Szerződésfelügyeleti kompetencia központ
Iktatószám: RU/31087-27/2011. Tárgy: DIGI TV szolgáltatással kapcsolatos korlátozási eljárás vizsgálata Ügyintéző: HATÁROZAT
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) Személyes adat ; a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére indult általános hatósági felügyeleti eljárásában a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.-t (1134 Budapest, Váci út 35.; cg.: 01-09-667975; a továbbiakban: Szolgáltató) k ö t e l e z i, hogy jelen határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul a DIGI TV szolgáltatása korlátozási eljárását úgy végezze, hogy az feleljen meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban és az Általános Szerződési Feltételekben (a továbbiakban: ÁSZF) foglaltaknak, azaz - a szolgáltatás korlátozásával egyidejűleg értesítse az előfizetőket a korlátozás tényéről; - a szolgáltatás tényleges korlátozását a szolgáltatás mennyiségi, vagy más jellemzőjének csökkentésével valósítsa meg, ne a szolgáltatás kikapcsolásával; - amennyiben a szolgáltatás korlátozás feloldásáról intézkedik, minden esetben győződjön meg arról, hogy a korlátozás feloldása ténylegesen sikeres volt-e, azaz az előfizető a szolgáltatást igénybe tudja-e venni; - csak abban az esetben számlázza ki a korlátozás feloldási díjat, valamint az időarányos havi előfizetési díjat, ha a korlátozás feloldás sikeres volt. A határozatban foglaltak nem vagy késedelmes teljesítése esetén a Hatóság bírságot szabhat ki, melynek mértéke a hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó előző üzleti évi nettó árbevétel 0,25%-áig terjedhet. Ezen túlmenően 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét. Amennyiben a Szolgáltató nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a Hatóság kötelezheti a jogsértőt a határozatban foglalt közleménynek vagy a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán vagy sajtótermékben történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig, továbbá a jogsértő költségén a jogszabálysértést megállapító határozatát vagy a határozatban foglalt közleményt országos napilapban is nyilvánosságra hozhatja, különösen, ha ez súlyos érdeksérelem megelőzését, illetve csökkentését szolgálja. Továbbá a Hatóság kötelezi, a Szolgáltatót, hogy jelen határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Kérelmező részére 2 200 Ft, azaz kettőezer-kettőszáz forint eljárási illetéknek megfelelő összeget, valamint a jogszerűtlenül kiszámlázott díjakat – mint a jogsértéssel elért vagyoni előnyt – a Kérelmezőnek térítsen meg, vagy egyenlegén írja jóvá. Jelen határozatot a Hatóság közzéteszi. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Szerződésfelügyeleti kompetencia központhoz (7624 Pécs, Alkotmány u. 53.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 5 000 Ft. A díjat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára kell befizetni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke mint másodfokú hatóság a fellebbezést 45 napon belül bírálja el.
2 INDOKOLÁS I. A Hatósághoz 2011. október 28-án érkezett kérelemben a Kérelmező a Hatóság eljárását kérte a DIGI TV szolgáltatás korlátozásával kapcsolatos szolgáltatói eljárás miatt. A kérelemben leírtak szerint a Szolgáltató 2011. január 9-én a Kérelmező DIGI TV szolgáltatását korlátozta. Ezután a Kérelmező, mivel nem tudta igénybe venni a szolgáltatást, a beltéri egység áramellátását megszüntette. A Szolgáltató a tartozás kiegyenlítése után a szolgáltatást 2011. augusztus 2-án visszakapcsolta, azonban erről a Kérelmezőt nem tájékoztatta, továbbá a 2011. augusztus-október időszakra számlákat állított ki számára. Kérelmező kifogásolta, hogy a Szolgáltató a szolgáltatás korlátozásának feloldásakor a feloldásról nem tájékoztatta, továbbá azt, hogy számlákat állított és küldött ki számára az igénybe nem vett szolgáltatásra. A fentiek miatt kérte ügyének kivizsgálását. A fenti tárgyban a Hatóság hatáskörét a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 114. § (2) bekezdése alapján az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdés szerinti 10. § (1) bekezdés m) pontja alapozza meg. Az Eht. 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kérelemre vagy hivatalból hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyeli az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály érvényesülését, betartását, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak teljesítését. Az Eht. 49. § (3) bekezdése értelmében a Hatóság a jogsértő magatartás tanúsítását megtilthatja, illetve az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, további jogkövetkezményeket alkalmazhat, vagy hatósági szerződést köthet a jogsértővel. A Kérelmező kérelme benyújtásával egyidejűleg nem rótta le az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás illetéket, valamint nem igazolta az adott ügyhöz fűződő jogos érdekét, ezért a Hatóság az RU/310872/2011. iktatószámú végzésében hiánypótlásra hívta fel. A Kérelmező a hiánypótlás keretében a számára kiállított számlák másolatával igazolta az adott ügyhöz fűződő jogos érdekét, illetve lerótta az eljárási illetéket. 2011. november 15-én a Hatóság értesítette a Szolgáltatót, hogy vele szemben kérelemre általános hatósági felügyeleti eljárás indult a DIGI TV szolgáltatásra vonatkozó korlátozási eljárása elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban és az ÁSZF-ében foglaltaknak való megfelelősége tárgyában és egyben felhívta adatszolgáltatásra is. A Szolgáltató a Hatóság felhívásában szabott határidőn belül az adatszolgáltatásnak eleget tett. A Hatóság az eljárás keretében RU/31087-7/2011. iktatószámon kiadott végzésével a kézhezvételtől számított 15 napos teljesítési határidő tűzésével adatszolgáltatásra kötelezte a Szolgáltatót. A Szolgáltató 2012. február 6-án az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőn belül kérelmezte a határidő 10 nappal történő meghosszabbítását, melyet a Hatóság az RU/310879/2011. iktatószámú végzésében elutasított és kötelezte a Szolgáltatót, hogy adatszolgáltatási kötelezettségének az RU/31087-9/2011. iktatószámú végzés kézhezvételét követő napig tegyen eleget. Az adatszolgáltatási kötelezettségének a Szolgáltató ezután a megszabott határidőben eleget tett. A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében RU/31087-14/2011. iktatószámon kiadott végzésével a kézhezvételtől számított 8 napos teljesítési határidő tűzésével újabb adatszolgáltatásra kötelezte a Szolgáltatót. A Szolgáltató 2012. február 28-án az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőn belül, kérelmezte a határidő 8 nappal történő meghosszabbítását, melyet a Hatóság az RU/31087-18/2011. iktatószámú végzésében elutasított és kötelezte a Szolgáltatót, hogy adatszolgáltatási kötelezettségének a végzés kézhezvételét követő napig tegyen eleget. Az adatszolgáltatási kötelezettségének a Szolgáltató ezután a megszabott határidőben eleget tett. A Hatóság az eljárás keretében RU/31087-21/2011. és RU/31087-24/2011. iktatószámokon 8-8 napos teljesítési határidő tűzésével adatszolgáltatásokra kötelezte a Szolgáltatót, melyeknek a Szolgáltató a megszabott határidőben eleget tett. A Hatóság a Szolgáltatót az RU/31087-22/2011. iktatószámú, 2012. március 29-én kelt végzésében hamis adatközlés miatt 500 000 Ft adatszolgáltatási bírsággal sújtotta.
3 II. A Hatóság a kérelemben foglaltak, a Kérelmező nyilatkozata, valamint a Szolgáltatótól bekért adatok és iratok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte: A Hatóság megállapításai a Szolgáltató korlátozási eljárásával kapcsolatban: A Szolgáltató a 2010. július 14-én, augusztus 15-én, szeptember 12-én, október 18-án, november 14én és december 12-én kelt számláiban tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy egyenlege tartozást mutat, valamint arról, hogy „A lejárt tarozás be nem fizetése a szolgáltatás korlátozását vonja maga után.”. A Szolgáltató már a 2010. augusztus 15-i felszólításban megjelöli, hogy a Kérelmező több mint harminc napja lejárt díjtartozással rendelkezik, valamint tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy „Önnek tartozása van, nemfizetés esetén 30 nap múlva korlátozzuk a szolgáltatást.”. A Szolgáltató 2011. január 10-én kelt, 2011. január 14-én tértivevénnyel postára adott levélben értesítette a Kérelmezőt, hogy a lejárt fizetési határidejű – 2010/4727991, 2010/5145789, 2010/5563274, 2010/6822085, 2010/7245369 számú – számlái miatt a szolgáltatását korlátozta. Levelében a Szolgáltató tájékoztatást küldött a korlátozás feloldásáért fizetendő díj összegéről. A levelet a Kérelmező 2011. január 17-én vette át. A Szolgáltató a DIGI TV szolgáltatást 2011. január 10-én a szabadon fogható csatornák igénybevételére korlátozta. A tartozás kiegyenlítése – 2011. július 26. – után a Szolgáltató a korlátozást 2011. augusztus 2-án feloldotta, a korlátozás feloldásának díját, valamint a 2011. augusztus és szeptember havi előfizetési díjakat tartalmazó számlát 2011. augusztus 13-án kiállította a Kérelmező részére. Kérelmező 2011. szeptember 26-án felhívta a Szolgáltató ügyfélszolgálatát. A hangfelvétel szerint Kérelmező kifogásolta, hogy a szolgáltatás a díjtartozás kiegyenlítése óta sem került visszakapcsolásra, azonban a Szolgáltató számlákat küldött. Az ügyfélszolgálati munkatárs arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy 2011. augusztus 2-án a korlátozás feloldásra került, de valószínűsíthetően az újraaktiválás időpontjában a műholdvevő beltéri egység nem volt bekapcsolva, melyet Kérelmező elismert. Az ügyfélszolgálati munkatárs a telefonbeszélgetés folyamán a korlátozás feloldását elvégezte. A Szolgáltató a kérelemmel érintett időszakban hatályos ÁSZF-ének 8. pontja összhangban az Eht. 137. § (1) bekezdésével kimondja, hogy a Szolgáltató az előfizetői szolgáltatás igénybevételének korlátozására, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzőinek csökkentésére a szolgáltató az előfizető egyidejű értesítésével jogosult, ha az előfizetőnek a díjtartozásról szóló felszólításban megjelölt – de legalább 30 napos – határidő elteltét követően is esedékes díjtartozása van, és az előfizető a díjtartozás megfizetésének biztosítása céljából a Szolgáltatónak nem adott az általános szerződési feltételekben meghatározott vagyoni biztosítékot. A Hatóság álláspontja szerint a korlátozást követő 4. napon postára adott és a Kérelmező által a korlátozást követő 7. napon átvett értesítés nem tekinthető egyidejű értesítésnek. A Szolgáltató a Kérelmezőt több esetben is tájékoztatta a tartozás tényéről, valamint a Hatóság megállapította a rendelkezésére bocsátott számlalevél másolatok alapján, hogy a Szolgáltató biztosította az Eht.-ban meghatározott 30 napos fizetési határidőt, melyek feltüntetésre kerültek 2010. július 14-én, augusztus 15-én, szeptember 12-én, október 18-án, november 14-én és december 12-én kiállított számlákban is. A Szolgáltató ezen túlmenően további öt hónapon keresztül nem korlátozta a szolgáltatást. Továbbá az ÁSZF 8. pontja szerint a fizetési határidő lejártát követő 10 napos türelmi időt követően a Szolgáltató tájékoztatja az előfizetőt arról, hogy díjtartozása áll fenn és amennyiben azt 30 napon belül nem rendezi a szolgáltatás korlátozásra kerül. A 30 napos határidő eredménytelen elteltét követően Szolgáltató tájékoztatja az előfizetőt, hogy az előfizetői szolgáltatást a szabadon fogható csatornákra korlátozta és a rendelkezésére álló valamennyi törvényes utat igénybe vesz a díjtartozás behajtása érdekében. Továbbá a Szolgáltató köteles a korlátozást haladéktalanul megszüntetni, ha az előfizető a korlátozás okát megszünteti, és erről a szolgáltató hitelt érdemlő módon tudomást szerez. A szolgáltató a korlátozás feloldásáért az ÁSZF–ben meghatározott – indokolt és méltányos (2 500 Ft) – díjat számol fel a korlátozás feloldását követően automatikusan. A Szolgáltató 2012. február 13-án kelt adatszolgáltatása szerint az ÁSZF 8. pontja szerint szabadon fogható csatorna az a csatorna, mely kódolás nélkül kerül továbbításra, így a szolgáltatáskorlátozás alatt is igénybe vehető, vagy az előfizetői kártya kivételét követően is elérhető. Nyilatkozata szerint a Kérelmező a korlátozás időtartama alatt az általa előfizetett díjcsomagban található csatornák közül a
4 közszolgálati programcsomagban szereplő csatornákat, valamint a Fishing&Hunting, Reflektor, Prizma, Pax, Story5, RTV1, OTV, DDTV, CT24, U televízió csatornákat, illetve a Radio S, Radio Roadster, Radio Vibe, Sport Total, Vocea Sperantei, Europa FM, Jazzy Radio, Juventus, Kiss FM, Radio 21, Radio Gaga, Guerilla1 rádiókat vehette igénybe. A Szolgáltató hivatalos csatornalistájában csak a közszolgálati programcsomagban szereplő csatornák (m1, m2, Duna, Duna World), Fishing&Hunting, Reflektor, Prizma, Pax és a Story5 csatornák szerepelnek, az RTV1, OTV, DDTV, CT24 és a U csatornák nem, azok előfizetés nélkül is fogható csatornák. A Szolgáltató a Hatóság kérdésére 2012. március 7-én azt nyilatkozta, hogy a Fishing&Hunting, Reflektor és Prizma csatornák 2011. november 24-től, a Pax és a Story5 csatornák pedig 2012. január 22-től szerepelnek az igénybe vehető csatornák között. Fenti időpontok mind későbbiek, mint a Kérelmező szolgáltatás korlátozásának időtartama. Azaz a Szolgáltató a 2012. február 13-án kelt adatszolgáltatásában valótlan tényt állított, amikor azt nyilatkozta, hogy ezeket a csatornákat a Kérelmező a korlátozás időtartama alatt igénybe tudta venni. A Kérelmező 2012. február 27-én kelt nyilatkozata szerint a korlátozás időtartama alatt csak egy televíziós zenecsatorna a U működött semmi több. A Hatóság 2012. március 13-án, hivatalos helységében elvégzett ellenőrzés alkalmával jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a Szolgáltató 2012. február 13-án kelt adatszolgáltatásában felsorolt csatornák közül a Kérelmező műholdvevő beltéri egységével azonos típusú Hyundai 1165NA beltéri egységgel kártya nélkül csak a hivatalos csatornakínálatban nem szereplő U televízió-csatorna, valamint az mr1-Kossuth, az mr2-Petőfi, az mr3-Bartók, és a Mária rádió volt igénybe vehető. Azaz a Szolgáltató a 2012. február 13-án kelt adatszolgáltatásában valótlan tényt állított, amikor azt nyilatkozta, hogy az előfizetői kártya kivételét követően is elérhetők a szabadon fogható csatornák, így kódolás nélkül továbbított a közszolgálati programcsomagban szereplő televízió csatornák (m1, m2, Duna, Duna World) is. A fentiek alapján a Hatóság megállapította, hogy a Szolgáltató jogsértő, az Eht. 137. §-ában foglaltakba, illetve az ÁSZF-ének 8. pontjába ütköző magatartást tanúsított, mivel • a szolgáltatáskorlátozással egyidejűleg nem értesítette a Kérelmezőt a korlátozás tényéről; • a szolgáltatáskorlátozását a szolgáltatás kikapcsolásával valósította meg. Ezért a Hatóság kötelezte a Szolgáltatót, hogy a rendelkező részben megjelölt határidőn belül az előfizetői szerződés korlátozási eljárása során az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban és az általános szerződési feltételeiben foglaltaknak megfelelően járjon el. 15 Az Eht. 128. § (1) bekezdése szerint az előfizető az előfizetői szerződés alapján az adott szolgáltatást a szerződés időtartama alatt jogosult bármikor igénybe venni, és a hálózaton biztosított előfizetői interfészhez – jelen esetben a beltéri egységhez – az alapvető követelményeknek megfelelő elektronikus hírközlő végberendezést csatlakoztatni (pl. televíziókészülék). A Szolgáltató korlátozás feloldásakor hatályos ÁSZF-ének 3.2 pontja szerint a szolgáltatás átadási pontja a műholdvevő beltéri egységen található Euro AV vagy TV RF csatlakozó kimenet. A Szolgáltató 2012. március 7-én kelt adatszolgáltatása szerint „a szolgáltatás visszakapcsolása automatikus folyamat alapján történik, a korlátozás feloldását az ügyfélnyilvántartó programban történt automatikus módosításokról készült print screen tudja alátámasztani. A visszakapcsolást alátámasztja továbbá az ÁSZF alapján a feloldást követően számlázott feloldási díj, valamint az, hogy Ügyfelünk panasszal nem élt.” Továbbá a 2012. április 5-én kelt adatszolgáltatása szerint a korlátozás megszüntetéséről a Szolgáltató nem értesítette a Kérelmezőt, ennek következtében a Kérelmezőnek nem volt tudomása arról. A Hatóság szerint a Szolgáltató azon érvelése, mely szerint a visszakapcsolás sikeres megtörténtét a fenti dokumentumok hitelt érdemlően bizonyítják, nem helytálló, mivel a Kérelmező 2011. szeptember 26-án a Szolgáltató telefonos ügyfélszolgálatával folytatott telefonbeszélgetés alkalmával kifogásolta, hogy a szolgáltatás a díjtartozás kiegyenlítése – 2011. július 26. – óta sem került visszakapcsolásra. A telefonbeszélgetés folyamán a Szolgáltató ügyfélszolgálati munkatársa arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy 2011. augusztus 2-án a korlátozás feloldásra került, de valószínűsíthetően az újraaktiválás időpontjában a készülék nem volt bekapcsolva, melyet Kérelmező elismert. Miután a Szolgáltató a szolgáltatást 2011. januárjában korlátozta, illetve a tényleges korlátozás helyett a szolgáltatást
5 kikapcsolta, a Kérelmező, mivel csak a U televízió csatorna vételére volt képes a beltéri egységgel, azt áramtalanította és a televíziókészülékét a szabadon fogható földi sugárzású adók vételére alkalmas antennára csatlakoztatta. 20 A fentiek alapján a Hatóság megállapította, hogy a Szolgáltató a szolgáltatás korlátozásának 2011. augusztus 2-án megkísérelt feloldása nem teljesült, mivel a szolgáltatás ismételt igénybevételi lehetősége nem állt az előfizető rendelkezésére. A Hatóság szerint, mivel a Szolgáltató ÁSZF-e alapján a szolgáltatás átadási pontja a műholdvevő beltéri egységen található (Euro AV vagy TV RF) csatlakozó kimenet, a Szolgáltató kötelessége, hogy meggyőződjön arról, hogy a korlátozás feloldása után a szolgáltatás átadási ponton valójában szolgáltat-e, így arról is kötelessége meggyőződni, hogy a visszakapcsoláshoz szükséges jel fogadása érdekében a Szolgáltató felelősségi határán belül található eszközök fogadták-e az adott jelet. Abban az esetben, ha erről nem győződik meg, előfordulhat az az eset, hogy a Szolgáltató nem nyújtja a szolgáltatást, annak ellenére, hogy a korlátozás feloldásához szükséges jelet a készülék felé elküldte. A Hatóság megállapította, hogy a feloldást követően kiszámlázott feloldási díj, illetve az, hogy az előfizető panasszal nem élt nem bizonyítja azt, hogy a korlátozás feloldása megvalósult. Továbbá az ügyfélnyilvántartó programból kinyert print screen legfeljebb azt igazolhatja, hogy a Szolgáltató a korlátozás feloldását megkísérelte (a műholdon keresztül feloldó jelet küldött a műholdvevő beltéri egység felé), de nem bizonyítja azt, hogy a korlátozás feloldása meg is valósult (a műholdvevő beltéri egység vette a jelet és visszaállt korlátozás mentes állapotba). A Hatóság kötelezte a Szolgáltatót arra, hogy amennyiben a szolgáltatás korlátozás feloldásáról intézkedik, minden esetben győződjön meg arról, hogy a korlátozás feloldása ténylegesen sikeres volt-e, azaz az előfizető a szolgáltatást igénybe tudja-e venni. Mivel a Hatóság megállapította, hogy a szolgáltatás korlátozásának feloldása sikertelen volt, a feloldásból fakadó jogkövetkezményeket a Szolgáltató nem volt jogosult a Kérelmezővel szemben alkalmazni. Azaz, a Szolgáltató nem volt jogosult a Kérelmezővel szemben a szolgáltatás korlátozásának visszakapcsolásáért díjat felszámítani és a sikertelen feloldást követően a teljes szolgáltatásért fizetendő havidíjat számlázni, mivel a Kérelmező nem tudta igénybe venni a szolgáltatást. Ezért a Hatóság kötelezte a Szolgáltatót, hogy csak abban az esetben számlázza ki a korlátozás feloldási díjat, valamint az időarányos havi előfizetési díjat, ha a korlátozás feloldás sikeres volt. Valamint a Hatóság kötelezte a Szolgáltatót, hogy a fentiek alapján jogszerűtlenül kiszámlázott díjakat, mint a jogsértéssel elért vagyoni előnyt a Kérelmezőnek térítsen meg, vagy egyenlegén írja jóvá. A Szolgáltató visszakapcsolás időpontjában hatályos ÁSZF-ének a rendelkezésre állásról szóló 5.1 pontja, illetve a határozathozatal időpontjában hatályos ÁSZF B. mellékletének 4.1. pontja szerint 3-5 nap áramtalan állapot esetén a műholdról érkező jel sugárzása biztonsági okokból megszűnik. Annak érdekében, hogy a szolgáltatás újraindítása megtörténjen, az előfizetőnek be kell jelentenie az ügyfélszolgálaton, hogy a készülék áramtalan állapotban volt 3-5 napig. Ezzel kapcsolatban a Hatóság megállapította, hogy a Szolgáltatót szolgáltatásnyújtási kötelezettség terheli az Eht. 128. § (1) bekezdése alapján, tehát biztosítania kell, hogy az előfizetői szerződés alapján az előfizetők a szolgáltatás hozzáférési ponthoz bármikor megfelelő végberendezést csatlakozathassanak, valamint a szolgáltatást igénybe tudják venni. Ezzel ellentétben áll a Szolgáltatónak az ÁSZF B mellékletének 4.1. pontja szerinti szolgáltatás időleges megszűnése. Valamint visszamenőleg is aggályos a Szolgáltató gyakorlata, hogy az ilyen áramtalan állapotot követő kikapcsolt szolgáltatásért viszont teljes díjat számol fel. A Hatóság a Szolgáltató DIGI TV szolgáltatásának rendelkezésre állásával kapcsolatban jelen eljárásban feltárt jogsértés gyanúja alapján, – mivel ez nem csak a Kérelmezőt, hanem a DIGI TV szolgáltatást igénybe vevő összes előfizetőt érinti – hivatalból RU/7280/2012. számon hatósági ellenőrzést indított. A Hatóság a Szolgáltató rendelkezésre állásával kapcsolatban feltárt feltételezhető jogsértést jelen eljárásában nem értékelte, azt hivatalból indított vizsgálata keretében fogja megtenni. 27 A Hatóság a jogkövetkezmény kiszabásakor figyelemmel volt az Eht. 49. § (1) bekezdés szerint a jogsértés jellegéhez igazodóan alkalmazható mérlegelési szempontokra. A jogsértés súlyát, piacra gyakorolt hatását, a vagyonában sértett vagy veszélyeztetett felhasználók számát, és az érdeksérelmet szenvedett személyek számát a jogkövetkezmény kiszabásakor a Hatóság jelen eljárásban nem tudta figyelembe venni.
6 A jogsértés időtartamát és folyamatosságát a Hatóság szintén nem vette figyelembe, mivel a Kérelmező vonatkozásában a szolgáltatás korlátozása egyszeri cselekmény volt. A Hatóság a jogsértés ismételtségét a jogkövetkezmény alkalmazásakor nem vette figyelembe, mivel a jogsértés az Eht. 49. § (10) bekezdése alapján nem tekinthető ismételtnek. A Hatóság a jogkövetkezmény kiszabásakor figyelemmel volt az érdeksérelem mértékére. A Hatóság megállapítása szerint a korlátozással egyidejű értesítés garanciális jellegű intézmény az előfizetők szempontjából. Az előfizető az előfizetői szerződés szerinti szolgáltatást jogosult folyamatosan igénybe venni, és e jogát a szolgáltató csakis az Eht.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén, az ott meghatározott előírások betartásával jogosult korlátozni. Az egyidejű értesítés célja az, hogy a korlátozással érintett előfizető a korlátozás megkezdésével egy időben olyan helyzetbe kerüljön, hogy azonnal intézkedéseket tehessen (tehát meg legyen a lehetősége) a korlátozás okának megszüntetésére. Azzal, hogy a Szolgáltató nem tartotta be az Eht. vonatkozó előírásait, a korlátozásról egyidejűleg nem értesítette a Kérelmezőt, sérült a Kérelmező Eht. 2. § bf) pontjában meghatározott azon joga, hogy a szolgáltatások igénybevételi feltételeivel kapcsolatban naprakész információt kapjon. A Hatóság a jogkövetkezmények meghatározása során figyelembe vette, hogy a Szolgáltató korlátozással kapcsolatos jogsértő magatartása minden korlátozás alá kerülő előfizetőjét veszélyezteti. A Hatóság a korlátozás feloldásának sikertelenségéből fakadó vagyoni előnyt, tehát a visszakapcsolási díj és a teljes havi díj felszámítását a jogkövetkezmény kiszabása során figyelembe vette és a Szolgáltatót a vagyoni előny Kérelmezőnek történő visszatérítésére kötelezte. A Ket. 153. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében eljárási költség az eljárási illeték. A 154. § (1) bekezdése szerint, ha az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a kérelmező a másik ügyfél jogellenes magatartását sérelmezi, a Hatóság a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet az eljárási költségek viselésére kötelezi. A Ket. 154. § (2) bekezdése szerint, amennyiben a Hatóság a kérelemnek részben ad helyt, a költségek arányos részének viselésére kötelezi a kérelmezőt, illetve az ellenérdekű ügyfelet. Ennek megfelelően kötelezte a Hatóság a Szolgáltatót a Kérelmező által lerótt illeték Kérelmező részére történő megtérítésére. III. A határozatot a Hatóság az Eht. 43. § (2) bekezdése alapján közzéteszi. Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezni. A másodfokú eljárás ügyintézési határidejét az Eht. 31. § (1) bekezdése határozza meg. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés da) pontján és 98. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. § (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. § (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 16. §-a határozza meg. A 18. § (2) bekezdése értelmében a Kérelmező díjfizetési kötelezettségét a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással, vagy természetes személy ügyfél esetén ugyanezen számlaszámra készpénzátutalási megbízás útján (sárga csekk) is teljesítheti. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a Fellebbező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát, csekken történő befizetés esetén az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. Pécs, 2012. április 23.
Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Petres István kompetencia központ vezető
