 11. Dukász V. 19. Dulcinea VIII. 11., V. 13. Dusán III. 26., IV. 9., IX. 7. Dusánka III. 26., IV. 9., IX. 7. Dusmáta III. 26., IV. 9., IX. 7. Dzsenet V. 30. Dzsenifer I. 3. Dzsenna I. 3., V. 30. Dzsenni I. 3., V. 30. Dzsesszika VII. 17. Dzsúlió I. 9., III. 8., V. 22. Éda XII. 13. Edda XII. 13. Ede I. 5., III. 10., III. 18., X. 13., XI. 17., XII. 1. Edentina II. 26. Edgár VII. 8., IX. 10., X. 13. Edina II. 26. Edit IX. 16. Edmond XI. 16., XI. 20. Edmund XI. 16., XI. 20. Edmunda XI. 16., XI. 20. Edna II. 26. Edömér I. 14., II. 24. Édua III. 10., V. 9., VI. 23. Eduárd III. 18., X. 13.

Eduárda III. 18., X. 13. Eduárdó III. 18., X. 13. Edvárd III. 18., X. 13. Edvarda III. 18., X. 13. Edvin X. 4., X. 12. Edvina X. 4., X. 12. Effi II. 8. Efraim II. 1., VI. 9., VI. 18. Egbert III. 12., IV. 24. Egberta IV. 24. Egmont IV. 24. Egon IV. 23., VII. 15., IX. 1. Egyed II. 17., III. 13., IV. 23., IX. 1. Eija II. 19. Elek II. 11., II. 17., VII. 17. Elektra III. 15., V. 26. Elemér II. 20., II. 28., VIII. 25., VIII. 28., X. 9. Eleonóra II. 21., VII. 9., VII. 11., VII. 12. Életke XI. 4. Elfrida II. 8., VIII. 2. Eliána II. 16., VII. 20. Éliás II. 16., VII. 20., VIII. 20. Elígiusz XII. 1. Elíz V. 6., VI. 18. Eliz V. 6., VI. 18. Eliza II. 19., V. 24. Elizabet II. 19. Elizeus VI. 14. Elke II. 5., XII. 16. Ella II. 10., II. 13., III. 24., IX. 2. Ellák I. 5., VII. 8. Ellina I. 7., XI. 4. Elma V. 4., VII. 10. Elmár V. 29. Elmira III. 9., V. 28., VIII. 25. Elmó VII. 29. Előd VI. 9., VII. 1., X. 22., XII. 26. Elvira II. 10., III. 6., III. 9. Elza XII. 1., XII. 13. Emánuel III. 26. Emanuéla III. 26. Emerencia I. 23. Emerita IX. 14., IX. 22., XII. 4. Emese I. 23., VII. 5. Emil III. 10., V. 22., V. 28., IX. 11. Emili I. 5., VII. 19., IX. 19.

Emília I. 5., VII. 19., IX. 19. Emilián III. 10., IX. 11., XI. 12. Emiliána I. 5., V. 19., VI. 30., VIII. 17., XI. 20. Emíra VIII. 31. Emma IV. 19., VI. 29., XI. 24., XI. 25. Emő III. 23., XII. 8. Emőd II. 17., VIII. 5., VIII. 9., VIII. 13. Emőke III. 23., XII. 8. Enciána VI. 9., XII. 11. Endre VII. 17., XI. 30. Ené XI. 13. Éneás II. 27., X. 30., XI. 7. Enéh XI. 13. Engelbert VII. 10., XI. 7. Engelhard III. 12. Enid VIII. 13., XII. 1., XII. 13. Enikő IV. 16., IX. 15. Enna IX. 8. Énók VI. 7. Énok VI. 7. Enrikó I. 16., I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13., VII. 15. Eper VII. 8., VII. 19. Eperke VII. 8., VII. 19. Epifánia I. 6., I. 21. Eponin II. 16., IX. 20. Era I. 24., II. 9., V. 18., VIII. 21., VIII. 31. Erátó II. 12., XII. 10. Erazmus VI. 2. Erhard I. 8., IV. 9. Erik I. 24., II. 9., V. 18., VIII. 21., IX. 10. Erika I. 24., II. 9., V. 18., VIII. 21., VIII. 31. Erina VI. 28. Erk I. 24., II. 9., V. 18., VIII. 21., IX. 10. Ermelinda X. 29. Erna I. 12., V. 5., VIII. 29. Ernák III. 25. Erneszt I. 12., VII. 12., VII. 13., XI. 7. Erneszta I. 12., VIII. 29. Ernesztina I. 12., VIII. 29. Ernesztó I. 12., VII. 12., VII. 13., XI. 7. Ernik I. 16., I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13., VII. 15.


Ernő I. 12., VII. 12., VII. 13., XI. 7. Ernye III. 25. Erős II. 9., V. 18. Ervin IV. 25., IV. 26., XII. 24. Ervina IV. 25., IV. 26. Ervínia IV. 25., IV. 26. Erzsébet XI. 19. Esma III. 16., VIII. 8. Estilla VII. 8., VII. 15. Eszmeralda III. 16., VIII. 8. Esztella VII. 14., VII. 15., VII. 19. Eszténa VII. 15., VII. 19. Eszter V. 24., VII. 8. Ete VIII. 1., VIII. 17. Etel II. 24. Etele I. 7., III. 10., VI. 2., X. 5. Etelka I. 29., II. 5., VI. 11., VI. 12., X. 8., XII. 16. Etre III. 10., VI. 2. Eudoxia III. 1., IX. 16. Eufémia VI. 18., VI. 27., IX. 16. Eufrozina I. 1., IX. 25. Eugén VI. 2., VII. 8., VII. 13., XI. 13., XII. 20. Eugénia IX. 16., XII. 25. Eulália II. 12., XII. 10. Eunika II. 24. Euniké II. 24. Euridiké X. 1. Euszták IV. 14., VII. 16., IX. 20. Eutim I. 20., I. 11. Eutímia V. 3. Euzébia III. 16., X. 29., XII. 16. Éva XII. 24. Évald VII. 7. Evangelina XII. 27. Evariszt X. 26. Evelin V. 26. Evelina V. 26. Everard IV. 25. Evetke V. 6. Evódia VI. 18. Ezékiel IV. 10., IV. 19. Ézsaiás VII. 6. Fábián I. 20. Fabiána I. 20., VI. 20. Fábiusz V. 11., V. 17., VII. 31.


névnaptár Fabrícia XII. 27. Fabrícius VII. 31. Fabríciusz VII. 31. Fajsz IX. 1., X. 31. Fáni I. 2., I. 16., III. 9., X. 30. Fanni I. 2., I. 16., III. 9., X. 30. Farkas VIII. 23., IX. 1., X. 31. Fáta II. 23. Fatima V. 13., VI. 4., VI. 5., X. 13. Fatime V. 13., VI. 4., VI. 5., X. 13. Fausztina I. 18., II. 15., VII. 9. Fausztusz II. 15. Febrónia VI. 25. Fedor VII. 12., XI. 9. Fedóra IV. 28. Fédra V. 1., VII. 4., IX. 2. Fehér XII. 16. Fehéra XII. 16. Fehére XII. 16. Fehérke V. 9., XII. 16. Felícia V. 20., VI. 6., IX. 30. Felicián VI. 9. Feliciána VI. 9., VI. 20. Felicita III. 6., XI. 23. Felicitás III. 6., XI. 23. Felicitász III. 6., XI. 23. Félix I. 14., III. 1., V. 18., V. 30., VI. 9., VII. 7., VII. 9., VII. 11., VII. 12., VII. 29., VIII. 30., IX. 11., XI. 20. Ferdinánd V. 30., VI. 5., X. 19. Ferdinanda V. 30. Ferenc I. 24., I. 29., IV. 2., V. 11., VI. 4., VI. 16., VII. 14., X. 4., X. 10., XII. 3. Fernanda V. 30. Fernándó V. 30., VI. 5., X. 19. Fernandó V. 30., VI. 5., X. 19. Fiametta II. 1., V. 22. Fiamma II. 1., V. 22. Fidél IV. 24. Fidélia IV. 24. Filadelfia I. 3., V. 10. Filemon III. 8., III. 22.

Filep II. 16., V. 1., V. 3., V. 11., V. 26., VI. 6., VIII. 23., IX. 20. Filibert VIII. 20. Filip II. 16., V. 1., V. 3., V. 11., V. 26., VI. 6., VIII. 23., IX. 20. Filippa II. 16. Filippó II. 16., V. 1., V. 3., V. 11., V. 26., VI. 6., VIII. 23., IX. 20. Filoméla VIII. 11., XI. 29. Filomén VIII. 11. Filoména VIII. 11., XI. 29. Filotea XI. 5., XII. 9. Fióna VIII. 11. Fiorella VII. 29. Fioretta VII. 29. Flávia X. 5. Flavián II. 18., XII. 22. Flávió II. 18., XII. 22. Fláviusz II. 18., XII. 22. Flóra VII. 29., XI. 24. Floransz VI. 20. Florencia VI. 20., IX. 27., XI. 10. Florentin IX. 27., XI. 7. Florentina VI. 20., IX. 27., XI. 10. Flórián V. 4. Florianna V. 1., V. 4. Florina V. 1., V. 4. Florinda VII. 29., XI. 24. Fodor VIII. 1., IX. 2., X. 4., X. 25. Folkus VI. 17., VII. 20. Fortuna IV. 23. Fortunát VI. 1., VII. 12. Fortunáta IV. 23. Fortunátó VI. 1., VII. 12. Franciska III. 9., VIII. 21., XII. 12. Franka X. 4. Frida V. 6., IX. 20., X. 19. Friderika V. 6., IX. 20., X. 19. Fridolin III. 6. Frigyes III. 3., VII. 18. Fruzsina I. 1. Fulvia IV. 10., X. 5. Fülöp II. 16., V. 1., V. 3., V. 11., V. 26., VI. 6., VIII. 23., IX. 20. Fürtike V. 15. Füzike II. 13.


Gábor II. 27., III. 24., IX. 29. Gabos II. 27., III. 24., IX. 29. Gábriel II. 27., III. 24., IX. 29. Gabriella II. 4., III. 24., IX. 29., XII. 12. Gajána I. 19., VII. 27. Gál X. 16. Galamb V. 20., IX. 17. Galatea IV. 19., VIII. 1. Galina X. 5., X. 11. Gallusz X. 16. Gara II. 6., IX. 9. Gardénia V. 10., XII. 9. Gáspár I. 5., I. 6., VIII. 27., XII. 28., XII. 29. Gaszton II. 6., IV. 24. Gécsa II. 25., II. 26., V. 8., VIII. 6. Gede III. 28., IX. 1., X. 10. Gedeon III. 28., IX. 1., X. 10. Gedő III. 28., IX. 1., X. 10. Gejza III. 28., IX. 1., X. 10. Gellén VII. 8., XI. 13. Gellért I. 30., IV. 23., V. 13., IX. 24., X. 16. Gemella VI. 2., XII. 10. Geminián I. 31., VI. 2., IX. 16. Gemma IV. 11., V. 12., V. 14., VI. 20. Genovéva I. 3. Georgina II. 15., XII. 9. Geraszim III. 5. Gerda I. 30., V. 13., VIII. 13., IX. 24. Geréb III. 16. Gergely I. 2., II. 13., III. 9., III. 12., III. 21., V. 9., V. 25., IX. 3., XI. 17. Gergő XI. 17. Gerhárd I. 30., IV. 23., V. 13., IX. 24., X. 16. Gerjén X. 9. Gerle III. 29., V. 20. Germán II. 21., V. 7., V. 12., V. 28., VII. 31., X. 11.

59

Gerold IV. 19., X. 7. Gertrúd III. 17., VIII. 13., XI. 16., XI. 17. Gertrúdisz III. 17., VIII. 13., XI. 16., XI. 17. Gerváz VI. 19. Gerzson II. 22., VII. 12. Géza II. 25., II. 26., V. 8., VIII. 6. Gibárt VI. 15., VIII. 27. Gilbert II. 4., VI. 6., X. 24. Gilberta X. 24. Gilda IV. 19., IX. 1. Gilgames X. 24. Gina II. 15., XII. 9. Giszmunda IX. 24. Gitta VI. 10., X. 8. Gizella V. 7. Glenda IV. 11., V. 13. Glória IV. 11., V. 13. Gobert I. 26. Godiva IV. 11. Godó I. 16., V. 26. Godvin V. 24. Golda VII. 19., X. 4. Gorán II. 21., III. 9., III. 12., IV. 23., IV. 24., V. 9., V. 25., VII. 27., XI. 17., XII. 9. Gordána V. 10. Gordon V. 10. Gorgiás IX. 9. Gotárd V. 4., V. 5. Gotfrid I. 13., I. 14., I. 16., VII. 9., XI. 8. Gothárd V. 4., V. 5. Gotlíb III. 6., VI. 7. Göncöl II. 14., II. 18., II. 19., IV. 20., IV. 21., VI. 1., XI. 26., XII. 14. Grácia VI. 13., VIII. 21. Gracián VI. 1., XII. 18. Graciána VI. 1. Graciella VI. 1., XII. 18. Gregor I. 2., II. 13., III. 9., III. 12., III. 21., V. 9., V. 25., IX. 3., XI. 17. Gréta I. 28., II. 22. Gréte I. 28., II. 22. Gréti I. 28., II. 22. Grizelda IX. 24. Guidó I. 12., I. 15., III. 30., III. 31., V. 11., IX. 12. Gujdó I. 12., I. 15., III. 30., III. 31., V. 11., IX. 12.


névnaptár Gunda III. 3. Gusztáv I. 16., III. 10., IV. 14., VIII. 1., VIII. 2., VIII. 8. Günter X. 9. Gvenda I. 3. Gvendolin I. 3. Gyárfás VI. 19., VII. 6. Gyémánt X. 4. Gyenes XII. 2. Gyopár III. 1., XII. 6. Gyopárka III. 1., XII. 6. Gyöngy I. 18., V. 12., V. 14. Gyöngyi V. 12., V. 14., X. 23. Gyöngyike V. 12., V. 14., X. 23. Gyöngyös V. 12., V. 14., X. 23. Gyöngyvér I. 3., V. 26., X. 23. Gyöngyvirág IV. 24., V. 12., V. 14. György II. 21., III. 9., III. 12., IV. 23., IV. 24., V. 9., V. 25., VII. 27., XI. 17., XII. 9. Györgyi II. 15., IV. 24., V. 5., XII. 9. Györgyike II. 15., IV. 24., V. 5., XII. 9. Györk II. 21., III. 9., III. 12., IV. 23., IV. 24., V. 9., V. 25., VII. 27., XI. 17., XII. 9. Györke II. 21., III. 9., III. 12., IV. 23., IV. 24., V. 9., V. 25., VII. 27., XI. 17., XII. 9. Győző II. 26., V. 8., VII. 28., XI. 3. Gyula IV. 12., V. 27., VI. 28., VII. 1. Hadúr VII. 3. Hágár VIII. 9., XII. 4. Hajna VII. 9., VIII. 21., X. 10. Hajnácska IV. 25., XI. 15. Hajnal III. 27., VI. 19., X. 4. Hajnalka III. 27., VI. 19., X. 4. Hajni III. 27., VI. 19., X. 4. Hamilkár XI. 12.

Hanga V. 18., VIII. 31. Hanka V. 24. Hanna III. 28., V. 20., V. 30. Hannadóra III. 6. Hanni III. 28., V. 20., V. 30. Hannibál V. 16. Hannó VIII. 13. Harald X. 24. Hargita VIII. 5. Hargitta VIII. 5. Harkány IX. 6. Harlám II. 10. Harmat VIII. 3., XII. 18. Harmatka VIII. 3., XII. 18. Harri III. 2., VII. 13. Hartvig VIII. 8., VI. 14. Harun IV. 2., VII. 1. Hasszán II. 23. Havaska VIII. 5. Hedda X. 17. Hédi X. 17. Hedvig II. 24., VII. 18., X. 15., X. 16., X. 17. Hektor VI. 28. Héla IV. 23., VII. 31. Helén VIII. 13., VIII. 18., VII. 21., VII. 31., X. 14. Heléna VII. 31., VIII. 13., VIII. 18. Helga VI. 8., VII. 11., IX. 11., X. 3. Heliodor VII. 3., X. 3. Héliosz VII. 3. Helka VII. 11. Hella IV. 23., V. 27., VII. 31., X. 14. Helmut III. 16. Heni I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13. Henriett I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13. Henrietta I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13. Henrik I. 16., I. 25., III. 2., III. 16., VII. 13., VII. 15. Héra VI. 24. Herbert III. 16. Herkules VII. 14. Herman IV. 7. Hermész VIII. 28. Hermia VIII. 28. Hermiás V. 31., VIII. 28. Hermina I. 3., IV. 13., IV. 18., VIII. 3., XII. 24. Herold X. 24. Herta VI. 14.

Hetény VIII. 17., IX. 15. Hetti II. 24., VII. 18., X. 15., X. 16., X. 17. Hiacinta I. 30. Hiador VII. 3., X. 3. Hieronima IX. 30. Hilária VIII. 12. Hiláriusz I. 13., I. 14., III. 16., VIII. 12., X. 21. Hilda IV. 30., VIII. 12., IX. 3., XI. 17. Hildegárd IX. 17. Hilka XI. 17., XI. 27. Hilmár I. 13. Hippia VIII. 13. Hippolit VIII. 13. Hippolita VIII. 13. Hódos XI. 8. Hófehérke V. 9., VIII. 5., XII. 16. Holda IV. 30., VII. 11. Holló II. 4. Honor I. 16. Honóra IX. 10., IX. 30. Honorát I. 16. Honoráta I. 11., IV. 5. Honorátusz I. 16. Honória IX. 10., IX. 30. Honorina IX. 10., IX. 30. Honóriusz I. 16., IV. 24., IX. 30. Honorka IX. 10., IX. 30. Hont I. 9., X. 11., X. 20. Horác V. 3. Horácia VI. 22. Horáció V. 3. Horáciusz V. 3. Horka IX. 6. Hortenzia VI. 1., XI. 17. Hóvirág III. 21., IV. 3. Huba VIII. 19., XI. 14. Hubert III. 20., XI. 3. Huberta III. 20., XI. 3. Hubertusz XI. 3. Hugó IV. 1., IV. 29., VII. 27. Humbert III. 25. Hunor IV. 24., IX. 10., IX. 30., XII. 30. Hunóra IV. 24., IX. 10., IX. 30., IX. 30. Hunorka IV. 24., IX. 10., IX. 30., IX. 30. Hümér IV. 24., XI. 12. Ibolya VIII. 7., VIII. 13., IX. 12.


Ibolyka VIII. 7., VIII. 13., IX. 12. Ibrahim VI. 15., VIII. 16., X. 9. Ibrány X. 9. Ica III. 13., IV. 13., V. 6., IX. 4., IX. 6., XI. 3. Ida III. 13., IV. 13., V. 6., IX. 4., IX. 6., XI. 3. Iduna V. 5., V. 6., V. 8. Ifigénia IX. 21. Ignác II. 1., VII. 31., IX. 1., X. 3., X. 17., X. 23., XII. 20. Ignácia VII. 31. Igor IX. 11., XI. 1. Ilárion I. 14., X. 21. Ilda III. 10., IV. 30., IX. 17., IX. 21., IX. 23., XI. 17. Ildefonz I. 23. Ildikó III. 10., IV. 30., IX. 17., IX. 21., IX. 23., XI. 17. Ilián VII. 3., X. 3., XI. 21. Ilka IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Illa IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Illés II. 16., VII. 4., VII. 20. Ilma IV. 18., IV. 23., VII. 21., VIII. 18., X. 14., XI. 29. Ilmár II. 28., VI. 18. Ilon IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Ilona IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Ilonka IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Ilus IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Iluska IV. 23., VII. 31., VIII. 18., IX. 23. Ilze XI. 19. Imbert I. 15. Imelda V. 12., IX. 16. Immakuláta XII. 8. Immánuel III. 26. Imola V. 13. Imre XI. 5. Ince I. 8., III. 12., IV. 17., VI. 19., VII. 4., VII. 28., VIII. 11., VIII. 13., XII. 28. Indira IV. 3., VII. 30.


névnaptár Indra VII. 13., VIII. 4. Inez I. 21., I. 28., III. 6. Inge II. 11. Ingeborg VII. 30., X. 22. Ingrid II. 5., IX. 2. Inka VII. 30., IX. 2. Innocencia II. 1. Ipoly III. 10., III. 20., VIII. 13. Ippolita VIII. 13. Irén III. 25., IV. 3., IV. 5., V. 5., VI. 28., X. 20. Iréne III. 25., IV. 3., IV. 5., V. 5., VI. 28., X. 20. Iréneusz VI. 28. Irénke III. 25., IV. 3., IV. 5., V. 5., VI. 28., X. 20. Irina III. 25., IV. 3., IV. 5., V. 5., VI. 28., X. 20. Iringó VI. 28., X. 20., XII. 24. Írisz III. 25., IX. 22. Irma III. 3., III. 20., V. 3., VI. 2., IX. 8., IX. 12. Irnik III. 25. Isméria III. 25., IX. 28. István VIII. 3., VIII. 16., VIII. 20., IX. 2., IX. 7., XII. 26. Itala I. 15., III. 10. Iván VI. 24. Ivána V. 12., V. 13. Ivett I. 13., V. 6. Ivetta I. 13., V. 6. Ivica V. 12. Ivó V. 19. Ivola V. 3., VI. 15., VI. 25. Ivon V. 19. Ivonn V. 19. Ivor IX. 7. Ixion III. 28. Iza VII. 8. Izabella I. 4., II. 26., VI. 8., VII. 4., VII. 8., VII. 12., VIII. 31., IX. 1. Izaiás VII. 6. Izaura V. 1., V. 15. Izidor I. 16., III. 30., IV. 4., V. 11., V. 15., XII. 21. Izidóra IV. 17. Izmael IV. 25. Izméne III. 25., IX. 28., IX. 30. Izolda VI. 15. Izóra V. 1., V. 15.

Izrael II. 3., II. 5. Izsák V. 15., X. 19. Izsó VIII. 26. Jácint VIII. 17., IX. 11. Jácinta I. 30. Jadviga X. 17. Jáél II. 8. Jáfet II. 5. Jagelló X. 13. Jáhel II. 8. Jakab V. 1., V. 3., V. 11., VII. 13., VII. 25., X. 13., XI. 27., XI. 28. Jákim III. 20., IV. 16., VII. 26., VIII. 16. Jákob V. 1., V. 3., V. 11., VII. 13., VII. 25., X. 13., XI. 27., XI. 28. Jakobina II. 8., VII. 25. Jana V. 24., V. 30. Janina I. 16., III. 28., V. 30. Janka II. 4., V. 30. János I. 23., I. 27., I. 31., II. 8., II. 24., III. 8., III. 27., III. 28., V. 6., V. 15., V. 16., VI. 12., VI. 24., VI. 26., VII. 12., VIII. 9., VIII. 13., VIII. 19., IX. 13., X. 8., X. 23., X. 25., XI. 24., XII. 27. Január VII. 10., IX. 19. Jára II. 4., III. 14. Járed V. 1. Járfás VI. 19., VII. 6. Jarmila II. 4., III. 14. Jávor VI. 19., VII. 6. Jávorka II. 24., V. 10. Jázmin II. 24., V. 10. Jázon III. 21. Jefte V. 1. Jelek III. 31., IV. 7. Jelena VII. 31., VIII. 13., VIII. 18. Jelina VII. 31., VIII. 13., VIII. 18. Jelka VIII. 18. Jella III. 24. Jenni V. 30. Jenő VI. 2., VII. 2., VII. 8., VII. 13., XI. 13., XI. 18. Jeremi V. 1., VI. 7. Jeremiás V. 1., VI. 7. Jermák VIII. 28. Jerne VI. 28. Jernő III. 25.

Jeromos II. 8., VII. 20., IX. 30. Jeronima IX. 30. Jerta VIII. 13. Jetta III. 16. Joachim III. 20., IV. 16., VII. 26., VIII. 16. Joáhim III. 20., IV. 16., VII. 26., VIII. 16. Joakim III. 20., IV. 16., VII. 26., VIII. 16. Joákim III. 20., IV. 16., VII. 26., VIII. 16. Jób V. 10. Joel X. 19. Johanna II. 2., II. 4., III. 28., III. 31., V. 12., V. 20., V. 30., VIII. 21., XII. 12. Jolán VI. 15., XI. 18., XI. 20. Jolanda VI. 15. Jolánta VI. 15. Jolina IX. 15. Jónás III. 29., IX. 19., IX. 21., XI. 12., XI. 18., XI. 20. Jonatán VIII. 24., XII. 29. Jonka VI. 15. Jordán II. 13., II. 15. Jordána II. 15. Jozafát IX. 16., XI. 12., XI. 14. Jozefa II. 14., III. 19., X. 3. Jozefina II. 14., III. 17., III. 19., X. 23. Józsa II. 14., III. 19., IX. 1. József III. 17., III. 19., IV. 7., IV. 16., V. 1., VIII. 25., VIII. 27., IX. 18. Józsiás II. 16., VI. 22., VII. 6. Józsua VI. 22., IX. 1. Józsué VI. 22., IX. 1. Júda IX. 1. Judit I. 13., V. 5., V. 6., VI. 29., VI. 30., XII. 10. Jukundusz I. 8., V. 29. Júlia IV. 8., V. 22., VII. 21. Julianna II. 16., IV. 5., V. 14., V. 22., VI. 19. Juliánusz I. 9., III. 8., V. 22. Julietta VII. 30. Julitta VII. 30. Júliusz I. 9., III. 8., V. 22.


Júnó II. 16., VI. 1. Jusztícia VI. 16., IX. 26., IX. 28. Jusztin IV. 14., VI. 1., VI. 16., VII. 18. Jusztina VI. 16., IX. 26., IX. 28. Jusztínia VII. 16., IX. 26., IX. 28. Jusztusz VII. 14., VIII. 6., X. 18., XI. 10. Juszuf II. 16., VI. 22., VII. 6. Jutocsa I. 8., II. 8. Jutta V. 5., VII. 30., XII. 22. Juvenál V. 3. Kabos II. 19., XII. 25. Kada II. 4., III. 2., III. 8., III. 10. Kadicsa III. 10., III. 11. Kadisa III. 10., III. 11. Kadocsa III. 10., III. 11. Kadosa III. 10., III. 11. Kajetán VIII. 7. Kájusz IV. 22. Kál XI. 8. Káldor V. 19., VIII. 27. Káleb X. 13. Kalina VII. 11. Kalipszó VI. 8. Kalli VI. 8. Kalliopé VI. 8. Kalliszta II. 6., IV. 25., V. 11., IX. 2. Kálmán X. 13. Kámea III. 3., V. 18., VII. 18. Kamélia VIII. 3., IX. 16. Kamilia III. 3., III. 10., V. 18., VII. 18., VII. 27., VIII. 29., XII. 28. Kamília III. 3., III. 10., V. 18., VII. 18., VII. 27., VIII. 29., XII. 28. Kamill VII. 14., VII. 18. Kamilla III. 3., III. 10., V. 18., VII. 18., VII. 27., VIII. 29., XII. 28. Kamilló VII. 14., VII. 18. Kán III. 10., V. 29. Kandid III. 10. Kandida III. 10., VIII. 29., X. 22. Kanut I. 19., VII. 10. Kapisztrán III. 28., X. 23.


névnaptár Kaplon I. 12. Kaplony I. 12. Kapolcs III. 24., IX. 29. Kara I. 16., V. 28. Karácson V. 13., XII. 18., XII. 25. Karád I. 16., V. 28., XI. 8. Karcsa I. 16., V. 28. Kardos I. 3., II. 23., IV. 24., VII. 15. Karen III. 24., XI. 7., XI. 25. Karim IV. 16. Karin III. 24., XI. 7., XI. 25. Karina III. 24., IV. 30., XI. 7., XI. 25. Karion I. 12. Karitász VII. 3., VII. 4. Karla V. 9., XI. 4. Kármán VIII. 17. Karméla VII. 16. Karmelina VII. 16. Karmella VII. 16. Kármen VI. 2., VII. 16. Karmen VI. 2., VII. 16. Karola V. 9., XI. 4. Karolin V. 9., XI. 4. Karolina II. 2., V. 9., XI. 4. Karolt XI. 4. Károly I. 28., III. 2., IX. 27., XI. 4. Karsa I. 16., V. 28. Kartal III. 23. Kászon IV. 24., VIII. 13. Kasszandra IV. 25., IX. 2. Kasszián VIII. 13. Kasztor VI. 7., XI. 8. Kata IV. 29., XI. 25. Katalin II. 13., III. 9., III. 22., III. 24., IV. 29., IV. 30., V. 9., IX. 15., XI. 25., XII. 31. Katapán III. 28., X. 23. Kazimír III. 4. Kázmér III. 4. Keled V. 1., III. 15. Kelemen III. 15., IV. 22., XI. 23. Kelemér III. 15., XI. 23. Kelen III. 15., IV. 22., XI. 23. Kemenes VIII. 21. Kende IX. 1., IX. 25., X. 21.

Kenese II. 15., VII. 10., XII. 13. Kenéz I. 19. Kenza V. 27. Kerecsen XII. 5., XII. 20. Kerény IV. 4., VI. 4. Keresztély IV. 3., VII. 27., XI. 12., XII. 20. Kersztin VII. 24. Kerubin VI. 4., VIII. 4. Kerubina VI. 4., VIII. 4. Késa V. 7. Keszi I. 12., VI. 29. Ketel I. 12. Keve I. 8., II. 22., VI. 9. Kevin VI. 3. Kiara IV. 17., VIII. 11., VIII. 12. Kilény VII. 8., XI. 13. Kilián VII. 8., XI. 13. Kiliána VII. 8. Kilit IV. 26., VII. 13. Kimberli VIII. 3. Kincső II. 1., VII. 24. Kinga VII. 24. Kíra VII. 7., VIII. 3. Kira VII. 7., VIII. 3. Kiri VII. 24. Kirilla VIII. 3. Kisanna VII. 26. Kisó VII. 26. Kitti IV. 30., XI. 25., XII. 31. Klára IV. 17., VIII. 11., VIII. 12. Klarissza I. 15., VIII. 11., VIII. 12. Klaudia III. 20., V. 18., VI. 6. Klaudiusz VI. 6., XI. 8. Klausz III. 21., IX. 10., IX. 25., XI. 13., XII. 6. Klélia XI. 23. Klemencia XI. 23. Klementina X. 21., XI. 14., XI. 23. Kleó VIII. 1., X. 20. Kleofás IX. 25. Kleon IX. 25. Kleopátra VIII. 1., X. 20. Klétus IV. 26. Klió IV. 11., IX. 25. Kloé VI. 21. Klotild VI. 3. Kocsárd IV. 19., V. 4., V. 5., VI. 7.

Kolett III. 6. Koletta III. 6. Kolja III. 21., IX. 10., IX. 25., XI. 13., XII. 6. Kolomba V. 20., IX. 17. Kolombina V. 20., X. 21. Kolos II. 5., II. 15., III. 10., VI. 6., X. 30., XI. 8. Kolozs II. 5., II. 15., III. 10., VI. 6., X. 30., XI. 8. Kolta XII. 6. Kolumbán XI. 21., XI. 23. Kolumbusz VI. 9. Kond V. 29., IX. 1., IX. 25. Konkordia I. 1., II. 18. Konrád II. 14., II. 18., II. 19., IV. 20., IV. 21., VI. 1., XI. 26., XII. 14. Konstancia IX. 19. Konstantin III. 11., IV. 12., V. 21., VI. 27. Konstantina IX. 19. Kont VII. 16., X. 17. Koppány VI. 20., VI. 9., X. 8., X. 23. Kora X. 22. Korália V. 12., V. 14. Korall V. 12., V. 14. Kordélia X. 22. Koridon V. 10. Korina X. 22. Korinna X. 22. Koriolán III. 6., IX. 8., XI. 20. Kornél III. 3., VI. 2., VII. 3., IX. 13., IX. 16. Kornélia III. 3., III. 31., IX. 16. Korvin II. 6. Kósa IX. 7., IX. 27. Kozett III. 6. Kozima IX. 26., IX. 27. Kozma IX. 26., IX. 27. Kötöny III. 20., VIII. 7. Kövecs I. 8., II. 22., VI. 29. Kreszcencia IV. 5., IV. 7., VI. 15. Krimhilda XI. 17. Kristóf III. 15., III. 25., V. 9., VII. 25., X. 31. Kriszta VI. 22., VII. 24., VIII. 5. Krisztabell VI. 22., VII. 24., VIII. 5.


Krisztián III. 13., VII. 27., XI. 12., XII. 20. Krisztiána VI. 22., VII. 24., VIII. 5. Krisztina VI. 22., VII. 24., VIII. 5. Krisztofer III. 15. Krizanta X. 14., X. 25. Krizosztom I. 27., IX. 13. Kund V. 29., IX. 1., IX. 25. Kunigunda III. 3. Kunó II. 19., V. 29., VI. 1. Kurd VIII. 23., IX. 1., X. 31. Kurszán XI. 24. Küllikki XII. 8. Küne III. 3. Kürt II. 14., II. 19. Laborc VII. 23., IX. 30. Lád VII. 15., XI. 15. Ladiszla VI. 27. Ladomér VII. 15., XI. 15. Lajos VIII. 19., VIII. 25., X. 10. Lambert IV. 16., IV. 18., VI. 22., IX. 17. Lamberta IV. 16. Lantos II. 27., VII. 18. Lara III. 26. Larcia X. 4. Larina VIII. 12., IX. 5. Larion I. 14., X. 21. Larissza III. 26. Lartia X. 4. László II. 27., V. 4., VI. 27., VIII. 8., VIII. 28. Laura VI. 17., VI. 28., X. 19. Laurencia VI. 28., X. 8. Laurent VII. 21., VIII. 10., IX. 5. Lavínia IV. 14. Lázár II. 23., XI. 7., XII. 17., XII. 27. Lea III. 22. Leander II. 22., II. 27., III. 13. Léda II. 5., XII. 24. Lehel III. 26., VIII. 2., X. 16. Leila II. 13., VI. 21. Lejla II. 13., VI. 21. Lél III. 2., IV. 9., VIII. 2., IX. 7., X. 16. Lelle X. 16.


névnaptár Léna VII. 21., VII. 22., VII. 31. Lénárd XI. 6., XI. 26. Lénárt XI. 6. Léni VII. 21., VII. 22., VII. 31. Lenka VII. 21. Lenke VII. 22., VII. 23., VIII. 18. Lenóra II. 21. Leó II. 18., II. 20., IV. 11., IV. 19., VI. 12., VI. 28., VII. 3., VII. 17., X. 10., X. 17., XI. 10. Leon II. 18., II. 20., IV. 11., IV. 19., VI. 12., VI. 28., VII. 3., VII. 17., X. 10., X. 17., XI. 10. Leona I. 4., II. 20., II. 21., IV. 11., XII. 9. Leonárd XI. 6., XI. 26. Leonarda XI. 6., XI. 26., XI. 27. Leonárdó XI. 6., XI. 26. Leonetta I. 17. Leonidász IV. 22., VI. 28. Leonóra II. 21., III. 26., VII. 9., VII. 12., VII. 15. Leontina III. 1., XII. 6. Leopold XI. 15. Leopolda XI. 15. Leopoldina XI. 15. Lestár VII. 16. Letícia VIII. 12., VIII. 30. Létó VIII. 12., VIII. 30. Letta V. 3., VI. 15., VI. 25. Letti VIII. 12., VIII. 30. Levedi VI. 18., VI. 24. Levendula VI. 18., VII. 22., VII. 24. Levente II. 13., VI. 18., VI. 24., VI. 28., XI. 12. Lévi IV. 2., VII. 1. Lia III. 22. Liána VI. 19. Liberátusz VIII. 17., XII. 30. Libériusz XII. 30. Libóriusz XII. 30. Lícia I. 6., I. 9. Lida II. 12., III. 27., IV. 14., VIII. 3. Lídia II. 12., III. 27., IV. 14., VIII. 3. Lígia III. 27., VIII. 3. Lili VII. 11.

Lilia VII. 11. Lilian VII. 27., VIII. 11. Lilián VII. 27., VIII. 11. Liliána VII. 27., VIII. 11. Lilianna VII. 27., VIII. 11. Lilibell VII. 11. Lilien VII. 27., VIII. 11. Liliom VII. 27., VIII. 11. Liliróza VII. 11. Lilla II. 12., II. 16., VII. 11. Lilu I. 19. Lina IX. 23., XI. 4. Linda II. 13. Linett IX. 23., XI. 4. Linetta IX. 23., XI. 4. Lionel XI. 11. Lionella III. 1. Lipót VII. 22., XI. 15. Lívia II. 12., X. 14., XII. 10. Lívió IX. 23., XI. 12. Liviusz IX. 23., XI. 12. Líviusz IX. 23., XI. 12. Liza VII. 8., XI. 25. Lizander III. 13. Lizandra I. 18., III. 13. Lizavéta XI. 19. Lizett XI. 19. Lizetta XI. 19. Lola IX. 15. Lolita IX. 15. Lolli VI. 17., VI. 28., X. 19. Lora VI. 28., X. 19. Loránd I. 15. Lóránd I. 15. Lóránt I. 15., VII. 15., VIII. 10., IX. 15. Loréna X. 8. Lorenzó VII. 21., VIII. 10., IX. 5. Lorett VI. 17., VI. 28., X. 19. Loretta XII. 10. Loriana X. 8. Lorin X. 8. Lorina X. 8. Lotár I. 27., IV. 7., VI. 15., XII. 30. Lotte VII. 17. Lotti VII. 17. Lőrinc VII. 21., VIII. 10., IX. 5. Luca XII. 13. Lúcia III. 25., IX. 16., XII. 13.

Lucián I. 7., V. 28. Luciána I. 7., XII. 13. Lucilla VII. 27. Lucinda VII. 27. Lúciusz III. 4., VIII. 5., X. 19., XII. 3. Ludmilla IX. 16., IX. 17. Ludovika I. 31., III. 15., VI. 9., IX. 13., X. 1. Lujza I. 31., III. 2., III. 15., VI. 21., VII. 24., VIII. 11., IX. 13. Lukács II. 17., X. 18. Lukrécia III. 15., VII. 9. Lüszien I. 7., V. 28. Mábel VI. 11., IX. 7. Mabella VI. 11., IX. 7. Madlen V. 25. Madléna V. 25. Magda V. 25., VII. 17., VII. 22. Magdaléna V. 25., VII. 17., VII. 22. Magdi V. 25., VII. 17., VII. 22. Magdó V. 25., VII. 17., VII. 22. Magdolna V. 25., VII. 17., VII. 22. Magnusz IX. 6. Magor X. 8. Maja III. 28., V. 1. Majlát V. 11. Makabeus VIII. 1. Makár I. 2., I. 15. Malakiás I. 14., XI. 3. Maléna V. 25., VII. 17., VII. 22. Malvin IV. 19., X. 1. Malvina IV. 19., X. 1. Mályva V. 11., X. 17. Manassé I. 28. Manda II. 6., VII. 22., X. 26. Manfréd I. 28. Manfréda I. 28. Manka III. 26., VII. 15. Manna IV. 7. Manó III. 26. Manolita III. 26., VII. 15. Manon VIII. 5. Manszvét II. 19. Manszvéta II. 19. Manuel III. 26. Mánuel III. 26. Manuéla III. 26., VII. 15.


Manuela III. 26., VII. 15. Manuella III. 26., VII. 15. Mara IV. 26. Marcel I. 9., I. 16., IV. 26., VIII. 14. Marcell I. 9., I. 16., IV. 26., VIII. 14. Marcella I. 31., VI. 28. Marcellina VII. 17. Marcián II. 9., II. 17., VII. 2., X. 25. Március VI. 30. Marcselló I. 9., I. 16., IV. 26., VIII. 14. Margarét VII. 20. Margaréta VII. 20. Margaretta VII. 20. Margarita VII. 20. Margit I. 18., I. 19., I. 28., II. 22., VI. 10., VI. 20., VII. 9., VII. 20., VIII. 26., IX. 2., X. 16., X. 17., X. 25., XI. 16., XII. 30. Mária I. 23., II. 2., II. 11., III. 25., IV. 2., IV. 7., IV. 26., V. 24., V. 29., V. 31., VII. 2., VII. 6., VII. 16., VII. 17., VII. 22., VIII. 2., VIII. 5., VIII. 15., VIII. 22., IX. 8., IX. 12., IX. 15., IX. 19., IX. 24., X. 3., X. 7., X. 8., X. 11., X. 22., XI. 21., XII. 8., XII. 15., XII. 18. Marián II. 9., VIII. 19. Mariann IV. 27., IV. 30. Marianna IV. 27., IV. 30., XI. 1. Marietta II. 11. Marilla IX. 21. Marina VII. 9., VII. 20. Marinella III. 25., VII. 9., VII. 20. Marinetta VII. 9., VII. 20., VIII. 25. Marinusz III. 3., IX. 4., XI. 15. Márió I. 19. Máriusz I. 19., XII. 31. Márk IV. 25., V. 25., VI. 18., X. 7. Markéta VII. 13. Márkó VI. 18. Markó VI. 18. Márkus IV. 25., V. 25., VI. 18., IX. 7., X. 7.


névnaptár Márkusz IV. 25., V. 25., VI. 18., IX. 7., X. 7. Marléne V. 25., VII. 17., VII. 22. Marót III. 27., IX. 22. Márta I. 19., VII. 29. Márti I. 19., VII. 29. Martin IV. 13., XI. 11., XI. 12. Martina I. 30. Márton IV. 13., XI. 11., XI. 12. Marton IV. 13., XI. 11., XI. 12. Máté IX. 21. Mateusz II. 24., XII. 8. Matild III. 14., V. 31. Matilda III. 14., V. 31. Mátka III. 25., XI. 10. Mátyás II. 24., XII. 8. Maura II. 13., V. 3., IX. 21. Maurícia IX. 22. Mauríció I. 15., III. 20., IX. 4., IX. 13., IX. 22., X. 25., XII. 4. Mauró I. 15., III. 20., IX. 4., IX. 13., IX. 22., X. 25., XII. 4. Max IV. 14., V. 29., VI. 25., VIII. 13., XI. 19. Maxim IV. 14., V. 29., VI. 25., VIII. 13., XI. 19. Maxima III. 26., VII. 30. Maximilián III. 12., VIII. 14., VIII. 21., X. 12. Maximilla VI. 25. Maximusz IV. 14., V. 29., VI. 25., VIII. 13., XI. 19. Medárd VI. 8. Medárda VI. 8. Médea V. 15., VIII. 1., IX. 30. Médi VII. 22. Megán VIII. 20. Megyer IV. 17., XI. 13. Melani I. 10. Melánia I. 7., I. 10., XII. 31. Melchior I. 6. Melina VII. 10. Melinda X. 29. Melióra IV. 24., V. 29. Melissza III. 10. Meliton IV. 24. Melitta III. 10., IV. 24., IX. 15.

Melodi V. 29. Melódia V. 29. Meluzina IX. 15., XI. 10. Ménás XI. 11. Mendel III. 26. Mendi II. 6., X. 26. Menodóra II. 6., IX. 10. Ménrót IV. 28., VIII. 1., XI. 11. Menta VIII. 14. Menyhért I. 6., VIII. 14., VIII. 22. Mercédesz IX. 24. Merse VIII. 22. Méta III. 14. Metella I. 24., V. 31., VII. 6., VIII. 31. Metód II. 14., III. 9., VI. 14., VII. 5., VII. 7., IX. 18. Metta III. 14. Mia VII. 2., VIII. 2. Mihaéla VI. 19., VIII. 24. Mihály V. 8., VI. 19., IX. 29. Mikán III. 12. Mike I. 15., XII. 6. Mikeás VIII. 14. Mikes V. 23., IX. 29., XII. 6. Miklós III. 21., IX. 10., IX. 25., XI. 13., XII. 6. Mikó VI. 19., XII. 6. Mikolt XII. 6., IX. 10., IX. 25. Miksa III. 12., VIII. 14., X. 12., XII. 6. Milán V. 19., VII. 18., IX. 11. Milda VII. 13. Miléna I. 24., V. 24. Miletta VII. 6. Milica IX. 16. Milka VII. 18. Milla VII. 18. Miló I. 25., XII. 18. Milos XI. 26. Mimóza VIII. 28. Mína IV. 13. Mínea XII. 24. Minerva V. 2., VIII. 23. Minka IV. 13. Minna IV. 13. Míra V. 10., IX. 21. Mira V. 10., IX. 21. Mirabel IX. 27., X. 22.

Mirabell IX. 27., X. 22. Mirabella IX. 27., X. 22. Miranda V. 10. Mirandella V. 11. Mirandola V. 11. Mirandolína V. 11. Mirella V. 21., IX. 21. Miriam VIII. 22. Miriám VIII. 22. Mirjam VIII. 22. Mirjána VIII. 22. Mirka V. 10., IX. 21. Mirkó III. 3., VII. 18. Mirna V. 9. Miron XII. 10. Mirtill II. 23., VIII. 3. Misa V. 8., VI. 19., IX. 29. Misel V. 8., VI. 19., IX. 29. Misell VI. 19., VIII. 24. Miske V. 8., VI. 19. Misó V. 8., VI. 19., IX. 29. Modeszta II. 5., XI. 4. Modesztusz II. 5., VI. 15. Móna VIII. 31. Mona VIII. 31. Móni V. 4., VIII. 27. Mónika V. 4., VIII. 27. Montika VIII. 14. Mór I. 15., III. 20., IX. 4., IX. 13., IX. 22., X. 25., XII. 4. Morella VII. 6., VII. 19. Morgan VI. 9., VI. 26., VIII. 28. Morgána VI. 26., VIII. 28. Móric I. 15., III. 20., IX. 4., IX. 13., IX. 22., X. 25., XII. 4. VIII. 28., IX. 4., XI. 4., XI. 25. Muriel IX. 4. Múzsa IV. 2., IV. 3. Nadett II. 18., IV. 9. Nadia VIII. 1. Nadin VIII. 1. Nadinka VIII. 1. Nádja VIII. 1. Nándor V. 30., VI. 5., X. 19. Nanett VII. 26. Nanetta VII. 26. Naomi IV. 22., IX. 1., IX. 10., XII. 24. Naómi IV. 22., IX. 1., IX. 10., XII. 24. Napóleon V. 7., VIII. 15.


Napsugár III. 21., VII. 3. Nárcisz III. 18., X. 29. Narcissza III. 18., X. 29. Narcisszusz III. 18., X. 29. Násfa V. 12., V. 14. Nasztázia III. 10., IV. 17., XII. 25. Natália VII. 27., VIII. 26., XII. 1., XII. 9. Nátán XI. 9. Nátánael XI. 9. Nataniel XI. 9. Natasa XII. 9. Nauszika VII. 28., XII. 16. Nausziká VII. 28., XII. 16. Nauzika VII. 28., XII. 16. Nedda VII. 6., VIII. 4. Nefelejcs IV. 17., IV. 24. Nelli VII. 11. Nemere XII. 19. Nenszi VII. 26. Nepomuk V. 16. Nerina V. 12., XII. 25. Neszta IV. 15., IV. 17. Nesztor II. 26., IX. 8. Netta VI. 13. Nétus V. 2. Nétusz V. 2. Nikander VI. 17. Niké IV. 25., XII. 23. Nikétás I. 7. Niki III. 21., IX. 10., IX. 25., XII. 6. Nikodémia III. 27., VIII. 3. Nikodémus III. 27., VIII. 3., XII. 25. Nikodémusz III. 27., VIII. 3., XII. 25. Nikol III. 21., IX. 10., IX. 25., XII. 6. Nikola III. 21., IX. 10. Nikolasz XII. 6. Nikolett III. 21., IX. 10., IX. 25., XII. 6. Nikoletta III. 21., IX. 10., IX. 25., XII. 6. Níla IX. 10. Nilla V. 31. Nimfa XI. 10. Nimród IV. 28., VIII. 1., XI. 11. Nina VII. 26., XII. 22. Ninett VII. 1., VII. 26. Ninetta VII. 1., VII. 26. Ninon VII. 26.


névnaptár Niobé IX. 15. Noa IV. 22. Noé IV. 22., XI. 18., XII. 24. Noel V. 13., XII. 25. Noélia VII. 27., VIII. 26., XII. 1., XII. 9. Noella VII. 27., VIII. 26., XII. 1., XII. 9. Noémi IV. 22., IX. 1., IX. 10., XII. 24. Nona III. 16., III. 17., VIII. 5. Nóna III. 16., III. 17., VIII. 5. Nónusz III. 16. Nóra II. 21., VII. 9., VII. 11., VII. 12. Norbert VI. 6. Norberta VI. 6. Nóri II. 21., VII. 9., VII. 11., VII. 12. Norina VII. 11., IX. 30. Norma IV. 13., IV. 23., V. 23. Norman VI. 6. Norton VI. 6. Nyeste III. 10., IV. 15., IV. 17., XII. 25. Nyikoláj III. 21., IX. 10., IX. 25., XI. 13., XII. 6. Oberon I. 26. Odett IV. 20., X. 23. Odetta IV. 20., X. 23. Odil IV. 20., X. 23. Odília IV. 20., X. 23., XII. 13. Odiló I. 1., I. 2., VII. 4., VII. 7., XI. 18. Odin III. 23., VII. 2. Odisszeusz I. 2. Odó VII. 4., VII. 7., XI. 18. Ódor VII. 4. Ofélia V. 13., IX. 5. Oguz XI. 4. Oktáv III. 22., VIII. 6. Oktávia VIII. 6., IV. 15. Oktávián III. 22., VIII. 6. Olaf VII. 29. Oleg IX. 20. Olga VI. 21., VI. 27., VII. 11., VII. 27. Olimpia XII. 17. Olinda VII. 7., XI. 16. Oliva III. 5.

Olivér III. 5., VII. 1., VII. 11., XI. 21. Olívia III. 5. Olivia III. 5. Omár IX. 9. Ompoly V. 14. Ond VII. 17. Opika II. 2., VII. 15. Orália IV. 19., VIII. 12. Orbán V. 25., VI. 29., VII. 29., XII. 19. Orbó VI. 29. Orchidea VIII. 1. Oresztész I. 14., XI. 9., XII. 13. Orfeusz II. 27. Orgona I. 30., IX. 9. Oriána VI. 7., IX. 17. Orion I. 14. Ormos II. 4. Oros I. 17., XII. 1., XII. 19. Orsi X. 21. Orsika X. 21. Orsolya X. 21. Oszkár II. 3., III. 3., VII. 31., XII. 1. Oszlár II. 3. Osszián II. 28. Oszvald II. 19., II. 28., VIII. 5. Oszvalda VIII. 5. Otelló I. 16. Otília XII. 13. Otmár XI. 16. Ottilia XII. 13. Ottó I. 16., II. 23., III. 23., VII. 2., IX. 22., XI. 18. Ottokár II. 26., IV. 2., V. 8., VII. 2. Ovídiusz V. 6. Oxána I. 24., IV. 12. Ozmin V. 21., VIII. 20. Ozor I. 16. Ödön XI. 16., XI. 20. Örkény VII. 15. Örs VI. 26., VII. 14., IX. 30., X. 2. Örsi VII. 14., X. 26. Örzse XI. 19. Őszike IX. 23. Őzike III. 16., VIII. 5., X. 29. Özséb I. 18., I. 20., III. 5., VI. 20., VIII. 2., VIII. 14., IX. 26., XII. 16.

Pál I. 15., I. 18., I. 25., II. 10., II. 22., IV. 1., IV. 28., VI. 26., VI. 29., VI. 30., X. 19. Pálma V. 10., VIII. 1., X. 5. Palmira V. 10., X. 5. Palóma V. 20., IX. 17. Pálos I. 15., I. 18., I. 25., II. 10., II. 22., IV. 1., IV. 28., VI. 26., VI. 29., VI. 30., X. 19. Pamela VI. 1., IX. 15. Paméla VI. 1., IX. 15. Pamfil VI. 1. Pamína VIII. 31., IX. 6. Pandora VI. 1. Pandóra VI. 1. Panka VII. 26. Panna VII. 26. Panni VII. 26. Pantaleon VII. 27. Páris III. 17., IV. 28., VIII. 5. Paszkál II. 11., V. 14., V. 17., V. 27. Paszkália II. 11., V. 14., V. 17. Pasztorella V. 17., VIII. 6. Patony II. 21., IV. 28. Patrícia III. 13., IV. 28., VIII. 25. Patrícius III. 17., IV. 28. Patrik III. 17., IV. 28. Paula I. 26., II. 20., VI. 11. Paulin II. 20., III. 14., VI. 1., VI. 22. Paulina II. 20., III. 14., VI. 1., VI. 22. Pázmán VIII. 30. Peggi VI. 10. Pelágia VI. 9., VIII. 28., X. 8. Pelágiusz V. 4., VI. 9., VI. 26., VIII. 28., X. 8., XII. 19. Pelbárt V. 27., VIII. 21., IX. 28. Pellegrin V. 2., V. 16. Pénelopé VI. 26., VIII. 1. Peónia V. 1., VIII. 1. Peregrina IV. 26., V. 1., V. 2., VIII. 5., X. 5. Perenna III. 15., VI. 24., XI. 13. Periklész VII. 8.


Perjámos V. 28., VI. 9. Perla VII. 13. Perpétua III. 6., III. 7. Péter I. 25., I. 28., I. 31., II. 21., II. 22., II. 23., IV. 27., IV. 29., V. 8., VI. 2., VI. 16., VI. 29., VIII. 1., IX. 9., X. 19., XI. 16., XI. 18., XI. 26., XII. 4., XII. 9., XII. 21. Petra VI. 29., X. 2. Petrik I. 25., I. 28., I. 31., II. 21., II. 22., II. 23., IV. 27., IV. 29., V. 8., VI. 2., VI. 16., VI. 29., VIII. 1., IX. 9., X. 19., XI. 16., XI. 18., XI. 26., XII. 4., XII. 9., XII. 21. Petronella V. 31., VII. 13. Petrónia V. 31., VII. 13. Petróniusz V. 31. Petúnia IV. 27., VI. 28. Petúr III. 17. Piládész XII. 9. Pilár X. 12. Pintyőke IV. 27., X. 11. Pió IV. 30., V. 5., VII. 11., VIII. 21., IX. 3. Piramusz VI. 9. Piri I. 18. Pirit I. 18. Piros I. 18. Piroska I. 18. Piusz IV. 30., V. 5., VII. 11., VIII. 21., IX. 3. Placid VII. 11., X. 5. Placida VII. 11., X. 11. Platina IV. 4., X. 11. Platón IV. 4., VII. 22. Polda XI. 15. Polett II. 20. Polidor IV. 10. Pólika III. 14. Polikárp I. 26., II. 23. Polina I. 8., VII. 23. Polixéna VII. 30., IX. 23. Polla I. 8., VII. 23. Pompília VII. 15. Pompónia IX. 19., X. 30. Pongrác V. 12. Poppea IV. 27. Porfir II. 26. Prímusz VI. 9. Principiusz IX. 25. Priszcilla I. 16., III. 10., VII. 8.


névnaptár Prudencia VII. 3., VII. 4. Psziché IV. 9., IX. 7. Rabán II. 4. Ráchel II. 4., V. 2., VII. 11., X. 24. Radamesz IV. 10. Radiszló IV. 17. Radó IV. 17. Radomér VI. 21. Rados XI. 7. Radován XI. 7. Radvány XI. 7. Rafael VI. 20., IX. 29., X. 24. Rafaéla I. 6., VI. 20. Rafaella I. 6., VI. 20. Ragnar X. 1. Ráhel II. 4., V. 2., VII. 11., X. 24. Rajmond I. 7., I. 23. Rajmonda VIII. 31. Rajmund I. 7., I. 23., VII. 4., VIII. 31. Rajmunda VIII. 31. Rajnald II. 9., VIII. 18. Rákhel II. 4., V. 2., VII. 11., X. 24. Ralf IV. 17., VI. 21., XI. 7. Ramón VII. 4. Ramóna VIII. 31. Rápolt XI. 29. Rátold XI. 2. Raul IV. 17., XI. 7. Razmus VI. 2. Rázsony IV. 17., VII. 23. Rea IX. 7. Rebeka III. 3., IX. 2. Regina IX. 7. Reginald II. 12., VI. 5., XII. 4. Regő VI. 5., VIII. 2. Réka II. 6., XI. 10. Relinda II. 13., III. 22., VIII. 13. Rella X. 15. Relli X. 15. Remig X. 1. Rémus X. 1. Rémusz X. 1. Renáta V. 22., V. 23., X. 6., XI. 12. Renátó XI. 12. Renátusz IX. 2., X. 6., XI. 12. Réta VII. 9., X. 25. Rezeda V. 17.

Rézi X. 15. Rézmán VI. 2. Rezső IV. 17., X. 12., X. 17., XI. 7. Richárd II. 7., IV. 3., IX. 18., XI. 15. Rihárd II. 7., IV. 3., IX. 18., XI. 15. Rika IX. 25. Ríka IX. 25. Rikarda IX. 18., IX. 25. Rikárdó II. 7., IV. 3., IX. 18., XI. 15. Rita V. 22., VIII. 26. Ritta V. 22., VIII. 26. Riza III. 11. Róbert II. 4., IV. 29., V. 13., VI. 7., VII. 17., IX. 17. Roberta IV. 29., V. 13. Robertó II. 4., IV. 29., V. 13., VI. 7., VII. 17., IX. 17. Robin I. 30., VI. 7. Robina IV. 29., V. 13. Rodel III. 13., X. 30., X. 31. Rodelinda II. 26., VIII. 13. Roderik III. 13., X. 30., X. 31. Rodion X. 7. Rodrigó III. 13. Rókus VIII. 16. Roland VII. 15., VIII. 9., VIII. 10., IX. 15. Román II. 28., V. 22., VIII. 9., XI. 18. Romána II. 23., V. 22. Románó II. 28., V. 22., VIII. 9., XI. 18. Rómeó II. 7., VI. 19., X. 1. Romi IX. 4. Romina II. 23., V. 22. Romola VII. 6., VII. 23. Romuald II. 7., VI. 19. Romulusz VII. 6., IX. 5., X. 13. Ron II. 9., VIII. 18. Ronald II. 9., VIII. 18. Ronaldó II. 9., VIII. 18. Roni II. 9., VIII. 18. Rovéna VII. 30. Roxána I. 17., VI. 11., IX. 14. Róza VIII. 23., VIII. 30., IX. 4.

Rozál VIII. 23., VIII. 30., IX. 4. Rozália IX. 4. Rozalinda I. 17., VI. 11., VIII. 30. Rozamunda IV. 30. Rozanna IX. 4., IX. 14. Rozi IX. 4. Rozina III. 13. Rozita VIII. 30., IX. 14. Rozmarin IV. 30. Rozmaring IV. 30. Rozvita VI. 22. Rózsa VIII. 23., VIII. 30., IX. 4. Rózsi VIII. 23., VIII. 30., IX. 4. Röné V. 23. Ruben IV. 6. Rúben IV. 6. Rubin VII. 10., VII. 19. Rubina VII. 10., VII. 19. Rubinka VII. 10., VII. 19. Rudolf IV. 17., VII. 27., X. 17., XI. 7. Rudolfina IV. 17., X. 17. Rufina VII. 10., VII. 19. Rúfusz XI. 21., XII. 28. Rupert III. 7., III. 27., V. 15. Ruperta III. 27. Ruszlán VII. 17. Ruszlána VII. 17. Rusztem X. 9., XI. 10. Rut I. 4., III. 13. Ruven IV. 6. Ruzsinka I. 1. Sába IV. 12., IV. 24., XII. 5. Sáfély VIII. 18., XI. 22. Salamon II. 8., III. 13., IX. 28., X. 17., X. 24. Salóme VI. 29., X. 22., XI. 17. Salomé VI. 29., X. 22., XI. 17. Sámson VI. 27. Samu VIII. 21. Sámuel II. 16., VIII. 20., VIII. 21., X. 10. Samuella VIII. 20., VIII. 21. Sándor I. 15., II. 26., III. 18., IV. 23., V. 3., X. 11. Santál VIII. 21., XII. 12.


Sára I. 19., VII. 13., X. 9. Sári I. 19., VII. 13., X. 9. Sarlott V. 9., XI. 4. Sarolt VII. 2., VII. 5. Sarolta I. 19., V. 9., VII. 5., VII. 13., VII. 17., XI. 4. Sáron I. 19. Saul I. 25., X. 20. Sebes II. 3., VI. 7. Sebestyén I. 20. Sebő I. 20., IV. 12., IV. 24., VIII. 29., IX. 19., XII. 5., XII. 30. Sebők I. 20., XII. 30. Seherezádé V. 3., VI. 7. Seila VI. 3., XI. 22. Sejla VI. 3., XI. 22. Semjén X. 8. Seron I. 19. Simeon I. 5., II. 18., III. 24., IV. 21., V. 24., VI. 1., X. 8. Simon I. 5., II. 18., IV. 24., V. 16., V. 24., X. 28. Skolasztika II. 10. Solt III. 13. Sólyom IX. 25. Som VII. 3., IX. 16. Soma VII. 3., IX. 16. Stefán VIII. 3., VIII. 16., VIII. 20., IX. 2., IX. 7., XII. 26. Stefánia I. 2., I. 16., VIII. 20., X. 23., X. 30., XI. 28., XII. 26. Stella VII. 14., VII. 15., VII. 19. Sudár III. 15., VI. 18. Sudárka III. 15., VI. 18. Sugár III. 20., VIII. 12. Sugárka III. 20., VIII. 12. Surány I. 22., I. 24. Surd I. 22., I. 24. Sükösd IV. 3. Szabella VII. 8., VIII. 29., X. 27. Szabin II. 9., VIII. 29., XII. 7., XII. 11., XII. 30. Szabina VIII. 29., X. 27. Szabolcs VII. 17., VII. 28., IX. 19. Szabrina VIII. 29., X. 27. Szalárd VII. 17. Szaléz I. 24., I. 29.


névnaptár Szalók I. 24., I. 29., V. 17. Szalóme VI. 29., X. 22., XI. 17. Szalvátor III. 18., VIII. 5. Szalvia I. 11., X. 28. Szalviusz X. 28. Szamanta II. 6., X. 26. Szamira X. 26. Szandra V. 18. Szaniszló IV. 11., V. 7., XI. 13. Szániva VII. 8. Szanna II. 19., VIII. 11. Szavér XII. 3. Szavéta V. 6., XI. 19. Szavina VIII. 29., X. 27. Szebáld VIII. 19. Szebasztián I. 20. Szecső III. 1., IV. 9. Szeder VII. 11., VII. 19. Szederke VII. 11., VII. 19. Szegfű VII. 17. Szelemér II. 8., VII. 17., IX. 12. Szelestény IX. 12. Szelim IX. 28. Szelina X. 11., X. 21. Szelli I. 19., X. 9. Szellő IV. 6., VIII. 26. Szellőke IV. 6., VIII. 26. Szelma IV. 21. Szemere II. 23., V. 26. Szemira IV. 22., VI. 1. Szemirámisz IV. 22., VI. 1. Szemőke VII. 18., VII. 30. Szende VII. 11., X. 11. Szendi V. 18. Szendike VII. 11., X. 11. Szendile III. 2., X. 5. Szénia I. 24., VII. 30. Szenta IV. 7., VI. 15. Szente XII. 23. Szeráf X. 12. Szerafina IX. 8., X. 12. Szeréna VII. 28., VIII. 16. Szerénke VII. 28., VIII. 16. Szerénusz VI. 28., VIII. 2., VIII. 16., IX. 14. Szergiusz IX. 8., IX. 9., X. 7., X. 8. Szervác V. 13. Szevér I. 8., II. 1. Szeveréd II. 15. Szeverián I. 8., X. 23. Szeverin I. 8., X. 23. Szeverina I. 8., X. 23.

Szibilla X. 9. Szidónia VIII. 23. Szidor I. 15., I. 16. Szigfrid II. 15., VIII. 22. Sziglind I. 7. Szilamér VI. 20. Szilárd III. 11., IV. 12., XII. 14. Szilárda IX. 19., XII. 14. Szilas VII. 13. Szilvána VII. 10. Szilvánusz II. 6., II. 18., II. 20., III. 8., V. 4., VII. 10., VII. 13., VIII. 24., XI. 12., XII. 2. Szilveszter XI. 26., XII. 31. Szilvesztra XII. 31. Szilvi XI. 3., XI. 13. Szilvia XI. 3., XI. 13. Szilviusz XI. 3. Szimóna V. 24., X. 28. Szimonett V. 24., X. 28. Szimonetta V. 24., X. 28. Szindbád VII. 25. Szindi I. 22., VI. 6., X. 20. Szintia VI. 6., X. 20. Szirén I. 22., II. 23. Sziringa IX. 9. Szíriusz I. 22. Szirom VIII. 16., VI. 28. Szironka VIII. 16., VI. 28. Szixtin III. 28., IV. 6., VIII. 6. Szixtina III. 28., IV. 6., VIII. 6. Szixtusz III. 28., IV. 3., IV. 6., VIII. 6., VIII. 7. Szkarlett IV. 6. Szofi V. 15., IX. 17. Szófia IV. 30., V. 15., V. 24., V. 25., IX. 17., IX. 30. Szofia IV. 30., V. 15., V. 24., V. 25., IX. 17., IX. 30. Szofron III. 11. Szofrónia III. 11. Szókratész XI. 28. Szolanzs V. 10. Szolón V. 17., XI. 13. Szona V. 31., IX. 14. Szonja V. 15. Szonóra V. 31., IX. 14. Szórád VII. 13., VII. 17. Szorina VI. 19. Szovát VII. 13. Szörénke V. 27., VII. 20.


Szörény I. 8., X. 23. Sztella VII. 14., VII. 15., VII. 19. Szulamit VI. 29., X. 22., XI. 17. Szultána I. 19., VI. 23. Szvetlána V. 1., VII. 4., XI. 24. Tábita IV. 22., VII. 1. Tácia I. 8., IV. 22. Taciána I. 30. Tacitusz II. 25. Taddeus I. 24., VII. 26., X. 28. Tádé I. 24., VII. 26., X. 28. Tadeusz I. 24., VII. 26., X. 28. Taksony IV. 6., III. 29., VIII. 24., XI. 29. Talabér VII. 25. Talabor VII. 25. Talamér I. 5., VII. 15. Tália V. 20., VIII. 26. Táltos I. 5. Tamara V. 6., IX. 1., XII. 29. Tamás I. 28., III. 7., VI. 22., VII. 3., VII. 6., VIII. 25., IX. 22., X. 2., XII. 21., XII. 29. Tankréd V. 6., VII. 6. Tánya I. 12., IV. 22. Taráz II. 25. Tarcal II. 25. Tarcsa II. 25. Tardos IX. 10. Tarján VIII. 11., XI. 30. Tárkány IX. 5., IX. 28. Tarsa II. 25. Tarzícia VIII. 15. Tarzíciusz VIII. 15. Tas I. 8., II. 22., IV. 15., IV. 27., VI. 8. Tasziló I. 11., X. 11. Tatjána I. 12., IV. 22. Tavasz III. 21. Tavaszka III. 21. Tea VIII. 3., XII. 19. Tege II. 25. Tegza X. 15. Tekla IX. 23., X. 15. Telma IX. 23. Témisz XII. 21. Ténia V. 3. Teó IX. 2. Teobald V. 21., VII. 1.

67

Teobalda V. 21., VII. 1. Teodolinda I. 22., II. 11. Teodor VIII. 16., IX. 2., XI. 9., XII. 27., XII. 28. Teodóra II. 11., IV. 5., IV. 28., IX. 2., IX. 11. Teodózia IV. 2., V. 29. Teofánia II. 2., III. 12., XII. 22., XII. 27. Teofil III. 5., III. 10., V. 21., VI. 17., X. 13., X. 29., XII. 20. Teofila V. 21., VI. 17., XII. 28. Teónia VIII. 23. Tercia IV. 16., IV. 30. Terestyén II. 7., XI. 28. Teréz X. 15. Teréza X. 15. Tereza X. 15. Terézia III. 11., VI. 17., VII. 8., VIII. 3., X. 1., X. 3., X. 15. Teri X. 15. Terka X. 15. Tertullia IV. 29., IV. 30. Tétény V. 1., XI. 5. Tétisz II. 6., XII. 19. Tézeusz I. 11. Tibériusz VIII. 11. Tibor IV. 14., VIII. 11. Tiborc IV. 14., VIII. 11. Tícia VIII. 11., VIII. 12., VIII. 30. Ticián I. 26. Ticiána II. 6., III. 3. Tifani II. 2., III. 12., XII. 22., XII. 27. Tihamér IV. 20., IV. 26., IV. 29., VII. 1., XI. 9., XI. 12., XII. 16. Tilda III. 14., V. 31., VI. 3. Tilla III. 14., V. 31., XII. 13. Tímea I. 20., III. 11., V. 3. Timon V. 3. Timótea VIII. 22. Timóteus I. 24., I. 26., V. 3., VIII. 22. Timóteusz I. 24., I. 26., V. 3., VIII. 22. Timur VII. 25., IX. 18. Tina VI. 16., VII. 24. Tíra II. 20. Tirca IX. 3.


névnaptár Tíria VIII. 3., IX. 3. Tirza IX. 3. Tirzusz X. 12. Titán II. 6. Titánia I. 26., II. 6., II. 11. Titanilla I. 26., II. 6., II. 11. Titti I. 26., II. 11. Tittína I. 26., II. 11. Titusz I. 4., I. 26., II. 6. Tivadar IV. 20., IV. 30., VI. 28., IX. 19., XI. 9. Tiván VI. 22. Tóbia III. 1. Tóbiás I. 1., VI. 13., IX. 12., XI. 2. Tódor II. 6., II. 7., IX. 19., X. 11., XII. 28. Toma I. 28., III. 7., VI. 22., VII. 3., VII. 6., VIII. 25., IX. 22., X. 2., XII. 21., XII. 29. Tomaj III. 7., X. 2. Tomázia IV. 14., VIII. 25. Tomor VII. 25. Tonuzóba XII. 11. Torda VI. 27. Tormás III. 26. Torna III. 26. Torontál III. 26. Toszka V. 18. Töhötöm IV. 20., VI. 14., IX. 2., IX. 15., XI. 5., XII. 18. Tömör X. 28. Törtel VIII. 4. Trajánusz VIII. 11., XI. 30. Trisztán II. 7., XI. 28. Túlia II. 22. Tulipán VI. 11., VIII. 1., X. 5. Tullia IV. 27., X. 5. Tullió VIII. 11., XI. 30. Turul III. 26. Tuzson V. 19. Tünde IV. 2., VI. 1., XI. 10. Tündér VI. 1. Tündi IV. 2., VI. 1., XI. 10. Tűzvirág VII. 29., XI. 24. Ubul III. 7., V. 16., XII. 31. Údó III. 23., VII. 4. Ugocsa V. 22., XI. 9. Ugod V. 16. Ugor V. 3., VIII. 16. Ugron V. 22., XI. 9.

Ulászló I. 27., VI. 27., VI. 29. Ulisszesz I. 2. Uljána V. 22. Ulla V. 8., VII. 4. Ulpián IV. 3. Ulrik III. 11., VII. 4., VII. 10., VII. 11., VIII. 7. Ulrika V. 8., VIII. 6. Umbertó III. 25. Upor V. 15., VI. 26. Uránia V. 28., VIII. 7. Urbán IV. 1., V. 25., VI. 29., XII. 19. Urbána V. 25. Uriás I. 14. Uriel I. 14. Uros I. 14., I. 17., XII. 1. Urszula X. 21. Urzula X. 21. Urzulina IV. 7. Uzon I. 15., I. 16., IV. 18. Uzonka VII. 12. Uzor IV. 18. Üdvöske VII. 13., XII. 9. Üllő III. 31. Vadony VIII. 30. Vajk VIII. 20. Vajta IV. 24., XII. 20. Valdemár II. 27. Valdó II. 27. Valencia VII. 25. Valentin I. 7., II. 14., III. 16., VII. 25., XI. 3. Valentina VII. 25. Valentínó I. 7., II. 14., III. 16., VII. 25., XI. 3. Valér I. 29., III. 10., VI. 14., XII. 15. Valéria IV. 28., VI. 5., XII. 9. Valérió I. 29., III. 10., VI. 14., XII. 15. Valter IV. 8., VII. 16. Vanda I. 26., II. 25., XI. 14. Vanessza V. 24. Varínia XII. 4. Várkony VII. 2., X. 22. Varsány VII. 19. Vaszília IV. 22., V. 30., VI. 11. Vászoly I. 2., V. 30. Vata IV. 24., XII. 20. Vazul I. 1., I. 11., III. 22., V. 30., VI. 14.

Vázsony I. 19., V. 30. Velek IX. 28. Vélia IV. 28. Velmira X. 9. Vencel IX. 28. Vendel X. 20. Vendelina X. 7., X. 20. Vénusz VI. 2., VIII. 7. Vera I. 13., I. 24., VII. 9. Verbéna VII. 9., VII. 22. Veréna VII. 22., IX. 1. Verita VII. 9., VII. 22., IX. 1. Verner IV. 18. Veronika I. 12., I. 13., I. 19., I. 24., II. 4., VII. 9. Veronka I. 12., I. 13., I. 19., I. 24., II. 4., VII. 9. Versény VII. 19. Veszta III. 1., VII. 17. Véta V. 24., XI. 19. Vetúria VII. 17. Viátor VIII. 5., X. 21. Vid VII. 15. Vidor I. 13., I. 14., III. 16. Viki XI. 17., XII. 23. Viktor II. 26., V. 12., VII. 28., IX. 5., IX. 30., XI. 2. Viktória XI. 17., XII. 23. Viktorina I. 26., IX. 5., XI. 26. Vilhelma V. 28., IX. 19. Vilibald VII. 7., X. 22. Vilja VIII. 27. Villő VI. 12., V. 31. Vilma I. 10., V. 28., VI. 25., IX. 19., X. 15., XII. 5. Vilmos I. 10., II. 10., IV. 6., V. 23., V. 28., VI. 8., VI. 25., VII. 5. Vince I. 22., IV. 5., IV. 9., V. 24., VI. 19., IX. 27. Vincencia I. 27., II. 1., IV. 20. Vincent I. 22., IV. 5., IV. 9., V. 24., VI. 19., IX. 27. Viola V. 3., V. 5., VI. 15., VI. 25., XII. 19. Violet V. 3., VI. 15., VI. 25. Violetta V. 3., VI. 15., VI. 25. Viorika V. 3., VI. 15., VI. 25. Virág I. 8., VII. 29., XI. 24., XI. 26.


Virgil III. 5., XI. 27. Virgília III. 5., XI. 27. Virgínia II. 1., II. 2., XI. 10. Víta VI. 15., VIII. 13., XII. 13. Vitália IV. 28., VIII. 13., XII. 13. Vitálij IV. 28., X. 20., XI. 4. Vitális IV. 28., X. 20., XI. 4. Vitéz IV. 28., XI. 2. Vító I. 15., VI. 15. Vitold IV. 28. Vitolda IV. 28. Vitus I. 15., VI. 15. Viviána XII. 2. Vivien XII. 2. Vivika XI. 16. Vladimír VII. 15., XI. 15. Vojta IV. 23. Volfram III. 20. Vulfia I. 31., IX. 9., X. 31. Vulkán V. 19. Xavér XII. 3. Xavéria XII. 3., XII. 22. Xénia I. 24., VII. 30. Zádor III. 16., VIII. 8., IX. 1. Zádorka III. 16., VIII. 8., IX. 1. Zágon VIII. 23., XI. 17. Zajzon XII. 18. Zakária III. 15. Zakariás II. 21., III. 15., IX. 6., XI. 5. Zakeus VIII. 22., VIII. 23., XI. 17. Zala VII. 14. Zalán III. 30., VII. 14., IX. 10., XII. 30. Zalánka VII. 14. Zamfira VIII. 26. Zámor II. 16., II. 19. Zara I. 19., VII. 13., X. 9. Zaránd VI. 8., X. 23. Zdenka VI. 23., VIII. 23. Zdenkó XI. 14. Zebulon VIII. 5. Zekő IV. 21., VIII. 23., XI. 17. Zelda IX. 24. Zelina X. 11., X. 21. Zelinda IX. 22., X. 17. Zelinde IX. 22., X. 17. Zella I. 31., IX. 22.


névnaptár Zelli I. 31., IX. 22. Zelma I. 23., IV. 21. Zelmira II. 21., IV. 21. Zenina IV. 12., VI. 5. Zénó IV. 12., X. 29., XII. 22. Zenóbia X. 30. Zenta IV. 7., VI. 15. Zente XII. 23. Zerind I. 8., X. 23. Zeta IV. 27. Zéta XI. 22., XII. 23. Zete XII. 23. Zétény II. 22., XII. 23. Zetta IV. 27. Zia IV. 17. Zília VI. 3., IX. 16. Zille IX. 16. Zina III. 13., VI. 5., X. 11. Zinaida VI. 5., X. 11., X. 30.

Zita IV. 27. Zoárd VII. 17., XII. 3., XII. 30. Zoárda XII. 3., VII. 17. Zobor V. 1., VII. 17., XI. 19. Zoé V. 2., VI. 15., VII. 5. Zohara VI. 19., VII. 29. Zolna VI. 23., X. 17. Zoltán III. 8., III. 13., VI. 23., XI. 20. Zoltána VI. 23. Zombor VIII. 22., XII. 26. Zomilla VII. 15., VII. 18. Zora VI. 19., X. 4. Zóra VI. 19., X. 4. Zorán III. 4. Zorina VI. 19., X. 4. Zorinka VI. 19., X. 4. Zorka VI. 19., X. 4. Zotmund III. 1.

Zöldike IX. 22. Zulejka I. 9., III. 1. Zsadány VIII. 23. Zsadányka VIII. 23. Zsaklin II. 8., V. 1., V. 3., VII. 25. Zsálya I. 11., X. 28. Zsanett V. 30., VIII. 21. Zsanin V. 30., VIII. 21. Zsanina V. 30., VIII. 21. Zsanna II. 19., VIII. 11. Zsazsa II. 19., VIII. 11. Zsella I. 31., IX. 22. Zselyke IV. 8., X. 21. Zseni IX. 16., XII. 25. Zserald IV. 19., X. 7. Zseraldin IV. 19. Zseráldin IV. 19. Zseraldina IV. 19. Zsigmond V. 1., V. 2. Zsinett I. 3. Zsófi V. 15., IX. 17.

Zsófia IV. 30., V. 15., V. 24., V. 25., VIII. 1., IX. 17., IX. 30. Zsóka V. 6., VII. 8. Zsolt IV. 10., X. 21., XI. 20. Zsombor IV. 21., XI. 8. Zsorzsett II. 15., XII. 9. Zsuzsa II. 19., VIII. 11. Zsuzsánna II. 19., VIII. 11., IX. 20. Zsuzsanna II. 19., VIII. 11., IX. 20. Zsuzsi II. 19., VIII. 11., IX. 20. Zsuzska II. 19., VIII. 11. Zsülien I. 9., III. 8., V. 22. Zsüliett IV. 8., V. 22., VII. 21., VII. 30. Zsüsztin IV. 14., IV. 1., IV. 16., VII. 18.

A névnapadatok az MTA Nyelvtudományi Intézetétől származnak. MTA NYTI Utónévkereső: http://corpus.nytud.hu/utonevportal hirdetés


69


hazai földön

Szabadítóként jöttek, megszállóként maradtak Rengeteg szenvedés árán jutottunk csöbörből vödörbe 2015-ben van a hetvenedik évfordulója annak, hogy Magyarország felszabadult a náci német megszállás alól, és ezzel gyakorlatilag befejezte a II. világháborút. Az évfordulót korábban nagy csinnadrattával ünnepeltük. Szinte minden településen volt megemlékezés, koszorúzás, Budapesten katonai díszszemle, operaházi díszhangverseny, felzsinórozott orosz tábornokok. Ellenére a kerek évfordulónak, az ünnep előtt most nincs nagy készülődés, sőt, alighanem ismét számosan javasolják majd, hogy bontsák le a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Most akkor történelmünk jeles napja-e április 4-e, vagy ellenkezőleg, Magyarország szovjet megszállására, a vesztett háborúra, az ország kifosztására kell ilyenkor emlékeznünk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ dr. Gyarmati György történésszel, a téma kutatójával, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatójával. – Felszabadítóként vagy megszállóként fogadta a polgári lakosság a bevonuló szovjet hadsereget? – Akik úgy gondolták, hogy van félnivalójuk az új rendtől, azok menekültek nyugat felé. A túlnyomó többség azonban nem ilyen emberekből állt. Olyan családokból, ahol a férj már évek óta a fronton volt, a kamaszokat, az idős embereket is harcolni hurcolták. A háború végét csak a Vörös Hadsereg győzelmétől várhatták. A mérleg másik serpenyőjében viszont ott volt a hosszú évek óta tartó szovjetellenes propaganda, az erdélyi menekültek ezreinek nagyon is aggasztó beszámolói. Mindehhez tegyük hozzá, hogy a magyar népesség többsége testileg-lelkileg leromlott állapotban volt. – Milyen érzésekkel és milyen parancsokkal értek magyar földre a szovjet katonák?


– A szovjetek itt léptek először ellenséges földre. Évek óta nem tudtak semmit a családjukról, legtöbb barátjuk, bajtársuk elesett, látták a kiégett városokat, megölt honfitársaik százezreit. Hihetetlen düh és fájdalom halmozódott fel bennük az ellenséggel szemben. Sokan minden civilizált viselkedési normát feledtek, kiölte belőlük a háború. – Hogyan élte át a lakosság a front átvonulását? – Az ország három részre szakadt. Keleten, a Tiszántúlon és a Duna–Tisza közén a debreceni Ideiglenes Kormány hozta a törvényeket, de fennhatósága jóformán csak a Nagytemplomra és az Arany Bika vendéglőre terjedt ki, hiszen nem volt közlekedés, távközlés. A falvakban a legtöbb helyen nem is tudtak a kormány és az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásáról. Feljegyezték, hogy az alakuló közigazgatás úgy pró70


hazai földön

Utcai harc Budapesten

bált kapcsolatokat teremteni, hogy amerre elindult egy-egy szovjet autó, megkérték a sofőrt, ugyan dobjon már be egy-egy közlönyt az útjába kerülő templomokba. Az állam működésképtelensége miatt a falvak és városok magukra maradtak, irányítás nélkül kellett gondoskodniuk a halottak és az állati tetemek elhantolásáról, a hidak újjáépítéséről, az egészségügyi alapellátásról, a tetvetlenítésről, a megerőszakolt lányok és asszonyok gondozásáról és így tovább. A legtöbb helyen a lakosok minden felszólítás nélkül, majd később a szovjet városparancsnokok utasítására alakítottak nemzeti bizottságokat a feladatok elvégzésére. Ez utóbbi egyáltalán nem ment könnyen. Az oroszok tolmácsokkal nem készültek fel a megszállásra, általában a volt első világháborús hadifoglyok fordítottak, jól-rosszul. A megalakuló nemzeti bizottságokba az oroszok utasítására szinte kivétel nélkül – mint egyetlen biztos pontot – delegálták a helyi papot is. Nyugaton, a Dunántúlon is hasonló volt a helyzet, csak ott a Szálasi-féle cson


ka parlament garázdálkodott. A kormány Sopronban és a közeli kisvárosokban hozta rendeleteit, de végrehajtatni már nem volt képes. Magyarország területén 1944. november 4-én tartották az utolsó kormányülést, majd a mai Ausztria területére menekültek. A kettő között volt a front, minden szörnyűségével. Az Alföld ebben a tekintetben „jobban járt”, onnan gyorsan kiverték a németeket (és a magyarokat), de a Dunántúl felszabadítása kétszer annyi ideig, 3 és fél hónapig tartott, mint az Alföldé, hiszen Székesfehérvár és a Balaton környékén némelyik település négyszer, ötször is gazdát cserélt. – Igaz vagy csak legenda, hogy mi másoknál azért szenvedtük meg jobban a megszállást, mert az itt harcoló III. ukrán front katonái jelentős részben börtönből kiengedett bűnözők voltak? – Ez minden hadseregtestben előfordulhatott, elő is fordult. Sokkal inkább volt jellemző, hogy az átállt román és 71


hazai földön

A hadifoglyok és a munkára elhurcolt civilek harmada nem tért haza

bolgár katonákat használták golyófogóként, s ezek a szörnyű helyzetben lévő, a halál szájában tántorgó emberek követtek el a front élén sok olyan bűncselekményt, amit a szovjet katonáknak tulajdonítanak. – Számos történet kering arról, hogy a Vörös Hadseregben a rend fenntartása érdekében divatban volt a rögtönítélkezés. – Ezt sok dokumentum, visszaemlékezés is igazolja. A kortárs Bibó István írja 1945 szeptemberében: a szovjet hadsereg erőszakos és kíméletlen volt ott, ahol érdekeit sértették és az előrehaladását gátolták. Az erőszakoskodásról, dorbézolásról hallva a tisztek gyakran saját katonáikkal szemben jártak el. Ez a gyakorlatban bírósági ítélet nélküli azonnali kivégzést jelentett. Persze a lakosság elleni bűncselekményeknek így is csak csekély része jutott el a megtorlásig. – Évtizedeken át tabutéma volt a női lakosság elleni nemi erőszak. Valóban ilyen tömeges méretű volt ez a fajta bűncselekmény?


– Erről még nem tudunk pontos számadatot. Bizonyos azonban, hogy tízezernél több ilyen eset történt. Ezt a szenvedést csak fokozta a sértettek esetében, hogy környezetük még évtizedekig gyakran szégyellte, megbélyegezte őket. Nem tudtak férjhez menni, gyermekeket szülni, normális életet élni. – Tudunk a zabrálásról, az állatok rekvirálásáról, a szovjet katonák óramániájáról s hasonló kisebb súlyú, megtorlatlan bűncselekményeiről. De mekkora anyagi kárt szenvedett el az ország a vesztes háború, a felszabadítás eredményeként? – Nem maradt az országnak egyetlen ép hídja sem. Ezeket a visszavonuló német hadsereg fölrobbantotta. Nagyon sok mindent elhurcoltak. A harcok és a jóvátétel miatt elvesztettük ipari kapacitásunk harmadát, vasúti eszközeink kétharmadát, mozdonyparkunk többségét. Akkori árakon számolva 300 millió dolláros jóvátételt kellett áruban fizetnünk, jelentős részét a Szovjetuniónak. De a kötelezett72


hazai földön ség ennek végül is a többszörösére rúgott, hiszen a szovjetek diktálták az áruk árát, és a valutaszorzót is. Természetesen a legnagyobb kár és megbocsáthatatlan bűn, hogy a felszabadulás után több mint négy évtizedes diktatúra következett. Ez az igazi, számokban ki sem fejezhető veszteség. Glatz Ferenc írja: a Vörös Hadsereg megjött felszabadítóként, itt maradt megszállóként. Erre rímelnek a szovjet dokumentumok is, amelyekben még az ötvenes, hatvanas években is Varsó és Prága esetében oszvobozsgyényijét, azaz felszabadítást, Berlinről és Budapestről szólva okkupáciját, megszállást, bekebelezést emlegetnek. Ennek fényében annak is örülhetünk, hogy ismereteink szerint Magyarországon a megszállás alatt és után nem történt semmilyen tömeges megtorlás, sortűz, bosszú, kivégzés. A szovjet hadsereg katonái azt a parancsot kapták, hogy az élő erőt tömegesen Keletre kell irányítani. – Mennyien kerültek ki a munkatáborokba, és hányan jöttek vissza? – A munkatáborba kihurcoltakat a szovjetek 6 vagy 7 kategóriába sorolták, és könnyen lehetett az egyikből a másikba kerülni. Tény, hogy a mundért viselő hadifoglyok száma 280-300 ezer volt. Külön parancs szólt a német ajkú lakosság ös�szegyűjtésére. Ebben az esetben a nőket is elvitték a transzportokba. És volt egy harmadik kategória: a málenkij robot (kicsi munka), amikor a létszámot az utcáról összefogdosott civilekkel töltötték fel s vagonírozták be évekig tartó munkára. A katonák és a civilek egyharmada nem tért vissza, belehaltak a nehéz munkába, a rossz táplálkozásba, a járványokba. Az igazság kedvéért jegyezzük meg, hogy a visszaemlékezők szerint a foglyoknál nem sokkal jobban éltek őreik sem, s az orosz


civil lakosság sem élt kellemesebb körülmények között. Az utolsó hadifoglyok és elhurcoltak 1956-ban kaptak elbocsátást, de egy részük, többnyire a német ajkúak számára még ez sem jelentette a szabadságot: hazai munkatáborokba kerültek, ők építették a szocialista Magyarország két jelképes beruházását, a tiszalöki erőművet és Kazincbarcikát. – Sokan úgy tartják, hogy a II. világháború legnagyobb vesztese Magyarország lett. Újra elvesztette területének kétharmadát, először megszállták a németek, utána a szovjetek. Hihetetlenül magas jóvátételt fizetett, gyakorlatilag megfosztották önálló államiságától, s diktatúrába kényszerítették. Megállja a helyét ez az állítás? – Az ítélkezéskor azért ne feledjük el, hogy sorsunkért elsősorban mi magunk vagyunk a felelősek. Mi üzentünk hadat a Szovjetuniónak, később Angliának és az Egyesült Államoknak is. Kétségtelen tény, hogy olyan országok, mint Ausztria, Finnország, lényegesen szerencsésebbek voltak. De még Németország is, amelyik civil szempontból egy lényegesen humánusabb megszállásnak volt részese, talpra állásában segített a Marshall-segély, Ausztria pedig pénzben megválthatta megszállt területeinek szabadságát és függetlenségét. Ugyanakkor nem tudom, hogy a győztesek közé sorolt Jugoszlávia, Lengyelország, Románia, Bulgária, Csehszlovákia sokkal jobban járt-e. Lengyelország biztosan nem. A mienkénél is nagyobb kárt szenvedtek el, beleértve az emberáldozatokat, a több tízezres értelmiség és a tisztikar kiirtását, a katyni vérengzést, az emigráns (londoni) kormány nyomtalan eltüntetését. Elmondhatjuk tehát, hogy Lengyelország ugyanazt kapta jutalmul a szovjetektől, amit mi büntetésül. 73


hazai földön – Miért nem fékezték meg az orosz megszállók törvénytelenségeit, hagyták sárba tiporni a demokratikus kibontakozást a nyugati szövetségesek? – Nem először és nem utoljára élt megalapozatlan várakozás a Nyugattal szemben a magyar társadalomban. Ugyan milyen alapon vártuk, hogy bennünket támogassanak szövetségeseikkel szemben? Számukra az volt a fontos, hogy a szovjetek elégítsék ki magukat az általuk megszállt területek kárára, és ne szóljanak bele a nyugati megszállási zóna ügyeibe. Az USA és Anglia tanult az első világháború utáni helyzetből. A felpörgetett gazdaságot nem akarták válságba sodorni, féltek a tömeges munkanélküliségtől, ezért hozzájárultak a tönkrement nyugati ipar talpra állításához, s így annak fizetőképességéhez is. A szovjetek erre nem voltak képesek, csak a termelőeszközök leszerelésével és hadifoglyok, civilek tömeges, évekig tartó dolgoztatásával tudták veszteségeiket pótolni. Feljegyzések szerint Zita királyné, az utolsó magyar ki-

rályné találkozva Roosevelt elnökkel, az amerikaiak várható magatartását firtatva azt a választ kapta, hogy „nem vagyunk olyan erősek, hogy ne legyünk jóban az oroszokkal”. – Az előbbiek fényében felszabadulásnak vagy a teljes megszállás napjának könyveljük el 1945. április 4-ét? – Történelemnek, melyet mindenki saját sorsán keresztül élt meg. A deportálásra váró zsidók életüket köszönhették a felszabadítóknak. Számos fiatal munkás és paraszt számára a kibontakozás, az értelmiségivé válás lehethetőségét adta a régi rend elsöprése. Százezernyi család számára az oroszok bevonulása gyászt hozott, ugyanúgy, mint a háború és a német megszállás. Azt hiszem, nem túlzás azt mondani, mi a felszabadulással rengeteg könny, szenvedés és veszteség árán jutottunk csöbörből vödörbe. A felelősség ezért elsősorban nem az oroszokat, a németeket, a nyugati szövetségeseket, hanem saját vezetőinket terheli. Csulák András

Emlékmű az utolsóként felszabadított magyar településen, Nemesmedvesen


74


hazai földön

Sérültek a szegényekért

„Mindenki elég gazdag ahhoz, hogy másoknak segítsen!” Az ország öt leggyengébb vásárlóerejű települése közül kettő Borsod-AbaújZemplén megyében van, s ezek egyike az ezernyolcszáz lelkes Szendrőlád. A lakosság háromnegyede cigány, akik „tisztes nyomorban” élnek. Elhelyezkedni évek, évtizedek óta nem tudnak, de legalább nem adják meg magukat sorsuknak: az utcák, a házak rendezettek, a kertek műveltek, a gyerekek jókedvűek. Ide járnak segíteni a szegénység, a hátrányos helyzet leküzdésére a Nem Adom Fel Alapítvány sérült tagjai, fogyatékkal élő fiatalok s nem sérült önkéntesek.

K

isbusz gördül Szendrőlád utcájára, szaladnak felé a cigánygyerekek. Kérdések sokaságával árasztják el a jármű utasait, mint minden alkalommal, amikor megérkeznek. Elmesélik, hogyan teljesítettek az iskolában, mit csináltak a múlt hétvégén, kivel barátkoztak össze az utcán. Kérdezgetik, mi lesz a hétvégi program, fognak-e énekelni, rajzolni, vagy most valami más a meglepetés? A kisbusz utasai hátrányos helyzetű emberek. Többek között kerekes székes fiatalok, akik ölébe azonnal belehuppannak a gyerekek, és már mennek is gyorsulási versenyt rendezni. A többieket pedig kézen fogják, és berángatják a házba, megmutatni új rajzaikat. A Nem Adom Fel Alapítvány 2005ben jött létre, egy sérült embereket segítő és foglalkoztató kezdeményezés nyomán. Jelszavuk: „Mindenki elég gazdag ahhoz, hogy másoknak segítsen!” Ennek jegyében két házat tartanak fönn, egyet Szendrőládon, amelyet 2010-ben nyitottak meg egy jótékonysági koncert bevételéből. Az ötletet a Böjte Csaba által vezetett bentlakásos házakból merítették. 2012-ben Martonyi-


ban nyílt meg az alapítvány második háza. 2014 végén pedig megnyílik a harmadik ház a Pest megyei Pándon. A házakba a gyerekek napközi jellegűen, iskola után járhatnak. Pedagógusok és cigány származású segítők vigyáznak rájuk. A délutáni foglalkozásokon elkészítik a házi feladatukat, játszanak, kapnak vacsorát. Megtanítják a kislányokat főzni, mosni, takarítani, a fiúkat fát vágni, tüzet rakni és minden olyasmire, amit egy férfinak tudnia kell, hogy gondoskodhasson családjáról. A házban a gyerekek és a felnőttek műsorral készülnek az ünnepekre, amelyet előadnak a szülőknek és nagyszülőknek. Sok gyereknek életmentő ez a ház, hiszen ha itt nem kapna vacsorát, akkor éhezne. A busz újra elindul, most a szomszéd községbe, az alapítvány másik házához visz az útja, hogy áthozza a Martonyiban várakozó gyerekeket. Ott sem kisebb a lelkesedés, sőt, tetőfokára hág, amikor a két csapat már együtt örül a látogatóknak és egymásnak. Szendrőládon megkezdődik a játék. Most az alapítványosok egy „állomásos” vetélkedőt hoztak a gyerekeknek, akik a megállókban megmu75


hazai földön

Kerekes székesek a Nemadomfel táborban

tathatják ének- és tánctehetségüket, rajzolnak, kézműveskednek, főznek. De ez csak egy a sokféle programból, amellyel a Nemadomfel-házakban részük van. Borsod megye legszegényebb része Szendrőlád és Martonyi. Pedig festménybe illő települések: magasra nyúló hegyek, óriási fák, csörgedező kis patakok, hangulatos horgásztavak. A házak a főúton közepes állapotúak, mindegyikhez nagyobb kert tartozik. Termesztenek benne zöldséget, gyümölcsöt, a lakók többsége állatokat is tart. Munkalehetőség helyben nincs, Miskolcon se kapkodnak értük, pedig a város egyórás vonatútra van. A fiatalok nyaranta külföldre mennek napszámba, ezzel is segítve a családi kasszát. A közösségi házakban a vacsorát többnyire saját termésből állítják elő. Az alapítvány kisbusza ugyanis olykor egy-egy malacot, kecskegidát, naposcsibét hoz, amit az alapítványi ház kertjében nevelnek a falubeli cigányasszonyok. A takarmányt meg a vacsorának való zöldségeket is megtermelik. A munkába a gyerekeket is bevonják, egy-egy disznóvágás pedig valóságos ünnep, melyen együtt dolgoz-


nak a segítők és segítettek. Az asszonyok sütnek-főznek, a gyerekek lábatlankodnak. Máskor szalonnát sütnek, a tábortűznél együtt énekelnek, táncolnak a sérült fiatalok a cigánygyerekekkel. De vendégek nélkül is pezseg az élet a házakban. Irénke és Erika a házak vezetői, akik példás lelkesedéssel és kitartással gondoskodnak a házakról és a gyerekekről. Az asszonyok pedig, akik maguk is cigány származásúak, szintén nagy kincsei az alapítványnak. Cinu gyönyörű énekhangjával, Ica kiváló főztjével, Erzsike pedig példás szorgalmával lopta magát a gyerekek és mindenki más szívébe. Ők egyszerre az anyukájuk, a nővérük, barátjuk, tanítójuk. A bizalmi kapcsolat olyan szoros, hogy a gyerekek néha még hétvégén is átjárnak a házakba, hogy mesélhessenek tini életükről, közben kicsit segítenek borsót pucolni. Az alapítvány tagjai, önkéntesei, sérültek és nem sérültek, mozgáskorlátozottak, látássérültek szinte minden hétvégén lejárnak a házakba, közös programokat szerveznek a gyerekeknek. Együtt zenélnek, játszanak, beszélgetnek. Adományokat is visznek nekik, például ruhákat, ételeket, bútorokat. 76


hazai földön

A martonyi csapat

A sérült emberek és a roma gyerekek kapcsolata a kezdetektől fogva különleges. Mindenkitől szívesen fogadják a segítő szándékot, az azonban egészen más, amikor egy kerekes székes vagy látássérült embertől kapják ugyanezt. Talán azért, mert valamennyien hátrányos helyzetből indulnak, átérzik egymás fájdalmát, sorsát. Az egyik gyermekprogram után megkérdezték a roma gyerekeket, hogy mi volt számukra a legnagyobb ajándék aznap. Az ajándékok? A csoki? A jó programok? Mire egy 10 éves kisfiú felpattant a székéből és bekiabálta a tömegbe, „Az, hogy együtt lehettünk!” Kováts Tímea, az alapítvány egyik hallássérült önkéntese így beszélt a gyerekekhez kötődő kapcsolatáról: – A segítségnyújtás egy ilyen kapcsolatban oda-vissza működik. Hasonló a helyzetünk, mert mindannyiunknak megvan a maga keresztje. Nagyon tudnak szeretni ezek a gyerekek, és bármennyire is komisz a sorsuk, annyi vi-


dámság van bennük, hogy abból nekünk is jut. Nyaranta egy egyhetes táborban vehetnek részt a Nem Adom Fel Alapítvány tagjai. Sérült és nem sérült emberek, cigánygyerekek és asszonyok, fiatalok és idősek. Minden táborban új szerelmek, barátságok szövődnek. A turnus végén, amikor a résztvevők indulásra készülnek, mindenhol síró gyerekeket és felnőtteket látni. Sajnálják, hogy véget ér a tábor, nem akarnak visszazökkeni a hétköznapokba, nem akarják elhagyni egymást, mert ők itt érzik magukat a legjobban. Százötven ember, különböző helyekről, különböző életkorban, különböző lelki vagy testi hátránnyal olyan szeretetben és megértésben él együtt egy hétig, hogy azt bárki megirigyelheti. A NEM ADOM FEL hitvallása: jöhetünk bárhonnan, lehetünk bárkik, szenvedhetünk bármiben hiányt, nem fogjuk feladni, mert „ jobb velünk a világ!” Cs. N. Az alapítvány számlaszáma: CIB Bank 10700206-43547104-52000001. 77


hazai földön

Valaha egész birodalmuk volt

A kunok a legkiválóbb magyarok Hazánk legendás tájegysége a Kis- és Nagykunság, a maga „nyakasnak” titulált, vagyis jogaikat körömszakadtukig védelmező lakóival együtt. A Kiskunság a Duna–Tisza közén átlósan helyezkedik el Budapest déli előtere és Szeged között, központja Kiskunfélegyháza. A Nagykunság a Tiszántúlon, Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti részén terül el, központja Karcag. A kunok török eredetű nyelvet beszélő nomád népközösség volt.

A

kun nép ősei Német Gyula történész szerint eredetileg a Sárgafolyam felső folyása mentén, a mai Kína és Mongólia határvidékén éltek. Innen a kitajok szorították nyugat felé őket. Vándorlásuk során előbb a sárikkal, másként sárga (vagyis szőke) ujgurokkal egyesültek, majd a kazahsztáni sztyep-

péken a hasonló nyelvet beszélő kipcsakokkal. Mind a kun, mind a valószínűleg ebből származó kuman, koman népnév eredeti jelentése „fakó” lehetett, ami viselőinek világosabb, szőkés hajszínére utal. A törzsszövetség az 1070-es évekre a délorosz sztyeppét is uralma alá vonta, hatalmas, az Al-Dunától egészen a szibé-

Az Alföld református katedrálisa Kunhegyesen


78


hazai földön

Bene Sándor nagykun kapitány

riai Irtisig elhúzódó területen élt, mintegy 20 törzsre tagolódva. Magyarország közelében 1070 körül jelentek meg, amikor egy csatából haza térőben Magyarországra is betörtek. A XIII. század elején a magyar királyok megpróbálták a Havasalföldön és Moldovában élt kunokat a keresztény hit számára megnyerni: 1220-tól több ízben is domonkos rendi szerzeteseket küldtek közéjük. 1227-ben Bortz fejedelmük népével együtt keresztvíz alá is hajtotta fejét. Magyarországi betelepülés A kunok hatalmas birodalmát a mongolok számolták fel. Nyugat felé menekültek. 1239-ben IV. Béla legalább 20 ezer családot megkeresztelkedésük fejében befogadott, velük kísérelve meg megerősíteni haderejét és hatalmát. A hatalmas csordáikkal, nyájaikkal kóborló, zabolátlan kunok azonban rengeteg kárt okoztak a letelepült magyarok vetéseiben. Béla pártjukat fogta, amivel aztán a kunok vis�-


sza is éltek. Ezért erős ellenszenv alakult ki velük szemben. Fokozta ezt az is, hogy a Pest határáig kalandozó mongolokban sokan kunokat véltek felfedezni. Ezért a feldühödött tömeg felkoncolta a Pesten védőőrizetben tartott kun vezért, Kötönyt és kíséretét. Erre a kunok dél felé, rabolva, kivonultak az országból. 1246-ban telepedtek be másodszor. Az Alföld, számukra leginkább alkalmas középső része a tatárjárás során 50-80 százalékos népességfogyást szenvedett el, így már „nem volt kinek” kárt okozni. A kunok ekkor is számos kiváltságot kaptak katonáskodásuk fejében. Beilleszkedésük mégsem volt zökkenőmentes, ami végül is az 1282-as hódtavi csatához vezetett. A török hódoltság a Kis- és Nagykunságot egyaránt érzékenyen érintette, hiszen mindkét terület török fennhatóság alá került. A XVII. század végétől a felszabadított területekre visszaszivárgó lakosságot aztán még egy sorscsapás érte: a bécsi udvar felszámolta a kiváltságaikat, és a 79


hazai földön Jászsággal együtt mindkét Kunságot „eladta” a Német Lovagrendnek. Nem csoda hát, hogy a Rákóczi-szabadságharcban a kunok is lelkes kurucok voltak. 1745-ben aztán visszavásárolták önállóságukat, miután nyakukba ültetett uraik – a kunok folyamatos szabotázsnak is felfogható hozzáállása folytán – nem sok hasznot húztak belőlük. A Redemptio azóta is a kunoknak is nagy ünnepe, öntudatuk megalapozója. A redemptio, vagyis megváltás szóval jelölik a jászkun kerület önmegváltását, amelynek során 1745-ben pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat. A kunok különállása végül az 1867-es kiegyezés után szűnt meg, területeiket beolvasztották a környező vármegyékbe. Ősi nyelvük elvesztése ellenére azonosságtudatuk máig megmaradt. A jászokkal együtt a legkiválóbb magyarnak vallják magukat. Megkülönböztető jellegzetességük sajátos néprajzuk, viseletük. A nyelv fő emléke a Kun Miatyánk kiejtés szerint: Bizim atamiz, kim szin kökte, Szentlenszin szenin adin, Düsszün szenin künglün Necsik kim jerde alaj kökte, Bizim ekmegimizni ber bizge bütbütün künde, Ilt bizim minimizni, Necsik kim biz de ijermiz bizge ötrü kelgenge Iltme biz ol zsamanga Kutkar bizi ol zsamannan Szen barszin bu kücsli bu csin ijgi Tengri Ámen

Mivel a pásztorkodás sokáig egyik fő tevékenységük maradt, tipikusak az ehhez kapcsolódó ruhadarabok. A subákat már a XVIII. század végétől egyre szebb díszítésekkel készítették, minden más tájegységtől különböző mintákkal. A XIX. századtól jelent meg, magyar kuriózumként, a cifraszűr mint jellegzetes pásztorviselet. A pompázatos darabokat évenkénti cifraszűr-találkozókon mutatják be. A hagyományőrzést szolgálja a háromévenkénti kun világtalálkozó is, az idei lesz a harmadik. Köztudottan makacsok A két Kunság területén, illetve szórványként az ország és a Kárpát-medence más településein élő kun származásúakat az 1998-ban Karcag székhellyel megalakult Kunszövetség fogja egybe. Fő célja a kun-kipcsák leszármazottak képviselete, kulturális, hagyományőrző törekvéseik segítése. A szervezet vezetőségi tagja Bene Sándor nagykun kapitány. – Mit jelent ma, a XXI. században kun magyarnak lenni? – A kunok a betelepülésük óta eltelt hét-nyolc évszázad alatt beolvadtak a magyarságba. A magyar mellett fontosnak tartjuk kun identitásunkat, melyre büszkék vagyunk. A kun öntudat erősíti a magyar öntudatot is. Jó érzés tudni, hogy a Nagykunságban olyan emberek élnek, akik őrzik hagyományaikat, tisztelik elődeiket, s úgy élik mindennapi életüket, hogy közben igyekeznek megmaradni kunnak és magyarnak egyaránt. – Mitől tartja magát kunnak, és miben nyilvánul meg a kun mentalitás? – A kunok eredeti életmódjára, sajátosságaira utaló emlék csak nagyon kevés maradt. Ilyen a kunhímzés, a kun miatyánk, a kunsági birkapörkölt, a kun-



hazai földön

Nagykun milleniumi emlékmű karcagon

kapu stb. A kunok köztudottan makacsok, amit kigondolnak, azt véghez is viszik. A kunok személyiségjegye a bátorság, kitartás, szorgalom, összetartás és a büszkeség is. A kunok büszkék származásukra, nem szeretik, ha kioktatják őket, s ezen hamar meg is tudnak sértődni. A múltban a zárkózottság is jellemzőjük volt – ma már kevésbé az. Mindig törekedtek a függetlenségre, s igyekezték úgy alakítani életüket, hogy külső hatalmak ne befolyásolják őket, emiatt az idegennel szemben kicsit bizalmatlanok. – Mit tesznek a kun identitástudat megőrzéséért? – 2004-ben létrehoztuk a Pusztai Róka Nomád Hagyományőrző Egyesületet (Karcag kun elnevezésére utalva), amely kun-magyar ősi hagyományainkat igyekszik felidézni és továbbadni. Évente több lovas harci bemutatót tartunk országszerte és határainkon túl is. A karcagi Kecskeri pusztán minden évben Lovasnomád Életmód Tábort szervezünk, a hagyományos életmódot felelevenítve az érdeklődő fia-

taloknak, és minden évben megrendezzük a kun hagyományok napját karcagon. Nem minden halom kun A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott földhalmok elnevezése, amelyek többségét a réz- és a bronzkorban élt népek emelték, vezetőik temetkezési helyeként. Vagyis nagyrészt halomsírok, és java részüknek nincs köze a kunokhoz. Magasságuk olykor a 10 métert is meghaladta, átmérőjük lehetett akár 100 méter is. Voltak kilátópontnak, őrhalomnak emelt halmok is, amelyek láncolatán át például tűzjelekkel gyorsan lehetett híreket továbbítani. Határpontként is létesítettek ilyen halmokat. Végül az utolsó csoportot a tell (lakódomb) típusú halmok képezik, amelyek elpusztult települések sorának az egymásra rakódott romjaiból növekedtek. A Kárpát-medencében egykor 40 ezer kunhalom volt, mára számuk néhány ezerre csökkent. Bognár Mária



hazai földön

Minden hajónak lelke és története van

Flotta a Balatonon Kezdjük azzal, ami nem lesz. A Balatonon nem fognak ringani üvegfenekű hajók, úszó szállodák, még csak szárnyashajók sem szelik majd a vizet. (A csatahajókról és a repülőgép-anyahajókról, tengeralattjárókról nem is beszélve.) Az ilyesfajta vállalkozások ellentétesek a tó hangulatával, hagyományaival. Oka ennek a vízmélység is, mely átlagában is alig több mint 3 méter, s a legnagyobb is alig haladja meg a tízet. Erre a tóra lassú járatú, szép hajók kellenek, s vannak is ilyenek. De még mielőtt ezekkel megismerkednénk, ejtsünk néhány szót a balatoni hajózás történetéről.

C

sónakokkal, dereglyékkel mindig is hajózták a Balatont, kivéve azokat az időket, amikor a tó kiszáradt. De ezeket az éveket már csak babonából se emlegessük, mert ilyesmi a szakemberek szerint a jövőben is előfordulhat. A dunai gőzhajózás kezdete (1817. március 21.) után közel három évtizeddel jelent meg a Balatonon az első gőzhajó. Egyik kezdeményezője Széchenyi István volt. Az első gőzhajó törzsét az Óbudai Hajógyárban építették, a hozzá való gőzgépet pedig Angliából hozatták. A Balaton költője után Kisfaludy névre keresztelték.

A Kisfaludy 300 utas szállítására volt alkalmas. Első osztályú termét Széchenyi felesége, Crescence ízlése szerint alakították ki: fehér és arany belső burkolattal, mahagóni oszlopokkal, tükrökkel díszítve. Ebédlőterem és könyvtár is volt a hajón. Jó ideig a Kisfaludy volt az egyetlen gőzös a Balatonon, csak 1872 után lett párja, a Balaton, amely már nem lapátkerekekkel, hanem csavarhajtással működött. A balatoni gőzhajók száma 1888 után szaporodott meg látványosan, amikor létrejött a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság.

Pihenőben a kikötőben



hazai földön

A Kisfaludy makettje a nagycenki Széchenyi-kastélyban

A Balatoni Hajózási Rt. 1927-ben állította forgalomba az első motoros kompot Tihany és Szántód között. A személyszállítás céljára négy motoros hajót rendeltek, melyek közül kettőt luxuskivitelben, a legmodernebb technológiák szerint építettek. Többek között fényszóróval is felszerelték őket, így elsőként voltak alkalmasak az éjszakai közlekedésre. Innentől kezdve egészen a II. világháborúig kisebb időközönként jelentek meg újabb és újabb hajók, a Sió, a Boglár, a Balaton, a Szent István és a Szent Miklós, utóbbi kettő már a vízibuszok elődeinek tekinthető. jöttek a vízibuszok A második világháború után – ahogy a balatoni hajózás történetét bemutató tanulmányban honlapjukon is írják –, a semmiből kellett újrakezdeni, hiszen egy

hajó sem maradt használható állapotban. Szerencsére sikerült két, a tó fenekére süllyesztett hajó kiemelése és helyreállítása, majd két kevésbé sérült, de robbantást szenvedett hajó is forgalomba állhatott. Az ötvenes évek elejére a tizenegy hajóból a Sió kivételével valamennyit sikerült helyreállítani, és beszereztek egy kotróhajót is. Megjelentek a vízibuszok is a tavon. A következő nyolc évben összesen tizennégy vízibusz állt forgalomba, amelyek közül néhány ma is közlekedik. A hatvanas évekre a kompközlekedés kiszolgálására kevés lett az egy hajó, így újabb hármat építtettek. Máig ez a négy komp végzi Tihany és Szántód között a személy- és autószállítást. Az évtized végére újabb három hajót kellett személyszállítási célra áthozni a Dunáról. Az utolsó, még a rendszerváltás előtti jelentősebb esemény



hazai földön

A Tünde a kedvenc

a Balatonon az úgynevezett katamaránok megjelenése volt a nyolcvanas évek elején. A rendezvények megtartására is alkalmas (4–600 férőhelyes) hajókból három érkezett és közlekedik máig a Balatonon. A PAJTÁS TRAGÉDIÁJA A rendszerváltás után több kisebb hajózási cég alakult, melyek hajóikat a MAHARTtól vették. Végül 10 évvel később, 1999ben a MAHART teljesen kiszállt a balatoni hajózásból, és az visszakerült a korábban már meglévő Balatoni Hajózási Rt.-hez. Az új cég első intézkedései a hajóállomány felújítását célozták, melynek során számos eladást, vételt és felújítást végeztek, hogy az állomány a 2003-ban beszerzett, 600 utas befogadására képes Szent Miklóssal együtt elnyerje mai darabszámát. A jelenlegi legnagyobb hajózással foglalkozó cég a tavon a Balatoni Hajózási

Zrt. Állományában jelenleg huszonegy motoros (hat vízibusz, öt nosztalgiahajó, négy nagyhajó, egy gyorshajó, és további öt sima motoros), és két vitorlás található, melyek személyforgalomra alkalmasak, és immáron huszonkét kikötő között szállítják az utasokat a Balatonon. A jelenlegi legnépszerűbb úti célpontok a Tihanyi-félsziget az apátsággal, illetve a badacsonyi borvidék. A Balaton motoroshajó-korszakának is megvolt a maga hajószerencsétlensége. 1954. május 30-án délelőtt a Pajtás gőzös a balatonfüredi kikötő elhagyása után fordulás közben felborult és elsüllyedt. A baleset következményeként 23 ember fulladt vízbe, 56 pedig megsérült. A hajó 1951-ben érkezett a Dunáról a Balatonra. Sajnos, amikor átépítették a tavi hajózásra, nem vették figyelembe az alapvető stabilitási követelményeket. A gőzös eredeti befoga-



hazai földön

A Lelle Siófokon

dóképessége 150 fő volt, melyet később 220 főre emeltek fel. Tervezési hiányosság volt az is, hogy a hajó hullámállóságát az oldalmagassággal kívánták növelni, nem vették azonban figyelembe, hogy ezáltal a súlypontmagasság is növekszik. Az ily módon labilissá tett hajó balesetét az okozta, hogy a fordulásnál keletkezett centrifugális erő, valamint a vitorlásverseny érdekes látványára az egy oldalra tódult utasok túlterhelése kifelé billentette a gőzöst. A Pajtást kiemelése után kétcsavaros motorhajóvá építették át, új neve Siófok lett. 1959-ben Dömsöd néven ismét a Dunára került. NEMZETKÖZI CSAPAT A balatoni hajózáshoz kevés embernek van több köze, mint Kovács Miklós hajóskapitánynak, siófoki körzeti állomásfőnöknek. Irányította már az összes

hajót, ismer minden útvonalat, kikötőt. A legkedvesebbek számára a Helka és a Kelén. De a többi is olyan, mintha eleve a balatoni családba születtek volna. És mindegyiknek saját története van. Akad közöttük több is, amelyik a Váci Hajógyárban épült, pedig ez a hajógyár már évtizedek óta nincs is. Némelyik hosszú időn át a Dunán szolgált, s olyan is van, amelyik innen került oda. Van közöttük szovjet, török és svájci eredetű, s olyan is, amelyik a balatonfüredi hajógyárban született. Legnagyobb befogadóképességű az 550 személyes Szent Miklós, mely 2006ban állt forgalomba a Balatonon, de 2001ben épült Törökországban, s mielőtt felhajózott volna a Sión, két évig vesztegelt, mert nem volt víz a csatornában. Elődje a legendás Beloiannisz, melynek nevét a rendszerváltás idején Balatonra változtatták, de a 2004-es búcsúra visszakeresz-



hazai földön telték. Százezrek emlékezetében él, s ha egyszer befejeződik átalakítása, étteremként látható viszont a pesti Duna-parton. Aktív korában 650 ember fért el rajta, 44 méter hosszú és 7,3 méter széles. ELSŐ A SZENT MIKLÓS S ha már említettük a legnagyobbat, említsük meg a legkisebbet, a 13 személyes Calypso motorost, mely több mint 40 kilométerrel képes száguldozni a sima vízen, vetélytárs nélkül, mert mint köztudomású, a robbanómotoros meghajtás a tavon csak különleges járművek számára, mint ez is engedélyezett. A Balatoni Hajózási Zrt.nek két, 25 személyes vitorlása is van. Azt csak a rossznyelvek állítják, hogy ezeken a vászon csak dísz, ezek a hajók mindig motorral mennek. Álljon itt a balatoni hajók toplistájából egy korábbi felmérés szerinti első három helyezett. A látogatók szavazatában feltehetőleg nem elsősorban az esztétikai szempontok játszották a fő szerepet, hanem ezekkel a hajókkal találkoztak a legtöbben, itt tartanak a leggyakrabban zenés rendezvényeket. Tehát a dobogósak: Szent Miklós, Badacsony, Füred. Gyermekkorom immár örök emléke a nagy balatoni körutazás, természetesen hajóval. Ilyen járat ma már nincs, a leghosszabb hajóút sem tart tovább két óránál. Nem érné meg a társaság számára. Az érveléssel – nem lévén ellenkező bizonyítékom – vitatkozni nem tudok. Bár ellenkező példa számos akad. A mediterrán nyaralások kiemelkedő programja az egész napos part menti hajózás fürdőzéssel, étel- és italkóstolóval, zenével, tánccal. Ilyesmire a nyaraló sohasem sajnálja a pénzt. És úgy tűnik, kútba esik egy elvben mindenki által támogatott dédelgetett álom, a Fonyód–Badacsony közötti komp

ügye is. Készült ugyan megvalósíthatósági tanulmány, ez azonban azt bizonyította, hogy a két oldalon az infrastruktúra, a rávezető utak kiépítése, a kikötők megépítése horribilis összegbe kerülne. A hajóút 20 percig tartana, ennek megfelelően lényegesen drágább is lenne, mint a Tihany és Szántód közötti átkelés. Kérdés az is, lenne-e erre a célra európai uniós forrás, s ha igen, nem lehet-e más célra gazdaságosabban elkölteni a pénzt. Ugyanakkor az előtanulmányok szerint ezen a személyhajózási útvonalon jelenleg évente 100120 ezer utas közlekedik. A személyforgalom átvételével önfenntartó lehetne az új kompjárat, a gépjárművek utáni bevétel pedig már hasznot hozna. A becslések szerint a szántódi rév gépjárműforgalmának 20-25 százaléka, évi 70 ezer autó terelődne át az új járatra, és minimum még egyszer ennyi jármű szállítására lenne igény évente. NAGYBAN GONDOLKODNI S van meggyőző példa arra is, hogy merjünk nagyban gondolkodni. Jó példa erre a sármelléki repülőtér, mely a szovjet hadsereg kivonulásával vált gazdátlanná, s amikor ügyét felkarolták, megszólalt a huhogók kórusa, miszerint ez teljesen fölösleges beruházás. Azóta már ezerszámra hozzák Hévízre és a Balatonhoz az orosz turistákat a charter gépek, s rendszeresek a járatok más országokba is, nem jelentéktelen a magáncélú és üzleti repülőgépek forgalma sem. Szeretjük a Balatont. Aggódunk tiszta vize, utánpótlása, tájképromboló építményei, kisajátítása miatt. Mindenért, ami egyik legnagyobb természeti kincsünk kárára válhat. Szerencsére a balatoni hajózást nem fenyegeti ilyen veszély. (világi)



hazai földön

Közmunkásélet Mátraderecskén

Félig kész falu Palócok, Kanázsvár, Büdös-kút, gyógyvizű strand, széndioxid-szárazfürdő, azaz: mofetta. Mindezekről minden bizonnyal Mátraderecske jut eszükbe azoknak, akik megfordultak már a Mátra vidékén. Nem egészen kétezer lelkes település a palócvidék közepén. Mondhatnánk azt is, az említettek okán: kivételes lehetőségekkel megáldott falu, hiszen gyógyulni, üdülni, a tájban gyönyörködni sokan jönnek ide. A falu utcáit járva építkezések, szép terek, újra törő igyekezet, jó ideje félbemaradt beruházások együttes látványa fogad. Félig kész falu...

B

eszélgetésünk Forgó Gábor polgármesterrel leginkább a munkalehetőségekről, a helyben boldogulás esélyeiről szól. – A 21 százalékos munkanélküliséget sikerült a minimálisra csökkenteni – állítja – , elsősorban persze közmunkásokkal. Ugyanakkor kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy értéket teremtsünk a közmunka révén is. Disznókat tenyésztünk, kerteket, erdőt művelünk, gombát termesztünk. Most hetven közmunkásunk dolgozik, ötvenet még behozunk. Képzést is kapnak, növénytermesztést, állattenyésztést, erdőművelést tanulnak. A kormány is úgy ítélte meg, hogy sikeres a közmunkaprogramunk, így ajánlatot kaptunk, hogy a közmunkát fokozatosan vezessük át szociális szövetkezeti formába. Meggyőztek arról, hogy ez egy lépcsőfok lehet az üzletszerű működés felé. – Meg kellett győzni? – Igen, meg kellett, mert ez egy sor többletfeladattal jár, ráadásul sok a bizonytalanság az anyagiakban is. Mi most még szerencsés helyzetben vagyunk: nem halmoztunk fel adósságot, ezért, ha úgy tetszik, jutalomból kaptunk húszmillió forintot. Leszereltük a gázóráinkat, in-


Balákné Kovács Klára alpolgármester

87


hazai földön

A fűnyíró csapat

tézményeinknél átálltunk a fatüzelésre, ezzel is megtakarítunk évente tízmilliót. Tízmilliót viszont korszerűen műszerezett fogorvosi rendelőre költünk, saját erőből. A szén-dioxid-gázos gyógyhely nagy reménységünk, hiszen sok turista, beutalt jön ide, amióta támogatja az egészségpénztár a kezeléseket. A Mofettával szemközt félig kész szálláshelyek vannak, az építkezés évekkel ezelőtt abbamaradt. Azokat is be kell fejeznünk, átvenni a vállalkozótól. – Akkor minden rendben is lenne... – Ez igaz, de például az a 27 millió, amit pályázaton nyertünk a szociális szövetkezet két esztendei működtetésére, nem biztos, hogy elég lesz. A nyolc dolgozó többsége, akiket ide felvettünk, korábban közmunkás volt. Még hármat felveszünk. A bérminimumot kapják, de többet, mint a közmunkások. A Mofetta büféje, a szociális bolt, a falugondnokság

működtetése már a szövetkezet feladata, de faaprítékot briketté sajtoló géppel is dolgozunk, a most nem működő benzinkutat is meg akarjuk szerezni. SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET – Lehet ebből olyan szövetkezet, aminek a neve előtt nem lesz ott a „szociális” jelző? – Ez lenne a kormány érdeke is, de birtok nélkül nem megy. Két hektár földje van az önkormányzatnak, elhagyott területeken, kertekben gazdálkodunk. A régi téesz földjei mind magántulajdonba kerültek. A másik dolog a motiváció. Egy faluban minden a polgármesteren múlik. Nekem nem több a fizetésem azzal, hogy megszerveztem a szociális szövetkezetet. A kisebb településeken még csökken is a polgármesterek juttatása, pedig ott kell többet küszködni a megmaradásért. Kisebb a lélekszám nálunk is, mint négy



hazai földön éve. Megértem azokat a helyi vezetőket, akik kiégnek ebben a munkában. Engem még a siker ösztönöz, fiatalként, lokálpatriótaként látom, hogyan épül, szépül a falum. A polgármester korábban hosszú évekig tanárként dolgozott Mátraderecskén. Most a közeli Szarvaskőből jár ide, ott a család, a kedves erdei ház. Gyerek? Majd a választás után... Balákné Kovács Klárával, a település alpolgármesterével, a szociális szövetkezet társadalmi elnökével először a hivatalban váltunk néhány szót. Eredetileg gyógypedagógus, de romológiát is tanult, s ennek most nagy hasznát veszi. ELSODORTA A VIHAR Indulunk megszemlélni a munkát a telepen, a kertekben, de egyelőre nem jutunk messzebb az ajtónál. Ketten várakoznak kint, gyors segítségre számítva. Egyikük közmunkás, Horváth Péter, házának tetejéből egy darabot elsodort a legutóbbi vihar. Biztosítása nincs. Több szakmával rendelkező, most munkanélküli ismerősével, Liptai Zsolttal jött, aki szakszerűen előadja, mi lenne a teendő, mennyibe kerülne helyükre tenni, kicserélni a megroppant gerendákat. Csak az anyagköltség. Előleg kellene a közmunkás béréből. Hamar kiderül, azt nem lehet, mert a közmunkaszerződés júliusban lejár. Igaz, ígértek hosszabbítást, de arra nem jár előleg. Az alpolgármester türelmet kér, indul ügyet intézni, én addig szóval tartom az érintetteket. Megtudom, Horváth Péter két gyermekével lakik a leromlott házban, a felesége nemrég jött vissza gyesről, a szomszéd faluban volt munkahelye. Volt. Ugyanis ahogy visszament, elküldték. Most hetvenezer a havi pénz, amiből élnek.


Az alpolgármester telefonál, hivatali emberekkel egyeztet. Néhány forduló után jön a hírrel, gyorssegélyt tudnak adni, tízezret. A csavarokhoz, vasaláshoz talán elég, mondja a szakember, faanyag kellene még, összesen hatvanezerért. Valahogy megoldják. Elköszönünk, a kertek, az állattartó telep felé vesszük az irányt. A cigánysoron át vezet az utunk. Többször megállunk rövid beszélgetésre az udvarokról kiintegető, az utcán nézelődő asszonyok, gyerekek között. A téma leginkább persze a munkalehetőség, segítségkérés. – A közmunka támogatása a kezdetekkor nagyobb volt, mint most – informál az alpolgármester asszony. – Akkor még eszközöket is tudtunk vásárolni, traktort, fűnyírót, egyebet. Az uniós pályázati pénz, a belügyminisztériumi támogatás együtt segített ahhoz, hogy több közmunkást alkalmazzunk, és elindítsuk a szociális szövetkezetet. Ezek különben kapcsolódnak egymáshoz: amit a közmunkások megtermelnek, a szövetkezet eladja. A megtermelt gombát, a disznóhúst, zöldséget értékesíteni kell, illetve felhasználjuk az önkormányzat konyháján. Csaknem háromszáz adagot főzünk naponta az iskolának, óvodának, időseknek, de rendelhetnek azok is, akik a Mofettába jönnek. TANULJÁK A GAZDÁLKODÁST A jókora telken, még a házak között, as�szonyok hajlonganak. Szedik a zöldbabot, a hagymaszárak lehajtogatásával már végeztek, a saláta fölmagzott, leszedték. Közmunkásként tanulniuk kellett a növénytermesztést, ahogy mesélik, mezőgazdász szakember tartotta az oktatást, s akik befejezték, mehettek dolgozni. – Azokat a kerteket műveljük, amelyeket gazdájuk már nem tud gondozni 89


hazai földön

Babot szednek a közmunkás asszonyok

– tudom meg kísérőmtől. – Fölajánlják a falunak ingyen használatra. Valamennyi jut nekik is a termésből. Az itt dolgozók képzése is a támogatások feltétele volt. A szociális szövetkezetnél pedig a nők boltvezetésre szóló szakképesítésének megszerzése. A férfiak pedig Mátrafüredre készülnek az erdészeti szakiskolába. Nagyrédén van hasonló szövetkezet, velük fogtunk össze, közösen állítottunk ki egy osztályra való hallgatót az erdészeti tanfolyamra.

Az ólakban tíz-tizenöt süldő turkál az élelem körül az állattartó telepen. Puporka Józsefnek, aki most vigyáz rájuk, még könnyű a dolga, de egyre többen lesznek a malacok és az állatgondozók is. A fiatalember körül négyéves forma kisfiú téblábol, az apját figyeli munka közben. Az anyja otthon van a másik kisgyerekkel, nem dolgozik, mondja József. – De én dolgozok, igaz, apa? – szól közbe a kisgyerek... (Hekeli)

A Kincses Kalendárium elérhető a Facebookon is: www.facebook.com/kincseskalendarium


90


hazai földön

Egy esztendő krónikája 2013. október Elbódultak és el is pusztultak halak a Kaposban és a Sióban, miután a Kaposvári Cukorgyárban tartálysérülés következtében két-háromezer köbméternyi vinasz (cukortalanított melasz) került a Kapos folyó vizébe. • Több héten át nem volt ivóvíz a Heves megyei Abasáron, mert oldószer került a kutakba. • Vértanúsága miatt boldoggá avatták Sándor Istvánt, az ötvenes években kivégzett szalézi szerzetest. • Rablógyilkosságokkal vádolt banda két tagja szökött meg a házi őrizetből Ároktőről, de néhány nappal később Svájcban elfogták őket. November Eltörölte az Országgyűlés az előzetes letartóztatás időtartamának felső korlátját, ha a vádlottal szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. • Riasztást kaptak a Gripenek, mert egy Boeing 777 típusú, katari utasszállító Magyarország légterébe érve nem létesített rádiókapcsolatot a polgári irányítással. Miután tisztázódott a légi helyzet, helyreállt a rádiókapcsolat az utasszállító és a polgári légi irányítás között. December Elfogadta a parlament a választási eljárási törvény módosításait, melyek érintik a szavazók szállítását, a hirdetések megjelenését a médiában és a pártdelegáltak tiszteletdíját is. • Életbe lépett a Fővárosi Közgyűlés rendelete, amely jogellenesnek minősíti az életvitelszerű tar-


tózkodást egyes közterületeken, például világörökségi területeken, megállókban, metróaluljárókban, játszótereken. • Baranya megyében a Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földmozgás volt, amely körülbelül tíz másodpercig tartott. 2014. január Felrobbantották egy budapesti bankfiók homlokzati falát; a biztonsági kamerák felvételein az látszik, hogy a robbanás előtt egy motoros letett egy csomagot a járdára. • Magyarországon megkezdte, néhány nappal később Írországban folytatta minimum 595 napig tartó börtönbüntetése letöltését Francis Ciaran Tobin, aki még 2000-ben Leányfalun gázolt halálra egy ötéves és egy kétéves kisgyermeket. • A parlament 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett – kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti – végkielégítéseket terhelő különadót, mert a korábbi, 98 százalékos különadóról a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy ellentétes a magántulajdon védelmének elvével. Február Transzparenssel és szirénákkal tiltakozott az ellenzék a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz–magyar megállapodás kihirdetéséről szóló törvény ellen. • Osztrák rendőrök Grazban fogták el azt a férfit, akit a pécsi székesegyház néhány nappal korábbi kirablásával gyanúsítanak; az elrabolt, felbecsülhetetlen értékű ékszereket kettő kivételével lefoglalták. • Elfogadta a parlament a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, amely a gáz, az áram és a 91


hazai földön

Miután a FIDESZ-KDNP pártszövetség a tavaszi országgyűlési választásokon megszerezte a mandátumok éppen kétharmadát, Orbán Viktor megalakíthatta harFotó: kormany.hu madik kormányát. A képen a testület eskütétele

távhő árának csökkentésén kívül több fogyasztóvédelmi intézkedést is tartalmaz. • Több mint három év után megszüntette a Fővárosi Ítélőtábla a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolt, az otthonszülés magyarországi úttörőjeként ismert Geréb Ágnes házi őrizetét, ugyanakkor a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben, ami a fővárosra és Pest megyére terjed ki. Március Nyakában egy – valószínűleg nyílpuskából kilőtt – nyílvesszővel próbálja élni a normális életét egy tőkés réce, amely teljesen jól repül, eszik, úszik és tollászkodik. • Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a nemzetbiztonsági törvénynek az a módosítása, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt nemcsak munkába lépéskor


világíthatják át, hanem évente kétszer, 30 napon keresztül, értesítés nélkül vizsgálhatja őket a Nemzetbiztonsági Hivatal. • Magyarország 15 millió euróért visszavásárolta a Seuso-kincsek felét, hét, a IV. század második feléből származó római leletet. • Elindult a négyes metró, melynek története még a rendszerváltás előttre nyúlik vissza. • Több mint 800 dokumentumot, köztük találmányok leírásait lopta el egy szerzői jogi iroda és egyesület, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjának hibájára: több száz szabadalom – elvben szigorúan védendő – dokumentációja heteken keresztül elérhető volt az interneten. Április Ismét kétharmados győzelmet szerzett az országgyűlési választásokon a FideszKDNP pártszövetség. • 300 grammnyi aranylemezt talált egy kisgyerek egy II. 92


hazai földön kerületi óvoda kertjében. • Az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése szerint sérti a szabad vallásgyakorlás és az egyesülés jogát a magyar egyházjogi törvény, ezért kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot. • Az Európai Bizottság vizsgálja a magyar fejlesztéspolitikai intézet átalakítását, és e vizsgálat végéig nem fogadják Brüsszelben az április 15-e utáni költségnyilatkozatokat, ha mégis küldünk ilyet, a Bizottság megszakítja a kifizetéseket. Május Átadták Debrecenben a 20 ezer férőhelyes Nagyerdei Stadiont. • A Richter-skála szerinti 2,8-as erősségű földrengést mértek a Bükk-hegység területén; a földmozgást 6 kilométeres mélységben észlelték, de a lakosság is érzékelte. • Több mint 20 ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, miután három napig tombolt Magyarország felett az Yvette névre keresztelt mediterrán ciklon. • A rendőrség lefoglalta Kádár János két levelét egy antikvárium régiségárverésén, mert azok jogilag a Magyar Nemzeti Levéltár tulajdonában vannak. • Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság hungarikummá nyilvánította a magyar akácfát és a magyar akácmézet. • Magyarországon is lezajlott az európai parlamenti választás; a szavazatok alapján a a Fidesz-KDNP 12, a Jobbik 3, az MSZP és a Demokratikus Koalíció 2–2, az Együtt-PM és az LMP 1–1 mandátumot szerzett. Június A nemzeti összetartozás napján országszerte megemlékeztek a trianoni békeszerződés aláírásáról. • Megalakult a Nemzeti Pedagógus Kar, melynek min-


den állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben dolgozó pedagógus automatikusan a tagja. • Az Európai Parlament brüsszeli székházában felavatták a Horn Gyula volt magyar miniszterelnökről elnevezett tanácskozótermet. • Az árfolyamrés alkalmazása önmagában is tisztességtelen, és az árfolyamkockázat áthárítása, valamint az egyoldalú kamatemelés is tisztességtelen lehet – ezt mondta ki a Kúria a devizahitellel kapcsolatos jogegységi döntésében, mely peres ügyek sokaságának lehet alapja. Július Nem hivatalos úton értékesített, a szükséges hatósági húsvizsgálaton át nem esett hús okozott lépfene-megbetegedéseket Tiszafüreden. • Életveszélyessé vált egy, a világörökséghez tartozó palota a Budapesten, miután tetőszerkezete teljesen leégett. • Az éj leple alatt emelték helyére Budapesten a német megszállás áldozatainak emléket állító, sok vitát és tiltakozást kiváltó szobrot. • Módosult a KRESZ: főutakon is lehet kerékpározni alkoholfogyasztás után, amennyiben a biciklista biztonságos vezetésre képes állapotban van. augusztus Távozásra szólították fel a baloldali pártok Balog Zoltánt az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetői posztjáról, miután a miniszter azt állította, hogy Magyarországról nem deportáltak romákat a holokauszt idején. • Megkezdte a nyomortelepek felszámolását a városvezetés Miskolcon – az önkényes lakáshasználókat (akiknek például tartozásuk van vagy valamilyen más módon megszegték a bérleti szerződést) kilakoltatja, másoknak pedig pénzbeli térítést fizet, feltéve, hogy a bérlő a város közigazgatási határán kívül vá93


hazai földön

Március végén átadták az utazóközönségnek a negyedik budapesti metróvonalat. A létesítmény több állomása is rangos építészeti díjat nyert. A képen a Szent Gellért Fotó: Varius, Wikipédia téri állomás látható

sárol lakóingatlant. • Átadták Budapesten az új Fradi-stadiont; az ünnepélyes megnyitó után a Ferencváros a Chelsea elleni mérkőzéssel vette birtokba az új arénát. • Az érintett pártok Falus Ferenc volt országos tisztifőorvost kérték fel az MSZP, az Együtt-PM és a DK közös főpolgármester-jelöltjéül. • Az orosz külügyminisztérium azzal vádolta Magyarországot, hogy az uniós fegyverexport ellenére közvetítőkön keresztül fegyvert szállít Ukrajnának, a magyar honvédség szerint azonban a tankokat egy cseh magáncég vásárolta meg, s végfelhasználási helyük az Európai Unióban van. • Augusztus 15-étől reklámadót kell fizetni a reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után a médiavállalkozásoknak, a kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók használóinak, az internetes reklámok közlőinek – elemzők szerint a törvény el-


sősorban a kormánnyal szemben kritikus, sikeres médiavállalkozások ellen irányul. szeptember A napokig tartó intenzív esőzések miatt árvízveszély alakult ki, és házakat öntött el a víz a Dunántúlon. • 1100 kerékpárral beindult a BuBi, a budapesti közbringarendszer. • Hűtlen kezelés gyanúja miatt szokatlanul nagy erőkkel vonult ki a Nemzeti Nyomozó Iroda az Ökotárs Alapítvány, a Norvég Civil Alap egyik lebonyolító szervének belvárosi irodájához – a civilek elleni támadás miatt külföldön és belföldön egyaránt tiltakoznak. • Az ellenzéki pártok vizsgálatot kezdeményeztek, mivel a jegybank szokatlanul nagy ös�szeget fordított ingatlanvásárlásra és az eddigitől eltérő közgazdászképzés támogatására. 94


hirdetés


95


hirdetés

KÖNYVSOROZATOK RÉSZLETRE IS! „Tápiószentmártonban az a szokás, hogy disznóvágáskor hurkával-kolbásszal töltött hájas tésztát készítenek. Lényege, hogy a hurka, kolbász, és a hájas tészta együtt egy tápláló, laktató ételt ad, amit a pálinka és a bor mellé a böllérnek kínálnak. A tartalmas étel felszívja az alkoholt, így nem kell tartani attól, hogy a túl sok ivás a munka rovására megy. Innét ered az étel neve: böllérjózanító.” „Harta Bács-Kiskun megye nyugati peremére, a Duna-partra épült. A kútkiflit a helyiek vízen keltnek is hívják. Nevét arról kapta, hogy régen a kútban lévő vödörben, konyharuhába kötve kelesztették a tésztát. Ma már hűtőszekrénybe teszik, ott pihentetik egy órán át. Margarinnal is lehet készíteni, de házi zsírral sokkal finomabb, omlósabb lesz a tésztája. Nagyon kedvelt, mert a sütemény hetekig eláll.”

Móczár István, Róka Ildikó: A disznóvágás ételei – Diós ételek ÍZŐRZŐK szakácskönyvsorozat - 4. – 10. kötet „No, hanem mégis a róka szólalt meg először. Kérdi a macskától nagy szepegve: −Ki légyen az úr? Ahá, gondolja magában a macska -, úgy látszik, ez fél tőlem! Mindjárt nekibátorodott, s mondotta nagy büszkén: −Mit, hát te nem ismersz engem? Tudd meg, hogy én Kacor király vagyok. Nincs az az állat, aki ne féljen éntőlem. −Ejnye-ejnye – mondotta a róka, - igazán szégyellem, hogy még a híredet sem hallottam. Egyszeriben meghítta nagy tisztelettel Kacor királyt: legyen szerencséje, látogassa meg az ő szegény házánál, lesz tyúkhús, récehús, lúdhús vacsorára s minden, ami kitelik tőle. −Jól van – mondotta Kacor király -, hát elmegyek veled.” A Kacor király című meséből.

Benedek Elek: A vadgalamb és a szarka Benedek Elek Meséi - I. sorozat, 17. kötet

„Már régóta nagy becsben tartott háziszer az éjszakai izzadás ellen az orvosi zsálya. Forrázzuk, és reggelente éhgyomorra kell fogyasztani hosszabb ideig. Eltávolítja a szervezetből azokat az anyagokat, amelyek az éjszakai izzadást okozzák.” „A sárga virágú párlófűből, más néven apróbojtorjánból, melynek aranysárga füzérhez hasonló virágai júniustól szeptemberig nyílnak, kitűnő tea készíthető vesehomok és –kő valamint epekő ellen. Nem hiába nevezi a népnyelv a füvek királyának, a világ gyógyszerének. Nagyszerű a hatása annak a teakeveréknek: amelyhez 20-20 gramm apróbojtorján, tövises iglice, pásztortáska és körtelevél szükséges. Természetesen csak forrázzuk és egy percig állni hagyjuk.”

Maria Treben: Egészség Isten patikájából

1106 Budapest, Keresztúri út 8/A. Tel.: 264-4555 fax: 264-4551, mobil: 06-70-364-7433 E-mail: [email protected]

www.dunakiado.hu

kincses_13_08.indd 2

2014.09.01. 11:07:49


96


hirdetés


97


hirdetés


98


gazdálkodás

Örökölt tudás és diploma

Miből él a magyar gazda? Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős alelnöke, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, egyetemi docens lírikus alkat. Megérne egy külön írást is, amilyen szépen beszél az előző nemzedékektől kapott paraszti örökségről. Arról, hogy nincs még egy olyan szakma, hivatás, életmód, amelyik ennyire közvetlen kapcsolatban lenne a természettel, amelyik eredendően lenne környezetvédő, hiszen minden anyagot, amit elvesz a természettől, azt vissza is fordítja, mert a jó gazda mindent hasznosít. Fejből idézi Viktor Jara és Nyírő József verseit a földművesekről és a földművelésről. Földet művelni nem csak szakma, nem csak hivatás, hanem életmód is. A parasztember évszázadok tapasztalatait őrzi és hasznosítja, ezért érdemes odafigyelni a szavára.

Z

ászlós Tibor kamarai funkciójában azt tartja egyik legfontosabb feladatának, hogy segítsen a gazdálkodóknak az életszerűtlen, a gazdák életét keserítő fölösleges és ártalmas jogszabályok megszüntetésében, mint például a konyhai hulladék, a moslék etetésének tilalma vagy a nagyméretű mezőgazdasági gépek főbb útvonalakra engedésének tiltása. Ennek érdekében az egész gazdatársadalommal sze-


retne pártbeszédet folytatni, hogy megtudja, mi fáj nekik, mivel tehetnék könnyebbé az életüket. Mostani találkozásunknak azonban ennél prózaibb oka van. Arra szeretnénk választ kapni; hogy mekkora is a hazai kis- és középgazdaságok száma, s tulajdonképpen miből is él a magyar gazda. A NAK teljes tagsága 350-380 ezer körül mozog. Természetesen tagok a nagyban gazdálkodók is, így a mikro-, kis- és közép-

99


gazdálkodás

birtokok száma 300 ezer körül lehet. Ezeket nevezhetjük családi gazdaságoknak. Családi gazdaságokon azokat a termelő szervezeteket értjük, amelyekben a család néhány tagja, szülők, gyerekek, rokonok dolgoznak együtt, s állandó jelleggel akár néhány alkalmazottat is foglalkoztatnak. Ez természetesen nem vonatkozik az idénymunkára, amikor sokkal több segítője is lehet a gazdaságnak. Hogy mi számít kis- és középgazdaságnak, természetesen a gazdálkodási formától is függ. Mert mindenki számára világos, hogy kevesebb föld kell a fóliás vagy üvegházas kertészkedéshez, mint a gabona, kukorica vagy a burgonya termesztéséhez. A tevékenységtől és az adottságoktól függően 0,5 és 250 hektár között van az a földterület, amit egy ember meg tud művelni. Persze, a magyarországi birtokviszonyok korántsem ideálisak. A kárpótlás és az öröklési jogszabályok miatt rengeteg a néhány hektáros (vagy még kisebb) földbirtok, amelyet tulajdonosa nem tud vagy nem akar megművelni, inkább bérbe adja.

A gyakorlat azt bizonyítja, hogy egy 5-600 hektáros birtok már viszonylag biztos megélhetést nyújt egy gazdaságnak, ha az egyaránt foglalkozik növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, akár kertészettel és élelmiszer-feldolgozással is. De ne szűkítsük le a kört, mert belefér ebbe az idegenforgalom és a vendéglátás is. Ha ez lesz a jellemző, az azért is üdvös, mert akkor biztosított a talajerő utánpótlása. Tehát a föld megkapja a szükséges szerves trágyát, és nem tesszük tönkre a mértéktelen műtrágyázással. Arra a kérdésre, ami elsősorban a tájékozatlan városi ember számára titok, hogy mi a szerepe a támogatásoknak a gazdálkodásban, az agrárgazdasági kamara alelnöke azt válaszolja, hogy a mezőgazdaság produktumai stratégiai cikkek, pótolhatatlanok. Ezért az Európai Unió segíti a gazdákat, hogy legyen elég élelmiszer. A támogatás teszi nyereségessé a gazdálkodást. Ez optimális esetben szerencsés arányokat alakít ki a termékszerkezetben, más esetben torzít.



gazdálkodás

Így volt ez eddig nálunk is. Sokkal jobban megérte növénytermesztéssel foglalkozni, mint állattenyésztéssel. De ez ellentmond a normális agrárszerkezetnek. Mert nincs meg az a természetes körforgás, ami a mezőgazdaság lényege. Eddig a támogatások 80 százalékát kapta a növénytermesztés, és csak 20-at az állattenyésztés. S bármennyire is szereti a gazda az állatokat, felhagyott a sertéstenyésztéssel. Ezen most változtat a mezőgazdasági kormányzat oly módon, hogy átcsoportosítja a támogatásokat. – Sokan azt mondják, hogy a paraszt már abból is megél, ha parlagon hagyja a földjeit. – Ez így persze messzemenően nem igaz. Parlagföldért természetesen nem fizet senki. Előírás, hogy a földet karban kell tartani, tehát rendszeresen kaszálni kell, úgynevezett kultúrállapotban kell tartani. De olyan létezik, hogy a kizsigerelt földet pihentetni, ugaroltatni kell. – Kik fogják irányítani a holnap farmergazdaságait, elégséges lesz-e az az örökölt

paraszti tudás, tapasztalat, amire korábban hivatkozott? – A kis- és középgazdaságokban rengeteg tudás halmozódott fel. Nagyon sok agrármérnök vagy középfokú mezőgazdász dolgozik ezeken a birtokokon. A baj inkább azzal van, hogy az eddigi agrárszakemberképzés túlságosan specializálódott. Olyan szakemberekre van szükség, akik mindenhez értenek, kereskedni is tudnak, tehát képesek elvezetni egy családi gazdaságot. A gazdálkodók képzése kiemelt, az EU által is támogatott feladat. Soha nem gondolhatjuk, hogy elég képzettek vagyunk. Az innováció, a tudományos fejlődés egyik legdinamikusabb területe éppen az élelmiszer-előállítás és az ehhez kapcsolódó tevékenységek. Azért is fontos ennek a megértése, mert a mezőgazdaságot vonzóvá kell tenni a fiatalok számára is. Ennek egyik legjobb módja, ha a mezőgazdasági termelést egy innovatív, érdekes, kihívásokra választ kereső tevékenységgé formáljuk. Cs. A.



gazdálkodás

Egy mamut és egy elefánt az két faj

Régi fajták dicsérete Tudomány vagy varázslat? – merül fel a kérdés a mezőgazdasági kiállítások látogatóiban az őshonos udvarok karámjainál. Mi módon tudták megőrizni a Kárpát-kanyarhoz közeli területeken a kovásznai sárgafejű berke juhfajtát? Hogyan sikerült a sztahanovista irányzatú állattenyésztés elől a Hortobágy mélyére mentett, mindössze hat bikát és 200 tehenet számláló, máig eldöntetlen eredetű magyar szürkemarha-állományt felszaporítani 7000 példányra? Miként érték el, hogy ma már ezer hegyi bölény él szabadon Európa erdeiben?

A

válasz egyértelmű: az őshonos fajták megmentése – tágabb értelemben a génmegőrzés – tudományos eredmény, ami mögött kemény gyakorlat, tudatos tenyésztői munka áll. Pajor Ferenc, a Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Intézetének docense mindenekelőtt egy alapvető tényre hívja fel a figyelmet: ne gondoljuk, hogy-egy egy őshonos fajta mai példányai másolatai a több száz évvel ezelőtt élőknek! A fajtákat nem úgy kell elképzelni, hogy egyszer kialakultak, és kész, hanem folyamatosan változnak a környezeti feltételek alapján – hiszen időközben eltűnhetett az alpesi legelő, vagy az állomány átment egy másik völgybe, ahol más a tápanyagszűrő forrás, de változnak a piaci igényeket követő tenyésztési célok is. Közismert példa a lipicai ló esete. Ez a fajta aszerint változott, hogy hegyvidékre vagy alföldre került. A birka is változik A génmegőrzésben a fajtára jellemző tulajdonságokat és lehetőségeket, vagyis a fajta minél szélesebb körű változatosságát kell a jövő számára fenntartani. Már csak ezért sem beszélhetünk „puszta másolásról”. A kis létszámú állományok megőrzésénél az

Cikta juh

a probléma, hogy mindössze néhány apaállattal gazdálkodnak, így nehéz elkerülni a beltenyészetet. Oda kell figyelni, mivel mit, mikor párosítanak. Molekuláris biológiai módszerekkel is elősegítik, hogy az egyedek genetikai távolsága minél nagyobb legyen. Könnyebbé válik a helyzet akkor, amikor már sikerül külön tenyészeteket létrehozni, ezek között cserélhetnek apaállatot a származási vonalak messzemenő figyelembe vételével. Intenzív, nagy tejtermelő képességű, az egész világon nagy számban tenyésztett szarvasmarhafajta esetében is előfordult, hogy mivel nagyon kevés apaállat örökítő anyagát használták, leszűkült a genetikai változékonyság, és – nem mellesleg – elterjedt egy időben fel nem fedezett genetikai betegség.



gazdálkodás A génmegőrzési munka eredménye az is, hogy kontinensünk ma élő legnagyobb testű, 12 mázsa súlyt is elérő szárazföldi emlőseként az európai bölényt tisztelhetjük. Az 1932-ben létrehozott nemzetközi bölénytörzskönyvben 56 egyedet tartottak számon. A szlovákiai Kistapolcsányi Bölény Vadaskertbe 1958-ban telepítettek a szovjet kormány ajándékaként két kaukázusi bölényt. Azóta 180 állat született a 140 hektáros védett területen, és ma már magántenyészetek is találhatók a vén kontinensen. Vadon pedig 3000 példánya él, beleértve ázsiai térségeket is. A jövő igénye Tudatos tenyésztő munka nélkül az emberek által létrehozott fajták nem maradnának fenn. A régi fajták fenntartásának fontosságát a magyar szürke marha megmentésében meghatározó érdemeket szerzett Bodó Imre professzor számos érvvel támasztotta alá egy szakmai cikkében, amit az Állattenyésztés és takarmányozás című folyóirat közölt. „A fajták a műemlékekhez hasonlóan megőrzendők, mint az emberi munka termékei” – írta. Álláspontja szerint azért is szükség van a génmegőrzésre, hogy a nemesítés eleget tudjon tenni a távoli jövő ma még be nem látható igényeinek. A piaci igények természetesen emberi léptékben változnak. A racka húsa például nagyon ízletes, de ennek a fajtának a hústermelése nem jelentős – mondja Pajor Ferenc. – Ezért különböző húshasznú fajtákkal keresztezik, és az F1-es generációval létrejövő bárány szép, viszonylag jó hústermeléssel, ízletességgel rendelkezik. A nemesítés másik időszerű iránya lehet az, hogy miként lehet felhasználni a szőrös juhok azon kedvező tulajdonságát, hogy nem állítanak elő gyapjút, hanem levedlik a

A kontinensünkön ma élő legnagyobb szárazföldi emlős a bölény

szőrzetüket. Ma sajnálatos módon a gyapjú ára rendkívül alacsony. Gazdaságosabb lenne olyan fajtát tenyészteni a hústermelésben, amelyet nem kell nyírni. A fajok feltámasztása Időről időre fölröppennek hírek kipusztult fajok feltámasztásáról. Pajor Ferenc szerint ez már a fantasztikum határát súrolja, ezért is született irodalma először a sci-fi műfajában. Az biztos, hogy ez már nem a klas�szikus állattenyésztés, hanem a molekuláris genetika kutatási területe. Az elképzelések igazolására még várni kell. Klónozással elvileg elképzelhető viszonylag nem olyan régen kipusztult fajták létrehozása, a DNS



gazdálkodás A faj olyan állatcsoport, amelynek egyedei más fajoktól többé-kevésbé elhatárolhatók, a legtöbb jellegzetességük azonos, és saját körükön belül szaporodnak. Ha esetleg más fajjal párosodnak, utódaik terméketlenek. Ilyen a ló és szamár párosításából születő öszvér, de egyes rokon fajok esetén termékeny utódok születhetnek, például a szarvasmarha és zebu esetében. A kutyák nagyon sokszínűek, de vannak tulajdonságok, amelyek mindegyikükre igazak és más fajoktól megkülönböztetik őket, ezek a faji bélyegek. A fajta olyan többé-kevésbé egységes állatcsoport, amelynek egyedei színbeli, alaki, szervműködési tulajdonságaik és bélyegeik alapján a faj többi egyedétől jól elhatárolhatók. Ezek a fajtabélyegek, ezek vannak leírva a fajta-standard-ban. A fajták esetén megkülönböztethetünk „őshonos”, „ősi” és „honosodott” fajtákat. Az őshonos fajták egyedeit kialakulásuk helyén hasznosítják, az ősi fajták azok, amelyek egyedeit egy népcsoport régóta tartja. Ezen túlmenően honosodott fajtákat is megkülönböztethetünk. Jelen pillanatban, ha a hortobágyi racka kialakulását a honfoglalás előtti időszakra tesszük, akkor ez a fajta „ősi” fajtának tekinthető. A gyimesi racka Erdélyben alakult ki, így ott, Erdélyben, illetve szélesebb értelemben magyar kultúrterületen őshonos. Meghonosodott fajta az, amelyet például betelepülők hoztak magukkal, és egy adott területen sikerrel tenyésztették. A cikta juhot svábok hozták be Tolnába.

Húst és gyapjút is ad a merinó

kinyerése azonban – mivel a nukleotidok lebomlanak – az idő múlásával egyre nehezebb. Kipusztult fajok újraalkotása még ne hezebb feladat, hiszen ha a mamutra és az elefántra gondolunk, tudni kell, hogy az nem két fajta, hanem két faj. Még az is kérdéses, hogy egy mamutnak mennyi a vemhességi ideje, és az miként illeszthető az elefántéhoz.

A nemesítők, tenyésztők élő állatállománnyal dolgoznak, a változó világban folyton mást hoznak létre. Visszafelé utazni még nem sikerült az időben, megállítani azonban egy adott pillanatot már lehet. A Szent István Egyetem docense rámutatott, arra is van mód, hogy megőrizzük az egy fajtára ma jellemző, egy adott egyedben megjelenő tulajdonságok összességét. Ez pedig a lefagyasztás. Ivarsejteket, örökítő anyagot, embriót mínusz 196 fokon, folyékony nitrogénben jelen ismereteink szerint mindaddig meg lehet őrizni, amíg az érintett létesítmények működését ellenőrizni képes ember él a Földön. A gyorsfagyasztás sikerének titka az, hogy nem képződnek a sejtekben olyan jégkristályok, amelyek rongálják, roncsolják a sejthártyát. S hát nem elég csoda már ez is? Balázs Gusztáv



gazdálkodás

Kongatják az ökológiai vészharangot

Mennyi legelő jut egy emberre? A vészharangot már nagyon sokszor megkongatták. A hetvenes-nyolcvanas években például cáfolhatatlannak látszó bizonyítékokkal álltak elő a tudósok, hogy alig néhány év van hátra, és elfogynak a Föld kincsei, a kőolaj, a földgáz, a szén. Mára eljutottunk odáig, hogy megbecsülni sem tudjuk, mennyi a szénhidrogéntartalék, a szén meg a kutyának sem kell. Az emberiség ijesztgetésének másik formája a túlnépesedés rémképe. Annak a víziója, hogy belehalunk a szaporodásba. Annyian leszünk, hogy a Föld már nem lesz képes eltartani valamennyiünket.

A

feltételezés korántsem abszurd. Minden parasztember tudja, hogy a földnek van egy bizonyos eltartó képessége. Ha az optimálisnál több állatot legeltetnek egy adott nagyságú legelőn, akkor a fű tönkremegy, a marha, a birka leromlik, majd elpusztul. Tény, hogy mi emberek vészesen sokan vagyunk. Ráadásul saját magunkon kívül természetes ellenségünk nem is nagyon létezik. Korábban megtizedelhettek bennünket háborúk, járványok, de mára a planéta nagyobbik felén egyrészt az orvostudomány fejlődésének, másrészt a józan belátásnak köszönhetően a népesség gyors szaporodásának ez a gátja is megszűnni látszik. Népességrobbanás Lássuk, valóban olyan rémisztő-e a népesség növekedése? A világ lélekszáma 1900-ban 1,6 milliárd volt, 1971-ben 3,7 milliárd, 2013-ban 7,2. A mai szaporodási ráta szerint 2025-ben 8,5 milliárdan leszünk. A tudósok becslése szerint 2050re várhatóan 10 milliárdra nő a népesség,

2100-ra pedig 12-14 milliárdos lesz az emberiség. Ez azt jelenti, hogy kétszer annyi ember él majd a világon, mint most, és egészen biztosan sokkal kevesebb erőforrás áll majd rendelkezésre, mint most. Mivel már 7 milliárd ember számára sem vagyunk képesek megteremteni az alapvető minimális életszínvonalat, ezek a számok elég ijesztőek. Évente 10 millió ember hal éhen, egymilliárd éhezik. fogyatkozó erőforrások Minden évben 75 millió emberrel lesz több a Földön. Ugyanakkor sem új infrastruktúra, sem lakás, élelem, ivóvíz, vagy akár egészségügyi szolgáltatások tekintetében nem tudjuk tartani a lépést ezzel a hatalmas növekedéssel. A sokasodó számú ember több és több terhet ró a véges és egyre jobban fogyatkozó földi erőforrásokra. Az emberek számának növekedése évente 16 millió hektár erdő és 26 milliárd tonna termőtalaj eltűnését eredményezi, továbbá folyók kiszáradásához és a sivatagi területek növekedéséhez vezet (évi 6 millió hektár).



gazdálkodás

Egymilliárd ember éhezik

Ezek a számok nem a fenntarthatóságról tanúskodnak. Logikus lenne az a következtetés, hogy a népesség növekedésével a világ élelemtermelése nem tud lépést tartani. Ez nem egészen így van. Míg a fejlett országok „belefulladnak” élelmiszerfeleslegeikbe, a harmadik világ lakosainak jelentős része még soha nem lakott jól. A kilencvenes évek közepén a Föld lakóinak majd 15 százaléka, 800 millió ember éhezett. A legsúlyosabb helyzetben a Szaharától délre eső államok voltak és vannak, ahol több mint 20 millió ember koplal tartósan. van-e határ? Mégis mekkora glóbuszunk eltartó képessége, mennyi ember élhet meg a Földön? Erre a kérdésre a tudósok nem adnak egyértelmű választ. Az egyik vélemény szerint az ember sajátos lény, a Föld többi lakójától az különbözteti meg, hogy lélekkel, ésszel bír, melyek segítségével képes kiemelkedni a természetből. Ezért az emberre nem érvé-

nyesek a természeti törvények. Az ember nem birka, képes változtatni „legelője” eltartó képességén. Ebből következően az emberi faj növekedésének nincs természeti korlátja. Az optimista modell szerint az eltartó képesség ugyanúgy fog nőni, ahogy a gazdaság fizikai nagysága nő, tehát az egyre fejlettebb, egyre ütőképesebb, egyre többet termelő gazdaság több embert tud majd eltartani. Az ember az első olyan élőlény, amelyik az eltartó képességet aktívan tudja befolyásolni. Ez a jelenség figyelhető meg az emberiség egész eddigi történelme során. Az eltartó képesség folyamatos növekedése miatt nőhetett a néhány százezer évvel ezelőtti 20-40 ezres népesség a mai 7 milliárdos értékre. segít a tudomány Egy ország túlnépesedése nem annyira a népsűrűség, mint inkább a gazdasági fejlettség és a rendelkezésre álló erőforrások függvénye. A nagy népsűrűségű, ám iparilag fejlett országok – mint például Hollandia – nem mondhatók túlnépesedettnek.



gazdálkodás Az ökológusok, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgáló tudományág képviselői szerint a természeti törvények igenis érvényesek az emberre. Szerintük a Föld legfeljebb 9 milliárd embert képes eltartani. Ez a maximum, nincs tovább, nem lehetünk többen, mert akkor zavarok keletkeznek, s rossz belegondolni, mi következik azután. De szerintük a természet ezt is megoldja. Mert az emberiség okosodásával csökken a termékenységi mutató, kevesebb ember születik, nem kell félnünk a túlszaporodástól. Hogy ebben mennyi a természet, az orvostudomány és a diktatórikus állam része, arról persze lehet vitatkozni. Az azonban tény, hogy Kínában megállt a népességrobbanás, pedig néhány éve még azzal ijesztgettek minket, hogy jön a „sárga veszedelem”, a kínaiak elárasztják a Földet. De létezik egy harmadik, az eddigiekhez képest mérsékeltebb álláspont is. Ők azt vallják, hogy a természeti törvények ugyan érvényesek az emberre, tehát a Föld eltartó képességével is számolnunk kell, de az emberi tudás, a technika és tudomány fejlődése igenis módosíthat ezeken. Szerintük a mostani életforma és pazarló gazdálkodás mellett hosszú távon 7 milliárd ember sem tud megélni a Földön, de ha ezen változtatunk, akkor akár 9-10 milliárd is. Mire gondolnak? élelmiszerből üzemanyag Például arra, hogy az Európai Unióban a megtermelt élelmiszer több mint fele, évente mintegy 90 millió tonna a szemétbe kerül. A legtöbbjét, még mielőtt az asztalra kerülne, a termelés és az értékesítés különböző fázisaiban selejtezik ki. A pékáru húsz százalékát kidobják. Az így leselejtezett élelmiszer fele is elég lenne az éhezés felszámolásához világszerte. A


bio üzemanyag iparának robbanásszerű fejlődését is az éhezést előidéző okok között tartják számon. Ez részben a növekvő olajár hatására történt, de számos elemző hangsúlyozza egyes országok, különösen az Egyesült Államok bioüzemanyagpolitikájának felelősségét. Az érintett termények korábban a világpiacon megjelenő mennyiségei kiesnek, a kínálat csökken, és az ár megugrik. Amit az emberek eddig megettek, azt most elautózzák. belebuktak a rizslázadásba A magas népszaporulat nem törvényszerű jelenség. Bebizonyosodott, hogy az iskolázottsággal, a nők egyenjogúsodásával, az egészségügyi színvonal emelkedésével a születésszám csökken. Spanyolországban és Olaszországban a termékenységi ráta 1970-es években bekövetkező csökkenése nem a gazdaság gyarapodása miatt következett be, hanem mert a nők jogait kiterjesztették, és hozzájuthattak a fogamzásgátlókhoz is. Kolumbiában – 15 évvel azután, hogy a fogamzásgátlókat széles körben hozzáférhetővé tették – 6-ról 3-5-re esett az átlagos gyerekszám. A népesség változásában két ellentétes folyamat figyelhető meg. A fejlettebb államokban alig nő (esetenként még csökken is, Németországban, Írországban, Magyarországon, Lettországban, Észtországban) a lakosság száma, míg a fejletlenebb régiókban igen dinamikusan emelkedik. A legnagyobb növekedés Afrikában figyelhető meg. Egyes országokban a lakosság létszáma igen nagyarányú növekedést mutat. Az abszolút rekordot évi 4,1 százalékkal Kenya tartja. Ez an�nyit jelent, hogy az ország tizenhét évenként megduplázza népességét! Ebben a ritmusban haladva Kenya lakossága 55,6-szeresére nőne egy évszázad leforgása alatt; azaz 2089re 1,12 milliárd lelket számlálna. 107


gazdálkodás

Évente 75 millióval gyarapszik a Föld népessége

Világélelmezési zavarok már ma is sújtják a Földet. A világ 30 országában, főleg Afrikában törtek ki összetűzések az élelem hiánya miatt. Haiti kormánya belebukott a rizslázadásba. A Fülöp-szigeteken a hadseregre bízták az élelem elosztását a szegények számára. A világ fejlett országai nem tudnak mit kezdeni a menekültek áradatával, Olaszországba naponta ezrek érkeznek Afrikából, de a magyar menekülttáborok is tele vannak ázsiai és afrikai menekültekkel. A nemzetközi szervezetek megpróbálnak segíteni. Élelmiszersegélyekkel azonban nem lehet megoldani a Föld lakosságának jelentős részét sújtó éhezést. Már csak azért sem, mert ezek a segélyek többnyire el sem jutnak azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Jó esetben a hadseregeket élelmezik velük, de mindennapi gyakorlat az is, hogy ellopják vagy fegyverekre cserélik őket. Nem csoda, hogy a tudósok időnként lehetetlennek tűnő

ötletekkel igyekeznek segíteni a helyzeten. A kaliforniai Berkeley egyetem professzora, Michael Pollan például azt üzeni az éhezőknek, hogy egyenek minél több növényi eredetű élelmiszert. Szerinte szokjunk hozzá a gondolathoz, hogy rövidesen a vegetarianizmus kora köszönhet az emberiségre. népesedési talányok Tíz évvel ezelőtt jelent meg először egy olyan világjelentés, amely kiszámolta, hogy mekkora bolygónk eltartó képessége. Jézus korához képest 1500 év alatt duplázódott meg a Földön a népesség. A mostani generációknak pedig sikerült 40 év alatt megkétszerezni a lélekszámot. Hova vezet a sokasodás? Háborúkhoz, diktatúrákhoz, ma még elképzelhetetlen fejlődéshez, új honfoglaláshoz a Földön kívüli világban? Ezek azok a kérdések, amelyekre választ vár az emberiség. Cs. A.



gazdálkodás

Traktor, káposzta, burgonya

Ünnep előtt a krumpli fővárosában Bugyi nem a tipikus magyar falu megtestesítője. Mássá teszi városias életformája, pezsgő kulturális élete, a rendezett és jól kiépített infrastruktúra, az aszfaltozott járdák, a bicikliút, a gáz, a víz, a csatorna. De leginkább a hozzáértés és a vállalkozó kedv az, ami megkülönbözteti a legtöbb magyar vidéki településtől. Sétálok az utcákon. A takaros, gondozott régi épületek mellett egyre-másra a legkényesebb rózsadombi igényt is kielégítő családi házak, talán inkább villák, mélygarázzsal, nyírott pázsittal, virágoskertekkel. A legtöbb helyen van gazdasági udvar is, traktorokkal, terepjáróval, teherautóval, munkagépekkel. Arra emlékeztetnek, hogy ez itt nem az unatkozó milliomosok nyaralóhelye, s hogy a vagyont, már ahol van, tulajdonosaik nem a tőzsdén, hanem a krumpli- és káposztaföldeken szerezték. Vendégmunkások Gép, krumpli, káposzta. Ez a kép uralja a határt is, ahol most éppen a szüret ideje járja. Mert igaz, hogy rengeteg itt a burgonyakombájn meg mindenféle más elmés mezőgazdasági szerkezet, de a kézi munkára nagyon is szükség van. Olyannyira, hogy betakarítás idején szép számmal fogadnak fel vendégmunkásokat Romániából is. De őket is autóval fuvarozzák a munkahelyre, s nem is kézzel szedik a krumplit, hanem a kombájn végén selejtezik ki a nem megfelelő minőségű gumókat. Keresetük 800 forint körüli nettó órabér, 10-12 órás munkanapot számítva nem is olyan megvetendő fizetés.


De hosszú a munkanap a gazdáknak is tavasztól őszig. Nagyobb hajcsár nincs annál, mint amikor az ember saját maga munkaadója. Talaj-előkészítés, vetés, permetezés, öntözés, betakarítás. Így telik el minden nap, s ez még csak a gazdálkodás egyik fele. A másik a kereskedés, a szerződéskötés, az üzlet. S van ez is olyan rizikós, mint az időjárás. Lehet persze, hogy az itteni mezőgazdasági vállalkozók maguknak nehezítik az életüket, hiszen összefogva, szövetkezve nem kellene olyan sok gép, a felvásárlókkal, az áruházláncokkal, a multikkal is egyenlőbb partnerként tudnának tárgyalni. De nem, az itteni embereknek nem fűlik a foga a közösködéshez. Talán majd egyszer. Szerencsés hely ez a Bugyi. Van itt mindenféle föld. A legjobb minőségű fekete, a hajdani árterületeken lösz, van ahol homokos, még tőzeg is előfordul, sőt itt vannak az ország legjobb sóderbányái is. Ez utóbbi persze a helyiek szerint nem nagy öröm, sőt sokak szerint szabad rablás. A sok bányagödör csúfítja a tájat, a rekultiváció rendre elmarad, a környéken egyre több a tó, aminek legfeljebb a horgászok örülnek. A kertészkedést állítólag bolgár 109


gazdálkodás

kertészek honosították meg a településen. Tőlük lesték el a tudományt a helyiek, olyannyira, hogy a két világháború között Bugyit Alsónémedivel együtt már Budapest éléstárának hívták. Ezt már a település polgármesterétől, Somogyi Bélától tudom meg, aki 2006-tól választott elöljárója a községnek, s arra a kérdésemre igyekszik válaszolni, hogy mitől megy olyan jól az itt élő embereknek. Se arzén, se ammónia – Itt mindenki a saját szorgalmának, munkaszeretetének, eszességének köszönheti a boldogulást, bár az adottságokra se lehet sok panasz. A lakosságnak ugyan csak egyharmada él mezőgazdaságból, a többieknek is mind van valami közük a földhöz. Közel van Budapest, akinek megéri, bejár dolgozni az iparba, a szolgáltató helyekre, a közigazgatásba. De van helyben is munkahely. Két tehenészeti telep, az egyik tu-

lajdonosa holland vállalkozó, Európa talán legnagyobb marhakereskedője, s a határban birkanyájak is legelésznek. Évtizedekkel ezelőtt ide települt a Telefongyár egyik részlege. Utódja, az OBO Bettermann Hungary Kft. 900 embert foglalkoztat. Az egyébként valamikor jól prosperáló hajdani termelőszövetkezet melléküzemágaiból is kinőtt néhány vállalkozás. Ezek felszívják a dolgozni akaró szakképzett, munkaképes lakosságot, sőt, mostanában éppen az a baj, hogy kevés van belőlük. Az a település tud jobban boldogulni, ahol van adóbevétel, s bár lehetne több is, Somogyi Béla polgármester nem panaszkodik. Régebben sem éltek rosszul az emberek, de a község szegény volt. A fejlődéshez nagyban hozzájárult az uniós pályázati rendszer, hiszen Bugyi élt a lehetőséggel. Mindent megpályáztak, s elég sokszor nyertek is. Így készült el az egész falut átszövő járdahálózat, a kerékpárút, az



gazdálkodás arzén- és ammóniamentesítő ivóvíztisztító beruházás, a játszótér, a templom restaurálása, számos út. Iskolájukban művészeti oktatás folyik, a gyerekek műfüves és esti világítással is felszerelt nagyméretű focipályán rúgják a bőrt, összesen, különböző korosztályokban mintegy háromszázan. Hamarosan tornacsarnokot is kell építeni, mert női kézilabdacsapatuk is magasabb osztályba lépett. Egy zsák, egy tonna Hetven pályázatuk nyolcvan százaléka volt sikeres, csoda-e, ha emlékezetből valamennyit még a polgármester sem tudja felsorolni. De én azonnal észrevettem egyet. A hivatal ugyanis nem csak elegáns, hanem akadálymentes is, sőt még pelenkázó szoba is várja a babákat és az anyukákat. Ma már az is nagy szó, ha egy vasút nélküli, autópálya és főútvonal által nem érintett település képes megtartani lakosságát. Bugyi lélekszáma nem csökken, bár a gyermekáldás itt se gazdagabb, mint az ország más vidékein. A polgármester földéhségről beszél, arról, hogy a legtöbb gazda bővíteni, terjeszkedni akar. Ehhez a képviselő testület kedvezményes telekjuttatással nyújt segítséget. Vendéglátóm és barátom, a régi betyár névrokona, Rózsa Sándor maga is képzett agrárszakember. Bemutatja unokáját. Faragó Levente a kertészeti egyetemre jár, s azt meséli, hogy nincs vakáció, nincs világjárás, ilyenkor munka van. Mindjárt be is bizonyítja – persze nem az én kedvemért, hanem mert megjött a kamion –, hogyan rakja meg a kocsit néhány perc alatt. Jön a földről az Ifa, ledönti az elevátorra a krumplit, az tonnás zsákokba önti a termést. Pörög, fordul, ügyeskedik a fiatalember a targoncával, amely emeli, fordítja a gigantikus zsákokat. Már csak

néhány pecsét, aláírás, s indul is a Bukarestbe vezető hosszú útra az egymilliót érő szállítmány. Sietni kell, mert megcukrosodik a termés, igyekezni kell, mert ezt írja elő a szerződés, mert jöhet az eső, és azért is, mert közeledik a bugyiak legnagyobb polgári ünnepe, a krumplifesztivál. Ilyenkor, a nyári robot után megpihen és ünnepel a község, megint sikerült, megint gyarapodtak. Aztán amikor vége a hétvégének, kezdenek mindent elölről. Olvasom, egy utazási iroda olyan országjárásokat szervez, ahol valamennyi állomás valamilyen vicces-pikáns vagy szexuális tartalmú falunév, mint Bugyi, Hugyag, Heréd, Pornóapáti. Mit szól hozzá? – kérdezem házigazdámat. De nem szól hozzá semmit, csak legyint. Megint nagyon elfáradt a krumpliföldön. - csulák -



hirdetés

Széchenyi Kártya Program – Mélyponton a kamatok A KAVOSZ Zrt. által irányított és már 11 hitelintézetnél forgalmazott Széchenyi Kártya Program - részben az állami kamattámogatásnak köszönhetően - napjaink legsikeresebb vállalkozói finanszírozási megoldása. A jegybanki alapkamat jelentős csökkenése és az állam által nyújtott támogatások következtében a program keretein belül igényelhető hitelek minden eddiginél alacsonyabb kamatokkal érhetők el a vállalkozások számára. Az olcsó hitelek lehetővé teszik - a napi likviditási problémák megoldásán túl - a válság miatt elhalasztott beruházások elindítását, a gépek, eszközök korszerűsítését, valamint tovább növelik a kkv-szektor uniós pályázatokon való részvételének esélyeit. A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítására létrehozott Széchenyi Kártya Program keretein belül hat különböző hiteltermék közül választhatják ki a vállalkozások az igényüknek megfelelőt. A Széchenyi Kártya Program elemei teljesen egymásra épülnek és akár egyidejűleg, egyszerre is felhasználhatók. A napi likviditási problémák áthidalására a Széchenyi Kártya „klasszik” folyószámlahitelt, a készletek, alapanyagok finanszírozására a Széchenyi Forgóeszközhitelt, a hosszabb távon megtérülő fejlesztésekhez az akár tízéves futamidejű Széchenyi Beruházási Hitelt választhatják. Az igénylők maguk választhatják ki, hogy a résztvevő hitelintézetek közül melyikkel kívánnak szerződni, és arra is van lehetőségük, hogy a különböző Széchenyi hitelkonstrukciókat más-más hitelintézetnél vegyék igénybe. A Széchenyi Kártya Program koordinálását a KAVOSZ Zrt. végzi, az ügyfélszolgálatunk felkészült munkatársai minden segítséget megadnak a hitellehetőségek iránt érdeklődő vállalkozóknak, hogy megtalálják a vállalkozásuk igényeinek leginkább megfelelő konstrukciót. A Széchenyi Kártya „klasszik” továbbra is a legkedvezőbb lehetőség vállalkozása átmeneti pénzügyi gondjainak megoldására. A Széchenyi Kártya a már legalább egy éve működő mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami kamat- és kezességi díj-támogatásban részesített hitelkonstrukció. Kedvező, hiszen a kamat mértéke jelenleg évi nettó 5,1%*, és már 3 hét alatt akár 25 millió forint összegű szabadon felhasználható hitelhez juthat, gyors és egyszerűsített hitelbírálatot követően, csökkentett adminisztrációval. A hitelkerethez a cég – a MasterCard bankkártyával is – bármikor hozzájuthat, nincs negyedévente tőketörlesztési kötelezettség, az egy éves futamidő lejáratkor az Üzletszabályzatban meghatározott feltételek teljesülése esetén további egy évre automatikusan meghosszabbodhat.



hirdetés A Széchenyi Forgóeszközhitel már nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál. Hosszabb, akár 36 hónapos futamideje miatt kifejezetten forgóeszközök (alapanyagok, árukészletek) finanszírozására alkalmas, mellyel vállalkozása egy egyszerűen elérhető, és rugalmasan használható, államilag támogatott hitelhez juthat. Az igényelhető hitel 1 millió forinttól maximum 25 millió forintig, 100 000 forintonként emelkedő összegű lehet. A Széchenyi Beruházási Hitel legfeljebb 50 millió Ft összegű, akár 10 éves futamidőre is igényelhető, államilag támogatott, a vállalkozás beruházásainak, fejlesztéseinek megvalósítását segítő hitel, mely hosszú távon szolgálja vállalkozása működését, versenyképességét, törlesztésével pedig alkalmazkodik a beruházás megtérüléséhez. Jelenlegi éves nettó kamata 1,6%*. A Széchenyi Beruházási Hitelből egyaránt finanszírozhatóak tárgyi eszköz beszerzések, illetve saját előállítás keretében megvalósított beruházások is az alábbiak szerint: • Ingatlan építése, vásárlása, fejlesztése • Új vagy használt gép, berendezés, egyéb tárgyi eszköz beszerzése • A beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz-beszerzés. A Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel lehetőséget ad rá, hogy azok a vállalkozások, akik a szükséges önerő hiányában nem tudnak részt venni EU-s pályázatokon vagy nyertes projektjüket nem tudják megvalósítani az időközben keletkezett likviditási gondok miatt, mégis élhessenek a pályázatok adta lehetőségekkel. A hitelhez az állami kamattámogatás mellett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása is kapcsolódik, amelynek díjára további állami támogatás vehető igénybe. A hitel jelenlegi éves nettó kamata 1,6%*. A Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel a már elnyert EU-s forrásokhoz való gyorsabb hozzájutást segíti elő azok megelőlegezése révén. A kedvezményes kamatozású, állami támogatás mellett nyújtott támogatás-előfinanszírozó hitel lehetővé teszi, hogy az elnyert európai uniós támogatást már azelőtt felhasználhassák a cégek, hogy az összeg ténylegesen a rendelkezésükre állna. Jelenlegi éves nettó kamata 1,1%*. *A hiteleknél megadott évi nettó kamatok számítása: 1havi BUBOR +az adott konstrukcióhoz tartozó kamatfelár, a konstrukcióhoz nyújtott kamattámogatás mértékével csökkentve. A tájékoztató készítésének időpontjában érvényes 1havi BUBOR= 2,10 %. Részletek: www.kavosz.hu



hirdetés Agrár Széchenyi Kártya Az Agrár Széchenyi Kártyát a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, erdő-, vad- és halgazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági őstermelők, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozásként működő kis- és középvállalkozások vehetik igénybe. Az egy, kettő vagy három éves lejáratú folyószámlahitel hitelkeretének összege minimum 500.000,- Ft, felső határa 25 millió Ft. A KAVOSZ Zrt javaslata alapján, a korábbi két százalékról négy százalékra emelte a Földművelésügyi Minisztérium az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez nyújtott kamattámogatást. Ennek köszönhetően a hitelkonstrukció kamata jelenleg évi 4 százalék alatt van. A hiteligénylés előre megszabott feltételekhez kötött; az igénylőnek – egyebek mellett –15 millió forint hitelösszegig egy, azon felül pedig két lezárt, teljes éves gazdálkodói múlttal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott regisztrációs számmal kell rendelkeznie, nem lehet lejárt köztartozása vagy késedelmes hiteltartozása. Miért előnyös az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel? • Jelenleg csupán 2,1% az éves nettó ügyleti kamat • Az állami kamat- és garanciadíj támogatásnak köszönhetően, nagyon kedvező feltételekkel juthat akár 25 millió Ft összegű hitelkerethez, • A hitelbírálat gyors, az ügyintézés egyszerű • 15 millió forint alatt nem szükséges ingatlanfedezet • Az ország közel 300 pontján igényelhető Hogyan igényelheti a Széchenyi Kártya Program hiteleit? A Széchenyi Kártya Program hiteltermékeinek kérelmezői a hiteligényükkel a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez (VOSZ), a Területi Kereskedelmi és Iparkamarákhoz, illetve a KAVOSZ Zrt. irodáihoz fordulhatnak országszerte. A szükséges igénylési lapokat ezekben az irodákban is beszerezhetik, de letölthetik a www.kavosz.hu weboldalról is. Az irodákban dolgozó kollégák segítséget nyújtanak Önnek az adatok kitöltésében és a szükséges dokumentumok beszerzésében is. A regisztráló irodák a befogadott hitelkérelmet a konstrukcióban résztvevő hitelintézetek közül az Ön által kiválasztott hitelintézetbe továbbítják. A pozitív bírálatot követően a hitelintézet köti meg Önnel vagy vállalkozásával a szerződést és nyitja meg a hitelkeretet. KAVOSZ Zrt. 1062 Budapest, Váci út 1-3. (WestEnd Irodaház „A” torony, I. emelet) Kék szám: (06/40) 200-427 (Helyi tarifával hívható!) E-mail: [email protected] www.kavosz.hu



tudomány, technika

Abba halt bele, amiért élt Semmelweis Ignác biztosan a szentek közül való

Nem szeretek szülni. Megtettem a magamét, de nem vált hobbimmá. Vajúdás közben – őszintén szólva – egyszer sem gondoltam az anyák megmentőjére, annál többször átkoztam el azt a pasast, akitől kaptam azt a görcsölő, terjeszkedő, csontjaimat szétrepesztő valamit, ami most kegyetlen keservesen akar kibújni belőlem, követeli a magáét, a saját életét. Sőt, az sem jutott eszembe, hogy meg vagyok mentve. Leginkább azt gondoltam – csatakosan, a fájdalomtól szitkozódva –, hogy piszkosul nincs itt rendjén valami.

M

ár az sem, hogy ez a bűbájos, ügyeletes doki, aki beugrott ingyen az én drága, síeléssel elfoglalt orvosom helyett, hogy ő cseréli alattam a lepedőt, hogy vigasztal, fogja a kezem, s azt állítja, hogy így van megírva a nagykönyvben. Állítja, nem kell ide semmi gyógyszer, a szülésznőt, aki un már engem piszkosul, elhessegeti, a többi vajúdót pedig türelemre inti, s kiosztja nekik a füldugót. Aztán persze helyrezökkent a dolog, ez az a fájdalom, amit egyetlen pillanat örökre elmulaszt, s ugyanez a pillanat visszazökkenti a világot a lehető legrendesebb kerékvágásba, dehogy passzolnám át ezt a békességet, ennek a kicsi, szutykos, szuszogó kis testnek az első érintését, csodálkozó, fürkésző tekintetét másnak. Főleg nem egy férfinak. Pedig vannak olyan hímneműek, akik valami megmagyarázhatatlan okból ott lábatlankodnak a szülésnél. Talán bánják a leosztást, hogy ők nem szülhetnek, kisebb-

rendűségi érzésük van, hogy nem alkalmasak erre, lelkiismeret-furdalásuk van – lehet is –, s ezen akarnak enyhíteni, esetleg simán bolondok, pénzéhesek vagy szentek. Szülészorvosokról bármit elképzelhetünk, az én ügyeletesemről csak a legjobbakat, ám Semmelweis Ignác biztosan a szentek közül való. Mert ha valakinek a szülő nő a legfőbb gondja, nem a hálapénz, nem a siker, a hírnév, aki képes az életét arra föltenni, hogy túllásson a bevett szokásokon, hogy a tekintélyes, zárt rendet alkotó szakma ellenkezésének fittyet hányva érvényesítse saját kis körein belül a szerinte egyedül üdvözítő megoldást – az akkor is tiszteletet érdemel, ha téved. De a szász származású, jómódú professzor nem tévedett. Bár csak tapasztalatai álltak mellette, hogy az igazát igazolják, neki – és a nála szülő nőknek – ez elég is volt. Az 1800-as évek derekán járunk, forradalmak és szabadságharc köröttünk.



tudomány, technika Semmelweis Ignác 1818. július 1-jén a tabáni Fehér Elefánthoz, majd a Palota (ma Apród) utca 1–3. alatti Meindl-házban (ma Orvostörténeti Múzeum) látta meg a napvilágot, ahol édesapjának, a szász ősökkel rendelkező Semmelweis Józsefnek jól menő fűszerüzlete is volt. Édesanyja, Müller Teréz módos krisztinavárosi sváb kocsigyártó leánya. A középiskolát a Várban működött Budai Egyetemi Királyi Katolikus Gimnáziumban járta ki. Egyetemi tanulmányait 1837 őszén a bécsi jogi fakultáson kezdte, majd átiratkozott az orvosi karra. Az első évet ott végezte el, majd 1839 és 1841 között a II. József által elüldözött jezsuiták kolostorába telepített pesti egyetem másod-harmad éves hallgatója. A 4–5. évfolyamot ismét Bécsben végezte. 1844. május 21-én Bécsben kapta meg orvosdoktori diplomáját, botanikai doktori értekezésével, majd 1846-ban sebész- és szülészmesteri oklevelet szerzett. Ezután rögtön tanársegédi állást kapott a bécsi közkórház szülészeti klinikáján. 1847-ben barátja, kollégája Jacob Kolletschka boncolás okozta vérmérgezésben hunyt el. Ezen a boncoláson töprengett el azon, hogy az a betegség, amely barátja halálát okozta, és az, amelyet gyermekágyi láz néven ismertek, azonos. Már Bécsben, majd 1851-től a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti osztályának tiszteletbeli főorvosaként kimutatta az aszeptikus (fertőzést megelőző) eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben. A problémában a mikroorganizmusok felfedezése, Louis Pasteur munkássága hozta meg az áttörést, ennek nyomán kezdett Lister 1865-ben (Semmelweis halálának évében) foglalkozni a karbolsavas antiszepszissel. 1848 tavaszán Semmelweis több társával együtt tagja lett a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának, de eközben folyamatosan gyakorolta hivatását is. 1855-ben a pesti egyetemen kinevezték az elméleti- és gyakorlati szülészet tanárává. 1857-ben a zürichi egyetem meghívta tanárnak, de inkább itthon maradt, s még ebben az évben frigyre lépett a 19 éves Weidenhoffer Máriával. Öt gyermekük született, akik közül hárman megérték a felnőttkort, de csak egyiküknek születtek utódai. Semmelweis hamarosan leköszönt a szülészeti osztály vezetéséről, ahol hat év alatt egy százalék alá (9-10-ről) szorította módszerével a gyermekágyi láz halandóságát. Dr. Czeizel Endre leírása szerint Semmelweis enyhén szólva „nehéz” ember volt, de nem volt elmebeteg. Elmegyógyintézetbe utalásáról feleségének panaszait követően háromtagú konzílium döntött, akik „lehetőséget láttak orvosi indokkal történő eltávolítására”. A tragikus véget azonban bizonyosan nem akarták, „nem számítottak a bécsi elmegyógyintézet ápolóinak brutális magatartására, sőt gyilkos tettére.” Az ápolók két alkalommal is nagyon súlyosan bántalmazták (a boncolási lelet többszörös végtagtörésről is szól), majd „megkötözve, orvosi ellátás nélkül, a sebei okozta vérmérgezésben hagyták elpusztulni.” Semmelweis felesége később megváltoztatta nevét, morfinista lett, fia, Béla öngyilkos lett. (Forrás: wikipédia)



tudomány, technika A szülészorvos a saját forradalmát vívja a bécsi közkórházban, ahol sorra halnak meg a szülő nők éppen a segítő orvos keze által. Semmelweis Ignácnak sejtelme sem volt arról, hogy baktériumok is léteznek a világon, nem voltak szuper mikroszkópjai, ami volt neki, azt sem használta, nem volt föltaláló, csak józan esze volt, amit használt. Ez minden korban nagyon előnyös tulajdonság, bár jutalom soha, sehol nem jár érte. Mivel akkoriban a boncolást gyakorló orvosok végezték, Semmelweis észrevette, illetve ő vette észre egyedül, hogy valami összefüggés van a boncolás és a szülő nők vérmérgezéses halála, a gyermekágyi láz között. Nem tudta, nem sejtette, hogy a bacik áthordozása – a halottakról az élőkre – okozza a bajt, annyit vett észre, hogy a szappanos kézmosás nem elég, a klórmészoldatos kézmosás pedig megoldás. Amelyik szülő nőt klóros kézmosás után vizsgált meg, nem kapott gyermekágyi lázat, amelyiket szappanos kézmosás után, az nagy eséllyel kapott vérmérgezést. Semmelweis Ignácot nem dicsérték meg a fölfedezésért, pedig akkoriban minden tizedik nő belehalt a szülésbe. Szerencsések voltak, akik olyan helyen szültek, ahol nem boncoltak, esetleg otthon, ahová csak a bába jött, általában ártalmatlan kézzel. És szerencsések voltak, akik Semmelweis osztályán szülhettek. A professzor a maga osztályán igen szigorú volt, föltette magában, hogy a tisztaság meg az egészség összefügg. Rendszeresen takarítottak, ágyneműt cseréltek, szellőztettek, napoztattak az ő kórtermeiben. Aki nála dolgozott, annak kötelező volt a klórmeszes kézmosás. Így a nála szülő nők egészségesen, ahogy jöttek, vihették haza csecsemőjüket. Semmelweis Ignác nagyon fiatalon – akkor már a pesti Rókus kórházban dolgozott,

eltanácsolván az úri Bécsből, a komoly professzorok társaságából –, 47 évesen halt meg. És éppen abba halt bele, amiért élt. Abba, hogy hitt valamiben, amit a tapasztalatai alapján bizonyítani tudott, ám nem volt képes érvényesíteni szakmájában. Saját kis forradalmát keményen megharcolta, megnyerte. S megnyert az életnek, a szülésnek nagyon sok asszonyt, gyermekeiknek anyát, férjeiknek feleséget, gazdáiknak hű szolgát. Sokáig kétséges volt halálának igazi oka, sok találgatás élt a köztudatban. Modern korunk tudósai korszerű eszközökkel, vizsgálatokkal néhány éve végül arra jutottak, hogy még a klórmeszes kézmosás előtti időkben Semmelweis egy boncolás során megsérülve vizsgált meg egy vérbajos nőt, s így fertőződött meg ő is. A baj hűdéses elmebajjá fejlődött benne évtizedek alatt, negyvenes éveinek elején rohamosan öregedni kezdett, elviselhetetlen emberré lett, végül a döblingi elmegyógyintézetbe utalták be. Orvoskollégái s felesége nem gondolták, hogy a halálba küldik, csak a forgalomból akarták kivonni. Ám az ápolók másképp intézkedtek – addig-addig verték a megkötözött, védekezésre képtelen orvost, majd hagyták sebesüléseivel magára, amíg sérüléseibe, végül is vérmérgezésbe halt bele. Van-e annál tragikusabb, mint ha valaki abba hal bele, aminek leküzdéséért egész életét áldozta? Semmelweis Ignác a vérmérgezés ellen küzdött magányosan, meg nem értetten, orvostársai által megvetetten. 150 évvel ezelőtt érte a méltatlan, erőszakos halál. S pont neki jutott ez osztályrészül, miközben anyák ezreit mentette meg ettől a veszedelemtől. Na jó. Szülnie nem kellett. Én viszont nem lettem bemutatva a gyermekágyi láznak. -vanczák anna



117

tudomány, technika

Globális fényesedés Lássunk végre világosan. Van itt nekünk ez a globális fölmelegedés, amit magunk piszkáltunk föl a sok füsttel meg egyéb, légkörbe nem illő cuccal. Magától is jött volna, néhány millió évenként ez beleillik a világ rendjébe, de mi föltüzeltük, így gyorsabban olvadnak a jéghegyek, emelkednek a vízszintek, langyos telek és forró nyarak rongálják idegeinket, városainkat, szántóföldjeinket és villanyszámláinkat.

E

hhez képest velünk van a globális elhomályosodás is. Erről ugyan nem nagyon szóltak nekünk a tudósok, maguk sem gondolták, hogy annyira fontos lenne. Most kiderült, hogy fontos. Pláne, hogy éppen a globális fényesedés van a fejünk fölött, ami jól összejátszik a globális fölmelegedéssel. A tudósok most jöttek rá, hogy a két dolog igencsak összefügg, okozójuk ugyanaz, de hatásuk ellentétes. Valami olyasmiről van szó, hogy az ipari szennyezés, a vegyi gázok, a közlekedés okozta szennyeződés miatt borús az ég fölöttünk, e paplan alatt nő a hőmérséklet, változnak a klímák ide-oda, és kevesebb fény jut a Földre. Így sötétülünk el. Viszont, ha kevesebb napenergia jut át a felhőkön, kisebb a meleg, kisebb a kipárolgás, kevesebb a felhő, fölvirrad ismét, fényesedik az ég, a Föld. Ettől persze megint meleg lesz, szárazság, s jön a fényességes további melegedés.

Most éppen fényesedünk. A Föld fényességét legjobban a Hold mutatja. Ezzel is mérik a földfényt. Amikor az ezredforduló előtt még homályosultunk, a vastag felhőtakaró sok fényt vert vis�sza, így az újhold fényes sarlója mellett a földfény megmutatta kicsit halványabban az egész korongot. Ezt nem láttuk, mert felhős volt az ég. Most viszont vékonyabb a felhőréteg, láthatnánk, ám a Föld alig ver vissza fényt, megtartja magának. Mert most éppen megtartjuk magunknak. Na nem mindenhol, nem mindenki. Hongkong például már nem sötétedik tovább, eddig a fény harmada nem jutott be a városba a piszkos légkör miatt, Indiában viszont egyre homályosodnak, oda még annyi fény sem jut. A fényesedést szenzorokkal mérik. A legtöbb műszer Európában van, Afrikában, Dél-Amerikában alig-alig, a tengerek fényességét pedig egyáltalán



tudomány, technika

Már nem tudjuk, mikor van hajnal

nem mérik, így a felszín 70-80 százaléka kimarad az eredményekből. Ezért arra a kérdésre, hogy globális-e a fényesedés, nem kapunk pontos választ. Egy biztos, nálunk, Európában több a fény. A Nap dolgozik nekünk. Kiszámolták, hogy egy négyzetméteren majdnem másfél kilowatt energiát termel. Hasznosítjuk is, ahogy tudjuk, napelemekkel, fűtésre, világításra. Japán tudósok pedig fényvitorlákat is építettek, ezeket egy rakétával állították föld körüli pályára. A napfény hajtja, adja energiáját a lóhere és legyező alakú fényvitorláknak, melyeket a földről lézerrel tudnak irányítani. A csillagok mellett most már ezeket is megpillanthatjuk, ha szerencsénk van. Szerencsénk azonban ritkán van. A nagy fényesedésre várva magunk keltettünk fényt, nem értük be azzal, ami jött, elakadt vagy éjszaka csökkent mértékben állt rendelkezésre. A globális fölmelegedést és homályosulást mi még megtoldottuk a globális fényszennyezéssel is.

Mert nekünk nem elég a természet ajándéka, a napfény, a csillagözön – a nappalainkat elsötétítjük, az éjszakáinkat kifényesítjük. Fölborítva ezzel lakótársaink, a növények, az állatok életritmusát. A teknősök eltévednek a tengerparti fényözönben, az oposszumok óvatosak, félnek az éjszakai fényben prédává válni, a fülemüle nem a hajnalt jelzi csattogásával, már nem is tudja, mikor van hajnal. Dél-Amerika tengereiben tintahalak esnek csapdába a halászbárkák halogénlámpáitól, melyeket még az űrből is lehet látni. A világűrből készített fotókon nagyon jól látszik, hogy hogyan sikkad el a csillagok fénye az éjszakai égboltról, hogy világos a golyóbis éjszaka a városcsillagoktól. Persze, szeretjük a nagyvárosi fényeket, a kivilágított hidakat, várakat, templomokat, a fényárban úszó sugárutakat, az országúton fölragyogó benzinkutakat, gyorskajáldákat, a domboldalon kanyargó utcácskák girbegurba fényfüzérét, a házak ablakaiból kiömlő pászmákat, a kerti utakat



119

tudomány, technika jelölő csóvákat, a városi fénytől narancsra festett felhőket. Ha aludni akarunk, lehúzzuk a redőnyt, becsukjuk a spalettát, föltesszük a szemvédőt. Mi tudunk védekezni magunk ellen. Lakótársaink nem. Ők hullanak, pusztulnak, természetük ellen viselkednek. Tudósaink gondolnak rájuk is. Szemellenzős lámpákkal, amelyek nem szórják a vakvilágba a fényt, szervezünk béka-, teknős-, bálnamentő akciókat. Csepp az óceánban. A csillagok már alig látszanak, nagyítóval kell keresnünk szennyezetlen fényt az éjszakában, miközben mi egyre jobban fényesedünk. Ejtjük rabul a fényt. A globális sötétedés után elnyeljük a hozzánk végre rendesen beeső napsugarakat, használjuk, fölhasználjuk a Nap energiáját. Olyannyira, hogy már majdnem teljesen el tudjuk nyelni. Mármint a tudósok, annak az anyagnak a kifejlesztésével, amely a fekete festéknél, amely a fény öt-tíz százalékát veri csak vissza, jóval erősebb. Ez a szénalapú anyag a fénynek mindössze 0,045 százalékát veri vissza. Azaz igazán sötét, s belsejében ott van rabul ejtve a napsugár, az energia, az élet, az erő – amit majd a magunk hasznára hajlítunk. Mert a napfény jó. A napfény kell nekünk. Napfény nélkül mi sem létezhetünk, bármennyire is azt gondoljuk. Gondoljuk, hogy sötétség nélkül élhetnek a teknősök, de azt nem gondoljuk, hogy az ember élhet napfény nélkül. A mesterséges fény az állatoknak sok, nekünk kevés. Kevés, mert mi is a természet részei vagyunk, bárhogy kapálózunk ellene. Ám bölcsességünket dicséri, hogy mesterségesen is tudunk már napot kreálni. Konyhánkba, nappalinkba régóta vehetünk már olyan sárga fényű neont vagy spotlámpát, amelyik imitálja a természetes fényt,

de most megvalósulni látszik az a terv is, amely a föld alá, ablaktalan helyiségekbe, a legsötétebb lyukakba is napfényt varázsol. Az Európai Unió finanszírozza ennek a tervnek a magvalósulását, többek között annak jegyében, hogy az ENSZ 2015-öt a fény nemzetközi évének nevezte ki. Azért, mert úgy látják, s egyre világosabban, hogy a napfény élhetőbbé teszi ezt a világot. Az egészségünk, az ételünk, a látásunk, a komfortérzetünk, fény–árnyék megnyugtató játéka mind-mind ettől függ. De ne felejtsük el, az életünk is. Ám, ha a föld alá kényszerülünk, vagy végleg elborul az ég, netán kihűl a Nap, akkor is van egy kis reménysugár. Ez az uniós fejlesztés olyan ablakok gyártását támogatja, amely utánozza az igazi ablakot. Ugyanúgy néz ki, a fényforrások rejtve maradnak, a fény pedig kísértetiesen hasonlít az igazi napfényre. Világosság, kényelem, jó látási viszonyok, lágy árnyékok, minden, ami kell. Majdnem minden. Mert nincsenek benne, legalábbis a hírek szerint, a napfelkelte vörös sugarai, a viharok sötét árnyai, a villámlások hasadékai, a naplemente kaleidoszkópja, a telihold udvara, a csillagok kékes ragyogása. Persze, nem is erre készül. Csak arra, hogy imitálja a Napot, azoknak, akiknek ez nem adataik meg. A sötétedő indiaiaknak, a téli finneknek, az atombunkerek dolgozóinak, a mélygarázsok látogatóinak, a titkos kormányhivatalok irodistáinak, a metró utazóinak, a plázák közönségének. Nekik újrateremti a Napot. Vagy mindannyiunknak. Ha mégsem mi győzünk a globális fényesség és a globális fölmelegedés harcában. Ha nélkülünk intézi a természet a saját dolgát: fölmelegít, elsötétít, elüldöz, kezünkre csap, föld alá, óceánfenékre kerget. Műnapfényes, művizes, műkajás életbe. Ha élet még az olyan. J. A.



tudomány, technika

A sárga kacsák univerzuma

A Chixculub-kráter modellje

Huszonkilencezer műanyag kiskacsa úszta körbe a világ tengereit, miután egy teherhajóról a vízbe billent egy kínai cég konténere. A sárga, sípoló játékok a gyerekek helyett a tudósokat boldogították: tizenöt éves útjuk során a Föld vízi áramlatainak mindegyikét tanulmányozni lehetett általuk. A műanyag kacsák legtöbbje a Csendes-óceáni vízre bocsátás után a déli áramlatokon Ausztrália, Indonézia, Dél-Amerika partjaihoz ringatózott, sokan a víz alatti szállítószalagon alig egy év alatt Alaszka partjaihoz libegtek, ott aztán körbejártak Japánig meg vissza. Néhányan befagytak az Északi-sark jegébe, három évig köröztek az északi tengereken, jéghegyeken trónolva látogatták meg Grönlandot, Kanadát. Amelyik kacsa végül kiolvadt, az Massachusettsnél ért partot. Néhányan a szerencsésebbek közül Hawaiig vitették magukat a sodorral. Az utolsó sárga kiskacsa Anglia nyugati partjainál kötött ki huszonötezer kilométeres útja végén.

V

alami kozmikus sárga kacsákat sejtenek a tudósok amögött, ahogyan a Földre kerülhetett az élet. Azon töprengenek – mert az élet eredete a megválaszolatlan kérdéseink legfontosabbika –, hogy a meteoritok, kisbolygók vándorlása a világűrben szállítja, szállította-e az élet megfoganásához szükséges baktériumokat, elemeket, atomokat. A baktériumspórák ugyanis igen életképesek, s e tulajdonságuk legalábbis

a világjárt műanyag kacsákéval vetekszik. Bár azzal nem kísérleteztek, hogy a kacsák hová jutnának egy bolygóközi utazás során, de azt már bizonyítottnak tekinthetjük, hogy a több ezer hasonló kőzet közül a leghíresebb, az ALH84001 jelzésű a Marsról érkezett, legalább négymilliárd éves, és megkövesedett életmaradványok rejtőznek benne. Persze Földön kívüli életmaradványok. Vagy nem persze.



tudomány, technika Vita tárgya ugyanis a tudósok körében, hogy a Földre érkeznek vagy a Földről indulnak az élet magvai. A Mars retró korában állítólag nedves volt és meleg, kedvező körülményeket produkált az élet kialakulásához, s ha indultak ki onnan egy becsapódás következtében kőzetek, azok nagy valószínűséggel elérhették a Földet, s golyóbisunk befogadhatta az előmarsi sejteket. Erre már vannak bizonyítékok, rengeteg kőzetet ismerünk, melyek a Marsról jöttek, vannak életnyomok is, éppen az imént említett legnagyobb karriert befutott, ám a kérdés az, hogy korábban, a kellő időben is jöttek-e, azok életre keltek-e, s azok keltek-e életre. Vagy máshonnan, más spórák. hatalmas durranás De a dolog történhetett fordítva is. Jött hatvanötmillió évvel ezelőtt az a híresneves meteorit, amelyik a Mexikói-öböl Chixculub nevű kráterét hozta létre. Őt onnan ismerjük, hogy kihalasztotta az azóta már nekünk is kedves dínókat, s még sok egyéb élőlényt, a fajok akár 97 százalékát. Eljövetele akkora durranás volt, hogy a földből hetvenmillió tonna kőzet repült ki a világűrbe. Ebből húsz tonna – a tudósok számítása szerint – elérhette bolygótársaink többségét, s akár meg is érkezhettek a kellő dns-ek, spórák, mikroorganizmusok, vagy valamik, amik kellenek a teremtéshez, a kellő körülmények közé. Például a Szaturnusz hatvankét holdja közül a Titánra, vagy a Jupiter kísérőbolygóinak egyikére, az Európára. A kutatások szerint ezeknek az életrevalóságot hordozó kőzeteknek hét százaléka kétmillió év alatt eljuthatott a Vénuszra – ők potyára utaztak, ott szerintünk nem lehet élni. Hogy ők hogyan gondolták, az más kérdés, de a mi más kérdésünk. A Marsra tízmillió év alatt érhettek el, ám oda csak a földi kőzetek igen elenyésző

része, egy–három ezreléke, ők kevesen itt állítólag kedvezőbb körülmények közé pottyanhattak. A Jupiter egyik holdján, az Európán még kevesebb kőzet landolhatott még később, de a felszínt borító jégpáncél repedésein megtalálhatták a befogadó talajt. millió évek ide-oda Biztatónak látják a tudósok, hogy a visszaút kedvezőbb. A Marsról ugyanis a Földre sokkal gyorsabban és sokkal több kőzet érhetett el a Marsba becsapódó meteoritok által keltett kirajzás következtében, a bolygó kisebb tömege, a kövek nagyobb kicsapódási sebessége miatt. Így, ha onnan elindult valami, annak néhány százaléka alig tízmillió év alatt ideért. Ezek a millió évek ide-oda földi embernek tökéletesen mindegynek tűnnek, talán a spórák levegő-visszatartási képességét próbálják vele érzékeltetni a tudósok. Ennek ellenére semmi sem biztos. A képlet az képlet, a bizonyítás az bizonyítás, ám a bizonyíték a perdöntő. Minden stimmel, de bizonyíték semmire nincs máig. Nem tudjuk, hogy bármelyik spóra, spórakezdemény, bármi életképes valóban elért-e a Marsra, a Titánra, az Európára. Ha mégis, akkor kétséges, hogy még mindig életképes volt-e, s ha igen, akkor talált-e barátságos környezetet, s ha azt is, akkor a barátság jegyében fejlődni kezdett-e valami. Ezt persze kiderítik majd a tudósok, az űrszondák hoznak majd erről jó híreket – de már nem nekünk. Mi máig nem kaptunk ilyen hírt. A kérdés másik fele, s talán ez még fontosabb, amennyiben a Földön kívüli élet kutatásában lehet ezeket rangsorolni, hogy ha a Földre is ilyen módon kacsázott ide az első baci, akkor az honnan jött. S ahonnan jött, ott mi van most? Onnan kaptuk-e a dínókat, a tengeri csillagot, a náthát, a pestist, a műanyag sárga kacsákat? S ha igen, akkor



tudomány, technika

A legnagyobb meteorit a világon Afrikában, Észak-Namíbiában, egy Hoba nevű kis farm mellett található. Kutatók szerint a Hoba-meteorit mintegy 80 ezer évvel ezelőtt zuhanhatott le a mai Hoba farm közelében. Nagysága 3 x 3 x 1 méter

ott most van-e paksi atomerőmű, globális fölmelegedés, internet, akácfa, unikum? honnan pottyant? Mert lehet ám, hogy csak ugyanaz a sárga kiskacsa talált vissza, amelyik innen indult. Ha esetleg a Marson, a Jupiter holdján vagy bárhol a közelben találnak a műszerek életnyomokat, akkor arról először azt kell kideríteni, hogy földi eredetű-e. Persze, kéne ismernünk a választ arra, hogy a földi élet földi eredetű-e, avagy a Marsról kaptuk, s csak a sárga kiskacsák utazták körbe a világegyetemet

– vagy az élet maga lenne egyetemes, s mint ilyen pottyan ide, pottyan oda, terem itt, terem ott? Nekem azért ez utóbbi jobban tetszene. Mert uncsi ez a sok sárga kacsa. Jobb lenne olykor piros krokodil, zöld béka, Csendetlen-óceán, Keleti-sark, szóval valami eltérő, valami más. Mert ha csak magunkat ismételgetjük, járunk körbekörbe, sápítozunk, mint a kiskacsák, akkor minek szomszédolni? Maradhatnánk nyugton a lavórban, s nyomkodhatnánk a kis kacsáinkat. - jakubovits -

érdekességek a tudomány világából: http://www.ng.hu



hirdetés



hirdetés



hirdetés



határainkon túl

Åland még nem Kelet-Európában van

Magyar jogok a határon túl Talán nem is múlik el úgy nap, hogy a sajtóban, a közbeszédben, tudományos tanácskozásokon vagy a politika nemzetközi fórumain ne hangozna el a bűvös szó: autonómia. A görög eredetű kifejezés önkormányzatot, egyfajta önigazgatást, azaz önállóságot jelent. Leggyakrabban a kisebbségek jogaival kapcsolatban használjuk, s többnyire a határon túl élő magyar nemzetiségű lakosok autonómiatörekvéseivel kapcsolatban kerül terítékre. De akarnak-e önigazgatást, s ha igen, akkor milyet a határon túli magyarok, hogyan viszonyul ehhez a többség, és hogyan a mindenkori államhatalom? Milyen autonómiatípusok léteznek a világon, s valóra válhatnak-e a kisebbségben élők önállósulási tervei? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Vizi Balázzsal, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete tudományos munkatársával.

K

isebbséghez tartoznak azok az emberek, akik egy állam polgáraként etnikai, nyelvi, nemzeti, kulturális, vagy vallási identitásuk alapján egy közösséghez tartozónak vallják magukat, és él közöttük ennek megőrzési igénye. A kisebbséghez tartozás feltétele jellemzően az állampolgárság, pontosan meg nem határozott, de az ország lakosságán belül számarányban kisebb lélekszám, megkülönböztető etnikai jegyek, mint például a nyelv, kultúra, vallás, nemzeti identitás.

az útjelző táblák mindenütt kétnyelvűek, minden finn iskolás tanul svédül is, van svéd nyelvű egyetem, minden település, ahol a svédek aránya meghaladja a 8 százalékot már kétnyelvűnek számít, s minden megye is az, ha legalább egy ilyen városka létezik. Az autonómiák mintapéldájának számít a Finnországhoz tartozó Åland-szigetek, ahol szinte teljes a svéd önigazgatás, az adóbevételek 90 százalékát helyben használják fel, s a finnek csak akkor kapják meg a helyi állampolgárságot és a letelepedési engedélyt, ha tudnak svédül, és már 5 éve laknak a szigeten.

rengeteg kisebbségi A Földön mintegy 200 államban 3600 nemzeti és etnikai kisebbséget tartanak számon, s – talán Izland kivételével – Európában sem akad olyan ország, amelyiknek ne lennének meg a maga ide sorolható népcsoportjai. Közülük több olyan akad, ahol példaszerű a törődés a kisebbségekkel, s ahol ezeket a jogokat az alkotmányban, illetve törvényekben garantálják. Vegyük példának Finnországot, ahol a svéd anyanyelvű lakosság száma mindössze 6 százalék, ennek ellenére

Az Åland-szigetieknek még saját rendszámuk is van



127

határainkon túl

Katalán tüntetés

Belgiumról mindenki tudja, hogy a lakosság majdnem 90 százaléka franciául és hollandul beszél, az ország minden tekintetben kétnyelvű, de él itt – csupán néhány százalékot kitevő – német kisebbség is, akik Eupen környékén szintén saját kormányzattal rendelkeznek. Spanyolországban a baszkok és a katalánok nem kisebbségeknek tekintik magukat, hanem sokkal inkább „államnélküli nemzetnek”. Önbizalmukat csak növeli, hogy ez a két tartomány Spanyolország legfejlettebb vidékeihez tartozik, ezért időről időre felvetődik az elszakadás gondolata, sőt ez ügyben népszavazás kiírását is követelték. A spanyol állam által biztosított nagyfokú autonómia azonban megosztja a lakosságot. két nyelvvizsgával Dániának két autonóm területe létezik, Grönland és a Feröer-szigetek. Mindkettő nagyfokú önállóságot élvez, olyannyira, hogy Grönland még az Európai Unióból is kilépett, s ásványkincsei hasznosításáról maga dönt. Az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol saját helyi parlamentet és közigazgatási végrehajtó szervet kapott. A parlamentben (regionális tanács) az olasz és a német

képviselők arányos képviselettel rendelkeznek, elnökei felváltva olaszok és németek. A német és az olasz nyelv a hivatalokban egyenlő rangú. Köztisztviselő eleve nem lehet az, aki nem rendelkezik mindkét nyelven nyelvvizsgával. Folytathatnánk a sort, hogy a fejlett demokráciákban milyen módszerekkel óvják, védik a kisebbségi jogokat, s hogy ezek az autonómiamodellek milyen eredményesen működnek. Nem úgy, mint Kelet- és Közép-Európában, a Balkánon. Magyarázható ez azzal, hogy itt csak a XX. században jöttek létre a

nemzetállamok, hogy az újonnan létrejövő országok megannyi vélt és valós sérelmet hordoztak és hordoznak magukban. Mind az I. világháború, mind a II. világháború jelentős területi változásokat hozott, és komoly megpróbáltatást jelentett az itt élő népeknek. Tény azonban, hogy a nemzeti kisebbségek az elmúlt évtizedekben, különösen a kommunista időszakban számos sérelmet szenvedtek el, s csak egészen korlátozott közösségi jogokat tudtak kiharcolni maguknak. Így volt ez a szovjet birodalomban, és így van mai Oroszországban, Törökországban a kurd kisebbséggel, Bulgáriában a törökökkel s a bennünket körülvevő országokban a magyarokkal. Sokat javított a helyzeten kisebbségi szempontból a magyar nyelvű televízió-



határainkon túl

Budapesti rokonszenvtüntetés

zás határon túli térhódítása, az internet, a rendszerváltás utáni demokratizálódási folyamat, még inkább a határok megnyitása, a kettős állampolgárság megadása, a szabad költözködés lehetősége. Ebből kiindulva sokan úgy gondolják, hogy az autonómia követelése idejét múlt, hiszen nincs akadálya a szabad mozgásnak, a nyelvhasználatnak, a nyelvművelésnek. Az autonómiák követelésének alapvető célja az, hogy megakadályozzák a kisebbség asszimilációját, beolvadását a többségi nemzetbe. Ehhez azonban nem csupán egyenlő jogok, hanem több lehetőség szükségeltetik. Nem elég, ha egy felvidéki magyar fiatalnak joga van iskolába járni, az egyenlő lehetőségek csak akkor érvényesülnek, ha ezt magyarul teheti, és a kisebbségi közösség olyan önigazgatással rendelkezik, amely a kisebbségi nyelvű oktatást akár ellenőrizni, irányítani is tudja. A kulturális autonómia mellett viszont az egy tömbben élő magyarok számára a területi autonómia is fontos eszköz lehet. Ennek elfogadását számos akadály nehezíti. A legfőbb vád a nemzeti kisebbségekkel szemben, hogy az autonómiával végső céljuk az elszakadás attól az államtól, amelyben élnek.

anyaországi bekiabálások A többségi nemzet valós félelme, hogy a kisebbségi autonómiák kiterjesztésével az anyaország esetleg beleszólhat a másik ország közhatalmi gyakorlatába, s ezzel a kisebbség által is lakott ország belügyeibe is. Ugyanakkor komolytalanná teszi az ilyen aggodalmakat, hogy a kisebbségi magyarok túlnyomó többsége nem akar semmilyen területi revíziót, és minden jel szerint lojális állampolgára annak az országnak, amelyben él. Milyen autonómiamodellek léteznek a kisebbségi magyarok által lakott szomszédos országokban, s milyen realitása van ezeknek a terveknek? Az autonómia megvalósulásának legfontosabb feltétele, hogy a kisebbség akarja az autonómiát. Megvalósítása pedig akkor lehetséges, ha a többségi nemzet elfogadja ennek szükségességét, vagy az autonómiát nemzetközi kényszer hozza létre és azt államközi szerződések garantálják. Szlovákiában e három feltétel egyikének a megvalósulása sem látszik valószínűnek, legalábbis belátható időn belül nem. A magyarság megosztott, a legutóbbi parlamenti választásokon a Most–Híd



129

határainkon túl szlovák-magyar párt került csak be. Igaz, az európai parlamenti választásokon a Most–Híd és az MKP (Magyar Koalíció Pártja) eredményei már kiegyensúlyozottabbak voltak. A Most–Híd azonban semmilyen autonómiaelképzelést sem hirdetett meg. Formálódik olyan elképzelés az MKP környezetében, miszerint a határhoz közeli hosszú sávban lehetne egy magyar többségű megyét kialakítani. Ez a terv kidolgozatlan és a szlovák politikai pártok részéről semmilyen támogatással sem bír. kis lépésekkel Valamivel jobb a csillagok állása a magyarok számára Szerbiában. Szerbia az Európai Unióba készül, jó kapcsolatot ápol Magyarországgal és a vajdasági magyarok politikai szervezeteivel. A Vajdaságban hagyományai vannak az önkormányzatiságnak, s e terület most is autonómiát élvez, bár ez nem kisebbségi, hanem regionális-területi autonómia: a tartományban a szerbek abszolút többséget alkotnak, a magyarok aránya 14% körül van. (A vajdasági parlament elnöke Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnöke.) Létezik magyar önkormányzati szervezet is, a Magyar Nemzeti Tanács, amely bizonyos kulturális, oktatási jogköröket gyakorol és minden, a vajdasági magyarokat érintő kérdésről véleményt mondhat. A vajdasági magyarok legfontosabb követelése a Magyar Nemzeti Tanács hatásköreinek kiszélesítése, a nyelvhasználati jogok erősítése és a magyarok által többségben lakott észak-bácskai körzet területi autonómiájának megteremtése. Erdélyben mindenki akarja az autonómiát, de nem mindig ugyanakkor, nem egyforma vehemenciával s nem is egyforma lehetőségekkel. Nyilvánvalónak látszik,

hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) a kis lépések híve, s szövetségi politikáját a magyar ügynek rendeli alá. Nagy hangon csak a választások előtt hirdet autonómiát, de két választás között a romániai nagypolitika diktálta kompromisszumok jellemzik politikáját. Amikor az RMDSZ valamelyik kormány tagja lesz, visszafogott követeléseket terjeszt elő, s azoknak is csak egy részét tudja elfogadtatni. A Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt követeléseiben a Székelyföld területi autonómiája, illetve olyan európai régió kialakítása szerepel, amelyben a túlnyomó többséget magyarok alkotják. több demokrácia, több jog Van-e realitása a magyar kisebbség eddigieknél jobb boldogulásának a szomszédos országokban? Vizi Balázs tudományos kutató szerint a jövő szempontjából biztató, hogy a magyarságot még a leginkább diktatórikus és nacionalista szellemű országokban sem sikerült teljesen beolvasztani. Ugyanakkor a mai kihívások, a migráció, a magyarság jelentős népességfogyása és a kisebbségvédelmi jogintézmények törékenysége minden szomszédos országban aggodalomra ad okot. Több demokrácia, több kisebbségi jog. Ez azt is jelenti, hogy ha a demokratikus intézmények erősek, akkor a kisebbségi jogok érvényesítésére is több esély van. A magyarság helyzetének alakulásában az anyaország fellépése is meghatározó tényező. Amikor Magyarország nemzetközi presztízse csökken, vagy külpolitikája ellentmondásos, akkor a szomszédos országokban élő magyarok törekvéseit sem tudja hatékonyan támogatni. Csulák András



határainkon túl

Nem a világ nyílt meg, csak a letkési híd

A

Eurós felvidékiek

határon túl és a határon innen is van egy gazdabolt. Határ viszont nincs. Vagy ha hivatalosan van is, mintha nem is lenne: a schengeni egyezménybe való belépésünk óta nem ellenőrzi senki. A határ egy, az Ipolyon emelt híd formájában jelenik meg a magyarországi Letkés és a szlovákiai Ipolyszalka között. Ma már alig hihető, hogy két, barátinak nevezett ország között ez a híd volt a határátkelőhely, és 1994-ig mégsem működött. (Kivéve 1968as dicstelen bevonulásunkat, amikor a Varsói Szerződés katonai erejének részeként erőszakkal nyitottuk meg a határt, hogy azután hosszú időre be is záródjon.) Ha találkozni akartak egymással a két település többnyire rokonságban is álló lakói, kerülni kellett Szob vagy Ipolyság felé. Ami már csak azért is fájdalmas lehetett, mert alacsony vízállás idején a klottgatyás gyerekek a szigorú őrizet ellenére is gyakran összekeveredtek, s még a csendes szót is érteni lehetett az egyik partról a másikra.

Hivatalosan azonban tilos volt átbeszélni, ha valakit rajtakaptak a határőrök, szigorú büntetés járt érte. De visszatérve a gazdaboltokra, bőven elég lenne belőlük egy is. Először is azért, mert alig egy kilométernyi távolságra vannak egymástól, másodszor áru se nagyon van egyikben sem, harmadszor bőven győzné a munkát az egyik vagy a másik eladó, mivel egyik boltban sincs vásárló egy sem. S ezzel nem a határszéli áruellátás hiányosságaira szeretnék utalni, csupán azt jellemezni, hogy a meleg nyár kellős közepén sem az egyik, sem a másik faluban nem tombol a mezőgazdasági vagy kertészkedési munkakedv, és nem is úgy van, mint a hetvenes-nyolcvanas években, amikor mindkét település lakói, kevés kivételtől eltekintve, a termelőszövetkezetben dolgoztak. Józsa János szalkai polgármester (szlovák nyelvű névjegykártyáján Ján Józsa) szerint akkor volt a község fénykora. Kiváló földjeiken gazdálkodtak, keresettek voltak a

A letkési híd



határainkon túl

Józsa János szalkai polgármester

mezőgazdasági áruk, egymás után épültek a házak. Ehhez képest ma nem igazán rózsás a helyzet. Sok a munkanélküli, akinek pedig van munkahelye, az általában messze: Pozsonyba, Besztercebányára, Esztergomba ingázik. Egyebek mellett az utazási szabadságot hozta a határnyitás, az unió, Schengen. A szalkaiak már Esztergomba is járhatnak dolgozni. Az emberek könnyen megszokták a jót, s annak a sok jónak, amit vártak, amúgy is csak kis része valósult meg. Józsa János tősgyökeres szalkai. Így van ez akkor is, ha sokat volt távol a falutól. Hol tanulmányai, hol belügyminisztériumi beosztásai miatt. De végleg sohasem költözött el, sőt itt van szép háza, s hosszú ideje nyugdíjasként már a község polgármestere is. Érdeklődöm arról is, vannak-e nemzetiségi ellentétek, származik-e hátrányuk abból, hogy nem a szlovák az anyanyelvük? Itt mindenki tud szlovákul is. Van, aki tökéletesen, van, aki kicsit jobban, van, aki kevésbé. De se a falun belül (mert itt is lakik néhány szlovák), sem a munkahelyeken, vagy például a focimeccseken nem fordul

elő több súrlódás, mint odaát Magyarban, két falu lakói között. Nem azért, mert a magyarok elsunnyognak, megbújnak a szlovákok között. Ezt a természetük, a büszkeségük sem engedi, de ha akarnák, se tehetnék. Akármilyen iskolázott valaki, ha megszólal szlovákul, rögtön tudják, hogy magyar. A szlovák pártok Szalkán sok szavazatot nem kaptak, annál sarkosabbak a vélemények a szlovákiai magyar és a magyarországi politikai helyzetet illetően. Annak mindenesetre senki sem örül, ha valaki odaátról (mármint Magyarországról) osztja az igét, azaz megmondja, hogy nekik mit kellene csinálniuk, kire kéne szavazniuk és kire nem. És különösen nem szeretik, ha a Magyar Gárda vagy más hasonló szervezetek hozzák őket kényelmetlen helyzetbe. Eredeti szándékom szerint arra voltam kíváncsi, hogy milyen változást hozott a felvidéki emberek életében az euró bevezetése, most erre tereljük a szót. Már önmagában is érdekes, hogyan zajlik le az ilyesmi, azaz egy nemzeti valuta lecserélése egy nemzetközi pénzre. „Az euró 2009. január 1-jétől lett Szlovákia törvényes fizetőeszköze. A szlovák korona helyét 1 € = 30,1260 SKK visszavonhatatlanul rögzített átváltási árfolyamon vette át. A pénzérmék bankokhoz való kiszállítása 2008 szeptemberében, a bankjegyeké pedig egy hónappal később kezdődött meg. Az új készpénz egy részét ezután kiskereskedőkhöz, illetve más vállalatokhoz szállították tovább. A szlovák koronabankjegyeket 2009. végéig, az érméket pedig 2009. június végéig rögzített átváltási árfolyamon váltják be a bankok. 2009. január 20-ától jutalékot számítanak fel, ha a beváltandó mennyiség ügyfelenként és ügyletenként meghaladja a 100 bankjegyet, illetve a 100 érmét. A



határainkon túl

Kirándulók a határfolyónál

Národná banka Slovenska a szlovák korona bankjegyeket korlátlan ideig, az érméket pedig 2013 végéig váltja be.” Ez volt az akkori hivatalos közlemény. Józsa János szerint elsősorban a cseheknek, de azért a szlovákoknak is sok személyes és családi élményük fűződött a koronához, hiszen rövid megszakításokkal ez volt Csehszlovákia valutája 1919-től kezdve. Szlovákia alkalmassága az euró bevezetésére kétségtelenül növelte a nemzeti büszkeséget a szlovákokban a csehekkel folytatott állandó, de azért barátságos vetélkedés miatt. De még a szlovákiai magyarok is egy kicsit büszkébbek lettek, hogy nekik van, az anyaországi magyaroknak nincs igazi konvertibilis valutájuk. Ez az alig látható mosoly azonban hamar lefagyott az arcokról. Az euró ugyanis semmilyen változást nem hozott a szlovák állampolgárok életében. Nem lett több a fizetésük, nem élnek jobban, nem nyílt ki előttük a világ. Hacsak nem a letkési híd, de az már korábban is nyitva állt. Az euró ennek ellenére is jó dolog. Ha másért nem, mert biztosabb, értékállóbb

valuta, mint a forint vagy a korona. Igaz, sokan bevásárlás közben még ma is számolgatják, hogy amit euróban fizettek, az koronában mennyi lenne. De előbb utóbb csak megszokják, hogy korona pedig nincs. Euró pedig nagyon is van. Még Letkésen is, pedig ez a település nem tartozik az euróövezethez. Ugyanis – különösen akkor, ha az európai valuta jól áll a forinthoz képest – a szalkaiak itt intézik nagybevásárlásaikat, amikor nagyon jó az árfolyam, a kicsit is. Ilyenkor még egy családi ebédre is érdemes átjönni. Volt ez persze fordítva is. Amikor a forintot váltották jól, hosszú sorok álltak a szalkai közért előtt, elsősorban sörért, de más áruért is. Így azután nem is csoda, hogy minden szalkai és letkési kocsmában és boltban lehet forinttal és euróval is fizetni. Nem olyan ez a vidék, mint a Nyugat-Dunántúl. Itt a határnyitás egyik oldalon sem hozott munkahelyeket, hazai viszonylatban mesés fizetéseket. Az Ipoly két partján ugyan már használják az eurót, de ha abból van kevés, akkor az kevés a boldogsághoz. Cs. A.



határainkon túl

A lány a bányában dolgozik

„Még mindig imádom Ausztráliát” Ha egy fiatal manapság Budapesten bejelenti a családjának, hogy Londonba, Frankfurtba vagy Grazba megy dolgozni, nem okoz vele nagyobb meglepetést, mint ha Nyíregyházán akarna állást vállalni. Szinte mindennapos, hogy a képzett és kevésbé képzett magyar munkaerő az Európai Unióba vagy azon túlra veszi az irányt. A magyar orvosok vagy gyermekfelügyelők ott vannak már Európa minden nagyvárosában. De bányamérnökökről, akik Ausztráliában próbálnak szerencsét, viszonylag ritkán hallani.

K

inyílt a világ. Szinte bárki tanulhat külföldön, s ha akar, munkát is vállalhat. A két lehetőség természetesen szorosan összefügg, egy-egy szakterület nemzetközi eredményeinek megismerése, a megalapozott nyelvtudás utat nyithat a nemzetközi karrier előtt. Az már önmagában érdekes, hogy Magyarországon 2006-ban miért akar valaki bányamérnök lenni. Főleg, ha lány az illető. Hiszen köztudott, hogy ez korántsem tipikus női szakma, s a bányászat nem igazán vezető iparág hazánkban. Nálunk legfeljebb az autópályák építéséhez lehet követ kitermelni. A kérdés élét hamar elveszi Lippai Eszter, amikor elmagyarázza, hogy valójában környezetmérnöki szakon kezdte meg tanulmányait a Miskolci Egyetemen, de ez nem igazán nyerte el a tetszését. Ezért váltott a földtudományi mérnöki szakra, azon belül nyersanyag-előkészítési szakirányra, aminek annyi köze van a bányászathoz, hogy a földből kitermelt anyagok kezelésével, előkészítésével foglalkozik. Hasonló témakörben végezte a mesterkurzust is, de ahogy az manapság egy ambiciózus fiatalhoz illik, a külföldi egyetemi képzésbe

is belekóstolt. Lehetőséget kapott, hogy geotechnikai kurzusokon vegyen részt több európai egyetemen (Lengyelország, Hollandia, Anglia, Németország), diplomamunkáját például egy holland őrlőüzemben írta, de Németországban már „bányászati dolgokkal” is kapcsolatba került. Nagy a kihívás Mindebből azonban még nem következik Ausztrália. Eszter Hollandiában kezdett dolgozni. Érzékelte ő is, hogy megnyílnak a kapuk, jó hírű egyetemeken tanult. Ausztráliáról pedig sokat hallott nagybátyjától, aki hosszú ideig élt a távoli földrészen. Azt meg tanulmányaiból is tudta, hogy Ausztrália bányászati nagyhatalom (óriási méretek, több millió tonnás termelés bányánként, kezelő nélküli dömperek, csillék), szakmailag tehát nagy kihívás. A dolog persze nem úgy működik – persze, majd látni fogjuk, hogy néha úgy is vagy majdnem úgy is sikerülhet –, hogy az ifjú mérnök(nő) vesz egy repülőjegyet, összepakol, aztán nekivág a világnak. Célszerűbb megcsípni egy, az egyetem kínálta lehetőséget: a két éven belül Miskolcon



határainkon túl

A házat a bánya adja – Eszter és Márk

végzettek kaphattak egy másfél éves dolgozói vízumot, amennyiben rendelkeztek a megfelelő szintű nyelvvizsgával. Ezzel a beutazási engedéllyel szabadon lehet állást keresni és munkát vállalni Ausztráliában. A többi már csak kitartás, szorgalom és szerencse dolga. A szerencse hamar Eszter mellé szegődött, mert a véletlen olyan szakemberekkel hozta össze, akik egy, a pécsi uránbánya újraindítását célzó projektben voltak érdekeltek, nekik fordíthatott szakmai anyagokat magyarról angolra. Ez a kapcsolat később konkrét állás formájában kamatozott. Közben társra is talált – kiben másban? – egy magyar bányamérnök személyében, aki már évek óta építgette itt jövőjét, tehát tapasztalt támasznak, segítőnek bizonyult.

Márk már egyetemista korában a kenguruk földjéről álmodozott, de a diploma megszerzése után ennek ellenére megpróbált itthon is elhelyezkedni. Ezt így idézte föl: „2008-ban diplomáztam a Miskolci Egyetem bánya- és geotechnikai mérnök szakán. Akkor azonnal állást is ajánlott egy, a termelést Egerben nemsokára megkezdő bánya, üzemvezető-helyettes lettem volna. Csakhogy egyfolytában húzták az időt, ígérgették a szerződést, a türelmemet kérték. Végül a sajtóból értesültem róla, hogy meg sem nyit majd a bánya.” Így aztán Márk repülőjegyet vett és pakolt, s meg sem állt Perthig. A klasszikus séma szerint fölszolgálóként kezdte, mellette

Melózni kell Rácz Márk a nehezebb utat választotta, és sikerrel járt. Diákvízummal érkezett Ausztráliába, bányamérnöki diplomával. Neki már nem volt lehetősége dolgozói vízumra, mert a diplomája több mint kétéves volt, ezért beiratkozott egy business marketing kurzusra, ami mellett heti 20 órát dolgozhatott, s közben pályázhatott állásokra, bízva abban, hogy talál olyan céget, amelyik alkalmazza, s hajlandó „szponzorálni” egy munkavállalói vízummal.


Ausztrália ásványkincsekben bővelkedő ország. Bauxit-kitermelésben világelső. A világkereskedelem szempontjából is hatalmas mennyiségű titánérccel, ólomérccel és gyémánttal rendelkezik. Jelentős a vasérc- és aranybányászat. Fontos ásványkincsei közé tartozik még a réz-, a nikkel-, a mangánérc, az ezüst és az ónérc. Energiahordozókban is gazdag, található uránérc és feketekőszén. Kevés viszont a kőolaj és a földgáz. a 2015-ös esztendőre

határainkon túl

Kietlen táj – vörös por mindenütt

tanult, hogy a diákvízum követelményeinek megfeleljen. A szerencsére ő sem panaszkodhat (persze tudni kell, abban az időben, fellendülés, ahogy ott mondják, boom volt a bányaiparban), mert alig négy hónap után bányamérnöki állást kapott, s hamarosan megszerezhette a dolgozói vízumot. Az első munkatapasztalatokról, benyomásokról érdemes fölidézni Márk blogját. „Úgy néz ki egy napom, hogy 4.30-kor felkelek, felöltözök, becsomagolom az ebédemet, betúrom a reggelimet, parkoló, irány a terepjárókkal a bánya, 5.30-ra ott vagyunk, onnantól 100% vagy 120%, vagy 200… ahogy tetszik; SOK! És este 6.30-kor, azaz 13 óra meló után irány haza. Ott egy laza zuhany, kajálás, és még kb. egy órám van, hogy skype-oljak valakivel vagy facebook, msn. Aztán kilenckor, alvás, mert ha nem pihened ki magad, abból nagy baj lehet. A munkám, nehéz, összetett és sok. Egész nap, 13 órán keresztül nagyon oda kell tennem magam, főleg azért is, mert még mindig igencsak

újnak számítok, és még mindig bizonyítanom kell, legalábbis így érzem, szóval nem lehet fáradtnak lenni, mindig a topon kell lenni. Igen, stresszes! De hát ez egy világon elismert tény, a legstresszesebb munka a bányászati. Erre szerződtem. Ellenben, nagyon élvezem, nagyon jó, érdekes, nem unalmas, kihívásokkal teli, rengeteget fejlődök, a munkámmal meg vannak elégedve, aminek hangot is adnak, szeretnek, dicsérni is szoktak, és nem utolsósorban alaposan honorálják is. Szóval nincs panasz, melózni kell.” Eszter és Márk jelenleg Perthtől mintegy 1500 kilométerre él egy Tom Price nevű helyen, a sivatag kellős közepén. Egy külszíni kitermelésű vasércbányában dolgoznak nyolc napot egyhuzamban, 12 órás műszakokban, aztán hat nap szabad. A település lényegében egy bányászkolónia sportpályákkal (bowling, tenisz, golf), kantinnal. Jó állásuk van, szép házuk – természetesen a bánya tulajdona –, mindketten tanulnak, képezik magukat.



határainkon túl

Ezt azért tényleg lehet szeretni

Lazák, de pontosak Eszter szerint Ausztráliában jól kezelik a külföldieket, a bevándorlókat. Pedig igen sokan vannak, főleg Ázsiából. (A feltételek évről évre szigorodnak, csökkennek a kvóták.) Jól kidolgozott a dolog adminisztrációja, igyekeznek könnyíteni a beilleszkedést. Ő személy szerint a munkahelyén sem érzi a legcsekélyebb ellenszenvet sem, a 22 mérnökből ketten magyarok, van egy brit kolléga, a többiek ausztrálok. Persze különbségek vannak, s ezzel a munkakultúrában mutatkozó eltérésekre utal: „mi sokkal konkrétabbak vagyunk. A megbeszéléseken például elég sok a mellébeszélés, a körítés, mi meg szeretjük kimondani, hogy ez a helyzet, ez és ez a feladat.” Eszter a termelés szervezésével, megtervezésével foglalkozik, a következő heti feladatokat állítja össze. Az sem kelt különösebb feltűnést, hogy nő létére bányamérnökként dolgozik. Létezik egyfajta „nőpolitika”, szívesen alkalmazzák a gyengébb nem képviselőit,

még a hatalmas, 250 tonnás dömperek vezetőjeként is. Márk véleménye: „az ausztrál munkahelyeken mindenki nagyon könnyed, laza, ugyanakkor precíz és pontos is. Furkálódni, simliskedni, más kárára taktikázni itt nem divat. Biztos pozícióban, anyagilag megbecsültnek érezheti magát az ember, ha jól dolgozik.” Hosszabb távú terveikről Eszter annyit mond, hogy szeretnének állampolgárságot szerezni. Mostani munkahelyüket és életformájukat nem gondolják véglegesnek, s egyszer talán Európába is visszatérnek. Idén azonban Vietnamba és Kambodzsába mennek nyaralni. „Összességében az a helyzet, hogy még mindig imádom Ausztráliát. Szeretem az időjárást, a tisztaságot, a jólétet, az embereket is… Imádom az óceánpartot, az életstílust, a munkámat” – írja Márk a blogjában. M. Nagy Péter



137

határainkon túl

Magyar vendégmunkások a nagyvilágban

Az élet mindenhol ugyanazt hozza, csak más nyelven Csak annyi bizonyos, hogy a 2010-es évek exodusa, azaz a kivonulás a magyar hazából vetekszik minden korábbival. A kivándorlók száma messze meghaladja az 1956-ban vagy 1945-ben emigrálókét. Egyelőre ugyan nem szárnyalja túl az 1871 és 1918 közötti, Amerikába irányuló kivándorlási hullámot, ennek létszámát József Attila 1937-ben a Hazám című versében másfél millióra taksált. A ma külföldön élő és dolgozó magyarokról nagyon keveset tudunk. Nem ismerjük mindenekelőtt a számukat. Uniós állampolgárságunk velejárója az utazás és a munkavállalás szabadsága, mely szándékról sem itthon, sem külföldön, sem más uniós országban nem kell beszámolni. Így aztán egymásnak gyökeresen ellentmondó számok látnak napvilágot. A leginkább elfogadott adat a félmillió, bár ennek sincs semmilyen tudományos, statisztikai alapja.

M

ások azt állítják, hogy ennyi magyar akár Nagy-Britanniában is lehet, s akkor még nem is beszéltünk a másik két nagy fogadó országról, Ausztriáról és Németországról. Újabb kérdés, amire szintén nem ismerjük a pontos választ: mi az oka a tömeges elvándorlásnak? Erre a kérdésre az esztergomi érsek ilyen feleletet adott: „A kivándorlás fő oka a folytonos szegénység, a kereseti lehetőség hiánya és a közigazgatási tisztviselők helytelen bánásmódja a néppel szemben… Az első és legfőbb kellék tehát, hogy a népnek a megélhetési mód biztosíttassék, hogy a nép megkereshesse mindennapi kenyerét.” Az ilyen indoklás hitelesnek és időszerűnek tűnik akkor is, ha Csernoch János esztergomi bíboros érsek szájából nem napjainkban, hanem a képviselőházi vitában 1902. december 17-én hangzott el. Számtalan a nyitott kérdés. Meddig tart, s vége lesz-e valaha a kivándorlási

hullámnak. Hazajönnek-e, vagy végleg kinn maradnak a XXI. századi mai magyar emigránsok? Egy rövid körkép keretében vallanak erről külföldön élő hazánkfiai. Szilvi, 40 éves tanárnő, 17 éve él Kuvaitban. – Én szerencsés helyzetben voltam. Apám mikrobiológus, évek óta Kuvaitban dolgozott, s utolsó éves voltam a miskolci bölcsészkaron, amikor már hívott, menjek ki hozzá, próbáljak szerencsét. Így az egyetemet már kinn fejeztem be. A történethez tartozik, hogy már Miskolcon megismerkedtem az egyik évfolyamtársammal. Innentől kezdve azon agyaltunk, hogyan kerülhetnénk egymás közelébe. Dénes először egyéves ösztöndíjat csípett meg a kuvaiti egyetemen. Mikor otthon lediplomázott, már tudtuk, hogy apám támogatásával Kuvaitban próbálunk szerencsét. Általános iskolai tanítói állásokat



határainkon túl

Kuvaitban élnek – Budaörsre vágynak

pályáztunk meg különböző amerikai iskolákban, sikerrel. Már önmagában az is nagy eredménynek számított, hogy szóba álltak velünk, hiszen nem angol nyelvterületről származunk. Mi ezt az egészet ideiglenesnek szántuk. De bármekkora is a honvágy, a hazatelepülés egyre távolabbinak tűnik. Nem tudnánk mit kezdeni magunkkal otthon. Itt Kuvaitban öt-hatszorosát keressük, mint ha otthon tanárkodnánk. Igaz, ezt másképp kell számolni. Egy 130 négyzetméteres lakásban lakunk, ez rezsivel együtt 300 000 forint, de ebből 250 ezret kifizet a munkahelyünk. Évente egyszer fizetik a repülőutat haza, a gyerekekét már nem. Viszont nem lesz nyugdíjunk, hiszen semmi adót, járulékot nem fizetünk Kuvaitban. A havi fejenkénti jövedelmünk jól hangzik, de két lányunk oktatása kedvezményesen is évi 4 millió forintba kerül, s ebben még nincsenek benne a különórák.

Egy 45 perces zongoraóra például forintban számolva 10 ezer, a havi úszóedzések 50 ezer, a balett 6 ezer forint óránként, gyerekenként. Azt hiszem egyébként, ők a legnagyobb nyertesei kintlétünknek. Egy nemzetközi, angol nyelvű, multikulturális iskolába járnak, ismerik az arab kultúrát, értik a nyelvet, néger, görög, francia, dél-afrikai osztálytársaik, barátaik vannak. Jól úsznak, alighanem ennek alapján is megcsíphetnek egy ösztöndíjat valamelyik neves angol vagy amerikai egyetemen. Hogy érezzük magunkat Kuvaitban? Sehogy. Reggeltől estig dolgozunk, ezt szó szerint kell venni, mert a kapitalista munkaadó ugyan jól fizet, de ki is zsigereli a munkavállalót. Társaságba ritkán járunk, legfeljebb itteni magyarokkal találkozunk néha. Az tartja bennünk a lelket, hogy nyáron két hónapra hazajöhetünk budaörsi házunkba.



139

határainkon túl

„London eléggé mixelt történet, rasszok, vallások keverednek...”

Viktor 23 éves diplomás, nyelveket beszélő, a Zsigmond Király Főiskola andragógia (felnőttképzési) szakán diplomázott szakember. Hamarosan új szakmája is lehet, hiszen egy londoni pékségben dolgozik, és a cégen belül elkezdett egy szakmai tanfolyamot. – Itthon hiába keresgéltem, olyan munkát sem ajánlottak, amit elutasíthattam volna. Egy éve vagyok kinn, haza csak szabadságra járok. Járok? Ez azért kicsit túlzás, egy év alatt kétszer láttam a szüleimet. – És megéri? – Nem a pékségbeli segédmunka volt álmaim netovábbja, de ezzel ötször annyi pénzt kapok, mint az otthoni minimálbér. Ez itt nagyon szerény fizetés. Ha tehetem, és ha nagy otthon a szükség, akkor küldök haza pénzt a szüleimnek. Támogatást a munkahelyemtől nem kapok, mindent a béremből fizetek. – Hova tud fordulni segítségért, ha baja van a munkaadójával? – Eddig még nem volt velük gondom, de ha úgy adódna, a munkaügyisek biztosan segítenének.

– Kikkel barátkozik munka után? – Munkatársakból lehet baráti társaságot összekovácsolni, és néhány helyi magyarral, többek közt a karácsonyt is együtt töltöttük. – Érez-e megkülönböztetést azért, mert más nemzetiségű? – Nem. London eléggé mixelt történet, rasszok, vallások keverednek, ha van is rasszizmus vagy bármilyen megkülönböztetés, az messze nem olyan erős, mint Magyarországon. – Egyszóval, milyen a külföldi lét? – Az élet mindenhol ugyanazt hozza, csak más nyelven. Azt tanácsolom az otthoniaknak, ha tehetik, próbálják ki a határon kívül. Tapasztalatnak mindenképpen megéri. – Mikor jön végleg haza? – Bármi megtörténhet. Márti 46 éves családanya, Dublinban neveli négy gyermekét. Informatikus férje az ír fővárosban nyert el pályázaton egy szakmailag és anyagilag is kihagyhatatlan állást, így vele költözött a család. Márti



határainkon túl pedagógus, de alig talált magának munkát, néha egy-két különórát. A gyerekek mellett persze nem volt sok esélye, a kicsi fiút oviba, a nagyobb lányokat különböző iskolákba viszi-hozza, közben a ház- Az Írországban élő magyarok havonta találkoznak tartás... Férjét a pénzért és a presztízsért alaposan megdolgoztatják, bennük. Volt olyan, hogy egy kávézóban a sokszor küldik a világ különféle tájaira kiszolgáló egyértelműen magyar kiejtéssel továbbképzésre, konferenciára. Márti meg beszélt angolul, de mégis nagyon vonakodDublinban éli napjait helybéli barátokkal. va válaszolt vissza, amikor megkérdeztem, – Az írek tudnak élni. Keményen dol- hogy egész véletlenül nem magyar-e. goznak, de aztán lazítani is tudnak. Estén- De van még egy élményem, amit otthon ként énekelnek, zenélnek a kocsmákban, maradva sosem éltem volna meg: egy keletszinte az az otthonuk. Könnyen befogadnak közép-európai lélek mindenhol megérti a maguk közé bárkit, pláne, ha az illető is- másik kelet-közép-európait: az egészen más meri s énekli a Molly balladáját. Csak az hátterű, indíttatású magyarokkal, románokidőjárást nem lehet itt megszokni. A nap kal, szerbekkel, csehekkel is több a közös itt csak azért és csak annyit süt, hogy az bennünk, mint ami elválaszt. Persze, hogy hazamegyünk. Ez csak ember ne essen hasra. Sok magyarral is találkozom, barát- kirándulás, a gyerekeknek nyelvtanulás, kozom. A magyar lányok a kocsmákban, kulturális továbbképzés, a férjemnek pedig éttermekben kifejezetten pontosak és karrier. De a végleges hazatelepülésig is megbízhatók. Ez persze abból is fakad, sokat vagyunk otthon. Hétvégére, nyári hogy többnyire magasan kvalifikáltak szünetre – amikor csak tehetjük, vagy ami(persze, nem pincérségben, hanem töriben, kor van egy jó darab a Katonában. A két idősebb lányunk egyébként már néprajzban, művészettörténetben, tudnak összeadni...), és megbecsülik, hogy van visszaköltözött, mindkettő egyetemista, s jól fizető munkájuk. Viszont, ahogy látom, otthon szerzik a diplomájukat. nincs gyakorlatuk abban, hogy az érdekeiket érvényesítsék (például, hogy a zárást és Márton 28 éves, az angol korona fenntakarítást is elszámolják nekik órabérben). hatósága alá tartozó, ám földrajzilag inkább Nekem az volt furcsa, hogy nem nagyon Franciaországhoz közeli, az Európai Univan magyar network, tehát kapcsolatok óhoz nem tartozó egyik kis településén nem alakulnak, rendeződnek a magyarok vívóedző. Itthon egy alapítvány révén között. A lengyeleknek természetes, hogy próbálta oktatni egy Pest környéki település egy másik lengyelnek tutira segítenek mun- gyerekeit vívásra, de nem nagyon talált tákához vagy lakáshoz jutni. A magyarok közt mogatót. Mikor már a saját zsebéből kellett sokkal kevésbé van ilyesfajta összetartozás. volna a tornaterem bérét fizetni, megnyerte Sok magyartól hallottam, hogy nem szíve- az angol edzői állást. – Elsősorban anyagi okokból jöttem ide sen barátkozik honfitársaival, nem bízik



határainkon túl

Még itt is nehéz a külföldi lét – Csatorna-szigetek, Guernsey

dolgozni, de a tapasztalatszerzés is nagyon fontos. Szeretek gyerekekkel foglalkozni, szeretem a vívást, a szakmámat. Mindezt otthon akartam csinálni, de... Egyszer biztosan hazamegyek majd, ha nem is a közeljövőben. Akkor kamatoztatni tudom majd, amit itt tanulok. Eddig évente háromszor-négyszer mentem haza, szerencsére nem vagyok a világ végén. Ráadásul nyaranta Horvátországba visszük a gyerekeket táboroztatni, az már majdnem otthon... Még egyedülálló vagyok, így könnyebben váltottam, költöztem. De a hazainál négyszer-ötször több fizetés a családalapításhoz, lakásvásárláshoz is nagy segítséget ad. Itt sajnos sokkal jobbak a munkaviszonyok, a béreket, a szociális ellátást, például a lakást, ahol lakom, a fizetésem részeként adják. Azért ez nagyon nagy segítség, támogatás a munkahely részéről. Ráadásul szakmai továbbképzéseket is szerveznek, amelyiken akarok, részt vehetek. Persze, vannak barátaim, haverjaim, tőlük kapok-kapnék segítséget, ha szükségem lenne rá, s ez a munkahelyemre, az iskolára is vonatkozik, mindenki nagyon segítőkész. De azért a társadalmi életem nagyságrendekkel elmarad az otthonitól. Nehéz a külföldi lét, itt is, mint bárhol külföldön, a honvágy miatt, az otthon maradt

barátok, a megszokott életmód hiánya miatt. Ettől eltekintve, nagyon, nagyon élhető élet ez. Ráadásul az én munkakörömben előnynek számít, hogy magyar vagyok, nemhogy megkülönböztetnének ezért, nemhogy hátrány érne – sokkal jobban megbecsülnek. Mária 54 éves, tizenöt éve él Németországban. Egy észak-magyarországi kisvárosban dolgozott a helyi múzeumban, nevelte három gyermekét, majd elvált a férjétől, s Pestig szaladt. A gyerekei utánaszivárogtak, ő meg Németországban keresett pénzt az eltartásukra. A gyerekek itthon főiskolát, egyetemet végeztek, nyelveket tanultak, bérlakásban éltek, ahová egy évben kétszer-háromszor anyjuk is hazajött. A pénz rendszeresen érkezett, havonta. A gyerekek már fölnőttek, a két nagyobb, a lányok már külföldön alapítottak családot, a legkisebb, a fiú itthon maradt, őt ki sem lehet robbantani innen – mondták a testvérei. Aztán az történt, hogy a legkisebb fiút a munkahelye Németországba küldte dolgozni, így most megint közel vannak egymáshoz. – Azt akartam, hogy tanuljanak a gyerekek, nyugodtan, elmélyülten, ne kelljen mellette dolgozniuk. Sikerült, mindhárom diplomás ember lett. Én panziókban, éttermekben



határainkon túl dolgoztam, voltam házvezetőnő, küldtem haza a lakbért, a zsebpénzt, a mellékeseket, amik igen sokba vannak az ingyenes oktatás mellett. Nekem a németek nagyon sokat segítettek. Mindig barátságosak voltak velem, az as�- Az életnek Németországban sem csak habos oldala van szony, akinél házvezetőként laktam, imádta a főztömet, a magyaros keim sincsenek már otthon. Bár, a szívem ételeket. Ő mozgáskorlátozott volt, viszont húz kicsit vissza. De miből élnék? Nem imádott utazni, úgyhogy ketten mentük tudom, majd lesz valami. sokfelé a nagyvilágba. De a többi munkahelyemen is megálltam a helyem, kemény Attila 45 éves, még csak egy éve él Némunkával persze, de mindig kerestem metországban. A válása miatt, felejteni, új életet kezdeni érkezett. Egy gyorsétterem annyi pénzt, amennyi kellett. Most a nagyobbik lányom családjával konyháján dolgozik, de hiányzik neki az lakom, a háromszintes házukban enyém itthon, a feleségénél maradt kislánya. Az új a fölső szint. A vejem autógyárban mű- helyén próbál beilleszkedni, hogy pincérvezető, szabad idejében taxizik, fizetni ként dolgozhasson majd, nyelvtanfolyamra kell a házra fölvett hitel részleteit, a jár, amelyet az állam is, a munkahelye is tálányom otthon van a két unokámmal, mogat, közben barátkozik, alakítja új életét. én meg három műszakban egy gyors- Vannak itt magyarok is, akik sokat segíteétteremben gürizek. A másik lányom a nek, nélkülük nem nagyon vészelte volna családjával Franciaországban él, ott is át az első hónapokat. De a munkahelyén, a van unokám, sokszor meglátogatom őket, tanfolyamon is akadnak barátok, a németek vagy ők jönnek. De azért haza is járok, között is. Segítőkészek, barátságosak. Megmég most is, hogy a fiam is a közelben különböztetést nem érez azért, mert külföldi. dolgozik már – az öcsém, az édesanyám, Neki, a magyarnak, a vendégmunkásnak a barátaim Magyarországon laknak, sze- száz százalékot kell teljesítenie a munkaretem őket, szeretem Magyarországot... helyén. Ahogy a németeknek is. – Nem csak a pénz számít. Az is, hogy az ember a gyökereit soha nem tudja megtagadni.... Az itteni barátnőmnek jól érezze magát az ember. És én most kalapos üzlete van, vele jól kijövök, és jól érzem magam. Bár még sok minden jókat beszélgetünk. Mára nagyon jól hiányzik. Egyszer már voltam otthon, de beszélem a nyelvet, mikor kijöttem, alig hogy hazatelepülök-e egyszer végleg, arról pöntyögtem valamit, közben letettem a csak az jut eszembe: soha ne mondd, hogy soha. Idő kell, hogy az ember külföldön felsőfokú nyelvvizsgát. Hazamegyek-e valaha? Nem tudom. megszokjon, idő arra, hogy eldöntse, váHová mehetnék? Nincs lakásom, semmim. gyik-e még haza. j. cs. Munkalehetőség végképp semmi. A gyere-



határainkon túl

Ez történt a világban 2013. október Két hétre részlegesen leállt az amerikai szövetségi kormány, miután a republikánusok és a demokraták nem tudtak megegyezni a költségvetésről. • Több mint háromszázan meghaltak, mikor elsüllyedt egy Afrikából érkező menekülteket szállító bárka a földközi-tengeri Lampedusa szigeténél. • Törökországban eltörölték a muzulmán fejkendő viselésének tilalmát a közintézményekben. • Szíriába érkeztek az ENSZ fegyverzetellenőrei, hogy felügyeljék a damaszkuszi rezsim vegyifegyver-arzenáljának felszámolását. november Csaknem hatezer halálos áldozata és huszonhatezer sérültje volt a Fülöp-szigeteken átzúduló Haiyan tájfunnak. • Egy hónappal előbbre hozta a karácsonyt Nicolás Maduro, Venezuela elnöke, hogy a dolgozók jutalmait és a nyugdíjakat is kioszthassák december 1-jéig, amit egy héttel követtek az önkormányzati választások. • A kínai törvényhozás hivatalosan is megszüntette a munkával történő átnevelés intézményét, és enyhített családtervezési politikáján is: ezután két gyerekük lehet a házaspároknak, ha mindkét szülő egyke volt. • Politikai felelősséget vállalt, ezért lemondott a lett kormány, miután 54-en életüket vesztették Rigában, amikor beomlott egy bevásárlóközpont teteje. december Életének 95. évében meghalt a Nobelbékedíjas Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság volt elnöke, az apartheid elleni küzdelem vezéralakja. • Ál-jeltolmács „for-

dította” a világ legbefolyásosabb vezetőinek beszédét Mandela búcsúztatásán – az értelmetlenül hadonászó férfiról később kiderült, hogy mentálisan beteg, és már több bűncselekmény miatt indult ellene eljárás. • Terrorszervezetté nyilvánította az egyiptomi kormány a júliusban megbuktatott Mohamed Murszi elnök iszlamista mozgalmát. • Több ezer áldozata is lehet a dél-szudáni összecsapásoknak, melyek a Salva Kiir államfő elleni állítólagos puccskísérletet követően törtek ki. 2014. január Megnyíltak az első drogtrafikok az USAbeli Colorado államban, ahol népszavazással döntöttek arról, hogy legalizálják a marihuánát. • Ellopták II. János Pál pápa vérét, vagyis egy szövetdarabot, amely abból a reverendából származik, amelyet II. János Pál az ellene 1981-ben elkövetett merénylet idején viselt, és amelyet a San Pietro della Ienca templomban őriztek Olaszországban. • Az 1959-es forradalom óta most először vásárolhatnak új autót Kubában engedély nélkül, bár a világátlagnál nyolcszor drágábban. • Az Észak-Amerikát sújtó szokatlan hideg miatt az Egyesült Államok felőli oldalon több helyen befagyott a Niagara-vízesés. február Hetekig tartó tüntetéssorozat után az ukrán parlament elfogadta az elnök, Viktor Janukovics ellen a bizalmatlansági indítványt. • Belgium a világon először gyermekek számára is lehetővé tette az aktív eutanáziát. • 88 nemzet sportolói részvételével megrendezték a XXII. téli olimpiai



határainkon túl

Két karizmatikus elődjét, XXIII. Jánost és II. János Pált is szentté avatta Ferenc pápa április 27-én. Képünkön a zarándokok tömege a római Szent Péter téren az ünnepi Fotó: Bókay László, MTI mise előtt

játékokat az oroszországi Szocsiban. • Elhunyt az utolsó klallam anyanyelvű őslakos az amerikai Washington államban – a törzs háromezer tagja már csak második nyelvként tanulja az iskolában, vagy egyáltalán nem beszéli a klallamot. március A jogosultak 99,7%-a vett részt ÉszakKoreában a Legfelsőbb Népi Gyűlés 687 tagjáról döntő választásokon, és minden egyes jelölt a szavazatok 100 százalékát kapta körzetében, igaz, a választáson való részvétel kötelező volt, és minden körzetben csak egyetlen jelöltre lehetett szavazni. • Bár a nyugati országok már korábban bejelentették, hogy nem fogadják el az eredményt, a Krím-félszigeten tartott népszavazáson a résztvevők több mint 95%-a támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó Krí-

mi Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozzon. • Fedélzetén 239 emberrel eltűnt, valószínűleg a tengerbe zuhant egy malajziai utasszállító gép. • Meglepetésre Andrej Kiska független vállalkozó nyerte a szlovákiai elnökválasztás második fordulóját az esélyesnek tartott Robert Fico miniszterelnökkel szemben – az elnökválasztáson most először magyar jelölt is indult: Bárdos Gyula a szavazatok 5,1%-át kapta az első fordulóban. • Törvényessé tették a többnejűséget Kenyában – a keresztény többségű ország parlamentje ezzel összhangba hozta a polgári törvényeket a szokásjoggal. április Az USA Legfelsőbb Bírósága megerősítette annak a michigani alkotmánymódosításnak a törvényességét, amely tiltja a faji preferenciákat, ezzel kimondta, hogy nem



határainkon túl

Kutatás a roncsok között, miután oroszbarát ukrán szeparatisták július 17-én lelőtték Fotó: Dmitrij Loveckij MTI/AP a maláj légitársaság utasszállító gépét

kell (ugyanakkor lehet) pozitívan diszkriminálni a faji kisebbségeket az egyetemi felvételiken. • Erdogan török kormányfő bocsánatot kért az 1915-ben meggyilkolt örmények unokáitól – bár a „népirtás” szót nem mondta ki, elismerte, hogy a népcsoport tagjainak deportálása „embertelen következményekkel” járt. május A függetlenségre szavazott a résztvevők többsége a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében tartott, az oroszbarát szakadárok által szervezett népszavazáson – az eredményt azonban sem az Európai Unió, sem Washington nem ismeri el. • Az ENSZ kínzás elleni bizottsága előtt ismertetett adatok szerint 2004 óta 848 papot zárt ki a szolgálatból, 2572 vádlott esetében enyhébb ítéletet hozott a Vatikán gyermekek megerőszakolása vagy molesztálása miatt. • Törökország több nagyvárosában

erőszakba torkolló kormányellenes tüntetések törtek ki egy bányarobbanás miatt, melyek 301 halálos áldozatot követeltek. • Több mint 50 halálos áldozata van az esőzések okozta árvizeknek és földcsuszamlásoknak a Nyugat-Balkánon. • Az Udar (Ütés) párt jelöltje, Petro Porosenko nyerte az ukrán elnökválasztást, legyőzve Julia Timosenkót, a narancsos forradalom egykori vezérét. Az elnökválasztással egy időben tartott kijevi polgármester-választáson Vitalij Klicsko, egykori nehézsúlyú világbajnok bokszoló győzött. június VI. Fülöp lett Spanyolország új uralkodója, miután I. János Károly lemondott, és átadta a koronát 46 éves fiának. • A szenátus után a román képviselőház is elutasította a verespataki aranybányaberuházást elősegítő törvénytervezetet. • Letette a hivatali esküt a Hamász és a



határainkon túl Fatah mozgalom képviselőiből álló palesztin egységkormány. • A szavazatok 88,7%-ával ismét Bassár el-Aszadot választották Szíria elnökének, a szír ellenzék és a Nyugat azonban illegitimnek tekinti a választást. július Ebola-járvány tört ki Nyugat-Afrikában; Guineában, Sierra Leonéban és Libériában néhány hónap alatt csaknem 700 embert ölt meg az Ebola-vírus.• A Hamász folyamatosan rakétákat lőtt ki izraeli területek felé a Gázai övezetből, a zsidó állam pedig légicsapásokat hajtott végre, miután fiatalok elrablása és meggyilkolása újból kiélezte a palesztin–izraeli helyzetet. • Kiutasította a német szövetségi kormány az amerikai titkosszolgálatok berlini képviselőjét, miután Németországban lelepleztek két amerikaiaknak kémkedő német állampolgárt. • 283 utassal és 15 fős személyzettel a fedélzetén lelőttek egy maláj utasszállító repülőt az orosz–ukrán határ közelében, a tragédiát senki sem élte túl; a gépet valószínűleg oroszbarát szakadár harcosok lőtték le tévedésből, mivel azt hitték, hogy ukrán katonai gép. augusztus Csaknem hatszáz halálos áldozatot követelt Kínában egy 6,5-ös erősségű földrengés, melyben 12 ezer ház omlott össze. • Megérkezett az Egyesült Államokba Meriam Ibrahim, az a szudáni nő, akit halálra ítéltek, mert feleségül ment egy keresztény férfihoz annak ellenére, hogy apja muszlim volt, így muzulmánnak számított, bár anyja keresztény hitben nevelte. • Újabb két országba, Sierra Leonéba és Szenegálba is eljutott az ebola-vírus; eközben meggyógyult két amerikai ebolás, akiket kísérleti stádiumban lévő gyógyszerrel kezeltek az Egyesült Államokban, két másik beteg azonban a


kezelés ellenére meghalt. • Porosenko ukrán elnök szerint orosz reguláris erők hatoltak be országába a hetek óta tartó kelet-ukrajnai harcok során, Oroszország EU-nagykövete azonban cáfolta ezt, szerinte csak szolgálattól már visszavonult vagy szabadságon levő katonák segíthetik önkéntesként az oroszbarát szakadárokat. • Lefejezett egy másfél éve elrabolt amerikai haditudósítót és az ezt bemutató videót elérhetővé tette az interneten az Iszlám Állam, hogy bosszút álljon, amiért az Egyesült Államok légitámadásokkal segíti az iszlám fundamentalista szervezet ellen harcoló iraki és kurd erőket. • Ötven nap ostrom után nem meghatározott idejű tűzszünetben állapodott meg Izrael és a Hamász, melynek értelmében Izrael enyhít a Gázai övezet blokádján, és beengedi a segélyeket és az újjáépítéshez szükséges alapanyagokat. • Zavargások törtek ki a Missouri államban található Fergusonban, miután fehér rendőrök lelőttek egy fekete tinédzsert. • Kitört a Bardarbunga vulkán, mely a legnagyobb izlandi gleccser, a Vatnajökull alatt fekszik, a láva azonban a gleccseren kívül, egy hasadékból ömlött, így a folyamat nem járt a jégfolyam jelentős olvadásával. szeptember 55 Greenpeace-aktivistát, köztük három magyart ítéltek két hónap felfüggesztett börtönbüntetésre birtokháborítás miatt Franciaországban, mert behatoltak egy atomerőműbe. • Fegyvernyugvásról szóló megállapodást írtak alá Minszkben a keletUkrajnában harcoló szakadárok képviselői és Kijev. • Pekingben elindult a Formula-E versenysorozat, melyben elektromos hajtású formaautók versenyeznek – a futam közben a versenyzők autót cserélnek, hiszen egy akkumulátorral nem bírják végig a versenyt a kocsik.

147


hirdetés



hirdetés


149


hirdetés



hirdetés



sorsok, emberek

A galambigazolvány és egyéb tudós történetek Herman Ottó, a páratlanul nagy magyar lélek Német nevű, páratlanul magyar lélek. Így jellemezte Herman Ottót, a sokoldalú tudóst, közéleti embert, újságírót munkásságának egyik méltatója, Lembracht Kálmán. Emlegetik úgy is, mint az utolsó magyar polihisztort, a néprajztudomány és a zoológia hazai megalapítóját, publicistát, Kossuth barátját, harcos népszónokot, ellenzéki képviselőt és tudománynépszerűsítő cikkek százainak szerzőjét, tudósnemzedékek nevelőjét. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy kiválóan rajzolt, fényképezett, levelei, tárcái irodalmi értékűek, akkor is csak futólag jellemeztük sokoldalú tehetségét.

F

elvidéken, a mai Breznóbányán született száznyolcvan éve, 1835. június 26-án egy meglehetősen szegény szász családba. Apja sebész felcser volt, aki azonban nagy természetbúvár lévén, egy életre meghatározta gyermeke érdeklődési körét is. Megtanította fiát preparálni, megismertette vele a különböző állat- és növényfajok jellegzetességeit. A család 1847-ben költözött a Miskolc melletti Alsóhámorra, ahol elvégezte az evangélikus főgimnáziumot, majd kitanulta a lakatosmesterséget. Mindössze 13-14 éves volt a forradalom és a szabadságharc idején. Feljegyezték, hogy Herman Ottóban már ekkor is izzott a hazafiság. Megszökött otthonról, hogy beálljon honvédnak. Nem rajta múlott, hogy terve nem sikerült: a vézna gyereket hazaküldték a jóérzésű katonák. Hihetnénk, hogy meglepő ez a hazafias felbuzdulás, hiszen Herman Ottó 5 éves koráig egy mukkot sem tudott magyarul, mivel otthon is csak németül folyt a szó, s anyja, akitől tanulhatta volna, maga sem beszélte

a nyelvet. Nem volt ez akkortájt ritkaság, a nagy magyarok közül Liszt Ferencnek, Széchenyi Istvánnak sem ez volt az anyanyelve, sőt felnőtt korukban is csak nehézkesen, vagy egyáltalán nem használták a magyart. iskolázatlan tudós Herman Ottó akármekkora tudós volt is, soha nem végzett felsőbb iskolát, ha csak nem számítjuk annak a bécsi politechnikumot, ahol se zoológiát, se néprajzot nem tanítottak. Ez önmagában még nem lett volna olyan nagy baj, sokkal inkább az, hogy apja halála után pénz híján ezt is hamarosan abba kellett hagynia, s hogy előteremtse az élelemre és szállásra valót, lakatosmesterként helyezkedett el. Annál többet olvasott, autodidakta módon mindenféle tudományba beletanult. Rendszeres látogatója volt a Természettudományi Múzeumnak, ahol hamarosan hasznosították is tudását, rajzkészségét és preparátori képességeit. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg számára váratlanul be nem vonultatták



sorsok, emberek katonának. Azért váratlanul, mert Herman Ottó süket volt. Ha nem is teljesen, de fokozatosan romlott a hallása, ezért amikor megkapta a sorozásra szóló behívót, ügyet sem vetett rá. Amikor pedig elővezették, egy buzgó katonaorvos szimulánsnak ítélte, s alkalmasnak nyilvánította. Így hát 1857ben harminc évre bezsuppolták, s csak egy jószívű s beosztottja szellemi képességeit becsülő tábornoknak köszönhette, hogy hat év után leszerelhetett, s élete visszatérhetett a rendes kerékvágásba. A bécsi Természettudományi Múzeumban végzett munkálkodásának köszönhette, hogy 31 éves korában megpályázhatta és elnyerhette a Kolozsvári Múzeum Egylet „konzervátori” állását. Nem volt ez persze nagy karrier, hiszen Brassai Sámuel, az akkor frissen alapított intézmény vezetője saját fizetéséből szakított le egyharmadnyi részt számára, ami az éhenhaláshoz sok volt, a megélhetéshez kevés. Talán ez volt az egyik oka, hogy megízlelte az újságírást is. Elsősorban tudománynépszerűsítő cikkek láttak tőle napvilágot, de egyre inkább belekóstolt a helyi és az országos közéletbe, a politikába is. Kolozsvár egyre tekintélyesebb alakja lett Herman Ottó. Azzá tette gyarapodó tudományos tekintélye, megjelent munkái, mint a Magyarország pókfaunája vagy A magyar halászat című kézikönyvei. Mindezt mindenféle hivatalos stúdium nélkül. Amikor ez szóba került, csak annyit válaszolt: „Se kedvem, se türelmem áttanulmányozni mások műveit.” Népszerűségét csak fokozta jellegzetes megjelenése: lobogó, vállig érő haja, olasz carbonari kalapja, földig érő, lebegő köpenye. Mindezen közben szakadatlan gyűjtő, óriási levelezést visz, lapot szerkeszt. Szorgalmasan gyűjtögeti ismereteit a pókokról. Bejárja az egész országot, Erdélyt. S bár maga is megvallja, hogy „kevés olyan

állat van a világon, amelyről a közönség úgy irtózik, mint a póktól”, megírja háromkötetes művét, a Magyarország pókfaunáját. S közben olyan kérdésekre is kiterjed a figyelme, mint a szőlőtetű, a nagy filoxérajárvány idején, melynek megfékezésére voltak megvalósítható javaslatai. Megírja a gyakorlati kendertermelés kézikönyvét. Úgy érzi, Kolozsvár nem becsüli meg eléggé, fizetése nem emelkedik, alig tudja fenntartani saját magát. Tudományos és emberi értékeit ismerő barátai marasztalása ellenére egyik napról a másikra otthagyja a várost, az állását, s egy fillér nélkül indul el a semmibe. Bátor vállalkozás, s mint később kiderül, nem is haszontalan. Igaz, addig még vár rá egy kitérő. Ez a kitérő Szászvesszősre, Bedőházy János gazdaságába vezetett, ahol a természettudóst nem kevesebb, mint másfél évig látták vendégül kosztra, kvártélyra. Herman Ottó hasznosítható gyakorlati gazdálkodási tanácsokkal igyekezett meghálálni az önzetlen vendég-



sorsok, emberek szeretet, s közösségi mivolta is kapacitálta: a környékbeli gazdáknak tanfolyamot, a megyének agrárkiállítást szervezett. . Félelmetes polemikus Nem világos, hogy miért, de tény, hogy Bedőházy Jánossal való barátsága másfél év után megszakadt, s Herman elhagyta a házat, amit évek múlva egy bocsánatkérésnek is beillő levéllel igyekezett enyhíteni. Az ok alighanem az volt, hogy a természetkutató rosszul viselte a vidéki elzártságot, s kényelmetlenül érezte magát hosszadalmas vendégként. Amúgy se a megbocsátás, se a bocsánatkérés nem volt jellemző rá. Ha a legkisebb támadást érezte személye ellen, keményen visszavágott. Nem csoda, hogy kortársai így jellemezték: agresszív debatter, félelmetes polemikus ez az alkotó lángelme. Emlékezhetnénk vitriolos tollára, amikor kollégája azzal vádolta meg, hogy egyik gyűjtőútja nem volt eléggé eredményes. Ennél vidámabb a Gyulai Pállal megesett története. Gyulai, a nagy kritikus, egyetemi tanár, a főrendiház tagja, Görgey Artúr személyes jó barátja – már csak ezért is éles ellentétben állott a Kossuthtal hasonló kapcsolatot ápoló Herman Ottóval – 1887-ben a Miskolc melletti Hámorban írt Az erdei lak címmel egy verset, mely a Budapesti Szemlében jelent meg, s melyben, egy vadgalambbal történt találkozását írja le. Olvasván a verset, Herman, a természettudós tollat ragadott, s országos lapban tette közzé leleplezését, miszerint az eset nem történhetett meg, mert azon a környéken vadgalambok nem élnek. Erre aztán a sértett szerző egyenesen a megyei fővadásztól, a kormánypárti főjegyzőtől hozott igazolást, hogy igenis vannak a szóban forgó helyen ilyen madarak. „A diósgyőri koronauradalom minden erdésze s minden vadásztársam igen jól

tudja s én magam is folytonos tapasztalásom után igazolom, hogy a diósgyőri Hámort környékező erdőségben, mind a Hámor közvetlen közelében, mind a távolabbi részeken gerlék, vadgalambok, úgynevezett székácsgalambok folyvást tartózkodni szoktak nyári időben, s azok ott messzire hallgatóan nyögdécselnek, turbékolnak és búgnak. Ezt én úgy a galambászat, mint a költészet érdekében jó lélekkel bizonyítom, a közigazság így hozván magával. Miskolcon, 1890. február 17-én. Lévay József s. k., Borsod vármegye főjegyzője és gyakorló vadász.” Így folyt az ádáz csata hónapokon át, levelekben, tárcákban. A periratokat Herman Ottó ezzel a megjegyzéssel zárta le a maga részéről: „Csak egyikünk halálával fog végződni”. A vitát végérvényesen Bársony István, a nagy magyar vadászíró döntötte el. „Igaza volt Gyulainak, amikor azt írta, hogy ő vadgalambbúgást hallott a Hámor körül, ahol Lévay bizonyítványa szerint igenis voltak akkoriban is »úgynevezett« székácsgalambok (ezek is vadgalambok). De igaza volt Herman Ottónak is, aki abból indult ki, hogy a »vadgalamb«, a »columba oenas« csak odvas fákban költ, s így ott, ahol nincs nagy erdő (a Hámor táján akkoriban nem volt), nem is hallani ennek a vadgalambnak a búgását.” Párbaj nem lett a dologból, pedig ettől, tudós mivolta ellenére, Herman Ottó sohasem riadt meg. A fáma arról is tud, hogy egy ízben a nagyothalló Herman Ottó a rövidlátó Wahrmann Mórral állott ki pisztolypárbajra, s míg Wahrmann segédeitől tudakolta: „merre célozzak?”, addig a nagyothalló Herman egyre faggatta barátját: lőtt-e már ellenfele?



sorsok, emberek De ezek a történetek már Budapestre vezetnek. Herman Ottó sorsában ugyanis jótékony változás állott be. Trefort Ágoston kultuszminiszter kinevezte a Magyar Nemzeti Múzeum állattani osztálya őrsegédének. Ez ugyan nem volt magas beosztás, de biztos állás, sőt lakhatás is, magában a Nemzeti Múzeumban, a földszinten. Ott lakott a Sándor út és a Múzeum utca sarkán egy viperával. Ezt őrizte Csóri kutyája. De ezen a fronton lakott a múzeumot igazgató Pulszky Ferenc is, akinek szalonjába Herman Ottó is bejáratos volt, s ahol megfordult a magyar szellemi és politikai élet szinte minden fontos kiválósága. Süketsége ellenére is a társaság közkedvelt tagjává lett. Egy alkalommal például Liszt Ferencet parodizálta oly módon, hogy kenyérgalacsinokat ragasztott az arcára, utalva a nagy zeneszerző bibircsókjaira. A tréfa nagyon is jól sikerült, mindenki dőlt a nevetéstől, amikor megjelent az ajtóban Liszt Ferenc… Hogy zokon vette-e a mester a kifigurázást, arról már nem szól a fáma. Tudomány népi nyelven A természettudós ismertsége és elismertsége is egyre növekedett, s rangja egyre magasabbra kúszott, immár nemcsak tudós körökben. Szegeden alsóházi képviselővé választották, több ciklusban harcos ellenzéki honatyaként vett részt a parlament munkájában, s szónokként is elismertséget szerzett magának. Tekintélyét csak növelte, hogy Kossuth Lajos is kitüntette barátságával. Folyamatos levelezésben álltak, kétszer személyesen is találkoztak. Aki azt hiszi, hogy munkájától elragadta a társasági élet vagy a politika, az nagyon is téved. Megszállottan vetette bele magát a munkába, egyszerre száz dologgal foglalkozott. Nemzetközi ornitológiai kongresszusokat szervezett, 53 éves korábban

az északi sarkkörön túl tanulmányozta egyebek mellett a madarak vonulását, s közben folyamatosan gyűjtött, gyarapítva ezzel a Nemzeti Múzeum gyűjteményét. Tanulmányt írt a madarak hasznáról és káráról, a magyar ősmesterségekről. Nevéhez fűződik az első magyar állatvédő egylet megalakítása. Ennyi tennivaló közepette végül nősülésre is rászánta magát. A nálánál húsz évvel fiatalabb Borosnyai Kamillát vette nőül, s élt vele harmonikus házasságban. Idős korára szívesen időzött – ma így mondanánk – „hétvégi” házában Lillafüred környékén, s feljegyzések szerint még hetven évesen is úgy ugrotta át a telkét átszelő patakot, mint a zerge. Nem szóltunk még Herman Ottó nyelvművelő tevékenységéről. Ösztönösen, a népnyelvhez nyúlva teremtett tudományos fogalmakat, melyek természetesen és gyorsan vertek gyökeret, megteremtve ezzel számos tudományág szaknyelvét, s ezzel például szolgálva másoknak is. Elhunyta is regényes. Időben végrendelkezik. 1914. december 27-én kéri, tolják az ablakhoz. Csendben búcsúzik a naptól, fél óra múlva megáll a szíve. Tudománytörténészek, életrajzírói vitatják, nagy tudós volt-e Herman Ottó. Nagy ember, nagy magyar bizonyosan. Példa erre egész élete és munkássága, szorgalma, hihetetlen tenniakarása. Nem a XX., hanem a XIX. század szülötte, akinek nem volt türelme a tengernyi tudományos irodalomhoz, nem értette a modern technikákat és laboratóriumi technológiákat. Csak abban hitt, amit maga látott, maga tapasztalt. A magyar tudomány rengeteget köszönhet neki. Nevét őrzi a miskolci múzeum, emlékét számtalan könyv, szakcikk és múzeum, melyek alapításában oroszlánrésze volt. V. Cs.



sorsok, emberek

Eltörött a hegedűm... Zöld erdő mélyén, kis patak szélén, Párjával csendesen él egy cigány. Vén öreg ember, nótája nem kell, Senkinek sem kell a nótája már. (Kondor Ernő nótaszövege) Nem zöld erdő mélyén, nem kis patak szélén, hanem a hetedik emeleten lakik egy egri lakótelepen. Esztendeje már, hogy nem jár ki a parkba levegőzni. Hegedűje a tokjában szunnyad. Amikor utoljára megkísérelte, hogy megszólaltassa, kiesett a kezéből. Érzékeny jószág, fája megrepedt. Javítását sem szívesen vállalták, mivel híres mester munkája, hosszú ideig járt utána a család, hogy valahol megreparálják. Most az unokája őrzi, s állítja: ha a famíliából valaki érdemes lesz rá, örökölheti. Jogot szerezhet, hogy folytassa a hagyományt. Szép hagyományt folytathatna. Váradi Lajos cigányprímás előadóművész világot járt hegedűje nagy sikerek tanúja, prímásversenyek győztese volt. n Czinka Pannáé (XVIII. század) volt az első igazi cigányegyüttes. Összetétele: két hegedűs, egyik közülük a prímás, a másik a kontrás, egy cimbalmos és egy bőgős. Általános gyakorlat szerint máig ez a kötelező legkisebb létszám és összeállítás. Ebből a prímás a dallamot játssza, a többiek dolga a harmóniai és ritmuskíséret. Ebben az időben a jóindulatú, lelkes, művelt zenészek – maga Liszt is – „szokatlannak”, „merésznek” találták a cigányok együttes játékát. n Népes család veszi körül – ahogy ők nevezik – a Tatát. Fürge járású menyecske,

az egyik unoka felesége nyit ajtót, amikor bekopogtatok a 81 esztendős Váradi Lajoshoz. Az egykor hírneves zenész már nehezen mozog, széken ülve üdvözöl, rövid mosoly suhan végig az arcán, ahogy megismer, nyújtja a kezét. Régen találkoztunk. Ritkás haja ősz lett, vékony bajuszát, arcának sokak által jól ismert jellegzetességét levágta. Emlékezetes mozdulat: amint álla alá igazította a hegedűt, arcán nyomban ott a huncut mosoly, s a bajusz is szélesebb lett a kivillanó fogak fölött. Nevetett a hegedű akkor... Szomorkás ez a mosoly most, ahogy az egykor történteket soroljuk, amint a vidám esztendőkre emlékeztetem. Közös élményeinkre, a cigányzenés vacsorákra. Mivel a hegedű nincs itthon, helyette inkább a falon lévő fényképek adnak ihletet. Segítenek előhozni a család történetének feledésre ítélt emlékdarabjait. – Ő itt a képen a nagyapám, még fiatalon. Amott az ő nagyapja, aki klarinétos volt, mellette az édesapja, a dédapám, hegedűs, amott testvére, ugyancsak zenész. Muzsikus az egész família. Ők voltak generációkon át Eger környékének legismertebb cigány muzsikusai. Összeálltak bandába, egymástól tanulták a zenélést, gyermekkoruktól fogva. Nagyapám is az ő apjától tanult, de ő már járhatott zeneiskolába is, képzett zenész lett, „A” kategóriás előadóművész. Később már ő tanította a fiatalabbakat. Az unoka, Kozák István „viszi a prímet”. Többnyire ő beszél inkább csendes nagyapja helyett, aki csak bólint a székében ülve, legfeljebb néhány halk szóval egészíti



sorsok, emberek

A prímás: Váradi Lajos

ki a történetet. Lajos felesége, a férjével hasonló korú Mancika már beszédesebb. Ajánlja, hívjuk csak Mancinak, mindenki így szólítja a családban a szikár-vékony Lakatos Margitot. Mancika így mesél a híres hegedűről: – Eleknek hívták a híres miskolci hegedűkészítő mestert, Elek Sándornak, aki Lajos hegedűjét készítette. Jólelkű ember volt, egyszer én is elmentem hozzá, engedményt is adott az árból, meg azt is megengedte, hogy apródonként fizessünk. Fiatalok voltunk akkor még, ugye. Én a dohánygyárba jártam két műszakba, három gyerek mellett, úgy raktuk össze a pénzt. – Szegények voltak... Mancika tiltakozik. Nem voltunk szegények, mondja némi büszkeséggel a hangjában. Így aztán az ő családjáról is többet megtudok. Amennyire az egykori emlékek

megőrződtek, annyi bizonyos, hogy az ő felmenői közt nem volt muzsikus, ám gazdag emberek voltak, több kocsmát birtokoltak a környékbeli falvakban, több házuk Sirokban, Szalókon, „az egyiket nagyanyám vette édesapámnak”. – Kulákok is voltunk, a nagyapám meg csendőr, megszöktette a nagyanyámat, ezért maradtunk ki a vagyonból. Lehet, hogy nem is volt cigány – emlékszik néhány részletre a család történetéből, mintegy magyarázatképpen, hogy őt a művészetükre büszke Váradi rokonok nehezen fogadták be. – Cigány? Mondjon nekem egy tiszta magyart, de tiszta cigány származék sincs – szól közbe emeltebb hangon az unoka, Kozák István. – Bennem is kevert vér folyik, magyar is, cigány is, zsidó is. Fontos ez? Engem a nagyapám nem úgy nevelt, hogy cigány vagyok, hanem úgy, hogy legyek



157

sorsok, emberek

A régi zenekarból már csak a brácsás és a klarinétos maradt

ember. A hetvenes években sok pénzt költött arra, hogy zenét tanuljak, zongorám is volt, de én inkább a vendéglátóiparban szereztem szakmát, vállalkozóként dolgozom, üzleteim vannak. Mindegyik gyerek a kezébe foghatta a hegedűt. Az én felnőtt gyerekeim sem lettek zenészek, a legkisebb a nyolcéves lányka, ha tehetsége van, muzsikálhat, de nem erőltetem. A családban, akik zenészek lettek, zongoristák, hegedűművészek, unokatestvérem fia, Balogh Dezső konzervatóriumot végzett, megnyerte az országos bárzongorista versenyt, most kapott állást egy szállodában. Szomorú helyzet. A cigányzenekarok lassan eltűnnek. Több száz cigányzenész állás nélkül tengődik. Eltűnik a tradicionális magyar zene... n A hivatásos szórakoztatást – így a hivatásos szórakoztató zenélést is –, mint tisztes-

séges emberhez méltatlan foglalkozást, Európa-szerte, de nálunk különösen, a huszadik századig lenézték. Nem kis mértékben ez az oka annak, hogy a hangszeres népzene hivatásszerű művelése nálunk a cigányzenészeknek jutott; ezzel együtt ők váltak legfőbb örököseivé és hordozóivá a hajdani sokszínű magyar népi hangszeres hagyománynak is. A falusi cigányzenészek zenélése tehát része a magyar népzenei hagyománynak. (Sárosi Bálint: Cigányzene) n Váradi Lajos bandája bejárta szinte az egész földkerekséget. Közvetítők révén, a magyar kultúra követeiként Reykjavíktól Abu-Dzabiig mindenütt megfordultak. Hónapokat dolgozott szállodákban az egykori NDK-ban. Újsághírek szerint egyszer Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész is találkozott a zenekarral, s



sorsok, emberek úgy nyilatkozott, irigykedve hallgatta őket, mert „ahogy ők játszanak, azt iskolában nem lehet megtanulni.” Izlandon több száz kilométerről is eljöttek a magyarok, hogy hallgassák őket, Finnországban szűnni nem akaró ováció fogadta a fellépésüket. Mancika néha meglátogatta férjét a közelebbi országokban. Aztán a tragikus nap. Éjszaka, a munkahelyéről, az egri szállodából hazafelé, egy jogosítvány nélküli fiú, áttérve az ő sávjába, frontálisan ütközött Lajos autójával. Az örökmozgó, szikár, szívós muzsikusnak keze, lába összetört. Talán a lelke is. Hat hónap rehabilitáció. Rendszerváltás, privatizáció, a banda is szétszéledt, a prímás néhány hónapig próbálkozott szalonzenével egy elegáns cukrászdában, aztán végleg pihenni tért a hegedű. Négy évvel ezelőtt egy szilveszterestén szólt utoljára mestere kezében. Egy étteremben, a családnak, ahol az egész népes família összejött. „Sírt mindenki. Mintha sejtettük volna, hogy ez lesz az utolsó” – emlékszik vissza az unoka. Jöttek egymás után a betegségek, műtétek. Váradi Lajos az idén 81 éves. A magyar népzenét közvetítő cigánymuzsika nagy korszaka az élete. n Egykor hírneves bandájának két tagját némi nyomozás után az egri Szépasszony-völgyben találom. A brácsás Szajkó Gyula és a klarinétos Lakatos Béla egy étterem szezonban foglalkoztatott cigányzenekarának tagja ma is. Állandó zenekar rajtuk kívül nincs is másik, egy-két banda áll össze alkalomszerűen. A régiek közül a kontrás, a bőgős és a cimbalmos már az égieknek muzsikál. – Szép idők voltak, amikor a világot jártuk – mesélnek szinte egymás szavába vágva. – Törökországban, a Boszporusznál

egy szálloda huszadik emeletén laktunk, beláttuk a várost, a tengert. Az izlandi három hét nemcsak a muzsikálásról meg a magyarokról volt emlékezetes. Nagy viharban repültünk, amikor végre leszállt a gép, a svéd pilóta azt mondta, imádkozzunk, mert most újraszülettünk. Nem sok híja volt, hogy lezuhantunk... Lakatos Béla Abu-Dzabit emlegeti: – A szálloda egyik termében, ahol csak férfiak voltak, arab zene szólt. Bementünk, hallgattuk, aztán gondoltam egyet, beültem a klarinéttal a zenészek közé, elkezdtem velük játszani. Azt a keleti zenét. Nem volt gond, rögtön fölvettem a dallamot, a ritmust, aztán jöttek a többiek is, együtt muzsikáltunk. Óriási volt a siker. A prímást hozom szóba. Becsülték, tisztelték, állítják nyomban, szigorú volt, sokat lehetett tanulni tőle, heti három alkalommal délelőttönként próbákat rendelt. A klarinétos jó néhány évtizede szinte gyerekként, 19 évesen került a zenekarba, ahol korábban apja is muzsikált. Szajkó Gyula, a brácsás Váradi Lajossal egykorú. Amíg egészsége bírja, le nem tenné a hangszerét. Tőle tudakolom, volt-e Lajosnak kedvenc nótája, emlékszik-e még rá. – Hogyne emlékeznék! „Nincsen nagyobb boldogságom, mint ha rólad mond mesét az álmom...” – idézi máris a nóta első sorát. Összeáll a zenekar. A hegedű jelt ad, a többiek nyomban csatlakoznak, szétárad a muzsika a kerthelyiségben. Feléjük fordulnak az arcok, csendes lesz a szó az asztaloknál. Játszik a banda. „Feledem, hogy bánat is van”, énekli a hegedű az egykori prímás kedvenc nótáját. Váradi huncutul mosolyog. Vékony bajusz a kivillanó fogak fölött... Hekeli Sándor



159

sorsok, emberek

Ez az anyag tud valamit

Nagy fehér ló a parafán Baranyai Márta képző- és festőművész tizennégy éve kísérletezte ki egyedi alkotói módszerét, a parafára festést. Ez a szép, természetes anyag egyaránt rendelkezik a bőr és a fa kedvező tulajdonságaival, ezért bőr–parafa kombinációjú ékszereket, használati tárgyakat, ruházati tartozékokat is készít, festett díszítésekkel.

H

ogyan is találkozott a parafával? Annak idején festményeihez keresett új hordozóanyagokat, felületeket. Több anyagot is kipróbált, így került a kezébe egy darab parafa is. Festett rá egy fehér lovat, és mikor az szinte megelevenedett, azonnal érezte, hogy ez az anyag „tud valamit”. Lázas kísérletezésbe kezdett, és évek alatt sikerült megismernie a parafa számtalan jó tulajdonságát. Saját elképzelései és ötleteinek megvalósulásai láthatók művein. Miért pont lovat festett először parafára? Mert a lovak külső-belső szépsége, harmóniája mindig nagyon megragadta. Gyerekkorában a szomszédságukban élt egy fuvaros család, akiknek hatalmas muraközi lovaik voltak, és sokat játszott ezekkel a csodálatos állatokkal. Később képzőművészeti tanulmányai során szembesült azzal, hogy a ló az egyik legősibb témája a képzőművészetnek az emberábrázolás mellett. Évek alatt kitapasztalta, hogy festményei témavilágához igen jól használható a parafa felületének strukturáltsága. Az „Őskultúrák őrizői” című sorozatában szereplő kőtöredékek és faragványok ábrázolásához remekül illik rusztikus, lyukacsos szerkezete. Gyakran használ meleg vörösesbarna, okker színt, a hidegebb árnyalatú képeinél pedig a földszínekhez közelítő mohazöld, szürkéskék a jellemző. Ezek a parafára

Szökkenés

készült, különleges hatású festmények rendkívül tartósak, mert miközben a víz lepereg a felületről, az olajfesték és hígítói mélyen beszívódnak. A több rétegben felhordott festék nem repedezik meg és nem is pereg le, mint a hagyományos vászon alapú képekről. Az ilyen képek viszont jóval munkaigényesebbek. Munkássága javát az elmúlt időszakban a parafa felhasználásával készült képző- és iparművészeti alkotások teszik ki, de azért



sorsok, emberek nem szakadt el teljesen a hagyományos, megszokott technikáktól sem. Ezeknek a témája is jellemzően hagyományos, például tájkép, csendélet. Másik specialitását, a portréfestést többnyire a megszokott vászon vagy farostlap hordozókra készíti – amennyiben természetes, valósághű hatást szeretne elérni. Mert – mint mondja – parafára is festhető arckép, de az anyag sajátosságai miatt leginkább antik-barnás szépia színvilágú az eredmény. n Baranyai Márta 1962-ben született Budapesten. A rajz és festészet mellett tanult könyvrestaurálást, kerámiakészítést. Eddigi munkája során tervezett játékokat, filmplakátokat, csomagolásgrafikát. Dolgozott rajzfilmstúdióban is, és évekig készített külföldi megrendelésre tenyérnyinél is kisebb miniatűr festményeket. Parafafestményeivel 2004-ben lépett először a nagy nyilvánosság elé és mutatkozott meg nemzetközi szinten is a Genius–Europe című találmányi kiállításon, ahol Genius-díjat kapott. n A parafa valójában az örökzöld paratölgy (Quercus suber) folyton újranövő kérge. A 200-250 évet megérő mediterrán növény maximális magassága 20 méter, jellemző mérete azonban csak ennek a fele. Törzse lehet akár 1 méter átmérőjű is. Amikor törzse 5-10 centi vastagságúra hízik, lekaparják róla az akkor még csak legfeljebb cserzésre használható, vékony első kérget.

Dalmát ívek

Minősége minden vágásnál egyre javul. 8-9 évenként 4-6 centi vastag réteg hántolható le róla. A nagyobb, akár 20 cm-es vastagsághoz tovább, 12-18 évig kell pihentetni a fát. A kéreglefejtés során a fa nem károsodik, azaz az anyag kinyeréséhez nem kell kivágni a fát, az 150 éves koráig ad egyre jobb minőségű parafát. Azt követően azonban egyre gyengül kéregtermelése. Általában ilyenkor vágják ki. A legjobb minőségű parafát adó paratölgyek Portugáliában teremnek. Kedvező tulajdonságait az építőiparban már rég felfedezték. Különleges előnye, hogy nem penészedik, nem korhad, szemben a fával. Fagyálló és sugárzásálló, emellett légáteresztő, páraelvezető tulajdonságú, a víz lepereg róla. Üvegdugaszolásra a XVII. századtól alkalmazzák. Számos jó tulajdonságának köszönhetően az űrtechnológiában is alkalmazzák. Bognár Mária



sorsok, emberek

Száz éve született Szeleczky Zita

Mint bujdosó igric… „Szépséget a békében, hitet a háborúban, vigaszt az összeomlásban, reményt a hontalanságban – adhat-e valaki ennél többet nemzetének?” – ezt a versidézetet még életében választotta sírfeliratául a száz esztendővel ezelőtt, 1915-ben született Szeleczky Zita, aki vitathatatlan tehetsége, szépsége ellenére ellentmondásos alakja a magyar színművészetnek. 1933-ban letett érettségije után azonnal megkezdte színészi tanulmányait, s már 1936-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjasa lett. Karrierje innen nagy lendületet vett: 1944-ig összesen 27 filmben játszott főszerepet, miközben 1937-ben lediplomázott a Színművészeti Akadémián, s rendes tagja lett az ország első színházának, majd a Fővárosi Operettszínházba, onnan a Madách Színházba szerződött, míg 1944-ben ismét a Nemzeti alkalmazta. A sátán hálójában Színészi pályájának kezdeteit így idézte föl egy interjúban: „Hetedikes gimnazista koromban álltam elő azzal a kéréssel, hogy színész lehessek. Különösen édesanyám családja ellenezte a dolgot, de édesapám bízott bennem, hogy kiváló leszek ezen a pályán is. Legnagyobb bánatomra sohase láthatott színpadon, mert még csak az előkészítőre jártam az Akadémiára, amikor meghalt.” A Színművészeti Akadémián Ódry Árpád lett az igazgatója, és tanította is. „Ódrynak köszönhetem, hogy belém plántálta a magyar vers iránti szeretetet. De másik két tanárom is kiváló volt. Kiss Ferenc a nemzeti színházi játékstílust hozta, míg Góth Sándor a könnyebb, természetesebb viselkedésre tanított bennünket.”

Huszonhét filmben játszott főszerepet

Színésznőként hamar népszerű lett, elsősorban a mozivászonról hódított. Pedig Ódry Árpád nem nézte jó szemmel, hogy ígéretes színésznőjét a filmipar készült beszippantani, mondta is neki, hogy „maga is a sátán hálójába került”.



sorsok, emberek

Várkonyi Zoltán és Szeleczky Zita a Madách Színházban, 1944-ben

Közszerepelésének megítélése azonban ellentmondásos. Egy hungarista (nyilas) esten a Föl a szent háborúra című, az oroszok elleni harcra buzdító Petőfi-verset szavalta el. 1944 végén már nyugat felé menekült családjával a szovjet hadsereg elől, s 1945ben elhagyta az országot. A Népbíróság távollétében három év börtönre és vagyonelkobzásra ítélte. Egy visszaemlékezésben mondja: „Jöttek az oroszok, és rettenetes dolgok történtek. Nyugat-Magyarországon vártuk, hogy még visszatérhetünk, és csak az utolsó pillanatban menekültünk, amikor az oroszok már ott voltak mögöttünk. Aligalig bírtunk bekerülni a sorba, mert sok ezernyi menekülő hömpölygött ott…” Sajtóhírek szerint öngyilkos lett, amit akkori férje, Haltenberger Gyula is megerősített. Valójában Ausztriában és Olaszországban élt, majd 1948-ban Argentínába költözött, ahol kezdetben a Magyar Színjátszó

Társaság előadásain szerepelt. Úgy tűnt, hogy itt is beindul filmes karrierje, Clark Gable partnereként játszott egy filmben jelentős szerepet – egy magyar emigráns hegedűművészt alakított –, de a várt folytatás elmaradt, amiről később csak ennyit mondott: „itt is elértek az intrikák.” 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, s fellépett emigráns német színházak előadásain is. 1949–1974 között a világ magyar településeit látogatta önálló műsoraival. Büszke magyar Magyarságára mindig büszke volt, tehetségét a nemzeti érzés életben tartásának szolgálatába állította az emigráció évtizedei alatt is. A legeldugottabb, kicsiny, 60 személyes magyar házakban éppúgy fellépett, mint az óriási létszámú magyar kolóniák nagy színházaiban. Bárhová



sorsok, emberek ment a nagyvilágban, először „Balassától napjainkig” című szavalóestjével kezdett. Önvallomásában – amit a keresztfia, Jávor Zoltán által 2012-ben kiadott Hit és magyarság című kötetben olvashatunk – írja: „Ha azt mondják, szép voltam, azt a jó Isten adta. Ha tehetséges voltam, azt is a jó Isten adta. Én büszke egyetlen dologra vagyok: hogy Isten érdemesnek tartott arra, hogy a magyar nemzetbe születhessek. Ez az egyetlen büszkeségem. Mert ilyen nemzet nincs még egy a Földön. … Nem is tudjuk, milyen csodálatos nyelvet beszélhetünk. Szeretném, ha ezt minden magyar átérezné a világon. Ne gondolják, hogy ez túlzott hazafiság vagy sovinizmus…” Az 1956-os forradalom is mélyen megérintette, novemberben gyújtó hangú felhívással fordult a világ asszonyaihoz, levélben tiltakozzanak az ENSZ-nél, hogy a szervezet ne hagyja leverni a magyarok szabadságharcát. Ha eddig a művészi igény, az irodalom volt is a jelszava, akkor az otthonról érkező híreket hallva fejest ugrott a politikába. Az argentin állami rádió több hónapos, Magyarországról szóló előadás-sorozatra kérte fel. Minden hónap egy bizonyos napján Magyarországról, történelméről, a magyar nőkről, nagy költőkről beszélt. Magától értetődően spanyolul. Ezeket az anyagokat később magyarra fordította, és cikk formájában elküldte az amerikai magyar lapoknak. Irodalmi esteket állított össze 1956 témakörében (Magyarország a népek Krisztusa), és 1957 novemberében az Argentin Nemzeti Színházban (Nacional Cervantes) ünnepi estet rendezett „Argentína – Magyarország köszöni neked” címmel. 1962-ben az Egyesült Államokba költözött, s szinte azonnal fölvette a kapcsolatot Wass Alberttel. Levelezésükből kiderül, hogy a későbbiekben az „egyetemes magyar

ügy” szolgálatában végzett munkájukban szorosan együttműködtek; „…mint bujdosó igric, szeretném bejárni az egész világot, hogy egy-egy estére hazavigyem magyar testvéreimet egy országba, mely valaha boldog valóság volt mindannyiunk számára – ma pedig fájó... elérhetetlen álom...” – mondta. Munkásságát az emigráns sajtó elragadtatott méltatásokkal jutalmazta. De itthon sem tartotta mindenki ellenségnek. Vallásosnak, magyar érzelműnek igen, de nyilasnak, fasisztának és antiszemitának nem. Kiállt mellette egyebek között Gobbi Hilda is, akivel együtt végeztek az Akadémián, és Várkonyi Zoltán is, akit 1944-ben rejtegetett, amikor bujkálnia kellett. Kitüntették, felmentették Szeleczky Zita 45 év távollét után 1990-ben látogatott először haza Magyarországra, majd 1993-ban jött újra. Időközben megismerkedett Máté Ottilia Érden élő, erdélyi származású énekesnővel, aki elsősorban hazáról, hazaszeretetről, magyarságról énekel, s műsoraival bejárta a világ magyarlakta vidékeit. A rokonszenv tehát könnyen ébredt föl a két művész között. – Először a kazettámat ismerte meg még Amerikában, s csak később találkoztunk személyesen. A dalok annyira megtetszettek neki, hogy rendelt 60 darabot, és elküldte Ausztráliába, ahol a turnérmra érkezve már úgy vártak, hogy ismerték dalaimat – emlékszik vissza az énekesnő. Hazalátogatásai során aztán Szeleczky sok időt töltött Máté Ottilia érdligeti ott honában, s gyakran mondogatta, hogy szívesen telepedne le ezen a környéken. Innen jött aztán az ötlet, hogy az akkori érdi polgármester, Harmat Béla meggyőzte a meglehetősen vonakodó képviselő-testületet, hogy a város bocsásson egy házat a hazatelepülő művésznő rendelkezésére.



sorsok, emberek

Szeleczky Zita és Máté Ottilia Érden Időközben Szeleczkyt kitüntették (1993) – Wass Alberttel együtt – a magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, s a Legfelsőbb Bíróság is felmentette (1994) az 1947-es vádak alól. A Népszabadság Pest Megyei Krónika mellékletében írtam 1999. január 8-án: „Pató Simon alpolgármester elmondta, hogy a kétmillió forintra tervezett felújítás végösszege 11 millió forintra nőtt. Az építkezés során igen jó kapcsolat alakult ki a színésznő és az önkormányzat között. Néhány héttel ezelőtt pedig az ápolószemélyzettel együtt be is költözött a villába. A bőkezű és kedves fogadtatás nem csak Szeleczky Zita immár rehabilitált és állami kitüntetéssel elismert személyének szólt. A lassan 84 éves művésznő ugyanis magával hozza az emigrációban töltött évek emlékeit: teljes könyvtárát, lemezeit, és különleges fellépőruháit is. Los Angelesben egy óriási házban őrzi ezeket a tárgyakat, ám az érdligeti épület túl kicsi a rengeteg emlékhez. Ezért az önkormányzat úgy

döntött, hogy második ütemként nyárra egy kiállítótermet épít a házhoz, amelyből Szeleczky-emlékszoba lesz. A szoba építésének költségeit még megbecsülni sem tudja az alpolgármester, ám az biztos, hogy nem ér fel azzal, amit a színésznő ajánlott fel cserébe. A teljes Szeleczky-hagyaték Érd tulajdonába megy át.” Nos, az idős művésznő alig fél évig élt az érdligeti villában, mivel 1999. június 12-én elhunyt. Szeleczky-emlékszoba azonban azóta sincs Érden. Szeleczky Zita ugyanis írásos végrendeletben nem hagyott a városra semmit, s mivel halála után 37, az örökségre igényt tartó rokon bukkant föl, lényegében a városnak nem maradt semmi. Nekézsenyben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra – a síremléket Domonkos Béla érdi szobrászművész készítette –, s a 2000-ben megalakult Szeleczky Zita Alapítvány közreműködésével a településen emlékszoba létesült, ahol látható az Érdnek szánt hagyaték egy része. -mnagy-



család, Otthon

Illő az illó, a gyógy, a szűz

Macera konyhában, fürdőben Csak olajozottan – ez a jelszónk konyhában, fürdőben. Nagyanyáink még disznózsírban sütötték ki a rántott húst, szaftja jó volt zsíros kenyérre. Az arcukra is disznózsírt kentek, mert jó volt, olcsó, a kiérdemelt, nehéz ráncokat nem engedte érvényesülni. De ma már az olaj a tuti menő. Azzal kell főzni, kenekedni – tehát a lényeg mit sem változott. Nekünk jutott viszont a kihívás: melegen vagy hidegen sajtolt, napraforgó vagy olíva, kukorica, repce, gyapot, pálma, datolya, mogyoró, telített vagy telítetlen, többszörösen vagy kevésbé többszörösen, szűz vagy extra szűz... Ami jó belül, az jó kívül is.

H

a nem akarunk biológussá és kémikussá vegyülni, akkor hagyatkozzunk ösztöneinkre és érzéseinkre. Ami finom, az nem árthat. Tehát olyan olajat vegyünk, amitől a sült hús még az marad, aminek indult, amitől nem leszünk ragyások másnapra, és amit a pénztárcánk is megenged. Ez az olaj persze nem föltétlenül jó mindenre, például a karnist nem teszi gördülékennyé az étolaj, sőt, odaragadnak a karikák, s cserélhetjük az egész cuccot. A gépolajat pedig hiába kenjük a sarkunkra, nem leszünk fürgébbek. Így az étolaj az arcunkra sem föltétlenül jó, ha vonzza a hangyákat, riasztja a párunkat. Kicsit finomabb olajjal kísérletezzünk hát a fürdőben, olyannal, ami nem ragad, nem büdös, esetleg még a kiszemelt gyógynövényünk is elegyül vele. Aztán jöhet a macera.

A macerálás olyan fizikai eljárás, amelynek során valamely szilárd anyagból folyadék segítségével kivonunk értékes anyagokat. Ezzel az eljárással saját magunk készíthetünk fillérekből méregdrága kencéket, fürdőolajokat, pácolajokat. E célhoz képest válasszunk olajat. Bármelyik jó, csak tudjuk majd a végén, hogy melyiket szántuk a bendőnknek, melyiket a külsőnknek. Az eljárás azonban egyforma, s nevével ellentétben egyáltalán nem macerás. Nekünk. A gyógynövények azonban gyötrődhetnek, kicsit megszárítva, apróra vágva, vagy még majdnem élve, amíg fuldokolván az olajjal töltött üvegekben kieresztik magukból varázserejüket. Csalánlevél, körömvirág, kamilla, csipkebogyó, bazsalikom, citromfű, varádicsvirág, kakukkfű, levendula, rozmaring, majoránna, borsikafű, nadálytő, zsurlófű



csalÁd, otthon megadja magát – egy üvegben egy fajta, avagy társulások – ízük, illatuk, hatóanyaguk szerint kerülnek majd a spájzba, a tükrös szekrénybe vagy a gyógyszeres fiókba. Ez persze csak néhány hét múlva lesz, addig kellemes hőmérsékletű helyen pihentetjük, időnként fölrázzuk mély álmukból a növényeinket, és közben türelmesen várjuk a csodát. S a csoda jön. Gyomornak simogatás, ereknek, beleknek megtisztulás, bőrnek fiatalodás, légutaknak megkönnyebbülés, testnek gyógyulás, léleknek fölüdülés, tápanyag, vitamin, élvezet alul-fölül, kívül-belül. Csak még az olajban áztatott növényi maradványokat kihalásszuk az üvegből, esetleg átszűrjük a lét, ez nem lesz nagyon bonyolult, pláne, ha jól társítottuk Mit, mire? A kamilla szinte minden macerába illik, nyugtatja a bőrt, csökkenti a gyulladást, serkenti a sejteket. A zsálya leveléből nyert mace rátum erősíti a bőr ellenálló képességét, izzadásgátló, jó a korpa ellen, s bőrgombák ellen is igen hatásos. A hársfa virágja bőrszépítő zselét tartalmaz, nyugtat, regenerál, pótolja a vizet. A levendula erősíti, tisztítja, illatosítja arcunkat, testünket. A rózsavíz minden bőrbajt elűz, hidratál, ránctalanít, fertőtlenít, illatos, kellemes. A körömvirág a napégésre, a száraz bőrre kiváló, még disznózsírral keverve is csodaszer. A citrusfélék, a narancs, a citrom, de leginkább a grapefruit a nagyon sok vitamin mellett eltünteti az érdessé-


a növényt meg az olajat, hiszen így elolvadt a virág, a szár, a levél, a termés nagy része. Amelyik nem, abból még az utolsó csöppeket is kisajtoljuk, s már kész is a macerátum. Majd egy évig elállnak, különösen, ha sötét üvegbe vagy sötét, száraz, hűvös helyre állítjuk. Ha mégis

get a kézről, a lábról, az arcot simává, puhává, ránctalanná varázsolja. Ezt még macerálni sem kell, egyszerűen a levét, a rostjait a megfelelő helyre kell kenni, s várni a hatást. A csipkebogyóban a C-vitamin a bomba, de rengeteg más hatóanyaga, vitaminok tucatja, karotin, pektin is kívánatos a fáradt, gyulladt bőrnek. A fehér jázmin levele, virága a száraz, hámló, érzékeny bőr orvosa, a bőr zsíranyagcseréjét szabályozza. A szegfűszeg nyugtat, összehúz, fertőtlenít, elfed, jó szájápoló, s hasznos a herpesz, az aknés bőr gyógyítására is. A diófa levele még a reumára is jó, ha olajban áztatunk egy hónapig két marék száraz, tört levelet, s szűrés után belemasszírozzuk a fájós testrészbe.

167


család, Otthon

megromlana művünk, azt észrevesszük megváltozott szagáról, színéről, állagáról, s ilyenkor persze már nem kenjük magunkra. De ekkor sem kell kidobni, végre kipróbálhatjuk a hetvenes évek szellemes mondását, s fölkenhetjük a konyhakőre, parkettára, bútorra, avagy visszaadjuk a természetnek, ahonnan vétetett. Macerálásra bármilyen növény alkalmas. Még a gyümölcsök, zöldségek is, bár ezek hamarabb romlanak, s mivel a ráncaink is rémesen sietnek valahová, az epret, uborkát, banánt, narancsot azonnal magunkra kenjük vagy magunkba tömjük, ahogy hazaértünk velük. Az igazi alapanyagok tehát a kertünkben, ablakunkban, erkélyünkön nődögélnek, s még macera előtt is ápolnak és védenek. Simogatják a lelkünket, pihentetik a szemünket, eltelítik az orrunkat, vendégségbe hozzák

a pillangókat. Ha illatáért választottuk, s semleges szagú alapanyagba maceráltuk bele, akkor inhalálásra, fürdőzésre, masszázsra, borogatásra, szaunázásra lesz a megfelelőbb. Ha az íze számít, s passzol az olajéhoz is, akkor pácoláshoz, sütéshez, salátákhoz, süteményekhez, hidegtálakhoz tegyük kezünk ügyébe. Ha rándulásra, hólyagokra, reumára, ízületre, égési sebekre szántuk, akkor a hálószobában vagy az elsősegélydobozban a helye. Azt viszont, amelyik mindenre jó, mert kevertük így is, úgy is, tettünk bele ezt is, azt is – azt hordjuk a mobilunk mellett. Ki tudja, hátha hirtelen kell sütnünk valamit, vagy útközben leégtünk a napon, esetleg halaszthatatlan fürödhetnékünk támad, amikor jóllakottan, leégve eltévedtünk a nagyvilágban. V. A.

Receptek a világhálón:

http://www.recept1x1.hu – http://tutireceptek.hu



csalÁd, otthon

Pezsgős, zserbós, pörköltös

A fagyi forradalma A világ igenis megy előre. Ez abból is látszik, hogy az átkos múlt ötvenfilléres, csoki-vanília-málna fagyigombócainak kínálata mára zserbós, pezsgős, spenótos, pörköltös változatra fejlődött. Az áruk is persze, de most a gasztronómiai élményt boncolgatjuk, hagyjuk a piszkos anyagiakat. Már csak azért is, mert a fagylaltnak közismerten tiszta, már-már laboratóriumi tisztaságú körülmények között kell készülnie. Különben jön a köjál, a tisztiorvos, valami fehér köpenyes, s bezárja a cukrászdát, meg a mentő, s elzárja a beteget. A tej és a tojás mint elmaradhatatlan alapanyagok az okai ennek a nagy elővigyázatosságnak, s nem elég, hogy nyáron különösen gyorsan romlanak, de a hideg nyalat készítése egyre időigényesebb. A manapság divatos kézműves fagylaltok jó esetben nem tartós tejből és gyári tojásból készülnek, a belevalók is minimum biogyümölcsök, termelői zöldségek, amik már eleve romlékonyak, kényesek, és egyébként is, minden frissen a legjobb. Az igazi fagyi bonyolult, lassan keverik, akár géppel, akár kézzel, az ízeket lassan eldolgozó, a légbubikat alaposan belemasszírozó művelettel, melynek során habosítani,


lágyítani, krémesíteni is szükséges. Bagaméri méltó utódai mindezt adalékok, színezékek, tartósítók nélkül érzik igazi kihívásnak. Így aztán, ahogy készen van, tüstént meg kell enni – másnap már stichje lehet. Még ha illendően hűtik is. Szóval, könnyebb az élet a pult innenső oldalán. Könnyebb volt, amíg a Leo jégkrém és a puncs fagyi vitte a prímet, ám a változás előszele már érződött, amikor a hűtőpultok terebélyesebbek lettek, kivi, ananász, mogyoró, pisztácia föliratok is lettek a kötelező puncs, citrom mellett, de a fagylalt ma éli forradalmát. A cukrászok nem nyughatnak. Kísérleteznek mindenfélével, például alkoholos fagyikkal. 2013-ban a vörösboros málnafagyi lett az országos verseny győztese, de nyalhatunk mézes pálinkásat, mojítósat, 169


család, Otthon

2014-ben a mézes-diós hecsedlifagylalt vitte el a pálmát. Az édeshez persze illik az alkohol, akár bor, pezsgő vagy pálinka, pláne a szilvás gombóc, az aranygaluska, a zserbó, de készülnek nyári nyalánkságok céklából, spenótból, lecsóból, amik azért már, valljuk be, kicsit merészebb társítások. De miért ne kísérletezhetnénk, miért ne tehetnénk próbára ízlelőbimbóinkat – pláne, ha a gyorskaják megszállottjai egy tölcsérben intézhetik el az ebédet is meg a desszertet is? Az aztán már tényleg csak a nagyon bátraknak való, ha a pörkölt van az édesség mellé kanalazva. Mert ilyen fagyi is van már – ő persze még az elismertségért küzd. Megrögzött fagyifogyasztók – akik pedig már otthon is el-elkészítik a répatortát, kacérkodnak egy-egy sóskaturmixszal, hallottak arról, hogy a cukkiniból készülhet saláta mustárcsírával – azért az édes-pörköltös íztől irtóznak.

Fagylaltfajták A parféhoz tejszínhabot, cukrot és gyümölcsöket vagy csokoládét kevernek össze, majd mélyhűtőbe teszik. Tortaként szeletelhető. A sörbet vagy szörbet gyümölcspüréből, cukorból és kevés alkoholból áll, amit hűtve vagy jégkockákkal szervíroznak. A sült fagylalthoz a fagylaltot kemény habbá vert tojásfehérjével kell beborítani és pár percre sütőbe tenni. A jeges joghurt fagyasztott gyümölcsjoghurt. A jégkása szívószállal fogyasztható jégdara gyümölcslével vagy fagylalttal összekeverve. A jégkrém pálcikára fűzött, hordozható fagyi.



170

csalÁd, otthon Fagyi otthon Akárhogy is nézzük, a csokifagyi a király, amivel otthon is sikeresen próbálkozhatunk. 3 deci tejszín, ugyanennyi tej, két evőkanál porcukor, 2 tojás, 10 deka tejcsoki kell hozzá. A fölvert tojásokhoz keverjük a tejet és a cukrot, az olvasztott csokit, és krémesre főzzük őket össze. Fagyasszuk meg a mélyhűtőben, majd a jégkását turmixoljuk, ekkor adjuk hozzá a habbá vert tejszínt. Falánkabbak még csokidarabokkal, keksszel, lekvárral is megtoldhatják. Aztán megint a fagyasztó – ha megint megfagyott, nevéhez híven, elkészült. Tálaláskor leönthetjük gyümölcssziruppal, megszórhatjuk apró csokireszelékkel vagy cukorkadarabokkal. Pedig a kínai konyha hívei – esetleg maguk a névadók – a megmondhatói, hogy nem ördögtől való az ellentétes ízek párosítása. S ha tudjuk, hogy a fagylaltot – állítólag – a kínaiak találták föl, s Marco Polo közvetítésével jutott el sok recept Európába, akkor kicsit belátóbban közeledhetünk a témához. Bár ötezer évvel ezelőtt Kínában is édességként kínálták a hóból, gyümölcsből, tejből összekevert különlegességet, a távol-keleti konyha édes-csípős ízvilága lassan terjedt el a nagy falon túl. És akkor még nem csodálkoztunk rá a japánok rizsből készült, ragacsos fagyijára vagy a törökök nyúlós, nagyon édes termékére. De miért is tennénk, amikor itt van nekünk a jól bevált magyar konyha, a pörkölt mellett a nevezetes húslevessel. Amiből szintén készülhet fagylalt, állítják kreatívabb cukrászok. Persze, ez nem túl nagy truváj, minden háziasszony ismeri: télen készíti, s kocsonyának hívja. A nyári kocsonya még kevéssé közkedvelt a fagyizók körében, a pörköltös meg a lecsós mellett vár a hátsó sorokban a fölfedezésre. Ők a forradalom utóvédjei. J. A.


171


család, Otthon

Kamuflázs, smink, make-up

Az álcázás művészete Az embernek soha semmi nem elég jó. Nem elég puha a bölény húsa, nem elég kézre álló a hegyről lábhoz guruló kő, uncsi a barlang fehér fala, a szomszéd törzs sátra nagyobb, és még az istenek viselkedésében is állandóan találni valami kivetnivalót. Például azt, hogy az asszony fülét nem köldökig lógóra gyártotta, a férfi testét nem teremtette piros–fehér csíkosra, a nők szemét elfelejtette kékkelzölddel kontúrozni, a szempillákat a növekedési fázis felénél magára hagyta, s mikor a körmöket kellett volna vörösre festenie, vasárnapot tartott. Az embernek a teremtés befejezése óta rengeteg a dolga. Legalábbis, ha ki akar nézni valahogy. És ki akar. És lehetőleg másképp.

E

gy alsó-ausztriai kőkorszaki lelet tanúsága szerint – a linzi múzeumban megnézheti, aki nem hiszi – már hétezer évvel ezelőtt is festette magát az ember. Kozmetikai célú mozsarat és mozsártörőt hagyott hátra nekünk sírjában – valószínűleg ezt tartotta a legfontosabb üzenetnek a jövő számára. Pedig biztos nem forgatáshoz vagy bálozáshoz kente ki magát, s riválisa sem lehetett nagyon sok a kissé magányosnak híresztelt ősidőkben. Persze, foghatjuk a rituálékra, a hiedelmekre, kultikus mozzanatokra, a bennünk rejlő kreativitás ébredezésére, hogy ősünk minek pingálta össze a barlang falát, minek festették, tetoválták magukat tetőtől talpig az indiánok. Komoly tudósok életüket áldozzák arra, hogy megfejtsék a barlangrajzokat, komoly tudományágak alapulnak azon, hogy bizonyítsák: a testfestés a művészet csírája. Pedig lehet, hogy a dolog sokkal egyszerűbb ennél: ősemberünk unatkozott a tévémentes világban, a mozsarához nem volt sója, vagy éppen ő állt modellt a barlangrajzhoz. Vagy csak ki akarta igazítani a valót? Erre van hajlama az embernek: kiigazítani, elrejteni, kendőzni, sminkelni. Abból áll a

világ a kezdetek óta, hogy a legkülönbözőbb, lehetőleg egyáltalán nem bőrbarát kencéket magára keni a főemlős. Főképpen az arcára, a szeme köré, a szemhéjára, a pillájára, a szemöldökére, a hajára, a körmére, tetkókat rajzol a karjára, a mellére, a fenekére, a bokájára, ahol csak van egy kis szabad hely. Mire kész, az Isten se ismer rá. Ő biztos nem.



Bongyor fáraó Ménész fáraónak a túlvilágon valószínűleg be kellett mutatkoznia, amikor odaért. Az kevés, hogy megalapította az I. birodalmat, a lényeg, hogy az időszámítás előtt háromezer körül élt férfiú sírjában – jellemző időkapszula – tégelyeket, rúzst, púdert, bodorításhoz való hajcsipeszeket, szempillafestéket, ékszereket, fésűt találtak. Az uralkodó kellően ki volt kerázva a nagy útra, még a körmei is kifestve, mellette kenőcsök, illatszerek, balzsamok, henna – nehogy már a sminkjét elhanyagolja odaát. Ideát a mi férfijaink nem ilyen piperkőcök. Nem szilárdítanak meg ugyan államokat, viszont nem is röpköd úgy a festett szempillájuk! Ezt néhányan nem nézik jó szemmel. Régen volt az is, amikor

172

csalÁd, otthon

az első borotválkozást napiparancsba adta Nagy Sándor, mert ízléstelennek vélte a sok szőrt. Ma meg egyenjogúságért harcolnak férfijaink kékharisnyásai, mert ők is szeretnének hajcsavarókkal ülni a bura alatt, kozmetikusnál élvezni a forró lábgyantát. Irigylik tőlünk a szempillaszedés csipkedését, súlyos aranyakat hordanának gerincferdülést kockáztatva, és ki tudja, tán még fáraók is lennének. A harc egyelőre nem totális a férfiak szépészeti egyenjogúságáért, de nem hunyhatunk szemet fölötte. Az ókorban lehetett, kakasoknál lehet – akkor mi ez a hátrányos megkülönböztetés? A szegénység barnít Egyiptomban a nőket is nagyítóval kellett keresni a festék alatt. Kleopátra lehet hogy natúr

is szép volt, de ezt senki se látta a make-up alatt. Arca krétaportól halvány, arccsontjain pirosító, szeme alul zölddel, fölül kékkel kifestve, feketével vastagon, párducosra kihúzva, szemöldöke bujára rajzolva szénnel, száján rúzs, körmei pirosak, haja hennától ében, olajtól fényes. Az arcfestés mikéntjének az igéző szemek, a csábos tekintetek, a szexis ujjak mellett jelentésük is volt, többségük arról szólt, hogy viselője melyik kaszthoz tartozik. A testápolás, a fürdőzés, az illatos testkenőcsök – drága dolgok lévén – csak a gazdagoknak jártak, a halovány, púderezett arc szintén – a szegények a földeken barnultak ugyanis, a rabszolgáknak pedig se idejük, se pénzük nem volt az ilyen luxusra. És lehet, hogy ők nem a részletek megújításában látták üdvözülésüket.



173

család, Otthon Az álcázásnak voltak persze olyan melléktermékei, mint az orvostudomány fejlődése a balzsamozás által, a kozmetikai Ókori praktikák Több ezer éves recept szerint az ólomkarbonátból, cinóberből, míniumból, kárminból, koromból, égetett elefántcsontból, hangyatojásból kevert festéket datolyamagvakból nyert olajjal vegyítjük, majd növények kivájt szárába töltjük be. Ez utóbbit lefejtjük a megdermedt sminkről, s már használhatjuk is ajkunk pirosítására. Hajfestéshez elég a henna, a dió és a leveléből kioldott csersav, a gránátalmafa kérge, a tőzeg főzete. Szőkítéshez borkő, timsó, ecetélesztő, tisztított hamulúg kell csak, ezeket föloldjuk, fejünkre öntjük, mindössze 3-4 napig szárítjuk a napon, s aztán meglátjuk, hogy szőke vagy kék lett-e az eheti divat. Poppea szamártejfürdője (Kleopátra után szabadon): a lágy és bársonyos, ránctalan bőrhöz végy egy szamárcsordát, a kancák legyenek többen, kb. hétszázan. Este fejd meg a kancákat, a munkát bízhatod a szolgálódra, de akkor neked szobabiciklizned kell addig. A tejet langyosítsd meg, öntsd egy mozaikkal kirakott, pálmákkal szegélyezett, nem föltétlenül eunuchokkal vigyázott medencébe, ebben tölts el néhány nagyon kellemes órát. Mielőtt megaludna a tej, lépj ki a habokból, törülközz meg lágyan, puha frottírral. A medencét alaposan sikáld ki, nehogy büdös legyen másnapra, használj hozzá lúgot, savat, ami csak belefér, nincs büdösebb a másnapos tejnél.


ipar megalapozása a kenőcsök, festékek, sminkrudak, illatos balzsamok, rúzsok gyártása révén – de nem állíthatnánk veszélytelenül, hogy ezek a tudomány- és iparágak csak azért tartják divatban, éltetik máig az álcázást, hogy hasznot húzzanak belőle. Nem. Az ember eredendően akar más lenni, igyekezete szerint szép. S az álcázás (világnyelveken: smink, make-up,

camouflage – értsd: kamuflázs, álcázás –, görögül kozmetikosz) végigvonul a kezdetektől a jövőig. Ha azt hittük volna, hogy a történelem a háborúk, netán az osztályharcok, esetleg a civilizáció fejlődésének története – messze járunk a valóságtól. A történelem ott és akkor és akkorát fordul, ahol és amikor és amekkorára festi a nő magát. Az ószövetségi történetben Jákob nőről szép nőre vágyódva gürcölte végig életét, Kleopátra körbefestett tekintete leigázta a világ legnagyobb birodalmát, Szép Heléna isteneket és birodalmakat ugrasztott össze egy szemérmes pillantással. Ezzel szemben a középkor azért volt olyan sötét és unalmas, mert a katolikus egyház tiltotta a testiség minden formáját, a sminket meg különösen boszorkányosnak 174


csalÁd, otthon Medici Katalin titkai A bőrt fehéríti, ha tejjel mossuk, este tojás sárgájával bekenjük, reggel vízzel lemossuk. Arcvizet készíthetünk tejszín, mandula és ribizli keverékéből. Fürdővízbe való a borszesz, az összezúzott benzoégyanta, a gumiarábikum, a szegfűszeg, a szerecsendió. Ápolja az arc bőrét a nyírfa nedve eperrel és mézzel elkeverve. bélyegezték. Nők generációi élték le úgy az életüket, hogy nem festhették magukat. Ám legyünk őszinték! Forog a Föld, ha nem rebben a női hosszú szempilla? A franciák vívták meg a forradalmat – s rizsporos parókával, krétaarccal, rózsás arccsontokkal, csókos ajkakkal masíroztak át egy új korba. De hozták magukkal a vízFrancia szerek A Napkirály korában a gyönyörű Anne „Ninon” de l’Enclos, foglalkozására nézve író és luxus kurtizán, kedvelt volt egy bőrápoló szere miatt is. E krém tej, citromlé, borszesz keverékéből állt, s nagy sikert aratott az udvarhölgyek körében. Nem annyira Franciaországot, mint inkább a parfümök birodalmát irányította XV. Lajos, akinek udvarában egyik szeretője, madame Pompadour s kortársai ráncok ellen maszkot készítettek: fehér liliomok hagymáit összezúzták, a lét ugyanannyi mézzel és kevés viasszal összedolgozták, s éjszakára fölkenték a ráncokra. (Persze a szépségtapaszok divatja is ekkor volt – vajon volt-e összefüggés?)


től való irtózatukat. Bár az ókori népek, az arabok, görögök, bizánciak, egyiptomiak, rómaiak, kínaiak, zsidók, indiaiak mind meghitt barátságban voltak a vízzel, szappannal, fogporral, szájvízzel – a hétköznapok kerékvágásainak eszközei, a testápolás fogásai néhány évszázadra feledésbe merültek. Jellemző, hogy a toalettet mint kuriózumot s annak művészi fogásait Medici Katalin vezette be a francia fölsőbb körökbe. Ritkaságszámba ment Sissi korszakteremtő vécéje a gödöllői kastélyban. Lassan kivetkőztek közeli elődeink ápolatlan, izzadságszagú, tetves, szuvas fogú életmódjukból. Mert már nem lehetett eléggé leplezni sem pomádéval, sem parókával. Az ember lassan visszatalált a prototípushoz: fölfedezte magában Évát és Ádámot. Megtisztelte vízzel, szappannal, krémekkel, illatosítókkal, mosott ruhákkal, eszébe jutott, hogy vitaminokkal és tornával illik illetni. Aztán fölötlött benne, hogy ez nem elég jó. Ide még kell egy kis pirosító, oda egy kis festék, tetoválás, s a szép szőke nők mind feketére festetik a hajuk tövét. Itt tartunk most. Vasárnap kiűzettünk a Paradicsomból, s most sértődötten próbáljuk befejezni a teremtő művét. Évezredek óta próbálkozunk. - jakubovits -

175


család, Otthon

A magyar kempingezés fél évszázada

A sátortól a lakóautóig A kempingezés mint nyaralási forma világszerte népszerű. Sátorban aludni, nagy eső esetén másnap a motyót szárogatni, apró gázfőzőn vacsorát készíteni, a vizesblokk csapjánál mosogatni – mindez akár romantikus is lehet, de mindenképpen eltér a hétköznapoktól, változatosságával kikapcsol. Mindez azonban jobbára a múlt, a kempingezésnek ugyan változatlanul vannak elkötelezett hívei, de már más a módi. Erről a változásról is beszélgettünk Antal Béla Istvánnal, a megalakulásának 50. évfordulóját 2015-ben ünneplő Magyar Camping és Caravanning Club (MCCC) elnökével.

N

em véletlen, hogy éppen ötven évvel ezelőtt alakult meg a kempingezők első szervezete – egylete – Magyarországon. Ekkortájt tűntek fel az első, a szomszédos szocialista országokból érkező sátoros turisták a Balatonnál. Ezekben az években nyíltak meg – ha még kevesek számára is – a nyugati határok, három évente – ha semmi kizáró ok nem merült föl – útlevélért („ablakért”) lehetett folyamodni. A hazai életszínvonal, az úti okmány mellé járó csekély valutaellátmány más utazási formát nem tett lehetővé. Trabantba, Wartburgba, kicsit később Ladába pakoltuk a sátrakat – amelyek többnyire csehszlovákiai magánimportból származtak –, a téliszalámit, a konzerveket. Sikerélménynek számított megtalálni azokat a német és osztrák benzinkutakat, ahol olyan ingyenesen osztogatott autótérképekhez lehetett jutni, amelyek a kempingeket is feltüntették. Egy-egy nap végén a táborkeresés külön izgalmat jelentett, az egyik kemping túl drága volt, a másik még a mi mércéinkhez képest is elhanyagolt, vagy tűző napnak kitett pusztaság. A Magyar Camping és Caravanning Club tehát éppen a kellő időben alakult meg, s lett


Ötven éve szerveznek találkozókat

tagja még abban az évben a Nemzetközi Camping és Caravanning Szövetségnek (FICC), a következő esztendőben pedig már világtalálkozót rendeztek. Az MCCC létrehozásánál a Magyar Természetbarát Szövetség, a Magyar Autóklub és a KISZ

176


csalÁd, otthon

Kemping napjainkban

bábáskodott. A taglétszám pedig szinte pillanatok alatt elérte a háromezer főt, ami nem azt jelenti, hogy ilyen sok megszállott kempingező volt az országban, hanem azt, hogy a tagság birtokában bizonyos nyugati kempingekben engedményt adtak az árból. A klub fejlődése töretlennek tűnt, hiszen egyre többen és egyre könnyebben utaztak külföldre, szolgáltatásai népszerűek voltak, s kialakult a találkozókat rendszeresen látogató törzstagság is. A második évtizedben már saját lapjuk volt, megyei szervezeteket alapítottak négy fővárosi és 22 vidéki irodával – emlékszik vissza a mai elnök, Antal Béla. Akkoriban a vezető tisztségviselők között mindig akadtak korabeli hírességek, Pullai Árpád közlekedési miniszter neve például talán még többeknek rémlik… A fénykor a 80-as évekre tehető, a taglétszám akkor érte el a csúcsot, a 15 000 főt. Fennállásának 40. évfordulóját (ahogy a fél évszázadosat is, 2015-ben) Velencén ünnepelte a klub, amely akkor már korántsem volt sem az egyedüli, sem a legnagyobb a hasonló profilú szervezetek között, de múltja okán változatlanul tekintéllyel rendelkezett. Ennek is volt talán köszönhető,

hogy a cseh társszervezet fölajánlotta, hogy átadja a magyaroknak a legnevesebb nemzetközi kempinges program, a 2010. évi FICC-rally rendezésének jogát. Ahogy Antal Béla fölidézi, az elnökség nem tudott megbirkózni a feladattal, ezért lemondott a rendezés jogáról. Ez és a különböző újítások, a radikális intézkedések nem arattak osztatlan sikert a tagság körében. Alig múlt el két év, és megkezdődött az erózió. Először a megyei szervezetek megszüntetése, majd az egyre gyérülő programkínálat miatt a tagság nagy része elhagyta a klubot.



Antal Béla István

177

család, Otthon

Retro hangulat

Így jutottak el oda 2011 végére, hogy a teljes elnökség bedobta a törülközőt. A jelenlegi elnök szerint a nehezén már túl vannak, s nem pusztán a „dicső múlt” emléknapja az 50. évforduló. Igaz, a taglétszám jelenleg csak 300 körül van, de egy-egy hazai találkozón – több is van évente – 40-50 kocsi is összejön. Antal Béla 2012-ben lett elnök (1990 óta tag), 37 taggal és üres kasszával vette át a klubot, de nagyon magabiztosan állítja, hogy 2-3 év alatt elérik az 1000 fős létszámot. Két kft.-t is alapítottak, ezek bevételéből egészítik ki a tagdíjat (ez ma évi 5000, nyugdíjasoknak 3000 Ft). Most például

tervezik egy magyar kempingkalauz megjelentetését, hiszen hazánkban 490 ilyen szálláshely üzemel. Innen már csak egy ugrás, hogy a mai módiról kezdjünk beszélni. Kezdetben ugye volt a sátor, kisebb, nagyobb, hálófülkés-előteres, később az utánfutóval kombinált változat jelentett újabb lépcsőfokot. Aztán jött a lakókocsi, eleinte német, holland, francia és más nyugati autók után akasztva láttuk, de egyre általánosabbá vált itthon is. Mára ezeket is kiszorította a lakóautó – mondja Antal Béla. S valóban, a cserkeszőlői kempingben, ahol a pünkösdi klubtalálkozón beszélgetünk, szinte kizárólag ilyen

Tőlünk nyugatra már a 60-as években is sok hasonló kempingbuszt lehetett látni


178


csalÁd, otthon

Hát nem romantikus?

négykerekű otthonok láthatók, csak elvétve akad egy-egy vontatvány, sátorról nem is beszélve. Ettől egy kicsit a táboros nyaralást kedvelők megítélése is megváltozott, kezdik kicsit a luxus kategóriájába sorolni a többmilliós autókkal való kempingezést. Azt is megtudom az elnöktől, hogy a kempingezés nem olcsó mulatság már, koránt sincs akkora különbség a tábori és a szobaárak között, mint a hőskorban, amikor spórolásból romantikáztunk a sátorban. Egy négytagú család külföldön a tengerparton 15–18 000 ezer forintért tölthet egy éjszakát kempingben, ugyanez Németországban, Ausztriában 20–24 000

Megmosolyogtató extrém megoldás


forint. Itthon a legdrágább kempingekben a négy főnek 12–14 000 ezer forintot kóstál egy éjszaka, az átlag 8000 körül van, de ezek a fürdőhelyek árai, amelyek a belépőket is tartalmazzák. Másutt egy éjszaka hatezerből is megúszható. Az árak után a táborhelyek minőségére fordul a szó. A kép itthon és külföldön egyaránt vegyes. A kempingek többsége igyekszik lépést tartani az igényekkel. Ma már nem mindegy például, hogy elegendő kapacitású-e az áramszolgáltatás, hiszen a lakóautók, de már a lakókocsik is elektromos ketyerék arzenáljával fölszereltek, s az sem hátrány, ha elérhető az internet. A vizesblokkok kulturáltságát már alapkövetelménynek lehet tekinteni, de hiányosságok ezen a téren is tapasztalhatók. Érdekes – megér egy kis kitérőt befejezésül –, hogy a hazai kempingeket nem a használókat tömörítő egyesületek, klubok vagy azok szövetsége (Magyar Kempingegyesületek Országos Szövetsége – MAKEOS) minősíti, rangsorolja, hanem a Magyar Kempingszövetségnek van erre jogosítványa, amely a szolgáltatókat tömöríti. Utoljára 2009-ben frissített honlapjukból annyi derül ki, hogy 2005-ben (!) 41 tagjuk volt, s mintegy 20 minősített kempinget sorolnak föl. (mnp)

179


család, Otthon

Ki védi meg nevétől a gyereket?

A

jax, Hurrikán, Leviathán, Panda, Kiwi, Egyiptom, Chevrolet vagy Kredenc. Hortobágyi-Csikós Betyár, Babó, Bogyóca, Öcsi, Leány, Bölöjte, Négyőke, Nemél, Halaldi, Sánta. Ilyen és hasonló neveket adnának a boldogságban úszó szülők frissen született gyermeküknek, ha azokat az anyakönyvvezetők, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének utónévbizottsága és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem mentené meg a csúfságtól. Armandók és Izaurák Nem csak a családi, hanem az utónevet is egy életre szánják a névadó szülők. Ha valaki kétértelmű, tréfás, pikáns nevet visel, már gyerekkorában is csúfolhatják, kinevethetik. Még inkább így van ez, amikor felnő, s furcsa hangzású neve nem csak keserűséget okoz, de akár karrierjében is gátolhatja. Dr. Raátz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint minden kornak megvannak a maga divatos nevei. A hetvenes, nyolcvanas években a tévésorozatok nyomán rengeteg gyereket neveztek el Armandónak, Izaurának, Lindának. Manapság a Jázmin, Bodza, Hanna a gyakori, míg az Anna soha sem megy ki a divatból. Most az a trendi, hogy olyan nevet kapjon a gyerek, amilyet még soha senki. S ha sikerül ilyet kiötölni, az nagy valószínűséggel nem szerepel az aktuálisan engedélyezett, több mint 3500 magyar utónév között. A szülők fantáziája mérhetetlenül

gazdag, ötleteiket gyakran filmek, mesék, sportolók, énekesek adják. De gyakoriak a külföldi példák is. Utóbbiakat sokszor hallás alapján, kiejtés szerint próbálják leírni. Ha magyar állampolgár olyan utónevet (másként: keresztnevet) szeretne bejegyeztetni, amely nem található meg az MTA Nyelvtudományi Intézet honlapján levő listában, akkor ennek engedélyezését hivatalos eljárásban a lakóhely vagy a születés helye szerinti illetékes anyakönyvvezetőnél vagy jelenleg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Anyakönyvi Felügyeleti Osztályán kell kérvényeznie. A hivatal továbbítja a kérvényt az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez. Itt a nyelvész szakemberekből álló utónévbizottság szakvéleményt készít a kérvényezett névről. A magyar névhagyományok alapján fiúgyermek számára csak férfinevet, leánygyermek számára csak női utónevet helyeselnek. Határtalan fantázia Az utónevet minden esetben a mai köznyelvi kiejtésének megfelelően, a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni (pl. Maya helyett Maja). Az ősi magyarnak tartott utóneveket csak akkor ajánlják bejegyzésre, ha bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták. Irodalmi, írói fantázianevek bejegyzését akkor tartják jónak, ha a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli, és nem hátrányos a viselőjére. Az idegen nyelvi eredetű újabb utóneveknek a magyarban meglévő, tehát



csalÁd, otthon Ezeket a neveket kapták leggyakrabban a 2013-ban született fiúk

már meghonosodott megfelelőit ajánlják bejegyzésre, ha vannak ilyenek (pl. Casper helyett Gáspár, Deniel helyett Dániel, Catharina helyett Katalin). kicsikécske Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai akkor megfontolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem szereti (pl. Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó). A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is (pl. Gergő, Janó). Nem javasolják bejegyzésre a földrajzi névként, márkanévként és művésznévként, valamint csak családnévként használt alakokat (pl. Gyimes, Benetton, Zséda, Károlyi). Ez alól kivétel, ha a ma használatos földrajzi név bizonyíthatóan személynévi eredetű (pl. Abony, Apaj, Mizse), vagy a ma családnévként használt nevet a középkorban bizonyíthatóan egyelemű személynévként használták (pl. Benke, Gorda, Pető). A köznévi eredetű és jelentésű fantázianevek esetében csak akkor javasolják a név bejegyzését, ha annak jelentése nem hátrányos a név viselőjére (pl. Csibécske, Felhő, Zápor), és megfelel a magyar kiejtésnek. A nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó személyek ugyanakkor nemzetiségüknek megfelelő utónevet is adhatnak gyermeküknek, kérhetik saját utónevüknek a megfelelő nemzetiségi utónévre történő javítását, joguk van családi és utónevüknek anyanyelvük szabályai szerinti anyakönyvezéséhez. Az utónévválasztásról alapvetően három jogszabály rendelkezik, és ezek határozzák meg azt is, hogy mire bólinthat rá a Nyelvtudományi Intézet. Kimondják, hogy

Fiúnevek 1.

BENCE

Gyakoriság 1 667

2.

MÁTÉ

1 372

3.

LEVENTE

1 250

4.

ÁDÁM

1 150

5.

DÁVID

1 075

6.

DOMINIK

998

7.

DÁNIEL

986

8.

BALÁZS

950

9.

MILÁN

894

10.

GERGŐ

835

11.

ÁRON

812

12.

PÉTER

802

13.

MARCELL

788

14.

TAMÁS

775

15.

ZALÁN

745

a magyar utóneveket kizárólag a magyar helyesírás szabályai szerint szabad anyakönyveztetni; hogy egy személy legfeljebb két keresztnevet viselhet (a hivatalos iratokban mindegyiket használnia kell). Persze kiskapuk itt is vannak. Például ha az egyik szülő nem magyar állampolgár, akkor az ő szülőhazájában használatos nevek közül is választhat nevet gyerekének. Ezen kívül a Magyar utónévkönyv mellett bátran lapozgathatják a magyarok az itt élő kisebbségek névgyűjteményét is, ebből is lehet válogatni. Másik kiskapu, hogy a hatályos jogszabályok szerint, ha magyar anya külföldön szül, akkor az ottani neveket is bejegyeztetheti. AZ ombudsmanig mentek Megkönnyíti a szülők dolgát az MTA Nyelvtudományi Intézetének online névkereső rendszere. Ebbe ugyanis beírhatják



család, Otthon például, hogy olyan német, kéttagú nevet akarnak adni a gyereknek, amelyben öt mássalhangzó van, és máris látni fogják lehetőségeiket. Vagy szűkíthetik a több ezres halmazt virágnevekre, és akkor válogathatnak a Jácint, Ibolya, Viola, Kamilla, Nárcisz, Margaréta, Rózsa között. Emellett az intézetnél régóta működik a telefonos és e-mailes névtanács-szolgáltatás, ahol a szülők kikérhetik a szakértők véleményét. Elküldhetik, milyen nevet szeretnének adni, és az MTA munkatársai elemzik, harmonizál-e az a családnévvel, mit jelent, milyen a hangzása, milyen egyéb hasonló lehetőségek vannak még. Ma Magyarországon 2010 női név van, és közel 1600 férfinév, Németországban az utónévkönyvben több mint 66 ezer név szerepel. A listából leggyakrabban 400 lánynevet használunk, fiúnévből pedig

még kevesebbet. Magyarországon akadt olyan szülőpár, akik az ombudsmanig mentek, hogy Vackor lehessen a gyerekük. Egy másik esetben a névadók bíróságon kérvényezték, hogy engedélyezzék fiuknak a Csikó nevet. Sikerrel jártak. A nem igazán átgondolt névadás következtében nőhet fel Végh Béla, Cserepes Virág, Karácsonyi Ajándék, Vörös Hajnal vagy Zöld Pálma, esetleg Gábor Gábor. Vagy így lehet az ikerpár egyik tagja Eper, míg a másik Szeder. Van olyan is, akinek egy állatfaj a beceneve, és azt szívesen vállalná keresztnévként. Mások valamilyen művésznevet szeretnének fölvenni hivatalosan is. Presser Pici és Cipő viszont sohasem akart nevet változtatni, hiszen a színpadon vagy a mindennapi életben mindenki olyan nevet használ, amilyet akar.

Ezeket a neveket kapták leggyakrabban a 2013-ban született lányok

Keresztneve Kossuth Az Egyesült Államokban szinte teljes a névadási szabadság, így lehetett népszerű keresztnév Kossuthból – jelenleg is 909 ember viseli, és ez a szám évente mintegy héttel növekszik. Az eredetileg George Garratt nevű 19 éves angol srác, aki alighogy nagykorú lett, 10 font illeték ellenében nevet változtatott, ezzel a címlapokra került. Új neve ugyanis Captain Fantastic Faster Than Superman Spiderman Batman. A 10 év alatti és a 80 évesnél idősebb magyarok keresztneve teljesen eltérő. A felmérések szerint a tízévesnél kisebbek leggyakoribb nevei: Máté, Bence, Dávid, Jázmin, Lili, Luca, Nikolett, Péter, Vivien. A szépkorúak körében viszont az Erzsébet, az Ilona, az Anna, a Mária, a János, a Rozália, a Ferenc, a Gizella, az István, a József, a Katalin és a Margit neveket viselik a legtöbben.

Lánynevek

Gyakoriság

1.

HANNA

2.

ANNA

1818 1169

3.

JÁZMIN

1046

4.

LUCA

787

5.

EMMA

783

6.

NÓRA

763

7.

LILI

728

8.

ZSÓFIA

707

9.

ZOÉ

672

10.

CSENGE

661

11.

BOGLÁRKA

649

12.

DÓRA

626

13.

RÉKA

618

14.

VIKTÓRIA

583

15.

LILLA

553


(világi)


hirdetés



kikapcsoló



kikapcsoló



kikapcsoló



kikapcsoló


187


kikapcsoló



kikapcsoló


189


kikapcsoló


190


kikapcsoló


191


kikapcsoló


192


kikapcsoló


193


kikapcsoló


194


kikapcsoló


195


kikapcsoló


196


kikapcsoló


197


kikapcsoló


198


kikapcsoló


199


kikapcsoló



kikapcsoló



kikapcsoló

„Én, a Gyula, meg az Ottó, a Tóth Ottó”

Találkozás egy pléhkocsmában

M

it lehet azon nevetni, hogy „Én, a Gyula, meg az Ottó, a Tóth Ottó”? Ezt a poént sikerrel nem lehet lefordítani a világ egyetlen nyelvére, még a magyarra sem. Mert nincs semmi értelme. Csupán a bunkóság, a műveletlenség leleplezése a humor eszközeivel, amely azonban csak akkor közérthető, ha olyan zseniális színész adja elő, mint Bajor Imre, a magyar kabaré legjobb hagyományainak folytatója, kiváló színész, számos karakter eszményi megformálója. Örökre megmarad emlékezetünkben Oli úr a Szomszédok című tv-sorozatból, önmagát alakítva a Heti hetesben, Palika a Pasikból, a Falugyűlés tanárnőjeként, és sorolhatnánk tovább. Sikeres volt minden filmjében, pótolhatatlan a Rádiókabaréban. Bizonyítja ezt, hogy amikor kimaradt a műsorból, a műsor is érdektelenségbe fulladt. De ő így is eljutott a közönséghez, s nem csak azért, mert állandóan foglalkoztak vele a bulvárlapok, foglalkoztatták a színházak, hanem mert a Csóközön című önálló estjével szorgalmasan járta az országot, hol több száz ember előtt lépett föl valamelyik színházban, hol csak néhány tucat embernek játszott egy falusi, kisvárosi vendéglőben. De mindig a legjobb műsorával, teljes odaadással. A filmezés is fontos volt a számára, szerepelt többek között a Meseautó című, közönségsikert aratott filmben, amelynek újraforgatásán

az eredetileg Kabos Gyula által alakított komikus karaktert formálta meg. 2004-ben Tímár Péter Le a fejjel! című produkciójában Hernádi Judit és Gálvölgyi János partnere volt. A kiváló színész, felejthetetlen komikus, akit az egész ország szeretett, 2014. augusztus 6-án, 57 évesen elhunyt. A hír villámsebességgel terjedt el az országban annak ellenére, hogy a közszolgálati tévé híradója a hírt nem tartotta közlésre érdemesnek. Mások viszont azonnal felháborodtak, hogy miként lehetséges ilyesmi egy Kossuth-díjas színész esetében. Pedig Bajor nem volt Kossuth-díjas. Annak ellenére, hogy rászolgált, és annak ellenére, hogy egy népszavazás biztosan neki ítélte volna. Bajor Imre kirobbanó sikereit a vele született komédiás tehetség mellett annak köszönhette, hogy nagyon szerette az embereket, imádta a közönséget, nekik játszott egész életében. Mindennap megküzdött a sikerért, s csak akkor érezte jól magát, ha nevetést csalt az emberek arcára. Ez mindig sikerült neki. Mindenkit elbűvölt, mindig gondoskodott a társaságában lévők mulattatásáról. A közönség imádta, s ő minden nap megfürdött ebben a szeretetözönben. „Én egy pléh kocsmában iszogató, festőruhában lévő emberrel is egy másodperc alatt ugyanolyan kapcsolatot tudok teremteni, mint a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjával. A többieknek ugyanis



kikapcsoló pedig a képviselő urak (és hölgyek) nem nevettetnek meg senkit. Még azt sem említette, hogy előadásra, próbára életében nem állított be italosan. Bajor sokoldalú színész volt, de leginkább nevettetni szeretett. Ha mégis másféle megbízást kapott, ott is nagyot alakított. Többször szinkronizált, például a Jó reggelt, Vietnam! című filmben ő volt a főhőst alakító Robin Williams, a Dr. Dolittle 2. részében pedig az Archie-t, a cirkuszi medvét szinkronizáló Steve Zahn magyar hangja. A Verebes István által rendezett Mágnás Miska MTI Fotó: Bruzák Noémi operettszínházi premierjén ez komoly teher. Én szeretem, hiszen Oszvald Marikával játszotta a címszerepet. érdekel, hogy mi a véleménye az ácsnak „Létezik egyfajta elvárás velem szemben, vagy a festőnek.” Arra a kérdésre, hogy amelynek meg kell felelnem. Színre lépés ő kit képvisel a színpadon, azt válaszolta előtt nap mint nap izgulok, de ez jófajta egy újságírónak, hogy az embereket. „Ha stressz” – mondta egy interjúban. Halálának estéjén előkerestem régi a lehető legnagyobb százalékban képviselem az embereket, akkor nagyon fontos felvételeit, kabarétréfáit, filmszerepeit. helyen vagyok. Ha csak kis százalékban Valamennyit láttam már, s most újra felszaképviselem őket, akkor nem vagyok fontos badultan mulattam rajtuk. Sőt könnyesre röhögtem magam. helyen.” Bajor Imre fontos helyen volt. Még arról is elfelejtkeztem, amit a Kicsi Szívesen szóba állt a bulvárlapokkal is, pedig egyáltalán nem voltak hozzá kímé- Huszár egyik legjobb barátja, Farkasházi letesek. Valószínűleg úgy gondolta, hogy Tivadar mondott a gyászhír hallatán: minden, ami vele történik, a közönségre is Innentől kezdve már mindenhol csak istartozik. Ezért nem rejtette véka alá véle- métlések lesznek. Azt mondta egyszer: „Engem ne sajnáljaményét a közügyekről sem. A bulvárlapok kedvenc témája volt Bajor bohémsága is. nak. Ha valakit irigyelni kell, az én vagyok.” Nem tiltakozott, nem védekezett, sőt, sokat És azt is mondta, hogy „nekem aztán röhögpoénkodott is ezzel. Nem hivatkozott arra, jenek, utálok szomorú embert látni!” Fogadjuk meg a tanácsot! hogy hasonló alkoholizálási szokások miatt a. cs. a fél parlamentet „ki lehetne szerkeszteni”,



kikapcsoló

Gyilkos nők

Arzén, kötél, injekciós tű Nem a krimiírók találják ki a legfurfangosabb bűntényeket. Sokkal ravaszabbak voltak a tiszazugi asszonyok, akik tizenhét éven keresztül zavartalanul mérgezték megunt családtagjaikat. Pipás Pista nem agyafúrt volt, hanem bitang erős, nadrágba bújt asszony. Ilyen álruhás sztorit persze költők is költhettek volna, na de hogy ő pipázzon, s ne a detektív? A kegyes halál fekete angyala már inkább az irodalomból lopott történet, ám a való világban nem a gazdag, öreg, beteg gróf szenderült jobblétre, hanem hétköznapi betegek.

M

óricz Zsigmond jelentős novellát szentelt, kellő malíciával persze, a tiszazugi gyilkosságoknak. Párját ritkító bűntett volt a Tisza és Körös közötti alföldi régióban, javarészt Nagyréven elkövetett gyilkosságsorozat, amely 162 földerített gyilkossággal beírta magát a krimináltörténelembe. 1912–1927 között valószínűleg sokkal több gyilkosságot követtek el a tiszazugi asszonyok, soha el nem múló stigmát ütve ezzel tájegységükre. A csendőrök azonban ennyi áldozatnál abbahagyták a nyomozást, ennyi is elég volt az ítéletekhez, s lakóhelyük rossz hírét nem akarták tovább fokozni. tömeggyilkos asszonynép A mérgezés nem új találmány, akkoriban a környéken is történtek hasonló bűntettek, de már a Bibliából is, a Római Birodalom korából is találunk megfelelő példákat. Ám a tiszazugi asszonyok véletlenül akadtak az arzénra, véletlenül látták meg a gyilkolásban rejlő lehetőséget, s már az asszonyi gyakorlatiasság vezette őket végig az úton. Kegyetlen világ az, amelyben kegyetlenné lesz asszony. Az alföldi falvak népe akkoriban igen nagy szegénységben tengődött, keserves dolog volt még az I. világhá

borúból hazatért, hasznasemmi rokkantat is etetni, gondozni, a hosszasan haldoklóra ügyelni, a nem várt gyerekkel bajlódni, a részeges, durva férjet elviselni. Minek kínlódsz vele? – kérdezi a Móricz-novellában a bába, aki Tiszazugon megtalálta a válást nem tűrő, szociális hálótól mentes, férfiuralmú, feudális viszonyokba ragadt asszonyok egyedül üdvözítő gyógyírját, az arzént. A regényes történet szerint úgy kezdődött az egész, hogy egy haldoklóra vigyázott a bába, Fazekas Gyuláné, született Oláh Zsuzsanna. A beteg körül rajzó legyek miatt légypapírt hozatott a családdal, azt egy tálkába, kevés vízbe rakta. A legyek rá se hederítettek, hát öntött bele tejeskávét, hogy majd a cukor csábítja őket, ám csak a macska lefetyelt bele – meg is döglött rögvest. A híres-hírhedt perben elhangzott vallomások alapján Móricz így tudósítja a Nyugatot, annak egyik 1930-as számában: „A bábának feltűnt a kis macska halála. Hazament, s a szobában a tányérról kiöntötte a legyeket a ház előtt. Egy kis csirke odajött, megette a legyeket. Megette a kis tarka csirke, s nemsokára elkezdett szédelegni. Azután megdöglött. Ez már szeget ütött a bába fejébe. Leöntötte a tányérokról a légyvizet s



kikapcsoló

Nem kínlódtak a tiszazugi asszonyok

beletöltötte a kis kutya szájába. A kutya is megdöglött tőle. – Hisz ez nagyszerű – mondta a boszorkány –, ez jó, ez kell. Csinált ilyen légyvizet, visszament a beteghez, beadta neki: az is megdöglött. A család megsiratta, meggyászolta, s örültek, hogy a jóisten így segített rajtuk. Most már a bába egy zseniális találmány birtokában élet-halál urának érezte magát. Sok-sok évig, talán egész évtizedig őrizte a titkát, míg egyszer csak alkalma volt hasznát venni. Vége lett a háborúnak, hazajött egy vak katona. A felesége gyűlölettel fogadta, mert már mást szeretett. S megmaradt az ura házsártos rossz természete... Azt mondja a bába: »Mit kínlódsz vele«. Beadták borban az orvosságot, az ember gyomorbajt kapott. Orvost hívattak, az megvizsgálta, orvosságot rendelt. Megcsináltatták. Éccakára a bába mézes pálinkát csinált, hogy jobban aludjon, belekeverték az arzént, reggelre a beteg kész volt. Most aztán megindult a suttogás: »mit kínlódsz vele«... A faluban nem volt pap. Volt egy tehetetlen, aki huszonnyolc év alatt se beszélt senkivel. Ellenben rettenetes nagy volt a szegénység. Ebben a faluban, mint általában az Alföld szegénységénél szokás:

télen kétszer esznek egy nap. Ez azt jelenti, hogy a testek enerváltak, a lelkek gyávák. A szegénység gyötrelmesen destruál. Tíz órakor levest, délután hatkor tésztát, vagy krumplit. És sok a beteg, rettenetes sok a beteg. Minden háznál van egy-kettő. Jött a bába: »Mit kínlódsz vele«. És sok a rossz férfi. Részeges, goromba, rokkant, szoknyakergető. Jött a bába: »Mit kínlódsz vele«.” És az asszonyok nem kínlódtak. Arzénnel helyettesítették az abortuszokat, a szégyenletes válást, s mérget adtak a gyógyíthatatlan betegnek, a koloncként a szegényeken élősködő rokkantnak. A gyilkosok között csak nők voltak, a 162 földerített áldozat között viszont egy asszony sem. Nagyréve akkoriban a halál faluja néven híresült el, és a környező tiszazugi földek a föltételezések szerint akár ezer áldozatot is rejthetnek. A perek évekig tartottak, egyenként tárgyalták az ügyeket, hogy minél kisebb legyen a föltűnés. Hat asszonyt ítéltek halálra, közülük kettőt kivégeztek, a fővádlott pedig öngyilkos lett. A hatgyerekes Pipás Pista Legendák színezik Pipás Pista történetét, bár a periratokkal bizonyítható valóság sem szürke. A Szeged környéki tanyavilág



kikapcsoló bérgyilkosnőjét két áldozata miatt ítélték halálra 1933-ban, bár akkoriban föltűnően sok öngyilkosság történt a környéken. A mi történetünk hőse is így leplezte gyilkosságait. Rieger Pálné Fődi Viktóriaként született Átokházán (a név kötelez?), részeges apa mellett élte a szegények még szegényebb életét, majd szülei eladták Turócszentmártonba, Sulák Móric birtokára cselédnek. A gazda – ez a XX. század elején történt – rendszeresen megerőszakolta, gyereket is nemzett neki, majd hozzáadta Rieger Pálhoz, akinek a lány még öt gyereket szült. A gyerekek közül egy maradt életben, később az asszony utált, durva, erőszakos férje is meghalt. Az özvegy egy nagyszüleitől örökölt tanyára költözött. A legendák szerint ekkor kezdett férfi módra élni. A pipázásra még a Sulák birtokán kapott rá, most hihetetlen testi erejéből élt. Napszámosként elsőnek kapott munkát, pláne álruhában, senki férfiember nem zaklatta többé. Jobban bírta a kemény munkát a férfiaknál, s jobban is keresett. Bár valószínűleg nem elég jól. Egyszer ugyanis kecsegtető ajánlatot tett neki egy asszony a Kutyakaparó csárdában, ahol Pipás Pista törzsvendégként múlatta az időt saját asztalánál, kemény öklének kijáró tisztelet által övezve. Dobák Antalné itt kérte föl Pipás Pistát, tenné már el láb alól a férjét, mert az az ember csak betegeskedik, nem tud gyermeket nemzeni, viszont gazdag, így nagy örökség szállna őrá, aki egyébként beleszeretett egy béreslegénybe. Dobák Antal tehát öngyilkos lett Pipás Pista és saját felesége segédletével, fölakasztva találták őt a kamrában. Arra, hogy bűntény történt, csak tíz évvel később jöttek rá véletlenül. Korabeli helyszínelők derítették ki, hogy az öngyilkosnak hitt férfit előbb megfojtották, úgy akasztották föl. Pipás Pista és tettestársai ítéletét 1933.

A Pipás Pista történetét földolgozó színdarabot a Szegedi Nemzeti Színház mutatta be 2013-ban

január 13-án, pénteken mondta ki a bíróság. Az eseményről a Délmagyarország című napilap így tudósított: „Tizenkét órára óriási tömeg gyűlt össze. A teremben ájulásig összezsúfolódott a hallgatóság, a folyosókon áttörhetetlen falanxot alkotott a tömeg. Féltizenkettőkor zöld rabszállító kocsi állott meg a törvényszék épülete előtt, a kocsiból egyenkint szállottak ki a megbilincselt gyilkosok. Pipás Pista ingerülten nézte a tömeget és hangosan szitkozódott. Sötét hollócsapatként vonultak a gyilkosok az esküdtszéki terem felé. Bent a teremben leroskadtak a padra és magukba roskadva, némán várták az ítélethirdetést.” A legenda szerint a Csillag börtönben derült ki, hogy Pipás Pista valójában nő. A periratokban ugyan – ezek Veszelka Attila szegedi író, Pipás Pista, az átokházi tanyavilág hóhéra című dokumentumregényében olvashatók – nem esik szó arról, hogy rabtársai lázadtak volna föl Pipás Pista ellen, aki állítólag soha nem mosdott, soha le nem vetkőzött, mondván, akkor a bőre vedlik, mint a kígyóé, s ilyen kalandosan, egy orvosi vizsgálatkor derült volna fény Pipás Pista asszonyi mivoltára. Ezzel szemben nemi beállítottságát, mint



kikapcsoló ahogy elmebeli állapotát is megvizsgálták a törvényszéki orvosok is. Ők arra jutottak, hogy az asszony soha nem volt boldog a házasélet során, „nagyobb gusztusa volt a nőkhöz”, hiszen azok soha nem voltak durvák, erőszakosak vele, ám vallomása szerint testi kapcsolata csak férfiakkal volt. Elméjét épnek nyilvánították, s a per során tett vallomása nyomán még egy gyilkosságra fény derült. Szintén öngyilkosságnak állították be Börcsök István halálát, akit 1919-ben akasztottak föl előbb az istállóban, majd a kedvezőbb helynek ítélt kamrában is. Pipás Pistát csak a pénz motiválhatta – meg tán a férfiakon való bosszúállás –, de a vádlottak padján ott ült az „öngyilkos” felesége, fia is, akik jóval többet reméltek a bűnténytől. Pipás Pistát halálra ítélte a bíróság. Horthy Miklós azonban megkegyelmezett neki. Regényes életének hiteles történetét Ember Judit Pipás Pista és társai című, 1983-as dokumentumfilmjéből, illetve a Szegedi Nemzeti Színház 2013-as előadásából is megismerhettük. Pipás Pista, a szomorú sorsú, bivalyerős asszony, a kegyetlen bérgyilkos a szegedi börtönben halt meg 1940-ben, lelki gyötrődések, bűnbánat közepette – női ruhában.

Huszonegy esetet vallott be

A kegyes halál angyala Hét beteg meggyilkolásáért, illetve halálukban való aktív közreműködésért 11 évre ítélték Faludi Tímea 24 éves szakképzett ápolónőt, a budapesti Nyírő Gyula Kórházban 2000–2001-ben elkövetett bűneiért. Ennyit tudtak a nyomozók bizonyítani, de nem zárják ki, hogy akár húsz-harminc beteg embert „segített át” a kórházi ágyból a koporsóba. Ő maga 21-et vallott be, ezek közül 17 esetre emlékezett pontosan, de kétségtelen bizonyíték csak hét esetre volt.

T. néniről például így beszél P. Gál Judit Ördögök ügyvédjei című könyvében: „A T. nénire emlékszem tisztán… A lánya mindennap bent volt. Ellátta az anyukáját. Sokat aggódott érte a fájdalmai miatt. Később morfiumot kezdtünk neki adni. Egy alkalommal vénásan adtam be neki. Ott ültem az ágya mellett. A lánya akkor nem volt ott. Fogtam a kezét. Egyre lassabban vette a levegőt, majd behunyta a szemét, és örökre elaludt. A szemében egy könnycsepp jelent meg, és mintha kisimult volna az arca…” A fiatal nő a maga és áldozatai részéről eldöntötte az eutanázia kérdését. Lehet vagy nem, erkölcsös-e vagy sem, az ápolónő saját belátása szerint cselekedett. Kezdetben mosogatószeres, később morfiumos injekciókkal járta a kórházat a halál fekete angyala, s ahogy ő fogalmazott, megszabadította a betegeket a fölösleges szenvedéstől. Az ügy nagy port kavart, nyomában újra föléledt s máig nem zárult le az eutanáziaerkölcsi kérdése. A nő közben letöltötte büntetését, jó magaviselete miatt a tizenegy helyett hat évet ült. Bulvárlapok hírei szerint manikűrösként dolgozik – a bíróság ugyanis örökre eltiltotta tanult szakmájától. -ja



207

kikapcsoló

Keresztrejtvény Százötven éve halt meg Semmelweis Ignác, rejtvényünk beküldendő fő sorai vele kapcsolatosak. A megfejtés beküldendő a CENTAL Kft. címére: 1509 Budapest, Postafiók: 44. Írják a címzés alá: „Keresztrejtvény”. Beküldési határidő: 2015. március 31. A helyes választ beküldők között az alábbi nyereményeket sorsoljuk ki: 1 nyertes részére 300 000 Ft, bruttó összeg, (mely a kifizetést terhelő adókat és járulékokat is tartalmazza!); 1 nyertes részére 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness, félpanzióval a soproni Hotel Sziesztában; 2 nyertes részére a Duna Kiadótól a Mária Treben előadásai 1–12. kötet; 1 nyertes részére a Duna Kiadótól a Magyar királyok és uralkodók 1–27. kötet; 1 nyertes részére a Duna Kiadótól a Magyar királynék és nagyasszonyok 1–26. kötet. A nyertesek névsorát a Kincses Kalendárium honlapján (http://www.kincses.hu) és a Népszava 2015. április 29-i számában tesszük közzé.

Sudoku

Ha még nem ismeri: a 81 mezőből álló négyzet 9 sort és kilenc oszlopot tartalmaz, valamint 9 kisebb, 3 x 3 mezőből álló kisebb négyzetet. Néhány mezőben előre megadott számokat találunk (minél kevesebbet, annál nehezebb a feladvány), a többi mezőt úgy kell kitölteni, hogy minden sorban és minden oszlopban, illetve a kisebb négyzetekben csak egyszer forduljanak elő a számok 1-től kilencig. (Nem pályázati rejtvény. A megoldást a www.kincses.hu oldalon megtalálják.)

9 8 7 7 4 3 6 9 3 8 4 5 1 4 2

8

1

4 3 2 4 7 4 6 5 2 6 2 5 8 3 4 3 7 6


3 9 7

4 1 8 7 5

1 6 2 2 3 7 1 9 2 3

3

4 3 9

2 8 6 7 6 2

5

1 9 6

1

3 7

6 3 2 5 7 4

8

2

3 3

7 8

5 6

9

7 1

9

9 1 5


4

kikapcsoló

Semmelweis ignác

A történelemről érdekesen: www.mult-kor.hu


209


kikapcsoló

Horoszkóp 2015-re Kos (március 21.–április 20.) Irigylésre méltó a teljesítmény, amit nyújt. Gőzerővel halad előre, és eredményei sem váratnak magukra. Vigyázzon azonban, könnyen túlfeszítheti a húrt. Lazítson egy kicsit, ne hajtsa túl magát, az új dolgok már beépültek az életébe, ezek a változások már visszavonhatatlanok. Ne aggodalmaskodjon, a szerelmi élete is rendeződni fog, csak próbáljon engedni egy kicsit az elképzeléseiből. Bika (április 21.–május 20.) Nehéz időszakon van túl, és mégsem fordult kön�nyebbre a helyzet. Újra nagy elszántságra és akaraterőre lesz szüksége, hogy még idejében pontot tehessen egy ügyre, amivel a már lefutott köreit kéne csak újból megtennie. Bízzon magában, és merje elengedni azt, ami nem az igazi. Mindenből van jobb, és minden alakulhat még jobban. Bízzon, és ne érje be kevesebbel, mint amit érdemel! Ikrek (május 21.–június 21.) Az állandó pörgés soha nem fog véget érni, amíg saját maga nem alakítja úgy a dolgokat, hogy ráérősebben teljenek a napok. Nincs ezzel semmi gond, csak iktasson be pihenőnapokat is, vigyázzon az egészségére. Irigylésre méltó, hogy ennyire összejött minden, ez a környezetében élőket is inspirálja. Csak így tovább!

Rák (június 22.–július 22.) Jó irányt vett az élete, de könnyen megbánthatja azokat, akik a környezetében élnek, legfőképpen azokat, akik igazán szeretik. Nem várnak öntől sokat, sem azonnali döntéseket, sem azonnali cselekvésttürelmesen várják, amíg elszánja magát. De adnia kell nekik is valamit, hiszen így elkeserednek és elfáradnak. Oroszlán (július 23.–augusztus 23.) Ne halogassa tovább a döntéseket. Elrohannak ön mellett a napok, és észrevétlen mennek kárba az évek. Hiába érzi magát most jól így, akik szeretik sem várnak örökké. Aki nem hiányozna, hát hadd menjen, aki meg érdekli, azzal törődjön végre! A tervei és ötletei is kitűnőek, gyümölcsöző jövőképet festenek. Szűz (augusztus 24.–szeptember 22.) A múlt árnyékai még mindig besötétítik napjait. Az életében pedig minden rendben van, de valami mégis hiányzik. Talán pont önmaga az… hogy megérkezzen végre a jelenbe, és azzal foglalkozzon, ami összejött, és ne azzal, ami nem. Ügyeljen jobban az egészségére, eleget tett ellene, hát itt az ideje, hogy amit lehet, helyrehozzon belőle. Fogadja el végre, hogy egy korszak lezárult, és merjen továbblépni. Csodák várnak önre!



kikapcsoló Mérleg (szeptember 23.–október 23.) Nagyon nehéz döntések előtt áll, de ez ne rémissze meg. Bízzon magában! Bárhogyan is döntsön, társa kitart ön mellett, és rengeteg kalandot, tapasztalatot hoz majd ez az év. Egy szempillantás alatt túljut a nehezén, és új erőre kapva fog szárnyalni. Nem járhat egyszerre mindenki kedvében, talán most könnyebb lenne az eszére, mint a szívére hallgatnia. Jól gondolja meg, de ne feledje, nem hibázhat!

Bak (december 22.–január 20.) Bár sikerült kicsit lazítania, változtatnia mégsem. Engedje el végre az elvárásait, vagy ha nem megy, keressen más területet, ahol elég tér van tenni akarásának. Nem lesz kevésbé jó, ha bevallja, hogy valami nem megy. Merjen újba belefogni, új emberekkel megismerkedni, új szokásokba belekóstolni. A mókuskerék nem való olyan kreatív és ambiciózus embernek, mint ön.

Skorpió (október 24.–november 22.) Nehezen tette meg az első lépéseket, de szép lassan megteremti az egyensúlyt az életében. Igyekezete meg fogja hozni az eredményt! Már biztosan ön is érzi a változást, csak ne veszítse el a türelmét, jó munkához idő kell. És bár most úgy érzi, hogy minden erőfeszítése ellenére egy helyben toporog, ez nem így van. Halad, és el fogja érni a fordulópontot, ahonnan száguld majd, és még csak eszébe sem fog jutni, hogy lehet másképp is! Tartson ki, megéri!

Vízöntő (január 21.–február 19.) Végre könnyebb napok köszöntöttek önre, igazi aranykor. Nincs más dolga, mint élvezni az életet, letudott mindent, amit kellett, megtett mindent. Még amit elkezdett, fejezze be, ugyanezzel a lelkesedéssel, amivel eddig csinálta, mert a környezetének nagyon nagy szüksége van a támogatására. Aztán hátradőlhet, minden sínen lesz!

Nyilas (november 23.–december 21.) Sikerült megváltoznia, és egy teljesen új életet épített maga köré. Élvezze ki a napjait! Ha ilyen hozzáállással folytatja, a határ a csillagos ég. Most kicsit nehezebb döntéseket is meg kell hoznia, de azt is csak a még jobb érdekében, végül fantasztikus magabiztossággal veszi az akadályokat. Minden jóra fordult, érdemes volt változtatni! És bár elsőre egy-két nehézség próbálja kedvét szegni, esélyük sincs.

Halak (február 20. –március 20.) Végre belátta, hogy csak saját magán segíthet! Persze néha jól jön a támogatás, de hiába várta a sült galambot, megoldania csak egyedül kell a problémáit. Apró lépések és apró eredmények töltik ki most a napjait, a türelmetlenség is odébbállt. Ezt a hozzáállást őrizze meg, mert már majdnem célba ért. Mindent megszerzett, amit csak szeretett volna, ami még hiányzik, magától, észrevétlenül fog beröppenni az életébe. Hagyja a sorsot munkálkodni, érezze jól magát abban, amiben van, és ugyanilyen türelmesen lépegessen előre.



kikapcsoló

Nyereménypályázat Hagyományos pályázatunkon mindenki részt vehet, aki a helyesen kitöltött pályázati szelvényt kivágja, és 2015. március 31-ig címünkre visszaküldi. A címzés alá kérjük, írják fel: Nyereménypályázat. Cím: CENTAL Kft., 1509 Budapest, Postafiók: 44. A helyes választ beküldők közül – közjegyző jelenlétében – sorsoljuk ki a nyerteseket. A nyertesek névsorát a Kincses Kalendárium honlapján (http://www. kincses.hu) és a Népszava 2015. április 29-i számában tesszük közzé. A fŐdíj: 1 nyertes részére 2 000 000 Ft, bruttó összeg, (mely a kifizetést terhelő adókat és járulékokat is tartalmazza!) További nyeremények: 2 nyertes részére 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness, félpanzióval a soproni Hotel Sziesztában; 1 nyertes részére a Duna Kiadótól A háború kutyái 1–30. kötet; 1 nyertes részére a Duna Kiadótól a Hazai tájak – Hazai ízek 1–10. kötet; 2 nyertes részére a Duna Kiadótól a Magyar királyok és uralkodók 1–27. kötet; 2 nyertes részére a Duna Kiadótól a Magyar királynék és nagyasszonyok 1–26. kötet. A kereszténység története során 2014-ben először fordult elő, hogy egyszerre két korábbi pápát avattak szentté. Kik voltak ők? (A felvett nevüket kérjük beírni a kockákba.) Beküldendő a kitöltött pályázati szelvény. Csak a szelvényen beérkező megfejtések (helyes válaszok) vesznek részt a sorsoláson.

&-------------------------------------------------------------------------------------------------

.

PÁLYÁZATI SZELVÉNY

.

Név:…………………………………………………………………................... Lakcím:………………………………………………………………..................



kikapcsoló

Peches és mázlis napok a kalendáriumban

Utánajártunk szerencséjének Ugyan mi más is lehetne egy kalendárium feladata, mint hogy meghozza hűséges olvasóinak szerencséjét, vagy ha erre, kellő tudás híján, közvetlenül nem is vállalkozhat, legalább mutassa meg a hozzá vezető utat. Magát komoly orgánumnak tekintő kiadvány persze ilyen sorsfordító témában nem hagyatkozhat mindenféle pletykára, mendemondára, minimum a téma népszerű tudományos megközelítése és feldolgozása a cél. Igaz, ily módon körülményesebben jutunk el vágyott célunkhoz, a szerencse titkainak megismeréséhez.

N

o de mi is az a szerencse? Szerencsés az az ember, akinek sorsát valamilyen körülmény vagy ezek láncolata jóra fordítja vagy sorsának alakulására kedvező hatással van. A szerencsétlenség pedig ennek ellenkezője. A szerencse többnyire váratlanul vagy véletlenül jön. Meg kell hagyni, ez bizony nem valami megcáfolhatatlan, képletekkel, levezetésekkel, előállítási eljárásokkal bizonyított meghatározás. Sebaj, akkor

máshonnan közelítünk hozzá. Ahogy a fizika az anyag tulajdonságaival, a történelem az emberiség múltjával, úgy a szerencse tapasztalati úton történő megismerésével egy másik tudomány, az etnográfia, magyarul néprajztudomány foglalkozik. Ne zavarjon bennünket, hogy a néprajz a szerencse előfordulásának összefüggéseit mint a hiedelmek világába tartozó fogalmat, eseménysorozatot tárgyalja. Ennek ellenére sokat segíthet feltárásában, törvényszerűségei megismerésében, a tudományos kutatás legújabb eredményeinek terjesztésében. Ezen újdonságok közé tartozik egy vékonyka, XIX. századi könyvecske, mely nem kevesebbel ajándékoz meg bennünket,



kikapcsoló mint a szerencsés és szerencsétlen napok ismeretével. S ha már valaki ezeket tudja, akkor tulajdonképpen mindent tud: azt, hogy hogyan ragadja grabancon kínálkozó lehetőségeit, és hogyan kerülje el a szerencsétlenséggel fenyegető eseményeket. Ezt az információt dr. Juhász Katalinnak, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézte tudományos munkatársának köszönhetjük, aki ugyan maga nem látta a szóban forgó, pótolhatatlan művet, csak egy 1950-ben megjelent tanulmányt olvasott róla, egy neves néprajztudós, Újváry Zoltán tollából, Balszerencsés napok jegyzéke egy kéziratos könyvben címmel. Megtudhatjuk, hogy az eredeti munka a XIX. században íródott, és a sárospataki gyűjteményben őrizték. Hogy most hol van, arról kevesebbet tudunk. A gyűjtemény gondozói nem is hallottak róla. Ettől még ott lehet a sok régi, feldolgozásra váró irat között megbújva. mágikus eljárások Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a szerző sokat idéz az eredeti műből, ezzel kapcsolatos kutatási eredményeit dr. Juhász Katalin is kész volt megosztani velünk. – A szerencsés és szerencsétlen időpontok, a szerencsét biztosító és a szerencsétlenséget elhárító számtalan babonás szokás, hiedelem sokrétűen meghatározták a régiek életét. A gazdasági, háztartási teendőket, a testápolás egyes műveleteit, valamint a különböző termékenységvarázsló, rontáselhárító és egyéb mágikus eljárásokat többnyire csak a hagyomány által szigorúan kijelölt időpontokban – szerencsés napokon, sőt órákban – volt tanácsos végezni. Ahogy a könyvecskében fellelhető: „…kik Ezekben a megírt napokban születnek Erőttlen Betegesek lesznek és valósággal hijjasok és hogy alig Vagy

Semi módon nem gyógyulnak és elebbeni egésségekre Visza nem hozatnak igy egy esztendőben 45: Szerencsétlen napok vagynak. Különösen pedig 3 ezek közül a mint Ez: alább meg fogja mondani legszerencsétlenebb. 1ör meg kell jegyezni, hogy ha a kis Gyermek is a feljebb meg írt napok között Valamelyikébe születik nem sokáig él: és ha él is egész életébe Szegény és Szerencsétlen 2or ha valaki ezekbe a napokba megházasodik Szegény állapotba lészen és örömest elválik egymástól Mint hogy egész életekben a leg irigyebb haragban élnek és annál fogva egész életekben szegények lennének : 3or ha valaki ezekben a napokban utazni kezd ritkánn tér vissza egészségbe Vagy testébe nagy Sérelmet Szenyved Vagy minden ingó javaiban: Vagy házi eszközeiben kárt vall és életétől megfosztatik 4er a fejebb kitett napokban sem épületekhez kezdeni nem kell sem semi féle barmot a szoptatástól nem kell ell választani (…) nem kell ugyanazon a napon Vetni sem Szántani nem kell mert akármihez fog az ember a fejebb írt napokban Szerencsétlen lesz és minden munkája haszontalan Inen telnek azok a Szerencsétlen napok a mejben ha eret Vágnak az az Emberenn 7 napok alatt megkell neki halni (…) 1ső Áprillis a mely naponn Judás Krisztus urunknak árullója Született másodszor 1ső Augusztus a mely napon Luczifer a több pártos angyalokkal az Égből lehányatott 3or 1ső Deczember amely napon Zsodoma és gomora Tűz által meg emésztettek Ezekbe a napokba tehát ki született job lett vólna néki nem születni a mint Krisztus urunk Judásnak meg mondotta mert az ilyeneknek halála Vagy akasztófa Vagy kerék vagy valami rút halál nemével fog meg halni És Életének szerencsétlen kimenetele lesz Ezek a több szerencsétlen napok rendel Igy következnek.”



kikapcsoló Az év folyamán voltak olyan napok, amelyeken tartózkodtak minden cselekvéstől, mert ezeket általános vonatkozású szerencsétlen napoknak tartották. Minden hónapnak megvolt a maga – nagyobbrészt vallási eredetű – szerencsétlen napja. A kalendáriumokban ezeket a Januárius 1 2 4 6 11 17 18 Julius 1 5 6

Februárius 8 13 18

Márczius 1 12 13 15

Áprillis 1 3 11 17 18

Május 8 10 17 30

Junnius 1 7

Augusztus 1 5 18 20

Szeptember 1 15 18 30

Október 15 17

November 1 7 11

Deczember 1 7 11 17

A néphit számon tart helyi, azaz nem általános érvényű átokkal vagy áldással járó dátumokat. Az Esztergomhoz közeli, ma Szlovákiában található Bényben például Borbála-napkor nem adtak kölcsön semmit, mert a kölcsönkérő elviszi a szerencsét. Szintén Borbála-napon a látogatót nem látták szívesen, mert ha elmegy, elviszi a szerencsét; de ha mégis jött valaki, vigyáztak, hogy a kemencét vagy a kályhát meg ne érintse, mert akkor szerencsétlenség szakad a házra. A Dunántúlon hétfőn, szerdán, pénteken nem kezdtek semmi új dologba, mert hitük szerint az csak balul üthetett ki. Viszont ha hétfőn valaki hármat tüsszentett, akkor vakszerencse érte. A SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Tornyospálcán az őszi vetést hétfői napon soha senki nem kezdte el, még az uradalmi cselédek sem, mert azt gondolták, hogy a vetést a jég elverné. Azt is mondták, hogy akinek az újhold első látásakor üres a keze, ismét újholdig nem lesz szerencsés. Három-

napokat évszázadok óta számon tartották, eredetük a régi római kalendáriumokig vezethetők vissza – tudtuk meg Juhász Katalintól. Hogy ne legyünk bizonytalanságban, a könyvecske precíz táblázatot is közöl a szerencsés és szerencsétlen napokról.

székben (erdélyi tájegység) azt tartották, ha hétfőn valakit szerencse ér, egész héten szerencsés lesz. A pénteki napot azért tartották különösen szerencsétlennek, mert Krisztus halála pénteken következett be. Így már érthető, miért tartjuk még ma is a szerencse szempontjából különleges jelentőségű napnak a péntek tizenharmadikákat. Szilveszter éjszakája, illetve újév nap jának cselekedetei, ételei a következő esztendő egészére meghatározók. Sokféle jóslást végeznek ilyenkor országszerte, hogy megtudják, milyen szerencsések lesznek a gazdálkodásban, férjhezmenetelben, egészségi állapotukban. Az ólomöntéskor keletkezett alakzatoknak különféle jelentéseket tulajdonítanak, például a csillag szerencsét ígér. Újév napjára sok helyen malacot ölnek, hogy a disznó a házba szerencsét túrjon, s a gazdaság szaporodjék. E napon a lányok piros almáról mosakodnak, hogy egész évben szerencsések és szépek legyenek.



kikapcsoló Balázs Márton 1891-ben készült szilágysági néprajzi gyűjtése szerint: „ ha hétfőn férfi jön először a házadba, szerencsés, ha nő jön, szerencsétlen léssz. Új esztendőben, ha férfi jön a házhoz először, szerencse, s bikabornyút várnak a tehén alá. Ha nő jön először, nem sokat ér annak az évnek a szerencséje, s üszőbornyút várnak a tehén alá. Ha a pohár magától elcsattan, baj lesz a háznál. Tégy egy csuporba sót, borsot, fokhagymát, ássad el a ház földjébe, szerencsés léssz. Ha sok pappal találkozol az úton, csak úgy léssz szerencsés járásodban, ha gombostűt dobsz utánnuk. Üstökös csillag megjelenése országos zavarok, háborúk jele. (…) Áss a küszöbbe matragulyát, s nem viheti el senki a szerencsét, s te is otthon ülő lész – vendéglősök teszik. Áss a hordók ászokfája alá matragulyát, megjön a szerencséd, elkél a borod. Ha el akarod vinni a másik szerencséjét, lopj a szemétjéből egy csomót, tedd azt a te szemét dombodra, s 7 estve egymás után sulyokkal verjed azt. (Egy imádság és átok is kell hozzá, de azt nem mondták meg.) Sohse seperd a küszöb felé a szemetet, mert ha úgy téssz, elmegy a szerencséd. l

l

Nap mente után ne vidd ki a szemetet, mert más nap szerencsétlenség ér; vagy valamidet ellopják v. megvakulsz. Ha nyúl fut előtted keresztül az úton, ha elindultál hazulról s visszatérsz, ha üres korsóval vagy más edénnyel jőnek elébed, ha pénteken vagy 13-án indulsz el valamibe, hidd el, mindig szerencsétlen lépést téssz.” l

l

l

l

l

l

l

l

l

garancia nincs Olvasóink ennyi ismeret olvastán joggal teszik fel a kérdést, mi a biztosíték arra, hogy a fentebb leírtaknak van valóságalapjuk, hogy érdemes hinniük benne. Nos ,garanciát nem vállalhatunk. Ámbár lehet, hogy a szerencsés és szerencsétlen napokra vonatkozó bizalom nem teljesen megalapozatlan. Forrása ugyanis a sok évszázadra visszanyúló népi megfigyelés, ami például az időjárás esetében sokak szerint nagy gyakorisággal be szokott válni. Legalább annyira, mint a tisztán tudományos alapokon nyugvó meteorológiai előrejelzés. Amit pár évvel ezelőtt még úgy tártak a nagyközönség elé a rádióban, hogy az eső valószínűsége 50 százalék. Azaz vagy esik, vagy nem. Témánkra vonatkoztatva? Vagy beválik, vagy nem. Cs. A.

Megállítja a rendőr az autóst. – Meg kell büntetnem, mert ez egyirányú utca. – Rendben van, kifizetem a büntetést, aztán megfordulok. – Itt nem lehet megfordulni. CC! – Akkor tolatok. EZ VI – Tolatni sem szabad. – Akkor itt hagyom a kocsit. – Csakhogy itt tilos a parkolás. – Rendben van. Mennyit ad a kocsimért?



kikapcsoló

Ezt tessék utánuk csinálni!

M

Vonósnégyes kocsmára és istállóra

int egy Rejtő-regényben. A nagyegyházi kocsma ajtaja kivágódott, belépett egy fiatal nő csellóval és három zenésszel, majd közölte az úri közönséggel, hogy ők most koncertet adnak. A kocsmaasztaloknál néhányan felemelkedtek, mint akik menni készülnek, de megpillantva a hölgy szemében gyülekező villámokat, visszaültek, és megadóan meghallgatták a vonósnégyest. – Azért ez nem egészen így volt – mondja a vállalkozó kedvű, csellista, Ribli Ilona. Nem fenyegettünk erőszakkal senkit, ha elmegy. Előbb kihirdettük Nagyegyházán, hogy koncertet adunk a kocsmában. Akinek nem tetszett, az távozott, de sokan maradtak, majd a havonta egyszer megtartott koncertünkre visszavisszatértek. Már több éve éltek férjével, Kolozsvári Mihállyal Nagyegyházán. Szerették volna, hogy a településen olyan élet alakuljon ki, ahol zenélni, barátkozni lehet, akárcsak a régi fonókban. Ilona és férje nagy vállalkozásba fogtak. Kinéztek maguknak egy több mint százéves, romos, ötszáz négyezetméteres istállóépületet. Persze azért nem olyan egyszerű dolog, hogy kinézek magamnak egy istállót, aztán gondolok egyet, és azt mondom: itt koncertezni lehetne. Kell egy erős hölgy, aki ha elképzel valamit, nem állhat útjába senki, sőt, sokan melléállnak. Férjétől ez természetes, de az ötletet felkarolta

Hegedűs Imre, a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, és támogatásával, valamint az elnyert pályázatok segítségével született meg a romos, elhanyagolt istállóból a kiváló akusztikájú épület, a Hangistálló. Menet közben megszületett egy másik elképzelés is: tartsanak ebben az épületben sajt- és egyéb fesztiválokat. Ezzel felpezsdülhet a kedve a környező kisvállalkozók seregének, s tolonganak majd mézfélékkel, különböző gabonákból és körmönfont módon sült kenyerekkel, s áradnak a kolbászokról, töpörtyűkről és minden földi jóról álmodó látogatók, akik majd elözönlik vasár- és vásárnapokon a Hangistállót, és üsse kő, legyen zene és bona is. S lett vásár is, lett zenebona. – A pályázatokat a férjemmel közösen írjuk, de formailag, törvényileg ő tudja, hogy hogyan kell ezt. Jogász, könyvelő, építész, ha arra van szükség (bár villamosmérnök a szakmája). Egyszerűen mindenhez ért, az egész felújítást ő menedzseli végig, tárgyal a kivitelezőkkel, a bankokkal, intézi a kifizetési kérelmeket. Én csak csodálom, hogy honnan van ennyi energiája – mondja Ribli Ilona. Az első karácsonyi komolyzenei koncertet 2008. december 20-án rendezték meg, amely a Tátrai Vilmosról elnevezett kamarazenekar első bemutatkozása is volt egyben. Az elnyert, közel 65 millió forintos támogatásból az épület és környezete is



217

kikapcsoló

Így néz ki a koncertteremmé átalakított istálló

megújult, így immár komfortos, a kultúra, ezen belül a komoly- és autentikus népzene értékeinek, hagyományainak közvetítésére alkalmas közösségi teret tud biztosítani az érdeklődőknek. Itt komolyzenei és népzenei műsorok váltják egymást a sajtfesztiválokkal. Ha jobban megnézzük, kulturális missziót teljesítenek. Ma már nemcsak Nagyegyházának, hanem a környező településeknek (mint például Óbarok, Csabdi, Vasztély, Mány, Alcsútdoboz, Felcsút, Bodmér, Szárliget, Bicske, Tatabánya) is kulturális programlehetőséget, igazi közösségi teret biztosít a Hangistálló. Az azóta is folyamatosan szerveződő koncertek, rendezvények, képzőművészeti alkotó tábor, falunap, kézműves vásár folytatódnak nagy sikerrel. Nagyegyháza nincs a világ végén, a fővárosiak is elérnek ide vonattal egy óra alatt. Térjünk vissza Ilonához és férjéhez, akik még mindig nem hagyták abba. Most az istálló felső részén szállást is kialakítanak, hogy aki koncertezik, messziről jön, kipihenhesse magát a Batthyány grófok szellemét idéző Hangistállóban. – A korábban elnyert és már megvalósított két pályázat után nyertünk egy közel 30

Nemrég még összedőlés fenyegette

milliósat is, a tetőtér felújítására. Két másik pályázat segítségével az Országos Sajtút Hálózat tagjaként 7,5 millióból építünk pincét, burkoljuk a kemence melletti részt, sajthűtőket, eszközöket vásárolunk, mert nálunk lesz egy sajtmegálló. Koncertek, rendezvények alkalmával sajtbemutatókat tartunk, sajtot kóstoltatunk, és vásárolni is lehet. A másik pályázattal – három másik településsel együtt – megalakítottuk a Leader Zenei Udvart, melynek tagjaként elnyertünk egy 10 milliós Kawai hangversenyzongorát. A pályázatokon elnyert pénzből épülő szobákba olyan diákokat hívnak meg, akik itt tanulnak meg még jobban zenélni, főzni vagy Imrétől slambucot készíteni. Ezt tessék utánuk csinálni! Bódi Ágnes



kikapcsoló

nyereménypályázat A 2014. évi Kincses Kalendáriumban megjelent pályázatok, rejtvények dr. Kanyó Mónika budapesti közjegyző-helyettes jelenlétében történt sorsolásának eredményei

Nyereménypályázat, a megfejtés: „Horvát Köztársaság”. A bruttó (a kifizetést terhelő adókat is tartalmazó) 2 000 000 Ft készpénzösszeget nyerte: Horváthné Berczeli Ibolya, 2836 Baj. 2 fős, 3 nap/2 éjszakás, félpanziós wellness üdülést nyert a soproni Hotel Sziesztában: Tátrai Dénes, 7635 Pécs, és Csikós Istvánné, 5200 Törökszentmiklós. 2 fős, 3 nap/2 éjszakás, félpanziós wellness üdülést nyert a kisújszállási Hotel Kumániában: Oláh Erika, 2040 Budaörs. Az Atlantic Kiadó könyvcsomagját nyerte: Pintye Géza, 6136 Harkakötöny, és Balázs Zsigmond, 2373 Dabas. A Duna Kiadó könyvcsomagját nyerte: Koczka János, 3399 Andornaktálya, és Lázár István, 2613 Rád. Egy karton konzervcsomagot nyert: Frank Istvánné, 7759 Leánycsók. Keresztrejtvény, a megfejtés: „Izzó vastrónon őt elégetétek, de szellemét a tűz nem égeté meg, mert az maga tűz”. A bruttó (a kifizetést terhelő adókat is tartalmazó) 300 000 Ft készpénzösszeget nyerte: Szászné Soós Beatrix, 6781 Domaszék. 2 fős, 3 nap/2 éjszakás, félpanziós wellness üdülést nyert a soproni Hotel Sziesztában: Németh Lászlóné, 3348 Szilvásvárad. 2 fős, 3 nap/2 éjszakás, félpanziós wellness üdülést nyert a kisújszállási Hotel Kumániában: Dolinszky Zoltán, 1139 Budapest. Az Atlantic Kiadó könyvcsomagját nyerte: Szabó István, 9025 Győr, és Kovács Kálmán, 9100 Tét. A Duna Kiadó könyvcsomagját nyerte: Kovács Nikoletta, 5600 Békéscsaba, és Ollári Károly, 6098 Tass. Egy karton konzervcsomagot nyert: Deli Lajos, 5476 Szelevény. Gyerekrejtvény, a megfejtés: „1. Lánchíd, 2. Kőröshegyi völgyhíd, 3. Öresund híd, 4. Hortobágyi Kilenclyukú híd, 5. Kínában”. A bruttó (a kifizetést terhelő adókat is tartalmazó) 200 000 Ft készpénz összeget nyerte: Nemes Hajnalka, 9400 Sopron. Az Atlantic Kiadó könyvcsomagját nyerte: Pogrányi Péter, 2840 Oroszlány, Somogyi Erzsébet, 2541 Lábatlan, Kocsi Rita 1151 Budapest, Bólya Mária Katalin 8554 Nagydém. A Duna Kiadó könyvcsomagját nyerte, amely a Magyar Királyok 1-1 sorozatának 1–27. köteteit tartalmazza: Varga Ilona, 3700 Kazincbarcika, ifj. Szabó Ferenc, 1131 Budapest. A Duna Kiadó egyéb könyvcsomagját nyerte: Vincze Éva Mária, 1105 Budapest, Zsemberi Liza Laura, 6760 Kistelek, Zagyi Sándorné, 6000 Kecskemét, Kardos Mihályné, 3700 Kazincbarcika.


219


kikapcsoló

Velünk élő tévedések Rossz nyelvek szerint a nő Isten tévedése, de azért nézzünk alaposabban körül. Milyen tévedések, véletlenek élnek velünk, ellentmondva az evolúciónak, az ismert törvényeknek, a józan észnek vagy éppen jelenkori tudományos ismereteinknek?

I

tt vannak mindjárt a gyíkok. Négy lábon élő hüllők ők rendesen, s rendkívül fürgén szaladnak, ha kell. Ilyenkor a fejük fölkunkorodik, sőt, minél gyorsabban menekülnek, üldöznek, a fejük annál magasabban van. Amikor elérik az utazási sebességüket, akkor viszont már két lábon száguldanak. Így tesznek az igen termetesre, 2-3 méteresre, 70-90 kilósra megnövő sárkánygyíkok is. A hivatalos nevén komodói varánusz az indonéz szigetvilágban él, vulkáni, sziklás, szirtes partvidékeken. Ragadozó, üldözéskor akár óránként 20 kilométeres sebességgel is futhat, áldozatát a sebébe fecskendezett méreggel pusztítja el. Ám nem finnyás, ha dögöt talál, azt is elfogyasztja, cserébe, hogy nem volt friss a hús, kevesebbet kellett küzdenie.

Hogy miért emelkednek a gyíkok két lábra, s hozzák a frászt az emberre, így száguldozva például az ausztrál sivatagokban? Erről a tudósok azt gondolták eddig, hogy így könnyebben kapnak levegőt vagy hatékonyabban tudnak gyorsulni. Evolúciós baleset Nemrégiben viszont Christofer Clemente, a Cambridge-i Egyetem tudósa és csapata 16 sárkánygyíkféle alapos tanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy egyszerű tévedésről van szó. A sárkánygyík azért fut két lábon, mert „gyárilag” hibás, a súlypontja a sebesség növekedésével arányosan helyeződik át a farrészre, ahogyan a vadászgépek is csinálják. A tudós úgy fogalmaz: az evolúciós baleset által a gyíkok kevésbé stabillá, ám utolérhetetlenné váltak.



kikapcsoló Elvágta a Panama A szirti fűrészes sügérek alaposan átejtették a biológusokat. Ezek a majd két méteresre növő, fél tonnás halak egyforma alkatban, színben, mintázatban élnek a Csendes- és az Atlanti-óceán melegebb vizeiben. Sajnos egyre kevesebben vannak, a kihalás szélén állnak, különösen az Atlanti-óceánban élők, ezért szerencsésnek mondható az a fölfedezés, melynek nyomán kiderült, hogy ezek az egyformának tűnő állatok két külön fajhoz tartoznak. Ez persze nem menti meg őket, pláne, hogy az újonnan azonosított Csendes-óceáni szirti fűrészes sügér (Epinephelus quinquefasciatus) is veszélyben van. De jobb azért, ha világosan látunk, akár az utolsó pillanatban is, talán éppen a megmentésük érdekében. Matthew Craig, a hawaii Tengerbiológiai Kutató Intézet munkatársa és csapata addig fölöslegesnek tartott genetikai vizsgálatokkal bizonyította, hogy a két szirti fűrészes sügér fejlődése két irányban haladt tovább, amikor 3 és fél millió évvel ezelőtt a két óceánt elvágta egymástól a középamerikai földnyelv, a Panama-földszoros. Nem állat, növény A tihanyi Limnológiai Intézetben sokáig azt hitték, hogy a balatoni fecskemoszat (Ceratium hirundinella) állat. A kutatóintézet első igazgatója, Entz Géza 1927-ben tudományos közleményben számolt be erről az egysejtűnek vélt, tizedmilliméternyi lényről: „élénken mozog, közben szarvával előretekintve tengelye körül forog, néha visszavonul, majd ismét folytatja útját, s a Balaton átlagos mélységét (3-4 m) 30-40 óra alatt járja meg.” A professzor később gyanakodni kezdett, mert a moszat fény nélkül elpusztult. Ebből gondolták, többek között Sebestyén Olga, az intézet egy másik Balaton-kutatója, hogy mégis inkább

növény lehetne ez az ostoros alga, s ő 1932ben már így is ír róla. Némi vita után – így számol be az esetről egy cikkében prof. G. Tóth László, az intézet tudományos tanácsadója – a professzor rendületlenül állatnak titulálta az ostoros algát – a tudós asszony növényként értekezik róla. A század közepétől már végérvényesen növényként tartják számon a balatoni fecskemoszatot. A tudósok persze azért vannak, hogy tévedjenek, aztán tovább kutatva, tévedésüket kijavítva fölfedezzenek valamit. Rendet tegyenek a fajok rendszerében, az agyunkban, a tudományban. És a fejük tetejéről a talpukra állítsák a dolgokat. Feje tetejéről a talpára Fordítva van a Balaton néhány kézzel rajzolt térképen. Az 1500-1600-as években készült metszetekről bizony rá sem ismernénk kedvenc tengerünkre. A Tihanyi-félsziget az első térképeken sziget volt, aztán amikor rájöttek a térképírók, hogy félszigetről van szó, a déli parthoz csatolták. De láthatjuk északról délre elhelyezkedve, vagy éppen furcsa, fél U betű formában is a Balatoni Limnológiai Intézet honlapján, ahol ezek az ősi térképek megtekinthetők. Az első térképek rejtélye a földrajztudósokat állította nagy kérdés elé, hiszen semmiféle természeti jelenség nem rendezte át a Balatont az elmúlt néhány évszázadban. Hiába a sok kaland a tó életében, ekkora azért nem volt köztük. A tévedést a korabeli tudósok követték el. Az történt, hogy Lázár deák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára fölmérte az országot. A Balatont is lerajzolta sok ezer papírra, iránytű, fényképezőgép, google-map, műholdas fotók nélkül, kézzel, jegyzetfüzetbe, lábbal lemérve. Alapos munkája azonban nem állt össze egésszé, mert idő előtt meghalt. Munkáját bécsi kol-



kikapcsoló

A Balaton északról délre fekszik

legája, Collimitius, azaz Georg Tanstetter bécsi egyetemi tanár és Cuspinianus, azaz Johann Spiesshaimer udvari történész fejezte be s jelentette meg Tabula Hungariae címen 1514 és 1528 között. Ők azonban a szelvények nem mindegyikét illesztették a kellő helyre. A téves térképek még a XVIII. században is forgalomban voltak, mert a török uralom alatt nem lehetett a helyszínen ellenőrizni helyességüket, illetve helytelenségüket. A török uralom alóli fölszabadulás után a birtokhatárok pontosítása miatt mérték föl újra a környéket, s rajzolták meg a térképészek a Balaton hiteles képét. Írd és mondd Olyan is van, hogy nem tévednek, nem újra fölfedeznek, hanem csak viccelődnek a tudósok. Nádasdy Ádám nyelvész adta hírül azt a bakit, amelyet az angol–magyar nagyszótárban ejtettek tréfás kedvű kollégái, mikor az angolok kiejtésével – többek szerint abszolút jogosan – viccelődtek. A bibi az volt, hogy így jelent meg a szótár.

A nyelvészprofesszor így ír erről: „Az 1998-ban megjelent Angol–magyar nagyszótár (az Országh– Magay) minden angol szó mellett megadja a kiejtést. Aki a 900. oldalra lapoz, nem fog hinni a szemének: a Manchester városnév kiejtése [livöpúl]! Máris leleplezem, kedves olvasó: itt bizony „practical joke”-kal állunk szemben, angolos ténytréfával. A csínyt a kiejtési adatokat összeállító szerkesztők követték el (diplomás, családos emberek!), akik így akarták megörökíteni azt a – kedves tanáruktól hallott – régi bölcsességet, miszerint az angol kiejtés annyira kiszámíthatatlan, annyira nélkülöz minden szabályszerűséget, hogy még az is elképzelhető, hogy egy város nevét Manchesternek írják és [livöpúl]-nak ejtsék. A tréfa átcsúszott a nyomdán, és meg is jelent sok ezer példányban. A kiadóban részben nevettek, részben bosszankodtak, és persze a következő nyomtatáskor kijavították a „hibát”, így az újabb példányokban már a helyes [mencsisztör] áll. De azért senki sem haragudott, hiszen ősi szokás, hogy aki ilyen hatalmas munkát végez, valamilyen formában magát vagy szeretteit megörökítse benne. A régi festők a csoportképekre ráfestették magukat egy mellékalak képében. Kőmíves Kelemen a feleségét tette a várfalba.” Ez utóbbinál kedvesebb tréfa a fönti. Nagyra értékeljük. -v. a.

Kulturális programajánló: www.port.hu



vásárnaptár Vásárnaptárunkat a településektől kapott előzetes információk alapján állítottuk össze, ezért lehetséges, hogy nem minden adatunk pontos, és a lista bizonyára nem teljes. Konkrét érdeklődés esetén feltétlenül javasoljuk, hogy tájékozódjanak a helyi önkormányzatnál, illetve annak internetes honlapjáról. Abony: január 3., február 7., március 7. április 4., május 2., június 6., július 4., augusztus 1., szeptember 5., október 3., november 7. OKV; március 15., május 17., november 15. OÁK. Békéscsaba: minden hónap első szombatján OKV; minden szombaton OÁV. A bővülő számú vásárok különböző helyszíneken kerülnek megrendezésre! Kérjük, érdeklődjenek a városházán! Csorna: minden szerdán és szombaton OKV. Csurgó: április 1., szeptember 1. OKV. Debrecen: május 9-10., október 3–4. OKV Fertőszentmiklós: február 17., április 21., június 16., augusztus 18., október 20., december 15. OÁKV. Jánoshalma: március 18., április 15., május 20., június 17., július 15. október 21., november 18., OKV; szeptember 16. OÁKV. Jászapáti: minden hónap első vasárnapján OÁKV. Kapuvár: december 14. OKV. Kecskemét: minden szombaton és vasárnap (ünnepnapok kivételével) OKV. Kiskunhalas: január 4., február 1., március 1., április 12., május 3., június 7., július 5., augusztus 2., szeptember 6., október 4., november 8., december 6. OÁKV. Kunhegyes: április 26., szeptember 27. OÁKV. Lajosmizse: január 4., február 1., március 1., április 5., május 3., június 7., július 5., augusztus 2., szeptember 6., október 4., november 1., december 6. OÁKV; augusztus 30. OKV. Miskolc: minden hónap első és harmadik vasárnapja OKV. (Azonban ezen túl igen gazdag az egyéb vásá-

rok kínálata, érdeklődjön a helyi önkormányzatnál.) Mórahalom: január 18., február 15., március 15., április 19., május 17., június 21., július 19., augusztus 16., szeptember 20., október 18., november 15., december 20. OÁKV. Nagykőrös: február 22., március 29., április 26., május 31., június 28., július 26., augusztus 30., szeptember 27., október 25., december 6. OÁKV. Pásztó: február 8., március 8., április 12., május 10., június 14., július 12., augusztus 9., szeptember 13., október 11., november 8. OÁKV. Szabadszállás: március 8., május 10., július 12., szeptember 13. OÁKV. Szécsény: január 26., március 23., április 27., május 18., június 22., augusztus 24., szeptember 21., október 26., november 23. OKV Tab: március 4., április 1., május 6., június 3., július 1., augusztus 5., szeptember 2., október 7., november 4., december 2. (utóbbi időjárástól függ!) OÁKV. Vác: január 18., február 15., március 15., április 19., május 17., június 21., július 19., augusztus 16., szeptember 20., október 18., november 15., december 20. OÁKV. Zalaegerszeg: január 13., február 10., március 10., április 14., május 12., június 9., július 14., augusztus 11., szeptember 8., október 13., november 10., december 8. OKV. Jelmagyarázat: OÁV – országos állatvásár; OKV – országos kirakodóvásár; OÁKV – országos állat- és kirakodóvásár.

Kiállítások, vásárok, rendezvények kereshető adatbázisa www.programturizmus.hu/tdcategory-vasar-piac.html



irodalom 190 éve, 1825. február 18-án született

Jókai Mór

A huszti beteglátogatók

T

allósy uram labanc részen volt, s Huszt várának vala kapitánya. Huszt várát akkor erős fészeknek tarták, s a kuruc vezér igen szerette volna, ha Rédey Ferenc uram azt valahogy szépszerével bevette volna. Ostrommal azonban ez igen sokáig ment volna, mivelhogy ostromágyúi Rédeynek nem is igen valának, ellenben Tallósy olyasfélével nagyon is jól el vala látva. Azután meg hadserege sem igen mérkőzhetett volna a labanc kapitányéval, mivelhogy ő csupa lovassággal rendelkezett, emez pedig elegendő muskétást tudott kiállítani a falakra. Pénzzel megint nem remélheté megvesztegetni a labanc vezért, mert az nagyon is gazdag ember volt, őneki pedig annál szűkebben csorgott az olajos korsója. Márpedig a várat akármi módon, de el kelle tőle venni. Egyszer híre futamodik a környékben, hogy Tallósy uram nagybeteg, valami szörnyű ragadós nyavalya ütött ki rajta; senki sem mer az ágyához közelíteni. – No, ha senki sem mer, hát majd merek én – mondta Rédey, s befogatva négylovas kocsijába, egyedül egy hajdú kíséretében áthajtott Huszt várába. Természetesen beeresztették. Ki tartott volna tőle, mikor egyedül jő? Kérdezősködék a beteg felől, fölvezették hozzá, bement, ott találta az ágyon fekve, odament hozzá, leült az ágya mellé, mondá neki, hogy hallotta nagybeteg voltát, s nem állhatta meg, hogy félretéve minden pártvillongást, atyafiságos érzelemből el ne jöjjön hozzá beteglátogatóba. A beteg ember azt rebegte rá, hogy az Isten áldja meg érte, bizony nagy jót cselekedett vele. Rédey uram kikérdezé, hogyan van, mi baja van. A beteg elpanaszlá sorba. – Ki gyógyítja? – Bizony senki sincs itt közelben. Üzentem a szatmári felcsernek, de az azt üzente vissza, hogy éppen most kezdődik a bölényvadászat, várjak egy kicsit a nyavalyámmal. – No, majd elhozatom én kegyelmednek a magam doktorát Kállóból. Engedje meg, hogy egypár sort írjak a fiamnak érte. – Az Úristen is megáldja érte kegyelmedet! Rédey uram tehát ír a fiának, hogy jöjjön szaporán utána Husztra, hozza magával a doktort is. De két kocsival jöjjenek. Másnap ott volt Rédey fia és az orvos. Az orvos mély tudományú férfi volt, megvizsgálta a beteget, kitanulta a kórállapotját, rendelt neki orvosságot, hanem hogy még akkor nem volt ám minden városban gyógy-



irodalom

szertár, el kellett a szerekért futtatni Debrecenbe; onnan hozta azokat el Rédey uramnak egy ismerőse, aki ismét kocsissal, hajdúval érkezett meg. Tallósy uram betegsége azért csak ment a maga útján. Tudjuk azt, hogy a beteg ember nyughatatlan, s ilyenkor akármi szert tanácsolnak neki, azokat mind meg akarja magán próbálni. Rédey uram pedig kifogyhatatlan volt a jótanács-adásban. Mintha valami kuruzsló asszonynál lett volna két esztendeig inaskodásban, úgy tudott ajánlani mindenféle tetemtoldót, ínnyújtót, angyalrúgta, ördögharapta gyökereket, kenőcsöket, liktáriumokat, hólyaghúzókat, az pedig, valahány, annyifelé lakó sógornál, komájánál, keresztfiánál volt expresse kapható, azokat az illetők mind maguk siettek elhozni, és személyesen gratulálni hozzájuk a beteg úrnak. A beteg úr pedig kezdte már magában számolgatni, hogy Rédey uram egy, a fia kettő, az orvos három, öccse, bátyja, sógora, komája, keresztfia nyolc; annak mindegyiknek kocsisa, hajdúja, az huszonnégy; idestova a beteglátogatók többen lesznek, mint maga a várőrség. Szeretett volna már nem feküdni az ágyban. Úgy tetszett neki, hogy nincs is már egyéb baja, mint hogy elrontotta a gyomrát. De szíves ápolói meg nem engedték, hogy fölkeljen. Megrontaná magát, a visszaesés veszedelmes; csak hozasson még több italt a diákkonyhából. Egyszer már aztán csak kifúrta Tallósy uramnak az oldalát.



irodalom – Hallják kegyelmetek, én úgy veszem észre, hogy kegyelmetek már nagyon sokan lesznek itt a várban. Rédey elmosolyodott. – Én pedig azt hiszem, hogy már sokan is vagyunk. Nem megyünk mi innen el többet, uram. Tallósy még tréfának akarta venni a dolgot. – Csak nem remélik mégis kegyelmetek annyiadmagukkal legyőzhetni az én várőrségemet? – De igenis, hogy reméljük, mert valahányszor egyféle orvosságért elküldtünk egyet a kegyelmed csatlósai közül, azt mindig ott fogták az illető helyen, s magunkfélét küldtek vissza helyette. Az igazi labancok közül csak úgy csilleng-billeng egynéhány a mieink között. Tallósy uram látta, hogy szépen rá van szedve. Ijedtében úgy meggyógyult egyszerre, hogy felugrott az ágyból, s felrántotta csizmáit segítség nélkül, pedig azelőtt azt képzelte, hogy csont van a hasában. Valójában Huszt várát beteglátogatás örve alatt szépen elfoglalták tőle. – Most hát legalább annyit tegyenek meg kegyelmetek, hogy küldjenek be innen Szatmárba. Azt meg is tették vele, mégpedig tulajdon négylovas hintaján. Ott aztán azzal csúfolta minden ember, hogy kikúrálták Huszt várából.



irodalom 130 éve, 1885. január 3-án született

Lesznai Anna

Egyszerű dal Hogy engem lássál, nézd meg, kedves, a kertet, A lombosat, árnyasat, rejtőst a domb ölén. Bizony, mert én is lombos, rejtős vagyok. Ha engem szólítsz, kedves, szólítsd a szellőt A sietőt, suhogót, susogott titkok tudóját, Mert bennem is vagyon sok suttogott kérdésre válasz. Ha testem kívánod, úgy simítsd az illatos földet, Ő alszik és hüvös, de viselős izzó kehellyel. Aluszom én is, bennem is nyílnak virágok. Ha ölelni óhajtsz, úgy öleljed hársaim törzsét. Erősek, szívósak, égnek, tülekedők. Köztük megállok, hajamban játszik a nap. Ha bírni akarsz, úgy hintsd be maggal mezőnket, Mert azé a föld, ki terméssel áldja meg őt. Ki holnapom hordja, én is azé leszek. Ha ismerni vágyol, úgy némán messzire nézzél, Mert tágas a völgy, a szélén hegyek hevernek. Tágas a lelkem, de valahol otthon vagyok. Ha szeretni szeretnél, úgy tárd ki szomjas karod, Borulj a fűbe a nyilazó napfény alatt, Ott játszik csókom minden sugár nyomán. Ha jó akarsz lenni hozzám, simogasd meg ebünket, Mert hű ő szegény, és nem tudja megmondani, mi fáj. Jaj, tudni szólni szemérmes szívnek nehéz. Ha el akarsz hagyni, házunk kapuját tedd be, Léptednek nyomán arannyal porzik az út. Örökké nyílik a kert, de viszont sohase látod.


227


irodalom 215 éve, 1800. december 1-jén született

Vörösmarty Mihály

A magyar hölgyekhez Kell-e dal, szép és varázsló, Kell-e szép rege, Vészbe játszó és derűbe, Mint hazánk ege? Van-e kedvetek figyelni? Mondhatunk egyet; És ha tetszik, és ha kedves, Mondunk ezeret. Vérünk lángja lesz dalunkban Forrongó meleg, Élet és világ regénkben, E nagy tömkeleg Köny- s mosolyból összeszőve. Víg, borús egünk, Köny - s mosolyból, melyeket mi Tőletek veszünk. És a szőnyeg lesz kicsinded Csarnokunk falán, Amit a szív s elme rajzol Bűvös asztalán: Nőerény és női szépség Angyalképei, És az édes hitszegésnek Szenvedései; És a szellem, mely szeszélyes, Csínba öltözik, S önmagával s a világgal Folyvást küzködik. Egy hibázik műveinkhez, Nyájas napvilág: Az ti vagytok. – Ahol ez nincs, Nincs szellemvirág. Kis dolog lesz szép szemekkel



irodalom

Ránk lenéznetek. Csínos fejjel meghajolni Hogy figyeljetek; Kis dolog lesz, és nekünk nagy, Meghallgattatás: Kedvezéstek drága kincsét Hogy ne nyerje más. És ha néha rosz hevünkben Zordonak leszünk, Mert talán a féltés dúlja Fájó kebelünk; Mert talán az idegenben Leltetek gyönyört, Míg bennünket elhagyottság Szégyenláza tört; Megbosszúlni könnyü mód van: Haragudjatok; A haragban békülésre Mindig kész az ok. S szép a szép szemek haragja, Mint villám s az éj, Ah de édesebb a béke, Megbékülni kéj. Hagyjatok, de térjetek meg, Mint a kikelet, S dal, virág közt elfeledjük Könnyen a telet.


229


irodalom 110 éve, 1905. december 1-jén született

Kellér Dezső

Hogyan lettem nyelvújító? A maszek szó története Gyakran kérdezik tőlem, hogyan jutott eszembe a maszek szó, amellyel helyet szereztem magamnak a nyelvújítók táborában. Hát nézzük csak! Egyáltalán hogy jut valami eszébe az embernek? Bruckner, a kiváló osztrák zeneszerző, arra a kérdésre, hogyan jutott eszébe legszebb egyházi zenéjének fő motívuma, így felelt: – Mentem az erdőben, aztán leültem egy fatönkre, elővettem a zsebemből egy darab sajtot, beleharaptam, és akkor eszembe jutott. Ilyen egyszerű az egész. Én is bementem a Brazil eszpresszóba, leültem Kádár Laci barátom mellé, és amíg a feketét kanalazva beszélgetni kezdtem vele, hirtelen eszembe jutott a maszek szó… A rövidítések korát éltük. Esténként a kabaréban Boros Géza kuplét énekelt a veszedelmesen terjedő rövidítésjárványról. A kuplé, amelyet én írtam, a mindenfelől kísértő szórémeket gúnyolta. Két strófát a korfestés érdekében felidézek belőle. Nem vagyok én ügyefogyott, sem pediglen szenilis, Amit meg lehet tanulni, megtanulom, igenis, Megtanultam, mi a Tüsped, s hogy a Szefu micsoda, Azt is tudom, hogy az Ibusz egy menetjegyiroda. Ott lett kicsit komplikált az élet, Mikor a Beszkártból Fővkávé lett, Az ember itt hiába van résen, Nem ismeri ki magát a sok rövidítésen. Azt még tudom, mi a Főkert, ott vehetek rezedát, Azt is tudom, mi a Tüker, ott kapni a tüzifát. Node, a Mikáféke… Mokéhápé? Nyeszike? S annak, aki kitalálta, hogy jutott ez eszibe? Vannak nevek, miket még megértek: A Tejértek meg a jó Közértek, De ha minden üzlet vége „ért” lesz, Eljutok a tébolydához, azaz a Hülyérthez.



irodalom Ez idő tájt, az ötvenes évek elején, amikor ezt a kuplét énekelték, a New York kávéházat sportáruházzá, illetve bútorraktárrá alakították át. A kiszorult törzsvendégek egy csoportja – köztük jómagam is – a Népköztársaság úti Brazil eszpresszóban ütött tanyát. Művészek, írók, újságírók ülték körül a kis márványasztalokat, és persze idővel csapódtak hozzájuk privátok is, mert az ilyesfajta keveredés szinte már törvényszerű. Például, a mi asztalunknak a többi között állandó vendége lett a föntebb említett Kádár László, nekem gyerekkori barátom a Csikágóból, akinek öccsével együtt jártam a gimnáziumot. Eredetileg hivatalnok volt, de a felszabadulás után pályát változtatott: nyitott egy papírkereskedést a Klauzál téren. Zárás után onnan vezetett az útja minden áldott nap a Brazilba. Ez a Kádár Laci névtelenül ugyan, de többszörösen is bekerült az irodalomba egy anekdota révén. Azonkívül, hogy én följegyeztem, Karinthy Ferenc és Devecseri Gábor is megörökítette egy írásában. Most már leleplezhetem, hogy ő volt az a bizonyos jó barát, aki hetekig nyúzott, hogy szerezzek neki két jegyet a kabaré zsúfolt házakkal futó műsorához. Nagy nehezen és nem kis szerencsével sikerült két jegyre lecsapnom. Teljes áron vettem, de úgy nyújtottam át, mintha ingyen kaptam volna, hogy a tekintélyem ne csorbuljon előtte. Az előadást követő napon összefutottunk az utcán. – Na, hogy tetszett a műsor? – kérdeztem. – Lehetek őszinte? – Nem! – feleltem kurtán, és már faképnél is hagytam. És most mégis hálával gondolok a rég eltávozott, kedves barátra, nélküle nem jutott volna eszembe a maszek szó. Az úgy történt, hogy egy ízben letelepedtem mellé a Brazilban, és míg a feketét kortyolgattam, megkérdeztem: – Hogy vagy, öregem? Jött megint a vállvonogatás meg a fejhimbálás. Aztán azt mondta: – Hogy lehetek?... Ahogy a többi priszek. – A többi micsoda? – kérdeztem közelebb hajolva. – Priszek! – ismételte meg, és mert továbbra is értetlenül néztem rá, megmagyarázta: – Priszek! Vagyis privátszektor. Agyamban tüstént magyarra fordítottam: privátszektor annyi mint magánszektor. És ha a privátszektor röviden priszek, akkor a magánszektor az maszek! Így született meg az új szó. És este már el is indult útjára, mert beépítettem a konferanszomba. – Azt mondta nekem a minap egy maszek… Kis szünet, aztán hozzátettem: – Tetszenek tudni, mi a maszek?... Magánszektor! Igaza van Karinthy Ferencnek, aki a Nyelvelés-ben a maszek szóval és velem kapcsolatban azt írja, hogy nem lehet rossz érzés, ha valakinek a műve a legszebb magyar könyvben, a szótárban szerepel. Ez valóban felemelő érzés. Mindig büszkeség tölt el, ha tekintetem az Értelmező szótárban a maszek címszóval találkozik. Maszek: Magánszektor: magánszektorba tartozó kisiparos, kiskereskedő. És büszkeségemet még növeli, hogy a maszek szó már meg is fiadzott. Mert hangzását tekintve a maszek jogosan vallhatja gyermekének a mateket.



irodalom 110 éve, 1905. január 26-án született

Tamkó Sirató Károly

Biztató Ne ess kétségbe, érjen bármi! Csak egy a törvény: várni. Várni! Ha reszket alattad a föld: Csak önmagadat meg ne öld! Ha egyetlen vagy, mint a szálfa. Felvirrad még magányod álma. Minden beérik, révbe fut: És győzött az, ki várni tud.

A rovatot illusztrálta BudaI Tibor



sport

Mi lesz az olimpiai létesítmények sorsa?

A stadionok nem állnak örökké

A rendszerváltás óta szinte folyamatosam a szó- és közbeszéd tárgya – hol hangosan, hol suttogva –, hogy Magyarország olimpia rendezésére pályázna. Minden honfitársunk szívét megmelengeti egy Budapesten rendezendő ötkarikás viadal lehetősége, de ugyanakkor érezzük, hogy ennek kevés a realitása. Olimpiát rendezni ugyanis még a gazdag országok számára is kihívás. Hatalmas összegeket kell invesztálni, amelyek csak közvetve és hosszú távon térülnek meg, ha egyáltalán… Ráadásul a játékok után drága létesítmények maradhatnak kihasználatlanul.

M

inél szegényebb – vagy finomabban szólva minél fejletlenebb – egy ország, annál nagyobb ös�szegeket kell befektetnie egy olimpia megrendezésébe, hiszen rengeteg, nem csak közvetlenül a sporthoz kapcsolódó beruházásra van szükség: utak, közösségi közlekedés, szállodai kapacitás stb. És természetesen konkrét sportcélú létesítményekre: pályákra, stadionokra, amelyeknek messze meg kell haladniuk a későbbi szükségleteket. London nyereséges volt Minden idők legnagyobb költséggel megrendezett olimpiájának a pekingit (2008) tartják. A kínaiak 40 milliárd dollárt költöttek a játékokra. Athén négy évvel korábban még 15 milliárdból megúszta. A 2012-es londoni világtornára hivatalos jelentések szerint mintegy 15 milliárd dollárt költöttek. 2014 nyarán pedig olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Brazília nem tud megbirkózni a 2016-os, Rio de Janeiróba tervezett versenysorozatra való felkészüléssel, ezért esetleg Londonnak kell beugrania.

Noha az általános szakmai vélekedés szerint nem lehet újkori olimpiát nyereségesen zárni, a londonit az elemzések jó példának tartják. A szervezőbizottság magára a lebonyolításra nem egészen 4 milliárd dollárt költött, s ennél mintegy 30 millió dollárral több volt a bevétele. De elment még legalább 11 milliárd a létesítményekre, az infrastrukturális beruházásokra. A brit kormány bejelentése szerint ehhez jött még a játékokat követő évben 16 milliárd dollár eredmény az országba áramlott befektetésekből. Ráadásul a következő 20 évben állítólag még 60–64 milliárd dollár közötti pótlólagos bruttó hozzáadott érték keletkezhet a brit gazdaságban a londoni olimpia örökségeként. A gazdasági szakemberek körében azonban sokan megkérdőjelezik ezeket a számításokat. Kiürült a Madárfészek Olimpia rendezése esetén mindig kérdés a létesítmények további sorsa. Londonban nem egy épületet úgy terveztek, hogy könnyen és gyorsan el lehessen bontani. De például az olimpiai falut a kulturá-



sport lis és sportélet egyik központjának szánták, a sportolók szálláshelyeit pedig ingatlan-befektetők próbálják – némi átalakítás után – lakásként értékesíteni. Már eleve a helyet is úgy választották meg, ahol ilyen jellegű beruházásnak van létjogosultsága. Szocsiban A londoni olimpia falu hosszú távra terveztek, úgy vélik, hogy a város a téli sportok szerelmeseinek a bázisa maradhat. Ezzel szemben az athéni stadionokat a sorsukra hagyták, már pusztulófélben vannak. A pekingi olimpia látványos, Madárfészek névre hallgató központi stadionja csak A pekingi olimpiai falu egy üresen álló mementó, ami kevés rendezvénynek ad otthont, de külseje miatt még így is vonzza a turistákat. Viszont példaértékű lehet a szintén pekingi Vizes kocka, az úszóversenyeknek helyet adó épületet. Az olimpia után fedett vízi parkká alakították, csúszdákkal, hullámmedencékkel és minden egyéb kellékkel. Szocsi, 2014 Nem véletlenül nevezik a kínait sok szempontból a legek volt, hogy a játékok után luxuslakásokat olimpiájának. A sportolók szálláshelyéül alakítsanak ki a szállásokból, az otthonok szolgáló falu – vagy inkább lakótelep – ko- jó része már az olimpia végére elkelt. Az athéni olimpiai faluból viszont szelmoly környezetvédelmi díjban is részesült a rengeteg zöldfelület, a napenergia és az lemváros lett, a 10 000 lakos befogadására esővíz hasznosítása okán. A cél eleve az alkalmas komplexumnak mintegy 5000 la



sport

Amszterdam, 1928: hajókon laktak a versenyzők

Szarajevó, téli olimpia: elhagyatva pusztul

Athén – romhalmazzá vált...

kosa van. Az üzletek üresek, a tervezett iskolákat nem fejezték be, az épületek pedig részben már lepusztultak. De nézzünk néhány korábbi példát is. Eleinte nem is volt szükség külön épületekre a sportolók elhelyezéséhez, hiszen például az 1896-os athéni olimpián 241 versenyző vett részt (az utolsón, Londonban 17 000 sportoló versengett).


1928-ban Amszterdamban a sportolókat többnyire albérletekben, panziókban és hajókon helyezték el. Az első olimpiai falut az 1932-es Los Angeles-i játékokra építették. Akkoriban azonban még nem volt annyira elterjedt az újrahasznosítás gondolata, így rögtön az olimpia után le is bontották. Az 1936-os berlini játékok faluját felújították és a mai napig használják a berliniek. Az 1956-os melbourne-i olimpia lakótelepe szintén használatban van, sőt, a városrész nevét is meghagyták Olympic Village-nek. Helsinkiben (1952) a sportolók elhelyezése olyan épületekben történt, melyek később alkalmassá válhattak magánlakások kialakítására. Maga a falu a város szerkezetében mind a mai napig felismerhető. A legbizarrabb olimpiai falu cím az 1980-as Lake Placid-i téli játékokét illetheti: ezt börtönként hasznosították, s már eleve ennek megfelelően alakították ki az épületek bizonyos részeit. S mivel ezt nem is titkolták, sok sportoló nem is volt hajlandó beköltözni a faluba. - mnagy -


sport

Ferenc Jóska összevonná a szemöldökét

Isten igaza teljesült Szocsiban Ha egy sportoló 7. helyen végez egy olimpián, többnyire kevés szó esik az eredményéről, de ünnepelt sztár bizonyosan nem lesz belőle. Egészen más a helyzet, ha az a sportoló síző és magyar. Ebben az esetben az eredmény alaposan fölértékelődik, hiszen ebben a sportágban magyar versenyző ekkora sikert még sosem ért el. Miklós Edit (26) a 2014-es, Szocsiban rendezett téli olimpián lesiklásban lett hetedik, majd nem sokkal később a svájci Crans-Montanában, a női alpesi sízők világkupa-sorozatán lesiklásban az ötödik helyen végzett.

H

a valaki Csíkszeredában, a Hargita tövében születik, magától értetődő, hogy apró gyerekkorában megtanul síelni. Nem történt ez másképpen Miklós Edittel sem, aztán jöttek sorra versenyek, 2004ben az első junior világbajnokságon lesiklásban 5. volt. Világkupaversenyen 2005-ben indult először, majdnem részt vett a 2006-os téli olimpián (sérülés miatt volt kénytelen visszalépni), ott volt a 2010-esen – még román színekben –, de megsérült és kiesett. Hiába vannak Erdélyben, Romániában nagy hegyek és nagy havak, a versenysíelés feltételei ott sem sokkal kedvezőbbek, mint Magyarországon. Egy profi sízőnek onnan is Ausztriába, Svájcba kell járnia edzeni. Ezért (is) költözött Edit 2011-ben Budapestre, hogy közelebb legyen Auszt-

riához, de ha már itt rendezkedett be, s ha már magyar – bár ő inkább székelyként szereti meghatározni magát –, akkor úgy döntött, hogy magyar állampolgárként szeretne sikereket elérni. Igaz, egy nyilatkozatában azt vallotta, hogy „amikor a rajtban állok, magamnak versenyzek, nem az országnak. A célban, ha jó az eredményem, persze számít, hogy ezt Magyarországnak érem el.” Miklós Edit interjúi – no, és az eredményei – alapján határozott, céltudatos nő, aki tudja, mit miért tesz. Így lehetett akkor is, amikor Magyarország mellett döntött, az érzelmi motiváció mellett bizonyosan voltak gyakorlati szempontok is, amelyek ellensúlyozták még azt is, hogy a román szövetség megvonta tőle az úgynevezett zöld kártyát, s ezzel összes nemzetközi eredménye semmissé vált,



sport

Miklós Edit az olimpiai 7. helyet csak kezdetnek gondolja

gyakorlatilag a nulláról kellett kezdenie a pontgyűjtést. Amit szép sikerrel meg is tett, s aminek eddigi legjobb eredménye a 7. hely Szocsiban. Amennyire büszkék voltunk mi, magyarok erre a sikerre, az osztrákok annyira nem tudták megemészteni, hogy Miklós Edit megelőzte a menőiket. A Kronen Zeitung azt írta, hogy „a paprikák országából érkező Editke olyan helyről jött, ahol nincsenek is síelésre alkalmas hegyek. Utaltak rá, hogy a két nemzet a K. u. K. idejében egy országban élt, s ha akkor esik meg velük ez a szégyen, Ferenc Jóska összevonta volna a szemöldökét…” A mai versenysportban a versenyző szorgalmán, tehetségén túl nagyon sokat számítanak a felkészülési lehetőségek, körülmények. Hazánk természeti és éghajlati adottságai a sízőknek nem kedveznek.

Komoly edzéslehetőség csak külföldön adódik, de az sem mindegy, hol… Ausztria, Svájc elérhető, de az igazi menők – amikor nálunk nyár van – Argentínába és Chilébe járnak edzeni. Aztán nem mindegy az sem, hány fős csapat – edző, gyúró, kondiedző – áll a versenyző rendelkezésére. Amíg egy igazi sztársíző felkészülésére és 11 fős stábjára el tudnak költeni akár félmillió eurót, addig Editnek jó, ha ezrek jutnak. „Ilyen eredmények mellett nem lehet csukott szemmel elmenni – fogalmazott a magyar síszövetség képviselője az Origo hírportálnak az olimpia után –, a terv szerint Miklós Edit csapata a síszövetségétől külön költségvetésen fog futni, de még nem látni, milyen lesz pontosan az új szisztéma…” Miklós Edit ezt az olimpiai 7. helyet csak a kezdetnek vagy fontos közbülső állomásnak gondolja. Ahogy mondta: „Most



237

sport Téli olimpiát 1924 óta rendeznek, az elsőn öt magyar versenyző állt rajthoz. A téli játékokon 1952-óta indulhatnak nők. A hazai sízés ennél régebbi múltra tekint vissza: 1892 végén két tornász, Bély Mihály és Demény Károly Oslóból hozott lécekkel a Vérmezőn próbálkozott sízéssel, majd fölgyalogoltak a Kis-Svábhegyre, ahol a fogaskerekű felé eső lejtőn csúsztak le. Ugyanekkor Erdélyben is följegyezték, hogy egy kolozsvári tanár és társai síelni kezdtek. A Herkules című lap pedig arról tudósított, hogy Földváry Tibor és Erlich János sível „száguldott” végig az Andrássy úton. Magyarországon 1903-ban alakult síszövetség.

Ami a versenyzést és az eredményeket illeti, a sportág születésekor szép sikereket értek el sízőink. Előd Anikó például lesiklóversenyt nyert 1925-ben. A Szepes fivérek 1926-ban, Svájcban dobogós helyen végeztek. A kanderstegi nemzetközi cserkésztalálkozón, 1927-ben a magyar csapat győzött. 1928-ban a KISOK stafétája nemzetközi versenyt nyert, 1930-ban a Körmöcbányán rendezett nemzetközi versenyről 12 győzelemmel és számos helyezéssel tértek haza versenyzőink.

kezdődik el igazán a karrierem, innen csak felfelé lehet haladni. Magas szintre jutottam, de ahhoz, hogy még feljebb lépjek, még több támogatásra van szükség. Szocsi előtt azt mondtam: a harmadik

(olimpia) legyen az isten igaza – ez most beteljesült. A negyedik pedig legyen az én igazam, az arany. Teljes mértékben hiszek az aranyéremben.” mnp

sportról az interneten: http://www.sportforum.hu http://www. nemzetisport.hu http://www.sportgeza.hu



sport

Semjénháza nem csak egy van

Az igazi foci faluhelyen lakik Nem is látott még jó focit az, aki nem izgult végig egy Kóspallag–Szokolya, Jakabszállás–Orgovány, Szentpéterszeg–Hencida meccset. Mert ha az ember csak szórakozni megy, akkor megteszi a Kövérek–Soványak, Nősek–Nőtlenek összecsapása is. De az igazi rangadó, az más. Ilyenkor a játékos a falu becsületéért küzd, a szurkoló a saját gyerekeiért, rokonaiért, barátaiért kiabálja rekedtre a torkát. Ezért hát bátran ajánlom, ha valaki olyan meccset akar látni, ahol van feszültség, ahol a játékosok szívvel-lélekkel hajtanak, kiteszik a lelküket a zöld gyepen, ahol mindig történik valami, látogassa mondjuk a megyei másodosztály vagy a járási bajnokság mérkőzéseit.

A

z előbbiekkel nagy vonalakban egyetért Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség sajtófőnöke is, azzal a kiegészítéssel, hogy nagyon is komoly ügyről van szó. A sportegyesületek

az ország legnagyobb civil szervezetei, ahol százezrek foglalkoznak közvetlenül sporttal, testedzéssel. A magyar labdarúgóbajnokságokban 9 ezer csapat, 180-200 ezer igazolt játékos szerepel, túlnyomó



239

sport többségük a járási és a megyei osztályokban. Ez számottevő fejlődés a 2010-es százezres létszámhoz képest. Gyors ütemben ezer új pálya épül, s ebből 187 már készen van. Ezek egy része műfüves, világítással ellátott, esti mérkőzésekre, edzésekre is alkalmas. Fegyelmi ügyek csokorban A kis egyesületek ma már igazi nevelő műhelyek, tehetségek sokaságát adják a nemzeti bajnokság számára. Ennek előbb-utóbb a válogatott és a kupacsapatok nemzetközi szereplése során is látjuk majd eredményét. Különösen sok fiatal tűnik ki Békés és Szabolcs megyében, például Kozármislenyben. Ugyanakkor a kis csapatoknak megvannak a sajátos gondjai. Az alacsony lélekszám miatt kevés a játékos, a csapatok – különösen dologidőben – gyakran nem tudnak kiállni. Szinte minden héten olvashatunk ilyen esetekről az MLSZ megyei fegyelmi bizottságainak határozataiban. Íme egy hét fegyelmi határozatainak jegyzőkönyve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből: „Az elmaradt Encs–Mád U19-es meccs 3 bajnoki pontját 3–0-ás gólkülönbséggel az Encs javára igazolták. A ki nem állás miatt a Mád írásbeli figyelmeztetésben részesült. Az elmaradt Mezőnagymihály–Bükkzsérc U19-es meccs 3 bajnoki pontját 3–0-ás gólkülönbséggel a Mezőnagymihály javára igazolták, a ki nem állás miatt a Bükkzsérc írásbeli figyelmeztetésben részesült. A Sajószentpéter felnőtt csapata első alkalommal történt létszámhiányos kiállás miatt írásbeli megrovásban részesült.” A csapatok rendezési költségeinek 90 százalékát ugyan a szövetség állja, de gyakran még a maradék tíz százalékot is nehéz előteremteni. S van még az utaztatás, a pályafenntartás, a szerelés költsége. Ha van focit támogató vállalkozó, akkor könnyebb a helyzet, ha nincs, akkor a

játékosok kénytelenek a saját zsebükbe nyúlni, amennyiben abból a zsebből van mit kivenni. Mert a jegybevétel minimális. Ilyen a kép szövetségi nézőpontból. De milyen alulnézetből? Az alsóbb osztályú csapatoknál nem profik játszanak. Olyan játékosok, akik felkészületlenségük, hiányos technikai tudásuk miatt gyakrabban követnek el szabálytalanságot. De nem hivatásosak a játékvezetők sem, akik túlnyomórészt akaratukon kívül, esetleg fizikai felkészületlenségük okán vagy koruk miatt, gyakrabban tévednek a kelleténél. Szimpla anyázás Meglepő, de az alacsonyabb osztályokban is előfordul bunda, de legalábbis bundagyanús eset, amelynek persze meglehetősen nehéz utánajárni. S nem ritka az egyéb fegyelmi ügy sem. A következőkben ezekből szemezgettünk egy csokorra valót. A Hódmezővásárhelyen, 2013. augusztus 25-én vívott, 2–2-re végződött mérkőzésen már 2–0-ra vezetett a Csanádpalota. Az egyik találatot a jegyzőkönyv szerint Claudiu Sergiu Luculescu szerezte, akiről azonban kiderült, a találkozó időpontjában nem is tartózkodott Magyarországon, s a szegedma.hu helyszínen készült fotói alapján a versenybizottság megállapította, helyette a már korábban fegyelmi okokból októberig eltiltott Lakatos Rudolf lépett pályára s lőtt gólt. n Két futballistát is kiállított a játékvezető a múlt heti Csörötnek–Vasvár mérkőzésen, érdekes módon mindkét kártya jogosságát vitatták a csapatok, így a fegyelmi tárgyalásra komoly erőket vonultattak fel. Abban egyetértettek, hogy a meccsben „nem volt benne” a két kártya, azonban az ügynek nem lett vége, tovább vizsgálódik a gré-



sport

mium – a Csörötnek vezetése pedig úgy döntött, megóvja a találkozót. Majdnem botrány egy szimpla anyázás nyomán. Különös jelenetek játszódtak le a mérkőzés 52. percében. Az eseményeket nem volt egyszerű rekonstruálni, még a szövetségi tényfeltárás után is többféle verzió van forgalomban. Ami bizonyosnak látszik, az a jegyzőkönyvből kiolvasható: az addig teljesen normális módon zajló meccsen a játékvezető piros lapot mutatott fel a hazaiak egyik játékosának, K. Tamásnak, aki a „kurva anyád” kiáltást engedte meg magának egy ütközés vagy le nem fújt szabálytalanság után. A spori a szabálykönyv alapján azonnal kiállította a labdarúgót, akit azonban annyira megviselt az eset, hogy nem volt hajlandó lemenni a pályáról, többször is megrohamozta a vasváriak futballistáját, T. Lászlót, akivel a kiállítás előtt „találkozott”. A csörötneki játékost

társai fogták le, még mielőtt elégtételt vehetett volna. (vasifoci.hu, 2011.11.23.) n Különös és egyedi utóélete van a tavaly szeptemberi Tápé–Kiskundorozsma labdarúgó-mérkőzésnek. A vendégek mestere, Ottlik Sándor a fiával szemben szabálytalankodó hazai játékost a pályán kérte számon. Ütéssel és rúgással is megvádolták, a Csongrád Megyei Labdarúgó-szövetség hosszú büntetést szabott ki rá, majd a CSLSZ elnöke garázdaság miatt a rendőrségen is följelentette. Ottlik koncepciós eljárásról beszélt. A nyomozás megállapította: nem történt bűncselekmény. (szegedma.hu, 2009. július 27.) Példaképek testközelben Mondhatnánk, hogy vannak még csodák, amikor egy hétszázas lélekszámú telepü-



sport lés, amelynek fiai a szervezett nemzeti bajnokság utolsó vonalában szerepeltek, néhány év alatt osztályokat léptek előre a ranglétrán. Ez persze lehetetlennek tűnik, mert egy ilyen gyér lakosságú községben még egy csapatot is bajos kiállítani. Ehhez képest már a megyei első osztályban szerepelnek, s csak azért nem valamelyik NB-s osztályban, mert nem voltak képesek teljesíteni az ezzel járó anyagi feltételeket. A semjénházai foci diadalútja úgy kezdődött, hogy Preksen László kisvállalkozó meglátta a buszmegállóban a járási másodosztályban szereplő községi focicsapat játékosait, akik azon búsultak, hogy nem jön a busz, nem érnek oda Eszteménybe, a meccsükre. S bár egészen máshova készült, hazament, elhozta cége második autóját is, s elfuvarozta a csapatot. Összemelegedett a fiúkkal, törődött velük, s a bajnokság végén a tavaszi idényben még nulla pontos Semjénháza már nem a sor végén kullogott, hanem az élmezőnyben végzett, s egy év múlva magasabb osztályba is lépett. Időközben Preksen Lászlót sportköri elnöknek, majd polgármesternek is megválasztották. Aligha volt szüksége a megtiszteltetésre, hiszen vállalkozásai jól prosperálnak, a sportelnöki és a polgármesteri megbízatás számára inkább visz, mint hoz. Azt mondja, itt született, ki segítsen ennek a fogyófélben levő településnek, ha nem ő. Ebben a faluban egyszerre csak kevés futballképes gyerek van, ezért ahhoz, hogy biztos lábakon álljon a foci, legyenek korosztályos csapatok, utánpótlás, be kellett szervezni a környékbeli fiatalokat is. Ennek meg is lett az eredménye. 2006ban és 2007-ben már a megyei másodosztályban játszottak. Preksen László szerint nincs annál fontosabb, mint hogy a gyerekek testközelben lássanak példaképeket. Ezért egykori válogatottakat, volt NB I-es játéko

sokat hívott meg a csapatba. Csóka Zsoltot, Szőke Pétert, Strosszmajer Attilát, Popovics Lajost. Így megnyerték a megye I-et is. Ez alapján indulhattak volna az NB-III-ban is, de ehhez már kevés volt a tehetség. No nem az, ami a pályán mutatkozik meg, hanem, ami az anyagiakban. Semjénháza még Preksen László anyagi hátterével sem engedheti meg magának, hogy eleget tegyen a nemzeti bajnokság harmadik vonalában előírt követelményeknek. Így hát győznek és visszalépnek. Nincs ez rendben így. De azért a foci él és virágzik Semjénházán. Van 7, 9, és 11 éves gyerekekből álló korosztályos csapatuk. Az utánpótláskorúak között további három és természetesen a felnőtt együttes. Azért ez nem semmi. És az sem, amit ez a kis község sportlétesítményekben összehozott. Van egy 40 x 20 méteres, világítható műfüves pályájuk, egy 120 négyzetméteres színvonalas öltözőjük, egy lelátókkal ellátott, öntözött versenypályájuk, megfelelő kispadok, mobil játékoskijárójuk. Mindez egy olyan településen, ahol még iskola sincs. Az alacsony gyermekszaporulatot azonban a polgármesteren mégsem lehet számon kérni. A helyi mérkőzéseken akár 400-500 ember is ül a lelátókon, ami körülbelül akkora szám, mintha Budapesten 1 millióan lennének kíváncsiak egy Fradi–Dózsa rangadóra. És akkor még nem is beszéltünk a Nagykanizsai Olajbányász Stadionban játszott mérkőzésükről, ahol nem kevesebben, mint kétezren voltak a drukkerek. Semjénháza csak egy példa. Minden megyének megvan a maga csodacsapata, ahol egy sportszerető, jó esetben tehetős ember kiváló csapatot épít. Komolytalan gondolat, de mi lenne, ha rájuk bíznák a válogatottat, esetleg kipróbálnák, hogy az ország sorsáért mire képesek? (váci)



kis kincses

Rudyard Kipling

Hogyan lett púpos a teve?

E

z a mese, ami most következik, azt meséli el, hogy lett púpos a teve. Az idők legelején, mikor a világ vadonatúj volt még, és az állatok éppenhogy dolgozni kezdtek az ember számára, hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy teve, aki egy farkasordító sivatagnak a kellős közepén éldegélt, mivel dolgozni nem volt kedve; és mellesleg szólva, ez a teve maga is ordítozni szokott. És cserjéből, törzsből, tamarindából élt, és átkozottul lusta volt. Ha valaki megszólította, így felelt: – Púp! Egy hanggal se szólt többet ennél: – Púp! Nemsokára hétfőn reggel fölkereste őt a ló. Nyereg volt a hátán, zabla a szájában, és így szólt: – Hallod-e, te teve, gyere innen, és ügess úgy, mint mi többiek! – Púp! – szólt a teve; és a ló távozott, és elmondta az embernek. Nemsokára fölkereste a tevét a kutya. Bot volt a szájában, és így szólt: – Hallod-e, te teve, gyere, és szolgálj úgy, mint mi többiek! – Púp! – szólt a teve; és a kutya távozott, és elmondta az embernek. Nemsokára fölkereste a tevét az ökör, járom volt a nyakán, és így szólt: – Hallod-e, te teve, gyere, és szánts úgy, mint mi többiek. – Púp! – szólt a teve; és az ökör távozott, és elmondta az embernek. És aznap este kapta magát az ember, és összehívta a lovat és a kutyát és az ökröt, és így szólt:

Rudyard Kipling Nobel-díjas angol író és költő 150 éve, 1865-ben, Bombeyban született, a brit gyarmati Indiában, majd 5 éves korában a szüleivel átköltöztek Angliába. Kipling legismertebb irodalmi művei a Dzsungel könyve, a Kim és az elefántkölykök című állatnovella-gyűjtemények. Gyermekkönyvei örökzöld, klasszikus gyermekirodalmi alkotások. Kipling volt Anglia egyik legnépszerűbb írója, mind prózában, mind versben. George Orwell úgy nevezte: ő „a brit imperializmus prófétája”. – Halljátok-e, ti hárman, én bizony nagyon sajnállak benneteket (mikor olyan vadonatúj még a világ); de az a púpoló teremtés a sivatagban nem tud dolgozni, mert különben ő is itt volna már. Nem is bánom hát, maradjon magának; de nektek kétszer annyit kell majd dolgoznotok, hogy pótoljátok őt. Ezt hallván azok hárman nagyon megharagudtak (mikor a világ olyan vadonatúj volt még), és kupaktanácsot ültek, és tanakodtak a sivatag szélén. És a teve odament hozzájuk, kényelmesen kérődzve és átkozottul lustán, és kinevette őket. Azután így szólt: – Púp! –, és újra eltávozott.



kis kincses És nemsokára arra vetődött a dzsinn, aki minden sivatag őre, és porfelhőben utazott (mert a dzsinnek mind így utaznak, mivel ez bűbájosság), és megállt a kupaktanács láttára hármuk mellett. – Minden sivatag hatalmas dzsinnje – szólt a ló –, mondd csak, rendjén van-e az, hogy valaki lustálkodjék, mikor ilyen vadonatúj még a világ? – Semmiképpen nincs rendjén – felelt a dzsinn. – Nos akkor – szólt a ló – van egy mihaszna teremtés a farkasordító sivatag kellő közepén (aki ordítani szokott maga is), hosszú a nyaka, hosszú a lába. és ez a mihaszna teremtés egy szemernyit sem dolgozott hétfő reggel óta. Nem akar ügetni.

– Púp! – szólt a dzsinn, füttyentve –, ez az én tevém, Arábia minden aranyára! Ugyan mit beszél? – Ennyit mond csak: „Púp!” – szólt a kutya –, és nem akar szolgálni. – Nem szól más semmi egyebet? – Csak annyit: „Púp!” – szólt az ökör –, és nem akar szántani.



kis kincses – Jól van – szólt a dzsinn –, majd elbánok én vele, csak egy percig várjatok! A dzsinn beburkolódzott porköpönyegébe, keresztülrepült a sivatagon, és ráakadt a tevére, aki átkozottul lustálkodva egy pocsolya tükrében nézdegélte magát. – Hallod-e, te bugyborékoló, hosszú lábú barátom – szólt a dzsinn –, azt hallom, hogy egy szemernyit sem akarsz dolgozni, mikor olyan vadonatúj még a világ?! – Púp! – szólt a teve. A dzsinn leült, kezére hajtotta az állát, és egy nagy bűvölésen gondolkozott, mialatt a teve folyton nézegette magát a pocsolyában. – Külön munkát okoztál hétfő reggel óta három barátomnak, mivel olyan átkozottul lusta teremtés vagy – szólt a dzsinn; és tovább gondolkozott a bűvölésen, állát kezére támasztva. – Púp! – szólt a teve. – Én bizony a te helyedben nem mondanám ezt többé – szólt a dzsinn –, egyszer csak meg találják sokallni. Hallod-e, te bugyborékoló barátom, azt akarom, hogy te is dolgozzál. A teve újra csak így szólt: – Púp! De jóformán ki sem mondotta még, mikor egyszerre csak azt látja, hogy a háta,

V

amelyre rettentően büszke volt, elkezd dagadni, dagadozni, és nagy, vastag, ingó púppá dagad. – Látod-e? – szólt a dzsinn. – Ez a te tulajdon púpod, amelyet lustálkodással szereztél becses személyednek. Ma csütörtök van, és te hétfő reggel óta, amikor a munka megkezdődött, nem dolgoztál semmit. Most eredj dolgozni! – Hogy menjek? – szólt a teve. – Ezzel a púppal a hátamon? – Ez szándékosan termett a hátadon – szólt a dzsinn –, mivel három napot ellustálkodtál. Ezentúl fogsz tudni dolgozni három álló napig egyfolytában ennivaló nélkül: mivel elélhetsz a púpodból: és eszedbe ne jusson soha azt mondani, hogy én nem tettem semmit az érdekedben! Gyere ki a sivatagból, eredj el a három barátomhoz, és viselkedj illedelmesen, te púpos! És a teve belenyugodott a púpjába, és fölkereste púpostul a három barátját. És e naptól fogva mind a mai napig békén hordja púpját a teve. De azt a három napot, amit a világ legelején ellustálkodott, sohasem pótolta ki, és sohasem tudta megtanulni, hogyan kell illedelmesen viselkedni. (Fordította Mikes Lajos)

A rinocérusz

alamikor réges-régen élt egy lakatlan szigeten a Vörös-tenger partján egy perzsa ember, akinek kalapjáról a napsugarak a keleti pompánál is pompásabban verődtek vissza. És ennek a perzsa embernek ott a Vörös-tenger partján nem volt egyebe, csak a kalapja és a kése és egy sütőkályhája, olyan fajtájú, amihez soha, de soha nem szabad hozzányúlnod. És egy szép napon kapta magát, összeszedett lisztet, vizet, mazsolaszőlőt, szilvát, cukrot és sok más egyebet, és kalácsot gyúrt magának, két láb hosszút, három láb széleset.



kis kincses Bizony mondom, felséges kalács volt ám ez (bűvös kalács), és a perzsa ember felrakta a kályhára, mert őneki szabad volt sütni-főzni ezen a kályhán, és sütötte, sütötte, amíg egészen meg nem barnult, és gyönyörűséges jó szaga nem lett. De amikor már éppen meg akarta enni, leballagott a partra a sziget teljességgel lakatlan belsejéből egy rinocérusz, akinek szarva nőtt az orrán, két kis disznószeme van, és aki meglehetősen neveletlen. És akkoriban éppen ráillett még a bőre a rinocéruszra, úgyhogy nem volt rajta sehol egyetlenegy kis ráncocska sem. Szakasztott olyan volt ez a rinocérusz, mintha most került volna ki Noé bárkájából; csakhogy persze sokkal nagyobb volt. Akkoriban nagyon neveletlen volt ám a rinocérusz, és neveletlen most is, és neveletlen marad örökkön-örökkétig. Így szólt: – Hau! –, és a szegény perzsa otthagyta a kalácsát, és felmászott a pálmafa tetejére, és nem vitte magával semmi egyebét, csak a kalapját, amelyről a napsugarak a keleti pompánál is pompásabban verődtek vissza. És a rinocérusz fellökte a kályhát az orrával, és a kalács kigurult a homokra, és a rinocérusz felszúrta az orrán lévő szarvára és befalta, és aztán távozott a farkát csóválva, és visszatért a sziget puszta, teljességgel lakatlan belsejébe, amely határos a Mazandora és Socotra szigetekkel, és az Egyenlítő hegy fokaival. A perzsa ember pedig lemászott a pálmafáról, lábra állította a kályhát, és elénekelte a következő kis verset, amelyet – mivel te még úgysem hallottad soha – elmondok én is: A kalácsom tolvaja Vakaróddzék, ihaja! És ez a kis vers sokkal többet mondott ám, mintsem gondolhatnád. Mivel – öt hét múlva – éppen egy forró hullám hömpölygött végig a Vörös-tengeren, és minden élő teremtmény pőrére vetkezett. A perzsa letette a kalapját, a rinocérusz pedig levetette a bőrét, és a vállára akasztotta, mikor leballagott a partra, hogy megfürödjék. Akkoriban ez a bőr három



kis kincses gombra járt alul, s olyan volt, mint valami esőköpönyeg. A rinocérusz egy kukkot sem szólt a perzsa ember kalácsáról, mert hiszen az utolsó morzsáig befalta; és illetlen volt akkor is, ma is az, és az lesz örökkön-örökkétig. Egyenesen bebaktatott a vízbe, és bugyborékolt az orrán keresztül, és a bőrét kint hagyta a parton. A perzsa pedig nemsokára megérkezett, és megtalálta a bőrt, és olyat mosolygott, hogy a szája kétszer a füléig ért. Azután háromszor körültáncolta a bőrt, és a kezét dörzsölte örömében. Majd visszament a tanyájára, és telerakta a kalapját kalácsmorzsával, mert a perzsa sohasem evett mást, mint kalácsot – és sohasem söpörte ki a tanyáját. Azután fogta a bőrt, és megrázogatta és megnyomkodta és dörzsölte, és úgy telegyömöszölte régi, száraz, szúrós, csiklandós kalácsmorzsával és megpörkölt mazsolaszőlővel, hogy jobban már nem is lehetett. Azután felmászott a pálmafája tetejére, és várta, hogy a rinocérusz kibújjon a vízből, és belebújjon a bőrébe. És a rinocérusz meg is tette. Magára gombolta három gombjával a bőrt, és a kalácsmorzsa úgy szurkálta, mint az ágyba pottyant kalácsmorzsa. És a rinocérusz elkezdett vakaródzni; de ez csak még rosszabb volt. És lefeküdt a homokba – és hempergett, hempergődzött, és valahányszor egyet hemperedett, a kalácsmorzsa annál jobban csípte, szúrta, csiklandozta. Ezután nekiszaladt a pálmafának, és hozzádörgölődzött. Olyan sokáig és olyan erősen dörgölődzött, hogy egy nagy ráncot dörgölt a bőrébe a vállán, és egy másik ráncot alul, ahol a gombok voltak (de a gombokat ledörgölte), és egy pár ráncot dörgölt a lábaira is. És rettentő dühös lett; de a kalácsmorzsa egy cseppet sem törődött dühével. Benne volt a bőrében – és szúrta, csípte, csiklandozta. Végre hazatért a rinocérusz rettentő dühösen és rettentően vakaródzva; és attól a naptól fogva mind e mai napig minden rinocérusz ráncos bőrű és dühös természetű – a bőrében lévő kalácsmorzsa miatt. A perzsa pedig lemászott a pálmafáról, fején a kalapjával, amelyről a napsugarak minden napkeleti pompánál pompásabban verődtek vissza. Felkapta a sütőkályhát, és fölszedte a sátorfáját, útnak indulva Oretavo, Amygdala, Anantarivo füves fennsíkja és Sonaput felé. (Fordította Mikes Lajos)


247


kis kincses

Gárdonyi Géza

A veréb

N

incs olyan gyerek, aki ne ösmerné a verebet, de azt kevesen tudják róla, hogy nem olyan kártékony állat, mint ahogy hírét költötték. Igaz, hogy nyáron belátogat a gabona közé, de micsoda kicsinység az a kár ahhoz a haszonhoz képest, amit tavasszal szerez nekünk. Mert mielőtt megérik a gabona, a veréb csupán csak hernyóval él. Tudós emberek megvigyázták, hogy egy veréb háromezernél több hernyót eszik meg hetenkint. Ha a hernyót nem enné meg a veréb, a hernyó a mi gyümölcseinket enné meg, és akkor bezzeg nem látnánk se cseresznyét, sem almát, sem egyéb gyümölcsöt. Azt is kevesen tudják, hogy a veréb milyen okos, értelmes állat. Egy tudós ember egyszer verébfészket talált valami düledező házban. A fiókverebek még csupaszok voltak, akkoriban kelhettek ki a tojásból. – Hazaviszem ezeket a kis verebeket – gondolta a tudós, – és magam etetem őket. Megpróbálom, hogy meg lehet-e őket szelidíteni, mint a kutyát, macskát, hogy engem ismerjenek. Kiemelte óvatosan a falból a fészket, és vitte a kis verebekkel együtt hazafelé.



kis kincses Verébanyó, verébapó nagy sírással követte a tudóst. Bokorról bokorra repültek utána. Elkísérték egészen hazáig. A tudós megsajnálta a két öreg verebet. Betette a fészket egy madárkalitkába, és kiakasztotta a ház falára. Az öreg verebek azonnal etetni kezdték ott is a gyerekeiket és szépen fölnevelték. De a tudós is etette őket. A verebek látták, hogy a tudós szereti őket. Mikor már felnőttek, és szárnyra keltek, a tudós hívására mindig előjöttek és ettek a kezéből. De nemcsak ők bátorkodtak ám hozzá, hanem más verebek is. Valahányszor a tudós kiment a kertjébe, körülröpködték őt és várták, hogy mikor nyúl a zsebébe kenyérmorzsáért vagy kendermagért. Akkor aztán a kezére szálltak és úgy ettek a tenyeréből. Volt úgy, hogy kinyitotta az ablakát és a szobájában maradt. Olyankor beröpültek hozzá a verebek és ettek az asztaláról. Azt mondja egyszer a tudós: – Megtréfálom a verebeimet, hadd csudálkozzanak. Más ruhát vett magára és összeborzolta a szakállát, bajuszát, úgy nyitotta ki az ablakát és úgy ült az asztalához. A verebek csakhamar megjelentek az ablaknál, de amint a tudóst meglátták, nem mertek bemenni. Csak ott csipogtak, röpködtek az ablak körül. Ekkor a tudós megszólalt: – No, kis madaraim, miért nem jöttök be? Abban a pillanatban beröpült hozzá mind a verébsereg: megismerték a hangjáról. De szép lenne, ha a gyerekek ahelyett, hogy szétdúlják a verébfészkeket, így megszelidítenék őket. Mert az állat is tud ám szeretni. De hogyan szeresse azokat a kegyetlen, rossz szívű gyerekeket, akik őt csak bántani szokták!

Móra Ferenc

A cinegefészek Biz az régen volt, mikor én életemben először álmodtam sarkantyús csizmával, de még most is sírhatnékom van, ha rágondolok, hogy milyen rossz volt abból a gyönyörű álomból fölébredni. Hullott a könnyem, mint a sebes eső és szegény szülém még friss lángossal se tudta elállítani. – Nem eszik ám ilyent még a király fia se, lelkecském – tömte volna a számba a drága jó harapnivalót. – Mindegy az, azért én mégis jobban szeretnék királyfiú lenni, mint szűcsfiú, – mondottam durcásan. – Hát aztán miért, te? – nézett rám szülém szelíd szemrehányással. – Azért, mert a királyfik sarkantyús csizmában őrzik a libát – feleltem nagy okosan.


249


kis kincses

Édes apám éppen akkor lépett be a szobába. Nyakában volt a csíkos tarisznya, vállán a nyitó kapa, indulóban volt a szőlőbe. – No, gyerekem, jössz-e velem hernyót szedni? – kérdezte tőlem. Nem szóltam semmit, mert bánatomban akkorát haraptam a lángosból, hogy majd megfúltam tőle. A szülém felelt helyettem: – Nem szeret már menni sehova, csak ahol a sarkantyús csizma terem. – No, az pedig éppen a szőlőben terem – mondta komolyan édesapám. De már akkor fogtam is a kezét, húztam is kifelé az ajtón, hogy el ne vigye valaki a sarkantyús csizmámat, mire kiérünk. Én egy nyúlugrással előbb kiértem, mint az apám. Kíváncsian néztem körül a csendes szőlőpásztákon. A venyigék még aludtak a homok alatt, de a barackfák már fölébredtek, föl is öltöztek menyasszonyruhába. Jókedvű méhikék zümmögtek a virágokon, hernyócskát is láttam sokat, ahogy a gallyakra kötött selyemszálakon hintáztak, hanem a sarkantyús csizmát nem láttam sehol. Szaladtam is gyanakodva az apám elé: – Apám, melyik fa termi nekem a sarkantyús csizmát? – Mindjárt, gyermekem, mindjárt – mosolygott az apám, azzal lerakta a holmiját a nagy eperfa hűvösébe és megfogta a kezem – no gyere velem! Kimentünk a puszta végére: ott megálltunk a csengettyű-körtefa alatt. Telisteli volt az fakadó bimbóval, mint csillaggal a tejút. – Látod-e ott azt a cinegefészket? – mutatott föl apám a fahegybe. – Látom.



kis kincses – No hát abban van a te sarkantyús csizmád. Ránéztem az apámra. Tudtam, hogy amit ő mond, az olyan igaz, mint a nap az égen. Mégis elszomorodtam egy kicsit. – De nekem nem cinegének való csizma kellene ám. – Nem is az lesz az, fiam – ütött a vállamra apám. – Igazi legénynek való csizma lesz. Csukaorrú, magas sarkú, csikorgós talpú. – De sarkantyú is lesz rajta? – Aranytól futtatott, ezüsttől szalajtott réz sarkantyú. Hiszem is, nem is, de nem szólhattam többet. Az apám elment megkerülni a szőlőt, a cinegevarga meg abban a pillanatban röppent ki a fészekből. Néztem utána, mintha szeretném megszólítani, de aztán jobbat gondoltam. – Nini, hiszen belenézhetek én abba a fészekbe. Másztam föl a fahegybe, mint a mókus, de majd leszédültem, ahogy belenéztem a takaros kis fészekbe. Négy ici-pici tojásnál egyéb nem volt benne. – Ez egyszer áprilist járatott velem az apám – gondoltam magamban. Elfutott a pulykaméreg, belemarkoltam a fészekbe, kiszedtem a tojásokat s egyenkint a fához vertem őket. Egy kicsit abba is bizakodtam, hogy hátha mégis kipattan belőlük valami csodacsizma. Hallottam én már ilyent a mesében. Éppen az utolsó tojáskát loccsantottam szét, mikor nagy lelkendezve odafutott az apám: – Vigyázz te, kárt ne tégy a fészekben! Egy kicsit ijedten huppantam le a fáról: – A fészekben nem tettem kárt, csak a tojásokat törtem szét. – No oda is van a sarkantyús csizma – csóválta meg apám a fejét. – Hány tojás volt? – Négy. – Abból lett volna négy cinege-fiók. Az mind megevett volna naponkint ötven-ötven hernyót. Tudod-e, hány hernyó az? Nagy nehezen kiszámítottam, hogy az mindennap kétszáz hernyó. – A fiókákat az anyjuk körülbelül harminc napig etette volna. Tudod-e, mennyi az a harmincszor kétszáz hernyó? Én csak annyit tudtam, hogy az sok. Az apám kiszámította, hogy a harmincszor kétszáz hernyó hatezer hernyó. – No, ezek már nem esznek meg egy hernyót se – néztem föl egy kicsit elszomorodva a fára. – Majd esznek ő helyettük a hernyók. Tudod-e, mit esznek? – Gyümölcsfa-virágot. – Még pedig minden hernyó mindennap egy virágot, – számított tovább édesapám. – Hatezer hernyó hatezer virágot. Harminc nap alatt száznyolcvanezer virágot. Alma, körte, cseresznye lett volna abból. Almából, körtéből, cseresznyéből, barackból árultuk volna a sarkantyús csizmára valót. Ebben a percben hazaérkezett a cinegemadár. Sohse felejtem el jajveszékelését a kifosztott fészek körül. Szívszaggató sírása ma is a fülembe cseng. S ma is jobban fáj a szívemnek, mint az, hogy akkor egyszer lett volna sarkantyús csizmám az életben, azt is megették a hernyók.



kis kincses

A gyakorlat tesz mesterré Perzsa történet

B

aram, egy hatalmas perzsa király, szenvedélyes vadász volt, s egy ízben nejének, a szép fiatal királynénak is be akarta bizonyítani ügyességét a nyilazásban és dárda-vetésben; magával vitte tehát egy napon a vadászatra, s midőn a távolban megpillantottak egy alvó őzikét, a király rámutatott s így szólt a királynéhoz: – Látod azt az őzet? Nyilammal úgy fogom érinteni a füle hegyét, hogy meg nem ijed; csak megrázza abban a hiszemben, hogy légy csípte meg. Ellőtte a nyilat s az őz csakugyan nem ugrott föl, csupán a fülét rázogatta, mintha legyet kergetne el onnan, aztán a hátsó lábával vakarta. Ekkor a király egy második nyíllal az őznek lábát a füléhez szegezte. – Nos, nem bámulsz? – szólt aztán a királynéhoz.



kis kincses – Ügyes vagy, de ebben nincsen semmi bámulatos; mert a gyakorlat mesterré teszi az embert, mond a királyné. Erre a király, aki bámulatot és dicséretet várt, nagy haragra lobbant, s megparancsolá, hogy a szép ifjú királynét öljék meg. Néhány jólelkű tanácsos a királyt rábírta, hogy a királynét ne ölesse meg, hanem csak vitesse ki a nagy erdőre, ahol úgyis kevés reménye lehetett a menekülésre a sok ragadozó fenevad elől. Azonban mégis megmenekült. Hosszas bolyongás után egy kis falura talált az erdőben; a falu mellett egy régi vár romjai álltak. A szerencsétlen királyné eladta drága bársony ruháját és a viselő ékszereit, egy kis házacskát vett a rom közelében, s ott élt csöndesen és visszavonulva. Nemsokára egy kis borjút is vett, s a szomszédok nem tudták eleinte, mire való neki az a borjú. De később, midőn megtudták, még kevésbé értették. A királyné mindennap hátára vette a borjút és a várromokhoz vezető meredek lépcsőn fel- és levitte. Négy év múlt el ekképen, s a királyné még mindig hordta a borjút föl és le a hegyoldalon. A borjú lassanként nagyra nőtt s mind nehezebb lett; de a királyné ereje is növekedett arányban, úgyhogy nem vette észre a változást. Ezalatt a hatalmas Baram király, csakhamar megbánván a királynéra mért büntetést, nagy szomorúságba esett s mindenfelé kerestette, de hiába. Már azt hitte, hogy az erdőben csakugyan széttépték a vadállatok. Sokáig nem ment ki palotájából, csak búsongott, míg végre orvosai rábírták, hogy szórakozásul menjen vadászni. Megint járt tehát az erdőkön és kergette a vadat, midőn egy napon, nagyon bele hevülvén egy szarvas üldözésébe, hirtelen egy kis falu elé bukkant, s ennek szélén egy várromot pillantott meg. Ez még nem lepte volna meg. De mit látott a várromok közt? Egy sudár nő sétált ott s egész könnyűséggel vitt hátán egy bizonnyal több mázsányi súlyú tehenet. A király alig hitt a saját szemének, gyorsan odavágtatott s maga elé parancsolta a nőt. Ez megjelent, sűrű fátyollal borítván el arcát. A király kérdezé, hogy lehet az, hogy egy ilyen gyöngéd alkatú nő akkora terhet képes emelni?... Hisz ez igazi csoda! – Óh, ne mondd csodának, hatalmas király! – felelt a fátyolos nő. – Nem egyéb ez a türelmes gyakorlat eredményénél. Emlékszel-é arra, aki azt mondá neked, hogy a gyakorlat tesz mesterré? Elhiszed most? E szavaknál fölemelte fátyolát és a király bámulva ismerte meg az elűzött szép királynét. Rögtön karjaiba ölelte s alig fékezhető örömmel vitte vissza nejét a palotába, hol általános lett az öröm. A király pedig hálás volt a kapott leckéért, és azontúl elhitte, hogy – »a gyakorlat tesz mesterré.«

Mesék az interneten: http://olvasnijo.hu http://mese.tv www.nepmese.hu



kis kincses

Nyúl koma Népmese Nyúl koma nem szeretett halászni, de a halat annál jobban szerette. Egy nyári reggel a háza előtt ült, amikor arra ment a medve. – Gyere, nyúl koma, hozd a horgászbotodat, menjünk halászni! – mondotta. Azt feleli erre a nyúl: – Nagyon melegem van, nem szeretek halászni. Így hát a medve egyedül ment a tóhoz, és halászott. A nyúl titokban követte, lefeküdt a domboldalon az árnyékba, s ott figyelte, hogy fáradozik a medve a tóparton. Mikor eljött az ebédidő, medve koma úgy látta, hogy elég halat fogott, s elhatározta, hogy hazamegy. Zsinegre fűzte a halakat, és elindult. Nyúl koma a dombról figyelte medve komát. „De szép halak – gondolta –, szívesen megenném őket.” Azzal fogta magát, lefeküdt az út közepére, mintha döglött volna. Arra cammogott medve koma, és azt mondotta: – Ni csak, úgy látszik, felfordult a nyúl. Lehajolt és megtapogatta. Aztán gondolt egyet: „Nekem ugyan nem kell most a nyúl, elég halam van. Itt hagyom az úton, majd később visszajövök érte.” Ment a medve, mendegélt hazafelé. Alighogy letért az útról, fölugrott a nyúl, a bokrok közt előrefutott, és a medvét megelőzve ismét lefeküdt az útra, s halottnak tettette magát. A medve meglátta a nyulat, és lehajolt hozzá. – Jaj de jó kövér nyúl, s éppen úgy fekszik itt az úton, mint az előző! Csak maradjon szépen itt, majd később visszajövök érte. Ment, mendegélt a medve a halakkal, a nyúl megint felugrott, a bokrok közt előreszaladt, s ismét lefeküdt az útra. Jön a medve, és csodálkozva mondja: – No lám csak, még egy nyúl fekszik itt az úton, ez már összesen három nyúl. Leteszem akkor a halat – morfondírozott magában –, s visszamegyek a másik kettőért is, három kövér nyúl mégis többet ér, mint ez a néhány sovány halacska. Azzal lerakta a halakat, és indult visszafelé. Azon a helyen, ahol az imént a második nyulat látta: semmi! Visszamegy oda, ahol az első nyúl hevert az úton: semmi! Nem értette a dolgot, megfordult, s vissza az úton oda, ahol a harmadik nyúl feküdt. Hát se nyúl, se hal! Megharagudott a medve, hogy a nyúl így túljárt az eszén, összehívta társait: farkas komát, párduc komát, róka komát, őz komát, mert a nyúlfi ezeket is többször jól megtréfálta. Elhatározták, hogy ezúttal ők járnak túl az eszén. Közben nyúl koma megfőzte a halakat, és éppen leült vacsorázni. Kinéz a házából, látja, hogy közelednek az állatok. Kiugrik az ablakon, s uzsgyi, amerre a szeme lát! Azt mondja a medve: – Ni csak, ott fut nyúl koma – azzal mind utána eredtek. Róka koma, őz koma gyorsabban futottak, már-már elfogták, de a nyúl hirtelen eltűnt egy lyukban.



kis kincses Amint biztonságban érezte magát, azon kezdte törni a fejét, hogyan tréfálja meg az állatokat. Felnézett, és egy nagy ciprusfát látott. Szeles idő lévén, a felhők vonultak az égen, a fa ágai, levelei mozogtak. Nagyot kiáltott a nyúl, akkorát, hogy mind odafutottak köré az állatok. – Vigyázzatok – kiáltotta a nyúl –, ránk szakad az ég! S valóban a lombok között úgy tűnt, mintha az ég maga is mozgott, remegett volna. – Rajta – mondta a nyúl koma –, támasszátok most jól meg ezt a fát, a fa pedig fenntartja az eget, úgy talán nem fognak ránk szakadni. Szaladok, hozok egy póznát, hogy a fa biztosabban álljon. A párduc, a farkas, a róka, a medve, az őz mind fogták, fogták erősen a fát, hogy ne szakadjon rájuk az ég. Nyúl koma pedig elszaladt, s nagyot nevetett rajtuk. A többi állat talán ma is támasztja a fát, hacsak azóta el nem unták.



kis kincses

Gyermekrejtvény Bizonyára mindnyájan olvastátok a 150 éve született Rudyard Kipling leghíresebb művét, A dzsungel könyvét. (Ha mégsem, megtehetitek most, akár az interneten, az elektronikus könyvtárban, az elérhetőség: http://mek.oszk.hu/10400/10449/index. phtml. Vagy ha inkább megnéznétek videón, a klasszikus mozifilm elérhető itt: https:// www.youtube.com/watch?v=VTMjwcuF2xE, a rajzfilmváltozatot pedig itt találjátok meg: http://www.mesek.tv/teljes-mesek/a-dzsungel-konyve-teljes-mese.html) A könyvben Maugli, az indiai kisfiú a dzsungelben különböző állatok között él és nevelkedik fel. Rejtvényünkben fel kell idéznetek, hogy melyik névhez milyen állat tartozik: 1. Akela – 2. Bagira – 3. Balu – 4. Sir Kán – 5. Ká – 6. Háti Beküldendő a hat állatfaj neve, a fenti sorrendben.

A megfejtést 2015. március 31-ig kérjük beküldeni a következő címre: CENTAL Kft. 1509 Budapest, Postafiók: 44. A címzés alá kérjük felírni: „Gyermekrejtvény”. A helyes válaszokat beküldők között az alábbi nyereményeket sorsoljuk ki: 1 nyertes részére 200 000 Ft bruttó összeg, (mely a kifizetést terhelő adókat és járulékokat is tartalmazza!) 3 nyertes részére, nyereményenként 2 felnőtt és 2 gyerek részére, 3 nap/2 éjszaka, félpanzióval az Alföld Gyöngye Hotelben, továbbá belépővel a Gyopárosi élményfűrdőbe; 3 nyertes részére a Duna Kiadótól a Nagy csaták 1–10. kötet; 2 nyertes részére a Duna Kiadótól a Benedek Elek meséi 1–10. kötet. A nyertesek névsorát a Kincses Kalendárium honlapján (http://www.kincses.hu) és a Népszava 2015. április 29-i számában tesszük közzé.



kincses kalendárium A 2015-ös esztendőre cental kft. budapest Kincses Kalendárium 1 a 2015-ös esztendőre

Recommend Documents